b) környezetben való tartós megmaradás:
(i) bizonyított, hogy a vegyi anyag felezési ideje vízben nagyobb két hónapnál, vagy felezési ideje a talajban nagyobb hat hónapnál, vagy felezési ideje üledékben nagyobb hat hónapnál; vagy
(ii) bizonyított, hogy a vegyi anyag más tekintetben eléggé tartósan megmaradó, hogy ezen Egyezménykeretében megfontolása indokolt legyen;
c) biológiai feldúsulás:
(i) bizonyított, hogy a biokoncentrációs tényező vagy biológiai feldúsulása tényező a vízi fajtákban a vegyi anyagra nézve nagyobb 5000-nél, vagy, ilyen adat hiányában, a log Ko/w nagyobb 5-nél;
(ii) bizonyított, hogy egy vegyi anyag egyéb vonatkozó okokból van jelen, például más fajokban nagy a biológiai feldúsulása, magas a mérgezőképessége vagy az ökotoxicitása; vagy
(iii) a flórában és faunában végzett monitoring adatai azt jelzik, hogy a vegyi anyag biológiai feldúsulási képessége elég magas ahhoz, hogy ezen Egyezmény keretében megfontolása indokolt legyen;
d) a nagy távolságra történő környezeti elszállítódásra vonatkozó képesség:
(i) a vegyi anyag mért szintjei a kibocsátási forrástól távoli helyszíneken, melyek potenciális fontosságúak;
(ii) monitoring adatok, melyek mutatják, hogy a vegyi anyag nagy távolságra történő környezeti elszállítódása, egy befogadó környezetbe való áthelyeződés lehetőségével, bekövetkezhetett levegőn, vízen keresztül vagy vándorló állatfajok segítségével; vagy
(iii) a környezeti életút tulajdonságok és/vagy modelleredmények, melyek azt mutatják, hogy a vegyi anyag rendelkezik a nagy távolságra történő környezeti elszállítódás lehetőségével levegőn, vízen keresztül vagy vándorló állatfajok segítségével egy befogadó környezetbe való áthelyeződés lehetőségével a kibocsátási forrástól távoli helyszíneken. Azon vegyi anyagra, mely jellemzően a levegőben vándorol, a levegőre vonatkozó felezési ideje nagyobb két napnál; és
e) káros hatások:
(i) bizonyított, hogy káros hatása van az emberi egészségre vagy a környezetre, mely a vegyi anyagnak ezen Egyezmény keretében történő megfontolását indokolja; vagy
(ii) a mérgezőképességre vagy az ökotoxicitásra vonatkozó adatok azt jelzik, hogy képessége van az emberi egészség vagy a környezet károsítására.
2. Az ajánló Részes Félnek a megfontolás okairól nyilatkozatot be kell nyújtania, mely magában foglalja, ahol lehetséges, a toxicitásra vagy az ökotoxicitásra vonatkozó adatok összehasonlítását a vegyi anyag nagy távolságra történő környezeti elszállítódásából eredményezett vagy számított, mért vagy előre jelzett szintjeivel, és egy rövid ismertetést annak jelzésére, miért szükséges a világszintű szabályozás.
3. Az ajánló Részes Félnek, a lehetséges mértékig és lehetőségeinek figyelembevételével, további információkat kell nyújtania a 6. cikk (8) bekezdésében említett, az ajánlatra vonatkozó bírálat támogatására. Ilyen javaslat készítésénél a Részes Fél bármely forrásból származó műszaki szakvéleményt igénybe vehet.
A felülvizsgálat célja annak értékelése, hogy a vegyi anyag, a nagy távolságra történő környezeti elszállítódás eredményeként, vezethet-e annyira jelentősen káros hatásra az emberi egészséget és/vagy a környezetet illetően, hogy világméretű intézkedésre legyen szükség. Ezen célból kockázati profilt kell kidolgozni, amely tovább elemzi és értékeli a D. mellékletben említett információkat és magában foglalja, amennyire lehetséges, a következő típusú információkat:
a) források, beleértve, ahol alkalmazható:
(i) gyártási adatok, beleértve a mennyiséget és a helyszínt;
(ii) felhasználásokat; és
(iii) kibocsátásokat, mint a különböző közegekbe történő kibocsátások és veszteségek;
b) veszélyességi értékelés a vonatkozó végpontra vagy végpontokra, beleértve az összetett vegyi anyagokat is magukba foglaló toxikológiai kölcsönhatások számításba vételét;
c) környezeti életút, beleértve a vegyi anyag kémiai és fizikai jellemzőire, valamint stabilitására vonatkozó adatokat és információkat és azok kapcsolatát a környezeti szállítódásával, a környezet részeiben és között történő átvitelével, lebomlásával és más anyagokká történő átalakulásával. A biokoncentrációs tényező vagy biológiai feldúsulási tényező, mért értékeken alapuló meghatározását elérhetővé kell tenni, kivéve, mikor monitoring adatokat használnak erre a célra;
d) monitoring adatok;
e) a helyi területeken való kitettség, és, különösen a nagy távolságra történő környezeti elszállítódás eredményeként, beleértve a biológiai hozzáférhetőségre vonatkozó információkat;
f) nemzeti és nemzetközi kockázati értékelések, felmérések és profilok, címkézési információk és veszélyességi osztályozások, ahol hozzáférhetőek; és
g) a vegyi anyag helyzete nemzetközi egyezményekben.
Az Egyezménybe történő becsatolás megfontolása alá eső, a vegyi anyagok lehetséges szabályozási intézkedéseire vonatkozó értékelést kell végezni, mely tartalmazza a lehetőségek teljes tárát, beleértve a kezelést és a kiküszöbölést. Ebből a célból meg kell adni a lehetséges szabályozási intézkedésekkel kapcsolatos társadalmi-gazdasági megfontolásokra vonatkozó, ide tartozó információkat, hogy lehetővé tegyék a Részes Felek konferenciájának döntéshozatalát. Az ilyen információknak kellően tekintetbe kell venniük a Részes Felek különböző lehetőségeit és körülményeit, és tartalmaznia kell a következő tartalmi követelmények megfontolását:
a) a kockázat csökkentését célzó lehetséges szabályzó intézkedések hathatósága és hatékonysága:
(i) műszaki megvalósíthatóság; és
(ii) költségek, beleértve a környezeti és egészségügyi költségeket;
b) alternatívák (termékek és eljárások):
(i) műszaki megvalósíthatóság;
(ii) költségek, beleértve a környezeti és egészségügyi költségeket;
(iii) eredményesség;
(iv) kockázat;
(v) elérhetőség; és
(vi) hozzáférhetőség;
c) a lehetséges szabályzó intézkedéseknek a társadalomra gyakorolt pozitív és/vagy negatív hatásai:
(i) egészség, beleértve a közegészséget, a környezeti és a munkahelyi egészséget;
(ii) mezőgazdaság, beleértve az akvakultúrát és az erdészetet;
(iii) a flóra és fauna (biodiverzitás);
(iv) gazdasági szempontok;
(v) a fenntartható fejlődés irányába tett haladás; és
(vi) társadalmi költségek;
d) hulladék és lerakásának következményei (különösen felhasználatlan növényvédőszer-készletek és a szennyezett területek megtisztítása):
(i) műszaki megvalósíthatóság; és
(ii) költségek;
e) az információk elérhetősége és közoktatás;
f) a szabályzó és monitoring lehetőségek helyzete; és
g) bármely foganatosított nemzeti vagy regionális szabályzó tevékenység, beleértve az alternatívákra vonatkozó információkat és egyéb vonatkozó kockázatkezelési információkat.”
4. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E törvény 2-3. §-a az Egyezmény 26. cikkében meghatározott időpontban lép hatályba.
(3) Az Egyezmény, illetve e törvény 2-3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külügyminiszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közétett egyedi határozatával állapítja meg.
(4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a környezetvédelemért felelős miniszter gondoskodik.
