a) a hozzájárulást az Országos Képzési Jegyzék (a továbbiakban: OKJ) szerint egyéves képzési idejű szakképzésben valamennyi, a kettő és fél, illetve hároméves képzési idejű szakképzésben a második szakképzési évfolyamon, valamint a speciális szakiskola, a készségfejlesztő speciális szakiskola szakképzési évfolyamain – nem OKJ képzés esetében is – az életkezdéshez, a munkába álláshoz szükséges ismeretek átadását szolgáló képzés esetén a Közokt. tv. 27. §-ának (10) bekezdése szerinti, mindkét szakképzési évfolyamon az iskolai tanműhelyben, központi képzőhelyen, vagy más költségvetési szervnél szakmai gyakorlati képzésben részt vevő tanuló után,
b) a hozzájárulás 140%-át az első szakképzési évfolyamon az iskolai tanműhelyben, központi képzőhelyen, vagy más költségvetési szervnél szervezett szakmai gyakorlati képzésben részt vevő tanulók után, ha az OKJ szerint egyévesnél hosszabb a képzési idő,
c) a hozzájárulás 60%-át az utolsó szakképzési évfolyamon az iskolai tanműhelyben, központi képzőhelyen, vagy más költségvetési szervnél szervezett szakmai gyakorlati képzések esetében, ha az OKJ szerint egyévesnél hosszabb a képzési idő,
d) a hozzájárulás 20%-át a tanulószerződés alapján nem a helyi önkormányzat által fenntartott létesítményben szervezett szakmai gyakorlati képzésben részt vevő azon tanuló után, akivel a szakképzési törvény 27. §-a alapján tanulószerződést kötöttek. Nem igényelhető további normatíva a tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben részt vevő tanuló után, akkor sem, ha a gazdálkodó szervezet kötelezettségeit a szakképzési törvény 28. §-ának (2) bekezdése alapján a szakképző iskola átvállalja.
Az e pont alatti hozzájárulások egy tanuló után csak egy jogcímen vehetők igénybe a Kiegészítő szabályok 10. g) pontjában a létszám-számításra vonatkozó előírások szerint. A létszám számításánál csak az önkormányzati fenntartásban költségvetési szervként működtetett központi képzőhelyeken tanulók vehetők figyelembe.
Nem igényelhető ez a hozzájárulás
– a Közokt. tv. 27. §-ának (7), illetőleg a 29. §-ának (8) bekezdése szerinti párhuzamos művészeti képzésben részt vevő tanulók után,
– a Közokt. tv. 27. §-ának (8) bekezdése szerinti felzárkóztató oktatásban részt vevő, tíz, vagy húsz hónapig tartó 9. évfolyamos tanulók után,
– a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/H. §-a alapján a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programja keretében szervezett szakiskolai oktatásban részt vevő tanulók után.
16.2. Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése, oktatása
16.2.1. Gyógypedagógiai (konduktív pedagógiai) nevelés, oktatás az óvodában és az iskolában
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 240 000 forint/fő/év a 2008/2009. tanévre | |
| – 2008. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra, | ||
| – 2009. költségvetési évben időarányosan 8 hónapra. |
A hozzájárulást igénybe veheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában, az általános iskola 1–8., a nyolc évfolyamos gimnázium 5–8. és a hat évfolyamos gimnázium 7–8. évfolyamán, a középiskolában, szakiskolában és szakképző intézményben, az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság (a továbbiakban: rehabilitációs bizottság) szakvéleménye alapján nappali rendszerű iskolai oktatásban, gyógypedagógiai (konduktív pedagógiai) nevelésben, oktatásban részt vevő gyermekek, tanulók után.
Ez a hozzájárulás jár azok után a nappali rendszerű iskolai oktatatásban részesülő sajátos nevelési igényű tanulók, továbbá óvodai, nevelésben részesülő sajátos nevelési igényű gyermekek után is, akik kollégiumban elhelyezésben, nevelésben, ellátásban részesülnek.
A hozzájárulás igénylési feltételei:
a) A hozzájárulás azon sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók után jár, akik tanulmányi kötelezettségüket a rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján magántanulóként teljesítik, valamint azok után a nem sajátos nevelési igényű, de – a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott – orvosi igazolás alapján tanulmányaikat magántanulóként folytató gyermekek, tanulók után, akik részére az iskola legalább heti nyolc tanítási óra egyéni felkészítést biztosít.
b) A hozzájárulás 60%-a jár azon tanulók után, akik esetében a rehabilitációs bizottság a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet [a továbbiakban: 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet] 17. §-ának (3) bekezdése alapján megállapította, hogy az áthelyezés indokoltsága (a sajátos nevelési igény) megszűnt, és a 2008/2009. tanévet, illetve a 2007/2008. tanévtől visszahelyezett tanuló a 2008/2009. tanévet is a kötelező felvételt biztosító vagy a választott általános iskolában kezdte meg, feltéve, ha az áthelyezés (tan)évében az oktatási és kulturális miniszter által kiadott pedagógiai rendszer szerint szervezik meg az oktatását. Ez a hozzájárulás jár azon tanulók után is, akiknek folyamatos figyelemmel kísérését a rehabilitációs bizottság – a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 13. §-ának (5)–(7) bekezdése alapján – rendelte el. A hozzájárulás kizárólag a visszahelyezéstől számított második tanév végéig igényelhető.
c) A hozzájárulás 160%-a jár a testi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók után.
d) A hozzájárulás 80%-a jár a beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, a megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethetően tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók után.
e) A hozzájárulás 60%-a jár a megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethetően tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű tanulók után.
16.2.2. Korai fejlesztés, gondozás
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 240 000 forint/fő/év a 2008/2009. tanévre | |
| – 2008. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra, | ||
| – 2009. költségvetési évben időarányosan 8 hónapra. |
A hozzájárulást igénybe veheti a helyi önkormányzat a rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján otthoni ellátásban, vagy közoktatási, illetve nem közoktatási intézményben – bölcsőde, fogyatékosok ápoló-gondozó otthona, gyermekotthon, szociális és gyermekvédelmi bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény – szervezett korai fejlesztésben és gondozásban részt vevő gyermek után, ha a feladat ellátásáról a Közokt. tv.-ben, valamint a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 8. §-ában foglalt követelményeknek megfelelően gondoskodik. E hozzájárulás mellett a közoktatási célú hozzájárulások közül – a 17. jogcím kivételével – más nem igényelhető.
16.2.3. Fejlesztő felkészítés
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 325 000 forint/fő/év a 2008/2009. tanévre | |
| – 2008. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra, | ||
| – 2009. költségvetési évben időarányosan 8 hónapra. |
A hozzájárulást igénybe veheti a helyi önkormányzat az illetékes rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján otthoni ellátásban, vagy közoktatási, illetve nem közoktatási – bölcsőde, fogyatékosok ápoló-gondozó otthona, fogyatékosok rehabilitációs intézménye, fogyatékosok nappali intézménye – intézményben szervezett fejlesztő felkészítésben (képzési kötelezettség) részt vevő gyermekek után, ha a feladat ellátásáról a Közokt. tv.-ben, valamint a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 9. §-ában foglalt követelményeknek megfelelően gondoskodik. E hozzájárulás mellett a közoktatási célú hozzájárulások közül – a 17. jogcím kivételével – más nem igényelhető.
A 16.2. pont alatti kiegészítő hozzájárulások az óvodai, iskolai nevelésben, oktatásban résztvevők után egy jogcímen járnak és függetlenül attól, hogy a gyermeket, illetve a tanulót a többi gyermektől, tanulótól elkülönítve külön óvodai csoportban, illetve külön iskolai osztályban, vagy a többi gyermekkel, tanulóval együtt egy óvodai csoportban, illetve egy iskolai osztályban nevelik és oktatják. A 16.2.1. pont alatti sajátos nevelési igényű, nappali rendszerű iskolai oktatásban, továbbá óvodai nevelésben részt vevő tanulók/gyermekek után, akik kollégiumi nevelésben, ellátásban is részesülnek ez utóbbi jogcímen is igényelhető hozzájárulás fenti feltételek szerint.
16.3. Nem magyar nyelven folyó nevelés és oktatás, valamint a roma kisebbségi oktatás
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 45 000 forint/fő/év a 2008/2009. tanévre | |
| – 2008. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra, | ||
| – 2009. költségvetési évben időarányosan 8 hónapra. |
A hozzájárulást igénybe veheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott
– óvodában azon nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek után, akiknek anyanyelvű és kétnyelvű óvodai nevelését a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet (a továbbiakban: kisebbségi oktatás irányelve) szerinti nevelési program alapján biztosítja,
– iskolában azon nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó, nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók után, akiknek a nyelvoktató iskolai nevelését, oktatását (ideértve a romarii és a beás nyelveket is) a kisebbségi oktatás irányelve figyelembevételével készült helyi tanterv alapján biztosítja,
– iskolában azon nappali rendszerű oktatásban résztvevőnek minősülő tanulók után, akiknek – a Közokt. tv. 86. §-ának (6) bekezdése alapján – kiegészítő kisebbségi oktatást biztosít a kisebbségi oktatás irányelve figyelembevételével készült helyi tanterv szerint.
A kisebbségi óvodai nevelés és iskolai oktatás irányelve szerint kizárólag rnagyar nyelven folyó roma kisebbségi óvodai nevelés, nappali rendszerű iskolai nevelés-oktatás esetén a kisebbségi oktatás irányelve szerint szervezett programban részt vevő gyermekek, tanulók számát az igényjogosultság számításánál el kell osztani 2-vel.
Az e pont alatti hozzájárulások gyermekenként, tanulónként csak egy jogcímen igényelhetők, továbbá e mellett nem igényelhető a 16.4. pont szerinti hozzájárulás. E hozzájárulások igénylésénél figyelembe kell venni a Kiegészítő szabályok 10. j) pontjában foglalt további együttes feltételeket is.
16.4. Nemzetiségi nyelvű, két tanítási nyelvű oktatás, nyelvi előkészítő oktatás
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 71 500 forint/fő/év a 2008/2009. tanévre | |
| – 2008. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra, | ||
| – 2009. költségvetési évben időarányosan 8 hónapra. |
A hozzájárulást igénybe veheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott iskolában, nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő azon tanuló után, akinek
– nemzetiségi nyelven vagy nemzetiségi és magyar nyelven (nemzetiségi két tanítási nyelvű oktatás) szervezi meg az oktatást a kisebbségi oktatás irányelve figyelembevételével készült helyi tanterv alapján, vagy
– két tanítási nyelven (két tanítási nyelvű oktatás) szervezi meg az oktatást, azokon az évfolyamokon, amelyeken a helyi tanterv alkalmazása kötelező, illetve választható, ott a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelve szerint készült helyi tanterv alkalmazásával, vagy
– a Közokt. tv. 28. §-ának (4) bekezdése, illetve a 29. §-ának (2) bekezdése alapján készült helyi pedagógiai program, illetve a helyi tanterv alapján nyelvi előkészítő évfolyamon biztosítja az oktatást.
Az e pont szerinti hozzájárulások gyermekenként, tanulónként csak egy jogcímen vehetők igénybe, továbbá e mellett nem igényelhető az 16.3. pont szerinti hozzájárulás.
16.5. Egyes pedagógiai programok, módszerek támogatása
16.5.1. Pedagógiai programok támogatása
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 240 000 forint/fő/év a 2008/2009. tanévre | |
| – 2008. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra, | ||
| – 2009. költségvetési évben időarányosan 8 hónapra. |
A hozzájárulást a helyi önkormányzat igényelheti az általa fenntartott intézményben a következők szerint:
a) a hozzájárulást a párhuzamos művészeti képzést folytató szakiskola és szakközépiskola 5–12. évfolyamára, illetve a Közokt. tv. 29. §-ának (2) és (8) bekezdésében meghatározottak szerint a 13. évfolyamára járó tanulók után, ha a tanuló a központi program alapján az 5., a 7. és 9. évfolyamtól kezdődően – a Közokt. tv. 27. §-ának (7), illetőleg a 29. §-ának (8) bekezdése szerint – ugyanabban az iskolában egyidejűleg sajátítja el az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz, valamint a művészeti szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeit. E hozzájárulás mellett a 16.1. pont alatti kiegészítő hozzájárulások nem vehetők igénybe.
b) a hozzájárulás 150%-át a középiskolai, szakiskolai tanulók után, ha számukra – a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/I. §-a, vagy 39/H. §-a alapján – a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja, illetve ha a 9. előkészítő osztályba járó középiskolai tanulóknak a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programja keretében szervezik meg a nevelést, oktatást,
c) a hozzájárulás 200%-át a kollégiumban elhelyezett középiskolai tanulók után, akik számára – a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/I. §-a alapján – a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja keretében szervezik meg a nevelést, oktatást,
d) a hozzájárulás 300%-át a kollégiumban elhelyezett középiskolai, illetve a szakiskola 9. évfolyamára járó tanulók után, akik számára – a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/H. §-a alapján – a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programja keretében szervezik meg a nevelést, oktatást.
Az a)–b) pont szerinti hozzájárulás mellett egy tanuló után a c), vagy d) jogcímen is jár a hozzájárulás.
16.5.2. Pedagógiai módszerek támogatása
a) Minősített alapfokú művészeti oktatás zeneművészeti ágon
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 51 000 forint/fő/év a 2008/2009. tanévre | |
| – 2008. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra, | ||
| – 2009. költségvetési évben időarányosan 8 hónapra. |
A hozzájárulást a 15. e) pont alatti igényjogosultsági feltételek figyelembevételével – a 27/1998. (VI. 10.) MKM rendeletben meghatározott egyéni foglalkozás keretében történő oktatáshoz – azon alapfokú művészetoktatási intézmények tanulói után igényelhetik az intézményt fenntartó helyi önkormányzatok, amelyek a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet (a továbbiakban: R.) 10–14/F. §-ában meghatározott eljárásban a „Minősített alapfokú művészetoktatási intézmény”, vagy a „Kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény” címet megszerezték.
b) Minősített alapfokú művészeti oktatás a képző- és iparművészeti, a táncművészeti, a szín- és bábművészeti ágon, valamint a zeneművészeti ágon csoportos főtanszakos zeneoktatásban
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 20 000 forint/fő/év a 2008/2009. tanévre | |
| – 2008. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra, | ||
| – 2009. költségvetési évben időarányosan 8 hónapra. |
A hozzájárulást a 15. e) pont alatti igényjogosultsági feltételek figyelembevételével az alapfokú művészetoktatás képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ágán, valamint a zeneművészeti ágon csoportos főtanszakos zeneoktatásban részt vevő azon intézmények tanulóinak létszáma után igényelhetik az intézményt fenntartó helyi önkormányzatok, amelyek az R. 10–14/F. §-ában meghatározott eljárásban a „Minősített alapfokú művészetoktatási intézmény”, vagy a „Kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény” címet megszerezték.
16.6. Hozzájárulások egyes közoktatási intézményeket fenntartó önkormányzatok feladatellátásához
16.6.1. Középiskolába, szakiskolába bejáró tanulók ellátása
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 18 000 forint/fő/év a 2008/2009. tanévre | |
| – 2008. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra, | ||
| – 2009. költségvetési évben időarányosan 8 hónapra. |
A hozzájárulást a középiskolába, szakiskolába – nappali rendszerű középfokú iskolai oktatásban részt vevő – bejáró tanulók után a fenntartó
– települési önkormányzat a lakott külterületéről és a közigazgatási területén kívülről bejáró tanuló után,
– megyei önkormányzat a megyei fenntartásban lévő intézménybe más megye közigazgatási területéről bejáró tanuló után,
– a Fővárosi Önkormányzat és a fővárosi kerületi önkormányzatok a fenntartásukban lévő intézménybe a főváros közigazgatási területén kívüli település(ek)ről bejáró tanuló után
veheti igénybe.
Bejáró az a gyermek, tanuló, akinek a lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye nem azonos az intézmény székhelyével, illetve telephelyével. Lakott külterületről bejárónak a hozzájárulás igénylése szempontjából az a gyermek, tanuló tekinthető, akit a fenntartó önkormányzat lakott külterületről szervezett formában szállít az intézménybe.
A kollégiumi elhelyezésben részesülők esetén, a kollégium székhelyén, illetve telephelyén nevelésben, oktatásban résztvevők után, továbbá a főváros közigazgatási területén lakók után, ha fővárosi székhelyű, illetve telephelyű óvodát, iskolát vesznek igénybe, a hozzájárulás nem igényelhető.
16.6.2. Intézményi társulás óvodájába, általános iskolájába járó gyermekek, tanulók támogatása
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 45 000 forint/fő/év a 2008/2009. tanévre | |
| – 2008. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra, | ||
| – 2009. költségvetési évben időarányosan 8 hónapra. |
A hozzájárulást igényelheti az intézményi társulás keretében az intézmény székhelye szerinti önkormányzat a társulásban részt vevő községek óvodai nevelésben, általános iskolai 1–8. évfolyamos oktatásban részt vevő gyermekek, tanulók létszáma után.
a) A 2008. évben alakuló társulások esetén a hozzájárulás az 5–8. évfolyamos tanulók után abban az esetben igényelhető, ha a társulásban fenntartott intézmények 5–8. évfolyamain – az évfolyam-csoportban együttesen – az osztály átlaglétszám eléri a Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti osztály átlaglétszámnak a 75%-át,
b) A már működő társulásoknál a hozzájárulás az 5. évfolyamos tanulók után abban az esetben igényelhető, ha a 2008/2009. tanévben az 5. évfolyamon szervezett osztályban tanulók esetében az osztály átlaglétszám eléri a Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti osztály átlaglétszámnak a 60%-át. Felmenő rendszerben a 6–8. évfolyamon átlaglétszám elvárás nincs.
Az a)–b) pont szerinti esetekben az átlaglétszám számításnál figyelmen kívül lehet hagyni a nemzetiségi, kisebbségi oktatásra szervezett osztályokat és alkalmazni kell a Közokt. tv. 3. számú melléklete II. Az osztályok, csoportok szervezése cím alatti 3. pontjában foglaltakat.
Az igénylés további feltétele az érintett nevelési-oktatási intézmény írásos megállapodásban rögzített közös alapítása és/vagy megállapodás alapján közös üzemeltetése, az intézmény költségvetésének közös meghatározása. Az intézményen belül a társulásba járó gyermeknek, tanulónak a hozzájárulás szempontjából csak azokon az iskolafokozatokon (1–4., és/vagy 5–8. évfolyamra szervezett oktatás, és/vagy óvodai nevelés keretében) résztvevőket lehet tekinteni, amelyekre az érintett települések a közös feladat-ellátást megszervezték.
A társulás intézményeibe járó városi gyermekek, tanulók után a hozzájárulás nem jár.
17. Szociális juttatások, egyéb szolgáltatások
17.1. Kedvezményes óvodai, iskolai, kollégiumi étkeztetés
a) Óvodában, iskolában, kollégiumban szervezett kedvezményes étkeztetés
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 55 000 forint/fő/év 2008. szeptember 1-jétől december 31-éig időarányosan 4 hónapra |
A hozzájárulást igényelheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában, iskolában nappali rendszerű oktatásban, továbbá a kollégiumi ellátásban részt vevő – a 15. jogcímen figyelembe vehető – gyermekek, tanulók után, akik számára a fenntartó a Gyvt. 148. §-ának (5) bekezdése alapján 50%-os normatív étkezési térítési-díj kedvezményt vagy ingyenes étkeztetést biztosít.
Egy, a fenti körbe tartozó gyermek, tanuló után csak egy jogcímen jár a hozzájárulás. Ugyanazon gyermek, tanuló – művészeti (párhuzamos) oktatás, vagy a kiegészítő kisebbségi oktatásban vendégtanulói jogviszony, vagy kollégiumi ellátás esetén – csak egy intézménynél vehető figyelembe.
b) Kiegészítő hozzájárulás a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő 5. évfolyamos általános iskolai tanulók ingyenes étkeztetéséhez
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 16 000 forint/fő/év |
A hozzájárulást igényelheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott általános iskolában nappali rendszerű oktatásban részt vevő gyermekvédelmi kedvezményben részesülő – a 15. jogcímen figyelembe vehető – 5. évfolyamos tanulók után, akik számára a fenntartó ingyenes étkeztetést biztosít.
Egy, a fenti körbe tartozó gyermek, tanuló után az a) pont szerinti hozzájárulás mellett jár a hozzájárulás. Ugyanazon gyermek, tanuló – művészeti (párhuzamos) oktatás, vagy a kiegészítő kisebbségi oktatásban vendégtanulói jogviszony, vagy kollégiumi ellátás esetén – csak egy intézménynél vehető figyelembe.
Az a)–b) jogcímekhez kapcsolódó igényjogosultság számítása a Kiegészítő szabályok 10. k) pontja szerint történik.
17.2. Tanulók tankönyvellátásának támogatása
a) Tanulók ingyenes tankönyvellátása
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 10 000 forint/fő/év |
A hozzájárulást igénybe veheti a helyi önkormányzat a Közokt. tv. 10. §-ának (4) bekezdése, továbbá a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. §-ának (4) bekezdése alapján – az 1–13. évfolyamokon, a szakiskola 9–10. évfolyamán és a szakképzési évfolyamokon – nappali rendszerű oktatásban részt vevő, ingyenes tankönyvellátásra jogosult iskolai tanulók ingyenes tankönyvellátásához a 2008/2009. tanévi nyitó (október 1-jei) közoktatási statisztikai állapotra becsült létszáma alapján.
A hozzájárulás egy tanuló után egy jogcímen igényelhető.
b) Általános hozzájárulás a tanulók tankönyvellátásához
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 1 000 forint/fő/év |
A hozzájárulást a helyi önkormányzatok a Közokt. tv. 118. §-ának (5) bekezdéséhez kapcsolódóan, e melléklet 15. b)–d) pontja alapján figyelembe vehető, iskolai nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók 2008/2009. tanévi közoktatási statisztikai állapotra becsült létszáma alapján igényelhetik.
Az a)–b) pontok szerinti hozzájárulással való elszámolás a 2008/2009. tanévi nyitó (október 1-jei) tényleges közoktatási statisztikai létszám alapján történik.
A hozzájárulás folyósítása az Aht. 101. §-ának (7) bekezdése szerint egy összegben, augusztus 25-éig történik.
17.3. Kollégiumi, diákotthoni lakhatási feltételek megteremtése
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 186 000 forint/fő/év a 2008/2009. tanévre | |
| – 2008. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra, | ||
| – 2009. költségvetési évben időarányosan 8 hónapra. |
A hozzájárulást igénybe veheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott intézményben – a Közokt. tv. 53. §-ának (7)–(9) bekezdése alapján biztosított – kollégiumi, externátusi nevelésben, ellátásban részesülő, nappali rendszerű, a Közokt. tv. szerint szervezett iskolai rendszerű oktatásban részt vevő tanuló után, beleértve a sajátos nevelési igényű tanulót is.
Ez a hozzájárulás jár a nappali oktatásban még nem részesülő gyermek után is, ha a kollégium az alapító okirata szerint többcélú intézményként működik, és az óvodai nevelés keretében legalább a hét munkanapjain – szükség szerint hétvégén is – folyamatosan, megszakítás nélkül biztosítja az óvodás gyermekek felügyeletét, ellátását.
Az igénylésnél ezen túl figyelembe kell venni a 15. f) és a Kiegészítő szabályok 10. g) pontja alatti további feltételeket is.
Kiegészítő szabályok:
1. A lakosságszámra és a korcsoportokba tartozókra a KEKKH adatait a 2007. január 1-jei állapot szerint, a települési önkormányzatok közigazgatási státuszát a 2007. augusztus 1-jei állapot szerint kell figyelembe venni.
2. Gondozási nap: egy gondozott egy napi intézményi gondozása (különféle ápoló-, gondozó otthonokban, átmeneti és nappali szociális intézményekben, valamint az otthont nyújtó ellátásban), amely az intézménybe történő felvétellel kezdődik és annak végleges elhagyásával fejeződik be. Az ideiglenes távollévők – kórházi ápolás, szabadság – is beszámítanak a gondozási napokba. Az intézményi jogviszony – a kórházi és az otthont nyújtó ellátást kivéve – egy évi folyamatos távollét esetén megszűnik.
3. A helyi önkormányzatok kötelező feladatainak a Szoctv. 120–122. §-a, illetve a Gyvt. 97. §-a szerinti ellátási szerződés keretében történő ellátása esetén a normatív hozzájárulás igénylésére a szolgáltatás, illetve az intézmény működési engedéllyel rendelkező fenntartója jogosult, kivéve a II. a) pontot, amely jogcímnél – ellátási szerződés esetén is – a települési önkormányzat jogosult a normatív hozzájárulásra.
4. A helyi kisebbségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások az általuk nyújtott 11. c)–e), 11. g)–h) jogcím szerinti szolgáltatásokhoz kapcsolódóan, továbbá az általuk fenntartott intézményekben a 11. ab)–ad), II. b), 11. j), 11. k), II. l), 12–14. pontok szerinti hozzájárulásokra jogosultak az egyes jogcímekben szereplő feltételek szerint azzal, hogy a lakosságszámhoz kapcsolódó feltételt a többcélú kistérségi társulásban e feladat(ok)ban részt vevő települések együttesen kell teljesítsék. Többcélú kistérségi társulás 11. ab)–ad) pontok szerinti hozzájárulásra jogosultsága mellett a társulásban részt vevő települési önkormányzat(ok)nak nem jár a 11. aa) pont szerinti hozzájárulás.
5. A) A 11. ab)–14. b) pontokban szereplő hozzájárulásokat azok a helyi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások vehetik igénybe, amelyek a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet, illetve a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet szerinti működési engedéllyel rendelkeznek.
5. B) Az e mellékletben meghatározott támogatások igénybevétele során új belépőnek minősül a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény, szolgáltató önkormányzati fenntartója
a) támogató szolgálat, közösségi ellátások, utcai szociális munka esetében, ha a szolgáltatásra 2007. december 31-én jogerős működési engedéllyel nem rendelkezik,
b) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében azon ellátottakra vonatkozóan, akikre tekintettel 2007. december hónapban normatív hozzájárulásban nem részesült, illetve azon ellátottakra vonatkozóan, akikre tekintettel 2007. évben a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: 2007. évi Kvtv.) 3. számú mellékletének 11. eb) pontja alapján részesült hozzájárulásban.
Nem minősül új belépőnek azon szolgáltatás, ellátott, illetve férőhely, amelyet a – 2007. évben normatív hozzájárulásban részesülő – fenntartótól 2008. évben más önkormányzat, társulás vagy többcélú kistérségi társulás vesz át.
5. C) A 11. c) Szociális étkeztetés és a 11. d) Házi segítségnyújtás jogcímek esetében az év közben jelentkező többletigényhez kapcsolódó támogatás igénylésére – mind az évközbeni, mind az év végi elszámolás többletigényeit illetően – nem az Áht. 64. §-a (5) bekezdése b) pontjának és 64. §-a (7) bekezdésének szabályait kell alkalmazni. Az évközi és az év végi többletigényhez a XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezet 16. cím, 48. alcím, 2. jogcímcsoport „Szociális szolgáltatások kiegészítő támogatása” előirányzatból pályázati úton lehet támogatást nyerni.
Többletigénynek az minősül, ha az Áht. 64. §-ának (3) bekezdése szerinti rendeletben szereplő előirányzat számításánál figyelembe vett ellátotti létszám nő. Ellátotti létszámon az e melléklet 11. ca)–cd) jogcímcsoporton, illetve a 11. da)–dc) jogcímcsoporton jelentkező mutatószámok jogcímcsoportonkénti összegét kell érteni.
5. D) A támogató szolgáltatáshoz és a közösségi ellátásokhoz 2009. évtől a XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezetből pályázati úton lehet támogatás nyerni.
6. A 11–14. b) pontokban szereplő feladatokhoz kapcsolódó normatív hozzájárulásra jogosult a székhely önkormányzat abban az esetben, ha a szolgáltatást a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 8. §-a, 9. §-a és 16. §-a szerinti intézményi társulás keretében biztosítja. Intézményi társulás keretében történő működtetése esetén
– a jogosultságot a közigazgatási hivatal vezetőjének nyilatkozatával kell igazolni, amelynek tartalmaznia kell, hogy a megállapodás törvényes,
– a működési engedély egy példányával a társulásban részt vevő valamennyi önkormányzatnak rendelkeznie kell.
Intézményi vagy többcélú kistérségi társulás keretében történő működtetés esetén
– a 11. a) pont szerinti hozzájárulás összegének számításánál a társult települések összlakosságszámát kell figyelembe venni,
– a 11. ab)–ad) pontok szerinti hozzájárulásra jogosultság esetén a társulásban részt vevő önkormányzat(ok)nak nem jár a 11. aa) pont szerinti hozzájárulás,
– a 11. e), 11. gb), 11. h) pontok szerinti hozzájárulások akkor vehetők igénybe, ha a társult települések lakosságszáma együttesen meghaladja a 10 000-et,
– a 11. b) pont alatti hozzájárulás akkor vehető igénybe, ha a társult települések lakosságszáma együttesen meghaladja a 40 000-et,
– a 11. i) pont alatti hozzájárulás akkor vehető igénybe, ha a társult települések lakosságszáma együttesen meghaladja az 50 000-et.
A 11. ab)–ad) jogcímek esetében intézményi társulásnak kell tekinteni, ha a települési önkormányzat a többcélú kistérségi társulással kötött megállapodás alapján látja el a feladatot a megállapodásban foglalt és a működési engedélyben ellátási területként feltüntetett településeken.
7. A 11. a)–b), 11. f)–i) pontokban szereplő hozzájárulások teljes összege abban az esetben jár, ha a szolgáltatás a tárgyév egészében működik.
Töredékévi működtetés esetén a hozzájárulás a működés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig időarányosan jár.
A 11. a) pontra vonatkozóan: egy lakosra csak egyszer igényelhető a normatív hozzájárulás.
8. A 12. pontban szereplő, a gyermekvédelmi szakellátáshoz kapcsolódó hozzájárulások [12. aa) és 12. ba) jogcímek] igénybevételének sajátos szabályai:
– A gyámhatósági határozattal ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, illetve ideiglenes hatállyal elhelyezett beutalt gyermek szociális intézményi tartós elhelyezése esetén a gyermek számára otthont nyújtó ellátást biztosítani köteles helyi önkormányzat a 12. aa) pont szerinti jogosultság alapján járó normatív hozzájárulást veheti igénybe, és azt – időarányosan – átadja a gyermeket ellátó intézményt fenntartó önkormányzat számára.
– Amennyiben a gyermekvédelmi ellátásban részesülő gyermek bölcsődei ellátásban vagy közoktatási szolgáltatásban részesül, akkor az intézményt fenntartó önkormányzat jogosult a feladathoz kapcsolódó e melléklet szerinti normatív hozzájárulásoknak a 17.3. pont kivételével történő igénybevételére is, az ott meghatározott feltételek szerint. A 17.3. pont szerinti ellátás esetén az intézményben elhelyezett gyermekek után a 12. ba) pont szerinti normatív hozzájárulás vehető igénybe.
– A 12. aa) és 12. ba) pontok szerinti ellátásban részesülők gondozási napok szerinti nyilvántartását – elhelyezés-típusonként – a területi gyermekvédelmi szakszolgálat köteles vezetni az ellátást nyújtó intézmények adatszolgáltatása alapján.
– Ha a bentlakásos és átmeneti intézmény közoktatási feladatot is ellát, akkor a fenntartó önkormányzat az intézményen belül oktatott tanulók alapján igénybe veheti a feladatokhoz kapcsolódó e melléklet szerinti közoktatási célú normatív hozzájárulásokat és kiegészítő támogatásokat is, az ott meghatározott feltételekkel.
– Gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézményben elhelyezett gyermek lakhelyét annak alapján kell megállapítani, hogy az elhelyezését szolgáló épület melyik településen van.
– Az otthont nyújtó ellátás nevelőszülő, illetve gyermekotthon által történő biztosítása esetén az ellátottak száma éves átlagban nem haladhatja meg a fenntartó által működtetett – a működési engedélyben meghatározott – nevelőszülői, illetve gyermekotthoni összférőhelyszám 100%-át.
Ha a gyermekvédelmi ellátásban részesülő gyermek más önkormányzat által fenntartott intézményben szervezett intézményi étkeztetésben részesül, az étkeztetésért a Gyvt. 146. §-ának (2) bekezdése szerint kell térítési díjat fizetni.
A hozzájárulást nem vehetik igénybe a helyi önkormányzatok a központi költségvetési szerv által fenntartott intézményekben (javítóintézetben, gyermekotthonban, szociális intézményben, büntetés-végrehajtási intézetben stb.) és a központi költségvetés által finanszírozott humánszolgáltatás keretében ellátottak után.
9. A nappali, illetve a bentlakásos intézményi ellátást nyújtó intézményekben – kivéve a hajléktalanok nappali intézményét – a Szoctv. 92/K. §-ának (5) bekezdése alapján az ellátottak száma éves átlagban nem haladhatja meg a működési engedélyben szereplő férőhelyszám 100%-át.
10. A 15–17. pont alatti normatív hozzájárulásokhoz kapcsolódó kiegészítő és értelmező rendelkezések:
a) A közoktatási célú normatív hozzájárulások igénylési és elszámolási feltételeit 2008. január 1-jétől augusztus 31-éig, a 2007/2008. nevelési évre, illetve tanévre a 2007. évi Kvtv. határozza meg.
b) E jogcímek tartalmazzák a Közokt. tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott közoktatási, kötelezően ellátandó szakmai feladatokhoz ezen belül a diáksporthoz, a szabadidős programok szervezéséhez, kulturális neveléshez, továbbá egyes pedagógus-juttatásokhoz a szakkönyvvásárláshoz, a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítéshez, a pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó hozzájárulást.
c) Kizárólag olyan, önkormányzat által fenntartott intézményben ellátott, oktatott létszám után vehetők igénybe a hozzájárulások, amely intézmény alapító okiratában az igényjogosultságot megalapozó tevékenység szerepel, sajátos nevelési igényű tanulók után akkor, ha 2008. szeptember 1-jéig az alapító okirat meghatározza a fogyatékosság típusát is, továbbá amely OM azonosítóval rendelkezik. A 15–17. pont alatti hozzájárulások olyan tanulók és alkalmazottak után vehetők igénybe, akik rendelkeznek tanulói, illetve pedagógus azonosító-számmal, ide nem értve az óvodai ellátásban, és korai fejlesztésben, gondozásban részesülőket.
d) A hozzájárulások igénybevétele és az elszámolás a megfelelő közoktatási statisztikai adatokra és az azt megalapozó előírt tanügyi okmányokra, valamint a hozzájárulást megalapozó okmányokra, analitikus nyilvántartásokra épül. Nem korlátozzák az igénybevételt a közoktatási törvénynek a maximális csoport/osztály létszám betartására vonatkozó követelményei, ezt a jogsértő oktatás-szervezést az Oktatási Hivatal hatósági eljárásában vizsgálja és szankcionálja.
e) Az igényjogosultság számításánál jogcímenként előforduló tört létszám esetén – a 15. pont szerinti hozzájárulások kivételével – az általános kerekítési szabályokat kell fenntartói szinten alkalmazni.
f) A 16–17. pont alatti normatív hozzájárulások megállapítása az önkormányzatok által közölt tényleges – az előző év október 1-jei közoktatási statisztikai adatok –, illetve a költségvetési évben induló tanévre becsült, tanévi nyitó létszámok figyelembevételével központilag történik a következő képlet szerint:
ahol
Ei = támogatási előirányzat (Ft),
S1 = a 2007/2008. tanévi nyitó statisztikai adat (fő), tervezésnél, elszámolásnál tényadat,
F1 = a 2007/2008. tanévre vonatkozó normatív hozzájárulás fajlagos összege (Ft/fő),
S2 = a 2008/2009. tanévi nyitó statisztikai adat (fő), tervezésnél becsült, elszámolásnál tényadat,
F2 = a 2008/2009. tanévre vonatkozó normatív hozzájárulás fajlagos összege (Ft/fő).
A 16.2.2., 16.2.3. és 17.1. pont alatti hozzájárulási jogcímek esetében a számításnál a fenti képlet helyett a h) és k) pontokban foglalt előírások az irányadók.
Azoknál a jogcímeknél, ahol a létszám megállapítása a c) pont szerinti egyéb tanügyigazgatási dokumentumokra, illetve analitikus nyilvántartásokra épül, az ezek alapján – tanévenként, költségvetési éven belül – számított mutató a tervezés és az elszámolás alapja. Azoknál a jogcímeknél, ahol a mutatót éves átlaglétszámra számítva kell meghatározni, a képletben mindkét tanévre azonos mutató szerepel.
A 15. pont alatti normatív hozzájárulás megállapítása az önkormányzatok által közölt, a 2007/2008. nevelési évi, tanévi tényleges, és a 2008/2009. nevelési évi, tanévi becsült nyitó létszámokból központilag kiszámított közoktatási teljesítmény-mutató alapján történik. A 15. g) pont szerinti teljesítmény-mutató megállapításához figyelembe kell venni az i) pontban foglaltakat is.
A fenntartók saját számításaikhoz, a tervezéshez, illetve az évvégi elszámoláshoz a központi számításokban alkalmazott, a 2007. évi Kvtv. 3. számú melléklete Kiegészítő szabályok 10. f) pontja alatti paraméter-rendszert augusztus 31-éig, a következő paraméter-rendszert szeptember 1-jétől alkalmazzák a 2008/2009. nevelési évre, tanévre:
| Intézmény | Évfolyam-csoportok (nyitvatartás) | Gyermekek, tanulók heti foglalkoz- tatási időkerete | Csoport/ osztály átlaglétszám | Közoktatási törvény szerinti pedagógus heti kötelező óraszám | Intézmény- típus- együttható | Tanítási együttható (Teh) | ||
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 = 3/5*6 | ||
| 1–2. nevelési év | maximum | 51,0 | 20 | 32 | 0,85 | 1,35 | ||
| Óvoda | 3. nevelési év | napi 8 óra | 51,0 | 17 | 32 | 0,85 | 1,35 | |
| 1–2. nevelési év | napi 8 órát | 61,0 | 20 | 32 | 0,85 | 1,62 | ||
| 3. nevelési év | meghaladja | 61,0 | 17 | 32 | 0,85 | 1,62 | ||
| Általános | 1–2. évfolyam | 26,4 | 21 | 22 | 1,0 | 1,20 | ||
| iskola | 3. évfolyam | 26,8 | 17 | 22 | 1,0 | 1,22 | ||
| 4. évfolyam | 30,6 | 16 | 22 | 1,0 | 1,39 | |||
| 5–6. évfolyam | 34,0 | 23 | 22 | 1,0 | 1,55 | |||
| 7–8. évfolyam | 38,8 | 20 | 22 | 1,0 | 1,76 | |||
| Középfokú | 9–10. évfolyam | 46,6 | 28 | 22 | 1,1 | 2,33 | ||
| iskola | 11–13. évfolyam | 55,1 | 26 | 22 | 1,1 | 2,76 | ||
| Szakképzés elméleti képzés | Felzárkóztató 9. évfolyam, szakiskola, szakközépiskola első, második szakképzési évfolyama | 40,6 | 28 | 22 | 1,1 | 2,03 | ||
| Szakiskola, szakközépiskola harmadik és további szakképzési évfolyama | 40,6 | 26 | 22 | 1,1 | 2,03 | |||
| Alapfokú művészet- oktatás | Zeneművészeti ág – egyéni foglalkozás keretében szervezett – előképző, alapképző és továbbképző évfolyama | 5,7 | 8 | 22 | 0,64 | 0,17 | ||
| Képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ág előképző, alapképző és továbbképző évfolyama, zeneművészeti ágon csoportos főtanszakos oktatás | 5,7 | 10 | 22 | 0,3 | 0,08 | |||
| Kollégiumi, externátusi nevelésre, oktatásra szervezett foglalkoztatási csoportok | 38,0 | 25 | 30 | 1,026 | 1,30 | |||
| Napközis/ tanulószobai, | 1–4. évfolyamos napközis foglalkoztatás | 22,5 | 25 | 23 | 0,25 | 0,24 | ||
| iskola- otthonos | 5–8. évfolyamos napközis/tanulószobai foglalkoztatás | 15,0 | 25 | 23 | 0,25 | 0,16 | ||
| foglal- koztatás | 1–2. évfolyamon iskolaotthonos oktatás | 22,5 | 21 | 22 | 0,26 | 0,27 | ||
| 3. évfolyamon iskolaotthonos oktatás | 22,5 | 17 | 22 | 0,26 | 0,27 | |||
| 4. évfolyamon iskolaotthonos oktatás | 22,5 | 16 | 22 | 0,26 | 0,27 | |||
g) Az f) pontban foglaltak nem alkalmazhatók,
– ha a 15. d) szerinti – a szakképzési törvény rendelkezéseinek megfelelően, a szakképzési évfolyamokon szervezett – szakmai elméleti oktatás tört tanéves rendszerben folyik,
– ha a 16.1.2. pont szerinti iskolai szakmai gyakorlati képzés tört tanéves rendszerben, vagy részben iskolai, részben – együttműködési megállapodás alapján – nem iskolai tanműhelyben folyik,
– ha részben az iskolai tanműhelyben, – együttműködési megállapodás alapján – részben más helyi önkormányzat által fenntartott központi képzőhelyen, vagy nem iskolai tanműhelyben folyik,
– ha a 15. f), illetve 17.3. pont szerinti kollégiumi (externátusi) nevelés, ellátás, elhelyezés a tanéven belüli félévre, vagy tanéven belüli időszakos elhelyezésre korlátozódik, beleértve a 16.2.1. pont alatti a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók kollégiumi (externátusi) nevelését, ellátását, elhelyezését is.
Az érintett tanulók után igényelt hozzájárulás tervezése, elszámolása a tanévenként az iskolai szakmai elméleti, illetve gyakorlati szakképzésben, kollégiumi elhelyezésben töltött időszak figyelembevételével számított létszám alapján történik. Ha a 15. d) és 16.1.2. pont szerinti szakképzés tört tanéves rendszerben folyik, valamint a 15. f) pont alatti kollégiumi elhelyezésre tört tanévben kerül sor és ezzel összefüggően változik a tanulók létszáma, az érintett tanulók után a hozzájárulás igénylése és elszámolása az egyes félévekben oktatott, illetve kollégiumban elhelyezett létszám – a félévváltások időpontjához igazodóan – 1/12, 7/12, illetve 4/12 részének átlaga alapján történik. A képzési program szerint iskolai, központi képzőhelyi és nem iskolai (változó) képzőhelyen történő, az egyes helyszíneken zajló gyakorlati képzésre fordított idő arányában, illetve a kollégiumi szolgáltatás igénybevétele arányában kell megosztani a tanulók létszámát. Amennyiben az előbbiek szerint számítható létszám nem egész szám (tört létszám), akkor a fenntartói szinten összesített mutatószámnál a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni.
h) A 16.2.2. és 16.2.3. pont szerinti hozzájárulás a 2008. naptári évben az ezen ellátásokat igénybe vevők 2007/2008. tanévi és 2008/2009. tanévi becsült átlaglétszáma együttes összegének figyelembevételével számított és tízzel elosztott átlaglétszáma után igényelhető. Az elszámolás az előbbiek szerint számított tényleges átlaglétszám alapján – 8/12-ed súllyal a 2007. évi Kvtv.-ben, 4/12-ed súllyal pedig a 2008. évi költségvetési törvényben meghatározott fajlagos mérték figyelembevételével – történik.
i) A 15. g) pont szerinti, a napközis és tanulószobai foglalkozás szervezéséhez a foglalkozásokon részt vevő tanulók után a 2008. évi költségvetési évre – szeptember 1-jétől időarányosan 4 hónapra – a 2008/2009. tanévi becsült átlaglétszám alapján tervezhető, illetve igényelhető a hozzájárulás. Az elszámolásnál a foglalkozási naplók szerint a 2008/2009. tanévre, a naponként összesített tényleges létszámot 62 nappal kell elosztani. A 2007/2008. tanévre – a január 1-jétől augusztus 31-éig időarányosan 8 hónapra – a 2007. évi költségvetési törvény alapján figyelembe vehető létszámot pedig 123 nappal kell osztani. Ha a tanévek átlagában a Közokt. tv. 53. §-ának (4) bekezdésében foglalt időkeret legalább 75%-át nem éri el a tényleges foglalkoztatási órák száma, a hozzájárulásra való igényjogosultság számításánál a foglalkozáson résztvevők átlaglétszámát kettővel el kell osztani. Abban az esetben, ha a tanulók számára a Közokt. tv. 53. §-ának (4) bekezdésben meghatározott időkereten felüli foglalkoztatást is szerveznek, nem igényelhető egy tanuló után ezen a jogcímen többszörös hozzájárulás.
j) A nemzeti, etnikai kisebbségi oktatáshoz meghatározott 16.3. ponton belüli kiegészítő hozzájárulások igénylésének együttes feltételei a következők:
– a nevelési-oktatási intézmény alapító okirata tartalmazza a nemzeti-etnikai kisebbségi feladatok ellátását, és
– a nemzeti, etnikai kisebbségek óvodai nevelését vagy iskolai nevelését és oktatását a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermek szülőjének, gondviselőjének írásban benyújtott igénye alapján szervezzék, és
– amennyiben az óvoda, iskola olyan településen működik, ahol nem jött létre helyi kisebbségi önkormányzat, illetve nincsen kisebbségi szószóló, be kell szerezni az országos kisebbségi önkormányzat nyilatkozatát, mely szerint az oktatási intézmény nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot lát el.
k) A 17.1. a) pont alatti, a gyermek és tanulói intézményi étkeztetéshez kapcsolódó hozzájárulások az étkeztetést igénybe vevő, térítésidíj-kedvezményre jogosult gyermekek, tanulók 2008. évi becsült átlaglétszáma és az étkezési napok száma alapján tervezhető, illetve igényelhető. A hozzájárulás szempontjából a szervezett intézményi (óvodai, kollégiumi, iskolai) étkeztetésben résztvevők számának megállapításánál egy fő – függetlenül attól, hogy többszöri étkezésben is részt vesz – csak egy létszámként és egy jogcímen szerepelhet. Az igényjogosultság szempontjából egy fő létszámnak az a gyermek, tanuló számít, akinek naponta legalább a déli, többfogásos, meleg, főétkezés az intézmény által szervezett keretek között biztosított. Az elszámolás dokumentuma az élelmezési nyilvántartás és a térítésidíj-kedvezményre való jogosultságot alátámasztó irat (határozat). Az étkezésben résztvevők naptári évre, naponként összesített éves létszámát el kell osztani óvodai étkeztetés esetén 220 nappal, kollégiumi étkeztetés esetén 200 nappal, iskolai étkeztetés esetén 185 nappal. A nyári szünidőben szervezett napközi ellátáshoz (üdültetéshez, táboroztatáshoz, egyéb szabadidős programhoz) kapcsolódóan biztosított szervezett étkeztetésben résztvevők létszáma előbbi számításokban nem vehető figyelembe. A 17.1. b) pont alatti kiegészítő hozzájárulás az a) pont szerinti hozzájárulás mellett jár.
l) Intézményi társulás óvodájába, általános iskolájába járó gyermekek, tanulók jogcímén a 2009/2010. tanévben az 5–6. évfolyamon, a 2010/2011. tanévben az 5–7. évfolyamon, a 2011/2012. tanévben az 5–8. évfolyamon szervezett osztályban tanulók után abban az esetben lesz igényelhető hozzájárulás, ha az érintett évfolyamokon tanulók esetében az osztály átlaglétszám – az érintett évfolyamokon együttesen – eléri a Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti osztály átlaglétszámnak a 60%-át.
A 15–17. pont szerinti hozzájárulásra jogosult a helyi önkormányzat és a többcélú kistérségi társulás az általa fenntartott intézményekben nyújtott szolgáltatások alapján, továbbá az a fenntartó is, amely a szolgáltatást a Ttv. 8., 9. és 16. §-a szerinti intézményi társulás keretében biztosítja.
A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakhely szerint az adózók által 2006. évre bevallott, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által településenként kimutatott (a továbbiakban: településre kimutatott) személyi jövedelemadó 40%-a illeti meg az A) és B) pontban meghatározott szabályok szerint. Az A)–B) pontban foglaltakat helyi önkormányzatonként részletezve az Áht. 64. §-ának (3) bekezdésében meghatározott PM–ÖTM együttes rendeletben (a továbbiakban: PM–ÖTM együttes rendelet) kell közzétenni.
| Előirányzat: | 571 078,8 millió forint |
A) A települési önkormányzatot megilleti a településre kimutatott személyi jövedelemadó 8%-a.
| Előirányzat: | 114 215,8 millió forint |
B) A helyi önkormányzatokat a településre kimutatott személyi jövedelemadó 32%-a illeti meg az I–III. pont szerint.
I. E törvény 3. számú melléklete jogcímeihez átengedett személyi jövedelemadó
| Előirányzat: | 336 003,6 millió forint |
II. A megyei önkormányzatok személyi jövedelemadó-részesedése
| Előirányzat: | 12 256,6 millió forint |
Ebből minden megyei önkormányzatot megillet:
| a) egységesen | 355 millió forint, | |
| b) a megye 2007. január 1-jei lakosságszáma után | 110 forint/fő, | |
| c) a megyei fenntartású intézményekben ellátottak után | 20 000 forint/fő. |
A c) pontban az ellátottak számbavételénél az e törvény 3. számú mellékletének 11. j)–l), 12., 14. számú jogcíméhez kapcsolódó ellátott, a 13. a) jogcímhez kapcsolódó férőhely, valamint – a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 10. alpontjában foglaltak figyelembevételével számított 2008. évi – a 15., 16.1., 16.2.2., 16.2.3., 16.3., 16.4., 16.5.1., 17.1. számú jogcímhez kapcsolódó gyermek, tanuló létszámot együttesen kell alapul venni.
A B)/I. és a B)/II. c) pont szerinti személyi jövedelemadó összege az e törvény 3. számú mellékletének idekapcsolódó normatív támogatásait és hozzájárulásait megalapozó mutatószámok alakulását követi.
III. A települési önkormányzatok jövedelemdifferenciálódásának mérséklése
| Előirányzat: | 108 602,8 millió forint |
1. Azoknál a települési önkormányzatoknál, amelyeknél az A) pont szerinti személyi jövedelemadó-bevétel és a 2. pont szerinti iparűzési adóerő-képesség – a 2007. január 1-jei lakosságszámra – együttesen számított egy főre jutó összege nem éri el a 4. pontban szereplő összeget, a bevétel e szintig kiegészül.
Ha az egy főre jutó összeg nagyobb a 4. pontban szereplő összegnél, akkor a központi költségvetési kapcsolatból származó forrásokból az önkormányzatot együttesen megillető összeg az 5. pontban szereplő számítási módszer alapján csökkentésre kerül. (A kiegészítés és a csökkentés a továbbiakban együtt: jövedelemkülönbség mérséklése.)
Az önkormányzatok közigazgatási státuszát a 2007. augusztus 1-jei állapotnak megfelelően a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala adatai alapján kell figyelembe venni.
2. E törvény szempontjából iparűzési adóerő-képesség a költségvetési évben a települési önkormányzat iparűzési adóelőlegét meghatározó adóalap 1,4%-a.
2.1. Azon települési önkormányzatok esetében, amelyek 2007. július 1-jén hatályos iparűzési adóról szóló rendelettel rendelkeznek, a 2008. évi iparűzési adóelőleget meghatározó, településre jutó adóalap (a továbbiakban: adóalap):
a 2007. teljes évről benyújtott iparűzési adóbevallásokban szereplő – a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján megállapított – adóalap, amelyet
2.1.1. növelni kell:
a) a 2007. töredék évre szóló adóbevallás adóalapjának évesített összegével.
Töredék év:
– a 2007. július 1-je előtt, 2007. év közben bevezetett iparűzési adóról szóló rendelet hatálybalépésétől december 31-éig terjedő időszak,
– az állandó jellegű vállalkozási tevékenységet az önkormányzat illetékességi területén 2007. év közben kezdő, és azt 2007-ben meg nem szüntető adózó bevallásában szereplő időszak. (Megszűntnek tekintendő a vállalkozás abban az esetben is, ha az adott önkormányzat illetékességi területén telephelyét felszámolja.)
b) a 2007. évről bevallási kötelezettséget nem teljesítő vállalkozások, illetve a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók utolsó, teljes évről szóló bevallásában szereplő adóalappal, ennek hiányában az utolsó bevallásban szereplő adóalap évesített összegével. Az utolsó bevallásban szereplő adóalapot figyelmen kívül kell hagyni, ha:
– a vállalkozást bírósági végzés alapján a cégjegyzékből 2007. december 31-éig törölték,
– a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő tevékenységéből származó bevétele 2007. évben nem haladta meg a 600 000 forintot,
– az ideiglenes építőipari tevékenységet folytató, illetőleg természeti erőforrást feltáró vagy kutató adóalany 2007. évben, az önkormányzat illetékességi területén végzett tevékenységének időtartama nem érte el a 181 napot,
– az egyéni vállalkozó vállalkozói igazolványát 2007. december 31-éig – az okmányirodai nyilvántartás szerint – visszaadta vagy visszavonták,
c) az előtársaságok 2008. évben benyújtott záró adóbevallásában szereplő adóalappal,
d) a 2008-ban kezdő vállalkozások várható adóösszegéből számított adóalappal, kivéve az ugyanazon évben megszűnő és záró adóbevallást benyújtó vállalkozások adóalapját,
e) a 2008-ban megszűnő vállalkozások 2008. évben benyújtott záró adóbevallásában szereplő adóalappal;
2.1.2. csökkenteni kell:
a) a 2007. december 31-ével megszűnt vállalkozások adóbevallásában szereplő – a számításban figyelembe vett – adóalappal,
b) a 2008-ban megszűnő és záró adóbevallást beadó vállalkozások 2007. évről szóló bevallásában szereplő – a számításban figyelembe vett – adóalappal,
c) a 2008-ban megszűnő és záró adóbevallást beadó vállalkozások bírósági végzés szerint kielégíthetetlen iparűzési adófizetési kötelezettségéhez kapcsolódó – a számításban figyelembe vett – adóalappal,
d) a 2008-ban naptári évtől eltérő üzleti évet választó és ezzel-kapcsolatban 2008-ról adóbevallást beadó vállalkozások 2007. évről szóló bevallásában szereplő – a számításban figyelembe vett – adóalappal.
2.1.3. A 2.1.1. és a 2.1.2. alapján számított adóalapot korrigálja
a) a 2007-re, illetve 2008-ra vonatkozó, 2008. évben benyújtott önellenőrzési adóalapváltozás,
b) a 2007. évet megelőző évek önellenőrzése miatt 2008. évben
– visszatérítésre vagy befizetésre kerülő, továbbá
– az önkormányzatot megillető adóra, illetve fennálló adótartozásra elszámolásra kerülő iparűzési adó adóalapja,
c) a számításban figyelembe vett „nulla” összegű adóalapra megfizetett iparűzési adóhoz kapcsolódó adóalap,
d) az önkormányzatok szerződésben rögzített adóbevétel megosztásának arányában az olyan vállalkozás adóalapja, amely az önkormányzatok együttműködése révén telepedett le az egyik, megállapodásban szereplő önkormányzat területén.
2.2. Azon települési önkormányzatok esetében, amelyek 2007. július 1-jén hatályos iparűzési adóról szóló rendelettel rendelkeztek, és azt 2007. július 1. és 2008. december 31. között hatályon kívül helyezték, a 6. pontnak megfelelő elszámoláskor az iparűzési adóerőképességükben érvényesítendő adóalap megegyezik a 2.1. pont szerinti, 2007. teljes évi adóalappal, figyelembe véve
a) a 2.1.1. pont szerinti növelő tényezők közül az a) és b) pontot azzal, hogy az a) pont szerinti évesítendő töredék évnek számít az önkormányzat által 2007. július 1. és 2007. december 31. között hatályon kívül helyezett iparűzési adóról szóló rendeletnek megfelelően az adóbevallásokban megjelenő időszak,
b) a 2.1.2. pont szerinti csökkentő tényezők közül az a) pontot, és
c) a 2.1.3. pont szerinti adóalap korrigáló tényezőket.
2.3. Ha a települési önkormányzat 2007. július 1-jén nem rendelkezett hatályos iparűzési adóról szóló rendelettel, az iparűzési adóerő-képessége megegyezik az önkormányzattípus, azon belül népességszám szerinti kategóriába tartozó önkormányzatok 2.1. pont szerinti adóerő-képességének – a legalacsonyabb és legmagasabb adóerő-képességű önkormányzatok egy-egy tizede figyelmen kívül hagyásával – számított átlagával.
3. A települési önkormányzat a jövedelemkülönbség mérséklés meghatározásához a 2008. évi iparűzési adóerő-képességéről az Áht. 64. §-ának (1) bekezdése szerinti mutatószám-felmérés során adatot szolgáltat a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatósága illetékes megyei szervezeti egysége (a továbbiakban: Igazgatóság) részére.
3.1. A települési önkormányzat iparűzési adóerő-képessége évközi alakulását figyelembe véve módosíthatja jövedelemkülönbség mérséklését, az Áht. 64. §-a (5) bekezdésének megfelelően. A normatív hozzájárulások alakulásának jövedelemkülönbség mérséklésre gyakorolt hatása csak az év végi elszámolás során érvényesül.
4. A jövedelemkülönbségek mérséklésénél településnagyság szerint figyelembe veendő lakosonkénti értékhatár forintban:
| a) község 500 főig | 36 203 | |
| b) község 501–2000 főig | 36 300 | |
| c) község 2000 fő felett | 36 500 | |
| d) város 10 000 főig | 38 750 | |
| e) város 10 000 fő felett | 40 230 | |
| f) megyei jogú város | 42 385 | |
| g) főváros (kerületekkel együtt) | 46 525 |
Az a)–f) pontban szereplő, térségi feladatokat is ellátó települési önkormányzatok esetén az értékhatár a B)/II. c) pont szerinti fajlagos összeg kétszerese és e törvény 3. számú melléklet 12., 13. a) pont szerinti ellátott, a 15. c)–f), 16.1. pont szerinti tanulók, a 16.3., 16.4., 16.5.1. és 17.1. pontokból a középiskolában, szakiskolában és a szakképző évfolyamon tanulók, illetve kollégiumban elhelyezettek, a 16.2.2., 16.2.3. pont szerinti ellátottak – a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 10. alpontjában foglaltak figyelembevételével számított 2008. évi – együttes száma szorzatának a település 2007. január 1-jei lakosságszámára vetített összegével tovább nő.
5. A 4. pont szerinti értékhatár %-ában a levonás sávonkénti számítása:
| A 4. pontban szereplő értékhatár %-ában sávonként | Sávonként a levonásra kerülő egy főre jutó összeg | A normatív hozzájárulásból levonásra kerülő összeg | |||
| %-ban | forint/fő | %-ban | forint/fő | 4. oszlop összesen x a település 2007. január 1-jei lakosságszáma forintban | |
| 1. | 2. | 3. | 4. | 5. | |
| 100–125 | 0 | – | |||
| 125–150 | 25 | – | |||
| 150–170 | 35 | – | |||
| 170–180 | 50 | – | |||
| 180–200 | 80 | – | |||
| 200 felett | 90 | – | |||
| Levonandó összesen: | – | – | |||
a) A levonandó összeg nem lehet több, mint a települési önkormányzatot – beleértve a helyi kisebbségi önkormányzatokat is – a kötelezően ellátandó feladatai után e törvény 3. számú melléklet 1., 5., 7–9., 10. a)–b), 11. b)–m), 14., 15. a), b), g), 16.6.2. pontok, valamint a 16.2.1., 16.3., 16.4., 16.5.1., 17.1., 17.3. pontokból az óvodás és 1–8. évfolyamon tanulók alapján 2008-ban megillető normatív hozzájárulás összegének 80%-a.
b) Községi önkormányzatoknál a levonandó összeg felső határába nem számít bele az intézményfenntartó települést megillető 16.6.2. jogcím szerinti normatív hozzájárulás 2008. évi összege.
A közoktatási célú normatív hozzájárulások a) és b) pont szerinti számítása a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 10. a) pontjában foglaltak figyelembevételével történik.
6. A települési önkormányzatnak az Áht. 64. §-a (7) bekezdésének megfelelően év végén el kell számolnia a 2008. évi végleges iparűzési adóerő-képesség és a normatív hozzájárulások év végi alakulásának jövedelemkülönbség mérséklésre gyakorolt hatásával.
6.1. A normatív hozzájárulások év végi alakulásának a jövedelemkülönbség mérséklésre gyakorolt hatásával való külön elszámolást igénybevételi kamatfizetési kötelezettség nem terheli.
6.2. Ha a PM–ÖTM együttes rendeletben közzétett jövedelemkülönbség mérséklés, és a 2008. évi végleges iparűzési adóerő-képesség alapján – a normatív hozzájárulások évközi elmozdulása figyelmen kívül hagyásával – számított jövedelemkülönbség mérséklés (a továbbiakban: számított jövedelemkülönbség mérséklés) közötti különbség pozitív előjelű és meghaladja a PM–ÖTM együttes rendeletben közzétett jövedelemkülönbség mérséklés abszolút értékének 10%-át, a települési önkormányzat a különbség után igénybevételi kamatot fizet, az alábbiak szerint:
a) ha az önkormányzat az Áht. 64. §-a (5) bekezdésének aa) és ab) pontja szerinti időpontig mond le jövedelemkülönbség mérséklésről, a lemondást igénybevételi kamat nem terheli,
b) ha az önkormányzat az Áht. 64. §-a (5) bekezdésének ac) pontja szerinti időpontig mond le jövedelemkülönbség mérséklésről, a lemondást a jegybanki alapkamatnak megfelelő igénybevételi kamat terheli,
c) ha az év végi elszámolás során, vagy az Igazgatóság Áht. 64/D. §-a szerinti felülvizsgálati eljárása keretében a számított jövedelemkülönbség mérséklés alapján visszafizetési kötelezettség kerül megállapításra, azt a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő igénybevételi kamat terheli.
6.3. A 6.2. pontban meghatározott különbség számítás során az alábbiakat – ha azok növelik a 2.1. pont szerinti adóalapot – figyelmen kívül kell hagyni:
– a 2008. július 15. után benyújtott előtársasági záró adóbevallást,
– a 2008-ban kezdő vállalkozások 2008. július 15. után közölt várható adóösszeget,
– a 2008-ban megszűnő vállalkozások 2008. július 15. után benyújtott záró adóbevallását,
– a naptári évtől eltérő üzleti évet választó vállalkozás 2008. július 15. után benyújtott adóbevallását,
– a 2008. július 15. után benyújtott önellenőrzést,
– az önkormányzati adófelderítést.
6.4. A jövedelemkülönbség mérséklés év végi elszámolásának az Áht. 64/D. §-a szerinti felülvizsgálata során az Igazgatóság betekinthet az önkormányzatnál rendelkezésre álló, adótitkot is tartalmazó okiratokba, dokumentumokba, valamint az iparűzési adóbevallással kapcsolatos iratokba.
7. Az elszámolás során a véglegezett beszámítási összeg 25%-a, de legfeljebb az önkormányzat által – saját forrásaiból – 2008-ban beruházásra felhasznált összeg visszaigényelhető. A saját forrásba a támogatásértékű felhalmozási bevétel, a fejlesztési célú állami támogatás és az államháztartáson kívülről származó felhalmozási célú pénzeszközátvétel nem számítható be.
8. A 2008. évi jövedelemkülönbség mérsékléséről történő év végi elszámoláskor .megmaradó összeg a kiegészítésben részesülő önkormányzatokat – a 4. a)–g) pontban megjelölt értékhatár és a lakosságszám alapján számított összeg arányában – megilleti.
1. Lakossági közműfejlesztés támogatása
| Előirányzat: | 2 350,0 millió forint |
A támogatás a magánszemélyek közműfejlesztési támogatásáról szóló 262/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet szerint igényelhető.
2. Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása
| Előirányzat: | 4 800,0 millió forint |
Az előirányzat azon települések támogatására szolgál, amelyekben az önkormányzati, az állami és egyéb szolgáltatók által végzett lakossági közműves ivóvízellátás és szennyvízszolgáltatás, valamint a más vízközmű társaságtól vásárolt (átvett) lakossági célú ivóvíz ráfordításai magasak. A támogatás az önkormányzatok között az igénybejelentést megelőző egyéves időszak lakossági fogyasztásának mennyisége, az ebben várható változások és a szolgáltatás tényleges, illetve várható ráfordításai figyelembevételével kerül elosztásra.
Az előirányzat szolgál részbeni fedezetül az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatai ráfordításainak támogatására is azon helyi önkormányzatok esetén, amelyek az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat határozata alapján kötelesek a településen élők részére az egészséges ivóvizet zacskós vagy palackos kiszerelésben, illetve tartálykocsis szállítással biztosítani.
A támogatások igénylésének és elbírálásának részletes szabályairól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter – az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter, az egészségügyi miniszter, valamint a szociális és munkaügyi miniszter véleményének kikérésével – 2008. január 31-éig rendeletet ad ki. Az igényekről a – Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által vezetett – tárcaközi bizottság javaslata alapján a környezetvédelmi és vízügyi miniszter dönt.
3. Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása
| Előirányzat: | 150,0 millió forint |
Az előirányzat a meglévő közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartására szolgál, ha az említett eszközökön végzendő munkákat – kivételes esetben új eszköz beszerzését – a műszaki előírások vagy a műszaki állapot szükségessé teszik, és az eszközöknek a felújítás utáni tartós használata biztosítva van. Méltányolandó kistérségi foglalkoztatás-politikai szempontok esetén lehetőség van a működtetés támogatására is. Az összegnek azon települési önkormányzatok közötti elosztásáról, amelyeknek az említett eszközök a tulajdonában és működtetésében vannak, vagy amelyeknek közigazgatási területén az említett eszközöket közforgalmú, közútpótló jelleggel, érvényes engedély birtokában működtetik, tárcaközi bizottság javaslata alapján a gazdasági és közlekedési miniszter dönt. A tárcaközi bizottságot a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium vezeti. A támogatás igényléséről, döntési rendszeréről, folyósításáról, felhasználásáról és elszámolásának részletes szabályairól a gazdasági és közlekedési miniszter – az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a pénzügyminiszter véleményének kikérésével – 2008. február 15-éig rendeletet ad ki.
4. Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása
| Előirányzat: | 85,0 millió forint |
Az előirányzat 70%-a schengeni külső határszakaszokon (a magyar–ukrán, a magyar–román, a magyar–szerb és a magyar–horvát határszakaszokon), 30%-a a schengeni belső határszakaszokon (a magyar–osztrák, a magyar–szlovén és a magyar–szlovák határszakaszokon) közúti határátkelőhelyet fenntartó települési önkormányzatok támogatását szolgálja. Az önkormányzatok részére a támogatás összege – az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által szolgáltatott – 2007. évi közúti ki- és belépési (személyi- és járműforgalmi) adatok arányában kerül megállapításra, azonban a támogatás összege önkormányzatonként nem lehet kevesebb 20 ezer forintnál. A támogatás elsősorban a határátkelőhely tisztántartása, megközelíthetősége érdekében felmerülő működési célú kiadásokra fordítható a személyi jellegű kiadások kivételével.
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2008. február 15-éig szolgáltat adatot az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumnak, amely 2008. március 25-éig egy összegben intézkedik a támogatás folyósításáról.
5. Települési és területi kisebbségi önkormányzatok működésének támogatása
| Előirányzat: | 1 557,9 millió forint |
Általános és feladatalapú támogatásra jogosultak a települési és a területi kisebbségi önkormányzatok. A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályait a Kormány – 2008. január 15-éig – rendeletben határozza meg.
6. Kiegészítő támogatás nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz
| Előirányzat: | 1 100,0 millió forint |
a) Igényelhetik azok a helyi önkormányzatok, amelyek a nemzetiségi nyelvű vagy nemzetiségi kétnyelvű nevelési-oktatási feladatokat ellátó iskola fenntartását bevételi forrásaik hiánya miatt nem tudják a jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelően biztosítani. A támogatást igényelhetik a csak szlovén nemzetiségi nyelvoktató iskolával rendelkező helyi önkormányzatok is.
b) Igényelhetik azok az 1100 fő lakosságszám alatti településen működő, nemzetiségi nyelvű vagy nemzetiségi kétnyelvű nevelést biztosító óvodát, illetve nemzetiségi nyelvoktató iskolát fenntartó önkormányzatok is, amelyek az óvoda, iskola fenntartását bevételi forrásaik hiánya miatt nem tudják a jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelően biztosítani.
c) Igényelhetik a nemzetiségi anyanyelvű, nemzetiségi kétnyelvű, nemzetiségi nyelvoktató iskolát, illetve cigány kisebbségi oktatást biztosító iskolát fenntartó helyi önkormányzatok a kisebbségi oktatás tankönyveinek beszerzéséhez, és szakmai szolgáltatások igénybevételéhez.
d) Igényelhetik a helyi önkormányzatok a szomszédos országokkal kötött kisebbségvédelmi megállapodások alapján működő kisebbségi vegyes bizottságok tevékenységéről és ajánlásairól szóló 2175/2005. (VIII. 26.) Korm. határozattal kihirdetett kisebbségi vegyes bizottságok ajánlásaiban megfogalmazott, közoktatást érintő önkormányzati feladatok ellátásához, valamint az anyaországi kapcsolattartás feladataihoz.
Az e pontban meghatározott támogatások igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól az oktatási és kulturális miniszter – a pénzügyminiszter véleményének kikérésével, valamint az önkormányzati és területfejlesztési miniszter egyetértésével – 2008. február 15-éig rendeletet ad ki.
7. Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás, múzeumok szakmai támogatása
| Előirányzat: | 710,0 millió forint |
Igényelhetik a helyi önkormányzatok az általuk fenntartott nyilvános könyvtár állománygyarapításához, a közművelődési infrastruktúra technikai, műszaki fejlesztéséhez, valamint az általuk fenntartott múzeumok szakmai fejlesztéséhez. A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeit az oktatási és kulturális miniszter – a pénzügyminiszter, valamint az önkormányzati és területfejlesztési miniszter véleményének kikérésével – 2008. február 15-éig rendeletben határozza meg.
8. Helyi önkormányzatok hivatásos zenekari és énekkari támogatása
| Előirányzat: | 1 010,0 millió forint |
Igényelhetik a helyi önkormányzatok, ha hivatásos zenekart és/vagy énekkart tartanak fenn, illetve abban az esetben, ha olyan hivatásos zenekart és/vagy énekkart támogatnak, amellyel a zene-, illetve énekkar működtetésére a helyi önkormányzat 2007. szeptember 1-jéig hosszú távú – legalább 5 éves – közszolgáltatási szerződést kötött. A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályairól az oktatási és kulturális miniszter – a pénzügyminiszter, valamint az önkormányzati és területfejlesztési miniszter véleményének kikérésével – 2008. február 15-éig rendeletet ad ki
9. Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása
| Előirányzat: | 9 090,0 millió forint |
A központi költségvetés hozzájárulást biztosít a helyi önkormányzatoknak és a többcélú kistérségi társulásoknak az általuk fenntartott intézményekben biztosított feladatellátás racionálisabb megszervezése folytán felszabaduló létszám miatti, 2007. szeptember 30. napját követően hozott döntéseikhez kapcsolódó 2007. és 2008. években esedékes jogszabályi kötelezettségeik teljesítéséhez.
Ha az érintett személy jogviszonya korengedményes nyugdíjazás miatt szűnik meg, a nyugdíjazással kapcsolatos költségek megtéríthetők, ha azok összege nem haladja meg a jogviszony felmentéssel történő megszűnése esetén járó támogatás összegét.
Amennyiben a korengedményes nyugdíjazással együttjáró költségek meghaladják a felmentés esetén járó támogatás mértékét, akkor a korengedményes nyugdíjazás esetében is csak az az összeg illeti meg a helyi önkormányzatot, illetve többcélú kistérségi társulást, amely felmentés esetében járna.
A támogatás feltétele, hogy az önkormányzati, illetve többcélú kistérségi társulási szintű létszámcsökkentéssel kapcsolatban meghozott döntés egyidejűleg az álláshely megszüntetését is jelentse. További feltétel, hogy a megszüntetett álláshely legalább 5 évig nem állítható vissza, kivéve, ha – önkormányzati rendeleten kívüli – jogszabályból adódó többletfeladatok ezt indokolttá teszik.
A pályázat benyújtása három ütemben történik, az egyes ütemek határideje: I. ütem 2008. április 15., II. ütem 2008. július 15., III. ütem 2008. október 1.
A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályairól az önkormányzati és területfejlesztési miniszter – a pénzügyminiszter véleménye kikérésével – 2008. február 28-áig rendeletet ad ki. E törvény egyúttal felhatalmazza a támogatási igények jogosságát elbíráló szervet, hogy a benyújtott pályázatokban megnevezett személyek foglalkoztatási jogviszonyának megszüntetésével kapcsolatos alábbi személyes adatait teljes körűen megismerhesse, kezelhesse:
– név, anyja neve, születési név,
– születési hely, születési idő,
– lakcím,
– a munkaviszony megszűnés/megszűntetés jogcíme,
– szolgálati és közszolgálati idő,
– besorolás és munkakör megnevezése,
– a foglalkoztatási jogviszony kezdetének és megszűnésének időpontja,
– a munkavégzés alóli felmentés kezdő és záró időpontja,
– a foglalkoztatási jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó kifizetésekre vonatkozó adatok (felmentés és végkielégítés összege),
– a foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatos egyéb adatok (pl. a felmentés indokául szolgáló adatok, egyéb a munkaviszonnyal kapcsolatos azonosító kódok).
Az adatkezelés célja a költségvetési támogatási igények jogszerű elbírálása, ellenőrzése, és folyósítása. A kezelt személyes adatokat a támogatási döntést követő 5 év elteltével oly módon kell fizikailag megsemmisíteni, hogy helyreállításuk ne legyen lehetséges.
Ez az előirányzat szolgál a helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások létszámcsökkentési döntéseivel kapcsolatos egyszeri költségvetési támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről szóló 4/2007. (II. 20.) ÖTM rendelet alapján 2008. évre megítélt támogatások, illetve a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény szerinti munkáltatói kifizetések forrásául is.
10. Ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak kártalanítása
| Előirányzat: | 600,0 millió forint |
Igényelhetik a települési önkormányzatok azon magánszemély tulajdonosok támogatására, akiknek a martinsalakból épült – építési és használatbavételi (fennmaradási) engedéllyel rendelkező – lakott lakóépülete a 2002. január 15-éig benyújtott kérelme és a szakértői vélemény szerint helyreállításra, újjáépítésre szorul. Az igényelt támogatást az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága az épületek károsodásának mértékére (kategóriáira) tekintettel sorolja. A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeit az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületek tulajdonosainak kárenyhítéséről szóló 40/2003. (III. 27.) Korm. rendelet határozza meg. Az igényeket – az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság folyósításra vonatkozó kezdeményezésének sorrendjében – a tárgyévben rendelkezésre álló előirányzat mértékéig lehet teljesíteni.
11. A 2007. évi jövedelemdifferenciálódás mérséklésénél beszámítással érintett önkormányzatok támogatása
| Előirányzat: | 7 200,0 millió forint |
Az érintett települési önkormányzatokat – a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény 4. számú melléklet B) III. 7. pontjában foglalt elszámolásnak megfelelően – a 2007. évben a jövedelemdifferenciálódás mérséklésénél véglegezett beszámítási összeg egy része megilleti.
12. Önkormányzatok és jogi személyiségű társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatása
| Előirányzat: | 15 100,0 millió forint |
A központi költségvetés támogatást biztosít az Európai Unió támogatásai (a továbbiakban: uniós alapok) iránt benyújtott önkormányzati fejlesztési célú pályázatokhoz szükséges saját forráshoz (a továbbiakban: EU Önerő Alap támogatás).
Az előirányzat a következő célokra használható fel:
1. Forrást biztosít a korábbi években jóváhagyott EU Önerő Alap támogatás folyósítására, valamint Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a „Pécs – Európa Kulturális Fővárosa” nagyprojekt megvalósításához.
2. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében differenciált támogatás nyújtható az alábbi célokra:
a) a Környezet és Energia Operatív Program keretében megvalósuló ivóvízminőségjavítás,
b) az EU-támogatásra számot tartó, 2007. évi kezdésre ütemezett nagyprojektek előkészítésének költségvetési támogatásáról szóló 1067/2005. (VI. 30.) Korm. határozatban szereplő és 2005. december 31-éig megalakult víziközmű társulattal rendelkező önkormányzati szennyvízelvezetés és -tisztítás, továbbá
c) az önkormányzati tulajdonú belterületi, valamint önkormányzati külterületi közutak és kerékpárutak fejlesztése
saját forrás kiegészítésére.
3. Amennyiben az előirányzat felhasználása lehetővé teszi, az önkormányzati és területfejlesztési miniszter év közben rendeletében egyéb, uniós pályázati célok felhasználására is lehetőséget biztosíthat.
A 2. pont szerinti célokhoz támogatást kizárólag az alábbi helyi önkormányzatok, illetve jogi személyiségű társulásaik igényelhetnek:
a) a külön jogszabály szerinti társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések;
b) a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kedvezményezett térségekről szóló kormányrendelet) 2–3. számú mellékletében szereplő kistérségek területén lévő települések;
c) a többcélú kistérségi társulások
= az általuk fenntartott intézmények fejlesztésére, illetve
= azon fejlesztési célú uniós pályázatukhoz szükséges saját forráshoz igényelhetnek támogatást, amely a kistérségi társulás vagyonának gyarapodását szolgálja, és amellyel a kistérségi társulás valamennyi tagja egyetért,
d) a Ttv. 16. §-a szerinti jogi személyiségű társulások, amelyek támogatást kizárólag az a) vagy b) pont szerinti feltételeknek megfelelő tagjaik által – a fejlesztési célú uniós pályázatban – vállalt saját forrás alapján igényelhetnek.
A benyújtott igényekről az önkormányzati és területfejlesztési miniszter dönt. A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályairól az önkormányzati és területfejlesztési miniszter – a pénzügyminiszter egyetértésével – 2008. február 28-áig rendeletet ad ki.
13. Helyi közösségi közlekedés normatív támogatása
| Előirányzat: | 35 240,0 millió forint |
Támogatást igényelhet az az önkormányzat, amely a településen a tárgyév egészében helyi közforgalmú közlekedést lebonyolító gazdálkodó szervezetet, illetve költségvetési szervet tart fenn, a jogszabályokban előírt esetekben a helyi közforgalmú közlekedés lebonyolítására a közszolgáltatási szerződést az önkormányzati, állami és egyéb szolgáltatókkal megkötötte, vagy a tevékenység gyakorlásának jogát koncessziós szerződésben időlegesen átengedte (a továbbiakban: helyi közlekedés).
Támogatásra az önkormányzatok az Európai Közösségek Tanácsának 1191/69/EGK rendelete alapján megállapított, a helyi közlekedési közszolgáltatás ellátása során felmerülő – tárgyévet megelőző évi – veszteség (a továbbiakban: veszteség) erejéig pályázhatnak.
A támogatás a tárgyévet megelőző évben ténylegesen teljesített – környezetvédelmi szempontból súlyozott – személyszállítási teljesítmények (férőhely-kilométer) arányában kerül elosztásra, figyelembe véve az egyes közlekedési üzemágazatok, illetve településkategóriák tárgyévet megelőző évi üzemi szintű fajlagos ráfordításait is.
A támogatás igénylésénél az önkormányzat nyilatkozik, hogy a helyi közlekedés ellátásához és fejlesztéséhez a tárgyévet megelőző évben milyen összegű saját forrás átadásával járult hozzá, szolgáltatónként. A támogatás összege ezen önkormányzati saját forrást legfeljebb 25%-kal haladhatja meg.
A Fővárosi Önkormányzat 2008. évi támogatása nem lehet kevesebb a 2007. évinél, de nem haladhatja meg a veszteség mértékét.
Az önkormányzat a támogatást a területén működő, pályázatában szereplő szolgáltatók részére a pályázati döntés szerinti összegben utalja tovább.
A pályázati döntésig az önkormányzat – utólagos elszámolással – előleget vehet igénybe. Az előleg mértéke havonta nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző év egy hónapra jutó támogatásának 90%-át. Az előleg iránti igényt a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatósága illetékes megyei szervezeti egységéhez kell benyújtani 2008. január 15-éig, amely azt január 25-éig továbbítja az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumnak. Az előleg első két havi összegének folyósítása február 5-éig, ezt követően minden hónap 5-éig történik, amelyet az önkormányzat a szolgáltató(k)nak 8 napon belül továbbít.
Amennyiben az önkormányzat a támogatásra nem nyújt be pályázatot, a jogtalanul igénybevett előleget a folyósítás napjától a visszafizetés napjáig számított – az Áht. 64/B. § (2) bekezdése szerinti – kétszeres jegybanki alapkamattal terhelten fizeti vissza.
Ha a folyósított előleg meghaladja az önkormányzatnak megítélt tárgyévi támogatás összegét, a különbözetet a döntéstől számított 8 munkanapon belül vissza kell fizetnie. Ezt követően a visszafizetés napjáig a különbözetet az Áht. 64/B. § (2) bekezdése szerinti kamat terheli.
A támogatás igénylésének, döntési rendjének, folyósításának, felhasználásának, megosztásának és elszámolásának, valamint a támogatás alapjául szolgáló indokolt költségek meghatározásának részletes szabályait a gazdasági és közlekedési miniszter, valamint az önkormányzati és területfejlesztési miniszter – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – 2008. március 31-éig együttes rendeletben szabályozza.
14. Települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatása
| Előirányzat: | 8 000,0 millió forint |
A települési önkormányzatok a törzsvagyonukba tartozó szilárd burkolatú belterületi közutak kapacitást nem növelő burkolatfelújítására (a továbbiakban: burkolatfelújítás) az e célra fordított forrásaikkal megegyező mértékű támogatást igényelhetnek. A társadalmigazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendeletben meghatározott települések önkormányzatai burkolatfelújításra fordított forrásaik 140%-át igényelhetik támogatásként.
Az elbírálás során előnyben részesülnek azok a pályázatok, amelyek főútvonalak burkolatfelújítására igényelnek állami támogatást.
A települési önkormányzatok tulajdonában lévő szilárd burkolatú belterületi utak a 2005. évre szóló Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programról szóló 303/2004. (XI. 2.) Korm. rendelet szerinti 1390/03. számú „A helyi közutak adatai” elnevezésű jelentésben meghatározott, 2005. december 31-ei állapotnak megfelelő burkolatterülete arányában – a forgalomsűrűséget kifejező alábbi súlyokkal – számított, régiónkénti előirányzatot e törvény 16. számú melléklete tartalmazza.
Súlyok:
– főutak: főváros 15, megyei jogú város 7,5, egyéb település 5,
– gyűjtőutak: főváros 5, megyei jogú város 2,5, egyéb település 2,
– lakó és kiszolgáló utak: 1.
A Fővárosi Önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat együttesen legalább 3500,0 millió forint illeti meg a Közép-Magyarországi Régió előirányzatából.
A támogatás feltételeit, a folyósítás és elszámolás rendjét – ideértve a támogatás szempontjából elismerhető fajlagos felújítási kiadást is – a Kormány e törvény 66. §-ának (3) bekezdése szerinti rendeletben szabályozza.
15. A szakmai vizsgák lebonyolításának támogatása
| Előirányzat: | 470,0 millió forint |
Támogatás illeti meg a helyi önkormányzatokat az általuk fenntartott közoktatási intézményekben a 2008. évi szakmai vizsgák lebonyolításához. A hozzájárulás kizárólag a Közokt. tv. 114. §-ában meghatározott ingyenes vizsgák után vehető igénybe.
A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól az oktatási és kulturális miniszter – a pénzügyminiszter, valamint a szociális és munkaügyi miniszter véleményének kikérésével, továbbá az önkormányzati és területfejlesztési miniszter egyetértésével – 2008. március 15-éig rendeletet ad ki.
16. Esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások
| Előirányzat: | 2 800,0 millió forint |
A támogatást a helyi önkormányzatok igényelhetik a különleges gondoskodást igénylő gyermekek, tanulók foglalkoztatásához, ellátásához az általuk fenntartott intézményekben
= a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. §-ában, a 39/E. §-ában meghatározott követelmények és az oktatási miniszter által kiadott program szerinti képesség-kibontakoztató felkészítéshez, integrációs felkészítéshez, továbbá az oktatási és kulturális miniszter által kiadott óvodai fejlesztő programhoz,
– a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók felkészítésének támogatásához,
= a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű gyermekek tanulók neveléséhez, oktatásához, fejlesztéséhez szükséges kispéldányszámú tankönyvek beszerzésére és a tanulók differenciált tankönyvvásárlási támogatásához,
= a szakiskolában a Közokt. tv. 27. §-ának (8) bekezdése szerint, a kerettanterv alapján elkészített helyi tanterv szerint szervezett felzárkóztató oktatáshoz,
= Arany János Szakiskolai Kollégiumi programhoz,
= olyan nem magyar állampolgár tanköteles tanulók oktatásához, akik számára – a Közokt. tv. 110. §-ának (9) bekezdése értelmében – központi pedagógiai program alapján szervezik meg az oktatást,
= a gyermekgyógyüdülőben, egészségügyi intézményben, rehabilitációs intézményben gyógykezelés alatt álló tanulók támogatásához,
– pedagógiai szakszolgálatok szervezéséhez.
Az e pontban meghatározott támogatások igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól az oktatási és kulturális miniszter – a pénzügyminiszter, valamint a szociális és munkaügyi miniszter véleményének kikérésével, továbbá az önkormányzati és területfejlesztési miniszter egyetértésével – 2008. március 15-éig rendeletet ad ki.
17. Hivatásos önkormányzati tűzoltóságok kiegészítő támogatása
| Előirányzat: | 2 084,7 millió forint |
A központi költségvetés hozzájárulást biztosít a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzatok számára a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2005. évi CLXXIX. törvény 22. §-ával megállapított szolgálatteljesítési idő csökkentéshez.
Amennyiben a szolgálatteljesítési idő csökkentése részben vagy egészben:
– túlmunkával valósul meg, úgy a hozzájárulás 2008. évben teljesített túlórák alapján vehető igénybe (a 2008. I. félévben a ténylegesen kifizetett túlórákat, 2008. II. félévben a 2008. július-szeptember hónapokban esetlegesen felmerülő túlórák átlagának hat hónapra számított arányát kell figyelembe venni);
– létszámbővítéssel valósul meg, úgy a hozzájárulás a külön jogszabályban meghatározott létszámbővítés szerinti létszámfeltöltés után, időarányosan igényelhető.
A hozzájárulás igénylésének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeit az önkormányzati és területfejlesztési miniszter – a pénzügyminiszter véleményének kikérésével – 2008. január 31-éig rendeletben szabályozza.
18. Közoktatás-fejlesztési célok támogatása
a) Szakmai és informatikai fejlesztési feladatok
| Előirányzat: | 5 000,0 millió forint |
A támogatást a helyi önkormányzatok az általuk fenntartott közoktatási intézményekben meglévő berendezések, felszerelések, taneszközök korszerűsítésére, informatikai fejlesztésére, működtetéssel összefüggő beszerzésekre igényelhetik.
b) Minőségbiztosítás mérés, értékelés, ellenőrzés támogatása
| Előirányzat: | 600,0 millió forint |
A támogatást a helyi önkormányzatok a Közokt. tv.-ben meghatározott minőségbiztosítási mérési, értékelési, ellenőrzési feladatokhoz, továbbá az országos mérések keretében átlag alatti teljesítményt elért iskolák intézményi fejlesztő tevékenységéhez igényelhetik.
c) Teljesítmény motivációs pályázati alap
| Előirányzat: | 1 100,0 millió forint |
A támogatást a helyi önkormányzatok igényelhetik, ha az általuk fenntartott óvodák, iskolák, kollégiumok rendelkeznek a Közokt. tv. 40. §-ának (10)–(11) bekezdésében meghatározott minőségirányítási programmal, továbbá a fenntartó rendelkezik a Közokt. tv. 85. §-ának (7) bekezdésében meghatározott önkormányzati minőségirányítási programmal, feltéve, hogy az intézményi minőségirányítási programot a szülői szervezet (közösség) véleményezte, valamint az önkormányzati testület értékelte és ezek alapján a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában meghatározott módon pedagógus vagy alkalmazotti teljesítményértékelési rendszert működtet önértékelési tevékenysége részeként.
A fentiekhez kapcsolódó támogatási összeg a Közokt. tv. 118. §-ának (10) bekezdése szerinti kiemelt munkavégzésért megállapítható keresetkiegészítés összegét növeli és ennek keretében történhet a felhasználása.
Az e pontban meghatározott támogatások igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól az oktatási és kulturális miniszter – a pénzügyminiszter, valamint a szociális és munkaügyi miniszter véleményének kikérésével, továbbá az önkormányzati és területfejlesztési miniszter egyetértésével – 2008. március 15-éig rendeletet ad ki.
19. Egyes szociális szolgáltatások kiegészítő támogatása
| Előirányzat: | 100,0 millió forint |
Támogatást igényelhetnek azok a helyi önkormányzatok, amelyek a 3. sz. melléklet 11. eb), 11. gb), 11. hb), 11. ib) pontjai szerint jogosultak normatív hozzájárulásra.
A támogatás elosztásának részletes szabályairól, a XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezetbe történő átcsoportosítás feltételeiről és rendjéről a szociális és munkaügyi miniszter – a pénzügyminiszter véleményének kikérésével, valamint az önkormányzati és területfejlesztési miniszter egyetértésével – 2008. február 15-éig rendeletet ad ki.
20. Belterületi utak szilárd burkolattal való ellátásának támogatása
| Előirányzat: | 2 500,0 millió forint |
A támogatás a fővárosi kerületeket és a 60%-nál nagyobb arányú burkolatlan belterületi úthálózattal rendelkező városi önkormányzatokat illeti meg.
