1. Figyelembe véve a Közösség és tagállamai megfelelő illetékességét, e jegyzőkönyv rendelkezései:
a) nem érintik a szerződő Felek bármely más nemzetközi egyezmény vagy megállapodás szerinti kötelezettségeit;
b) az egyes tagállamok és Montenegró között megkötött vagy megköthető kölcsönös segítségnyújtásról szóló megállapodásokhoz viszonyítva kiegészítő jellegűnek tekintendők; valamint
c) nem érintik az Európai Bizottság illetékes szolgálatai és a tagállamok vámhatóságai között az e jegyzőkönyv alapján kapott, a Közösség számára esetleg jelentőséggel bíró információk közlését szabályozó közösségi rendelkezéseket.
2. Az (1) bekezdés rendelkezései ellenére, e jegyzőkönyv rendelkezései elsőbbséget élveznek a tagállamok és Montenegró között már megkötött vagy megköthető, a kölcsönös segítségnyújtásról szóló bármely kétoldalú megállapodás rendelkezéseivel szemben, amennyiben az utóbbi rendelkezései összeegyeztethetetlenek e jegyzőkönyv rendelkezéseivel.
3. E jegyzőkönyv alkalmazhatóságára vonatkozó kérdések tekintetében a szerződő Felek konzultációt folytatnak egymással a felmerült kérdés megoldására e megállapodás 119. cikkével létrehozott stabilizációs és társulási bizottság keretén belül.
1. CIKK
Célkitűzés
E jegyzőkönyvnek az a célja, hogy a Felek között felmerülő vitákat elkerülje, illetve rendezze azzal a szándékkal, hogy kölcsönösen elfogadható megoldások szülessenek.
2. CIKK
Hatály
E jegyzőkönyv rendelkezései csak azon viták tekintetében alkalmazandók, amelyek a következő rendelkezések értelmezését vagy alkalmazását érintik, beleértve azt az esetet is, ha az egyik fél megítélése szerint a másik fél által elfogadott intézkedés, illetve a másik fél cselekvésének hiánya e rendelkezések szerinti kötelezettségeinek megszegését jelenti:
a) IV. cím (Az áruk szabad mozgása), kivéve a 33., 40. cikkeket és a 41. cikk (1), (4) és (5) bekezdését (amennyiben ezen érintett intézkedéseket a 41. cikk (1) bekezdése alapján fogadták el), valamint a 47. cikket;
b) V. cím (A munkavállalók mozgása, letelepedés, szolgáltatásnyújtás, tőkemozgás):
– II. fejezet – Letelepedés (52–56. és 58. cikk)
– III. fejezet – Szolgáltatásnyújtás [59–60. cikk és a 61. cikk (2) és (3) bekezdése]
– IV. fejezet – Folyó kifizetések és tőkemozgás [62. cikk és a 63. cikk, a (4) bekezdés első albekezdésének második mondata kivételével]
– V. bekezdés – Általános rendelkezések (65–71. cikk);
c) VI. cím (Jogszabályok közelítése,jogérvényesítés és versenyszabályok):
– 75. cikk (2) bekezdése (szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon), valamint a 76. cikk (1) bekezdése, (2) bekezdésének első albekezdése, valamint (3)–(6) bekezdése (közbeszerzés).
I. SZAKASZ – VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ELJÁRÁS
3. CIKK
A választottbírósági eljárás kezdeményezése
1. Ha a Felek nem tudták a jogvitát rendezni, az e megállapodás 130. cikkében foglalt feltételek szerint a panaszos fél választottbírói testület létrehozása iránt írásos kérelmet nyújthat be ahhoz a félhez, aki ellen a panaszt benyújtották, valamint a stabilizációs és társulási bizottsághoz.
2. Kérelmében a panaszos fél köteles feltüntetni a vita tárgyát és megfelelő esetben a másik fél által elfogadott intézkedést vagy elmulasztott cselekvést, amely megítélése szerint sérti a 2. cikkben említett rendelkezéseket.
4. CIKK
A választottbírói testület összetétele
1. A választottbírói testület három választottbíróból áll.
2. A választottbírói testület létrehozása iránti kérelemnek a stabilizációs és társulási bizottsághoz történő benyújtásának napjától számított 10 napon belül a Felek egyeztetést folytatnak a választottbírói testület összetételéről való megállapodás érdekében.
3. Abban az esetben, ha a (2) bekezdésben megszabott időn belül a Felek nem tudnak megállapodni a választottbírói testület összetételében, akkor a Felek bármelyike jogosult a stabilizációs és társulási bizottság elnökét, vagy az általa meghatalmazott személyt felkérni, hogy a 15. cikk alapján létrehozott jegyzékből sorsolás útján válassza ki mindhárom tagot, egyet azon személyek közül, akiket a panaszos fél javasolt, egyet azon személyek közül, akiket az fél javasolt, aki ellen a panaszt benyújtották, valamint egy tagot azon választottbírák közül, akiket a Felek választottak ki azzal a céllal, hogy ellássák az elnöki tisztséget. Amennyiben a Felek megállapodnak a választottbírói testület egy vagy több tagja tekintetében, a még hiányzó tagokat is ugyanezen eljárással összhangban kell kijelölni.
4. A stabilizációs és társulási bizottság elnöke a Felek képviselőinek jelenlétében választja ki a választottbírákat.
5. A választottbírói testület létrehozásának dátuma az a nap, amikor a testület elnökét tájékoztatják a három választottbírónak a Felek közös megegyezése alapján történő kinevezéséről, illetve esettől függően az a nap, amikor megtörténik a három választottbíró kiválasztása a (3) bekezdéssel összhangban.
6. Ha a Felek valamelyike úgy ítéli meg, hogy a választottbíró nem felel meg a 18. cikkben említett magatartási kódex követelményeinek, akkor a Felek konzultálnak, és amennyiben sikerül megállapodniuk, a kérdéses választottbírót a (7) bekezdésnek megfelelően kiválasztott választottbíróval cserélik fel. Ha a Felek a választottbíró kicserélésének szükségességében nem tudnak megállapodni, akkor ezt az ügyet a választottbírói testület elnöke elé terjesztik, akinek a döntése végleges.
Ha a Felek valamelyike úgy ítéli meg, hogy a választottbírói testület elnöke nem felel meg a 18. cikkben említett magatartási kódex követelményeinek, akkor ezt az ügyet az elnöki tisztség ellátása céljából kiválasztott választottbírók egyike elé terjesztik, akinek a nevét – mindkét fél képviselőjének jelenlétében – a stabilizációs és társulási bizottság elnöke, vagy az általa meghatalmazott személy sorsolja ki, hacsak a Felek másképpen nem állapodnak meg.
7. Ha egy választottbíró az eljárásban nem tud részt venni, visszalép vagy a (6) bekezdés rendelkezései szerint leváltották, akkor a helyettesítő választottbírót öt napon belül ki kell választani az eredeti választottbíró kiválasztásánál alkalmazott eljárás lefolytatásával. Ennek az eljárásnak a lefolytatásáig a választottbírói eljárást fel kell függeszteni.
5. CIKK
A választottbírói testület ítélete
1. A választottbírói testület ítéletét a testület felállításának napjától számított 90 napon belül közli a Felekkel és a stabilizációs és társulási bizottsággal. Ha a választottbírói testület elnöke úgy ítéli meg, hogy ezt a határidőt nem tudja betartani, akkor köteles erről a stabilizációs és társulási bizottságot és a Feleket a késedelem okainak feltüntetésével írásban tájékoztatni. Az ítélet meghozatalára semmi esetre sem kerülhet sor a testület felállításának a napjától számított 120 napnál később.
2. Sürgős esetekben, beleértve a romlandó árukat érintő eseteket is, a választottbírói testület köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy ítéletét a testület felállításának a napjától számított 45 napon belül meghozza. Az ítélet meghozatalára semmi esetre sem kerülhet sor a testület felállításának a napjától számított 100 napnál később. A választottbírói testület a felállításának napjától számított 10 napon belül előzetes ítéletet hozhat azzal kapcsolatosan, hogy sürgősnek ítéli-e az esetet.
3. Az ítélet rögzíti a megállapított tényállást, e megállapodás ide vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazhatóságát, a megállapított tényeket alátámasztó indokolást és a határozat végkövetkeztetéseit. Az ítélet ajánlásokat tartalmazhat az ítéletben foglaltaknak való megfelelés érdekében elfogadandó intézkedésekről.
4. A panaszos fél bármikor visszavonhatja panaszát a választottbírói testület elnökének, a másik félnek és a stabilizációs és társulási bizottságnak küldött írásos értesítésben, mielőtt a választottbírói testület ítéletét közlik a Felekkel és a stabilizációs és társulási bizottsággal. Az ilyen visszavonás nem érinti a panaszos fél jogosultságát arra vonatkozóan, hogy ugyanazon üggyel kapcsolatosan egy későbbi időpontban új panaszt terjeszthessen elő.
5. A választottbírói testület mindkét fél kérésére 12 hónapot meg nem haladó időtartamra bármikor felfüggeszti munkáját. A 12 hónapos időszak letelte után a választottbírói testület felállítására vonatkozó felhatalmazás megszűnik, ez azonban nem érinti a panaszos fél jogosultságát arra vonatkozóan, hogy egy későbbi időpontban ugyanazon üggyel kapcsolatosan új választottbírói testület felállítását kérelmezze.
II. SZAKASZ – AZ ÍTÉLETNEK VALÓ MEGFELELÉS
6. CIKK
A választottbírói testület ítéletében foglaltaknak való megfelelés
Mindegyik fél megteszi a szükséges intézkedéseket, amelyek a választottbírói testület ítéletében foglaltaknak való megfeleléshez szükségesek, és a Felek törekszenek arra, hogy az ítéletben foglaltaknak való megfeleléshez szükséges idővel kapcsolatban megállapodjanak.
7. CIKK
Az ítéletben foglaltaknak való megfelelés ésszerűen elvárható időtartamon belül
1. A választottbírói testület ítéletének a Felekkel történő közlésétől számított legkésőbb 30 napon belül a panaszos fél köteles a másik felet tájékoztatni arról az időtartamról (a továbbiakban: ésszerűen elvárható időtartam), amelyre szüksége lesz az ítéletben foglaltaknak való megfeleléshez. Mindkét fél törekszik az ésszerűen elvárható időtartam vonatkozásában a megállapodás elérésére.
2. Ha a Felek nem értenek egyet a választottbírói testület ítéletében foglaltaknak való megfeleléshez szükséges ésszerűen elvárható időtartamban, akkor a panaszos fél – az (1) bekezdés szerinti értesítést követő 20 napon belül – felkérheti a stabilizációs és társulási bizottságot az eredeti választottbírói testület újbóli összehívására az ésszerűen elvárható időtartam meghatározása céljából. A választottbírói testület a kérelem benyújtását követő 20 napon belül közli ítéletét.
3. Abban az esetben, ha az eredeti testület újbóli összehívása, vagy valamelyik eredeti tag részvétele nem lehetséges, akkor az e jegyzőkönyv 4. cikkében előírt eljárások alkalmazandók. Az ítélet Felekkel történő közlésének határideje ebben az esetben is a testület felállításának a napjától számított 20 nap.
8. CIKK
A választottbírói testület ítéletében foglaltaknak való megfelelés érdekében tett intézkedések felülvizsgálata
1. Az ésszerűen elvárható időtartam vége előtt az a fél, aki ellen a panaszt benyújtották, köteles a másik felet és a stabilizációs és társulási bizottságot tájékoztatni azokról az intézkedésekről, amelyeket a választottbírói testület ítéletében foglaltaknak való megfelelés céljából tett.
2. Abban az esetben, ha a Felek között nézeteltérés támad azzal kapcsolatban, hogy az (1) bekezdés szerint bejelentett valamelyik intézkedés megfelel-e a 2. cikkben említett rendelkezéseknek, a panaszos fél az eredeti választottbírói testület döntését kérheti e tekintetben. Az ilyen kérelemben magyarázattal kell szolgálnia arra vonatkozóan, az adott intézkedés miért nem felel meg e megállapodásnak. Az újraösszehívást követően a választottbírói testület az újra felállításának a napjától számított 45 napon belül hozza meg ítéletét.
3. Abban az esetben, ha az eredeti testület újbóli összehívása, vagy valamelyik eredeti tag részvétele nem lehetséges, akkor a 4. cikkben előírt eljárások alkalmazandók. Az ítélet Felekkel történő közlésének határideje ebben az esetben is a testület felállításának a napjától számított 45 nap.
9. CIKK
Ideiglenes jogorvoslatok az ítéletben foglaltaknak való nem megfelelés esetén
1. Abban az esetben, ha az a fél, aki ellen a panaszt benyújtották, az ésszerűen elvárható időtartam vége előtt nem jelent be olyan intézkedéseket, amelyeket a választottbírói testület ítéletének való megfelelés céljából tett, illetve ha a választottbírói testület úgy határoz, hogy a 8. cikk (1) bekezdése szerint bejelentett intézkedés nem felel meg az adott fél e megállapodás szerinti kötelezettségeinek, akkor a panaszos fél felszólítására köteles ideiglenes kártalanításra javaslatot tenni.
2. Ha a kártalanítással kapcsolatosan a Felek az ésszerűen elvárható időtartam végétől, illetve a választottbírói testület által a 8. cikk szerint hozott ítélettől (amely kimondja, hogy a hozott intézkedés nem felel meg e megállapodásnak) számított 30 napon belül nem tudnak megállapodásra jutni, akkor a panaszos fél – a másik félnek és a stabilizációs és társulási bizottságnak küldött értesítést követően – jogosult e jegyzőkönyv 2. cikkében említett rendelkezések értelmében nyújtott előnyök alkalmazását a jogsértő intézkedés által okozott gazdasági károk mértékéig felfüggeszteni. A panaszos fél az értesítés napjától számított 10 nap elteltével kezdheti meg a felfüggesztés alkalmazását, kivéve, ha az a fél, aki ellen a panaszt benyújtották a (3) bekezdés rendelkezései szerint választottbírói eljárást kérelmezett.
3. Abban az esetben, ha a fél megítélése szerint, aki ellen a panaszt benyújtották, a felfüggesztés szintje nem egyenértékű a jogsértő intézkedés által okozott gazdasági károk mértékével, akkor a (2) bekezdésben említett 10 napos időszak lejárata előtt az eredeti választottbírói testület elnökétől írásban kérelmezheti az eredeti választottbírói testület újbóli összehívását. A választottbírói testület a kérelem benyújtásának napjától számított 30 napon belül közli a Felekkel és a stabilizációs és társulási bizottsággal a kedvezmények felfüggesztésének szintjével kapcsolatosan hozott ítéletét. A kedvezmények felfüggesztését a választottbírói testület ítéletének meghozataláig nem szabad megkezdeni, és a felfüggesztésnek meg kell felelnie a választottbírói testület ítéletének.
4. A kedvezmények felfüggesztése ideiglenes jellegű, és csak addig alkalmazható, amíg az e megállapodást sértő intézkedéseket vissza nem vonják vagy nem módosítják olyan módon, hogy megfeleljenek e megállapodásnak, vagy amíg a Felek a vitatott kérdésben megoldást nem találnak.
10. CIKK
A kedvezmények felfüggesztése után az ítéletben foglaltaknak való megfelelés érdekében tett intézkedések felülvizsgálata
1. Az a fél, aki ellen a panaszt benyújtották, értesíti a másik felet és a stabilizációs és társulási bizottságot bármely olyan intézkedésről, amelyet a választottbírói testület ítéletének való megfelelés céljából tett, valamint a panaszos fél által alkalmazott kedvezmények felfüggesztésének megszüntetése iránti kérelméről.
2. Ha a bejelentés benyújtásának napjától számított 30 napon belül a Felek nem jutnak megállapodásra annak tekintetében, hogy e megállapodásnak megfelelő-e a bejelentett intézkedés, a panaszos fél írásban kérheti az eredeti választottbírói testület elnökét, hogy határozzon az ügyben. Az ilyen jellegű kérelmeket a másik félhez és a stabilizációs és társulási bizottsághoz egyidejűleg el kell juttatni. A választottbírói testület ítéletét a kérelem benyújtását követő 45 napon belül közlik a Felekkel. Ha a választottbírói testület úgy határoz, hogy az ítéletben foglaltaknak való megfelelés érdekében tett intézkedések valamelyike nem felel meg e megállapodásnak, akkor meghatározhatja, hogy a panaszos fél a kedvezmények felfüggesztését az eredeti vagy attól különböző szinten folytathatja-e. Ha a választottbírói testület úgy határoz, hogy a végrehajtás érdekében tett intézkedések valamelyike megfelel e megállapodásnak, a kedvezmények felfüggesztését megszüntetik.
3. Abban az esetben, ha az eredeti testület újbóli összehívása, vagy valamelyik eredeti tag részvétele nem lehetséges, akkor a 4. cikkben előírt eljárások alkalmazandók. Az ítélet közlésének határideje ebben az esetben is a testület felállításának a napjától számított 45 nap.
III. SZAKASZ – KÖZÖS RENDELKEZÉSEK
11. CIKK
Nyilvános meghallgatás
A választottbírói testület ülései nyilvánosak a 18. cikkben említett eljárási szabályokban meghatározott feltételek szerint, kivéve, ha a választottbírói testület saját kezdeményezésre vagy a Felek kérésére másképp nem dönt.
12. CIKK
Információszolgáltatás és technikai tanácsadás
A választottbírói testület az egyik fél felkérésére vagy saját kezdeményezésére bármiféle olyan forrásból beszerezhet információkat, amelyeket az eljárás szempontjából megfelelőnek ítél. A választottbírói testület továbbá szükség esetén jogosult szakértői véleményeket is igénybe venni. Minden ilyen módon megszerzett információt mindkét féllel közölni kell, és ezekkel kapcsolatban észrevételeket lehet tenni. Az érdekelt Felek jogosultak a 18. cikkben említett eljárási szabályokban rögzített feltételeknek megfelelően „amicus curiae” okfejtéseket eljuttatni a választottbírói testülethez.
13. CIKK
Az értelmezésre vonatkozó alapelvek
A választottbírói testületek e megállapodás rendelkezéseit a nemzetközi közjog általánosan elfogadott értelmezési szabályai szerint értelmezik, ideértve a szerződések jogáról szóló Bécsi Egyezményt is. A közösségi vívmányokat nem értelmezik. Az a tény, hogy egy rendelkezés tartalmát tekintve azonos az Európai Közösséget létrehozó szerződés egyik rendelkezésével, az adott rendelkezés értelmezése során nem döntő.
14. CIKK
A választottbírói testület határozatai és ítéletei
1. A választottbírói testület valamennyi határozatát, beleértve az ítéleteket is, szótöbbséggel hozza meg.
2. A választottbírói testület valamennyi ítélete kötelező a Felek számára. Az ítéleteket közölni kell a Felekkel és a stabilizációs és társulási bizottsággal, amely az ítéleteket a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi, kivéve, ha egyhangúlag nem dönt az ellenkezőjéről.
15. CIKK
A választottbírák jegyzéke
1. A stabilizációs és társulási bizottság legkésőbb e jegyzőkönyv hatálybalépésétől számított hat hónapon belül létrehoz egy olyan 15 személyből álló jegyzéket, akik készek választottbíróként tevékenykedni, és alkalmasak erre. A Felek mindegyike öt személyt választ ki, hogy választottbíróként tevékenykedjenek. A Felek megállapodnak öt személyben, akik a választottbírósági testület elnökeként fognak eljárni. A stabilizációs és társulási bizottság biztosítja, hogy a jegyzék mindig 15 személyből álljon.
2. A választottbírák megfelelő szaktudással és tapasztalattal rendelkeznek a jog, a nemzetközi jog, a közösségi jog és/vagy a nemzetközi kereskedelem terén. A választottbírák függetlenek, egyéni minőségükben járnak el és nincsenek kapcsolatban egyetlen szervezettel vagy kormánnyal sem, illetve nem fogadnak el utasítást egyetlen szervezettől vagy kormánytól sem, valamint megfelelnek a 18. cikkben említett magatartási kódexnek.
16. CIKK
Kapcsolat a Kereskedelmi Világszervezetben való részvétel alapján fennálló kötelezettségekkel
Montenegrónak a Kereskedelmi Világszervezethez (a továbbiakban: WTO) való későbbi csatlakozása esetén a következők alkalmazandók:
a) Ezen jegyzőkönyv szerint felállított választottbírói testületek nem döntenek az egyes Feleknek a Kereskedelmi Világszervezet létrehozásáról szóló egyezmény szerinti jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatban felmerülő vitákban.
b) A Felek azon joga, hogy e jegyzőkönyv jogviták rendezésével kapcsolatos rendelkezéseihez folyamodjanak, nem érinti a WTO keretében alkalmazott intézkedések érvényesíthetőségét, a jogviták rendezését célzó intézkedéseket is beleértve. Ugyanakkor azonban ha egy fél egy bizonyos intézkedéssel kapcsolatosan e jegyzőkönyv 3. cikkének (1) bekezdése vagy a WTO szerint jogvita rendezésére irányuló eljárást kezdeményezett, e fél ugyanazzal az üggyel kapcsolatosan a másik fórumon nem kezdeményezhet eljárást mindaddig, amíg az első eljárás le nem zárult. E bekezdés alkalmazásában egy jogvita rendezésére irányuló eljárást abban az esetben kell a WTO-egyezmény szerint kezdeményezettnek tekinteni, ha az egyik fél a WTO-egyezményben foglalt Vitarendezés szabályairól és eljárásáról szóló Egyetértés 6. cikke értelmében választottbírói testület felállítását kérelmezte.
c) E jegyzőkönyv nem akadályozza meg a Feleket abban, hogy a kötelezettségeknek a WTO–Vitarendezési Testülete által jóváhagyott felfüggesztését végrehajtsa.
17. CIKK
Határidők
1. Az e jegyzőkönyvben meghatározott valamennyi határidőt naptári napokban kell számítani, annak a cselekménynek vagy ténynek a bekövetkezését követő naptól kezdődően, amellyel kapcsolatosan a határidőt alkalmazzák.
2. Az e jegyzőkönyvben említett valamennyi határidő a Felek kölcsönös megállapodásával meghosszabbítható.
3. A választottbírói testület elnöke bármelyik fél indokolt kérésére, illetve saját kezdeményezésére meghosszabbíthatja az e jegyzőkönyvben említett határidők bármelyikét.
18. CIKK
Eljárási szabályok, magatartási kódex és e jegyzőkönyv módosítása
1. A stabilizációs és társulási bizottság legkésőbb e jegyzőkönyv hatálybalépésétől számított hat hónapon belül meghatározza a választottbírói testületi eljárás során követendő eljárási szabályokat.
2. A stabilizációs és társulási bizottság legkésőbb e jegyzőkönyv hatálybalépésétől számított hat hónapon belül az eljárási szabályokat kiegészíti a magatartási kódexszel, amely garantálja a választottbírók függetlenségét és pártatlanságát.
3. A stabilizációs és társulási bizottság határozhat e jegyzőkönyv módosításáról.
Montenegró részt vehet a következő közösségi programokban:
a) a Közösség és Szerbia és Montenegró között, Szerbia és Montenegrónak a közösségi programokban való részvételére vonatkozó általános elveiről kötött keretmegállapodás * mellékletében felsorolt programok,
b) a 2005. július 27. után létrehozott vagy megújított programok, amelyek Montenegró részvételéről rendelkező nyitó záradékot tartalmaznak.
Montenegró az Európai Unió általános költségvetéséhez pénzügyi hozzájárulást nyújt, azoknak a konkrét programoknak megfelelően, melyekben részt vesz.
Montenegró képviselői a Montenegrót érintő pontokat illetően megfigyelőként részt vehetnek a Montenegró által pénzügyileg támogatott programok felügyeletéért felelős irányítóbizottságokban.
Montenegró résztvevői által benyújtott projektekre és kezdeményezésekre, amennyire lehetséges, a tagállamokra érvényesülőkkel azonos feltételek, szabályok és eljárások vonatkoznak.
Montenegrónak az egyes programokban való részvételére vonatkozó kikötéseket és feltételeket, különösen a fizetendő pénzügyi hozzájárulást a Közösség nevében eljáró Európai Bizottság, valamint Montenegró közötti megállapodás határozza meg egyetértési nyilatkozat formájában.
Amennyiben Montenegró az egy előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról szóló, 2006. július 17-i 1085/2006/EK tanácsi rendelet * értelmében vagy Montenegrónak közösségi külső segítségnyújtást biztosító – a jövőben elfogadott – hasonló rendelet értelmében közösségi külső segítségnyújtást kér, a közösségi támogatás Montenegró általi felhasználásának feltételeit egy finanszírozási megállapodásban határozzák meg.
Az egyetértési nyilatkozat a Közösség pénzügyi szabályozásával összhangban előírja, hogy a pénzügyi ellenőrzéseket az Európai Bizottság, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Közösségek Számvevőszéke által, vagy ezek felügyelete alatt végezzék el.
Az Európai Bizottság, az OLAF és a Számvevőszék számára a Közösségben székhellyel rendelkező kedvezményezettek vagy ajánlattevők tekintetében fennálló hatásköreikkel azonos hatáskörök megadására felhatalmazó részletes rendelkezéseket hoznak a pénzügyi ellenőrzésről, igazgatási intézkedésekről, szankciókról és beszedésről.
A stabilizációs és társulási tanács legkésőbb három évvel e megállapodás hatálybalépése után, és azt követően háromévente felülvizsgálhatja e jegyzőkönyv végrehajtását Montenegró egy vagy több közösségi programban való tényleges részvétele alapján.
Az alábbiak meghatalmazottjai:
A BELGA KIRÁLYSÁG,
A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,
A CSEH KÖZTÁRSASÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,
AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,
A LETT KÖZTÁRSASÁG,
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,
MÁLTA,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
ROMÁNIA,
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,
A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
az Európai Közösséget létrehozó szerződés, az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés, valamint az Európai Unióról szóló szerződés szerződő felei, a továbbiakban: a tagállamok, és
az EURÓPAI KÖZÖSSÉG és az EURÓPAI ATOMENERGIA–KÖZÖSSÉG, a továbbiakban a Közösség,
egyrészről, és
a MONTENEGRÓI KÖZTÁRSASÁG meghatalmazottai, a továbbiakban: Montenegró,
másrészről,
akik Luxembourgban 2007. év október havának tizenötödik napján találkoztak az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről Montenegró közötti stabilizációs és társulási megállapodás, a továbbiakban: e megállapodás, aláírása céljából, a következő szövegeket fogadták el:
e megállapodást, illetve I–VII. mellékletét, azaz:
I. melléklet (21. cikk) – a Közösségből származó ipari termékekre vonatkozó montenegrói vámengedmények
II. melléklet (26. cikk) – A „baby beef” termékek meghatározása
III. melléklet (27. cikk) – a Közösségből származó mezőgazdasági termékekre vonatkozó montenegrói vámengedmények
IV. melléklet (29. cikk) – a Montenegróból származó halászati termékekre vonatkozó közösségi engedmények
V. melléklet (30. cikk)– a Közösségből származó halászati termékekre vonatkozó montenegrói engedmények
VI. melléklet (52. cikk) – Letelepedés: pénzügyi szolgáltatások
VII. melléklet (75. cikk) – Szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok és az alábbi jegyzőkönyveket:
1. jegyzőkönyv (25. cikk)– Feldolgozott mezőgazdasági termékekre vonatkozó kereskedelem
2. jegyzőkönyv (28. cikk) – Borok és szeszes italok
3. jegyzőkönyv (44. cikk) – A „származó termékek” fogalmának meghatározása és az közigazgatási együttműködés módszerei
4. jegyzőkönyv (61. cikk) – Szárazföldi szállítás
5. jegyzőkönyv (73. cikk) – Az acéliparnak nyújtott állami támogatás
6. jegyzőkönyv (99. cikk) – Vámügyekben történő kölcsönös közigazgatási segítségnyújtás
7. jegyzőkönyv (129. cikk) – Vitarendezés
8. jegyzőkönyv (132. cikk) Montenegró közösségi programokban való részvételének általános elvei
A tagállamok és az Európai Közösség, valamint a Montenegrói Köztársaság meghatalmazottjai elfogadták és mellékelték e záróokmányhoz az alábbi együttes nyilatkozat szövegeit:
Együttes nyilatkozat a 75. cikkhez
Montenegró meghatalmazottai tudomásul vették az ezen záróokmányhoz csatolt alábbi nyilatkozatot:
A Közösség és tagállamai nyilatkozata
Kelt Luxembourgban, a kétezer-hetedik év október tizenötödik napján.
(Aláírások)
Együttes nyilatkozat a 75. cikkhez
A Felek megállapodnak abban, hogy e megállapodás alkalmazásában a szellemi és ipari tulajdon magában foglalja különösen a szerzői jogot, ideértve a számítógépes programok szerzői jogait és a szomszédos jogokat, valamint az adatbázisokhoz, a szabadalmakhoz, beleértve a kiegészítő oltalmi tanúsítványokat is, az ipari mintákhoz, a védjegyekhez és szolgáltatási jegyekhez, integrált áramkörök topográfiáihoz, a földrajzi árujelzőkhöz fűződő jogokat, ideértve az eredetmegjelöléseket, valamint a növényfajta-oltalmi jogokat.
A kereskedelmi tulajdonjogok védelme magában foglalja különösen az ipari tulajdon oltalmáról szóló Párizsi Egyezmény 10bis cikkében említett, tisztességtelen verseny elleni védelmet és a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás (TRIPS-megállapodás) 39. cikkében említett, fel nem fedett információk védelmét.
A Felek továbbá megállapodnak abban, hogy e megállapodás 75. cikk (3) bekezdésében említett védelem szintje magában foglalja a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben * előírt intézkedések, eljárások és jogorvoslatok hozzáférhetőségét is.
A Közösség és tagállamai nyilatkozata
Tekintettel arra, hogy a Közösség a 2007/2000/EK rendelet alapján a kivételes kereskedelmi intézkedésekben az EU stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő vagy ahhoz kapcsolódó más országokat – ideértve Montenegrót – is részesíti, ezért a Közösség és tagállamai kijelentik, hogy:
e megállapodás 35. cikkének alkalmazásában az egyoldalú önálló kereskedelmi intézkedések közül azokat, amelyek kedvezőbbek, alkalmazni kell a Közösség által e megállapodásban biztosított szerződéses kereskedelmi engedményeken felül, amíg az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő vagy ahhoz kapcsolódó országokra és területekre kivételes kereskedelmi intézkedések bevezetéséről szóló, 2000. szeptember 18-i 2007/2000/EK rendelet * alkalmazandó;
különösen a kombinált nómenklatúra 7. és 8. árucsoportjába tartozó termékek esetében, amelyek vonatkozásában a közös vámtarifa értékvám és specifikus vám alkalmazását írja elő, a 26. cikk (2) bekezdésének vonatkozó rendelkezésétől eltérve a csökkentés a specifikus vámra is vonatkozik.
