(5) A védendő fogyasztót fizetési késedelem vagy nem fizetés esetén nem lehet a földgázellátásból kikapcsolni. Amennyiben a védendő fogyasztó a részletfizetési lehetőség, illetve a kapott fizetési haladék ellenére sem rendezi a tartozását, vagy a részletfizetésről, illetve halasztott fizetésről szóló megállapodásban foglaltakat nem tartja be, a további vételezést a földgázkereskedő előre fizető mérő felszereléséhez kötheti. Amennyiben a védendő fogyasztó az előre fizető mérő felszerelésébe nem egyezik bele, illetve annak felszerelését, üzembe helyezését akadályozza vagy meghiúsítja, az ellátásból történő kikapcsolás tilalmát vele szemben nem kell alkalmazni. Az előre fizető mérő használatával vételezett földgáz ára nem haladhatja meg azt az árat, amelyet a védendő fogyasztó a földgáz kereskedelmi szerződése alapján, az előre fizető mérő hiányában fizetne.
(6) Az a lakossági fogyasztó, aki a (2) és (4) bekezdésben foglaltaknak egyaránt megfelel, egyidejűleg jogosult igénybe venni a (2) és (4)–(5) bekezdés szerinti kedvezményeket.
(7) Az (5) bekezdés szerinti esetben az előre fizető mérő felszerelésének költségei a földgázelosztót terhelik. Az előre fizető mérő feltöltési rendszerének üzemeltetéséhez és a feltöltés biztosításához kapcsolódó költségek a földgázkereskedőt terhelik. Az előre fizető mérő tulajdonjogára a fogyasztásmérőre vonatkozó általános szabályok irányadók.
(8) Az előre fizető mérő feltöltése a védendő fogyasztó feladata. A feltöltést a felhasználási hely megjelölésével a védendő fogyasztó javára más is teljesítheti. A feltöltés elmaradása vagy a feltöltött összeg elhasználása miatti szolgáltatási szünet nem minősül az engedélyes által történő kikapcsolásnak.”
29. § (1) Ez a törvény – a (2)–(10) bekezdésben foglaltak kivételével – 2009. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény 2. §-ának (35) bekezdése, 22. §-a, 26. § (12) bekezdése, 30. §-ának (2)–(3) bekezdése, 31. §-ának (4)–(5), valamint (13) bekezdése és 32. §-ának (1) bekezdése 2008. december 30-án lép hatályba.
(3) Az Áht. e törvény 2. §-ával megállapított 11/C. §-a, 18/C. §-ának (10) bekezdése, 18/K. §-a (2) bekezdésének c)–h) pontja, valamint 18/K. §-ának (3)–(4) bekezdése 2009. július 1-jén lép hatályba.
(4) Az Art. e törvény 18. §-ával megállapított 36/A. §-a és 164. §-ának (10)–(11) bekezdése a kihirdetés napját követő napon lépnek hatályba.
(5) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény e törvény 13. §-ával megállapított rendelkezései a kihirdetés napját követő napon lépnek hatályba.
(6) Az Art. e törvény 18. §-ával megállapított 17/A. §-a, 24. §-ának (2) bekezdése, valamint 24. §-a (10) bekezdésének a) és e) pontja 2009. július 1-jén lép hatályba.
(7) E törvény 30. §-ának (5) bekezdése a kihirdetés napját követő napon lép hatályba.
(8) Az Áht. e törvény 2. §-ával megállapított 57. § (3)–(5) bekezdése és 86/A. § (2)–(3) bekezdése 2010. január 1-jén lép hatályba; rendelkezéseiket a 2009. évi költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadás során kell először alkalmazni.
(9) A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény az e törvény 12. §-ával megállapított rendelkezései 2009. szeptember 1-jén lépnek hatályba.
(10) E törvény 28. §-a, valamint 33. §-a 2009. július 1-jén lép hatályba.
30. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) az Áht. 12/C. §-ának (5) és (6) bekezdése;
b) az Áht. 18/B. §-ának (11) bekezdése;
c) az Áht. 18/C. §-ának (11) bekezdése;
d) az Áht. 18/C. §-ának (12) bekezdésében az „azonnali” szövegrész;
e) az Áht. 64/C. §-ának (2) bekezdése;
f) a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 367. §-ának 7. pontjában a „18/C. §-a (6) bekezdésének f) pontja,” szövegrész;
g) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 4. §-a (3) bekezdése f) pontjának 1. alpontjában a „gyermekgondozási díjban,” szövegrész, valamint 5. §-a (3) bekezdésének f) pontjában „a gyermekgondozási díj 50%-ának megfelelő” szövegrész;
h) az Flt. 42. §-ának (3) bekezdésében a „bruttó munkabérből, illetményből” szövegrész, valamint a 42. §-ának (7) bekezdése;
i) az Szht. 3. §-ának (2) bekezdése, valamint a 7. §-ának (5) bekezdésében az „a bérköltségek közötti elszámolással,” szövegrész;
j) a Hszt. 245/E. §-a;
k) a Tny. 12. §-ának (3) bekezdése;
l) a Tny. 29. §-ának (6) bekezdése;
m) a Tny. 56. §-ának (4) bekezdése.
(2) 2008. december 30-án hatályát veszti a Ktvm. 40. §-ának (1) bekezdésében „a minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal és a kormányhivatal köztisztviselőire 2009. január 1-jétől,” szövegrész, továbbá 40. §-ának (3) bekezdésében és 41. §-ában a „2009. március 1-jétől” szövegrész.
(3) 2008. december 30-án a kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló 2006. évi CIX. törvény 176. §-a hatályát veszti.
(4) 2009. július 1-jén hatályát veszti az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/C. §-a (6) bekezdésének f) pontjában a „közhasznú társaságok,” szövegrész.
(5) E törvény kihirdetését követő napon hatályát veszti:
a) az Art. 88/A. §-a (2) bekezdésének d) pontjában a „közvetlen” szövegrész, 172. §-ának (17) bekezdésében a „közvetlen” szövegrész, illetőleg a „vállalkozási” szövegrész;
b) az Szt. 3. §-a (8) bekezdése 11. pontjának a) alpontjában az „(A valódi penziós ügyletek szabályai szerint kerül elszámolásra az óvadéki repóügylet is.)” szövegrész, az Szt. 3. §-a (8) bekezdése 11. pontjának b) alpontjában az „(A nem valódi penziós ügyletek szabályai szerint kerül elszámolásra a szállításos repóügylet is.)” szövegrész.
31. § (1) Az Áht. 18/C. §-ának (12) bekezdésében a „nélkül” szövegrész helyébe „alapján a határidős beszedési megbízásra vonatkozó szabályok szerint” szövegrész lép.
(2) A Hszt. 182. §-ának (7) bekezdésében az „53. § b), e), f) pontja” szövegrész helyébe az „53. § b), f), g) pontja” szöveg lép.
(3) Az Mktv. 13. §-a (5) bekezdésének a) pontjában az „ipari termelői árindex” szövegrész helyébe „fogyasztói árindex” szövegrész lép.
(4) A Ktvm. 40. §-ának (2) bekezdésében a „2009. március 1-jétől” szövegrész helyébe a „2009. július 1-jétől” szövegrész, 40. §-ának (3) bekezdésében az „és helyi szerveit vezetőkre” szövegrész helyébe a „, helyi szerveit vezetőkre, valamint a közigazgatási hivatalok vezetőire” szöveg, 41. §-ában az „és helyi szerveit vezetőkre” szövegrész helyébe a „, helyi szerveit vezetőkre, valamint a közigazgatási hivatalok vezetőire” szövegrész lép.
(5) A Ktv. 10/A. §-ának (1) bekezdésében a „minisztériumnál, a Miniszterelnöki Hivatalnál és kormányhivatalnál köztisztviselői kinevezés, vezetői megbízás, kinevezés, központi hivatalnál vezetői kinevezés, megbízás, központi államigazgatási szerv területi szervénél vezetői kinevezés, vezetői megbízás, annak helyi szerve vezetésére vezetői kinevezés, vezetői megbízás, közigazgatási hivatalnál vezetői kinevezés, vezetői megbízás (a továbbiakban együtt: köztisztviselői hely)” szövegrész helyébe a „központi államigazgatási szervnél, annak területi szervénél és közigazgatási hivatalnál vezetői kinevezés vagy vezetői megbízás, valamint központi államigazgatási szerv helyi szerve vezetésére vezetői kinevezés vagy vezetői megbízás” szöveg, 10/A. §-ának (5) bekezdésében a „közszolgálati jogviszony létesítése” szövegrész helyébe a „vezetői kinevezés” szöveg, 10/A. §-ának (6) bekezdésében a „köztisztviselő kinevezéséről” szövegrész helyébe a „köztisztviselő kinevezéséről, vezetői megbízás adásáról” szöveg, 10/A. §-a (7) bekezdésének utolsó mondatában a „kinevezést kapott” szövegrész helyébe a „vezetői kinevezést, vezetői megbízást kapott” szöveg lép.
(6) A Tbj. 26. §-ának (5) bekezdésében a „4350 forint” szövegrész helyébe a „4500 forint” szöveg lép.
(7) Az Flt. 46/B. §-ának (1) bekezdésében az „egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem” szövegrész helyébe az „egészségbiztosítási járulékalap” szöveg lép.
(8) Az Szht. 2. §-a (5) bekezdésének b) pontjában az „ellátása során kifizetett bérköltsége tekintetében” szövegrész helyébe az „ellátásával összefüggésben őt terhelő társadalombiztosítási járulék alapja után” szövegrész, 2. §-ának (6) bekezdésében a „szolgáltató bérköltségét” szövegrész helyébe a „szolgáltatót terhelő társadalombiztosítási járulék alapját” szövegrész, 3. §-ának (3) bekezdésében a „bérköltség” szövegrész helyébe a „társadalombiztosítási járulékalap” szövegrész lép.
(9) Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXXI. törvény 203. §-ának (1) bekezdésében a „2008. évben a” szövegrész helyébe „A” szövegrész lép.
(10) A Tny. 39. §-ának (1) bekezdésében a „12. § (1)–(3) bekezdésének” szövegrész helyébe a „12. § (1)–(2) bekezdésének” szövegrész, 97. §-a (2) bekezdésének utolsó mondatában a „2008-ra” szövegrész helyébe a „2009-re” szövegrész, a „2009.” szövegrész helyébe a „2010.” szövegrész, 97. §-a (3) bekezdésének b) pontjában a „2009.” szövegrész helyébe a „2010.” szövegrész lép.
(11) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 80. § (1) bekezdésének j) pontjában a „valamint tartalmára,” szövegrész helyébe a „tárgyköreire és megállapításának rendjére,” szöveg lép.
(12) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 101. §-a (1) bekezdésének a) pontjában az „évenként” szövegrész helyébe a „minden év márciusában” szövegrész lép.
(13) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2001. évi LXXXIV. törvény 14. §-ának a) pontjában a „2008. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2009. december 31-ig” szövegrész lép.
(14) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 94. §-a (2) bekezdésének c) pontjában, 96. §-ának (2) bekezdésében és 134. §-ának (2) bekezdésében a „nyugdíjbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „nyugdíjjárulék- és nyugdíjbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért felelős miniszter” szöveg lép.
(15) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 9/A. §-ának (4) bekezdésében a „nyugdíjbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „nyugdíjjárulék- és nyugdíjbiztosítási járulék-fizetés szabályozásáért felelős miniszter” szöveg lép.
(16) A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény 7. §-ának (6) bekezdésében a „nyugdíjbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért felelős miniszterrel” szövegrész helyébe a „nyugdíjjárulék- és nyugdíjbiztosítási járulék-fizetés szabályozásáért felelős miniszterrel” szöveg lép.
(17) A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 17. §-ának (2) bekezdésében a „nyugdíjbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „nyugdíjjárulék- és nyugdíjbiztosítási járulék-fizetés szabályozásáért felelős miniszter” szöveg lép.
(18) A foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről szóló 2005. évi CLXXX. törvény 17. §-ában a „nyugdíjbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „nyugdíjjárulék- és nyugdíjbiztosítási járulék-fizetés szabályozásáért felelős miniszter” szöveg lép.
(19) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 9. § (1) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „külön jogszabályban kijelölt miniszter” szöveg, 9. § (6) bekezdésében, 14. § (2)–(3) és (5) bekezdésében, 15. § (1) bekezdés d) pontjában, 15. § (3)–(4) bekezdésében, 17. § (1) bekezdésében, 72. § (8) bekezdésében, valamint 122. § (2) és (7) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „hatóság felügyeletét ellátó miniszter” szöveg, 16. § b) és i) pontjában a „miniszternek” szövegrész helyébe a „hatóság felügyeletét ellátó miniszternek” szöveg, 42. § (2) bekezdés a) pontjában a „miniszter” szövegrész helyébe a „miniszter vagy a hatóság felügyeletét ellátó miniszter” szöveg, 72. § (8) bekezdésében és 188. § 69. pontjában az „a hatóság hivatalos lapjában” szövegrész helyébe az „a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben” szöveg lép, továbbá hatályát veszti az 5. § (1) bekezdés a)–i), m), o), r) és t) pontja, l) pontjában a „valamint működteti az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kasszát;” szövegrész, 16. § h) pontjában az „a miniszterrel közösen” szövegrész, 18. § e) pontjában a „nyomtatott és elektronikus formában (internet honlapján) kiadja a hatóság hivatalos lapját, továbbá” szövegrész.
32. § (1) A Ktv. 62. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatás helyett 2009-ben egyszerűsített adatszolgáltatásra kerül sor. Az egyszerűsített adatszolgáltatás a közigazgatási szerv szervezeti adataira, valamint a közszolgálati jogviszonyban állók létszámára, életkorára, munkaidejére, besorolására és vezetői beosztására a Ktv. 21. § (6) bekezdés c) pontjában foglaltakkal összefüggő adatokra, valamint a közszolgálati jogviszony létesítésére és megszűnésére vonatkozó adatokra terjed ki, azzal, hogy azt a 2009. január 1-jei állapotnak megfelelően 2009. február 28-áig – a központi közszolgálati hatóság által meghatározott módon – kell teljesíteni. A központi létszám- és bérgazdálkodási statisztikai információs rendszer a Ktv. 62. § (2) bekezdése alapján a 2008. szeptember 1-jei állapotra vonatkozó adatok helyett a 2009. január 1-jei állapotra vonatkozó adatokat adja át a központi közszolgálati nyilvántartás számára.
(2) E törvénynek a Tbj.-t módosító rendelkezéseit a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
(3) E törvénynek az Flt.-t módosító rendelkezéseit a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni, azzal, hogy a 2009. január 10-éig megszerzett jövedelmekre a 2008. december 31-éig hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4) E törvénynek az Szht.-t módosító rendelkezéseit a 2009-ben kezdődő adóév első napjától juttatott jövedelmekre és keletkezett hozzájárulás-fizetési kötelezettségre kell alkalmazni azzal, hogy a kettős könyvvitelt vezető hozzájárulásra kötelezett esetében az Szht. 3. § (5) bekezdése alapján a 2007-ben, illetve 2008-ban kezdődő adóévre megállapítandó különbözet alapjaként szolgáló bérköltséget – amelynek alapulvételével az adókötelezettséget 2009., illetve 2010. évben kell teljesíteni – a 2009-es adóévre vonatkozó szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettség meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni.
(5) E törvénynek az Art. 36/A. §-át megállapító rendelkezéseit a 2009. február 15-étől teljesített kifizetésekre kell alkalmazni. A 2009. február 15. napját megelőzően megkötött szerződések esetén a vállalkozó tájékoztatási kötelezettségét írásban, a szerződés módosítása nélkül is teljesítheti. Az állami adóhatóság által kiállított együttes adóigazoláshoz, illetőleg a köztartozásmentes adózói adatbázisban történő nyilvántartás feltételeinek vizsgálatához a környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó adatokat 2010. január 1-jétől adja át a vámhatóság.
(6) Az Art. e törvény 18. §-ával megállapított 164. § (10) bekezdését a rendelkezés hatálybalépését megelőzően kezdeményezett megkeresésre azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az elévülés a rendelkezés hatálybalépésétől kezdve nyugszik.
(7) Az adóhatóság a köztartozásmentes adózói adatbázist elsőként 2009. február 10. napján teszi közzé, azzal, hogy a nyilvántartásba vétel iránti kérelmek 2009. január 1-jétől nyújthatók be.
(8) 2009. évben az Észak-atlanti Szerződés tagállamai és a „Békepartnerség” (1995. évi CII. törvény) más részes államai fegyveres erejének a Magyar Köztársaság területén megrendezésre kerülő hadgyakorlata lebonyolításához szükséges, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 53. §-a (1) bekezdésének a) pontjában megjelölt ásványolaj termékek beszerzésére, kiadására, visszavételére és szállítására a Jöt. 53. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerinti keretengedélyesnek (a továbbiakban: HM keretengedélyes) az adómentes felhasználókra, illetve a Jöt. 53. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti adómentes felhasználásra vonatkozó – a Jöt.-ben és a Jöt. felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározott – rendelkezéseket az alábbi eltérésekkel kell alkalmaznia:
a) a vámhatósághoz előzetesen bejelentett üzemanyagtöltő pont a HM keretengedélyes – általa kijelölt – telephelyének (a továbbiakban: kijelölt telephely) része;
b) az üzemanyagtöltő pontra való be- és kitárolást, visszatárolást a kijelölt telephely készletmozgásaként kell nyilvántartani és elszámolni;
c) az üzemanyagtöltő pont és a kijelölt telephely között az üzemanyag szállítása a kijelölt telephely által kiállított belső szállítási bizonylattal történhet,
d) az üzemanyagtöltő ponton csak hitelesített átfolyás mérőt kell alkalmazni, hitelesített tárolótartályt nem.
33. § A kincstár és az állami adóhatóság a törzskönyvi nyilvántartásba 2009. július 1-jét megelőzően bejegyzett, adóköteles tevékenységet folytató törzskönyvi szervek tekintetében – a két szerv között kötött megállapodásban foglaltaknak megfelelően – az Art. 16. §-ának (3) bekezdésében, valamint 17/A. §-ában meghatározott és a törzskönyvi nyilvántartásban is nyilvántartandó adatok vonatkozásában 2009. december 31-ig kölcsönös adatátadást valósít meg.
