1. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 10. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[10. § Termék értékesítésének minősül továbbá:]
„d) az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadása a jogosultnak, még abban az esetben is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a jogosult bocsátotta rendelkezésre.”
2. § Az Áfa tv. 57. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi szöveg jelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) Bírósági vagy más hatósági eljárás keretében bíróságnak vagy más hatóságnak nyújtott szolgáltatás esetében, ha az ennek fejében járó ellenértéket a bíróság vagy más hatóság határozattal (végzéssel) állapítja meg, teljesítés az ellenértéket megállapító jogerős határozatnak (végzésnek) a szolgáltatás nyújtójával történő közlése.”
3. § (1) Az Áfa tv. 85. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Mentes az adó alól:]
„f) az a szolgáltatásnyújtás – az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendő meg – és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet szociális ellátás keretében közszolgáltató – ilyen minőségében – teljesít;”
(2) Az Áfa tv. 85. §-a (1) bekezdésének h) és i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Mentes az adó alól:]
„h) az a szolgáltatásnyújtás – az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendő meg – és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet bölcsődei ellátás keretében közszolgáltató – ilyen minőségében – teljesít;
i) az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó óvodai, diákotthoni és kollégiumi ellátás – az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendő meg –, valamint az azokhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet köz- és felsőoktatás, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott egyéb oktatás keretében a közszolgáltató, közoktatási intézmény, felsőoktatási intézmény, egyéb felnőttképzést folytató intézmény vagy – nemzetközi szerződés alapján – belföldön működő külföldi kulturális intézet – ilyen minőségében – teljesít;”
4. § (1) Az Áfa tv. 88. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdésben említett választási jog külön-külön vagy együttesen gyakorolható oly módon, hogy az adókötelessé tétel – a (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel – az (1) bekezdés a), illetőleg b) pontja alá tartozó valamennyi termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra kiterjed.”
(2) Az Áfa tv. 88. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés jelölése (5) bekezdésre változik:
„(4) A (3) bekezdéstől eltérően, a belföldön nyilvántartásba vett adóalany dönthet úgy is, hogy választási jogát az (1) bekezdés b) pontja tekintetében csak a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanokra kiterjedően gyakorolja.”
5. § (1) Az Áfa tv. 95. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„95. § (1) Mentes az adó alól a termék importja a következő feltételek együttes teljesülése esetében:
a) az importáló a terméket a 89. § szerint adómentesen értékesíti;
b) az a) pont szerint értékesített termék küldeménykénti feladása belföldön vagy elfuvarozása belföldről legkésőbb a vámjogi szabad forgalomba bocsátásáról szóló határozat közlésétől számított, a (3) bekezdésben meghatározott határidőig megtörténik;
c) az importáló – a (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel – a termékre a Vám tv. rendelkezéseinek megfelelően adóbiztosítékot nyújt;
d) a terméket belföldön rendeltetésszerűen nem használják, egyéb módon nem hasznosítják;
e) a terméket a vámhatóság felhívására bemutatják.
(2) A termék vámjogi szabad forgalomba bocsátására irányuló árunyilatkozat megtétele során megfelelő okirat (így különösen: szerződés, egyéb kereskedelmi okmány) bemutatásával valószínűsíteni kell az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel teljesülését úgy, hogy abból kitűnjön a Közösség valamely más tagállamában adófizetésre kötelezettként nyilvántartásba vett beszerző neve, címe és az az adószáma, amely alatt e beszerzése után adót kell fizetnie e tagállam joga szerint.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában említett határidő 30 nap, amelyet az importáló indokolt kérelmére a vámhatóság legfeljebb egyszer, további 30 nappal meghosszabbíthat.
(4) Abban az esetben, ha az importáló képviseletére pénzügyi képviselőt bíz meg, az importáló helyett a termékre a pénzügyi képviselő is nyújthatja saját nevében – a Vám tv. rendelkezéseinek megfelelően – az adóbiztosítékot.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott adómentesség érvényesítése során a vámhatóság a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátására irányuló eljárásban megállapítja az adót, egyúttal azonban az adó megfizetésének felfüggesztéséről rendelkezik.
(6) Az (5) bekezdéstől eltérően az adómentesség nem érvényesül, és a vámhatóság a megállapított adó megfizetéséről is rendelkezik, ha az (1) bekezdés c)–e) pontjaiban, valamint a (2) bekezdésben meghatározott feltételek bármelyike már a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátásakor nem teljesül.
(7) Az adó megfizetésének felfüggesztése megszűnik, ha az (1) és (9) bekezdésben meghatározott feltételek
a) maradéktalan teljesítésével az adómentesség érvényesül;
b) bármelyikének nem teljesítésével az adómentesség nem érvényesül.
(8) Abban az esetben, ha az adó megfizetésének felfüggesztése a (7) bekezdés a) pontja szerint szűnik meg, a vámhatóság az importálót határozattal véglegesen mentesíti a megállapított adó megfizetése alól.
(9) A (8) bekezdésben említett határozat meghozatalának feltétele az is, hogy az importáló, illetőleg pénzügyi képviselője a (3) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő 15 napon belül igazolja, hogy
a) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel teljesült, és
b) eleget tett az (1) bekezdés a) pontjához fűződő,
ba) az Art. szerinti összesítőnyilatkozat-tételi kötelezettségnek, vagy
bb) bevallási kötelezettségnek [184. §], ha a ba) alpontban említett kötelezettség a (3) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő tizenötödik naphoz képest később válik esedékessé, vagy
bc) fizetendőadó-megállapítási kötelezettségnek [60. § (4) bekezdése] az ügylet teljesítését tanúsító számla vagy – számla hiányában – a kötelezettség teljesítését igazoló egyéb okirat bemutatásával, ha a bb) alpontban említett kötelezettség a (3) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő tizenötödik naphoz képest később válik esedékessé.
(10) Abban az esetben, ha az adó megfizetésének felfüggesztése a (7) bekezdés b) pontja szerint szűnik meg, a vámhatóság határozattal kötelezi az importálót a megállapított adó megfizetésére úgy, hogy a megfizetéshez fűződő egyéb jogkövetkezményekről a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátásáról szóló határozat meghozatalának időpontjára visszamenőleg rendelkezik,
(11) A vámhatóság az (1) bekezdés c) pontja szerint nyújtott adóbiztosítékot felszabadítja
a) a (8) bekezdésben említett határozat meghozatalával egyidejűleg; vagy
b) a (10) bekezdésben említett határozat alapján, ha az importáló az adót megfizette.”
(2) Az Áfa tv. 96. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„96. § (1) Abban az esetben, ha a termék importja során a vámeljárásban az importáló helyett annak közvetett vámjogi képviselője jár el, az importáló írásos meghatalmazása alapján a közvetett vámjogi képviselő a 95. § szerinti adómentesség érvényesítése érdekében is eljárhat az importáló helyett. A meghatalmazás érvényességéhez szükséges az is, hogy
a) az importáló belföldön nyilvántartásba nem vett és arra nem is kötelezett adóalany vagy olyan adóalany legyen, aki (amely) kizárólag a 95. § (1) bekezdésének a) pontjában említett eset miatt lenne belföldi nyilvántartásba vételre kötelezett, és
b) a közvetett vámjogi képviselő belföldön nyilvántartásba vett és közösségi adószámmal rendelkező adóalany legyen, akinek (amelynek) nincs olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető.
(2) Az (1) bekezdésben említett meghatalmazást a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátására irányuló árunyilatkozattal együtt kell a vámhatóságnak benyújtani.
(3) Érvényes meghatalmazás alapján a 95. § szerinti adómentesség érvényesítéséhez fűződő feltételeket a közvetett vámjogi képviselő teljesíti azzal, hogy a 95. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti termékértékesítéssel összefüggő, e törvényben és az Art.-ben meghatározott kötelezettségnek saját nevében úgy tesz eleget, hogy
a) az ügylet teljesítését tanúsító számlát mint az importáló meghatalmazottja bocsátja ki;
b) arról importálónként, ezen belül megbízásonként egymástól elkülönített nyilvántartást vezet;
c) bevallásában és összesítő nyilatkozatában az ügyletre vonatkozó adatokat a saját adataihoz képest elkülönítetten közli.
(4) A 95. § (6) és (10) bekezdésében említett esetekben a közvetett vámjogi képviselő az importálóval együtt egyetemlegesen felelős az adó megfizetéséért.
(5) Az importáló és közvetett vámjogi képviselője közötti megbízási szerződés megszűnése vagy a meghatalmazás visszavonása nem érinti a közvetett vámjogi képviselő (4) bekezdés szerinti felelősségét az adó megfizetéséért, ha a megszűnés azt követően következik be, miután a meghatalmazást a (2) bekezdés szerint a vámhatóságnak benyújtották.”
6. § Az Áfa tv. 108. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A 107. § szerinti adómentesség jogosulatlan igénybevétele esetében a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője köteles a rá át nem hárított adót megfizetni, vagy ha az adómentesség az adó utólagos visszatéríttetése formájában illeti meg, köteles a jogosulatlanul visszatérített adót visszafizetni.”
7. § (1) Az Áfa tv. 125. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A 124. §-tól eltérően az előzetesen felszámított adó levonható, ha]
„b) a 124. § (1) bekezdésének h) pontjában említett esetben a lakóingatlan igazoltan továbbértékesítési célt szolgál, azzal, hogy ha a lakóingatlan a 86. § (1) bekezdésének j) pontja alá tartozik, az értékesítő adóalanynak előzetesen élnie kell a 88. § szerinti választási jogával;”
(2) Az Áfa tv. 125. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 124. §-tól eltérően az előzetesen felszámított adó levonható abban az esetben is, ha az adóalany a terméket, szolgáltatást vállalkozásán belül
a) a 124. § (1) bekezdésének d) pontjában említett esetben igazoltan egészben vagy túlnyomó részben taxiszolgáltatás nyújtása érdekében használja;
b) a 124. § (1) bekezdésének d)–g) pontjaiban említett esetekben igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy hasznosítja, hogy azt bérbe adja;
c) a 124. § (1) bekezdésének c) pontjában és (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett esetekben igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy használja, egyéb módon hasznosítja, hogy az közvetlen anyagjellegű ráfordításként a b) pontban említett szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be;
d) a 124. § (1) bekezdésének h) pontjában említett esetben igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy hasznosítja, hogy azt bérbe adja, feltéve, hogy a 88. § szerinti választási jogával úgy élt, hogy a bérbeadást adókötelessé tette;
e) a 124. § (1) bekezdésének i) pontjában és (2) bekezdésének c) pontjában említett esetekben igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy használja, egyéb módon hasznosítja, hogy az közvetlen anyagjellegű ráfordításként a d) pontban említett adóköteles szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be;
f) a 124. § (1) bekezdésének i) pontjában és (2) bekezdésének c) pontjában említett esetekben igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy használja, egyéb módon hasznosítja, hogy az közvetlen anyagjellegű ráfordításként a lakóingatlan-értékesítés adóalapjába épül be azzal, hogy ha a lakóingatlan a 86. § (1) bekezdésének j) pontja alá tartozik, az értékesítő adóalanynak előzetesen élnie kell a 88. § szerinti választási jogával;
g) a 124. § (1) bekezdésének j) és k) pontjában említett esetekben igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy használja, egyéb módon hasznosítja, hogy az közvetlen anyagjellegű ráfordításként más termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be;
h) a 124. § (2) bekezdésének e) és f) pontjában említett esetekben igazoltan az általa üzemben tartott, 3,5 tonnát meghaladó legnagyobb össztömegű szárazföldi közlekedési eszköz üzemeltetése érdekében hasznosítja.”
8. § Az Áfa tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti:]
„b) a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására – ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is – irányul, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása vagy egyéb megváltoztatása építési hatósági engedély-köteles, amelyről a szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának;”
9. § Az Áfa tv. 156. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Az (1) bekezdésben említett engedély megszerzéséhez a következő feltételek együttes teljesülése szükséges:]
„c) a kérelmezőnek a tárgyévet megelőző naptári évben a 89., 98–109. és 111–112. §-ok szerint adómentes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékeként megtérített vagy megtérítendő – éves szinten göngyölített – összeg eléri vagy meghaladja
ca) az ugyanezen időszakban a 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékeként megtérített vagy megtérítendő – adó nélkül számított és éves szinten göngyölített – összeghez viszonyítottan a 67 százalékos hányadot, de legalább a 10 milliárd forintot; vagy
cb) a 20 milliárd forintot.”
10. § Az Áfa tv. 167. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[167. § Mentesül a nyugtakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha]
„b) a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték szolgáltatást nyújt;”
11. § Az Áfa tv. 169. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[169. § A számla kötelező adattartalma a következő:]
„f) az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére – a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján – az e törvényben alkalmazott vtsz., továbbá mennyisége, illetőleg a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére – a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján – az e törvényben alkalmazott SZJ, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető;”
12. § Az Áfa tv. 4. számú melléklete e törvény 1. számú melléklete szerint módosul.
13. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) a következő 20/B. §-sal egészül ki:
„20/B. § Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adómentes termékimportot megalapozó közösségi adómentes termékértékesítést közvetett vámjogi képviselő igénybevételével teljesítő importáló mentesül a bejelentkezési kötelezettség teljesítése alól, ha belföldön más adóköteles tevékenységet nem folytat.”
14. § (1) Az Art. 22. §-ának (1) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki:
[(1) Az általános forgalmi adó alanya az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy]
„f) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint kizárólag az adómentes termékimportot megalapozó Közösségen belüli termékértékesítés miatt válik az általános forgalmi adó alanyává, és az adómentes termékimportot nem közvetett vámjogi képviselő igénybevételével teljesíti,
g) az általános forgalmi adóról szóló törvény 96. §-ában meghatározott közvetett vámjogi képviselőként jár el.”
(2) Az Art. 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat megváltoztatását – az e)–g) pontok kivételével – a változtatást megelőző adóév utolsó napjáig kell bejelenteni. Ha az adózó az alanyi adómentességre jogosító értékhatárt az adóév közben lépte túl, a bejelentést a 23. § (3) bekezdés szerint kell megtenni. Az adózó az (1) bekezdés e) pontja szerinti nyilatkozattétel és annak változásának bejelentése alól mentesül, ha kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott adómentes termékimportot megalapozó közösségi adómentes termékértékesítést, mint közösségi kereskedelmi kapcsolatot közvetett vámjogi képviselő igénybevételével létesít.”
(3) Az Art. 22. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az állami adóhatóság az (5)–(6) bekezdések szerinti bejelentés alapján az adózó részére, illetve ha a nyilatkozat tételekor a közvetett vámjogi képviselő adózó közösségi adószámmal nem rendelkezik, az (1) bekezdés g) pontja alapján a közvetett vámjogi képviselő részére közösségi adószámot állapít meg.”
15. § Az Art. 31. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adóbevallás az adózó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó, a költségvetési támogatás alapja és összege megállapításához szükséges adatokat tartalmazza. Az adózó az önadózással megállapított adóról – ideértve a közvetett vámjogi képviselőnek az importáló helyett a saját nevében teljesített adóbevallását is, az eljárási illetékek kivételével –, továbbá költségvetési támogatásról adónként, költségvetési támogatásonként az erre a célra rendszeresített nyomtatványon adóbevallást tesz. A költségvetési támogatás előlegének, illetve gyakoribb igénybevételének igénylése nem minősül adóbevallásnak. Az adóhatóság olyan nyomtatványt is rendszeresíthet, amely alkalmas több jogcímen fennálló adókötelezettség, költségvetési támogatásigénylés bevallására, illetve az adókötelezettség bevallása mellett költségvetési támogatás igénylésére.”
16. § Az Art. 36/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az adóigazolás annak 15 napos érvényességi idején belül az e § hatálya alá tartozó kifizetéseknél több kifizetőnél is felhasználható.”
17. § Az Art. 1. számú melléklete e törvény 2. számú melléklete szerint módosul.
18. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 7. §-ának b) és e) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § a következő f) ponttal egészül ki:
[Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy:]
„b) a vagyoni típusú adók körében az adót egységesen – tételes összegben vagy a korrigált forgalmi érték alapulvételével vagy a számított érték alapján – határozhatja meg,”
„e) a vállalkozó (52. § 26. pont) üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze utáni építményadó, telke utáni telekadó, továbbá a vállalkozók kommunális adója és a helyi iparűzési adó megállapítása során – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a 6. § d) pontja nem alkalmazható. A vállalkozók kommunális adója és a helyi iparűzési adó esetén adónemenként egy adómérték alkalmazható. A vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze utáni építményadó, telke utáni telekadó alapjának alapterület szerinti megállapítása esetén kizárólag az adótárgy fajtája, illetőleg a településen belüli földrajzi elhelyezkedése alapján állapítható meg differenciált adómérték,
f) a számított érték alapú és a korrigált forgalmi érték alapú építményadóban a lakás, illetve az egyéb építmény esetén egy-egy, a számított érték alapú és a korrigált forgalmi érték alapú telekadóban a lakáshoz tartozó telek, illetve az egyéb telek esetén egy-egy adómérték alkalmazható.”
19. § A Htv. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § Az adó alapja az önkormányzat döntésétől függően:
a) az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete, vagy
b) az építmény korrigált forgalmi értéke, vagy
c) az építmény számított értéke.”
20. § A Htv. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § Az adó évi mértékének felső határa:
a) a 15. § a) pontja szerinti adóalap-megállapításnál 900 Ft/m2,
b) a 15. § b) pontja szerinti adóalap-megállapításnál a korrigált forgalmi érték 3%-a,
c) a 15. § c) pontja szerinti adóalap-megállapításnál
ca) lakás esetén az adóalap 0,5%-a,
cb) a ca) pontba nem tartozó építmény esetén az adóalap 1,5%-a.”
21. § A Htv. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § Az adó alapja az önkormányzat döntésétől függően:
a) a telek m2-ben számított területe, vagy
b) a telek korrigált forgalmi értéke, vagy
c) a telek számított értéke.”
22. § A Htv. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § Az adó évi mértékének felső határa:
a) a 21. § a) pontja szerinti adóalap-megállapításnál 200 Ft/m2,
b) a 21. § b) pontja szerinti adóalap-megállapításnál a korrigált forgalmi érték 3%-a,
c) a 21. § c) pontja szerinti adóalap-megállapításnál
ca) lakáshoz tartozó telek, telekhányad esetén az adóalap 0,5%-a,
cb) a ca) pontba nem tartozó telek, telekhányad esetén az adóalap 1,5%-a.”
23. § Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Adómód tv.) 378. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvénynek a Htv. 6. § d) pontját, 22/A. §-át, 52. §-ának 5., 6., 8., 9., 10., 20., 45–60. pontjait és új 1. és 2. számú mellékletét megállapító rendelkezései 2009. január l-jén lépnek hatályba.”
24. § Az Adómód tv. 438. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„438. § 2009. január 1-jétől a Htv. 13. §-ának g) pontja hatályát veszti.”
25. § Ez a törvény – a 27., 28. és 32. §-ban foglaltak figyelembevételével – 2008. május 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit – a 26. és 33–35. §-okban foglaltak figyelembevételével – ettől az időponttól kezdődően kell alkalmazni.
26. § (1) Az Áfa tv. e törvénnyel megállapított rendelkezéseit – a (2) és (3) bekezdésekben, valamint a 27. és 33–34. §-okban foglaltak kivételével – azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben az adófizetési kötelezettség, illetőleg az adólevonási jog 2008. május 1. napján vagy azt követően keletkezik.
(2) Az Áfa tv. e törvénnyel megállapított 95. és 96. §-át, valamint az Art. e törvénnyel megállapított 20/B. §-át, 22. §-a (1) bekezdésének f) és g) pontját, 22. §-ának (2) és (7) bekezdését, 31. §-ának (1) bekezdését és e törvénnyel módosított 1. számú mellékletét azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátására irányuló eljárás 2008. május 1. napján vagy azt követően kezdődik.
(3) Az Áfa tv. e törvénnyel módosított 4. számú mellékletét azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a termék kiraktározásának indítványozása 2008. május 1. napján vagy azt követően kezdődik.
27. § (1) Az Áfa tv. e törvénnyel megállapított 88. §-ának (3) és (4) bekezdése, 108. §-ának (8) bekezdése, 156. §-a (2) bekezdésének c) pontja és 167. §-ának b) pontja, valamint az Art. e törvénnyel megállapított 36/A. §-ának (7) bekezdése, e törvény 30. és 35. §-a e törvény kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E törvény kihirdetését követő napon lép hatályba az Áfa tv. e törvénnyel megállapított 125. §-a (1) bekezdésének b) pontja és 125. §-ának (2) bekezdése is, azzal, hogy rendelkezéseit azokban az esetekben is alkalmazni lehet, amelyekben az adólevonási jog 2008. január 1. napján vagy azt követően keletkezik.
28. § (1) A Htv. és Adómód tv. e törvénnyel módosított rendelkezései – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – 2009. január l-jén lépnek hatályba.
(2) Az Adómód tv. 133. §-a, 136–137. §-ai, 139–140. §-ai nem lépnek hatályba.
29. § (1) 2008. május 1. napján az Áfa tv. 170. §-a (1) bekezdésének d) pontja hatályát veszti.
(2) E törvény 1–24. és 31. §-ai, az azokat megelőző alcímek, valamint e törvény 1. és 2. számú melléklete 2008. május 2. napján hatályát veszti.
30. § E törvény kihirdetését követő napon az Adómód tv. 382. § (2) bekezdése hatályát veszti.
31. § 2008. május 1. napján az Áfa tv.
a) 64. §-ának (3) bekezdésében a „jogi rendelkezéseket alkalmazni” szövegrész helyébe a „jogi rendelkezéseket kell alkalmazni” szövegrész,
b) 113. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „Vámrendelet” szövegrész helyébe a „Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet” szövegrész,
c) 172. §-ában a „[168. § j) pontja]” szövegrész helyébe a „[169. § j) pontja]” szövegrész,
d) 197. §-ának (1) bekezdésében az „egészben vagy túlnyomó részben” szövegrész helyébe az „egészben vagy meghatározó részben” szövegrész,
e) 4. számú melléklete 2. pontjának a) alpontjában a „Vámvégrehajtási-rendelet” szövegrész helyébe a „Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet” szövegrész
lép.
32. § (1) Ha a belföldön nyilvántartásba vett adóalany e törvény kihirdetését követő napig az állami adóhatóságnak nyilatkozott arról, hogy az Áfa tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontjában említett szolgáltatásnyújtását adókötelessé teszi, nyilatkozatát e törvény kihirdetését követő naptól számított 30 napon belül a lakóingatlan bérbeadására vonatkozóan – az Áfa tv. e törvénnyel megállapított 88. §-ának (4) bekezdésére tekintettel – megváltoztathatja. A lakóingatlan-bérbeadás adó alóli mentességére vonatkozó nyilatkozat e törvény kihirdetését követő naptól kezdődően alkalmazandó.
(2) Ha a belföldön nyilvántartásba vett adóalany e törvény kihirdetését követő napig az Áfa tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontjában említett szolgáltatásnyújtás adókötelessé tételéről nem tett nyilatkozatot, e törvény kihirdetését követő naptól számított 30 napon belül nyilatkozhat arról, hogy az Áfa tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontjában említett szolgáltatásnyújtást a lakóingatlan bérbeadása kivételével adókötelessé teszi. A nyilatkozat e törvény kihirdetését követő naptól kezdődően alkalmazandó.
(3) Ha az adózó az Áfa tv.-ben, illetve ehhez kapcsolódóan az Art.-ben előírt 2007. november 16. és 2008. február 15. napja közötti időszakban teljesítendő bejelentési, változásbejelentési kötelezettségét elmulasztotta, vagy teljesített bejelentésének tartalmát megváltoztatja, a mulasztás pótlását, illetve a választási jogának felülbírálatát bejelentheti e törvény kihirdetését követő naptól számított 30 napon belül. E bejelentések teljesítését az Áfa tv. és az Art. alkalmazásában úgy kell tekinteni, mintha azt az adózó a törvényes határidőben teljesítette volna. Az e bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók az Áfa tv. 269. §-ának (1) bekezdése szerinti, 2008. február 15. napjáig teljesíthető nyilatkozat pótlására, illetve a nyilatkozat módosítására.
(4) Az (1)–(3) bekezdésekben említett nyilatkozatot legkésőbb a határidő utolsó napján kell az adóhatósághoz benyújtani vagy postára adni. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
33. § (1) Az a szociális, gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi intézményt fenntartó, aki (amely) az Áfa tv. 2008. január 1-jén hatályos 85. §-a (1) bekezdésének f), h) és i) pontjaira tekintettel nem csökkentette az étkeztetés fejében külön megtérítendő térítési díj összegét – ideértve a bölcsődei intézményi térítési díj összegét is –, azt az Áfa tv. e törvénnyel megállapított 85. §-a (1) bekezdésének f), h) és i) pontjaira tekintettel nem emelheti meg.
(2) Arra az adóalanyra, aki (amely) az Áfa tv. e törvénnyel megállapított 85. §-a (1) bekezdésének f), h) és i) pontjaiban említett étkeztetési szolgáltatását nem külön megtérítendő ellenérték fejében, hanem jogszabály alapján, kötelezően ingyenesen nyújtja, az így teljesített szolgáltatásnyújtására – 2008. december 31. napjáig bezárólag – az Áfa tv. 14. §-ának (2) bekezdése nem alkalmazandó.
(3) Arra az adóalanyra, aki (amely) az Áfa tv. 2008. január 1-jén hatályos 85. §-a (1) bekezdésének i) pontjában említett köz- és felsőoktatáshoz (ide nem értve az óvodai, diákotthoni és kollégiumi ellátást) közvetlenül kapcsolódóan végzett étkeztetési szolgáltatását nem külön megtérítendő ellenérték fejében, hanem jogszabály alapján, kötelezően ingyenesen nyújtja, az így teljesített szolgáltatásnyújtására – 2008. január 1. napjától 2008. december 31. napjáig bezárólag – az Áfa tv. 14. §-ának (2) bekezdése nem alkalmazandó.
34. § Az Áfa tv. 2008. április 30. napján hatályos 142. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott azon szolgáltatásnyújtásra, amely esetében
a) az Áfa tv. szerinti teljesítés legkésőbb 2008. április 30. napjáig megtörténik, az Áfa tv. 2008. április 30. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni még akkor is, ha a szolgáltatás igénybevevőjének a fizetendő adót – az Áfa tv. 60. §-a szerint – 2008. április 30. napját követően kell megállapítania;
b) a szolgáltatás igénybevevőjének a fizetendő adót – az Áfa tv. 60. §-a szerint – legkésőbb 2008. április 30. napjáig kell megállapítania, az Áfa tv. 2008. április 30. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni még akkor is, ha az Áfa tv. szerinti teljesítés 2008. április 30. napját követően történik meg.
35. § Az Art. 36/A. §-át – ideértve az e törvény 16. §-ával megállapított, Art. 36/A. § új (7) bekezdését is –, 85/A. § (3) bekezdésének utolsó mondatát, 88/A. § (2) bekezdésének d) pontját és 172. §-ának (17) bekezdését 2009. január 1-jétől kell alkalmazni azzal, hogy a 2008. március l-jétől esedékes kifizetések együttes adóigazolás nélkül is teljesíthetők.
1. Az Áfa tv. 4. számú mellékletének 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. A kiraktározás indítványozásának feltétele, hogy a kiraktározó a kiraktározandó termék után adóbiztosítékot nyújtson. Abban az esetben, ha a kiraktározó képviseletére pénzügyi képviselőt bíz meg, a kiraktározó helyett a pénzügyi képviselő is nyújthatja saját nevében az adóbiztosítékot. Mentesül az adóbiztosíték nyújtása alól az a kiraktározó, illetőleg az a pénzügyi képviselő, aki (amely) az Art. rendelkezései szerint egyúttal minősített adózó is.”
2. Az Áfa tv. 4. számú mellékletének 38. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. A vámhatóság a 19., illetőleg a 37. pont szerint nyújtott adóbiztosítékot felszabadítja, ha a kiraktározó a kiraktározott termék adójogi helyzetének rendezését a kiraktározástól számított 90 napon belül igazolja. Ellenkező esetben a vámhatóság az esedékessé vált adót kiszabja és beszedi, megfizetés hiányában a kiraktározáshoz nyújtott adóbiztosíték terhére érvényesíti.”
1. Az Art. 1. számú mellékletének I/B. 3. a) ab) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[a) Az általános forgalmi adóról az adófizetésre kötelezett adózónak]
„ab) havonként kell adóbevallást benyújtania, ha a tárgyévet megelőző második évben az elszámolandó adójának éves szinten összesített – vagy annak időarányosan éves szintre átszámított – összege pozitív előjelű, és az 1 millió forintot elérte, valamint az aj), ak) és al) pontban meghatározott adózónak;”
2. Az Art. 1. számú mellékletének I/B. 3. a) pontja a következő ak)–am) pontokkal egészül ki:
[a) Az általános forgalmi adóról az adófizetésre kötelezett adózónak]
„ak) havonként kell adóbevallást benyújtania az általános forgalmi adóról szóló törvény 96. §-ában meghatározott közvetett vámjogi képviselőnek;
al) havonként kell adóbevallást benyújtania annak az adózónak, aki (amely) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adómentes termékimportot megalapozó közösségi termékértékesítésen kívül adóalanyiságot keletkeztető termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást belföldön nem végez azzal, hogy nem kell adóbevallást benyújtani arról a hónapról, melyben az adózó az e pontban meghatározott termékértékesítést sem végzett;
am) az ak), illetve al) alpont szerinti havi bevallást első alkalommal arról a hónapról kell benyújtani, amelyben az adózó az Art. 22. § (1) bekezdés f) vagy g) pontjában meghatározott nyilatkozat vagy a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátására irányuló árunyilatkozat tételére köteles. A havi elszámolásra való évközi áttérés esetén az áttérést megelőző, bevallással le nem fedett időszakról az adózó az első alkalommal benyújtandó havi bevallással egyidejűleg tesz bevallást és az adót a bevallással egyidejűleg fizeti meg, illetve ettől az időponttól igényelheti vissza.”
3. Az Art. 1. számú mellékletének I/B. 3. d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„d) A közösségi adószámmal rendelkező általános forgalmiadó-alany az adóhatóság által erre a célra rendszeresített nyomtatványon a negyedévet követő hó 20. napjáig nyilatkozik az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalany részére az adott negyedévben teljesített termékértékesítésről – ideértve azt az esetet is, amikor a közvetett vámjogi képviselő az importáló helyett, de a saját nevében tesz bevallást az importáló által teljesített termékértékesítésről –, az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalanytól megvalósított termékbeszerzésről, a vevő, illetve az eladó közösségi adószámáról, valamint az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott európai közösségi területen belül teljesített termékértékesítés és termékbeszerzés általános forgalmi adó nélkül számított ellenértékéről (összesítő nyilatkozat). Az összesítő nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül. Nem kell nyilatkozatot tenni arról a negyedévről, amelyben az általános forgalmiadó-alany közösségi kereskedelmet nem folytatott.”
