„c) arról, hogy rendelkezik-e minősített befolyással az adott biztosítóban,
d) az adott biztosító vagy az adott biztosító anyavállalata rendelkezik-e minősített befolyással a biztosításközvetítőben,”
89. § A Bit. 39. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A független biztosításközvetítő köteles tevékenységének felelősségbiztosítására mindenkor legalább káreseményenkénti 1 120 200 euró, illetve évente együttesen legalább 1 680 300 euró összegű, az Európai Unió egész területére kiterjedő hatályú felelősségbiztosítással vagy 1 680 300 euró vagyoni biztosítékkal rendelkezni. Az engedély megadásának feltétele, hogy a független biztosításközvetítő igazolja a Felügyeletnek a felelősségbiztosítási szerződés megkötését vagy a vagyoni biztosíték meglétét.”
90. § A Bit. 41. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Független biztosításközvetítői tevékenységet csak olyan természetes személy végezhet - független biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezeten, illetve az e gazdálkodó szervezettel egyéb jogviszonyban álló gazdálkodó szervezeten belül -, aki büntetlen előéletű, felsőfokú végzettséggel vagy az e törvény 13. számú mellékletében meghatározott szakképesítéssel vagy külön jogszabály szerinti hatósági vizsgával rendelkezik.”
91. § A Bit. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„43. § A független biztosításközvetítő kizárólag a Felügyelet erre vonatkozó engedélye alapján alapíthat más független biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdasági társaságot, szerezhet ilyen tevékenységet folytató társaságban minősített befolyást.”
92. § (1) A Bit. 48. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ügynöki tevékenységet csak olyan természetes személy végezhet (beleértve a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet, illetve e szervezettel megbízási vagy egyéb jogviszonyban álló, biztosításközvetítői tevékenységet végző szervezet keretein belül végzett tevékenységet is), aki büntetlen előéletű, felsőfokú végzettséggel vagy az e törvény 13. számú mellékletében meghatározott szakképesítéssel vagy külön jogszabály szerinti hatósági vizsgával rendelkezik.”
(2) A Bit. 48. §-a (6) bekezdésének a bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Felügyelet az ügynököt a nyilvántartásából törli, ha
a) a nyilvántartásba vételi és működési feltételek bármelyikének nem felel meg,
b) működése súlyosan vagy ismétlődően sértette a biztosítottak érdekeit.”
93. § (1) A Bit. 57. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet engedélye szükséges:]
„i) a belföldi független biztosításközvetítő által harmadik országban működő független biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdasági társaság alapításához, továbbá abban, vagy biztosítóban minősített befolyás szerzéséhez, illetve harmadik országban fióktelep létesítéséhez,”
(2) A Bit. 57. §-a (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet engedélye szükséges:]
„k) a független biztosításközvetítő által más független biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdasági társaság alapításához, illetve ilyen tevékenységet folytató gazdasági társaságban történő minősített befolyás megszerzéséhez,”
94. § A Bit. 58. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosító alapítási engedély iránti kérelméhez mellékelni kell:]
„f) biztosító részvénytársaság esetén tájékoztatást a részvényesekről, arról, hogy a részvényesek természetes vagy jogi személyek, a minősített befolyással rendelkező személyről és a minősített befolyás mértékéről,”
95. § A Bit. 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„60. § Ha a biztosító részvénytársaság alapítói között olyan személy szerepel, aki az alapítás alatt álló biztosítóban minősített befolyást kíván szerezni, az 58. §-ban foglaltakon kívül az alapítási engedély iránti kérelemhez mellékelnie kell:
a) a 111. § (3) bekezdésének b)-g) és i)-k) pontjaiban,
b) a 111. § (5) bekezdésében foglalt feltételek, valamint
c) a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság (91. §) fennállásának
igazolását.”
96. § A Bit. 71. §-a (2) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosító köteles a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni:]
„k) a más biztosítóban, viszontbiztosítóban, hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban vagy befektetési alapkezelőben szerzett, a minősített befolyás minimális szintjénél kisebb részesedését,”
97. § A Bit. 86. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosító vezető biztosításmatematikusaként (aktuáriusaként) az alkalmazható, aki]
„b) legalább 5 éves, biztosítónál, a Felügyeletnél, a biztosításmatematikusok (aktuáriusok) vagy biztosításközvetítők, szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, biztosító könyvvizsgálójánál vagy biztosítási szaktanácsadónál szerzett aktuáriusi szakmai gyakorlattal rendelkezik;”
98. § A Bit. 91. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem lehet szakmailag alkalmasnak és üzletileg megbízhatónak minősíteni azt a személyt, aki]
„a) minősített befolyással rendelkezik (vagy rendelkezett), illetve vezető állású személy, vagy egyéb vezető (vagy az volt) egy olyan biztosítónál, biztosításközvetítőnél vagy pénzügyi intézménynél,
aa) amely esetében a fizetőképtelenséget kizárólag felügyeleti szerve által alkalmazott intézkedéssel lehetett elkerülni, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős bírósági vagy hatósági határozat megállapította, vagy
ab) amelyet fel kellett számolni, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős bírósági vagy hatósági határozat megállapította; vagy”
99. § A Bit. 111. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„111. § (1) Aki biztosító részvénytársaságban olyan mértékű részesedést kíván szerezni, amellyel eléri vagy meghaladja a minősített befolyás minimális mértékét, vagy minősített befolyását úgy kívánja módosítani, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga elérje vagy meghaladja a 20, 33 vagy 50 százalékos határértéket, köteles a szerződés megkötéséhez a Felügyelet előzetes engedélyét beszerezni. A tulajdonjoghoz, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó, annak arányát meghaladó előnyöket biztosító megállapodás kizárólag a Felügyelet engedélyével köthető.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell a biztosító megnevezését, a meglévő és a megszerezni kívánt részesedés - a 3. § (1) bekezdésének 5. és 38. pontját, valamint a Bszt. 37/A. §-ának (2)-(6) bekezdésében foglaltakat is figyelembe vevő - nagyságát.
(3) A részesedésszerzés engedélyezése iránti kérelemhez a (2) bekezdésben foglaltakon túl mellékelni kell:
a) a kérelmező, illetve a kérelmező vállalkozásban minősített befolyással rendelkező 3. § (1) bekezdésének 3. pontjában meghatározott azonosító adatait;
b) természetes személy kérelmező esetén harminc napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt, vagy a kérelmező személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot;
c) természetes személy kérelmező, a kérelmező vállalkozásban minősített befolyással rendelkező természetes személy esetén arról szóló nyilatkozatát, hogy személyével kapcsolatban más kizáró ok nem áll fenn;
d) nem természetes személy kérelmező esetén a kérelem benyújtásakor hatályos létesítő okiratát, harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése, nyilvántartásba vétele megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, továbbá nyilatkozatot arról, hogy vezető állású személyével szemben kizáró okok nem állnak fenn;
e) harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a kérelmező személyes joga szerinti hatáskörrel rendelkező adóhatósággal, vámhatósággal, társadalombiztosítási szervvel szemben nincs tartozása;
f) a minősített befolyás megszerzéséhez szükséges pénzügyi forrás törvényes eredetének igazolását;
g) nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező egyéb tulajdonosi érdekeltsége és tevékenysége nem veszélyezteti a pénzügyi intézmény működését, továbbá hogy milyen - az Szmt. szerinti - függő és jövőbeni kötelezettségei vannak;
h) a tulajdonszerzésre, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó jelentős előnyöket biztosító megállapodásra tett szerződéses ajánlatot;
i) nem természetes személy kérelmező esetén a kérelmező tulajdonosi szerkezetének részletes leírását;
j) az 58. § h) és i) pontjában meghatározott nyilatkozatokat;
k) a kérelmező teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.
(4) A részesedésszerzés feltétele, hogy a kérelmező - közvetlen részesedésszerzés esetén - a részesedésszerzéshez szükséges tőke pénzbeli részét valamely tagállamban bejegyzett hitelintézetnél helyezze el.
(5) Ha a kérelmező harmadik országbeli biztosító, viszontbiztosító, hitelintézet vagy befektetési vállalkozás, a (3)-(4) bekezdésekben foglaltakon kívül a kérelemhez mellékelni kell a székhely szerinti állam illetékes felügyeleti hatóságának arra vonatkozó igazolását, illetve nyilatkozatát, hogy a vállalkozás a tevékenység végzésére vonatkozó szabályok betartásával működik.”
100. § A Bit. 111/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„111/A. § (1) Ha a kérelmező
a) az Európai Unió másik tagállamában tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet, biztosító, viszontbiztosító, ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás, vagy
b) anyavállalata az a) pontban foglalt vállalkozásnak, vagy
c) ellenőrzött vállalkozása az a) pontban foglalt vállalkozás,
akkor a Felügyelet kikéri a befektetési vállalkozás, a hitelintézet, a biztosító, a viszontbiztosító, az ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás székhelye szerint érintett, illetékes felügyeleti hatóságának véleményét.
(2) A Felügyelet az engedélyezéshez szükséges feltételek igazolása vagy ellenőrzése céljából a kérelmező székhelye vagy lakóhelye szerinti illetékes hatósághoz fordulhat.”
101. § A Bit. a 111/A. §-t követően a következő 111/B. §-sal egészül ki:
„111/B. § (1) A Felügyeletnek a kérelem beérkezésének napjától számított legfeljebb 60 munkanap áll rendelkezésére a kérelemmel összefüggő és rendelkezésre álló okiratok és információk értékelésére (a továbbiakban: ügyintézési határidő), és a 111. § (1) bekezdésében előírt engedély megadására.
(2) A Felügyelet a kérelem, az ahhoz mellékelt iratok, valamint a (3) bekezdésben meghatározott információk pótlásának átvételét legkésőbb 2 munkanapon belül írásban igazolja a kérelmező személy felé. A Felügyelet az igazolásban tájékoztatja a kérelmezőt az ügyintézési határidő lejártának időpontjáról.
(3) A Felügyelet a kérelem beérkezésének napjától számított 50 munkanapon belül, a döntés meghozatalához szükséges információk pótlására hívhatja fel a kérelmezőt.
(4) A kérelmezőnek az információk pótlására 20 munkanap áll a rendelkezésére. Az információk kérelmező általi pótlásának az ideje az ügyintézési határidőbe nem számít bele.
(5) A Felügyelet minden további, a szükséges információk pótlására irányuló felhívásának teljesítéséhez szükséges idő az ügyintézési határidőbe beleszámít.
(6) A kérelmezőnek az információk pótlására 30 munkanap áll a rendelkezésére, ha:
a) székhelye harmadik országban található, vagy
b) nem tartozik a 85/611/EGK tanácsi irányelvet, a 92/49/EGK tanácsi irányelvet, a 2002/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, a 2005/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet vagy a 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető tagállami jogszabályok szerinti felügyelet hatálya alá.
(7) A szükséges információk pótlásának nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Felügyelet a Ket. 31. § (2) bekezdése szerint jár el.”
102. § A Bit. 112. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„112. § (1) A 111. § (1) bekezdésében meghatározott engedély megadását a Felügyelet elutasítja, ha a kérelmező
a) természetes személy büntetett előéletű;
b) jogállása, tulajdonosi háttere nem tisztázott, vagy nem állapítható meg;
c) vagyoni, üzleti helyzete nem szilárd;
d) súlyosan vagy ismételten megsértette e törvény vagy más, a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabály előírásait és emiatt vele szemben a Felügyelet 5 évnél nem régebben kelt jogerős határozatában a kiszabható legmagasabb összegű bírságot alkalmazta, illetve a bíróság 5 évnél nem régebben kelt jogerős határozatában felelősségét megállapította;
e) természetes személy esetén nem rendelkezik szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal;
f) pénzügyi, gazdasági helyzete az ajánlat tárgyát képező részesedésszerzés nagyságához viszonyítva nem minősíthető megfelelőnek, vagy a kérelem benyújtását megelőző 3 év során megfelelő gazdasági eredménnyel nem rendelkezik;
g) részesedésszerzésével kapcsolatosan feltételezhető, hogy pénzmosást vagy terrorizmusfinanszírozást követnek vagy követtek el, vagy kísérelnek vagy kíséreltek meg elkövetni, vagy hogy a szándékolt részesedésszerzés növelheti ennek kockázatát;
h) kézbesítési megbízottal nem rendelkezik (külföldi kérelmező esetén).
(2) Az engedély iránti kérelem benyújtásának elmulasztása, a kérelem elutasítása, a bejelentési kötelezettség elmulasztása, illetve az adatszolgáltatás megtagadása esetén a részesedésszerzésre vagy az előny biztosítására irányuló szerződésből, vagy az előnyt biztosító egyéb bekövetkezett jogi tényből származó szavazati jogok gyakorlását a Felügyelet a megfelelő törvényes feltételek biztosításáig megtilthatja.
(3) Ha a Felügyelet az ügyintézési határidőn belül nem ellenzi írásban a részesedésszerzést, akkor a részesedésszerzést jóváhagyottnak kell tekinteni, kivéve, ha a Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott jogával él.
(4) A kérelmezőnek az engedélyezett részesedés megszerzésére legfeljebb 6 hónap áll rendelkezésre.
(5) Amennyiben ugyanazon biztosító tekintetében kettő vagy több, minősített befolyás szerzésére vagy növelésére vonatkozó ajánlat kapcsán nyújtanak be kérelmet a Felügyelethez, úgy a kérelmezőket megkülönböztetéstől mentes módon kell kezelni.”
103. § A Bit. 113. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A biztosító részvénytársaságban minősített befolyással rendelkező személy, ha
a) minősített befolyását teljes egészében meg kívánja szüntetni, vagy
b) tulajdoni részesedését, szavazati jogát, vagy az előnyt biztosító szerződését úgy kívánja módosítani, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga a 20, 33 vagy 50 százalékos határérték alá csökkenjen,
köteles azt a Felügyeletnek bejelenteni a befolyása elvesztését megelőző 15 munkanappal.”
104. § A Bit. 114. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Aki biztosító részvénytársaságban
a) minősített befolyást szerzett,
b) minősített befolyását megszüntette,
c) minősített befolyását úgy módosította, hogy
ca) a tulajdoni részesedése vagy szavazati joga eléri a 20, 33 vagy 50 százalékos határértéket, vagy
cb) tulajdoni részesedése vagy szavazati joga már nem éri el a 20, 33 vagy 50 százalékos határértéket, vagy
d) a tulajdoni részesedéshez, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó, előnyöket biztosító megállapodást kötött vagy az ilyen megállapodást módosította,
köteles arról 30 napon belül írásban tájékoztatni a Felügyeletet.”
105. § A Bit. a 114. §-át követően a következő 114/A. §-sal egészül ki:
„114/A. § Az e fejezetben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a biztosító szövetkezetekre.”
106. § A Bit. 116. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A biztosító vezető állású személyei, egyéb vezetői (83. § és 85. §), valamint érdemi ügyintézői kötelesek a biztosítónak bejelenteni, ha ők vagy közeli hozzátartozójuk a biztosítóval szerződéses kapcsolatba lépni kívánó félnél minősített befolyással, a megkötendő szerződésben más érdekeltséggel rendelkeznek vagy a biztosítóval szerződéses kapcsolatba lépni kívánó félnél igazgatósági, illetve felügyelőbizottsági tisztséget viselnek. Ilyen esetben a nevezettek e döntés előkészítésében és meghozatalában nem vehetnek részt (összeférhetetlenség).”
107. § A Bit. 132. §-a (4) bekezdésének e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A 117. § (2) bekezdésének i) pontjában meghatározott tartalék fedezetét képező portfólió befektetése és kezelése során a következő előírásokat kell alkalmazni:]
„e) a biztosító az általa kezelt portfólió javára nem köthet ügyletet - a fél évnél rövidebb lejáratú állampapír és a nyilvános, nyíltvégű befektetési jegy kivételével - szabályozott piacra be nem vezetett pénzügyi eszközre olyan vállalkozással, amelyben minősített befolyással rendelkezik vagy amely a biztosítóban minősített befolyással rendelkezik,
f) a biztosítóban minősített befolyással rendelkező kapcsolt vállalkozás által kibocsátott és szabályozott piacra bevezetett részvénynek a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések tartalékából képzett eszközalapok részére történő megvásárlása nem jelenti a Gt. 287. §-ának (2) bekezdésében foglalt részesedésszerzési tilalom sérelmét, ha a biztosító a részvényhez fűződő szavazati jogot nem gyakorol.”
108. § A Bit. 133. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A biztosító a matematikai tartalékok fedezetéül szolgáló eszközeit nem fektetheti be a minősített befolyással rendelkező tulajdonos biztosítási tevékenységet nem folytató vállalkozásába, kivéve, ha azok tevékenysége túlnyomórészt közvetlenül összefüggésben van a biztosító tevékenységével.”
109. § A Bit. 149. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosító könyvvizsgálói feladatok ellátására kizárólag olyan bejegyzett könyvvizsgálót választhat, aki]
„b) nem áll a biztosító minősített befolyással rendelkező tulajdonosával munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy olyan könyvvizsgálói társasággal munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, amelynek a tulajdonosa a biztosító minősített befolyással rendelkező tulajdonosa;”
110. § A Bit. 157. §-a (1) bekezdésének q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]
„q) a feladatkörében eljáró országgyűlési biztossal,”
[szemben, ha az a)-j), n) és r) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.]
111. § A Bit. 165. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.”
112. § A Bit. 189/J. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az érintett felügyeleti hatóságokkal történő együttműködés a következőkre terjed ki:]
„d) a pénzügyi konglomerátumbeli vállalkozások minősített befolyással rendelkező tulajdonosának és a vezető állású személyének azonosítására,”
113. § A Bit. 199. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felügyeleti biztost szükséghelyzetben a Felügyeleti Tanács elnöke rendeli ki és hívja vissza. A felügyeleti biztos legfeljebb 180 napra rendelhető ki, de ez az időtartam a felszámoló kijelöléséig meghosszabbítható. A kirendelésről a minősített befolyással rendelkező tulajdonosokat (tagokat) is értesíteni kell. A felügyeleti biztos feladata az e törvényben foglalt szabályok betartása és betartatása.”
114. § A Bit. 219. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„219. § (1) A felszámolási eljárás kezdeményezéséről a bíróság a Felügyeletet soron kívül értesíti.
(2) A Felügyelet köteles a felszámolást elrendelő, illetve a végelszámolásról szóló döntés tudomására jutásakor a biztosító tevékenységi engedélyét visszavonni.
(3) A végelszámolásról vagy a felszámolásról és azok gyakorlati következményeiről a Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja az Európai Unió tagállamainak felügyeleti hatóságait.
(4) A végelszámolásról szóló döntés vagy a felszámolást elrendelő végzés Cégközlönyben történő közzétételét követően a Felügyelet soron kívül köteles annak tartalmát az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában, valamint valamennyi tagállam legalább két országos napilapjában közzétenni a 220. § (7) bekezdésében meghatározott nyomtatványon.
(5) Minden olyan hitelező esetében, akinek (amelynek) állandó lakóhelye, székhelye, telephelye az Európai Unió másik tagállamában található, a (4) bekezdés szerinti közzétételhez fűződnek a Cstv. 28. §-a szerinti közzétételhez kapcsolódó joghatások.”
115. § A Bit. 220. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A végelszámoló vagy felszámoló a végelszámolásról szóló döntés, illetve a felszámolást elrendelő végzés kézhezvételét követően azonnal köteles annak tartalmáról, továbbá az egyes határidőkhöz fűződő jogkövetkezményekről egyenként tájékoztatni minden olyan szerződőt, biztosítottat, továbbá ismert hitelezőt, amelynek (akinek) székhelye, telephelye vagy állandó lakóhelye az Európai Unió másik tagállamában található. A biztosítottnak címzett tájékoztatásnak ismertetnie kell továbbá a biztosítási szerződések megszűnésének időpontját és joghatásait is.”
116. § A Bit. 228. §-a az alábbi (4)-(7) bekezdésekkel egészül ki:
„(4) Ha a (2) bekezdés szerinti biztosító egyesület e rendelkezés szerinti szolgáltatását igénybe vevő tagjai az Öpt. rendelkezései szerint önkéntes kölcsönös biztosító pénztárat alapítanak, a pénztár tevékenységi engedélyének megszerzését követően a biztosító egyesület legfelsőbb szerve dönt az e tagokra vonatkozó szerződésállomány átruházásáról és az ezen szolgáltatáshoz kapcsolódó tevékenység megszüntetéséről.
(5) Ha a biztosító egyesület legfelsőbb szerve a (4) bekezdés szerint az átruházáshoz hozzájárul, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárat alapító tagok egyéni, illetve szolgáltatási számláján lévő összeget a legfelsőbb szerv döntését követő 30 napon belül a tagnak az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál nyitott egyéni, illetve szolgáltatási számláján kell jóváírni, a biztosító egyesület fedezeti tartaléka eszközfedezetének az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárat alapító tagokra eső részét pedig a biztosító egyesület a legfelsőbb szerv döntését követő 30. napig átadja az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére.
(6) Ha a biztosító egyesület tagja a megalapítást követően lép be a (4) bekezdés szerint alapított önkéntes biztosító pénztárba, a tag egyéni, illetve szolgáltatási számláján lévő összeget a tag erre irányuló, a biztosító egyesülethez intézett kérelmét követő 30 napon belül kell jóváírni az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál nyitott egyéni, illetve szolgáltatási számláján, és ezen időpontig kell a fedezeti tartalék eszközfedezetének arányos részét az (5) bekezdésben foglaltak szerint átadni.
(7) Az (5) és (6) bekezdés szerinti vagyonátadás adó- és illetékmentes.”
117. § A Bit. 235. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]
„b) a függő és a független biztosításközvetítői hatósági képzés szabályait, a hatósági képzés során szerzett, függő és független biztosításközvetítői tevékenység folytatására feljogosító okirat megszerzésének követelményeit, a hatósági vizsga díjának mértékére, megfizetésére és visszatérítésére vonatkozó szabályokat,”
[rendeletben állapítsa meg.]
118. § A Bit. 3. számú melléklete helyébe e törvény 1. melléklete lép.
119. § A Bit. 5. számú melléklete helyébe e törvény 2. melléklete lép.
120. § A Bit. 12. számú melléklete helyébe e törvény 3. melléklete lép.
121. § A Bit. 13. számú melléklete helyébe e törvény 4. melléklete lép.
122. § Az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetről szóló 2004. évi XXXV. törvény 6. §-a (1) bekezdésének db) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kinnlevő elektronikus pénz által megtestesített pénzügyi kötelezettségek összegével megegyező összegben az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet kizárólag a következő eszközöket tarthatja birtokában:
d) olyan hitelviszonyt megtestesítő eszköz, amely nem tartozik a b) pont alatt felsorolt tételek közé és kielégíti az alábbi feltételek mindegyikét:]
„db) olyan vállalkozás bocsátotta ki, amely a Hpt., illetve a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) értelmében nem rendelkezik minősített befolyással az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetben, vagy olyan vállalkozás, amely nem áll a Hpt. vagy a Tpt. szerinti szoros kapcsolatban az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézettel,”
123. § A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Fnyt.) 2. §-a a következő 36. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„36. minősített befolyás: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben meghatározott fogalom.”
124. § Az Fnyt. 34. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a nemi hovatartozás alapján kizárólag az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 30/A. §-ában meghatározott feltételek megfelelő teljesülése esetén írhat elő eltérő hozzájárulásokat és nyújthat eltérő szolgáltatásokat.”
125. § Az Fnyt. 61. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységi engedélyének megadásához előzetesen kikéri az EGT másik állama hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának véleményét, ha a tevékenykedni kívánó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény]
„c) ellenőrző befolyással rendelkező természetes vagy jogi személy tulajdonosa valamely más EGT-államban székhellyel rendelkező foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben minősített befolyással rendelkezik.”
126. § Az Fnyt. 70. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felügyeleti biztost szükséghelyzetben a Felügyelet elnöke rendeli ki és hívja vissza. A felügyeleti biztos legfeljebb 180 napra rendelhető ki, de ez az időtartam a felszámoló kijelöléséig meghosszabbítható. A kirendelésről a minősített befolyással rendelkező tulajdonosokat is értesíteni kell. A felügyeleti biztos feladata az e törvényben foglalt szabályok betartása és betartatása.”
127. § Az Fnyt. 90. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„c) az Európai Parlament és Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról.”
128. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 1. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(4) Nem tartozik e törvény hatálya alá]
„a) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 2. számú melléklet I. fejezet 12. pontjának b) alpontjában meghatározott ügynök, és a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bszt.) meghatározott függő ügynök;”
129. § A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 3. §-a (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 8. §, 13. §, 22. §, 24. §, 27-31. §, 37-39. §, 97-107. §, 121. §, 124-141. §, 155-170. § és 172-175. § kivételével a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni”
130. § (1) A Bszt. 4. §-ának (2) bekezdése a következő 6. ponttal egészül ki és ezzel egyidejűleg a 6-70. pont számozása 7-71. pontra változik:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban]
„6. azonosító adatok:
a) természetes személy azonosító adatai: név, születési név, anyja neve, születési hely, születési idő, állampolgárság, lakcím, személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány típusa és száma;
b) jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany azonosító adatai: név, rövidített név, székhely, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címe, cégjegyzékszám, a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma, nyilvántartási száma, képviseletre jogosultak neve és beosztása;”
(2) A Bszt. 4. §-a (2) bekezdésének - az (1) bekezdés alapján átszámozott - 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban]
„11. minősített befolyás: egy vállalkozással létrejött olyan közvetett és közvetlen kapcsolat, amely alapján a befolyással rendelkező
a) vállalkozásban fennálló tulajdoni hányadának (részesedésének) mértéke vagy az általa gyakorolható szavazati jog aránya legalább tíz százalék,
b) a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, testületi tagjainak legalább húsz százalékát kinevezheti vagy felmentheti, vagy
c) létesítő okirat, megállapodás alapján döntő befolyást gyakorolhat a vállalkozás működésére,”
(3) A Bszt. 4. §-a (2) bekezdésének - az (1) bekezdés alapján átszámozott - 57. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban]
„57. repó- és fordított repóügylet: minden olyan megállapodás, amely értékpapír vagy áru tulajdonjogának, illetve az értékpapír vagy áru tulajdonjogához fűződő garantált jog átruházására vonatkozik - ha e garanciát olyan elismert tőzsde bocsátja ki, amely az értékpapírhoz vagy az áruhoz fűződő joggal rendelkezik -, és a megállapodás nem teszi lehetővé az eladó számára, hogy az adott értékpapírt vagy árut adott időpontban egyszerre több félnek ruházza át, illetőleg más ügylethez adja biztosítékul. A szerződéskötéssel egyidejűleg az értékpapírra vagy árura az eladó visszavásárlási kötelezettséget, a vevő az eladó részére történő viszonteladási kötelezettséget vállal a szerződésben meghatározott vagy az eladó által meghatározandó jövőbeli időpontban történő meghatározott visszavásárlási, viszonteladási áron. A felek közötti megállapodás rendelkezhet úgy is, hogy az ügylet tárgyát képező és biztosítékul szolgáló értékpapír vagy áru más, egyenértékű értékpapírra vagy árura kicserélhető. Az ügylet az értékpapír vagy áru eladója szempontjából repóügyletnek, az értékpapír vagy áru vevője szempontjából fordított repóügyletnek tekintendő,”
(4) A Bszt. 4. §-a (2) bekezdésének - az (1) bekezdés alapján átszámozott - 70. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban]
„70. üzleti titok: a Ptk.-ban meghatározott fogalom,”
131. § A Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Kiegészítő szolgáltatásnak minősül]
„e) a befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó valutával és devizával történő sajátszámlás kereskedés,”
132. § (1) A Bszt. 28. §-ának (1) bekezdése a következő w) ponttal egészül ki:
[A kérelmező a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésre jogosító engedély iránti kérelemhez mellékeli]
„w) a Befektető-védelmi Alap igazolását az Alaphoz történő csatlakozási kérelem benyújtásáról és a csatlakozási díj megfizetéséről, ha a biztosított tevékenység végzésére kér engedélyt és jogszabály előírja az Alaphoz történő csatlakozást.”
(2) A Bszt. 28. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Befektetési vállalkozás tevékenységi körének bővítése esetén az engedély iránti kérelemhez azokat az (1) bekezdés szerinti iratokat kell mellékelni, amelyek benyújtására korábban még nem került sor.”
133. § (1) A Bszt. 37. §-át megelőző fejezetcím és alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„IX. FEJEZET
A MINŐSÍTETT BEFOLYÁS MEGSZERZÉSÉNEK ENGEDÉLYEZÉSE
A befektetési vállalkozásban történő minősített befolyás megszerzése”
(2) A Bszt. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„37. § (1) A befektetési vállalkozásban történő minősített befolyás megszerzéséhez a Felügyelet előzetes engedélye szükséges.
(2) Az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) a kérelmező azonosító adatait,
b) a minősített befolyás megszerzéséhez szükséges pénzügyi forrás törvényes eredetének igazolását,
c) harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti hatáskörrel rendelkező adóhatósággal, vámhatósággal, társadalombiztosítási szervvel szemben nincs tartozása,
d) annak igazolását, hogy egyéb tulajdonosi érdekeltsége és tevékenysége nem veszélyezteti a pénzügyi intézmény működését,
e) természetes személy kérelmező esetén harminc napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt, vagy a kérelmező személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot,
f) a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy megfelel a (3) és (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek,
g) nem természetes személy kérelmező esetén a kérelem benyújtásakor hatályos létesítő okiratát, harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése, nyilvántartásba vétele megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, valamint vezető állású személyével szemben e törvényben meghatározott kizáró okok nem állnak fenn,
h) a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a minősített befolyás megszerzése a befektetési vállalkozás Magyar Köztársaság területén található központi irodából történő irányítását nem veszélyezteti,
i) nem természetes személy kérelmező esetén a kérelmező tulajdonosi szerkezetének részletes leírását,
j) a 28. § (1) bekezdésének t) és u) pontjában meghatározott nyilatkozatokat,
k) a minősített befolyás megszerzése következtében a befektetési vállalkozással szoros kapcsolatba kerülő természetes személy hozzájárulását a személyes adatainak az összevont alapú, vagy a kiegészítő felügyelet érdekében történő kezeléséhez, és
l) a kérelmező teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.
(3) A befektetési vállalkozásban minősített befolyással az rendelkezhet,
a) akinek tevékenysége vagy a befektetési vállalkozásra gyakorolt befolyása nem veszélyezteti a befektetési vállalkozás független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását,
b) akinek üzleti tevékenysége, kapcsolatainak jellege vagy más vállalkozásokkal fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni részesedésének szerkezete a felügyeleti tevékenységet nem akadályozza,
c) aki jó üzleti hírnévvel rendelkezik.
(4) A kérelmező, tevékenysége vagy a befektetési vállalkozásra gyakorolt befolyása különösen akkor veszélyezteti a befektetési vállalkozás független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását, ha
a) szavazati jogának gyakorlását a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága - a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül - felfüggesztette,
b) minősített befolyással rendelkezik (vagy rendelkezett), vezető állású személy (vagy az volt) olyan befektetési vállalkozásban, pénzügyi intézményben vagy biztosítóban,
ba) amely esetében a fizetőképtelenséget kizárólag a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság által alkalmazott intézkedéssel lehetett elkerülni, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős bírósági vagy hatósági határozat megállapította, vagy
bb) amelyet fel kellett számolni, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős bírósági vagy hatósági határozat megállapította,
c) súlyosan vagy rendszeresen megsértette e törvény vagy más, a befektetési vállalkozás gazdálkodására vonatkozó jogszabály előírásait, és ezt a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság, más hatóság vagy bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatban megállapította.
(5) A Felügyelet a minősített befolyás megszerzésének vagy a minősített befolyás mértéke növelésének engedélyezését megtagadja, ha a kérelmező, a befolyással rendelkező az (1)-(4) bekezdésekben meghatározott feltételeknek nem felel meg.”
134. § A Bszt. a 37. §-t követően a következő 37/A. és 37/B. §-okkal egészül ki:
„37/A. § (1) A minősített befolyás mértékének megállapításánál a szavazati jog kiszámítása - a szavazati jog gyakorlásának korlátozására vonatkozó előírásoktól függetlenül - mindazon részesedés alapján történik, amelyhez a befektetési vállalkozás létesítő okiratának rendelkezése alapján szavazati jog kapcsolódik.
(2) A minősített befolyás mértékének meghatározásakor a kérelmező részesedésén kívül a (3) és (4) bekezdés szerinti szavazati jogot is figyelembe kell venni.
(3) A minősített befolyás mértékének meghatározásakor figyelembe kell venni a kérelmező ellenőrzött vállalkozásaként működő
a) befektetési alapkezelő, ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás szavazati jogát, ha a befektetési alapkezelő, ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás az általa kezelt értékpapír-állományhoz kapcsolódó szavazati jogot,
b) befektetési vállalkozás, hitelintézet szavazati jogát, ha a befektetési vállalkozás, hitelintézet az általa kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogot
a kérelmező, a kérelmező másik ellenőrzött vállalkozásának közvetlen, közvetett bármely más módon adott utasítása alapján gyakorolhatja.
(4) A minősített befolyás mértékének meghatározásakor a kérelmező szavazati jogaként kell figyelembe venni a részesedéshez kapcsolódó szavazati jogot, amelyet
a) a kérelmező és harmadik személy olyan megállapodás alapján gyakorolhat, amely lehetővé teszi a megállapodásban részes felek számára a szavazati jog összehangolt gyakorlását,
b) a kérelmező a szavazati jog ideiglenes átruházására irányuló megállapodás alapján gyakorolhat,
c) a kérelmező a nála biztosítékként elhelyezett részesedéshez kapcsolódóan, megállapodás alapján gyakorolhat,
d) a kérelmező a részesedésre vonatkozó haszonélvezeti jog alapján gyakorolhat,
e) a kérelmező ellenőrzött vállalkozása az a)-d) pontokban meghatározottak alapján gyakorolhat,
f) a kérelmező letétkezelőként - a letevő konkrét utasítása hiányában - saját döntése alapján gyakorolhat,
g) harmadik személy - a kérelmezővel kötött megállapodás alapján - saját nevében, a kérelmező javára gyakorolhat, vagy
h) a kérelmező meghatalmazottként - a meghatalmazó konkrét utasítása hiányában - saját döntése alapján gyakorolhat.
(5) A minősített befolyás mértékének meghatározásakor nem kell figyelembe venni a kérelmező ellenőrzött vállalkozásának szavazati jogát, ha a kérelmező és annak ellenőrzött vállalkozása a részesedés megszerzésekor írásban nyilatkozik arról, hogy
a) a szavazati jogot nem gyakorolja vagy harmadik személy a kérelmezőtől és annak ellenőrzött vállalkozásától függetlenül gyakorolhatja, és a részesedést annak megszerzésétől számított egy éven belül elidegeníti,
b) a szavazati jogot harmadik - a kérelmezőtől és annak ellenőrzött vállalkozásától független - személy papír alapú vagy elektronikus eszköz útján adott konkrét utasítása szerint gyakorolhatja,
c) a befektetési vállalkozás döntéshozó, ügyvezető, felügyelő szervei vagy testületi tagjainak kinevezésére, felmentésére vonatkozó döntések meghozatalában nem vesz részt.
(6) A minősített befolyás mértékének meghatározásakor nem kell figyelembe venni a kérelmező ellenőrzött vállalkozásaként működő befektetési vállalkozás, hitelintézet szavazati jogát, ha a befektetési vállalkozás, hitelintézet rendelkezik portfóliókezelési tevékenység végzésére jogosító engedéllyel, és
a) papír alapú vagy elektronikus eszköz útján adott konkrét utasítása alapján,
b) a kérelmezőtől függetlenül
gyakorolhatja az általa kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogot.
37/B. § (1) Ha a kérelmező a minősített befolyását úgy kívánja módosítani, hogy az meghaladja a húsz, harminchárom vagy ötven százalékos mértéket, a (2) bekezdésben foglaltak szerinti tartalommal kérelmet nyújt be a Felügyeletnek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemben fel kell tüntetni
a) a minősített befolyásnak a bejelentés pillanatában meglévő mértékét,
b) a megszerezni szándékozott minősített befolyás mértékét, és
c) a 37. § (2) bekezdése szerinti adatokat.
(3) A befolyással rendelkező a (2) bekezdésben foglaltakkal azonos tartalmú bejelentést tesz a Felügyeletnek abban az esetben, ha a meglévő minősített befolyását az (1) bekezdésben meghatározott mértékek valamelyike alá szándékozik csökkenteni azzal, hogy bejelentésében a (2) bekezdés b) pontjában szereplő mérték helyett a szándékolt csökkentés mértékét tünteti fel.
(4) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott kérelem átvételét a Felügyelet a kérelem benyújtásától számított két munkanapon belül, írásban igazolja a kérelmező vagy a befolyással rendelkező felé (a továbbiakban: átvételi igazolás), és egyben tájékoztatja a 38. § (1) bekezdésében meghatározott ügyintézési határidőről. Ez a rendelkezés megfelelően alkalmazandó a 38. § (2) bekezdésében meghatározott hiánypótlás esetében is.”
135. § A Bszt. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. § (1) A Felügyelet az átvételi igazolás kiállításától számított hatvan munkanapon belül (a továbbiakban: ügyintézési határidő) megvizsgálja a befolyásszerzési szándékot abból a szempontból, hogy annak megvalósulását követően az e törvényben foglaltak teljesítése biztosítható-e.
(2) A Felügyelet a 37/B. § (2) bekezdésében meghatározott információk hiányos vagy nem megfelelő módon való benyújtása esetén az átvételi igazolás kiállításától számított ötven munkanapon belül, az értékelés befejezéséhez szükséges információk megjelölésével, írásban további tájékoztatást és a hiányok pótlását kérheti (a továbbiakban: hiánypótlás).
(3) A hiánypótlásra biztosított határidő húsz munkanap. Az ügyintézési határidő számításakor a hiánypótlás teljesítéséig eltelt idő nem vehető figyelembe.
(4) A hiánypótlásra biztosított határidő harminc munkanap, ha a kérelmező
a) székhelye harmadik országban található, vagy
b) nem tartozik a Tanács 85/611/EGK, a 92/49/EGK irányelvét, valamint az Európai Parlament és a Tanács 2002/83/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvét átültető EGT-állam jogszabályai szerinti felügyelet hatálya alá.
(5) A hiánypótlás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Felügyelet a Ket. 31. §-ának (2) bekezdése szerint jár el.
(6) A hiánypótlás kérelmező általi megfelelő teljesítését követően a Felügyelet jogosult egyéb tájékoztatást is kérni a kérelmezőtől. Ezen tájékoztatás teljesítésére biztosított határidőt azonban az ügyintézési határidő számításánál figyelembe kell venni.”
136. § A Bszt. a 38. §-t követően a következő 38/A. §-sal egészül ki:
„38/A. § Ha a kérelmező
a) EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozás,
b) EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező hitelintézet,
c) EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező biztosító,
d) EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező viszontbiztosító,
e) EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás,
f) anyavállalata az a)-e) pont szerinti vállalkozásnak,
g) ellenőrzött vállalkozása az a)-e) pont szerinti vállalkozás,
akkor a Felügyelet a 171. §-ban foglaltak szerinti konzultációt folytat a befektetési vállalkozás, a hitelintézet, a biztosító, a viszontbiztosító és az ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás székhelye szerinti, hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósággal.”
137. § A Bszt. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„39. § (1) Ha a Felügyelet a 38. § (1) bekezdésében meghatározott időszakon belül a minősített befolyás megszerzését vagy a minősített befolyás mértékének növelését nem tagadja meg, az engedélyt megadottnak kell tekinteni.
(2) A minősített befolyás megszerzésének vagy a minősített befolyás mértéke növelésének engedélyezése esetén a kérelmezőnek hat hónapon belül kell lebonyolítania az ügyletet.
(3) Ha a minősített befolyás megszerzésére vonatkozó engedélyezési feltétel már nem áll fenn, a Felügyelet a jogellenes állapot megszüntetéséig vagy az engedélyezési feltétel teljesítésének igazolásáig a minősített befolyással rendelkező szavazati jogának gyakorlását felfüggeszti.
(4) A befektetési vállalkozás a tudomásszerzéstől számított két munkanapon belül bejelenti a Felügyeletnek a befektetési vállalkozásban minősített befolyással rendelkező személy azonosító adatait, részesedésének mértékét és annak módosulását.
(5) Aki befektetési vállalkozásban minősített befolyást szerzett, vagy már meglévő befolyásának mértékét a 37/B. § (1) és (3) bekezdésében meghatározottak szerint módosította, a minősített befolyás megszerzését követő két munkanapon belül erről írásban értesíti a Felügyeletet.”
138. § (1) A Bszt. 43. §-a (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy kiegészítő szolgáltatása keretében - a (12) bekezdésben foglaltak kivételével - legkésőbb az adott szerződés megkötését megelőzően tájékoztatja a leendő szerződő felet, ha a szerződés megkötését követően lakossági ügyfélnek minősül, valamint a lakossági ügyfelet”
(2) A Bszt. 43. §-a (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A befektetési vállalkozás a 41. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tájékoztatás keretében közli a leendő szerződő féllel, amely a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül vagy a lakossági ügyféllel]
„d) a befektetési szolgáltatási tevékenység, valamint a kiegészítő szolgáltatás végzésére jogosító engedélyének számát, valamint az ezen engedélyt kiadó felügyeleti hatóság nevét és levelezési címét, és”
(3) A Bszt. 43. §-a (7) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A befektetési vállalkozás a 41. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott, az ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz kezelésével kapcsolatosan]
„b) ha a székhelye szerinti vagy a harmadik személy székhelye szerinti állam joga alapján a lakossági ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz harmadik fél kezelésében lévő gyűjtőszámlára kerülhet, tájékoztatja az ügyfelet erről a lehetőségről és kifejezetten, jól érthetően felhívja a figyelmet az ebből adódó kockázatokra,”
(4) A Bszt. 43. §-a (12) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A befektetési vállalkozás a leendő szerződő félnek, amely a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül vagy a lakossági ügyfélnek az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást az (1), illetve (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően közvetlenül az adott szerződés megkötését követően, illetve a (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatást közvetlenül a szolgáltatás teljesítésének megkezdését követően adhatja meg, ha]
„a) a befektetési vállalkozás a leendő szerződő féllel vagy az ügyféllel szemben a Tétv. 4. §-ában meghatározott követelményeknek eleget tesz, függetlenül attól, hogy a Tétv. az adott esetben alkalmazandó-e, vagy”
139. § (1) A Bszt. 45. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az a befektetési vállalkozás, amely a 44. § (1) bekezdésében nem említett befektetési szolgáltatási tevékenységet végez, a szerződés megkötését vagy keretszerződés esetén a megbízás végrehajtását megelőzően - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a leendő szerződő féltől és az ügyféltől nyilatkozatot kér
a) a szerződésben foglalt ügylet lényegével,
b) az ügyletben érintett pénzügyi eszköz jellemzőivel, és
c) különösen ezek kockázataival
kapcsolatos ismereteiről és tapasztalatairól, annak megítélése érdekében, hogy a befektetési vállalkozás valóban a számára megfelelő ügylettel vagy pénzügyi eszközzel kapcsolatos szolgáltatást nyújtsa.”
(2) A Bszt. 45. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem kell az (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazni, ha a befektetési vállalkozás a leendő szerződő féllel vagy az ügyféllel az 5. § (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában foglaltakra köt megállapodást és]
„a) az ügylet szabályozott piacra vagy azzal azonos feltételeknek megfelelő harmadik országbeli tőzsdére bevezetett részvényre, pénzpiaci eszközre, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra vagy más értékpapírosított követelésre (ide nem értve azokat az eszközöket, amelyek származtatott elemeket tartalmaznak), valamint az ÁÉKBV által kibocsátott értékpapírra vagy más nem-komplex pénzügyi eszközre vonatkozóan jön létre,”
140. § (1) A Bszt. 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége és a kiegészítő szolgáltatása keretében, a szerződéskötést megelőzően a 48. §, 49. § és 51. § szerint minősíti a leendő szerződő felet, és a szerződés hatálybalépését követően ügyfélként e minősítésnek megfelelően kezeli.”
(2) A Bszt. 47. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A befektetési vállalkozás írásban vagy más tartós adathordozón értesíti az ügyfelet]
„c) arról a tényről, hogy kérheti a 48. § (4) bekezdésében, a 49. §-ban, az 51. § (3) és (4) bekezdésében foglaltak szerint e minősítés megváltoztatását, és az ilyen kérés esetén az őt megillető jogok megváltozásában jelentkező következményekről.”
141. § A Bszt. 51. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A befektetési vállalkozásnak az 5. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenysége és ehhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatása esetében - ha azt az (1) bekezdésben meghatározott elfogadható partner számára nyújtja - a 40-50. §-ban, az 55. §-ban, a 62-65. §-ban foglaltakat - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - nem kell alkalmaznia.”
142. § (1) A Bszt. 54. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége és a kiegészítő szolgáltatása keretében történő szerződéskötést, valamint a hatályban lévő keretszerződés alapján kapott megbízás végrehajtását megtagadja, ha]
„b) az jogszabályba vagy a szabályozott piac, a szabályozott piacra vonatkozó feltételeknek megfelelő harmadik országbeli tőzsde, elszámolóház, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi szerződő fél vagy központi értéktár szabályzatának rendelkezésébe ütközne,”
(2) A Bszt. 54. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége és a kiegészítő szolgáltatása keretében történő szerződéskötést, valamint a hatályban lévő keretszerződés alapján kapott megbízás végrehajtását megtagadja, ha]
„e) a 44. § (1) bekezdése szerinti alkalmassági teszt eredménye nem teszi lehetővé az adott pénzügyi eszköz tekintetében kért szolgáltatás nyújtását az ügyfél számára.”
143. § (1) A Bszt. 62. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a befektetési vállalkozás a (2) bekezdésben foglalt szempont vonatkozásában az ügyféltől határozott utasítást kapott, a megbízást ezen utasításnak megfelelően hajtja végre.”
(2) A Bszt. 62. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az ügyfél kérésére a befektetési vállalkozás írásban, a végrehajtási politikában foglalt rendelkezések alkalmazásának bemutatásával igazolja, hogy az ügyfél megbízását a végrehajtási politikában foglaltaknak megfelelően hajtotta végre.”
144. § A Bszt. 68. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha az ügyfél a (2) bekezdés a) pontjának megfelelő tájékoztatást választotta, a befektetési vállalkozás portfóliókezelési tevékenysége keretében az ügyfél megbízása alapján végrehajtott ügyletekről szóló (1) bekezdés szerinti rendszeres jelentést
a) legalább évente, a (7) bekezdésben foglaltakra figyelemmel,
b) az ügyfél kifejezett kérésére negyedévente, és
c) ha a befektetési vállalkozás portfóliókezelési tevékenysége keretében az ügyféllel olyan szerződést kötött, amely tőkeáttételes portfólió kialakítását teszi lehetővé, legalább havonta
elkészíti és írásban vagy más tartós adathordozón az ügyfél rendelkezésére bocsátja.”
145. § A Bszt. 69. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a befektetési vállalkozás portfóliókezelési tevékenységet végez, akkor az ügyfél számára az (1) bekezdésben meghatározott jelentési kötelezettségét a 68. § szerinti jelentési kötelezettség keretében, azzal együttesen is teljesítheti.”
146. § (1) A Bszt. 72. §-a (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenysége során - ha az ügyfél kifejezetten eltérően nem rendelkezik - az ügyfél javára kezelt portfólió terhére nem szerezhet”
(2) A Bszt. 72. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A befektetési vállalkozás portfóliókezelési tevékenysége keretében az ügyfél javára kezelt portfólió terhére nem köthet ügyletet szabályozott piacra be nem vezetett vagy multilaterális kereskedési rendszerben történő kereskedés tárgyát nem képező értékpapírra olyan személlyel vagy szervezettel, amelyben a befektetési vállalkozás minősített befolyással rendelkezik, vagy amely a befektetési vállalkozásban minősített befolyással rendelkezik.”
147. § (1) A Bszt. 77. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési vállalkozás biztosítja, hogy a pénzügyi elemző és a befektetési vállalkozás más alkalmazottja, aki
a) a 76. § (1) bekezdése szerinti befektetési elemzés készítésében részt vett, és
b) ismeri a befektetési elemzés közzétételének várható időzítését vagy tartalmát, ha az a nyilvánosság számára nem ismert vagy a nyilvánosság számára ismert információkból nem következtethető ki,
ne köthessen saját, vele közös háztartásban élő személy, közeli hozzátartozója és egyéb módon érintett személy - ideértve magát a befektetési vállalkozást is - nevében vagy javára ügyletet olyan pénzügyi eszközre vonatkozóan, amely a befektetési elemzés tárgyát képezi vagy amelynek árfolyama a befektetési elemzés tárgyát képező eszköztől függ - kivéve ha árjegyzőként jóhiszeműen és az árjegyzés rendes menete szerint jár el vagy az ügyfél megbízását annak kifejezett utasítása alapján hajtja végre - addig az időpontig, amíg azon személyeknek vagy szervezeteknek, amelyek számára a befektetési elemzést közzéteszik, nem volt reális esélyük annak tartalma alapján cselekedni.”
(2) A Bszt. 77. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben nem említett esetben, a pénzügyi elemző és a befektetési vállalkozás más alkalmazottja, aki a 76. § (1) bekezdése szerinti befektetési elemzés készítésében részt vett, nem köthet saját, vele közös háztartásban élő személy, közeli hozzátartozója és egyéb módon érintett személy - ideértve magát a befektetési vállalkozást is - nevében vagy javára ügyletet olyan pénzügyi eszközre vonatkozóan, amely a befektetési elemzés tárgyát képezi vagy amelynek árfolyama a befektetési elemzés tárgyát képező eszköztől függ, a befektetési elemzésben szereplő ajánlással ellentétesen, kivéve, ha ahhoz a megfelelési vezető vagy a befektetési vállalkozás jogi vezetőjének jóváhagyását megkapta.”
(3) A Bszt. 77. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a 76. § (1) bekezdése szerinti befektetési elemzés tervezete ajánlást vagy célárfolyamot tartalmaz, a kibocsátó, a befektetési vállalkozás befektetési elemzés készítésében részt vevő alkalmazottai - ide nem értve a pénzügyi elemzőt - és más személyek a befektetési elemzés közzététele előtt a befektetési elemzés tervezetét nem kaphatják kézhez sem az adatok pontosságának ellenőrzése, sem egyéb más célból, kivéve, ha az ellenőrzés célja annak vizsgálata, hogy a vállalkozás a jogi kötelezettségeinek eleget tett-e.”
(4) A Bszt. 77. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az (1) és (2) bekezdés szerinti egyéb módon érintett személynek a pénzügyi elemzővel és a befektetési vállalkozás más alkalmazottjával olyan kapcsolatban álló személyt kell tekinteni, amely kapcsolat lehetővé teszi olyan ügylet megkötését, amelyhez bármelyiküknek anyagi érdeke fűződik.”
148. § A Bszt. 85. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatása keretében történő szerződéskötést, valamint a hatályban lévő keretszerződés alapján kapott megbízás végrehajtását megtagadja, ha]
„d) a 84. §-ban meghatározott vizsgálat eredménye alapján a leendő szerződő fél és az ügyfél ismereteit, kockázatviselő képességét vagy jövedelmi helyzetét nem tartja alkalmasnak.”
149. § A Bszt. 97. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a könyvvizsgálói feladatok ellátására annak az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező könyvvizsgálónak ad megbízást, aki vagy amely a Gt. könyvvizsgálóra vonatkozó rendelkezéseinek megfelel és]
„f) a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató minősített befolyással rendelkező tulajdonosa a könyvvizsgáló társaságban nem rendelkezik közvetlen vagy közvetett tulajdonnal.”
150. § (1) A Bszt. 108. §-a (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési vállalkozás alkalmazottja a saját, a vele közös háztartásban élő személy, a közeli hozzátartozója és az egyéb módon érintett személy nevében vagy javára - az (5) és (6) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - nem köthet olyan ügyletet, amely”
(2) A Bszt. 108. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti egyéb módon érintett személynek a befektetési vállalkozás alkalmazottjával vagy az (5) bekezdésben meghatározott személyekkel olyan kapcsolatban álló személyt kell tekinteni, amely kapcsolat lehetővé teszi olyan ügylet megkötését, amelyhez bármelyiküknek anyagi érdeke fűződik.”
151. § A Bszt. 109. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A befektetési vállalkozás kötelezi az alkalmazottját és a 108. § (5) bekezdésében meghatározottakat, hogy a 108. § (1), (3) és (4) bekezdése szerinti tilalom alá nem eső ügyletükre vonatkozó megállapodás megkötését követően azt haladéktalanul jelentsék be a befektetési vállalkozásnak.”
152. § A Bszt. 118. §-a (3) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn]
„j) a feladatkörében eljáró országgyűlési biztossal, és”
153. § A Bszt. 120. §-ának e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét]
„e) a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató által a külföldi befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató számára történő adattovábbítás, ha
ea) az ügyfél ahhoz írásban hozzájárult,
eb) a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei a külföldi befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál minden egyes adatra nézve biztosítottak,
ec) a külföldi befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal,
f) a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a befektetési vállalkozásban, az árutőzsdei szolgáltatóban minősített befolyással rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen befolyást szerezni kívánó személynek vagy szervezetnek, a szerződéses kötelezettségek állományának átruházásáról szóló megállapodás szerinti átvevő társaságnak, vagy ezek tulajdonosa, jövőbeni tulajdonosa által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő adatátadás,”
154. § A Bszt. 136. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató minősített befolyással rendelkező tulajdonosa és vezető tisztségviselője tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz vonatkozásában az (1) és (2) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatóak.”
155. § A Bszt. 144. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A piacműködtető a multilaterális kereskedési rendszer működtetésével összefüggően keletkező károk fedezetére káreseményenként legalább százmillió forint, és évente összesen legalább százötvenmillió forint összegű felelősségbiztosítással rendelkezik.”
156. § A Bszt. 161. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nyilvántartás a (2) és (3) bekezdésben megjelölt azonosító adatokon túl tartalmazza]
„a) a minősített befolyással összefüggésben a minősített befolyás mértékét, valamint a befolyás gyakorlását biztosító szerződést,”
157. § A Bszt. 164. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A Felügyelet az e törvényben foglalt kötelezettségek sérelme esetén alkalmazható intézkedése során]
„d) a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató vezető állású személyének és könyvvizsgálójának felmentését, az alkalmazott felelősségre vonását kezdeményezheti,”
158. § A Bszt. 171. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Felügyelet az érintett, más EGT-állam felügyeleti hatósága által a Felügyelet számára megküldött állásfoglalását a konzultációt követően meghozott határozatában ismerteti.”
159. § A Bszt. 183. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„d) az Európai Parlament és a Tanács 2007. szeptember 5-i 2007/44/EK irányelve a 97/49/EGK tanácsi irányelvnek és a 2002/83/EK, a 2004/39/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvnek a pénzügyi szektorbeli részesedésszerzések és részesedésnövelések prudenciális értékelésének eljárási szabályai és az értékelés kritériumai tekintetében történő módosításáról.”
160. § A Bszt. 2. melléklete 18. pontjának a) és b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 17. pont szerinti korlátozások figyelembevételével meghatározott szavatoló tőke alapvető tőkéjéből és járulékos tőkéjéből 50-50%-os arányban le kell vonni:]
„a) a más pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, biztosítóban, valamint viszontbiztosítóban lévő részesedések könyv szerinti értékét - ha a felsoroltaknál a befektetési vállalkozás minősített befolyással rendelkezik -, valamint az előzőekben felsorolt vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke, alapvető kölcsöntőke és járulékos kölcsöntőke könyv szerinti értékét,
b) a minősített befolyásnak nem minősülő, más pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, biztosítóban, valamint viszontbiztosítóban lévő részesedések könyv szerinti értékének, valamint az előzőekben felsorolt vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke, alapvető kölcsöntőke és járulékos kölcsöntőke könyv szerinti értékének együttes összegéből az 1-17. pontok figyelembevételével számított szavatoló tőke tíz százalékát meghaladó részét,”
161. § (1) A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Vbit.) 3. §-a (1) bekezdésének 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„7. minősített befolyás: egy vállalkozással létrejött olyan közvetett és közvetlen kapcsolat, amely alapján a befolyással rendelkező
a) vállalkozásban fennálló tulajdoni hányadának (részesedésének) mértéke vagy az általa gyakorolható szavazati jog aránya legalább tíz százalék, vagy
b) a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, testületi tagjainak legalább húsz százalékát kinevezheti vagy felmentheti, vagy
c) létesítő okirat, megállapodás alapján döntő befolyást gyakorolhat a vállalkozás működésére.
A minősített befolyás nagyságának megállapításakor a közvetlen és a közvetett tulajdont együttesen, valamint a Bszt. 37/A. §-ának (2)-(6) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően figyelembe venni;”
(2) A Vbit. 3. §-a (1) bekezdésének 51. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„51. üzleti titok: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) meghatározott fogalom;”
(3) A Vbit. 3. §-ának (1) bekezdése a következő 61. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„61. ÁÉKBV: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bszt.) meghatározott fogalom,”
(4) A Vbit. 3. §-ának (1) bekezdése a következő 62. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„62. közeli hozzátartozó: a Ptk.-ban meghatározott fogalom és az élettárs.”
162. § A Vbit. 22. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A viszontbiztosító alapítási engedély iránti kérelméhez mellékelni kell:]
„f) viszontbiztosító részvénytársaság esetén tájékoztatást a részvényesekről, arról, hogy a részvényesek természetes vagy jogi személyek, a minősített befolyással rendelkező személyről és a minősített befolyás mértékéről,”
163. § A Vbit. 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„53. § (1) Aki viszontbiztosító részvénytársaságban olyan mértékű részesedést kíván szerezni, amellyel eléri vagy meghaladja a minősített befolyás minimális mértékét, vagy minősített befolyását úgy kívánja módosítani, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga elérje vagy meghaladja a 20, 33 vagy 50 százalékos határértéket, köteles a szerződés megkötéséhez a Felügyelet előzetes engedélyét beszerezni. A tulajdonjoghoz, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó, annak arányát meghaladó előnyöket biztosító megállapodás kizárólag a Felügyelet engedélyével köthető.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell a viszontbiztosító megnevezését, a meglévő és a megszerezni kívánt részesedés - a 3. § (1) bekezdésének 7. és 30. pontját, valamint a Bszt. 37/A. §-ának (2)-(6) bekezdésében foglaltakat is figyelembe vevő - nagyságát.
(3) A részesedésszerzés engedélyezése iránti kérelemhez a (2) bekezdésben foglaltakon túl mellékelni kell:
a) a kérelmező, illetve a kérelmező vállalkozásban minősített befolyással rendelkező 3. § (1) bekezdésének 3. pontjában meghatározott azonosító adatait;
b) természetes személy kérelmező esetén harminc napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt, vagy a kérelmező személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot;
c) természetes személy kérelmező, a kérelmező vállalkozásban minősített befolyással rendelkező természetes személy esetén arról szóló nyilatkozatát, hogy személyével kapcsolatban más kizáró ok nem áll fenn;
d) nem természetes személy kérelmező esetén a kérelem benyújtásakor hatályos létesítő okiratát, harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése, nyilvántartásba vétele megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, továbbá nyilatkozatot arról, hogy vezető állású személyével szemben kizáró okok nem állnak fenn;
e) harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a kérelmező személyes joga szerinti hatáskörrel rendelkező adóhatósággal, vámhatósággal, társadalombiztosítási szervvel szemben nincs tartozása;
f) a minősített befolyás megszerzéséhez szükséges pénzügyi forrás törvényes eredetének igazolását;
g) nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező egyéb tulajdonosi érdekeltsége és tevékenysége nem veszélyezteti a pénzügyi intézmény működését, továbbá hogy milyen - az Szmt. szerinti - függő és jövőbeni kötelezettségei vannak;
h) a tulajdonszerzésre, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó jelentős előnyöket biztosító megállapodásra tett szerződéses ajánlatot;
i) nem természetes személy kérelmező esetén a kérelmező tulajdonosi szerkezetének részletes leírását;
j) a 22. § h) és i) pontjában meghatározott nyilatkozatokat;
k) a kérelmező teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.
(4) A részesedésszerzés feltétele, hogy a kérelmező - közvetlen részesedésszerzés esetén - a részesedésszerzéshez szükséges tőke pénzbeli részét valamely tagállamban bejegyzett hitelintézetnél helyezze el.
(5) Ha a kérelmező harmadik országbeli biztosító, viszontbiztosító, hitelintézet vagy befektetési társaság, a (3) és (4) bekezdésekben foglaltakon kívül a kérelemhez mellékelni kell a székhely szerinti állam illetékes felügyeleti hatóságának arra vonatkozó igazolását, illetve nyilatkozatát, hogy a vállalkozás a tevékenység végzésére vonatkozó szabályok betartásával működik.”
164. § A Vbit. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„54. § (1) Ha a kérelmező
a) az Európai Unió másik tagállamában tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet, biztosító, viszontbiztosító, ÁÉKBV, vagy
b) az a) pontban foglalt vállalkozások anyavállalata, vagy
c) az a) pontban foglalt vállalkozás felett ellenőrzést gyakorló természetes vagy jogi személy,
a Felügyelet kikéri az a)-c) pontokban meghatározottak székhelye szerint érintett illetékes felügyeleti hatóságának véleményét.
(2) A Felügyelet az engedélyezéshez szükséges feltételek igazolása vagy ellenőrzése céljából a kérelmező székhelye vagy lakóhelye szerinti illetékes hatósághoz fordulhat.”
165. § A Vbit. az 54. §-t követően a következő 54/A. §-sal egészül ki:
„54/A. § (1) A Felügyeletnek a kérelem beérkezésének napjától számított legfeljebb 60 munkanap áll rendelkezésére a kérelemmel összefüggő és rendelkezésre álló okiratok és információk értékelésére (a továbbiakban: ügyintézési határidő), és az 53. § (1) bekezdésében előírt engedély megadására.
(2) A Felügyelet a kérelem, az ahhoz mellékelt iratok, valamint a (3) bekezdésben meghatározott információk pótlásának átvételét legkésőbb 2 munkanapon belül írásban igazolja a kérelmező személy felé. A Felügyelet az igazolásban tájékoztatja a kérelmezőt az ügyintézési határidő lejártának időpontjáról.
(3) A Felügyelet a kérelem beérkezésének napjától számított 50 munkanapon belül a döntés meghozatalához szükséges információk pótlására hívhatja fel a kérelmezőt.
(4) A kérelmezőnek az információk pótlására 20 munkanap áll a rendelkezésére. Az információk kérelmező általi pótlásának az ideje az ügyintézési határidőbe nem számít bele.
(5) A Felügyelet minden további, a szükséges információk pótlására irányuló felhívásának teljesítéséhez szükséges idő az ügyintézési határidőbe beleszámít.
(6) A kérelmezőnek az információk pótlására 30 munkanap áll a rendelkezésére, ha:
a) székhelye harmadik országban található, vagy
b) nem tartozik a 85/611/EGK tanácsi irányelvet, a 92/49/EGK tanácsi irányelvet, a 2002/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, a 2005/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, vagy a 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető tagállami jogszabályok szerinti felügyelet hatálya alá.
(7) A szükséges információk pótlásának nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Felügyelet a Ket. 31. § (2) bekezdése szerint jár el.”
166. § A Vbit. 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„55. § (1) Az 53. § (1) bekezdésében meghatározott engedély megadását a Felügyelet elutasítja, ha a kérelmező
a) természetes személy büntetett előéletű;
b) jogállása, tulajdonosi háttere nem tisztázott, vagy nem állapítható meg;
c) vagyoni, üzleti helyzete nem szilárd;
d) súlyosan vagy ismételten megsértette e törvény vagy más, a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabály előírásait és emiatt vele szemben a Felügyelet 5 évnél nem régebben kelt jogerős határozatában a kiszabható legmagasabb összegű bírságot alkalmazta, illetve a bíróság 5 évnél nem régebben kelt jogerős határozatában felelősségét megállapította;
e) természetes személy esetén nem rendelkezik szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal;
f) pénzügyi, gazdasági helyzete az ajánlat tárgyát képező részesedésszerzés nagyságához viszonyítva nem minősíthető megfelelőnek, vagy a kérelem benyújtását megelőző 3 év során megfelelő gazdasági eredménnyel nem rendelkezik;
g) részesedésszerzésével kapcsolatosan feltételezhető, hogy pénzmosást vagy terrorizmusfinanszírozást követnek vagy követtek el, vagy kísérelnek vagy kíséreltek meg elkövetni, vagy hogy a szándékolt részesedésszerzés növelheti ennek kockázatát;
h) kézbesítési megbízottal nem rendelkezik (külföldi kérelmező esetén).
(2) Az engedély iránti kérelem benyújtásának elmulasztása, a kérelem elutasítása, a bejelentési kötelezettség elmulasztása, illetve az adatszolgáltatás megtagadása esetén a részesedésszerzésre vagy az előny biztosítására irányuló szerződésből, vagy az előnyt biztosító egyéb bekövetkezett jogi tényből származó szavazati jogok gyakorlását a Felügyelet a megfelelő törvényes feltételek biztosításáig megtilthatja.
(3) Ha a Felügyelet az ügyintézési határidőn belül nem ellenzi írásban a részesedésszerzést, akkor a részesedésszerzést jóváhagyottnak kell tekinteni, kivéve, ha a Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott jogával él.
(4) A kérelmezőnek az engedélyezett részesedés megszerzésére legfeljebb 6 hónap áll rendelkezésre.
(5) Amennyiben ugyanazon viszontbiztosító tekintetében kettő vagy több, minősített befolyás szerzésére vagy növelésére vonatkozó ajánlat kapcsán nyújtanak be kérelmet a Felügyelethez, úgy a kérelmezőket megkülönböztetéstől mentes módon kell kezelni.”
167. § A Vbit. 56. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A viszontbiztosító részvénytársaságban minősített befolyással rendelkező személy, ha
a) minősített befolyását teljes egészében meg kívánja szüntetni, vagy
b) tulajdoni részesedését, szavazati jogát, vagy az előnyt biztosító szerződését úgy kívánja módosítani, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga a 20, 33 vagy 50 százalékos határérték alá csökkenjen,
köteles azt a Felügyeletnek bejelenteni a befolyása elvesztését megelőző 15 munkanappal.”
168. § A Vbit. 57. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Aki viszontbiztosító részvénytársaságban
a) minősített befolyást szerzett;
b) minősített befolyását megszüntette;
c) minősített befolyását úgy módosította, hogy
ca) a tulajdoni részesedése vagy szavazati joga eléri a 20, 33 vagy 50 százalékos határértéket, vagy
cb) tulajdoni részesedése vagy szavazati joga már nem éri el a 20, 33 vagy 50 százalékos határértéket; vagy
d) tulajdoni részesedéshez, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó, előnyöket biztosító megállapodást kötött vagy az ilyen megállapodást módosította,
köteles arról 30 napon belül írásban értesíteni a Felügyeletet.”
169. § A Vbit. az 57. §-t követően a következő 57/A. §-sal egészül ki:
„57/A. § Az e fejezetben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a viszontbiztosító szövetkezetekre.”
170. § A Vbit. 59. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A viszontbiztosító vezető állású személyei, egyéb vezetői (41. § és 43. §), valamint érdemi ügyintézői kötelesek a viszontbiztosítónak bejelenteni, ha ők vagy közeli hozzátartozójuk a viszontbiztosítóval szerződéses kapcsolatba lépni kívánó félnél minősített befolyással, a megkötendő szerződésben más érdekeltséggel rendelkeznek vagy a viszontbiztosítóval szerződéses kapcsolatba lépni kívánó félnél igazgatósági, illetve felügyelőbizottsági tisztséget viselnek. Ilyen esetben a nevezettek e döntés előkészítésében és meghozatalában nem vehetnek részt (összeférhetetlenség).”
171. § A Vbit. 88. §-a (1) bekezdésének o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény szerinti biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]
„o) a feladatkörében eljáró országgyűlési biztossal,”
172. § A Vbit. 97. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.”
173. § A Vbit. 156. §-a a következő c) ponttal egészül ki:
[E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„c) Az Európai Parlament és a Tanács 2007. szeptember 5-i 2007/44/EK irányelve a 97/49/EGK tanácsi irányelvnek és a 2002/83/EK, a 2004/39/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvnek a pénzügyi szektorbeli részesedésszerzések és részesedésnövelések prudenciális értékelésének eljárási szabályai és az értékelés kritériumai tekintetében történő módosításáról.”
174. § A Vbit. 1. számú mellékletének helyébe e törvény 5. melléklete lép.
175. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2009. január 1-jén lép hatályba.
(2) A Tpt. - e törvény 57. §-ával módosított - 303. §-ának (2) bekezdése, a Tpt. - e törvény 62. §-ával módosított - 338. §-ának (5) bekezdése, a Tpt. - e törvény 65. §-ának (2) bekezdésével módosított - 340/A. §-ának (2) bekezdése, a Tpt. - e törvény 66. §-ának (2) bekezdésével módosított - 340/D. §-ának (3) bekezdése, a Bszt. - e törvény 155. §-ával módosított - 144. §-ának (4) bekezdése e törvény kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
(3) Hatályát veszti:
a) a Tbtvr. 15/A. §-a,
b) a Hpt. 9. §-ának (5) bekezdése, 37. §-ának (6) bekezdése, 217. §-a,
c) a Tpt. 208. §-a, a 228. §-ának (2) bekezdése, 304. §-ának a) pontja, 10. számú melléklete,
d) a Bit. 11. §-ának (3) bekezdése,
e) az Fnyt. 34. §-ának (9) bekezdése,
f) a Bszt. 182. §-át megelőző cím és 182. §-a,
g) az Mpt. 68/A. §-ának (6) bekezdése.
(4) E törvény 2012. január 1-jén hatályát veszti.
176. § (1) A Hpt. - e törvénnyel módosított és beiktatott - 17. §-ának (2) bekezdése, 37/A-39/A. §-a, a Bit. - e törvénnyel módosított és beiktatott - 111. §-a, 111/B. §-a, 113. §-ának (1) bekezdése, 114. §-ának (1) bekezdése, a Bszt. - e törvénnyel módosított és beiktatott - 37-38. §-a e törvény - 175. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben nem alkalmazható azzal, hogy az e törvény - 175. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépésekor már működő, illetőleg engedélyezési eljárás alatt álló hitelintézetben, biztosítóban, befektetési vállalkozásban az e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos szabályok szerint befolyásoló részesedéssel rendelkezőnek legkésőbb 2009. március 31-től meg kell felelnie a Hpt., a Bit. és a Bszt. minősített befolyásra vonatkozó követelményeinek.
(2) E törvény - 175. §-ának (1) bekezdése szerinti-hatálybalépését követően biztosító egyesület felelősségbiztosítási ágazat művelésére akkor alapítható, illetve felelősségbiztosítási ágazat művelésére tevékenységi engedélyt akkor kaphat, ha megfelel a Bit. - e törvénnyel módosított - 22. §-a (1) bekezdésének i) pontjában foglaltaknak. Ezt a szabályt e törvény - 175. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépését követően indult engedélyezési eljárásokra kell alkalmazni. E törvény - 175. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépését megelőzően indult engedélyezési eljárásokban a Felügyelet - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hiánypótlásra vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - nyilatkozattételre hívja fel a kérelmezőt arra vonatkozóan, hogy az új jogszabályi feltételek mellett is kívánja-e az engedélyezési eljárás lefolytatását.
