1. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 13. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően 1991. évben munkavállalói járulék címén 0,2 százalékos, 2006. évben egészségbiztosítási járulék címén 4,6 százalékos, munkavállalói járulék címén 1,1 százalékos mértéket kell alkalmazni.”
2. § A Tny. 18. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki legalább tizenöt év szolgálati időt szerzett, és az (1) bekezdés szerint rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte.”
3. § A Tny. a következő 18/A-18/B. §-sal egészül ki:
„18/A. § (1) 2012. december 31-éig a 62. életév betöltését megelőzően előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a férfi, aki 60. életévét betöltötte, illetve az a nő, aki 59. életévét betöltötte, és legalább 40 év szolgálati időt szerzett, valamint a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.
(2) 2012. december 31-éig csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult, aki legalább 37 év szolgálati időt szerzett, és megfelel az (1) bekezdésben meghatározott egyéb feltételeknek.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a csökkentés mértéke a társadalombiztosítási nyugdíj megállapításának időpontjától a 62. életév betöltéséig terjedő időszak minden 30 napjára az előírt szolgálati időnél
a) 1-365 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező esetében havi 0,1 százalék,
b) 366-730 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező esetében havi 0,2 százalék,
c) 731-1095 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező esetében havi 0,3 százalék.
(4) Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése a csökkentést nem érinti.
18/B. § (1) 2013. január 1-jétől a 62. életév betöltését megelőzően előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult, aki
a) 60. életévét betöltötte, és
b) legalább 37 év szolgálati időt szerzett, valamint
c) a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.
(2) Az (1) bekezdés szerinti előrehozott öregségi nyugdíj összegét úgy kell megállapítani, hogy az öregségi nyugdíj összegét
a) annyiszor 0,3 százalékkal kell csökkenteni, ahányszor 30 naptári nap hiányzik a 62. életév betöltéséhez, ha a jogosult a 61. életévét betöltötte,
b) 3,6 százalékkal, továbbá annyiszor 0,4 százalékkal kell csökkenteni, ahányszor 30 naptári nap hiányzik a 61. életév betöltéséhez, ha a jogosult a 61. életévét nem töltötte be.
(3) Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése a csökkentést nem érinti.”
4. § A Tny. 22/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A saját jogú nyugellátásban részesülő személy - ideértve azt a személyt is, akinek nyugellátása a 83/A-83/B. § szerint szünetel - nyugellátását kérelemre minden, 2006. december 31-ét követően saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenysége 365 napja után, az általa ezen időszakban fizetendő nyugdíjjárulék alapja havi átlagos - a 13. § (3) bekezdése szerint növelt - összegének 0,5 százalékával meg kell emelni.”
5. § A Tny. - a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Rjtv.) megállapított - 36/D. §-ának (4) bekezdése a következő harmadik mondattal kiegészülve lép hatályba:
„Aki az öregségi nyugdíjra jogosító életkort - ide nem értve a korkedvezményre jogosult személyre irányadó életkort - a jogosultság egyéb feltételeinek ismételt bekövetkezésekor még nem töltötte be, feléledés helyett kérheti rokkantsági nyugdíjra való jogosultságának új igényként történő elbírálását.”
6. § (1) A Tny. - az Rjtv.-vel megállapított - 36/G. §-ának (1) bekezdése a következő harmadik mondattal kiegészülve lép hatályba:
„A baleseti sérült részére abban az esetben, ha a baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság a kereseti korlátra való tekintettel szűnik meg, - a baleseti rokkantsági nyugdíj helyett - az Eb.-ben szabályozott 4. fokozatú baleseti járadékot kell megállapítani.”
(2) A Tny. - az Rjtv.-vel megállapított - 36/G. §-ának (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) A baleseti rokkantsági nyugdíj állapotváltozás miatti módosítására és feléledésére a 36/D. § (4)-(5) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a baleseti rokkantsági nyugdíj mértékét egészségromlás miatt az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően is módosítani kell.”
7. § A Tny. 39. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a Tbj. 30/A. §-ának (2) bekezdése szerinti mezőgazdasági őstermelő biztosítási idejének szolgálati időként történő figyelembevétele során is alkalmazni kell.”
8. § A Tny. 44. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi szövegének számozása (1) bekezdésre változik:
„(2) A hozzátartozói nyugellátások megállapítása során - a 47. § (2) bekezdésének b) pontja, az 52. § (2) bekezdése, az 55. § (1) bekezdése, az 56. § (2) bekezdésének b) pontja, az 58. §-ának (1) és (3)-(4) bekezdése alkalmazásában - rokkant az, akinek az Rjtv. 1. §-ának a) pontjában meghatározott egészségkárosodása eléri az 50 százalékos mértéket.”
9. § A Tny. 47. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Özvegyi nyugdíj jár akkor is, ha az erre jogosító feltételek valamelyike
a) a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tizenöt éven belül,
b) a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tíz éven belül
következik be.”
10. § A Tny. 53. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Feléled az özvegyi nyugdíja annak, akinek az özvegyi nyugdíja nem házasságkötés miatt szűnt meg, ha az arra jogosító feltételek valamelyike
a) a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tizenöt éven belül,
b) a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tíz éven belül
bekövetkezik.”
11. § (1) A Tny. 79. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A saját jogú és a hozzátartozói nyugellátást, továbbá a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatáskörébe utalt nem társadalombiztosítási ellátást a nyugdíjfolyósító szerv a nyugdíjfolyósítási törzsszám mint azonosító szám alatt folyósítja. A nyugdíjfolyósító szerv az ellátás folyósításának kezdetekor a nyugdíjfolyósítási törzsszám igazolására - az e célra rendszeresített nyomtatványon - az érintett személy részére díjmentesen igazolást ad ki.”
(2) A Tny. 79. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A nyugdíjfolyósító szerv által folyósított ellátásokból történő levonásra a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
12. § A Tny. 89. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„89. § (1) A 87-88. § alapján megtérítésre kötelezett a ténylegesen nyújtott nyugellátásért felelős. A megtérítés összege nem csökkenthető azért, mert a megtérítés alapját képező nyugellátás a jogosultat egyéb jogcímen is megilletné.
(2) Az (1) bekezdés szerinti megtérítési kötelezettségnek havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell eleget tenni. A kötelezett azonban kérheti, hogy a nyugellátásnak az évenkénti emeléseket tartalmazó összegét évente előre - első alkalommal a határozat jogerőre emelkedését követő harminc napon belül, majd ezt követően minden év március 12-éig - téríthesse meg. Ha a megtérítendő ellátás folyósítása az adott naptári hónap vagy év folyamán megszűnik, akkor a befizetett összeg arányos részét vissza kell fizetni.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően egyösszegű megtérítésre kerül sor, ha
a) a megtérítésre kötelezett azt kéri, vagy
b) a megtérítésre kötelezett gazdálkodó szervezet (foglalkoztató vagy egyéb szerv) a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) szerinti felszámolással, illetve a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény szerinti végelszámolással jogutód nélkül megszűnik.
(4) A (3) bekezdés szerinti egyösszegű megtérítés címén a megtérítési kötelezettség alapjául szolgáló
a) ideiglenes özvegyi nyugdíj egyhavi összegének tizenkétszeresét,
b) az árvaellátás egyhavi összegének az árva 25. életéve betöltéséig terjedő időtartamra számított összegét,
c) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, özvegyi nyugdíj, szülői nyugdíj, illetve baleseti hozzátartozói nyugellátás egyhavi összegének az ellátásban részesülő személyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig terjedő időtartamra számított összegét
kell megtéríteni.
(5) Az egyösszegű megtérítés összegét a megtérítendő ellátásnak
a) a (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kérelem benyújtását megelőző hónapban,
b) a (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a felszámolást, illetőleg a végelszámolást elrendelő végzés közzétételét megelőző hónapban
érvényes összege alapulvételével kell meghatározni.
(6) A kötelezett az egyösszegű megtérítési kötelezettségnek a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles eleget tenni.
(7) A (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kötelezett kérheti, hogy megtérítési kötelezettségének az egyösszegű megfizetés helyett legfeljebb öt éven belül, évente fizetendő részletekben tehessen eleget. Az első részletet a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül, a további részleteket minden év március 12-éig kell megfizetni. A kötelezettség egy összegben esedékessé válik, ha a kötelezett az esedékes részletet határidőn belül nem fizeti meg. Az évi részletekben történő megfizetés esetén a 94. § (2) bekezdése szerinti fizetési kedvezmény egyidejűleg nem alkalmazható.
(8) A (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek a fennálló követelésről történő lemondására a Cstv. 80. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.
(9) A (3) bekezdés a) pontja szerinti megtérítési kötelezettséget harmadik személy átvállalhatja.
(10) A (2)-(9) bekezdés
a) baleseti rokkantsági nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseit a baleseti járadék megtérítésére vonatkozóan azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a megtérítés összegének meghatározásánál az Eb. 58. §-a (1) bekezdésének a) pontjában említett baleseti járadék esetében az Eb. 57. §-ának (2) bekezdése szerinti kétévi időtartamot kell alapul venni,
b) rendelkezéseit a rehabilitációs járadékra azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a megtérítés összegének meghatározásánál azt az időtartamot kell alapul venni, amelyre a rehabilitációs járadékot megállapították.”
13. § A Tny. 91. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Aki a mulasztási bírságot a jogerős határozatban megállapított határidőn belül nem fizeti meg, a kiszabott mulasztási bírság kétszeresét köteles megfizetni.”
14. § A Tny. 95. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A 87-88. § szerinti megtérítés ügyében hozott határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye.”
15. § (1) A Tny. 96. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő g) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdésben meghatározott célra a társadalombiztosítási jogszabályban, illetve törvényben meghatározott]
„e) a rokkantság fokára, az egészségkárosodás mértékére, a szakmai munkaképességre, a rehabilitálhatóságra, továbbá az egészségi állapotra vonatkozó adatok, amennyiben jogszabály szerint a nyugellátás, egyéb ellátás megállapítása az egészségi állapot figyelembevételével történik,”
„g) az élettársra és az eltartott hozzátartozói minőségre vonatkozó adatok, amennyiben jogszabály szerint a nyugellátás, egyéb ellátás megállapítása az élettársi, hozzátartozói minőség figyelembevételével történik,”
[tarthatók nyilván.]
(2) A Tny. 96. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 96. § (2) bekezdése alapján nyilvántartásba vett adatokból]
„c) a munkaügyi és szociális igazgatás szervei, az állami foglalkoztatási szerv az ellátás megállapítása, folyósítása és ellenőrzése, illetve munkaügyi ellenőrzés céljából a (2) bekezdés a)-f) pontjai, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a támogatás megállapítása céljából a (2) bekezdés a)-d) és f) pontjai,”
[szerinti adatok igénylésére jogosultak.]
16. § A Tny. 97. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A rehabilitációs járadékban részesülő személyekre vonatkozó tárgyévi nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatást az előírt határidőig a nyugdíjfolyósító szerv teljesíti.”
17. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 17. §-ának (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[A közszolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha]
„f) az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság egyéb feltételeivel a felmentési idő leteltekor rendelkező köztisztviselő a (12) bekezdés szerint kérelmezi.”
(2) A Ktv. 17. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Az előrehozott öregségi nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv külön jogszabály szerinti határozatával kell igazolni.”
18. § A nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény (a továbbiakban: Ngtv.) 10. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) E törvénynek az egészségkárosodás mértékére vonatkozó rendelkezéseit a 2007. december 31-ét követően benyújtott igénybejelentések esetén kell alkalmazni.”
19. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 29. §-ának (7) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Ha a tárgyhónapban a kezdő egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje vagy átalányadó alapját képező jövedelme meghaladja a minimálbért, akkor a járulékbevallásában nyilatkozhat arról, hogy a járulékokat (tagdíjat) a kivét, illetőleg az átalányadó alapját képező jövedelem alapulvételével fizeti meg.”
20. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. §-ának - az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXXI. törvény 52. §-ának (3) bekezdésével megállapított - (11) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(11) Az adóhatóság a (2) bekezdés 5. pontja szerinti nyugdíjas státusszal rendelkező magánszemélyt illetően, a magánszemély által fizetendő nyugdíjjárulék alapjára vonatkozó tárgyévi adatokat összesíti, és amennyiben a magánszemély által fizetendő nyugdíjjárulék alapja a tárgyévben meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi összegének tizenkét hónapra számított összegét (a továbbiakban: éves keretösszeg) a nyugdíjfolyósító szerv részére - a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig - adatszolgáltatást teljesít.”
21. § Az Rjtv. a következő 6/A. §-sal egészül ki:
„6/A. § A rehabilitációs szakértői szerv szakértői bizottságának elnöke és előadó szakértője a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint kétévente vagyonnyilatkozatot tesz.”
22. § (1) Ez a törvény 2008. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény 1-21. és 23. §-a 2008. január 3-án hatályát veszti. E rendelkezés 2008. január 4-én hatályát veszti.
(3) Aki előrehozott öregségi nyugdíjra, illetve csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett, e jogosultságát bármikor érvényesítheti, a nyugdíjcsökkentésre a jogosultság megszerzésének időpontjában hatályos szabályokat és mértékeket kell alkalmazni, tekintet nélkül arra, hogy a nyugellátást mikor, illetve milyen időponttól kezdődően állapítják meg. Egyebekben az előrehozott öregségi nyugdíj és a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj összegét azon rendelkezések szerint kell megállapítani, amelyek arra az időpontra alkalmazandóak, amelytől kezdődően a nyugellátást megállapítják.
(4) Azon személyek esetén, akik a korengedményes nyugdíjra vonatkozó megállapodást a munkáltatóval e törvény hatálybalépésig megkötötték, az előrehozott öregségi nyugdíjra, illetve csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultság megállapítására és a foglalkoztató fizetési kötelezettségére a nyugellátásra vonatkozó, a megállapodás megkötésekor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
(5) Azon személyek esetén,
a) akik a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Péptv.) rendelkezései alapján legkésőbb e törvénymódosítás hatálybalépéséig beléptek a prémiumévek programba, és munkavégzésre irányuló jogviszonyukat ezzel összefüggésben határozott idejűvé módosították, valamint
b) akiknek e törvény rendelkezései alapján előrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultságuk megszerzésének időpontja későbbi, mint az a) pontban említett kinevezés-, illetve munkaszerződés-módosításban szereplő, a munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésére meghatározott időpont,
munkavégzésre irányuló jogviszonyuk megszűnése időpontjának - a kinevezés-, illetve munkaszerződés-módosításban foglaltaktól eltérően - az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultságuk megszerzésének időpontját kell tekinteni. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a munkavégzésre irányuló jogviszony ezen időpont előtt valamely, a Péptv.-ben szabályozott okból megszűnjön.
(6) A Tny. 39. §-a - e törvénnyel megállapított - (2) bekezdésének rendelkezéseit a mezőgazdasági őstermelő 2007. december 31-ét követően szerzett szolgálati idejének megállapítása során kell alkalmazni.
(7) Az özvegy a Tny. - e törvénnyel megállapított - 47. §-a (3) bekezdésének a) pontja, illetve 53. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján 2008. január 1-jétől özvegyi nyugdíjra akkor is jogosult, ha az özvegyi nyugdíj megállapításához, illetve feléledéséhez szükséges feltételek 1993. március 1-je és 2007. december 31-e között, a házastárs halálától, illetve az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tíz éven túl, de tizenöt éven belül következtek be, feltéve, hogy az özvegyi nyugdíjra a kérelem elbírálásakor is jogosult.
(8) A (7) bekezdés szerinti esetben az özvegyi nyugdíj megállapításánál ki kell számítani azt az özvegyi nyugdíjat, amely az özvegyet az özvegyi nyugdíj megállapításához szükséges feltételek bekövetkezése időpontjában megillette volna, majd ezt az összeget az időközben végrehajtott nyugdíjemelések összegével növelni kell.
(9) A (7) bekezdés szerinti özvegyet a nyugdíjemelés és a tizenharmadik havi nyugdíj megállapítása szempontjából úgy kell tekinteni, mintha 2007. évben is részesült volna nyugellátásban.
23. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a Tny.
aa) 5. §-ának d) pontja,
ab) 12. §-ának (3) bekezdésében „és a 2009. január 1-je előtti” szövegrész,
ac) 12. §-ának (5) bekezdésében a „2009. január 1-je előtt a” szövegrész,
ad) 18. §-ának(3)-(6) bekezdése,
ae) 24. §-a (3) bekezdésének b) pontjában az „és 2009. január 1-je előtt” szövegrész,
af) 29. §-ának (6) bekezdésében a „2009. január 1-je előtti időponttól megállapított” szövegrész,
ag) 53. §-ának (2) bekezdése,
ah) 64. §-ának (7) bekezdése,
ai) 66. §-ának (1) és (2) bekezdésében az „és a vasutas nyugdíj-megállapító és -folyósító szerv” szövegrész,
aj) 72. §-ának (2) bekezdése,
ak) 93. §-a (1) bekezdésének második mondata,
al) 94. §-ának (5) bekezdése,
am) 101/A. §-ában a „, valamint a vasutas nyugdíj-megállapító és -folyósító szervet vagy szerveket” szövegrész;
b) a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény
ba) 65. §-ának (4) bekezdésében a „- vasutas dolgozók esetében a vasutas nyugdíjmegállapító szervnél -” szövegrész,
bb) 83. §-a (4) bekezdésének k) pontja;
c) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosításáról szóló 1998. évi LXVII. törvény 22. §-a (6) bekezdésének negyedik mondatában a „, vasutaknál, a vasutas nyugdíj-megállapító és -folyósító szervnél” szövegrész;
d) a Kiváló Művész, az Érdemes Művész és a Népművészet Mestere járadékáról szóló 2004. évi CVI. törvény 5. §-ában az „és a vasutas nyugdíj-megállapító és -folyósító szerv” szövegrész;
e) a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 68. §-ának (5) bekezdésében az „és a vasutas nyugdíjfolyósító szerv” szövegrész.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a Tny.
aa) 8/B. §-ának (2) bekezdésében a „munkakörben eltöltött idő” szövegrész helyébe a „munkakörben 2008. január 1-je előtt eltöltött idő” szövegrész,
ab) 9. §-ában a „Tbj. 5. §-a szerinti” szövegrész helyébe a „Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének a)-b) és e)-g) pontja szerinti” szövegrész,
ac) 14. §-ában a „18. § (1)-(3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „18. § (1)-(2) bekezdésében” szövegrész,
ad) 17. §-a (2) bekezdésének második mondatában a „felső határ személyi jövedelemadóval csökkentett” szövegrész helyébe mindkét helyen a „felső határnak a 13. § (1) bekezdése szerint csökkentett” szövegrész,
ae) 56. §-ának (4) bekezdésében „A 2009. január 1-je előtt megállapított árvaellátás” szövegrész helyébe „Az árvaellátás” szövegrész,
af) 64. §-a (4) bekezdésének első mondatában a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)” szövegrész,
ag) 88. §-ának (2) bekezdésében a „Polgári Törvénykönyvnek” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvénynek (a továbbiakban: Ptk.)” szövegrész,
ah) 95. §-a (1) bekezdésének felvezető szövegében „- a vasutas biztosítottakat, illetőleg hozzátartozóikat illetően a vasutas nyugdíj-megállapító és -folyósító szerv vezetője - jár el” szövegrész helyébe a „jár el másodfokon” szövegrész,
ai) 97. §-a (2) bekezdésének harmadik mondatában a „2007-re” szövegrész helyébe a „2008-ra” szövegrész, a „2008.” szövegrész helyébe a „2009.” szövegrész,
aj) 97. §-a (3) bekezdésének b) pontjában a „2008. január 1-jét” szövegrész helyébe a „2009. január 1-jét” szövegrész;
b) az Ngtv.
ba) 1. §-ának (1) bekezdésében az „a munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette” szövegrész helyébe a „legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett” szövegrész,
bb) 1. §-ának (2) bekezdésében a „vesztette el a munkaképességét legalább 67%-ban” szövegrész helyébe a „szenvedett legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást” szövegrész,
bc) 1. §-ának (3) bekezdésében a „vesztette el munkaképességének legalább 67%-át” szövegrész helyébe a „szenvedett legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást” szövegrész,
bd) 1. §-ának (4) bekezdésében az „a munkaképességét 67%-nál kisebb, de legalább 50%-ot elérő mértékben elvesztette” szövegrész helyébe az „50%-osnál kisebb, de legalább 40%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett” szövegrész;
c) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 74. §-ának e) pontjában a „megváltozott munkaképességű személyt” szövegrész helyébe a „megváltozott munkaképességű, illetve egészségkárosodást szenvedett személyt erre tekintettel” szövegrész, az „átmeneti járadék” szövegrész helyébe a „rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék” szövegrész;
d) a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény 24. §-a (8) bekezdésének b) pontjában a „munkaképességét 67%-ban elvesztette” szövegrész helyébe a „munkaképességét 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett” szövegrész;
e) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 139. §-ának b) pontjában a „munkaképesség-csökkenés mértékének” szövegrész helyébe az „az egészségkárosodás mértékének” szövegrész;
f) az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény 13. §-ának (2) bekezdésében az „egészségbiztosítási szervet” szövegrész helyébe az „egészségbiztosítási szervet, illetve a nyugdíjbiztosítási szervet” szövegrész, valamint „munkaképesség-csökkenésért” szövegrész helyébe az „egészségkárosodásáért” szövegrész
lép.
(3) 2008. január 2-án az Rjtv. 4. §-ának (3) bekezdésében a „4. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „3. § (2) bekezdése” szövegrész lép.
(4) A Tny.-nek a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi CVI. törvény
a) 3. §-ával megállapított 13. §-a (1) bekezdésének a) pontja „az elért keresetek, jövedelmek után a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályok szerint számított - az elért keresetből, jövedelemből levont -” szövegrész helyett „a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékek figyelembevételével számított” szövegrésszel, a „munkavállalói járulék” szövegrész helyett a „munkavállalói járulék, illetve vállalkozói járulék” szövegrésszel,
b) 9. §-ával megállapított 83/B. §-ának (1) bekezdése „az ebből származó, járulékalapot képező jövedelme” szövegrész helyett „az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja” szövegrésszel, az „összegének” szövegrész helyett a „havi összegének” szövegrésszel, „a járulékalapot képező jövedelem” szövegrész helyett „az a)-e) pont szerinti nyugellátásban részesülő személy által fizetendő nyugdíjjárulék alapja” szövegrésszel
lép hatályba.
(5) Nem lép hatályba
a) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi CVI. törvény 14. §-a,
b) az Rjtv. 13. §-ának (2) bekezdésében a „rehabilitációs járadékot megállapító” szövegrész,
c) az Rjtv. 18. §-ának (9)-(10) bekezdése.
