b) a pénztártag más EBP-be történő átlépése esetén a 47. § (8) bekezdése szerinti átlépés napját megelőző nappal.
51. § (1) Az Egészségbiztosítási Alap kezelését a kormányhivatalként működő Nemzeti Egészségbiztosítási Központ látja el.
(2) A Központ önállóan gazdálkodó, az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. A Központ költségvetését a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésében kell meghatározni.
(3) A Központ székhelye: Budapest. A Központ, feladatához igazodóan, kirendeltségeket működtethet.
(4) A Központ élén – egyszemélyi vezetőként – a főigazgató áll, akit a miniszterelnök hatéves időtartamra nevez ki és ment fel.
(5) A főigazgatót munkájában a főigazgató-helyettesek segítik, akiket a főigazgató javaslatára az egészségbiztosításért felelős miniszter hatéves időtartamra nevez ki és ment fel. Az egyéb munkáltatói jogköröket a főigazgató esetében az egészségbiztosításért felelős miniszter, a főigazgató-helyettesek esetében a főigazgató gyakorolja.
(6) A Központ számára feladatot törvény, illetve törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály állapíthat meg.
52. § (1) A Központ
a) részt vesz az E. Alap költségvetésének tervezésében és a zárszámadás elkészítésében,
b) kezeli az E. Alapot, ennek keretében folyamatosan monitorozza kiadásait és bevételeit, illetve azokat összesíti a teljesítmény-elszámolások alapján,
c) az E. Alap kezeléséért való felelőssége körében ellenőrzi az E. Alapból folyósított kifizetések felhasználásának jogszerűségét az EBP-knél,
d) működteti az egyéni jogosultság-nyilvántartási rendszert,
e) képzi a TAJ számot, továbbá kérelemre kiadja a TAJ számot igazoló hatósági igazolványt,
f) havonta megállapítja az EBP-nek a pénztártagjai után járó fejkvótáját,
g) havonta folyósítja az EBP részére a fejkvótának a működési költségre fordítható hányadát,
h) az egészségügyi szolgáltató EBP által jóváhagyott elszámolása alapján utalványozza a szolgáltató részére a havi finanszírozási összeget,
i) nyilvántartja az EBP havi egyenlegét,
j) finanszírozza a külön jogszabály szerinti feladatfinanszírozott ellátásokat és a nem a fejkvótát terhelő ellátásokat,
k) kezeli az Országos Kockázatközösségi Alapot (a továbbiakban: OKA),
l) az OKA-ból finanszírozza a nagyértékű ellátásokat,
m) dönt a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásáról,
n) szerződést köt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás kiszolgáltatására, nyújtására és az ehhez kapcsolódó ártámogatás elszámolására, folyósítására,
o) ellenőrzi az n) pont szerinti szerződések teljesítését,
p) vezeti a társadalombiztosítási támogatásban részesülő gyógyszerekről, gyógyászati segédeszközökről, gyógyászati ellátásokról, valamint közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatókról szóló egységes nyilvántartást,
q) nyilvántartást vezet a közgyógyellátásra jogosultakról, valamint elszámol a központi költségvetéssel,
r) ellátja a nemzetközi összekötő szervi és pénzügyi elszámoló feladatokat, és ennek keretében ellenőrzi a nemzetközi egyezmények, Közösségi rendelet alkalmazását az EBP vonatkozásában,
s) ellátja a megtérítési eljárásokkal kapcsolatos tevékenységet,
t) javaslatot tesz a kötelező egészségbiztosítással kapcsolatos jogszabályok módosítására,
u) véleményezi a kötelező egészségbiztosítással kapcsolatos jogszabályok tervezetét,
v) külön jogszabályban meghatározott, de legfeljebb féléves időközönként folyósítja az EBP részére a 89. § (4) bekezdése szerinti számlán keletkezett megtakarítás külön jogszabályban meghatározott részét.
(2) Az (1) bekezdés m) pontja szerinti ügyekben a fellebbezés elbírálására jogosult szerv a Felügyelet.
(3) A Központ – az erre irányuló megkeresés esetén – továbbítja az általa nyilvántartott adatokból a társadalombiztosítási ellátásra való jogosultság megállapításához, a társadalombiztosítási ellátás nyújtásához szükséges adatot, ha a megkereső szerv törvény alapján jogosult a kért adatok kezelésére.
53. § (1) Az 52. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti nyilvántartás tartalmazza a pénztártag:
a) családi és utónevét,
b) születési családi és utónevét,
c) születési helyét és idejét,
d) anyja születési családi és utónevét,
e) lakcímét,
f) TAJ számát,
g) biztosítotti jogviszonyának jogcímét,
h) közgyógyellátásra jogosultságával kapcsolatos, törvényben meghatározott adatokat,
i) illetékes EBP-jének elnevezését,
j) által valamely EGT-állam területén történő ideiglenes tartózkodása során igénybe vett egészségügyi szolgáltatásra – a Közösségi rendelet szerint – jogosító pénztári kártya, illetve Európai Egészségbiztosítási Kártya, valamint a nemzetközi egyezmények és a közösségi rendelet szerinti nyomtatványok adatait,
k) az a), b) és e)–i) pontban meghatározott adataiban bekövetkezett változásokat.
(2) A Központ az adatokat az érintett halálától, illetve a jogviszony megszűnésétől számított 10 évig kezeli.
(3) A Központ honlapján folyamatosan közzéteszi
a) az EBP-k neveit, székhelyeit;
b) az E. Alap költségvetésére és gazdálkodására vonatkozó adatokat havi bontásban;
c) a fejkvóta értékét havi bontásban;
d) havonta EBP-nként az EBP-k fejkvóta-bevételét és ellátási formánként kiadásait;
e) az OKA terhére finanszírozott szolgáltatások költségeit havonta;
f) az általa nem a 89. § (4) bekezdés szerinti EBP-számla terhére finanszírozott szolgáltatások költségeit havonta.
54. § A Díjtétel Bizottság és a Fejkvóta Bizottság az egészségbiztosításért felelős miniszter javaslattevő, véleményező testületei. A bizottságok működési költségeinek fedezetét az egészségbiztosításért felelős miniszter irányítása alá tartozó minisztérium költségvetésében kell biztosítani.
55. § (1) A Díjtétel Bizottság
a) javaslatot tesz az Ebtv. szerinti egészségügyi szolgáltatások tartalmának megváltoztatására,
b) javaslatot tesz – a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és gyógyászati ellátások árához nyújtott támogatások kivételével – az egészségügyi szolgáltatások díjtételeire,
c) javaslatot tesz a teljesítmény-elszámolási besoroló rendszerre,
d) a Központ 52. § (1) bekezdésének m) pontja szerinti eljárásában külön jogszabályban foglaltak szerint javaslatot tesz az egészségügyi indikációs csoportok meghatározására,
e) javaslatot tesz az egyes egészségügyi technológiák társadalombiztosítási támogatásba történő befogadására,
f) javaslatot tesz a finanszírozási eljárásrendekre.
(2) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben az (1) bekezdésben foglalt javaslat szerinti tartalommal rendeletben adhatja ki a teljesítmény-elszámolási besoroló rendet, a finanszírozási eljárásrendet, az egészségügyi szolgáltatások díjtételeit (a továbbiakban: általános díjtételek), az egészségügyi technológiák befogadásának rendjét, amely rendelet előkészítésének szabályait a Kormány határozza meg.
(3) Abban az esetben, ha az egészségbiztosításért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter a (2) bekezdés szerinti tárgykörben az (1) bekezdés szerinti javaslat tartalmával nem ért egyet, azt indokainak megjelölésével – a kézhezvételtől számított 15 napon belül – visszaküldi a Díjtétel Bizottság részére.
56. § (1) A Díjtétel Bizottság 1–1 tagjára az egészségbiztosításért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, valamint 2 tagjára az EBP-k együttesen tesznek javaslatot. A Bizottság elnöke az egészségbiztosításért felelős miniszter által delegált személy.
(2) A Díjtétel Bizottság ülésein a Felügyelet, illetve a Központ által delegált személy tanácskozási joggal vesz részt.
(3) A Díjtétel Bizottság részére a külön jogszabály szerinti szakmai, érdekképviseleti szervezetek által delegált személyekből álló konzultatív testület ajánlásokat fogalmaz meg.
(4) A Díjtétel Bizottság keretén belül orvosszakmai, gyógyszerészi és költségvetési albizottság működik. Az albizottságok összetételét és eljárásuk részletes szabályait az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletben határozza meg.
(5) A Díjtétel Bizottság szervezeti és működési szabályzatát, valamint ügyrendjét maga határozza meg, a szervezeti és működési szabályzatot az egészségbiztosításért és az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyja.
(6) A Díjtétel Bizottság az 55. § (1) bekezdés b), d) és e) pontja szerinti döntéseit tagjainak négyötödös többségével hozza.
57. § (1) A Fejkvóta Bizottság az egészségbiztosítás ellátásai keretében nyújtott szolgáltatások fedezetéül szolgáló fejkvóta tekintetében az egészségbiztosításért felelős miniszter javaslattevő szerve.
(2) A Fejkvóta Bizottság 1-1 tagjára az egészségbiztosításért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, valamint 2 tagjára az EBP-k együttesen tesznek javaslatot. A Bizottság elnöke az egészségbiztosításért felelős miniszter által delegált személy.
(3) A Fejkvóta Bizottság ülésein a Központ által delegált személy tanácskozási joggal vesz részt.
(4) A Fejkvóta Bizottság szervezeti és működési szabályzatát, valamint ügyrendjét maga határozza meg, a szervezeti és működési szabályzatot az egészségbiztosításért és az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyja.
(5) A Fejkvóta Bizottság részére a külön jogszabály szerinti szakmai, érdekképviseleti szervezetek által delegált személyekből álló konzultatív testület ajánlásokat fogalmazhat meg.
58. § (1) A pénztártag – a (2)–(3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a pénztári kártyát, ennek hiányában a TAJ számot igazoló hatósági igazolványt köteles az egészségügyi szolgáltató részére átadni, illetve bemutatni. Az egészségügyi szolgáltató ez alapján köteles ellenőrizni, hogy a pénztártag szerepel-e az 52. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti nyilvántartásban, valamint – szükség esetén – azt, hogy a pénztártag mely EBP tagja.
(2) A pénztártag – a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével –
a) a gyógyászati ellátások tekintetében a külön jogszabály szerinti orvosi rendelvény és kezelőlap bemutatásával,
b) gyógyszer és gyógyászati segédeszköz tekintetében a külön jogszabály szerinti orvosi rendelvény bemutatásával
igazolja a támogatásra való jogosultságát.
(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti ellátásokat árhoz nyújtott támogatással rendelik, a kezelőorvos kezdeményezésére az EBP elektronikus úton nyilatkozik arról, hogy a pénztártag a kezelőorvoson kívül más orvos által támogatással rendelt gyógyászati ellátást az adott naptári évben hány alkalommal vett igénybe, illetve, hogy a kezelőorvoson kívül más orvos a betegségével összefüggésben 90 napon belül milyen gyógyszert, milyen mennyiségben vagy annak kihordási idején belül milyen gyógyászati segédeszközt rendelt számára.
(4) A nemzetközi egyezmény vagy a Közösségi rendelet hatálya alá tartozó külföldi az egyezményben vagy a Közösségi rendeletben meghatározott egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó jogosultságát átmeneti tartózkodás esetén az ellátás igénybevételekor az egészségügyi szolgáltatónál, huzamos tartózkodás esetén pedig az ellátás igénybevételét megelőzően a Központnál az egyezményben vagy a Közösségi rendeletben meghatározott módon igazolja.
(5) Amennyiben a pénztártag a Közösségi rendelet hatálya alá tartozik, EGT-állam területén egészségügyi szolgáltatást a Közösségi rendelet rendelkezései szerint vehet igénybe,
(6) A nemzetközi egyezmény vagy a Közösségi rendelet alapján Magyarországon átmenetileg tartózkodó személyek az adott ellátás igénybevétele érdekében az egészségügyi szolgáltatónál az ellátási igényük érvényesítése érdekében EBP-t választanak.
(7) A (6) bekezdés szerinti eseti pénztárválasztás – a 45. § (1) bekezdés ac) pontjában foglaltaktól eltérően – pénztártagi tagsági jogviszonyt nem keletkeztet.
59. § (1) A pénztártag a kezelőorvos által megelőző, gyógyító, illetve rehabilitációs céllal rendelt, a szolgáltatónál rendelkezésre álló mindazon finanszírozott ellátásra jogosult, amely egészségi állapotának lehetséges mértékű helyreállításához szükséges, azzal, hogy amennyiben az adott ellátásra a külön jogszabályban meghatározott finanszírozási eljárási rend, ennek hiányában vizsgálati és terápiás eljárási rend került kialakításra, az abban foglaltakat kell alkalmazni.
(2) Ha a pénztártag egészségi állapota és a gyógyítás szempontjai azt szükségessé teszik, az egészségügyi szolgáltató a finanszírozási eljárási rendben foglaltaktól a pénztártag javára eltérhet, amennyiben
a) azt az egészségügyi szolgáltató és az EBP közötti szerződés lehetővé teszi, vagy
b) az a) pont szerinti szerződés hiányában a külön jogszabályban foglalt eljárásrend alapján az EBP ahhoz előzetesen hozzájárul.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a többletköltség az EBP-t terheli. Amennyiben az EBP az eltéréshez nem járult hozzá, nem köteles a többletköltségek megtérítésére.
(4) A pénztártag, amennyiben a vizsgálatok eredményét vitatja, vagy a javasolt vizsgálati, illetve terápiás módszerrel nem ért egyet, egy további orvosi szakvéleményre és javaslatra a külön jogszabályban foglaltak szerint jogosult.
60. § (1) A pénztártag az Ebtv. szerinti háziorvosi ellátást
a) a külön jogszabály szerint választott háziorvosánál veheti igénybe,
b) amennyiben választott háziorvosát felkeresni nem tudja, annál a finanszírozott háziorvosnál veheti igénybe, amelynek ellátási területén tartózkodik.
(2) A pénztártag az Ebtv. szerinti járóbeteg-szakellátást
a) beutaló alapján,
b) külön jogszabályban meghatározott esetben beutaló nélkül,
c) sürgős szükség esetén beutaló nélkül
veheti igénybe.
(3) A pénztártag az Ebtv. szerinti fekvőbeteg-szakellátást
a) beutaló alapján,
b) sürgős szükség esetén beutaló nélkül
veheti igénybe.
(4) A pénztártagot az Ebtv. szerinti egészségügyi szakellátásra a finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltató orvosa vagy külön jogszabályban meghatározott feladatot ellátó orvos az EBP betegút-szervezési tevékenysége alapján a külön jogszabályban meghatározottak szerint utalhatja be.
(5) A pénztártag területi ellátására kötelezett szolgáltató az ellátást nem tagadhatja meg.
(6) A pénztártag területi ellátására nem kötelezett szolgáltató az ellátást csak akkor tagadhatja meg, ha a területi ellátási kötelezettségű feladatainak folyamatos ellátását a területen kívüli betegek fogadása veszélyezteti, és az ellátásra az EBP által lekötött szabad kapacitással nem rendelkezik.
(7) Az egészségügyi szolgáltatásnak az EBP által meghatározott beutalási rendtől eltérő igénybevételét az EBP – szabályzatában – részleges térítési díjhoz, illetve egyéb feltételhez kötheti.
(8) A szolgálati jogviszonyban álló és egyes külön jogszabályban meghatározott tevékenységet végző pénztártagok külön jogszabályban meghatározott rendben, valamint a fogva tartott személyek, az egészségügyi szolgáltatásra hajléktalanként jogosult személyek külön jogszabályban meghatározott rendben és feltételek szerint jogosultak az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére.
61. § (1) Az EBP a betegút-szervezési tevékenysége keretében a pénztártag számára nem állapíthat meg az egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó, általánosan érvényes rendelkezésekben foglaltakhoz képest kedvezőtlenebb előírásokat, különös tekintettel a vizsgálati és terápiás módszer megválasztására, valamint a második szakvéleményhez való jogosultságra.
(2) Az EBP a pénztártagok számára kialakított betegutakra és beutalási szabályokra, az ettől való eltérés lehetőségére, a többletszolgáltatásokra, a térítési díj fizetése mellett igénybe vehető többletszolgáltatásokra, a prevenciós, valamint egészségfejlesztési tevékenység keretében igénybe vehető szolgáltatásokra és programokra vonatkozó információkat az EBP az ügyfélszolgálati irodájában és a honlapján közzéteszi.
(3) Az EBP a vele finanszírozási szerződést kötött egészségügyi szolgáltatók részére a hatékony betegutak kialakítása érdekében – szabályzatában – a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével beteg-beutalási szabályokat határozhat meg, amelyek körében valamennyi pénztártag vonatkozásában biztosítani kell a külön jogszabályban meghatározott elérési szabályoknak megfelelő egészségügyi szolgáltatóknál történő ellátás igénybevételét.
(4) Az EBP a betegút szervezésére vonatkozó részletes szabályokról szabályzatot készít, amelyet jóváhagyás céljából megküld a Felügyeletnek, valamint ezt megelőzően az egészségügyi államigazgatási szervnek is.
(5) A pénztártag a beutalóhoz kötött járóbeteg-, illetve fekvőbeteg-szakellátást
a) az EBP betegút szervezési szabályzatában foglaltak szerint a progresszivitás azonos szintjén álló, és
b) az EBP-vel finanszírozási szerződésben álló
bármely egészségügyi szolgáltatónál igénybe veheti.
62. § (1) A pénztártag egészségügyi szolgáltatást e törvény alapján – az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel – az illetékes EBP-vel finanszírozási szerződéses jogviszonyban álló egészségügyi szolgáltatónál vehet igénybe.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. §-ának i) pontja szerinti sürgős szükség esetén nyújtott külön jogszabály szerinti ellátást (a továbbiakban: sürgősségi ellátás) a pénztártag bármely egészségügyi szolgáltatónál igénybe vehet. Amennyiben a pénztártag sürgősségi ellátást olyan egészségügyi szolgáltatónál vesz igénybe, amelynek az illetékes EBP-vel nincs finanszírozási szerződése, az egészségügyi szolgáltató az ellátást követő 24 órán belül köteles az illetékes EBP-nek az ellátás nyújtását jelenteni.
(3) A pénztártag az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő egészségügyi szolgáltatónál nem sürgősségi ellátást e törvény alapján akkor vehet igénybe, ha az ellátás igénybevétele előtt az illetékes EBP – az általános szerződési feltételekben foglaltak szerint – hozzájárult az ellátás igénybevételéhez. Az EBP ésszerű, az ellátás jellegéhez igazodó határidőn belül nyilatkozik a hozzájárulásról.
(4) A (3) bekezdéstől eltérően a pénztártag biztosítási jogviszonya keretében – figyelemmel a 78. §-ban foglaltakra is – bármely egészségügyi szolgáltatónál igénybe veheti a szakellátást, amennyiben az EBP nem biztosítja a pénztártag lakóhelyének vonatkozásában a külön jogszabályban meghatározott elérési szabályoknak megfelelő egészségügyi szolgáltatónál az ellátás igénybevételének lehetőségét.
(5) A pénztártag gyógyszert, gyógyászati segédeszközt, gyógyászati ellátást árhoz nyújtott támogatással bármely, a Központtal elszámolási szerződést kötött gyógyszertárnál, forgalmazónál kiválthat, illetve gyógyászati ellátást nyújtó szolgáltatónál igénybe vehet.
63. § A 89. § (6) bekezdésében foglalt, OKA-ból finanszírozott ellátások igénybevételének szabályait külön jogszabály tartalmazza.
64. § (1) Az EBP az általános szerződési feltételeiben meghatározott feltételek szerint
a) legfeljebb az előző évi fejkvóta maradványának terhére
aa) a pénztártag által részleges térítési díj megfizetése mellett az egészségbiztosítás terhére igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások térítési díját vagy annak egy részét átvállalhatja,
ab) a külön jogszabály szerinti támogatással rendelhető gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás árához a megállapított támogatási mértéket meghaladó támogatást nyújthat,
ac) a támogatással nem rendelhető allopátiás gyógyszer, gyógyászati segédeszköz árához, valamint az egyedi elbírálás alapján már támogatott gyógyászati segédeszköz javítási díjához támogatást nyújthat,
b) határozott időtartamra – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – részben vagy egészben átvállalhatja a pénztártagtól a vizitdíj megfizetését, ha a pénztártag részt vesz az általa meghirdetett prevenciós, valamint egészségfejlesztési programokban, továbbá átvállalhatja a kórházi napidíj megfizetését.
(2) Az (1) bekezdésben biztosított lehetőség nem terjed ki
a) a várólista alapján történő ellátás igénybevétele esetén a sorrend megváltoztatására,
b) a gyógyászati segédeszköz árához nyújtott támogatás külön jogszabály alapján keretösszegben történő igénybevételének esetére, valamint
c) az (1) bekezdés ac) pontja szerinti gyógyászati segédeszközre, amennyiben a pénztártag adott indikációban a gyógyászati segédeszközt – külön jogszabály alapján – támogatással kölcsönzi.
65. § (1) Az egészségügyi szolgáltató köteles biztosítani annak lehetőségét, hogy a pénztártag a háziorvosi ellátást, a fogászati ellátást, a járóbeteg-szakellátást, illetve a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást előzetesen egyeztetett időpontban vehesse igénybe. Az ütemezett betegellátás érdekében az egészségügyi szolgáltató betegfogadási listát vezet.
(2) Az EBP köteles
a) a külön jogszabályban meghatározott fekvőbeteg-szakellátásokra, és
b) azokra az a) pont alá nem tartozó fekvőbeteg-szakellátásokra, amelyek esetében az ellátás elvégzését a külön jogszabályban meghatározott időn belül finanszírozni nem tudja
pénztári várólistát kialakítani, valamint a várólista kialakítására és vezetésére vonatkozó szabályokról szabályzatot készíteni és azt jóváhagyás céljából megküldeni a Felügyeletnek.
(3) Az EBP tájékoztatja a vele finanszírozási szerződésben álló egészségügyi szolgáltatót a (2) bekezdés b) pontja szerinti várólista vezetéséről.
(4) Az egészségügyi szolgáltató az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően intézményi előjegyzést alakít ki
a) a (2) bekezdés szerinti ellátásokra, valamint
b) az a) pont alá nem tartozó azon ellátásokra, amelyek elvégzését a külön jogszabályban meghatározott időn belül egyéb okból nem tudja biztosítani.
(5) A betegfogadási listát és az intézményi előjegyzést az egészségügyi szolgáltató szervezeti és működési szabályzatában kijelölt személy, a pénztári várólistát az EBP által erre kijelölt személy vezeti.
66. § (1) A 65. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a külön jogszabályban meghatározott nagyköltségű ellátásokat központi várólista alapján, a szerv, illetve vérsejtképző őssejt átültetését transzplantációs várólista alapján lehet igénybe venni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti várólistákat a Kormány által kijelölt szerv vezeti, amely a működtetéshez a külön jogszabályban meghatározott közreműködőt vehet igénybe.
(3) A transzplantációs várólistára való felvételre jogosult:
a) a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított,
b) a Tbj. 16. §-ának (1) bekezdése alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy, valamint
c) az a) és b) pont hatálya alá nem tartozó személyek közül az, akinek egészségbiztosítója az ellátás igénybevételét a Közösségi rendelet 22. cikke 1. bekezdésének c) pontja, illetve kétoldalú egyezmény alapján előzetesen, vagy az egyezményben meghatározottak szerint engedélyezte.
67. § (1) Az egészségügyi szolgáltató, illetve a 66. § (2) bekezdése szerinti kijelölt szerv az adott ellátás tekintetében valamennyi EBP pénztártagjára vonatkozóan egy – egységes – betegfogadási listát, intézményi előjegyzést, illetve várólistát vezet. Valamennyi EBP pénztártagja azonos feltételekkel jogosult a betegfogadási listára, az intézményi előjegyzésbe, illetve a várólistára történő felvételre, valamint az ellátás annak alapján történő igénybevételére.
(2) A betegfogadási lista alapján nyújtott ellátás igénybevételére a pénztártag az adott egészségügyi szolgáltatónál a betegfogadási listán meghatározott időpontban jogosult. Az igénybevétel időpontját a betegfogadási listára történő felvétel sorrendje alapján kell meghatározni, azzal, hogy a pénztártag kérésére az igénybevétel időpontjaként a lehetséges legkorábbi időpontnál későbbi időpont is meghatározható. Ha a pénztártag utóbb módosítani kívánja az ellátás igénybevételének időpontját, a módosításkor rendelkezésre álló ellátási időpontok közül választhat.
(3) A várólista, illetve intézményi előjegyzés alapján nyújtott ellátás igénybevételére a pénztártag a várólistára, illetve az intézményi előjegyzésbe történő felvétel sorrendje alapján jogosult. Ettől eltérni az ellátás szakmai indokoltsága, továbbá az ellátás várható eredménye alapján lehet. Az igénybevétel, valamint az eltérés lehetőségének szakmai szabályait az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletben szabályozza.
(4) Az EBP a pénztártagot az ellátás szükségességét megállapító egészségügyi szolgáltató haladéktalanul megküldött javaslata alapján jegyzi be a pénztári várólistára. A pénztári várólistára kerülés időpontjaként azt az időpontot kell szerepeltetni, amikor az egészségügyi szolgáltató javaslatát elküldte az EBP részére. Az egészségügyi szolgáltató javaslata alapján az EBP haladéktalanul értesíti az egészségügyi szolgáltatót arról, hogy a pénztártagot a pénztári várólistára felvette, valamint kezdeményezi a pénztártagnak az általa megjelölt időpontra történő felvételét az intézményi előjegyzésbe. Az intézményi előjegyzésbe történt felvételről az egészségügyi szolgáltató visszajelzést küld az EBP részére.
(5) Abban az esetben, ha a pénztári várólista tekintetében történő változás érinti az ellátás intézményi előjegyzés szerinti igénybevételének várható időpontját, azt az EBP javaslata alapján az egészségügyi szolgáltató módosítja. Az időpont változásáról az EBP haladéktalanul értesíti az érintett pénztártagot.
(6) Ha az EBP-nek az adott egészségügyi szolgáltatóval fennálló finanszírozási szerződése a pénztári várólistán szereplő ellátás igénybevételét megelőzően megszűnik, az EBP haladéktalanul értesíti a pénztártagot, hogy az ellátást mely egészségügyi szolgáltatónál veheti igénybe.
(7) Ha a pénztártag egyéb betegség vagy más ellátás igénybevétele miatt ideiglenesen alkalmatlan a várólista, illetve intézményi előjegyzés szerinti ellátás igénybevételére, akkor a várólistán, illetve az intézményi előjegyzésben elfoglalt helyét megtartja, és az akadályozó körülmény elhárultát követően az ellátást el kell végezni. Az ideiglenes alkalmatlanságot a várólistán, illetve az intézményi előjegyzésben jelezni kell, annak indokát pedig rögzíteni kell az egészségügyi dokumentációban.
(8) A pénztártag jogosult a kezelőorvosánál mindazon vizsgálatok kezdeményezésére és – a kezelőorvos javaslata alapján – elvégeztetésére, amelyek a várakozás sorrendjét befolyásoló egészségi állapotváltozás megállapításához szükségesek.
(9) A pénztártag egészségi állapota által indokolt azonnali ellátások nyújtására betegfogadási lista, intézményi előjegyzés, illetve várólista nem vezethető.
68. § (1) Nem érinti a pénztári várólistán elfoglalt helyet, ha a pénztártag az adott ellátás igénybevételére – annak elvégzése előtt, a betegút-szervezési szabályok megtartásával – más egészségügyi szolgáltatót választ. Ebben az esetben a 67. § (4) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pénztártagot a pénztári várólistára – ismételten – bejegyezni nem kell, az intézményi előjegyzésbe történő felvétel érdekében az EBP által megjelölt időpont pedig az eredetileg javasolt időponthoz igazodik.
(2) Amennyiben a pénztári várólistán szereplő pénztártag másik EBP-be lép át, az adott ellátás tekintetében az átvevő EBP által esetlegesen vezetett pénztári várólistára történő felvétele során úgy kell tekinteni, mintha az egészségügyi szolgáltató a 67. § (4) bekezdése szerinti javaslatát az átlépés időpontjában küldte volna meg az átvevő EBP részére. Az átvevő EBP szükség esetén haladéktalanul megkeresi az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatót az ellátás időpontjának az intézményi előjegyzésben történő módosítása érdekében, és a módosított időpontról a pénztártagot írásban tájékoztatja.
(3) A pénztártagot a várólistáról törölni kell
a) ha az ellátás igénybevételére sor került,
b) a pénztártag kérésére az Eütv.-ben foglaltak figyelembevételével,
c) ha a pénztártag egészségi állapota a kezelőorvos ezirányú nyilatkozata alapján már nem indokolja az ellátás igénybevételét,
d) ha az EBP e törvény alapján végrehajtott ellenőrzése megállapítja, hogy a pénztártag várólistára történő felvétele a szakmai szabályok megszegésével történt, és a pénztártag egészségi állapota – a szakmai szabályok figyelembevételével – nem indokolja az ellátást.
(4) A pénztártagot a pénztári várólistáról a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően akkor is törölni kell, ha pénztártagi jogviszonya az adott EBP-nél megszűnt.
(5) A pénztártagot az intézményi előjegyzésből törölni kell
a) a (3) bekezdés a)–d) pontja szerinti esetekben, azzal, hogy a d) pont szerinti esetben várólista alatt intézményi előjegyzést kell érteni,
b) a pénztártag másik egészségügyi szolgáltató azonos ellátásra vonatkozó intézményi előjegyzésébe történő felvétele esetén.
(6) A kezelőorvos a (3) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozat megtételét, az EBP a (3) bekezdés d) pontja szerinti törlést megelőzően arról és annak következményeiről írásban tájékoztatja a pénztártagot.
69. § (1) A betegfogadási lista
a) az adott egészségügyi ellátásra besorolt pénztártag családi és utónevét, születési idejét, társadalombiztosítási azonosító jelét, valamint
b) az ellátásra történő jelentkezés, továbbá az ellátás igénybevételének naptári nap, óra – és lehetőség szerint perc – megjelölésével meghatározott időpontját
tartalmazza.
(2) Az intézményi előjegyzés az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokon túl
a) az adott egészségügyi ellátásra besorolt pénztártag anyja nevét, nemét, lakóhelyét, valamint
b) az ellátás igénybevételének várható, illetve – amint ismertté válik – pontosan meghatározott időpontját
tartalmazza.
(3) A várólista
a) az (1) bekezdés a) pontjában és a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat, valamint
b) az ellátásra való jogosultság sorrendjét
tartalmazza.
(4) Az intézményi előjegyzés, illetve a várólista adatai – személyazonosításra alkalmatlan módon – intézményi előjegyzés esetében az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató honlapján, pénztári várólista esetében az EBP honlapján, központi és transzplantációs várólista esetén a kormányrendeletben kijelölt szerv honlapján tekinthetőek meg, ebben a formájukban nyilvánosak. A transzplantációs várólista kivételével az ellátás igénybevételének várható időpontját is közzé kell tenni. A Felügyelet honlapjáról az intézményi előjegyzés, illetve a várólista alapján ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató, EBP, valamint a kormányrendeletben kijelölt szerv honlapjának közvetlenül elérhetőnek kell lennie.
(5) Az intézményi előjegyzés, illetve a várólista adatait a honlapon úgy kell folyamatosan közzétenni, hogy abból egyértelműen megállapítható legyen az adott pénztártag számára az ellátás igénybevételének várható időpontja, illetve a várólistán elfoglalt helye. A közzétételre vonatkozó részletes szabályokat az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletben határozza meg.
(6) Az (5) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása érdekében az intézményi előjegyzés, illetve a várólista kezeléséért felelős személy vagy szerv egyedi azonosítót határoz meg. Az egyedi azonosító nem tartalmazhat a pénztártag egészségügyi és személyazonosító adataival összefüggő, továbbá az intézményi előjegyzésbe, illetve a várólistára történő felvétel időpontjára vonatkozó adatot. Az intézményi előjegyzés, illetve a várólista kezeléséért felelős személy vagy szerv az egyedi azonosítót, valamint az egyedi azonosító tartalmára vonatkozó szabályokat az azonosító meghatározásakor, személyesen, telefonon, elektronikus úton vagy kezelőorvosa útján közli a pénztártaggal. Adott pénztártagnak egy adott ellátás vonatkozásában csak egy egyedi azonosítót kell meghatározni.
(7) Az intézményi előjegyzés, illetve a várólista formai és tartalmi követelményeit az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. Az intézményi előjegyzés, illetve a várólista vezetésére a Felügyelet által külön jogszabályban meghatározott módon minősített számítógépes program alkalmazása írható elő.
(8) Az egészségügyi szolgáltató az intézményi előjegyzés, valamint a várólista tárgyhónap első napján fennálló adatairól, valamint a sürgősségi ellátás keretében ellátottak adatairól, az EBP a pénztári várólista tárgyhónap első napján fennálló adatairól minden hónap 15. napjáig elektronikus úton jelentést küld a Felügyelet részére.
70. § (1) Az EBP az ellátások várható költségének 80%-ával megegyező összegű céltartalékot köteles képezni minden olyan, a pénztári várólistán szereplő ellátás után, amely esetében a várható várakozási idő a külön jogszabályban meghatározott mértéket meghaladja.
(2) Abban az esetben, ha az (1) bekezdés szerinti valamely ellátás tekintetében a pénztártag pénztári várólistáról való törlésére a 68. § (4) bekezdése alapján került sor, az adott ellátásra tekintettel képezett céltartalékot a pénztári várólistán szereplő egyéb ellátások finanszírozására kell fordítani.
(3) Abban az esetben, ha a pénztári várólistán szereplő ellátás várható várakozási ideje a külön jogszabályban meghatározott mértéket meghaladja, a pénztártag az adott ellátást a várólistán elfoglalt helyétől függetlenül, az EBP költségére, bármely egészségügyi szolgáltatónál igénybe veheti. Az így igénybe vett ellátás finanszírozására az EBP és az adott szolgáltató közötti érvényes finanszírozási szerződés hiányában az eseti finanszírozás szabályait kell alkalmazni.
(4) Abban az esetben, ha a pénztári várólistán szereplő pénztártag másik EBP-be lép át és az ellátására az átadó EBP céltartalékot képzett, akkor az átlépéskor a pénztártagra képzett céltartalékot is át kell adni az átvevő EBP-nek.
71. § (1) A betegfogadási lista, az intézményi előjegyzés, valamint a várólista vezetését a Felügyelet jogosult ellenőrizni. Ha bizonyítást nyer, hogy az EBP vagy az egészségügyi szolgáltató visszaélést követett el, a Felügyelet a külön jogszabályban foglaltak szerint felügyeleti bírságot szabhat ki, továbbá jogosulatlan törlés esetén – amennyiben az ellátás igénybevétele még indokolt – elrendeli a betegfogadási listára, az intézményi előjegyzésbe, illetve a várólistára történő visszavételt az eredeti időpont figyelembevételével.
(2) Az egészségügyi szolgáltató tartós kapacitáshiányáról értesíteni köteles a vele szerződött EBP-ket, a Felügyeletet, valamint az egészségügyi államigazgatási szervet.
(3) Az egészségügyi államigazgatási szerv köteles megvizsgálni, hogy az egészségügyi szolgáltató megfelel-e a működési engedély kiadásának feltételéül külön jogszabályban meghatározott szakmai minimumfeltételeknek, ha az intézményi előjegyzés szakember, gép, műszer, orvostechnikai eszköz tartós hiánya miatt indokolatlanul hosszú.
72. § (1) A nemzetközi egyezmény vagy a Közösségi rendelet hatálya alá tartozó pénztártag az egyezményben részes állam, vagy az EGT-állam területén egészségügyi szolgáltatást a nemzetközi egyezmény, illetőleg a Közösségi rendelet szabályai szerint vehet igénybe.
(2) A nemzetközi egyezmény vagy Közösségi rendelet alapján külföldön igénybe vett ellátások költségét a Központ számolja el az EBP pénztári számlájának a terhére.
(3) Ha a pénztártag valamely egyezményben részes, vagy EGT-állam területén ellátást vesz igénybe, a Központ hozzájárulhat a magyarországi egészségügyi szolgáltatóhoz történő szállítás megtérítéséhez.
(4) Ha a pénztártag – ide nem értve a megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosultakat – EGT-állam területén az Ebtv. 11. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontjaiban, a 12. § (1) bekezdésében és a 13. § a) és b) pontjaiban meghatározott egészségügyi szolgáltatást nem a Közösségi rendelet alapján vesz igénybe, az EBP a Központon keresztül a felmerült és igazolt költségeket az igénybevétel idején érvényes belföldi költség, legfeljebb azonban a tényleges költség mértékének megfelelő összegben megtéríti.
(5) Az (1) bekezdéstől eltérően közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló, tartósan valamely egyezményben részes, vagy EGT-államban foglalkoztatott pénztártag, a vele együtt ott tartózkodó eltartott házastársa, élettársa és gyermeke választhat, hogy
a) a kiküldetés helye szerinti államban az egészségügyi szolgáltatást az egyezmény, illetve a Közösségi rendelet rendelkezései szerint veszi igénybe, vagy
b) kéri az általa indokoltan igénybe vett egészségügyi ellátás felmerült és igazolt költsége 85%-ának megtérítését a Központtól.
(6) Az (5) bekezdés b) pontja szerinti megtérítés esetén a Központ az ellátás igénybevétele idején érvényes belföldi költségmértéknek megfelelő összeget az EBP pénztári számlájának terhére, a megtérítés ezt meghaladó részét az OKA terhére nyújtja.
73. § (1) Ha a pénztártag – ide nem értve a megállapodás alapján egészségügyi ellátásra jogosultakat – a nemzetközi egyezményben részes, vagy EGT-államon kívüli állam (a továbbiakban: harmadik állam) területén átmenetileg tartózkodik munkavállalás, tanulmányok folytatása vagy egyéb jogcímen és az Ebtv. 12–14. §-ában, továbbá 15. § (1) bekezdésében meghatározott valamely egészségügyi szolgáltatást – a feltétlenül szükséges mértékig –, továbbá sürgősségi betegszállítást azért vesz igénybe harmadik állam területén lévő tartózkodási helyén, mert annak elmaradása az életét, testi épségét súlyosan veszélyezteti, illetve maradandó egészségkárosodáshoz vezetne, a Központ az EBP pénztári számlájának terhére a felmerült és igazolt költségeket az igénybevétel idején érvényes belföldi költség mértékének megfelelő összegben, sürgősségi betegszállítás esetén a számla szerinti összegnek a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, az igénybevételkor érvényes hivatalos devizaárfolyamon számított forintösszegben megtéríti.
(2) Amennyiben a pénztártag munkáltatója a Tbj. szerinti biztosítási jogviszony fenntartása mellett egybefüggően három hónapot meghaladó időtartamra a pénztártagot harmadik állam területén foglalkoztatja, és ez idő alatt a pénztártag, illetve a vele együtt harmadik állam területén tartózkodó eltartott házastársa és gyermeke az Ebtv. 12–14. §-ában, továbbá 15. § (1) bekezdésében meghatározott valamely egészségügyi szolgáltatást, továbbá sürgősségi betegszállítást indokoltan vesz igénybe harmadik állam területén lévő tartózkodási helyén, a Központ az EBP pénztári számlájának terhére a felmerült és igazolt költségeket az igénybevétel idején érvényes belföldi költség mértékének megfelelő összegben, sürgősségi betegszállítás esetén a számla szerinti összegnek a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, az igénybevételkor érvényes hivatalos devizaárfolyamon számított forintösszegben megtéríti.
(3) A (2) bekezdés szerinti foglalkoztatás esetében a pénztártag és a vele együtt ott tartózkodó eltartott házastársa és gyermeke nem Magyarországon történő egészségügyi ellátása akkor fogadható el indokoltan igénybe vettnek, ha eleget tettek a külön jogszabályban foglaltak szerint a nem Magyarországon történő munkavégzésre való alkalmasság megállapítását célzó orvosi vizsgálati kötelezettségüknek.
(4) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló, tartósan harmadik államban foglalkoztatott pénztártag a vele együtt ott tartózkodó eltartott házastársa, élettársa és gyermeke által indokoltan igénybe vett egészségügyi ellátás külföldön felmerült és igazolt költségének 85%-át a Központ a 72. § (6) bekezdése szerinti módon megtéríti.
74. § (1) A 72. § (4) bekezdése és a 73. § szerinti ellátások költségének megtérítése iránti igényt legkésőbb a hazaérkezést követő harminc napon belül, a 72. § (5) bekezdése szerinti ellátások költségeinek megtérítése iránti igényt pedig a hazaérkezését követő tizenöt napon belül kell az EBP-nek bejelenteni. Az igényt az EBP továbbítja a Központnak.
(2) A 72. §-ban és a 73. §-ban foglalt ellátások elszámolása az általános díjtételek szerint történik.
(3) A 72. § (4) bekezdése és a 73. § (1)–(2) bekezdése szerinti belföldi költségek – ideértve az egészségügyi miniszter által elismert határon átnyúló egészségügyi együttműködés keretében nyújtott szolgáltatások költségeit is – megtérítésének módját és feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg.
(4) A határon átnyúló egészségügyi szolgáltatói és szolgáltatási együttműködések finanszírozásának részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg. A határon átnyúló egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó együttműködési megállapodásokat az egészségbiztosításért felelős miniszter tájékoztatóban teszi közzé.
(5) A pénztártagok tervezett külföldi gyógykezelését a külön jogszabályban meghatározott orvosszakmai bizottság döntését követően a Központ számolja el. Az orvosszakmai bizottság a külön jogszabályban megállapított feltételek, valamint a Közösségi rendelet előírásai szerint hozza meg döntését.
75. § (1) A Központ valamennyi EBP-vel utalványozási szerződést köt az EBP és a vele szerződött egészségügyi szolgáltatók közötti elszámolásokkal és az ellenőrzésekkel kapcsolatos feladatok ellátására.
(2) Az (1) bekezdés szerinti utalványozási szerződésben meg kell határozni különösen:
a) az EBP adatszolgáltatási kötelezettségét,
b) az elszámolás rendjét, határidejét,
c) az ellenőrzés rendjét,
d) tőke- és egyéb céltartalékra vonatkozó jelentési kötelezettséget.
(3) A szerződés mellékletét képezi a betegút-szervezési szabályzat és a működési engedély másolata.
76. § (1) Az EBP az egészségügyi szolgáltatások nyújtására az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvényben (a továbbiakban: Eftv.) meghatározott kapacitások mértékéig és összetételének megfelelően finanszírozási szerződést köt
a) az Eftv. szerinti országos feladatkörű speciális intézetekkel,
b) az Eftv. szerinti súlyponti kórházakkal, valamint
c) a külön jogszabályban meghatározott elérési szabályok és minőségi követelmények figyelembevételével az a) és a b) pont alá nem tartozó egészségügyi szolgáltatókkal, továbbá
d) az Eftv. 11. §-ában foglaltak szerint létrehozott és befogadott szakellátási kapacitásokra az azokkal rendelkező egészségügyi szolgáltatókkal,
amennyiben a b)–d) pont alá tartozó szolgáltató az EBP-hez hozzárendelt területen rendelkezik területi szakellátási kötelezettséggel, és az a)–d) pont alá tartozó szolgáltató nem rendelkezik olyan, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 178. §-ának 20. pontjában meghatározott köztartozással, amely esedékességének időpontja hatvan napnál régebben lejárt (a továbbiakban: köztartozás).
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerződéskötési kötelezettség mindazon szolgáltatók tekintetében fennáll, melyeket az EBP pénztártagja a külön jogszabály szerint választott.
(3) Az EBP finanszírozási szerződést köt a hozzá rendelt területen ellátási kötelezettséggel rendelkező külön jogszabály szerint fogorvosi alapellátást nyújtó szolgáltatóval, amennyiben nem rendelkezik köztartozással.
(4) Az EBP – az Ebtv. 21. §-a szerinti egészségügyi szolgáltatások kivételével – finanszírozási szerződést köthet az (1)–(3) bekezdésben foglaltakon túl azon, az adott szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatóval, amely nem rendelkezik köztartozással.
(5) Az egészségügyi szolgáltatóval kötött finanszírozási szerződésben meg kell határozni
a) az egészségügyi szakellátásra történő beutalásra jogosult, a táppénzfizetés alapjául szolgáló keresőképesség elbírálására, továbbá a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás támogatással történő rendelésére jogosult személyek azonosító adatait,
b) az Ebtv. 21. §-ának (2) bekezdése alapján a gyógyászati segédeszköznek az egészségügyi ellátás keretében történő kiszolgáltatására való jogosultságot,
c) az egészségügyi szolgáltatónál működő előjegyzés kezelésére jogosult személy(ek) azonosító adatait,
d) a betegút-szervezés szabályait,
e) az EBP által végzett ellenőrzések rendjét, ideértve az ellátás igénybevételének megkezdésére vonatkozó tájékoztatást is,
f) az EBP által végzett teljesítményigazolásra vonatkozó sajátos részletszabályokat, az igazolás megtagadásának eseteit,
g) a teljesítményigazolás kérdésében felmerülő viták tisztázásának rendjét, a felek kötelezettségeit az ellátásokkal kapcsolatos panaszok kivizsgálásában,
h) a lekötött kapacitás mértékét szakterületenként.
(6) A finanszírozási szerződésbe foglalhatók továbbá:
a) az egészségügyi szolgáltató részére biztosítandó juttatásokra vonatkozó szabályok,
b) az egészségügyi szolgáltató egészségfejlesztési programokba való bevonására vonatkozó kötelezettségvállalás.
(7) A finanszírozási szerződés mellékletét képezi
a) amennyiben az egészségügyi szolgáltató a külön törvény szerinti egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel egészségügyi ellátási szerződést kötött az egészségügyi közszolgáltatás nyújtására, e szerződés másolata,
b) az egészségügyi szolgáltató nyilatkozata arról, hogy van-e köztartozása,
c) az egészségügyi dokumentáció vezetésének rendjéről szóló tájékoztató,
d) az egészségügyi szolgáltató gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, valamint gyógyászati ellátás árhoz nyújtott támogatással történő rendeléséhez alkalmazott számítógépes rendszer minősítéséről szóló jóváhagyás.
77. § A 76. § szerint megkötött finanszírozási szerződésben – amennyiben az egészségügyi szolgáltató megfelel a külön jogszabályban meghatározott minőségi követelményeknek és feltételeknek, az általános díjtételekhez képest legfeljebb 10%-os mértékű eltérés alkalmazható valamely ellátás finanszírozása tekintetében.
78. § (1) A 62. § (2)–(4) bekezdése alapján igénybe vett ellátás finanszírozása eseti finanszírozási szerződés alapján történik.
(2) Az eseti finanszírozási szerződés – e törvény erejénél fogva – az EBP-nek az ellátás igénybevételéhez szükséges hozzájárulása napjával, sürgősségi ellátás igénybevétele esetén, valamint a 62. § (4) bekezdése szerinti esetben az igénybevétel napjával jön létre és az elszámolás napjával szűnik meg.
(3) Az EBP és a Felügyelet ellenőrzési joga kiterjed az eseti finanszírozási szerződésekre is.
(4) Az eseti finanszírozási szerződések általános szerződési feltételeit az EBP honlapján közzéteszi.
(5) Az eseti finanszírozási szerződés alapján elszámolt ellátások az általános díjtételek szerint kerülnek finanszírozásra.
(6) A 82. § (1) bekezdése, a 83. § (1) és (3) bekezdése, 99. § (1) és (3) bekezdése és a 104. § (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában finanszírozási szerződés alatt az eseti finanszírozási szerződést is érteni kell.
79. § (1) A Központ az Ebtv. 21. §-a szerinti, gyógyszer árához nyújtott támogatással történő kiszolgáltatására, gyógyászati segédeszköz árhoz nyújtott támogatással történő forgalmazására, kölcsönzésére, javítására és amennyiben a gyártó az eszköz kiszolgáltatását is végzi, egyedi méretvétel alapján történő gyártására (a továbbiakban együtt: forgalmazás), valamint gyógyászati ellátás támogatással történő nyújtására – ideértve a közgyógyellátás keretében igénybe vehető gyógyszer árához nyújtott támogatással történő kiszolgáltatását, gyógyászati segédeszköz árhoz nyújtott támogatással történő forgalmazását, valamint gyógyászati ellátás támogatással történő nyújtását – szerződést (a továbbiakban együtt: elszámolási szerződés) köt a szolgáltatóval, amennyiben az
a) erre külön jogszabályban foglaltak szerint jogosult, valamint
b) megfelel a külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételeknek, így különösen a finanszírozással kapcsolatos adatkezeléssel, adatellenőrzéssel és a társadalombiztosítási támogatás elszámolásával kapcsolatos személyi és tárgyi feltételeknek, és
c) nem rendelkezik köztartozással.
(2) A Központ külön jogszabályban meghatározott esetben külön jogszabály szerinti hatósági bizonyítvánnyal rendelkező nem egészségügyi szolgáltatóval is köthet szerződést gyógyászati segédeszköz egyedi méretvétel alapján társadalombiztosítási támogatással történő gyártására, illetve ezen eszközök társadalombiztosítási támogatással történő javítására.
(3) Az elszámolási szerződésben meg kell határozni
a) a készletfenntartásra, a kiszolgáltatásra, a nyilvántartásra és a támogatás elszámolására vonatkozó – külön jogszabályban nem rögzített – rendelkezéseket,
b) a szállítási és elszámolási feltételeket.
(4) Az elszámolási szerződés mellékletét képezi
a) a forgalmazás és a kiszolgáltatás végzésére jogosító – külön jogszabály szerinti – engedély másolata,
b) a kiszolgáltató, forgalmazó nyilatkozata arról, hogy van-e köztartozása,
c) a kiszolgáltató, forgalmazó nyilatkozata, amelyben vállalja, hogy a társadalombiztosítási támogatással történő kiszolgáltatás, illetve forgalmazás valamennyi tárgyi, személyi feltételét folyamatosan biztosítja,
d) a kiszolgáltató, forgalmazó nyilatkozata, amelyben vállalja, hogy a társadalombiztosítási támogatással történő kiszolgáltatás tényét, minőségét, mennyiségét az illetékes EBP bármikor ellenőrizheti.
(5) A gyógyászati ellátás szolgáltatójával kötött elszámolási szerződésben meg kell határozni az ellátás nyújtására és elszámolására vonatkozó rendelkezéseket.
(6) A gyógyászati ellátás szolgáltatójával kötött elszámolási szerződés mellékletét képezi
a) a gyógyászati ellátás végzésére jogosító – külön jogszabály szerinti – engedély másolata,
b) a szolgáltató nyilatkozata, amelyben vállalja, hogy az ellátás nyújtásához kapcsolódó – külön jogszabályban meghatározott – feltételeket folyamatosan biztosítja,
c) a szolgáltató nyilatkozata arról, hogy van-e köztartozása.
80. § (1) EBP-vel finanszírozási szerződésben nem álló egészségügyi szolgáltató orvosával az EBP az Ebtv. szerinti, gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz támogatással történő rendelésre jogosító szerződést (a továbbiakban: vényírási szerződés) köthet, amennyiben az orvos
a) külön jogszabályban foglaltak szerint gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz rendelésére jogosult,
b) a szerződés megkötését kezdeményezi, és
c) a külön jogszabályban a szerződéskötés feltételéül meghatározott kötelezettségének eleget tesz,
d) a (4) bekezdés szerinti nyilatkozattételi kötelezettségének eleget tesz.
(2) Nem köthető vényírási szerződés a felmondástól számított két éven belül azzal az orvossal, akinek a korábbi vényírási szerződése a 87. § (4) bekezdése alapján került felmondásra.
(3) A vényírási szerződés tartalmazza
a) az orvos szakorvosi szakképesítését,
b) azokat a jogcímeket, amelyek alapján az orvos támogatással történő rendelésre válik jogosulttá,
c) gyógyszer, gyógyászati segédeszköz árhoz nyújtott támogatással történő rendeléséhez – amennyiben az EBP általános szerződési feltételei szerint a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz rendelést minősített számítógépes program alkalmazásához köti – a számítógépes rendszer minősítéséről szóló jóváhagyást.
(4) Az (1) bekezdés szerinti szerződés megkötése előtt az orvos nyilatkozik arról, hogy
a) áll-e gyógyszer- vagy gyógyászati segédeszköz ismertető tevékenység végzésére irányuló jogviszonyban gyógyszer- vagy gyógyászati segédeszköz gyártóval, forgalmazóval, nagykereskedővel, vagy
b) rendelkezik-e a gyógyszer- vagy gyógyászati segédeszköz gyártó, forgalmazó, nagykereskedő korlátolt felelősségű társaságban, részvénytársaságban többségi befolyást biztosító tulajdoni hányaddal, vagy
c) tagja-e ilyen tevékenységet folytató közkereseti társaságnak, betéti társaságnak, illetve egyéni vállalkozóként folytatja-e a megjelölt tevékenységek valamelyikét.
(5) Az EBP az Ebtv. szerinti gyógyászati ellátás támogatással történő rendelésére jogosító szerződést köthet az orvossal, amennyiben az orvos megfelel az (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt feltételeknek és külön jogszabályban foglaltak szerint gyógyászati ellátás rendelésére jogosult.
(6) Az EBP – kérelemre – gyógyszer, gyógyászati segédeszköz saját maga vagy a Ptk. szerinti hozzátartozója részére (pro família) támogatással történő rendelésére jogosító szerződést köt a vele pénztártagi jogviszonyban álló orvossal, amennyiben megfelel az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek.
(7) Az az orvos, aki rendelkezik a (6) bekezdés szerinti szerződéssel, jogosult saját maga vagy a Ptk. szerinti hozzátartozója szakorvosi ellátásra történő beutalására.
81. § A Központ külön törvényben foglaltak szerint köt szerződést a gyógyszer forgalomba hozatalára jogosulttal, a gyógyászati segédeszközt forgalomba hozóval, illetve a gyógyászati ellátást nyújtóval az árhoz nyújtott támogatással forgalmazható termék és ellátás áráról, mennyiségéről, illetve a felek által lényegesnek ítélt egyéb kérdésről.
82. § (1) A finanszírozási szerződés alapján az egészségügyi szolgáltató jogosult
a) a pénztártag számára nyújtott, finanszírozási szerződés szerinti ellátásoknak az EBP felé történő elszámolására és annak alapján a külön jogszabályban meghatározott finanszírozási összegre,
b) az Ebtv. alapján beszedett vizitdíjra, kórházi napidíjra és egyéb térítési díjakra,
c) az Ebtv. szerinti szakellátásra történő beutalásra,
d) az Ebtv. szerinti, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás támogatással történő rendelésére,
e) külön jogszabály szerint keresőképtelenség véleményezésére.
(2) Az EBP a szerződésben az egészségügyi szolgáltató gyógyszer, gyógyászati segédeszköz támogatással történő rendelését a Felügyelet által minősített, a minőségi és hatékony gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-rendelést elősegítő számítógépes rendszer alkalmazásához kötheti.
83. § (1) Az EBP-vel finanszírozási szerződésben álló egészségügyi szolgáltató köteles az e törvényben, a külön jogszabályban meghatározott jelentési, adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségének eleget tenni.
(2) Az EBP-vel finanszírozási szerződésben álló egészségügyi szolgáltató a pénztártag által is csak részleges térítési díj megfizetése mellett igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások díját arra tekintettel köteles megállapítani, hogy az adott ellátás keretében a pénztártag részére nyújtanak-e olyan szolgáltatást, amelyre a pénztártag térítésmentesen jogosult.
(3) Az egészségügyi szolgáltató köteles – amennyiben elektronikus honlappal rendelkezik – a honlapján közzétenni és jól látható helyen kifüggeszteni a térítési díjak feltüntetésével a szolgáltatónál térítési díj fizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások jegyzékét és azok díját, továbbá a szolgáltatás megkezdése előtt a pénztártagot tájékoztatja az indokolt és az általa igényelt térítésköteles szolgáltatások díjáról.
84. § (1) Az egészségügyi szolgáltató a pénztártagot – a külön jogszabályban meghatározott esetek kivételével – fekvőbeteg-gyógyintézetből történő elbocsátásakor, valamint járóbeteg-szakellátását és fogászati alapellátását követően – magyar nyelven, közérthetően megfogalmazott – elszámolási nyilatkozatban tájékoztatja
a) a pénztártag által igénybe vett ellátásról (a külön jogszabály szerinti BNO- és HBCs, vagy OENO-kóddal együtt),
b) az a) pont szerinti ellátásért az egészségbiztosítási finanszírozás keretében külön jogszabály alapján igényelhető legmagasabb finanszírozási összeg mértékéről,
c) az ellátási napok számáról és ez alapján a pénztártag által fizetendő kórházi napidíj vagy a fizetett vizitdíj összegéről,
d) az ellátásért fizetendő külön jogszabály szerinti térítési díjról, amennyiben az az ellátás igénybevételének feltétele.
(2) A pénztártag az elszámolási nyilatkozat mindkét példányának aláírásával igazolja, hogy az abban megnevezett ellátást igénybe vette. Az aláírt elszámolási nyilatkozat egyik példányát a pénztártagnak át kell adni, másik példányát pedig az egészségügyi szolgáltató a pénztártag egészségügyi dokumentációjának részeként megőrzi.
(3) Ha a pénztártag nem képes aláírni az elszámolási nyilatkozatot, úgy azt helyette a képviseletére jogosult, az Eütv. 16. §-ának (1) és (2) bekezdése szerinti személyek – az ott meghatározott sorrend alapján – jogosultak aláírni.
(4) Az egészségügyi szolgáltató két tanú által aláírt nyilatkozattal igazolhatja, hogy az elszámolási nyilatkozatot
a) a pénztártag – előzetesen be nem jelentett – távozása miatt, vagy
b) a pénztártag állapota miatt
nem tudta aláírattatni a pénztártaggal, és azt a pénztártag helyett külön jogszabályban foglaltak szerint aláírásra jogosult személy sem írta alá.
(5) Amennyiben a pénztártag nem írja alá a ténylegesen elvégzett tevékenységekről szóló elszámolási nyilatkozatot, annak pótlását – a (4) bekezdés szerinti nyilatkozat hiányában – a bíróságtól lehet kérni. Amennyiben a bírósági eljárás folyamatban van, a (6) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.
(6) Amennyiben az EBP ellenőrzése során megállapítja, hogy az egészségügyi szolgáltató az (1) bekezdés szerint kiállított elszámolási nyilatkozatot – önhibájából – nem íratta alá a pénztártaggal, akkor az adott ellátás után járó finanszírozási összegnek csak 90 százalékára jogosult. A teljes finanszírozási összeg korábbi kifizetése esetén annak 10 százalékát az egészségügyi szolgáltató visszatéríti.
85. § (1) Az egészségügyi szolgáltató köteles bejelenteni a vele finanszírozási szerződésben álló EBP-nek
a) ha a működési engedélyét módosították,
b) a személyi és tárgyi feltételek változását, amennyiben azok a finanszírozott feladatkör ellátását érintik.
(2) Az egészségügyi szolgáltató köteles bejelenteni az EBP-nek, ha köztartozása esedékességének időpontja lejárt, illetve ha lejárt esedékességű köztartozásában változás következik be.
86. § (1) Az elszámolási szerződés alapján a gyógyszertár, a gyógyászati segédeszköz-forgalmazó, a gyógyászati ellátást nyújtó jogosult gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás árához történő támogatásnak a Központ felé történő elszámolására.
(2) Az elszámolási szerződéssel rendelkező köteles az e törvényben, a külön jogszabályban, illetve a szerződésben meghatározott jelentési, adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségének eleget tenni.
87. § (1) Az EBP és az egészségügyi szolgáltató 90 napos felmondási idővel mondhatja fel a finanszírozási szerződést, ha az e törvényben foglaltaknak valamely fél nem tesz eleget.
(2) Az EBP felmondja a finanszírozási szerződést, ha a szolgáltató nem felel meg a jogszabályban, illetve a szerződésben megállapított feltételeinek.
(3) Az e fejezet alapján kötött szerződéseket nem lehet felbontani.
(4) Az EBP azonnali hatállyal felmondhatja a finanszírozási szerződést, amennyiben ellenőrzése során megállapítja, hogy az egészségügyi szolgáltató tevékenysége a pénztártagok egészségügyi ellátását közvetlenül veszélyezteti.
(5) A szolgáltató felmondhatja a finanszírozási szerződést, ha a Központ az esedékessé válástól számított harminc napon belül nem teljesíti az e törvényen és a szerződésen alapuló fizetési kötelezettségét. A szolgáltató ezzel egyidejűleg köteles a felmondás tényéről a Felügyeletet értesíteni.
(6) A finanszírozási szerződések felmondásához a Felügyelet hozzájárulása szükséges.
(7) A hozzájárulásról a Felügyelet tizenöt munkanapon belül, a (4) bekezdés szerinti azonnali felmondás esetén öt munkanapon belül dönt.
(8) A hozzájárulást csak abban az esetben tagadhatja meg a Felügyelet, ha az EBP a felmondást követően nem tudja a külön törvényben előírt szerződéskötési kötelezettségét más szolgáltatóval teljesíteni az e törvényben és a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével.
(9) Amennyiben a kiszolgáltató, forgalmazó vagy az ellátást nyújtó a támogatás elszámolására vonatkozó előírásokat
a) megszegi, vagy két éven belül ismételten megszegi, és
b) az előírások megszegése vagy az a) pont szerinti időtartamon belül az előírások ismételt megszegése következtében kifizetett támogatás összege meghaladja a külön jogszabályban foglalt mértéket,
az elszámolási szerződést a Központ felmondja. Az érintett kiszolgáltatóval, forgalmazóval és az ellátás nyújtójával, illetve ezek jogutódjával új elszámolási szerződés a felmondástól számított öt évig nem köthető.
(10) Amennyiben a 98–100. § szerinti ellenőrzés során azt állapítják meg, hogy a jogosulatlanul rendelt és kifizetett támogatás összege egy éven belül meghaladta a külön jogszabályban meghatározott összeget, a vényírási, valamint a finanszírozási szerződést – a 92. § (3) és (4) bekezdésben foglaltak egyidejű alkalmazásával – fel kell mondani.
88. § Az e fejezet szerinti szerződéseket – a 78. § szerinti eseti finanszírozási szerződés kivételével – a felek határozatlan időre kötik, az e fejezet szerinti szerződésekre vonatkozóan az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. szabályai alkalmazandók.
89. § (1) Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása fejkvótán alapuló rendszerben, a külön jogszabályban foglaltak és a finanszírozási szerződésben, valamint az elszámolási szerződésben meghatározottak szerint
a) a ráfordítások alapján meghatározott norma,
b) az ellátandó feladatok,
c) az ellátott esetek számának,
d) a nyújtott szolgáltatások teljesítményarányainak,
e) egyes szolgáltatások tekintetében a teljesítményegységének mennyiségének,
f) egyes ellátásokra vonatkozó létszám
figyelembevételével történik.
(2) A pénztártagok által igénybe vett egészségügyi szolgáltatások fedezetéül a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott természetbeni ellátások előirányzatának feladatfinanszírozott ellátásokra fordítható összegével, valamint az OKA összegével csökkentett része szolgál. A fejkvótán alapuló finanszírozási rendszer részét képezi a külön jogszabályban meghatározott demográfiai (kor, nem), valamint az egészségügyi szükségletekkel összefüggő jellemzők alapján számított fejkvóta, valamint a külön jogszabály szerinti kockázat kiegyenlítő rendszer.
(3) Az EBP-k bevételét a 3. mellékletben meghatározott képlet alapján kell kiszámítani, amely alkalmazásában figyelembe veendő kockázatmegosztás mértékét (r) a Kormány rendeletben állapítja meg, azzal, hogy a 2009-ben legfeljebb 20 százalék lehet. A bevétel kiszámítása során csak egyedi azonosításra alkalmatlan statisztikai adatok használhatók.
(4) A Központ EBP-nként külön vezeti az EBP bevételét és kiadásait tartalmazó kimutatást (a továbbiakban: EBP-számla). Az EBP-számla bevétele az EBP fejkvótabevétele, kiadása az EBP pénztártagjai által igénybe vett egészségügyi szolgáltatásoknak az OKA-ból történő finanszírozással csökkentett összegű finanszírozási díja és a működési költségre az EBP számára folyósított, a 33. § (7) bekezdésében meghatározott összeg. Ha az évközi működés során az adott hónapban a fejkvóta-bevételt terhelő egészségbiztosítási szolgáltatási ráfordítások és működési költségek összege meghaladja a fejkvóta-bevétel összegét, és arra az E. Alappal szembeni követelésként kimutatott összeg nem nyújt fedezetet, a különbözetet az EBP havonta kiegyenlíti az E. Alap Magyar Államkincstár által vezetett, külön jogszabály szerinti számláján.
(5) A nemzetközi egyezmény vagy a Közösségi rendelet szerint Magyarországon tartózkodó személyek által igénybe vett ellátásokat a szolgáltatókkal és a külföldi biztosítókkal a Központ számolja el.
(6) A külön törvényben – teljes költségvetési évre kiterjedően – meghatározott nagyértékű és egyéb speciális egészségügyi szolgáltatások, valamint az előzetesen engedélyezett külföldi gyógykezelések finanszírozását az OKA, valamint kormányrendeletben – teljes költségvetési évre kiterjedően – meghatározott mértékben az illetékes EBP biztosítja, azzal, hogy az EBP önrészének mértéke az adott egészségügyi szolgáltatás finanszírozási díjának legalább 10%-a, de legfeljebb 20%-a lehet.
(7) A Központ a külön jogszabályban meghatározottak szerint az OKA-t az EBP-számláktól elkülönítetten kezeli. Az OKA-ban kezelendő összeg mértékét a mindenkori költségvetési törvény tartalmazza.
(8) Az (1) bekezdésben foglalt elveken alapuló finanszírozás részletes szabályait külön jogszabályok tartalmazzák.
(9) A finanszírozásra vonatkozó jogszabályokat a hatálybalépésüket megelőző 30 nappal ki kell hirdetni.
90. § (1) A háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátást nyújtó szolgáltató kivételével a finanszírozott egészségügyi szolgáltató által elszámolt ellátás után külön jogszabályban foglaltak szerint járó finanszírozási összeget a Központ arról az EBP-számláról fizeti ki a szolgáltatónak, amely EBP pénztártagja a finanszírozott ellátást igénybe vette.
(2) A finanszírozott egészségügyi szolgáltató által elszámolt ellátás után külön jogszabályban foglaltak szerint járó finanszírozási összeget a Központ akkor utalja a szolgáltatónak, ha az illetékes EBP a szolgáltató teljesítmény-jelentésének utólagos igazolásával jóváhagyja az ellátás igénybevételét.
(3) A teljesítmény-jelentés utólagos jóváhagyása akkor tagadható meg, ha az egészségügyi szolgáltató az EBP-vel megkötött szerződést számára felróható módon megszegte.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott szerződésszegésnek minősül különösen, ha az egészségügyi szolgáltató
a) nem tartotta be a betegút-szervezési rendet, ide nem értve a beutaló nélkül igénybe vehető ellátásokat, sürgősségi ellátást,
b) a finanszírozási szerződésben nem szereplő ellátást számolt el,
c) más forrásból megtérülő ellátást számolt el,
d) el nem végzett ellátást számolt el,
e) orvosszakmailag indokolatlanul vagy nem a hatályos jogszabályoknak megfelelően nyújtott ellátást számolt el, vagy
f) egy ellátást több vagy magasabb összegű finanszírozásra jogosító jogcímen számolt el.
(5) A finanszírozott háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátást nyújtó szolgáltató számára a külön jogszabályban foglaltak szerint járó finanszírozási összeget a Központ arról az EBP-számláról fizeti ki a szolgáltatónak, amely EBP pénztártagja a szolgáltatót külön jogszabály szerint választotta. Ha a pénztártag nem a választott háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátást nyújtó szolgáltatónál veszi igénybe az ellátást, a Központ arról az EBP-számláról fizeti ki a szolgáltatónak a külön jogszabály szerinti finanszírozási összeget, amely EBP pénztártagja a finanszírozott ellátást igénybe vette.
(6) Ha az EBP a nem szerződött szolgáltatónál történő nem sürgősségi ellátás igénybevételét
a) nem engedélyezi, a pénztártag csak a saját költségére veheti igénybe az ellátást, azzal, hogy a szolgáltató csak az általános díjtételek szerinti díjazást kérheti,
b) engedélyezi, az általános díjtételek megállapítására irányadó szabályok szerint téríti meg az ellátást a szolgáltatónak.
(7) A nem biztosított által igénybe vett sürgősségi ellátásért az egészségügyi szolgáltató az adott ellátásért egyébként járó finanszírozási összegnek csak a 90 százalékára jogosult, ha az elszámolásban nem tünteti fel az ellátást igénybe vevő, illetve a helyette helytállásra kötelezett külön jogszabályban meghatározott adatait.
(8) A 62. § (2)–(4) bekezdése szerinti esetekben az ellátásokat az illetékes EBP az általános díjtételek szerint téríti meg.
91. § (1) A szolgáltató a havi teljesítmény-jelentését a külön jogszabály szerint megküldi az illetékes EBP részére.
(2) Az EBP az általa jóváhagyott teljesítmény-jelentést a külön jogszabály szerint továbbítja a Központ részére. A Központ a finanszírozási összeget a külön jogszabály szerint utalványozza az egészségügyi szolgáltató részére.
(3) Ha az EBP és a szolgáltató közötti teljesítmény-jelentés jóváhagyását érintő vitában a szerződésben foglalt vitarendezés nem vezet eredményre, a szolgáltató a jóváhagyás megtagadásával szemben a külön jogszabály szerint a Felügyeletnél kifogással élhet.
(4) A jóváhagyás megtagadása esetén a Központ a finanszírozási összeg legalább 50%-át, de legfeljebb a megelőző három hónapban elszámolt finanszírozási összeg átlagát utalványozza a szolgáltató részére a tárgyhónapot követő harmadik hónap utolsó napjáig. A Központ és a szolgáltató a jogvita lezárását követő 30 napon belül kötelesek elszámolni az előleg tárgyában.
(5) Amennyiben az adott szolgáltatás finanszírozására jogszabály vagy szerződés rendelkezése alapján teljesítménytől független fix összeg szolgál, a finanszírozási összeget az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozására vonatkozó általános szabályok szerinti ütemezésben kell utalványozni.
92. § (1) A finanszírozás keretében folyósított összeg csak a finanszírozási szerződésben foglalt feladatokra használható fel.
(2) Abban az esetben, amikor a finanszírozási szerződés megkötésének szempontjából a helyi önkormányzat minősül egészségügyi szolgáltatónak, a finanszírozás keretében kapott összeg az egészségügyi szolgáltatók működésével kapcsolatos igazgatási kiadásaira nem használható fel.
(3) Ha az egészségügyi szolgáltató, illetőleg a (2) bekezdésben szabályozott helyi önkormányzat a finanszírozási szerződés alapján kapott összeget nem a finanszírozási szerződésben meghatározott egészségügyi szolgáltatásokra használja fel, köteles a kapott összeget – a szerződésszegés esetére kikötött egyéb jogkövetkezmények mellett – a Központ számára megtéríteni.
(4) Ha a Központ a szolgáltató részére járó finanszírozási összeg kifizetését saját hibájából határidőn belül nem teljesíti, a határidő lejártát követő naptól köteles a szolgáltató részére a Ptk. szabályainak megfelelően késedelmi kamatot is fizetni.
93. § (1) Érvényes elszámolási szerződéssel rendelkező gyógyszertár, gyógyászati segédeszköz-forgalmazó és gyógyászati ellátást nyújtó szolgáltató az általa kiszolgáltatott gyógyszerhez, gyógyászati segédeszközhöz, valamint az általa nyújtott gyógyászati ellátáshoz nyújtott támogatás összegét – ideértve a közgyógyellátás keretében kiszolgáltatott gyógyszerhez, gyógyászati segédeszközhöz, valamint a közgyógyellátás keretében nyújtott gyógyászati ellátáshoz nyújtott támogatás összegét is – a külön jogszabályban meghatározottak szerinti rendben igényelheti a Központtól.
(2) A Központ az (1) bekezdés szerinti igényléseket külön jogszabályban meghatározott gyakorisággal pénztáranként összesíti, és jóváhagyás céljából megküldi az illetékes EBP-k részére.
(3) Az EBP a jóváhagyást megtagadja, ha a gyógyszer és a gyógyászati segédeszköz kiszolgáltatása, illetve a gyógyászati ellátás nyújtása a vonatkozó jogszabályokban foglalt előírások megszegésével történt.
94. § (1) A finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltató részére – a pénztártagi jogviszony keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások igénybevehetőségét veszélyeztető – kritikus gazdálkodási helyzet esetén, amennyiben annak megelőzésére, illetve elhárítására saját hatáskörben bizonyíthatóan minden lehetséges intézkedést megtett, és a tulajdonos – feladatátadási szerződés esetén a működtető – saját forrásaiból meghatározott arányú konkrét hozzájárulást, valamint garanciát vállal, a Központ – az E. Alap éves költségvetésében e célra megjelölt előirányzat terhére – egyszeri finanszírozási előleget nyújthat.
(2) Az (1) bekezdés szerint finanszírozási előleg nyújtható a külön jogszabály szerint fizetendő 13. havi bér kifizetése céljából is.
(3) Azon gyógyszertár számára, amely járóbeteg-szakellátás keretében rendelt gyógyszerek árához támogatással igénybe vehető szolgáltatást nyújt, a lakosság biztonságos ellátása érdekében a Központ – az E. Alap éves költségvetésében e célra megjelölt előirányzat terhére – finanszírozási előleget nyújthat.
(4) Az (1)–(2) bekezdések szerinti finanszírozási előleget a tárgyévben vissza kell fizetni.
95. § A teljesítmény-jelentés az ellátást igénybe vevő pénztártag nevét és TAJ számát, a pénztártag által igénybe vett egészségügyi ellátást (a külön jogszabály szerinti BNO, HBCs, vagy OENO kóddal együtt) és az ellátási napok számát, valamint az elszámoláshoz szükséges külön jogszabályban meghatározott egyéb adatokat tartalmazza.
96. § (1) Külön jogszabály szerint, feladatfinanszírozással történik
a) a mentés, az anya-, gyermek- és ifjúságvédelem, az anyatejellátás, a védőnői és az iskola-egészségügyi ellátás, a büntetés-végrehajtás által nyújtott egészségügyi ellátások, valamint
b) a Magyarországon szakmailag elfogadott, de az EBP által nem finanszírozott egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez, illetve az EBP által finanszírozott egészségügyi szolgáltatás finanszírozási feltételeitől eltérő alkalmazásához a Központ döntése alapján történő hozzájárulás
finanszírozása.
(2) A feladatfinanszírozott ellátásokra fordítható összegeket a mindenkori éves költségvetési törvény határozza meg.
97. § (1) A szolgáltató az általa nyújtott, külön jogszabályban meghatározott nagyértékű ellátásokat a 90–91. § és 95. § szerint jelenti.
(2) Az EBP az (1) bekezdés szerinti, általa jóváhagyott teljesítmény-jelentést a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig továbbítja a Központ részére.
(3) A Központ a finanszírozási összegnek az EBP önrészén felüli részét az OKA terhére, az EBP önrészét az EBP-számla terhére utalványozza az egészségügyi szolgáltató részére.
98. § (1) Az EBP a 90. § szerinti jóváhagyás részeként – figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra – jogosult ellenőrizni a vele finanszírozási, illetve eseti finanszírozási szerződéses jogviszonyban álló egészségügyi szolgáltatónál a pénztártagok ellátásával, a teljesítmény-jelentéssel kapcsolatos kötelezettségek teljesítését, valamint az egészségügyi szolgáltatások elszámolásainak valódiságát.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során az EBP jogosult az ellátásra vonatkozó dokumentumokba, valamint az elszámolás alapjául szolgáló nyilvántartásokba betekinteni, az egészségügyi szolgáltatások elszámolásai valódiságának, a folyósított pénzeszközök szerződésszerű felhasználásának vizsgálatára.
99. § (1) Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozási szerződés szerinti teljesítését, valamint az elszámolási szerződés teljesítését orvos és gyógyszerész szakmai kérdésekben, így különösen az egészségügyi dokumentáció vezetését, a beutalás rendjét, valamint a támogatással rendelhető gyógyszer, gyógyászati segédeszköz rendelésére, készletben tartására, nyilvántartására, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás támogatással történő rendelésére és nyújtására vonatkozó előírások megtartását, érvényesülését az EBP ellenőrző orvosai, illetve ellenőrző gyógyszerészei ellenőrzik.
(2) Az (1) bekezdés alapján eljáró ellenőrző orvos, illetve ellenőrző gyógyszerész jogosult a szolgáltatásokhoz szükséges személyi és tárgyi feltételek vizsgálatára, a pénztártag ellátására vonatkozó dokumentumokba, valamint az elszámolás alapjául szolgáló nyilvántartásokba való betekintésre, és a külön jogszabályban foglaltak szerint a pénztártag vizsgálatára. Ennek során az eljáró ellenőrző orvos jogosult a pénztártag ellátásának orvos, illetve gyógyszerész szakmai indokoltságát felülvizsgálni.
(3) A finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltató az általa vagy a támogatással történő rendelésre jogosult orvosa által a rendelésre vonatkozó jogszabályokban foglalt előírások megszegésével rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás után a szerződés alapján folyósított támogatás összegét a Központ részére megtéríti.
(4) A vényírási szerződéssel rendelkező orvos az EBP ellenőrző orvosának rendelkezésére bocsátja az érintett pénztártagra vonatkozó, az ellenőrzés lefolytatásához szükséges egészségügyi dokumentációt.
100. § (1) A 93. § szerinti jóváhagyás keretében gyógyszer támogatással történő kiszolgáltatásának, illetve gyógyászati segédeszköz támogatással történő forgalmazásának ellenőrzése során az EBP – az utalványozási szerződésben foglaltak szerint – vizsgálhatja
a) a tényleges készlet összhangját a támogatás alapjául elszámolt vényekkel,
b) a támogatási összeg kiszámításának jogszerűségét és pontosságát,
c) az elszámolás alapját képező adatok nyilvántartására vonatkozó előírások megtartását.
(2) Gyógyászati ellátás támogatással történő nyújtásának az ellenőrzése során az EBP az (1) bekezdés b) és c) pontjában foglaltakat vizsgálhatja.
(3) A közgyógyellátás jogcímén történő gyógyszerkiszolgáltatás, gyógyászati segédeszköz-forgalmazás, illetőleg egyéb közgyógyellátás keretében nyújtott ellátás esetében az EBP az ellenőrzése során vizsgálja
a) a kiszolgáltatás, forgalmazás, ellátásnyújtás jogcímét,
b) a gyógyszer-kiszolgáltatás gyógyszerkeret összegéig terjedő mértékét,
c) a közgyógyellátás keretében elszámolt térítési díj kiszámításának jogszerűségét és pontosságát.
101. § (1) Az EBP a 90. § (2) bekezdése szerinti jóváhagyás keretében ellenőrizheti, hogy az egészségügyi szolgáltató az általa elszámolt ellátást valóban teljesítette-e, illetve azt az egészségügyi szolgáltató által megjelölt pénztártag vette-e igénybe. Az ellenőrzés elsősorban adategyeztetéssel, ezt követően, szükség esetén helyszíni ellenőrzéssel történhet.
(2) Az adategyeztetés során az EBP összeveti a teljesítmény-jelentést, illetve elszámolást a pénztártag erre vonatkozó nyilatkozatával.
(3) A helyszíni ellenőrzés során az EBP megvizsgálja, hogy az egészségügyi szolgáltató által elszámolt ellátást a pénztártag valóban igénybe vette-e.
(4) A helyszíni ellenőrzés során az EBP ellenőrző orvosán kívül kizárólag az érintett pénztártag lehet jelen, illetve mindazok, akiknek jelenlétéhez a pénztártag hozzájárult.
(5) A helyszíni ellenőrzés tervezett időpontjáról és helyszínéről az EBP előzetesen egyeztet a pénztártaggal. A pénztártag az előzetes egyeztetés eredményeként megállapított időpontban és helyen köteles lehetővé tenni az ellenőrzést.
(6) Amennyiben a pénztártag valamely elszámolt egészségügyi szolgáltatás igénybevételét az ellenőrzés során vitatja, az EBP az adott egészségügyi szolgáltatást elrendelő, illetve az azt nyújtó egészségügyi szolgáltatónál rendelkezésre álló, a vitatott szolgáltatással kapcsolatos valamennyi dokumentációt ellenőrzi.
102. § (1) Az ellenőrzés során az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Az EBP az ellenőrzés megállapításairól és javaslatairól tájékoztatja a szolgáltatót és a közszolgáltatásért felelős szervet, továbbá az egészségügyi szolgáltató fenntartóját vagy tulajdonosát, ha az nem a közszolgáltatásért felelős szerv. Az ellenőrzés eredményéről az EBP az érintett pénztártagot is értesíti.
(3) Amennyiben az EBP az ellenőrzés során a szakmai előírások be nem tartását állapítja meg, erről tájékoztatja a szakmai felügyeletet ellátó szervet.
103. § (1) Az EBP értesíti a Felügyeletet, amennyiben az ellenőrzés megállapítása szerint az egészségügyi szolgáltató
a) az egészségszakmai szabályokat,
b) az általa nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályokat
megsértette.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt egészségügyi szolgáltató vezetője a Felügyelethez fordulhat, amennyiben megítélése szerint az ellenőrzést végző EBP az ellenőrzés során figyelmen kívül hagyta vagy helytelenül értelmezte a szakma szabályait.
(3) Az EBP ellenőrzése során tett megállapításaival szemben az egészségügyi szolgáltató és az érintett pénztártag az EBP-ellenőrzés eredményéről szóló értesítése kézbesítésétől számított 30 napon belül a Felügyelethez fordulhat.
104. § (1) Ha a Felügyelet az Ebftv.-ben meghatározott hatósági ellenőrzés keretében megállapítja, hogy az egészségügyi szolgáltató
a) a finanszírozási szerződés szerinti, vagy
b) más forrásból megtérülő, vagy
c) el nem végzett
ellátásért a pénztártaggal térítési díjat fizettetett, az egészségügyi szolgáltatót a térítési díj pénztártag részére történő visszafizetésére kötelezi.
(2) Ha a vényírási szerződéssel rendelkező orvos a rendelésre vonatkozó jogszabályokban foglalt előírások megszegésével rendelt gyógyszert, gyógyászati segédeszközt, illetve gyógyászati ellátást, a Felügyelet a folyósított támogatás összegét a vényírási szerződéssel rendelkező orvossal megtérítteti.
(3) Amennyiben a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve gyógyászati ellátás jogosulatlan rendelése közgyógyellátás jogcímen történt, a jogosulatlanul rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás után a szerződés szerint folyósított támogatás összegén túl a közgyógyellátás jogcímcsoport előirányzatból finanszírozott összeget is meg kell téríteni.
(4) Amennyiben gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve gyógyászati ellátás támogatással történő rendelésére jogosult orvos az ellenőrzés során megállapított jogosulatlan rendelés tényét vitatja, akkor a jogosulatlan rendeléssel érintett személlyel történő adategyeztetést kezdeményezhet, amelyre a 101. § (2) bekezdésében foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.
(5) Ha megállapításra kerül, hogy a kiszolgáltató, forgalmazó, ellátást nyújtó a közgyógyellátásra vonatkozó szabályokat megszegte, az elszámolt támogatásnak a (3) bekezdés szerinti összegén túlmenően a közgyógyellátás jogcímcsoport-előirányzatból finanszírozott összeget is köteles visszatéríteni.
105. § A finanszírozás összegét, illetve a szerződés szerinti támogatás összegét érintő visszafizetés összege után a jegybanki alapkamat kétszeresét kell fizetni.
106. § A Felügyelet ellenőrzésére a 102. §-ban foglaltak megfelelően irányadók.
107. § (1) Az Ebtv. szerinti utazási költséghez nyújtott támogatás (e szakasz alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) jogalap nélküli felvétele esetén a jogalap nélkül felvett támogatást attól lehet visszakövetelni, akinek a támogatás felvétele felróható.
(2) Ha a támogatás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg felvételéért egyéb szervet és a támogatásban részesülőt is felelősség terheli, a jogalap nélkül felvett támogatást közrehatásuk arányában kötelesek megtéríteni, illetőleg visszafizetni. Ha a közrehatások aránya nem állapítható meg, a felelősöket egyenlő arányban kell megtérítésre, illetőleg visszafizetésre kötelezni.
(3) Ha a támogatás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg a felvételéért több szervet terhel felelősség, a jogalap nélkül felvett támogatás megtérítéséért egyetemlegesen felelnek.
(4) A jogalap nélkül felvett támogatással kapcsolatban a közrehatás arányában megállapított megtérítési kötelezettség nem módosítható azon a címen, hogy a visszafizetésre kötelezettől az őt terhelő rész nem hajtható be, illetőleg azt mérsékelték vagy elengedték.
(5) Az a nem biztosított, aki EU-Kártyával vagy az azt helyettesítő nyomtatvánnyal, valamint a közösségi rendelet vagy nemzetközi szerződés szerinti egyéb nyomtatvánnyal jogosulatlanul vett igénybe egészségügyi szolgáltatást valamely EGT-államban, illetve a nemzetközi szerződés szerinti államban, köteles az egészségügyi szolgáltatás E. Alapot terhelő költségeit megtéríteni.
108. § (1) A foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségügyi szolgáltatást, ha a baleset vagy megbetegedés annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, illetőleg ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő.
(2) Munkaerő-kölcsönzés esetén az (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása során a foglalkoztató alatt a Munka Törvénykönyve 193/C. §-ának c) pontjában meghatározott kölcsönvevőt is érteni kell.
109. § (1) Aki a pénztártag betegségéért, keresőképtelenségéért, munkaképesség-csökkenéséért vagy haláláért felelős – kivéve a 108. §-ban meghatározott esetet –, köteles az emiatt nyújtott egészségügyi szolgáltatást megtéríteni. A megtérítési kötelezettség olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékben a felelősség megállapítható.
(2) A felelősség megállapítására, ha jogszabály kivételt nem tesz, a Ptk.-nak a szerződésen kívül okozott károkért fennálló felelősségre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a felelősség abban az esetben is fennáll, ha a pénztártagnak vagyoni kára nincs.
(3) A 107. § (3)–(5) bekezdése és a 108. § alapján megállapított 5000 forintot meg nem haladó megtérítési kötelezettség esetén a megtérítésre irányuló eljárást nem kell lefolytatni, kivéve, ha a megtérítésre irányuló eljárás az utazási költséghez nyújtott támogatás megtérítésére irányul.
(4) A 107. § (1)–(3) bekezdése alapján megállapított, 1000 forintot meg nem haladó visszafizetési kötelezettség esetén a visszafizetésre irányuló eljárást nem kell lefolytatni.
110. § (1) A 107. § (2)–(5) bekezdése alapján visszafizetésre, megtérítésre kötelezettet a visszafizetésre vagy megtérítésre előírt összeg után az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatfizetési kötelezettség terheli.
(2) A 108. és 109. §-ok alapján megtérítésre kötelezettet a megtérítésre előírt összeg után a Ptk.-ban meghatározott kamatfizetési kötelezettség terheli. Nem kell a kamatot megfizetni, ha az érintett az eljárásról való tudomásszerzésével egyidejűleg a felelősségét írásban elismeri, és nyilatkozatát a követelés teljes kiegyenlítéséig fenntartja.
111. § A pénztártag köteles megtéríteni a neki felróható módon, jogalap nélkül igénybe vett, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás után folyósított támogatás összegét, közgyógyellátás jogcímen történő rendelés esetén pedig a közgyógyellátás jogcímcsoport-előirányzatból finanszírozott összeget is, ha arra a 101. § alapján lefolytatott eljárást követően írásban kötelezték.
112. § (1) A 107. és 108. § szerinti megtérítésre, illetve visszatérítésre a pénztártagot – hatósági döntéssel – a Központ kötelezheti.
(2) Amennyiben az EBP ellenőrzése során megtérítésre, illetve visszafizetésre okot adó körülményt állapít meg, úgy kezdeményezi a Központnál a megtérítésre, illetve visszafizetésre való kötelezést. Az EBP a kezdeményezéssel egyidejűleg a Központ rendelkezésére bocsátja a megtérítést, visszatérítést megalapozó ellenőrzési iratok másolatát.
(3) A 107–109. §-on alapuló követelés az egészségügyi vagy baleseti egészségügyi szolgáltatás igénybevételétől számított öt éven belül, míg a 111. §-on alapuló követelés a gyógyszerhez, gyógyászati segédeszközhöz vagy gyógyászati ellátáshoz nyújtott támogatás igénybevételétől számított három éven belül érvényesíthető. Ha a követelésre alapot adó magatartás a bíróság jogerős ítélete szerint bűncselekmény, a 107–109. §-on alapuló követelés öt éven túl, a 111. §-on alapuló követelés pedig három éven túl is érvényesíthető mindaddig, amíg a büntethetőség el nem évül.
(4) A Központ jogosult a 108. és 109. § szerinti megtérítési igényt megalapozó eseménnyel kapcsolatban a más hatóságnál, illetve egyéb szervnél indult eljárás során hozott, a megtérítési igény elbírálásához szükséges döntés megismerésére. A döntés alapjául szolgáló iratokba a Központ betekinthet, és azokról másolatot készíthet. A Központ megkeresésére a kért iratok másolatát az érintett szerv 30 napon belül megküldi a Központ részére.
113. § Az egészségügyi szolgáltatások iránti igények érvényesítésével kapcsolatos eljárások illeték- és költségmentesek.
114. § (1) A Központ e törvény szerinti egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartása céljából az 53. § (1) bekezdése szerinti adatokat kezeli.
(2) A Központ a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szervétől egyedi adategyeztetés céljából az 53. § (1) bekezdésének a)–e) pontja szerinti adatokat igényelheti.
(3) A bíróság, az ügyészség, a bűnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén, e törvény felhatalmazása alapján – a TAJ szám kivételével – a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének igénylésére – figyelemmel az Eüak. rendelkezéseire is – jogosultak. A fogvatartó szervek a fogvatartottak tekintetében jogosultak a TAJ szám igénylésére is.
115. § (1) A pénztártagot kérésére a Központ tájékoztatja a biztosítotti jogviszonya fennállásáról.
(2) A Központ a jogosultság keletkezéséről és megszűnéséről, valamint az 53. § (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott adatok változásáról haladéktalanul értesíti az EBP-t.
116. § A Központ a teljesítmény-elszámolás és az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása, társadalombiztosítási támogatások elszámolása során, az elszámoláshoz és ellenőrzéséhez szükséges mértékig kezelhet egészségügyi és ahhoz kapcsolódó személyes adatokat.
117. § Az EBP a Központtól egyedi adategyeztetés céljából az 53. § (1) bekezdése szerinti adatokat igényelheti.
118. § Az EBP kiegészítő biztosítás nyújtására vonatkozó szerződési ajánlat megtétele céljából az érintett hozzájárulásával a pénztártag nevét és lakcímét ügynöki, többes ügynöki tevékenység körében felhasználhatja, illetve a vele kapcsolatban álló biztosítónak, kiegészítő biztosítást nyújtó biztosítónak átadhatja; egyéb személyes adatokat azonban e célra nem használhat fel, illetve nem adhat át.
119. § (1) Az EBP az Eüak.-ban foglaltak szerint adatvédelmi szabályzatot készít, amelyre az egészségügyi szolgáltatókra meghatározott követelmények az irányadók. Az adatvédelmi szabályzatot az EBP megküldi a Felügyelet részére.
(2) Az EBP belső adatvédelmi felelőst jelöl ki, aki az adatvédelmi jogszabályokban, valamint e törvény adatvédelmi szabályaiban foglaltak betartásáért felelős.
120. § (1) Az Ebtv. 5/B. §-ának k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„k) intézményi várólista: az adott fekvőbeteg ellátó intézményben a betegellátás sorrendjét meghatározó jegyzék, amely – a központi várólista alapján igénybe vehető ellátások kivételével – az egészségügyi ellátások meghatározott sorrend szerinti elvégzése érdekében, továbbá tartós kapacitáshiány esetén kerül kialakításra [a j) és k) pont a továbbiakban együtt: várólista],”
(2) Az Ebtv. 5/B. §-a a következő m) ponttal egészül ki:
„m) betegfogadási lista: az adott járóbeteg szakellátó intézményben – amennyiben a biztosított egészségi állapota nem indokolja az azonnali ellátást – a betegellátás sorrendjét szakrendelésenként, az ellátás igénybevételének időpontjával meghatározó lista.”
(3) Az Ebtv. 5/B. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti szöveg számozása (1) bekezdésre módosul:
„(2) E törvény alkalmazásában az (1) bekezdésben meghatározottakon túl az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény (a továbbiakban: EBP-törvény) 1. §-ában szereplő fogalommeghatározásokat kell figyelembe venni.”
(4) Az Ebtv. (3) bekezdéssel átszámozott 5/B. §-a (1) bekezdése b) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) finanszírozott egészségügyi szolgáltató: az az egészségügyi szolgáltató, amely az EBP-törvény szerint érvényes finanszírozási szerződéssel rendelkezik,”
121. § Az Ebtv. az „Egészségbiztosítási ellátásra jogosultak” alcím alatt a következő 8/B. §-sal egészül ki:
„8/B. § A biztosított az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásait és a baleseti egészségügyi szolgáltatást az EBP-törvényben foglaltak szerint veheti igénybe.”
