| Előirányzat: | 1 350,0 millió forint |
A támogatás a magánszemélyek közműfejlesztési támogatásáról szóló 262/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet szerint igényelhető.
2. Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása
| Előirányzat: | 4 500,0 millió forint |
Az előirányzat azon települések támogatására szolgál, amelyekben az önkormányzati, az állami és egyéb szolgáltatók által végzett lakossági közműves ivóvízellátás és szennyvízszolgáltatás, valamint a más vízközmű társaságtól vásárolt (átvett) lakossági célú ivóvíz ráfordításai magasak. A támogatás az önkormányzatok között az igénybejelentést megelőző egyéves időszak lakossági fogyasztásának mennyisége, az ebben várható változások és a szolgáltatás tényleges, illetve várható ráfordításai figyelembevételével kerül elosztásra.
Az előirányzat szolgál részbeni fedezetül az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatai ráfordításainak támogatására is azon helyi önkormányzatok esetén, amelyek az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat határozata alapján kötelesek a településen élők részére az egészséges ivóvizet zacskós vagy palackos kiszerelésben, illetve tartálykocsis szállítással biztosítani.
Felhatalmazást kap a környezetvédelmi és vízügyi miniszter, hogy a támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának és elszámolásának részletes szabályait – az önkormányzati miniszter, a pénzügyminiszter, az egészségügyi miniszter, valamint a szociális és munkaügyi miniszter véleményének kikérésével – 2009. január 31-éig rendeletben állapítsa meg. Az igényekről a – Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által vezetett – tárcaközi bizottság javaslata alapján a környezetvédelmi és vízügyi miniszter dönt.
3. Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása
| Előirányzat: | 150,0 millió forint |
Az előirányzat a meglévő közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartására szolgál, ha az említett eszközökön végzendő munkákat – kivételes esetben új eszköz beszerzését – a műszaki előírások vagy a műszaki állapot szükségessé teszik, és az eszközöknek a felújítás utáni tartós használata biztosítva van. Méltányolandó kistérségi foglalkoztatás-politikai szempontok esetén lehetőség van a működtetés támogatására is. Az összegnek azon települési önkormányzatok közötti elosztásáról, amelyeknek az említett eszközök a tulajdonában és működtetésében vannak, vagy amelyeknek közigazgatási területén az említett eszközöket közforgalmú, közútpótló jelleggel, érvényes engedély birtokában működtetik, tárcaközi bizottság javaslata alapján a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter dönt. A tárcaközi bizottságot a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium vezeti.
Felhatalmazást kap a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter, hogy a támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának és elszámolásának részletes szabályait – az önkormányzati miniszter, valamint a pénzügyminiszter véleményének kikérésével – 2009. február 15-éig rendeletben állapítsa meg.
4. Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása
| Előirányzat: | 85,0 millió forint |
Az előirányzat 70%-a schengeni külső határszakaszokon (a magyar-ukrán, a magyar-román, a magyar-szerb és a magyar-horvát határszakaszokon), 30%-a a schengeni belső határszakaszokon (a magyar-osztrák, a magyar-szlovén és a magyar-szlovák határszakaszokon) közúti határátkelőhelyet fenntartó települési önkormányzatok támogatását szolgálja. Az önkormányzatok részére a támogatás összege – az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által szolgáltatott – 2007. évi közúti ki- és belépési (személyi- és járműforgalmi) adatok arányában kerül megállapításra, azonban a támogatás összege önkormányzatonként nem lehet kevesebb 20 ezer forintnál. A támogatás elsősorban a határátkelőhely tisztántartása, megközelíthetősége érdekében felmerülő működési célú kiadásokra fordítható a személyi jellegű kiadások kivételével.
A támogatás folyósításáról a 2007. évi közúti ki- és belépési adatok arányában – a 2008. évben felosztott támogatási összeggel megegyezően – az Önkormányzati Minisztérium 2009. március 25-éig egy összegben intézkedik.
5. Települési és területi kisebbségi önkormányzatok támogatása
| Előirányzat: | 1 560,0 millió forint |
E jogcímről feladatarányos támogatásra jogosultak a települési és fővárosi kerületi (a továbbiakban együtt: települési) kisebbségi önkormányzatok, továbbá a fővárosi és megyei (a továbbiakban együtt: területi) kisebbségi önkormányzatok. A támogatás a települési és területi kisebbségi önkormányzatok működését és a kisebbségi közügyeknek ezen önkormányzatok által történő ellátását szolgálja. A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályait a kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből nyújtott feladatarányos támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló 375/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet szabályozza.
6. Kiegészítő támogatás nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz
| Előirányzat: | 1 100,0 millió forint/év |
a) Igényelhetik azok a helyi önkormányzatok, amelyek a nemzetiségi nyelvű vagy nemzetiségi kétnyelvű nevelési-oktatási feladatokat ellátó iskola fenntartását bevételi forrásaik hiánya miatt nem tudják a jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelően biztosítani. A támogatást igényelhetik azok a helyi önkormányzatok is, amelyek a 2008/2009. tanévig az általuk fenntartott nemzetiségi nyelvoktató iskolában a kétnyelvű nemzetiségi oktatást felmenő rendszerben legalább a 2. évfolyamig bevezették, továbbá a csak szlovén nemzetiségi nyelvoktató iskolával rendelkező helyi önkormányzatok is.
b) Igényelhetik azok az 1 100 fő lakosságszám alatti településen működő, nemzetiségi nyelvű vagy nemzetiségi kétnyelvű nevelést biztosító óvodát, illetve nemzetiségi nyelvoktató iskolát fenntartó önkormányzatok is, amelyek az óvoda, iskola fenntartását bevételi forrásaik hiánya miatt nem tudják a jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelően biztosítani.
c) Igényelhetik a nemzetiségi anyanyelvű, nemzetiségi kétnyelvű, nemzetiségi nyelvoktató iskolát, illetve cigány kisebbségi oktatást biztosító iskolát fenntartó helyi önkormányzatok a kisebbségi oktatás tankönyveinek beszerzéséhez, és szakmai szolgáltatások igénybevételéhez.
d) Igényelhetik a helyi önkormányzatok a szomszédos országokkal kötött kisebbségvédelmi megállapodások alapján működő kisebbségi vegyes bizottságok tevékenységéről és ajánlásairól szóló 2175/2005. (VIII. 26.) kormányhatározattal kihirdetett kisebbségi vegyes bizottságok ajánlásaiban megfogalmazott, közoktatást érintő önkormányzati feladatok ellátásához, valamint az anyaországi kapcsolattartás feladataihoz.
Felhatalmazást kap az oktatási és kulturális miniszter, hogy az e pontban meghatározott támogatások igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait – a pénzügyminiszter véleményének kikérésével, valamint az önkormányzati miniszter egyetértésével – 2009. február 15-éig rendeletben állapítsa meg.
7. Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás, múzeumok szakmai támogatása
| Előirányzat: | 710,0 millió forint |
Igényelhetik a helyi önkormányzatok az általuk fenntartott nyilvános könyvtár állománygyarapításához, a közművelődési infrastruktúra technikai, műszaki fejlesztéséhez, valamint az általuk fenntartott múzeumok szakmai fejlesztéséhez.
Felhatalmazást kap az oktatási és kulturális miniszter, hogy a támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályait – a pénzügyminiszter, valamint az önkormányzati miniszter véleményének kikérésével – 2009. február 15-éig rendeletben állapítsa meg.
8. Helyi önkormányzatok hivatásos zenekari és énekkari támogatása
| a) Előirányzat: | 1 360,0 millió forint |
Igényelhetik a helyi önkormányzatok, ha hivatásos zenekart és/vagy énekkart tartanak fenn, illetve abban az esetben, ha olyan hivatásos zenekart és/vagy énekkart támogatnak, amellyel a zene-, illetve énekkar működtetésére a helyi önkormányzat 2008. szeptember 1-jéig hosszú távú – legalább 5 éves – közszolgáltatási szerződést kötött.
| b) Előirányzat: | 300,0 millió forint |
Igényelhetik a helyi önkormányzatok az Oktatási és Kulturális Minisztérium kiemelt művészeti célokra kiírt pályázati felhívása alapján olyan hivatásos zenei előadó-művészeti szervezetek számára, amelyekkel az önkormányzat közszolgáltatási szerződést kötött és az a) pont alapján nem jogosultak támogatásra.
A támogatás, valamint a pályázat igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályairól az oktatási és kulturális miniszter – a pénzügyminiszter véleményének kikérésével – 2009. február 20-áig rendeletet ad ki.
9. Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása
| Előirányzat: | 5 090,0 millió forint |
A központi költségvetés hozzájárulást biztosít a helyi önkormányzatoknak és a többcélú kistérségi társulásoknak az általuk fenntartott intézményekben biztosított feladatellátás racionálisabb megszervezése folytán felszabaduló létszám miatti, 2008. szeptember 30. napját követően hozott döntéseikhez kapcsolódó 2008. és 2009. években esedékes jogszabályi kötelezettségeik teljesítéséhez.
Ha az érintett személy jogviszonya korengedményes nyugdíjazás miatt szűnik meg, a nyugdíjazással kapcsolatos költségek megtéríthetők, ha azok összege nem haladja meg a jogviszony felmentéssel történő megszűnése esetén járó támogatás összegét.
Amennyiben a korengedményes nyugdíjazással együttjáró költségek meghaladják a felmentés esetén járó támogatás mértékét, akkor a korengedményes nyugdíjazás esetében is csak az az összeg illeti meg a helyi önkormányzatot, illetve többcélú kistérségi társulást, amely felmentés esetében járna.
A támogatás feltétele, hogy az önkormányzati, illetve többcélú kistérségi társulási szintű létszámcsökkentéssel kapcsolatban meghozott döntés egyidejűleg az álláshely megszüntetését is jelentse. További feltétel, hogy a megszüntetett álláshely legalább 5 évig nem állítható vissza, kivéve, ha törvényből, kormányrendeletből vagy miniszteri rendeletből adódó többletfeladatok ezt indokolttá teszik.
A pályázat benyújtása három ütemben történik, az egyes ütemek határideje: I. ütem 2009. április 10., II. ütem 2009. július 10., III. ütem 2009. szeptember 28.
Felhatalmazást kap az önkormányzati miniszter, hogy a támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályait – a pénzügyminiszter véleményének kikérésével – 2009. február 15-éig rendeletben állapítsa meg.
E törvény egyúttal felhatalmazza a támogatási igények jogosságát elbíráló szervet, hogy a benyújtott pályázatokban megnevezett személyek foglalkoztatási jogviszonyának megszüntetésével kapcsolatos alábbi személyes adatait teljeskörűen megismerhesse, kezelhesse:
– név, anyja neve, születési név,
– születési hely, születési idő,
– lakcím,
– a munkaviszony megszűnés/megszüntetés jogcíme,
– szolgálati és közszolgálati idő,
– besorolás és munkakör megnevezése,
– a foglalkoztatási jogviszony kezdetének és megszűnésének időpontja,
– a munkavégzés alóli felmentés kezdő és záró időpontja,
– a foglalkoztatási jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó kifizetésekre vonatkozó adatok (felmentés és végkielégítés összege),
– a felmentés indokául szolgáló adat,
– a munkaviszonnyal kapcsolatos azonosító kód.
Az adatkezelés célja a költségvetési támogatási igények jogszerű elbírálása, ellenőrzése, és folyósítása. A kezelt személyes adatokat a támogatási döntést követő 5 év elteltével oly módon kell fizikailag megsemmisíteni, hogy helyreállításuk ne legyen lehetséges.
Ez az előirányzat szolgál
– a helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások létszámcsökkentési döntéseivel kapcsolatos egyszeri költségvetési támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről szóló 15/2008. (III. 27.) ÖTM rendelet,
– az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság feltételeivel rendelkező, helyi önkormányzatoknál alkalmazott köztisztviselők felmentéséhez kapcsolódó egyes kifizetések támogatásáról szóló 157/2008. (VI. 10.) Korm. rendelet
alapján 2008. évről áthúzódó – a pályázók által ténylegesen kifizetett – 2009. évre eső kifizetések forrásául.
E jogcímű támogatásból igényelhető a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény szerinti munkáltatói kifizetések visszatérítése is.
10. Ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak kártalanítása
| Előirányzat: | 400,0 millió forint |
Igényelhetik a települési önkormányzatok azon magánszemély tulajdonosok támogatására, akiknek a martinsalakból épült – építési és használatbavételi (fennmaradási) engedéllyel rendelkező – lakott lakóépülete a 2002. január 15-éig benyújtott kérelme és a szakértői vélemény szerint helyreállításra, újjáépítésre szorul. Az igényelt támogatást az Önkormányzati Minisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága az épületek károsodásának mértékére (kategóriáira) tekintettel sorolja. A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeit az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületek tulajdonosainak kárenyhítéséről szóló 40/2003. (III. 27.) Korm. rendelet határozza meg. Az igényeket – az Önkormányzati Minisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság folyósításra vonatkozó kezdeményezésének sorrendjében – a tárgyévben rendelkezésre álló előirányzat mértékéig lehet teljesíteni.
11. A 2008. évi jövedelemdifferenciálódás mérséklésénél beszámítással érintett önkormányzatok támogatása
| Előirányzat: | 8 200,0 millió forint |
Az érintett települési önkormányzatokat – a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény 4. számú melléklet B) III. 7. pontjában foglalt elszámolásnak megfelelően – a 2008. évben a jövedelemdifferenciálódás mérséklésénél véglegezett beszámítási összeg egy része megilleti.
12. Önkormányzatok és jogi személyiségű társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatása
| Előirányzat: | 16 600,0 millió forint |
A központi költségvetés támogatást biztosít az Európai Unió támogatásai (a továbbiakban: uniós alapok) iránt – a 2007–2013-as programozási időszakot érintően – benyújtott és nyertes önkormányzati fejlesztési célú pályázatokhoz szükséges saját forráshoz (a továbbiakban: EU Önerő Alap támogatás).
Az EU Önerő Alap támogatás előirányzata a következő célokra használható fel:
1. a korábbi években jóváhagyott EU Önerő Alap támogatás folyósítására, valamint
2. önkormányzati feladatok ellátását segítő, illetve biztosító
a) egészségügyi fekvő- és járóbeteg-szakellátási,
b) kulturális,
c) vízgazdálkodási,
d) egyes környezetvédelmi célú, valamint
e) az óvodai nevelési, az alapfokú oktatási, szociális- és gyermekjóléti ellátást nyújtó intézmények, továbbá
f) a helyi közutak, kerékpárutak és közterületek
infrastrukturális fejlesztésekhez szükséges saját forrás kiegészítésére, amely fejlesztések az önkormányzatok, illetve társulásaik vagyongyarapodását eredményezik.
A 2. pont szerinti célokhoz EU Önerő Alap támogatást kizárólag az alábbi helyi önkormányzatok, illetve jogi személyiségű társulásaik igényelhetnek:
a) a külön jogszabály szerinti társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések;
b) a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kedvezményezett térségekről szóló kormányrendelet) 2. számú mellékletében szereplő kistérségek területén lévő települések;
c) azon önkormányzatok, amelyek 2007. és 2008. években az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő települési önkormányzatok támogatásában részesültek;
d) a többcélú kistérségi társulások az általuk fenntartott intézmények uniós támogatásból történő fejlesztése esetén, amellyel a kistérségi társulás valamennyi tagja egyetért;
e) a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 16. §-a szerinti jogi személyiségű társulások, amelyek támogatást kizárólag az a), b) vagy c) pont szerinti feltételeknek megfelelő tagjaik által biztosítani szükséges saját forrás alapján igényelhetnek.
A benyújtott igényekről az önkormányzati miniszter dönt. A döntés az EU Önerő Alap támogatásról a fejlesztés teljes időszakára – előre ütemezetten – történik.
Felhatalmazást kap az önkormányzati miniszter, hogy az EU Önerő Alap támogatás céljainak, igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályait – a pénzügyminiszter egyetértésével – 2009. március 1-jéig rendeletben állapítsa meg.
13. Helyi közösségi közlekedés normatív támogatása
| Előirányzat: | 35 240,0 millió forint |
Támogatást igényelhet az az önkormányzat, amely a településen a tárgyév egészében helyi közforgalmú közlekedést lebonyolító gazdálkodó szervezetet, illetve költségvetési szervet tart fenn, a jogszabályokban előírt esetekben a helyi közforgalmú közlekedés lebonyolítására a közszolgáltatási szerződést az önkormányzati, állami és egyéb szolgáltatókkal megkötötte, vagy a tevékenység gyakorlásának jogát koncessziós szerződésben időlegesen átengedte (a továbbiakban: helyi közlekedés).
Támogatásra az önkormányzatok az Európai Közösségek Tanácsának 1191/69/EGK rendelete alapján megállapított, a helyi közlekedési közszolgáltatás ellátása során felmerülő – tárgyévet megelőző évi – veszteség (a továbbiakban: veszteség) erejéig pályázhatnak.
A támogatás a tárgyévet megelőző évben ténylegesen teljesített – környezetvédelmi szempontból súlyozott – személyszállítási teljesítmények (férőhely-kilométer) arányában kerül elosztásra, figyelembe véve az egyes közlekedési üzemágazatok, illetve településkategóriák tárgyévet megelőző évi üzemi szintű fajlagos ráfordításait is.
A támogatás igénylésénél az önkormányzat nyilatkozik, hogy a helyi közlekedés ellátásához és fejlesztéséhez a tárgyévet megelőző évben milyen összegű saját forrás átadásával járult hozzá, szolgáltatónként. A támogatás összege ezen önkormányzati saját forrást legfeljebb 25%-kal haladhatja meg.
A Fővárosi Önkormányzat 2009. évi támogatása nem lehet kevesebb a 2008. évinél, de nem haladhatja meg a veszteség mértékét.
Az önkormányzat a támogatást a területén működő, pályázatában szereplő szolgáltatók részére a pályázati döntés szerinti összegben utalja tovább.
A pályázati döntésig az önkormányzat – utólagos elszámolással – előleget vehet igénybe. Az előleg mértéke havonta nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző év egy hónapra jutó támogatásának 90%-át. Az előleg iránti igényt a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatósága illetékes megyei szervezeti egységéhez kell benyújtani 2009. január 15-éig, amely azt január 25-éig továbbítja az Önkormányzati Minisztériumnak. Az előleg első két havi összegének folyósítása február 5-éig, ezt követően minden hónap 5-éig történik, amelyet az önkormányzat a szolgáltató(k)nak 8 napon belül továbbít.
Amennyiben az önkormányzat a támogatásra nem nyújt be pályázatot, a jogtalanul igénybevett előleget a folyósítás napjától a visszafizetés napjáig számított –Áht. 64/B. §-ának (2) bekezdése szerinti – kétszeres jegybanki alapkamattal terhelten fizeti vissza.
Ha a folyósított előleg meghaladja az önkormányzatnak megítélt tárgyévi támogatás összegét, a különbözetet a döntéstől számított 8 munkanapon belül vissza kell fizetnie. Ezt követően a visszafizetés napjáig a különbözetet az Áht. 64/B. §-ának (2) bekezdése szerinti kamat terheli.
Felhatalmazást kap a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter valamint az önkormányzati miniszter, hogy a támogatás igénylésének, döntési rendjének, folyósításának, felhasználásának, megosztásának, elszámolásának és az önkormányzat szolgáltatóval kötendő támogatási szerződésének, valamint a támogatás alapjául szolgáló indokolt költségek meghatározásának részletes szabályait – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – 2009. március 31-éig együttes rendeletben állapítsa meg.
14. Települési önkormányzati belterületi közutak felújításának, korszerűsítésének támogatása
| Előirányzat: | 8 000,0 millió forint |
A települési önkormányzatok a törzsvagyonukba tartozó belterületi közutak kapacitást nem növelő felújítására, korszerűsítésére az e célra fordított forrásaikkal megegyező mértékű támogatást igényelhetnek. A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendeletben meghatározott települések önkormányzatai utak felújítására, korszerűsítésére fordított forrásaik 140%-át igényelhetik támogatásként.
A települési önkormányzatok tulajdonában lévő szilárd burkolatú belterületi utak a 2005. évre szóló Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programról szóló 303/2004. (XI. 2.) Korm. rendelet szerinti 1390/03. számú „A helyi közutak adatai” elnevezésű jelentésben meghatározott, 2007. december 31-ei állapotnak megfelelő burkolatterülete arányában – a forgalomsűrűséget kifejező alábbi súlyokkal – számított, régiónkénti előirányzatot e törvény 16. számú melléklete tartalmazza.
Súlyok:
– főutak: főváros 15, megyei jogú város 7,5, egyéb település 5,
– gyűjtőutak: főváros 5, megyei jogú város 2,5, egyéb település 2,
– lakó és kiszolgáló utak: 1.
A támogatás feltételeit, a folyósítás és elszámolás rendjét – ideértve a támogatás szempontjából elismerhető fajlagos felújítási kiadást is – a Kormány e törvény 63. §-ának (3) bekezdése szerinti rendeletben szabályozza.
15. Az érettségi és szakmai vizsgák lebonyolításának támogatása
a) Az érettségi vizsgák megszervezésének támogatása
| Előirányzat: | 1 000,0 millió forint/év |
A támogatást igényelheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott középiskolában megszervezett 2009. évi középszintű érettségi vizsgán résztvevők létszáma alapján, az érettségi vizsga megszervezéséhez, az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet alapján.
b) A szakmai vizsgák lebonyolításának támogatása
| Előirányzat: | 570,0 millió forint/év |
A támogatást igényelheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott középfokú közoktatási intézményekben szervezett 2009. évi szakmai vizsgák lebonyolításához.
Az a)–b) pont szerinti támogatás kizárólag a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) 114. §-ában meghatározott ingyenes vizsgák után vehető igénybe.
Felhatalmazást kap az oktatási és kulturális miniszter, hogy a támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait – a pénzügyminiszter, valamint a szociális és munkaügyi miniszter véleményének kikérésével, továbbá az önkormányzati miniszter egyetértésével – 2009. március 15-éig rendeletben állapítsa meg.
16. Esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások
a) Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések támogatása
| Előirányzat: | 3 800,0 millió forint/év |
A támogatást a helyi önkormányzatok igényelhetik a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló foglalkozásokhoz, ellátáshoz a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. §-ában, a 39/E. §-ában meghatározott követelmények és az oktatási miniszter által kiadott program szerinti képesség-kibontakoztató felkészítéshez, integrációs felkészítéshez, óvodai fejlesztő programhoz.
b) Pedagógiai szakszolgálat és sajátos nevelési igényű tanulók támogatása
| Előirányzat: | 803,0 millió forint/év |
A támogatást igényelheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott intézményekben a különleges gondoskodást igénylő gyermekek, tanulók foglalkoztatásához, ellátásához a következő jogcímeken:
– a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű gyermekek tanulók neveléséhez, oktatásához, fejlesztéséhez szükséges kispéldányszámú tankönyvek beszerzésére és a tanulók differenciált tankönyvvásárlási támogatásához,
– a szakiskolában a Közokt. tv. 27. §-ának (8) bekezdése szerint, a kerettanterv alapján elkészített helyi tanterv szerint szervezett felzárkóztató oktatáshoz,
– Arany János Szakiskolai Kollégiumi programhoz,
– olyan nem magyar állampolgár tanköteles tanulók oktatásához, akik számára – a Közokt. tv. 110. §-ának (9) bekezdése értelmében – központi pedagógiai program alapján szervezik meg az oktatást,
– a gyermekgyógyüdülőben, egészségügyi intézményben, rehabilitációs intézményben gyógykezelés alatt álló tanulók támogatásához,
– az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes intézkedésekről szóló 2061/2008. (V. 16.) Korm. határozat 3. pontja alapján az iskolapszichológusi hálózat – 2009. szeptemberétől induló – fejlesztésének támogatásához a többcélú kistérségi társulásokban,
– pedagógiai szakszolgálatok szervezéséhez.
Felhatalmazást kap az oktatási és kulturális miniszter, hogy az esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 9/2008. (III. 29.) OKM rendelet 1–2. §-ai alapján a 2008. évben támogatásban részesülő fenntartók részére a 2008/2009-es nevelési év, tanév feladatainak ellátásához szükséges kiegészítő támogatások folyósításának eljárási rendjét – a pénzügyminiszter, valamint a szociális és munkaügyi miniszter véleményének kikérésével, továbbá az önkormányzati miniszter egyetértésével – 2009. január 15-éig rendeletben állapítsa meg.
Felhatalmazást kap az oktatási és kulturális miniszter, hogy az a) pontban meghatározott további támogatások, valamint a b) pontban meghatározott támogatások igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait – a pénzügyminiszter, valamint a szociális és munkaügyi miniszter véleményének kikérésével, továbbá az önkormányzati miniszter egyetértésével – 2009. március 15-éig rendeletben állapítsa meg.
17. Közoktatás-fejlesztési célok támogatása
a) Szakmai és informatikai fejlesztési feladatok
| Előirányzat: | 5 000,0 millió forint/év |
A támogatást a helyi önkormányzatok az általuk fenntartott közoktatási intézményekben meglévő berendezések, felszerelések, taneszközök korszerűsítésére, informatikai fejlesztésére, működtetéssel összefüggő beszerzésekre igényelhetik.
b) Minőségbiztosítás mérés, értékelés, ellenőrzés támogatása
| Előirányzat: | 600,0 millió forint/év |
A támogatást a helyi önkormányzatok a Közokt. tv.-ben meghatározott minőségbiztosítási mérési, értékelési, ellenőrzési feladatokhoz, továbbá az országos mérések keretében átlag alatti teljesítményt elért iskolák intézményi fejlesztő tevékenységéhez igényelhetik.
c) Teljesítmény motivációs pályázati alap
| Előirányzat: | 1 100,0 millió forint/év |
A támogatást a helyi önkormányzatok igényelhetik, ha az általuk fenntartott óvodák, iskolák, kollégiumok rendelkeznek a Közokt. tv. 40. §-ának (10)–(11) bekezdésében meghatározott minőségirányítási programmal, továbbá a fenntartó rendelkezik a Közokt. tv. 85. §-ának (7) bekezdésében meghatározott önkormányzati minőségirányítási programmal. Feltétel az is, hogy az intézményi minőségirányítási programot a szülői szervezet (közösség) véleményezze, valamint az önkormányzati testület értékelje és ezek alapján a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában meghatározott módon pedagógus vagy alkalmazotti teljesítményértékelési rendszert működtessen önértékelési tevékenysége részeként.
A támogatás az engedélyezett intézményi pedagógus létszám alapján igényelhető, a létszámba beleértve a gyermek- és ifjúságfelelősi, valamint szabadidő szervezői létszámot, illetve szakértői és ügyintéző szakértői létszámot is.
A támogatási összeg a Közokt. tv. 118. §-ának (10) bekezdése szerinti kiemelt munkavégzésért megállapítható keresetkiegészítés összegét növeli és ennek keretében történhet a felhasználása. Az elosztásról az intézmény vezetője dönt, azzal a megkötéssel, hogy az egy személynek adható összeg nem lehet kevesebb, mint az egy főre eső támogatás összegének háromszorosa.
Felhatalmazást kap az oktatási és kulturális miniszter, hogy az e pontban meghatározott támogatások igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait – a pénzügyminiszter, valamint a szociális és munkaügyi miniszter véleményének kikérésével, továbbá az önkormányzati miniszter egyetértésével – 2009. március 15-éig rendeletben állapítsa meg.
18. Belterületi utak szilárd burkolattal való ellátása
| Előirányzat: | 2 000,0 millió forint |
Az előirányzatból 1200,0 millió forint támogatás a fővárosi kerületek burkolatlan útállományának kerületi hosszúsága arányában jár a 2007. december 31-ei állapotnak megfelelően, amely adatokat a 2006. évre vonatkozó Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program módosított és új adatgyűjtéseiről szóló 247/2005. (XI. 14.) Korm. rendelet szerinti 1616/06. számú KSH által készített „Jelentés az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlan vagyonról” (a továbbiakban: Jelentés) tartalmazza. A támogatás a burkolatlan utak szilárd burkolattal való ellátását, a csapadékvíz elvezetését, valamint a burkolás közvetlen előfeltételéül szolgáló mellékgyűjtő és főgyűjtő csatornaszakaszok megépítését célozza. A támogatás elsődlegesen a csatornázott, de burkolatlan utak szilárd burkolattal való ellátására szolgál. Amennyiben az útépítési engedély az út szilárd burkolattal való kiépítését jelzőlámpa építésével engedélyezi, akkor annak költségei is figyelembe vehetők. Ha a jelenleg csatornázott területek szilárd burkolattal történő ellátásánál a támogatás nem kerül teljes egészében felhasználásra, a támogatás a csapadékvíz-elvezető csatorna építésével egyidejűleg (egy beruházásban) megvalósuló útburkolásra fordítható.
Az előirányzatból 400,0 millió forint támogatás a fővárosi kerületek burkolatlan, egyesített rendszerű közcsatornával ellátott útállományának kerületi hosszúságai arányában jár a 2007. december 31-ei állapotnak megfelelően, amely adatokat a Jelentés tartalmazza. A támogatás az egyesített rendszerű közcsatornával ellátott, de burkolatlan utak szilárd burkolattal való ellátását szolgálja.
Az előirányzatból 400,0 millió forint támogatás illeti meg azon – a kedvezményezett térségekről szóló kormányrendelet 2. számú mellékletében meghatározott leghátrányosabb helyzetű kistérségekben lévő – városi önkormányzatokat, amelyeknél az önkormányzati belterületi kiépítetlen utak aránya – a 2006. évre szóló Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programról szóló 303/2004. (XI. 2.) Korm. rendelet szerinti 1390/03. számú „A helyi közutak adatai” elnevezésű 2006. december 30-i állapotot tükröző adatgyűjtés szerint – meghaladja a 60%-ot. A támogatás egyenlő mértékben illeti meg az érintett városi önkormányzatokat, és elsősorban a csatornázott, de burkolatlan utak szilárd burkolattal való ellátására szolgál.
Az igénybevett támogatás elszámolása a normatív hozzájárulásokkal azonos eljárás alapján, az e jogcímen a tárgyévben jogszerűen felmerült kiadások figyelembevételével, az önkormányzathoz beérkezett, az önkormányzat által igazolt számlák alapján történik. A támogatás folyósítása négy egyenlő részletben, minden negyedév első hónapjának 25-éig történik.
19. Az alapfokú művészetoktatás támogatása
| Előirányzat: | 860,0 millió forint/év |
A támogatást igényelhetik az alapfokú művészetoktatási intézményeket fenntartó helyi önkormányzatok a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet 10–14/F. §-ban meghatározott eljárásban a „Minősített alapfokú művészetoktatási intézmény”, vagy a „Kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény” címet megszerzett intézmények működtetésére, fejlesztésére.
Felhatalmazást kap az oktatási és kulturális miniszter, hogy a támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait – a pénzügyminiszter véleményének kikérésével, valamint az önkormányzati miniszter egyetértésével – 2009. március 15-éig rendeletben állapítsa meg.
20. A bölcsődék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése, valamint közösségi buszok beszerzése
| Előirányzat: | 4 100,0 millió forint |
Támogatást igényelhet:
a) a települési önkormányzat, intézményi társulás székhely önkormányzata, továbbá többcélú kistérségi társulás a működési engedéllyel rendelkező bölcsődék infrastrukturális fejlesztésére;
b) a települési önkormányzat, intézményi társulás székhely önkormányzata, továbbá többcélú kistérségi társulás azon alapfokú nevelést, oktatást biztosító intézmények infrastrukturális fejlesztésére, melyek megfelelnek az e törvény 8. számú mellékletének IV. Többcélú kistérségi társulások támogatása jogcím, Kiegészítő szabályok 2.1. pontja szerinti feltételeinek;
c) az e törvény 8. számú mellékletének IV. fejezet 2.2.1. pontja szerinti támogatásban részesülő többcélú kistérségi társulás legalább 15 személy biztonságos szállítására alkalmas közösségi busz beszerzésére.
Az igényelhető maximális támogatás az a) és b) pont esetében 20,0 millió forint, a c) pont esetén 30,0 millió forint.
A b) pont szerinti támogatások esetén előnyben részesülnek azon pályázók, melyek – a Ttv. 8., 9. vagy 16. §-a alapján létrejött – intézményi társulás és többcélú kistérségi társulás formájában tartják fenn a közoktatási intézményt.
A c) pont szerinti támogatás esetében előnyben részesülnek azon pályázók, melyek a többcélú kistérségi társulás által fenntartott közoktatási intézményébe bejáró gyermekek/tanulók szállítására kívánják használni a beszerzendő közösségi buszt.
Nem nyújtható támogatás annak a pályázónak, aki a pályázatában megjelölt műszaki tartalomra uniós vagy egyéb hazai támogatásban részesül.
Felhatalmazást kap az önkormányzati miniszter, hogy a támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait – az oktatási és kulturális miniszter és a pénzügyminiszter véleményének kikérésével – 2009. február 28-áig rendeletben állapítsa meg.
21. Gyermekszegénység elleni program keretében nyári étkeztetés biztosítása
| Előirányzat: | 2 400,0 millió forint |
Az előirányzat a rászoruló gyermekek nyári étkeztetését biztosító települési önkormányzatok feladatellátásának támogatására szolgál. Támogatásra azok a települési önkormányzatok jogosultak, akik vállalják, hogy a nyári időszakban a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek számára étkeztetést biztosítanak.
Felhatalmazást kap a szociális és munkaügyi miniszter, hogy a támogatás elosztásának részletes szabályait – a pénzügyminiszter, valamint az önkormányzati miniszter véleményének kikérésével – 2009. április 15-éig rendeletben állapítsa meg.
22. Belterületi belvízrendezési célok támogatása
| Előirányzat: | 500,0 millió forint |
A támogatást 2008-ban Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megye azon városi önkormányzatai igényelhették:
a) ahol a tengerszint feletti átlagmagasság a Földmérési és Távérzékelési Intézet Központi Adat és Térképtárának adatai alapján 85 méternél nem több, és
b) amelyek a kedvezményezett térségekről szóló kormányrendelet 2–3. számú mellékletében szereplő kistérségek területén találhatók.
Az előirányzat a 2008. évben megkötött támogatási szerződések 2009. évi ütemére nyújt fedezetet.
23. Bérpolitikai intézkedések támogatása
| Előirányzat: | 25 977,5 millió forint |
Az előirányzat szolgál a helyi önkormányzatok által fenntartott költségvetési szervek munkavállalói részére – jogszabály alapján – járó külön személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok kifizetésére. A támogatási igény felméréséről, a folyósítás és az elszámolás rendjéről a Kormány rendeletet ad ki.
24. Az Új Tudás-Műveltség Program keretében a pedagógusok anyagi ösztönzését szolgáló támogatások
A támogatásokat igényelhetik a helyi önkormányzatok az általuk fenntartott közoktatási intézményekben közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott pedagógusok differenciált anyagi ösztönzéséhez.
a) Az integrációs rendszerben részt vevő intézményekben dolgozó pedagógusok anyagi támogatása
| Előirányzat: | 3 720,0 millió forint/év |
A támogatást a helyi önkormányzatok igényelhetik az általuk fenntartott közoktatási intézményekben – az engedélyezett intézményi létszámon belül – foglalkoztatott azon közalkalmazottak után, akik a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendeletben [a továbbiakban: 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet] meghatározottak szerint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai nevelésében, iskolai nevelésében és oktatásában vesznek részt.
b) A sajátos nevelési igényű gyermekekkel foglalkozó gyógypedagógusok támogatása
| Előirányzat: | 950,0 millió forint/év |
A támogatást a helyi önkormányzatok igényelhetik az általuk fenntartott közoktatási intézményekben – az engedélyezett intézményi létszámon belül – foglalkoztatott azon közalkalmazottak után, akik a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésében, iskolai nevelésében és oktatásában, kollégiumi nevelésében, valamint szakszolgálati ellátásában vesznek részt és a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint gyógypedagógiai pótlékra jogosultak.
c) Az osztályfőnöki feladatot ellátók támogatása
| Előirányzat: | 2 545,0 millió forint/év |
A támogatást igényelhetik a helyi önkormányzatok azok után az – általuk fenntartott – iskolákban osztályfőnöki feladatot ellátó közalkalmazottak után, akik a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdés a) pontja alapján osztályfőnöki pótlékra jogosultak.
Felhatalmazást kap az oktatási és kulturális miniszter, hogy az a)–c) pontok alatti támogatások igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait – a pénzügyminiszter véleményének kikérésével, valamint az önkormányzati miniszter egyetértésével – 2009. március 15-éig rendeletben állapítsa meg.
25. Komprehenzív iskola-modellek támogatása
| Előirányzat: | 271,0 millió forint/év |
A támogatást a helyi önkormányzat igényelheti az általa fenntartott egységes iskolai feladatok megszervezéséhez, előkészítéséhez, a megfelelő pedagógiai program kidolgozásához. A támogatás igénybevételének feltétele, hogy a helyi önkormányzat vállalja az egységes, komprehenzív iskola elindítását a 2009/2010. évi tanévtől kezdődően, felmenő rendszerben, a Közokt. tv. 33. §-ának (3) bekezdésében és 48. §-ának (6) bekezdésében foglaltak szerint.
Felhatalmazást kap az oktatási és kulturális miniszter, hogy a támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait – a pénzügyminiszter véleményének kikérésével, valamint az önkormányzati miniszter egyetértésével – 2009. március 15-éig rendeletben állapítsa meg.
26. Iskolai gyakorlati oktatás a szakközépiskola tizenegy-tizenkettedik évfolyamán
| Előirányzat: | 50,0 millió forint szeptember 1-jétől december 31-éig 4 hónapra |
A támogatást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakközépiskolában a tizenegy-tizenkettedik évfolyamon folyó, nappali oktatás munkarendje szerint szervezett pályaorientáció és gyakorlati oktatásban résztvevők után igényelheti, az e törvény 3. számú mellékletének 16.1.1. pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén, továbbá akkor, ha az érintett tanulók esetében az iskola pedagógiai programjában meghatározott szakképzési évfolyamok száma az Országos Képzési Jegyzékben előírt évfolyamoknál eggyel kevesebb.
Felhatalmazást kap az oktatási és kulturális miniszter, hogy a támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait – a pénzügyminiszter véleményének kikérésével, valamint az önkormányzati miniszter egyetértésével – 2009. március 15-éig rendeletben állapítsa meg.
27. Óvodáztatási támogatás
| Előirányzat: | 760,0 millió forint/év |
Az óvodáztatási támogatás a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek szülőjének jár, akinek óvodáztatási támogatásra való jogosultságát a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 20/C. §-a és külön kormányrendelet alapján megállapították.
A támogatás igénylése és elszámolása a külön kormányrendeletben meghatározottak szerint történik.
28. Ösztönző támogatás kistelepülések közoktatási feladatainak társulásban történő ellátásához
| Előirányzat: | 100,0 millió forint |
Ezen előirányzatból támogatás igényelhető azon többcélú kistérségi társulások, illetve intézményi társulások által fenntartott közoktatási intézmények működési kiadásaihoz, melyekhez 1500 fő és az alatti lakosságszámú kistelepülési önkormányzat által korábban önállóan fenntartott közoktatási intézmény 2009. szeptember l-jétől tagintézményként csatlakozik.
Támogatást igényelhet a fenti feltételeknek megfelelő:
a) többcélú kistérségi társulás, és
b) a Ttv. 8., 9. és 16. §-ai szerinti intézményi társulás székhely települési önkormányzata,
amennyiben a létrehozandó közoktatási intézmény új tagintézményében a foglalkozásokat, tanítási órákat a Közokt. tv.-ben meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógusok tartják meg.
A támogatás igénybevételének további feltétele, hogy a társulni kívánó 1500 fő és az alatti lakosságszámú kistelepülési önkormányzat intézményének közös fenntartására irányuló – 2008. augusztus 31-éig kezdeményezett – társulási szándékát elutasították.
Felhatalmazást kap az önkormányzati miniszter, hogy az e pontban meghatározott támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait – a pénzügyminiszter véleményének kikérésével, valamint az oktatási és kulturális miniszter egyetértésével – 2009. január 31-éig rendeletben állapítsa meg.
29. A szegregált lakókörnyezet felszámolásának támogatása
| Előirányzat: | 250,0 millió forint/év |
A támogatást igényelheti a helyi önkormányzat a szegregált lakókörnyezet felszámolásához. Felhatalmazást kap a szociális miniszter az önkormányzati miniszterrel együtt a támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait – a pénzügyminiszter véleményének kikérésével – 2009. március 15-éig rendeletben állapítsa meg.
30. Sportlétesítmények felújításának támogatása
| Előirányzat: | 250,0 millió forint/év |
A támogatást igényelheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott sportlétesítmény felújításához.
Felhatalmazást kap az önkormányzati miniszter, hogy a támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait – a pénzügyminiszter véleményének kikérésével – 2009. március 15-éig rendeletben állapítsa meg.
Kiegészítő szabály:
A 11. pont szerinti 2008. évi jövedelemdifferenciálódás mérséklésénél beszámítással érintett önkormányzatok támogatásánál, amennyiben az e törvény 49. §-ának (5) bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetőség már kimerült, a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.
Az e mellékletben szabályozott költségvetési támogatások igénylési és döntési eljárására – az 1. pont kivételével – nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályait.
1. Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő települési önkormányzatok támogatása
| Előirányzat: | 13 000,0 millió forint |
A működési forráshiányból és az önkormányzati kötelező feladatok alacsony szintű ellátási képességéből eredően az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben levő települési önkormányzatok támogatást igényelhetnek az alábbi feltételek szerint.
E támogatást csak azok az önkormányzatok igényelhetik, amelyek a normatívan képződő forrásokon túl a saját források maximális feltárására és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések mellett sem képesek a kötelező önkormányzati feladatok ellátására.
Az önkormányzattól elvárható bevételek és az elismerhető kiadások számításához e törvény alapján a Pénzügyminisztérium részletes módszertani útmutatót (a továbbiakban: útmutató) készít, és arról – a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatósága illetékes megyei szervezeti egységein (a továbbiakban: Igazgatóság) keresztül – az önkormányzatokat tárgyév február 10-éig tájékoztatja.
1.1. Nem igényelhet támogatást ezen a címen az az önkormányzat, amely(nek):
1.1.1. lakosságszáma 1 000 fő alatti és körjegyzőséghez nem tartozik, illetve nem vállalja, hogy legkésőbb 2010. január 1-jei hatállyal körjegyzőséghez fog tartozni, kivéve, ha ez alól a közigazgatási hivatal felmentésével rendelkezik. E támogatás szempontjából körjegyzőségnek tekintendő a társult képviselő-testület hivatala is.
A közigazgatási hivatal a felmentést megadja:
– ha az önkormányzat földrajzi helyzete nem teszi lehetővé, hogy az igazgatási feladatai ellátására körjegyzőséget alakítson, illetve ahhoz csatlakozzon,
– ha az önkormányzat az igazgatási feladatai ellátására más önálló önkormányzati hivatallal rendelkező települési önkormányzattal, önkormányzatokkal kívánt körjegyzőséget létrehozni vagy már működő körjegyzőséghez kívánt csatlakozni, de a közös feladatellátáshoz felkért települési önkormányzat(ok) vagy a már működő körjegyzőséghez tartozó önkormányzatok ezt nem tették számára lehetővé,
1.1.2. a polgármesteri hivatalon túl intézményt nem tart fenn, ide nem értve, ha külön jogszabályok szerint létrehozott társulás(ok)ban vesz részt,
1.1.3. az 1.2.1. és 1.2.2. pontokban meghatározott kapacitás-kihasználtsági feltételeknek nem felel meg, illetve azok teljesítését nem vállalja, kivéve, ha a közigazgatási hivatal felmentésével rendelkezik.
A közigazgatási hivatal a felmentést megadja:
– ha az önkormányzat földrajzi helyzete vagy a közlekedési viszonyok nem teszik lehetővé, hogy társuljon és ezáltal teljesítse az 1.2.1. és 1.2.2. pontokban meghatározott feltételeket,
– ha az önkormányzat az adott feladat ellátására már működő társuláshoz vagy más települési önkormányzat(ok) által ellátott feladathoz, fenntartott intézményhez kívánt csatlakozni, de a társulásban résztvevő, illetve a közös feladatellátáshoz felkért települési önkormányzatok ezt nem tették számára lehetővé,
1.1.4. helyi adó bevezetéséről nem döntött, és ilyen bevételt nem tervez és nem realizál,
1.1.5. a tárgyévi összes felhalmozási célú bevételein túl tervezi a felhalmozási célú kiadásait. Felhalmozási célú bevételként a felhalmozási célra kapott támogatás vagy támogatás értékű bevétel, az államháztartáson kívülről átvett pénzeszköz, az e törvény 3. számú mellékletének 7. pont szerinti jogcíme alapján a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdő települési önkormányzat feladataihoz történő hozzájárulás 100%-a, a magánszemélyek által befizetett építményadó és telekadó, valamint a luxusadó 20%-a, továbbá az önkormányzat döntése alapján a magánszemélyek kommunális adójának 100%-a, az önkormányzat felhalmozási és tőke jellegű bevételei, a pénzmaradvány felhalmozási célú része, a felhalmozási kiadások általános forgalmi adó tartalmának visszatérített összege, valamint a felhalmozási célra felvett hitel, kibocsátott kötvény vehető figyelembe. Felhalmozási kiadás forrásaként figyelembe vehető továbbá az önkormányzat 2009. évi személyi jövedelemadó vagy normatív hozzájárulás bevételéből a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: 2007. évi költségvetési törvény) 3. számú melléklete 10. pontja szerinti – a lakáshoz jutás feladatai – jogcímen az önkormányzatot megillető 2007. évi normatív hozzájárulás 100%-ával megegyező összeg is,
1.1.6. kötelező könyvvizsgálat esetén a tárgyévet megelőző évi zárszámadását a könyvvizsgáló elutasító záradékkal látta el,
1.1.7. működési forráshiányának az igénybejelentésben szerepeltetett összege nulla, vagy ennél kisebb érték.
1.2. Kapacitás-kihasználtsági feltételek:
Az önkormányzat által fenntartott óvoda és alapfokú oktatási intézmények intézményenként, ezen belül az általános iskolákban évfolyam-csoportonként számított kihasználtsága a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti csoport, illetve osztály átlaglétszáma (a továbbiakban: elvárt csoport, illetve osztály átlaglétszám)
1.2.1. a 2008/2009. nevelési-, illetve tanévben érje el a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény (a továbbiakban: 2008. évi költségvetési törvény) 6. számú melléklete 1.2.2. pontjában a 2008/2009. tanévre meghatározottakat.
1.2.2. a 2009/2010. nevelési-, illetve tanévben érje el:
a) a többcélú kistérségi társulás közoktatási feladatellátásában résztvevő önkormányzat esetében e törvény 8. számú mellékletének IV. pontja szerinti többcélú kistérségi társulások támogatása jogcím igénybevételéhez vállalt, a Kiegészítő szabályok 2.1–2.2. pontjában meghatározottakat, a Kiegészítő szabályok 2.3. pontjában meghatározottak szerint.
b) a többcélú kistérségi társulás közoktatási feladatellátásában részt nem vevő település esetében – a c) pont szerinti települések kivételével –
ba) óvodai csoport(ok)ban valamennyi nevelési évben, illetve alapfokú oktatási intézmények 1–3. és 5–7. évfolyamain (hat évfolyamos gimnáziumi oktatás esetén a 7–8. évfolyamon) együttesen az elvárt csoport, illetve osztály átlaglétszámának a 75%-át, és
bb) alapfokú oktatási intézmények 4. és 8. évfolyamain
– a 3 000 fő, vagy az alatti lakosságszámú települések tekintetében az elvárt csoport, illetve osztály átlaglétszámának az 50%-át,
– a 3 000 fő feletti lakosságszámú települések tekintetében az elvárt csoport, illetve osztály átlaglétszámának a 70%-át.
c) A többcélú kistérségi társulás közoktatási feladatellátásában részt nem vevő település esetében tagintézményként működő alapfokú oktatási intézmény kihasználtsága érje el:
ca) az 5–7. évfolyamokon (hat évfolyamos gimnáziumi oktatás esetén a 7–8. évfolyamon) együttesen az elvárt osztály átlaglétszámának a 75%-át, és
cb) a 8. évfolyamon a bb) pontban meghatározottakat.
Az 1.2.1. pont esetében a 2008. évi költségvetési törvény 6. számú melléklete 1.2.2. b) és c) pontjai, valamint a jelen melléklet 1.2.2. b) és c) pontjai szerinti számításnál a nemzeti és etnikai kisebbségek számára, továbbá a gyógypedagógiai nevelés, oktatás céljából létrehozott, szervezett csoport, illetve osztály létszámát figyelmen kívül kell hagyni. A sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermeket/tanulót, ha a többi gyermekkel/tanulóval együtt vesz részt az óvodai nevelésben, illetve az általános iskolai oktatásban, a Közokt. tv. 3. számú mellékletének II. 3. pontjára tekintettel kell figyelembe venni.
1.2.3. A támogatás teljes összegére jogosult az önkormányzat abban az esetben, ha a 2008/2009. nevelési-, illetve tanévben nem felel meg az 1.2.1. pont szerinti feltételnek, de vállalja, hogy az 1.2.2. pont szerinti feltételeket a 2009/2010. nevelési-, illetve tanévben teljesíti.
1.2.4. A támogatás időarányos, 8 havi részére jogosult az az önkormányzat, amely a 2008/2009. nevelési-, illetve tanévben megfelel az 1.2.1. pont szerinti feltételnek, de a 2009/2010. nevelési-, illetve tanévben nem vállalja, illetve nem teljesíti az 1.2.2. pont szerinti feltételeket.
1.3. A forráshiány összegének megállapításánál a kötelező önkormányzati feladatok – az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott feladatok (a továbbiakban: OEP finanszírozási kör) nélküli – tárgyévet megelőző év tényleges működési kiadásait a tárgyévre vonatkozó költségvetési törvényből fakadó kötelezettséggel növelten lehet figyelembe venni. Az OEP finanszírozási kör tárgyévet megelőző év kiadása alatt a következő forrásokból teljesített kiadások értendők: egészségügyi működési célra OEP-től és egyéb szervektől átvett pénzeszköz, a gyógyító-megelőző feladatellátás saját működési bevétele, az ilyen célú előző évi maradvány-felhasználás.
1.3.1. A működési kiadás számításánál – az útmutató módszertana szerint – e törvény előirányzatait megalapozó paramétereket lehet figyelembe venni. Ezen belül
1.3.1.1. a személyi juttatásoknál a 2008. évben kifizetett tizenharmadik havi illetmény összegével – az útmutató módszertana szerint – korrigált összeg vehető számításba,
1.3.1.2. a dologi kiadásokon belül a villamosenergia-szolgáltatás díj jogcímen a villamosenergia 2008. évközi áremelés hatása – az útmutató módszertana szerint – éves szintre számított összegének és a további dologi kiadások, valamint az önkormányzat helyi rendeletében megállapított – útmutató módszertana szerint számított – egyéb rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni szociális juttatások 2008. évi teljesített összegének 3,4%-os növekménye vehető figyelembe,
1.3.1.3. a szociális étkeztetésnél, a házi segítségnyújtásnál, a közcélú munka-végzésnél és a pénzbeli szociális juttatásoknál az e törvény 3. számú melléklet szerinti normatív hozzájárulások együttes előirányzatának és a 2008. évi költségvetési törvény 3. számú melléklet szerinti előirányzatok együttes teljesítésének pozitív különbözetét lehet növekményként – az útmutató módszertana szerint – figyelembe venni, azzal, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján kötelező pénzbeli juttatások esetén az ellátotti létszám változása az önkormányzat által 2008. évben egy ellátottra fordított saját forrás összegével vehető számításba,
1.3.1.4. a köz- és magánszféra együttműködése (a továbbiakban: PPP) keretében megvalósult létesítmények esetében – ha a XI. Önkormányzati Minisztérium fejezetből 2009. évben költségvetési támogatásban részesülnek – a működési kiadások körében – a szolgáltatási szerződés hatálya időszakában – kizárólag az önkormányzat által fizetendő szolgáltatási díjból az üzemeltetéshez kapcsolódó fizetési kötelezettség 25%-a vehető figyelembe. Az üzemeltetési célú hozzájárulás-rész arányát az önkormányzati szolgáltatási díjban és a költségvetési hozzájárulásban egyenlőnek kell tekinteni. Egyéb esetben a PPP keretei között megvalósult fejlesztéshez kapcsolódó működési kiadások nem vehetők számításba.
1.3.2. A személyi juttatások számításánál
1.3.2.1. a főállású polgármester, alpolgármester illetményét és a társadalmi megbízatású polgármester, alpolgármester havi tiszteletdíját
– azon települési önkormányzatnál, ahol a lakosságszám 350 fő vagy az alatti, a 2008. évben hatályos köztisztviselői illetményalap két- és félszeresével megegyezően,
– azon települési önkormányzatnál, ahol a lakosságszám 351–750 fő közötti, a 2008. évben hatályos köztisztviselői illetményalap három- és félszeresével megegyezően,
– a 750 fő feletti lakosságszámú település önkormányzata, vagy a 750 fő vagy az alatti főállású polgármestert foglalkoztató és 2009. január 1-jén legalább három községet magában foglaló körjegyzőségi székhelyként működő települési önkormányzat esetében a 2008. évben hatályos köztisztviselő illetményalappal a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Pttv.) 3. és 4. §-a alapján számított minimum összegben
lehet figyelembe venni.
1.3.2.2. a polgármester, alpolgármester költségtérítése a Pttv. 18. §-a szerinti minimum összegben kerül figyelembevételre, legfeljebb a 2008. évben ténylegesen kifizetett költségtérítés összegének erejéig,
1.3.2.3. az önkormányzati képviselők tiszteletdíja a tárgyévben hatályos köztisztviselői illetményalap és a Pttv. 15. §-a szerinti minimum szorzószámok, és a költségtérítésük az útmutató módszertana szerint meghatározott összegben kerül figyelembevételre, legfeljebb a 2008. évben ténylegesen kifizetett tiszteletdíj és költségtérítés együttes összegének erejéig,
1.3.2.4. a nem rendszeres személyi juttatások számításánál legfeljebb az egy havi illetmény 25%-ának megfelelő jutalom összege kerül figyelembevételre.
1.3.3. A forráshiány számításánál az önkormányzat elvárható bevételeit – az OEP finanszírozási kör nélkül – az e törvényben meghatározott központi költségvetési kapcsolatokból származó működési célú forrásai, ideértve a 2008. évi költségvetési törvény 4. számú melléklete B) III. 8. pontja szerint a 2008. évi jövedelemdifferenciálódás mérséklésének elszámolásakor megmaradó összegből az önkormányzatot megillető összeget is, az intézményi működési bevételek, az önkormányzatok sajátos működési bevételei, a támogatás értékű működési bevételek és az államháztartáson kívülről átvett működési célú pénzeszközök, a működési célú kölcsönökből és értékpapírokból származó bevételek, továbbá a kötelezettségvállalás nélküli működési célú pénzmaradvány és a felhalmozási bevételből működésre tervezett összeg képezi. Amennyiben az intézményi működési és önkormányzati sajátos működési bevételeknek az útmutató módszertana szerint korrigált összege az előző évi teljesítéshez képest nem növekszik legalább a tárgyévre prognosztizált infláció mértékével, a különbözet csökkenti, valamint ha az önkormányzatok – előzőek szerint figyelembe vett – sajátos működési bevételein belül a tervezett iparűzési adó nem éri el a számított iparűzési adóerő-képességet, e különbözet szintén csökkenti a számított forráshiányt.
1.3.4. A forráshiány számítása során a támogatásértékű működési bevételek és kiadások, valamint az államháztartáson kívülről származó működési célú átvett és átadott pénzeszközök egyenlege az útmutató módszertana szerint számított növekménnyel együtt kerül figyelembevételre.
1.3.5. A pénzmaradvány igazolt kötelezettségeken felüli összege csökkenti a számított forráshiányt. Az előző évi pénzmaradvány megállapítását és felhasználását tételesen be kell mutatni. A pénzmaradványra vonatkozó 1.3.6.3. pont szerinti korrekciót a 2007. évi költségvetési törvény 6. számú melléklet 1.11.1.1. pontjában szereplő kötvénykibocsátásból származó, a 2008. évi e kiegészítő támogatásnál csökkentő tényezőként figyelembe nem vett maradvány felhasználására kell alkalmazni.
1.3.6. A kiegészítő támogatás összegét csökkenti:
1.3.6.1. az e törvény 3. számú mellékletének 16.6.1. és 16.6.2. pont szerinti, valamint a 16.6.1. pont szerinti jogcímnél figyelembe vett gyermekek, tanulók létszáma után – a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 10. a) pontjában meghatározottak figyelembevételével – a 15. pont szerinti jogcímen szereplő normatív hozzájárulások kivételével számított tárgyévi normatív hozzájárulás és az átengedett személyi jövedelemadó, valamint az iparűzési adóerő-képesség együttes összegének 2%-a,
1.3.6.2. az elsőfokú építésügyi hatóságok kijelöléséről szóló jogszabály szerinti elsőfokú építésügyi hatósági hatáskört gyakorló jegyzőt foglalkoztató nem körzetközpont települési önkormányzatoknál az építésügyi hatósági feladatokhoz kapcsolódó – az útmutató módszertana szerinti – forráshiány összege,
1.3.6.3. továbbá a 2007. évi költségvetési törvény 6. számú melléklete 1.11.1. pontjában, valamint a 2008. évi költségvetési törvény 6. számú melléklete 1.11.1. pontjában 2009. évre meghatározottak.
1.3.7. Az előző években felvett működési hitel tárgyévi visszafizetési kötelezettsége a számított forráshiánynak nem része.
1.3.8. Amennyiben az önkormányzat egy lakosra jutó tárgyévet megelőző évi teljesített működési kiadásainak összege a 2007. évi teljesített működési kiadásoknak az 5%-kal növelt országos, településkategóriánkénti egy lakosra jutó – a helyi kötelező feladatok megjelenítését eredményező, útmutató módszertana szerinti korrekciókkal és a legalacsonyabb és legmagasabb működési kiadást teljesítő önkormányzatok 3%-a figyelmen kívül hagyásával – számított átlagának 110%-át meghaladja, illetve nem éri el annak 90%-át, akkor a forráshiány összege csökken, illetve nő. A számítást az OEP finanszírozási kör nélkül kell elvégezni. Egy adott önkormányzat szempontjából a településkategória átlaga az önkormányzat lakosságszáma alapján, a kategória intervallumának közepétől való elhelyezkedése figyelembevételével kerül – az útmutató módszertana szerint – meghatározásra. A számításnál a megyei önkormányzat feladatkörébe tartozó feladat ellátását végző intézményeket fenntartó városi önkormányzatok külön kategóriát alkotnak.
1.3.9. Az 1.3.8. pontban foglalt átlagtól való eltérés számításakor – legfeljebb az országos településkategória 100%-os mértékének megfelelő szintig – az önkormányzat 2008. évi kiadását csökkenti:
1.3.9.1. a közmunka és közhasznú foglalkoztatás erre a célra kapott támogatásértékű működési bevételt, az államháztartáson kívülről származó működési célú átvett pénzeszközt és működési bevételt meghaladó személyi kiadása és annak munkaadókat terhelő járuléka,
1.3.9.2. a határátkelőhelyek, kompok, révek fenntartásához kapcsolódó működési célú állami támogatáson és a tevékenységhez kapcsolódó működési bevételeken felüli kiadása,
1.3.9.3. továbbá a 2007. évi költségvetési törvény 6. számú melléklete 1.11.2. pontjában, valamint a 2008. évi költségvetési törvény 6. számú melléklete 1.11.2. pontjában 2009. évre meghatározottak.
1.3.10. Az előző pontokban foglalt korrekciókkal számított támogatás nem lehet több az önkormányzat költségvetési rendeletében elfogadott működési célú hitel előirányzatának összegénél.
1.3.11. Amennyiben az előző pontokban foglalt korrekciókkal számított forráshiány összege az 50 000 forintot nem éri el, az önkormányzat részére 50 000 forint támogatás kerül megállapításra.
1.4. Az önkormányzatok igényüket a Pénzügyminisztériumhoz az Igazgatóságokon keresztül nyújthatják be 2 példányban. Az Igazgatóságokhoz való beérkezés időpontja április 24. és szeptember 30.
Az igénylést a következő dokumentumokkal együtt kell megküldeni (a tárgyév első félévére vonatkozó dokumentumok csak a második határidőre szükségesek):
– a tárgyévet megelőző év költségvetésének végrehajtásáról, pénzmaradványának megállapításáról és tételes felhasználásáról, a tárgyévi költségvetésről, és a tárgyévi első félévi beszámolóról szóló képviselő-testületi (közgyűlési) előterjesztés, rendelet, illetőleg határozat, könyvvizsgálói jelentés,
– a képviselő-testület (közgyűlés) nyilatkozata az 1.1.1–1.1.4., 1.1.6., valamint az 1.2. és 1.3.6.3. pontokban foglaltak igazolásáról, illetve vállalásáról.
A Pénzügyminisztérium ütemezésének megfelelően az Igazgatóságok az igénybenyújtásra vonatkozó határidőket követően – legkésőbb 30 napon belül – a rendelkezésre álló dokumentumok és a helyi ismereteik alapján rövid szöveges és számszaki elemzést készítenek a figyelembe vehető forráshiányról. Az igényléseket és azok mellékleteit önkormányzatonként egy példányban küldik meg a Pénzügyminisztérium részére.
Az igénylések döntés-előkészítése során – indokolt esetben – a Pénzügyminisztérium további információkat kérhet az önkormányzatoktól vagy az Igazgatóságtól.
1.5. A támogatásokról a pénzügyminiszter július 15-éig, illetve november 30-áig dönt. A támogatások önkormányzatonkénti összegét – évente két alkalommal – a Magyar Közlönyben, illetve a Pénzügyminisztérium honlapján kell közzé tenni.
1.6. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő települési önkormányzatok a tárgyévben megillető kiegészítő állami támogatás összegének terhére – utólagos elszámolási kötelezettség mellett – finanszírozási előleget vehetnek igénybe. Az előleg igénylésére az önkormányzat elfogadott költségvetési rendelete alapján, annak elfogadási időpontjához igazodóan február 5-éig, illetve március 5-éig van lehetőség.
1.6.1. A jogosan igénybe vehető előleg összege:
– ha az előző évben is forráshiányos volt az önkormányzat, nem lehet több, mint a tárgyévet megelőző évben a részére folyósított kiegészítő támogatás összegének 70%-a,
– ha az előző évben ezen a címen nem részesült támogatásban az önkormányzat, nem haladhatja meg az elfogadott költségvetési rendeletében meghatározott működési célú hitel 50%-át.
1.6.2. Az előleg-igénylésre irányuló kérelmeket az Önkormányzati Minisztériumnak címezve az Igazgatósághoz kell benyújtani. Az előleg átutalása az első hét hónap során havonta időarányosan, a nettó finanszírozás keretében történik a kiegészítő támogatás terhére.
1.6.3. Amennyiben az első alkalommal megállapított kiegészítő támogatás összege kisebb, mint az igényelt előleg, akkor a jogtalanul igénybe vett előleg különbözetet – az előleg folyósításától a támogatás folyósításának megkezdéséig számított, a költségvetési évet megelőző év átlagos jegybanki alapkamata kétszeresével növelten – a nettó finanszírozásba tartozó források terhére kell elszámolni.
1.6.4. Az igénybe vett előlegről az önkormányzatok tárgyév május 31-éig mondhatnak le írásban. A lemondást az Önkormányzati Minisztériumnak kell címezni, és az Igazgatósághoz kell benyújtani. Az előleg folyósításától a lemondás időpontjáig igénybe vett előleget a költségvetési évet megelőző év átlagos jegybanki alapkamata kétszeresével növelten a nettó finanszírozás keretében kell elszámolni. Az önkormányzat részletfizetés iránti kérelmet nyújthat be a kincstár elnökének a lemondásra került előleg és annak kamata összegére az Áht. 64/D. § (12) bekezdése szerint, azzal az eltéréssel, hogy a kérelmező részére a – nettó finanszírozás keretében történő – részletfizetés legfeljebb a tárgyév végéig engedélyezhető.
1.6.5. Amennyiben az önkormányzat április 24-éig nem igényel kiegészítő támogatást és az előlegről nem mondott le, akkor az igényelt előleg folyósítását az Igazgatóság értesítése alapján az Önkormányzati Minisztérium május hónaptól megszünteti. A már jogtalanul igénybe vett előleg elszámolása az 1.6.3. pont alapján történik, azzal, hogy a kamatot az előleg folyósításától május 20-áig kell számítani.
1.7. Az első alkalommal megállapított támogatás átutalására – a nettó finanszírozás keretében – a közzététel hónapjáig időarányosan járó támogatásra szólóan – az előleggel korrigálva – egy összegben, a további részre vonatkozóan havi ütemezésben kerül sor. A szeptember 30-áig benyújtott igénylés alapján megállapított kiegészítő támogatás átutalása a közzétételt követően, soron kívül történik.
1.8. A támogatott önkormányzat a jóváhagyott támogatásról év végén az útmutató szerint elszámol. Az elszámolás során az önkormányzat bemutatja az igénybejelentés alapjául szolgáló feltételrendszer és a nyilatkozatában vállalt kötelezettségei teljesülését, valamint az 1.8.2.–1.8.6. pontokban foglaltakat.
1.8.1. Amennyiben az elszámolás során az önkormányzat az 1.1.1.–1.1.4. és 1.2. pontok szerinti valamely feltételt, illetve annak vállalását nem teljesíti, akkor a jogtalanul igénybe vett teljes támogatást köteles visszafizetni. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 64/B. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerinti kamattal együtt.
1.8.2. Amennyiben az önkormányzat az 1.1.5. pont szerinti egyensúlyi feltételnek a teljesített bevételek és kiadások számbavétele alapján nem felel meg, akkor a teljesített felhalmozási bevételeket meghaladó felhalmozási kiadások összegével megegyező jogtalanul igénybe vett kiegészítő támogatást vissza kell fizetnie.
1.8.3. Amennyiben az önkormányzat tárgyévben teljesített működési célú intézményi bevételei és önkormányzati sajátos – személyi jövedelemadó nélküli – működési bevételei együttesen meghaladják a támogatásnál e jogcímeken figyelembe vett működési bevételeket, akkor
– a figyelembe vett működési célú intézményi bevétel 20%-át meghaladó többletbevétel 20%-ának összegével és
– az önkormányzati sajátos – személyi jövedelemadó nélküli – működési bevétel 10%-át meghaladó többletbevétel összegével
megegyező támogatást a központi költségvetés javára vissza kell fizetnie.
1.8.4. Az elszámolás során visszafizetendő a központi költségvetés javára a kiegészítő támogatásnál figyelembe nem vett normatív hozzájárulás és az iparűzési adóerő-képességhez kapcsolódó jövedelemkülönbség mérséklését szolgáló támogatás évközi és év végi pótlólagos igénylésének évközi és év végi visszafizetési kötelezettséget meghaladó összegével megegyező – az útmutató módszertana szerinti – támogatás, a kötelező feladat-ellátási körben eddig el nem látott új feladathoz kapcsolódó normatív hozzájárulás kivételével.
1.8.4.1. Nem kell visszafizetni a vállalkozói önrevízió miatt keletkezett és 2008. évi visszafizetéssel teljesített iparűzési adóerő-képességhez kapcsolódó támogatás – útmutató módszertana szerint számított – összegét.
1.8.5. Az elszámolás során visszafizetendő az 1 500 fő vagy az alatti lakosságszámú önkormányzat esetében a többcélú kistérségi társulások támogatása keretében ösztönzött feladatokhoz, intézmény(ek)hez kapcsolódó forráshiány – útmutató módszertana szerint számított – időarányos összege, amennyiben az önkormányzat a 2007. évi költségvetési törvény 6. számú melléklete 1.11.1.2. pontjában foglaltakat nem teljesítette, kivéve, ha ez a támogatás megállapításánál már figyelembevételre került.
1.8.6. Az 1.8.2.–1.8.5. pontokban foglalt visszafizetési kötelezettség együttes összege nem haladhatja meg az e jogcímen kapott kiegészítő támogatás összegét. A jogtalan igénybevételt az Áht. 64/B. §-ának (2) bekezdésében foglalt kamatfizetési kötelezettség terheli az év végi elszámolás, illetve az Igazgatóság Áht. 64/D. §-a szerinti felülvizsgálata során megállapított, az önkormányzatot pótlólagosan megillető normatív hozzájárulás, illetve jövedelemkülönbség mérséklési támogatás miatti visszafizetési kötelezettség összegének kivételével. A jogtalan igénybevétel kezdő napja 2009. év december 31.
1.8.7. A lakosságszámra és a korcsoportokba tartozókra a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala adatait a 2008. január 1-jei állapot szerint, az 1.3.8. pont szerinti számításnál a települési önkormányzatok közigazgatási státuszát a 2008. december 31-ei állapot szerint kell figyelembe venni. Amennyiben az önkormányzat lakosságszáma 2008. január 1-jén 1000 fő vagy az alatti, de 2009. január 1-jén 1000 fő feletti, akkor az 1.1.1. pont vonatkozásában a 2009. január 1-jei állapot az irányadó.
1.9. A pénzügyminiszter az előirányzat felhasználásáról az Országgyűlés Önkormányzati és Területfejlesztési Bizottságát a tárgyévet követő év február 28-áig tájékoztatja.
1.10. Az előirányzat teljesülése külön szabályozás nélkül is eltérhet az előirányzattól, amennyiben a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezet átcsoportosítási szabályaira vonatkozó rendelkezések – e törvény 16. §-ának (2) bekezdése és 49. §-ának (5) bekezdése – lehetőségei kimerültek.
2. Állami támogatás a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatására, az adósságrendezés alatt működési célra igényelhető támogatásra, valamint a pénzügyi gondnok díjára
| Előirányzat: | 100,0 millió forint |
2.1. Visszterhes kamattámogatás iránti kérelmet nyújthat be az a helyi önkormányzat, amely a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvényben szabályozott eljárás keretében az egyezséget pénzintézeti hitellel teremtette meg. A támogatás feltételeit az önkormányzati miniszter és a támogatott önkormányzat közötti megállapodásban kell rögzíteni.
2.2. Az adósságrendezés megindítását követően, az adósságrendezési eljárás időtartama alatt a forráshiányból eredő jelentős ellátóképesség-csökkenés és az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontjában foglalt feltételek fennállása esetén a helyi önkormányzat támogatást igényelhet. E támogatást csak az a helyi önkormányzat igényelheti, amely a források maximális feltárására és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések mellett sem képes a válságköltségvetésben vagy a működési válságtervben foglalt feladatok ellátására. Amennyiben az önkormányzat adott költségvetési évben az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontjában szabályozott támogatásban már részesült, úgy e jogcímen támogatást nem igényelhet.
2.3. A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában közreműködő pénzügyi gondnokok díjához állami támogatás vehető igénybe.
A pénzügyi gondnokok díjának folyósításáról – a bíróság díjmegállapító végzésének jogerőre emelkedését követően – az Önkormányzati Minisztérium intézkedik a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény végrehajtásának egyes kérdéseiről szóló 95/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 9. §-a alapján.
A pénzügyi gondnok díjának összege – az általános forgalmi adóval együtt – legalább 800 ezer forint, legfeljebb 3 000 ezer forint.
3. A működésképtelen helyi önkormányzatok egyéb támogatása
| Előirányzat: | 1 400,0 millió forint |
Azoknak a települési önkormányzatoknak, amelyek működőképessége az 1. pont alapján igénybe vehető támogatások mellett nem biztosítható, továbbá a megyei önkormányzatoknak az önkormányzati miniszter visszatérítendő, vagy vissza nem térítendő támogatást adhat, melyet célhoz, feladathoz is köthet. A támogatás az 1. pont szerinti támogatással el nem ismert, az önkormányzatok kötelező feladataival összefüggő működési kiadásokhoz igényelhető. Az igényelhető támogatás összege nem haladhatja meg az önkormányzat költségvetési rendeletében elfogadott működési célú éven belüli hitelek összegének 1. pont szerinti támogatással csökkentett összegét. A támogatás megítélésénél kiemelten figyelembevételre kerül a működési célra igénybe vett hitel nagysága.
Nem lehet támogatást igényelni a gazdaságtalan feladatszervezésből, a működési kiadások elismerhetőnél nagyobb mértékéből adódó működési hiány finanszírozásához. Így – többek között – nem támogatható:
– a feladatellátáshoz képest kiugró létszám és személyi juttatás,
– külön is a képviselő-testület/közgyűlés, illetve az önkormányzati hivatal személyi és dologi jellegű kiadásainak indokolatlan mértéke, valamint
– az önként vállalt feladatok és/vagy az ezekhez kapcsolódó átadott pénzeszközök és a támogatásértékű kiadások. A támogatás igényléséhez és felhasználásához az Önkormányzati Minisztérium tárgyév február 10-éig részletes útmutatót készít, és arról – az Igazgatóságokon keresztül – a helyi önkormányzatokat tájékoztatja.
Az önkormányzati miniszter az előirányzat felhasználásáról az Országgyűlés Önkormányzati és Területfejlesztési Bizottságát a tárgyévet követő év február 28-áig tájékoztatja.
Kiegészítő szabály:
Az e mellékletben szabályozott költségvetési támogatások igénylési és döntési eljárására nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályait.
A helyi önkormányzatok színházi támogatási előirányzata összesen 13 870,1 millió forint. Ebből:
a) Kőszínházak működtetési hozzájárulása
| ELŐIRÁNYZAT: | 9 518,3 millió forint |
Költségvetési szervként állandó, vagy alkalmi társulattal új produkciókat létrehozó, folyamatosan játszó kőszínházat fenntartó, vagy ilyen színházat 2007. július 1-je előtt alapított közhasznú társaság vagy azt követően non-profit gazdasági társaság tagjaként tulajdonló, azt költségvetési rendeletében külön címrend alatt támogató helyi önkormányzatokat működtetési hozzájárulás illeti meg az alábbiak szerint:
| Millió forint | ||
| Helyi önkormányzatok | Működtetési hozzájárulás | |
| Békés Megyei Önkormányzat (Jókai Színház) | 265,6 | |
| Budaörs Város Önkormányzata (Budaörsi Játékszín) | 58,3 | |
| Budapest V. kerület Önkormányzata (Komédium Színház Kht.) | 28,0 | |
| Budapest VIII. kerület Önkormányzata (Bárka Színház Kht.) | 195,1 | |
| Budapest IX. kerület Önkormányzata (FMK Pinceszínháza) | 42,3 | |
| Budapest Főváros Önkormányzata (Budapest Bábszínház, Budapesti Operettszínház, József Attila Színház Kht., Katona József Színház, Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház, Madách Színház Kht., Mikroszkóp Színpad Kht., Radnóti Színház, Thália Színház Kht., Trafó Kht., Új Színház Kht., Centrál Színház Kht., Vígszínház) | 3 614,4 | |
| Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (Csokonai Színház) | 447,8 | |
| Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata (Bartók Kamaraszínház) | 98,4 | |
| Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (Nemzeti Színház, Győri Balett) | 539,6 | |
| Heves Megyei Önkormányzat (Gárdonyi Géza Színház) | 254,8 | |
| Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata (Csiky Gergely Színház) | 291,8 | |
| Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata (Katona József Színház) | 255,8 | |
| Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata (Nemzeti Színház) | 422,4 | |
| Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (Nemzeti Színház, Harmadik Színház) | 412,8 | |
| Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (Petőfi Színház) | 247,8 | |
| Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat (Móricz Zsigmond Színház) | 255,7 | |
| Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata (Nemzeti Színház) | 574,9 | |
| Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata (Vörösmarty Színház) | 286,2 | |
| Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata (Szigligeti Színház) | 309,1 | |
| Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata (Weöres Sándor Színház) | 194,8 | |
| Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata (Jászai Mari Színház) | 151,3 | |
| Tolna Megyei Önkormányzat (Deutsche Bühne Ungarn*) | 67,9 | |
| Veszprém Megyei Önkormányzat (Petőfi Színház) | 253,8 | |
| Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata (Hevesi Sándor Színház) | 249,7 | |
| Összesen: | 9 518,3 | |
| * Amennyiben a Tolna Megyei Önkormányzat fenntartásában működő Deutsche Bühne a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata fenntartásába kerül át, úgy a támogatási előirányzat időarányos része átcsoportosul az I. Országgyűlés fejezet 16. Országos kisebbségi önkormányzatok támogatása cím 4. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata alcím előirányzatába. | ||
Abban az esetben is jár a hozzájárulás, ha a helyi önkormányzat 2009. év közben a táblázatban szereplő, működtetési hozzájárulásban részesülő kőszínházát működtető költségvetési szervet, közhasznú társaságot, vagy non-profit gazdasági társaságot megszünteti és ezeket – közszolgáltatási szerződés alapján – közhasznú szervezet, vagy gazdasági társaság működteti tovább, de tevékenységét az önkormányzat a költségvetési rendeletében meghatározott hozzájárulással támogatja.
b) Művészeti tevékenység kiadásaihoz való hozzájárulás
| ELŐIRÁNYZAT: | 1 700,0 millió forint |
Az a) pontban szereplő helyi önkormányzatokat – az ott felsorolt színházak művészeti kiadásaihoz – a költségvetési rendeletükben elfogadott színház-támogatási előirányzat és a 2008. évben realizált fizető nézők száma alapján számított hozzájárulás illeti meg. Többfunkciós szervezet esetén a rendeletben a színházi kiadási előirányzatot az egyéb kiadási előirányzatoktól elkülönítve is meg kell tervezni. Az e célra felosztható támogatási összeg megoszlása a következő:
| – az elfogadott színház-támogatási előirányzat alapján | 1 300,0 millió forint, | |
| – a 2008. évben realizált fizető nézők száma alapján | 400,0 millió forint. |
Felhatalmazást kap az oktatási és kulturális miniszter, hogy az igénybevétel rendjét 2009. január 31-éig rendeletben állapítsa meg.
c) Bábszínházak működtetési hozzájárulása
| ELŐIRÁNYZAT: | 377,0 millió forint |
Költségvetési szervként állandó, vagy alkalmi társulattal új produkciókat létrehozó, folyamatosan játszó bábszínházat fenntartó, vagy ilyen színházat 2007. július 1-je előtt alapított közhasznú társaság vagy azt követően non-profit gazdasági társaság tagjaként tulajdonló, azt költségvetési rendeletében külön címrend alatt támogató helyi önkormányzatokat működtetési hozzájárulás illeti meg az alábbiak szerint:
| Millió forint | ||
| Helyi önkormányzatok | Működtetési hozzájárulás | |
| Békés Megyei Önkormányzat (Napsugár Bábszínház) | 24,7 | |
| Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (Vojtina Bábszínház) | 53,2 | |
| Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (Vaskakas Bábszínház) | 34,8 | |
| Heves Megyei Önkormányzat (Harlekin Bábszínház) | 30,6 | |
| Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata (Ciróka Bábszínház) | 41,1 | |
| Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata (Csodamalom Bábszínház) | 32,3 | |
| Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (Bóbita Bábszínház) | 26,7 | |
| Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata (Kövér Béla Bábszínház) | 24,9 | |
| Vas Megyei Önkormányzat (Mesebolt Bábszínház) | 34,1 | |
| Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata (Kabóca Bábszínház és Gyermek Közművelődési Intézmény) | 31,0 | |
| Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata (Griff Bábszínház) | 43,6 | |
| Összesen: | 377,0 |
d) Bábszínházak művészeti tevékenységének kiadásaihoz való hozzájárulás
| ELŐIRÁNYZAT: | 190,0 millió forint |
A c) pontban szereplő helyi önkormányzatokat – az a) pontban nem szereplő önálló bábszínházuk után – a 2008-ban realizált fizető nézők száma alapján számított hozzájárulás illeti meg. Többfunkciós szervezet esetén a rendeletben a bábszínházi előirányzatot az egyéb kiadási előirányzatoktól elkülönítetten is meg kell tervezni. Felhatalmazást kap az oktatási és kulturális miniszter, hogy az igénybevétel rendjét 2009. január 31-éig rendeletben állapítsa meg.
e) Önkormányzati színházak pályázati támogatása
| ELŐIRÁNYZAT: | 523,8 millió forint |
E támogatást az Oktatási és Kulturális Minisztérium pályázati felhívása alapján a helyi önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott – az a) pontban nem szereplő – szabadtéri színházak, illetve nemzetiségi színházak igényelhetik. Az e célra felosztható támogatási összeg megoszlása a következő:
| – szabadtéri színházakra | 396,1 millió forint, | |
| – nemzetiségi színházakra** | 127,7 millió forint. | |
| ** Amennyiben nemzetiségi színházak az érintett országos kisebbségi önkormányzatok fenntartásába kerülnek át, úgy a támogatás időarányos része az érintett országos kisebbségi önkormányzatot illeti meg oly módon, hogy azt a helyi önkormányzat átadja a részére. | ||
Az elosztásról – az oktatási és kulturális miniszter által kiírt pályázat szerint – szakmai kuratórium javaslata alapján a miniszter dönt. A támogatás az önkormányzatot illeti meg.
f) Kiemelt művészeti célok pályázati támogatása
| ELŐIRÁNYZAT: | 400,0 millió forint |
E támogatást az Oktatási és Kulturális Minisztérium kiemelt művészeti célokra kiírt pályázati felhívásai alapján a helyi önkormányzatok által fenntartott vagy támogatott színházak igényelhetik.
Az elosztásról – az oktatási és kulturális miniszter által kiírt pályázatok szerint – szakmai kuratórium javaslata alapján a miniszter dönt. A támogatás az önkormányzatot illeti meg.
g) Az önkormányzatok által támogatott magánszínházak pályázati támogatása
| ELŐIRÁNYZAT: | 1 161,0 millió forint |
E támogatást az Oktatási és Kulturális Minisztérium pályázati felhívása alapján magánszínházak: független színházi, tánc- és mozgásszínházi műhelyek, az a) pontban nem szereplő befogadó színházak, továbbá non-profit színházi vállalkozások igényelhetik. Az e célra felosztható támogatási összeg megoszlása a következő:
| – független színházi műhelyekre | 410,0 millió forint, | |
| – tánc- és mozgásszínházi műhelyekre | 300,0 millió forint, | |
| – független színházi és táncszínházi befogadó | ||
| színházakra | 350,0 millió forint, | |
| – non-profit színházi vállalkozásokra | 101,0 millió forint. |
Az elosztásról – az oktatási és kulturális miniszter által kiírt pályázat szerint – szakmai kuratórium javaslata alapján a miniszter dönt. A támogatás az önkormányzatot illeti meg.
Kiegészítő szabály:
Az e mellékletben szabályozott költségvetési támogatások igénylési és döntési eljárására nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályait.
1. Pedagógus szakvizsga, továbbképzés, szakmai szolgáltatások igénybevételének támogatása
| ELŐIRÁNYZAT: | 1 647,4 millió forint | |
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 11 700 forint/fő/év |
A támogatást a helyi önkormányzatok igényelhetik a pedagógus szakvizsga és továbbképzés megszervezéséhez, valamint szakmai szolgáltatások igénybevételéhez. Az igényjogosultság alapja a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) 20–21. §-ában és a 122. §-ának (3) bekezdésében felsorolt típusú intézményekben, pedagógus-munkakörben, illetve a Közokt. tv. 22. §-ában felsorolt intézményekben, pedagógiai szakértő vagy pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak 2008/2009. tanévi nyitó (október 1-jei), és a 2009/2010. tanévi nyitó közoktatási statisztikai tényleges, illetve becsült, teljes munkaidőre átszámított (időarányosan 8/12-ed és 4/12-ed létszáma figyelembevételével számított) átlaglétszáma. Az így megállapított létszám nem haladhatja meg a fenntartó által engedélyezett pedagógus, pedagógiai szakértő, illetve pedagógiai előadó álláshelyek számát.
A támogatás a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően használható fel.
2. A fővárosi és megyei közalapítványok szakmai tevékenysége
| ELŐIRÁNYZAT: | 500,0 millió forint |
Az előirányzat a megyei (fővárosi) önkormányzatokat illeti meg a megye (főváros) területén működő helyi önkormányzatok számára az e törvény 3. számú mellékletében a 15–17. jogcímeken biztosított normatív hozzájárulási főösszeg eredeti előirányzata arányában.
A támogatás a megyei fejlesztési tervvel összefüggő szakmai fejlesztési, működtetési, üzemeltetési célokra, a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatokra fordítható.
A közalapítványnak az éves támogatási összeg felhasználására vonatkozóan feladat- és ehhez kapcsolódó pénzügyi tervet kell készítenie, amely az elszámolás alapja.
A közalapítvány működtetését más (saját) forrásokból kell biztosítani, erre a célra a támogatás nem fordítható. A kitűzött feladatok lebonyolításához (pályázati kiírás, kiértékelés, a támogatás folyósítása és egyéb szervezési feladatok) a rendelkezésre álló együttes összeg maximum 1%-a használható fel.
A közalapítványnak a megyei (fővárosi) önkormányzat részére a támogatás felhasználását dokumentálni kell.
3. Pedagógiai szakszolgálat
| ELŐIRÁNYZAT: | 3 764,8 millió forint | |
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 970 000 forint/fő/év |
A támogatást a pedagógiai szakszolgálatot fenntartó helyi önkormányzat igényelheti a pedagógiai szakszolgáltató intézményeiben – az e törvény 3. számú mellékletének 16.2.1. pontja alá tartozó óvodai nevelés, iskolai oktatás keretében végzett konduktív feladatokat, továbbá előbbi intézményekben a 16.2.2. és 16.2.3. pont alá tartozó korai fejlesztési, gondozási feladatokat ellátók kivételével – közalkalmazotti jogviszonyban, pedagógus és szakmai munkát segítő munkakörben foglalkoztatottak 2008/2009. tanévi nyitó (október 1-jei) közoktatási statisztikai tényleges, illetve 2009/2010. tanévi nyitó közoktatási statisztikai becsült, teljes munkaidőre átszámított létszáma alapján, ha a pedagógiai szakszolgálatot a Közokt. tv. 33. §-ának (4)–(5) bekezdésében és 34. §-ában, valamint a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet [a továbbiakban: 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet] 1. §-ának (3) bekezdésében és 3/A. §-ában foglaltak szerint szervezik meg.
4. Diáksporttal kapcsolatos feladatok támogatása
| ELŐIRÁNYZAT: | 494,8 millió forint | |
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 430 forint/tanuló/év |
