122. § Az Ebtv. 11. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A biztosított jogosult a külön jogszabályban meghatározott háziorvosi ügyeleti ellátásra.”
123. § Az Ebtv. 13. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti szöveg számozása (1) bekezdésre módosul:
„(2) A biztosított betegsége esetén jogosult egyéb orvosszakértői vizsgálatra és szakvéleményre, amennyiben az társadalombiztosítási ellátásra vagy szociális juttatásra, illetve külön jogszabályban meghatározott kedvezményre való jogosultság megállapítására, annak ellenőrzésére irányul.”
124. § (1) Az Ebtv. 18. §-a (6) bekezdésének felvezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Nem vehetők igénybe az E. Alap terhére:”
(2) Az Ebtv. 18. §-a (6) bekezdésének m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„m) a pénztártag kísérőjének – ide nem értve az ellátás igénybevételének megkezdésekor a 14. életévét be nem töltött pénztártag szülőjét, törvényes képviselőjét és közeli hozzátartozóját – részére az egészségügyi szolgáltató által biztosított szállás és étkezés, kivéve, ha a pénztártag a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerint fogyatékos személynek minősül,”
125. § (1) Az Ebtv. 18. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A járóbeteg-szakellátást, valamint a fogászati alapellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató – a külön jogszabályban meghatározott esetek kivételével – a biztosítottat – magyar nyelven, közérthetően megfogalmazott – elszámolási nyilatkozatban tájékoztatja
a) a biztosított által igénybe vett ellátásról (a külön jogszabály szerinti OENO-kóddal együtt),
b) az a) pont szerinti ellátásért az egészségbiztosítási finanszírozás keretében külön jogszabály alapján igényelhető legmagasabb finanszírozási összeg mértékéről,
c) a biztosított által fizetendő vizitdíj összegéről,
d) az ellátásért fizetendő külön jogszabály szerinti térítési díjról, amennyiben az az ellátás igénybevételének feltétele.”
(2) Az Ebtv. 18. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő szövegrész lép:
„(11) A biztosított, valamint a kiállító orvos az elszámolási nyilatkozat mindkét példányának aláírásával igazolja, hogy az abban megnevezett ellátást igénybe vette. Az aláírt elszámolási nyilatkozat egyik példányát a biztosítottnak át kell adni, másik példányát pedig az egészségügyi szolgáltató a biztosított egészségügyi dokumentációjának részeként megőrzi.”
(3) Az Ebtv. 18. §-ának (12) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(12) Ha a biztosított nem képes aláírni az elszámolási nyilatkozatot, úgy azt helyette a képviseletére jogosult, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 16. §-ának (1)–(2) bekezdése szerinti személyek – az ott meghatározott sorrend alapján – jogosultak aláírni.”
(4) Az Ebtv. 18. §-a az alábbi (13)–(14) bekezdéssel egészül ki:
„(13) Az egészségügyi szolgáltató két tanú által aláírt nyilatkozattal igazolhatja, hogy az elszámolási nyilatkozatot
a) a biztosított – előzetesen be nem jelentett – távozása miatt, vagy
b) a biztosított állapota miatt
nem tudta aláírattatni a biztosítottal, és azt a biztosított helyett külön jogszabályban foglaltak szerint aláírásra jogosult személy sem írta alá.
(14) A (13) bekezdés szerinti nyilatkozat hiányában, ha a biztosított nem akarja aláírni a ténylegesen elvégzett tevékenységekről szóló elszámolási nyilatkozatot, annak pótlását a bíróságtól lehet kérni. Amennyiben a bírósági eljárás folyamatban van, a 37. § (12) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.”
126. § Az Ebtv. a 18/A. §-t megelőzően a következő címmel egészül ki:
„Vizitdíj, kórházi napidíj”
127. § Az Ebtv. 20. §-ának (1)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a (4)–(6) bekezdések számozása (5)–(7) bekezdésekre változik:
„20. § (1) A finanszírozási szerződés szerinti ellátásra kötelezett szolgáltató
a) a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátások elvégzését – amennyiben a biztosított egészségi állapota nem indokolja az azonnali ellátását, figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra is – a (2) bekezdésben meghatározott esetben intézményi várólista alapján teljesíti,
b) a járóbeteg-szakellátások elvégzését a külön jogszabály szerinti betegfogadási lista alapján teljesíti,
és az a) és b) pont szerinti teljesítésről, valamint az azonnali ellátásokról külön jogszabályban meghatározott módon rendszeres jelentést küld az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság részére.
(2) Intézményi várólistát kell kialakítani
a) külön jogszabály szerinti ellátások esetén,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetben akkor, ha a biztosított ellátására tartós kapacitáshiány miatt nincs lehetőség.
(3) Amennyiben a kezelőorvos a biztosított részére várólista alapján nyújtható egészségügyi ellátásokról szóló jogszabály által nevesített ellátást rendel, a biztosított az ellátásra a várólistára történő felkerülés időpontja szerint jogosult. Ettől eltérni az ellátás szakmai indokoltsága, továbbá az ellátás várható eredménye alapján lehet. Az eltérés lehetőségének szakmai szabályait az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletben szabályozza.
(4) A biztosított a betegfogadási lista alapján az ellátást a betegfogadási listán meghatározott időpontban jogosult az azt vezető szolgáltatónál igénybe venni. Az igénybevétel időpontját a betegfogadási listára történő felvétel időpontja alapján kell meghatározni, azzal, hogy a biztosított kérésére ettől az időponttól – az igénybevétel időpontjaként – későbbi időpont is meghatározható.”
128. § Az Ebtv. 20/A. §-a a következő (7)–(8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A betegfogadási lista az adott egészségügyi ellátásra előjegyzett biztosítottak családi és utónevét, társadalombiztosítási azonosító jelét valamint az ellátásra történő jelentkezés és az ellátás igénybevételének pontosan meghatározott időpontját és helyét tartalmazza.
(8) A betegfogadási lista külön jogszabályban meghatározottak szerint összesített statisztikai adatait – kizárólag személyazonosításra alkalmatlan módon – az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság honlapján közzé kell tenni.”
129. § Az Ebtv. 23. §-a a következő l) ponttal egészül ki:
[A biztosított részleges térítés mellett jogosult]
„l) szakellátásra a külön törvényben meghatározott esetben.”
130. § Az Ebtv. 29. § (7) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(7) A 22. § szerinti utazási költséghez nyújtott támogatás iránti, valamint a 27. § (1) és (2) bekezdéseiben említett ellátások költségeinek megtérítése iránti igény elbírálására a 61. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A 27. § (3) bekezdésben említett ellátások költségeinek utólagos megtérítésére vonatkozó igény az ellátás igénybevételétől számított hat hónapon belül érvényesíthető. A 27. § (6) bekezdésében említett ellátások költségeinek megtérítése iránti igény a külföldi gyógykezelés befejezésétől számított harminc napon túl nem érvényesíthető.”
131. § Az Ebtv. 35/A. §-a a következő mondattal egészül ki:
„Az egészségügyi szolgáltató a beszedett vizitdíj és kórházi napidíj összegének legalább 30%-át köteles az általa munkavégzésre irányuló jogviszony keretében – ide nem értve a megbízási jogviszony keretében – foglalkoztatott dolgozó javadalmazására és közterheire fordítani.”
132. § (1) Az Ebtv. 83. §-a (2) bekezdése az alábbi y) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány]
„y) az elszámolási nyilatkozattal kapcsolatos részletes szabályok,”
[meghatározására.]
(2) Az Ebtv. 83. §-a (2) bekezdésének zs) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány]
„zs) a várólistára és a betegfogadási listára vonatkozó szabályok”
[meghatározására.]
133. § (1) Az Ebftv. 1. §-a (2) bekezdésének aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Az egészségbiztosítás hatósági felügyelete – figyelemmel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: PSZÁF tv.) rendelkezéseire is – kiterjed:
a) egészségbiztosítási szolgáltatásaik tekintetében]
„aa) az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény hatálya alá tartozó egészségbiztosítási pénztárakra (a továbbiakban: EBP),”
(2) Az Ebftv. 1. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túl e törvény alkalmazásában az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény értelmező rendelkezéseit kell figyelembe venni.”
(3) Az Ebftv. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) A Felügyelet elnökét munkájában – a Felügyelet tevékenységének társadalmi és szakmai ellenőrzése céljából – tíz tagból álló Felügyeleti Tanács segíti, akiket a miniszterelnök hatéves időtartamra nevez ki és ment fel. A Felügyeleti Tanács elnökét a tagok egyszerű szótöbbséggel maguk közül választják meg.”
(4) Az Ebftv. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Felügyeleti Tanács két tagjára az egészségbiztosításért felelős miniszter, két tagjára az egészségbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért felelős miniszter, két-két tagjára az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói és munkáltatói oldala, egy tagjára a miniszterelnöki hivatalt vezető miniszter, valamint egy tagjára a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány kuratóriuma tesz javaslatot.”
134. § Az Ebftv. 6. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet ellátja]
„c) az egészségbiztosítási szolgáltatások – beleértve a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátást, valamint a gyógyászati ellátást is – teljesítésének ellenőrzésével”
[kapcsolatos, e törvényben, illetve más jogszabályban meghatározott feladatokat]”
135. § Az Ebftv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) Az egészségügyi szolgáltatókkal kötendő finanszírozási szerződés általános feltételeit, továbbá a kötelező egészségbiztosítás keretében kötött további szerződések általános feltételeit a Felügyelet előzetesen jóváhagyja. Az e rendelkezés megkerülésével megkötött szerződés semmis.
(2) A Felügyelet a jóváhagyás megadását megtagadja, amennyiben a szerződésben szereplő valamely rendelkezés jogszabályba ütközik.
(3) A Felügyelet folyamatosan ellenőrzi az EBP egészségügyi szolgáltatóval kötött szerződéseit. Amennyiben e szerződések valamely rendelkezése jogszabályba ütközik, a Felügyelet határidő tűzésével felhívja a szerződő feleket a szerződés megfelelő módosítására. Amennyiben a módosítás a megjelölt határidőben nem történik meg, a szerződés megszűnik.
(4) Az EBP a finanszírozási, továbbá az egészségbiztosítás keretében további szerződés megkötéséről, módosításáról és megszűnéséről elektronikus úton, a Felügyelet által meghatározott formátumban köteles tájékoztatni a Felügyeletet.”
136. § Az Ebftv. 13. §-ának (9) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(9) A Felügyelet honlapján közzéteszi
a) az EBP-k nevét, székhelyét, tulajdonosi szerkezetét;
b) az EBP-k működésére és gazdálkodására vonatkozó összesített statisztikai adatokat és összehasonlító elemzéseket;
c) a személyes adatok nélkül az (1)–(7) bekezdés szerinti vizsgálat és eljárás eredményét és intézkedéseit.”
137. § Az Ebftv. „Az egészségbiztosítók ellenőrzése” alcím alatt a következő 13/A. §-sal egészül ki:
„13/A. § (1) Az EBP-k működésének általános ellenőrzését a Felügyelet látja el.
(2) Az EBP működése során a Felügyelet folyamatosan ellenőrzi a jogszabályokban előírt nyilvántartási rend, belső szabályzatok, személyi és tárgyi feltételek, a belső szabályzatokban foglalt eljárásrendek szerinti működést, ellenőrzi az EBP-k alapítására, tevékenységének engedélyezésére, működésére, a tőkekövetelményeknek való megfelelésre, az ügyfelek érdekeinek védelmére vonatkozó szabályok, valamint a Felügyelet által kiadott határozatok megtartását.
(3) A Felügyelet felhívására az EBP köteles a tevékenységére vonatkozó, az ellenőrzés tárgyával összefüggő jogszabályban meghatározott adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot, számviteli nyilvántartásait, szabályzatait, az egyes ügyletekhez kapcsolódó dokumentációit, ügyvezető, ellenőrző, illetve legfőbb szerve előterjesztéseit, azok jegyzőkönyveit, továbbá a könyvvizsgáló írásos észrevételeit, a könyvvizsgálati jelentést, valamint a belső ellenőrzés jelentéseit, továbbá jegyzőkönyveit, meghatározott formájú és tagolású kimutatásait a Felügyelet rendelkezésére bocsátani.
(4) Az ellenőrzést végző személy hatásköre gyakorlásának keretei között az ellenőrzés lefolytatásához szükséges helyiségekbe beléphet, az ellenőrzés tárgyával összefüggő iratot, adathordozót, tárgyat, munkafolyamatot vizsgálhat meg, az ügyféltől vagy képviselőjétől, továbbá az ellenőrzés helyszínén tartózkodó bármely más személytől felvilágosítást, nyilatkozatot kérhet, valamint a megszemlélt iratról, nyilvántartásról és egyéb dokumentumokról másolatot kérhet vagy készíthet, próbaigénybevételt végezhet.
(5) A Felügyelet csak az ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében, az ellenőrzéshez szükséges mértékben vizsgálhatja az EBP pénztártagjára vonatkozó adatokat.
(6) Amennyiben a Felügyelet az e § szerinti ellenőrzése során a jogszabályok vagy a külön törvény szerint megkötött szerződések megsértését állapítja meg, a 13. § (2) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja.”
138. § (1) Az Eütv. 142. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az Egészségbiztosítási Alap költségvetésén keresztül kerül biztosításra a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben (a továbbiakban: Ebtv.) meghatározott egészségbiztosítási ellátások fedezete. Az 1999. évi C. törvénnyel kihirdetett Európai Szociális Charta, valamint a nem elszámoláson alapuló kétoldalú szociálpolitikai és egészségügyi együttműködési egyezmények alapján igénybe vett ellátások költségének fedezetét a központi költségvetés biztosítja és az egészségügyi szolgáltatókkal az Egészségbiztosítási Alapot kezelő szerv számolja el.”
(2) Az Eütv. 142. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az az egészségügyi szolgáltatás, amely költségének fedezete e törvény és az Ebtv. alapján a központi költségvetésben és az Egészségbiztosítási Alapon keresztül sincs biztosítva, és e költség fedezetét az egészségbiztosítási pénztár sem biztosítja, az egészségügyi szolgáltató által – külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével – meghatározott térítési díj ellenében vehető igénybe.”
139. § Az Eütv. 143. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„143. § Az egészségügy szervezésével és irányításával kapcsolatos feladatok ellátásáért, valamint az ezekkel összefüggő jogok gyakorlásáért és kötelezettségek teljesítéséért való felelősség – az e törvényben foglaltaknak megfelelően – az Országgyűlést, a Kormányt, a minisztert, az egészségügyi államigazgatási szervet, a helyi önkormányzatokat, az egészségügyi szolgáltatók további fenntartóit, az egészségbiztosítási pénztárt, az Egészségbiztosítási Alapot kezelő szervet, az Egészségbiztosítási Felügyeletet és a Regionális Egészségügyi Tanácsokat (a továbbiakban: RET) terheli.”
140. § Az Eütv. 147. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.
141. § Az Eütv. 149. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:
[A Tanácsnak e törvény erejénél fogva tagja, továbbá]
„c) az egészségbiztosítási pénztárak által együttesen delegált személy,
d) az Egészségbiztosítási Alapot kezelő szerv vezetője.”
142. § Az Eütv. 149/B. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A RET ülésein tanácskozási joggal részt vehet:]
„c) a régió területén működő egészségbiztosítási pénztár képviselője,”
143. § Az Eütv. 154. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az egészségbiztosítási pénztár, az Egészségbiztosítási Alapot kezelő szerv és az Egészségbiztosítási Felügyelet feladatai
154. § (1) Az egészségbiztosítási pénztár a külön törvényben foglaltaknak megfelelően egészségbiztosítási szolgáltatást nyújt erre irányuló jogviszony alapján a pénztártagoknak, és különösen az egyenlő hozzáférés elvének érvényesítésével koordinálja a kötelező egészségbiztosítási ellátásokat.
(2) Az Egészségbiztosítási Alapot kezelő szerv az Egészségbiztosítási Alap kezelésével összefüggő, külön törvényben meghatározott feladatokat lát el.
(3) Az (1) bekezdés szerinti szervek felett az Egészségbiztosítási Felügyelet külön törvényben foglaltak szerint hatósági felügyeletet gyakorol.”
144. § Az Eütv. 247. §-ának (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
„m) az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzés szabályait”
[rendeletben megállapítsa.]
145. § (1) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) a következő 44/A. §-sal egészül ki:
„44/A. § A közforgalmú gyógyszertárat működtető vállalkozás, valamint a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző intézeti gyógyszertár a hatóanyag alapú fix csoportba tartozó gyógyszerek közül minden egyes referenciatermék, vagy a referenciatermék napi terápiás költségénél alacsonyabb napi terápiás költségű termék kiszolgáltatása esetén a külön jogszabályban foglaltak szerint juttatásban részesülhet.”
(2) A Gyftv. 77. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[77. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
„d) a 44/A. § szerinti juttatás feltételeire, mértékére, összegére, utalására vonatkozó szabályokat”
[rendeletben állapítsa meg.]
146. § Az Eüak. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § E törvény hatálya kiterjed
a) az egészségügyi ellátást nyújtó, valamint szakmai felügyeletét, ellenőrzését végző szervezetre és természetes személyre, az egészségbiztosítási pénztárra (a továbbiakban: EBP), az Egészségbiztosítási Alapot kezelő szervre (a továbbiakban: E. Alapot kezelő szerv), az egészségi állapot alapján ellátást folyósító nyugdíjbiztosító szervre, az Egészségbiztosítási Felügyeletre, valamint minden olyan jogi személyre jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre és természetes személyre, amely vagy aki egészségügyi és személyazonosító adatot kezel, valamint
b) az a) pont szerinti adatkezelő szervvel kapcsolatba került vagy kerülő, illetve annak szolgáltatásait igénybe vevő természetes személyre (a továbbiakban: érintett).”
147. § (1) Az Eüak. 3. § a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[E törvény alkalmazásában]
„a) egészségügyi adat: az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedélyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményeire, a halál okára vonatkozó adat; továbbá az előzőekkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló adat (pl. magatartás, környezet, foglalkozás);
b) személyazonosító adat: a családi és utónév, születési családi és utónév, a nem, a születési hely és idő, az anya születési neve, a lakóhely, a tartózkodási hely, a társadalombiztosítási azonosító jel (a továbbiakban: TAJ szám);”
(2) Az Eüak. 3. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„i) adatkezelő: a betegellátó, az egészségügyi szolgáltató, az EBP, az E. Alapot kezelő szerv, az Egészségbiztosítási Felügyelet, továbbá közegészségügyi-járványügyi közérdekből tisztiorvos, illetve közegészségügyi felügyelő, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, a b) pontban meghatározott személyazonosító adat tekintetében – a lakossági célzott szűrővizsgálatok érdekében – az egészségügyi államigazgatási szerv;”
148. § (1) Az Eüak. 4. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az egészségügyi és személyazonosító adat kezelésének célja]
„c) az érintett egészségi állapotának nyomon követése, ellátásszervezés és a betegút-szervezés,”
(2) Az Eüak. 4. §-a (2) bekezdésének b)–h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a bekezdés kiegészül a következő új i)–l) ponttal, valamint az i)–s) pont jelölése m)–w) pontra változik:
[Egészségügyi és személyazonosító adatot az (1) bekezdésben meghatározottakon túl – törvényben meghatározott esetekben – az alábbi célból lehet kezelni]
„b) orvos-szakmai és epidemiológiai vizsgálat, elemzés,
c) az egészségügyi ellátás tervezése, szervezése, költségek tervezése,
d) statisztikai vizsgálat,
e) hatásvizsgálati célú anonimizálás és tudományos kutatás,
f) az egészségügyi adatot kezelő szerv vagy személy hatósági vagy törvényességi ellenőrzését, szakmai vagy törvényességi felügyeletét végző szervezetek munkájának elősegítése, ha az ellenőrzés célja más módon nem érhető el,
g) az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása, elszámolása és a finanszírozás ellenőrzése,
h) a társadalombiztosítási, illetve szociális ellátások megállapítása, ha az az egészségi állapot alapján történik,
i) az egészségbiztosítás hatósági felügyeleti feladatainak ellátása során az egészségbiztosítási szolgáltatások hozzáférhetőségének ellenőrzése, valamint az egészségügyi szolgáltatók minőségének mérésére és értékelésére alkalmas indikátorrendszer kialakítása, működtetése,
j) a gazdaságos gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz- és gyógyászati ellátás rendelési szabályai megtartásának a vizsgálata, továbbá az ártámogatás elszámolása,
k) a betegfogadási listák, az intézményi előjegyzések, valamint a várólisták kezelésének, az ellátás igénybevételi sorrendjének ellenőrzése,
l) bűnüldözés,”
149. § Az Eüak. 7. §-ának (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[A (3) bekezdés szerinti jog]
„c) cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy esetében törvényes képviselőjét,”
[illeti meg.]
150. § Az Eüak. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kezelést végző orvos az általa megállapított, az érintettre vonatkozó egészségügyi adatokról az érintettet közvetlenül tájékoztatja, és azokat az ellátás finanszírozása céljából továbbítja az érintett EBP-jének, valamint – ha az érintett ezt kifejezetten nem tiltotta meg – választott háziorvosának, valamint az érintett gyógykezelésével szorosan összefüggő adatokat a gyógykezelését folytató más egészségügyi szolgáltatónak.”
151. § Az Eüak. 17. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az egészségügyi szakember-képzésre kijelölt intézményben az érintett vagy törvényes képviselője (1) bekezdés szerinti hozzájárulására nincs szükség. Erről az érintettet vagy törvényes képviselőjét – fekvőbeteg-intézmény esetén legkésőbb az intézménybe történő beutaláskor, beutaló hiányában a felvételt közvetlenül megelőzően – tájékoztatni kell.”
152. § (1) Az Eüak. 22. §-át megelőző fejezetcím és alcím, valamint a 22. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„III. Fejezet
AZ EGYES ADATKEZELŐKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
Az EBP, az E. Alapot kezelő szerv és az egyéb szervek adatkezelése
22. § (1) Az EBP a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybe vehető szolgáltatások finanszírozása, a finanszírozás előzetes engedélyezése, elszámolása és a finanszírozás ellenőrzése érdekében, az ahhoz szükséges mértékben kezeli
a) a pénztártag személyazonosító adatait, TAJ számát, diagnózisának, a részére nyújtott egészségügyi szolgáltatásnak a megnevezését, kódját és költségét,
b) az egészségügyi szolgáltató, a beutaló és a szolgáltatást rendelő orvos azonosítását szolgáló, valamint az általa nyújtott egészségügyi szolgáltatások – külön jogszabály szerinti – adatait és a szolgáltatások költségét.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatokat a pénztártag jogosultságának megszűnésétől számított tíz évig, ha az adatkezeléssel érintett ügyben bírósági eljárás indult, akkor az ügy jogerős lezárásának időpontjáig lehet kezelni. Ezt követően az adatokat meg kell fosztani a személyazonosítás lehetőségétől.”
(2) Az Eüak. a következő 22/A–22/G. §-sal egészül ki:
„22/A. § (1) Az E. Alapot kezelő szerv az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása érdekében, az ahhoz szükséges mértékben kezeli a 22. § (1) bekezdés szerinti adatokat a 22. § (2) bekezdésben meghatározott időtartamig.
(2) Az E. Alapot kezelő szerv a külföldön igénybe vett ellátások finanszírozása és elszámolása érdekében – a külföldi egészségbiztosítási szervvel való együttműködés alapján – az adott ellátás finanszírozásához szükséges egészségügyi és személyes adatokat külföldről átveheti, illetve a külföldi egészségbiztosítási szerv megkeresésére külföldre továbbíthatja.
(3) Az E. Alapot kezelő szerv a 22. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat az általa kezelt többi adattól elkülönítve kezeli.
22/B. § A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az egészségi állapot alapján járó társadalombiztosítási ellátások megállapítása, folyósítása és a folyósítás ellenőrzése céljából, az ahhoz szükséges mértékben kezeli az érintett személyazonosító és az ellátás megállapításához szükséges egészségügyi adatait.
22/C. § (1) Az egészségügyi és a személyazonosító adatokat az EBP-nek, az E. Alapot kezelő szervnek és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek kizárólag az ellátás megállapításával, folyósításával, az ellenőrzés lefolytatásával, egészségbiztosítási orvosszakértői, illetve jogorvoslati tevékenységgel, továbbá a 4. § (2) bekezdésének g)–i) pontja szerinti feladat teljesítésével megbízott munkatársa kezelheti.
(2) Az EBP-k, az E. Alapot kezelő szerv és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, valamint az Egészségbiztosítási Felügyelet által lefolytatott ellenőrzés során csak orvos, illetve gyógyszerész végzettségű alkalmazott ismerheti meg az érintett összekapcsolt egészségügyi és személyazonosító adatait.
(3) Az EBP és az E. Alapot kezelő szerv részére akkor is továbbítható egészségügyi és személyazonosító adat, ha ez az egészségügyi ellátás tervezésének, szervezésének elősegítése érdekében – a 4. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti feladatok ellátásához szükséges mértékben – indokolt. Az egészségügyi és személyazonosító adatokat ebben az esetben kizárólag az EBP és az E. Alapot kezelő szerv adatelemzéssel megbízott dolgozója kezelheti.
(4) Az Egészségbiztosítási Felügyelet részére – a cél eléréséhez szükséges mértékben – akkor is továbbítható egészségügyi és személyazonosító adat, ha ez az egészségügyi szolgáltatók minőségének mérésére és értékelésére alkalmas indikátorrendszer kialakítása és működtetése érdekében indokolt.
22/D. § (1) Az EBP, az Egészségbiztosítási Felügyelet és az E. Alapot kezelő szerv köteles adatvédelmi felelőst kinevezni, aki
a) közreműködik, illetőleg segítséget nyújt az adatkezeléssel összefüggő döntések meghozatalában, valamint az érintettek jogainak biztosításában;
b) ellenőrzi az adatkezelésre vonatkozó más jogszabályok, valamint a belső adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat rendelkezéseinek és az adatbiztonsági követelményeknek a megtartását;
c) elkészíti a belső adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatot;
d) vezeti a belső adatvédelmi nyilvántartást;
e) gondoskodik az adatvédelmi ismeretek oktatásáról.
(2) Az adatvédelmi felelős kijelölésére a 32. § (4) bekezdésének a)–c) pontja szerinti szabályok irányadók.
22/E. § Az EBP a pénztártagság megszűnése esetén a nála keletkezett és nyilvántartott adatokat külön törvényben meghatározottak szerint átadja a volt pénztártag új EBP-jének. A pénztártag volt EBP-je az általa kezelt adatokat az adatátadás után az elszámolás érdekében egy évig, elszámolási vita esetén annak jogerős lezárásáról szóló döntés kézhezvételét követő napig kezelheti, ezt követően az adatokat haladéktalanul törölni kell.
22/F. § (1) Az E. Alapot kezelő szerv – a 22/A. §-ban meghatározott feladatai kivételével – az érintett személyazonosító adatait, a TAJ számát, a pénztártagságára, valamint közgyógyellátási jogosultságára vonatkozó adatait kezelheti.
(2) Az Egészségbiztosítási Felügyelet személyazonosító és egészségügyi adatot a betegfogadási listák, az intézményi előjegyzések és a várólisták ellenőrzése, valamint egyedi ügyben az ellenőrzés végrehajtása vagy a panasz kivizsgálása céljából vehet át és kezelhet.
22/G. § Az egészségügyi ellátást nyújtó, valamint szakmai felügyeletét, ellenőrzését végző szervezet és természetes személy a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból a 4. § (1) bekezdés szerinti célból személyazonosító adatokat kérhet.”
153. § Az Eüak. 23. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„Adattovábbítás egyéb szerv számára”
154. § (1) Az Eüak. 30. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A dokumentációt kezelő jogutód nélküli megszűnése esetén – az (5) bekezdés kivételével –
a) a tudományos jelentőségű egészségügyi dokumentációt a (3) bekezdés szerinti levéltárnak,
b) az egyéb egészségügyi dokumentációt a központi költségvetési szervek esetében a Kormány által kijelölt szervnek, egyéb intézmények esetében az egészségügyi államigazgatási szervnek
kell átadni.”
(2) Az Eüak. 30. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Amennyiben a dokumentációt kezelő jogutód nélkül szűnik meg, de az általa korábban ellátott feladatokat más szerv látja el,
a) a dokumentációt kezelő megszűnésének időpontját megelőző tíz évben keletkezett egészségügyi dokumentációt a feladatot ellátó szerv,
b) az a) pont alapján átadásra nem kerülő egészségügyi dokumentációt a 30. § (4) bekezdés b) pontja szerinti adatkezelő
részére kell átadni.”
(3) Az Eüak. 38. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a központi költségvetési szervnek minősülő egészségügyi szolgáltató jogutód nélküli megszűnése esetére a 30. § (4) bekezdés b) pontja szerinti adatkezelőt rendeletben jelölje ki.”
155. § Az Eüak. 5. § (1) bekezdés bevezető szövegében az „ellátó hálózaton belül” szövegrész helyébe az „ellátási feladataik ellátása során” szöveg, 7. § (4) bekezdés a) és b) pontjában a „személyt” szövegrész helyébe a „személyt is” szöveg, 7. § (4) bekezdésében az „illeti meg” szövegrész helyébe a „megilleti” szöveg, 7. § (7) bekezdésében a „törvényes képviselője, közeli” szövegrész helyébe az „az (5) bekezdés aa) pontja szerinti” szöveg, 12. § (2) bekezdésében az „ellátóhálózathoz” szövegrész helyébe a „szolgáltatóhoz” szöveg, 15. § (4) bekezdésében a „leánykori” szövegrész helyébe a „születési” szöveg, 17. § (1) bekezdésében a „tanulója” szövegrész helyébe „tanulója; erről az érintettet legkésőbb a gyógykezelés megkezdése előtt tájékoztatni kell” szöveg, 19. § (2) bekezdésében az „ellátóhálózat” szövegrész helyébe a „szolgáltató” szöveg, 20. § (4) bekezdésében az „ellátóhálózat” szövegrész helyébe a „szolgáltató és az egészségügyi államigazgatási szerv” szöveg, az „az egészségbiztosítási szerv” szövegrész helyébe az „az EBP-k vagy az E. Alapot kezelő szerv” szöveg, 20. § (5) bekezdésében az „Az egészségbiztosítási szerv” szövegrész helyébe az „Az EBP-k vagy az E. Alapot kezelő szerv” szöveg, 33. § (1) bekezdésében az „ellátóhálózaton” szövegrész helyébe a „szolgáltatók körén” szöveg, 34. § (1) bekezdésében az „adatkezelő” szövegrész helyébe az „adatot” szöveg, a „lehet” szövegrész helyébe a „kezelhet” szöveg lép.
156. § (1) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 52. §-ának 22. pontja a következő k) alponttal egészül ki, egyidejűleg a h) alpontban a „j) alpontokban” szövegrész „j)–k) alpontokban” szövegrészre változik:
[E törvény alkalmazásában:]
[22. nettó árbevétel:]
„k) az egészségbiztosítási pénztárak esetében: az egészségbiztosítási szolgáltatási bevételek, növelve a többes ügynöki és az ügynöki tevékenység bevételeivel, csökkentve az egészségbiztosítási szolgáltatási ráfordításokkal,”
(2) A Htv. 52. §-ának 35. pontja a következő mondattal egészül ki:
„Közszolgáltató szervezetnek minősül az egészségbiztosítási pénztár is.”
157. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E törvény 51–53. §-a, 114–116. §-a és 140. §-a 2009. január 1-jén lép hatályba.
(3) E törvény 9. §-ának (2) bekezdése, 45–47. §-a, 48. § (1) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja, 49. §-a, 54–57. §-a, 119. §-a 2009. február 1-jén lép hatályba.
(4) E törvény 33. §-a, 48. § (2) bekezdése és (3) bekezdés b) pontja, V–VIII. fejezete, 117–118. §-a, 120. §-ának (3) és (4) bekezdése, 121–123. §-a, 124. §-ának (2) bekezdése, 126. §-a, 129. §-a, 138–139. §-a, 141–143. §-a, 146–153. §-a, 155. §-a az első átlépési időszakot követő hónap első napján lép hatályba.
(5) A 4. § (9) bekezdésének f) pontjában foglaltakat 2010. január 1-jétől, a 91. §-ban foglaltakat 2011. január 1-jétől kell alkalmazni.
(6) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) az Eüak. 3. §-ának h), l) pontja, 5. §-át megelőző alcíme, 5. § (2) bekezdése, 7. § (3) bekezdésében a „(törvényes képviselője)” szövegrész, 10. § (1)–(3) bekezdése, 17. § (1) bekezdésében a „[4. § (2) bekezdés a) pont]” szövegrész, 20. § (1) bekezdésében a „[4. § (2) bekezdés c) pont]” szövegrész, 21. § (1) bekezdésében a „[4. § (2) bekezdés d) pont]” szövegrész, a 33. §-át megelőző fejezetcíme, 36. §-a,
b) az Ebftv. 1. §-a (2) bekezdésének felvezető szövegében az „1999. évi CXXIV.” szövegrész,
c) az Ebtv. 18. §-ának (8) bekezdése.
(7) A (4) bekezdés szerinti időpontban hatályát veszti az Ebtv.
a) 2. §-ának (1) bekezdése,
b) 3. §-ának (1) bekezdése,
c) 5/B. §-ának c)–g) és j)–k) és m) pontja,
d) 9. §-a,
e) 13. §-ának a)–c) pontja,
f) 14. §-ának (1) bekezdésben a „külön jogszabályban meghatározott orvos beutalása alapján” szövegrész,
g) 14. §-ának (4) bekezdése,
h) 18. §-ának (1)–(5) és (9)–(14) bekezdése,
i) 19. §-ának (1)–(2) és (4) bekezdése,
j) 20. §-a,
k) 20/A. §-a,
l) 21. §-ának (1) bekezdésében a „, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer” szövegrész,
m) 22. §-ának (4) bekezdése,
n) 23. §-ának d)–f) pontja,
o) 25. §-ának (6) bekezdésben a „, d) és e)” szövegrész,
p) 26–35. §-a és 36–38/D. §-a,
q) 66. §-ának (1) bekezdésében a „, vagy utazási költséghez nyújtott támogatást” szövegrész,
r) 66. §-ának (7) bekezdése,
s) 68/A. §-ának (1) bekezdésében a „, valamint az egészségbiztosítás keretében igénybe vett, finanszírozott egészségügyi szolgáltatásért” szövegrész,
t) 68/B. §-a,
u) 79/A. §-a,
v) 83. §-ának (2) a), d), e), h), j), q), s)–v) és z)–zs) pontja,
w) 83. §-a (4) bekezdésének c), g), h), i), l), m) és o) pontjai.
(8) A (4) bekezdés szerinti időpontban az Ebtv.
a) 18. §-át megelőzően az „IV. Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére vonatkozó közös rendelkezések” szövegrész helyébe a „IV. Az E. Alap terhére igénybe nem vehető ellátások:” szövegrész,
b) 18. §-a (6) bekezdésének k) pontjában az „a méltányosságból” szövegrész helyébe az „az egyedi elbírálás alapján” szövegrész,
c) 25. §-ának (5) bekezdésében a „a 23. § a), c), h), i), és k) pontjában foglalt ellátások tekintetében” szövegrész helyébe a „a 23. § b) pontjában foglalt eset kivételével” szövegrész,
d) 68. §-ának (1) bekezdésében az „egészségbiztosítási ellátást” szövegrész helyébe a „pénzbeli ellátást, baleseti táppénzt és baleseti járadékot” szövegrész,
e) 80. §-ának (1) bekezdésében a „baleseti ellátásainak megállapításához” szövegrész helyébe a „baleseti ellátásainak (ide nem értve az 54. § szerinti baleseti ellátást) megállapításához” szövegrész,
f) 81. §-ának (1) bekezdésében a „baleseti ellátásaival összefüggő” szövegrész helyébe a „baleseti ellátásaival (ide nem értve az 54. § szerinti baleseti ellátást) összefüggő” szövegrész
lép.
(9) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben szabályozza:]
„b) a Magyar Nemzeti Bank, a hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások, a befektetési vállalkozások, a biztosító intézetek (ideértve a viszontbiztosítókat is), a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a befektetési alapok, az egyéb alapok, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények, az egészségbiztosítási pénztárak éves beszámoló készítésének és könyvvezetésének sajátosságait a Magyar Nemzeti Bank előzetes véleményének kikérésével;”
(10) 2009. január 1-jén a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 1. §-ának (4) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[Kormányhivatal]
„h) a Nemzeti Egészségbiztosítási Központ.”
158. § A Magyar Állam nevében eljárva a vagyonkezelő e törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül intézkedik – egyszemélyes zártkörűen működő részvénytársaság formájában – 22 EBP alapításáról, és ezek közül 18-at egy-egy megyéhez (Pest megye kivételével), négyet a Budapestből és Pest megyéből álló, külön jogszabályban meghatározott területek egyikéhez rendel hozzá.
159. § (1) Az utolsóként bejegyzett EBP cégjegyzékbe történő bejegyzésétől számítva az értékesítés sikerét befolyásoló körülmények gondos mérlegelésével, ésszerű időn belül a vagyonkezelő – az egészségbiztosításért felelős miniszterrel egyetértésben – a külön jogszabályban foglaltak szerint pályázatot ír ki a forgalomképes részvények adásvétel keretében történő értékesítése céljából.
(2) Az (1) bekezdés szerinti értékesítést célzó pályázati eljárás lebonyolítására a vagyonkezelő harmadik személynek megbízást adhat azzal, hogy a kiválasztására a külön jogszabályban foglaltak az irányadók.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt pályázat nyertesével, mint vevővel kötendő adásvételi szerződésben a vevő kötelezettséget vállal arra, hogy
a) az értékesítést célzó pályázati kiírásban foglalt taglétszámmal és feltételekkel megveszi a pályázat tárgyát képező forgalomképes részvényeket,
b) a működési engedély iránti kérelmet a többségi tulajdonossal együttműködve haladéktalanul benyújtja a Felügyelethez, és
c) a többségi tulajdonossal együttműködik abban, hogy 2009. december 31-ig az EBP taglétszáma elérje legalább az ötszázezer, és ne haladja meg a kettőmillió főt.
(4) A forgalomképes részvények értékesítésére vonatkozó pályázatot az összes EBP összes forgalomképes részvénye tekintetében egy időpontban, EBP-nként kell kiírni.
(5) Az (1) bekezdés szerinti pályázati eljárás során
a) ugyanazon pályázó csak olyan megyékhez hozzárendelt EBP-k forgalomképes részvényeit szerezheti meg, amelyekre teljesül, hogy az érintett megyék közül egyik sem szomszédos egynél több érintett megyével, érintett megyének tekintve a Budapestből és Pest megyéből külön jogszabály szerint létrehozott területeket is,
b) ugyanazon pályázó azon megyékhez és a Budapestből és Pest megyéből külön jogszabály szerint létrehozott területhez hozzárendelt EBP-k forgalomképes részvényeit szerezheti meg, amelyek esetében a biztosítottak pályázati kiírásban meghatározott száma összesen nem haladja meg a 2 millió főt, és
c) ugyanazon pályázó csak egy, a Budapestből és Pest megyéből külön jogszabály szerint létrehozott területhez hozzárendelt EBP forgalomképes részvényeit szerezheti meg.
(6) Az EBP forgalomképes részvényeinek (1) bekezdésben foglalt pályázat keretében történő értékesítése során elvárt minimális vételár ajánlat összege és az e törvény szerint, a 161. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti, a kisebbségi tulajdonost terhelő tőkeemelés mértékének megfelelő összeg együttesen nem lehet kevesebb, mint a pályázati kiírásban meghatározott létszámmal számítva, személyenként tizenkettőezer forint.
(7) Ha valamely EBP forgalomképes részvényei az (1) bekezdés szerinti pályázat során nem kerültek értékesítésre, és az EBP egyébként megfelel az e törvényben foglalt működési feltételeknek – ide nem értve a 6. § (1) bekezdése szerinti feltételt –, a vagyonkezelő gondoskodik az e törvény szerinti működtetésről, azzal, hogy az (1) bekezdés szerinti pályázati eljárás lezárását követően, az értékesítés sikerét befolyásoló körülmények gondos mérlegelésével, ésszerű időn belül újabb, a forgalomképes részvények értékesítésére irányuló pályázatot ír ki, amelynek során a (2) bekezdést, a (3) bekezdés a) pontját, az (5) bekezdés b) és c) pontját és a (6) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.
(8) Az egészségbiztosítás átalakulásával, így különösen e törvény végrehajtásával összefüggő feladatok ellátására kormánybiztos a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 26. § (3) bekezdésében meghatározott létszámkorlát túllépésével is kinevezhető, az e kormánybiztos titkárságára vonatkozó szabályok meghatározása során a Kormány a Ksztv. 26. § (8) bekezdésétől eltérő szabályokat határozhat meg.
160. § (1) A 159. §-ban foglaltak alapján kiírt pályázaton való részvételt pályázati biztosíték adásához kell kötni.
(2) A 159. §-ban foglaltak alapján kiírt pályázaton nem vehet részt a 4. § (9) bekezdésének a)–e) és g)–q) pontjaiban foglalt személy.
(3) A 159. §-ban foglaltak végrehajtása során a Vtv.-nek a munkavállalók kedvezményes tulajdonszerzésére és a munkavállalói érdekképviseletek tájékoztatásának kötelezettségére vonatkozó szabályait (38–40. §, 42. §), továbbá pályázati felhívásra és a kiírás jóváhagyására, valamint a kiírás részletes tartalmára vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni.
(4) A forgalomképes részvények értékesítésére, valamint a pályázati kiírásra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg.
161. § (1) Az EBP vezérigazgatója az EBP forgalomképes részvényeinek értékesítésére irányuló pályázati kiírásban meghatározott időpontra köteles közgyűlést összehívni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti közgyűlésen az EBP köteles
a) alapszabályát az 1. mellékletnek megfelelően módosítani,
b) a vezető tisztségviselőket és a vezető állású személyeket megválasztani,
c) az alaptőkét a (4) bekezdésben foglaltak szerint – új részvények zártkörű forgalomba hozatalával – megemelni.
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerint megválasztott vezető tisztségviselők cégbírósági bejegyzésének napján a vezérigazgató megbízatása megszűnik.
(4) Az EBP alaptőke emelését a Magyar Állam szavazati és egyéb, e törvényben meghatározott jogainak változatlansága mellett, a részvények névérték feletti kibocsátása útján kell megvalósítani oly módon, hogy azáltal legalább az e törvény szerinti tőkekövetelmények teljesíthetők legyenek.
(5) A forgalomképes részvények értékesítéséből befolyt vételára összege kizárólag az egészségügyi rendszer finanszírozására és fejlesztésére szolgál, azt – önálló, fejezeti kezelésű költségvetési előirányzatban – ilyen célra elkülönítetten kell kezelni.
(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában az egészségügyi rendszer finanszírozását és fejlesztését szolgáló célnak minősül:
a) az EBP alaptőkéjéhez való hozzájárulás,
b) az EBP eredménytartalékához való hozzájárulás,
c) az egészségügyi szolgáltatók fejlesztési célú támogatása,
d) a Központ és a Felügyelet informatikai célú támogatása, vagy
e) a forgalomképes részvények Magyar Állam általi visszavásárlása.
(7) A (6) bekezdés szerinti támogatások felhasználására 33. § (10)–(12) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
(8) Az elfogadott alapszabály-módosítást az EBP megküldi a Felügyelet részére.
162. § 2009. február 1-jén a biztosítottak e törvény erejénél fogva a 45. § (1) bekezdésének a) pontja szerint meghatározott EBP pénztártagjaivá válnak. Az ezt követően keletkezett új biztosítotti jogviszony esetében az illetékes EBP meghatározására és az átlépésre a 45. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Egyebekben a tagsági jogviszonyból eredő jogok és kötelezettségek a 163. § szerinti átlépési időszakot követő első hónap első napjától illetik meg, illetve terhelik a pénztártagokat.
163. § (1) Az átlépési időszakra első ízben 2009. február 15. és 2009. március 15. között kerül sor, a tagszervezésre a 46. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
(2) A pénztártag az első átlépési időszak lezártáig nyújthatja be a 47. § (1) bekezdése szerinti átlépési nyilatkozatot, azzal, hogy az átlépési nyilatkozaton nem kell feltüntetni azon EBP megnevezését, amelynek a pénztártag előzőleg tagja volt.
(3) Az átlépési időszak alatt egy pénztártag érvényesen csak egy EBP-be adhat átlépési nyilatkozatot, több átlépési nyilatkozat adása esetén a pénztártagok nyilvántartásának létrehozása során az időben elsőként megadott átlépési nyilatkozatot kell figyelembe venni. Ha a nyilatkozatok megtételének időbeli sorrendje nem állapítható meg, a pénztártag valamennyi nyilatkozata érvénytelen.
164. § (1) Az első átlépési időszak során a 47. § (5)–(8) és (10) bekezdését nem kell alkalmazni. A Központ az átlépési időszak lezártát követő öt napon belül megvizsgálja a nyilatkozat érvényességét. Érvényes átlépési nyilatkozat esetén a Központ a pénztártagot a nyilatkozat szerinti EBP pénztártagjaként veszi nyilvántartásba, azzal, hogy a pénztártag e nyilvántartásba vételt követő naptól válik az átlépési nyilatkozatban megjelölt EBP tagjává. A nyilvántartásba vétel napján a pénztártagnak az átadó EBP-ben fennálló tagsági jogviszonya megszűnik.
(2) A Központ az érvényes átlépési nyilatkozatot adó pénztártagok és az átlépési nyilatkozatot érvényesen nem adó, a 162. § szerint meghatározott EBP tagjaivá vált pénztártagok adataiból az átlépési időszak lezártát követő 8 napon belül létrehozza a pénztártagok nyilvántartását. A Központ a pénztártagok nyilvántartása alapján az EBP tagjaiként nyilvántartott pénztártagokról tájékoztatja az EBP-t.
(3) A Központ az átlépési időszak lezártát követően átadja az EBP-nek a pénztártagjaira vonatkozó azon, az egészségbiztosítási szerv által kezelt adatokat, amelyek kezelésére az EBP törvény alapján jogosult.
165. § (1) Annak érdekében, hogy az EBP pénztártagjainak létszáma 2009. december 31-én elérje az ötszázezer főt, az EBP
a) más EBP-vel történő egyesülésről, vagy
b) jogutód nélküli megszűnéséről
dönthet.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a jogutód EBP pénztártagjainak létszáma nem haladhatja meg a kettőmillió főt.
166. § (1) Az egészségbiztosítási szerv az általa kezelt adatállományt 2009. január 1-jén átadja a Központnak, amely az 53. § (1) bekezdés szerinti adatokból legkésőbb 2009. március 31-éig létrehozza az 52. § (1) bekezdés d) pontja szerinti nyilvántartást.
(2) A Központ az adatok (1) bekezdés szerinti átadását követően – az általa törvény alapján kezelhető, a feladatkörébe tartozó feladatok ellátása érdekében szükséges adatok kivételével – 2010. február 1-jétől folyamatosan, legkésőbb 2010. július 31-éig archiválja az átadott adatállományt. Az archivált nyilvántartásból kizárólag
a) bűnüldöző és igazságszolgáltatási szervnek, közpénzügyi, bűnüldözési és igazságszolgáltatási érdekből, illetve
b) külön törvényben meghatározott feltételek szerint tudományos kutatás céljára szolgáltatható adat.
167. § (1) A 157. § (4) bekezdés szerinti időpont és 2009. szeptember 30. között a 91. §-ban foglaltaktól eltérően az egészségügyi szolgáltató a teljesítmény-jelentést a Központ részére küldi meg. A Központ az EBP-nként összesített teljesítmény-jelentést továbbítja az illetékes EBP részére.
(2) 2009. október 1. és 2010. december 31. között a 91. §-tól eltérően az egészségügyi szolgáltató a teljesítmény-jelentést a Központ és az illetékes EBP részére küldi meg.
168. § (1) A 157. § (4) bekezdés szerinti időponttól 2009. június 30-ig a 2009. március 31-én hatályban lévő finanszírozási szerződésekben az egészségbiztosítási szerv helyébe valamennyi, e törvény szerint működő EBP lép. E törvény alapján az új finanszírozási szerződéseket 2009. június 30-ig kell megkötni, a korábbi szerződések 2009. július 1-jén e törvény erejénél fogva hatályukat vesztik. A Központ legkésőbb 2009. március 31-ig az EBP-knek átadja az adott EBP pénztártagjaira vonatkozó, általa kezelt adatokat. A Központ a 115. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségét 2009. április 1-jétől kezdődően teljesíti.
(2) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a külön jogszabály szerinti egészségbiztosítási szervek általános jogutódja – figyelemmel a (3)–(5) bekezdésben foglaltakra – 2009. január 1. napjától a Központ.
(3) 2009. január 1-jétől 2009. március 31-éig a Központ látja el az egészségbiztosítási szerv számára jogszabályban meghatározott feladatokat. Ebből a célból a Központ az ezen feladatok ellátásához szükséges mindazon személyes adatokat kezeli, amelyek kezelését az egészségbiztosítási szerv számára – feladatainak ellátása érdekében – törvény lehetővé teszi.
(4) 2009. január 1-jétől az Ebtv. 32. §-a szerint megkötött, 2008. december 31-én hatályban lévő szerződésekben az egészségbiztosítási szerv helyébe a Központ lép, a 80. § szerinti szerződéseket – 2009. április 1-jei hatállyal – 2009. február 1-jétől lehet megkötni. Az Ebtv. 32. §-a szerint megkötött szerződések 2009. március 31-én e törvény erejénél fogva a hatályukat vesztik.
(5) 2009. január 1-jétől az Ebtv. 30. § (2) bekezdése és 30/A. §-a szerint megkötött, 2008. december 31-én hatályban lévő szerződésekben az egészségbiztosítási szerv helyébe a Központ lép, a 79. § szerinti szerződéseket 2009. április 1-jei hatállyal kell megkötni. Az Ebtv. 30. §-ának (2) bekezdése szerint megkötött szerződések 2009. március 31-én e törvény erejénél fogva a hatályukat vesztik. Az Ebtv. 30/A. §-a szerinti szerződések a szerződésben meghatározott határideig hatályban maradnak.
169. § (1) E törvény hatálybalépése a 2009. március 31-én vezetett intézményi várólistákon elfoglalt helyet, az ellátás igénybevételére való jogosultság sorrendjét nem érinti, azonban az ellátás sorrendjét megállapító listákat 2009. április 1-jétől a 65–71. §-ban foglaltaknak megfelelően kell vezetni. Az EBP pénztári várólistájára történő felvétel sorrendjét a 2009. március 31-én intézményi várólistán szereplő személyek esetében az intézményi várólistán elfoglalt hely határozza meg. Az EBP az általa vezetett pénztári várólistára valamennyi, 2009. március 31-én intézményi várólistán szereplő pénztártagját köteles felvenni.
(2) Az e törvény 5. § (3) bekezdésének n) pontjában foglalt rendelkezést az EBP e törvény szerinti értékesítési eljárás során benyújtásra kerülő működési engedély iránti kérelem esetében nem kell alkalmazni. Az e törvény 65. § (2) bekezdésében meghatározott szabályzat tervezetét az EBP első ízben megszerzett működési engedélye hatálybalépését követő kilencven napon belül kell elkészíteni és a Felügyelethez jóváhagyás céljából benyújtani. A szabályzat módosítására a továbbiakban az engedélyezésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az e bekezdésben foglalt átmeneti szabály már nem alkalmazható, és a szabályzat módosításának hatálybalépésének napja nem lehet korábban, mint a Felügyelet jóváhagyásáról szóló határozat hatálybalépésének napja.
(3) Az e törvény 5. § (3) bekezdésének m) pontjában foglalt rendelkezést az EBP e törvény szerinti értékesítési eljárás során benyújtásra kerülő működési engedély iránti kérelem esetében nem kell alkalmazni. Az e törvény 61. § (4) bekezdésében meghatározott szabályzat tervezetét az EBP első ízben megszerzett működési engedélye hatálybalépését követő kilencven napon belül kell véglegesíteni és a Felügyelethez jóváhagyás céljából benyújtani. A szabályzat módosítására a továbbiakban az engedélyezésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az e bekezdésben foglalt átmeneti szabály már nem alkalmazható, és a szabályzat módosításának hatálybalépésének napja nem lehet korábban, mint a Felügyelet jóváhagyásáról szóló határozat hatálybalépésének napja.
170. § Az EBP a 45. § (7) bekezdése szerinti pénztári kártyát első alkalommal 2009. szeptember 30-ig bocsátja a pénztártagjai rendelkezésére.
171. § 2014. december 31-éig a fejkvóta-bevétel számításának szempontjai között külön jogszabályban meghatározottak szerint figyelembe lehet venni az egészségügyi szolgáltatások e törvény hatálybalépését megelőző igénybevételének mutatóit.
172. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány
a) az e törvény szerinti szerződések megkötése és az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása részletes szabályainak,
b) a külföldön történő gyógykezelés feltételeinek és elszámolási rendjének,
c) a beutaló nélkül igénybe vehető szakellátások, a beutalásra jogosult orvosok körének, a beutalási rend és a beutalás szakmai szabályainak, valamint a betegút-szervezési szabályzat kötelező tartalmi elemeinek,
d) gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve gyógyászati ellátás jogosulatlan rendelése esetén a támogatással történő rendelésre jogosító, illetőleg a támogatással történő kiszolgáltatásra, forgalmazásra, vagy a gyógyászati ellátás támogatással történő nyújtására jogosító szerződés felfüggesztését, illetve felmondását megalapozó értékhatár,
e) a szolgálati viszonyban álló és a Magyar Honvédség állományába tartozó személyek, valamint egyes meghatározott tevékenységet végző személyek és a fogvatartottak egészségügyi szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szabályainak,
f) az egyes központosított egészségügyi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybevételének, az igényjogosultság igazolásának, valamint a külön jogszabályban meghatározott személyek tekintetében fennálló egészségügyi ellátási rend szabályainak,
g) az egészségbiztosítást érintő hatásköri és eljárási szabályok,
h) a gyógyszerek árához nyújtott támogatással igénybe vehető szolgáltatást nyújtók számára folyósítható előleg feltételeinek és folyósítása szabályainak,
i) az egészségügyi ellátás keretében társadalombiztosítási támogatással kiszolgáltatható gyógyászati segédeszközök körének és az ezek kiszolgáltatására jogosult egészségügyi szolgáltatók körének,
j) a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve gyógyászati ellátás árához nyújtott társadalombiztosítási támogatás elszámolására és folyósítására vonatkozó szabályok,
k) az Európai Egészségbiztosítási Kártya érvényességi idejének és kibocsátása szabályainak,
l) a 65. § (2) bekezdés a) pontja szerinti fekvőbeteg-ellátások, 65. § (2) bekezdés és a 65. § (4) bekezdés szerinti időtartam, a 66. § (1) bekezdése szerinti nagy költségű ellátások, a központi és a transzplantációs várólista működtetéséhez igénybe vehető szerv, valamint a 70. § (1) és (3) bekezdése szerinti várakozási idő,
m) az OKA-ból finanszírozott ellátások igénybevétele szabályainak, valamint az azokhoz az EBP által biztosított önrész mértékének,
n) a fejkvóta és a fejkvóta-bevétel kialakítása eljárásrendjének, a fejkvóta elemeinek és a kockázatmegosztás (r) mértékének, módjának és elveinek,
o) az EBP-számla vezetése szabályainak, az EBP és a Központ közötti elszámolás szabályainak, valamint a 31. § szerinti céltartalékok felhasználása részletes szabályainak,
p) az EBP éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségei sajátosságainak,
q) a Díjtétel Bizottság és a Fejkvóta Bizottság működése részletes szabályainak,
r) a pénztári kártya tartalmi, műszaki és formai követelményeinek, illetve a rajta tárolható egyéb adatoknak, valamint az azonosítás szabályainak,
s) az elszámolási nyilatkozattal kapcsolatos részletes szabályok,
t) az EBP által a Felügyelet részére készítendő, a bevételek, valamint a ráfordítások és költségek alakulásáról szóló havi jelentés részletes szabályainak,
u) a forgalomképes részvények értékesítésére vonatkozó – ideértve a pályázati kiírásra vonatkozó részletes rendelkezéseket is – szabályok,
v) a Budapestből és Pest megyéből álló térség négy területre történő – a 158. §-ban foglaltak szerinti – felosztásának,
w) az EBP üzletszabályzatának minimális tartalmi követelményei,
x) az egészségügyi szolgáltatók progresszivitási szint szerinti besorolására vonatkozó szabályok,
y) a vagyonkezelő által a pályázati eljárás lebonyolítására megbízható harmadik személy kiválasztására vonatkozó szabályok,
z) az átlépési nyilatkozatok formai követelményeivel, valamint benyújtásával, feldolgozásával és továbbításával kapcsolatos szabályok
meghatározására.
(2) Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg
a) az egészségügyi technológiák társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának rendjét,
b) a teljesítmény-elszámolási besoroló rendet,
c) a finanszírozási eljárásrendet,
d) az egészségügyi szolgáltatások díjtételeit.
(3) Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg
a) az egyes főbb betegségcsoportok finanszírozási, vizsgálati és terápiás eljárási rendje, valamint a gyógyszerterápiás ajánlások kidolgozásának, szerkesztésének, valamint az ezeket érintő szakmai egyeztetések lefolytatásának egységes szabályait,
b) a várólistasorrend kialakításának és az eltérés lehetőségének egészségügyi szakmai feltételeit; az intézményi előjegyzés, illetve a várólista formai és tartalmi követelményeit, a vezetésére szolgáló számítógépes program minősítésének szabályait; a betegfogadási listával, az intézményi előjegyzéssel, valamint a várólistával kapcsolatos jelentési kötelezettség tartalmát és ütemezését, továbbá a várólista adatainak honlapon történő közzétételére vonatkozó szabályokat,
c) a finanszírozás alapjául szolgáló homogén betegségcsoportokat és azok súlyszámértékét,
d) a járóbeteg-szakellátás körébe tartozó beavatkozási csoportokat és azok pontértékét,
e) a magyar egészségbiztosítási jogszabályok alapján egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult, a Magyar Köztársaság területén tartózkodó személyek betegellátásának szabályait,
f) a kötelező minőségügyi jelentés tartalmát.
1. Az EBP határozatlan időre alakult.
2. A likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbségi részvényekhez az alábbi elsőbbségi jogok fűződnek: Az EBP jogutód nélküli megszűnése esetén a felosztásra kerülő vagyonból a Magyar Államot az egyéb részvényest megelőző sorrendben, de egyébként a részesedés arányában kell kielégíteni.
3. A vezető tisztségviselők és Felügyelő Bizottsági tagok kijelölésének módja:
3.1. a) A Magyar Állam jogosult az Igazgatóság 6 tagjából 3 kijelölésére. A Magyar Állam kijelölése alapján a tagok – a Felügyelet jóváhagyásától függő hatállyal – az Igazgatóság tagjaivá válnak. A Magyar Állam maga jogosult az általa kijelölt Igazgatósági tagok visszahívására. A Magyar Állam jogosult a Felügyelő Bizottság 5 tagjából 3 kijelölésére. A Magyar Állam kijelölése alapján a tagok – a Felügyelet jóváhagyásától függő hatállyal – a Felügyelő Bizottság tagjaivá válnak. A vagyonkezelő maga jogosult az általa kijelölt Felügyelő Bizottsági tagok visszahívására.
3.1. b) A kisebbségi tulajdonos jogosult a cégvezető jelölésére, akinek kinevezésére a 13. c) pont előírásai érvényesek.
3.2. A Közgyűlés a kijelölt vezető tisztségviselőt és Felügyelő Bizottsági tagot az alábbi esetekben visszahívhatja, ha a Magyar Állam ezt nem teszi meg:
a) az Igazgatósági vagy Felügyelő Bizottsági tag összeférhetetlensége bekövetkezése esetén, ha a tag az összeférhetetlenségi okot annak bekövetkezésétől számított 60 napon belül nem szünteti meg;
b) az Igazgatósági vagy Felügyelő Bizottsági tag bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek vagy vezető tisztség gyakorlásától eltiltottak.
4. A részvényes osztalékra csak a részvényei névértékének arányában jogosult. Minden egyes részvény azonos szavazati joggal rendelkezik. Szavazati jog kizárólag a részvény névértékéhez igazodóan biztosítható.
5. A Magyar Állam a vételi jog gyakorlása során a vételárat a vételi jog gyakorlásáról szóló nyilatkozat részvényes általi kézhezvételét követő legkésőbb 60 napon belül köteles megfizetni. A vételi jogot a Magyar Állam nevében a részvényesi jogot gyakorló személy gyakorolhatja.
6. A Gt.-ben meghatározott kizárólagos közgyűlési hatáskörökön kívül a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az EBP szervezeti és működési szabályzatának elfogadása;
b) az Igazgatóság ügyrendjének elfogadása;
c) a Felügyelő Bizottság ügyrendje;
d) befektetési szabályzat elfogadása;
e) beszerzési szabályzat elfogadása;
f) értékesítési politika elfogadása és értékesítés díjazására és értékesítést támogató intézkedésekre vonatkozó szabályzat elfogadása;
g) tagtoborzási politika és szabályzat elfogadása;
h) a hosszú távú üzletpolitika meghatározása; az attól való eltérés kivételes engedélyezése;
i) éves üzleti tervek elfogadása, amelyek tartalmazzák a befektetéseket és az EBP éves és 3 éves tervét is;
j) szabályzat a vezető tisztségviselők, vezető állású személyek és a Felügyelő Bizottsági tagok javadalmazása módjának, mértékének elveiről, annak rendszeréről;
k) az alábbi jogügyletek előzetes engedélyezése:
ka) kereskedelmi ügynöki szerződések, amelyet az EBP megbízóként köt, feltéve, hogy ezek a közgyűlés által jóváhagyott éves üzleti tervben nem szerepelnek és
(i) 60 napon belül nem mondhatóak fel indokolás nélküli rendes felmondással az EBP részéről és/vagy
(ii) az EBP terhelő fizetési kötelezettség a management által tervezett éves értékesítési volument alapul véve, ideértve a várható kiegyenlítés összegét is – az 50 000 000 Ft-ot meghaladja;
kb) kereskedelmi ügynöki szerződés, amelyben az EBP lát el kereskedelmi ügynöki feladatokat;
kc) harmadik személy értékesítési hálózatának (pl. fiókhálózat, ügynökhálózat) igénybevételéről szóló vagy ezt tartalmazó megállapodások;
kd) más vállalkozásokban való részesedés megszerzése, vagy értékesítése, vagy az ezzel való egyéb rendelkezés;
ke) kölcsönök, hitelek nyújtása, vagy váltókötelezettségek nyújtása, biztosíték nyújtása, különös tekintettel kezesség vállalásra, vagy tartozás elismerésre, kölcsönök, hitelek felvétele, vagy más, a szokásos üzletmenet körén kívül eső kötelezettségvállalások, amelyek
(i) a közgyűlés által jóváhagyott éves üzleti tervben nem szerepelnek és
(ii) összegük az 50 000 000 Ft-ot meghaladja;
kf) bérleti, lízing, vagy más hasonló hosszú távú kötelmi jogviszonyt megalapozó szerződések megkötése, amelyek a közgyűlés által jóváhagyott éves üzleti tervben nem szerepelnek és
(i) az egyes szerződések időtartama az 1 évet meghaladja vagy
(ii) a szerződéssel vállalt kötelezettség az 50 000 000 Ft-ot meghaladja;
kg) vállalkozási, megbízási, tanácsadási szerződések megkötése, módosítása vagy felbontása, amelyek a közgyűlés által jóváhagyott éves üzleti tervben nem szerepelnek és a szerződéssel vállalt kötelezettség a 100 000 000 Ft-ot meghaladja;
kh) beruházások, amelyek a közgyűlés által jóváhagyott éves beruházási tervben nem szerepelnek és amelyeknek az értéke az 50 millió forint összeget meghaladják;
ki) tőkeemelés és tőkeleszállítás a leányvállalatoknál, valamint a kapcsolt vállalkozásoknál;
kj) együttműködési megállapodások;
kk) ügyvezetés/alkalmazottak felelősség alól való mentesítése;
l) döntés osztalék kifizetéséről.
7. A 6. pontban meghatározott kizárólagos közgyűlési hatáskörök közül a határozat javaslat elfogadásához háromnegyedes többség kell a b), d)–h) és j), valamint a kd)–kj) és l) pontokban felsorolt ügyekben, valamint a Gt. 231. § (2) bekezdésének j) pontjában foglalt ügyben.
8. Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni, ha azt
– az Igazgatóság legalább két tagja,
– a Felügyelő Bizottság, vagy annak elnöke,
– a Könyvvizsgáló,
– az ok és cél megjelölésével a szavazatok legalább 5%-át képviselő részvényesek az Igazgatóságtól írásban kérik.
9. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosító részvények által megtestesített szavazatok több mint 51%-át képviselő részvényes jelen van. Ha a Közgyűlés nem határozatképes, a megismételt Közgyűlés az eredeti napirenddel is csak akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosító részvények által megtestesített szavazatok több mint 51%-át képviselő részvényes jelen van. A nem határozatképes és a megismételt Közgyűlés között legalább három napnak kell eltelnie, de ez az időtartam nem lehet hosszabb, mint huszonegy nap.
10. A Közgyűlésen minden szavazati jogot megtestesítő részvény egy szavazatra jogosít.
11. A Közgyűlés felfüggeszthető. Ha a Közgyűlést felfüggesztik, azt harminc napon belül folytatni kell. Ebben az esetben a Közgyűlés összehívására és a Közgyűlés tisztségviselőinek megválasztására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni. A Közgyűlést csak egy alkalommal lehet felfüggeszteni.
12. Az Igazgatóság tagjai határozatlan időre választhatóak, illetve nevezhetőek ki.
13. Az Igazgatóság feladatai különösen:
a) az EBP számviteli törvény szerinti beszámolójának az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatnak az előterjesztése;
b) a cégjegyzés, a képviselet, valamint a kötelezettség- és kockázatvállalás rendjének meghatározása;
c) az EBP cégvezetőjének kinevezése legalább a tagok 3/4-ének szavazati többségével, és irányukban a munkáltatói jogok gyakorlása az Igazgatóság ügyrendjében foglaltak szerint;
d) az EBP képviselete harmadik személlyel szemben, bíróságok és hatóságok előtt;
e) az EBP munkaszervezetének kialakítása a szervezeti és működési szabályzat keretein belül;
f) az EBP üzleti könyveinek szabályos vezetése;
g) félévente legalább egyszer jelentés készítése a Közgyűlés számára az EBP ügyvezetéséről, az EBP vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról, valamint jelentés készítése háromhavonta a Felügyelő Bizottság és a Felügyelet részére;
h) a jogszabályban előírt bejelentések megtétele a cégbírósághoz, Felügyelethez és más hatóságokhoz;
i) az EBP likviditását, fizetőképességét súlyosan veszélyeztető állapot esetén alkalmazandó eljárásrend kidolgozása;
j) minden olyan, az EBP által alkalmazott mintaszerződés jóváhagyása, amelynek alkalmazásához a Felügyelet előzetes engedélye nem szükséges (pl. ügynöki mintaszerződések);
k) minden olyan szerződés megkötésének vagy kötelezettségvállalásának a jóváhagyása, amelyet az EBP az Igazgatóság tagjával, a cégvezetőjével, azok közeli hozzátartozójával köt, kivéve, ha az utóbbi szerződés az EBP szokásos tevékenységéhez tartozik vagy a közgyűlés jóváhagyását igényli.
14. Az Igazgatóság ülésein tanácskozási joggal vehet részt a Felügyelő Bizottság elnöke vagy az általa megbízott másik tagja, az Igazgatósági tagok bármelyike által felkért külső szakértő, az Igazgatóság elnöke által meghívott más személy.
15. Az Igazgatóság akkor határozatképes, ha az Igazgatóság tagjainak egyszerű többsége jelen van.
16. Az Igazgatóság – a 17. pont és az ügyrendje eltérő rendelkezése hiányában – határozatait a jelenlévő tagok szavazatainak egyszerű többséggel hozza.
17. Az Igazgatóság az alábbi ügyekben tagjainak legalább háromnegyedes többségével hozott határozattal dönt:
a) kölcsönök, hitelek nyújtásáról, vagy váltókötelezettségek nyújtásáról, biztosíték nyújtásáról, különös tekintettel kezesség vállalásra, vagy tartozás elismerésre, kölcsönök, hitelek felvételéről, vagy más, a szokásos üzletmenet körén kívül eső kötelezettségvállalásokról hozott döntés, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe;
b) bérleti, lízing, vagy más hasonló hosszú távú kötelmi jogviszonyt megalapozó szerződések megkötéséről hozott döntés, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe;
c) vállalkozási, megbízási, tanácsadási szerződések megkötéséről, módosításáról vagy felbontásáról hozott döntés, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe;
d) beruházásokról hozott döntés, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
18. Az Elnök megbízatása határozatlan időtartamra szól.
19. Megszűnik az Elnök megbízatása:
– lemondással,
– visszahívással,
– az Igazgatósági tagság megszűnésével.
20. Az Elnök dönt:
– a Közgyűlés összehívásáról,
– az Igazgatóság ülésének összehívásáról és annak napirendjéről.
21. Az Igazgatóság munkáját az Elnök irányítja.
22. A Felügyelő Bizottság tagjainak megbízatása határozatlan időre szól.
23. A Felügyelő Bizottság feladata különösen:
a) gondoskodás arról, hogy az EBP rendelkezzen átfogó és az eredményes működésre alkalmas ellenőrzési rendszerrel,
b) javaslattétel a Közgyűlés számára a megválasztandó Könyvvizsgáló személyére és díjazására,
c) az EBP éves és közbenső pénzügyi jelentéseinek ellenőrzése,
d) a belső ellenőrzési szervezet irányítása, melynek keretében a Felügyelő Bizottság
1. elfogadja a belső ellenőrzési szervezeti egység éves ellenőrzési tervét,
2. legalább félévente megtárgyalja a belső ellenőrzés által készített jelentéseket, és ellenőrzi a szükséges intézkedések végrehajtását,
3. szükség esetén külső szakértő felkérésével segíti a belső ellenőrzés munkáját,
4. javaslatot tesz a belső ellenőrzési szervezeti egység létszámának változtatására,
e) a belső ellenőrzés által végzett vizsgálatok megállapításai alapján ajánlások és javaslatok kidolgozása.
24. A Felügyelő Bizottság előzetes egyetértése szükséges a belső ellenőrzési szervezet vezetői és alkalmazottai foglalkoztatásának létesítésével, megszüntetésével kapcsolatos döntések meghozatalához, valamint díjazásuk megállapításához.
25. A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha legalább négy tag jelen van.
26. A Felügyelő Bizottság a döntéseit – ügyrendje eltérő rendelkezése hiányában – a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbséggel hozza.
27. A részvényesek a jelen Alapszabályból eredő jogvitáik tekintetében alávetik magukat a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességének.
28. Amennyiben az EBP-ben nincs kisebbségi tulajdonos, a mellékletben foglalt jogosítványokat a Magyar Állam gyakorolja.
1. A forgalomképes részvény visszavásárlási ára az alábbi feltételeknek is megfelelő eladási ár, amelyen a Magyar Állam az adott részvényt továbbértékesíti, feltéve, hogy a visszavásárlás időpontjában, már előszerződést kötött annak továbbértékesítésére. Az így meghatározott ár legalább akkora értéket képvisel, mint az alábbiak szerint meghatározott piaci ár, feltéve, hogy az EBP gazdasági helyzete folyamatosan javult a részvény kibocsátása óta és jelenértéken számítva saját tőkéje meghaladja a kibocsátáskori saját tőke összegét.
A = B/i
ahol
A: a határozatlan futamidő (örök idő) alatt évente azonos összegben elért megtakarítások (jövedelem) jelenértéke (a kisebbségi tulajdonosok esetében)
B: a határozatlan futamidő (örök idő) alatt évente azonos összegben, az elért megtakarítás (jövedelem) nominális értéke (a kisebbségi tulajdonosok esetében), amely ez esetben a részvény kibocsátását követő években elért adózott eredmények átlagaként meghatározott összegnek a kisebbségi tulajdonosra jutó része
i: kamatláb = 3%, illetve attól eltérő mérték, ha hosszú távon, bizonyíthatóan a piac azt visszaigazolja
k: egyéb kockázati tényezők (ismert vagy nem ismert piaci tényezők, technológiai, demográfiai, és egyéb változások, szabályozási kockázat stb.) súlya: 0,8–0,7 közötti érték számítással alátámasztva
P: visszavásárlási ár = A x (1 – k)
2. A forgalomképes részvény visszavásárlási ára az EBP számított saját tőkéjének a részvény által megtestesített befektetési arányban (tulajdoni hányad arányában) meghatározott összege amennyiben a visszavásárlás időpontjában a részvény továbbértékesítésére nincs megfelelő piaci vevő, akivel a Magyar Állam az előszerződést már megkötötte és az EBP gazdasági helyzete romlott, jelenértéken számítva saját tőkéje nem éri el a kibocsátáskori saját tőke összegét.
A számított saját tőke az EBP eszközeinek a részvény visszavásárlása időpontjában meghatározott piaci értéke és kötelezettségeinek (beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat és a céltartalékok állományát is) különbözete.
Az egyes pénztárak 89. § (3) bekezdés szerinti bevételét meghatározó képlet:
ahol
– j az adott pénztárat jelöli,
– Bj a j-dik pénztár éves bevétele,
– BSj a j-dik pénztár szükségletalapú bevétele,
– BIj a j-dik pénztár igénybevétel alapú bevétele,
– K a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott természetbeni ellátások előirányzatának feladatfinanszírozott ellátásokra fordítható összeggel, valamint az OKA összegével csökkentett része,
– Sj(α, β) a j-dik pénztár fejkvóta alapján meghatározott bevétele, amely kiinduláskor a kor (α) és a nem (β) függvényében kerül meghatározásra,
– Ij a j-dik pénztár igénybevétele alapján meghatározott bevétele,
– r a kockázatmegosztás mértéke, azaz a szükséglet és az igénybevétel alapú elemek aránya a rendszerben.
