A Felek együttműködést alakítanak ki, amely a következő illegális tevékenységek megelőzésére irányul:
- illegális gazdasági tevékenységek, beleértve a korrupciót;
- különböző áruk, ezen belül ipari hulladék illegális kereskedelme, tiltott fegyverkereskedelem;
- hamisítás.
Az előbb említett területeken az együttműködés a kölcsönös konzultáción és a szoros interakción alapul. Az együttműködés technikai és közigazgatási segítséget foglalhat magában a következő területeken:
- nemzeti jogszabályok megfogalmazása az illegális tevékenységek megelőzése területén;
- információs központok létrehozása;
- az illegális tevékenységek megelőzésével foglalkozó intézmények hatékonyságának fokozása;
- a személyzet képzése és kutatási infrastruktúra kialakítása;
- az illegális tevékenységeket megakadályozó, kölcsönösen elfogadható intézkedések kidolgozása.
(1) A Felek egyetértenek abban, hogy erőfeszítésekre és együttműködésre van szükség annak megelőzése érdekében, hogy pénzügyi rendszereiket általában a bűncselekményekből, és különösen a tiltott kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos bűncselekményekből származó bevételek tisztára mosására használják fel.
(2) Az együttműködés e területen közigazgatási és technikai segítségnyújtást foglal magában, amelynek célja, hogy a Közösség és az illetékes nemzetközi fórumok, beleértve a Pénzügyi Akció Munkacsoportot (FATF), által elfogadott előírásokkal összevethető megfelelő előírásokat határozzon meg a pénzmosás ellen.
A Felek hatásköreiken és illetékességeiken belül együttműködnek a kábítószerek és a pszichotróp anyagok tiltott előállítása, beszerzése és kereskedelme megakadályozására irányuló politikák és intézkedések hatékonyságának és eredményességének fokozásában, beleértve a kémiai prekurzorok terjesztésének megakadályozását, valamint a kábítószer iránti kereslet megelőzésének és csökkentésének előmozdítását. Ami a kábítószerek és a pszichotróp anyagok tiltott előállítására használt kémiai prekurzorok és egyéb anyagok ellenőrzését illeti, ezen együttműködés a Közösség és az érintett nemzetközi fórumok által elfogadott előírásokra támaszkodik, mint például a Kémiai Akció Munkacsoport előírásai. Az együttműködés e területen a Felek közötti, a különböző, kábítószerek elleni harccal kapcsolatos területeken meghatározandó célkitűzéseikre és a meghozandó intézkedésekre vonatkozó kölcsönös konzultációkon és szoros együttműködésen alapul.
(1) A Felek újra kinyilvánítják a területeik közötti elvándorlási hullámok közös kezelésének kiemelt fontosságát. Együttműködésük megerősítése céljából minden migrációval kapcsolatos kérdésben globális párbeszédet kezdenek, beleértve az illegális migrációt, az emberkereskedelmet, továbbá a migrációval kapcsolatos kérdéseknek a migránsok származási országa szociogazdasági fejlesztésére irányuló nemzeti stratégiába való beemelését.
(2) Az együttműködés alapját a Felekkel történő közös konzultáció során történő speciális szükségletek felmérése képezi; az együttműködést a hatályban lévő közösségi és nemzeti jogszabályoknak megfelelően hajtják végre. Az együttműködés különösen a következőkre terjed ki:
a) a migráció mögött meghúzódó valós okok;
b) a nemzetközi védelemről szóló nemzeti törvények és gyakorlatok kialakítása és végrehajtása, a menekültek jogállásáról szóló, 1951. évi Genfi Egyezmény és 1967. évi jegyzőkönyv rendelkezéseire tekintettel, illetve minden további regionális vagy nemzetközi jogi okmány rendelkezései végrehajtása a „visszaküldés tilalma” elv tiszteletben tartása céljából;
c) a beléptetési szabályok, továbbá a befogadott személyek jogai és jogállása, a legális helyzetben lévő migránsokkal való egyenlő bánásmód és társadalmi integrációjuk, a legális migránsok oktatása és képzése, intézkedések a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni harc területén;
d) egy hatékony megelőzésen alapuló politika kialakítása az illegális bevándorlás és az emberkereskedelem ellen, beleértve annak tanulmányozását, hogy hogyan lehet harcolni az embercsempészek és emberkereskedők, hálózatai és szervezetei ellen és hogyan lehet e kereskedelem ellen megvédeni annak áldozatait;
e) valamely ország területén illegálisan tartózkodó személyek emberséges és tisztességes körülmények között történő visszautazása, beleértve az önkéntes hazatérés előmozdítását, továbbá visszafogadása a (3) bekezdésnek megfelelően;
f) a vízum kérdése, különösen a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken;
g) a határellenőrzések területe, különösen ami a szervezést, a képzést, a hatékonyabb gyakorlatot és a terepen helyszínen alkalmazott egyéb intézkedéseket illeti, továbbá adott esetben berendezés nyújtása biztosítása, figyelembe véve ugyanakkor az ilyen berendezések kettős felhasználásának lehetőségét.
(3) Az illegális bevándorlás megelőzését és kézben tartását célzó együttműködés keretében, a Felek megállapodnak abban, hogy visszafogadják illegális kivándorlóikat. E célból:
- a Tádzsik Köztársaság vállalja, hogy visszafogadja az Európai Unió valamely tagállama területén illegálisan tartózkodó állampolgárait, azok kérésére és minden más formalitás nélkül;
és
- az Európai Unió minden tagállama vállalja, hogy visszafogadja a Tádzsik Köztársaság területén illegálisán tartózkodó állampolgárait, azok kérésére és minden más formalitás nélkül.
Az Európai Unió tagállamai és a Tádzsik Köztársaság e célból állampolgáraikat a megfelelő személyazonossági okmánnyal látják el.
A Felek megállapodnak abban, hogy bármely Fél kérésére és a lehető legrövidebb időn belül aláírnak egy olyan megállapodást, mely szabályozza a Tádzsik Köztársaság és az Európai Közösség tagállamaira vonatkozó specifikus kötelezettségeket a visszafogadást illetően, és amely más országok állampolgárai, illetve a hontalanok visszafogadására való kötelezettséget is tartalmaz.
E megállapodás alkalmazásában, a „Felek” kifejezés alatt az Európai Közösség, annak minden egyes tagállama és a Tádzsik Köztársaság értendő.
A Felek megerősítik a terrorizmus elleni küzdelem kiemelt jelentőségét és a nemzetközi egyezményekkel, illetve jogszabályaikkal és rendeleteikkel összhangban együttműködnek a terrorcselekmények megelőzése és megszüntetése céljából. A Felek különösen az alábbiakban működnek együtt:
- az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa 1373. számú határozata és egyéb ENSZ határozatok, illetve a témával kapcsolatos egyéb egyezmények és nemzetközi jogi okmány teljes mértékű megvalósítása keretében;
- a nemzetközi és nemzeti joggal összhangban, a terrorcsoportokról és támogató hálózataikról való információcsere;
- a terrorizmus elleni harcban használt eszközökről és módszerekről való nézőpont-egyeztetés keretében, beleértve a technikai és a képzési területeket, illetve a terrorizmus megelőzését célzó tapasztalatcserét.
A Felek vállalják, hogy támogatják, ösztönzik és megkönnyítik a kulturális együttműködést. Az együttműködésbe adott esetben bevonhatók a közösségi kulturális együttműködési programok, illetve egy vagy több tagállam kulturális együttműködési programjai, és további, kölcsönös érdeklődésre számot tartó tevékenységek alakíthatók ki.
E megállapodás célkitűzéseinek elérése érdekében és a 74., a 75. és a 76. cikkel összhangban a Tádzsik Köztársaság technikai segítségnyújtásként anyagi támogatás formájában ideiglenes pénzügyi támogatásban részesül a Közösségtől.
E pénzügyi támogatást a vonatkozó tanácsi rendelet és a TACIS-program keretében előírt intézkedések szabályozzák. A Tádzsik Köztársaság az ország szükségleteivel arányosan egyéb közösségi támogatásban is részesülhet. Külön figyelmet fordítanak a támogatás koncentrációjára, a támogatási eszközök koordinációjára, a különböző típusú közösségi humanitárius segélyek és rehabilitációs segélyek közötti kapcsolatra és a fejlesztésre. A szegénység elleni küzdelem részét fogja képezni a közösségi programoknak.
A közösségi pénzügyi támogatás célkitűzéseit és területeit indikatív programban állapítják meg, amely a Közösség és a Tádzsik Köztársaság között közös egyetértéssel létrejött, a Tádzsik Köztársaság igényeinek, ágazati abszorpciós kapacitásának és a reformok terén elért előrehaladásának figyelembevételével meghatározott prioritásokat tükrözi. A Felek tájékoztatják erről az Együttműködési Tanácsot.
A rendelkezésre álló erőforrások optimális felhasználása érdekében a Felek gondoskodnak arról, hogy a közösségi segítségnyújtást szorosan összehangolják a más forrásokból, így a tagállamoktól, más országoktól és nemzetközi szervezetektől, például a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banktól, valamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól származó hozzájárulásokkal.
A megállapodással Együttműködési Tanács jön létre, amely felügyeli e megállapodás végrehajtását. Az Együttműködési Tanács miniszteri szinten ül össze saját maga által meghatározott rendszerességgel. Megvizsgálja a megállapodás keretében felmerülő valamennyi nagyobb jelentőségű ügyet, valamint az e megállapodás célkitűzéseinek elérése szempontjából kölcsönös érdeklődés tárgyát képező egyéb kétoldalú és nemzetközi kérdést. Az Együttműködési Tanács, a két Fél közötti közös megegyezéssel, megfelelő ajánlásokat is tehet.
(1) Az Együttműködési Tanács egyrészről az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága tagjaiból, másrészről a tádzsik kormány tagjaiból áll.
(2) Az Együttműködési Tanács maga állapítja meg eljárási szabályait.
(3) Az Együttműködési Tanács elnökségét felváltva a Közösség egy képviselője, illetve a tádzsik kormány egy tagja látja el.
(1) Az Együttműködési Tanácsot feladatainak ellátása során az Együttműködési Bizottság segíti, amely egyrészről az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága tagjainak képviselőiből, másrészről a tádzsik kormány képviselőiből áll, rendszerint főtisztviselői szinten. Az Együttműködési Bizottság elnöki tisztségét felváltva a Közösség, illetve a Tádzsik Köztársaság látja el.
Az Együttműködési Tanács eljárási szabályzatában meghatározza az Együttműködési Bizottság feladatait, amelyek magukban foglalják az Együttműködési Tanács üléseinek előkészítését, továbbá a Bizottság működésének módját.
(2) Az Együttműködési Tanács átruházhatja hatáskörei egészét vagy egy részét az Együttműködési Bizottságra, amely biztosítja az Együttműködési Tanács ülései közötti folyamatosságot.
Az Együttműködési Tanács dönthet egyéb olyan különbizottság vagy testület felállításáról, amely segíthet feladatai végrehajtásában, és meghatározza az ilyen bizottságok összetételét, feladatait és működésének módját.
Az olyan kérdések megvizsgálásakor, amelyek e megállapodás keretében a WTO valamely cikkét említő rendelkezéssel kapcsolatban merülnek fel, az Együttműködési Tanács a lehető legszélesebb körben azt az értelmezést veszi figyelembe, amelyet a kérdéses WTO-cikk tekintetében a WTO tagjai általánosan alkalmaznak.
A megállapodással parlamenti együttműködési bizottság jön létre. E bizottság a Tádzsik Parlament és az Európai Parlament tagjai számára lehetőséget biztosít a találkozásra és a véleménycserére, különösen a parlamenti szintű politikai párbeszédet érintő kérdések terén. A bizottság az általa meghatározott időközönként ül össze.
(1) A parlamenti együttműködési bizottság egyrészről az Európai Parlament tagjaiból, másrészt pedig a Tádzsik Parlament tagjaiból áll.
(2) A parlamenti együttműködési bizottság maga állapítja meg eljárási szabályzatát.
(3) A parlamenti együttműködési bizottság elnökségét felváltva az Európai Parlament, illetve a Tádzsik Parlament látja el, az eljárási szabályzatban megállapított rendelkezéseknek megfelelően.
A parlamenti együttműködési bizottság e megállapodás végrehajtása tekintetében tájékoztatást kérhet az Együttműködési Tanácstól; az Együttműködési Tanács a bizottság számára a kért tájékoztatást megadja.
A parlamenti együttműködési bizottságot tájékoztatják az Együttműködési Tanács ajánlásairól.
A parlamenti együttműködési bizottság ajánlásokat tehet az Együttműködési Tanácsnak.
(1) E megállapodás alkalmazásában, mindkét Fél elkötelezi magát annak biztosítására, hogy a másik Fél természetes és jogi személyei - személyi és tulajdonjogaik védelmében, ideértve a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonra vonatkozó jogokat is - saját állampolgáraihoz képest megkülönböztetéstől mentesen fordulhassanak a Felek illetékes bíróságaihoz és közigazgatási szerveihez.
(2) A Felek hatásköreik és illetékességeik korlátain belül:
- ösztönzik a választottbírósági eljárás alkalmazását a Közösség és a Tádzsik Köztársaság gazdasági szereplői között megkötött kereskedelmi és együttműködési ügyletekből eredő viták rendezésében;
- megállapodnak abban, hogy amennyiben a vitát választottbíróság elé terjesztik, mindkét vitás Fél, kivéve, ha a Felek által választott választottbíróság szabályai másképpen rendelkeznek, maga választhatja meg saját választottbíróját, függetlenül állampolgárságától, és hogy az elnöklő harmadik választottbíró vagy az egyéni választottbíró harmadik állam állampolgára lehet;
- azt ajánlják gazdasági szereplőiknek, hogy kölcsönös egyetértésben válasszák meg a szerződéseikre alkalmazandó jogot;
- ösztönzik az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága (UNCITRAL) által kidolgozott választottbírósági szabályok alkalmazását és a New Yorkban, 1958. június 10-én aláírt, a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló egyezményt aláíró államok választottbíróságai által bonyolított választottbírósági eljárás igénybevételét.
E megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg abban egyik Felet sem, hogy hatásköreiken és illetékességeiken belül meghozzák azokat az intézkedéseket:
a) amelyeket a lényeges biztonsági érdekeivel ellentétes információközlés megelőzése érdekében szükségesnek tart;
b) amelyek fegyverek, lőszerek és hadianyagok előállításával vagy kereskedelmével, valamint kutatásával, fejlesztésével vagy védelmi szempontból elengedhetetlen gyártásával kapcsolatosak, azzal a feltétellel, hogy az ilyen intézkedések a nem kifejezetten katonai célú termékek tekintetében nem befolyásolják hátrányosan a versenyfeltételeket;
c) amelyeket a közrend fenntartását érintő, súlyos belső zavargások esetén saját biztonsága érdekében, háború vagy háborús veszéllyel fenyegető súlyos nemzetközi feszültség esetén, vagy a béke és a nemzetközi biztonság fenntartása céljából általa elfogadott kötelezettségek végrehajtása érdekében elengedhetetlennek tart;
d) amelyeket a kettős felhasználású ipari áruk és technológiák ellenőrzése során nemzetközi kötelezettségei és vállalásai betartásához szükségesnek tart.
(1) Az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken és az abban foglalt különös rendelkezések sérelme nélkül:
- a Tádzsik Köztársaság által a Közösség tekintetében alkalmazott szabályok nem vezethetnek megkülönböztetéshez a tagállamok, állampolgáraik vagy társaságaik között,
- a Közösség által a Tádzsik Köztársaság tekintetében alkalmazott szabályok nem vezethetnek megkülönböztetéshez a tádzsik állampolgárok vagy társaságok és cégek között.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem érintik a Felek azon jogát, hogy alkalmazzák adójogszabályaik vonatkozó rendelkezéseit azokra az adózókra, akik lakóhelyük tekintetében nincsenek azonos helyzetben.
(1) Bármelyik Fél e megállapodás alkalmazásából vagy értelmezéséből adódó bármely vitát az Együttműködési Tanács elé terjesztheti.
(2) Az Együttműködési Tanács a vitát ajánlással rendezheti.
(3) Abban az esetben, ha a vitát nem lehetséges a (2) bekezdés szerint rendezni, bármelyik Fél értesítheti a másik Felet egyeztető kijelöléséről; ekkor a másik Fél két hónapon belül köteles egy második választott bírót kijelölni. Ennek az eljárásnak az alkalmazása szempontjából a Közösséget és a tagállamokat együtt az egyik Félnek kell tekinteni.
Az Együttműködési Tanács kijelöl egy harmadik egyeztető bírót.
Az egyeztető bírák ajánlásukat többségi szavazással hozzák meg. Az ilyen ajánlások a Felekre nézve nem kötelezők.
A Felek megállapodnak abban, hogy valamely Fél kérésére a megfelelő csatornákon keresztül haladéktalanul konzultálnak annak érdekében, hogy megvitassák az e megállapodás értelmezése vagy végrehajtása, illetve a Felek közötti kapcsolatok egyéb vonatkozása tekintetében felmerülő ügyeket.
E cikk rendelkezései semmilyen módon nem érintik és nem sértik a 12., 88. és 94. cikket.
Az Együttműködési Tanács a viták rendezése tekintetében eljárási szabályzatot alakíthat ki.
Az e megállapodás alapján a Tádzsik Köztársaság számára biztosított bánásmód semmilyen esetben sem lehet kedvezőbb, mint a tagállamok által egymás részére biztosított bánásmód.
E megállapodás alkalmazásában a „Felek” kifejezés egyrészről a Tádzsik Köztársaságot, másrészről pedig hatásköreikkel összhangban a Közösséget vagy a tagállamokat, illetve a Közösséget és a tagállamokat jelenti.
Amennyiben az e megállapodás hatálya alá tartozó ügyek az Energia Charta Szerződés és a hozzá csatolt jegyzőkönyvek hatálya alá esnek, úgy a hatálybalépéstől kezdve az említett szerződést és jegyzőkönyveket kell alkalmazni az ilyen ügyekre, azonban csak olyan mértékben, amennyiben ezt e szerződés és jegyzőkönyvek meghatározzák.
E megállapodás az első alkalommal 10 évre jön létre. E megállapodás időbeli hatálya évről évre automatikusan meghosszabbodik, kivéve ha az egyik Fél a lejárat előtt hat hónappal írásban értesíti a másik Felet e megállapodás felmondásáról.
(1) A Felek megteszik azon általános és konkrét intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy teljesíthessék e megállapodás szerinti kötelezettségeiket. Gondoskodnak arról, hogy az e megállapodásban rögzített célkitűzések teljesüljenek.
(2) Amennyiben az egyik Fél úgy ítéli meg, hogy a másik Fél nem teljesítette e megállapodás szerinti kötelezettségét, megfelelő intézkedéseket tehet. Mielőtt erre sor kerülne, a különösen sürgős esetek kivételével, az Együttműködési Tanács rendelkezésére bocsát minden olyan vonatkozó információt, amely a helyzet alapos vizsgálatához szükséges annak érdekében, hogy a Felek számára kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak.
Az intézkedések megválasztása során előnyben kell részesíteni azon intézkedéseket, amelyek a legkevésbé zavarják e megállapodás működését. Ezen intézkedésekről haladéktalanul értesítik az Együttműködési Tanácsot, ha a másik Fél ezt kéri.
Az I., a II., a III., a IV. melléklet a jegyzőkönyvvel együtt e megállapodás szerves részét képezi.
Mindaddig, amíg e megállapodás értelmében a magánszemélyek és a gazdasági szereplők számára nem biztosítanak egyenértékű jogokat, e megállapodás nem érinti azon jogaikat, melyeket számukra a meglévő, egyrészről egy vagy több tagállamot, másrészről a Tádzsik Köztársaságot kötelező megállapodásokon keresztül biztosítottak, kivéve a Közösség illetékességébe tartozó területeket, valamint a tagállamok illetékességébe tartozó területeket, az e megállapodáson alapuló kötelezettségeinek sérelme nélkül.
E megállapodást egyrészről azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai Közösséget, valamint az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződések alkalmazandóak, az azokban a szerződésekben meghatározott feltételekkel, másrészről a Tádzsik Köztársaság területén.
E megállapodás letéteményese az Európai Unió Tanácsának főtitkára.
E megállapodás eredeti példányát, amelynek angol, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, német, olasz, portugál, spanyol, svéd, szlovák, szlovén és tádzsik szövege egyaránt hiteles, az Európai Unió Tanácsának főtitkáránál helyezik letétbe.
E megállapodást a Felek saját eljárásaiknak megfelelően hagyják jóvá.
E megállapodás az azt a napot követő második hónap első napján lép hatályba, amelyen a Felek értesítik az Európai Unió Tanácsának főtitkárát az első bekezdésben említett eljárások befejezéséről.
Hatálybalépésétől, a Tádzsik Köztársaság és a Közösség közötti kapcsolatok tekintetében, e megállapodás lép egyrészről az Európai Gazdasági Közösség, másrészről a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között Brüsszelben, 1989. december 18-án aláírt, a kereskedelemről, valamint a kereskedelmi és gazdasági együttműködésről szóló megállapodás helyébe.
Abban az esetben, ha az e megállapodás hatálybalépéséhez szükséges eljárások befejezéséig e megállapodás bizonyos részeinek rendelkezéseit a Közösség és a Tádzsik Köztársaság közötti ideiglenes megállapodás révén életbe léptetik, a Felek megállapodnak abban, hogy ilyen körülmények között az „e megállapodás hatálybalépésének napja” az ideiglenes megállapodás hatálybalépésének a napját jelenti.
1. A Belarusz Köztársaság, a Kazah Köztársaság, a Kirgiz Köztársaság, az Orosz Föderáció esetében nem vethetnek ki vámokat.
2. A FÁK-országokkal kötött ipari együttműködési megállapodások értelmében szállított áruk nem vámkötelesek.
3. A sorozatgyártásra vonatkozó megfelelőségi tanúsítvány, amelynek alapján a nemzeti megfelelőségi tanúsítványt kibocsátják, valamennyi FÁK-országban elismert.
4. A FÁK valamennyi államát érintő folyó fizetésekre külön rendszer vonatkozik.
5. A FÁK valamennyi államára megállapodás szerint külön tranzitszabályok vonatkoznak.
Bányászat
Egyes tagállamokban a nem közösségi ellenőrzésű társaságok számára a bányászat és a kitermelési jogok tekintetében koncessziót írhatnak elő.
Halászat
A Közösség tagállamainak szuverenitásán vagy joghatóságán belüli tengeri vizekben található biológiai erőforrásokhoz és halászterületekhez való hozzáférés és azok felhasználása, eltérő rendelkezés hiányában, a közösségi tagállamok valamelyikének lobogója alatt hajózó és a közösségi területen lajstromozott halászhajókra korlátozódik.
Ingatlanvásárlás
A nem közösségi társaságok ingatlanvásárlását egyes tagállamokban korlátozzák.
Audiovizuális szolgáltatások, beleértve a rádiót is
Az előállítás és a terjesztés, ezen belül a műsorszórás és a nyilvánosság számára történő közvetítés egyéb formái tekintetében a nemzeti bánásmód fenntartható bizonyos származási feltételeknek megfelelő audiovizuális alkotások számára, azonban nem tartozik ide az ilyen audiovizuális alkotások sugárzására vonatkozó műsorszórási infrastruktúra.
Szellemi szabadfoglalkozásúak által nyújtott szolgáltatások
E szolgáltatásokra kizárólag a tagállamok természetes személyei jogosultak. E személyek bizonyos feltételek között, létrehozhatnak társaságokat.
Mezőgazdaság
Egyes tagállamokban nem alkalmazható a nemzeti bánásmód az olyan nem közösségi ellenőrzésű társaságokra, amelyek mezőgazdasági vállalkozást kívánnak indítani. A nem közösségi ellenőrzésű társaságok csak bejelentéssel vagy, szükség esetén, engedéllyel vásárolhatnak szőlőültetvényt.
Hírügynökségi szolgáltatások
Egyes tagállamokban korlátozzák a kiadó társaságokban és műsorszóró társaságokban való külföldi részesedést.
A „pénzügyi szolgáltatás” a Fél pénzügyi szolgáltatója által felkínált, pénzügyi jellegű szolgáltatás. A pénzügyi szolgáltatások közé a következő tevékenységek tartoznak:
A. Valamennyi biztosítási és biztosításhoz kapcsolódó szolgáltatás
1. Közvetlen biztosítás (beleértve az együttbiztosítást is)
(i) élet
(ii) nem élet.
2. Viszontbiztosítás és visszaengedményezés.
3. Biztosításközvetítői tevékenység, úgymint biztosítási alkuszi és ügynöki tevékenység.
4. Biztosításhoz kapcsolódó szolgáltatások, úgymint tanácsadás, biztosításmatematikai, kockázatértékelési és kárrendezési szolgáltatások.
B. Banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások (a biztosítást kivéve)
1. Betétek és más visszafizetendő pénzeszközök elfogadása az ügyfelektől.
2. Mindenfajta kölcsönnyújtás, beleértve többek között a fogyasztói hitelt, a jelzáloghitelt, a faktorálási és a kereskedelmi ügyletek finanszírozását.
3. Pénzügyi lízing.
4. Valamennyi fizetési és pénzátutalási szolgáltatás, beleértve a hitelkártyát és a betéti kártyát, az utazási csekket és a bankcsekket.
5. Garanciák és kötelezettségvállalások.
6. Kereskedés saját számlára vagy ügyfelek számlájára, akár tőzsdén, akár tőzsdén kívüli forgalmon vagy más módon, a következőkkel:
a) pénzpiaci eszközök (csekkek, váltók, letéti jegyek stb.);
b) deviza;
c) származékos termékek, többek között határidős és opciós ügyletek;
d) árfolyam és kamatláb instrumentumok, ezen belül olyan termékek, mint a swap, a határidős kamatláb-megállapodások stb.;
e) átruházható értékpapírok;
f) egyéb átruházható, valamint pénzügyi eszközök, ezen belül veretlen arany.
7. Részvétel minden fajta értékpapír (akár nyilvános, akár zárt körű) kibocsátásában, beleértve a megbízottként való jegyzést és elhelyezést, valamint az ilyen kibocsátásokhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtása.
8. Pénzügynöki tevékenység.
9. Vagyonkezelés, úgymint készpénz- vagy portfóliókezelés, mindenfajta befektetési alapok kezelése, nyugdíjalap-kezelés, értékpapírletétek őrzése és bizalmi vagyonkezelői szolgáltatások.
10. Pénzügyi eszközökkel kapcsolatos elszámolási és klíringszolgáltatások, beleértve az értékpapírokat, a származékos pénzügyi termékeket és más forgatható értékpapírokat.
11. Tanácsadói és más járulékos pénzügyi szolgáltatások az 1-10. pontban felsorolt összes tevékenység tekintetében, ezen belül hitelreferencia és -elemzés, befektetés- és portfóliókutatás, illetve -tanácsadás, tanácsadás társasági felvásárlásokkal, társasági átszervezéssel és stratégiaalkotással kapcsolatban.
12. Pénzügyi információk szolgáltatása és továbbítása, pénzügyi adatok feldolgozása, illetve a kapcsolódó szoftverek az egyéb pénzügyi szolgáltatók részéről.
A pénzügyi szolgáltatások meghatározásából kizárják a következő tevékenységeket:
a) központi bankok vagy más közintézmények által monetáris vagy árfolyam-politika céljából kifejtett tevékenységek;
b) központi bankok, kormányzati szervek, minisztériumok vagy közintézmények által a kormány számlájára vagy kezességvállalása mellett folytatott tevékenységek, kivéve akkor, ha e tevékenységeket az állami szervezetekkel versenyezve pénzügyi szolgáltatók is végezhetik;
c) a kötelező társadalombiztosítás vagy az állami nyugdíjbiztosítás részét képező tevékenységek, kivéve akkor, ha e tevékenységeket az állami szervekkel vagy magánintézményekkel versenyezve pénzügyi szolgáltatók is végezhetik.
(1) A 39. cikk (2) bekezdése a következő többoldalú egyezményeket érinti:
- Nemzetközi egyezmény az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről (Róma, 1961);
- Jegyzőkönyv a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi megállapodáshoz (Madrid; 1989);
- Nemzetközi egyezmény az új növényfajták oltalmáról (UPOV) (Genfi változat, 1991).
(2) Az Együttműködési Tanács ajánlhatja, hogy a 39. cikk (2) bekezdését alkalmazzák más többoldalú egyezményre is. Ha a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon területén a kereskedelmi feltételeket érintő problémák fordulnak elő, az egyik Fél kérésére sürgős konzultációt folytatnak a kölcsönösen kielégítő megoldás elérése érdekében.
(3) A Felek megerősítik, hogy nagy jelentőséget tulajdonítanak a következő többoldalú egyezményekből eredő kötelezettségeiknek:
- Párizsi egyezmény az ipari tulajdon oltalmáról (Stockholmi okmány, 1967, módosítva 1979-ben),
- Szabadalmi együttműködési szerződés (Washington, 1970, módosítva 1979-ben és 1984-ben),
- az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló felülvizsgált berni egyezmény (1886, legutóbbi módosítás 1979),
- védjegyjogi szerződés (Genf, 1994).
(4) E megállapodás hatálybalépésétől kezdve a Tádzsik Köztársaság a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon elismerése és védelme tekintetében a közösségi társaságokat és állampolgárokat legalább olyan kedvező bánásmódban részesíti, mint amelyet kétoldalú megállapodások alapján harmadik országoknak biztosít.
(5) A (4) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a Tádzsik Köztársaság által tényleges viszonosság alapján harmadik országoknak biztosított előnyökre és a Tádzsik Köztársaság által a volt SZSZKSZ valamely országa részére biztosított előnyökre.
E jegyzőkönyv alkalmazásában:
a) „vámjogszabályok”: a Felek területén alkalmazandó olyan jogi vagy közigazgatási rendelkezések, amely a behozatalt, a kivitelt, az áruk továbbítását és vámeljárás alá helyezését szabályozzák, beleértve a Felek által elfogadott tiltó, korlátozó és szabályozó intézkedéseket;
b) „megkereső hatóság”: az az illetékes közigazgatási hatóság, amelyet a Fél e célból kijelölt, és amely vámügyi segítséget kér;
c) „megkeresett hatóság”: az az illetékes közigazgatási hatóság, amelyet a Fél e célból kijelölt, és amelyhez vámügyi segítségért folyamodnak;
d) „személyes adat”: minden olyan információ, amely azonosított vagy beazonosítható magánszemélyre vonatkozik;
e) „vámjogszabályok megsértése”: a vámjogszabályok bármely megsértése vagy tervezett megsértése.
(1) A Felek az illetékességükön belül, az e jegyzőkönyvben meghatározott módon és feltételek mellett segítenek egymásnak a vámjogszabályok szabályszerű alkalmazásában, különösen a vámjogszabályokat sértő tevékenységek megelőzésében, felderítésében és kivizsgálásában.
(2) Az e jegyzőkönyvben meghatározott vámügyi segítségnyújtást kell alkalmazni a Felek azon közigazgatási hatóságaira, amelyek e jegyzőkönyv alkalmazásában illetékesek. Ez nem sérti a kölcsönös bűnügyi jogsegélyre irányadó szabályokat. Nem tartoznak a hatálya alá az igazságügyi hatóság kérésére gyakorolt hatáskörök alapján szerzett információk, kivéve, ha a szóban forgó hatóságok ebben állapodnak meg.
(1) A megkeresett hatóság a megkereső hatóságot kérésére ellátja az összes vonatkozó információval, amely lehetővé teszi számára a vámjogszabályok helyes alkalmazását, beleértve az olyan észlelt vagy tervezett tevékenységekre vonatkozó információkat, amelyek sértik vagy sérthetik a vámjogszabályokat.
(2) A megkeresett hatóság a megkereső hatóságot kérésére tájékoztatja az alábbiakról:
a) hogy az egyik Fél területéről kivitt árukat megfelelően hozták-e be a másik Fél területére, és adott esetben megadja az árukra alkalmazott vámeljárást;
b) hogy az egyik Fél területére bevitt árukat megfelelően vitték-e ki a másik Fél területéről, és adott esetben megadja az árukra alkalmazott vámeljárást.
(3) A megkeresett hatóság a megkereső hatóság kérésére törvényeinek keretei között megteszi a szükséges lépéseket a következők megfigyelés alá vonásának biztosítása érdekében:
a) olyan természetes vagy jogi személyek, akikről alapos okkal feltételezhető, hogy vámjogszabályokat szegnek vagy szegtek meg;
b) azon helyek, ahol oly módon tárolnak árukat, amely okot ad a gyanúra, hogy az áruk rendeltetése vámjogszabályt sértő tevékenységek ellátása;
c) azon árumozgások, amelyeket azért jelentettek be, mert esetlegesen a vámjogszabályok megsértéséhez vezethetnek;
d) olyan szállítóeszközök, amelyekről okkal feltételezhető, hogy vámjogszabályt sértő tevékenységek során használták vagy használhatják fel.
A Felek saját kezdeményezésre vagy törvényeikkel, szabályaikkal és egyéb jogi eszközeikkel összhangban segítséget nyújtanak egymásnak, ha úgy ítélik meg, hogy erre a vámjogszabályok helyes alkalmazása érdekében szükség van, amennyiben a következőkre vonatkozó információkat szereznek:
- olyan tevékenységek, amelyek látszólag vagy ténylegesen vámjogszabályokat sértenek, és amelyek a másik Fél érdeklődésére számot tarthatnak,
- az ilyen tevékenységek végrehajtása során használt új eszközök és módszerek,
- olyan áruk, amelyekről ismert, hogy vámjogszabály-sértés tárgyát képezik,
- olyan természetes vagy jogi személyek, akikről alapos okkal feltételezhető, hogy vámjogszabályokat szegnek vagy szegtek meg,
- olyan szállítóeszközök, amelyekről okkal feltételezhető, hogy vámjogszabályt sértő tevékenységek során használták vagy használhatják fel.
A megkereső hatóság kérésére a megkeresett hatóság jogszabályaival összhangban megtesz minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a megkereső hatóságtól eredő és a jegyzőkönyv hatálya alá tartozó:
- összes iratot kézbesítse,
- az összes határozatról értesítést küldjön
a joghatósága alatt lakóhellyel rendelkező vagy ott letelepedett címzettnek. Ilyen esetben a kézbesítési vagy értesítési kérés tekintetében a 6. cikk (3) bekezdését kell alkalmazni.
(1) Az e jegyzőkönyv szerinti megkereséseket írásban kell benyújtani. A megkereséshez mellékelni kell azon iratokat, amelyek a kérés teljesítéséhez szükségesek. Amennyiben a helyzet sürgőssége megkívánja, a szóbeli kérelem is elfogadható, de azt haladéktalanul írásban is meg kell erősíteni.
(2) Az e cikk (1) bekezdése szerinti megkeresések a következő információkat tartalmazzák:
a) a kérelmet benyújtó megkereső hatóság megnevezését,
b) a kért intézkedést,
c) a kérelem tárgyát és indoklását,
d) az érintett jogszabályokat, szabályokat és más jogi előírásokat,
e) a vizsgálat célpontját képező természetes vagy jogi személyek lehető legpontosabb és legrészletesebb megjelölését,
f) a vonatkozó tények és a már elvégzett vizsgálatok összefoglalását.
(3) A kérelmeket a megkeresett hatóság valamely hivatalos nyelvén vagy az e hatóság számára elfogadható nyelven kell benyújtani.
(4) Ha a megkeresés nem felel meg az alaki követelményeknek, kérhető javítása vagy kiegészítése; elővigyázatossági intézkedések azonban elrendelhetők.
(1) A jogsegély iránti megkeresések teljesítése érdekében a megkeresett hatóság illetékességének és rendelkezésre álló erőforrásainak határain belül úgy jár el, mintha hivatalból vagy ugyanazon Fél más hatóságainak megkeresése alapján járna el, és átadja a már birtokában lévő információkat, megfelelő vizsgálatot folytat, vagy gondoskodik elvégzésükről. Ezt a rendelkezést kell azon igazgatási szervezeti egységre is alkalmazni, amelynek a megkeresett hatóság kérést címez, ha ez utóbbi saját maga nem tud eljárni.
(2) A jogsegély iránti megkereséseket a megkeresett Fél törvényeivel, szabályaival és más jogi eszközeivel összhangban hajtják végre.
(3) A Fél kellően meghatalmazott tisztviselői a másik érintett Fél beleegyezésével és az utóbbi által meghatározott feltételek betartásával beszerezhetik a megkeresett hatóság vagy más olyan hatóság hivatalaitól, amelyért a megkeresett hatóság felel, a vámjogszabályokat sértő vagy esetlegesen sértő tevékenységekre vonatkozó azon információkat, amelyekre a megkereső hatóságnak az e jegyzőkönyvben meghatározott célok érdekében szüksége van.
(4) Az egyik Fél tisztviselői a másik érintett Fél beleegyezésével és az utóbbi által meghatározott feltételek mellett jelen lehetnek az utóbbi Fél területén folytatott vizsgálatoknál.
(1) A megkeresett hatóság a vizsgálatok eredményeit iratok, hitelesített iratmásolatok jelentések és hasonló eszközök formájában közli a megkereső hatósággal.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott iratok helyettesíthetők az azonos céllal, bármilyen formában előállított számítógépes információkkal.
(3) Az eredeti aktákat és dokumentumokat csak abban az esetben kérik be, amennyiben úgy ítélik meg, hogy a hiteles másolatok nem elegendőek. A megküldött eredeti példányokat, amint lehet, visszaszolgáltatják.
(1) A Felek megtagadhatják az e jegyzőkönyvben meghatározott jogsegélynyújtás biztosítását, amennyiben ez:
a) feltehetően sértené a Tádzsik Köztársaság vagy valamely tagállam szuverenitását, amelytől e jegyzőkönyv alapján jogsegélyt kértek;
vagy
b) feltehetően sértené a közrendet, a közbiztonságot vagy más létfontosságú érdeket, különösen a 10. cikk (2) bekezdésében említett esetekben;
vagy
c) ipari, kereskedelmi vagy szakmai titkot sértene.
(2) A megkeresett hatóság a jogsegélynyújtást elhalaszthatja abban az esetben, ha az folyamatban lévő nyomozásba, büntető- vagy egyéb eljárásba ütközik. Ebben az esetben a megkeresett hatóság konzultál a megkereső hatósággal annak meghatározása érdekében, hogy a megkeresett hatóság által szabott feltételek mellett nyújtható-e jogsegély.
(3) Amennyiben a megkereső hatóság olyan segítséget kér, amelyet maga nem tudna biztosítani, ha erre kérnék, úgy kérésében erre felhívja a figyelmet. Ezután a megkeresett hatóság eldöntheti azt, milyen választ ad a megkeresésre.
(4) Ha visszautasítják a jogsegélynyújtást, a megkereső hatóságot késedelem nélkül értesíteni kell a döntésről és okairól.
(1) Az e jegyzőkönyv alapján bármilyen formában közölt információk az egyes Felek vonatkozó szabályaitól függően bizalmas vagy korlátozott jellegűek. Az információk a hivatali titoktartás hatálya alá esnek, és élvezik az információt átvevő Fél vonatkozó törvényei és a közösségi intézményekre vonatkozó megfelelő rendelkezések alapján a hasonló információk számára biztosított védelmet.
(2) Személyes adatok csak akkor cserélhetők ki, ha az átvevő Fél vállalja, hogy az adatokat legalább az adatszolgáltató Fél országában az adott esetre vonatkozó védelemmel egyenértékű módon védi.
(3) A megszerzett információkat kizárólag e jegyzőkönyv alkalmazásában lehet felhasználni. Amennyiben a Felek egyike az információk más célból való felhasználását kéri, kikéri az információt kiadó hatóság előzetes írásbeli beleegyezését. Ezen túlmenően, a felhasználás az utóbbi hatóság által meghatározott korlátozások hatálya alá esik.
(4) A (3) bekezdés nem akadályozza meg az információknak a vámjogszabályok betartásának elmulasztása miatt a későbbiekben indított bírósági vagy közigazgatási eljárásban való felhasználását. Az illetékes hatóságot, amely az információkat kiadta, értesítik e felhasználásukról.
(5) A Felek a jegyzőkönyvekben, jelentésekben és tanúvallomásokban, valamint a bírósági eljárások és vádemelések során bizonyítékként felhasználhatják az e jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban szerzett információkat és megtekintett iratokat.
(1) A megkeresett hatóság tisztviselője felhatalmazást kaphat arra, hogy a kapott felhatalmazás korlátain belül a másik Fél igazságszolgáltatásában szakértőként vagy tanúként megjelenjen az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó ügyeket érintő bírósági vagy közigazgatási eljárásban, és bemutassa azokat a tárgyakat, iratokat vagy hitelesített másolataikat, amelyek az eljáráshoz szükségesek. Az idézésben konkrétan meg kell jelölni, hogy a tisztviselőt milyen ügyben és milyen minőségben vagy jogosultság alapján kérdezik meg.
(2) A meghatalmazott tisztviselő a fennálló jogszabályok által a megkereső hatóság tisztviselői számára saját területén biztosított védelmet élvezi.
A Felek lemondanak arról, hogy az e jegyzőkönyv alapján felmerült kiadásaik visszatérítését követeljék egymástól, kivéve adott esetben az olyan szakértők és tanúk, valamint tolmácsok és fordítók költségeit, akik nem közszolgálati jogviszonyban alkalmazottak.
(1) E jegyzőkönyv alkalmazásával egyrészről a Tádzsik Köztársaság központi vámhatóságait, másrészről pedig az Európai Közösségek Bizottságának illetékes szolgálatait, és adott esetben a tagállamok vámhatóságait bízzák meg. E hatóságok döntenek az alkalmazásához szükséges gyakorlati intézkedésekről és szabályokról, figyelembe véve az adatvédelem területén érvényben lévő szabályokat. Ajánlásokat tehetnek az illetékes szerveknek azokra a módosításokra, amelyeket e jegyzőkönyvben szükségesnek tartanak.
(2) A Felek konzultálnak egymással és a későbbiekben folyamatosan tájékoztatják egymást a részletes végrehajtási szabályokról, amelyeket e jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban fogadnak el.
(1) Tekintettel az Európai Közösség és a tagállamok hatásköreire, e jegyzőkönyv rendelkezései:
- nem sértik a Szerződő Felek egyéb nemzetközi megállapodásokból vagy egyezményekből fakadó kötelezettségeit;
- kiegészítik a kölcsönös jogsegéllyel kapcsolatban a tagállamok és a Tádzsik Köztársaság között kötött vagy esetleg kötendő megállapodásokat; és
- nem sértik a Bizottság illetékes szervezeti egységei és a tagállamok vámhatóságai között, a Közösség érdekét szolgáló, és az e megállapodás hatálya alá tartozó bármely területről szerzett információ közlésére vonatkozó rendelkezéseket.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései ellenére, e megállapodás rendelkezései elsőbbséget élveznek a tagállamok és a Tádzsik Köztársaság között esetlegesen kötött vagy kötendő, kölcsönös segítségnyújtásról szóló kétoldalú megállapodás rendelkezéseivel szemben, amennyiben ez utóbbi megállapodás rendelkezései összeférhetetlenek e jegyzőkönyv rendelkezéseivel.
(3) E jegyzőkönyv alkalmazhatóságára vonatkozó kérdések tekintetében a Szerződő Felek a megállapodás 79. cikkében létrehozott Együttműködési Tanács keretében konzultálnak egymással a problémák megoldása céljából.
A Belga Királyság,
a Cseh Köztársaság,
a Dán Királyság,
a Németországi Szövetségi Köztársaság,
az Észt Köztársaság,
a Görög Köztársaság,
a Spanyol Királyság,
a Francia Köztársaság,
Írország,
az Olasz Köztársaság,
a Ciprusi Köztársaság,
a Lett Köztársaság,
a Litván Köztársaság,
a Luxemburgi Nagyhercegség,
a Magyar Köztársaság,
a Máltai Köztársaság,
a Holland Királyság,
az Osztrák Köztársaság,
a Lengyel Köztársaság,
a Portugál Köztársaság,
a Szlovén Köztársaság,
a Szlovák Köztársaság,
a Finn Köztársaság,
a Svéd Királyság,
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága meghatalmazottjai,
az Európai Közösséget létrehozó szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés Szerződő Felei, a továbbiakban a „tagállamok”, valamint
az Európai Közösség és az Európai Atomenergiaközösség, a továbbiakban „Közösség”,
egyrészről,
a Tádzsik Köztársaság teljhatalmú meghatalmazottjai,
másrészről,
akik 2004. október 11-én Luxembourgban üléseztek az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, és másrészről a Tádzsik Köztársaság között partnerséget létrehozó partnerségi és együttműködési megállapodás, a továbbiakban: megállapodás, aláírása céljából, elfogadták a következő szövegeket:
a megállapodás, annak mellékleteivel és a következő jegyzőkönyvvel:
vámügyekre vonatkozó kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról szóló jegyzőkönyv.
A tagállamok és a Közösség meghatalmazottjai, valamint a Tádzsik Köztársaság meghatalmazottjai elfogadták a következőkben felsorolt és e záróokmányhoz csatolt együttes nyilatkozatok szövegét:
Együttes nyilatkozat a személyes adatokról
Együttes nyilatkozat a megállapodás 5. cikkéről
Együttes nyilatkozat a megállapodás 13. cikkéről
Együttes nyilatkozat a 22b. cikk és a 33. cikk szerinti „ellenőrzés” fogalmáról
Együttes nyilatkozat a megállapodás 32. cikkéről
Együttes nyilatkozat a megállapodás 39. cikkéről
Együttes nyilatkozat a megállapodás 94. cikkéről
A tagállamok és a Közösség meghatalmazottjai, valamint a Tádzsik Köztársaság meghatalmazottjai tudomásul vették továbbá az Európai Unió Bizottsága és Tanácsa e záróokmányhoz csatolt, az illegális bevándorlók visszatérését és visszafogadását érintő záradékáról szóló nyilatkozatát. (70. cikk)
A tagállamok és a Közösség meghatalmazottjai, valamint a Tádzsik Köztársaság meghatalmazottjai tudomásul vették továbbá az e záróokmányhoz csatolt levélváltás szövegét:
Levélváltás a Közösség és a Tádzsik Köztársaság között társaságok letelepedésével kapcsolatban
A tagállamok és a Közösség meghatalmazottjai, valamint a Tádzsik Köztársaság meghatalmazottjai tudomásul vették az e záróokmányhoz csatolt nyilatkozatot:
A francia kormány nyilatkozata
Kelt Luxembourgban, a kétezer-negyedik év október havának tizenegyedik napján.
(aláírások)
E megállapodás alkalmazásakor a Felek tudatában vannak annak, hogy szükséges a magánszemélyek védelmezése a személyes adatok feldolgozásának és az ilyen adatok szabad áramlásának tekintetében.
Amennyiben a Felek egyetértenek abban, hogy a körülmények a legmagasabb szintű találkozót indokolják, eseti alapon megszervezhetők az ilyen ülések.
Amíg a Tádzsik Köztársaság nem csatlakozik a WTO-hoz, a Felek az Együttműködési Tanácsban konzultációt folytatnak behozatali vámpolitikájukról, beleértve a tarifális védelem változásait. Ilyen konzultációt ajánlanak fel különösen a vámvédelem emelése előtt.
(1) A Felek megerősítik kölcsönös egyetértésüket azzal, hogy az ellenőrzés kérdése az adott eset tényszerű körülményeitől függ.
(2) A társaságot például a másik társaság ellenőrzése alatt állónak, és így a másik társaság leányvállalatának tekintik, ha:
- a másik társaság közvetlenül vagy közvetetten birtokolja a szavazati jogok többségét, vagy
- a másik társaság joga az igazgatási szerv, a vezetői testület vagy a felügyeleti szerv többségének kinevezése és elbocsátása, és ugyanakkor a leányvállalat részvényese vagy tagja.
(3) A (2) bekezdésben említett feltételeket a Felek nem tekintik kimerítő feltételeknek.
Az a puszta tény, hogy egyes Felek természetes személyei számára vízumot írnak elő, másik Felek esetében pedig nem, nem minősül valamely konkrét kötelezettségvállalás szerinti előnyök semmissé tételének vagy csökkentésének.
A Felek megállapodnak abban, hogy e megállapodás alkalmazásában a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon magában foglalja különösen a szerzői jogot, ideértve a számítógépes programok szerzői jogait és a szomszédos jogokat, valamint a szabadalmakhoz, ipari mintákhoz, földrajzi árujelzőkhöz fűződő jogokat, ideértve az eredetmegjelöléseket, a védjegyeket és szolgáltatási jegyeket, integrált áramkörök topográfiáit, valamint az ipari tulajdon oltalmáról szóló Párizsi Egyezmény 10bis. cikkében említett, tisztességtelen verseny elleni védelmet és a know-how-ra vonatkozó fel nem fedett információkhoz való jogot.
(1) A Felek megállapodnak abban, hogy a helyes értelmezés és gyakorlati alkalmazás érdekében, a megállapodás 95. cikkében említett „különösen sürgős esetek” kifejezés a megállapodásnak a bármelyik Fél részéről történt súlyos megsértését jelenti. A megállapodás súlyos megsértésének minősül:
a) a nemzetközi jog általános szabályai által nem szankcionált elállás a megállapodástól,
vagy
b) a megállapodás 2. cikkében szereplő alapvetően fontos elem megsértése.
(2) A Felek megállapodnak abban, hogy a 94. cikkben említett „megfelelő intézkedések” a nemzetközi joggal összhangban hozott intézkedések. Ha valamely Fél különösen sürgős esetben a 94. cikkben meghatározott intézkedést hoz, a másik Fél igénybe veheti a vitarendezési eljárást.
A 70. cikk nem érinti a hatáskörök belső megosztását az Európai Közösség és tagállamai között a visszafogadási egyezmények megkötésével kapcsolatban.
Tisztelt Uram,
Hivatkozom a 2003. december 16-án parafált partnerségi és együttműködési megállapodásra.
Mint ahogyan a tárgyalások során hangsúlyoztam, a Tádzsik Köztársaság bizonyos tekintetben kiváltságos elbánásban részesíti a Tádzsik Köztársaságban letelepedő és működő közösségi társaságokat. Rávilágítottam, hogy ez azt a tádzsik politikát tükrözi, amely minden eszközzel támogatni kívánja a közösségi társaságoknak a Tádzsik Köztársaságban való letelepedését.
Mindezt szem előtt tartva, tudomásom szerint a megállapodás parafálásának napja és a társaságok letelepedésére vonatkozó okiratok hatálybalépése közötti időszak alatt a Tádzsik Köztársaság nem fogad el olyan intézkedéseket vagy szabályokat, amelyek a tádzsik társaságokkal vagy harmadik országbeli társaságokkal összehasonlítva a közösségi társaságokkal szemben megkülönböztetést vezetnének be, vagy az e megállapodás aláírásának napján fennálló helyzethez képest súlyosabbá tennék a megkülönböztetést.
Kérem e levél kézhezvételének szíves visszaigazolását.
Kérem, Uram, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem kifejezését.
A Tádzsik Köztársaság
kormánya részéről
Tisztelt Uram,
Köszönöm mai levelét, amely a következőképpen szól:
„Hivatkozom a 2003. december 16-án parafált partnerségi és együttműködési megállapodásra.
Mint ahogyan a tárgyalások során hangsúlyoztam, a Tádzsik Köztársaság bizonyos tekintetben kiváltságos elbánásban részesíti a Tádzsik Köztársaságban letelepedő és működő közösségi társaságokat. Rávilágítottam, hogy ez azt a tádzsik politikát tükrözi, amely minden eszközzel támogatni kívánja a közösségi társaságoknak a Tádzsik Köztársaságban való letelepedését.
Mindezt szem előtt tartva, tudomásom szerint a megállapodás parafálásának napja és a társaságok letelepedésére vonatkozó okiratok hatálybalépése közötti időszak alatt a Tádzsik Köztársaság nem fogad el olyan intézkedéseket vagy szabályokat, amelyek a tádzsik társaságokkal vagy harmadik országbeli társaságokkal összehasonlítva a közösségi társaságokkal szemben megkülönböztetést vezetnének be, vagy az e megállapodás aláírásának napján fennálló helyzethez képest súlyosabbá tennék a megkülönböztetést.
Kérem e levél kézhezvételének szíves visszaigazolását.”
Ezennel igazolom a levél kézhezvételét.
Kérem, Uram, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem kifejezését.
Az Európai Közösség nevében”
4. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E törvény 2. és 3. §-a a Megállapodás 100. és 101. cikkében meghatározott időpontban lép hatályba.
(3) A Megállapodás, illetve e törvény 2. és 3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
(4) A Megállapodás végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külpolitikáért felelős miniszter gondoskodik.
