1. § A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § Ez a törvény szabályozza a hegyközségek, a hegyközségi tanácsok és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (a továbbiakban együtt: hegyközségi szervezetek) megalakítását, szervezeti változását, megszűnését, önkormányzatuk szervezetét, működését, közcélú feladataikat, valamint az azok ellátásához szükséges jogosítványaikat.”
2. § A Htv. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § A törvény személyi hatálya a szőlészeti és borászati termelő-, illetve felvásárló-tevékenységet folytató természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra terjed ki.”
3. § A Htv. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Szőlészeti és borászati termelő-, illetve felvásárló-tevékenység borvidéki településen csak hegyközség tagjaként folytatható, nem borvidéki településeken pedig csak akkor, ha a termelő, illetve a felvásárló eleget tett a külön jogszabály szerinti nyilvántartásba vételi kötelezettségének.”
4. § A Htv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § E törvény alkalmazásában
a) szőlészeti és borászati termelő (a továbbiakban: termelő): aki 1000 m2-nél nagyobb területen szőlőt művel, vagy területnagyságtól függetlenül szőlőültetvényének termését értékesíti, illetve értékesítésre bort készít,
b) szőlészeti és borászati felvásárló (a továbbiakban: felvásárló): aki szőlőt, mustot, illetve bort továbbfeldolgozás vagy továbbfeldolgozásra értékesítés céljából vásárol.”
5. § A Htv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) E törvény rendelkezései szerint hegyközséget kell alakítani a borvidéki településeken. A hegyközséget úgy kell megalakítani, hogy az annak működési területéhez tartozó borvidéki települések közigazgatási területén fekvő szőlőültetvények nagysága összesen legalább ötszáz hektár legyen, és ezek az ingatlanok legkevesebb tíz termelő használatában legyenek. Hegyközség csak ugyanazon borvidék települései részvételével alakítható.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alól az illetékes hegyközségi tanács kérelemre eltérést engedélyezhet, ha
a) a hegyközség települései közötti távolság közúton több lenne, mint 30 kilométer, vagy
b) az ötszáz hektárnál kisebb szőlőültetvénnyel alakítandó hegyközség hosszú távú működőképessége megalapozott. Megalapozottnak tekinthető a hegyközség hosszú távú működőképessége különösen akkor, ha a hegyközségnek a kérelem benyújtását megelőző két évben köztartozása nem volt, és adatszolgáltatási kötelezettségeinek eleget tett.
(3) Nem engedélyezhető olyan hegyközség megalakítása, amelynek területén a szőlőültetvény nagysága nem éri el a 300 hektárt.
(4) A (2) bekezdés szerinti kérelmet a közgyűlés (alakuló közgyűlés) által kijelölt személy nyújtja be az illetékes hegyközségi tanácshoz, amely a kérelmet közigazgatási határozatban bírálja el.”
6. § A Htv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) Új hegyközség megalakítása céljából minden érdekelt (termelő, önkéntes tag, felvásárló) köteles magát az ültetvénye fekvése, illetve a 26. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti tevékenysége szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél (a továbbiakban: jegyző) bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell az érdekelt nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét, telephelyét), ültetvénye helyrajzi számát, területének nagyságát és használatának jogcímét.
(2) A jegyző összeállítja a bejelentkezettek nevét (cégnevét) és lakóhelyét (székhelyét, telephelyét) tartalmazó jegyzéket, és amennyiben a bejelentkezett érdekeltek tulajdonában, illetve használatában lévő szülőültetvények nagysága megfelel az 5. §-ban meghatározottaknak, a jegyzéket harminc napra közzéteszi az önkormányzat hirdetőtábláján. A hirdetményben tájékoztatni kell az érdekelteket az alakuló közgyűlést előkészítő bizottság létrehozásának időpontjáról és helyéről.
(3) Az érdekeltek maguk közül előkészítő bizottságot választanak, s ezt a jegyzőnek bejelentik. A jegyző a bejelentkezettek adatait átadja az előkészítő bizottságnak.”
7. § A Htv. 11. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az alapszabálynak tartalmaznia kell]
„a) a hegyközség elnevezését, székhelyét, valamint a hegyközséghez tartozó települések nevét,”
8. § (1) A Htv. 13. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A közgyűlés hatáskörét az alapszabályban kell meghatározni úgy, hogy annak kizárólagos hatáskörébe tartozzék]
„d) döntés egyesülés, szétválás, körhegybíróság alakítása (csatlakozás, kiválás), valamint önkéntes tagságot vállalók felvételének kérdésében,”
(2) A Htv. 13. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az alapszabály közgyűlés megtartása helyett részközgyűlések tartását írhatja elő, ha a hegyközségi tagok száma vagy a tagok lakóhelye vagy más, az alapszabályban meghatározott szempont ezt indokolja. A részközgyűlési körzeteket, valamint a részközgyűlések megtartásának helyét az alapszabályban kell megállapítani. A különböző helyre és időpontra is összehívható részközgyűléseket azonos napirenddel kell megtartani.”
(3) A Htv. 13. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A közgyűlés döntését a részközgyűléseken leadott szavazatok összesítésével a választmány állapítja meg. Az így meghozott határozatot a tagokkal - az összesítést követő 15 napon belül - az alapszabályban meghatározott módon közölni kell. A részközgyűlésre egyebekben a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”
9. § A Htv. 15. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Harminc főt meg nem haladó taglétszám esetén csak elnököt kell választani. A választmány jogkörét ebben az esetben az elnök, a hegybíró (körhegybíró) és a közgyűlés által megbízott egy tag vagy az elnök és két megbízott tag együttesen gyakorolja.”
10. § A Htv. 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A választmány az alapszabályban meghatározott gyakorisággal, de évente legalább két alkalommal ülésezik. Rendkívüli ülés bármikor összehívható. A választmány tevékenységéről évente beszámol a közgyűlésnek.”
11. § (1) A Htv. 17. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A hegybíró]
„f) vezeti az ültetvénykatasztert, valamint a telepítések, kivágások és az újratelepítési jogok nyilvántartását, és rendszeresen ellenőrzi az ültetvénykataszterben nyilvántartott területek állapotát, a nyilvántartott adatok valóságtartalmát,”
(2) A Htv. 17. §-ának (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[A hegybíró]
„h) az engedély nélkül telepített, illetve kivágott szőlőültetvényekről értesíti a növénytermesztési hatóságot.”
(3) A Htv. 17. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hegybíró minden választmányi ülésen, illetve a 15. § (2) bekezdésében említett esetben minden közgyűlésen beszámol a tevékenységéről.”
(4) A Htv. 17. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A hegybírót pályázat alapján a választmány jelöli, és a közgyűlés választja meg. Választmány hiányában a jelölés is a közgyűlést illeti meg. Hegybíró csak olyan büntetlen előéletű személy lehet, aki legalább középfokú szőlészeti és borászati szakképzettséggel rendelkezik, valamint a közigazgatási alapvizsgát letette, vagy vállalja, hogy megválasztása esetén e vizsgát a hegyközség által meghatározott határidőn - de megválasztásától számított legkésőbb egy éven - belül leteszi. A határidő elmulasztása vagy sikertelen vizsga esetén a hegybíró munkaviszonya megszűnik.”
(5) A Htv. 17. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Egy személy legfeljebb 3 hegyközségnél (körhegybíróságnál) láthat el hegybírói (körhegybírói) feladatot.”
12. § A Htv. 17/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17/A. § (1) A hegyközségek megállapodhatnak körhegybíróság alakításában, különösen akkor, ha bevételük nem elegendő ahhoz, hogy hegybírót alkalmazzanak. A körhegybíróság alakításáról, az ahhoz történő csatlakozásról és a kiválásról - a választmány előterjesztése alapján - a közgyűlés dönt. Körhegybíróságot legfeljebb három hegyközség alakíthat.
(2) A körhegybíróság alakításának és fenntartásának feltételeiről az érdekelt hegyközségek választmányai állapodnak meg. A megállapodásban rendelkezni kell a körhegybíróság székhelyéről, a körhegybíró választásáról, feladatellátásának rendjéről, ennek szervezeti feltételeiről, valamint a fenntartás költségeihez való hozzájárulásról. A megállapodást meg kell küldeni a hegyközségi tanácsnak, valamint a mezőgazdasági igazgatási szervnek.
(3) A körhegybírósághoz csatlakozni, vagy abból kiválni - az érintett hegyközségek eltérő megállapodásának hiányában - a naptári év első napjával lehet. A kiválási vagy csatlakozási szándékról az érintett hegyközségeket legalább három hónappal korábban értesíteni kell.
(4) A körhegybírót - pályázat alapján - az érdekelt hegyközségek közgyűlései külön-külön megválasztják. A körhegybíró megválasztásához a leadott szavazatok többsége szükséges.
(5) A körhegybíró valamennyi érintett hegyközség választmányának tagja, amelyek ülésein, illetve a 15. § (2) bekezdésében említett esetben a közgyűléseken tevékenységéről beszámol.”
13. § A Htv. 22. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:
„A hegyközség szervezeti változása és megszűnése
22. § (1) A hegyközség megszűnik
a) összeolvadással, illetve beolvadással (a továbbiakban együtt: egyesülés),
b) több hegyközségre történő szétválással,
c) a bíróság által történő feloszlatással,
d) a település borvidéki besorolásának törlésével, amennyiben a hegyközség csak az adott településen működik.
(2) Összeolvadás esetén az egyesülő hegyközségek megszűnnek, és vagyonuk, valamint közigazgatási jogosítványaik a létrejövő új hegyközségre mint jogutódra - szállnak át.
(3) Beolvadás esetében a beolvadó hegyközség megszűnik, és annak vagyona, valamint közigazgatási jogosítványai az átvevő hegyközségre mint jogutódra szállnak át, amelynek elnevezése és székhelye változatlan marad. Beolvadásra kerülhet sor akkor, ha a befogadó hegyközség taglétszáma és szőlőültetvényének területe nagyobb a beolvadni szándékozó hegyközségénél. Ez utóbbi feltételt nem kell figyelembe venni az (5) és (6) bekezdésben meghatározott esetekben.
(4) A hegyközségek kötelesek összeolvadni, ha egyesülnek azok a települések, amelyek területén a hegyközségek működnek.
(5) A hegyközség köteles egyesülni a szomszédos hegyközséggel, ha területén a hegyközség alakításának feltételei utóbb megszűnnek.
(6) Kötelező a beolvadás akkor, ha egy borvidéki település más településtől olyan területrészt vesz át, amelyen hegyközség működik.
(7) Az egyesülésben érintett hegyközségek közgyűlései az egyesülésről külön-külön, a jelen lévő tagok több mint felének szavazatával határoznak. A döntést követően az érintett hegyközségek egyesülési szerződést kötnek, amelyben megállapodnak az egyesülő hegyközségek birtokában lévő okiratok és adatok átadásáról, valamint vagyonuk rendezéséről.”
14. § A Htv. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § (1) A hegyközség több hegyközségre szétválhat, ha a szétválással létrejövő hegyközségek megfelelnek az 5. §-ban foglaltaknak. A szétválásról hozott közgyűlési határozatban rendelkezni kell a vagyon megosztásáról.
(2) A szétváló hegyközség jogai és kötelezettségei a szétválásról hozott közgyűlési határozat szerint, ennek hiányában a vagyonmegosztás arányában a szétválással létrejövő jogutód hegyközségekre szállnak át.
(3) A hegyközségek szétválása nem érinti tagjaik jogait és kötelezettségeit.”
15. § A Htv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § (1) Az összeolvadással létrejött hegyközség, illetve a szétválással létrejött hegyközségek alakuló közgyűlést tartanak, amelyre a 7-9. § rendelkezéseit a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az érintett hegyközségi tagokból alakult páratlan számú, de legalább 3 fős előkészítő bizottság összehívja az alakuló közgyűlést, és gondoskodik az alapszabály tervezetének elkészítéséről is.
(3) Az alakuló közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több mint 50%-a jelen van. Ha az alakuló közgyűlés nem határozatképes, az eredménytelen közgyűlést követő tizenöt napon belül új alakuló közgyűlést kell összehívni, amely határozatképes, ha azon legalább tíz tag megjelent.”
16. § A Htv. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. § (1) A hegyközség tagja - lakóhelyétől (telephelyétől, székhelyétől) függetlenül -
a) az a termelő, aki tevékenységét a hegyközség működési területén végzi, valamint
b) az a felvásárló, aki egy naptári éven belül a hegyközség működési területén szőlőt, mustot, bort vásárol.
(2) A termelő, illetve a felvásárló minden olyan hegyközségnek tagja, amelynek területén termel, illetve területéről felvásárol.
(3) Hegyközségi tagságot vállalhat minden olyan személy, aki a hegyközség működési területén 1000 m2-nél nem nagyobb területen szőlőt művel (a továbbiakban: önkéntes tag).”
17. § A Htv. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § (1) A borvidéki településen a termelő, illetve a felvásárló hegyközségi tagsági viszonya, illetve a nem borvidéki településen a termelő, illetve a felvásárló nyilvántartásba vételi kötelezettsége annak a hónapnak az első napjával keletkezik, amelyben a tevékenységét megkezdi.
(2) A nem borvidéki településen termelő, illetve felvásárló személy köteles bejelenteni a hegyközségnek a nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét, telephelyét), adóazonosító jelét vagy adószámát, és a külön jogszabály szerinti egyéb adatokat, valamint ezen adatok változását a változást követő 15 napon belül.
(3) Új telepítésű szőlő esetén a termelő hegyközségi tagsági viszonya - amennyiben még nem tagja a hegyközségnek - a telepítési engedély jogerőre emelkedésével jön létre.
(4) A hegyközségi tag, illetve a nem borvidéki településen termelő, illetve felvásárló köteles a hegybírónak bejelenteni, hogy a termelő, illetve a felvásárló tevékenységével felhagyott, vagy a termelő a szőlőültetvény használatát másnak engedte át. A hegybíró a bejelentés alapján a tagsági jogviszony megszüntetéséről, illetve az adatszolgáltatási kötelezettség megszűnéséről határozatot hoz, amennyiben a termelőnek, illetve a felvásárlónak nincs járuléktartozása, illetve adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tett.
(5) A termelő 30 napon belül köteles a hegybírónak bejelenteni, ha a szőlőültetvény művelésével felhagyott, az ültetvény tulajdonosának, illetve - amennyiben a termelő a tulajdonos volt - az új használó nevének és címének feltüntetésével.
(6) Az önkéntes tag bármikor kérheti írásban a névjegyzékből való törlését. A tagsági jogviszony ebben az esetben a bejelentés napjával szűnik meg.”
18. § A Htv. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § (1) A hegyközségi tagsági viszonyt keletkeztető vagy megszüntető tényt az érdekeltnek - a nevének (cégnevének), lakóhelyének (székhelyének, telephelyének), adóazonosító jelének vagy adószámának megjelölésével - a névjegyzékbe való felvétel, illetve a törlés végett a hegyközségnél be kell jelentenie. A hegyközség bejelentés hiányában is eljár, ha a tagsági viszony keletkezéséről vagy megszűnéséről egyéb módon tudomást szerez.
(2) A hegyközségi tag köteles az (1) bekezdésben meghatározott adatai változását 15 napon belül bejelenteni a hegyközségnek.”
19. § A Htv. 29. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Aki több hegyközségnek is tagja, tisztséget - a hegybíró kivételével - csak egy hegyközségben viselhet.”
20. § A Htv. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § (1) Származási bizonyítványt kizárólag a 3. § (2) bekezdése szerinti termelők, illetve felvásárlók kaphatnak abban az esetben, ha eleget tettek a hegyközségi járulék megfizetésére vonatkozó, illetve az adatszolgáltatási kötelezettségüknek.
(2) A szőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott szomszédos termőföldre elővásárlási, valamint elő-haszonbérleti jog illeti meg a hegyközségi tagot, ha ezen jogának érvényesítését megelőző 24 hónapban folyamatos hegyközségi tagsággal rendelkezett.”
21. § A Htv. 32. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hegyközségek borvidékenként hegyközségi tanácsot alakítanak. Amennyiben egy borvidéken csak egy hegyközség alakul meg, a hegyközségi tanácsot nem kell létrehozni, illetve a hegyközségi tanács megszűnik, és a hegyközségi tanácsi feladatokat a hegyközség, a titkári feladatokat pedig a hegybíró látja el.”
22. § A Htv. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hegyközségi tanács a tagjai közül igazgatóválasztmányt, s ennek tagjai közül elnököt, amennyiben szükséges alelnököt választ. Az ügyek viteléért felelős tisztségviselő a titkár, akit a hegyközségi tanács pályázat alapján nevez ki. A titkár személyére egyebekben a 17. § (4)-(6) bekezdésében a hegybíróra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”
23. § (1) A Htv. 38. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A hegyközség]
„d) a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvényben feltüntetett közigazgatási szervek, valamint a borgazdálkodás körébe tartozó ellenőrzéseket végző szervezetek számára megkeresésre adatot szolgáltat;”
(2) A Htv. 38. §-ának g)-j) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:
[A hegyközség]
„g) védi a hegyközség termelőinek érdekeit és tájékoztatást ad a tagok tevékenységét segítő, közérdekű információkról;
h) eljár a származásvédelmet sértő esetekben;
i) ellenőrzi - szükség esetén helyszíni ellenőrzéssel - tagjainál a hegyközség feladatkörét érintő jogszabályok és a rendtartási előírások betartását, és az ellenőrzésről jegyzőkönyvet készít;
j) rendezvényeket, borversenyeket szervez.”
24. § (1) A Htv. 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Szőlő művelési ágban nyilvántartott termőföld esetében a művelési ág megváltoztatásához a hegyközség engedélye szükséges.”
(2) A Htv. 45. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A hegyközség a szőlő termőhelyi kataszterbe tartozó területekre a tulajdonosok képviseletében jogosult kezdeményezni a vadászati hatóságnál, hogy a külterületen lévő zártkerti ingatlant a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelembe vehető földterületnek minősítse, valamint jogosult a földtulajdonosokat a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvénynek a jegyzőre vonatkozó szabályai szerint képviselni.”
25. § A Htv. a következő 45/A. §-sal egészül ki:
„45/A. § (1) Aki a szőlő, must vagy bor származási bizonyítványát, vagy jogszabályban meghatározott, a hegybíró által kiadandó más igazolását nem a jogszabályban meghatározott határidőig kérelmezi, az okiratokat csak 5000-500 000 forintig terjedő mulasztási bírság megfizetésével kaphatja meg. A hegybíró a bírság kiszabása során figyelembe veszi a késedelem időtartamát, az ügyfél késedelembe esésének gyakoriságát, továbbá származási bizonyítvány esetén a kérelemben foglalt szőlő, illetve bor értékét.
(2) A bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A beszedett bírság a hegyközséget illeti meg.”
26. § A Htv. 47. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
[A nemzeti tanács]
„i) elbírálja a hegyközség közigazgatási ügyben hozott határozata ellen benyújtott fellebbezést a 32. § (1) bekezdése szerinti esetben.”
27. § (1) A Htv. 49. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hegyközségi szervezetek közigazgatási ügyekben való eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(2) A Htv. 49. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Alapszabályban, illetve szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni a közigazgatási ügyben eljáró személy kizárás (Ket. 42-43. §) miatt vagy bármely más okból való akadályoztatása esetére a feltételeknek megfelelő másik személy kijelölésére vonatkozó szabályokat.”
28. § (1) A Htv. 53. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hegyközségi járulékminimum következő évre érvényes mértékét az adott borvidékre vonatkozóan a hegyközségi tanács állapítja meg minden év december 15. napjáig.”
(2) A Htv. 53. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(5) bekezdés számozása (4)-(6) bekezdésre változik:
„(3) A hegyközségi járulékot minden év május 31. napjáig a közgyűlés határozza meg. A kivetett járulékot és annak esedékességét a taggal írásban, a határozat reá vonatkozó részének kézbesítésével kell közölni. A hegyközségi járulékot termelő esetén termőültetvényeinek területe vagy szőlőterületének aranykorona-értéke és a szőlő- vagy bortermés mennyisége alapján, az önkéntes tag esetén a termés mennyisége, felvásárló esetén a felvásárolt szőlő, must vagy bor mennyisége alapján kell meghatározni, de az nem lehet kevesebb, mint a hegyközségi tanács által megállapított járulékminimum. Mentesül a termelő a szőlő- és bortermés mennyisége utáni hegyközségi járulék fizetése alól, ha termését felvásárlónak értékesíti.”
29. § A Htv. 58. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az 57. § (4) bekezdésének c) pontja szerinti esetekben a hegyközség feladatait - a felfüggesztés időtartama alatt, illetve az új hegyközség megalakulásáig - az agrárpolitikáért felelős miniszter által kijelölt más hegyközség látja el.”
30. § A Htv. 65. §-a a következő e) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy]
„e) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a hegyközségi szervezetek által lefolytatott egyes eljárások igazgatási szolgáltatási díjainak mértékét és megfizetésének rendjét rendeletben állapítsa meg.”
31. § A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„43. § (1) Amennyiben a növénytermesztési hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy a szőlőültetvényt engedély nélkül telepítették, tájékoztatja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet az általa észlelt jogsértésről. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül határidő megjelölésével felszólítja a telepítőt, hogy - a 7. § (2) bekezdésében meghatározott eljárásrend szerint - nyújtsa be a fennmaradási engedély iránti kérelmét a szőlőültetvény utólagos engedélyezése céljából.
(2) Amennyiben az engedély nélkül telepített ültetvény nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, a telepítő a fennmaradási engedély iránti kérelemben vállalhatja, hogy az ültetvényt a jogszabályi előírásoknak megfelelően átalakítja. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az átalakítást úgy engedélyezi, hogy a telepítő azt a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül köteles elvégezni, és annak megtörténtét követő harminc napon belül bejelenteni a növénytermesztési hatósághoz. A növénytermesztési hatóság az átalakított ültetvényt ellenőrzi, és annak eredményéről értesíti a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott egyéves határidő a telepítő kérelmére hat hónappal meghosszabbítható az alábbi esetek bekövetkezése esetén:
a) a telepítő hosszú távú munkaképtelensége;
b) az ültetvény területének jogszabály alapján történő átminősítése, amennyiben ez a kötelezettségvállalás, illetve a kérelem benyújtásának időpontjában nem volt előrelátható;
c) az ültetvény területét sújtó természeti csapás, illetve szélsőséges időjárási körülmény, különösen földrengés, árvíz, szélvihar, aszály, belvíz, tűzeset, jégkár, fagykár.
(4) Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv fennmaradási engedély iránti kérelemmel összefüggő eljárásában megállapítja, hogy a szőlőültetvény (átalakított szőlőültetvény) fennmaradásának - a külön jogszabályi rendelkezések figyelembevételével - akadálya nincs, úgy az ültetvény telepítését utólagosan engedélyezi.
(5) Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a 7. § alapján benyújtott telepítési engedély iránti kérelem kapcsán lefolytatott helyszíni ellenőrzése során megállapítja, hogy a telepítés már megvalósult, úgy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv - amennyiben a kérelem a külön jogszabályban előírt követelményeknek megfelel - a kérelmet jóváhagyja.
(6) Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az engedélyezési eljárás során megállapítja, hogy a szőlőültetvény (átalakított szőlőültetvény) részben vagy egészben nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, megfelelő határidő tűzésével kötelezi a telepítőt az engedély nélkül telepített szőlőültetvény kivágására. Amennyiben a telepítő kivágási kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a szőlőültetvényt kivágattatja, amellyel összefüggő valamennyi költséget a telepítő köteles megtéríteni.
(7) Az engedély nélkül telepített ültetvényről származó szőlőre származási bizonyítvány nem adható.”
32. § A Btv. 43. §-a a következő 43/A. §-sal egészül ki:
„43/A. § (1) Amennyiben a növénytermesztési hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy az ültetvényt engedély nélkül vágták ki, erről tájékoztatja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül határidő megjelölésével felszólítja a kivágást végző személyt, hogy - a 7. § (2) bekezdésében meghatározott eljárásrend szerint - nyújtsa be a kivágási engedély iránti kérelmét a kivágás utólagos engedélyezése céljából.
(2) Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárása során azt állapítja meg, hogy a kivágás a külön jogszabályban előírt követelményeknek megfelel, a kivágást utólagosan engedélyezi.
(3) Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a 7. § alapján benyújtott kivágási engedély iránti kérelem kapcsán lefolytatott helyszíni ellenőrzése során megállapítja, hogy a kivágás már megvalósult - amennyiben a kérelem a külön jogszabályban előírt követelményeknek megfelel -, a kérelmet jóváhagyja.
(4) Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kivágás engedélyezéséhez kapcsolódó eljárása során a kérelemnek nem vagy csak részben ad helyt, úgy - a nem engedélyezett művelet vonatkozásában - határozatban kötelezi a kivágást végző személyt a művelési ág szerinti állapot helyreállítására.”
33. § A Btv. 43. §-a a következő 43/B. §-sal egészül ki:
„43/B. § (1) Amennyiben a növénytermesztési hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy a szőlőültetvényt a telepítési engedélyben foglaltaktól eltérően telepítették, úgy a telepítőt megfelelő határidő kitűzésével felszólítja, hogy - a 7. § (2) bekezdésében meghatározott eljárásrend szerint - kezdeményezze a telepítési engedély módosítását, amennyiben az az ültetvény telepítésének engedélyezésében hozott döntést érdemben nem befolyásolja és a módosított döntés nem állapít meg a telepítő részére több jogot.
(2) Amennyiben a növénytermesztési hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy a telepítést - a telepítési engedélyben foglaltaktól eltérően - a termőhelyre nem engedélyezett szőlőfajtával vagy a termőhelyen fel nem használható szaporítóanyaggal végezték, illetőleg az (1) bekezdés sem alkalmazható, a növénytermesztési hatóság kezdeményezi a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél a szőlőültetvény kivágásának elrendelését.
(3) Amennyiben a telepítő kivágási kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a szőlőültetvényt kivágattatja, és az ezzel összefüggő valamennyi költséget a telepítő köteles megtéríteni.”
34. § A Btv. 43. §-a a következő 43/C. §-sal egészül ki:
„43/C. § (1) Azt a személyt, aki szőlőültetvényt engedély nélkül vagy engedélytől eltérően telepített, vagy engedély nélkül vágott ki (a továbbiakban: mulasztó), a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv 500 000 forintig terjedő mulasztási bírság megfizetésére kötelezi.
(2) Amennyiben az engedély nélküli telepítést, kivágást, illetve az engedélytől eltérő telepítést (a továbbiakban együtt: engedély nélküli művelet) végző személy a 43. § (1) bekezdésében, a 43/A. § (1) bekezdésében vagy a 43/B. § (1) bekezdésében foglalt kérelem benyújtására vonatkozó felszólításnak nem tesz eleget, úgy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a mulasztót 500 000 forintig terjedő mulasztási bírság megfizetésére, és a nem engedélyezett művelet vonatkozásában a művelési ág szerinti állapot helyreállítására kötelezi. Amennyiben az engedély nélküli telepítést művelés alól kivettként nyilvántartott belterületi földrészleten végezték, úgy a művelési ág szerinti állapot helyreállítására történő kötelezés kivágási kötelezettséget jelent.
(3) A mulasztási bírság kiszabása során figyelembe kell venni az engedély nélkül végzett művelettel érintett terület nagyságát, valamint a mulasztó által engedély nélkül végzett műveletek gyakoriságát. A kiszabott mulasztási bírság hetven százaléka a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv - ellenőrzésekhez kapcsolódó kiadásainak fedezetére felhasználandó - bevétele, harminc százaléka a központi költségvetést illeti meg. A mulasztási bírság adók módjára behajtandó köztartozás.”
35. § A Btv. 56. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„56. § (1) Aki 1000 m2-nél nagyobb területen szőlőt művel, vagy területnagyságtól függetlenül szőlőültetvényének termését értékesíti, illetve értékesítésre bort készít, továbbá aki szőlőt, mustot, illetve bort továbbfeldolgozás vagy továbbfeldolgozásra értékesítés céljából vásárol (együttesen: adatszolgáltató), köteles a szőlőterületéről, a bor tárolására alkalmas eszközeiről, tárolóteréről, szüretelési, feldolgozási, értékesítési (felhasználási) tevékenységéről nyilvántartást vezetni, adatot szolgáltatni a hegyközségnek. A nem hegyközségi településeken végzett tevékenységek esetén az adatszolgáltatási kötelezettséget a külön jogszabályban meghatározott hegyközség részére kell teljesíteni.
(2) Aki az adatszolgáltatást nem vagy felszólítás ellenére hiányosan teljesíti, a termékére származási bizonyítványt nem kaphat, termékét nem értékesítheti, és húszezertől százezer forintig terjedő bírsággal sújtható. A hegybíró a bírság kiszabása során figyelembe veszi a szolgáltatandó adatok körét és a mulasztás gyakoriságát. A hegybíró bírságot kiszabó határozata ellen a hegyközségi tanácshoz lehet fellebbezni. A bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A beszedett bírság a hegyközséget illeti meg.”
36. § (1) A Btv. 57. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben megállapítsa]
„d) a termelési potenciálra (újratelepítési jog, új telepítési jog, valamint telepítési jogtartalék) vonatkozó szabályokat, valamint a telepítés és kivágás engedélyezésének, utólagos engedélyezésének és ellenőrzésének eljárási rendjét;”
(2) A Btv. 57. §-ának (1) bekezdése a következő s) és t) pontokkal egészül ki:
[Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben megállapítsa]
„s) az egyes borvidéki régiók feladataira, szervezetére és működésére, valamint a borvidék területén előállított borok eredetvédelmére vonatkozó szabályokat;
t) az egyes védett eredetű borok előállítására, jelölésére és minősítésére vonatkozó szabályokat.”
37. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) E törvény 25. §-a, 31-35. §-a, 36. §-ának (1) bekezdése és 39. §-a a kihirdetését követő 46. napon lép hatályba.
(3) Az engedély nélkül telepített, illetve engedély nélkül kivágott szőlőültetvények vonatkozásában e törvény 31-32. és 34-35. §-át a hatálybalépését követően elkövetett jogsértések esetében kell alkalmazni. Az engedélytől eltérően telepített szőlőültetvények vonatkozásában a 33. §-t és a 34. §-sal módosított Btv. 43/C. §-ának (2) és (3) bekezdését a 2004. január 1-jét követően elkövetett jogsértések vonatkozásában is alkalmazni kell, míg a 43/C. § (1) bekezdését a § hatálybalépését követően elkövetett jogsértések esetében kell alkalmazni.
(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Htv. 25. §-a, a 32. §-ának (4)-(6) bekezdése, a 45. §-ának (1) bekezdése, az 55/A. §-a (2) bekezdésének második mondata.
38. § (1) E törvény hatálybalépését követő 60 napon belül meg kell alakítani az 5. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő hegyközségeket.
(2) Ha a törvény hatálybalépésekor meglévő hegyközség nem felel meg a hegyközség-alakítás feltételeinek, köteles a szomszédos hegyközséggel, illetve hegyközségekkel egyesülni. Az egyesülési kötelezettség kiterjed azon hegyközségekre is, amelyek egyébként megfelelnek a hegyközség-alakítás feltételeinek, abban az esetben, ha egy másik hegyközség csak így tud eleget tenni az 5. § szerinti feltételeknek. Ebben az esetben nem kell figyelembe venni a Htv. 22. §-ának (3) bekezdésében foglalt korlátokat.
(3) Ha a (2) bekezdés alapján egyesülésre köteles hegyközségek nem kezdeményezik az egyesülést az (1) bekezdésben megállapított határidőn belül, illetve nem tudnak megállapodni az egyesülés feltételeiről, továbbá ha az egyesüléssel létrejövő hegyközség nem felelne meg az 5. § szerinti követelményeknek, a hegyközségi tanács hivatalból dönt az egyesülésről. A hegyközségi tanács eljárását az (1) bekezdésben meghatározott határidőt követő harminc napon belül indítja meg, amelynek eredményeként fellebbezéssel meg nem támadható hatósági határozatot hoz.
(4) A (2) bekezdés alapján egyesülésre köteles hegyközség vagy a hegyközségi tanács az egyesülés helyett kezdeményezheti a nemzeti tanácson keresztül az agrárpolitikáért felelős miniszternél az adott település borvidéki besorolásának törlését. A kezdeményezésről a település polgármesterét értesíteni kell. Amennyiben a település borvidéki besorolása törlésének kezdeményezője a hegyközségi tanács, abban az esetben a település hegyközségi tagjait a kezdeményezésről értesíteni kell.
(5) E törvény hatálybalépését követő hetvenöt napon belül a hegyközségi tanács jelentést készít a nemzeti tanács részére a borvidék hegyközségei megalakulásának állásáról és a (3) bekezdés szerinti hatósági határozathozatal szükségességéről.
(6) E törvény hatálybalépését követő százhúsz napon belül a hegyközségi tanács jelentést készít a nemzeti tanács részére a borvidék hegyközségeinek megalakulásáról és a (3) bekezdés szerint meghozott hatósági határozatokról.
39. § (1) Az a személy (a továbbiakban: mulasztó), aki 1998. január 1. és a 31-32. § hatálybalépése között engedély nélkül telepített vagy vágott ki szőlőültetvényt (a továbbiakban: engedély nélküli művelet), e § hatálybalépését követő százötven napon belül - a Btv. 7. §-ának (2) bekezdésében meghatározott eljárásrend szerint - köteles az engedély nélküli művelet vonatkozásában a jogszabályi előírásoknak megfelelő utólagos engedély iránti kérelmet benyújtani a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez.
(2) Az utólagos engedély iránti kérelem alapján lefolytatott eljárás költségei a mulasztót terhelik.
(3) Amennyiben az engedély nélkül telepített ültetvény nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, a mulasztó az utólagos engedély iránti kérelemben vállalhatja, hogy az ültetvényt a jogszabályi előírásoknak megfelelően átalakítja. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az átalakítást úgy engedélyezi, hogy a mulasztó azt a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül köteles elvégezni, és annak megtörténtét követő harminc napon belül bejelenteni a növénytermesztési hatósághoz. A növénytermesztési hatóság az átalakított ültetvényt ellenőrzi, és annak eredményéről értesíti a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott egyéves határidő a telepítő kérelmére hat hónappal meghosszabbítható az alábbi esetek bekövetkezése esetén:
a) a telepítő hosszú távú munkaképtelensége;
b) az ültetvény területének jogszabály alapján történő átminősítése, amennyiben ez a kötelezettségvállalás, illetve a kérelem benyújtása időpontjában nem volt előrelátható;
c) az ültetvény területét sújtó természeti csapás, illetve szélsőséges időjárási körülmény, különösen földrengés, árvíz, szélvihar, aszály, belvíz, tűzeset, jégkár, fagykár.
(5) Amennyiben a mulasztó az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségeknek határidőben eleget tett, és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az utólagos engedély iránti kérelemmel összefüggő eljárásában megállapítja, hogy a szőlőültetvény (átalakított szőlőültetvény) fennmaradásának - a külön jogszabályi rendelkezések figyelembevételével - akadálya nincs, úgy az ültetvény telepítését utólagosan engedélyezi.
(6) Amennyiben a mulasztó az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét határidőben nem teljesíti, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv 500 000 forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki. A mulasztási bírság kiszabása során figyelembe kell venni az engedély nélkül végzett művelettel érintett terület nagyságát, valamint a kérelmező által engedély nélkül végzett műveletek gyakoriságát. A kiszabott mulasztási bírság hetven százaléka a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv ellenőrzésekhez kapcsolódó kiadásainak fedezetére használandó fel, harminc százaléka a központi költségvetést illeti meg. A mulasztási bírság adók módjára behajtandó köztartozás.
(7) Amennyiben a mulasztó határidőben nem tesz eleget az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének, illetve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az utólagos engedélyezési eljárása során megállapítja, hogy a szőlőültetvény (átalakított szőlőültetvény) részben vagy egészben nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, úgy határozatban kötelezi a mulasztót a nem engedélyezett művelettel érintett terület vonatkozásában a művelési ág szerinti állapot helyreállítására. Amennyiben a mulasztó a művelési ág szerinti állapot helyreállítási kötelezettségének nem tesz eleget, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a szőlőültetvényt kivágattatja, amellyel összefüggő valamennyi költséget a telepítő köteles megtéríteni. Amennyiben az engedély nélküli telepítést művelés alól kivettként nyilvántartott belterületi földrészleten végezték, úgy a művelési ág szerinti állapot helyreállítására történő kötelezés kivágási kötelezettséget jelent.
(8) Az engedély nélkül telepített ültetvényről származó szőlőre származási bizonyítvány nem adható.
40. § (1) E törvény hatálybalépését követő
a) napon hatályát veszti az 1-24. és a 26-30. §, valamint a 36. § (2) bekezdése;
b) 47. napon hatályát veszti a 25., a 31-35. § és a 36. § (1) bekezdése.
(2) E törvény 2013. december 31-én hatályát veszti.
