| Épületek energetikai kódjai és igazolásai. | Új épületek vonzóvá tétele. | |
| Pénzügyi ösztönzők hőtechnikai fejlesztésekre. | ||
| Mezőgazdaság | ||
| Pénzügyi ösztönzők és szabályozások a jobb földgazdálkodás érdekében és a trágyák hatékony alkalmazása érdekében. | Ösztönözhetik a fenntartható fejlődéssel való szinergiát. | |
| Erdészet | ||
| Pénzügyi ösztönzők az erdőterület növelésére, az erdők fenntartására, természetközeli kezelésének ösztönzésére és védelmére; Fenntartható erdőgazdálkodás feltételeinek szabályozása. | Tőke- és eszközszegény magán-erdőgazdálkodói réteg. Osztatlan közös földtulajdonon rendezetlen gazdálkodási viszonyok. Az erdők közcélú szolgáltatásainak elismertetése a társadalommal, az erdőgazdálkodók nagyobb megbecsülése. | |
| Hulladék | ||
| Pénzügyi ösztönzők a jobb hulladék- és szennyvízgazdálkodás érdekében. | Elősegítik a technológia terjedését. | |
| Megújuló energia ösztönzése vagy kötelezése. | Alacsony költségű üzemanyag rendelkezésre állása. | |
| Hulladékgazdálkodás szabályozása. | ||
| Kutatás, fejlesztés a kibocsátás-csökkentés területén | ||
| 2012-ig megvalósítható | 2025-ig elérhető | |
| Energetika és ipar | ||
| Jobb ellátási és elosztási hatékonyság; Decentralizáció az energiatermelésben; Energiahatékonyság javítása; Új magas hatásfokú gázerőművek üzembe állítása; Megújuló hő és egyéb energia (nap-, szél-, geotermál és bioenergia); Kapcsolt hő és energiatermelés; Biomassza tüzelésű erőművek esetén csak kapcsolt hő- és energiatermelés alkalmazása, ahol a feltételek rendelkezésre állnak. | Szén-dioxid leválasztás és tározás (CCS) megvalósítása az új gáz-, a biomassza és a széntüzelésű nagy kibocsátású erőművekre; Meglévő 500 MWh bemenő hőteljesítményű fosszilis tüzelésű erőműre CCS technológia kötelezővé tehető; Technológiailag a megújuló energia felhasználása és hatásfoka javul. | |
| Közlekedés | ||
| Üzemanyag-hatékonyabb járművek, fajlagos CO2-kibocsátás személygépjárműveknél 120 g; Váltás a közúti közlekedésről a vasútra és a tömegközlekedési rendszerek felé; Nem motorizált közlekedés elterjedésének biztosítása; Áruszállítási igények ésszerűsítése. | Második generációs bioüzemanyagok elterjedése; Fajlagos CO2 kibocsátás személygépjárműveknél nem haladja meg a 100 g-ot; Hatékonyabb repülőgépek; Jobb elektromos és hibrid járművek erősebb és megbízhatóbb akkumulátorokkal. Alternatív hajtású gépjárművek kialakítása. | |
| Épületek | ||
| Hatékony világítás és természetes megvilágítás kialakítása; Hatékonyabb elektromos készülékek, fűtő- és hűtőberendezések, s a berendezések energia felhasználásának csökkentése; Épületek hőtechnikai adottságainak csökkentése (szigetelés, hőszigetelés, fűtésszabályozás); Passzív- és aktív napenergia-tervezés hűtésre/-fűtésre. | Középületek és lakóépületek kivitelezése olyan technológiákkal, mely visszacsatolást és ellenőrzést biztosít, s ezáltal energiafelhasználásuk a jelenleginek töredékére csökken. Építési engedély csak a 0 szén-dioxid kibocsátású középületekre, illetve lakóházakra. | |
| Mezőgazdaság | ||
| Jobb és hatékonyabb talajművelés megszervezése a talaj szénraktározásának növelése érdekében; Hatékonyabb állattartás és trágya kezelése annak érdekében, hogy csökkentsék a metán kibocsátást; Céltudatos energianövény-termesztés a fosszilis üzem- és tüzelőanyagok helyettesítésére; Intenzív növénytermelés és állattartás helyett extenzív mód elterjesztése. | A terméshozamok javítása. | |
| Erdészet | ||
| Természetközeli és folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodási módszerek elterjesztése; Erdőfelújítások folyamatosságának biztosítása; Kedvezőtlen szerkezetű, leromlott állapotú erdők átalakítása; Erdei biomassza felhasználása bioenergiára; Erdők területének növelése erdőtelepítéssel. | Erdőtelepítések területének növelése a biomassza termelékenység és szénmegkötés növelése érdekében (a biológiai sokféleséget nem veszélyeztető, szelektált fajták alkalmazásával). | |
| Hulladék | ||
| Hulladéklerakók metánkibocsátásának összegyűjtése és semlegesítése; Szerves hulladékok komposztálása és a biogáz hasznosítása; Ellenőrzött szennyvízkezelés; Újrahasznosítás és hulladékminimalizálás. | Biotakarók és biofilterek a metán oxidáció optimalizálására. | |
| Kormányzati eszközök | |
| Megfelelő jogi-gazdasági szabályozó rendszer kialakítása. | |
| Kutatás, fejlesztés | |
| Az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi kutatások folyamatos figyelemmel kísérése és alkalmazása. Kutatási területek például az éghajlati és meteorológiai és klímavonatkozású hidrológiai vonatkozásban; fizikai, biológiai és humán rendszerekben az éghajlatváltozás hatására lehetséges irreverzibilis következmények felderítésére és megismerésére; a sérülékenységek és kockázatok elemzése, gazdasági számítások végzése valamennyi érintett szakterületen. | |
| Oktatás, nevelés, képzés | |
| A társadalom szemléletformálásának erősítése. A fogyasztás, anyag- energia felhasználás csökkentése, hatékonyabbá tétele. | |
| Természetes élővilág és természetvédelem | |
| Helyben történő adaptáció elősegítése a meglévő biológiai sokféleség megőrzése, gazdagítása, természetességének fenntartása és javítása érdekében; A természeti területeket körülvevő táj átjárhatóságának fokozása, a fajok vándorlásának elősegítése érdekében. A természetvédelem klímapolitikájának kialakítása és összehangolása az erdészeti, agrár-, energia- és vízgazdálkodási szektorokkal. | |
| Emberi egészség | |
| Hőségterv kidolgozása különös tekintettel a lakosság felkészítésére. A közegészségügy belső szervezeti és működési rendszerét felül vizsgálata az éghajlati alkalmazkodás követelményeinek átfogó integrálása érdekében. | |
| Vízgazdálkodás | |
| A vízi létesítmények engedélyezési és üzemeltetési rendszereinek felülvizsgálata, regionális vízbiztonsági rendszertervek kidolgozása. A települési csapadékvizek okszerű kezelése, az elvezető rendszerek szükség szerinti felülvizsgálata és alkalmassá tétele a hirtelen, nagy mennyiségben lehulló csapadék befogadására. | |
| Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás | |
| A növénynemesítés felgyorsítása, a legmegfelelőbb fajtaválaszték megválasztása alkalmazkodóképességi vizsgálatok alapján. Az erdőterületek nagyságának növelése, az erdőssztyepp zónában alacsony záródású erdők fenntartása. Mezővédő erdősávok rendszerének kialakítása, fás legelők területének növelése. Folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodási módszerek elterjesztése. A természeti károsításokat követően az erdőterületek helyreállításának biztosítása. Erdészeti kutatások, és kísérletek beállítása a hosszú távú adaptáció biztosítása érdekében. | |
| Épített környezet | |
| Építési előírások, szabványok felülvizsgálata, szigorítása az éghajlatváltozással együtt járó hatásoknak megfelelően. Klímatudatos telepítés módszereinek kidolgozása és megismertetése a rendezési terveket, épületterveket készítő szakemberekkel. |
Alkalmazkodás („Adaptation”) - a természeti és emberi-társadalmi rendszerek megélt, illetve a jövőben várható, részben az éghajlatváltozásból is adódó jelenségek és állapotváltozások hatásaihoz való igazodás. Az alkalmazkodás során a külső környezetben bekövetkezett, a hatásviselő rendszer tűrőképességi határát meghaladó mértékű változásra a rendszer módosulásokkal válaszol, mely lehet a rendszer folyamatainak vagy a rendszer szerkezetének megváltoztatása.
Antropogén - emberek által okozott hatás.
CO2 egyenérték („Equivalent CO2”) - a szén-dioxidnak azon koncentrációja, mely ugyanolyan üvegházhatást okoz, mint a szén-dioxidnak és más üvegházhatású gázoknak egy adott elegye.
Éghajlat („Climate”) - A légkör valamely hosszabb időszak alatt felvett állapotainak statisztikai együttese.
Éghajlatváltozás - („Climate change”) - az éghajlatváltozás utal az éghajlatban történő bármilyen változásra, legyen az akár a természetes változékonyság, akár az emberi tevékenység eredménye. Ez a fogalomhasználat különbözik a Keretegyezmény által megfogalmazott meghatározástól, amely szerint ez a fogalom: „jelenti az éghajlat megváltozását, ami közvetlenül vagy közvetve a globális légkör összetételét módosító emberi tevékenységnek tudható be, és ami az összehasonlító időtartamokon belül megfigyelt természetes változékonysághoz hozzáadódó változásként jelentkezik”.
Éghajlatváltozási Kormányközi Testület [„Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC)”] - a Meteorológiai Világszervezet (WMO) és az ENSZ Környezeti Programja (UNEP) 1988-ban alapította az Éghajlatváltozási Kormányközi Testületet. A testület jelentéseiben több ezer tudós tudományosan ellenőrzött hiteles összefoglalást ad az éghajlatváltozásról, annak hatásairól és a lehetséges megelőző lépésekről. Jelenleg az éghajlatváltozás tekintetében az IPCC által készített jelentések a legszélesebb körben elfogadott szakmailag hiteles tudományos dokumentumok, melyek az éghajlatvédelmi nemzetközi tárgyalások tudományos hátteréül is szolgálnak.
Első kötelezettségvállalási időszak („First commitment period”) - a Kiotói Jegyzőkönyv rendszerén belül a 2008-2012 közötti időszakot úgy határozzák meg, mint az első időszak, amikor az üvegházgáz kibocsátások átlagának teljesíteni kell a kötelező csökkentési célt. Ötéves kötelezettségvállalási időszakot választottak egy célév helyett, hogy egyenletessé tegyék az ellenőrizhetetlen tényezők (pl. időjárás) következtében bekövetkező éves ingadozásokat a kibocsátásban.
ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény („UNFCCC - United Nations Framework Convention on Climate Chanqe”) - nemzetközi megállapodás annak érdekében, hogy a globális ÜHG kibocsátás az 1990-es szinten stabilizálódjék az éghajlatváltozás leküzdése céljából.
Erdősítés - („Afforestation”) - új erdők telepítése olyan helyen, mely erdővel előzőleg nem volt borított.
Globális felmelegedés („Global warming”) - a felszín közeli hőmérsékletben - globális hőmérsékletnek is nevezik - bekövetkező változás az üvegházhatás következtében, melyet az üvegházhatású gázok légkörbe történő kibocsátása idéz elő. Habár a „globális felmelegedést” először arra használták, hogy a bolygó emelkedő felszíni hőmérsékletét leírják, nem sikerült magába foglalnia mindazon hatásokat, melyeket ez a „felmelegedés” fog okozni, úgy mint a viharok, áradások, aszály és hőhullámok. Így az „éghajlatváltozás” kifejezés használatát előnyben részesítik, mert leírja mind a felmelegedést, mind ennek a következményeit.
Globális melegítési potenciál [„Global Warming Potential (GWP)”] - az az általánosan elfogadott index, mely megmutatja, hogy adott tömegű üvegházhatású gáz meghatározott időszak alatt (általában 100 évet vesznek) mekkora sugárzási kényszerrel rendelkezik - azaz mennyire melegíti a légkört - ugyanakkora tömegű szén-dioxidhoz képest.
Keretegyezmény I. mellékletének részes felei („Annex I Parties”) - az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény I. mellékletében szereplő iparosodott országok, melyek kötelezettséget vállaltak a Kiotói Jegyzőkönyv 2008-2012 közötti időszakában, hogy az üvegházhatást okozó gáz kibocsátásaikat az 1990-es szintre csökkentsék. A 24 eredeti OECD tagállamot, az Európai Uniót, és a 14 átalakuló gazdaságú országot foglalja magába.
Keretegyezmény II. mellékletének részes felei („Annex II Parties”) - az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény II. mellékletében szereplő országok, melyek speciális kötelezettséggel bírnak, hogy a fejlődő országok számára anyagi támogatást nyújtsanak, és előmozdítsák a fejlett technológiák átadását. A 24 eredeti OECD tagállamot és az Európai Uniót foglalja magába.
Kibocsátás - („Emissions”) - az éghajlatváltozás szövegkörnyezetében a kibocsátás utal az üvegházhatású gázoknak és/vagy elővegyületeinek (precursor) és az aeroszoloknak a légkörbe engedéséről egy meghatározott teret és időszakot tekintve.
Kibocsátás-csökkentés [„Mitigation”] - az éghajlatváltozás szövegösszefüggésben az emberi beavatkozás eredményeként a források csökkentését vagy az üvegházhatású gázok nyelőinek növelését jelenti. Pl. fosszilis tüzelőanyagok hatékonyabb felhasználását az ipari folyamatokban vagy elektromos áram előállításnál; áttérés napenergiára, vagy szélenergiára; épületek szigetelésének javítása; erdőterület növelése a légkörből történő nagyobb szén-dioxid eltávolításra.
Kibocsátás-kereskedelem - [„Emissions trading (ET)”] - a három Kiotói mechanizmus egyike, mely által egy Annex I állam átruházhat Kiotói Jegyzőkönyvi egységeket vagy más Annex I államoktól vásárolhat egységeket. Ez olyan lehetőséget nyújt az Annex I országoknak, hogy más Annex I országoktól egységeket vásároljanak, és ezt saját Kiotói Jegyzőkönyvben céljaik teljesítésére használják.
Kiotói Jegyzőkönyv („Kyoto Protocol”) - önálló nemzetközi megállapodás, mely külön ratifikációt igényel az aláíró országok részéről, de kapcsolódik a Keretegyezményhez. A Kiotói Jegyzőkönyv kötelező ÜHG kibocsátás csökkentési célokat tartalmaz az iparosodott országok számára, az első kötelezettségvállalási időszakban (2008-2012) a hat üvegházhatású gáz kibocsátásaikat az 1990-es szinthez képest kb. 5%-kal kell csökkenteniük. A fejlődő országok számára nincsenek kibocsátási célok. Újszerű piacalapú végrehajtási mechanizmusokat is bevezet - ezek az ún. Kiotói Mechanizmusok (rugalmassági mechanizmus) - azzal a céllal, hogy a kibocsátás mérséklés költséghatékonyan valósuljon meg.
Kiotói Mechanizmusok [„Kyoto mechanisms vagy flexibility mechanisms)”] - a Kiotói Jegyzőkönyv három eljárást hozott létre, hogy növelje a rugalmasságot és csökkentse a kibocsátási célok elérésének teljes költségét. Ezek a tiszta fejlesztési mechanizmus, a kibocsátás-kereskedelem és az együttes végrehajtás.
Nyelő („Sink”) - az éghajlatváltozás szövegösszefüggésében bármely folyamat, tevékenység vagy mechanizmus, mely az üvegházhatású gázt, aeroszolt vagy az üvegházhatású gáz elővegyületeit (precursor) a légkörből eltávolítja. Az erdőket és más növényekkel borított élőhelyeket nyelőknek tekintjük, mert fotoszintézissel eltávolítják a CO2-t.
Sérülékenység („Vulnerability”) - rendszerek kitettségének mértéke (védtelenségi tartománya), amelyben a rendszer már károsodik, ténylegesen sebezhető. Mértéke attól függ, hogy mennyire érzékeny a tűrőképesség határain túli éghajlatváltozások, időjárási események hatásaira.
Stabilizáció („Stabilization”) - az éghajlatváltozás szöveg összefüggésében egy egységesen előirányzott cél az ÜHG koncentráció 450-550 ppm körül történő stabilizálására, vagy az ipari forradalom előtti szint kétszeresén való tartásra. Ez. az a szint, melynél sokan úgy vélik, hogy az éghajlatváltozás káros hatásai elkerülhetők (a globális felmelegedés nem haladná meg a 2 °C-ot). A jelenlegi koncentráció 380 ppm körüli. Az IPCC szerint az ÜHG kibocsátásokat 50-80%-kal kellene csökkenteni ebben a században, hogy elérjük ezt a szintet.
Üvegház hatású gázok (ÜHG) [„Greenhouse gas (GHG)”] - légköri gázok, melyek a globális felmelegedésért és éghajlatváltozásért felelősek. A fő ÜHG-ok a szén-dioxid (CO2), a metán (CH4), a dinitrogén-oxid (N2O). Kevésbé gyakori - de nagyon erős - ÜHG-ok a fluorozott szénhidrogének (HFCs), perfluor-karbonok (PFCs) és kén-hexafluorid (SF6). A különböző ÜHG-ok nagyon különböző hőelnyelő képességgel rendelkeznek.
Üvegházhatás („Greenhouse effect”) - a légkör hasonló módon cselekszik, mint egy üvegháznak a fala, átereszti a látható fényt és elnyeli a távozó infravörös energiát, s ezáltal a meleget megtartja. Az emberi tevékenységek - fosszilis tüzelőanyagok égetése, és más ÜHG kibocsátások - további ÜHG-t bocsátanak a légkörbe, melyek fokozzák a természetes üvegházhatást és melegebbé teszik a Földet.
| Rövidítésjegyzék | |||
| C02 | szén-dioxid | ||
| CH4 | metán | ||
| N20 | dinitrogén-oxid | ||
| HFC | fluorozott szénhidrogén | ||
| PFC | per-fluorokarbon | ||
| SF6 | kén-hexafluorid | ||
| AAU | Kibocsátható mennyiségi egység (Assigned Amount Unit) | ||
| BAT | legjobb elérhető technológia (Best Available Techniques) | ||
| BAU | normális üzletmenet (business as usual) | ||
| CDM | Tiszta Fejlesztési Mechanizmus (Clean Development Mechanism) | ||
| CCS | Szén-dioxid leválasztás és tározás (Carbon Capture and Storage) | ||
| EBRD | Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (European Bank for Reconstruction and Development | ||
| EEA | Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environment Agency) | ||
| EREC | Európai Megújuló Energia Tanács (European Renewable Energy Council) | ||
| ESCO | energia-megtakarítást szolgáltató vállalat (Energy Servicing Company) | ||
| ETS | Kibocsátás kereskedelmi rendszer (Emission Trading Scheme) | ||
| FINADAPT | Finn Adaptációs Stratégia | ||
| GDP | bruttó hazai össztermék (gross domestic product) | ||
| GPI | a valódi fejlődés mutatója (Genuine Progress Index) | ||
| GWP | globális melegítési potenciál (global warming potential) | ||
| HMV | házi mechanikus légkeverés (home mechanical ventilation) | ||
| IEA | Nemzetközi Energia Ügynökség (International Energy Agency) | ||
| IPCC | Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change) | ||
| ISEW | fenntartható gazdasági jólét mutatója (Index of Sustainable Economic Welfare) | ||
| KÁP | Kompenzációs célú Árkiegészítő Pénzeszköz | ||
| KEOP | Környezet és Energia Operatív Program | ||
| KSH | Központi Statisztikai Hivatal | ||
| KvVM | Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium | ||
| LED | fénykibocsátó dióda (light-emitting diode) | ||
| LULUCF | Földhasználat, földhasználat változás és erdőgazdálkodás (Land Use, Land Use Changes and Forestry) | ||
| MÉTA adatbázis | Magyarország Élőhely-Térképezésének Adatbázisa | ||
| MTA | Magyar Tudományos Akadémia | ||
| NEP | Nemzeti Energiahatékonysági Program | ||
| NÉP | Nemzeti Éghajlatváltozási Program | ||
| NÉS | Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia | ||
| NKP | Nemzeti Környezetvédelmi Program | ||
| ODEX | energiahatékonysági index | ||
| P+R | „parkolj és közlekedj” (park and ride) | ||
| PB | propán-bután (gáz) | ||
| PRUDENCE | Regionális forgatókönyvek és bizonytalanságok előrejelzése az európai éghajlatváltozási kockázatok és hatások meghatározására (Predicting of Regional Scenarios and Uncertainties for Defining European Climate Change Risks and Effects) | ||
| SZET | szivattyús-energiatározós erőmű | ||
| ÚMFT | Új Magyarország Fejlesztési Terv | ||
| UNCCD | ENSZ sivatagosodás elleni egyezmény (United Nations Convention to combat desertification) | ||
| UNEP | ENSZ Környezeti Programja (United Nations Environmental Programme) | ||
| UNFCCC | ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény (United Nations Framework Convention on Climate Change) | ||
| UV-B | ibolyántúli sugárzás „B” | ||
| ÜHG | üvegházhatású gáz | ||
| VAHAVA | Változások, hatások, válaszok | ||
| VTT | Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése | ||
| WGBU | Német Szövetségi Kormány Globális Környezeti Változásokkal Foglalkozó Tudományos | ||
| Tanácsadó Testülete (Wissenschaftlicher Beirat der Bundesregierung Globale) | |||
| Umweltveranderungen | |||
| WMO | Meteorológiai Világszervezet (World Meteorological Organization) | ||
| Mértékegységjegyzék | |||
| ppm | milliomod térfogatrész | ||
| J | joule | ||
| PJ | petajoule | ||
| W | watt . | ||
| kW | kilowatt | ||
| MW | megawatt | ||
| kWh | kilowatt óra (1 kWh = 3,6 MJ) | ||
| MWh | megawatt óra | ||
| GWh | gigawatt óra | ||
| TWh | terawatt óra | ||
| ha | hektár | ||
| t | tonna | ||
| kt | kilotonna | ||
| Mt | megatonna | ||
