a) „jövedelem” a bűncselekményekből közvetlenül vagy közvetve származó vagy szerzett bármilyen vagyoni előny, amely az e cikk b) pontjában megjelölt bármilyen dolog formájában megjelenhet;
b) „dolog” bármilyen dolog lehet, legyen az megfogható vagy megfoghatatlan, ingó vagy ingatlan, illetve olyan jogi irat vagy okmány, amely az ilyen dolgokra vonatkozó jogosultságot, vagy ahhoz fűződő érdeket igazol;
c) „eszközök” azok a dolgok, amelyeket bármely módon, részben vagy egészben bűncselekmény vagy bűncselekmények elkövetésére használtak vagy kívántak használni;
d) „elkobzás” az a büntetés vagy intézkedés, amelynek alkalmazását a bíróság bűncselekménnyel vagy bűncselekményekkel kapcsolatos eljárást követően rendeli el, és amely a dologtól való végleges megfosztást eredményezi;
e) az „alapbűncselekmény” az a bűncselekmény, amelynek az eredményeként keletkezett jövedelem a jelen Egyezmény 9. cikkében meghatározott bűncselekmény tárgyává válhat;
f) a „pénzügyi információs egység” (a továbbiakban: „PIE”) olyan központi, nemzeti szervezet, amelynek feladata olyan pénzügyi információk fogadása (és ha engedélyezett, kérése), elemzése, valamint az illetékes hatóságok részére történő továbbítása,
(i) amelyek gyanús jövedelemmel és a terrorizmus potenciális finanszírozásával kapcsolatosak, vagy
(ii) amelyeket a nemzeti jogalkotás vagy szabályozás követel meg
a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem érdekében;
g) a „lefoglalás” a dolog átruházásának, megsemmisítésének, átalakításának, értékesítésének vagy mozgásának ideiglenes tiltása vagy a dolog ideiglenes felügyelete vagy ellenőrzése bíróság vagy más illetékes hatóság által kibocsátott határozat alapján;
h) a „terrorizmus finanszírozása” a terrorizmus finanszírozásának visszaszorításáról szóló fent említett nemzetközi egyezmény 2. cikkében meghatározott cselekményeket jelenti.
II. FEJEZET
A TERRORIZMUS FINANSZÍROZÁSA
2. cikk
Az Egyezmény alkalmazása a terrorizmus finanszírozására
1. Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket aziránt, hogy lehetővé tegye a jelen Egyezmény III., IV. és V. fejezetében foglalt rendelkezéseknek a terrorizmus finanszírozására történő alkalmazását.
2. Minden Szerződő Fél különösen azt biztosítja, hogy képes legyen a jogszerű vagy jogszerűtlen eredetű, részben vagy egészben, bármilyen módon a terrorizmus finanszírozására használt vagy arra szánt dolog, vagy az ebből a bűncselekményből származó jövedelem felkutatására, nyomon követésére, azonosítására, lefoglalására és elkobzására, és ennek érdekében a lehető legnagyobb mértékű együttműködés biztosítására.
III. FEJEZET
NEMZETI SZINTEN SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEK
1. RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
3. cikk
Az elkobzásra vonatkozó intézkedések
1. Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket aziránt, hogy biztosítsa az eszközök és a jövedelem vagy a jövedelemmel azonos értékű dolgok, valamint a pénzmosás eredményeként keletkezett dolgok elkobzásának lehetőségét.
2. Feltéve, hogy a jelen cikk 1. bekezdése a pénzmosással és az Egyezmény mellékletében szereplő bűncselekmény-kategóriákkal kapcsolatos, bármely Szerződő Fél az aláíráskor, illetve a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okirat letétbe helyezésekor az Európa Tanács főtitkárához intézett nyilatkozatban kinyilatkoztathatja, hogy a jelen cikk 1. bekezdése
a) csak akkor alkalmazandó, ha a bűncselekmény legalább egy évnél hosszabb ideig terjedő szabadságvesztéssel vagy szabadságelvonással járó intézkedéssel büntetendő. Azonban bármely Szerződő Fél nyilatkozatot tehet e rendelkezés kapcsán az adóbűncselekményekből származó jövedelem elkobzása vonatkozásában azzal a kizárólagos céllal, hogy nemzeti szinten és nemzetközi együttműködés keretében elkobozhassa az ilyen jövedelmeket, a nemzeti és a nemzetközi adótartozás-behajtási jogszabályok alapján; és/vagy
b) csak meghatározott bűncselekmények jegyzékére alkalmazandó.
3. A Szerződő Felek előírhatják a kötelező elkobzást az elkobzási rendszer tárgyát képező bűncselekmények vonatkozásában. A Szerződő Felek különösen a pénzmosás, a kábítószer-kereskedelem, az emberkereskedelem bűncselekményét és bármilyen más súlyos bűncselekményt foglalhatnak ebbe a rendelkezésbe.
4. Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket aziránt, hogy nemzeti joga által meghatározott súlyos bűncselekmény vagy bűncselekmények vonatkozásában megkövetelje azt, hogy az elkövető bizonyítsa az elkobzandó feltételezett jövedelem vagy más dolog eredetét, amennyiben ez a követelmény összhangban van nemzeti jogának alapelveivel.
4. cikk
Nyomozati és ideiglenes intézkedések
Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket aziránt, hogy lehető tegye a 3. cikk alapján elkobzandó dolog gyors azonosítását, nyomon követését, lefoglalását, különösen a későbbi elkobzás végrehajtásának elősegítése céljából.
5. cikk
Lefoglalás és elkobzás
Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket aziránt, hogy a lefoglalásra és az elkobzásra irányuló intézkedések magukban foglalják
a) azt a dolgot is, amire a jövedelmet átalakították vagy átváltották;
b) a törvényes forrásokból szerzett dolgot, ha a jövedelmet részben vagy egészben ilyen dologgal keverték össze, a hozzákevert jövedelem becsült értékéig;
c) azt a bevételt vagy más hasznot, amely abból a jövedelemből vagy dologból származott, amire a bűncselekményből származó jövedelmet átalakították vagy átváltották, vagy abból a dologból származott, amellyel a bűncselekményből származó jövedelmet összekeverték, a hozzákevert jövedelem becsült értékéig, a jövedelemmel azonos módon és azonos mértékben.
6. cikk
A lefoglalt dolog kezelése
Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket aziránt, hogy lehetővé tegye a jelen Egyezmény 4. és 5. cikkének megfelelően lefoglalt dolog megfelelő kezelését.
7. cikk
Nyomozási hatáskörök és technikák
1. Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket aziránt, hogy lehetővé tegye a bíróság vagy más illetékes hatóság számára banki, pénzügyi vagy kereskedelmi nyilvántartások adatai rendelkezésre bocsátásának vagy lefoglalásának elrendelését a 3., a 4. és az 5. cikkben hivatkozott cselekmények végrehajtása érdekében. Egyik Szerződő Fél sem tagadhatja meg a jelen cikk rendelkezései szerinti intézkedést a banktitokra hivatkozva.
2. Az 1. bekezdés sérelme nélkül minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket aziránt, hogy lehetővé tegye
a) annak meghatározását, hogy egy természetes vagy jogi személy a saját területén található bármelyik bankban lévő, bármilyen jellegű egy vagy több bankszámla tulajdonosa vagy haszonélvezője-e, és ha igen, az azonosított bankszámlák részletes adatainak megszerzését;
b) meghatározott bankszámlák és azon banki műveletek adatainak beszerzését, amelyeket egy meghatározott időszak alatt hajtottak végre egy vagy több meghatározott számlán, beleértve a küldő és a fogadó számlák adatait is;
c) egy meghatározott időszak alatt azon banki műveletek figyelemmel kísérését, amelyeket egy vagy több azonosított számlán hajtottak végre; és
d) annak biztosítását, hogy a bankok ne tájékoztassák az érintett ügyfelet vagy harmadik személyeket arról, hogy információkat kerestek vagy szereztek be az a), b) vagy c) pont alapján, illetve arról, hogy nyomozás van folyamatban.
A Szerződő Felek kiterjeszthetik e rendelkezés alkalmazását a nem bankként működő pénzügyi szolgáltatóknál vezetett számlákra is.
3. Minden Szerződő Fél megfontolja olyan szükséges jogalkotási és egyéb intézkedések megtételét, amelyek lehetővé teszik a jövedelem azonosítását, nyomon követését, az arra vonatkozó bizonyítékok gyűjtését megkönnyítő különleges nyomozási technikák használatát, például a megfigyelést, a telekommunikációs üzenetek lehallgatását, a számítógépes rendszerekhez való hozzáférést és meghatározott iratok bemutatására kötelező határozatokat.
8. cikk
Jogorvoslatok
Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket aziránt, hogy hatékony jogorvoslati eszközöket biztosítsanak a 3., a 4. és az 5. cikk, valamint az ebben a részben található egyéb rendelkezésekkel, intézkedésekkel érintett érdekelt személyek számára jogaik védelme érdekében.
9. cikk
A pénzmosással kapcsolatos bűncselekmények
1. Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket aziránt, hogy nemzeti joga szándékos elkövetés esetén bűncselekménynek minősítse:
a) a dolog átalakítását vagy átruházását, annak ismeretében, hogy e dolog jövedelemnek minősül, azzal a céllal, hogy a dolog jogellenes eredetét eltitkolják vagy leplezzék, vagy az alapbűncselekmény elkövetésében részt vevő személyt segítsék a tettéhez fűződő jogkövetkezmények elkerülésében;
b) a dolog valódi természetének, eredetének, helyének, mozgásának, a dologgal történt rendelkezésnek az azon fennálló jogoknak, vagy tulajdonának eltitkolását vagy leplezését, annak ismeretében, hogy a dolog jövedelemnek minősül;
és alkotmányos alapelveiknek, illetve jogrendszerük alapjaitól függően;
c) a dolog megszerzését, birtoklását és használatát, tudva a dologhoz jutás időpontjában, hogy az jövedelemnek minősül;
d) az e cikk értelmében megállapított bármely bűncselekmény kísérletét, elkövetésében való részvételt, segítségnyújtást, az elkövetésre való társulást, szövetkezést, az elkövetésre való felbujtást, az elkövetés megkönnyítését, illetve az ahhoz való segítségnyújtást.
2. E cikk 1. bekezdésének végrehajtása vagy alkalmazása során:
a) nem bír jelentőséggel az, hogy az alapbűncselekmény a Szerződő Fél büntető joghatósága alá tartozott-e;
b) rendelkezni lehet úgy, hogy a fenti bekezdésben meghatározott bűncselekmények az alapbűncselekmény elkövetőire nem vonatkoznak;
c) a fenti bekezdésben meghatározott bűncselekmények elemeként meghatározott tudomásra, szándékra, vagy célzatra objektív, ténybeli körülményekből lehet következtetni.
3. Bármely Szerződő Fél megteheti a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket aziránt, hogy a jelen cikk 1. bekezdésében hivatkozott cselekmények valamelyikét vagy mindegyikét a nemzeti jogban bűncselekménynek minősítse, a következő esetek bármelyikében vagy mindegyikében, ha az elkövető:
a) gyanította, hogy a dolog jövedelem volt,
b) feltételezhette volna, hogy a dolog jövedelem.
4. Feltéve, hogy a jelen cikk 1. bekezdése az Egyezmény mellékletében szereplő alapbűncselekmény-kategóriákra vonatkozik, bármely Állam vagy az Európai Közösség az aláíráskor, illetve a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okirat letétbe helyezésekor az Európa Tanács főtitkárához intézett nyilatkozatban kijelentheti, hogy a jelen cikk 1. bekezdése
a) csak akkor alkalmazandó, ha az alapbűncselekmény büntetési tételének maximuma legalább egy évnél hosszabb szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés, vagy azon Szerződő Felek esetében, amelyek jogrendszerükben a bűncselekményekre vonatkozóan minimális büntetési tétellel rendelkeznek, csak akkor alkalmazandó, ha a bűncselekmény legalább hat hónapnál hosszabb ideig terjedő szabadságvesztéssel vagy szabadságelvonással járó intézkedéssel büntetendő; és/vagy
b) csak meghatározott alapbűncselekmények jegyzékére alkalmazandó; és/vagy
c) a Szerződő Fél nemzeti joga által meghatározott súlyos bűncselekmények kategóriájára alkalmazandó.
5. Minden Szerződő Fél biztosítja, hogy az alapbűncselekménnyel kapcsolatos előzetes vagy egyidejű ítélet nem előfeltétele a pénzmosással kapcsolatos ítéletnek.
6. Minden Szerződő Fél biztosítja, hogy a jelen cikk szerinti pénzmosással kapcsolatos elítélés lehetséges, ha bebizonyosodott, hogy a jelen cikk 1. a) vagy b) pontjának tárgyát képező dolog alapbűncselekményből származott, anélkül, hogy szükség lenne a bűncselekmény pontos meghatározására.
7. Minden Szerződő Fél biztosítja, hogy a pénzmosás alapbűncselekményei egy másik Államban bekövetkezett olyan cselekményre is kiterjedjenek, amely az adott Államban bűncselekménynek minősül, és amely alapbűncselekménynek minősült volna, ha az ugyanabban az országban következett volna be. Bármely Szerződő Fél biztosíthatja, hogy az egyetlen előfeltétel az, hogy a cselekmény alapbűncselekménynek minősült volna, ha az ugyanabban az országban következett volna be.
10. cikk
Jogi személyek felelőssége
1. Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket aziránt, hogy a jogi személyek felelősségre vonhatók legyenek a jelen Egyezmény alapján meghatározott pénzmosási bűncselekményekért, amelyeket bármely olyan természetes személy követett el a javukra akár egyénileg, akár a jogi személy valamely szervének a részeként, aki a jogi személynél vezető beosztásban volt
a) a jogi személy képviseleti jogosultsága; vagy
b) a jogi személy nevében történő döntéshozatali jogosultság; vagy
c) a jogi személyen belül ellenőrzési jogosultság alapján,
valamint az ilyen természetes személy bűnrészesként vagy felbujtóként történő bevonásáért a fent említett bűncselekményekbe.
2. Az 1. bekezdésben már említett eseteken kívül minden Szerződő Fél megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a jogi személy felelősségre vonható legyen, ha az 1. bekezdésben említett természetes személy által történő felügyelet vagy ellenőrzés hiánya tette lehetővé az 1. bekezdésben említett bűncselekmények elkövetését a jogi személy javára, a felügyelete alá tartozó természetes személy által.
3. A jogi személy jelen cikk szerinti felelőssége nem zárja ki azon természetes személyek elleni büntetőeljárás lefolytatását, akik az 1. bekezdésben említett bűncselekmények elkövetői, felbujtói vagy bűnrészesei.
4. Minden Szerződő Fél gondoskodik arról, hogy a jelen cikk alapján felelősnek minősített jogi személyekkel szemben hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetőjogi vagy nem büntetőjogi szankciókat alkalmazzanak, beleértve a pénzügyi szankciókat is.
11. cikk
Korábbi határozatok
Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket aziránt, hogy a büntetés meghatározásakor lehetőséget teremtsenek a természetes vagy a jogi személyek ellen egy másik Szerződő Félnél hozott jogerős határozatok figyelembe vételére a jelen Egyezmény alapján megállapított bűncselekményekkel kapcsolatban.
2. RÉSZ
PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓS EGYSÉG (PIE) ÉS MEGELŐZÉS
12. cikk
Pénzügyi információs egység (PIE)
1. Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket aziránt, hogy a jelen Egyezményben foglaltak szerint PIE-t hozzon létre.
2. Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket aziránt, hogy a PIE közvetlenül vagy közvetve, időszerűen hozzáférhessen a feladatai megfelelő ellátásához – ideértve a gyanús ügyletekről szóló jelentések elemzését is – szükséges pénzügyi, közigazgatási és bűnüldözési információkhoz.
13. cikk
A pénzmosás megelőzésére irányuló intézkedések
1. Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket aziránt, hogy átfogó belső szabályozó és felügyeleti vagy ellenőrző (monitoring) rendszert vezessen be a pénzmosás megelőzésére, és megfelelő módon figyelembe vegye az alkalmazandó nemzetközi elvárásokat, különösen a pénzmosással foglalkozó Pénzügyi Akciócsoport (FATF) által elfogadott ajánlásokat.
2. Ezzel összefüggésben minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket aziránt, hogy
a) megkövetelje az olyan jogi és természetes személyektől, amelyek nagy valószínűséggel pénzmosás céljára is felhasználható tevékenységet végeznek – e tevékenységeket illetően – azt, hogy
(i) azonosítsák és ellenőrizzék ügyfeleiket, és ahol alkalmazható, azok tényleges tulajdonosait, és kockázatalapú megközelítés figyelembevételével tanúsítsanak folyamatosan kellő gondosságot az üzleti kapcsolatokban;
(ii) jelentsék a pénzmosással kapcsolatos, elővigyázatosságot igénylő gyanús eseteket;
(iii) tegyenek olyan támogató intézkedéseket, mint az ügyfelek személyazonosságáról és az ügyletekről való nyilvántartás vezetése, dolgozók képzése, belső irányelvek és eljárások kialakítása, és ha alkalmazható, igazítsák ezen intézkedéseket a méretükhöz és az általuk végzett üzleti tevékenység természetéhez;
b) megfelelő módon tiltsák meg, hogy az a) pontban említett személyek nyilvánosságra hozzák a gyanús ügyletekkel kapcsolatos bejelentés megtételének vagy az ahhoz kapcsolódó információ átadásának a tényét, valamint annak a nyilvánosságra hozatalát, hogy pénzmosási ügyben nyomozás folyamatban van vagy folyamatban lehet;
c) biztosítsák az a) pontban említett személyek hatékony ellenőrző- (monitoring), és ahol lehetséges felügyeleti rendszer alá helyezését – lehetőleg kockázatérzékenységi alapon – a pénzmosás elleni küzdelem követelményeinek való megfelelésük biztosítása céljából.
3. Ezzel összefüggésben minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket aziránt, hogy felderítse a készpénz, illetve a bemutatóra szóló, átruházható értékpapír jelentős mennyiségű, határon keresztüli fizikai formában történő átszállítását.
14. cikk
A hazai gyanús ügyletek elhalasztása
Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket aziránt, hogy lehetővé tegye a PIE vagy adott esetben bármilyen más illetékes hatóság részére, hogy pénzmosással összefüggő ügylet gyanújának a felmerülésekor sürgős intézkedést tegyen, annak érdekében, hogy az ügylet elemzése és a gyanú megerősítése céljából egy folyamatban lévő ügyletet felfüggesszenek vagy az ügylethez való hozzájárulást megtagadják. Bármely Szerződő Fél ezt az intézkedést azokra az esetekre korlátozhatja, amelyek vonatkozásában gyanús ügylettel kapcsolatos jelentést nyújtottak be. Az ügylet felfüggesztésének vagy az ügylethez való hozzájárulás megtagadásának maximális időtartamát a nemzeti jog vonatkozó rendelkezései határozzák meg.
IV. FEJEZET
NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS
1. RÉSZ
A NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS ALAPELVEI
15. cikk
Általános alapelvek és a nemzetközi együttműködésre irányuló intézkedések
1. A Szerződő Felek a lehető legnagyobb mértékben kölcsönösen együttműködnek az eszközök és jövedelmek elkobzására irányuló nyomozások és eljárások során.
2. Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket aziránt, hogy az e fejezetben meghatározott feltételek szerint teljesíteni tudja az alábbiakra irányuló kérelmeket:
a) jövedelemnek vagy eszköznek minősülő meghatározott vagyontárgy elkobzása, továbbá a jövedelemmel azonos értékű pénzösszeg elkobzása;
b) a fenti a) pontban megjelölt bármelyik fajta elkobzást célzó nyomozásban való segítségnyújtás és az átmeneti intézkedések.
3. A 2. b) pontban említett nyomozásban való segítségnyújtást és az átmeneti intézkedéseket a megkeresett Szerződő Fél nemzeti joga által engedélyezett keretek szerint és azzal összhangban kell megtenni. Ha a fenti intézkedések valamelyikével kapcsolatos megkeresés a megkereső Szerződő Fél jogszabályai alapján szükséges formaságokat vagy eljárásokat határoz meg, a megkeresett Szerződő Fél teljesíti a megkeresést még akkor is, ha azok számára nem ismertek, amennyiben a kért intézkedés nincs ellentétben jogi alapelveivel.
4. Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket aziránt, hogy a többi Szerződő Féltől a jövedelmek és az eszközök azonosítása, nyomon követése vagy lefoglalása céljából érkező megkeresések ugyanolyan elsőbbséget kapjanak, mintha azok a belső eljárások keretében érkeztek volna.
2. RÉSZ
NYOMOZÁSBAN VALÓ SEGÍTSÉGNYÚJTÁS
16. cikk
Segítségnyújtási kötelezettség
A Szerződő Felek kérelemre a lehető legnagyobb mértékben segítik egymást az eszközök, jövedelmek és más, elkobzás alá eső dolgok azonosításában és nyomon követésében. A segítségnyújtás kiterjed a fent említett dolgok létezésére, helyére vagy mozgására, természetére, jogállására vagy értékére vonatkozó bizonyítékok beszerzését és biztosítását célzó valamennyi intézkedésre.
17. cikk
Bankszámlákkal kapcsolatos információkérés
1. Minden Szerződő Fél az ebben a cikkben meghatározott feltételek szerint – egy másik Szerződő Fél által küldött megkeresésre válaszolva – megteszi a szükséges intézkedéseket annak megállapítására, hogy a nyomozás alá vont természetes vagy jogi személy birtokol-e vagy vezet-e egy vagy több, bármilyen természetű számlát a területén található bármelyik bankban, és ha igen, akkor átadja az azonosított számlák adatait.
2. Az ebben a cikkben meghatározott kötelezettség csak olyan mértékben alkalmazandó, amilyen mértékben az információ a számlavezető bank birtokában van.
3. A 37. cikk követelményein kívül a megkereső Szerződő Fél a megkeresésben:
a) meghatározza azokat az okokat, amelyek alapján úgy ítéli, hogy a kért információ komoly jelentőséggel bírhat a cselekménnyel kapcsolatos nyomozás szempontjából;
b) meghatározza azokat az okokat, amelyek alapján feltételezi, hogy a megkeresett Szerződő Fél területén lévő bankok vezetik a számlákat, és a lehető legteljesebb mértékben meghatározza, hogy mely bankok és/vagy bankszámlák lehetnek érintettek; és
c) megad minden elérhető kiegészítő információt, amely elősegítheti a megkeresés teljesítését.
4. A megkeresett Szerződő Fél ugyanolyan feltételektől teheti függővé a megkeresés teljesítését, mint amelyeket a felkutatásra és lefoglalásra irányuló megkeresések esetében alkalmaz.
5. Bármely Állam vagy az Európai Közösség az aláíráskor, illetve a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okirat letétbe helyezésekor az Európa Tanács főtitkárához intézett nyilatkozatban kijelentheti, hogy ezt a cikket csak az Egyezmény mellékletében szereplő jegyzékben felsorolt bűncselekmény-fajták vonatkozásában alkalmazza.
6. A Szerződő Felek kiterjeszthetik e rendelkezés alkalmazását a nem bankként működő pénzügyi szolgáltatóknál vezetett számlákra is. A kiterjesztés feltétele lehet a viszonosság elvének alkalmazása.
18. cikk
Banki műveletekkel kapcsolatos információkérés
1. Egy másik Szerződő Fél kérésére a megkeresett Szerződő Fél átadja a meghatározott bankszámlák és azon banki műveletek adatait, amelyeket egy meghatározott időszak alatt hajtottak végre a megkeresésben meghatározott egy vagy több számlán, beleértve a küldő és a fogadó számlák adatait is.
2. Az ebben a cikkben meghatározott kötelezettség csak olyan mértékben alkalmazandó, amennyiben az információ a számlavezető bank birtokában van.
3. A 37. cikk követelményein kívül a megkereső Szerződő Fél a megkeresésben megjelöli azokat az okokat, amelyek alapján úgy ítéli, hogy a kért információ fontos a cselekménnyel kapcsolatos nyomozás szempontjából.
4. A megkeresett Szerződő Fél ugyanolyan feltételektől teheti függővé a megkeresés teljesítését, mint amelyeket a felkutatásra és lefoglalásra irányuló megkeresések esetében alkalmaz.
5. A Szerződő Felek kiterjeszthetik e rendelkezés alkalmazását a nem bankként működő pénzügyi szolgáltatóknál vezetett számlákra is. A kiterjesztés feltétele lehet a viszonosság elvének alkalmazása.
19. cikk
Banki műveletek megfigyelésére irányuló megkeresések
1. Minden Szerződő Fél gondoskodik arról, hogy egy másik Szerződő Fél kérésére képes legyen a megkeresésben meghatározott egy vagy több számlán végrehajtott banki műveletek meghatározott időtartamú megfigyelésére, és a megfigyelés eredményeinek a megkereső Szerződő Féllel történő közlésére.
2. A 37. cikk követelményein kívül a megkereső Szerződő Fél a megkeresésben megjelöli azokat az okokat, amelyek alapján úgy ítéli, hogy a kért információ fontos a cselekménnyel kapcsolatos nyomozás szempontjából.
3. A megfigyeléssel kapcsolatos határozatot minden egyes esetben a megkeresett Szerződő Fél illetékes hatóságai hozzák meg a megkeresett Szerződő Fél nemzeti jogának tiszteletben tartásával.
4. A megfigyelés gyakorlati feltételeit a megkereső és megkeresett Szerződő Fél illetékes hatóságai egyeztetik egymással.
5. A Szerződő Felek kiterjeszthetik e rendelkezés alkalmazását a nem bankként működő pénzügyi szolgáltatóknál vezetett számlákra is.
20. cikk
Önkéntes tájékoztatás
Saját nyomozási vagy eljárási érdekei sérelme nélkül, az egyik Szerződő Fél előzetes kérelem hiányában is adhat tájékoztatást az eszközökről és jövedelmekről a másik Szerződő Félnek, ha megítélése szerint ezen információ feltárása segítheti a címzett Felet nyomozás vagy eljárás megindításában vagy lefolytatásában, vagy ha ez az információ az e fejezet szerinti kérelem előterjesztéséhez vezethet.
3. RÉSZ
IDEIGLENES INTÉZKEDÉSEK
21. cikk
Ideiglenes intézkedés foganatosítására irányuló kötelezettség
1. A büntetőeljárást vagy az elkobzásra irányuló eljárást megindító Szerződő Fél megkeresésére a másik Szerződő Fél megteszi a szükséges ideiglenes intézkedéseket, például lefoglalást, avégett, hogy megakadályozza a dologgal való kereskedést, annak átruházását, vagy az azzal való rendelkezést, ha e dolog utóbb elkobzás iránti kérelem tárgya lehet, vagy ilyen kérelem kielégítésére szolgálhat.
2. Az a Szerződő Fél, amely a 23. cikk szerinti elkobzásra irányuló megkeresést kap, kérelemre megteszi a jelen cikk 1. bekezdésében említett intézkedéseket bármely dolog vonatkozásában, amely a megkeresés tárgyát képezi, vagy a megkeresés teljesítését szolgálhatja.
22. cikk
Ideiglenes intézkedések foganatosítása
1. A 21. cikk 1. bekezdésében kért ideiglenes intézkedések foganatosítása után a megkereső Szerződő Fél önként és mielőbb átadja a megkeresett Szerződő Félnek mindazokat az információkat, amelyek megkérdőjelezhetik vagy módosíthatják az intézkedések terjedelmét. A megkereső Szerződő Fél késedelem nélkül átadja a megkeresett Szerződő Fél által kért összes olyan kiegészítő információt, amely az ideiglenes intézkedések végrehajtásához és nyomon követéséhez szükségesek.
2. Az e cikk szerint foganatosított bármely ideiglenes intézkedés megszüntetése előtt, amennyiben lehetséges, a megkeresett Szerződő Fél lehetőséget ad a megkereső Szerződő Félnek arra, hogy előterjessze az intézkedés fenntartása mellett szóló érveit.
4. RÉSZ
ELKOBZÁS
23. cikk
Elkobzási kötelezettség
1. Az a Szerződő Fél, amely egy másik Szerződő Féltől a területén lévő eszközök vagy jövedelmek elkobzására irányuló megkeresést kapott:
a) végrehajtja az ezen eszközök vagy jövedelmek elkobzását kimondó, a megkereső Szerződő Fél bírósága által hozott határozatot; vagy
b) a megkeresést továbbítja az illetékes hatóságaihoz elkobzást kimondó határozat kibocsátása végett, és ha a határozatot meghozták, azt végrehajtja.
2. A jelen cikk 1. bekezdés b) pontjának alkalmazása végett bármely Szerződő Félnek, amikor szükséges, rendelkeznie kell a lehetőséggel, hogy saját joga alapján elkobzásra irányuló eljárást indítson.
3. Jelen cikk 1. bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni arra az elkobzásra is, amely a jövedelemmel azonos értékű pénzösszeg megfizetésének követeléséből áll, ha a dolog, amelyre az elkobzás végrehajtható, a megkeresett Szerződő Fél területén található. Ilyen esetekben, az 1. bekezdés szerinti elkobzás végrehajtása során, ha a fizetésre nem kerül sor, a megkeresett Szerződő Fél a követelést bármely, rendelkezésre álló dologgal elégíti ki.
4. Ha az elkobzás iránti kérelem meghatározott vagyontárgyra irányul, a Szerződő Felek megállapodhatnak abban, hogy a megkeresett Szerződő Fél úgy is végrehajthatja az elkobzást, hogy a dologgal azonos értékű pénzösszeg megfizetésére kötelez.
5. A Szerződő Felek nemzeti joguk alapján a lehető legnagyobb mértékben együttműködnek azokkal a Szerződő Felekkel, amelyek olyan, az elkobzással egyenértékű és tulajdontól való megfosztással járó intézkedések végrehajtását kérik, amelyek nem tartoznak a büntetőjogi szankciók közé, amennyiben ezeket az intézkedéseket a megkereső Szerződő Fél valamelyik igazságügyi hatósága rendelte el egy bűncselekménnyel kapcsolatban, feltéve, hogy megállapították, hogy a dolog a jelen Egyezmény 5. cikke értelmében jövedelemnek vagy más dolognak minősül.
24. cikk
Az elkobzás foganatosítása
1. A 23. cikk szerinti, az elkobzás elrendelésére és végrehajtására irányuló eljárásban a megkeresett Szerződő Fél joga irányadó.
2. A megkeresett Szerződő Fél kötve van azokhoz a ténymegállapításokhoz, amelyeket a megkereső Szerződő Fél államában hozott határozat vagy bírósági ítélet tartalmaz, vagy amelyeken egyébként a határozat vagy bírósági ítélet alapul.
3. Bármely Állam vagy az Európai Közösség aláíráskor, illetve a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okirat letétbe helyezésekor az Európa Tanács főtitkárához intézett nyilatkozatban kinyilváníthatja, hogy a jelen cikk 2. bekezdését csak alkotmányos alapelveikkel és jogrendszerük alapjaival összhangban alkalmazza.
4. Ha az elkobzás pénzösszeg megfizetésére történő kötelezésben valósul meg, a megkeresett Szerződő Fél illetékes hatósága az összeget saját fizetőeszközére váltja át, az elkobzás végrehajtását elrendelő határozat meghozatala idején érvényes átváltási árfolyam szerint.
5. A 23. cikk 1. bekezdés a) pontjának alkalmazása esetén kizárólag a megkereső Szerződő Fél jogosult az elkobzást elrendelő végzés felülvizsgálatára irányuló kérelem elbírálására.
25. cikk
Elkobzott dolgok
1. A jelen Egyezmény 23. és 24. cikke alapján valamely Szerződő Fél által elkobzott dologgal ez a Szerződő Fél rendelkezik nemzeti jogszabályai és közigazgatási eljárásainak megfelelően.
2. A Szerződő Felek, amelyek a jelen Egyezmény 23. és 24. cikkével összhangban egy másik Szerződő Fél által előterjesztett megkeresés alapján járnak el – nemzeti joguk által megengedett mértékben és arra irányuló kérelem esetén – elsődleges megfontolás tárgyává teszik az elkobzott dolgoknak a megkereső Szerződő Fél részére történő visszajuttatását azért, hogy az kártérítésben részesíthesse a bűncselekmény áldozatait, vagy a dolgokat visszajuttathassa jogos tulajdonosainak.
3. Az a Szerződő Fél, amely a jelen Egyezmény 23. és 24. cikkével összhangban egy másik Szerződő Fél által előterjesztett megkeresés alapján jár el – nemzeti jogával és közigazgatási eljárásaival összhangban – különleges figyelmet fordíthat a dolgok más Szerződő Felekkel történő megosztásáról szóló megállapodások vagy egyezségek rendszeres vagy esetenkénti megkötésére.
26. cikk
Végrehajtási jog és az elkobzás összegének felső határa
1. A 23. és a 24. cikk szerinti elkobzás iránti megkeresés nem érinti a megkereső Szerződő Fél jogát arra, hogy az elkobzást elrendelő végzést maga hajtsa végre.
2. Az Egyezmény nem értelmezhető úgy, hogy az elkobzás összértéke meghaladhatja az elkobzást elrendelő végzésben meghatározott pénzösszeget. Ha valamelyik Szerződő Fél úgy ítéli meg, hogy ez bekövetkezhet, az érintett Szerződő Felek tárgyalásokat kezdenek ennek elkerülése érdekében.
27. cikk
Elzárás nem teljesítés esetén
A megkeresett Szerződő Fél a 23. cikk szerinti megkeresés eredményeként nem teljesítés esetén nem rendelhet el elzárást vagy más, személyes szabadságot korlátozó intézkedést, ha ezt a megkereső Szerződő Fél kikötötte megkeresésében.
5. RÉSZ
AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS MEGTAGADÁSA ÉS ELHALASZTÁSA
28. cikk
Megtagadási okok
1. A jelen fejezet szerinti együttműködés abban az esetben tagadható meg, ha:
a) a kért cselekmény a megkeresett Szerződő Fél jogrendszerének alapelveivel ellentétes lenne; vagy
b) a megkeresés teljesítése sértené a megkeresett Szerződő Fél szuverenitását, biztonságát, közrendjét vagy más alapvető érdekét; vagy
c) a megkeresett Szerződő Fél megítélése szerint a megkeresésben hivatkozott ügy jelentősége a kért cselekmény teljesítését nem indokolja; vagy
d) a megkeresésben hivatkozott bűncselekmény pénzügyi bűncselekmény, kivéve, ha a bűncselekmény célja a terrorizmus finanszírozása;
e) a megkeresésben hivatkozott bűncselekmény politikai bűncselekmény, kivéve, ha a bűncselekmény célja a terrorizmus finanszírozása; vagy
f) a megkeresett Szerződő Fél megítélése szerint a kért cselekmény teljesítése a kétszeres eljárás tilalmának elvébe (ne bis in idem) ütközne; vagy
g) a megkeresésben hivatkozott bűncselekmény, amennyiben a megkeresett Szerződő Fél területén követnék el, ezen Szerződő Fél joga szerint nem lenne bűncselekmény. Ugyanakkor ezen megtagadási okra a 2. rész szerinti együttműködés esetén csak akkor lehet hivatkozni, ha a kért segítség kényszerintézkedésre is vonatkozik. Ha a jelen fejezet szerinti együttműködéshez kettős büntethetőség szükséges, akkor ez a követelmény kielégítettnek tekintendő függetlenül attól, hogy mindkét Szerződő Fél azonos bűncselekmény-kategóriába sorolja-e, vagy ugyanazzal a terminológiával jelöli-e a bűncselekményt, feltéve, hogy a cselekmény mindkét Szerződő Fél joga szerint bűncselekmény.
2. A 2. rész szerinti együttműködés, amennyiben a kért segítség kényszerintézkedésre is vonatkozik, továbbá az e fejezet 3. része szerinti együttműködés akkor is megtagadható, ha a kért intézkedésekre a megkeresett Szerződő Fél nemzeti joga szerint hasonló hazai ügyben nyomozási vagy eljárási célból nem kerülhet sor.
3. Amennyiben a megkeresett Szerződő Fél joga megkívánja, a 2. rész szerinti együttműködés, amennyiben a kért segítség kényszerintézkedésre is vonatkozik, továbbá a jelen fejezet 3. része szerinti együttműködés akkor is megtagadható, ha a kért intézkedések vagy más, hasonló intézkedések nem lennének megengedhetők a megkereső Szerződő Fél joga szerint, vagy – ami a megkereső Szerződő Fél illetékes hatóságait illeti – a megkeresést sem bíró, sem más, büntetőügyekben eljáró egyéb igazságügyi hatóság, beleértve az ügyészt, nem engedélyezte.
4. A jelen fejezet 4. része szerinti együttműködés akkor is megtagadható, ha
a) a megkeresett Szerződő Fél joga szerint a megkeresésben hivatkozott bűncselekmény vonatkozásában elkobzásra nem kerülhet sor; vagy
b) a 23. cikk 3. bekezdésében megjelölt kötelezettség érintetlenül hagyása mellett, az elkobzás határait illetően ellentétben állna a megkeresett Szerződő Fél nemzeti jogának alapelveivel, tekintettel a bűncselekmény és
(i) a jövedelmének minősíthető gazdasági előny, vagy
(ii) az eszközének minősíthető dolog
kapcsolatára; vagy
c) a megkeresett Szerződő Fél joga szerint az elkobzás elévülés miatt már nem rendelhető el vagy nem hajtható végre; vagy
d) a 23. cikk 5. bekezdésének érintetlenül hagyása mellett, a megkeresés nem utal egy korábbi határozatra, bírósági ítéletre vagy ilyen határozatban található megállapításra, miszerint egy vagy több bűncselekményt követtek el, amely alapján elkobzást rendeltek el vagy kérnek; vagy
e) az elkobzás a megkereső Szerződő Fél államában nem végrehajtható vagy rendes jogorvoslati eszközökkel még megtámadható; vagy
f) a megkeresés olyan elkobzást elrendelő végzésre utal, amely azon személy távollétében hozott határozat eredménye, aki ellen a végzést kibocsátották, és a megkeresett Szerződő Fél megítélése szerint a megkereső Szerződő Fél államában lefolytatott, a határozathozatalt megelőző eljárás során nem biztosították a bűncselekmény elkövetésével megvádolt személyt megillető védelemhez való jog minimumát.
5. A jelen cikk 4. bekezdés f) pontjának alkalmazása során a határozat nem tekinthető az érintett személy távollétében meghozottnak, ha
a) megerősítésére vagy kihirdetésére az érintett személy ellentmondását követően került sor; vagy
b) azt fellebbezési eljárás során hozták meg, feltéve, hogy a fellebbezést az érintett személy nyújtotta be.
6. A jelen cikk 4. bekezdés f) pontjának alkalmazása során, annak megítélésekor, hogy a védelemhez való jog minimumát biztosították-e, a megkeresett Szerződő Fél figyelembe veszi, ha az érintett személy szándékosan kerülte az együttműködést az igazságszolgáltatással, továbbá azt a tényt, hogy a távollétében hozott határozat ellen jogorvoslattal élhetett volna, de nem élt ezzel a lehetőséggel. Ugyanez a helyzet akkor, ha az érintett személyt szabályszerűen megidézték, de nem élt a megjelenés lehetőségével és nem is kért halasztást.
7. Egyik Szerződő Fél sem tagadhatja meg a jelen fejezet szerinti együttműködést banktitokra hivatkozva. Valamely Szerződő Fél nemzeti joga értelmében megkívánhatja, hogy az együttműködésre irányuló megkeresést, ha az banktitok feloldását is maga után vonná, akár bíró, akár más, bűncselekményekkel kapcsolatban eljárni jogosult igazságügyi hatóság, beleértve az ügyészt, engedélyezze.
8. A jelen cikk 1. bekezdésének a) pontjában foglalt megtagadási októl függetlenül:
a) azt a tényt, hogy a megkereső Szerződő Fél hatóságai által nyomozás vagy elkobzást elrendelő végzés hatálya alá vont személy jogi személy, a megkeresett Szerződő Fél nem tekintheti a jelen fejezet szerinti együttműködés akadályának;
b) az a tény, hogy a természetes személy, aki ellen jövedelem elkobzásáról szóló végzést bocsátottak ki, utóbb meghalt, illetve az a tény, hogy a jogi személy, amely ellen jövedelem elkobzásáról szóló végzést bocsátottak ki, utóbb megszűnt, nem tekinthető a 23. cikk 1. bekezdés a) pontja szerinti segítségnyújtás akadályának;
c) azt a tényt, hogy a megkereső Szerződő Fél hatóságai által nyomozás vagy elkobzást elrendelő végzés hatálya alá vont személyt a megkeresésben az alapbűncselekmény és a pénzmosási bűncselekmény elkövetőjeként említik a jelen Egyezmény 9. cikke 2. bekezdésének b) pontja alapján, a megkeresett Szerződő Fél nem tekintheti a jelen fejezet szerinti együttműködés akadályának.
29. cikk
Halasztás
A megkeresett Szerződő Fél a megkeresés teljesítését elhalaszthatja, ha az a hatóságai által folytatott nyomozást vagy eljárást hátrányosan érintené.
30. cikk
A megkeresés részleges vagy feltételes teljesítése
Az e fejezet szerinti együttműködés megtagadása vagy elhalasztása előtt a megkeresett Szerződő Fél, miután – amennyiben az helyénvaló – tárgyalt a megkereső Szerződő Féllel, megfontolja, hogy a megkeresés részlegesen vagy az általa szükségesnek tartott feltételekkel teljesíthető-e.
6. RÉSZ
KÉZBESÍTÉS ÉS HARMADIK SZEMÉLYEK JOGAINAK VÉDELME
31. cikk
Okiratok kézbesítése
1. A Szerződő Felek a legnagyobb mértékben kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak a bírósági iratoknak az átmeneti intézkedésekkel és elkobzással érintett személyek részére történő kézbesítésben.
2. Jelen cikkben semmi sem akadályozza
a) bírósági okiratok közvetlen, postai úton történő megküldésének lehetőségét külföldön tartózkodó személyek részére,
b) annak lehetőségét, hogy a kibocsátás helye szerinti Szerződő Fél bírósági tisztségviselői, alkalmazottai vagy más illetékes hatóságai közvetlenül e Szerződő Fél konzuli hatóságain keresztül, vagy a rendeltetési hely szerinti Szerződő Fél bírósági tisztségviselői, alkalmazottai vagy más illetékes hatóságai útján kézbesítsék a bírósági okiratokat,
kivéve, ha a rendeltetési hely szerinti Szerződő Fél ezzel ellentétes nyilatkozatot tesz az Európa Tanács főtitkárához intézve aláíráskor, illetve a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okirat letétbe helyezésekor.
3. A bírósági okiratoknak a külföldön tartózkodó, a küldő Szerződő Fél államában hozott átmeneti intézkedésekkel vagy elkobzást elrendelő végzésekkel érintett személyek részére történő kézbesítése során e Szerződő Fél megjelöli, hogy joga milyen jogorvoslati lehetőséget biztosít e személyek számára.
32. cikk
A külföldi határozatok elismerése
1. A 3. és 4. rész szerinti együttműködésre irányuló megkeresések teljesítése során a megkeresett Szerződő Fél elismeri a megkereső Szerződő Fél államában harmadik személyek jogairól hozott bírósági határozatokat.
2. Az elismerés megtagadható, ha
a) a harmadik személyeknek nem volt megfelelő lehetőségük jogaik érvényesítésére; vagy
b) a határozat összeegyeztethetetlen a megkeresett Szerződő Fél államában ugyanabban az ügyben már meghozott határozattal; vagy
c) a határozat összeegyeztethetetlen a megkeresett Szerződő Fél közrendjével; vagy
d) a határozat meghozatala a megkeresett Szerződő Fél jogának kizárólagos joghatóságáról szóló rendelkezéseibe ütközik.
7. RÉSZ
ELJÁRÁSI ÉS EGYÉB ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
33. cikk
Központi hatóság
1. A Szerződő Felek megjelölik központi hatóságukat vagy, amennyiben szükséges, hatóságaikat, amelyek feladata az e fejezet szerinti megkeresések megküldése, megválaszolása, e megkeresések teljesítése vagy illetékes hatóságoknak teljesítés végett történő továbbítása.
2. Minden Szerződő Fél aláíráskor, illetve a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okirat letétbe helyezésekor közli az Európa Tanács főtitkárával a jelen cikk 1. bekezdése alapján kijelölt hatóságaik megnevezését és címét.
34. cikk
Közvetlen kapcsolattartás
1. A központi hatóságok közvetlenül kapcsolatot tartanak egymással.
2. Sürgős esetben a megkereső Szerződő Fél igazságügyi hatóságai, beleértve az ügyészt, közvetlenül küldhetik meg megkereséseiket vagy tájékoztatásaikat a megkeresett Szerződő Fél hasonló hatóságaihoz. Ilyen esetben ezzel egyidejűleg a megkereső Szerződő Fél központi hatósága másolatot küld a megkeresett Szerződő Fél központi hatóságának.
3. A jelen cikk 1. és 2. bekezdése szerinti megkeresés vagy tájékoztatás küldhető a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrségi Szervezeten (Interpol) keresztül.
4. A jelen cikk 2. bekezdése szerint előterjesztett megkeresés esetén, ha a hatóság nem jogosult a megkeresés alapján intézkedni, azt az illetékes nemzeti hatósághoz továbbítja, és erről a megkereső Szerződő Felet közvetlenül értesíti.
5. Amennyiben a jelen fejezet 2. része szerinti megkeresések vagy közlések nem vonatkoznak kényszerintézkedésre, azokat a megkereső Szerződő Fél illetékes hatóságai közvetlenül továbbíthatják a megkeresett Szerződő Fél illetékes hatóságaihoz.
6. A jelen fejezet szerinti megkeresések vagy közlések tervezeteit a megkereső Szerződő Fél igazságügyi hatóságai közvetlenül megküldhetik a megkeresett Szerződő Fél igazságügyi hatóságainak a hivatalos megkeresés előtt annak biztosítása érdekében, hogy azok az átvételkor hatékonyan kezelhetők legyenek, és elegendő információt és kiegészítő iratot tartalmazzanak a megkeresett Szerződő Fél nemzeti joga követelményeinek teljesítése céljából.
35. cikk
A megkeresés alakiságai és a nyelvhasználat
1. Az e fejezet szerinti minden megkeresést írásba kell foglalni. A megkeresések elektronikus úton vagy telekommunikációs eszközökkel is továbbíthatók, feltéve, hogy a megkereső Szerződő Fél – kérésre – bármikor készen áll az adott közlés írott változata és az eredeti példány bemutatására. Azonban bármely Szerződő Fél az Európa Tanács főtitkárához intézett nyilatkozatban bármikor jelezheti azokat a feltételeket, amelyek alapján kész az elektronikus úton vagy bármilyen más kommunikációs eszközzel kapott megkeresések fogadására és teljesítésére.
2. A jelen cikk 3. bekezdésében foglalt rendelkezések figyelembevételén túl, a megkeresések vagy a mellékelt iratok fordítása nem követelhető.
3. Bármely Állam vagy az Európai Közösség aláíráskor, illetve a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okirat letétbe helyezésekor az Európa Tanács főtitkárához intézett nyilatkozatban közölheti, hogy fenntartja a jogot, hogy a hozzá érkező megkeresésekhez, illetve a megkeresések alátámasztására szolgáló iratokhoz saját nyelvére, vagy az Európa Tanács egyik hivatalos nyelvére vagy ezen nyelvek általuk megjelölt egyikére való fordítást követeljen meg. Ugyanezen alkalommal kinyilváníthatják készségüket arra, hogy az általuk meghatározott bármilyen nyelvre történő fordítást elfogadjanak. A többi Szerződő Fél a viszonosság elvét alkalmazhatja.
36. cikk
Hitelesítés
A jelen fejezet alkalmazása során továbbított okiratok mentesek mindenfajta hitelesítési formaságtól.
37. cikk
A megkeresés tartalma
1. A jelen fejezet szerinti együttműködésre irányuló megkeresésben meg kell jelölni:
a) a megkeresést előterjesztő szervet és a nyomozást vagy eljárást folytató szervet;
b) a megkeresés tárgyát és indokát;
c) az ügyet, amelyre a nyomozás vagy az eljárás vonatkozik, beleértve a lényeges tényeket (mint az elkövetés ideje, helye és körülményei), kivéve a kézbesítésre irányuló megkeresés esetén;
d) amennyiben az együttműködés kényszerintézkedésre is vonatkozik,
(i) a törvényi rendelkezések szövegét, vagy – ahol az nem lehetséges – az alkalmazandó jogról szóló nyilatkozatot, és
(ii) annak megjelölését, hogy a kért intézkedésnek vagy hasonló hatással járó más intézkedésnek a megkereső Szerződő Fél joga szerint, annak területén helye van;
e) ahol szükséges és amennyiben lehetséges:
(i) részleteket az érintett személyről vagy személyekről, beleértve a nevet, születési időt és helyet, állampolgárságot és tartózkodási helyet, továbbá jogi személy esetén székhelyet, és
(ii) a dolgot, amelynek vonatkozásában az együttműködést kérik, annak helyét, az érintett személlyel vagy személyekkel való kapcsolatát, a bűncselekménnyel való bármilyen kapcsolatát, továbbá bármilyen rendelkezésre álló információt arról, hogy más személyeknek milyen érdekük fűződik a dologhoz; és
f) bármilyen különleges eljárást, amelynek követését a megkereső Szerződő Fél kéri.
2. Ha a 3. rész szerinti átmeneti intézkedésre irányuló megkeresés olyan dolog lefoglalására vonatkozik, amelyen a pénzösszeg megfizetésének követeléséből álló elkobzást elrendelő végzés végrehajtható, meg kell jelölni azt a maximális összeget is, ameddig a dologból megtérítést követelnek.
3. Az 1. bekezdésben említetteken túl, a 4. rész szerinti megkeresésnek tartalmaznia kell:
a) a 23. cikk 1. bekezdés a) pontja esetén:
(i) a megkereső Szerződő Fél bírósága által hozott elkobzást elrendelő határozat hiteles másolatát és a határozat alapjául szolgáló tényekről tett nyilatkozatot, ha ezekre a határozat maga nem tér ki,
(ii) a megkereső Szerződő Fél illetékes hatóságának igazolását arról, hogy az elkobzást elrendelő határozat végrehajtható és ellene rendes jogorvoslatnak nincs helye,
(iii) tájékoztatást arról, hogy milyen mértékben kérik a határozat végrehajtását,
(iv) tájékoztatást arról, hogy szükség van-e átmeneti intézkedések megtételére;
b) a 23. cikk 1. bekezdés b) pontja esetén azon tényekről szóló nyilatkozatot, amelyet a megkereső Szerződő Fél elegendőnek tart ahhoz, hogy a megkeresett Szerződő Fél nemzeti joga alapján a határozatot meghozza;
c) amennyiben harmadik személyeknek lehetőségük nyílt jogaik érvényesítésére, az ezt bizonyító okiratokat.
38. cikk
Hiányos megkeresések
1. Ha a megkeresés nem felel meg a jelen fejezet rendelkezéseinek vagy a rendelkezésre bocsátott adatok nem elegendők ahhoz, hogy a megkeresett Szerződő Fél eljárjon a megkeresés alapján, e Szerződő Fél a megkereső Szerződő Féltől kérheti a megkeresés módosítását vagy további adatokkal való kiegészítését.
2. A megkeresett Szerződő Fél e módosítások vagy adatok megérkezésére határidőt szabhat.
3. Ameddig a jelen fejezet 4. része szerinti megkeresés vonatkozásában kért módosítások vagy adatok nem érkeznek meg, a megkeresett Szerződő Fél a jelen fejezet 2. vagy 3. részében hivatkozott intézkedések bármelyikét megteheti.
39. cikk
Több megkeresés
1. Ha a megkeresett Szerződő Fél a jelen fejezet 3. vagy 4. része alapján ugyanazon személyre vagy dologra vonatkozó több megkeresést kap, a több megkeresés nem akadályozza meg a Szerződő Felet abban, hogy eljárjon a megkeresések alapján és akár ideiglenes intézkedéseket is tegyen.
2. A jelen fejezet 4. része szerinti több megkeresés esetén a megkeresett Szerződő Félnek meg kell fontolnia, hogy tárgyaljon a megkereső Szerződő Felekkel.
40. cikk
Indokolási kötelezettség
A megkeresett Szerződő Fél a jelen fejezet szerinti együttműködést megtagadó, elhalasztó vagy azt feltételekhez kötő határozatát indokolni köteles.
41. cikk
Tájékoztatás
1. A megkeresett Szerződő Fél megfelelően tájékoztatja a megkereső Szerződő Felet:
a) a jelen fejezet szerinti megkeresés alapján elrendelt cselekményekről;
b) a megkeresés alapján végrehajtott cselekmények végeredményéről;
c) a jelen fejezet szerinti együttműködést részben vagy egészben megtagadó, elhalasztó vagy feltételekhez kötő határozatról;
d) azokról a körülményekről, amelyek a kért cselekmény végrehajtását lehetetlenné teszik, vagy jelentősen késleltetik; és
e) ha a jelen fejezet 2. vagy 3. része szerinti megkeresés alapján ideiglenes intézkedésre került sor, azokról a nemzeti jogszabályokról, amelyek az ideiglenes intézkedés automatikus feloldásához vezetnének.
2. A megkereső Szerződő Fél megfelelően tájékoztatja a megkeresett Szerződő Felet:
a) bármilyen felülvizsgálatról, határozatról vagy más tényről, amelynek következtében az elkobzást elrendelő határozat részben vagy egészben elveszíti végrehajthatóságát; és
b) minden olyan – akár ténybeli, akár jogi értelemben vett – változásról, amelynek következtében a jelen fejezet szerinti valamilyen cselekmény már nem indokolt.
3. Ha egy Szerződő Fél ugyanazon elkobzást elrendelő határozat alapján az elkobzást több Szerződő Féltől kéri, a megkeresésről az összes, a határozat végrehajtásával érintett Szerződő Felet értesíti.
42. cikk
A felhasználás korlátozása
1. A megkeresett Szerződő Fél a megkeresés teljesítését attól teheti függővé, hogy a beszerzett információkat vagy bizonyítékokat a megkereső Szerződő Fél hatóságai előzetes beleegyezése nélkül a megkeresésben megjelölt nyomozáson vagy eljáráson túl nem fogják felhasználni, vagy továbbítani.
2. Bármely Állam vagy az Európai Közösség az aláíráskor, illetve a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okirat letétbe helyezésekor az Európa Tanács főtitkárához intézett nyilatkozatban kinyilváníthatja, hogy előzetes beleegyezése nélkül a jelen fejezet szerint rendelkezésre bocsátott információkat vagy bizonyítékokat a megkereső Szerződő Fél hatóságai a megkeresésben megjelölt nyomozáson vagy eljáráson túl nem használhatják fel, vagy nem továbbíthatják.
43. cikk
Bizalmas kezelés
1. A megkereső Szerződő Fél megkövetelheti, hogy a megkeresett Szerződő Fél a megkeresés tényeit és tartalmát kezelje bizalmasan, kivéve amennyire az a megkeresés teljesítéséhez szükséges. Ha a megkeresett Szerződő Fél a bizalmas kezelés követelményének nem tud eleget tenni, arról a megkereső Szerződő Felet haladéktalanul tájékoztatja.
2. A megkereső Szerződő Fél, amennyiben az nem ellentétes nemzeti jogának alapelveivel, kérelemre bizalmasan kezeli a megkeresett Szerződő Fél által rendelkezésre bocsátott bizonyítékokat és információkat, kivéve amennyire ezek feltárása a megkeresésben megjelölt nyomozásban vagy eljárásban szükséges.
3. Az a Szerződő Fél, amely a 20. cikk szerinti önkéntes tájékoztatást kapott, nemzeti joga rendelkezéseinek megfelelően eleget tesz az információt rendelkezésre bocsátó Szerződő Fél bizalmas kezelésre irányuló kérelmének. Ha a másik Szerződő Fél nem tud eleget tenni ezen kérelemnek, arról az információt nyújtó Szerződő Felet megfelelően tájékoztatja.
44. cikk
Költségek
A megkeresés teljesítésének rendes költségeit a megkeresett Szerződő Fél állja. Ha a megkeresés teljesítéséhez jelentős vagy rendkívüli jellegű költségek fedezése szükséges, a Szerződő Felek tárgyalnak annak érdekében, hogy megállapodjanak a megkeresés teljesítésének feltételeiről, illetve a költségek viseléséről.
45. cikk
Kártérítés
1. Ha egy személy a jelen szerződés szerinti együttműködéssel kapcsolatos cselekménnyel vagy mulasztással okozott kárért való felelősségrevonás végett pert indít, az érintett Szerződő Felek, adott esetben, megfontolják, hogy tárgyaljanak egymással arról, hogy hogyan osszák meg a megállapított kártérítés összegét.
2. Az a Szerződő Fél, amelyet kártérítési perbe vontak, törekszik a perről tájékoztatni a másik Szerződő Felet, ha az a Szerződő Fél az ügyben érdekelt lehet.
V. FEJEZET
EGYÜTTMŰKÖDÉS A PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓS EGYSÉGEK (PIE) KÖZÖTT
46. cikk
Együttműködés a pénzügyi információs egységek (PIE) között
1. A Szerződő Felek gondoskodnak arról, hogy a PIE-k a jelen Egyezményben meghatározott módon működjenek együtt a pénzmosás elleni küzdelem érdekében, az olyan tényekkel kapcsolatos információk nemzeti jogkörükkel összhangban történő összegyűjtése és elemzése, vagy – adott esetben – vizsgálata céljából, amelyek pénzmosásra utalhatnak.
2. Az 1. bekezdés alkalmazása során minden Szerződő Fél gondoskodik arról, hogy a PIE-k önként vagy kérésre, a jelen Egyezménnyel, vagy a jelen Egyezménnyel összeegyeztethető, meglévő vagy jövőbeni megállapodásokkal összhangban kicseréljék egymás között azokat a hozzáférhető információkat, amelyek alkalmasak lehetnek a pénzmosással összefüggő pénzügyi műveletekkel kapcsolatos, illetve az abban érintett természetes vagy jogi személyekre vonatkozó információknak a PIE által történő feldolgozására, elemzésére, illetve adott esetben nyomozásra.
3. Minden Szerződő Fél gondoskodik arról, hogy a PIE-k jelen cikk szerinti feladatainak teljesítését ne befolyásolja azok belső státusza, függetlenül attól, hogy a PIE-k közigazgatási, bűnüldözési vagy igazságügyi hatóságok-e.
4. A jelen cikk szerinti megkeresésekhez mellékelni kell a megkereső PIE által ismert tényekről szóló nyilatkozatot. A PIE a megkeresésben határozza meg, hogyan fogja a kért információkat felhasználni.
5. Ha a megkeresésre a jelen cikkel összhangban kerül sor, akkor a megkeresett PIE a megkeresésben kért információkat, ideértve a hozzáférhető pénzügyi információkat, valamint a kért bűnüldözési információkat a Szerződő Felek között egyébként alkalmazandó egyezmények vagy megállapodások szerinti hivatalos megkereső levél elkészítésének igénye nélkül adja át.
6. Bármely PIE megtagadhatja azoknak az információknak a közlését, amelyek a megkeresett Szerződő Félnél folytatott nyomozás eredményét veszélyeztethetik, vagy – kivételes körülmények között – az információk közlése egyértelműen aránytalan lenne a természetes vagy jogi személy, illetve az érintett Szerződő Fél törvényes érdekeivel, vagy egyébként nem lenne összhangban a megkeresett Szerződő Fél nemzeti jogának alapelveivel. Az információközlés megtagadására megfelelő magyarázatot kell adni az információt kérő PIE részére.
7. A jelen cikk szerint beszerzett információk vagy iratok csak az 1. bekezdésben meghatározott célokra használhatók fel. A pénzügyi információs társegység által átadott információk nem továbbíthatók harmadik személyek részére, illetve – a rendelkezésre bocsátó PIE előzetes hozzájárulása nélkül – a címzett PIE által nem használhatók fel az elemzéstől eltérő célra.
8. Az információk vagy iratok jelen cikk szerinti továbbításakor a továbbító PIE korlátozásokat és feltételeket szabhat meg az információk 7. bekezdésben meghatározottaktól eltérő célra történő felhasználására vonatkozóan. A címzett PIE betartja ezen korlátozásokat és feltételeket.
9. Ha valamelyik Szerződő Fél a 7. bekezdésben meghatározott célra kívánja felhasználni a nyomozáshoz vagy bűnvádi eljáráshoz továbbított információkat vagy iratokat, akkor a továbbító PIE nem tagadhatja meg az ilyen célú felhasználáshoz való hozzájárulását, kivéve, ha a nemzeti joga szerinti korlátozások vagy a 6. bekezdésben említett feltételek alapján tesz így. A hozzájárulás megtagadására megfelelő magyarázatot kell adni.
10. A PIE-k megteszik a szükséges intézkedéseket, beleértve a biztonsági intézkedéseket is, annak biztosítása érdekében, hogy a jelen cikk alapján benyújtott információk más hatóságok, szervezetek vagy osztályok részére ne legyenek hozzáférhetők.
11. A benyújtott információkat az Európa Tanácsnak az egyéneknek a személyes adatok gépi feldolgozása során való védelméről szóló 1981. január 28-i egyezményével (ETS No. 108) összhangban és az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a személyes adatoknak a rendőri ágazatban való felhasználásáról szóló R(87)15 számú 1987. szeptember 15-i ajánlását figyelembe véve legalább olyan titoktartási és személyes adatvédelmi szabályok szerint kell védeni, mint amelyek a megkereső PIE nemzeti jogalkotása alapján alkalmazandók.
12. A továbbító PIE ésszerű kérdéseket tehet fel a rendelkezésre bocsátott információ felhasználásával kapcsolatban, és a címzett PIE – amikor csak lehetséges – megadja ezen visszajelzéseket.
13. A Szerződő Felek megjelölik azt az egységet, amely a jelen cikk értelmében PIE-nek minősül.
47. cikk
Nemzetközi együttműködés a gyanús ügyletek elhalasztására
1. Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket aziránt, hogy egy külföldi PIE kérésére a PIE sürgős intézkedést kezdeményezhessen egy folyamatban lévő ügylet felfüggesztésére vagy az ügylethez való hozzájárulás megtagadására olyan időtartamra és azon feltételek függvényében, amelyek az ügyletek elhalasztása vonatkozásában a nemzeti jogukban alkalmazandók.
2. Az 1. bekezdésben említett intézkedést akkor teszik meg, ha a megkereső PIE indoklása alapján a megkeresett PIE meggyőződött arról, hogy
a) az ügylet pénzmosással van kapcsolatban; és
b) az ügyletet felfüggesztették volna vagy a folyamatban lévő ügylethez való hozzájárulást megtagadták volna, ha az ügylet egy gyanús ügyletről szóló jelentés tárgyát képezte volna.
VI. FEJEZET
ELLENŐRZÉSI MECHANIZMUS ÉS A VITÁK RENDEZÉSE
48. cikk
Ellenőrzési mechanizmus és a viták rendezése
1. Az Egyezmény végrehajtásának a figyelemmel kísérése a Felek Konferenciájának (FK) a feladata. Az FK
a) ellenőrzi az Egyezmény Szerződő Felek által történő megfelelő végrehajtását;
b) bármely Szerződő Fél kérésére véleményt alkot az Egyezmény értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos bármilyen kérdésben.
2. Az FK az 1. bekezdés a) pontjában meghatározott feladatokat a pénzmosás elleni intézkedések értékelésével foglalkozó szakértői bizottság (Moneyval) rendelkezésére álló (a Moneyval-országok részére készített) nyilvános összefoglalók, és adott esetben a Pénzügyi Akciócsoport (FATF) rendelkezésére álló (az FATF-országok részére készített) nyilvános összefoglalók felhasználásával végzi, szükség esetén időszakos önértékelő kérdőívekkel kiegészítve. Az ellenőrzési eljárás a jelen Egyezmény által érintett területekkel csak azon területek vonatkozásában foglalkozik, amelyeket nem érintenek más olyan nemzetközi szabványok, amelyek alapján a kölcsönös értékeléseket a FATF és a Moneyval végzi.
3. Ha az FK arra a következtetésre jut, hogy feladatai ellátásához további információkra van szüksége, akkor érintkezésbe lép az érintett Szerződő Féllel, és szükség esetén igénybe veszi a Moneyval eljárását és mechanizmusát. Az érintett Szerződő Fél ezután visszajelzést ad az FK-nak. Az FK ennek alapján dönt arról, hogy elvégezze-e az érintett Szerződő Fél helyzetének mélyrehatóbb értékelését. Ez – nem szükségszerűen – egy értékelő csoport ország-látogatását is maga után vonhatja.
4. A jelen Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban a Szerződő Felek között kialakult vitát tárgyalások útján vagy bármilyen más békés úton kell rendezni, beleértve a vitának az FK elé terjesztését, választottbírósághoz fordulást – amelynek döntését a Szerződő Felek magukra nézve kötelezőnek ismerik el –, illetve a Nemzetközi Bíróság felkérését, az érintett Szerződő Felek választásától függően.
5. Az FK elkészíti saját eljárási szabályzatát.
6. Az Európa Tanács főtitkára a jelen Egyezmény hatálybalépését követően egy éven belül összehívja az FK-t. Ezután az FK rendszeres üléseit az FK által elfogadott eljárási szabályzattal összhangban tartják meg.
VII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
49. cikk
Aláírás és hatálybalépés
1. A jelen Egyezmény aláírásra nyitva áll az Európa Tanács tagállamai, az Európai Közösség és azon nem tagállamok részére, melyek az Egyezmény kidolgozásában részt vettek. Ezen államok vagy az Európai Közösség az Egyezményt magukra nézve kötelezőnek nyilváníthatják:
a) aláírással, megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartása nélkül; vagy
b) megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartásával tett aláírással, amelyet megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás követ.
2. A megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratot az Európa Tanács főtitkáránál kell letétbe helyezni.
3. Ez az Egyezmény attól a naptól számított három hónapos időtartam lejártát követő hónap első napján lép hatályba, amelyen hat aláíró Szerződő Fél, ebből legalább négy az Európa Tanács tagállama az 1. bekezdés rendelkezéseivel összhangban elismerte, hogy az Egyezmény reá nézve kötelező hatállyal bír.
4. Azon aláíró Szerződő Felek vonatkozásában, amelyek később ismerik el az Egyezményt magukra nézve kötelezőnek, az Egyezmény az 1. bekezdés rendelkezéseivel összhangban álló, az Egyezmény kötelező jellegét elismerő nyilatkozat megtételétől számított három hónapos időtartam lejártát követő hónap első napján lép hatályba.
5. Az 1990. évi Egyezményben részt vevő egyik Szerződő Fél sem ratifikálhatja, fogadhatja el vagy hagyhatja jóvá a jelen Egyezményt anélkül, hogy magára nézve ne tekintené kötelezőnek legalább az 1990. évi Egyezmény rendelkezéseinek megfelelő azon rendelkezéseket, amelyek rá nézve kötelezőek.
6. Hatálybalépésétől kezdődően a jelen Egyezmény szerződő Felei, amelyek egyidejűleg az 1990. évi Egyezmény Szerződő Felei is
a) kölcsönös kapcsolataikban a jelen Egyezmény rendelkezéseit alkalmazzák;
b) továbbra is alkalmazzák az 1990. évi Egyezmény rendelkezéseit annak azon Részes Államai vonatkozásában, amelyek jelen Egyezménynek nem részesei.
50. cikk
Csatlakozás az Egyezményhez
1. Az Egyezmény hatálybalépését követően az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága az Egyezmény Szerződő Feleivel való tárgyalás után az Európa Tanács alapszabálya 20. d) cikkében meghatározott többségi döntéssel, és a Szerződő Feleknek a Bizottságban helyet foglalni jogosult képviselői egyhangú szavazatával bármely olyan államot meghívhat az Egyezményhez való csatlakozásra, amely nem tagja az Európa Tanácsnak és nem vett részt az Egyezmény kidolgozásában.
2. A csatlakozó államok tekintetében az Egyezmény a csatlakozási okiratnak az Európa Tanács főtitkáránál történt letétbe helyezéstől számított három hónapos időtartam lejáratát követő hónap első napján lép hatályba.
51. cikk
Területi alkalmazás
1. Bármely Állam vagy az Európai Közösség aláírásakor vagy a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó, illetve csatlakozó okirat letétbe helyezésekor meghatározhatja azt a területet vagy azokat a területeket, amelyeken az Egyezményt alkalmazni kell.
2. Bármely későbbi időpontban bármely Szerződő Fél az Európa Tanács főtitkárához intézett nyilatkozatban kiterjesztheti az Egyezmény alkalmazását a nyilatkozatban megjelölt bármely területre. Az ilyen terület vonatkozásában az Egyezmény attól a naptól számított három hónapos időtartam lejártát követő hónap első napján lép hatályba, amelyen a főtitkár ezen nyilatkozatot átvette.
3. Az előző két bekezdés értelmében tett bármely nyilatkozat az abban megjelölt bármely terület viszonylatában a főtitkárhoz intézett értesítéssel visszavonható. A visszavonás attól a naptól számított három hónapos időtartam lejáratát követő hónap első napjától hatályos, amelyen a főtitkár ezen értesítést átvette.
52. cikk
Más egyezményekhez és megállapodásokhoz való viszony
1. A jelen Egyezmény nem érinti a Szerződő Feleknek a speciális ügyekre vonatkozó többoldalú nemzetközi okiratokból származó jogait és kötelezettségvállalásait.
2. Az Egyezményben részes Szerződő Felek két- vagy többoldalú megállapodásokat köthetnek egymással az Egyezményben szabályozott kérdések körében annak érdekében, hogy kiegészítsék vagy megerősítsék annak rendelkezéseit, vagy megkönnyítsék az abban foglalt elvek alkalmazását.
3. Ha két vagy több Szerződő Fél már kötött megállapodást vagy szerződést a jelen Egyezményben szabályozott témák valamelyikéről, vagy más módon rendezte kapcsolatait abban a témában, jogukban áll az ilyen megállapodást vagy szerződést alkalmazni, vagy kapcsolataikat ezeknek megfelelően szabályozni az Egyezmény helyett, ha ez a nemzetközi együttműködést megkönnyíti.
4. Azok a Szerződő Felek, amelyek az Európai Unió tagállamai – a jelen Egyezmény tárgyának és céljának, valamint más Szerződő Felekkel való teljes alkalmazásának érintetlenül hagyása mellett – kölcsönös kapcsolataikban a közösségi és az európai uniós szabályokat alkalmazzák, amennyiben léteznek az érintett konkrét tárgyat szabályozó és a konkrét esetre alkalmazható közösségi vagy európai uniós szabályok.
53. cikk
Nyilatkozatok és fenntartások
1. Bármely Állam vagy az Európai Közösség aláíráskor, illetve a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okirat letétbe helyezésekor élhet a 3. cikk 2. bekezdésében, a 9. cikk 4. bekezdésében, a 17. cikk 5. bekezdésében, a 24. cikk 3. bekezdésében, a 31. cikk 2. bekezdésében, a 35. cikk 1. és 3. bekezdésében és a 42. cikk 2. bekezdésében biztosított nyilatkozattételi lehetőségek egyikével vagy többjével.
2. Bármely Állam vagy az Európai Közösség aláíráskor, illetve a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okirat letétbe helyezésekor a főtitkárhoz intézett nyilatkozatban fenntarthatja azt a jogát, hogy részben vagy egészben nem alkalmazza a 7. cikk 2. bekezdésének c) pontjában, a 9. cikk 6. bekezdésében, a 46. cikk 5. bekezdésében és a 47. cikkben foglalt rendelkezéseket.
3. Bármely Állam vagy az Európai Közösség aláíráskor, illetve a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okirat letétbe helyezésekor nyilatkozatban kijelentheti azt a módot, ahogyan a jelen Egyezmény 17. és 19. cikkét alkalmazni kívánja, különös tekintettel figyelembe véve a bűnügyek vonatkozásában a nemzetközi együttműködés területén alkalmazható nemzetközi megállapodásokat. Az ebben a tájékoztatásban bekövetkező változásokról az adott Állam vagy az Európai Közösség tájékoztatja az Európa Tanács főtitkárát.
4. Bármely Állam vagy az Európai Közösség aláíráskor, illetve a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okirat letétbe helyezésekor kinyilváníthatja, hogy
a) nem alkalmazza a jelen Egyezmény 3. cikkének 4. bekezdését; vagy
b) csak részben alkalmazza a jelen Egyezmény 3. cikkének 4. bekezdését; vagy
c) közli azt a módot, ahogyan a jelen Egyezmény 3. cikkének 4. bekezdését alkalmazni kívánja.
Az ebben a tájékoztatásban bekövetkező változásokról az adott Állam vagy az Európai Közösség tájékoztatja az Európa Tanács főtitkárát.
5. Más fenntartás nem tehető.
6. Bármely Szerződő Fél, amely a jelen cikk alapján fenntartást tett, azt részben vagy egészben visszavonhatja az Európa Tanács főtitkárához intézett közlésben. A visszavonás azon a napon lép hatályba, amelyen a főtitkár ezen közlést átvette.
7. Az a Szerződő Fél, amely a jelen Egyezmény valamely rendelkezése tekintetében fenntartást tett, e rendelkezés alkalmazását nem követelheti a többi Szerződő Féltől; ugyanakkor, ha fenntartása részleges vagy feltételhez kötött, a rendelkezés alkalmazását annyiban követelheti, amennyiben azt maga is elfogadta.
54. cikk
Módosítások
1. Bármely Szerződő Fél javasolhatja a jelen Egyezmény módosítását. A javaslatot az Európa Tanács főtitkára közli az Európa Tanács tagállamaival, az Európai Közösséggel és minden olyan nem tagállammal, amely az 50. cikk rendelkezései értelmében csatlakozott a jelen Egyezményhez vagy a csatlakozásra meghívást kapott.
2. Bármely Szerződő Fél által javasolt módosítást közölni kell a Bűnügyi Kérdések Európai Bizottságával (CDPC), amely a javasolt módosításról kialakított véleményét a Miniszteri Bizottság elé terjeszti.
3. A Miniszteri Bizottság a javasolt módosítást és a CDPC által előterjesztett véleményt megfontolja, és az Európa Tanács alapszabálya 20. d) cikkében meghatározott többségi döntéssel elfogadhatja a módosítást.
4. A jelen cikk 3. bekezdése értelmében a Miniszteri Bizottság által elfogadott módosítás szövegét meg kell küldeni a Szerződő Feleknek elfogadás végett.
5. A jelen cikk 3. bekezdése értelmében elfogadott módosítás az azt követő harmincadik napon lép hatályba, hogy az összes Szerződő Fél értesítette a főtitkárt a módosítás elfogadásáról.
6. A mellékletben szereplő bűncselekmény-fajták aktualizálása, valamint a 13. cikk módosítása céljából a Szerződő Felek és a Miniszteri Bizottság egyaránt javasolhat módosításokat. A módosításokról az Európa Tanács főtitkára tájékoztatja a Szerződő Feleket.
7. Miután tanácskozott azokkal a Szerződő Felekkel, amelyek nem tagjai az Európa Tanácsnak, illetve szükség esetén a CDPC-vel, a Miniszteri Bizottság az Európa Tanács alapszabálya 20. d) cikkében meghatározott többségi döntéssel elfogadhatja a 6. cikkel összhangban javasolt módosításokat. A módosítás a Szerződő Felek részére történő továbbítás napjától számított egy éves időszak leteltét követően lép hatályba. Ez alatt az idő alatt bármely Szerződő Fél értesítheti a főtitkárt, hogy a saját szempontjából kifogásolja a módosítás hatálybalépését.
8. Ha a Szerződő Felek egyharmada értesíti a főtitkárt arról, hogy kifogásolja a módosítás hatálybalépését, akkor a módosítás nem lép hatályba.
9. Ha kevesebb, mint a Szerződő Felek egyharmada közli kifogását, akkor a módosítás azon Szerződő Felek esetében lép hatályba, amelyek nem emeltek kifogást a módosítás ellen.
10. Miután egy módosítás a jelen cikk 6–9. bekezdésével összhangban hatályba lépett, és egy Szerződő Fél közölte a módosítással szembeni kifogását, ez a módosítás az érintett Szerződő Fél vonatkozásában annak a hónapnak az első napján lép hatályba, amely azt az időpontot követi, amikor értesítette az Európa Tanács főtitkárát a módosítás elfogadásáról. A kifogást emelt Szerződő Felek az Európa Tanács főtitkárának értesítésével bármikor visszavonhatják ellenvetésüket.
11. Ha a Miniszteri Bizottság elfogadott egy módosítást, akkor az Államok vagy az Európai Közösség a módosítás egyidejű elfogadása nélkül nem ismerhetik el magukra nézve kötelezőnek az Egyezményt.
55. cikk
Felmondás
1. Bármely Szerződő Fél bármikor felmondhatja ezt az Egyezményt az Európa Tanács főtitkárához intézett értesítéssel.
2. A felmondás attól a naptól számított három hónapos időtartam lejártát követő hónap első napján lép hatályba, amelyen a főtitkár az értesítést átvette.
3. A jelen Egyezmény azonban továbbra is alkalmazandó a 23. cikk szerinti elkobzás végrehajtására, ha az erre irányuló kérelmet az Egyezmény rendelkezéseivel összhangban még a felmondás hatálybalépésének napját megelőzően terjesztették elő.
56. cikk
Értesítések
Az Európa Tanács főtitkára az Európa Tanács tagállamait, az Európai Közösséget, az Egyezmény kidolgozásában részt vett nem-tagállamokat, a csatlakozásra meghívást kapott Államokat és az Egyezményben résztvevő minden más Felet értesíti
a) valamennyi aláírásról;
b) valamennyi megerősítő, elfogadó, jóváhagyó és csatlakozó okirat letétbe helyezéséről;
c) az Egyezmény valamennyi hatálybalépési időpontjáról a 49. és az 50. cikk szerint;
d) az 53. cikk alapján tett valamennyi nyilatkozatról vagy fenntartásról;
e) az Egyezményt érintő bármilyen más cselekményről, értesítésről vagy közlésről.
A fentiek hiteléül az alulírott, erre kellőképpen felhatalmazottak jelen Egyezményt aláírták.
Készült Varsóban, 2005. május 16-án, angol és francia nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles, egyetlen példányban, amelyet az Európa Tanács irattárában kell letétbe helyezni. Az Európa Tanács főtitkára az Egyezmény hiteles másolatát megküldi az Európa Tanács valamennyi tagállamának, az Európai Közösségnek, az Egyezmény kidolgozásában részt vett nem-tagállamoknak és az Egyezményhez történő csatlakozásra meghívott valamennyi Államnak.
Melléklet
a) Szervezett bűnöző csoportban való részvétel és zsarolás;
b) terrorizmus, ideértve a terrorizmus finanszírozását is;
c) emberkereskedelem és embercsempészet;
d) szexuális kizsákmányolás, ideértve a gyermekek szexuális kizsákmányolását is;
e) kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme;
f) tiltott fegyverkereskedelem;
g) lopott és más áruk tiltott kereskedelme;
h) korrupció és vesztegetés;
i) csalás;
j) pénzhamisítás;
k) termékek hamisítása és kalózkereskedelme;
l) környezetvédelmi bűncselekmény;
m) emberölés, súlyos testi sértés;
n) emberrablás, tiltott fogvatartás és túszejtés;
o) rablás és lopás;
p) csempészet;
q) kényszerítés;
r) okirat-hamisítás;
s) szerzői jogi kalózkodás; és
t) bennfentes kereskedelem és piacbefolyásolás.”
4. § Az Egyezményhez tett fenntartások magyar nyelvű szövege és annak hivatalos angol nyelvű fordítása a következő:
a) Az Országgyűlés felhatalmazást ad arra, hogy a Magyar Köztársaság az Egyezményhez a következő fenntartásokat tegye:
1. A 3. Cikkhez
A Magyar Köztársaság fenntartja a jogot, hogy a 3. Cikk (2) bekezdését kizárólag a magyar Büntető Törvénykönyvben foglalt esetekben alkalmazza.
1. To Article 3
The Republic of Hungary reserves the right, that Article 3, paragraph 2, of the Convention will apply only to offences specified in the Criminal Code of Hungary.
2. A 9. Cikkhez
A 9. Cikk 4. bekezdése értelmében a Magyar Köztársaság fenntartja a jogot, hogy e cikk 1. bekezdést kizárólag szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmények tekintetében alkalmazza.
A Magyar Köztársaság fenntartja a jogot, hogy a 9. Cikk 6. bekezdésében foglalt rendelkezést ne alkalmazza.
2. To Article 9
In accordance with Article 9, paragraph 4, of the Convention, the Republic of Hungary reserves the right, that Article 9, paragraph 4, shall apply only in so far as the offence is punishable by deprivation of liberty.
The Republic of Hungary reserves the right not to apply the provisions of Article 9, paragraph 6, of the Convention.
3. A 24. Cikkhez
A 24. Cikk 3. bekezdése értelmében a Magyar Köztársaság kijelenti, hogy e cikk 2. bekezdését csak alkotmányos alapelveivel és jogrendszerének alapjaival összhangban alkalmazza.
3. To Article 24
In accordance with Article 24, paragraph 3, of the Convention, the Republic of Hungary declares that the provisions of Article 24, paragraph 2 shall apply only subject to the constitutional principles and the basic concepts of the Hungarian legal system.
4. A 31. Cikkhez
A 31. Cikk 2. bekezdése értelmében a Magyar Köztársaság kijelenti, hogy a bírósági okiratokat az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumon, mint központi hatóságán keresztül kell kézbesíteni.
4. To Article 31
In accordance with Article 31, paragraph 2, of the Convention, the Republic of Hungary declares, that judicial documents must be delivered through the Ministry of Justice and Law Enforcement as Central Authority.
5. A 35. Cikkhez
A 35. Cikk 3. bekezdése értelmében a Magyar Köztársaság fenntartja a jogot arra, hogy a megkereséseket és az azok alátámasztására szolgáló iratokat magyar nyelven vagy az Európa Tanács egyik hivatalos nyelvén, illetve ezen nyelvek valamelyikén készült fordítással követelje meg. Azon tagállamok vonatkozásában, amelyek nem kizárólag a saját hivatalos nyelvükön, vagy hivatalos nyelveik egyikén készült, illetve ilyen fordítással ellátott megkereséseket fogadnak el, a Magyar Köztársaság elfogadja a megkereséseket angol, francia, valamint német nyelven, illetve e nyelvek valamelyikén készült fordítással is.
5. To Article 35
In accordance with Article 35, paragraph 3, of the Convention, the Republic of Hungary reserves the right, that the requests and the documents supporting such requests shall be in Hungarian or in one of the official languages of the Council of Europe or they shall be accompanied by a translation into one of these languages. Concerning those Member States, which accept requests not solely in their own official languages or requests accompanied by a translation into one of these languages, the Republic of Hungary accepts the request in English, in French or in German or with a translation into one of these languages.
6. A 42. Cikkhez
A 42. Cikk 2. bekezdése értelmében a Magyar Köztársaság kijelenti, hogy a IV. fejezet rendelkezései szerint rendelkezésre bocsátott információkat vagy bizonyítékokat a megkereső Szerződő Fél hatóságai – az információt, bizonyítékot szolgáltató hatóság előzetes beleegyezése nélkül – a megkeresésben megjelölt nyomozáson vagy eljáráson túl más célra nem használhatják fel, illetve nem továbbíthatják.
6. To Article 42
In accordance with Article 42, paragraph 2, of the Convention, the Republic of Hungary declares that the information and evidence provided under the provisions of Chapter IV of the Convention, may not be used or transmitted for any purpose other than investigations or proceedings in the request by the authorities of the requesting Party without the prior consent of the authority which provided the information or evidence.
b) Az Országgyűlés felhatalmazást ad arra, hogy a Magyar Köztársaság a szerződéshez a következő nyilatkozatokat tegye:
1. A 33. Cikkhez
A 33. Cikk 2. bekezdése értelmében a Magyar Köztársaság tájékoztatja az Európa Tanács főtitkárát, hogy központi hatóságként a Magyar Köztársaság Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumát (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 4.), valamint a Legfőbb Ügyészséget (1055 Budapest, Markó utca 16.) jelöli ki.
1. To Article 33
In accordance with Article 33, paragraph 2, of the Convention, the Republic of Hungary informs the Secretary General of the Council of Europe, that the Central Authorities designated are:
Ministry of Justice and Law Enforcement (4 Kossuth Lajos Sqr., Budapest 1055, Hungary, 1363 Budapest, P.O. Box 54)
Prosecutor General’s Office of the Republic of Hungary (16 Marko Str. Budapest 1055, Hungary, 1372 Budapest, P.O. Box 438)
2. A 46. Cikkhez
A 46. Cikk 13. bekezdése alapján a Magyar Köztársaság a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnokságát jelöli ki a hazai pénzügyi információs egységnek.
2. To Article 46
In accordance with Article 46, paragraph 13, the Republic of Hungary designates the Hungarian Customs and Finance Guard Central Criminal Investigation Bureau as domestic financial intelligence unit.
