(4) Az állami védekezés állami feladatnak minősül, költségeinek fedezetéről a központi költségvetésben kell gondoskodni.
50. § (1) Közérdekű védekezést kell elrendelni, ha a termelő, illetve a földhasználó védekezési kötelezettségének az azt elrendelő hatósági határozat ellenére sem tesz határidőre eleget. A közérdekű védekezést az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv rendeli el.
(2) A költségvetési törvényben meghatározott előirányzatból kell biztosítani a közérdekű védekezés költségeinek megelőlegezését. A közérdekű védekezés elrendelését követően a költségek tizenöt napon belüli megtérítésére kell kötelezni az (1) bekezdés szerinti mulasztás elkövetőjét, késedelmes fizetés esetén a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével megnövelt összegben. A kötelezett nem fizetése esetén a közérdekű védekezés költségei adók módjára kerülnek behajtásra az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv javára. A költségek behajtásáról az állami adóhatóság gondoskodik.
(3) Amennyiben a költségek megtérítésére kötelezett a közérdekű védekezéssel érintett ingatlan tulajdonosa és az ingatlan közös tulajdonban áll, a költségek megtérítéséért valamennyi tulajdonos egyetemlegesen felel.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően parlagfű elleni közérdekű védekezést kell elrendelni, ha a földhasználó a 17. § (4) bekezdésében szereplő parlagfű elleni védekezési kötelezettségének nem tesz eleget. A kötelezettség teljesítésének helyszíni ellenőrzéséről a földhasználó előzetes értesítése mellőzhető.
(5) A parlagfű elleni közérdekű védekezést elrendelő határozatot – ha a közlés más módja az azonnali végrehajtáshoz fűződő érdeket veszélyeztetné – hirdetmény útján is lehet közölni. A határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható.
(6) A közérdekű védekezés elvégzése során a hatóság, valamint a közérdekű védekezést elvégző vállalkozó feladata végrehajtásának keretei között az érintett területre beléphet, ott a szükséges cselekményeket elvégezheti. Erre való jogosultságát kérésre köteles igazolni. A közérdekű védekezést a hatóság a lezárt terület felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is megtarthatja, illetve elvégeztetheti.
(7) Ha a parlagfű elleni közérdekű védekezést kultúrnövény károsodása nélkül nem lehet elvégezni, a parlagfű elleni közérdekű védekezés abban az esetben rendelhető el, ha az adott területen a kultúrnövény tőszáma nem éri el az agronómiailag indokolt tőszám 50%-át és a parlagfűvel való felületi borítottság a 30%-ot meghaladja. A parlagfű elleni közérdekű védekezés során az érintett kultúrában okozott károkért a földhasználó kártalanításra nem tarthat igényt.
51. § (1) A bejelentendő állatbetegségek körét az e törvény végrehajtására kiadott külön jogszabály állapítja meg.
(2) A hazai állatállományt súlyosan veszélyeztető és a nemzetközi kereskedelmet akadályozó vagy emberre is veszélyes, újonnan felfedezett fertőző állatbetegségre a miniszter – határozott időtartamra – rendeletben bejelentési kötelezettséget írhat elő.
(3) Állatbetegség megelőzése, megállapítása, továbbterjedésének megakadályozása, kártételének csökkentése, felszámolása érdekében, továbbá a betegség természetéhez és elterjedtségéhez mérten, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott esetekben az alábbi állat-járványügyi intézkedéseket rendelheti el a veszély elhárításához szükséges mértékben és ideig:
a) elkülönítés;
b) megfigyelési zárlat (hatósági megfigyelés);
c) forgalmi korlátozás;
d) helyi zárlat;
e) települési zárlat (védőzóna);
f) védőkörzet (megfigyelési zóna) létesítése;
g) a marhalevél kezelésének tilalma;
h) termékenyítési tilalom;
i) diagnosztikai vizsgálat és ilyen célú leölés, kilövés;
j) védőoltás;
k) gyógykezelés;
l) elkülönített vagy zárt vágás;
m) állatleölés (leöletés);
n) fertőzésközvetítő anyag, eszköz, tárgy, élelmiszer, takarmány, állati eredetű melléktermék, állati eredetű termék ártalmatlanná tétele;
o) fertőtlenítés;
p) földterület, jármű, épület, berendezés, eszköz és anyag igénybevétele, használata;
q) a járványügyi intézkedés eredményes végrehajtása érdekében gazdálkodó szervezet – így különösen vágóhíd, állati eredetű melléktermék kezelését végző üzem – aktív közreműködésre kötelezése;
r) az állattartó, az élelmiszer- vagy takarmányvállalkozó tevékenységének korlátozása, felfüggesztése.
52. § (1) Az állat-járványügyi intézkedések közül egyszerre több is elrendelhető.
(2) A 51. § (3) bekezdésének d)–g) pontjában meghatározott állat-járványügyi intézkedések elrendeléséről egyidejűleg az érintett település önkormányzatát is értesíteni kell.
(3) Nagy gazdasági kárral fenyegető, illetve nemzetközi kereskedelmet akadályozó fertőző állatbetegség kitörésekor – amennyiben azt a fertőző állatbetegség rendkívüli veszélye indokolja – a miniszter megtilthatja az élő állat, állati eredetű termék és élelmiszer, takarmány, továbbá járványos állatbetegség terjesztésére alkalmas egyéb áru Magyarország területéről történő kiszállítását, behozatalát, illetve a betegség terjedésének megállításához, valamint a betegség felszámolásához szükséges állat-járványügyi intézkedéseket foganatosíthat.
(4) Amennyiben az a fertőző állatbetegség leküzdéséhez szükséges, a rendőrség a külön jogszabályban foglaltak szerint közreműködik a járványveszély elhárításában.
53. § (1) A magánállatorvos járványos állatbetegség gyanúja esetén a járványveszély elhárítása érdekében köteles az adott helyzetben tőle elvárható módon a szükséges intézkedéseket megtenni, valamint a további intézkedésre jogosult szervet haladéktalanul értesíteni.
(2) Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint bejelentendő állatbetegség vagy gyanújának észlelése esetén a magánállatorvos köteles haladéktalanul jelentést tenni az intézkedésre jogosult élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek, továbbá ellátni a járványügyi feladatokat, megtenni a járvány megelőzéséhez és felszámolásához szükséges mindazon feladatokat, amelyeket e törvény, illetve a végrehajtására kiadott jogszabály a feladat-, illetve hatáskörébe utal, valamint az állattartót a szükséges utasításokkal ellátni.
(3) Járványveszély esetén a magánállatorvos – a Magyar Állatorvosi Kamarával kötött megállapodás szerint – az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által közcélú munkavégzésre – díjfizetés és költségtérítés ellenében – igénybe vehető. A magánállatorvos a közcélú igénybevételnek köteles eleget tenni.
54. § (1) Zárlati károsító előfordulásának felszámolását, terjedésének megakadályozását szolgáló intézkedés során
a) a termelők növényállományában végrehajtott részleges vagy teljes megsemmisítés esetén az adott dologban keletkezett károk enyhítésére – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a termelő;
b) a méhészetben okozott károk enyhítésére – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a méhész
az államtól e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint részleges kártalanításra jogosult. A kártalanításról az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv határozatban dönt.
(2) Nem jár kártalanítás
a) az országba jogellenesen behozott növény, növényi termék után (beleértve a kutatási célból behozott nem honos szervezeteket is);
b) ha zárlati károsító gyanúja esetén a termelő bejelentési kötelezettségének nem tett eleget;
c) ha a vevőnek a vásárolt növény zárlati károsítóval való fertőzöttségéről tudomása volt, illetve arról kellő körültekintéssel tudomást szerezhetett volna;
d) ha a növényt kedvtelésből, tudományos kísérleti, laboratóriumi, szolgálati célból tartották fenn;
e) a növény-egészségügyi jogszabályok megsértésével fenntartott, forgalomba hozott növényért, növényi termékért (beleértve a zárlati károsítók kutatói cseréjét is);
f) ha a növény-egészségügyi zárlatra egyéb, a termelőnek felróható magatartás miatt került sor;
g) ha a növény-egészségügyi zárlatra a növényvédelmi hatóság által előzetesen nem ellenőrzött, nem fémzárolt vetőmagból vagy nem minősített vegetatív szaporító alapanyagból, illetve ültetési anyagból előállított növényállományban vagy annak termésében kerül sor;
h) ha a növény-egészségügyi zárlattal érintett termőhelyen és annak szomszédságában a hatósági intézkedés tárgyát képező károsító ellen a korábban elrendelt növény-egészségügyi zárlatot még nem oldották fel és az újabb növényvédelmi intézkedésre a zárlat figyelmen kívül hagyása miatt kerül sor;
i) ha a növény-egészségügyi zárlat Magyarországon honos vagy megtelepedett károsító ellen irányul;
j) ha a termelő a növény-egészségügyi zárlat kapcsán meghatározott valamely kötelezettségének nem tesz eleget.
(3) A növényvédelmi védekezéssel okozott kárért nem jogosult kártalanításra az a méhész, aki letelepedésének bejelentését elmulasztotta.
55. § (1) A 51. § (3) bekezdésének i)–q) pontjaiban felsorolt járványügyi intézkedések elrendelése esetében – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel – az államtól kártalanításra jogosult
a) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott állatbetegségben a 18. § (1) bekezdésének f) pontjában előírt bejelentés teljesítésének időpontját követően elhullott, illetve a járványügyi intézkedésként leölt bejelentett állat, megsemmisített termék, anyag, eszköz és tárgy tulajdonosa;
b) a 51. § (3) bekezdésének p) pontjában meghatározott földterület, jármű, épület, berendezés, eszköz és anyag tulajdonosa, használója, amennyiben az igénybevételre, illetve használatra kifejezetten az erre irányuló határozat alapján került sor;
c) a 51. § (3) bekezdésének q) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezet, amennyiben a kötelezésre kifejezetten az erre irányuló határozat alapján került sor.
(2) Nem jár kártalanítás
a) az országba tilalom ellenére vagy szabálytalanul behozott állatokért, valamint a tartásukkal kapcsolatos anyagokért, eszközökért és tárgyakért;
b) ha az állat betegségre gyanús állapotát az állattartó vagy élelmiszer-vállalkozó nem jelentette be, illetve az előírt kötelezettségeket megszegte;
c) ha az átruházással szerzett állat betegségéről, fertőzöttségéről a tulajdonosnak az állat megszerzésekor tudomása volt;
d) ha a járványügyi intézkedésre az állattartó vagy élelmiszer-vállalkozás egyéb felróható magatartása miatt került sor;
e) a vadon élő állatokért, kivéve az engedéllyel befogott, legalább hat hónapja zárt körülmények között (vadasparkban, vadaskertben, röptetőben) tartott vagy tenyésztett, továbbá a járványügyi intézkedésként diagnosztikai célból kilőtt vadat, és a védett állatokat;
f) trágyáért, alomért;
g) az állat-egészségügyi jogszabályok megsértésével tartott, illetve szállított, levágott, forgalomba hozott állatért és termékért.
(3) Az elrendelt, az 51. § (3) bekezdésének a)–h) és r) pontja szerinti állat-járványügyi intézkedésben előírt kötelezettségek teljesítése állami kártalanítás szempontjából nem minősül az 51. § (3) bekezdésének p) és q) pontja szerinti aktív közreműködésnek.
(4) A kártalanítás összege az állat, anyag, eszköz vagy tárgy forgalmi értéke, az 51. § (3) bekezdésének p) és q) pontja esetében pedig az igénybevétellel, illetve közreműködéssel okozott károkhoz – ide nem értve az elmaradt hasznot – igazodik.
(5) A kárbecslés és kifizetés részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály tartalmazza. A kártalanítás kifizetésének módjáról az azt elrendelő határozatban kell rendelkezni.
56. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott jogszabálysértés, illetve hatósági határozatban foglaltak megsértése esetén intézkedést hozhat, bírságot szabhat ki vagy figyelmeztetésben részesíti az eljárás alá vont jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetet vagy természetes személyt (e fejezetben a továbbiakban együtt: eljárás alá vont személy).
(2) Az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezmény alkalmazásának nincs helye, ha a cselekménynek az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv tudomására jutásától számított egy év, illetve a cselekmény elkövetésétől számított három év eltelt. A határidő számításakor a jogorvoslati eljárás időtartamát nem kell figyelembe venni.
57. § Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint, a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével a következő intézkedéseket hozhatja:
a) tevékenység végzését határozott időre, teljesen vagy részlegesen felfüggesztheti, korlátozhatja, a működést megtilthatja, az újbóli működést feltételhez kötheti;
b) vállalkozás, létesítmény működési engedélyét feltételhez kötheti, módosíthatja, felfüggesztheti, visszavonhatja, illetve kezdeményezheti annak visszavonását;
c) vállalkozás, létesítmény nyilvántartásba vételét feltételhez kötheti, határozott időre vagy véglegesen megtagadhatja, a vállalkozást, létesítményt törölheti nyilvántartásából;
d) a nem állami laboratóriumok működési engedélyét feltételhez kötheti, módosíthatja, visszavonhatja;
e) az újbóli engedélyezést oktatáson való részvételhez, annak igazolásához, illetve vizsgázáshoz kötheti;
f) termék előállítását, tárolását, szállítását, felhasználását, forgalomba hozatalát, behozatalát, kivitelét, illetékességi területén való átszállítását feltételhez kötheti, korlátozhatja, felfüggesztheti, megtilthatja;
g) elrendelheti a termék forgalomból való kivonását, visszahívását, megsemmisítését, ártalmatlanítását;
h) állat vizsgálatát, forgalmi korlátozását, elkülönítését, kötelező gyógykezelését, védőoltását vagy leölését elrendelheti;
i) elismert hagyományos különleges termék előállítását, forgalomba hozatalát megtilthatja vagy feltételhez kötheti;
j) élelmiszerrel, illetve takarmánnyal érintkezésbe kerülő anyagok, gépek, eszközök használatát megtilthatja;
k) szállítóeszköz engedélyét visszavonhatja, használatát megtilthatja;
l) élelmiszert emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősíthet;
m) takarmányt etetésre alkalmatlannak nyilváníthat, új takarmány eseti engedélyét felfüggesztheti, újabb feltételhez kötheti, módosíthatja, illetve visszavonhatja;
n) engedélyköteles tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt módosíthat, visszavonhat;
o) növény-egészségügyi zárlatot és járványügyi intézkedést rendelhet el;
p) a határállomásokon végzett ellenőrzése során elrendelheti az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti, illetve az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban foglalt intézkedéseket;
q) termelési, betakarítási, kísérleti, felhasználási, alkalmazási tilalmat, illetve növényvédelmi korlátozást rendelhet el;
r) betilthatja vagy korlátozhatja a növény-egészségügyi szempontból nem megfelelő vetőmagok, szaporítóanyagok vagy nemesítési alapanyagok használatát;
s) elrendelheti eszköz, tárgy, anyag zár alá vételét, ártalmatlanítását, szállítójárművet visszatarthat mindaddig, amíg a szállítmányával kapcsolatos zárolási, és ártalmatlanítási eljárás be nem fejeződik, illetve annak költsége megfizetésre nem kerül.
58. § Ha az élelmiszer- vagy takarmányjogi előírások megsértése esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv egy adott élelmiszer vagy takarmány forgalomba hozatalát megtiltja, a jogsértésért felelős élelmiszer- vagy takarmány-vállalkozás köteles az érintett élelmiszer vagy takarmány vonatkozásában az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározottak szerint eljárni, és eljárásáról, valamint a megtett intézkedésekről az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet részletesen tájékoztatni. Amennyiben a hatóság az adott élelmiszer vagy takarmány vonatkozó előírásoknak való megfelelésének biztosítása szempontjából az élelmiszer- vagy takarmány-vállalkozás eljárását nem kielégítőnek ítéli meg, az élelmiszer- vagy takarmány-vállalkozás költségére haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket.
59. § (1) Az élelmiszer-ellenőrzési bírság és a takarmány-ellenőrzési bírság legkisebb összege tizenötezer forint, legmagasabb összege
a) ha az eljárás alá vont személy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya alá tartozó, 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező vállalkozás, az eljárás alá vont személy éves nettó árbevételének 5%-áig, de legfeljebb százmillió forintig, illetve az emberek vagy állatok széles körének egészségét károsító vagy veszélyeztető, továbbá a felhasználók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén legfeljebb kétmilliárd forintig;
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetben 500 ezer forintig, illetve az emberek vagy állatok széles körének egészségét károsító vagy veszélyeztető, továbbá a felhasználók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén az eljárás alá vont személy éves nettó árbevételének 5%-áig, az Szt. hatálya alá nem tartozó eljárás alá vont személy esetében ötmillió forintig
terjedhet.
(2) Ha az eljárás alá vont személy a tevékenységét a 23. § (1), illetve (2) bekezdésének be nem tartásával végezte, az élelmiszer-ellenőrzési bírság, illetve a takarmány-ellenőrzési bírság legkisebb összege tizenötezer forint, legmagasabb összege pedig – az (1) bekezdéstől eltérően – százmillió forint, illetve az emberek vagy állatok széles körének egészségét károsító vagy veszélyeztető, továbbá a felhasználók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén kétmilliárd forint lehet.
(3) A növényvédelmi bírság és az élelmiszerlánc-felügyeleti bírság legmagasabb összege tizenötmillió forint, legkisebb összege tizenötezer forint.
(4) Az (1) bekezdés szerinti nettó árbevételt a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évre vonatkozó éves beszámoló vagy az egyszerűsített éves beszámoló (a továbbiakban együtt: beszámoló) szerinti nettó árbevétel alapján kell meghatározni. Ha a vállalkozás működési ideje egy évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni. Ha a vállalkozásnak a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevételéről nem áll rendelkezésre hitelesnek tekinthető információ, a bírság összegének meghatározásakor az utolsó hitelesen lezárt üzleti év nettó árbevétele az irányadó. Beszámolóval még nem rendelkező, újonnan alapított vállalkozás esetében az eljárás megindításának évére vonatkozó üzleti tervet, ennek hiányában a vállalkozás által a hatóság felhívására közölt, az Szt.-nek a közbenső mérleg készítésére vonatkozó szabályai szerint az eljárás megindításának napjával mint fordulónappal kiszámított nettó árbevételt kell figyelembe venni.
(5) A bírság mértékét az eset összes körülményére – így különösen az érintettek érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértéssel elért előnyre, a 60. § (1) bekezdésének a)–c), g), i)–l), n)–q) pontjában, valamint a 63. § (1) bekezdésének b) és d) pontjában foglalt tényállások kivételével az eljárás alá vont személy gazdasági súlyára – tekintettel kell meghatározni.
(6) Amennyiben a jogsértő állapot megszüntetése érdekében a törvény szerint alkalmazható legalacsonyabb összegű bírság kiszabása is szükségtelen, bírságolás helyett az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv figyelmeztetésben részesítheti az eljárás alá vont személyt.
(7) A (6) bekezdés nem alkalmazható
a) a 60. § (1) bekezdésének a)–i) pontjában meghatározott tényállások,
b) a 61. § (1) bekezdésének a)–c) pontjában meghatározott tényállások,
c) a 62. § (1) bekezdésének a)–d) pontjában meghatározott tényállások,
d) három éven belül ismételten megállapított azonos jogsértés
esetén.
(8) Azonos tényállású, három éven belüli ismételt jogsértés esetén a bírság összege a korábban kiszabott bírság másfélszeresénél nem lehet kevesebb, de nem haladhatja meg az adott jogsértés esetén kiszabható bírság legmagasabb mértékét.
(9) A bírság tételes mértékét és kiszabásának részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály állapítja meg.
60. § (1) Növényvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki
a) a zárlati károsítóval való fertőzés azonnali felszámolására vonatkozó kötelezettségét megszegi, zárlati károsítót terjeszt, vagy a terjedést elősegíti, a zárlati intézkedést megszegi;
b) növényvédő szerrel olyan cselekményt valósít meg, amellyel az ember vagy az állat egészségét, az élelmiszer-, illetve takarmánybiztonságot vagy a környezetet veszélyezteti;
c) a 17. § (1) bekezdésében előírt kötelezettségét, továbbá a 17. § (4) bekezdésében előírt, a parlagfű elleni védekezési kötelezettségét elmulasztja;
d) engedélyköteles terméket előírt képesítés, illetve engedély nélkül vagy engedélytől eltérő módon forgalomba hoz, hirdet, nyilvánosság számára ajánl, illetve felhasznál;
e) az engedélyköteles termék csomagolására vonatkozóan e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályban előírt szabályokat megsérti;
f) az adott évi analitikailag tiszta hatóanyag benyújtására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget;
g) a méhészetek növényvédelmi szempontból elrendelt vándoroltatási tilalmát megszegi;
h) a műtrágyákról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2003. október 13-i 2003/2003/EK rendeletének jelölésre, csomagolásra, a Közösségen belüli letelepedésre, nyilvántartásra, tápanyagtartalomra, valamint az egyes műtrágyatípusokra vonatkozó előírásait megsérti;
i) forgalomba hozatali engedéllyel (típusminősítés) nem rendelkező, továbbá időszakos felülvizsgálaton részt nem vett, vagy meg nem felelt növényvédelmi gépet forgalomba hoz, üzemeltet vagy használ;
j) a zárlati károsítóval való fertőzés bejelentésére vonatkozó kötelezettségét megszegi;
k) az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által elrendelt vegyszeres növényvédelmi munkavégzést akadályozza;
l) a növényvédelmi hatósági tevékenységet akadályozza, a hatóság intézkedését figyelmen kívül hagyja, az állami vagy közérdekű védekezés végrehajtását akadályozza;
m) a növényvédelemmel kapcsolatban előírt vagy elrendelt növény-egészségügyi, kísérleti, termelési, megsemmisítési, előállítási, formálási, kiszerelési, csomagolási, raktározási, szállítási, felhasználási, forgalomba hozatali rendelkezéseket megszegi;
n) az előírt vagy elrendelt növény-egészségügyi korlátozásokat megszegi;
o) az e törvény, valamint e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírt adatszolgáltatási, nyilvántartási, nyilvántartásba vételi kötelezettségének nem tesz eleget;
p) engedélyköteles terméket műszakilag alkalmatlannak minősített vagy érvényes műszaki engedéllyel nem rendelkező géppel, illetve berendezéssel árutermelő gazdaságban juttat ki;
q) a méhekre veszélyes növényvédelmi munkavégzés bejelentési kötelezettségét elmulasztja;
r) a növényvédő szer belföldi forgalmára vonatkozó, a 17. § (5)–(6) bekezdése szerinti jelentési kötelezettségnek nem tesz eleget.
(2) A bírság ismételten is kiszabható.
61. § (1) Ha ellenőrzése során az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv megállapítja, hogy az előállított, illetve forgalomba hozott takarmány
a) az előírt gyártmánylappal nem rendelkezik;
b) az előírt mennyiségtől eltérő mértékben vagy módon, illetve meg nem engedett állatgyógyászati készítményt, takarmány-adalékanyagot vagy az előírt legmagasabb értéket meghaladó mennyiségű nemkívánatos anyagot, mikroorganizmust, tiltott anyagot, nem engedélyezett állati fehérjét tartalmaz;
c) minőségében az állat egészségét veszélyeztető mértékben károsodott;
d) beltartalmi értéke az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottnál nagyobb mértékben tér el a gyártmánylapban, illetve a jelölésen vagy a kísérő okmányon feltüntetett garantált beltartalmi értéktől;
e) a c) pontban említettől kisebb mértékben minőségében károsodott;
f) a takarmányjelölési előírásoknak nem felel meg;
g) egyéb, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályi előírásoknak nem felel meg, takarmány-ellenőrzési bírságot szab ki.
(2) A takarmány-ellenőrzési bírságot (1) bekezdés a)–e) és g) pontjában foglalt esetben a 14. § (1), (3)–(5) bekezdésében, az (1) bekezdés f) pontjában foglalt esetben a 14. § (7) bekezdésében meghatározott felelőssel szemben kell kiszabni.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti felelős kilétét nem lehet megállapítani, a bírságot azzal a takarmány-vállalkozással szemben kell kiszabni, akinél a jogsértést megalapozó takarmányt az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv megtalálta, kivéve, ha a takarmány-vállalkozás bizonyítja, hogy a bírság kiszabására okot adó hibát nem ő okozta.
62. § (1) Élelmiszer-ellenőrzési bírságot kell kiszabni
a) az élelmiszer-biztonságra vonatkozó követelmények megsértése;
b) élelmiszer-minőségi előírásoknak való meg nem felelés;
c) fogyaszthatósági határidő lejárta utáni forgalomba hozatal;
d) minőségmegőrzési határidő lejárta utáni forgalomba hozatal;
e) a Magyar Élelmiszerkönyvi megnevezéseket jogellenesen használó élelmiszer forgalomba hozatala, vagy egyéb élelmiszer-jelölési előírásoknak való meg nem felelés esetén.
(2) Az élelmiszer-ellenőrzési bírságot a (4) bekezdésben foglalt kivétellel az (1) bekezdés a)–d) pontjában foglalt esetben a 14. § (2)–(5) bekezdésében, az (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben a 14. § (6) bekezdésében meghatározott felelőssel szemben kell kiszabni.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti felelős kilétét nem lehet megállapítani, a bírságot azzal az élelmiszer-vállalkozással szemben kell kiszabni, akinél a jogsértést megalapozó élelmiszert az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv megtalálta, kivéve, ha az élelmiszer-vállalkozás bizonyítja, hogy a bírság kiszabására okot adó hibát nem ő okozta.
(4) A zöldség-gyümölcs ellenőrzés során a bírságot a termék birtokosával – ide nem értve a végső fogyasztót – szemben kell kiszabni.
63. § (1) Élelmiszerlánc-felügyeleti bírságot kell kiszabni
a) azzal szemben, aki tevékenységével vagy mulasztásával
aa) a termőföld védelmének a termőföldről szóló törvényben, valamint a termőföld védelméről szóló törvényben nem szabályozott, élelmiszer-biztonsággal összefüggő;
ab) a növényvédő szerek és termésnövelő anyagok forgalomba hozatalára, kereskedelmére és felhasználására;
ac) a növények termesztése, a növények, növényi termékek és egyéb anyagok hasznosítása, feldolgozása, tárolása, szállítása és forgalomba hozatala növény-egészségügyi szabályainak betartására;
ad) növényvédelmi gépek forgalomba hozatalára és működtetésére;
ae) a zöldség és gyümölcs termesztésére, tárolására és forgalomba hozatalára;
af) a takarmányok előállítására, tárolására, szállítására, forgalomba hozatalára és felhasználására;
ag) az állat-egészségügyre;
ah) az állatok tartásának, szaporításának, tenyésztésének, szállításának és forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályaira;
ai) az állatok állat-egészségügyi felügyeletére és ellátására;
aj) az élelmiszer-termelésre, -előállításra, -feldolgozásra, -tárolásra, -szállításra és -forgalomba hozatalára;
ak) az állatgyógyászati termékek előállítására, kereskedelmére, és felhasználására;
al) a növényi és állati eredetű melléktermékek gyűjtésére, kezelésére, tárolására, szállítására, forgalomba hozatalára, felhasználására;
am) az ökológiai termelésre
vonatkozó, a 60–62. §-okban meghatározottaktól eltérő egyéb előírásokat megszegi;
b) azzal szemben, aki az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági tevékenységét akadályozza, intézkedését figyelmen kívül hagyja;
c) azzal az élelmiszer- vagy takarmány-vállalkozással szemben, amelynek eljárását az 58. §-ban foglaltak vonatkozásában az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nem kielégítőnek ítéli meg;
d) az élelmiszer- vagy takarmány-vállalkozóval szemben, amennyiben az élelmiszer- vagy takarmány-vállalkozással szemben élelmiszer- vagy takarmány-ellenőrzési bírság kerül kiszabásra, és az élelmiszer- vagy takarmány-vállalkozó – bár azt megtehette volna – nem gondoskodott megfelelő módon a bírság kiszabására okot adó jogsértés megelőzéséről vagy azt az ő utasítására követték el.
(2) A bírság ismételten is kiszabható.
64. § (1) A bírságot az azt kiszabó határozat közlésétől számított tizenötödik napig meg kell fizetni.
(2) A forgalmazó által okozott hiba miatt kiszabott bírság a terméket a forgalmazónak kereskedelmi céllal értékesítő személyre (beszállító) nem hárítható át.
(3) A bírságok meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget a Ket. szerinti mértékű késedelmi pótlék terheli. A bírságot és a késedelmi pótlékot adók módjára kell behajtani, amelyről az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv megkeresésére az állami adóhatóság gondoskodik.
(4) Ha a jogi személyre, vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetre kiszabott bírságot a kötelezett nem fizeti meg és azt tőle nem lehet behajtani, a bírság megfizetésére a jogsértés elkövetése idején helytállni köteles tagot, vezető tisztségviselőt, illetve azt a személyt kell kötelezni, aki a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet kötelezettségeiért a törvény alapján felel.
(5) A bírság kiszabásáról rendelkező határozat fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtása, vagy – a bírságfizetési kötelezettség teljesítésének biztosítása érdekében – biztosítási intézkedés rendelhető el.
(6) A bírság összegét az azt kiszabó szerv számlájára kell befizetni, amely annak saját bevétele.
(7) A befolyt összeget az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv – a miniszter engedélyével – kizárólag az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szolgálat, illetve a növény- és talajvédelmi szolgálat adott szakterülete ellenőrzésének és vizsgálati módszereinek folyamatos fejlesztésére, szakembereinek képzésére, valamint a 24. § (3) bekezdésében foglalt feladatok teljesítéséhez használhatja fel.
65. § (1) Az élelmiszer-szabályozást a nemzetközi szervezetek – mindenekelőtt a FAO/WHO Codex Alimentarius – előírásaival összhangban, illetve ajánlásaira tekintettel kell kialakítani.
(2) A FAO/WHO Codex Alimentarius Bizottság munkájában való magyar részvétel szakmai irányítása a Kormány által kijelölt szerv feladata.
66. § (1) A Magyar Élelmiszerkönyv az egyes élelmiszerekre, illetve az élelmiszerek vagy élelmiszer-összetevők egyes csoportjaira vonatkozó élelmiszer-minőségi, élelmiszer-jelölési és élelmiszer-biztonsági (élelmiszer-higiéniai), valamint az élelmiszerek vizsgálata során alkalmazandó módszerekre vonatkozó, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott kötelező előírások (a továbbiakban: élelmiszerkönyvi előírások), valamint irányelvek (a továbbiakban: élelmiszerkönyvi irányelvek) gyűjteménye. A miniszter a Magyar Élelmiszerkönyvet az általa vezetett minisztérium hivatalos lapjában és honlapján közzéteszi.
(2) Az élelmiszerkönyvi irányelvek alkalmazása nem kötelező, azonban az élelmiszerkönyvi irányelvben szereplő megnevezés használata esetén az élelmiszernek az irányelvben foglaltaknak meg kell felelnie. Az élelmiszerkönyvi irányelveknek való megfelelés esetén az ellenkező bizonyításáig – az adott irányelvben szabályozott tárgykörben – vélelmezni kell e törvény előírásainak betartását.
(3) A Magyar Élelmiszerkönyv gondozásával kapcsolatos munka szakmai irányítása a Kormány által kijelölt szerv feladata.
67. § (1) A Magyar Takarmánykódex a takarmányokra, a takarmányok előállítására, forgalomba hozatalára, szállítására, vizsgálatára, a takarmány-vállalkozási létesítményekre, valamint az állatok táplálóanyag szükségleteire vonatkozó, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott kötelező előírások, valamint ajánlott szakmai irányelvek (a továbbiakban: takarmánykódex-irányelvek) gyűjteménye. A miniszter a Magyar Takarmánykódexet az általa vezetett minisztérium hivatalos lapjában és honlapján közzéteszi.
(2) A takarmánykódex-irányelvek alkalmazása nem kötelező. A takarmánykódex-irányelveknek való megfelelés esetén az ellenkező bizonyításáig – az adott irányelvben szabályozott tárgykörben – vélelmezni kell e törvény előírásainak betartását.
(3) A Magyar Takarmánykódex gondozásával kapcsolatos munka szakmai irányítása a Kormány által kijelölt szerv feladata.
68. § (1) Az állategészségügyi és állatjóléti szabályozást a nemzetközi szervezetek – mindenekelőtt a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) Szárazföldi és Vízi állatok Állat-egészségügyi Kódex – előírásaival összhangban, illetve ajánlásaira tekintettel kell kialakítani.
(2) A Magyar Állat-egészségügyi és Állatjóléti Kódex gondozásával kapcsolatos munka szakmai irányítása a Kormány által kijelölt szerv feladata.
(3) A Magyar Állat-egészségügyi és Állatjóléti Kódex az élő állatokra vonatkozó állat-egészségügyi és állatvédelmi, valamint a bejelentendő állatbetegségekkel kapcsolatos kötelező előírások és ajánlott szakmai irányelvek gyűjteménye.
69. § A Növényvédelmi Módszertani Gyűjtemény a növényvédő szerek engedélyezésével – így különösen módszertani útmutatókkal, a növényvédő szerek forgalmi kategóriába sorolásának feltételeivel – kapcsolatos, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott kötelező előírások és ajánlott szakmai irányelvek gyűjteménye.
70. § (1) A növényvédő szerrel kapcsolatos engedélyezési eljárások során a kérelmező által benyújtott – és a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó – adatok – a (2) bekezdésben meghatározott adatok kivételével – kizárólag az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott védelmi idő lejártával és módon vagy az engedély iránti kérelmet elsőként benyújtó írásbeli hozzájárulásával használhatók fel.
(2) Közérdekből nyilvános, illetve közérdekű adat a növényvédő szerrel kapcsolatos engedélyezési eljárás során nyert vagy szolgáltatott alábbi adat:
a) az engedélyes neve (cégneve), címe (székhelye);
b) a növényvédő szer biztonsági adatlapjának tartalma;
c) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint veszélyesnek minősített komponensek neve;
d) az ember és állat egészségére gyakorolt hatások, továbbá a környezetet és a természetet érintő hatásokkal kapcsolatos eredmények összefoglalása;
e) az engedélyköteles termékkel kapcsolatos biztonsági előírások, munka-, környezet- és élelmezés-egészségügyi szabályok, a hulladékká váló növényvédő szerek és csomagolóanyagaik kezelésére vonatkozó előírások, valamint a balesetek esetén végzendő azonnali intézkedésekre vonatkozó adatok.
(3) Az engedélyezett növényvédő szerek, termésnövelő anyagok engedélyének visszavonása esetén, ha arra egészségügyi vagy környezetvédelmi okból került sor, az arra okot adó körülményeket, valamint az engedélyes nevét (cégnevét), címét (székhelyét) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint közzé kell tenni.
71. § (1) Rendkívüli élelmiszerlánc-esemény esetén a miniszter közérdekű közleményben tájékoztatást ad a lakosság számára a veszély elhárítása érdekében szükséges információkról.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közleményt, valamint a 42. § (4) bekezdésében meghatározott határozatot a napilapok térítésmentesen kötelesek megjelentetni.
(3) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv vezetője az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető közleményt ad ki. A közleménynek kötelező ereje nincs, rendeltetése a jogalkalmazás kiszámíthatóságának növelése.
(4) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában, valamint honlapján nyilvánosságra hozza
a) az élelmiszer emberi egészséget veszélyeztető szennyezettsége, élelmiszer-hamisítás, működési engedély nélküli élelmiszer-vállalkozási tevékenység, vagy az engedély visszavonása esetén az érintett élelmiszer megnevezését, a pontos azonosítására alkalmas adatokat, a feltárt szabálytalanságot, a jogsértést elkövető élelmiszer-vállalkozás cégnevét és címét;
b) a takarmánynak az állatok egészségét közvetlenül, az emberi egészséget közvetve veszélyeztető szennyezettsége, vagy a működési engedély visszavonása esetén az érintett takarmány megnevezését, a pontos azonosítására alkalmas adatokat, a feltárt szabálytalanságot, a jogsértést elkövető takarmány-vállalkozás cégnevét és címét;
c) a növényvédő szer, illetve állatgyógyászati termék hamisítása esetén az érintett termék megnevezését, a termék pontos azonosítására alkalmas adatokat, valamint a jogsértést elkövető nevét vagy cégnevét és lakcímét vagy székhelyét.
(5) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az általa ellenőrzött növény vagy növényi termék növényvédőszer-maradék, illetve termésnövelő anyagból származó, vagy egyéb toxikus anyag tartalmának laboratóriumi vizsgálati eredményeit a megengedett határértéket meghaladó tartalom esetén – a termelő, illetve az ellenőrzött személy nevével vagy cégnevével és lakcímével vagy székhelyével együtt – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint közzéteszi.
(6) A (4)–(5) bekezdésben megjelölt adatokat a honlapról a jogsértés jogerős megállapításától számított 2 év után törölni kell, illetve ezen időpontot követően az adatok nem hozhatók újra nyilvánosságra.
72. § Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv, valamint az élelmiszer-vállalkozó a felhasználókat kérelemre köteles tájékoztatni az élelmiszer-vállalkozás tevékenységének – hatóság általi – azonnali hatályú felfüggesztéséről és annak okairól. Az élelmiszer-vállalkozó köteles a felfüggesztés megszüntetéséig az érintett létesítményen jól láthatóan kifüggesztett hirdetménnyel is jelezni a felfüggesztés tényét, okát és a felfüggesztő hatóság nevét, valamint annak elérhetőségét.
73. § A Növényvédelmi Gépek Jegyzékét és annak változásait a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.
74. § Ez a törvény 2008. szeptember 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
75. § E törvény végrehajtására kiadott jogszabálynak kell tekinteni
a) a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény,
b) a takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 2001. évi CXIX. törvény,
c) az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény,
d) az állat-egészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény
végrehajtására kiadott és e törvény hatálya alá tartozó rendelkezéseket tartalmazó jogszabályokat.
76. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben
a) jelölje ki az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet, határozza meg jogállását, részletes feladatkörét és eljárási rendjét;
b) jelölje ki az élelmiszerlánc-biztonsági tudományos szervet, állapítsa meg annak feladatkörét;
c) határozza meg a Magyar Élelmiszerkönyv, a Magyar Takarmánykódex, az Állat-egészségügyi és Állatjóléti Kódex és a Növényvédelmi Módszertani Gyűjtemény összeállításának, közzétételének szabályait, az élelmiszerkönyvi és a takarmánykódex-irányelvek kiadásának rendjét, továbbá jelölje ki a gondozásukat, valamint a FAO/WHO Codex Alimentarius Bizottság munkájában való magyar részvétel szakmai irányítását végző szervet;
d) határozza meg az e törvény hatálya alá tartozó bírságok kiszámításának módját és mértékét;
e) állapítsa meg az állami feladatok végzésére feljogosított magánállatorvos jogállását, feladat- és hatáskörét;
f) határozza meg az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és a költségvetési törvényben meghatározott előirányzatból való igénylésének részletes szabályait;
g) állapítsa meg a parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának részletes eljárási szabályait.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg
1. a növény-egészségügyi, az állat-egészségügyi, az élelmiszer-biztonsági, valamint a takarmányozási hatósági felügyelet alá tartozó létesítmények körét, működésük részletes szabályait, továbbá nyilvántartásba vételük és engedélyezésük feltételeit és rendjét;
2. az élelmiszerlánc-felügyeleti adatbázis kialakításának, működtetésének feltételeit és szabályait;
3. az élelmiszerlánc területén alkalmazható intézkedések részletes szabályait;
4. a kártalanítás mértékét, továbbá a kártalanítási eljárás részletes szabályait;
5. a Magyar Élelmiszerkönyv, a Magyar Takarmánykódex, az Állat-egészségügyi és Állatjóléti Kódex és a Növényvédelmi Módszertani Gyűjtemény kötelező előírásait;
6. a zárlati és vizsgálatköteles károsítók körét, valamint azok behurcolása és elterjedése elleni kötelező és egyéb növény-egészségügyi intézkedésekre vonatkozó részletes szabályokat;
7. a vetési, szaporítási és ültetvénytelepítési célra szolgáló növények növény-egészségügyi követelményeit és azok ellenőrzési rendszerét;
8. a növényvédelmi tevékenységre, vizsgálatokra, intézkedésekre, képesítésre, járvány- és gradációelhárításra, növényvédő szerek felhasználására vonatkozó részletes szabályokat;
9. a növényvédő szer hatóanyagok, valamint növényvédő szerek engedélyezésének, növényvédő szerek forgalmi kategóriába sorolásának, tárolásának, szállításának, csomagolásának, jelölésének, forgalomba hozatalának, felhasználásának és ezek ellenőrzésének részletes szabályait;
10. a növényben, növényi termékben megengedhető növényvédőszer-maradék, illetőleg termésnövelő anyagból származó megengedett toxikus vegyianyag-tartalom mértéket;
11. a növényvédő szer kis- és nagykereskedelmi forgalomba hozatalának részletes szabályait;
12. a termésnövelő anyagok engedélyezésére, tárolására, forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó részletes szabályokat;
13. a zöldség és gyümölcs ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat;
14. a takarmányok előállításának, tárolásának, szállításának, forgalomba hozatalának, felhasználásának, csomagolásának, jelölésének, a megengedettnél több nemkívánatos anyagot tartalmazó takarmány felhasználásának feltételeit és rendjét;
15. az új takarmányok engedélyezésének és nyilvántartásba vételének, a nem engedélyezett és nyilvántartásba nem vett takarmányok előállítása, felhasználása és behozatala eseti jellegű engedélyezésének, az engedélyek feltételhez kötésének, módosításának, felfüggesztésének és megszüntetésének feltételeit és rendjét;
16. a takarmány-ellenőrzés rendjét;
17. a bejelentendő állatbetegségek körét és azok leküzdésének részletes szabályait;
18. az állatok jelölésére, nyilvántartására, a marhalevél kiállítására és kezelésére vonatkozó részletes szabályokat;
19. az állat tartásának, tenyésztésének, szaporításának, forgalomba hozatalának, levágásának, leölésének, az állatvásár, az állatkiállítás, az állatbemutató, az állatverseny tartásának állat-járványügyi és higiéniai szabályait;
20. az állatállományok állat-egészségügyi védelmének részletes szabályait;
21. az állatok belföldi forgalmára és szállítására, belső piaci kereskedelmére, behozatalára vonatkozó feltételeket;
22. a nem harmonizált állatfajok, állati eredetű termékek kereskedelmének, behozatalának állat-egészségügyi feltételeit;
23. az állati eredetű melléktermék előállításának, feldolgozásának, ártalmatlanításának, gyűjtésének, tárolásának, szállításának, forgalomba hozatalának, felhasználásának állat-egészségügyi szabályait;
24. az állatgyógyászati készítmények és egyes állatgyógyászati termékek előállítására, törzskönyvezésére, forgalomba hozatalára, rendelésére, felhasználására, az állatgyógyászatban használt elektroorvosi eszközök használatára vonatkozó részletes szabályokat, a gyógyszeres takarmányok előállításának, forgalomba hozatalának, felhasználásának, az állatgyógyászatban használatos gyógyhatású készítmények, ápolószerek, segédanyagok forgalomba hozatalának feltételeit;
25. a nem állami laboratóriumok engedélyezésének és működésének részletes szabályait;
26. az élelmiszer-előállítás, -tárolás, továbbá -szállítás szabályait;
27. az élelmiszer-adalékanyagok, enzimek, aromák felhasználásának egyes szabályait;
28. az élelmiszer-előállítás és forgalomba hozatal élelmiszer-higiéniai feltételeit;
29. a kistermelői élelmiszer-előállítás és forgalmazás élelmiszer-higiéniai feltételeit;
30. a vendéglátó-ipari termékek előállításának feltételeit;
31. az élelmiszer-ipari gépek, berendezések élelmiszer-higiéniai engedélyezésének feltételeit;
32. az ivóvíz, az ásványvíz, a forrásvíz és az ízesített víz palackozásának és forgalomba hozatalának szabályait;
33. a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai és integrált gazdálkodási követelmények szerinti előállításának, forgalmazásának és jelölésének egyes szabályait;
34. az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok felhasználásának szabályait;
35. az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak megfizetésével kapcsolatos eljárási szabályokat, valamint az igazgatási szolgáltatási díjak felhasználásának szabályait;
36. az állat- és növény-egészségügyi határállomásokra vonatkozó részletes szabályokat.
(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy – a (2) és (6) bekezdésben nem említett kérdésekben – az általános élelmiszer-jelölési előírásokat a fogyasztóvédelemért felelős miniszterrel együttes rendeletben szabályozza.
(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszterrel együttes rendeletben szabályozza
a) az élelmiszerek előállításához szükséges technológiai segédanyagok körét, felhasználásának feltételeit;
b) az élelmiszerek mikrobiológiai szennyezettségének megengedhető mértékét, valamint a radioaktív és vegyi szennyezettséggel kapcsolatos előírásokat;
c) az új élelmiszerek közösségi engedélyezésével kapcsolatos eljárási rendelkezéseket.
(5) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
a) az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben az állat-egészségügyi biocid termékek forgalomba hozatalának feltételeit;
b) a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben a vásári, a piaci és a vásárcsarnoki árusítás állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági szabályait;
c) a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben az élelmiszerek forgalomba hozatalának szabályait;
d) a vendéglátásért, valamint a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben a vendéglátó-ipari termékek forgalomba hozatalának szabályait;
e) a fogyasztóvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben a hagyományos különleges tulajdonságú mezőgazdasági termékek és élelmiszerek tanúsításának rendjét;
f) a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben a növényvédő szerrel érintkezésbe került csomagolóeszközök kezelésére vonatkozó részletes szabályokat;
g) a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben a növényvédő szerek, valamint termésnövelő anyagok mező- és erdőgazdasági célú légi kijuttatásának részletes szabályait;
h) a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben az állati hulladékokból készített komposztok mezőgazdasági területen történő felhasználásának feltételeit;
i) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékét;
j) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az áruk behozatala, illetve kivitele során a vámhatóságra vonatkozó, e törvény hatálya alá tartozó eljárásokkal kapcsolatos rendelkezéseket.
(6) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy a miniszterrel együttes rendeletben szabályozza az élelmiszerekkel kapcsolatos tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokra, továbbá a tápértékjelölésre vonatkozó részletes szabályokat.
(7) Felhatalmazást kap a kereskedelemért felelős miniszter, hogy a miniszterrel együttes rendeletben szabályozza az előrecsomagolt élelmiszerek megengedett tömeg- és térfogatértékeit és azok ellenőrzési módszereit.
(8) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszterrel együttes rendeletben szabályozza a Magyar Honvédség élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos feladatait.
(9) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy a miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza
a) a különleges táplálkozási célú élelmiszerek előállítására és forgalomba hozatalára;
b) az étrend-kiegészítők előállítására és forgalomba hozatalára;
c) a vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadására vonatkozó előírásokat.
77. § (1) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:
a) a Tanács 2092/91/EGK rendelete (1991. június 24.) a mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről, valamint a mezőgazdasági termékeken és élelmiszereken erre utaló jelölésekről;
b) a Bizottság 98/139/EK határozata (1998. február 4.) a Bizottság szakértői részéről az állat-egészségügy területén végrehajtott helyszíni ellenőrzésekre vonatkozó szabályok megállapításáról;
c) az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról;
d) az Európai Parlament és a Tanács 1774/2002/EK rendelete (2002. október 3.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról;
e) az Európai Parlament és a Tanács 998/2003/EK rendelete (2003. május 26.) a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgására vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről és a 92/65/EGK tanácsi irányelv módosításáról;
f) az Európai Parlament és a Tanács 2003/2003/EK rendelete (2003. október 13.) a műtrágyákról;
g) az Európai Parlament és a Tanács 726/2004/EK rendelete (2004. március 31.) az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról;
h) az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az élelmiszer-higiéniáról;
i) az Európai Parlament és a Tanács 853/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról;
j) az Európai Parlament és a Tanács 854/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különös szabályok megállapításáról;
k) az Európai Parlament és a Tanács 882/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről;
l) az Európai Parlament és a Tanács 1935/2004/EK rendelete (2004. október 27.) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokról és tárgyakról, valamint a 80/590/EGK és a 89/109/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről;
m) az Európai Parlament és a Tanács 183/2005/EK rendelete (2005. január 12.) a takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról;
n) a Tanács 834/2007/EK rendelete (2007. június 28.) az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről.
(2) Ez a törvény – a végrehajtására kiadott jogszabályokkal együtt – a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 79/373/EGK irányelve (1979. április 2.) a takarmánykeverékek értékesítéséről, valamint az azt módosító, a Tanács 86/354/EGK, 90/44/EGK, 96/24/EK irányelve, és az Európai Parlament és a Tanács 2000/16/EK irányelve;
b) a Tanács 89/107/EGK irányelve (1988. december 21.) az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben felhasználásra engedélyezett élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről;
c) a Tanács 89/662/EGK irányelve (1989. december 11.) a belső piac megvalósításának céljával a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állat-egészségügyi ellenőrzésekről;
d) a Tanács 90/425/EGK irányelve (1990. június 26.) egyes élőállatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről;
e) a Tanács 91/414/EGK irányelve (1991. július 15.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról;
f) a Tanács 91/496/EGK irányelve (1991. július 15.) a harmadik országokból a Közösségbe behozott állatok állat-egészségügyi ellenőrzésére irányadó elvek megállapításáról, valamint a 89/662/EGK, 90/425/EGK és 90/675/EGK irányelvek módosításáról;
g) a Bizottság 92/90/EGK irányelve (1992. november 3.) a növények, növényi termékek, illetve egyéb áruk termelői és importőrei kötelezettségeinek, valamint nyilvántartásba vételük részleteinek megállapításáról;
h) a Tanács 97/78/EK irányelve (1997. december 18.) a harmadik országokból a Közösségbe behozott termékek állat-egészségügyi ellenőrzésének megszervezésére irányadó elvek megállapításáról;
i) az Európai Parlament és a Tanács 2000/13/EK irányelve (2000. március 20.) az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről;
j) a Tanács 2000/29/EK irányelve (2000. május 8.) a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről, valamint az azt módosító, a Tanács 2002/89/EK irányelve (2002. november 28.);
k) az Európai Parlament és a Tanács 2002/32/EK irányelve (2002. május 7.) a takarmányban előforduló nemkívánatos anyagokról.
78. § (1) Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 4. § (5) bekezdése a) pontjának az „az élelmiszerekben, italokban, élvezeti cikkekben,” szövegrésze helyébe az „a” szövegrész lép.
(2) Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 4. §-a (5) bekezdésének b)–d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az élelmezés- és táplálkozás-egészségügy keretében az egészségügyi államigazgatási szerv]
„b) vizsgálatokat végez a lakosság táplálkozási helyzetére, tápláltsági állapotára, a táplálkozás és az egészségi állapot közötti összefüggésekre vonatkozóan, ennek kapcsán táplálkozás-egészségügyi vizsgálatokat végez, különös tekintettel a vendéglátás, és ezen belül kiemelten az oktatási és nevelési intézményekben, munkahelyeken bármely formában történő étkeztetés területén a szolgáltatott élelmiszerekre, ételekre, étrendre vonatkozóan tápanyag-számítással és biokémiai elemzéssel, ezek alapján táplálkozási ajánlásokat dolgoz ki, és az adatokról tájékoztatja az élelmiszerlánc-biztonsági tudományos szervet;
c) külön jogszabály szerint közreműködik a különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerekkel és technológiai segédanyagokkal, élelmiszer-csomagolóanyagokkal, élelmiszeriparban felhasznált mosó- és fertőtlenítőszerekkel, az élelmiszert előállító, feldolgozó-, csomagoló-, tároló- és forgalomba hozó helyek engedélyezésével kapcsolatos egyes eljárásokban;
d) vizsgálja a fekvőbeteg gyógyintézeti betegélelmezés keretében nyújtott étkeztetést – a rendszeres diétát, a speciális diétát, és az enterális szondatáplálást is beleértve – és a fekvőbeteg-gyógyintézeten kívüli diétás étkeztetést tápanyagszámítással, biokémiai elemzéssel, és ennek alapján ajánlásokat dolgoz ki.”
79. § (1) A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvény a következő 3/A. §-sal egészül ki:
„3/A. § A kamara feladata a kedvtelésből tartott állatok külön jogszabály szerinti útlevele kiállításának, kezelésének országos szintű megszervezése – így különösen a szükséges nyomtatványok biztosítása – és országos adatbázisban történő nyilvántartása.”
(2) A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvény 32. §-a a következő (4)–(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A magánállatorvos feladata az ebek kötelező veszettség elleni immunizálásának elvégzése és külön jogszabály szerint ebenkénti nyilvántartása.
(5) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza az állattartó nevét és lakcímét is.
(6) A (4) bekezdés szerinti feladataival összefüggésben az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv felhívására a magánállatorvos köteles ellenszolgáltatás nélkül adatot szolgáltatni, továbbá minden év január 30-ig az előző évben veszettség ellen immunizált ebekről készített (4) bekezdés szerinti nyilvántartást köteles megküldeni az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek.”
(3) A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvény
a) 3. § (1) bekezdése k) pontjának az „az állat-egészségügyi hatóság” szövegrésze helyébe az „az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv” szövegrész;
b) 4. §-a (2) bekezdésének az „az állategészségügyért felelős” szövegrésze helyébe az „az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős” szövegrész;
c) 4. §-a (3) bekezdésének az „állat-egészségügyi hatóságot” szövegrésze helyébe az „élelmiszerlánc-felügyeleti szervet” szövegrész;
d) 15. § (1) bekezdése a) pontjának az „állat-egészségügyi hatóságnál” szövegrésze helyébe az „élelmiszerlánc-felügyeleti szervnél” szövegrész;
e) 26. §-a (1) bekezdésének az „az állategészségügyért felelős” szövegrésze helyébe az „az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős” szövegrész;
f) 27. §-a (3) bekezdésének az „az állategészségügyért felelős” szövegrésze helyébe az „az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős” szövegrész;
g) 32. §-a (2) bekezdésének az „állat-egészségügyi hatóságnak” szövegrésze helyébe az „élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek” szövegrész
lép.
80. § (1) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 35. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A jogosult az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében köteles:
a) a fertőző állatbetegség gyanúját vagy fellépését, valamint a vadállományban tapasztalható jelentősebb elhullást,
b) a növényvédő szer által a vadban okozott károsodást vagy annak gyanúját
az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek haladéktalanul jelenteni.”
(2) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 91. §-ának „a vadászati, állat-egészségügyi, valamint az egészségügyi államigazgatási szerv” szövegrésze helyébe az „a vadászati hatóság és az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv” szöveg lép.
81. § (1) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § A földügyért felelős miniszter látja el a talaj, az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter látja el a növényzet, az állatok, a növényi és az állati eredetű élelmiszertermékek radioaktivitásának ellenőrzését, szakvéleményezését, továbbá az élelmiszerek nemzetközi forgalmazásához szükséges vizsgálatok elvégzésével és az igazolások kiadásával kapcsolatos feladatokat.”
(2) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 45. §-a (1) bekezdésének az „állat-egészségügyi hatóságnak” szövegrésze helyébe az „élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek” szövegrész lép.
(3) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 47. §-a (2) bekezdésének az „állat-egészségügyi államigazgatási szervvel” szövegrésze helyébe az „élelmiszerlánc-felügyeleti szervvel” szövegrész lép.
82. § (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„48. § Az élelmezés-egészségügy feladata törvény eltérő rendelkezése hiányában az emberi közfogyasztás céljára szolgáló élelmiszer (a továbbiakban: élelmiszer)
a) előállításához és forgalomba hozatalához szükséges egészségügyi követelmények meghatározása és rendszeres ellenőrzése,
b) előállításában és forgalomba hozatalában közreműködő személyekre vonatkozó egészségügyi alkalmassági és higiénés követelmények meghatározása és rendszeres ellenőrzése,
c) közvetítésével történt mérgezések és fertőzések külön jogszabály szerinti kivizsgálása, okainak feltárása, nyilvántartása és további előfordulásának megelőzése, kölcsönös tájékoztatással együttműködve az élelmiszerlánc-felügyeleti szervvel.”
(2) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 49. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Élelmiszert csak olyan anyagokból, illetve anyagok alkalmazásával és oly módon szabad előállítani, kezelni, forgalomba hozni, illetve külföldről behozni, amely megfelel a közegészségügyi előírásoknak.
(2) Élelmiszert előállító, feldolgozó-, csomagoló-, illetve forgalomba hozó tevékenység folytatásához a külön jogszabályban előírtak szerinti esetekben az egészségügyi hatóság hozzájárulása szükséges.”
(3) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„50. § (1) A táplálkozás-egészségügy feladata a lakosság táplálkozási helyzetére, tápláltsági állapotára, a táplálkozás és az egészségi állapot közötti összefüggésekre vonatkozó egyes vizsgálatok végzése, ezek alapján táplálkozási ajánlások kidolgozása.
(2) A lakosságot felvilágosítás, nevelés, oktatás útján kell megismertetni az egészséges táplálkozás, ételkészítés és -kezelés módjaival, a táplálkozással összefüggő egészségi ártalmakkal és ezek elkerülési módjaival.
(3) A közétkeztetésben – különös tekintettel az egészségügyi, szociális és gyermekintézményekben nyújtott közétkeztetésre – az élettani szükségletnek megfelelő minőségű és tápértékű étkezést kell biztosítani.”
(4) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 74. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (2) bekezdés f)–h) pontjai alapján elrendelt intézkedésekről egyidejűleg az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet is értesíteni kell.”
83. § (1) Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 48/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A települési – főváros belterületén a fővárosi – önkormányzat kötelező feladata a település belterületén a kóbor állatok befogása és elhelyezése.”
(2) Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. §-ának (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
„g) a település belterületén a kóbor állatok befogásával és elhelyezésével kapcsolatos feladatok ellátásának részletes szabályait”
[rendeletben állapítsa meg.]
(3) Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény
a) 25. §-a (5) bekezdésének az „az állategészségügyért felelős” szövegrésze helyébe az „az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős” szövegrész;
b) 32. §-a (3) bekezdésének az „állat-egészségügyi hatóság” szövegrésze helyébe az „élelmiszerlánc-felügyeleti szerv” szövegrész;
c) 34. §-a (2) bekezdésének az „állat-egészségügyi hatóság” szövegrésze helyébe az „élelmiszerlánc-felügyeleti szerv” szövegrész;
d) 43. §-a (2) bekezdésének az „állat-egészségügyi hatóság” szövegrésze helyébe az „élelmiszerlánc-felügyeleti szerv” szövegrész;
e) 43. §-a (3) bekezdésének az „állat-egészségügyi hatóságnak” szövegrésze helyébe az „élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek” szövegrész;
f) 45/A. §-ának az „állat-egészségügyi hatóság” szövegrésze helyébe az „élelmiszerlánc-felügyeleti szerv” szövegrész;
lép.
84. § A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 35. §-ának j) pontja helyébe a következő szöveg lép:
[A jogszabályban hatáskörükbe utalt szabálysértési ügyekben a szabálysértési hatóság jogkörét gyakorolják]
„j) az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv.”
85. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XII. ülésszakán Szófiában 1959. évi december hó 14. napján az állategészségügy terén történő együttműködésről aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 1961. évi 8. törvényerejű rendelet 3. §-a (2) bekezdésének az „az állategészségügyért felelős” szövegrésze helyébe az „az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős” szövegrész;
b) a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XII. ülésszakán, Szófiában 1959. december 14-én aláírt, a zárszolgálat, valamint a növények kártevőktől és betegségektől való védelme terén történő együttműködésről szóló nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 1962. évi 3. törvényerejű rendelet 3. §-ának az „A növényvédelemért felelős” szövegrésze helyébe az „Az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős” szövegrész, 4. §-a (3) bekezdésének az „a növényvédelemért felelős” szövegrésze helyébe az „az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős” szövegrész;
c) a Magyar Népköztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya között a növényvédelmi együttműködésről Budapesten, 1976. évi április hó 5. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 1978. évi 9. törvényerejű rendelet 3. §-a (2) bekezdésének az „a növényvédelemért felelős” szövegrésze helyébe az „az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős” szövegrész;
d) a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 89. § (4) bekezdése b) pontjának az „az állat-egészségügyi hatóságnak” szövegrésze helyébe az „az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek” szövegrész;
e) a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság képviselőházának Szövetségi Végrehajtó Tanácsa között Hévízen, az 1981. évi március hó 14. napján aláírt állat-egészségügyi egyezmény kihirdetéséről szóló 1982. évi 24. törvényerejű rendelet 3. §-a (1) bekezdésének az „az állategészségügyért felelős” szövegrésze helyébe az „az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős” szövegrész;
f) az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 16. §-a b) pontjának az „az állategészségügyi hatósággal” szövegrésze helyébe az „az élelmiszerlánc-felügyeleti szervvel” szövegrész;
g) a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 21. §-a (4) bekezdésének az „az állat-egészségügyi hatóság” szövegrésze helyébe az „az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv” szövegrész;
h) a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 64/A. §-a (3) bekezdésének az „az állat-egészségügyi, a növény- és talajvédelmi szervezetek” szövegrésze helyébe az „az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv és a talajvédelmi hatóság” szövegrész;
i) a Biológiai Sokféleség Egyezmény kihirdetéséről szóló 1995. évi LXXXI. törvény 3. §-a (2) bekezdésének az „a növényvédelemért felelős miniszter, az állategészségügyért felelős miniszter” szövegrésze helyébe az „az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter” szövegrész;
j) az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 47. §-a (2)–(3) bekezdésének az „a növényvédelmi hatóság” szövegrésze helyébe az „az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv” szövegrész;
k) az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 15. §-a (7) bekezdésének az „állat-egészségügyi hatóság és az élelmiszerbiztonsági szerv” szövegrésze helyébe az „élelmiszerlánc-felügyeleti szerv” szövegrész;
l) a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. § (3) bekezdése a) pontjának az „az állategészségügyért felelős” szövegrésze helyébe az „az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős” szövegrész;
m) a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény 2. § (3) bekezdése c) pontjának az „a növényvédelmi hatóság” szövegrésze helyébe az „az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv” szövegrész, 19. §-a (9) bekezdésének az „a növényvédelmi szervnek” szövegrésze helyébe az „az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek” szövegrész, 29. §-a (1) bekezdésének az „a növényvédelemért felelős” szövegrésze helyébe az „az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős” szövegrész;
n) a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 67. § (3) bekezdése b) pontjának az „az állategészségügyért felelős” szövegrésze helyébe az „az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős” szövegrész, 67. §-a (5) bekezdésének az „a növényegészségügyért felelős” szövegrésze helyébe az „az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős” szövegrész, 67. §-a (6) bekezdésének az „a növényegészségügyért felelős” szövegrésze helyébe az „az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős” szövegrész;
o) az új növényfajták oltalmára létesült Nemzetközi Egyezmény Genfben, 1991. március 19-én felülvizsgált szövegének kihirdetéséről szóló 2002. évi LI. törvény 4. §-ának az „a növényvédelemért felelős” szövegrésze helyébe az „az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős” szövegrész;
p) a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 16. § (6) bekezdése u) pontjának az „az állategészségügyi, növényvédelmi, borászati, valamint élelmiszerbiztonsági hatóságokat” szövegrésze helyébe az „az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet, valamint a borászati hatóságot” szövegrész;
q) a Magyar Köztársaság és Románia között a közúti és a vasúti határforgalom ellenőrzéséről szóló, Bukarestben, 2004. április 27-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 2005. évi CIV. törvény 3. §-a (2) bekezdésének az „az állategészségügyért felelős miniszter, a növényvédelemért felelős miniszter, az élelmiszerbiztonságért felelős miniszter” szövegrésze helyébe az „az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter” szövegrész;
r) az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) keretében 1951. december 6-án létrehozott és 1952. április 3-án hatályba lépett Nemzetközi Növényvédelmi Egyezménynek a FAO-konferencia 1997. novemberi, huszonkilencedik ülésszakán elfogadott, 2005. október 2-án hatályba lépett módosításaival egységes szerkezetben történő kihirdetéséről szóló 2006. évi LXXV. törvény 3. §-a (3) bekezdésének az „a növényvédelemért felelős” szövegrésze helyébe az „az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős” szövegrész;
s) a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 77. §-a (3) bekezdésének az „az állategészségügyért felelős” szövegrésze helyébe az „az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős” szövegrész;
t) az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 12. § (2) bekezdése b) pontjának az „az állategészségügyért felelős” szövegrésze helyébe az „az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős” szövegrész
lép.
86. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 134. §-a (2) bekezdésének e) pontja,
b) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 49. §-ának (3) bekezdése,
c) a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény,
d) a takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 2001. évi CXIX. törvény,
e) az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény,
f) egyes élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2005. évi CLIX. törvény,
g) az állat-egészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény, valamint
h) az egységes élelmiszer-biztonsági szervezetalakítással összefüggő törvények módosításáról szóló 2007. évi CXV. törvény.
87. § (1) A 78–86. §, valamint a 78. §-t és a 86. §-t megelőző alcímek a törvény hatálybalépését követő napon hatályukat vesztik.
(2) E § a törvény hatálybalépését követő második napon hatályát veszti.
E törvény alkalmazásában:
1. alaptermék: az élelmiszer-higiéniáról szóló, az Európai Bizottság és a Tanács 2004. április 29-i 852/2004/EK rendelete (a továbbiakban: 852/2004/EK rendelet) 2. cikkének b) pontja szerinti fogalom;
2. állat-egészségügy: az állattartással, az állatok tenyésztésével, szaporításával, levágásával, állatok etetésére szánt takarmány szállításával és forgalomba hozatalával összefüggő járványügyi, gyógyászati, állathigiéniai, állatvédelmi, szaporodásbiológiai és takarmányhigiéniai feladatok, állati eredetű élelmiszerrel, állati eredetű szaporító anyaggal, állati eredetű melléktermékkel, a zoonózisokkal és állatgyógyászati termékekkel kapcsolatos járványügyi és higiéniai feladatok, valamint az ezekkel kapcsolatos igazgatás, irányítás, szervezés, ellenőrzés, eszközellátás, továbbá az e feladatokkal összefüggő kutatást, képzést is magában foglaló tevékenységek összessége;
3. állatgyógyászati készítmény (gyógyszer): bármely anyag vagy anyagok keveréke, amelyet állatok betegségeinek kezelésére vagy megelőzésére készítenek, továbbá bármely anyag vagy anyagok keveréke, amely farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus hatások kiváltása révén az állatok valamely élettani funkciójának helyreállítása, javítása vagy módosítása, illetve orvosi diagnózis felállítása érdekében alkalmazható;
4. állatgyógyászati termék: állatgyógyászati készítmény, állatgyógyászati készítmény hatóanyaga, állategészségügyi biocid termék, állatgyógyászatban használatos gyógyhatású készítmény, ápolószer, segédanyag;
5. állati eredetű melléktermékek: a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 1774/2002/EK 2002. október 3-i rendeletének 2. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti fogalom;
6. állat-járványügy: a fertőzésközvetítő útján vagy egyéb módon terjesztett, állatra, vagy az emberre veszélyes kórokozó – a kizárólag emberről emberre terjedő kórokozók kivételével –, illetve az általa okozott betegség elleni védekezésre, annak felismerésére, felszámolására hozható intézkedések és azok végrehajtása;
7. állatorvos: külön jogszabály szerinti állatorvosi oklevéllel rendelkező személy;
8. állattartó: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, aki (amely) az állat ellátásáért és felügyeletéért felelős állandó vagy ideiglenes jelleggel, beleértve a szállítás, forgalomba hozatal alatti időszakot is;
9. behozatal: áru harmadik országból a Magyar Köztársaság területére történő behozatala, beleértve az importot is;
10. élelmiszer: az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 28-i 178/2002/EK rendelete (a továbbiakban: 178/2002/EK rendelet) 2. cikke szerinti fogalom;
11. élelmiszer-biztonság: az élelmiszer emberi egészségre ártalmatlansága és emberi fogyasztásra alkalmassága a 178/2002/EK rendeletnek megfelelő fogalom;
12. élelmiszer-higiénia: a 852/2004/EK rendelet 2. cikkének a) pontja szerinti fogalom;
13. élelmiszer-jelölés: az élelmiszeren, annak csomagolásán vagy az élelmiszerhez egyéb módon rögzített eszközön vagy azt kísérő dokumentumban megjelenő bármilyen, az élelmiszerre vonatkozó információ;
14. élelmiszer-csomagolóanyag: olyan anyag, amelyet az élelmiszerek burkolására, megóvására, kezelésére, szállítására használnak az élelmiszerlánc bármely szakaszában;
15. élelmiszer-előállítás: feldolgozatlan és feldolgozott termék – kivéve az alaptermék – előállítása érdekében történő alapanyag-tárolási, tisztítási, osztályozási, előkészítési, gyártástechnológiai, csomagolási, jelölési, tárolási és szállítási műveletek bármelyike;
16. élelmiszer-vállalkozás: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 2. pontjában meghatározott fogalom;
17. élelmiszer-vállalkozási létesítmény: a 852/2004/EK rendelet 2. cikkének c) pontja szerinti fogalom;
18. élelmiszer-vállalkozó: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 3. pontjában meghatározott fogalom;
19. élelmiszerjog: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 1. pontja szerinti fogalom;
20. élelmiszer-minőség: az élelmiszer azon tulajdonságainak összessége, hogy az megfelel a rá vonatkozó, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban vagy közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusban meghatározott, az élelmiszer-biztonságra vonatkozó követelményektől eltérő előírásoknak, valamint az előállító 22. § (2) bekezdése szerinti írásos dokumentációjában feltüntetett jellemzőknek;
21. élelmiszerlánc: azon folyamatok összessége, melyek szereplői közvetlen vagy közvetett hatással vannak az élelmiszerre a talajvédelem, agrár-környezetvédelem, növénytermesztés, növény-egészségügy, növényvédelem, az engedélyköteles termék és az állatgyógyászati termék előállítása, forgalomba hozatala és felhasználása, az élelmiszer- és takarmány-előállítás, szállítás, tárolás és forgalombahozatal, felhasználás, az állat tartása, szállítása, forgalomba hozatala, az állat-egészségügy, a növényi és állati eredetű melléktermék kezelés, tárolás, szállítás, forgalomba hozatal és felhasználás során;
22. élelmiszerlánc-esemény: az élelmiszerláncban bekövetkező olyan e törvény hatálya alá tartozó esemény, mely az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági intézkedését teszi szükségessé;
23. elsődleges termelés: a 178/2002/EK rendelet 3. cikk 17. pontja szerinti meghatározás,
24. engedélyköteles termék: a növényvédő szer, növényvédőszer-hatóanyag, -adalékanyag, -segédanyag, a növényvédelmi hatású termék, a növényvédelmi célú eszköz és anyag (a műszerek kivételével), valamint a termésnövelő anyag (kivéve a 2003/2003/EK rendelet szerinti EK-műtrágya), engedélyköteles továbbá az alkalmazás célja szerint ezekre visszavezethető egyéb termék, amelynek forgalomba hozatala és felhasználása engedélyhez kötött;
25. feldolgozás: a 852/2004/EK rendelet 2. cikkének m) pontja szerinti fogalom;
26. feldolgozatlan termékek: a 852/2004/EK rendelet 2. cikkének n) pontja szerinti fogalom;
27. feldolgozott termék: a 852/2004/EK rendelet 2. cikkének o) pontja szerinti fogalom;
28. felhasználó: a végső fogyasztó, valamint az élelmiszert tevékenységéhez felhasználó élelmiszer-vállalkozás;
29. forgalomba hozatal: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 8. pontja szerinti fogalom;
30. földhasználó: termőfölddel, erdő vagy egyéb növényi vegetáció számára alkalmas területtel rendelkezik, illetve azt használja, vagy a termőföld hasznosítására kötelezett, vagy olyan dologgal (eszközzel, berendezéssel, tárggyal) rendelkezik, illetve azt használja, amelyben növény fenntartható;
31. gyógyszeres takarmány: olyan takarmány, amely az állatgyógyászati készítményekre vonatkozó jogszabályokban meghatározott anyagot is tartalmaz;
32. harmadik ország: az Európai Unión kívüli ország;
33. import: áru harmadik országból a Magyar Köztársaság területére forgalomba hozatal céljából történő beszállítása;
34. integrált növényvédelem: biológiai, biotechnológiai, kémiai, termesztési vagy növénynemesítési intézkedések ésszerű alkalmazása, amelyek során a kémiai növényvédő szerek használata arra a szorosan vett legalacsonyabb értékre korlátozódik, amely a károsító populációnak egy gazdaságilag elfogadhatatlan kárt vagy veszteséget okozó szint alatt való tartásához szükséges;
35. ivóvíz: a 852/2004/EK rendelet 2. cikkének g) pontja szerinti fogalom;
36. járványos állatbetegség: állatról állatra terjedő fertőző állatbetegség;
37. károsító: növényre vagy növényi termékre káros növény-, állat- vagy kórokozó faj, törzs vagy biotípus;
38. kockázat: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 9. pontja szerinti fogalom;
39. kötelező védekezés: az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által elrendelt állami, közérdekű vagy termelői védekezés;
40. laboratórium: az élelmiszerlánc bármely szakaszában fizikai, kémiai, biológiai komponensek, radioaktív szennyezők vizsgálatát, így különösen analitikai, virológiai, szerológiai, géntechnológiával módosított szervezet, mikrobiológiai, mikológiai, enthomológiai, károsító-diagnosztikai, toxikológiai vagy radiológiai vizsgálatot, továbbá egyéb, az élelmiszerek és takarmányok biztonságosságát, illetve az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó minőségi előírásoknak való megfelelését ellenőrző vizsgálatot végző laboratórium;
41. magánállatorvos: a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvényben előírtak szerinti magán-állatorvosi tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező állatorvos;
42. monitoring: az élelmiszerlánc felügyelete során végzett tervezett, kockázatbecslésen alapuló, folyamatos, ellenőrző, országos laboratóriumi vizsgálat-program;
43. növény: növény-egészségügyi vonatkozásban az élő növény és a növény meghatározott élő részei (beleértve a friss gyümölcsöt és a magvakat), így különösen:
a) a termés botanikai értelemben, a gyorsfagyasztással tartósítottak kivételével;
b) a zöldség, a gyorsfagyasztással tartósítottak kivételével;
c) a gumó, hagyma, hagymagumó, gyöktörzs;
d) a vágott virág;
e) a leveles ág;
f) a leveleit megtartó kivágott fa;
g) a levél, levélzet;
h) a növényi szövettenyészet;
i) az élő pollen;
j) a szemzőhajtás, dugvány, nemesoltvány;
k) a vetőmag botanikai értelemben, a nem elvetésre szántak kivételével; valamint
l) bármely más növényi rész, amelyet az Európai Bizottság a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló, az Európai Tanács 2000. május 8-i 2000/29/EK irányelve (a továbbiakban: 2000/29/EK irányelv) 18. cikkének (2) bekezdésében hivatkozott eljárás szerint növénynek meghatároz;
44. növény-egészségügyi zárlat: zárlati károsító előfordulásának felszámolását, terjedésének megakadályozását szolgáló, védekezési vagy megsemmisítési célú növény-egészségügyi intézkedés;
45. növény-egészségügyi bizonyítvány: az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) keretében 1951. december 6-án létrehozott és 1952. április 3-án hatályba lépett Nemzetközi Növényvédelmi Egyezménynek a FAO-konferencia 1997. novemberi, huszonkilencedik ülésszakán elfogadott, 2005. október 2-án hatályba lépett módosításaival egységes szerkezetben történő kihirdetéséről szóló 2006. évi LXXV. törvényben meghatározott tartalmú, az ott meghatározott szabályok szerint kiállított, sorszámozott okirat annak igazolására, hogy a növényt, növényi terméket a vonatkozó előírások szerint megvizsgálták, és az megfelel a célország előírásainak;
46. növényi károsítók járványos fellépése: gazdaságilag veszélyes mértékű károsító-felszaporodás, amely a növényállomány vagy növényi termék megóvása érdekében a hatóság által elrendelt növényvédelmi eljárás alkalmazását teszi szükségessé;
47. növényi termék: a feldolgozatlan vagy egyszerű előkészítésen (például őrlés, szárítás vagy préselés) átesett növény, a 43. pontban meghatározott növények kivételével;
48. növényvédelmi korlátozás: szállítási, forgalomba hozatali, felhasználási tilalmi intézkedés, melyet
a) növényben, növényi termékben a megengedettnél magasabb növényvédőszermaradék-tartalom, vagy az arra irányuló gyanú tisztázása idejére,
b) engedélyköteles termék engedélytől eltérő jellemzője, vagy az arra irányuló gyanú tisztázása idejére,
c) engedélyköteles termék jogellenes forgalomba hozatalának megszüntetéséig,
d) zárlati károsító előfordulás, vagy az arra irányuló gyanú tisztázása idejére, valamint
e) e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint ellenőrzés-köteles szaporító és ültetési anyag esetében
