b) az ASTM D 4359–90 vizsgálati módszerrel meghatározva folyékony; vagy
c) a 2.3.4 szakaszban leírt folyékonyság meghatározási vizsgálat (penetrométer eljárás) kritériumai szerint nem pasztaszerű;
Megjegyzés: A „folyékony állapotban történő szállítás” a tartányokra vonatkozó előírások tekintetében az előző meghatározás szerint folyékony anyag szállítása, vagy olyan szilárd anyag szállítása, amelyet olvasztott állapotban adnak át a szállításra.
Fuvarozó: az a vállalkozás, amely az árut továbbítja, akár fuvarozási szerződés alapján, akár anélkül;
G
Gáz: olyan anyag, amelynek
a) gőznyomása 50 °C-on meghaladja a 300 kPa-t (3 bar-t); vagy
b) 20 °C-on és 101,3 kPa normál nyomáson teljesen gáz alakú.
Egyébként a gáz fogalmat gázok vagy a gőzök értelemben használjuk;
Gázjelző rendszer: olyan beépített rendszer, amely lehetővé teszi a rakomány által kibocsátott gyúlékony gázok bármilyen észlelhető koncentrációjának mérését az alsó robbanási határ alatt és képes a vészjelzők aktiválására;
Gázhordó: szállításra használt, hegesztett, nyomástartó tartály legalább 150 liter, de legfeljebb 1000 liter űrtartalommal (pl. hengeres tartály gördítőabroncsokkal; csúszótalpakra erősített, gömb alakú tartály);
Gázpatron (gázzal töltött kisméretű tartály): olyan nem utántölthető tartály, amely túlnyomás alatti gázt vagy gázkeveréket tartalmaz, és szeleppel is ellátható;
Gázzal töltött kisméretű tartály: lásd gázpatron;
Gázvisszavezető cső: a rakománytartályt berakás alatt a parti létesítménnyel összekötő cső. Ez a cső a rakománytartályban nem megengedett belső túlnyomás vagy vákuum elkerülésére el van látva biztonsági szelepekkel; célja a gázok és gőzök parti létesítményhez vezetése;
GHS: a Vegyi anyagok osztályozásának és címkézésének egyetemes harmonizált rendszere, amelyet az ENSZ ST/SG/AC. 10/30 jelű kiadványa tartalmaz;
GY
Gyorsműködésű lefúvószelep: olyan nyomáscsökkentő szelep, amelynek névleges lefúvási sebessége nagyobb, mint a láng terjedési sebessége, így megakadályozza a láng front áthaladását. Ez a fajta szerkezetet az EN 12874:1999) Európai szabvány szerint kell vizsgálni;
Gyúlékony alkotórész (aeroszoloknál és gázpatronoknál): olyan gáz, amely levegőn, normál nyomáson gyúlékony vagy olyan folyékony anyag vagy készítmény, amelynek lobbanáspontja legfeljebb 100 °C;
Gyúlékonygáz-detektor: olyan eszköz, ami lehetővé teszi a rakomány által kibocsátott gyúlékony gázok bármilyen észlelhető koncentrációjának mérését az alsó robbanási határ alatt és egyértelműen jelzi az ilyen gázok magasabb koncentrációjának jelenlétét. A gyúlékonygáz-detektor kialakítható csak a gyúlékony gázok koncentrációjának vagy gyúlékony gázok és az oxigén koncentrációjának mérésére.
Az eszközt úgy kell kialakítani, hogy a mérések az ellenőrzendő terekbe való belépés nélkül elvégezhetők legyenek;
Gyűjtőmegnevezés: az anyagok vagy tárgyak jól körülhatárolt csoportját jelentő tétel (lásd a 2.1.1.2 bekezdés B., C. és D. pontját);
H
Hajlékony falú IBC: fóliából, szövetből vagy más hajlékony anyagból vagy ilyen anyagok kombinációjából készült csomagolóeszköz-testből álló IBC, szükség esetén belső bevonattal vagy béléssel, a megfelelő üzemi és kezelő szerelvényekkel felszerelve;
Hajó: belvízi és tengeri hajó;
Hajóosztályozó társaság (elismert): az illetékes hatóságok által az 1.15 fejezetben foglalt rendelkezéseknek megfelelően elismert hajóosztályozó társaság;
Hajótest, illetve fedélzet alatti tér befogadóképessége (űrtartalma): a hajótest, illetve fedélzet alatti tér mint tartály teljes belső térfogata, literben vagy m3-ben kifejezve. Ha a hajótestet, illetve fedélzet alatti teret az alakja vagy a szerkezeti kialakítása miatt nem lehet teljesen feltölteni, akkor a töltési fok meghatározásánál és a tartály jelölésénél a csökkentett befogadóképességet kell alapul venni;
Hajótípusok:
G típus: gázok nyomás alatt vagy hűtve szállítására szolgáló tartályhajó.
C típus: folyékony anyagok szállítására szolgáló tartályhajó. A hajó sima fedélzetű típusú, kettős oldalterekkel, kettős fenékterekkel, de tágulási akna nélkül épülhet. A rakománytartályokat maga a hajótest belső falai alkothatják vagy azok mint különálló rakománytartályok a rakományterekben helyezhetők el.
N típus: folyadékok szállítására szolgáló tartályhajó.
Ábrák (példaként)
G típus:
C típus:
N típus:
Hajó üzemeléséből származó olajtartalmú hulladék: fáradt olaj, fenékvíz és más olajtartalmú hulladék, mint fáradt kenőanyagok, használt szűrők, olajos rongy és az ilyen hulladékok tárolására szolgáló tartályok és csomagolóeszközök;
Hajó vezetője: az Európai Belvízi Hajózási Szabályzat (CEVNI) 1.02 cikke szerint meghatározott személy;
Hordó: fémből, papírlemezből, műanyagból, rétegelt falemezből vagy más alkalmas anyagból készült, henger alakú csomagolóeszköz, sík vagy domború fenékkel. Ez a meghatározás magában foglalja az egyéb alakú csomagolóeszközöket is, pl. kúpos nyakú, kör keresztmetszetű tartályokat vagy vödröket. A fahordók és a kannák nem tartoznak ezen meghatározás alá;
Hőmérsékleti osztály (lásd az IEC 79 közleményt és az EN 50 014 szabványt):
a gyúlékony gázok és gyúlékony folyadékok gőzeinek osztályozása azok gyulladási hőmérséklete szerint; valamint azon villamos berendezések osztályozása, amelyek a megfelelő potenciálisan robbanásveszélyes atmoszférában használhatók azok legnagyobb felületi hőmérséklete alapján;
Hulladék: olyan anyag, oldat, keverék és tárgy, amelyet általában közvetlenül nem lehet felhasználni, de amelyet újrahasznosítási eljárás, lerakóhelyen való tárolás, égetéssel vagy más módon történő ártalmatlanítás céljából szállítanak;
Hulladékok szállítására szolgáló, vákuummal üzemelő tartány: olyan rögzített tartány, leszerelhető tartány, tankkonténer vagy tartányos cserefelépítmény, amelyet elsődlegesen veszélyes hulladékok szállítására használnak, és a hulladékok töltését, illetve ürítését szolgáló speciális kialakítása, illetve felszerelése megfelel az ADR 6.10 fejezet előírásainak. Az olyan tartány, amely mindenben megfelel az ADR 6.7 vagy 6.8 fejezet előírásainak, nem minősül „hulladék szállítására szolgáló, vákuummal üzemelő tartány”-nak;
I
IAEA: Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ), (IAEA, P.O.Box 100, A–1400 Wien);
IBC: lásd nagyméretű csomagolóeszköz;
ICAO: Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (International Civil Aviation Organization), (ICAO, 999 University Street, Montreal, Quebec H3C 5H7, Canada);
ICAO Műszaki Utasítások: a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Chicagoi Egyezmény (Chicago, 1944) 18. Függelékét kiegészítő, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO, Montreal) által közzétett, a Veszélyes Áruk Légi Szállításának Biztonságát Szolgáló Műszaki Utasítások;
IEC: Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság;
Illetékes hatóság: a belső jog szerint ilyenként kijelölt hatóság vagy hatóságok vagy egyéb szervezet vagy szervezetek;
IMO: Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (International Maritime Organization), (IMO, 4 Albert Embankment, London SE1 7SR, United Kingdom);”
IMDG Szabályzat: az „Életbiztonság a tengeren” tárgyú nemzetközi egyezmény (SOLAS egyezmény), 1974., A része VII. fejezetének végrehajtására szolgáló, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO, London) által közzétett Veszélyes Áruk Nemzetközi Tengerészeti Szabályzata;
ISO (szabvány): a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) (1, rue de Varembé -CH–1204 Geneva 20) által kiadott nemzetközi szabvány;
J
Jármű: az ADR-ben a jármű vagy a RID-ben a vasúti kocsi fogalma alá tartozó bármely jármű (kocsi) (lásd battériás jármű, fedett jármű, nyitott jármű, ponyvás jármű és tartányjármű);
K
Kanna: fémből vagy műanyagból készült, négy- vagy sokszög keresztmetszetű, egy-vagy többnyílású csomagolóeszköz;
Kármentő csomagolás: olyan különleges csomagolóeszköz, amelybe sérült, meghibásodott vagy szivárgó veszélyes áru küldeménydarabot vagy kiszóródott, kifolyt veszélyes árut lehet elhelyezni visszanyerés vagy ártalmatlanítás céljából történő szállításhoz;
Kezelő szerelvény (hajlékony falú IBC-knél): az IBC testéhez erősített vagy az IBC test folytatásaként kialakított fül, hurok, szem vagy keret;
Kiskonténer: legalább 1 m3 és legfeljebb 3 m3 belső térfogatú konténer;
Megjegyzés: A radioaktív anyagokra vonatkozóan lásd a 2.2.7.2 bekezdést.
Kombinált csomagolás: szállítási csomagolóeszköz-kombináció, amely egy vagy több belső csomagolóeszközből áll, amelye(ke)t külső csomagolóeszközbe helyeztek el az ADR 4.1.1.5 bekezdésének megfelelően;
Megjegyzés: A „kombinált csomagolás” „belső elemét” mindig „belső csomagolásnak” nevezik és nem „belső tartánynak”. Az üvegpalack jó példa az ilyen „ belső csomagolásra”.
Kompenzáló csővezeték: a parti létesítmény olyan csővezetéke, amely a kirakás alatt a hajó közös gőzcsövéhez vagy a gáz visszavezető csövéhez van csatlakoztatva. Feladata a hajó védelme a detonálástól vagy a partoldalról történő láng átjutástól;
Konténer: olyan szállítóeszköz (daruzható, emelhető vagy más hasonló szerkezet), amely
– tartós jellegű és ennek megfelelően elég szilárd ahhoz, hogy ismételten felhasználható legyen;
– kifejezetten úgy van kialakítva, hogy megkönnyítse az áruknak egy vagy több szállítóeszközzel – a rakomány megbontása nélkül – történő szállítását;
– rögzítését és kezelését rakodást és különösen a különböző szállítóeszközök közötti gyors átrakást lehetővé tevő elemekkel van ellátva;
– kialakításánál fogva az áru egyszerűen berakható és kirakható.
(lásd még zárt konténer, nagykonténer, nyitott konténer, ponyvás konténer és kiskonténer);
A cserefelépítmény olyan konténer, amely az EN 283 Európai Szabvány (1991. évi kiadás) szerint a következő jellemzőkkel bír:
– szilárdság szempontjából csak szárazföldön vasúti pörekocsin és közúti járművön, valamint Ro-Ro hajón történő szállításra van méretezve;
– nem halmazolható;
– a közúti járművekről a jármű rakfelületén levő berendezéssel saját támasztólábaira lerakható, illetve visszarakható;
Megjegyzés: A „konténer” fogalom nem terjed ki a hagyományos csomagolóeszközökre, az IBC-kre, a tankkonténerekre és a vasúti kocsikra.
Korlátozott robbanásveszéllyel járó villamos berendezés: olyan villamos berendezés, amely normál működése során nem kelt szikrát és felületi hőmérséklete nem haladja meg az előírt hőmérsékleti osztálynak megfelelőt, mint pl.
– háromfázisú, rövidrezárt forgórészű motorok;
– kefe nélküli generátorok érintkezésmentes gerjesztéssel;
– olvadóbetétes zárt biztosítók;
– érintkezésmentes elektronikus berendezések;
vagy olyan villamos berendezés vízsugárral szemben védett burkolattal (IP 55 védelmi fokozat), amelynek normál üzemelése során felületi hőmérséklete nem haladja meg az előírt hőmérsékleti osztálynak megfelelőt;
Körzet besorolás: (lásd az IEC 79–10 közleményt)
0-ás körzet: területek, ahol tartósan vagy hosszú ideig fordul elő robbanásveszélyes gáz, gőz vagy permet atmoszféra;
1-es körzet: területek, ahol esetenként fordul elő robbanásveszélyes gáz, gőz vagy permet atmoszféra;
2-es körzet: területek, ahol ritkán fordul elő robbanásveszélyes gáz, gőz vagy permet atmoszféra és az előfordulás akkor is csak rövid időtartamra korlátozódik;
Közös gőzcsövek: két vagy több rakománytartály gőzterét összekötő cső. Ez a cső tartalmaz biztonsági szelepeket, amelyek védik a rakománytartályokat a nem megengedett belső túlnyomás vagy vákuum ellen; a gázok és gőzök parti létesítményhez vezetésére szolgálnak;
Köztes csomagolóeszköz: olyan csomagolóeszköz, amelyet a belső csomagolások vagy tárgyak és a külső csomagolás közé helyeznek;
Kritikus hőmérséklet: az a hőmérséklet, amely felett az anyag nem létezhet folyékony halmazállapotban;
Küldemény: olyan veszélyes áru küldeménydarab(ok) vagy rakomány, amelyet a feladó szállításra átad;
Küldeménydarab: a csomagolási művelet végterméke, amely a feladásra kész csomagolóeszközből, nagycsomagolásból vagy IBC-ből és tartalmából áll. A fogalom kiterjed a gázok szállítására használt, ezen fejezet szerinti edényekre, valamint az olyan tárgyakra is, amelyek méretük, tömegük vagy kialakításuk folytán csomagolás nélkül vagy rekeszben (csúszótalpon), kosárban vagy rakodóeszközben szállíthatók.
Ez a fogalom kiterjed a fedélzeten levő járművekre, konténerekre (beleértve a cserefelépítményeket), a tankkonténerekre, mobil tartányokra, battériás járművekre, tartányjárművekre és többelemes gázkonténerekre (MEG-konténerekre).
Nem terjed ki e fogalom azokra az árukra, amelyeket ömlesztve szállítanak a hajók raktereiben, sem a tartályhajók tartályaiban szállított anyagokra;
Megjegyzés: A radioaktív anyagokra vonatkozóan lásd a 2.2.7.2 bekezdést.
Küldeménydarab tömege: ellenkező meghatározás hiányában a küldeménydarab bruttó tömege. Az áru szállításához használt konténer és tartány tömege a bruttó tömegbe nem számít bele;
Különálló rakománytartály (ha robbanásvédelem szükséges, a 0-ás zónának felel meg): tartósan beszerelt, de a hajó szerkezetének részét nem képező rakománytartály;
Külső csomagolóeszköz: az összetett csomagolás vagy kombinált csomagolás külső védelme felszívó anyaggal, tömítőanyaggal és minden egyéb elemmel, ami szükséges a belső edények vagy belső csomagolóeszközök befogadásához és védelméhez;
L
Láda: fémből, fából, rétegelt falemezből, farostlemezből, papírlemezből, műanyagból vagy más alkalmas anyagból készült, négyszögletes vagy sokszög alakú oldalakkal rendelkező teljes falú csomagolóeszköz. Kis nyílások olyan célokra, mint a könnyebb megfogás vagy felnyitás vagy a besorolási követelmények kielégítése, engedélyezettek, amennyiben ezek nem befolyásolják a csomagolóeszköz integritását a szállítás alatt;
Lakótér: az általában a hajón lakók használatára szolgáló helyiségeket jelenti, beleértve a konyhákat, élelmiszer-raktárakat, WC-ket, mosdókat, zuhanyozókat, mosókonyhákat, fürdőszobákat, előtereket, folyosókat stb., de kizárva a kormányállást;
Lángzár: egy berendezés részének szellőzőnyílásába vagy egy berendezés rendszer összekötő csővezetékébe beépített szerkezet, amelynek célja az áramlás lehetővé tétele, de a lángfront terjedésének megakadályozása. A szerkezetet az EN 12874:1999 szabvány szerint kell vizsgálni;
Lángzár ház: a lángzár azon része, amelynek fő célja, hogy a lángzár lemezblokkja számára megfelelő burkolatot alkosson és biztosítsa más rendszerekkel a mechanikai kapcsolatot;
Lángzár lemezköteg: a lángzár azon része, amelynek fő célja a lángfront áthaladásának megakadályozása;
Legmagasabb osztály: a legmagasabb osztályba sorolható az a hajó, amelynek
– hajóteste – beleértve a kormányberendezést továbbá a horgonyokat és a horgonyláncokat – megfelel az elismert hajóosztályozó társaság által megállapított normáknak és előírásoknak és az ilyen hajóosztályozó társaság felügyelete alatt építették és vizsgálták;
– főgépét, fontosabb segédgépeit, gépészeti és villamos berendezéseit ilyen hajóosztályozó társaság előírásai szerint gyártották és vizsgálták, a hajóosztályozó társaság felügyelete alatt építették be és a beépítés után az egész üzemet sikeresen kipróbálták;
Légmentesen zárt tartány: olyan tartány, amely folyékony anyagok szállítására szolgál és tervezési nyomása legalább 4 bar vagy szilárd (porszerű vagy szemcsés) anyagok szállítására szolgál, függetlenül attól, hogy mekkora a tervezési nyomása, amelynek nyílásai légmentesen zárva vannak, és:
– amelyen nincs biztonsági szelep, hasadótárcsa vagy más hasonló biztonsági berendezés vagy vákuumszelep; vagy
– amelyen nincs biztonsági szelep, hasadótárcsa vagy más hasonló biztonsági berendezés, de az ADR 6.8.2.2.3 pontjában foglalt követelménynek megfelelően vákuumszelep van rajta; vagy
– amelyen biztonsági szelep van, ami előtt az ADR 6.8.2.2.10 pont szerint hasadótárcsa van, de nincs rajta vákuumszelep; vagy
– amelyen biztonsági szelep van, ami előtt az ADR 6.8.2.2.10 pont szerint hasadótárcsa van, és az ADR 6.8.2.2.3 pontjában foglalt követelményeknek megfelelően vákuumszelep is van rajta;
Légzőkészülék (szűrős): olyan készülék, amely megfelelő szűrője révén a viselőjét megvédi a veszélyes szférában történő munkavégzés során;
Legnagyobb nettó tömeg: egyetlen csomagolás tartalmának legnagyobb tiszta tömege, vagy belső csomagolások és ezek tartalmának legnagyobb együttes tömege kg-ban;
Legnagyobb űrtartalom: a tartály vagy csomagolóeszköz (beleértve az IBC-t és a nagycsomagolást is) legnagyobb belső térfogata m3-ben vagy literben;
Legnagyobb üzemi nyomás (túlnyomás): a rakománytartályban vagy az árumaradék tartályban a műveletek alatt fennálló nyomás. Ez a nyomás megegyezik a gyorsműködésű lefúvószelepek nyitónyomásával;
Lékesedési riadóterv: olyan riadóterv, amely tartalmazza a stabilitási számítások alapját képező vízmentes terekre osztást, a vízbehatolás által okozott oldalirányú dőlés kiegyenlítésre vonatkozó intézkedéseket, valamint az olyan zárószerkezetek jegyzékét, amelyeket menetben zárva kell tartani. Ezeket a zárószerkezeteket megfelelő módon meg kell jelölni;
Leszerelhető tartány: olyan, 450 liternél nagyobb befogadóképességű tartány, de nem rögzített tartány, nem mobil tartány, nem tankkonténer és nem battériás jármű vagy MEG-konténer eleme, amelyet nem úgy alakítottak ki, hogy az árut a rakomány megbontása nélkül lehessen szállítani, és amelyet rendes körülmények között csak üres állapotban lehet emelni;
Lobbanáspont: egy folyékony anyag azon legalacsonyabb hőmérséklete, amelynél gőzei a levegővel gyúlékony keveréket alkotnak;
M
Maradék áru: a rakománytartályokban vagy a rakodóvezetékben kirakás után a maradékeltávolító rendszer használata nélkül visszamaradó folyékony áru;
Maradékeltávolító rendszer (hatékony): a rakománytartályok, a be-, illetve kirakó csővezetékek kiürítő rendszere, az árumaradványok eltávolítását kivéve;
Megengedett legnagyobb bruttó tömeg:
a) (a hajlékony falú IBC-ket kivéve, minden más IBC típusnál) az IBC, az üzemi és a szerkezeti szerelvények tömegének, valamint a legnagyobb nettó rakomány tömegnek az összege;
b) (tartányoknál) a tartány saját tömege és a szállításra megengedett legnagyobb rakomány össztömege;
Megjegyzés: A mobil tartányokra lásd az ADR 6.7 fejezetét.
Megengedett legnagyobb rakomány (hajlékony falú IBC-knél): az a legnagyobb nettó tömeg, amelyre az IBC-t kialakították és amelynek szállítására engedélyezték;
Megfelelőség biztosítása (radioaktív anyagoknál): az illetékes hatóság által alkalmazott rendszeres intézkedési program, amelynek célja annak biztosítása, hogy az ADN követelményei a gyakorlatban megvalósuljanak;
MEG-konténer: lásd többelemes gázkonténer;
Mélyhűtő tartály: szállításra használt, hőszigetelt, nyomástartó tartály mélyhűtött, cseppfolyósított gázokhoz, legfeljebb 1000 liter űrtartalommal;
Menekülő eszköz (alkalmas): olyan, a légzőszerveket védő eszköz, amely viselőjének száj-, orr- és szemvédelmére szolgál, és ami könnyen felvehető és elősegíti a veszélyes területről való kimenekülést;
Mentőcsörlő: személyeknek az olyan terekből, mint a rakományterek, a vízgátak és a kettős oldalterek, való kiemelésére szolgáló szerkezet. Egy személy által működtet-etőnek kell lennie;
Merev falú belső tartály (összetett IBC-knél): olyan tartály, amely üres állapotban, a zárószerkezet helyre tétele és a külső burkolat segítsége nélkül is megtartja szokásos alakját. Minden belső tartályt, amely nem „merev falú”, „hajlékony falú”-nak kell tekinteni;
Merev falú műanyag IBC: merev műanyag testből álló IBC, amely vázszerkezettel rendelkezhet, és a megfelelő üzemi szerelvényekkel látható el;
Minőségbiztosítás: bármely szervezet vagy szerv által alkalmazott rendszeres ellenőrzési és felügyeleti program, amelynek célja annak biztosítása, hogy az ADN biztonsági előírásai a gyakorlatban megvalósuljanak;
Minősítetten biztonságos típusú villamos berendezés: olyan villamos berendezés, amelyet az illetékes hatóság a robbanásveszélyes atmoszférában mutatott üzemelési biztonság tekintetében bevizsgált és jóváhagyott, mint pl.
– gyújtószikra mentes készülék;
– nyomásálló tokozású készülék;
– túlnyomással védett készülék;
– kvarchomokkal töltött készülék;
– nyomásálló tokozással védett készülék;
– fokozott biztonságot nyújtó készülék;
Megjegyzés: A „korlátozott robbanásveszéllyel járó” készülék nem tartozik e fogalom körébe.
Mintavételi nyílás: legfeljebb 0,30 m átmérőjű, lemezköteges lángzárral ellátott, állandósult égést kiálló és oly módon kialakított nyílás, hogy az az időtartam, amikor nyitva van, a lehető legrövidebb legyen és a lemezköteg külső beavatkozás nélkül ne maradhasson nyitva. A lángzár lemezkötege olyan típusú legyen, amelyet az illetékes hatóság erre a célra jóváhagyott;
M.N.N. (másként meg nem nevezett) tétel: olyan gyűjtőmegnevezés, amelyhez olyan anyagok, keverékek, oldatok vagy tárgyak rendelhetők, amelyek
a) nincsenek a 3.2 fejezet A táblázatban név szerint megemlítve; és
b) az m.n.n. tétel megnevezésének, osztályának, osztályozási kódjának és csomagolási csoportjának megfelelő kémiai, fizikai és/vagy veszélyes tulajdonságokkal rendelkeznek;
Mobil tartány: az ADR 6.7 fejezetében, illetve az IMDG Szabályzatban található meghatározás szerinti, multimodális tartány, amelyhez az ADR 3.2 fejezete A táblázatának 10 oszlopában mobil tartány utasítás (T-jel) van feltüntetve; ha a 2 osztály anyagainak szállítására használják, 450 liternél nagyobb befogadóképességű;
Mobil tartány üzemben tartója: lásd tankkonténer vagy mobil tartány üzemben tartója;
Műszaki megnevezés: elfogadott kémiai – adott esetben biológiai – megnevezés, vagy a tudományos és műszaki kézikönyvekben, folyóiratokban és egyéb szakirodalomban jelenleg használt, egyéb megnevezés (lásd a 3.1.2.8.1.1 pontot);
N
Nagycsomagolás: olyan csomagolóeszköz, amelynél a belső csomagolások vagy tárgyak egy külső csomagolóeszközbe vannak elhelyezve és
a) gépi mozgatásra alkalmas kivitelű;
b) befogadóképessége meghaladja a 400 kg nettó tömeget, illetve a 450 litert, de legfeljebb 3 m3;
Nagykonténer:
a) olyan konténer, amelynek belső befogadóképessége 3 m3-nél nagyobb;
b) a Biztonságos konténerekről szóló 1972. évi nemzetközi egyezmény (CSC) értelmében olyan méretű konténer, amelynek az alsó négy sarokkal behatárolt területe
i) legalább 14 m2 (150 négyzetláb); vagy
ii) legalább 7 m2 (75 négyzetláb), ha felső sarokelemekkel rendelkezik;
Megjegyzés: A radioaktív anyagokra vonatkozóan lásd a 2.2.7.2 bekezdést.
Nagyméretű csomagolóeszköz (IBC): az ADR 6.1 fejezetében nem említett, merev vagy hajlékony falú, szállítható csomagolóeszköz, amelynek
a) űrtartalma
i) nem haladja meg a 3 m3-t a II és a III csomagolási csoportba tartozó, szilárd és folyékony anyagok esetében;
ii) nem haladja meg az 1,5 m3-t az I csomagolási csoportba tartozó, szilárd anyagok esetében, ha azok hajlékony falú, merev falú műanyag, összetett, papírlemez vagy fa IBC-kbe vannak csomagolva;
iii) nem haladja meg a 3 m3-t az I csomagolási csoportba tartozó, szilárd anyagok esetében, ha azok fém IBC-kbe vannak csomagolva;
iv) nem haladja meg a 3 m3-t a 7 osztály radioaktív anyagai esetében;
b) gépi mozgatásra alkalmas kivitelű;
c) szállítás és kezelés során fellépő erőhatásoknak oly módon áll ellen, mint azt az ADR 6.5 fejezete szerinti próbák meghatározzák (lásd még fa IBC, fém IBC, hajlékony falú IBC, merev falú műanyag IBC, összetett IBC műanyag belső tartállyal és papírlemez IBC);
Megjegyzés: 1. Az ADR 6.7 fejezete előírásainak megfelelő mobil tartányok, illetve a 6.8 fejezete előírásainak megfelelő tankkonténerek nem tekinthetők IBC-knek
2. Az ADR 6.5 fejezete előírásainak megfelelő IBC-k az ADN értelmében nem tekinthetők konténereknek.
Nagypalack: varrat nélküli, nyomástartó, szállításra használt tartály 150 liternél nagyobb, de legfeljebb 3000 liter űrtartalommal;
Nehezen gyulladó: olyan anyag, amely önmagában nem gyullad meg könnyen vagy amelynek legalább a külső felülete nem gyullad meg könnyen és a láng terjedését megfelelő mértékben korlátozza;
A gyúlékonyság meghatározására az IMO A.563(16) határozata szerinti eljárás vagy valamelyik Szerződő Fél bármely egyenértékű előírása elfogadható;
Nemzetközi szabályzatok: az ADR, a BC Szabályzat, az ICAO–TI, az IMDG
Szabályzat és a RID;
Nyitónyomás: az nyomás, amely szerepel az anyagfelsorolásban és amelynél a gyorsműködésű lefúvószelep kinyit. Nyomástartó tartályoknál, illetve tartányoknál a biztonsági szelep nyitónyomását az illetékes hatóság vagy az elismert hajó osztályozó társaság követelményei alapján kell meghatározni;
Nyitott jármű: olyan jármű, amelynek rakfelülete csupasz, vagy csak oldalfalakkal és hátsó fallal van ellátva;
Nyitott konténer: nyitott tetejű konténer vagy szállítólap alapú konténer;
Nyomáscsökkentő szerkezet: nyomás hatására automatikusan aktiválódó szerkezet, amelynek feladata a rakománytartály védelme a nem megengedett belső túlnyomással szemben;
Nyomások: A rakománytartályoknál mindennemű nyomást (mint pl. próbanyomás, belső nyomás, biztonsági szelepek nyitó nyomása) kPa-ban (bar-ban) kifejezett túlnyomásként kell megadni, az anyagok gőznyomását kPa-ban (bar-ban) kifejezett abszolút nyomásban kell megadni;
Nyomástartó tartály: gyűjtőfogalom, amelyhez a palackok, a nagypalackok, a gázhordók, a zárt mélyhűtő tartályok és a palackkötegek tartoznak;
Nyomástartó tartány: olyan tartány, amelyet > 400 kPa (4 bar) üzemi nyomásra terveztek és hagytak jóvá;
O
„offshore” ömlesztettáru-konténer: olyan többször használható ömlesztettáru-tároló, amelyet speciálisan nyílt tengeri létesítményekhez, létesítményektől, illetve létesítmények közötti szállításra terveztek. Az „offshore” ömlesztettáru-konténert a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) MSC/Circ.860 dokumentumában foglalt, a nyílt tengeren kezelt „offshore” konténerekre vonatkozó jóváhagyási útmutató szerint kell tervezni és gyártani;
Olajtartalmú hulladék-gyűjtő hajó: olyan nyitott, legfeljebb 300 tonna hordképességű N típusú tartályhajó, amelyet úgy terveztek és szereltek fel, hogy a hajók üzemeltetéséből származó olajos és zsíros hulladékokat szállítson. A rakománytartályok nélküli hajók a 9.1 és 9.2 fejezet hatálya alá tartozhatnak;
Orsó (az 1 osztályban): műanyagból, fából, papírlemezből, fémből vagy egyéb alkalmas anyagból készített eszköz központi tengellyel és a tengely mindkét végén oldalsó tárcsával vagy anélkül. Az anyagok és tárgyak a tengely köré tekercselhetők és azokat az oldalsó tárcsák tarthatják meg;
Oxigénmérő: olyan készülék, amely lehetővé teszi a környező levegőben az oxigéntartalom észlelhető csökkenésének mérését. Az oxigénmérők lehetnek csak az oxigén mérésére vagy a gyúlékony gáz és az oxigén tartalom mérésére kialakítottak.
A készüléket úgy kell kialakítani, hogy a mérések az ellenőrzendő terekbe való belépés nélkül elvégezhetők legyenek;
Ö
ÖBH: lásd öngyorsuló bomlási hőmérséklet;
Ömlesztettáru-tároló: olyan megtartó rendszer (beleértve mindenfajta bélést és bevonatot), amely a vele közvetlenül érintkező szilárd anyag szállítására szolgál. A csomagolóeszközök, IBC-k, nagycsomagolások és tartányok nem tartoznak ide.
Az ömlesztettáru-tároló
– tartós jellegű és ennek megfelelően elég szilárd ahhoz, hogy ismételten felhasználható legyen;
– kifejezetten úgy van kialakítva, hogy megkönnyítse az áruknak egy vagy több szállítási móddal – a rakomány megbontása nélkül – történő szállítását;
– a könnyű kezelhetőséget lehetővé tevő elemekkel van ellátva;
– befogadóképessége legalább 1,0 m3.
Ömlesztettáru-tároló lehet pl. konténer, „offshore” ömlesztettáru-konténer, kosár, ömlesztettáru-bunker, cserefelépítmény, szállítóteknő, görgős konténer, a vasúti kocsi/közúti jármű raktere;
Ömlesztett szállítás: ömleszthető szilárd anyagok csomagolás nélküli szállítása;
Megjegyzés: Az ADN értelmében az ADR szerinti ömlesztett szállítás küldeménydarabos szállításnak minősül.
Öngyorsuló bomlási hőmérséklet (ÖBH): az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelynél a szállítás során használt csomagolásban levő anyagnál az öngyorsuló bomlás bekövetkezhet. Az ÖBH meghatározására vonatkozó követelményeket és a zárt térben történő hevítés hatását a Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve II. része tartalmazza;
Öngyulladási hőmérséklet (EN 1127–1:1997, No. 331): egy forró felület legalacsonyabb hőmérséklete, amelynél az előírt vizsgálati körülmények között a gyúlékony anyag gáz/levegő vagy gőz/levegő formájában meggyullad;
Összetett IBC műanyag belső tartállyal: olyan IBC, amely merev külső burkolat formájú vázszerkezeti elemből áll, amely a műanyag belső tartályt, valamint a megfelelő üzemi és szerkezeti szerelvényeket veszi körül. Kialakítása olyan, hogy a belső tartály és a külső burkolat összeszerelve szétválaszthatatlan egységet képez és így töltik, tárolják, szállítják vagy ürítik;
Megjegyzés: A „műanyag” az összetett IBC-knél a belső tartállyal kapcsolatosan használva az egyéb polimer anyagokat, mint pl. a gumit stb. is jelenti.
Összetett (műanyag) csomagolóeszköz: belső műanyag tartályból és külső (fém, papírlemez, rétegelt falemez stb.) csomagolásból álló csomagolóeszköz. Ez a csomagolóeszköz, ha egyszer már összeállították, szétválaszthatatlan marad, így töltik, raktározzák, szállítják és ürítik;
Megjegyzés: Lásd az összetett (üveg, porcelán, kőagyag) csomagolóeszközhöz fűzött megjegyzést.
Összetett (üveg, porcelán, kőagyag) csomagolóeszköz: belső üveg-, porcelán- vagy kőagyag tartályból és külső (fém, fa, papírlemez, műanyag, habosított műanyag stb.) csomagolásból áll. Ez a csomagolóeszköz, ha egyszer összeállították, szétválaszthatatlan marad, így töltik, raktározzák, szállítják és ürítik;
Megjegyzés: Egy „összetett csomagolóeszköz” „belső elemét” a szokásos körülmények között „belső tartálynak” nevezik. Például egy 6HA1 típusú összetett (műanyag) csomagolóeszköz „belső eleme” egy ilyen fajta „belső tartály”, mivel ezt a szokásos körülmények között nem arra alakították ki, hogy „ külső csomagolás” nélkül „befogadó” funkciót lásson el, és így nem „belső csomagolásról” van szó.
P
Palack: legfeljebb 150 liter űrtartalmú szállítható nyomástartó tartály (lásd még palackköteg);
Palackköteg: szállításra használt, szerkezeti egységbe épített palackok, amelyek egymással gyűjtőcsővel vannak összekötve és szilárdan egymáshoz vannak erősítve. A palackok együttes űrtartalma legfeljebb 3000 liter lehet, a 2 osztály mérgező (a 2.2.2.1.3 pont szerint T betűvel kezdődő osztályozási kód alá tartozó) gázainak szállítására használt palackkötegek űrtartalma azonban legfeljebb 1000 liter lehet;
Papírlemez IBC: papírlemez testből különálló fenékkel és tetővel vagy anélkül, szükség esetén béléssel (de nem belső csomagolással), és megfelelő szerkezeti és üzemi szerelvényekből álló IBC;
Ponyvás jármű: a felrakott áru védelme érdekében ponyvával ellátott nyitott jármű;
Ponyvás kocsi: a berakott áru védelme érdekében ponyvával ellátott, nyitott kocsi;
Ponyvás konténer: a berakott áru védelme érdekében ponyvával ellátott nyitott konténer;
Portömör csomagolóeszköz: olyan csomagolóeszköz, amely nem engedi át a szilárd tartalmat, beleértve a szállítás alatt keletkező finom szilárd anyagot is;
Próbanyomás: az üzembe helyezés előtti, illetve az időszakos vizsgálat alkalmával a rakománytartályokon, árumaradék tartályokon, vízgátakon, illetve a töltő és ürítő csővezetéken végzett nyomáspróba során kifejtett nyomás [lásd még legnagyobb üzemi nyomás (túlnyomás), tervezési nyomás, töltési nyomás és ürítési nyomás];
R
Rakodási napló: olyan napló, amelybe a be-, illetve a kirakást, a tartályok tisztítását, gázmentesítését, a mosóvíz átadást és a ballasztvíz felvételét (a rakománytartályokba) és átadását érintő tevékenységekről mindent bejegyeznek;
Rakodószivattyú tér (Robbanásvédelem szükségessége esetén megfelel az 1-es körzetnek – lásd a körzet besorolást): olyan szolgálati tér, ahol a rakodószivattyúk és a maradékeltávolító szivattyúk vannak elhelyezve azok működtető berendezéseivel együtt;
Rakodóvezetékek: lásd csővezeték a berakáshoz és a kirakáshoz;
Rakománykörzet: a következő terek összessége (lásd az ábrát):
Fedélzet feletti rakománykörzet különböző tartályhajóknál
Tartályhajók tartályfedélként kialakított fedélzettel
Tartályhajók lépcsőzött fedélzettel
Tartályhajók különálló rakománytartályokkal
Rakománykörzet (fedélzet feletti főrész) (ha robbanásvédelem szükséges, l-es körzetnek felel meg) az alábbiak által határolt teret jelenti:
– keresztirányban: az oldallemezelés fedélzet szélén túlnyúló részével;
– hosszirányban: a rakománykörzethez viszonyítva 45°-os szög alatt döntött, a rakománykörzet fedélzet alatti részének határán kezdődő síkokkal;
– függőleges irányban: a fedélzet felett 3 m magassággal;
Rakománykörzet (fedélzet feletti járulékos rész) (ha robbanásvédelem szükséges, 1-es körzetnek felel meg) a rakománykörzet fedélzet feletti főrészébe nem tartozó, a vízgátak és a fedélzet alatti rakományterekben található szolgálati terek szellőző nyílásai feletti középpontú, 1 m sugarú gömbszelvények által és a rakománytartályok szellőző nyílásai feletti középpontú, 2 m sugarú gömbszelvények által képzett tereket jelenti;
Rakománykörzet (fedélzet alatti rész) a hajóközép (HK) síkjára merőleges, két függőleges sík közötti azon teret jelenti, amely magában foglalja a rakománytartályokat, raktereket, vízgátakat, kettős oldaltereket és a kettős fenéktereket; ezek a síkok általában egybeesnek a vízgátak külső válaszfalaival vagy a rakterek szélső válaszfalaival. A fedélzettel való metszésvonaluk a rakománykörzet fedélzet alatti részének határa;
Rakománytartály (ha robbanásvédelem szükséges, 0-ás körzetnek felel meg): olyan tartány, amelyet a hajóba tartósan beépítettek és amelynek falait vagy maga a hajótest képezi, vagy pedig falai nem részei a hajótestnek és amely veszélyes áruk szállítására szolgál;
Rakománytartály (állapota):
kiürített: üres, de árumaradványokat tartalmaz;
üres: száraz, de nem gázmentesített;
gázmentesített: nem tartalmaz veszélyes gázokat vagy gőzöket semmilyen mérhető koncentrációban;
Rakománytér (robbánásvédelem esetén megfelel az 1. körzetnek): a hajó olyan elzárt része, amelyet előre, illetve hátra felé vízmentes válaszfalak határolnak és amely kizárólag csak a hajótest részét nem képező rakománytartályok szállítására szolgál;
Raktér (robbanásvédelem esetén megfelel az 1. körzetnek – lásd a körzet besorolást): a hajó olyan elzárt része, nyílás fedelekkel vagy anélkül, amelyet előre, illetve hátra felé válaszfalak határolnak és csomagolt vagy ömlesztett áru befogadására szolgál. A raktér felső határa a nyíláskeret felső éle. A nyíláskeret szintjén túlnyúló rakományt fedélzeti rakománynak kell tekinteni;
Raktér (állapot):
kirakott: üres, de rakomány-maradványt tartalmaz;
üres: rakomány-maradvány nélkül (kitisztított);
Rekesz: rácsos kialakítású (nem teljes falú) külső csomagolóeszköz;
Robbanás: hirtelen bekövetkező oxidációs vagy bomlási reakció, amely a hőmérséklet vagy a nyomás vagy mindkettő egyidejű növekedésével jár (lásd az EN 1127–1:1997 szabványt);
Robbanásveszélyességi csoport (l. az IEC 79 közleményt és az EN 50 014 szabványt): a gyúlékony gázok és gőzök csoportosítása azok legnagyobb kísérletileg biztonságos határai és legkisebb gyújtóárama szerint, és azon villamos berendezések osztályát, amelyek a megfelelő potenciálisan robbanásveszélyes atmoszférában használhatók;
RID: a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (RID), amely a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) B) Függelékét képező, Nemzetközi Vasúti Árufuvarozási Egyezményre vonatkozó Egységes Szabályok (CIM) I. Melléklete;
Rögzített tartány: szerkezetileg tartósan a vasúti kocsira, illetve a közúti járműre szerelt, legalább 1000 liter befogadóképességű tartány (a jármű ily módon tartálykocsivá, illetve tartányjárművé válik) vagy egy ilyen kocsi, illetve jármű alvázának elválaszthatatlan részét képező tartány;
S
SOLAS: „Életbiztonság a tengeren” tárgyú 1974. évi nemzetközi egyezmény és annak módosításai;
SZ
Szabályozási hőmérséklet: az a legmagasabb hőmérséklet, amelyen a szerves peroxid vagy önreaktív anyag biztonságosan szállítható;
Szállítás: a veszélyes áru helyváltoztatása, beleértve a közlekedési okokból történő megállásokat, illetve minden olyan közlekedési szempontból szükségessé vált időszakot a helyváltoztatás előtt, alatt és után, amely alatt a veszélyes áru a hajón, járművön, tartányban vagy konténerben van.
Ez a fogalom kiterjed a veszélyes áruk átmeneti tárolására is a szállítási módok, illetve a szállítóeszközök cseréjénél (átrakásnál), azzal a feltétellel, hogy az áru átvételének és kiszolgáltatásának helyét feltüntető fuvarokmányt kérésre bemutatják, illetve a küldeménydarabokat vagy a tartányokat a szállítás alatt nem nyitják fel, kivéve, ha az illetékes hatóságok ellenőrzik;
Megjegyzés: A radioaktív anyagokra vonatkozóan lásd a 2.2.7.2 bekezdést.
Szállítóegység (általános értelemben): az ADR Megállapodás 1 a) cikke szerinti jármű, a RID meghatározása szerinti vasúti kocsi, továbbá konténer, tankkonténer, mobil tartány vagy MEG-konténer;
Szállítóegység: olyan gépjármű, amelyhez nincs pótkocsi kapcsolva, vagy gépjárműből és a hozzákapcsolt pótkocsiból álló járműszerelvény;
Szállítóegység (belvízi): belvízi szállításnál a hajó, a raktér vagy a hajó fedélzetének meghatározott része;
Szállítóeszköz: a belvízi szállításnál bármilyen hajó, bármely hajó raktere vagy meghatározott fedélzeti területe; közúti vagy vasúti szállításnál a jármű, illetve a vasúti kocsi;
Szellőző cső: a parti létesítmény olyan csővezetéke, amely a berakás alatt a hajó közös gőzcsövéhez vagy a gáz visszavezető csövéhez van csatlakoztatva. Feladata a hajó védelme a detonálástól vagy a partoldalról történő láng átjutástól;
Szilárd anyag:
a) amelynek olvadáspontja vagy olvadás kezdőpontja 101,3 kPa nyomáson 20 °C-nál magasabb; vagy
b) az ASTM D 4359–90 vizsgálati módszerrel meghatározva nem folyékony, vagy a 2.3.4 szakaszban leírt folyékonyság meghatározási vizsgálat (penetrométer eljárás) kritériumai szerint pasztaszerű;
Szolgálati tér: olyan tér, amely a hajó üzemelése közben hozzáférhető, és nem része sem a lakótérnek, sem pedig a rakománytereknek, kivéve az orr- és a farteret, feltéve, hogy ez utóbbi terekben nincs gépészeti berendezés;
T
Tálca (az 1 osztályban): fém, műanyag, papírlemez vagy más alkalmas anyagú lemez, amelyet a belső, a köztes vagy a külső csomagolásba helyeznek és azokba szorosan illeszkedik. A tálca felülete lehet alakos, hogy a csomagolások vagy tárgyak beültethetők, szilárdan rögzíthetők és egymástól elválaszthatók legyenek;
Tankkonténer: gáz alakú, folyékony, porszerű vagy szemcsés anyagok szállítására használt, a konténer meghatározásnak megfelelő szállítóeszköz, amely a tartályból és szerelvényeiből áll, beleértve azokat a szerelvényeket is, amelyek lehetővé teszik a tankkonténer helyváltoztatását egyensúlyhelyzete jelentős megváltoztatása nélkül; amennyiben a 2 osztály anyagainak szállítására használják, 450 liternél nagyobb befogadóképességű;
Megjegyzés: Az ADR 6.5 fejezete előírásainak megfelelő IBC-k nem tekinthetők tankkonténereknek.
Tankkonténer vagy mobil tartány üzemben tartója: az a vállalkozás, amelynek a nevén a tankkonténert vagy a mobil tartányt nyilvántartásba vették;
Tartály (az 1 osztályban): köztes vagy belső csomagolásként használt láda, palack, hordó, kanna, doboz és hüvely, beleértve mindenféle zárószerkezetüket;
Tartály: anyagok vagy tárgyak befogadására vagy tartására alkalmas edény, beleértve mindenfajta zárószerkezetét is. Ez a meghatározás a tartányokra nem vonatkozik (lásd még belső tartály, gázpatron, mélyhűtő tartály, merev belső tartály és nyomástartó tartály);
Megjegyzés: A 2 osztály gázaihoz használt tartálytípusok: gázpalackok, nagypalackok, gázhordók, mélyhűtő tartályok és palackkötegek.
Tartályfájl: olyan fájl, amely a tartályra, battériás járműre vagy MEG-konténerre vonatkozó minden fontos műszaki információt, mint az ADR 6.8.2.3, 6.8.2.4 és 6.8.3.4 bekezdésében említett bizonyítványok és bizonylatok.
Tartályhajó: veszélyes áruk rakománytartályokban történő szállítására szolgáló hajó;
Tartály névleges űrtartalma: a tartályban található veszélyes áru literben kifejezett névleges térfogata. A sűrített gázok tartályainál ez megegyezik a víztöltet térfogatával;
Tartálykocsi: folyékony, gáznemű, porszerű vagy szemcsés anyagok fuvarozására használt kocsi, amely egy vagy több tartányt magába foglaló felépítményből és azok szerelvényeiből, valamint egy, a saját szerelvényeivel ellátott alvázból (futómű, felfüggesztés, vonó- és ütközőberendezés, fékek és feliratok) áll;
Megjegyzés: A leszerelhető tartányos kocsik is tartálykocsinak minősülnek.
Tartány: maga a tartányköpeny, beleértve annak üzemi és szerkezeti szerelvényeit. Ahol a tartány szó önmagában szerepel, tankkonténert, mobil tartányt, leszerelhető tartányt vagy rögzített tartányt jelent az ebben a részben szereplő meghatározás szerint, illetve olyan tartányt, amely a battériás jármű vagy a MEG-konténer elemét képezi (lásd még leszerelhető tartány, MEG-konténer, mobil tartány és rögzített tartány);
Megjegyzés: A mobil tartányokra lásd az ADR 6.7.4.1 bekezdését.
Tartányjármű: a folyadékok, gáz-halmazállapotú, porszerű vagy szemcsés anyagok szállítására használt, egy vagy több rögzített tartánnyal felszerelt jármű. A tartányjármű magán a járművön vagy az azt helyettesítő futómű-elemeken kívül egy vagy több tartányból, szerelvényeikből és a tartányokat a járműhöz vagy a futómű-elemekhez csatlakoztató alkatrészekből áll;
Tartányos cserefelépítmény: a tartányos cserefelépítmény tankkonténernek tekintendő;
Teljes rakomány: egyetlen feladótól származó rakomány, amely részére egy jármű vagy nagykonténer kizárólagos használatra van fenntartva, és amelynek be- és kirakását a feladó vagy a címzett utasításai szerint végzik;
Megjegyzés: A 7 osztálynál a megfelelő kifejezés a kizárólagos használat, lásd a 2.2.7.2 bekezdést.
Tervezési nyomás: az a nyomás, amelyre a rakománytartályt vagy maradékáru tartályt méretezték és gyártották;
Tervezési vákuummetrikus nyomás: az a vákuummetrikus nyomás, amelyre a rakománytartályt vagy maradékáru tartályt méretezték és gyártották;
Test (az összetett IBC-ket kivéve minden más IBC típusnál): maga a tartály, beleértve a nyílásokat és azok zárószerkezeteit, de kizárva az üzemi szerelvényeket;
Többelemes gázkonténer (MEG-konténer): olyan szállítóeszköz, amelynek egymással gyűjtőcsővel összekötött és vázra szerelt elemei vannak. A következő elemek tekinthetők a többelemes gázkonténer elemeinek: palackok, nagypalackok, gázhordók, palackkötegek és a 2 osztály gázainak szállítására készült, 450 liternél nagyobb befogadóképességű tartányok;
Megjegyzés: Az UN MEG konténerekre vonatkozóan lásd az ADR 6.7 fejezetét.
Töltési fok: a gáz tömegének és a felhasználásra kész nyomástartó tartályt teljesen kitöltő víz tömegének aránya 15 °C-on;
Töltési fok (rakománytartálynál): Ha rakománytartálynál feltüntetik a töltési fokot, az a rakománytartály térfogatának százalékban kifejezett azon részét jelenti, amely a rakodáskor feltölthető folyadékkal.
Töltési nyomás: az a legnagyobb nyomás, amely a tartányban a nyomás alatti töltéskor ténylegesen fellép [lásd még legnagyobb üzemi nyomás (túlnyomás), próbanyomás, tervezési nyomás és ürítési nyomás];
Töltő:
a) bármely vállalkozás, amely a veszélyes árut tartányba (tartányjárműbe, leszerelhető tartányba, mobil tartányba vagy tankkonténerbe), battériás jármű tartályaiba vagy MEG-konténerbe tölti;
b) veszélyes árut rakománytartályokba tölti; vagy
c) az ömlesztett veszélyes árut hajóba, járműbe, nagykonténerbe vagy kiskonténerbe rakja;
Toximéter: a rakomány által kibocsátott mérgező gázok észlelhető koncentrációjának mérésére alkalmas készülék.
A készüléket úgy kell kialakítani, hogy a mérés az ellenőrzött terekbe való belépés szükségessége nélkül elvégezhető legyen;
Túlnyomásos gázpatron: lásd aeroszol vagy aeroszol csomagolás;
U
UIC: Nemzetközi Vasútegylet (Union Internationale des Chemins de Fer), (UIC, 16 rue Jean Rey, F–75015 Paris, France);
UNECE – lásd ENSZ EGB;
UN szám (azonosító szám): az anyagok és tárgyak négyjegyű azonosító száma, amely az „ENSZ Minta Szabályzatból” származik;
Utasítás: ismeretek átadása, vagy annak tanítása, hogyan kell egy tevékenységet végezni vagy hogyan kell eljárni. Ezt az ismeretátadást vagy tanítást belső személy is végezheti;
Üledék: folyékony árumaradvány, ami nem távolítható el a rakománytartályból vagy csővezetékből ürítéssel, leeresztéssel vagy maradékeltávolítással; bővebben az áru maradványok keveréke pl. mosóvízzel, rozsdával stb., ami vagy alkalmas a szivattyúzásra vagy nem;
Üzemi nyomás: a sűrített gáz megállapodott nyomása 15 °C referencia hőmérsékleten egy megtöltött nyomástartó tartályban;
Megjegyzés: Tartányokra lásd a legnagyobb üzemi nyomást.
V
Vákuum-szelep: nyomáskülönbség hatására automatikusan működésbe lépő, rugóterhelésű szerkezet, amelynek feladata a nem megengedett vákuum kialakulásának megakadályozása a tartányban;
Válaszfal: olyan, általában függőleges fémfal, illetve térhatároló, amelynek mindkét oldala a hajón belül van és amely a hajófenékre, az oldallemezelésre, fedélzetre vagy egy másik válaszfalra támaszkodik;
Válaszfal (vízmentes):
– tartályhajónál: a válaszfalat akkor lehet vízmentesnek tekinteni, ha úgy tervezték, hogy kibírja a fedélzet feletti 1,00 m magas vízoszlop nyomását;
– szárazárut szállító hajónál: egy válaszfalat akkor lehet vízmentesnek tekinteni, ha úgy tervezték, hogy kibírja a fedélzet feletti 1,00 m magas, de legalább a fedélzeti nyíláskeret felső szintjéig érő vízoszlop nyomását;
Vállalat: lásd vállalkozás;
Vállalkozás: a természetes személy vagy jogi személy, függetlenül attól, hogy folytat-e jövedelemszerző tevékenységet; a jogi személyiség nélküli társaság vagy személyek társulása, függetlenül attól, hogy folytat-e jövedelemszerző tevékenységet; a hivatalos testületet, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e jogi személyiséggel, vagy hogy jogi személyiséggel rendelkező hatóságtól függ-e;
Vasúti kocsi: saját meghajtás nélküli vasúti jármű, amely saját kerekein a vasúti sínen gördül és áru szállításra szolgál;
Védett IBC (fém IBC-nél): az ütközéssel szembeni kiegészítő védelemmel ellátott IBC, ez a védelem lehet pl. többrétegű (szendvicsszerkezetű) vagy kettős falú konstrukció vagy fémrácsos vázszerkezet;
Védelmi rendszerek (lásd az IEC 79 közleményt és az EN 50 014 szabványt):
EEx(d): nyomásálló tokozás (EN 50 018)
EEx(e): fokozott biztonság (EN 50 019)
EEx(ia) és EEx(ib): gyújtószikramentes védelem (EN 50 020)
EEx(m): légmentes lezárás kiöntőanyaggal (EN 50 028)
EEx(p): túlnyomásos védelem (EN 50 016)
EEx(q): kvarchomoktöltésű védelem (EN 50 017);
Védett körzet:
a) a rakományteret vagy rakománytereket (lásd az l-es körzetet is);
b) a fedélzet feletti azon teret (lásd a 2-es körzetet is), amelyet a következők határolnak:
i) oldalirányban az oldallemezeléshez csatlakozó függőleges síkok;
ii) elöl és hátul a rakományterek válaszfalához csatlakozó függőleges síkok; és
iii) felfelé a rakomány felső szintje felett 2 m-re levő sík, de legalább a fedélzet felett 3 m-re levő vízszintes sík;
Veszélyes áruk: olyan anyagok és tárgyak, amelyek szállítását az ADN tiltja vagy csak feltételekkel engedi meg;
Veszélyes reakció:
a) égés és/vagy jelentős hőfejlődés;
b) gyúlékony, fojtó hatású, gyújtó hatású (oxidáló) és/vagy mérgező gázok fejlődése;
c) maró anyagok képződése;
d) vegyileg nem stabil anyagok képződése; vagy
e) veszélyes nyomásnövekedés (csak tartányoknál);
Vészhőmérséklet: az a hőmérséklet, amelynél a hőmérséklet-szabályozás megszűnése esetén a vészhelyzeti eljárásokat alkalmazni kell;
Visszaforgatott műanyag: használt ipari csomagolóeszközökből visszanyert anyag, melyet új csomagolóeszközzé való feldolgozásához megtisztítanak és előkészítenek;
Vízgát (ha robbanásvédelem szükséges, 1-es körzetnek felel meg): olyan, a hajón keresztirányban húzódó tér, amelyet vízmentes válaszfalak határolnak és amely a vizsgálat számára hozzáférhető. A vízgát a rakománytartályokhoz azok szélső válaszfalainak teljes felületével csatlakozik. A nem a rakománykörzet felé eső válaszfalnak a hajó egyik oldalától a másikig, illetve a hajó fenéklemezelésétől a fedélzetig kell húzódnia;
Vízsugár ellen védett villamos készülék: olyan kialakítású villamos készülék, amelynél egy sugárcső által létrehozott vízsugarat bármely irányból a burkolatra irányítva nem következik be sérülés. A vizsgálat feltételeit az IEC 529 közlemény határozza meg, minimális előírás az IP55 védettségi fokozat;
Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve: az ENSZ „Ajánlások a veszélyes áruk szállítására, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve” negyedik javított kiadása (ST/SG/AC.10/11/Rev.4 az ST/SG/AC.10/11/Rev.4/ Amend.1 dokumentumban foglalt módosításokkal);Vizsgáló szervezet: az illetékes hatóság által elismert, független vizsgáló szervezet;
Z
Zárószerkezet: a tartály nyílását záró szerkezet;
Zárt konténer: teljesen zárt, szilárd tetejű, oldalfalú, végfalú és padlójú konténer. Ide tartozik az a nyitható tetejű konténer is, amelynek teteje a szállítás alatt zárva tartható;
ZS
Zsák: papírból, műanyag fóliából, textilből, szövött anyagból vagy más alkalmas anyagból készült hajlékony falú csomagolóeszköz.
1.2.2 Mértékegységek
1.2.2.1 Az ADN-ben a következő mértékegységeka) kerülnek alkalmazásra:
| Fizikai mennyiség | Sí-egységb) | Egyéb engedélyezett mértékegység | A mértékegységek közötti arány | ||||||
| neve | jele | neve | jele | ||||||
| Hosszúság | méter | m | – | – | – | ||||
| Terület, felület | négyzetméter | m2 | – | – | – | ||||
| Térfogat | köbméter | m3 | liter | lc) | 11 = 10–3 m3 | ||||
| Idő | másodperc | s | perc óra nap | min h d | 1 min = 60 s 1 h = 3600 s 1 d=86 400 s | ||||
| Tömeg | kilogramm | kg | gramm tonna | g t | 1 g =10–3 kg 1 t =103 kg | ||||
| Sűrűség | kg/m3 | kg/l | 1 kg/l =103 kg/m3 | ||||||
| Hőmérséklet | kelvin | K | Celsius fok | °C | 0°C = 273,15 K | ||||
| Hőmérséklet-különbség | kelvin | K | Celsius fok | °C | 1°C = 1 K | ||||
| Erő | newton | N | – | – | 1 N = 1 kg-m/s2 | ||||
| Nyomás | pascal | Pa | bar | bar | 1 bar =105 Pa 1 Pa = 1 N/m2 | ||||
| Mechanikai feszültség | – | N/m2 | – | N/mm2 | 1 N/mm2 = 1 MPa | ||||
| Munka Energia Hőmennyiség | joule | J | kilowattóra elektronvolt | kWh eV | 1 kWh = 3,6 MJ 1 J = 1 N x m = 1 W x s 1 eV = 0,1602 x 10–18 J | ||||
| Teljesítmény | watt | W | – | – | 1 W = l J/s = 1 N x m/s | ||||
| Kinematikai viszkozitás | – | m2/s | – | mm2/s | 1 mm2/s = 10–6 m2/s | ||||
| Dinamikai viszkozitás | – | Pa x s | – | mPa x s | 1 mPa x s = 10–3 Pa x s | ||||
| Aktivitás | becquerel | Bq | – | – | – | ||||
| Dózisegyenérték | sievert | Sv | – | – | – | ||||
| a) A korábbi, már nem törvényes mértékegységekkel adott mennyiség értékek törvényes mértékegységű értékre való átszámításához a következő kerekített értékeket kell alkalmazni: | |||||||||
| Erő | Mechanikai feszültség: | ||||||||
| 1 kg IN 1 N | = 9,807 N = 0,102 kg | 1 kg/mm2 = 9,807 N/mm2 1 N/mm2 = 0,102 kg/mm2 | |||||||
| Nyomás: | |||||||||
| 1 Pa 1 bar 1 kg/cm2 1 Torr | = 1 N/m2 = 105 Pa = 9,807 x 104 Pa = l,33 x 102 Pa | 10–5 bar 1,02 kg/cm2 0,9807 bar l,33 x 10–3 bar | = 1,02 x 10-5 kg/cm2 = 0,75 x 10–2 Torr = 750 Torr = 736 Torr = l,36 x 10–3 kg/cm2 | ||||||
| Munka, energia, hőmennyiség: | |||||||||
| 1 J | = 1 N x m | 0,278 x 10–6 kWh | = 1,102 kg x m =0,239 x 10–3 kcal | ||||||
| 1 kWh | = 3,6 x 106 J | 367 x 103 kg x m | = 860 kcal | ||||||
| 1 kg x m | = 9,807 J | 2,72 x 10–6 kWh | = 2,34 x 10–3 kcal | ||||||
| 1 kcal | = 4,19 x 103 J | l,16 x 10–3 kWh | = 427 kg x m | ||||||
| Teljesítmény: | Kinematikai viszkozitás: | ||||||||
| 1 W | = 0,102 kg x m/s | 0,86 kcal/h | 1 m2/s =104 St(stokes) | ||||||
| 1 kg x m/s 1 kcal/h | = 9,807 W = 1,16W | 8,43 kcal/h 0,119 kg x m/s | 1 St =10–4 m2/s | ||||||
| Dinamikai viszkozitás: | |||||||||
| 1 Pa x s | = 1 N x s/m2 | = 10 P (poise) | = 0,102 kg x s/m2 | ||||||
| 1 P | = 0,1 Pa x s | = 0,1 N x s/m2 | = 1,02 x 10–2 kg x s/m2 | ||||||
| 1 kg x s/m2 | = 9,807 Pa x s | = 9,807 N x s/m2 | = 98,07 P | ||||||
| b) A Nemzetközi mértékegységrendszer (SI) az Általános Súly- és Mértékügyi Értekezlet határozatainak eredménye (Cím: Pavillon de Breteuil, Porc de St-Cloud, F–92 310 Sévres) | |||||||||
| c) Írógép használata esetén a literre vonatkozó „ l” rövidítés mellett az „L” rövidítés is megengedett. | |||||||||
A mértékegységek többszöröseit és törtrészeit a mértékegységek jele elé tett, egy szorzót jelentő, következő prefixumok (Si-prefixumok) egyikével lehet képezni.
| Szorzó | A prefixum neve | A prefixum jele | |||
| 1 000 000 000 000 000 000 = | 1018 | trillió | exa | E | |
| 1 000 000 000 000 000 = | 1015 | billiárd | peta | P | |
| 1 000 000 000 000 = | 1012 | billió | tera | T | |
| 1 000 000 000 = | 109 | milliárd | giga | G | |
| 1 000 000 = | 106 | millió | mega | M | |
| 1 000 = | 103 | ezer | kilo | k | |
| 100 = | 102 | száz | hekto | h | |
| 10 = | 101 | tíz | deka | da | |
| 0,1 = | 10–1 | tized | deci | d | |
| 0,01 = | 10-2 | század | centi | c | |
| 0,001 = | 10-3 | ezred | milli | m | |
| 0,000 001 = | 10–6 | milliomod | mikro | u | |
| 0,000 000 001 = | 10–9 | milliárdod | nano | n | |
| 0,000 000 000 001 = | 10–12 | billiomod | piko | P | |
| 0,000 000 000 000 001 = | 10–15 | billiárdod | femto | f | |
| 0,000 000 000 000 000 001 = | 10–18 | trilliomod | atto | a |
1.2.2.2 Kifejezetten ellentétes meghatározás hiányában a „%” az ADN-ben a következőket jelenti:
a) szilárd vagy folyékony anyagok keveréke, valamint oldatok és folyadékokkal átitatott szilárd anyagok esetén a keverék, az oldat vagy az átitatott anyag teljes tömegére vonatkoztatott tömeg%-ot;
b) sűrített gázkeverékek esetén: ha a töltés nyomásra történik, a térfogatarányt a gázkeverék teljes térfogatának százalékában megadva; vagy ha a töltés tömegre történik, a tömegarányt a gázkeverék teljes tömegének százalékában megadva;
c) cseppfolyósított gázkeverék, valamint oldott gázkeverék esetén: a tömegarányt a gázkeverék teljes tömegének százalékában megadva.
1.2.2.3 A tartályokra vonatkozó mindenféle nyomás (pl. próbanyomás, belső nyomás, a biztonsági szelepek nyitónyomása) mindig túlnyomásban van megadva (a légköri nyomáshoz viszonyított túlnyomásban); ezzel szemben a gőznyomás mindig abszolút nyomásban van kifejezve.
1.2.2.4 Ha az ADN töltési fokot ír elő tartályokra vagy tartányokra, ez mindig 15 °C anyaghőmérsékletre vonatkozik, kivéve, ha más hőmérséklet van megjelölve.
1.3.1 Alkalmazási kör
Az 1.4 fejezetben hivatkozott résztvevők által alkalmazott, a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos munkakört ellátó személyeknek feladatukhoz és felelősségükhöz igazodó képzésben kell részesülniük a veszélyes árukra vonatkozó előírásokból. A veszélyes árukkal kapcsolatos közbiztonsági előírásokról szóló 1.10 fejezet képzési követelményeit is figyelembe kell venni.
Megjegyzés: 1. A biztonsági tanácsadó képzésére lásd az 1.8.3 szakaszt.
2. A szakértő képzésére lásd a 8.2 fejezetet.
1.3.2 A képzés jellege
Az érintett személyek feladatához és felelősségéhez igazodva a következő képzés szükséges:
1.3.2.1 Általános tájékoztató oktatás
A személyzetnek meg kell ismernie a veszélyes áruk szállítására vonatkozó szabályok általános követelményeit.
1.3.2.2 Szakosított oktatás
1.3.2.2.1 A dolgozókat feladatukkal és felelősségükkel arányban álló részletességgel ki kell oktatni a veszélyes áruk szállítására vonatkozó előírásokra.
Ha a veszélyes árut multimodális szállítással továbbítják, a többi szállítási módra vonatkozó előírásokat is ismertetni kell.
1.3.2.2.2 A személyzettel ismertetni kell a tűzoltórendszer és a tűzoltókészülékek használatát.
1.3.2.2.3 A személyzettel ismertetni kell a tűzoltórendszer és a tűzoltókészülékek, valamint a 8.1.5 szakaszban hivatkozott különleges felszerelések használatát.
1.3.2.2.4 Az izolációs légzésvédő készüléket viselő személyeknek egészségi állapotuk tekintetében képeseknek kell lenniük a járulékos fizikai terhelés elviselésére.
Azoknak:
– saját sűrített levegővel működő készülékek esetén be kell gyakorolniuk az ilyen készülék használatát és karbantartását;
– tömlőn keresztül sűrített levegővel ellátott készülékek esetén be kell gyakorolniuk az ilyen készülék használatát és karbantartását;
1.3.2.3.5 A hajó vezetőjének a hajón tartózkodó személyek tudomására kell hoznia az írásbeli utasításokat úgy, hogy ezek a személyek képesek legyenek azok alkalmazására.
1.3.2.3 Biztonsági oktatás
A dolgozókat ki kell oktatni a veszélyes áruk által képviselt veszélyekről és kockázatról azzal arányban, hogy a veszélyes áruk szállításakor, be- vagy kirakásakor bekövetkező baleset esetén mekkora a sérülés veszélye, illetve mennyire van kitéve a veszélyes áru hatásának.
Az oktatás célja, hogy a dolgozók tudatában legyenek a biztonságos árukezelés szabályainak és a veszélyhelyzet elhárítására teendő intézkedéseknek.
1.3.2.4 A 7 osztályra vonatkozó oktatás
A 7 osztály vonatkozásában a dolgozókat megfelelően ki kell oktatni a sugárveszélyre, beleértve az őket munka közben érő sugárzás és tevékenységük következtében más személyeket érhető sugárzás szintjének korlátozása érdekében betartandó óvóintézkedéseket.
1.3.3 Dokumentálás
Az oktatásra vonatkozó iratokat a munkáltatónak és a munkavállalónak is meg kell őriznie és azokat új munkakör betöltése esetén ellenőrizni kell. Ezt az oktatást továbbképzés keretében rendszeresen ki kell egészíteni az előírásokban bekövetkezett változások ismertetésével.
1.4.1 Általános biztonsági előírások
1.4.1.1 A veszélyes áru szállításában résztvevőknek az előrelátható veszély természetének és mértékének megfelelő intézkedéseket kell tenniük, hogy elkerüljék a sérüléseket és károkat, illetve a lehető legkisebbre csökkentsék a következményeket. Az ADN előírásait azonban saját területükön mindenképpen be kell tartaniuk.
1.4.1.2 Amennyiben olyan közvetlen veszély áll fenn, ami a közbiztonságot veszélyezteti, a résztvevőknek azonnal értesíteniük kell a vészelhárító szolgálatokat, és rendelkezésükre kell bocsátaniuk azokat az információkat, amelyeket beavatkozásukhoz igényelnek.
1.4.1.3 Az ADN a különböző résztvevőkre háruló kötelezettségeket részletesebben is megállapíthatja.
Ha a Szerződő Fél megítélése szerint ez nem jár a biztonság csökkenésével, a valamelyik konkrét résztvevőre háruló kötelezettségeket belső joga által megállapított keretek között egy vagy több más résztvevőre ruházhatja át, feltéve, hogy azok az 1.4.2 és 1.4.3 szakaszban foglalt kötelezettségeknek eleget tesznek. Ezekről az eltérésekről a Szerződő Félnek értesítenie kell az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának Titkárságát, amely azokat a Szerződő Felek tudomására hozza.
Az 1.2.1, az 1.4.2 és az 1.4.3 szakasznak a résztvevők és kötelezettségeik meghatározására vonatkozó előírásai nem érintik a belső jognak a jogkövetkezményekre (büntetőjogi, kártérítési felelősség stb.) vonatkozó azon előírásait, amelyek abból fakadnak, hogy a kérdéses résztvevő pl. természetes vagy jogi személy, önálló vállalkozó, munkaadó vagy alkalmazott.
1.4.2 A fő résztvevők kötelezettsége
Megjegyzés: A radioaktív anyagokra vonatkozóan lásd még az 1.7.6 szakaszt is.
1.4.2.1 Feladó
1.4.2.1.1 A veszélyes áru feladója csak olyan küldeményt adhat át szállításra, amely megfelel az
ADN előírásainak. A feladóra – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak:
a) meg kell győződnie arról, hogy a veszélyes áru az ADN-nel összhangban van besorolva és az ADN szerint szállítható;
b) el kell látnia a szállítót információval és adatokkal, illetve szükség esetén az előírt fuvarokmányokkal és kísérő okmányokkal (jóváhagyások, engedélyek, bejelentések, bizonyítványok stb.), különös tekintettel az 5.4 fejezet és a 3. részben levő táblázatok előírásaira;
c) csak olyan csomagolóeszközöket, nagycsomagolásokat, IBC-ket és tartányokat (tartányjárműveket, leszerelhető tartányokat, battériás járműveket, MEG-konténereket, mobil tartányokat, tankkonténereket, tartálykocsikat és battériás kocsikat) szabad használnia, amelyek jóvá vannak hagyva és az adott anyag szállítására alkalmasak, illetve el vannak látva valamely Szabályzat által előírt jelölésekkel, és csak olyan hajókat, illetve tartályhajókat szabad használnia, amelyek jóvá vannak hagyva és az adott anyag szállítására alkalmasak;
d) be kell tartania a feladás módjára és a szállítási korlátozásokra vonatkozó előírásokat;
e) biztosítania kell, hogy még a tisztítatlan és nem gáztalanított, üres tartányok (tartányjárművek, leszerelhető tartányok, battériás járművek, MEG-konténerek, mobil tartányok, tankkonténerek, tartálykocsik és battériás kocsik), illetve az üres, tisztítatlan járművek, vasúti kocsik, valamint az ömlesztett áruhoz használt nagy- és kiskonténerek is el legyenek látva a megfelelő jelölésekkel és veszélyességi bárcákkal, továbbá a tisztítatlan, üres tartányok ugyanolyan tömören le legyenek zárva, mint megtöltött állapotban.
1.4.2.1.2 Ha a feladó más résztvevők (csomagoló, berakó, töltő stb.) szolgáltatásait veszi igénybe, megfelelő intézkedéseket kell foganatosítania annak biztosítására, hogy a küldemény megfeleljen az ADN előírásainak. Az 1.4.2.1.1 pont a), b), c) és e) alpontja esetében azonban a feladó megbízhat a többi résztvevőtől kapott adatokban és információkban.
1.4.2.1.3 Ha a feladó harmadik fél nevében vagy megbízásából jár el, ez utóbbinak a feladót írásban kell tájékoztatnia arról, hogy veszélyes áruról van szó, és rendelkezésére kell bocsátania minden információt és okmányt, amire a feladónak szüksége van kötelezettségei teljesítéséhez.
1.4.2.2 Fuvarozó
1.4.2.2.1 A fuvarozóra – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak:
a) meg kell győződnie arról, hogy a szállítandó veszélyes áru az ADN szerint szállítható;
b) meg kell győződnie arról, hogy az előírt okmányok a hajó fedélzetén vannak;
c) szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a hajónak, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak stb.;
d) (fenntartva);
e) ellenőriznie kell, hogy a hajó ne legyen túlterhelve;
f) (fenntartva);
g) meg kell győződnie arról, hogy a hajó vezetője számára az írásbeli utasításban előírt eszközök a hajó fedélzetén vannak;
h) meg kell győződnie arról, hogy a hajóra vonatkozó jelölési követelmények teljesülnek;
i) gondoskodnia kell arról, hogy veszélyes áruk berakása, szállítása, kirakása és minden más kezelése során a rakományterekre, illetve a rakománytartályokra vonatkozó különleges előírásokat betartsák.
Az előzőeket – értelemszerűen – a fuvarokmány, illetve a kísérő okmányok alapján, a hajó vagy a konténerek, illetve adott esetben a rakomány szemrevételezésével kell végrehajtani.
1.4.2.2.2 Az 1.4.2.2.1 a), b) és i) alpont esetében azonban a fuvarozó megbízhat a többi résztvevőtől kapott információkban és adatokban.
1.4.2.2.3 Ha a fuvarozó az 1.4.2.2.1 pont alapján az ADN előírásainak megsértését tapasztalja, akkor a küldeményt mindaddig nem továbbíthatja, amíg az előírások nem teljesülnek.
1.4.2.2.4 (fenntartva)
1.4.2.2.5 (fenntartva)
1.4.2.3 Címzett
1.4.2.3.1 A címzett kötelezettsége az áru átvétele – kivéve, ha az átvétel megtagadására kellő indokkal rendelkezik –, illetve kirakás után ellenőrizni, hogy az őt érintő ADN előírásokat betartották.
A címzettre – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – a következő kötelezettségek hárulnak:
a) el kell végeznie az ADN által megkövetelt esetekben a hajók kirakására előírt műveleteket;
b) el kell végeznie az ADN által megkövetelt esetekben a hajók előírt tisztítását és fertőtlenítését;
c) biztosítania kell, hogy ha már a járműveket és kocsikat teljesen kiürítették, kitisztították, illetve fertőtlenítették, ne legyenek rajtuk az 5.3 fejezet szerinti jelölések;
d) meg kell győződnie arról, hogy vészhelyzet esetére a hajó orr- és farrészén a hajó elhagyásához (kiürítéshez) szükséges eszközök rendelkezésre állnak;
e) biztosítani kell, hogy ha az ADN előírja, a robbanásokkal és a partoldalról érkező tűzfrontokkal szembeni védelemhez a gázürítő csőben vagy a kiegyenlítő csőben lángzár legyen beszerelve;
f) biztosítani kell, hogy a hajó töltő és ürítő tömlő csatlakozások szivárgás mentességét biztosító, általa behelyezett tömítések olyan anyagból legyenek, amelyet a rakomány nem támad meg, ami nem okozza a rakomány bomlását és nem lép a rakománnyal ártalmas vagy veszélyes reakcióba;
g) biztosítani kell a be- vagy kirakás teljes időtartamára az állandó és megfelelő felügyeletet.
1.4.2.3.2 Ha a címzett más résztvevők (kirakó, tisztító, fertőtlenítő helyek stb.) szolgáltatásait is igénybe veszi, akkor megfelelő intézkedéseket kell foganatosítania annak biztosítására, hogy az ADN előírásainak megfeleljenek.
1.4.2.3.3 Ha az ellenőrzés során az ADN előírásainak megsértését tapasztalják, a címzett csak azután adhatja vissza a konténert vagy járművet a fuvarozónak, miután a szabálytalanságot megszüntették.
1.4.3 A többi résztvevő kötelezettségei
A többi résztvevőt, illetve kötelezettségeiket a következő – nem teljes körű – felsorolás tartalmazza. A többi résztvevő kötelezettségei az előző 1.4.1 szakaszból következnek, amennyiben tudatában vannak vagy tudatában kell lenniük, hogy feladataikat az ADN hatálya alá eső szállítási tevékenység részeként végzik.
1.4.3.1 Berakó
1.4.3.1.1 A berakóra – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak:
a) csak akkor adhatja át az árut a fuvarozónak, ha az az ADN szerint fuvarozható;
b) amikor a becsomagolt veszélyes árut vagy tisztítatlan, üres csomagolóeszközt ad át szállításra, ellenőriznie kell a csomagolóeszközök sértetlenségét. Nem adhat át olyan küldeménydarabot, amelynek csomagolóeszköze sérült – különösen, ha az nem tömített, szivárog vagy fennáll a veszélyes áru kifolyásának veszélye –, amíg a sérülést ki nem javították; ugyanez vonatkozik a tisztítatlan, üres csomagolóeszközökre is;
