| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 214 650 forint/fő |
A hozzájárulást azok a helyi önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 65/F. §-a alapján és külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően pszichiátriai és szenvedélybetegek, hajléktalanok számára nappali ellátást biztosító intézményt tartanak fenn.
A hozzájárulás az önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál a nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített, a Szoctv. 94/B. §-a, illetve 94/D. §-a szerint az intézménnyel megállapodást kötött ellátottak száma – a heti 6, illetve heti 7 napos nyitva tartással működő intézmények a 6, illetve 7 nap alapul vételével – osztva 251-gyel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők és a 30 napnál folyamatosan hosszabb ideig távolmaradók, kivéve a nappali melegedőt igénybe vevőket.
A hajléktalanok számára nappali ellátást nyújtó intézményben az elszámolás alapja a külön jogszabályban meghatározott eseménynapló alapján számított létszám, amely naponként nem lehet több a működési engedélyben szereplő férőhelyszám háromszorosánál.
j) Fogyatékos és demens személyek nappali intézményi ellátása
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 454 110 forint/fő |
A hozzájárulást azok a helyi önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon és külön jogszabályban meghatározott szakmai szabályok szerint fogyatékosok nappali ellátását, illetve demens ellátást biztosító intézményt tartanak fenn. A demens személyek nappali intézményében a hozzájárulás igénybevételének feltétele, hogy az ellátásban részesülő személy rendelkezzen az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet, vagy a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum demencia kórképet megállapító szakvéleményével.
A hozzájárulás az önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál a nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített ellátottak száma – a heti 6, illetve heti 7 napos nyitva tartással működő intézmények a 6, illetve 7 nap alapul vételével – osztva 251-gyel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők.
k) Fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek kedvezményes étkeztetése
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 65 000 forint/fő |
A hozzájárulást igényelheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek után, akik számára a fenntartó a Gyvt. 148. §-ának (5) bekezdése alapján 50%-os normatív étkezési térítési díj-kedvezményt, vagy ingyenes étkeztetést biztosít.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál a nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített ellátottak száma – a heti 6, illetve heti 7 napos nyitva tartással működő intézmények a 6, illetve 7 nap alapul vételével – osztva 251-gyel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők.
12. Szociális és gyermekvédelmi bentlakásos és átmeneti elhelyezés
a) Fokozott ápolást, gondozást igénylő ellátás
aa) Gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 935 300 forint/fő |
A hozzájárulás a helyi önkormányzat által fenntartott, különleges, illetve speciális ellátást nyújtó, a Gyvt. vagy a Szoctv. hatálya alá tartozó intézményekben ellátott, gyámhatósági határozattal átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, illetve ideiglenesen elhelyezett 0–17 éves gyermekek után vehető igénybe, akik a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleménye és a gyámhatóság határozata alapján a Gyvt. 53. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti különleges, illetve b) pontja szerinti speciális ellátásban részesülnek.
A hozzájárulás igénybevételének megalapozásához a kora miatt különleges ellátást igénylő gyermek esetében a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleménye nem szükséges.
ab) Fogyatékos személyek, pszichiátriai és szenvedélybetegek tartós bentlakásos intézményi ellátása
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 787 450 forint/fő |
A hozzájárulást azok a helyi önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a pszichiátriai és szenvedélybetegek, fogyatékos személyek (látás-, mozgás-, értelmi és halmozottan fogyatékos személyek) ápoló-gondozó otthonát és rehabilitációs intézményét intézményenként legalább 10 férőhellyel tartják fenn.
A hozzájárulásra jogosultak továbbá azok a helyi önkormányzatok, amelyek a Szoctv. 85/A. §-ában rögzítetteknek megfelelő lakóotthont üzemeltetnek.
A 16–35 év közötti drog- és szenvedélybeteg személyeket ellátó intézmények esetében a támogatás az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) finanszírozással együtt is igénybe vehető.
ac) Demens betegek bentlakásos intézményi ellátása
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 787 450 forint/fő |
A hozzájárulást igénybe vehetik azok a helyi önkormányzatok, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet, vagy a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum demencia kórkép súlyos fokozatát igazoló szakvéleményével rendelkező demens betegek ellátását biztosítják.
Az e pont szerinti hozzájárulás vehető igénybe az idősek bentlakásos intézményében és az emelt színvonalú férőhelyen ellátott, az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet, vagy a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum demencia kórkép súlyos fokozatát igazoló szakvéleményével rendelkező demens betegek után is.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az éves becsült gondozási napok száma osztva 365-tel, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel.
b) Átlagos ápolást, gondozást igénylő ellátás
ba) Otthont nyújtó ellátás
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 807 150 forint/fő |
A hozzájárulást a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó helyi önkormányzat veheti igénybe azok után a – gyámhatósági határozattal átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, illetve ideiglenes hatállyal elhelyezett – 0–17 éves gyermekek után, akik az általa fenntartott, Gyvt. 53. §-a szerint otthont nyújtó ellátást biztosító intézményben, vagy nevelőszülőnél, vagy hivatásos nevelőszülőnél kerültek elhelyezésre, és nem minősítették őket különleges vagy speciális szükségletűnek.
bb) Utógondozói ellátás
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 669 350 forint/fő |
Ez a hozzájárulás vehető igénybe a helyi önkormányzat által – gyámhivatal határozata alapján – a Gyvt. 53/A. §-a szerinti utógondozói ellátásban részesített 18–24 éves korú fiatal felnőtt után.
bc) Átlagos szintű ápolást, gondozást nyújtó ellátás bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézményekben
bca) Időskorúak ápoló-gondozó otthoni ellátása
A hozzájárulást azok a helyi önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon időskorúak ápoló-gondozó otthonát a Szoctv.-ben szabályozott módon tartanak fenn.
| bcaa) FAJLAGOS ÖSSZEG: | 689 000 forint/fő |
A hozzájárulás a helyi önkormányzatot azon ellátottak után illeti meg, akikre tekintettel 2007. december hónapban normatív hozzájárulásban részesült, és a Szoctv. 119/C. §-a szerinti jövedelemvizsgálatot nem folytatták le.
| bcab) FAJLAGOS ÖSSZEG: | 772 700 forint/fő |
A hozzájárulás a helyi önkormányzatot azon – a Szoctv. 68. §-ában meghatározott gondozási szükséglettel rendelkező – ellátottak után illeti meg, akiknek a Szoctv. 119/C. §-a alapján megállapított jövedelme a nyugdíjminimum 150%-át nem haladja meg.
| bcac) FAJLAGOS ÖSSZEG: | 689 000 forint/fő |
A hozzájárulás a helyi önkormányzatot azon – a Szoctv. 68. §-ában meghatározott gondozási szükséglettel rendelkező – ellátottak után illeti meg, akiknek a Szoctv. 119/C. §-a alapján megállapított jövedelme a nyugdíjminimum 150%-át meghaladja, vagy akiknek ellátását a Szoctv. 68/B. §-ának (1) bekezdése alapján azonnali és átmeneti jelleggel végzi.
bcb) Átmeneti elhelyezést nyújtó ellátás és hajléktalanok ápoló-gondozó otthoni ellátása
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 689 000 forint/fő |
A hozzájárulást azok a helyi önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon hajléktalanok ápoló-gondozó otthonát (ideértve a rehabilitációs intézményt), továbbá időskorúak, pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító intézményt tartanak fenn. Igénybe vehetik a hozzájárulást azok a helyi önkormányzatok is, amelyek a Gyvt.-ben szabályozott módon gyermekek és családok átmeneti gondozását biztosító intézményt tartanak fenn, és/vagy az átmeneti gondozás biztosítására helyettes szülői jogviszonyt létrehozó írásbeli megállapodást kötöttek, és a helyettes szülői tevékenység folytatására működési engedélyt kaptak, illetve a nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló 261/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet szerinti önálló helyettes szülői ellátást biztosítanak írásbeli megállapodás alapján. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények: a hetes jelleggel, meghatározott időszakhoz kötődően folyamatosan működő, valamint határozott időtartamra elhelyezést biztosító intézmények: gyermekek, családok átmeneti otthona, helyettes szülő, továbbá időskorúak, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek gondozóháza, otthonháza.
A hajléktalanok átmeneti elhelyezését biztosító intézményekben ellátottak után a 13. pont, a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a fogyatékosok bentlakásos intézményeiben ellátottak után a 12. ab) pont jogosultsága szerinti normatív hozzájárulás illeti meg a helyi önkormányzatot.
A hozzájárulásból támogatás biztosítható a családok átmeneti otthonából év közben kikerülők otthontalanságának megszüntetéséhez.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az intézményben ellátottak éves becsült gondozási napjainak száma osztva 365-tel, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel.
c) Emelt színvonalú bentlakásos ellátás
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 543 200 forint/fő |
A hozzájárulás az időskorúak ápolást, gondozást nyújtó otthonaiban a 2007. december 31-én hatályos Szoctv. 117/B. §-a alapján emelt színvonalú körülményeket és szolgáltatásokat biztosító, 2007. december 31-én a működési engedélyben meghatározott férőhelyen gondozott – a 12. ac) pont szerint súlyos demens betegnek nem minősülő – ellátottak után illeti meg az önkormányzatot.
A hozzájárulás fajlagos összege az igénybevételi feltételek mértéke szerint differenciálódik. Amennyiben az intézményben az emelt színvonalú férőhelyekre megállapított személyi térítési díjak éves összegének átlaga
ca) eléri az 520 000 forintot, de nem haladja meg a 600 000 forintot, akkor 543 200 forint alap-hozzájárulás illeti meg a fenntartót,
cb) nem éri el az 520 000 forintot, akkor a térítési díj minden 1 000 forintnyi csökkenése után az alap-hozzájárulás 800 forinttal nő, de legfeljebb 700 000 forint,
cc) 600 000 forint felett van, akkor a térítési díj minden 1 000 forintnyi emelkedése után az alap-hozzájárulás 700 forinttal csökken, de legalább 380 000 forint.
A hozzájárulás összegét a 2008. szeptember 30-án hatályos éves személyi térítési díj alapján kell megállapítani.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az intézményben ellátottak éves becsült gondozási napjainak száma osztva 365-tel, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel.
13. Hajléktalanok átmeneti intézményei
a) Hajléktalanok átmeneti szállása, éjjeli menedékhely
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 516 750 forint/férőhely |
A hozzájárulást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon átmeneti szállást és éjjeli menedékhelyet tartanak fenn hajléktalanok részére. A hozzájárulás a helyi önkormányzatot a hajléktalanok átmeneti intézményében működő férőhelyek száma, továbbá a hajléktalanok kórházi ellátás előtti és utáni gondozását szolgáló olyan férőhelyek alapján illeti meg, amelyeket az OEP is finanszíroz.
A hozzájárulásból támogatás biztosítható a hajléktalanokat ellátó átmeneti intézményből kikerülő hajléktalan személy egyéb lakhatása megoldásának segítéséhez.
A férőhelyek számának meghatározása: tervezéskor a gondozási napokon rendelkezésre álló férőhelyek éves becsült összege osztva 365-tel, elszámolásnál a gondozási napokon rendelkezésre álló férőhelyek éves összege osztva 365-tel.
b) Bázis-szállás
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 500 forint/férőhely/nap |
A hozzájárulást a Szoctv.-ben meghatározott szolgáltatás után igényelheti a külön jogszabályban meghatározott szakmai feltételek szerint létrehozott bázis-szállást időszakosan működtető önkormányzat.
A hozzájárulás a 30 000-nél nagyobb lakosságszámú települési önkormányzatot a működtetett és külön jogszabályban meghatározott módon dokumentáltan igénybe vett bázis-szállás férőhelyek alapján illeti meg.
A normatív hozzájárulás igénylése utólagosan, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 64. §-ának (7) bekezdése szerinti elszámolás keretében történik.
14. Gyermekek napközbeni ellátása
a) Bölcsődei ellátás
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 540 150 forint/fő |
A hozzájárulás a Gyvt. alapján szervezett, a helyi önkormányzat által fenntartott (napos és/vagy hetes) bölcsődében ellátott beíratott gyermekek után vehető igénybe.
Ha az önkormányzat egy szervezeti egység keretében napos és hetes bölcsődét is üzemeltet, akkor az ellátásban részesülő gyermeket csak egy intézménytípusnál lehet számításba venni.
A hozzájárulás tartalmazza a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott étkeztetés térítési díjának normatív alapon történő mérsékléséhez kapcsolódó támogatást is.
A bölcsődében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXLX. törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) 30. §-ának (1) bekezdése alapján korai fejlesztésben és gondozásban, illetve a Közokt. tv. 30. §-ának (6) bekezdése alapján fejlesztő felkészítésben részesülő gyermek után az önkormányzat e hozzájáruláson túlmenően igénybe veheti a 16.2.2. és a 16.2.3. pont szerinti hozzájárulást.
A Közokt. tv. 33. §-ának (14) bekezdése szerinti egységes óvoda-bölcsőde intézmény keretei között ellátásban részesülő bölcsődéskorú, második életévüket betöltő gyermekek után nem az e pontban meghatározott, hanem a 15. a) pont szerinti normatív hozzájárulás vehető igénybe az ott megállapított feltételeknek megfelelően.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 251-gyel, elszámoláskor a bölcsődék havi jelentőlapja szerinti, naponta ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 251-gyel.
b) Családi napközi ellátás
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 246 100 forint/fő |
A hozzájárulás a Gyvt. 43. §-a alapján szervezett, a helyi önkormányzat által fenntartott családi napköziben ellátott beíratott gyermekek után vehető igénybe legfeljebb 14 éves korig.
A hozzájárulás tartalmazza a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott étkeztetés térítési díjának normatív alapon történő mérsékléséhez kapcsolódó támogatást is.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 251-gyel, elszámolásnál a havi jelentőlapok szerinti, naponta ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 251-gyel.
c) Ingyenes intézményi étkeztetés
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 65 000 forint/fő |
A hozzájárulás a Gyvt. alapján szervezett, a helyi önkormányzat által fenntartott (napos és/vagy hetes) bölcsődében ellátott azon gyermekek után vehető igénybe, akik a Gyvt. 148. §-a (5) bekezdésének a) pontja alapján ingyenes bölcsődei étkeztetésben részesülnek.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 251-gyel, elszámolásnál a havi jelentőlapok szerinti, naponta ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 251-gyel.
15. Közoktatási alap-hozzájárulás
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 2 540 000 forint/teljesítmény-mutató/év a 2009/2010. nevelési évre, tanévre | |
| – 2009. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra, | ||
| – 2010. költségvetési évben időarányosan 8 hónapra. |
A hozzájárulás a helyi önkormányzat által fenntartott óvodában óvodai nevelésben, az általános iskolában, középiskolában, a szakiskola 9–10. évfolyamán oktatásban, továbbá a szakképzés keretében elméleti képzésben, az alapfokú művészetoktatásban, a napközi, vagy tanulószobai foglalkoztatásban, iskolaotthonos nevelésben, oktatásban részt vevő, valamint a kollégiumban, externátusban elhelyezett gyermekek, tanulók után jár a 2009/2010. nevelési évre, tanévre a következő feltételek szerint:
a) Az óvodában nevelésben részesülő azon gyermekek után, beleértve a sajátos nevelési igényű gyermekeket is, akik 2009. december 31-éig a harmadik életévüket betöltik és a 2009/2010. nevelési évben legkésőbb december 31-éig az óvodai nevelést igénybe veszik. Nem igényelhető hozzájárulás azon gyermekek után, akik a hetedik életévüket 2009. szeptember 1-jéig betöltik, kivéve, ha a Közokt. tv. 24. §-ának (5) bekezdése alapján a gyermekek óvodai nevelése meghosszabbítható. Az első nevelési évet kezdő óvodások között két gyermekként itt kell figyelembe venni azokat a bölcsődéskorú, második életévüket – 2009. szeptember 1-je és december 31-e között – betöltő gyermekeket is, akiknek a gondozását a Közokt. tv. 33. §-ának (14) bekezdése szerint – a 2009. szeptember 1-jétől indítható – egységes óvoda-bölcsőde intézmény keretei között, a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint biztosítják és a gyermek 2009. szeptember 1-je és december 31-e között igénybe veszi az ellátást.
b) Az általános iskola 1–8. évfolyamos tanulói után, beleértve a sajátos nevelési igényű és fejlesztő iskolai oktatásban részt vevő tanulókat, továbbá a nyolc évfolyamos gimnázium 5–8., és a hat évfolyamos gimnázium 7–8. évfolyamára járó tanulókat, valamint a párhuzamos művészeti képzést folytató szakiskola és szakközépiskola 5–8. évfolyamára járó tanulókat is, ha e tanulók a központi program alapján az 5., illetve a 7. évfolyamtól kezdődően – a Közokt. tv. 27. §-ának (7), illetőleg a 29. §-ának (8) bekezdése szerint – ugyanabban az iskolában egyidejűleg sajátítják el az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz, valamint a művészeti szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeit.
c) A középiskola (a gimnázium és szakközépiskola) 9–12., – a Közokt. tv. 28. §-ának (4) bekezdésében, illetve 29. §-ának (2) és (8) bekezdésében meghatározott esetben a 9–13. – évfolyamára járó, a szakiskolában – a Közokt. tv. 27. §-ának (8) bekezdése szerint – szervezett felzárkóztató oktatásban részt vevő, tíz, vagy húsz hónapig tartó 9. évfolyamra, továbbá a 27. §-ának (1) bekezdése figyelembevételével a 9–10. évfolyamokra járó tanulók után, beleértve
– a sajátos nevelési igényű tanulókat,
– a művészeti szakmai vizsgára felkészítő, párhuzamos művészeti képzést folytató szakiskola és szakközépiskola évfolyamaira járó tanulókat is, ha a tanulók a központi program alapján – a Közokt. tv. 27. §-ának (7), illetőleg a 29. §-ának (8) bekezdése szerint – ugyanabban az iskolában egyidejűleg sajátítják el az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz, valamint a művészeti szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeit,
– azokat a középiskolai tanulókat, akik számára – a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet) 39/I. §-a alapján – a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja keretében szervezik meg az oktatást, nevelést,
– azon 9. előkészítő osztályba járó középiskolai, szakiskolai tanulókat is, akik számára – a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/H. §-a alapján – a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programja keretében szervezik meg az oktatást, nevelést.
d) A szakközépiskolában, szakiskolában (speciális szakiskolában, készségfejlesztő szakiskolában) – a Közokt. tv., valamint a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: szakképzési törvény) rendelkezéseinek megfelelően – a szakképzési évfolyamokon szervezett szakmai elméleti képzésben részt vevő tanulók után – beleértve a sajátos nevelési igényű tanulókat is – az első szakképesítésnek minősülő szakképesítés megszerzésére történő felkészítéshez. Első szakképzésben résztvevőnek minősül az a tanuló is, aki már rész-szakképesítést szerzett. A Közokt. tv. 114. §-ának (2) bekezdése alá tartozó tanulók esetében a második, illetve további szakképzésben részt vevő tanuló után is jár e hozzájárulás.
e) Az alapfokú művészetoktatási intézmény zeneművészeti ágán az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendeletben [a továbbiakban: 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet] meghatározott egyéni foglalkozás keretében történő oktatásban részt vevő tanulók, illetve a képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ágán tanulók, valamint a zeneművészeti ágon csoportos főtanszakos zeneoktatásban részt vevő tanulók létszáma után. Az alapfokú művészetoktatási intézménybe beírt és a foglalkozásokon részt vevő tanuló csak egy jogcímen vehető figyelembe, abban az esetben is, ha több tanszakon, illetve több művészeti ágban, vagy több alapfokú művészetoktatási intézményben részesül művészeti képzésben. A tanulót azon a jogcímen kell figyelembe venni, amelyik tanszakra a térítési díjfizetési kötelezettséget választotta, és a választott képzés keretében számára legalább heti négy foglalkozást biztosítanak. A több tanszakon biztosított foglalkozások száma nem vonható össze.
f) A kollégiumi, externátusi nevelésben, ellátásban részesülő, – a Közokt. tv. 53. §-ának (7)–(9) bekezdése alapján szervezett – iskolai rendszerű nappali oktatásban részt vevő tanuló után, beleértve a sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat, továbbá a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/I. §-a és a 39/H. §-a alapján az Arany János középiskolai, vagy szakiskolai és középiskolai programban résztvevőket is. Ez a hozzájárulás jár a nappali oktatásban még nem részesülő gyermek után is, ha a kollégium az alapító okirata szerint többcélú intézményként működik, és az óvodai nevelés keretében legalább a hét munkanapjain – szükség szerint hétvégén is – folyamatosan, megszakítás nélkül biztosítja az óvodás gyermekek felügyeletét, ellátását.
Externátusi ellátásban részesülő tanuló esetén a hozzájárulás akkor igényelhető, ha a tanuló részére férőhely hiánya miatt nem lehetett kollégiumi elhelyezést biztosítani. További feltétel, hogy a lakhatási költségeket (albérleti díj, közüzemi díj) a fenntartó önkormányzat vállalja. Nem igényelhető a hozzájárulás a – Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. §-ának b) pontjában meghatározott – közeli hozzátartozóknál lakó tanuló után.
g) Az általános iskolában, a nyolc évfolyamos gimnázium 5–8. évfolyamán, a hat évfolyamos gimnázium 7–8. évfolyamán nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók után, akik számára a Közokt. tv. 53. §-ának (4) bekezdése szerinti időkeretekben szervezett napközis vagy tanulószobai foglalkozást, illetve a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/C. §-ának megfelelően szervezett egész napos iskolaotthonos oktatást, nevelést biztosítanak.
Az a)–d) pont alatti hozzájárulás egy gyermek/tanuló után csak egy jogcímen vehető igénybe. Az a)–d) pontokhoz kapcsolódó hozzájárulás mellett az e)–g) pontok szerinti hozzájárulások az ott meghatározott feltételekkel járnak.
Az a)–g) pont alatt figyelembe vehető gyermek/tanuló létszám alapján a Közokt. tv.-ben meghatározott oktatás-szervezési paraméterek alkalmazásával számított teljesítmény-mutatóhoz kapcsolódik a hozzájárulás. A teljesítmény-mutató számítási eljárása a következő:
| az egységes óvodai-bölcsődei, az óvodai nevelési évek az iskolai 1–3., 5–7., 9–11. évfolyamok és az első-harmadik szakképzési évfolyamok, az alapfokú művészetoktatási intézmény előképző, alapképző és továbbképző évfolyamok, a kollégiumi csoportok, napközi, tanulószobai csoportok, az iskolaotthonos oktatásban az 1–3 évfolyamok esetében | az iskolai 4., 8., 12–13. évfolyamok és a harmadikat követő további szakképzési évfolyamok, a 4. évfolyamos iskolaotthonos osztályok esetén | ||
| Tm1 = (T / O1) x Teh | Tm2 = (T / O2) x Teh | ||
| Ahol: | |||
| Tm1, Tm2 | = adott nevelési évekre, évfolyam-csoportra, kollégiumi csoportra számított teljesítmény-mutató egy tizedesre kerekítve, | ||
| T | = adott nevelési évre szervezett csoport, iskolai évfolyam-csoport, kollégiumi csoport összes gyermek/tanulólétszáma egész főre kerekítve, | ||
| O1 | = az egységes óvodai-bölcsődei, az óvodai nevelési évek, továbbá az 1–3., az 5–7., a 9–11. évfolyamok és az első-harmadik szakképzési évfolyam esetében az évfolyam-csoportra meghatározott csoport/osztály átlaglétszám, az alapfokú művészeti képzés zeneművészeti ágára és egyéb művészeti ágára, a kollégiumi csoportokra, valamint az általános iskolai napközi/tanulószobai, illetve az 1–3. évfolyamon az iskolaotthonos foglalkoztatásra évfolyam-csoportonként meghatározott csoport átlaglétszám, | ||
| O2 | = az iskolában a 4., a 8., a 12–13. évfolyamok és a harmadikat követő további szakképzési évfolyamok esetében az évfolyam-csoportra, valamint az általános iskola 4. évfolyamán az iskolaotthonos foglalkoztatásra meghatározott csoport/osztály átlaglétszám, | ||
| Teh | = tanítási együttható (két tizedesre kerekítve), azaz | ||
| – a Közokt. tv.-ben az évfolyam-csoportra meghatározott heti óvodai (egységes óvodai-bölcsődei gondozási), nevelési, illetve heti tanulói foglalkoztatási időkeretre, továbbá az alapfokú művészetoktatás, a kollégiumi csoport-foglalkozások, a napközis/tanulószobai, vagy iskolaotthonos foglalkoztatás szervezési időkereteire épülő, elismert időkeret (tanórában), és | |||
| – a Közokt. tv.-ben meghatározott pedagógus heti kötelező óraszám hányadosa (az egységes óvoda-bölcsőde esetében is az óvoda-pedagógusok kötelező heti óraszáma alapozza meg a számítást) | |||
| – korrigálva az intézménytípus-együtthatóval. | |||
A gyermek, tanuló létszámok meghatározásánál nem alkalmazható a Közokt tv. 3. számú melléklete II. Az osztályok, csoportok szervezése cím alatti 3. pontjában foglalt, a csoportok szervezéséhez előírt létszám-számítás.
Ha a nevelést, oktatást összevont osztályban, vegyes életkorú óvodai csoportban szervezik meg, akkor a teljesítmény-mutató számításánál a gyermeket, tanulót a legmagasabb számú iskolai évfolyamhoz, illetve a legmagasabb életkornak megfelelő óvodai csoporthoz kell besorolni. A fejlesztő iskolai tanulókat – évfolyamtól függetlenül – 4. évfolyamos tanulóként kell számításba venni. A teljesítmény-mutató számításánál figyelembe vehető paramétereket a
Kiegészítő szabályok 10. f) pontja tartalmazza.
16. Közoktatási kiegészítő hozzájárulások
16.1. Iskolai gyakorlati oktatás, szakképzés (szakmai gyakorlati képzés)
16.1.1. Iskolai gyakorlati oktatás a szakiskola és a szakközépiskola 9–10. évfolyamán
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 38 000 forint/fő/év a 2009/2010. tanévre | |
| – 2009. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra, | ||
| – 2010. költségvetési évben időarányosan 8 hónapra. |
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakiskolában, illetve szakközépiskolában a 9–10. évfolyamon folyó és a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett gyakorlati oktatásban részt vevő tanulók után veheti igénybe a Közokt. tv. 27. §-a szerint a szakiskolákban a pályaorientáció és a gyakorlati oktatás, a szakközépiskolákban a pedagógiai programban meghatározott – a Közokt. tv. 29. §-ának (1) bekezdése szerinti – szakmai orientációs gyakorlati oktatás legfeljebb 12 fős csoportban és legalább heti négy órában történő megszervezéséhez.
16.1.2. Szakmai gyakorlati képzés a szakképzési évfolyamokon
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 106 000 forint/fő/év a 2009/2010. tanévre | |
| – 2009. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra, | ||
| – 2010. költségvetési évben időarányosan 8 hónapra. |
A hozzájárulást igénybe veheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakközépiskolában, szakiskolában (speciális szakiskolában, készségfejlesztő szakiskolában) – a Közokt. tv. és a szakképzési törvény rendelkezéseinek megfelelően – szervezett szakképzésben, szakmai gyakorlati képzésben részt vevő tanulók után az első szakképesítésnek minősülő szakképesítés megszerzésére történő felkészítéshez. Első szakképzésben résztvevőnek minősül az a tanuló is, aki már rész-szakképesítést szerzett. A Közokt. tv. 114. §-ának (2) bekezdése alá tartozó tanulók esetében a második, illetve további szakképesítésekhez kapcsolódó szakmai gyakorlati képzésben, részt vevő tanulók után is jár e hozzájárulás.
A hozzájárulás igénylési feltételei:
a) a hozzájárulást az önkormányzat az Országos Képzési Jegyzék (a továbbiakban: OKJ) szerint egyéves képzési idejű szakképzésben valamennyi, a kettő és fél, illetve hároméves képzési idejű szakképzésben a második szakképzési évfolyamon, valamint a speciális szakiskola, a készségfejlesztő speciális szakiskola szakképzési évfolyamain – nem OKJ képzés esetében is – az életkezdéshez, a munkába álláshoz szükséges ismeretek átadását szolgáló képzés esetén a Közokt. tv. 27. §-ának (10) bekezdése szerinti, mindkét szakképzési évfolyamon az iskolai tanműhelyben, központi képzőhelyen, vagy más költségvetési szervnél szakmai gyakorlati képzésben részt vevő tanuló után veheti igénybe.
b) a hozzájárulás 140%-át veheti igénybe az önkormányzat az első szakképzési évfolyamon az iskolai tanműhelyben, központi képzőhelyen, vagy más költségvetési szervnél szervezett szakmai gyakorlati képzésben részt vevő tanulók után, ha az OKJ szerint egyévesnél hosszabb a képzési idő.
c) a hozzájárulás 60%-át veheti igénybe az önkormányzat az utolsó szakképzési évfolyamon az iskolai tanműhelyben, központi képzőhelyen, vagy más költségvetési szervnél szervezett szakmai gyakorlati képzések esetében, ha az OKJ szerint egyévesnél hosszabb a képzési idő.
d) a hozzájárulás 20%-át veheti igénybe az önkormányzat a tanulószerződés alapján nem a helyi önkormányzat által fenntartott létesítményben szervezett szakmai gyakorlati képzésben részt vevő azon tanuló után, akivel a szakképzési törvény 27. §-a alapján tanulószerződést kötöttek. Nem igényelhető további normatíva a tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben részt vevő tanuló után, akkor sem, ha a gazdálkodó szervezet kötelezettségeit a szakképzési törvény 28. §-ának (2) bekezdése alapján a szakképző iskola átvállalja.
Az e pont alatti hozzájárulások egy tanuló után csak egy jogcímen vehetők igénybe a Kiegészítő szabályok 10. g) pontjában a létszám-számításra vonatkozó előírások szerint. A létszám számításánál csak az önkormányzati fenntartásban költségvetési szervként működtetett központi képzőhelyeken tanulók vehetők figyelembe.
Az e pont alatti hozzájárulások igénybevételének feltétele, hogy a gyakorlati oktatást a Közokt. tv. 42. §-ának (6) bekezdése szerint szervezzék meg.
Nem igényelhető ez a hozzájárulás
– a Közokt. tv. 27. §-ának (7), illetőleg a 29. §-ának (8) bekezdése szerinti párhuzamos művészeti képzésben részt vevő tanulók után,
– a Közokt. tv. 27. §-ának (8) bekezdése szerinti felzárkóztató oktatásban részt vevő, tíz, vagy húsz hónapig tartó 9. évfolyamon tanulók után,
– a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/H. §-a alapján a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programja keretében szervezett szakiskolai oktatásban részt vevő tanulók után.
16.2. Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése, oktatása
16.2.1. Gyógypedagógiai (konduktív pedagógiai) nevelés, oktatás az óvodában és az iskolában
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 239 000 forint/fő/év a 2009/2010. tanévre | |
| – 2009. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra, | ||
| – 2010. költségvetési évben időarányosan 8 hónapra. |
A hozzájárulást igénybe veheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában, a fejlesztő iskolában, az általános iskola 1–8., a nyolc évfolyamos gimnázium 5–8., és a hat évfolyamos gimnázium 7–8. évfolyamán, a középiskolában, szakiskolában és szakképző intézményben, az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság (a továbbiakban: rehabilitációs bizottság) szakvéleménye alapján nappali rendszerű iskolai oktatásban, gyógypedagógiai (konduktív pedagógiai) nevelésben, oktatásban részt vevő gyermekek, tanulók után.
Ez a hozzájárulás jár azok után a nappali rendszerű iskolai oktatatásban részesülő sajátos nevelési igényű tanulók, továbbá óvodai nevelésben részesülő sajátos nevelési igényű gyermekek után is, akik kollégiumban elhelyezésben, nevelésben, ellátásban részesülnek.
A hozzájárulás igénylési feltételei:
a) A hozzájárulás azon sajátos nevelési igényű tanulók után jár, akik tanulmányi kötelezettségüket a rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján magántanulóként teljesítik, valamint azok után a nem sajátos nevelési igényű, de – a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott – orvosi igazolás alapján tanulmányaikat magántanulóként folytató tanulók után, akik részére az iskola legalább heti nyolc tanítási óra egyéni felkészítést biztosít.
b) A hozzájárulás 60%-a jár azon tanulók után, akik esetében a rehabilitációs bizottság a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet [a továbbiakban: 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet] 17. §-ának (3) bekezdése alapján megállapította, hogy az áthelyezés indokoltsága (a sajátos nevelési igény) megszűnt, és a 2009/2010. tanévet, illetve a 2008/2009. tanévtől visszahelyezett tanuló a 2009/2010. tanévet is a kötelező felvételt biztosító vagy a választott általános iskolában kezdte meg, feltéve, ha az áthelyezés (tan)évében az oktatási és kulturális miniszter által kiadott pedagógiai rendszer szerint szervezik meg az oktatását. Ez a hozzájárulás jár azon tanulók után is, akiknek folyamatos figyelemmel kísérését a rehabilitációs bizottság – a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 13. §-ának (5)–(7) bekezdése alapján – rendelte el. A hozzájárulás kizárólag a visszahelyezéstől számított második tanév végéig igényelhető.
c) A hozzájárulás 160%-a jár a testi, érzékszervi, súlyos, középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók után.
d) A hozzájárulás 80%-a jár a beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, a megismerő funkció, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethetően tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók után.
e) A hozzájárulás 60%-a jár a megismerő funkció, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethetően tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók után.
16.2.2. Korai fejlesztés, gondozás
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 239 000 forint/fő/év a 2009/2010. tanévre | |
| – 2009. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra, | ||
| – 2010. költségvetési évben időarányosan 8 hónapra. |
A hozzájárulást igénybe veheti a helyi önkormányzat a rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján otthoni ellátásban, vagy közoktatási, illetve nem közoktatási intézményben – bölcsőde, fogyatékosok ápoló-gondozó otthona, gyermekotthon, szociális és gyermekvédelmi bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény – szervezett korai fejlesztésben és gondozásban részt vevő gyermek után, ha a feladat ellátásáról a Közokt. tv.-ben, valamint a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 8. §-ában foglalt követelményeknek megfelelően gondoskodik. E hozzájárulás mellett a közoktatási célú hozzájárulások közül – a 17. jogcím kivételével – más nem igényelhető.
16.2.3. Fejlesztő felkészítés
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 322 000 forint/fő/év a 2009/2010. tanévre | |
| – 2009. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra, | ||
| – 2010. költségvetési évben időarányosan 8 hónapra. |
A hozzájárulást igénybe veheti a helyi önkormányzat az illetékes rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján otthoni ellátásban, vagy közoktatási, illetve nem közoktatási – bölcsőde, fogyatékosok ápoló-gondozó otthona, fogyatékosok rehabilitációs intézménye, fogyatékosok nappali intézménye – intézményben szervezett fejlesztő felkészítésben (képzési kötelezettség) részt vevő gyermekek után, ha a feladat ellátásáról a Közokt. tv.-ben, valamint a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 9. §-ában foglalt követelményeknek megfelelően gondoskodik. E hozzájárulás mellett a közoktatási célú hozzájárulások közül – a 17. jogcím kivételével – más nem igényelhető.
A 16.2. pont alatti kiegészítő hozzájárulások az óvodai, iskolai nevelésben, oktatásban résztvevők után egy jogcímen járnak és függetlenül attól, hogy a gyermeket, illetve a tanulót a többi gyermektől, tanulótól elkülönítve külön óvodai csoportban, illetve külön iskolai osztályban, vagy a többi gyermekkel, tanulóval együtt egy óvodai csoportban, illetve egy iskolai osztályban nevelik és oktatják. A 16.2.1. pont alatti sajátos nevelési igényű, nappali rendszerű iskolai oktatásban, továbbá óvodai nevelésben részt vevő tanulók/gyermekek után, akik kollégiumi nevelésben, ellátásban is részesülnek ez utóbbi jogcímen is igényelhető hozzájárulás fenti feltételek szerint.
16.3. Nem magyar nyelven folyó nevelés és oktatás, valamint a roma kisebbségi oktatás
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 43 000 forint/fő/év a 2009/2010. tanévre | |
| – 2009. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra, | ||
| – 2010. költségvetési évben időarányosan 8 hónapra. |
A hozzájárulást igénybe veheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott
– óvodában azon nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek után, akiknek anyanyelvű és kétnyelvű óvodai nevelését a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet (a továbbiakban: kisebbségi oktatás irányelve) szerinti nevelési program alapján biztosítja,
– iskolában azon nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó, nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók után, akiknek a nyelvoktató iskolai nevelését, oktatását (ideértve a romani és a beás nyelveket is) a kisebbségi oktatás irányelve figyelembevételével készült helyi tanterv alapján biztosítja,
– iskolában azon nappali rendszerű oktatásban résztvevőnek minősülő tanulók után, akiknek – a Közokt. tv. 86. §-ának (6) bekezdése alapján – kiegészítő kisebbségi oktatást biztosít a kisebbségi oktatás irányelve figyelembevételével készült helyi tanterv szerint.
A kisebbségi óvodai nevelés és iskolai oktatás irányelve szerint kizárólag magyar nyelven folyó roma kisebbségi óvodai nevelés, nappali rendszerű iskolai nevelés-oktatás esetén a kisebbségi oktatás irányelve szerint szervezett programban részt vevő gyermekek, tanulók számát az igényjogosultság számításánál el kell osztani 2-vel.
Az e pont alatti hozzájárulások gyermekenként, tanulónként csak egy jogcímen igényelhetők, továbbá e mellett nem igényelhető a 16.4. pont szerinti hozzájárulás. E hozzájárulások igénylésénél figyelembe kell venni a Kiegészítő szabályok 10. j) pontjában foglalt további együttes feltételeket is.
16.4. Nemzetiségi nyelvű, két tanítási nyelvű oktatás, nyelvi előkészítő oktatás
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 68 000 forint/fő/év a 2009/2010. tanévre | |
| – 2009. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra, | ||
| – 2010. költségvetési évben időarányosan 8 hónapra. |
A hozzájárulást igénybe veheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott iskolában, nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő azon tanuló után, akinek
– nemzetiségi nyelven vagy nemzetiségi és magyar nyelven (nemzetiségi két tanítási nyelvű oktatás) szervezi meg az oktatást a kisebbségi oktatás irányelve figyelembevételével készült helyi tanterv alapján, vagy
– két tanítási nyelven (két tanítási nyelvű oktatás) szervezi meg az oktatást, azokon az évfolyamokon, amelyeken a helyi tanterv alkalmazása kötelező, illetve választható, ott a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelve szerint készült helyi tanterv alkalmazásával, vagy
– a Közokt. tv. 28. §-ának (4) bekezdése, illetve a 29. §-ának (2) bekezdése alapján készült helyi pedagógiai program, illetve a helyi tanterv alapján nyelvi előkészítő évfolyamon biztosítja az oktatást.
Az e pont szerinti hozzájárulások gyermekenként, tanulónként csak egy jogcímen vehetők igénybe, továbbá e mellett nem igényelhető az 16.3. pont szerinti hozzájárulás.
16.5. Egyes pedagógiai programok, módszerek támogatása
16.5.1. Pedagógiai programok támogatása
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 228 000 forint/fő/év a 2009/2010. tanévre | |
| – 2009. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra, | ||
| – 2010. költségvetési évben időarányosan 8 hónapra. |
A hozzájárulást a helyi önkormányzat igényelheti az általa fenntartott intézményben a következők szerint:
a) a hozzájárulást a párhuzamos művészeti képzést folytató szakiskola és szakközépiskola 5–12. évfolyamára, vagy 7–12. évfolyamára, illetve a Közokt. tv. 29. §-ának (2) és (8) bekezdésében meghatározottak szerint a 13. évfolyamára járó tanulók után igényelheti, ha a tanuló a központi program alapján az 5., a 7. és 9. évfolyamtól kezdődően – a Közokt. tv. 27. §-ának (7), illetőleg a 29. §-ának (8) bekezdése szerint – ugyanabban az iskolában egyidejűleg sajátítja el az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz, valamint a művészeti szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeit. E hozzájárulás mellett a 16.1. pont alatti kiegészítő hozzájárulások nem vehetők igénybe.
b) a hozzájárulás 150%-át a középiskolai, szakiskolai tanulók után lehet igényelni, ha számukra – a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/I. §-a, vagy 39/H. §-a alapján – a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja, illetve ha a 9. előkészítő osztályba járó középiskolai tanulóknak a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programja keretében szervezik meg a nevelést, oktatást,
c) a hozzájárulás 200%-át a kollégiumban elhelyezett középiskolai tanulók után lehet igényelni, akik számára – a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/I. §-a alapján – a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja keretében szervezik meg a nevelést, oktatást,
d) a hozzájárulás 300%-át a kollégiumban elhelyezett, a középiskola, illetve a szakiskola 9. évfolyamára járó tanulók után lehet igényelni, akik számára – a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/H. §-a alapján – a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programja keretében szervezik meg a nevelést, oktatást.
Az a)–b) pont szerinti hozzájárulás mellett egy tanuló után a c), vagy d) jogcímen is jár a hozzájárulás.
16.5.2. Pedagógiai módszerek támogatása
a) Minősített alapfokú művészeti oktatás zeneművészeti ágon
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 48 500 forint/fő/év a 2009/2010. tanévre | |
| – 2009. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra, | ||
| – 2010. költségvetési évben időarányosan 8 hónapra. |
A hozzájárulást a 15. e) pont alatti igényjogosultsági feltételek figyelembevételével – a 27/1998. (VI. 10.) MKM rendeletben meghatározott egyéni foglalkozás keretében történő oktatáshoz – azon alapfokú művészetoktatási intézmények tanulói után igényelhetik az intézményt fenntartó helyi önkormányzatok, amelyek a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet [a továbbiakban: 3/2002. (II. 15.) OM rendelet] 10–14/F. §-ában meghatározott eljárásban a „Minősített alapfokú művészetoktatási intézmény”, vagy a „Kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény” címet megszerezték.
b) Minősített alapfokú művészeti oktatás a képző- és iparművészeti, a táncművészeti, a szín- és bábművészeti ágon, valamint a zeneművészeti ágon csoportos főtanszakos zeneoktatásban
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 19 000 forint/fő/év a 2009/2010. tanévre | |
| – 2009. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra, | ||
| – 2010. költségvetési évben időarányosan 8 hónapra. |
A hozzájárulást a 15. e) pont alatti igényjogosultsági feltételek figyelembevételével az alapfokú művészetoktatás képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ágán, valamint a zeneművészeti ágon csoportos főtanszakos zeneoktatásban részt vevő azon intézmények tanulóinak létszáma után igényelhetik az intézményt fenntartó helyi önkormányzatok, amelyek a 3/2002. (II. 15.) OM rendelet 10–14/F. §-ában meghatározott eljárásban a „Minősített alapfokú művészetoktatási intézmény”, vagy a „Kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény” címet megszerezték.
Az a) és b) pont szerinti hozzájárulás megilleti a magyar Waldorf iskolák kerettanterve alapján nevelő és oktató iskolákat fenntartó helyi önkormányzatokat is, amennyiben ellátják az alapfokú művészetoktatás feladatait.
16.6. Hozzájárulások egyes közoktatási intézményeket fenntartó önkormányzatok feladatellátásához
16.6.1. Középiskolába, szakiskolába bejáró tanulók ellátása
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 18 000 forint/fő/év a 2009/2010. tanévre | |
| – 2009. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra, | ||
| – 2010. költségvetési évben időarányosan 8 hónapra. |
A hozzájárulást a középiskolába, szakiskolába – nappali rendszerű középfokú iskolai oktatásban részt vevő – bejáró tanulók után a fenntartó
– települési önkormányzat a lakott külterületéről és a közigazgatási területén kívülről bejáró tanuló után,
– megyei önkormányzat a megyei fenntartásban lévő intézménybe más megye közigazgatási területéről bejáró tanuló után,
– a Fővárosi Önkormányzat, fővárosi kerületi önkormányzat a fenntartásában lévő intézménybe a főváros közigazgatási területén kívüli település(ek)ről bejáró tanuló után
veheti igénybe.
Bejáró az a gyermek, tanuló, akinek a lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye nem azonos az intézmény székhelyével, illetve telephelyével. Lakott külterületről bejárónak a hozzájárulás igénylése szempontjából az a gyermek, tanuló tekinthető, akit a fenntartó önkormányzat lakott külterületről szervezett formában szállít az intézménybe.
A kollégiumi elhelyezésben részesülők esetén, a kollégium székhelyén, illetve telephelyén nevelésben, oktatásban résztvevők után, továbbá a főváros közigazgatási területén lakók után, ha fővárosi székhelyű, illetve telephelyű óvodát, iskolát vesznek igénybe, a hozzájárulás nem igényelhető.
16.6.2. Intézményi társulás óvodájába, általános iskolájába járó gyermekek, tanulók támogatása
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 42 800 forint/fő/év a 2009/2010. tanévre | |
| – 2009. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra, | ||
| – 2010. költségvetési évben időarányosan 8 hónapra. |
A hozzájárulást igényelheti az intézmény székhelye szerinti önkormányzat az intézményi társulásban részt vevő községek óvodai nevelésben, általános iskolai 1–8. évfolyamos oktatásban részt vevő gyermekek, tanulók létszáma után.
a) A 2008. és a 2009. évben alakuló társulások esetén a hozzájárulás az 5–8. évfolyamos tanulók után abban az esetben igényelhető, ha a társulásban fenntartott intézmények 5–8. évfolyamain – az évfolyam-csoportban együttesen – az osztály átlaglétszám eléri a Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti osztály átlaglétszámnak a 75%-át.
b) Az a) pontnál korábbi év(ek)ben már működő társulásoknál a hozzájárulás az 5–6. évfolyamos tanulók után abban az esetben igényelhető, ha a 2009/2010. tanévben az 5–6. évfolyamon szervezett osztályban tanulók esetében – a két évfolyamon együttesen – az osztály átlaglétszám eléri a Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti osztály átlaglétszámnak a 60%-át. Felmenő rendszerben a 7–8. évfolyamon átlaglétszám elvárás nincs.
Az a)–b) pont szerinti esetekben az átlaglétszám számításnál figyelmen kívül lehet hagyni a nemzetiségi, kisebbségi oktatásra szervezett osztályokat és alkalmazni kell a Közokt tv. 3. számú melléklete II. Az osztályok, csoportok szervezése cím alatti 3. pontjában foglaltakat.
Az igénylés további feltétele az érintett nevelési-oktatási intézmény írásos megállapodásban rögzített közös alapítása és/vagy megállapodás alapján közös üzemeltetése, az intézmény költségvetésének közös meghatározása. Az intézményen belül a társulásba járó gyermeknek, tanulónak a hozzájárulás szempontjából csak azokon az iskolafokozatokon (1–4., és/vagy 5–8. évfolyamra szervezett oktatás, és/vagy óvodai nevelés keretében) résztvevőket lehet tekinteni, amelyekre az érintett települések a közös feladat-ellátást megszervezték.
Nem vehető igénybe a hozzájárulás, ha az intézményi társulás ugyanazon közoktatási feladat ellátására (óvodai nevelés, általános iskolai nevelés-oktatás, középfokú oktatás) több önálló OM azonosítóval rendelkező intézményt tart fenn. A társulás intézményeibe járó városi gyermekek, tanulók után a hozzájárulás nem jár.
17. Szociális juttatások, egyéb szolgáltatások
17.1. Kedvezményes óvodai, iskolai, kollégiumi étkeztetés
a) Óvodában, iskolában, kollégiumban szervezett kedvezményes étkeztetés
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 65 000 forint/fő/év |
A hozzájárulást igényelheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában, iskolában nappali rendszerű oktatásban, továbbá a kollégiumi ellátásban részt vevő – a 15., a 16.2.2. és a 16.2.3. jogcímen figyelembe vehető – gyermekek, tanulók után, akik számára a fenntartó a Gyvt. 148. §-ának (5) bekezdése alapján 50%-os normatív étkezési térítésidíj-kedvezményt vagy ingyenes étkeztetést biztosít.
Az e körbe tartozó gyermek, tanuló után csak egy jogcímen jár a hozzájárulás. Ugyanazon gyermek, tanuló – művészeti (párhuzamos) oktatás, a kiegészítő kisebbségi oktatásban vendégtanulói jogviszony vagy kollégiumi ellátás esetén – csak egy intézménynél vehető figyelembe.
b) Kiegészítő hozzájárulás a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő 5–6. évfolyamos általános iskolai tanulók ingyenes étkeztetéséhez
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 20 000 forint/fő/év |
A hozzájárulást igényelheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott általános iskolai nappali rendszerű oktatásban részt vevő, gyermekvédelmi kedvezményben részesülő – a 15. jogcímen figyelembe vehető – 5–6. évfolyamos tanulók után, akik számára a fenntartó ingyenes étkeztetést biztosít.
Az e körbe tartozó gyermek, tanuló után az a) pont szerinti hozzájárulás is jár. Ugyanazon gyermek, tanuló – művészeti (párhuzamos) oktatás, vagy a kiegészítő kisebbségi oktatásban vendégtanulói jogviszony, vagy kollégiumi ellátás esetén – csak egy intézménynél vehető figyelembe.
Az a)–b) jogcímekhez kapcsolódó igényjogosultság számítása a Kiegészítő szabályok 10. k) pontja szerint történik.
17.2. Tanulók tankönyvellátásának támogatása
a) Tanulók ingyenes tankönyvellátása
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 10 000 forint/fő/év |
A hozzájárulást igénybe veheti a helyi önkormányzat a Közokt. tv. 10. §-ának (4) bekezdése, továbbá a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. §-ának (4) bekezdése alapján – az 1–13. évfolyamokon, a szakiskola 9–10. évfolyamán és a szakképzési évfolyamokon – nappali rendszerű oktatásban részt vevő, ingyenes tankönyvellátásra jogosult iskolai tanulók ingyenes tankönyvellátásához a 2009/2010. tanévi nyitó (október 1-jei) közoktatási statisztikai állapotra becsült létszáma alapján.
A hozzájárulás egy tanuló után egy jogcímen igényelhető.
b) Általános hozzájárulás a tanulók tankönyvellátásához
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 1 000 forint/fő/év |
A hozzájárulást a helyi önkormányzatok a Közokt. tv. 118. §-ának (5) bekezdéséhez kapcsolódóan, e melléklet 15. b)–d) pontja alapján figyelembe vehető, iskolai nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók 2009/2010. tanévi közoktatási statisztikai állapotra becsült létszáma alapján igényelhetik.
Az a)–b) pontban meghatározott hozzájárulások felhasználásánál figyelembe kell venni a Kiegészítő szabályok 10. m) pontjában foglaltakat. Az a)–b) pontok szerinti hozzájárulással való elszámolás a 2009/2010. tanévi nyitó (október 1-jei) tényleges közoktatási statisztikai létszám alapján történik.
A hozzájárulás folyósítása az Áht. 101. §-ának (7) bekezdése szerint egy összegben, augusztus 25-éig történik.
17.3. Kollégiumi, diákotthoni lakhatási feltételek megteremtése
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 177 000 forint/fő/év a 2009/2010. tanévre | |
| – 2009. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra, | ||
| – 2010. költségvetési évben időarányosan 8 hónapra. |
A hozzájárulást igénybe veheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott intézményben – a Közokt. tv. 53. §-ának (7)–(9) bekezdése alapján biztosított – kollégiumi, externátusi nevelésben, ellátásban részesülő, nappali rendszerű, a Közokt. tv. szerint szervezett iskolai rendszerű oktatásban részt vevő tanuló után, beleértve a sajátos nevelési igényű tanulót is.
Ez a hozzájárulás jár a nappali oktatásban még nem részesülő gyermek után is, ha a kollégium az alapító okirata szerint többcélú intézményként működik, és az óvodai nevelés keretében legalább a hét munkanapjain – szükség szerint hétvégén is – folyamatosan, megszakítás nélkül biztosítja az óvodás gyermekek felügyeletét, ellátását.
Az igénylésnél ezentúl figyelembe kell venni a 15. f) és a Kiegészítő szabályok 10. g) pontja alatti további feltételeket is.
Kiegészítő szabályok:
1. A lakosságszámra és a korcsoportokba tartozókra a KEKKH adatait a 2008. január 1-jei állapot szerint, a települési önkormányzatok közigazgatási státuszát a 2008. augusztus 1-jei állapot szerint kell figyelembe venni.
2. Gondozási nap: egy ellátott egy napi intézményi ellátása (tartós és átmeneti szociális intézményben, gyermekek átmeneti gondozását biztosító és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményben), amely az intézménybe történő felvétel napjával kezdődik és annak végleges elhagyásával fejeződik be. A gondozási napok számításánál az ideiglenesen – egészségügyi vagy egyéb okból – távollévőket is figyelembe kell venni. Az intézményi jogviszony – a kórházi és a gyermekvédelmi szakellátást kivéve – egy évi folyamatos távollét esetén megszűnik.
3. A helyi önkormányzatok kötelező feladatainak a Szoctv. 120–122. §-a, illetve a Gyvt. 97. §-a szerinti ellátási szerződés keretében történő ellátása esetén a normatív hozzájárulás igénylésére a szolgáltatás, illetve az intézmény működési engedéllyel rendelkező fenntartója jogosult, kivéve a 11. a) pontot, amely jogcímnél – ellátási szerződés esetén is – a települési önkormányzat jogosult a normatív hozzájárulásra.
4. A települési és területi kisebbségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások az általuk nyújtott 11. c)–e), jogcímek szerinti szolgáltatásokhoz kapcsolódóan, továbbá az általuk fenntartott intézményekben a 11. ab)–ad), 11. b), 11. h)–k), 12–14. pontok szerinti hozzájárulásokra jogosultak az egyes jogcímekben szereplő feltételek szerint azzal, hogy a lakosságszámhoz kapcsolódó feltételt a többcélú kistérségi társulásban e feladat(ok)ban részt vevő települések együttesen kell hogy teljesítsék. Többcélú kistérségi társulás 11. ab)–ad) pontok szerinti hozzájárulásra jogosultsága mellett a társulásban részt vevő települési önkormányzat(ok)nak nem jár a 11. aa) pont szerinti hozzájárulás.
5. A 11. ab)–14. b) pontokban szereplő hozzájárulásokat azok a helyi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások vehetik igénybe, amelyek a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet, illetve a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet szerinti működési engedéllyel rendelkeznek.
6. A 11–14. b) pontokban szereplő feladatokhoz kapcsolódó normatív hozzájárulásra jogosult a székhely önkormányzat abban az esetben, ha a szolgáltatást a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 8., 9. és 16. §-a szerinti intézményi társulás keretében biztosítja. Intézményi társulás keretében történő működtetése esetén
– a jogosultságot a közigazgatási hivatal vezetőjének nyilatkozatával kell igazolni, amelynek tartalmaznia kell, hogy a megállapodás törvényes,
– a működési engedély egy példányával a társulásban részt vevő valamennyi önkormányzatnak rendelkeznie kell. Intézményi vagy többcélú kistérségi társulás keretében történő működtetés esetén
– a 11. a) pont szerinti hozzájárulás összegének számításánál a társult települések összlakosságszámát kell figyelembe venni,
– a 11. ab)–ad) pontok szerinti hozzájárulásra jogosultság esetén a társulásban részt vevő önkormányzat(ok)nak nem jár a 11. aa) pont szerinti hozzájárulás,
– a 11. e) pont szerinti hozzájárulás akkor vehető igénybe, ha a társult települések lakosságszáma együttesen meghaladja a 10 000-et,
– a 11. b) pont alatti hozzájárulás akkor vehető igénybe, ha a társult települések lakosságszáma együttesen meghaladja a 40 000-et,
– a 11. g) pont alatti hozzájárulás akkor vehető igénybe, ha a társult települések lakosságszáma együttesen meghaladja az 50 000-et.
A 11. ab)–ad) jogcímek esetében intézményi társulásnak kell tekinteni, ha a települési önkormányzat a többcélú kistérségi társulással kötött megállapodás alapján látja el a feladatot a megállapodásban foglalt és a működési engedélyben ellátási területként feltüntetett településeken.
7. A 11. a)–b), 11. f)–g) pontokban szereplő hozzájárulások teljes összege abban az esetben jár, ha a szolgáltatás a tárgyév egészében működik.
Töredékévi működtetés esetén a hozzájárulás a működés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig időarányosan jár.
A 11. a) pontra vonatkozóan: egy lakosra csak egyszer igényelhető a normatív hozzájárulás.
A 11. c)–d) pont szerinti hozzájárulás azonos időszakban ugyanazon ellátott után a 11. h)–j) pontok szerinti hozzájárulásokkal együtt nem igényelhető.
Amennyiben a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban részesülő ellátott szociális étkeztetésben, vagy házi segítségnyújtásban, vagy nappali intézményi ellátásban is részesül, akkor ezen ellátott után igénybe vehető a vonatkozó hozzájárulás is a 11. c)–d), 11. h)–j) pontok szerint.
8. A nappali, illetve a bentlakásos intézményi ellátást nyújtó intézményekben – kivéve a hajléktalanok nappali intézményét – a Szoctv. 92/K. §-ának (5) bekezdése alapján az ellátottak száma éves átlagban nem haladhatja meg a működési engedélyben szereplő férőhelyszám 100%-át.
9. A 12. pontban szereplő, a gyermekvédelmi szakellátáshoz kapcsolódó hozzájárulások [12. aa) és 12. ba) jogcímek] igénybevételének sajátos szabályai:
– A gyámhatósági határozattal ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, illetve ideiglenes hatállyal elhelyezett beutalt gyermek szociális intézményi tartós elhelyezése esetén a gyermek számára otthont nyújtó ellátást biztosítani köteles helyi önkormányzat a 12. aa) pont szerinti jogosultság alapján járó normatív hozzájárulást veheti igénybe, és azt – időarányosan – átadja a gyermeket ellátó intézményt fenntartó önkormányzat számára.
– Amennyiben a gyermekvédelmi ellátásban részesülő gyermek bölcsődei ellátásban vagy közoktatási szolgáltatásban részesül, akkor az intézményt fenntartó önkormányzat jogosult a feladathoz kapcsolódó e melléklet szerinti normatív hozzájárulásoknak a 17.3. pont kivételével történő igénybevételére is, az ott meghatározott feltételek szerint. A 17.3. pont szerinti ellátás esetén az intézményben elhelyezett gyermekek után a 12. ba) pont szerinti normatív hozzájárulás vehető igénybe.
– A 12. aa) és 12. ba) pontok szerinti ellátásban részesülők gondozási napok szerinti nyilvántartását – elhelyezéstípusonként – a területi gyermekvédelmi szakszolgálat köteles vezetni az ellátást nyújtó intézmények adatszolgáltatása alapján.
Ha a bentlakásos és átmeneti intézmény közoktatási feladatot is ellát, akkor a fenntartó önkormányzat az intézményen belül oktatott tanulók alapján igénybe veheti a feladatokhoz kapcsolódó e melléklet szerinti közoktatási célú normatív hozzájárulásokat és kiegészítő támogatásokat is, az ott meghatározott feltételekkel.
– Gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézményben elhelyezett gyermek lakhelyét annak alapján kell megállapítani, hogy az elhelyezését szolgáló épület melyik településen van.
– Az otthont nyújtó ellátás nevelőszülő, illetve gyermekotthon által történő biztosítása esetén az ellátottak száma éves átlagban nem haladhatja meg a fenntartó által működtetett – a működési engedélyben meghatározott – nevelőszülői, illetve gyermekotthoni összférőhelyszám 100%-át.
Ha a gyermekvédelmi ellátásban részesülő gyermek más önkormányzat által fenntartott intézményben szervezett intézményi étkeztetésben részesül, az étkeztetésért a Gyvt. 146. §-ának (2) bekezdése szerint kell térítési díjat fizetni.
A hozzájárulást nem vehetik igénybe a helyi önkormányzatok a központi költségvetési szerv által fenntartott intézményekben (javítóintézetben, gyermekotthonban, szociális intézményben, büntetés-végrehajtási intézetben stb.) és a központi költségvetés által finanszírozott humánszolgáltatás keretében ellátottak után.
10. A 15–17. pont alatti normatív hozzájárulásokhoz kapcsolódó kiegészítő és értelmező rendelkezések:
a) A közoktatási célú normatív hozzájárulások igénylési és elszámolási feltételeit 2009. január 1-jétől augusztus 31-éig, a 2008/2009. nevelési évre, illetve tanévre a 2008. évi Kvtv. határozza meg. A 2009/2010. nevelési évre, illetve tanévre meghatározott fajlagos összegek törvénnyel e törvény módosítása nélkül is növelhetők.
b) E jogcímek tartalmazzák a Közokt. tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott közoktatási, kötelezően ellátandó szakmai feladatokhoz ezen belül a diáksporthoz, a szabadidős programok szervezéséhez, kulturális neveléshez, továbbá egyes pedagógus-juttatásokhoz a szakkönyvvásárláshoz, a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítéshez, a pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó hozzájárulást.
c) Kizárólag olyan, önkormányzat által fenntartott intézményben ellátott, oktatott létszám után vehetők igénybe a hozzájárulások, amely intézmény alapító okiratában az igényjogosultságot megalapozó tevékenység szerepel és amely OM azonosítóval rendelkezik. A sajátos nevelési igényű tanulók után akkor vehető igénybe a hozzájárulás, ha az intézmény alapító okirata meghatározza a fogyatékosság típusát is. E hozzájárulások az azonosító számmal rendelkező tanulók és alkalmazottak, valamint az óvodai nevelésben és korai fejlesztésben, gondozásban részesülő gyermekek után vehetők igénybe.
d) A hozzájárulások igénybevétele és az elszámolás a megfelelő közoktatási statisztikai adatokra és az azt megalapozó előírt tanügyi okmányokra, valamint a hozzájárulást megalapozó egyéb okmányokra, analitikus nyilvántartásokra épül. Nem korlátozzák az igénybevételt a közoktatási törvénynek a maximális csoport/osztály létszám betartására vonatkozó követelményei, ezt a jogsértő oktatás-szervezést az Oktatási Hivatal hatósági eljárásában vizsgálja és szankcionálja.
e) Az igényjogosultság számításánál jogcímenként előforduló tört létszám esetén – a 15. pont szerinti hozzájárulások kivételével – az általános kerekítési szabályokat kell fenntartói szinten alkalmazni.
f) A 16–17. pont alatti normatív hozzájárulások megállapítása az önkormányzatok által közölt tényleges – az előző év október 1-jei közoktatási statisztikai adatok –, illetve a költségvetési évben induló tanévre becsült, tanévi nyitó létszámok figyelembevételével központilag történik a következő képlet szerint:
| ahol | ||
| Ei | = támogatási előirányzat (Ft), | |
| S1 | = a 2008/2009. tanévi nyitó statisztikai adat (fő), tervezésnél, elszámolásnál tényadat, | |
| F1 | = a 2008/2009. tanévre vonatkozó normatív hozzájárulás fajlagos összege (Ft/fő), | |
| S2 | = a 2009/2010. tanévi nyitó statisztikai adat (fő), tervezésnél becsült, elszámolásnál tényadat, | |
| F2 | = a 2009/2010. tanévre vonatkozó normatív hozzájárulás fajlagos összege (Ft/fő). |
A 16.2.2., 16.2.3. és 17.1. pont alatti hozzájárulási jogcímek esetében a számításnál a fenti képlet helyett a h) és k) pontokban foglalt előírások az irányadók.
Azoknál a jogcímeknél, ahol a létszám megállapítása a d) pont szerinti egyéb tanügyigazgatási dokumentumokra, illetve analitikus nyilvántartásokra épül, az ezek alapján – tanévenként, költségvetési éven belül – számított mutató a tervezés és az elszámolás alapja. Azoknál a jogcímeknél, ahol a mutatót éves átlaglétszámra számítva kell meghatározni, a képletben mindkét tanévre azonos mutató szerepel.
A 15. pont alatti normatív hozzájárulás megállapítása az önkormányzatok által közölt, a 2008/2009. nevelési évi, tanévi tényleges, és a 2009/2010. nevelési évi, tanévi becsült nyitó létszámokból központilag kiszámított közoktatási teljesítmény-mutató alapján történik. A 15. g) pont szerinti teljesítmény-mutató megállapításához figyelembe kell venni az i) pontban foglaltakat is.
A fenntartók saját számításaikhoz, a tervezéshez, illetve az évvégi elszámoláshoz a központi számításokban alkalmazott, a 2008. évi Kvtv. 3. számú melléklete Kiegészítő szabályok 10. f) pontja alatti paraméter-rendszert augusztus 31-éig, az alábbi paraméter-rendszert szeptember 1-jétől alkalmazzák a 2009/2010. nevelési évre, tanévre:
| Intézmény | Évfolyam-csoportok (nyitvatartás) | Gyermekek, tanulók heti foglalkoz- tatási időkerete | Csoport/ osztály átlaglétszám | Közoktatási törvény szerinti pedagógus heti kötelező óraszám | Intézmény- típus- együttható | Tanítási együttható (Teh) | ||
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 = 3/5*6 | ||
| Óvoda (egységes | 1–3. nevelési év | maximum napi 8 óra | 51,0 | 20 | 32 | 0,85 | 1,35 | |
| óvoda- bölcsőde) | napi 8 órát meghaladja | 61,0 | 20 | 32 | 0,85 | 1,62 | ||
| Általános | 1–2. évfolyam | 26,4 | 21 | 22 | 1,0 | 1,20 | ||
| iskola | 3. évfolyam | 26,8 | 21 | 22 | 1,0 | 1,22 | ||
| 4. évfolyam, fejlesztő iskolai tanulók évfolyamtól függetlenül | 30,6 | 16 | 22 | 1,0 | 1,39 | |||
| 5–6. évfolyam | 34,0 | 23 | 22 | 1,0 | 1,55 | |||
| 7. évfolyam | 38,8 | 23 | 22 | 1,0 | 1,76 | |||
| 8. évfolyam | 38,8 | 20 | 22 | 1,0 | 1,76 | |||
| Középfokú | 9–10. évfolyam | 46,6 | 28 | 22 | 1,1 | 2,33 | ||
| iskola | 11. évfolyam | 55,1 | 28 | 22 | 1,1 | 2,76 | ||
| 12–13. évfolyam | 55,1 | 26 | 22 | 1,1 | 2,76 | |||
| Szakképzés elméleti képzés | Felzárkóztató 9. évfolyam, szakiskola, szakközépiskola első– harmadik szakképzési évfolyama | 40,6 | 28 | 22 | 1,1 | 2,03 | ||
| Szakiskola, szakközépiskola harmadikat követő további szakképzési évfolyama | 40,6 | 26 | 22 | 1,1 | 2,03 | |||
| Alapfokú művészet- oktatás | Zeneművészeti ág – egyéni foglalkozás keretében szervezett – előképző, alapképző és továbbképző évfolyama | 5,7 | 8 | 22 | 0,64 | 0,17 | ||
| Képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ág előképző, alapképző és továbbképző évfolyama, zeneművészeti ágon csoportos főtanszakos oktatás | 5,7 | 10 | 22 | 0,3 | 0,08 | |||
| Kollégiumi, externátusi nevelésre, oktatásra szervezett foglalkoztatási csoportok | 38,0 | 25 | 30 | 1,026 | 1,30 | |||
| Napközis/ tanulószobai, iskolaotthonos foglalkoztatás | 1–4. évfolyamos napközis foglalkoztatás | 22,5 | 25 | 23 | 0,25 | 0,24 | ||
| 5–8. évfolyamos napközis/tanulószobai foglalkoztatás | 15,0 | 25 | 23 | 0,25 | 0,16 | |||
| 1–3. évfolyamon iskolaotthonos oktatás | 22,5 | 21 | 22 | 0,26 | 0,27 | |||
| 4. évfolyamon iskolaotthonos oktatás | 22,5 | 16 | 22 | 0,26 | 0,27 | |||
g) Az f) pontban foglaltak nem alkalmazhatók,
– ha a 15. d) szerinti – a szakképzési törvény rendelkezéseinek megfelelően, a szakképzési évfolyamokon szervezett – szakmai elméleti oktatás tört tanéves rendszerben folyik,
– ha a 16.1.2. pont szerinti iskolai szakmai gyakorlati képzés tört tanéves rendszerben, vagy részben iskolai, részben – együttműködési megállapodás alapján – nem iskolai tanműhelyben folyik,
– ha részben az iskolai tanműhelyben, – együttműködési megállapodás alapján – részben más helyi önkormányzat által fenntartott központi képzőhelyen, vagy nem iskolai tanműhelyben folyik,
– ha a 15. f), illetve 17.3. pont szerinti kollégiumi (externátusi) nevelés, ellátás, elhelyezés a tanéven belüli félévre, vagy tanéven belüli időszakos elhelyezésre korlátozódik, beleértve a 16.2.1. pont alatti a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók kollégiumi (externátusi) nevelését, ellátását, elhelyezését is.
Az érintett tanulók után igényelt hozzájárulás tervezése, elszámolása a tanévenként az iskolai szakmai elméleti, illetve gyakorlati szakképzésben, kollégiumi elhelyezésben töltött időszak figyelembevételével számított létszám alapján történik. Ha a 15. d) és 16.1.2. pont szerinti szakképzés tört tanéves rendszerben folyik, valamint a 15. f) pont alatti kollégiumi elhelyezésre tört tanévben kerül sor és ezzel összefüggően változik a tanulók létszáma, az érintett tanulók után a hozzájárulás igénylése és elszámolása az egyes félévekben oktatott, illetve kollégiumban elhelyezett létszám – a félévváltások időpontjához igazodóan – 1/12, 7/12, illetve 4/12 részének átlaga alapján történik. A képzési program szerint iskolai, központi képzőhelyi és nem iskolai (változó) képzőhelyen történő, az egyes helyszíneken zajló gyakorlati képzésre fordított idő arányában, illetve a kollégiumi szolgáltatás igénybevétele arányában kell megosztani a tanulók létszámát. Amennyiben az előbbiek szerint számítható létszám nem egész szám (tört létszám), akkor a fenntartói szinten összesített mutatószámnál a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni.
h) A 16.2.2. és 16.2.3. pont szerinti hozzájárulás a 2009. naptári évben az ezen ellátásokat igénybe vevő hetente ellátott gyermek/tanuló létszámból számított 12 havi – havonkénti – átlaglétszámok éves összesítése és tízzel elosztott létszáma után igényelhető. A heti ellátotti létszám megállapításakor egy gyermek csak egyszer vehető figyelembe, függetlenül attól, hogy a hét egy vagy több napján, illetve egyéni, illetve csoportos foglalkozás keretében biztosították számára a Közokt. tv.-ben, valamint a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 8. és 9. §-ában foglalt követelményeknek megfelelő időkeretekben az ellátást. Az elszámolás az előbbiek szerint számított tényleges átlaglétszám alapján – 8/12-ed súllyal a 2008. évi Kvtv.-ben, 4/12-ed súllyal pedig az e törvényben meghatározott fajlagos mérték figyelembevételével – történik. A súlyozásnál az f) pont képletének kerekítési szabályát kell alkalmazni.
i) A 15. g) pont szerinti, a napközis és tanulószobai foglalkozás szervezéséhez a foglalkozásokon részt vevő tanulók után a 2009. évi költségvetési évre – szeptember 1-jétől időarányosan 4 hónapra – a 2009/2010. tanévi becsült átlaglétszám alapján tervezhető, illetve igényelhető a hozzájárulás. Az elszámolásnál a foglalkozási naplók szerint a 2009/2010. tanévre, a naponként összesített tényleges létszámot 62 nappal kell elosztani. A 2008/2009. tanévre – a január 1-jétől augusztus 31-éig időarányosan 8 hónapra – a 2008. évi Kvtv. alapján figyelembe vehető létszámot pedig 123 nappal kell osztani. Ha a tanévek átlagában a Közokt. tv. 53. §-ának (4) bekezdésében foglalt időkeret legalább 75%-át nem éri el a tényleges foglalkoztatási órák száma, a hozzájárulásra való igényjogosultság számításánál a foglalkozáson résztvevők átlaglétszámát kettővel el kell osztani. Abban az esetben, ha a tanulók számára a Közokt. tv. 53. §-ának (4) bekezdésben meghatározott időkereten felüli foglalkoztatást is szerveznek, nem igényelhető egy tanuló után ezen a jogcímen többszörös hozzájárulás.
j) A nemzeti, etnikai kisebbségi oktatáshoz meghatározott 16.3. ponton belüli kiegészítő hozzájárulások igénylésének együttes feltételei a következők:
– a nevelési-oktatási intézmény alapító okirata tartalmazza a nemzeti-etnikai kisebbségi feladatok ellátását, és
– a nemzeti, etnikai kisebbségek óvodai nevelését vagy iskolai nevelését és oktatását a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermek szülőjének, gondviselőjének írásban benyújtott igénye alapján szervezzék, és
– amennyiben az óvoda, iskola olyan településen működik, ahol nem jött létre települési és területi kisebbségi önkormányzat, illetve nincsen kisebbségi szószóló, be kell szerezni az országos kisebbségi önkormányzat nyilatkozatát, mely szerint az oktatási intézmény nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot lát el,
– a kisebbségi nyelvek oktatására fordított heti kötelező tanórák évfolyamonkénti átcsoportosítása esetén is – a romani és beás kisebbségi nyelvoktatás kivételével – csak azok után a tanulók után vehetők igénybe a hozzájárulások, akik az adott tanévben legalább heti három órában tanulják a kisebbség nyelvét.
k) A 17.1. pont alatti, a gyermek és tanulói intézményi étkeztetéshez kapcsolódó hozzájárulások az étkeztetést igénybe vevő, térítési díj-kedvezményre jogosult gyermekek, tanulók 2009. évi becsült átlaglétszáma és az étkezési napok száma alapján tervezhető, illetve igényelhető. A hozzájárulás szempontjából a szervezett intézményi (óvodai, kollégiumi, iskolai) étkeztetésben résztvevők számának megállapításánál egy fő – függetlenül attól, hogy többszöri étkezésben is részt vesz – csak egy létszámként és egy jogcímen szerepelhet. Az igényjogosultság szempontjából egy fő létszámnak az a gyermek, tanuló számít, akinek naponta legalább a déli, többfogásos, meleg, főétkezés az intézmény által szervezett keretek között biztosított. Az elszámolás dokumentuma az élelmezési nyilvántartás és a térítési díj-kedvezményre való jogosultságot alátámasztó irat (határozat). Az étkezésben résztvevők naptári évre, naponként összesített éves létszámát el kell osztani óvodai étkeztetés esetén 220 nappal, kollégiumi étkeztetés esetén 200 nappal, iskolai étkeztetés esetén 185 nappal. A nyári szünidőben szervezett napközi ellátáshoz (üdültetéshez, táboroztatáshoz, egyéb szabadidős programhoz) kapcsolódóan biztosított szervezett étkeztetésben résztvevők létszáma az előbbi számításokban nem vehető figyelembe.
l) Intézményi társulás óvodájába, általános iskolájába járó gyermekek, tanulók jogcímén a 2010/2011. tanévben az 5–7. évfolyamon, a 2011/2012. tanévben az 5–8. évfolyamon szervezett osztályban tanulók után abban az esetben lesz igényelhető hozzájárulás, ha az érintett évfolyamokon tanulók esetében az osztály átlaglétszám – az érintett évfolyamokon együttesen – eléri a Közokt. tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti osztály átlaglétszámnak a 60%-át.
m) A tanulók tankönyvellátásának támogatását szolgáló 17.2. pont alatti hozzájárulásból, az iskolai tankönyvvásárláshoz nyújtott fenntartói támogatásból az iskolai könyvtár, könyvtárszoba részére a normatív ajánlott és kötelező olvasmány, digitális tananyag, oktatási program is beszerezhető tankönyv helyett, ha az iskolában a nevelő és oktató munkához, vagy annak egy részéhez nem alkalmaznak tankönyvet.
A 15–17. pont szerinti hozzájárulásra jogosult a helyi önkormányzat és a többcélú kistérségi társulás az általa fenntartott intézményekben nyújtott szolgáltatások alapján, továbbá az a fenntartó is, amely a szolgáltatást a Ttv. 8., 9. és 16. §-a szerinti intézményi társulás keretében biztosítja.
A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakhely szerint az adózók által 2007. évre bevallott, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által településenként kimutatott (a továbbiakban: településre kimutatott) személyi jövedelemadó 40%-a illeti meg az A) és B) pontban meghatározott szabályok szerint. Az A)–B) pontban foglaltakat helyi önkormányzatonként részletezve az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 64. §-ának (3) bekezdésében meghatározott PM–ÖM együttes rendeletben (a továbbiakban: PM–ÖM együttes rendelet) kell közzétenni.
| Előirányzat: | 649 349,8 millió forint |
A) A települési önkormányzatot megilleti a településre kimutatott személyi jövedelemadó 8%-a.
| Előirányzat: | 129 870,0 millió forint |
B) A helyi önkormányzatokat a településre kimutatott személyi jövedelemadó 32%-a illeti meg az I–III. pont szerint.
I. E törvény 3. számú melléklete jogcímeihez átengedett személyi jövedelemadó
| Előirányzat: | 406 248,1 millió forint |
II. A megyei önkormányzatok személyi jövedelemadó-részesedése
| Előirányzat: | 12 746,7 millió forint |
Ebből minden megyei önkormányzatot megillet:
| a) egységesen | 370 millió forint, | |
| b) a megye 2008. január 1-jei lakosságszáma után | 120 forint/fő, | |
| c) a megyei fenntartású intézményekben ellátottak után | 20 755 forint/fő. |
A c) pontban az ellátottak számbavételénél az e törvény 3. számú mellékletének 11. h)–j), 12., 14. számú jogcíméhez kapcsolódó ellátott, a 13. a) jogcímhez kapcsolódó férőhely, valamint – a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 10. a) pontjában foglaltak figyelembevételével számított 2009. évi – a 15., 16.1., 16.2.2., 16.2.3., 16.3., 16.4., 16.5.1., 17.1. számú jogcímhez kapcsolódó gyermek, tanuló létszámot együttesen kell alapul venni.
A B)/I. és a B)/II. c) pont szerinti személyi jövedelemadó összege az e törvény 3. számú mellékletének idekapcsolódó normatív támogatásait és hozzájárulásait megalapozó mutatószámok alakulását követi.
III. A települési önkormányzatok jövedelemdifferenciálódásának mérséklése
| Előirányzat: | 100 485,0 millió forint |
1. Azoknál a települési önkormányzatoknál, amelyeknél az A) pont szerinti személyi jövedelemadó-bevétel és a 2. pont szerinti iparűzési adóerő-képesség – a 2008. január 1-jei lakosságszámra – együttesen számított egy főre jutó összege nem éri el a 4. pontban szereplő összeget, a bevétel e szintig kiegészül.
Ha az egy főre jutó összeg nagyobb a 4. pontban szereplő összegnél, akkor a központi költségvetési kapcsolatból származó forrásokból az önkormányzatot együttesen megillető összeg az 5. pontban szereplő számítási módszer alapján csökkentésre kerül. (A kiegészítés és a csökkentés a továbbiakban együtt: jövedelemkülönbség mérséklése.)
Az önkormányzatok közigazgatási státuszát a 2008. augusztus 1-jei állapotnak megfelelően a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal adatai alapján kell figyelembe venni.
2. E törvény szempontjából iparűzési adóerő-képesség a költségvetési évben a települési önkormányzat iparűzési adóelőlegét meghatározó adóalap 1,4%-a.
2.1. Azon települési önkormányzatok esetében, amelyek 2008. július 1-jén hatályos iparűzési adóról szóló rendelettel rendelkeznek, a 2009. évi iparűzési adóelőleget meghatározó, településre jutó adóalap (a továbbiakban: adóalap):
a 2008. teljes évről benyújtott iparűzési adóbevallásokban szereplő – a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján megállapított – adóalap, amelyet
2.1.1. növelni kell:
a) a 2008. töredék évre szóló adóbevallás adóalapjának évesített összegével.
Töredék év:
– a 2008. július 1-je előtt, 2008. év közben bevezetett iparűzési adóról szóló rendelet hatálybalépésétől december 31-éig terjedő időszak,
– az állandó jellegű vállalkozási tevékenységet az önkormányzat illetékességi területén 2008. év közben kezdő, és azt 2008-ban meg nem szüntető adózó bevallásában szereplő időszak. (Megszűntnek tekintendő a vállalkozás abban az esetben is, ha az adott önkormányzat illetékességi területén telephelyét felszámolja.)
b) a 2008. évről bevallási kötelezettséget nem teljesítő vállalkozások, illetve a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók utolsó, teljes évről szóló bevallásában szereplő adóalappal, ennek hiányában az utolsó bevallásban szereplő adóalap évesített összegével. Az utolsó bevallásban szereplő adóalapot figyelmen kívül kell hagyni, ha:
– a vállalkozást bírósági végzés alapján a cégjegyzékből 2008. december 31-éig törölték,
– a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő tevékenységéből származó bevétele 2008. évben nem haladta meg a 600 000 forintot,
– az ideiglenes építőipari tevékenységet folytató, illetőleg természeti erőforrást feltáró vagy kutató adóalany 2008. évben, az önkormányzat illetékességi területén végzett tevékenységének időtartama nem érte el a 181 napot,
– az egyéni vállalkozó vállalkozói igazolványát 2008. december 31-éig – az okmányirodai nyilvántartás szerint – visszaadta vagy visszavonták,
c) az előtársaságok 2009. évben benyújtott záró adóbevallásában szereplő adóalappal,
d) a 2009-ben kezdő vállalkozások várható adóösszegéből számított adóalappal, kivéve az ugyanazon évben megszűnő és záró adóbevallást benyújtó vállalkozások adóalapját,
e) a 2009-ben megszűnő vállalkozások 2009. évben benyújtott záró adóbevallásában szereplő adóalappal;
2.1.2. csökkenteni kell:
a) a 2008. december 31-ével megszűnt vállalkozások adóbevallásában szereplő – a számításban figyelembe vett – adóalappal,
b) a 2009-ben megszűnő és záró adóbevallást beadó vállalkozások 2008. évről szóló bevallásában szereplő – a számításban figyelembe vett – adóalappal,
c) a 2009-ben megszűnő és záró adóbevallást beadó vállalkozások bírósági végzés szerint kielégíthetetlen iparűzési adófizetési kötelezettségéhez kapcsolódó – a számításban figyelembe vett – adóalappal,
d) a 2009-ben naptári évtől eltérő üzleti évet választó és ezzel kapcsolatban 2009-ről adóbevallást beadó vállalkozások 2008. évről szóló bevallásában szereplő – a számításban figyelembe vett – adóalappal.
2.1.3. A 2.1.1. és a 2.1.2. alapján számított adóalapot korrigálja
a) a 2008-ra, illetve 2009-re vonatkozó, 2009. évben benyújtott önellenőrzési adóalap-változás,
b) a 2008. évet megelőző évek önellenőrzése miatt 2009. évben
– visszatérítésre vagy befizetésre kerülő, továbbá
– az önkormányzatot megillető adóra, illetve fennálló adótartozásra elszámolásra kerülő iparűzési adó adóalapja,
c) a számításban figyelembe vett „nulla” összegű adóalapra megfizetett iparűzési adóhoz kapcsolódó adóalap,
d) az önkormányzatok szerződésben rögzített adóbevétel megosztásának arányában az olyan vállalkozás adóalapja, amely az önkormányzatok együttműködése révén telepedett le az egyik, megállapodásban szereplő önkormányzat területén.
2.2. Azon települési önkormányzatok esetében, amelyek 2008. július 1-jén hatályos iparűzési adóról szóló rendelettel rendelkeztek, és azt 2008. július 1-je és 2009. december 31-e között hatályon kívül helyezték, a 6. pontnak megfelelő elszámoláskor az iparűzési adóerő-képességükben érvényesítendő adóalap megegyezik a 2.1. pont szerinti, 2008. teljes évi adóalappal, figyelembe véve
a) a 2.1.1. pont szerinti növelő tényezők közül az a) és b) pontot azzal, hogy az a) pont szerinti évesítendő töredék évnek számít az önkormányzat által 2008. július 1-je és 2008. december 31-e között hatályon kívül helyezett iparűzési adóról szóló rendeletnek megfelelően az adóbevallásokban megjelenő időszak,
b) a 2.1.2. pont szerinti csökkentő tényezők közül az a) pontot, és
c) a 2.1.3. pont szerinti adóalap korrigáló tényezőket.
2.3. Ha a települési önkormányzat 2008. július 1-jén nem rendelkezett hatályos iparűzési adóról szóló rendelettel, az iparűzési adóerő-képessége megegyezik az önkormányzattípus, azon belül népességszám szerinti kategóriába tartozó önkormányzatok 2.1. pont szerinti adóerő-képességének – a legalacsonyabb és legmagasabb adóerő-képességű önkormányzatok egy-egy tizede figyelmen kívül hagyásával – számított átlagával.
3. A települési önkormányzat a jövedelemkülönbség mérséklés meghatározásához a 2009. évi iparűzési adóerőképességéről az Áht. 64. §-ának (1) bekezdése szerinti mutatószám-felmérés során adatot szolgáltat a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatósága illetékes megyei szervezeti egysége (a továbbiakban: Igazgatóság) részére.
3.1. A települési önkormányzat iparűzési adóerő-képessége évközi alakulását figyelembe véve módosíthatja jövedelemkülönbség mérséklését, az Áht. 64. §-a (5) bekezdésének megfelelően. A normatív hozzájárulások alakulásának jövedelemkülönbség mérséklésre gyakorolt hatása csak az év végi elszámolás során érvényesül.
4. A jövedelemkülönbségek mérséklésénél településnagyság szerint figyelembe veendő lakosonkénti értékhatár forintban:
| a) község 500 főig | 36 791 | |
| b) község 501–2000 főig | 37 350 | |
| c) község 2000 fő felett | 38 225 | |
| d) város 10 000 főig | 39 800 | |
| e) város 10 000 fő felett | 42 000 | |
| f) megyei jogú város | 45 933 | |
| g) főváros (kerületekkel együtt) | 52 400 |
Az a)–f) pontban szereplő, térségi feladatokat is ellátó települési önkormányzatok esetén az értékhatár a B/II. c) pont szerinti fajlagos összeg kétszerese és e törvény 3. számú melléklet 12., 13. a) pont szerinti ellátott, a 15. c)–f), 16.1. pont szerinti tanulók, a 16.3., 16.4., 16.5.1. és 17.1. pontokból a középiskolában, szakiskolában és a szakképző évfolyamon tanulók, illetve kollégiumban elhelyezettek – a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 10. a) pontjában foglaltak figyelembevételével számított 2009. évi – együttes száma szorzatának a település 2008. január 1-jei lakosságszámára vetített összegével tovább nő.
5. A 4. pont szerinti értékhatár %-ában a levonás sávonkénti számítása:
| A 4. pontban szereplő értékhatár %-ában sávonként | Sávonként a levonásra kerülő egy főre jutó összeg | A normatív hozzájárulásból levonásra kerülő összeg | |||
| %-ban | forint/fő | %-ban | forint/fő | 4. oszlop összesen x a település 2008. január 1-jei lakosságszáma forintban | |
| 1. | 2. | 3. | 4. | 5. | |
| 100–125 | 0 | – | |||
| 125–150 | 25 | – | |||
| 150–170 | 35 | – | |||
| 170–180 | 50 | – | |||
| 180–200 | 80 | – | |||
| 200 felett | 90 | – | |||
| Levonandó összesen: | – | – | |||
a) A levonandó összeg nem lehet több, mint a települési önkormányzatot – beleértve a települési és területi kisebbségi önkormányzatokat is – a kötelezően ellátandó feladatai után e törvény 3. számú melléklet 1., 5., 7–10., 11. b)–k), 14., 15. a), b), g), 16.6.2. pontok, valamint a 16.2.1, 16.3., 16.4., 16.5.1., 17.1., 17.3. pontokból az óvodás és 1–8 évfolyamon tanulók alapján 2009-ben megillető normatív hozzájárulás összegének 80%-a.
b) Községi önkormányzatoknál a levonandó összeg felső határába nem számít bele az intézményfenntartó települést megillető 16.6.2. jogcím szerinti normatív hozzájárulás 2009. évi összege.
A közoktatási célú normatív hozzájárulások a) és b) pont szerinti számítása a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 10. a) pontjában foglaltak figyelembevételével történik.
6. A települési önkormányzatnak az Áht. 64. §-a (7) bekezdésének megfelelően év végén el kell számolnia a 2009. évi végleges iparűzési adóerő-képesség és a normatív hozzájárulások év végi alakulásának jövedelemkülönbség mérséklésre gyakorolt hatásával.
6.1. A normatív hozzájárulások év végi alakulásának a jövedelemkülönbség mérséklésre gyakorolt hatásával való külön elszámolást igénybevételi kamatfizetési kötelezettség nem terheli.
6.2. Ha a PM–ÖM együttes rendeletben közzétett jövedelemkülönbség mérséklés, és a 2009. évi végleges iparűzési adóerő-képesség alapján – a normatív hozzájárulások évközi elmozdulása figyelmen kívül hagyásával – számított jövedelemkülönbség mérséklés (a továbbiakban: számított jövedelemkülönbség mérséklés) közötti különbség pozitív előjelű és meghaladja a PM–ÖM rendeletben közzétett jövedelemkülönbség mérséklés abszolút értékének 10%-át, a települési önkormányzat a különbség után igénybevételi kamatot fizet, az alábbiak szerint:
a) ha az önkormányzat az Áht. 64. §-a (5) bekezdésének aa) és ab) pontja szerinti időpontig mond le jövedelemkülönbség mérséklésről, a lemondást igénybevételi kamat nem terheli,
b) ha az önkormányzat az Áht. 64. §-a (5) bekezdésének ac) pontja szerinti időpontig mond le jövedelemkülönbség mérséklésről, a lemondást a jegybanki alapkamatnak megfelelő igénybevételi kamat terheli,
c) ha az év végi elszámolás során, vagy az Igazgatóság Áht. 64/D. §-a szerinti felülvizsgálati eljárása keretében a számított jövedelemkülönbség mérséklés alapján visszafizetési kötelezettség kerül megállapításra, azt a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő igénybevételi kamat terheli.
6.3. A 6.2. pontban meghatározott különbség számítás során az alábbiakat – ha azok növelik a 2.1. pont szerinti adóalapot – figyelmen kívül kell hagyni:
– a 2009. július 15. után benyújtott előtársasági záró adóbevallást,
– a 2009-ben kezdő vállalkozások 2009. július 15. után közölt várható adóösszeget,
– a 2009-ben megszűnő vállalkozások 2009. július 15. után benyújtott záró adóbevallását,
– a naptári évtől eltérő üzleti évet választó vállalkozás 2009. július 15. után benyújtott adóbevallását,
– a 2009. július 15. után benyújtott önellenőrzést,
– az önkormányzati adófelderítést.
6.4. A jövedelemkülönbség mérséklés év végi elszámolásának az Áht. 64/D. §-a szerinti felülvizsgálata során az Igazgatóság betekinthet az önkormányzatnál rendelkezésre álló, adótitkot is tartalmazó okiratokba, dokumentumokba, valamint az iparűzési adóbevallással kapcsolatos iratokba.
7. Az elszámolás során a véglegezett beszámítási összeg 25%-a, de legfeljebb az önkormányzat által – saját forrásaiból – 2009-ben beruházásra felhasznált összeg visszaigényelhető. A beruházási saját forrás: a beruházási kiadás csökkentve a beruházási célú
– állami támogatásokkal,
– támogatásértékű bevételekkel és
– államháztartáson kívülről átvett pénzeszközökkel.
8. A 2009. évi jövedelemkülönbség mérsékléséről történő év végi elszámoláskor megmaradó összeg a kiegészítésben részesülő önkormányzatokat – a 4. a)–g) pontban megjelölt értékhatár és a lakosságszám alapján számított összeg arányában – megilleti.
1. Lakossági közműfejlesztés támogatása
