1. § A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A felsőoktatási intézmény javaslattevő, véleményező, a stratégiai döntések előkészítésében részt vevő és a döntések végrehajtásának ellenőrzésében közreműködő szerve a gazdasági tanács.”
2. § Az Ftv. 23. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A gazdasági tanácsba - a (3) bekezdésben meghatározott sorrend szerint - három, illetve négy főt delegál a szenátus, ebből egy tagot a hallgatói önkormányzat javaslata alapján. A gazdasági tanácsnak - a delegált tagokon felül - hivatalból tagja a rektor és a gazdasági főigazgató, ennek hiányában gazdasági igazgató. A szenátus által delegáltak közül legalább egy tagnak jogász, vagy a gazdaságtudományok képzési területen mesterképzésben szerzett, vagy azzal egyenértékű szakképzettséggel kell rendelkeznie. A szenátus által delegált tagok legalább fele nem állhat a felsőoktatási intézménnyel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban.”
3. § (1) Az Ftv. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gazdasági tanács - a szervezeti és működési szabályzat keretei között - dönt működésének rendjéről, azzal a megkötéssel, hogy
a) szükség szerint, de félévente legalább két alkalommal ülésezik,
b) határozatképes, ha azon - a 23. § (3) bekezdésben meghatározott sorrend szerint - 5, illetve 7 tag jelen van,
c) a gazdasági tanács döntéseihez a jelenlévő szavazásra jogosult tagok többségének támogatásával hozott döntése szükséges,
d) a gazdasági tanács vezetőjének megbízásával kapcsolatos döntéshez - a 23. § (3) bekezdésben meghatározott sorrend szerint - legalább négy, illetve öt támogató szavazatra van szükség. Nem vehet részt a szavazásban az, akinek jogaira vagy kötelezettségeire a döntés kihatással lehet, illetve az, akitől az ügynek tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható (elfogultság).”
(2) Az Ftv. 24. § (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A gazdasági tanács ülésére a 28. § (1) bekezdés c) pontja szerinti szakszervezeti képviselőt - több szakszervezeti képviselő esetén a szakszervezet, vagy szakszervezetek által kiválasztott egy szakszervezeti képviselőt - tanácskozási joggal meg kell hívni, ha a szakszervezeti tagok létszáma az oktatók és kutatók együttes létszámának egyharmadát eléri.”
4. § Az Ftv. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gazdasági tanács
a) közreműködik a szenátus döntéseinek előkészítésében, így különösen véleményezi
aa) a felsőoktatási intézmény intézményfejlesztési tervét,
ab) a minőség és teljesítmény alapján differenciáló jövedelemelosztás elveit,
ac) a felsőoktatási intézmény költségvetését, éves, illetve éven túli kötelezettségvállalási tervét és végrehajtásának ütemtervét továbbá vagyongazdálkodási tervét,
ad) a számviteli rendelkezések szerinti beszámolóját,
ae) a felsőoktatási intézmény számviteli rendjét,
af) fejlesztés indítását,
ag) gazdálkodó szervezet alapítását, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzését [121. §], gazdálkodó szervezettel történő együttműködést,
ah) a felsőoktatási intézmény rendelkezésére bocsátott, valamint a tulajdonában lévő ingó - ideértve a szellemi terméket, más vagyoni értékű jogokat - és ingatlanvagyon hasznosítását, elidegenítését,
ai) együttműködési megállapodás megkötését,
aj) a felsőoktatási intézmény szervezete, szervezeti egysége létesítését, átalakítását, megszüntetését;
b) gazdasági szempontból véleményezi
ba) a felsőoktatási intézmény által készített, egy milliárd forintot meghaladó támogatási igényű, illetve az intézmény költségvetését önrész biztosításával terhelő pályázatokat,
bb) a felsőoktatási intézmény kutatási-fejlesztési-innovációs stratégiáját,
bc) a felsőoktatási intézmény kutatási programját;
c) dönt azokban az ügyekben, amelyek ellátására a szenátus felhatalmazta.”
5. § Az Ftv. 27. § (8) bekezdés b)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szenátus az a)-m) pont tekintetében dönt, illetve az n)-q) pont tekintetében dönthet]
„b) gazdálkodó szervezet alapításáról, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről [121. §], gazdálkodó szervezettel történő együttműködésről, feltéve, ha azt a gazdasági tanács tagjai legalább kétharmadának igenlő szavazatával meghozott véleménye támogatja,
c) a felsőoktatási intézmény rendelkezésére bocsátott, illetve tulajdonában lévő ingatlanvagyon
ca) hasznosításáról, továbbá
cb) ha azt a gazdasági tanács tagjai legalább kétharmadának igenlő szavazatával meghozott véleménye, ezen belül a gazdasági tanács szenátus által delegált, illetve hivatalbóli tagjai közül legalább három tag szavazata támogatta, értékesítéséről,”
6. § (1) Az Ftv. 28. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szenátus döntéseinek meghozatalát és végrehajtását átruházhatja a felsőoktatási intézmény egyes szervezeti egységeire, illetve a szervezeti egységekben foglalkoztatott oktatók és hallgatók közösségére, a szervezeti egységekben létrehozott testületekre. Nem ruházhatók át a 27. § (3)-(4) és (6)-(7) bekezdésében, a (8) bekezdés a)-i) pontjában, valamint a k)-l) pontjában és az o)-p) pontjában, a (9) bekezdés a)-b) és d) pontjában meghatározott jogkörök. A hallgatói önkormányzat részvételét a döntéshozatali eljárásban - az (1) bekezdés b) pontjában és a 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint - biztosítani kell akkor is, ha a szenátus döntésének meghozatalát átruházta.”
(2) Az Ftv. 28. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 25. § (1) bekezdésben meghatározott kérdésekben - a szenátus, vagy a szenátus felhatalmazása alapján más szervezeti egység, közösség, testület által - hozott döntések előkészítése során a döntési javaslathoz a gazdasági tanács által megfogalmazott írásos véleményt is mellékelni kell.”
7. § Az Ftv. a következő 81/A. §-sal egészül ki:
„81/A. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény
a) 40. § (5) bekezdésében és 77/B. §-ában foglaltaktól eltérően a rektor számára a prémiumfeladat kitűzése, jutalom meghatározása és a teljesítés értékelése e törvény 115. § (2) bekezdésével történhet,
b) 41. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a magasabb vezető és a vezető megbízásával nem összeférhetetlen a felügyelő bizottsági tagság gazdasági társaságban,
c) 30/A. § (1) bekezdés b)-c) pontja, valamint 30/B-30/E. §-a szerinti munkakör-felajánlási, illetve az ahhoz kapcsolódó nyilvántartási kötelezettséget a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények vonatkozásában nem kell alkalmazni.”
8. § (1) Az Ftv. 96. § (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott vezetői megbízások határozott időre - három-öt évre - adhatók, és az (1) bekezdés a)-d) pontjában felsorolt megbízások egy, az (1) bekezdés e)-f) pontjában, továbbá a (2) bekezdésben felsorolt megbízások több alkalommal meghosszabbíthatók. Ha azt a szenátus tagjai kétharmadának igenlő szavazatával támogatta az (1) bekezdés a) pontja szerinti megbízás második alkalommal is meghosszabbítható.”
(2) Az Ftv. 96. §-a következő (9) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti (9)-(11) bekezdés jelölése (10)-(12) bekezdésre módosul:
„(9) A magasabb vezető a vezetői tevékenységének keretében gondatlanul okozott károkért teljes mértékben felel. A magasabb vezető által a vezetői tevékenység keretében szándékosan okozott kárért, illetve a nem vezetői tevékenysége keretében okozott kárért az általános felelősségi szabályok (Munka Törvénykönyve Harmadik Rész, VIII. fejezet) az irányadóak azzal az eltéréssel, hogy gondatlan károkozás esetén a felelősség mértéke a vezető tizenkét havi átlagkeresetéig terjedhet.”
9. § Az Ftv. 97. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A (2) bekezdésben meghatározott keretösszeg terhére a munkáltató megemelheti az oktató, illetve a kutató havi rendszeres járandóságának összegét, illetve határozott időre, legalább egy, legfeljebb négy évre szóló keresetkiegészítést állapíthat meg (a továbbiakban: többletjárandóság). Az egy személynek e bekezdés alapján adható havi többletjárandóság összege nem lehet kevesebb, mint a számítási alap háromszorosa.
(4) A költségvetési támogatás és más források terhére fizetett többletjárandóság megítélésének oktatói és tudományos tevékenységekre vonatkozó rendjét az intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell megállapítani.”
10. § (1) Az Ftv. 106. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A miniszter a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleményétől eltérhet.”
(2) Az Ftv. 106. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az Európai Gazdasági Térségről szóló szerződésben részes államban akkreditált, vagy az adott állam által a felsőoktatási rendszerébe tartozónak elismert alap-, mester-, illetve azzal egyenértékű - közös képzésnek nem minősülő - osztott képzés indításakor, ha a képzés megszervezésében az érintett - külföldi és magyar - felsőoktatási intézmények megállapodtak, és a külföldi felsőoktatási intézmény e megállapodásban vállalja a magyar felsőoktatási intézmény által folytatott képzésre tekintettel a külföldi oklevél kiállítását, a regisztrációs központ a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleménye nélkül dönt. E képzésre, a képzésben részt vevők jogaira és kötelezettségeire, az oktatási tevékenységre és annak ellenőrzésére, a felvételi feltételek meghatározására a 116. § (1) bekezdés második mondatában, valamint a (4)-(5) bekezdésében meghatározott feltételeket kell alkalmazni. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetről (OECD) szóló szerződésben részes tagállamban akkreditált, vagy az adott állam által a felsőoktatási rendszerébe tartozónak már elismert alap-, mester- és doktori, illetve azzal egyenértékű magyarországi képzés indításakor a magyarországi intézményi akkreditációval rendelkező magyar felsőoktatási intézmény kérelmére a regisztrációs központ a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleménye nélkül dönt a magyarországi képzés indításának engedélyezéséről.”
11. § Az Ftv. 110. §-a a következő (9)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak a döntés-előkészítő és döntéshozatali tevékenységei minden szintjén biztosítania kell az elfogulatlan, pártatlan, objektív szempontokon alapuló szakmai álláspont kialakításának feltételeit. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szervezeti és működési rendjét - a Kormány által meghatározott keretek között - úgy alakítja ki, hogy az a személyi összeférhetetlenség kizárását szolgálja.
(10) A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak biztosítania kell a közérdekből nyilvános adatnak minősülő, az általa elfogadott szakértői vélemények és állásfoglalások tartalmának megismerhetőségét az érintettek kérésére.”
12. § (1) Az Ftv. 120. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állami felsőoktatási intézmény a vagyonkezelője, a nem állami felsőoktatási intézmény pedig - kivéve, ha a vagyon tulajdonjogát a fenntartó átengedi - a használója lehet a feladatai ellátásához a fenntartó által rendelkezésére bocsátott vagyonnak (a továbbiakban: felsőoktatási intézmény rendelkezésére bocsátott vagyon). A felsőoktatási intézmény a rendelkezésére bocsátott ingó - ideértve szellemi terméket és más vagyoni értékű jogot is - és ingatlan vagyont az alapító okiratban meghatározott feladatainak ellátásához használhatja. Az állami felsőoktatási intézmény a rendelkezésére bocsátott vagyonnal az államháztartásról és az állami vagyonról szóló törvényekben, valamint az e törvényben meghatározottak szerint rendelkezhet. A felsőoktatási intézmény a rendelkezésére bocsátott vagyont és a saját vagyonát elkülönítetten tartja nyilván.”
(2) Az Ftv. 120. § (4) bekezdése helyébe a következő (4)-(6) bekezdés lép, egyidejűleg az eredeti (5)-(6) bekezdés számozása (7)-(8) bekezdésre módosul:
„(4) A felsőoktatási intézmény az alaptevékenységéhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységként is elláthatja a 4. § (1)-(2) bekezdésében szabályozott tevékenységet, továbbá vállalkozási tevékenységet is folytathat, feltéve, hogy az alapfeladatainak ellátását nem veszélyezteti. A költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményt bevétele után állami befizetési kötelezettség nem terheli.
(5) A költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményt vállalkozási tevékenységéből származó eredménye után állami befizetési kötelezettség abban az esetben nem terheli, ha azt
a) alapfeladatainak ellátásához, valamint az alapfeladatainak ellátását szolgáló vagyon megszerzéséhez, kockázatfedezeti alapba való befizetéshez, illetve
b) a 122. § (4) bekezdésében meghatározott felújítási, illetve beruházási célra használja fel.
(6) A költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény a saját bevételéből származó pénzforgalmát a kincstárnál vezetett külön célelszámolási számlán kezelheti. A kincstárnál vezetett külön célelszámolási számlán kezelt összeg év végi egyenlegét a felsőoktatási intézmény maradványszámításánál figyelmen kívül kell hagyni.”
13. § Az Ftv. 121. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„121. § (1) Az állami felsőoktatási intézmény - a saját bevételének a költségek teljes körű levonása után fennmaradt részéből és tulajdonában lévő vagyonával - zártkörűen működő részvénytársaságot vagy korlátolt felelősségű társaságot (a továbbiakban együtt e törvény alkalmazásában: intézményi társaság) alapíthat, illetve ezekben szerezhet részesedést, feltéve, hogy a vagyoni hozzájárulásnak nem része állami vagyon. Az intézményi társaság működésére és vezető tisztségviselőinek felelősségére az állami részesedéssel működő gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) Az állami felsőoktatási intézmény olyan intézményi társaságot hozhat létre, illetve olyan intézményi társaságban szerezhet részesedést, amelyben - kivéve, ha törvény más feltételeket nem határoz meg - a befolyása (részesedése) mértékénél az osztalékból való részesedése nem lehet kisebb arányú.
(3) Az állami felsőoktatási intézmény az intézményi társaság részére pénzbeli hozzájárulást csak saját bevétele terhére teljesíthet.
(4) Az állami felsőoktatási intézmény rektora évente jelentést készít a gazdasági tanács részére a felsőoktatási intézmény által alapított vagy részvételével működő intézményi társaság működéséről. A jelentés alapján a gazdasági tanács javaslatot készít az intézményi társaság további működtetésével, illetve a vagyonvesztés elkerülését célzó intézkedésekkel kapcsolatos lépésekről.
(5) A költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény intézményi társaságot akkor alapíthat, ha az intézményi társaságai esetleges veszteségeinek fedezésére kötelező tartalék-, illetve kockázati alapot hozott létre a saját bevételei terhére.
(6) Költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény intézményi társaságainak esetleges hiányát a befolyásánál (részesedésénél) nagyobb mértékben nem finanszírozhatja.
(7) A felsőoktatási intézmény csak olyan intézményi társaságot hozhat létre, illetve olyan intézményi társaságban vehet részt, amelyik nem sérti a felsőoktatási intézmény érdekeit. Nem hozható létre intézményi társaság a 11. § (1) és (3) bekezdésében foglalt képzésekkel összefüggő feladatok ellátására, kivéve a szervezéssel összefüggő tevékenységet.
(8) A felsőoktatási intézményben magasabb vezetői és vezetői megbízással rendelkezők és ezek közeli hozzátartozói nem tölthetnek be olyan intézményi társaságban vezető tisztségviselői feladatokat, nem lehetnek tagjai a felügyelőbizottságának, nem láthatnak el könyvvizsgálói feladatot, amelyet a felsőoktatási intézmény hozott létre, illetve amelyben részesedéssel rendelkezik.
(9) A felsőoktatási intézmény által alapított, illetve részvételével működő intézményi társasággal kapcsolatos tulajdonosi jogokat a rektor gyakorolja. A tulajdonosi jogok gyakorlását a rektor a 29. § (5) bekezdés szerint átruházhatja. Az átruházott tulajdonosi jog tovább nem ruházható át.
(10) Amennyiben az intézményi társaságnál működő felügyelőbizottság megítélése szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba, a társasági szerződésbe, illetve az intézményi társaság legfőbb szervének határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti az intézményi társaság, illetve a tagok (részvényesek) érdekeit, és összehívja az intézményi társaság legfőbb szervének rendkívüli ülését, erről a rektor köteles haladéktalanul tájékoztatni a gazdasági tanácsot és a szenátust.
(11) Ha a felsőoktatási intézmény szellemi alkotás jogosultja, azt nem pénzbeli hozzájárulásként intézményi társaság tulajdonába adhatja, a szellemi alkotás üzleti célú hasznosítása céljából hasznosító vállalkozást hozhat létre. A szellemi alkotás hasznosítására létrehozott, illetve működtetett intézményi társaságra egyebekben a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvényt kell alkalmazni.
(12) A költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény - az (1) bekezdés szerinti intézményi társaság kivételével - gazdálkodó szervezet alapítására, abban részesedés szerzésére, illetve gazdálkodó szervezetben tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogok gyakorlására a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács döntése alapján, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel kötött szerződésben meghatározottak szerint jogosult. Ebben az esetben az alapításra, a részesedés szerzésre, a tulajdonosi jogok gyakorlására az állami vagyonról szóló törvényben az állami tulajdonú gazdasági társaságokra meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.”
14. § Az Ftv. 122. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (5)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az állami felsőoktatási intézmény a vagyonkezelésében lévő állami vagyon tulajdonjogát saját hatáskörben, a Magyar Állam nevében eljárva átruházhatja. Az értékesítés
a) az állami vagyon értékesítésére vonatkozó általános rendelkezések figyelembevételével,
b) a vagyon valós piaci értékének ellenértéke fejében,
c) a miniszter előzetes egyetértésével,
d) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. értékesítést megelőző értesítése mellett,
e) ingatlan esetén az ingatlan fekvése szerinti települési - fővárosban az ingatlan fekvése szerinti kerületi - önkormányzat elővásárlási jogának biztosításával
történhet.
(3) A miniszter hozzájárulásáról az értékesítési szándék írásbeli bejelentésétől számított harminc napon belül dönt, amennyiben ezen időpontig döntést nem hozott, úgy az egyetértést megadottnak kell tekinteni. Nem szükséges az előzetes egyetértés abban az esetben ha ingatlan értékesítésére azért kerül sor, mert az intézmény legkésőbb az intézményfejlesztési tervében meghatározott időtartamon belül az értékesítendő ingatlannal azonos településen másik ingatlant kíván vásárolni. A minisztert az értékesítés megkezdését megelőzően erről tájékoztatni kell.
(4) Az értesítést követően a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. az értékesítés ellen a kézhezvételtől számított harminc napon belül kifogást emelhet, ha az értékesítendő vagyon társasági részesedés, illetve olyan ingatlan, amely szükséges valamely állami szerv, költségvetési intézmény elhelyezésre vonatkozó, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez az értesítés kézhezvételekor már bejelentett igényének kielégítéséhez. A kifogás bejelentését követően az értékesítési eljárás nem kezdhető meg. Kifogás nem emelhető, ha az ingatlan értékesítéséből származó bevételt a felsőoktatási intézmény alapfeladataihoz kapcsolódó felújítási, beruházási és egyéb fejlesztési célra fordítják, kivéve, ha a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egyúttal nyilatkozik arról, hogy ezen felújítási, beruházási és egyéb fejlesztési célok megvalósításának forrását az ingatlan értékének erejéig - az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 22. § (7) bekezdésére figyelemmel - az intézményfejlesztési tervben megjelölt időpontig biztosítja.
(5) Az értékesítési eljárás befejezését követő harminc napon belül az intézmény a nyilvántartásba vétel és elszámolás végett megküldi a szerződést, illetve az eljárás jogszerűségének vizsgálatához szükséges iratokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. részére. A (2)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértésével kötött szerződés semmis.
(6) Az állami felsőoktatási intézmények kezelésében lévő állami vagyonba tartozó ingatlanok értékesítéséből származó bevételnek a köztartozások és az ingatlan-elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó része a felsőoktatási intézmény alapfeladataihoz kapcsolódó felújítási, beruházási - beleértve a PPP (az állami és a magánszektor közötti fejlesztési, illetve szolgáltatási együttműködés, Public Private Partnership program) keretében megvalósuló fejlesztések törlesztő részleteit is - célra használható fel.
(7) Ha az intézményfejlesztési tervben megjelölt cél a felsőoktatási intézmény értékesítési javaslatában megjelölt időpontig nem valósul meg, az értékesítés ellenértékét az állami felsőoktatási intézmény köteles a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. részére megfizetni.
(8) Az állami felsőoktatási intézmény az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 27. § (2) bekezdése szerinti díj fizetése helyett az állami vagyon használata ellenértékeként a hároméves fenntartói megállapodásban meghatározott összeget köteles a vagyon állagának megóvására, karbantartására és felújítására fordítani.”
15. § Az Ftv. a következő 122/A. §-sal egészül ki:
„122/A. § (1) Az állami felsőoktatási intézmény kincstári körbe nem tartozó befektetővel végzett közös beruházás esetén jogosult a vagyonkezelésében lévő ingatlant - versenyeztetés nélkül - a befektető használatába adni, vagy arra vonatkozóan földhasználati jogot biztosítani számára. A használati, földhasználati jog átengedése a befektetővel kötött megállapodásban foglalt feltételek szerint, akár ellenérték nélkül is történhet, időtartama azonban a húsz évet nem haladhatja meg.
(2) Az állami felsőoktatási intézmények a költségvetésük terhére hosszú távú (legfeljebb húszéves) kötelezettséget vállalhatnak felhalmozási célokra vagy beruházást helyettesítő szolgáltatás vásárlására. Az ebből származó éves fizetési kötelezettségek együttes összege egyik évben sem haladhatja meg az éves költségvetésük dologi és felhalmozási célú előirányzatának tíz százalékát. Amennyiben az éves fizetési kötelezettségek együttes összege e határt a felsőoktatási intézmény tárgyévi költségvetésének csökkenése miatt haladja meg, új kötelezettség nem vállalható mindaddig, amíg az arány helyre nem áll. A hosszú távú kötelezettségekről évente kimutatást kell készíteni, amely az éves költségvetés és beszámoló részét képezi. A felsőoktatási intézmények kötelezettségvállalásának ötven százalékát a miniszter által vezetett minisztérium a jóváhagyott éves fejezeti kezelésű előirányzatai terhére átvállalhatja. Az átvállalások együttes összege nem haladhatja meg a miniszter által vezetett minisztérium adott évre jóváhagyott központi beruházási előirányzatai harminchárom százalékának megfelelő mértéket. Az ezt meghaladó átvállaláshoz az államháztartásért felelős miniszter egyetértése szükséges.”
16. § (1) Az Ftv. 123. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állami felsőoktatási intézmény saját tulajdonra
a) az általa létrehozott, illetve részvételével működő gazdálkodó szervezettől (intézményi társaságtól) kapott (osztalék) eredménye,
b) a vállalkozási tevékenységének adózott eredménye,
c) a költségtérítéses képzésből származó bevételének a költségek teljes körének levonása után fennmaradt eredménye,
d) a részére nyújtott pénzbeli adományok terhére,
e) ingó és ingatlan vagyon adományozása, valamint
f) öröklés révén, továbbá
g) egyéb saját bevételének a költségek teljes körű levonása után fennmaradt része terhére
tehet szert.”
(2) Az Ftv. 123. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény saját vagyonra - az (1) bekezdés d)-g) pontja kivételével - akkor tehet szert, ha a rendelkezésre bocsátott vagyon állagának megóvásáról, pótlásáról gondoskodott.”
(3) Az Ftv. 123. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha e törvény másként nem rendelkezik,
a) ahol e törvény tulajdonról, tulajdonszerzésről rendelkezik, azon az állami felsőoktatási intézmények esetében vagyonkezelői jogot kell érteni,
b) ha az állami felsőoktatási intézmény bármilyen jogcímen vagyont szerez, annak tulajdonjoga az államot illeti meg, azonban a felsőoktatási intézménnyel határozatlan időre szóló vagyonkezelői szerződést kell kötni.
(5) A (4) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a tulajdonszerzésre a saját bevétel terhére került sor.”
17. § Az Ftv. 124. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„124. § Az állami felsőoktatási intézmények intézményi társaságai tekintetében az államháztartásról szóló törvény 95. §-át - külön törvény eltérő rendelkezése hiányában - nem kell alkalmazni. Az állami felsőoktatási intézményekre az államháztartásról szóló törvény 100. § (1) bekezdésének c) pontját az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.”
18. § Az Ftv. 128. § (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:
[A pályázati úton adható támogatás lehet különösen:]
„p) a Magyar Köztársaság területén kívül képzés indítása során, a képzés helye szerinti állam jogrendje szerinti engedélyezési, vagy más, a képzés indításának feltételéül meghatározott eljárás költségeihez”
[nyújtott támogatás]
19. § (1) Az Ftv. 147. §-a a következő 25/A. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„25/A. közeli hozzátartozó: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér;”
(2) Az Ftv. 147. § 31. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. saját bevétel: az államháztartáson kívüli források - beleértve minden olyan, az Európai Uniótól származó támogatást, amelyhez nem az állami költségvetésen keresztül jut a felsőoktatási intézmény, továbbá a szakképzési hozzájárulási fizetési kötelezettség teljesítéseként elszámolt forrásokat is, ide nem értve az állami vagyon értékesítésének ellenértékét - valamint a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból származó bevételek,”
20. § Az Ftv. 151. § (4) bekezdés második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem, valamint a Közép-európai Egyetem 2011. január 1-jétől e törvény rendelkezései, vagy a - külön törvényben meghatározott - nemzetközi jellegű felsőoktatási intézményre vonatkozó rendelkezések alapján folytatja működését.”
21. § (1) E törvény 2009. január 1. napján lép hatályba.
(2) Az Ftv.
a) 117. § (4) bekezdés e) pontjának „alap-, mesterképzés, doktori képzés” szövegrésze helyébe „képzési terület, felsőfokú végzettségi szint és szakképzettség” szövegrész,
b) 137. § (2) bekezdés „a 96. § (3), valamint (5)-(6) és (9) bekezdésében” szövegrésze helyébe „a 96. § (3), valamint (5)-(6) és (10) bekezdésében” szövegrész
lép.
(3) Hatályát veszti az Ftv.
a) 48. § (1) bekezdésének „(Ptk. 86. §)”,
b) 67. § (6) bekezdésének „[Ptk. 685. § b) pont]”,
c) 73. § (4) bekezdés b) pontjának „[Ptk. 685. § b) pont]” szövegrésze,
d) 116. § (2) bekezdésének harmadik mondata és „vagy az oklevél által tanúsított szakképzettségnek” szövegrésze,
e) 156. § (1) bekezdése.
(4) Hatályát veszti a 2008. március 9-i ügydöntő népszavazásokon hozott döntések végrehajtásáról szóló 2008. évi IX. törvény 4-5. §-a, 7. § (5) bekezdése.
22. § (1) Az Ftv. - e törvény 2. §-ával kiegészített - 23. § (4) bekezdését, a gazdasági tanács tagjainak e törvény hatálybalépését követően történő delegálására, valamint a gazdasági tanács tagjai megbízatásának meghosszabbítása során kell alkalmazni. Az e törvény hatálybalépésekor érvényes megbízásokat a megváltoztatott rendelkezés nem érinti.
(2) Az Ftv. - e törvény 4. §-ával és 6. § (1) bekezdésével megállapított - 25. § (1) bekezdésére és 28. § (3) bekezdésére tekintettel a felsőoktatási intézmények 2009. március 31-ig kötelesek felülvizsgálni és módosítani szervezeti és működési szabályzatukat.
(3) Az Ftv. - e törvény 5. §-ával, illetve 14. §-ával megállapított - 27. § (8) bekezdés c) pontját, és 122. § (2)-(5) és (7) bekezdését az e törvény hatálybalépését követően kezdeményezett értékesítési javaslatokra kell alkalmazni.
(4) Az Ftv. - e törvény 10. §-ával, és 21. § (2) bekezdés a) pontjával és (3) bekezdés d) pontjával megállapított - 106. § (7) bekezdésében, illetve 116. § (2) bekezdésében, és 117. § (4) bekezdés e) pontjában foglaltakat az e törvény hatálybalépését követően benyújtott kérelmekre, illetve a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
(5) Az Ftv. - e törvény 11. §-ával módosított - 110. § (9)-(10) bekezdés alapján a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság felülvizsgálja, módosítja szervezeti és működési szabályzatát, és az Ftv. alapján a törvényességi ellenőrzésre jogosultnak 2009. március 31-ig küldi meg.
(6) Az Ftv. - e törvény 13. §-ával módosított - 121. § (2) bekezdése alapján, e törvény hatálybalépését követően azok a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények hozhatnak létre, vagy vehetnek részt kisebbségi részesedéssel intézményi társaságban, illetve azon a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények intézményi társaságai hozhatnak létre, illetve vehetnek részt további gazdasági társaságban - a szellemi alkotás üzleti célú hasznosítása céljából létrehozott intézményi társaságot ide nem értve - amely felsőoktatási intézmények az Ftv. 135-136. §-a szerint létrehozott, és működtetett kockázatfedezeti alapba - az ilyen módon létrehozott intézményi társaság részére biztosított vagyoni hozzájárulásuk tíz százalékának megfelelő mértékű, továbbá évente az intézményi társaságtól kapott (osztalék) eredménye tíz százalékának megfelelő összegű befizetést teljesítenek a saját bevételüknek a költségek teljes körű levonása után fennmaradt része terhére.
(7) Az Ftv. - e törvény 14. §-ával megállapított - 122. § (8) bekezdésében előírt összeg megállapítása érdekében a fenntartói megállapodásokat 2009. március 31-ig kell felülvizsgálni.
