| 6A | 3164 | PNEUMATIKUS NYOMÁS ALATTI TÁRGYAK (nem gyúlékony gáz tartalommal); vagy | |
| 3164 | HIDRAULIKUS NYOMÁS ALATTI TÁRGYAK (nem gyúlékony gáz tartalommal) | ||
| 6F | 3150 | KISMÉRETŰ ESZKÖZÖK SZÉNHIDROGÉN- ÁZ TÖLTETTEL, adagolószerkezettel; vagy | |
| 3150 | SZÉNHIDROGÉN-GÁZ UTÁNTÖLTŐ PATRONOK KISMÉRETŰ ESZKÖZÖKHÖZ, adagolószerkezettel | ||
| Gázminták | |||
| 7F | 3167 | TÚLNYOMÁS NÉLKÜLI, GYÚLÉKONY GÁZ MINTA, M.N.N., nem mélyhűtött, nem cseppfolyósított | |
| 7T | 3169 | TÚLNYOMÁS NÉLKÜLI, MÉRGEZŐ GÁZ MINTA, M.N.N., nem mélyhűtött, nem cseppfolyósított | |
| 7TF | 3168 | TÚLNYOMÁS NÉLKÜLI, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY GÁZMINTA, M.N.N., nem mélyhűtött, nem cseppfolyósított | |
2.2.3 3 osztály Gyúlékony folyékony anyagok
2.2.3.1 Kritériumok
2.2.3.1.1 A 3 osztály fogalomköre olyan anyagokra és ezen osztály anyagait tartalmazó tárgyakra terjed ki, amelyek
– az 1.2.1 szakaszban a „folyékony anyag” meghatározás a) alpont szerint folyékonyak;
– gőznyomásuk 50 °C hőmérsékleten legfeljebb 300 kPa (3 bar) és 20 °C hőmérsékleten, 101,3 kPa normál nyomáson nem teljesen gáz alakúak;
– lobbanáspontjuk legfeljebb 61 °C (a vizsgálatra lásd a 2.3.3.1 bekezdést).
A 3 osztály fogalomköre kiterjed az olyan gyúlékony folyékony anyagokra és olvasztott szilárd anyagokra is, amelyek lobbanáspontja meghaladja a 60 °C-ot és amelyeket lobbanáspontjukkal megegyező vagy annál magasabb hőmérsékletre melegítve szállítanak vagy adnak át szállításra. Ezek az anyagok az UN 3256 tétel alá vannak besorolva.
A 3 osztály fogalomköre kiterjed a folyékony, érzéketlenített robbanóanyagokra is. A folyékony, érzéketlenített robbanóanyagok olyan robbanóanyagok, amelyek vízben vagy más folyadékban vannak oldva vagy szuszpendálva azért, hogy homogén folyékony keveréket képezve robbanó tulajdonságaikat elnyomják. A 3.2 fejezet A táblázatában ilyen tétel az UN 1204, 2059, 3064, 3343, 3357 és 3379.
A tartályhajóban történő szállításhoz a 3 osztály fogalomköre kiterjed a következő anyagokra is:
– 60 °C feletti lobbanáspontú anyagok, amelyeket lobbanáspontjuk alatti 15 K hőmérséklet-tartományban szállítanak vagy adnak fel szállításra;
– másutt nem említett, 200 °C vagy az alatti öngyulladási hőmérsékletű anyagok.
Megjegyzés: 1. Nem tartoznak a 3 osztályba azok a 35 °C feletti lobbanáspontú, nem mérgező és nem maró anyagok, amelyek a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve” III. rész 32.2.5 pont kritériumai alapján nem égést fenn-tartóak; ha azonban az ilyen anyagokat lobbanáspontjukkal megegyező vagy annál magasabb hőmérsékletre melegítve szállítják vagy adják át szállításra, akkor a 3 osztály anyagai.
2. Az előző 2.2.3.1.1 ponttól eltérően a dízelolajat, a gázolajat és a könnyű fűtőolajat 60 °C feletti, de legfeljebb 100 °C lobbanásponttal a 3 osztály UN 1202 számú anyagának kell tekinteni.
3. Azok a folyékony anyagok, amelyek lobbanáspontja 23 °C alatt van és belélegzés esetén nagyon mérgezőek, valamint azok, amelyek lobbanáspontja 23 °C vagy annál magasabb és mérgezőek, a 6.1 osztály anyagai (lásd a 2.2.61.1 bekezdést).
4. Azok a peszticidként használt gyúlékony folyékony anyagok és készítmények, amelyek nagyon mérgezők, mérgezők vagy enyhén mérgezők és lobbanáspontjuk 23 °C vagy annál magasabb, a 6.1 osztály anyagai (lásd a 2.2.61.1 bekezdést).
5. Tartályhajóban történő szállításhoz a 60 °C-nál magasabb, de legfeljebb 100 °C lobbanáspontú anyagok a 9 osztály anyagai (9003 azonosító szám).
2.2.3.1.2 A 3 osztály anyagai és tárgyai a következők szerint vannak csoportosítva:
F Gyúlékony folyékony anyagok járulékos veszély nélkül:
F1 Gyúlékony folyékony anyagok 60 °C vagy annál alacsonyabb lobbanásponttal;
F2 60 °C feletti lobbanáspontú folyékony anyagok, amelyeket lobbanáspontjukkal megegyező vagy annál magasabb hőmérsékletre melegítve szállítanak vagy adnak fel szállításra (magas hőmérsékletű anyagok);
F3 60 °C feletti lobbanáspontú anyagok, amelyeket melegítve, lobbanáspontjuk alatti 15 K hőmérséklet-tartományban szállítanak vagy adnak fel szállításra;
F4 200 °C vagy annál alacsonyabb öngyulladási hőmérsékletű anyagok, amelyek nincsenek máshol megemlítve;
FT Gyúlékony folyékony anyagok, amelyek mérgezők:
FT1 Gyúlékony folyékony anyagok, amelyek mérgezők;
FT2 Peszticidek;
FC Gyúlékony folyékony anyagok, amelyek marók;
FTC Gyúlékony folyékony anyagok, amelyek mérgezők és marók;
D Folyékony, érzéketlenített robbanóanyagok.
2.2.3.1.3 A 3 osztályba sorolt anyagokat és tárgyakat a 3.2 fejezet A táblázata sorolja fel. A 3.2 fejezet A táblázatában név szerint nem említett anyagokat a 2.2.3.3 bekezdés megfelelő tételéhez és a megfelelő csomagolási csoportba kell sorolni, e bekezdés előírásai szerint. A gyúlékony folyékony anyagokat a szállítás során általuk képviselt veszély mértéke alapján a következő csomagolási csoportok egyikéhez kell hozzárendelni:
| Csomagolási csoport | Lobbanáspont (zárttéri) | Forráskezdet | |
| I | – | ≤ 35°C | |
| II* | < 23°C | > 35°C | |
| III* | ≥ 23 °C és ≤ 60 °C | > 35°C | |
| * lásd még a 2.2.3.1.4 pontot |
Járulékos veszéllyel (veszélyekkel) rendelkező folyékony anyagok esetében az előző táblázat alapján meghatározott csomagolási csoportot és a járulékos veszély(ek) fokozata alapján adódó csomagolási csoportot is tekintetbe kell venni, ezek alapján az osztályt és a csomagolási csoportot a 2.1.3.10 bekezdés veszélyességi rangsor táblázata szerint kell meghatározni.
2.2.3.1.4 A folyékony vagy viszkózus keverékeket és készítményeket, beleértve a legfeljebb 20% nitrocellulóz tartalmú keverékeket is, amelyek nitrogéntartalma 12,6%-nál nem több (száraz tömegre vetítve), csak akkor lehet a III csomagolási csoportba sorolni, ha a következő követelményeket kielégítik:
a) az oldószer-szétválási próba során a szétváló oldószer réteg magassága a minta teljes magasságának 3%-ánál kisebb (lásd a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve” III. Rész, 32.5.1 bekezdését); és
b) a viszkozitás * és a lobbanáspont a táblázatnak megfelelő:
| A kifolyási idő, t ISO 2431:1993 szerint | ||||
| Extrapolált kinematikai viszkozitás, v (0-hoz közeli nyírósebességnél, 23 °C-on), mm2/s | s | A kifolyónyílás átmérője, mm | Lobbanáspont, °C | |
| 20 < ν ≤ 80 | 20 < t ≤ 60 | 4 | 17 felett | |
| 80 < ν ≤ 135 | 60 < t ≤ 100 | 4 | 10 felett | |
| 135 < ν ≤ 220 | 20 < t ≤ 32 | 6 | 5 felett | |
| 220 < ν ≤ 300 | 32 < t ≤ 44 | 6 | –1 felett | |
| 300 < ν ≤ 700 | 44 < t ≤ 100 | 6 | –5 felett | |
| 700 < ν | 100 < t | 6 | –5 és alatta | |
Megjegyzés: A 20%-nál több, de legfeljebb 55% nitrocellulózt tartalmazó keverékek, amelynek nitrogéntartalma 12,6%-nál nem több (száraz anyagra vetítve), az UN 2059 szám alá tartoznak. A 23 °C-nál alacsonyabb lobbanáspontú keverékek
– több mint 55% nitrocellulóz-tartalommal, bármilyen nitrogéntartalom esetén, vagy
– legfeljebb 55% nitrocellulóz-tartalommal és 12,6%-nál nagyobb nitrogéntartalom esetén (száraz anyagra vetítve)
az 1 osztály (UN 0340 vagy 0342) vagy a 4.1 osztály (UN 2555, 2556 vagy 2557) anyagai.
2.2.3.1.5 A nem mérgező és nem maró oldatok és a homogén keverékek, amelyek lobbanáspontja 23 °C vagy ennél magasabb (viszkózus anyagok, mint pl. némely festékek és zománcok, kivéve a 20%-nál nagyobb nitrocellulóz tartalmú anyagokat), 450 litert meg nem haladó tartályokba csomagolva nem esnek az ADN előírásainak hatálya alá, ha oldószer-szétválási próba (lásd a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve” III. rész 32.5.1 bekezdését) során a szétvált oldószer réteg magassága kisebb, mint a teljes mintamagasság 3%-a, és ha 23 °C-on az ISO 2431:1993 szabvány szerinti 6 mm átmérőjű kifolyónyílással ellátott kifolyópohárból a kifolyás időtartama:
a) legalább 60 s, vagy
b) legalább 40 s és nem tartalmaz a 3 osztályba tartozó anyagokból 60%-nál többet.
2.2.3.1.6 Ha a 3 osztály anyagai valamilyen adalékanyag hozzáadása révén eltérő veszélyességi kategóriába kerülnek át, mint ahová a 3.2 fejezet A táblázatában név szerint említett anyagok tartoznak, ezeket a keverékeket vagy oldatokat azok alá a tételek alá kell besorolni, ahová tényleges veszélyességük mértéke alapján tartoznak.
Megjegyzés: Az oldatok és keverékek (készítmények és hulladékok) osztályozására lásd a 2.1.3 szakaszt is.
2.2.3.1.7 A 2.3.3.1 bekezdés és a 2.3.4 szakasz szerinti vizsgálati eljárások és a 2.2.3.1.1 pontban található kritériumok alapján az is meghatározható, hogy egy név szerint feltüntetett (vagy név szerint feltüntetett anyagot tartalmazó) oldat vagy keverék természete olyan, hogy az oldat vagy keverék nem esik ezen osztály előírásainak hatálya alá (lásd a 2.1.3 szakaszt is).
2.2.3.2 A szállításból kizárt anyagok
2.2.3.2.1 A 3 osztályba tartozó olyan anyagok, amelyek könnyen peroxidálódnak (mint az éter vagy bizonyos heterociklikus, oxigéntartalmú anyagok), nem fogadhatók el szállításra, ha peroxidtartalmuk – hidrogén-peroxidra (H O -re) számítva – meghaladja a 0,3%-ot.
A peroxid-tartalmat a 2.3.3.2 bekezdésben foglaltak szerint kell meghatározni.
2.2.3.2.2 A 3 osztályba tartozó, vegyileg nem stabil anyagok szállításra csak akkor adhatók fel, ha megtették a szükséges intézkedéseket a szállítás alatt bekövetkező veszélyes bomlás vagy polimerizáció megakadályozására. Ezért különösen arról kell gondoskodni, hogy a tartályok és tartányok ne tartalmazzanak olyan anyagot, amely az ilyen reakciókat elősegíti.
2.2.3.2.3 Azok a folyékony, érzéketlenített robbanóanyagok, amelyek a 3.2 fejezet A táblázatában nincsenek feltüntetve, a 3 osztály anyagaiként nem fogadhatók el szállításra.
2.2.3.2 A gyűjtőmegnevezések felsorolása
2.2.3.3
| Járulékos veszély | Osztályozási kód | UN szám | Az anyag vagy tárgy megnevezése | |
| Gyúlékony, folyékony anyagok | ||||
| 1133 | RAGASZTÓK gyúlékony folyadék tartalommal | |||
| 1136 | GYÚLÉKONY KŐSZÉNKÁTRÁNY PÁRLATOK | |||
| 1139 | BEVONÓ OLDAT (beleértve az ipari vagy más célokra használt felületkezelő vagy bevonóanyagokat, pl. alapozó festékeket jármű karosszériához, hordóbélelő anyagokat) | |||
| 1169 | FOLYÉKONY AROMÁS KIVONATOK | |||
| 1197 | FOLYÉKONY ÍZANYAG KIVONATOK | |||
| 1210 | NYOMDAFESTÉK, gyúlékony vagy | |||
| 1210 | NYOMDAFESTÉK SEGÉDANYAG (beleértve a festékhígítókat és oldószereket), gyúlékony | |||
| 1263 | FESTÉK (beleértve a festéket, lakkot, zománcot, sellakot, kencét, polírozót, folyékony töltőanyagot és folyékony lakkbázist) vagy | |||
| 1263 | FESTÉK SEGÉDANYAGOK (beleértve a festékhígítót vagy oldószert) | |||
| 1266 | PARFÜM KÉSZÍTMÉNYEK gyúlékony oldószerekkel | |||
| 1293 | GYÓGYÁSZATI TINKTÚRÁK | |||
| F1 | 1306 | FOLYÉKONY FAKONZERVÁLÓ ANYAGOK | ||
| 1866 | GYANTA OLDAT, gyúlékony | |||
| 1999 | FOLYÉKONY KÁTRÁNYOK, beleértve az útépítésre használt kátrányolajokat, bitument és hígított bitumeneket | |||
| Járulékos | 3065 | ALKOHOLOS ITALOK | ||
| veszély | 3269 | POLIÉSZTER-GYANTA KÉSZLET | ||
| nélküli | 1224 | FOLYÉKONY KETONOK, M.N.N. | ||
| anyagok | ||||
| F | 1268 | NYERSOLAJ PÁRLATOK, M.N.N vagy | ||
| 1268 | NYERSOLAJ TERMÉKEK, M.N.N. | |||
| 1987 | ALKOHOLOK, M.N.N. | |||
| 1989 | ALDEHIDEK, M.N.N. | |||
| 2319 | TERPÉN SZÉNHIDROGÉNEK, M.N.N. | |||
| 3271 | ÉTEREK, M.N.N. | |||
| 3272 | ÉSZTEREK, M.N.N. | |||
| 3295 | FOLYÉKONY SZÉNHIDROGÉNEK, M.N.N. | |||
| 3336 | FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY MERKAPTÁNOK, M.N.N. vagy | |||
| 3336 | FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY MERKAPTÁN KEVERÉK, M.N.N | |||
| 1993 | GYÚLÉKONY FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N. | |||
| 3256 | MAGAS HŐMÉRSÉKLETŰ, GYÚLÉKONY, FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N., 61 °C feletti lobbanásponttal, a lobbanásponton vagy magasabb hőmérsékleten | |||
| F2 | ||||
| Magas hőmérsékletű anyag | ||||
| F3 | 9001 | 60 °C-NÁL MAGASABB LOBBANÁSPONTÚ ANYAGOK, amelyeket | ||
| melegítve, lobbanáspontjuk alatti 15 K hőmérséklet-tartományban szállítanak | ||||
| F4 | 9002 | 200 °C vagy ANNÁL ALACSONYABB ÖNGYULLADÁSI | ||
| HŐMÉRSÉKLETŰ ANYAGOK, M.N.N. | ||||
| 1228 | FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ MERKAPTÁNOK, M.N.N. vagy | |||
| 1228 | FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ MERKAPTÁN KEVERÉK, M.N.N. | |||
| 1986 | GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ ALKOHOLOK, M.N.N. | |||
| FT | 1988 | GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ ALDEHIDEK, M.N.N. | ||
| 2478 | GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ IZOCIANÁTOK, M.N.N. vagy | |||
| 2478 | GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ IZOCIANÁT OLDAT, M.N.N. | |||
| 3248 | FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ GYÓGYSZER, M.N.N. | |||
| Mérgező | 3273 | GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ NITRILEK, M.N.N. | ||
| anyagok | 1992 | GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N. | ||
| FT | ||||
| 2758 | FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ KARBAMÁT PESZTICID | |||
| 2760 | FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ ARZÉN PESZTICID | |||
| 2762 | FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ SZERVES KLÓRTARTALMÚ PESZTICID | |||
| 2764 | FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ TRIAZIN PESZTICID | |||
| 2772 | FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ TIOKARBAMÁT PESZTICID | |||
| 2776 | FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ RÉZ ALAPÚ PESZTICID | |||
| 2778 | FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ HIGANY ALAPÚ PESZTICID | |||
| 2780 | FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ HELYETTESÍTETT NITROFENOL PESZTICID | |||
| FT2 | 2782 | FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ BIPIRIDILUM PESZTICID | ||
| Peszticidek (l.p. < 23 °C) | 2784 | FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ SZERVES FOSZFORTARTALMÚ PESZTICID | ||
| 2787 | FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ SZERVES ÓN PESZTICID | |||
| 3024 | FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ KUMARIN SZÁRMAZÉK PESZTICID | |||
| 3346 | FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ FENOXI–ECETSAV SZÁRMAZÉK PESZTICID | |||
| 3350 | FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ PIRETROID PESZTICID | |||
| 3021 | FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ PESZTICID, M.N.N. | |||
| Megjegyzés: A peszticidek besorolását valamely tételhez a hatóanyag, a peszticid halmazállapota és a lehetséges járulékos veszélyek alapján kell végezni. | ||||
| 3469 | GYÚLÉKONY, MARÓ FESTÉK, (beleértve a festéket, lakkot, zománcot, sellakot, kencét, polírozót, folyékony töltőanyagot és folyékony lakkbázist) vagy | |||
| 3469 | GYÚLÉKONY, MARÓ FESTÉK SEGÉDANYAG, (beleértve a festékhígítót és oldószert) | |||
| Maró | 2733 | GYÚLÉKONY, MARÓ AMINOK, M.N.N. vagy | ||
| anyagok | FC | 2733 | GYÚLÉKONY, MARÓ POLIAMINOK, M.N.N. | |
| 2985 | GYÚLÉKONY, MARÓ KLÓR-SZILÁNOK, M.N.N. | |||
| 3274 | ALKOHOLÁTOK OLDATA, M.N.N., alkoholban | |||
| 2924 | MARÓ, GYÚLÉKONY FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N. | |||
| Mérgező, | ||||
| maró | FTC | 3286 | MÉRGEZŐ, MARÓ, GYÚLÉKONY FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N. | |
| anyagok | ||||
| 3343 | NITROGLICERIN KEVERÉK, ÉRZÉKETLENÍTETT, FOLYÉKONY, | |||
| GYÚLÉKONY, M.N.N., legfeljebb 30 tömeg% nitroglicerin-tartalommal | ||||
| Folyékony, | D | |||
| érzéket- | 3357 | NITROGLICERIN KEVERÉK, ÉRZÉKETLENÍTETT, FOLYÉKONY, | ||
| lenített | M.N.N., legfeljebb 30 tömeg% nitroglicerin-tartalommal | |||
| robbanó- | 3379 | FOLYÉKONY, ÉRZÉKETLENÍTETT ROBBANÓANYAG, M.N.N. | ||
| anyagok | ||||
2.2.41 4.1 osztály Gyúlékony szilárd anyagok, önreaktív anyagok és szilárd, érzéketlenített robbanóanyagok
2.2.41.1 Kritériumok
2.2.41.1.1 A 4.1 osztály fogalomköre a gyúlékony anyagokra és tárgyakra, az érzéketlenített robbanóanyagokra, amelyek az 1.2.1 szakaszban a „szilárd anyag” meghatározás a) alpontja szerint szilárdak, valamint a szilárd vagy folyékony önreaktív anyagokra terjed ki.
A következők tartoznak a 4.1 osztályba:
– könnyen gyulladó szilárd anyagok és tárgyak (lásd a 2.2.41.1.3–2.2.41.1.8 pontot);
– szilárd és folyékony önreaktív anyagok (lásd a 2.2.41.1.9–2.2.41.1.17 pontot);
– szilárd, érzéketlenített robbanóanyagok (lásd a 2.2.41.1.18 pontot);
– önreaktív anyagokkal rokon anyagok (lásd a 2.2.41.1.19 pontot).
2.2.41.1.2 A 4.1 osztály anyagai és tárgyai a következők szerint vannak csoportosítva:
F Gyúlékony szilárd anyagok járulékos veszély nélkül:
F1 Szerves anyagok
F2 Szerves anyagok olvasztott állapotban
F3 Szervetlen anyagok
FO Gyúlékony szilárd anyagok, amelyek gyújtó hatásúak
FT Gyúlékony szilárd anyagok, amelyek mérgezőek:
FT1 Szerves mérgező anyagok
FT2 Szervetlen mérgező anyagok
FC Gyúlékony szilárd anyagok, amelyek maróak:
FC1 Szerves maró anyagok
FC2 Szervetlen maró anyagok
D Szilárd, érzéketlenített robbanóanyagok, járulékos veszély nélkül
DT Szilárd, érzéketlenített robbanóanyagok, amelyek mérgezőek
SR Önreaktív anyagok:
SR1 Önreaktív anyagok hőmérséklet-szabályozási igény nélkül
SR2 Önreaktív anyagok hőmérséklet-szabályozási igénnyel.
Gyúlékony szilárd anyagok
Meghatározások és tulajdonságok
2.2.41.1.3 A gyúlékony szilárd anyagok a könnyen gyulladó szilárd anyagok és azok, amelyek súrlódás révén tüzet okozhatnak.
A könnyen gyulladó szilárd anyagok porszerűek, szemcsések vagy pasztaszerűek, és csak akkor veszélyesek, ha a gyújtóforrással, pl. égő gyufával való rövid érintkezéssel könnyen meggyújthatók és a láng gyorsan terjed. A veszélyt nemcsak a tűz jelentheti, hanem a mérgező égéstermékek is. A fémporok különösen azért veszélyesek, mert nehéz a tüzet eloltani, mivel a szokásos oltószerek, mint a szén-dioxid vagy a víz növelhetik a veszélyt.
Besorolás
2.2.41.1.4 A 4.1 osztály gyúlékony szilárd anyagai közé sorolt anyagokat és tárgyakat a 3.2 fejezet A táblázata sorolja fel. A 3.2 fejezet A táblázatában név szerint nem említett szerves anyagok és tárgyak besorolása a 2.1 fejezet előírásai szerint a 2.2.41.3 bekezdés megfelelő tétele alá tapasztalatok alapján vagy a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve” III. rész 33.2.1 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások eredményei alapján történhet. A 3.2 fejezet A táblázatában név szerint nem említett szervetlen anyagok besorolásának a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve” III. rész 33.2.1 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások eredményei alapján kell történnie; a tapasztalatokat is figyelembe kell azonban venni, ha azok szigorúbb hozzárendeléshez vezetnének.
2.2.41.1.5 A név szerint nem említett anyagoknak a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve” III. rész 33.2.1 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások eredményei alapján a 2.2.41.3 bekezdés valamely tétel alá történő besorolásánál a következő kritériumokat kell alkalmazni:
a) A fémporok és a fémötvözet-porok kivételével a porszerű, szemcsés vagy pasztaszerű anyagokat akkor kell a 4.1 osztályba könnyen gyulladó anyagnak besorolni, ha azok gyújtóforrással (pl. égő gyufával) való rövid érintkezés hatására könnyen meggyulladnak, vagy ha meggyulladás esetén a láng gyorsan terjed, az égési idő 100 mm mérési távolságon kevesebb 45 s-nál vagy az égési sebesség nagyobb mint 2,2 mm/s.
b) A fémporokat és a fémötvözet-porokat akkor kell a 4.1 osztályba sorolni, ha lánggal meggyújthatók és a reakció 10 percen belül a minta teljes hosszára kiterjed.
Azokat a szilárd anyagokat, amelyek súrlódás révén tüzet okozhatnak, valamely meglévő tételhez (pl. gyufához) való hasonlóság alapján, vagy valamely, ráillő különleges előírás alapján kell a 4.1 osztályba sorolni.
2.2.41.1.6 A „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve” III. rész 33.2.1 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások, valamint a 2.2.41.1.4 és a 2.2.41.1.5 pontban található kritériumok alapján az is meghatározható, hogy egy név szerint feltüntetett anyag természete olyan, hogy az anyag nem esik ezen osztály előírásainak hatálya alá.
2.2.41.1.7 Ha a 4.1 osztály anyagai valamilyen adalékanyag hozzáadása révén eltérő veszélyességi kategóriába kerülnek át, mint ahová a 3.2 fejezet A táblázatában név szerint említett anyagok tartoznak, ezeket a keverékeket azok alá a tételek alá kell besorolni, ahová tényleges veszélyességük mértéke alapján tartoznak.
Megjegyzés: Az oldatok és keverékek (készítmények és hulladékok) besorolásához lásd a 2.1.3 szakaszt.
Csomagolási csoporthoz való hozzárendelés
2.2.41.1.8 A 3.2 fejezet A táblázatának egyes tételei alá sorolt gyúlékony szilárd anyagokat a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve” III. rész 33.2.1 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások alapján a II vagy a III csomagolási csoportba kell sorolni, a következő kritériumok szerint:
a) a könnyen gyulladó szilárd anyagokat, amelyeknél a vizsgálat során az égési idő 100 mm mérési távolságon 45 s-nál kevesebb:
a II csomagolási csoportba kell sorolni akkor, ha a láng áthalad a nedvesített zónán;
a III csomagolási csoportba kell sorolni akkor, ha a nedvesített zóna legalább négy percre megállítja a láng terjedését;
b) a fémporokat és fémötvözet-porokat:
a II csomagolási csoportba kell sorolni akkor, ha a vizsgálat során a reakció öt percen belül az egész mintára kiterjed;
a III csomagolási csoportba kell sorolni akkor, ha a vizsgálat során a reakció csak öt percen túl terjed ki az egész mintára.
Azokat a szilárd anyagokat, amelyek súrlódás révén tüzet okozhatnak, valamely meglévő tételhez való hasonlóság, vagy valamely különleges előírás alapján kell valamely csomagolási csoporthoz hozzárendelni.
Önreaktív anyagok
Meghatározások
2.2.41.1.9 Az ADN alkalmazásában az önreaktív anyagok termikusan instabil anyagok, amelyek hajlamosak az erős exoterm bomlásra még oxigén (levegő) részvétele nélkül is. Nem tekinthetők a 4.1 osztály önreaktív anyagainak azok az anyagok, amelyek:
a) az 1 osztály kritériumai szerint robbanóanyagok;
b) az 5.1 osztály besorolási eljárása szerint gyújtó hatású anyagok (lásd a 2.2.51.1 bekezdést), kivéve a gyújtóhatású anyagok olyan keverékeit, amelyek 5,0% vagy annál több éghető szerves anyagot tartalmaznak, mivel ezeket a 2. megjegyzésben szereplő elv szerint kell besorolni,
c) az 5.2 osztály kritériumai szerint szerves peroxidok (lásd a 2.2.52.1 bekezdést);
d) bomláshője nem éri el a 300 J/g-ot; vagy
e) öngyorsuló bomlási hőmérséklete (ÖBH) (lásd a 2. megjegyzést) 50 kg-os küldeménydarab esetén meghaladja a 75 °C-ot.
Megjegyzés: 1. A bomláshő bármely nemzetközileg elfogadott módszerrel, pl. differenciál kaloriméteres (DSC) méréssel és adiabatikus kalorimetriával meghatározható.
2. Az 5.1 osztály kritériumainak megfelelő gyújtó hatású anyagok keverékeit, amelyek 5,0% vagy annál több éghető szerves anyagot tartalmaznak, és amelyek nem elégítik ki az előző a), c), d) vagy e) alpont kritériumait, az önreaktív anyagok besorolási eljárása szerint meg kell vizsgálni.
Ha a keverék B – F típusú önreaktív anyag jellemzőivel rendelkezik, akkor a 4.1 osztályba kell sorolni.
Ha a keverék a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” II. Rész 20.40.3 g) bekezdése alapján G típusú anyag jellemzőivel rendelkezik, akkor az 5.1 osztály kritériumai szerint kell besorolni (lásd a 2.2.51.1 bekezdést).
3. Az öngyorsuló bomlási hőmérséklet (ÖBH) az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelynél öngyorsuló bomlás mehet végbe az anyagban a szállításra használt csomagolásban. Az ÖBH meghatározására vonatkozó előírásokat a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve” II rész 20. fejezete és a 28.4 bekezdése tartalmazza.
4. Bármely anyagot, ami az önreaktív anyag tulajdonságait mutatja, mint ilyent kell besorolni, még ha az anyag a 2.2.42.1.5 pont szerinti vizsgálatban a 4.2 osztályba történő besoroláshoz pozitív eredményt adott is.
Tulajdonságok
2.2.41.1.10 Az önreaktív anyagok bomlása hővel, katalitikus szennyeződésekkel való érintkezéssel (pl. savak, nehézfém vegyületek, bázisok), súrlódással vagy ütéssel iniciálható. A bomlás sebessége a hőmérséklettel növekszik és az anyagtól függően változik. A bomlás, különösen ha nem történik meggyulladás, mérgező gázok vagy gőzök fejlődésével járhat. Egyes önreaktív anyagok hőmérséklet-szabályozást igényelnek. Egyes önreaktív anyagok, különösen zárt térben, robbanásszerűen elbomolhatnak. Ezek a jellemzők hígítók hozzáadásával vagy megfelelő csomagolások használatával módosíthatók. Némely önreaktív anyag élénken ég. Önreaktív anyagok például a következő típusú vegyületek:
alifás azovegyületek (-C-N=N-C-);
szerves azidok (-C-N3);
diazónium sók (-GN2+Z-);
N-nitrózo vegyületek (-N–N=0); és
aromás szulfohidrazidok (-SO2-NH-NH2).
Ez a felsorolás nem teljes, más reaktív csoportot tartalmazó anyagok és az anyagok egyes keverékei hasonló tulajdonságokkal rendelkezhetnek.
Besorolás
2.2.41.1.11 Az önreaktív anyagok a veszély mértéke alapján hét típusba vannak sorolva. Az önreaktív anyagok típusai az A típustól, amely abban a csomagolásban, amelyben bevizsgálásra került, nem szállítható, egészen a G típusig tartanak, amely nem esik a 4.1 osztály előírásainak hatálya alá. A B-től F-ig terjedő típusok alá való besorolás az egy csomagolásban engedélyezett legnagyobb mennyiségtől függ. Az anyagok besorolásához alkalmazandó elveket, besorolási eljárásokat, vizsgálati módszereket és kritériumokat, valamint a megfelelő vizsgálati jegyzőkönyvre példát a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve” II. Rész tartalmazza.
2.2.41.1.12 A már besorolt és csomagolóeszközben való szállításra már engedélyezett önreaktív anyagokat a 2.2.41.4 bekezdés, az IBC-ben való szállításra már engedélyezett önreaktív anyagokat az ADR 4.1.4.2 bekezdése IBC520 csomagolási utasítása, és az ADR 4.2 fejezete szerint tartányban szállítható önreaktív anyagokat az ADR 4.2.5.2 bekezdése T23 mobil tartány utasítása sorolja fel. Ezekben a felsorolásokban minden engedélyezett anyag a 3.2 fejezet A táblázatának valamely generikus tételéhez (UN 3221 – 3240) hozzá van rendelve, és meg vannak adva a szállítás szempontjából fontos információt jelentő járulékos veszélyek, illetve megjegyzések.
A gyűjtőmegnevezések meghatározzák:
– az önreaktív anyag típusát (B – F), lásd az előző 2.2.41.1.11 pontot;
– a fizikai állapotot (folyékony/szilárd); és
– a hőmérséklet-szabályozást (ha szükséges), lásd a következő 2.2.41.1.17 pontot.
A 2.2.41.4 bekezdésben felsorolt önreaktív anyagok besorolása technikailag tiszta anyagokon alapul (kivéve ahol 100%-nál kisebb koncentráció van megadva).
2.2.41.1.13 A 2.2.41.4 bekezdésben, az ADR 4.1.4.2 bekezdés IBC520 csomagolási utasításában, illetve az ADR 4.2.5.2 bekezdése T23 mobil tartány utasításában fel nem sorolt önreaktív anyagok besorolását és valamely gyűjtőmegnevezéshez való hozzárendelését a vizsgálati jegyzőkönyv alapján a származási ország illetékes hatóságának kell elvégeznie. A jóváhagyásnak tartalmaznia kell a besorolást és a szállítási feltételeket. Ha a származási ország nem valamely ADN-ben Szerződő Fél, akkor a küldemény által érintett első ADN-ben Szerződő Fél illetékes hatóságának kell a jóváhagyást és a szállítási feltételeket elismernie.
2.2.41.1.14 Egyes önreaktív anyagokhoz aktivátorok, pl. cinkvegyületek adhatók reaktivitásuk megváltoztatására. Az aktivátor típusától és koncentrációjától függően ez a termikus stabilitás csökkenéséhez és a robbanó tulajdonságok változásához vezethet. Ha ezen tulajdonságok bármelyike is megváltozik, az új készítményt a besorolási eljárás szerint újra kell értékelni.
2.2.41.1.15 A 2.2.41.4 bekezdésben fel nem sorolt önreaktív anyag vagy önreaktív anyag készítménymintákat, amelyekre nézve nem áll rendelkezésre teljes körű vizsgálati eredmény és szállításuk további vizsgálatok vagy értékelés céljából történik, a C típusú önreaktív anyagokra vonatkozó, megfelelő tételhez kell hozzárendelni, feltéve, hogy a következő feltételeknek megfelelnek:
– a rendelkezésre álló adatokból kitűnik, hogy a minta nem veszélyesebb, mint egy B típusú önreaktív anyag;
– a minta az ADR 4.1.4.1 bekezdése OP2 csomagolási módszernek megfelelően van csomagolva és mennyisége szállítóegységenként nem haladja meg a 10 kg-ot.
– a rendelkezésre álló adatok jelzik, hogy a szabályozási hőmérséklet, ha ilyen van, elegendően alacsony minden veszélyes bomlás megakadályozására és elegendően magas minden veszélyes fázisátalakulás megakadályozására.
Érzéketlenítés
2.2.41.1.16 A biztonságos szállítás céljából az önreaktív anyagokat számos esetben hígítók használatával érzéketlenítik. Amennyiben valamely anyag százalékos tartalma meg van határozva, ez a tartalom tömegére vonatkozik, egész számra kerekítve. Hígító használata esetén az önreaktív anyagot a szállítás során használt koncentrációjú és formájú hígító jelenléte mellett kell vizsgálni. Olyan hígítók, amelyek a küldeménydarabból való kifolyás esetén lehetővé teszik, hogy az önreaktív anyag veszélyes mértékben koncentrálódhasson, nem használhatók. A használt hígítónak az önreaktív anyaggal összeférhetőnek kell lennie. Ebben a tekintetben összeférhető hígítók azok a szilárd vagy folyékony anyagok, amelyek nem befolyásolják hátrányosan az önreaktív anyag termikus stabilitását és veszélytípusát. A folyékony hígítók forráspontja a hőmérséklet-szabályozást igénylő készítményekben (lásd a 2.2.41.1.17 pontot) legalább 60 °C és lobbanáspontja legalább 5 °C legyen. A folyékony hígító forráspontjának legalább 50 °C-kal magasabbnak kell lennie, mint az önreaktív anyag szabályozási hőmérséklete.
Hőmérséklet-szabályozási előírások
2.2.41.1.17 Egyes önreaktív anyagok csak hőmérséklet-szabályozás mellett szállíthatók. A szabályozási hőmérséklet az a maximális hőmérséklet, amelyen az önreaktív anyag biztonságosan szállítható. Feltételezett, hogy a szállítás során a küldeménydarab közvetlen környezetében a hőmérséklet 24 óránként csak rövid ideig magasabb 55 °C-nál. A hőmérséklet-szabályozás megszűnése esetén szükség lehet vészhelyzeti eljárások alkalmazására. A vészhőmérséklet az a hőmérséklet, amelynél az ilyen eljárásokat meg kell indítani. A szabályozási és vészhőmérsékleteket az öngyorsuló bomlási hőmérsékletből (ÖBH) vezetik le (lásd az 1. táblázatot). Az ÖBH-t azért kell meghatározni, hogy eldönthető legyen, vajon az anyagot alá kell-e vetni hőmérsékletszabályozásnak a szállítás alatt. Az ÖBH meghatározására vonatkozó előírásokat a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve” II. Rész 20. fejezete és 28.4 bekezdése tartalmazza.
1. táblázat: A szabályozási és a vészhőmérséklet meghatározása
| A tartály típusa | ÖBHa) | Szabályozási hőmérséklet | Vészhőmérséklet | |
| Önálló csomagolóeszközök és | 20 °C vagy az alatt | 20 °C-kal az ÖBH alatt | 10°C-kal az ÖBH alatt | |
| IBC-k | 20 °C-tól 35 °C-ig | 15°C-kal az ÖBH alatt | 10°C-kal az ÖBH alatt | |
| 35 °C felett | 10 °C-kal az ÖBH alatt | 5 °C-kal az ÖBH alatt | ||
| Tartányok | legfeljebb 50 °C | 10°C-kal az ÖBH alatt | 5 °C-kal az ÖBH alatt | |
| a) Az anyag ÖBH értéke a szállításra kész csomagolásban. | ||||
Azokat az önreaktív anyagokat, amelyek ÖBH értéke 55 °C-nál nem nagyobb, a szállítás alatt hőmérséklet-szabályozásnak kell alávetni. A szabályozási és vészhőmérsékletek, ahol vannak, a 2.2.41.4 bekezdésben vannak felsorolva. A tényleges szállítási hőmérséklet lehet alacsonyabb, mint a szabályozási hőmérséklet, de úgy kell megválasztani, hogy veszélyes fázisátalakulás ne következhessen be.
Szilárd, érzéketlenített robbanóanyagok
2.2.41.1.18 A szilárd, érzéketlenített robbanóanyagok olyan anyagok, amelyeket vízzel vagy alkohollal nedvesítenek vagy más anyagokkal hígítanak azért, hogy robbanó tulajdonságaikat elnyomják. A 3.2 fejezet A táblázatában ilyen tétel az UN 1310, 1320, 1321, 1322, 1336, 1337, 1344, 1347, 1348, 1349, 1354, 1355, 1356, 1357, 1517, 1571, 2555, 2556, 2557, 2852, 2907, 3317, 3319, 3344, 3364, 3365, 3366, 3367, 3368, 3369, 3370, 3376 és 3380.
Önreaktív anyagokkal rokon anyagok
2.2.41.1.19 Azok az anyagok,
a) amelyeket az 1 és 2 vizsgálati sorozat eredményei alapján ideiglenesen az 1 osztályba soroltak, de a 6. vizsgálati sorozat alapján mentesülnek az 1 osztály alól;
b) amelyek nem a 4.1 osztály önreaktív anyagai; és
c) amelyek nem az 5.1 vagy az 5.2 osztály anyagai;
szintén a 4.1 osztályba tartoznak. Ilyen tételek az UN 2956, 3241, 3242 és 3251.
2.2.41.2 A szállításból kizárt anyagok
2.2.41.2.1 A 4.1 osztályba tartozó, vegyileg nem stabil anyagok csak akkor adhatók át szállításra, ha megtették a szükséges intézkedéseket a szállítás alatt bekövetkező veszélyes bomlás vagy polimerizáció megakadályozására. Ezért különösen arról kell gondoskodni, hogy az edények és tartányok ne tartalmazzanak olyan anyagokat, amelyek az ilyen reakciókat elősegítik.
2.2.41.2.2 Az UN 3097 számú gyújtó hatású, gyúlékony, szilárd anyagok a szállításból ki vannak zárva, kivéve, ha megfelelnek az 1 osztály előírásainak (lásd a 2.1.3.7 bekezdést is).
2.2.41.2.3 A következő anyagok a szállításból ki vannak zárva:
– az A típusú önreaktív anyagok [lásd a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve” II. rész, 20.4.2 a) bekezdését];
– a fehér- vagy sárgafoszfortól nem mentes foszfor-szulfidok;
– a 3.2 fejezet A táblázatában fel nem sorolt szilárd, érzéketlenített robbanóanyagok;
– a szervetlen, gyúlékony anyagok olvasztott formában, kivéve az UN 2448 OLVASZTOTTKÉNT;
– bárium-azid 50 tömeg%-nál kevesebb víztartalommal.
2.2.41.3 A gyűjtőmegnevezések felsorolása
| Járulékos veszély | Osztályozási kód | UN szám | Az anyag vagy tárgy megnevezése | |||||
| 3175 | GYÚLÉKONY FOLYADÉK TARTALMÚ SZILÁRD ANYAGOK, M.N.N. | |||||||
| 1353 | GYENGÉN NITRÁLT NITROCELLULÓZZAL IMPREGNÁLT SZÁLAK, M.N.N. vagy | |||||||
| szerves | F1 | 1353 | GYENGÉN NITRÁLT NITROCELLULÓZZAL IMPREGNÁLT SZÖVETEK, M.N.N. | |||||
| anyagok | 1325 | GYÚLÉKONY, SZERVES SZILÁRD ANYAG, M.N.N. | ||||||
| járulékos | ||||||||
| veszély nélkül | szerves anyagok | F2 | 3176 | SZERVES, GYÚLÉKONY SZILÁRD ANYAG OLVASZTOTT ÁLLAPOTBAN, M.N.N. | ||||
| olvasztott állapotban | ||||||||
| 3089 | GYÚLÉKONY FÉMPOR, M.N.N.a), b) | |||||||
| Gyúlékony szilárd | szervetlen | F3 | 3181 | SZERVES VEGYÜLETEK GYÚLÉKONY FÉMSÓI, M.N.N. | ||||
| anyagok | 3182 | GYÚLÉKONY FÉMHIDRIDEK, M.N.N.c) | ||||||
| anyagok | 3178 | SZERVETLEN, GYÚLÉKONY SZILÁRD ANYAG, M.N.N. | ||||||
| F | ||||||||
| gyújtó hatású | FO | 3097 | GYÚJTÓ HATÁSÚ, GYÚLÉKONY SZILÁRD ANYAG, M.N.N. | |||||
| anyagok | (a szállításból ki van zárva, lásd a 2.2.41.2.2 pontot) | |||||||
| szerves | FT1 | 2926 | MÉRGEZŐ, SZERVES, GYÚLÉKONY SZILÁRD | |||||
| anyagok | ANYAG, M.N.N. | |||||||
| mérgező | ||||||||
| anyagok | ||||||||
| FT | ||||||||
| szervetlen | FT2 | 3179 | MÉRGEZŐ, SZERVETLEN, GYÚLÉKONY SZILÁRD | |||||
| Anyagok | ANYAG, M.N.N. | |||||||
| szerves | FC1 | 2925 | MARÓ, SZERVES, GYÚLÉKONY SZILÁRD ANYAG, M.N.N. | |||||
| maró | anyagok | |||||||
| anyagok | ||||||||
| FC | szervetlen | FC2 | 3180 | MARÓ, SZERVETLEN, GYÚLÉKONY SZILÁRD ANYAG, M.N.N. | ||||
| anyagok | ||||||||
| járulékos | D | 3319 | NITROGLICERIN KEVERÉK, ÉRZÉKETLENÍTETT, M.N.N., 2 tömeg%-nál több, de legfeljebb 10 tömeg% nitroglicerin-tartalommal | |||||
| Szilárd | veszély nélkül | 3344 | PENTAERITRIT-TETRANITRÁT KEVERÉK, ÉRZÉKETLENÍTETT, | |||||
| érzéket- lenített | SZILÁRD, M.N.N., 10 tömeg%-nál több, de legfeljebb 20% PETN tartalommal | |||||||
| robbanó- anyagok | ||||||||
| 3380 | SZILÁRD, ÉRZÉKETLENÍTETT ROBBANÓANYAG, M.N.N. | |||||||
| mérgező anyagok | DT | Csk a 3.2 fejezet A táblázatában felsoroltak fogadhatók el szállításra | ||||||
| a 4.1° osztály anyagaként. | ||||||||
| A TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV FOLYÉKONY ANYAG | } | (a szállításból ki van zárva, lásd a 2.2.41.2.3 pontot) | ||||||
| A TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV SZILÁRD ANYAG | ||||||||
| 3221 | B TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV FOLYÉKONY ANYAG | |||||||
| 3222 | B TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV SZILÁRD ANYAG | |||||||
| 3223 | C TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV FOLYÉKONY ANYAG | |||||||
| 3224 | C TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV SZILÁRD ANYAG | |||||||
| 3225 | D TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV FOLYÉKONY ANYAG | |||||||
| hőmérséklet- | SR1 | 3226 | D TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV SZILÁRD ANYAG | |||||
| szabályozási igény nélkül | 3227 | E TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV FOLYÉKONY ANYAG | ||||||
| 3228 | E TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV SZILÁRD ANYAG | |||||||
| 3229 | F TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV FOLYÉKONY ANYAG | |||||||
| 3230 | F TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV SZILÁRD ANYAG G TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV FOLYÉKONY ANYAG | } | (nem tartozik az 4.1 osztály előírásainak | |||||
| Önreaktív anyagok | G TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV SZILÁRD ANYAG | hatálya alá, lásd a 2.2.41.1.11 pontot) | ||||||
| SR | ||||||||
| 3231 | B TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV FOLYÉKONY ANYAG HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL | |||||||
| 3232 | B TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV SZILÁRD ANYAG HŐMÉRSÉKLETSZABÁLYOZÁSSAL | |||||||
| hőmérséklet- szabályozási | SR2 | 3233 | C TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV FOLYÉKONY ANYAG HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL | |||||
| igénnyel | 3234 | C TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV SZILÁRD ANYAG HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL | ||||||
| 3235 | D TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV FOLYÉKONY ANYAG HŐMÉRSÉKLETSZABÁLYOZÁSSAL | |||||||
| 3236 | D TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV SZILÁRD ANYAG HŐMÉRSÉKLETSZABÁLYOZÁSSAL | |||||||
| 3237 | E TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV FOLYÉKONY ANYAG HŐMÉRSÉKLETSZABÁLYOZÁSSAL | |||||||
| 3238 | E TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV SZILÁRD ANYAG HŐMÉRSÉKLETSZABÁLYOZÁSSAL | |||||||
| 3239 | F TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV FOLYÉKONY ANYAG HŐMÉRSÉKLETSZABÁLYOZÁSSAL | |||||||
| 3240 | F TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV SZILÁRD ANYAG HŐMÉRSÉKLETSZABÁLYOZÁSSAL | |||||||
Megjegyzés: a) A fémek és fémötvözetek por vagy egyéb gyúlékony formában, ha öngyulladásra hajlamosak, a 4.2 osztály anyagai.
b) A fémek és fémötvözetek por vagy egyéb gyúlékony formában, ha vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztenek, a 4.3 osztály anyagai.
c) Azok a fém-hidridek, amelyek vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztenek, a 4.3 osztály anyagai. Az alumínium-bórhidrid vagy alumí-nium-bórhidridkészülékekben a 4.2 osztály UN 2870 alá tartozó anyag.
2.2.41.4 A már besorolt és csomagolóeszközben való szállításra engedélyezett önreaktív anyagok felsorolása
A „csomagolási módszer” oszlopban az „OP1” – „OP8” kód az ADR 4.1.4.1 bekezdése P520 csomagolási utasítás csomagolási módszereire utal (lásd még az ADR 4.1.7.1 bekezdését). A szállítandó önreaktív anyagnak meg kell felelnie a felsorolás szerinti besorolásnak és (az ÖBH-ból levezetett) szabályozási, illetve vészhőmérsékletnek. Az IBC-ben engedélyezett anyagokra lásd az ADR 4.1.4.2 bekezdése IBC520 csomagolási utasítását, az ADR 4.2 fejezete szerint tartányban engedélyezettekre lásd az ADR 4.2.5.2 bekezdése T23 mobil tartány utasítását.
Megjegyzés: Az ebben a táblázatban levő besorolás a technikailag tiszta anyagokon alapul (kivéve, ha a megadott koncentráció 100%-nál kisebb). Más koncentrációk esetében az anyag a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve” II. Részében és a 2.2.41.1.17 pontban található eljárást követve eltérően sorolható be.
| ÖNREAKTÍV ANYAG | Koncent- ráció (%) | Csoma- golási módszer | Szabá- lyozási hőmér- séklet (°C) | Vész- hőmér- séklet (°C) | Generi- kus UN tétel | Meg- jegyzés | |
| ACETON-PIROGALLOL- KOPOLIMER-2-DIAZO-1- NAFTOL-5-SZULFONÁT | 100 | OP8 | 3228 | ||||
| AZO-DIKARBONAMID B TÍPUSÚ KÉSZÍTMÉNY HŐMÉRSÉKLETSZABÁLYOZÁSSAL | < 100 | OP5 | 3232 | 1), 2) | |||
| AZO-DIKARBONAMID C TÍPUSÚ KÉSZÍTMÉNY | < 100 | OP6 | 3224 | 3) | |||
| AZO-DIKARBONAMID C TÍPUSÚ KÉSZÍTMÉNY HŐMÉRSÉKLETSZABÁLYOZÁSSAL | < 100 | OP6 | 3234 | 4) | |||
| AZO-DIKARBONAMID D TÍPUSÚ KÉSZÍTMÉNY | < 100 | OP7 | 3226 | 5) | |||
| AZO-DIKARBONAMID D TÍPUSÚ KÉSZÍTMÉNY HŐMÉRSÉKLETSZABÁLYOZÁSSAL | < 100 | OP7 | 3236 | 6) | |||
| 2,2’-AZO-DI(2,4-DIMETIL-4-METOXI-VALERONITRIL) | 100 | OP7 | –5 | +5 | 3236 | ||
| 2,2’-AZO-DI(2,4-DIMETIL-VALERONITRIL) | 100 | OP7 | +10 | +15 | 3236 | ||
| 2,2’-AZO-DI(ETIL-2-METIL-PROPIONÁT) | 100 | OP7 | +20 | +25 | 3235 | ||
| 1,1-AZO-DI(HEXAHIDRO-BENZONITRIL) | 100 | OP7 | 3226 | ||||
| 2,2’-AZO-DI(IZOBUTIRONITRIL) | 100 | OP6 | +40 | +45 | 3234 | ||
| 2,2’-AZO-DI(IZOBUTIRONITRIL) vizes paszta | ≤ 50 | OP6 | 3224 | ||||
| 2,2’-AZO-DI(2-METIL-BUTIRONITRIL) | 100 | OP7 | +35 | +40 | 3236 | ||
| BENZOL-1,3-DISZULFONIL-HIDRAZID, paszta | 52 | OP7 | 3226 | ||||
| BENZOL-SZULFONIL-HIDRAZID | 100 | OP7 | 3226 | ||||
| 4-(BENZIL(ETIL)AMINO)-3-ETOXI-BENZOL- DIAZÓNIUM-CINK-KLORID | 100 | OP7 | 3226 | ||||
| 4-(BENZIL(METIL)AMINO)-3-ETOXI-BENZOL- DIAZÓNIUM-CINK-KLORID | 100 | OP7 | +40 | +45 | 3236 | ||
| 3-KLÓR-4-DIETIL-AMINO-BENZOL-DIAZÓNIUM- CINK-KLORID | 100 | OP7 | 3226 | ||||
| 2-DIAZO-1-NAFTOL-4-SZULFONIL-KLORID | 100 | OP5 | 3222 | 2) | |||
| 2-DIAZO-1-NAFTOL-5-SZULFONIL-KLORID | 100 | 0P5 | 3222 | 2) | |||
| 2-DIAZO-1-NAFTOL-SZULFONSAV ÉSZTER KEVERÉK, D TÍPUSÚ | < 100 | OP7 | 3226 | 9) | |||
| 2,5-DIBUTOXI-4-(4-MORFO-LINIL)-BENZOL- DIAZÓNIUM-TETRAKLORO-CINKÁT (2:1) | 100 | OP8 | 3228 | ||||
| 2,5-DIETOXI-4-MORFOLINO-BENZOL-DIAZÓNIUM- CINK-KLORID | 67...100 | OP7 | +35 | +40 | 3236 | ||
| 2,5-DIETOXI-4-MORFOLINO-BENZOL-DIAZÓNIUM- CINK-KLORID | 66 | OP7 | +40 | +45 | 3236 | ||
| 2,5-DIETOXI-4-MORFOLINO-BENZOL-DIAZÓNIUM- TETRAFLUORO-BORÁT | 100 | OP7 | +30 | +35 | 3236 | ||
| 2,5-DIETOXI-4-(4-MORFOLINIL)-BENZOL- DIAZÓNIUM-SZULFÁT | 100 | OP7 | 3226 | ||||
| 2,5-DIETOXI-4-(FENIL-SZULFONIL)-BENZOL- DIAZÓNIUM-CINK-KLORID | 67 | OP7 | +40 | +45 | 3236 | ||
| DIETILÉN-GLIKOL-BISZ(ALLIL-KARBONÁT) + DIIZOPROPIL-PEROXI-DIKARBONÁT | > 88 + ≤ 12 | OP8 | –10 | 0 | 3237 | ||
| 2,5-DIMETOXI-4-(4-METIL-FENIL-SZULFONIL)- BENZOL-DIAZÓNIUM-CINK-KLORID | 79 | OP7 | +40 | +45 | 3236 | ||
| 4-(DIMETIL-AMINO)-BENZOL-DIAZÓNIUM- TRIKLORO-CINKÁT (-1) | 100 | OP8 | 3228 | ||||
| 4-DIMETIL-AMINO-6-(2-DIMETIL-AMINO- ETOXI)- TOLUOL-2-DIAZÓNIUM-CINK-KLORID | 100 | OP7 | +40 | +45 | 3236 | ||
| N,N’-DINITROZO-N,N’-DIMETIL-TEREFTÁLAMID paszta | 72 | OP6 | 3224 | ||||
| N,M’-DINITRÓZÓ-PENTAMETILÉN-TETRAMIN | 82 | OP6 | 3224 | 7) | |||
| DIFENIL-OXID-4,4’-DISZULFONIL-HIDRAZID | 100 | OP7 | 3226 | ||||
| 4-DIPROPIL-AMINO-BENZOL-DIAZÓNIUM-CINK- KLORID | 100 | OP7 | 3226 | ||||
| 2-(N,N-ET0XI-KARB0NIL-FENIL-AMINO)-3-METOXI- 4-(N-METIL-N-CIKLOHEXIL-AMINO)-BENZOL- DIAZÓNIUM-CINK-KLORID | 63...92 | OP7 | +40 | +45 | 3236 | ||
| 2-(N,N-ETOXI-KARBONIL-FENIL-AMINO)-3- METOXI-4-(N-METIL-N-CIKLOHEXIL-AMINO)- BENZOL-DIAZÓNIUM CINKKLORID | 62 | OP7 | +35 | +40 | 3236 | ||
| N-FORMIL-2-(NITRO-METILÉN)-1,3-PERHIDRO- TIAZIN | 100 | OP7 | +45 | +50 | 3236 | ||
| 2-(2-HIDROXI-ETOXI)-1-(PIRROLIDIN-1-IL)BENZOL- 4-DIAZÓNIUM-CINK-KLORID | 100 | OP7 | +45 | +50 | 3236 | ||
| 3-(2-HIDROXI-ETOXI)-4-(PIRROLIDIN-1-IL)BENZOL- DIAZÓNIUM-CINK- KLORID | 100 | OP7 | +40 | +45 | 3236 | ||
| 2-(N,N-METIL-AMINO-ETIL-KARBONIL)-4- (3,4-DIMETIL-FENIL-SZULFONIL)-BENZOL-DIAZÓNIUM-HIDROGÉN-SZULFÁT | 96 | OP7 | +45 | +50 | 3236 | ||
| 4-METIL-BENZOL-SZULFONIL-HIDRAZID | 100 | OP7 | 3226 | ||||
| 3-METIL-4-(PIRROLIDIN-1-IL)-BENZOL-DIAZÓNIUM- TETRAFLUORO-BORÁT | 95 | OP6 | +45 | +50 | 3234 | ||
| 4-NITROZO-FENOL | 100 | OP7 | +35 | +40 | 3236 | ||
| ÖNREAKTÍV FOLYÉKONY ANYAG MINTA | OP2 | 3223 | 8) | ||||
| ÖNREAKTÍV FOLYÉKONY ANYAG MINTA HŐMÉRSÉKLETSZABÁLYOZÁSSAL | OP2 | 3233 | 8) | ||||
| ÖNREAKTÍV SZILÁRD ANYAG MINTA | OP2 | 3224 | 8) | ||||
| ÖNREAKTÍV SZILÁRD ANYAG MINTA HŐMÉRSÉKLETSZABÁLYOZÁSSAL | OP2 | 3234 | 8) | ||||
| NÁTRIUM 2-DIAZO-1-NAFTOL-4-SZULFONÁT | 100 | OP7 | 3226 | ||||
| NÁTRIUM 2-DIAZO-1-NAFTOL-5-SZULFONÁT | 100 | OP7 | 3226 | ||||
| PALLÁDIUM(II)-TETRAMIN-NITRÁT | 100 | OP6 | +30 | +35 | 3234 |
Megjegyzés: 1) A „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve” II. Rész 20.4.2.b) bekezdését kielégítő azo-dikarbonamid készítmények. A szabályozási és vészhőmérsékletet a 2.2.41.1.17 pontban megadott eljárással kell meghatározni.
2) „ROBBANÁSVESZÉLY” járulékos veszély bárca szükséges (1 sz. bárca, lásd az 5.2.2.2.2 pontot)
3) A „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve” II rész 20.4.2.c) bekezdését kielégítő azo-dikarbonamid készítmények.
4) A „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve” II Rész 20.4.2.c) bekezdését kielégítő azo-dikarbonamid készítmények. A szabályozási és vészhőmérsékletet a 2.2.41.1.17 pontban megadott eljárással kell meghatározni.
5) A „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve” II rész 20.4.2.d) bekezdését kielégítő azo-dikarbonamid készítmények.
6) A „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve” II Rész 20.4.2.d) bekezdését kielégítő azo-dikarbonamid készítmények. A szabályozási és vészhőmérsékletet a 2.2.41.1.17 pontban megadott eljárással kell meghatározni.
7) Legalább 150 °C forráspontú, összeférhető hígítóval.
8) Lásd a 2.2.41.1.15 pontot.
9) Ez a tétel a 2-diazo–1-naftol–4-szulfonsav észter és a 2-diazo–1-naftol–5-szulfonsav észter keverékeire vonatkozik, amelyek megfelelnek a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve” 20.4.2d) bekezdése kritériumainak.
2.2.42 4.2 osztály Öngyulladásra hajlamos anyagok
2.2.42.1 Kritériumok
2.2.42.1.1 A 4.2 osztály fogalomköre a következőkre terjed ki:
– piroforos anyagokra, amelyek olyan anyagok (beleértve a folyékony vagy szilárd keverékeket és oldatokat), amelyek már kis mennyiségben is a levegővel érintkezve 5 percen belül meggyulladnak. A 4.2 osztály ezen anyagai a leginkább öngyulladásra hajlamosak; és
– önmelegedő anyagokra és tárgyakra, amelyek olyan anyagok és tárgyak (beleértve az oldatokat és keverékeket), amelyek a levegővel érintkezve energiaközlés nélkül hajlamosak az önmelegedésre. Ezek az anyagok csak nagy mennyiségben (több kilogrammban), hosszabb idő után (órák vagy napok) gyulladnak meg.
2.42.1.2 A 4.2 osztály anyagai és tárgyai a következők szerint vannak csoportosítva:
S Öngyulladásra hajlamos anyagok járulékos veszély nélkül:
S1 Szerves, folyékony anyagok
S2 Szerves, szilárd anyagok
S3 Szervetlen, folyékony anyagok
S4 Szervetlen, szilárd anyagok
S5 Szerves fémvegyületek
SW Öngyulladásra hajlamos anyagok, amelyek vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztenek
SO Öngyulladásra hajlamos, gyújtó hatású anyagok
ST Öngyulladásra hajlamos, mérgező anyagok:
ST1 Mérgező, szerves, folyékony anyagok
ST2 Mérgező, szerves, szilárd anyagok
ST3 Mérgező, szervetlen, folyékony anyagok
ST4 Mérgező, szervetlen, szilárd anyagok
SC Öngyulladásra hajlamos, maró anyagok:
SC1 Maró, szerves, folyékony anyagok
SC2 Maró, szerves, szilárd anyagok
SC3 Maró, szervetlen, folyékony anyagok
SC4 Maró, szervetlen, szilárd anyagok.
Tulajdonságok
2.2.42.1.3 Ezen anyagok önmelegedését, ami öngyulladáshoz vezet, az anyagok oxigénnel (levegőn) történő reakciója okozza, mivel a fejlődő hő nem képes elég gyorsan a környezetbe távozni. Öngyulladás akkor következik be, ha a hőfejlődés sebessége meghaladja a hőveszteség sebességét és az anyag eléri az öngyulladási hőmérsékletet.
Besorolás
2.2.42.1.4 A 4.2 osztályba sorolt anyagokat és tárgyakat a 3.2 fejezet A táblázata sorolja fel. A 3.2 fejezet A táblázatában név szerint nem említett anyagok és tárgyak besorolása a 2.1 fejezet előírásai szerint a 2.2.42.3 bekezdés megfelelő m.n.n. tétele alá, a tapasztalatok alapján vagy a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve” III. Rész 33.3 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások eredményei alapján történhet. A 4.2 osztály valamely általános m.n.n. tétele alá történő besorolásnak a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve” III. rész 33.3 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások eredményei alapján kell történnie; a tapasztalatokat is figyelembe kell azonban venni, ha azok szigorúbb hozzárendeléshez vezetnének.
2.2.42.1.5 A név szerint nem említett anyagoknak vagy tárgyaknak a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve” III. Rész 33.3 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások eredményei alapján a 2.2.42.3 bekezdés valamely tétele alá történő besorolásánál a következő kritériumokat kell alkalmazni:
a) az öngyulladásra hajlamos (piroforos) szilárd anyagokat akkor kell a 4.2 osztályba sorolni, ha 1 m magasságból leejtve vagy öt percen belül meggyulladnak;
b) az öngyulladásra hajlamos (piroforos) folyékony anyagokat akkor kell a 4.2 osztályba sorolni, ha:
i) inert hordozóra kiöntve öt percen belül meggyulladnak, vagy
ii) az i) szerinti próbánál negatív eredményt adnak, de száraz, redőzött szűrőpapírra kiöntve (Whatman No. 3 szűrőpapír) öt percen belül meggyulladnak vagy a szűrőpapírt elszenesítik;
c) azokat az anyagokat, amelyeknél egy 10 cm élhosszúságú kocka alakú mintában 140 °C vizsgálati hőmérsékleten 24 órán belül öngyulladás vagy a hőmérséklet 200 °C fölé emelkedése figyelhető meg, a 4.2 osztályba kell sorolni. Ez a kritérium a faszén öngyulladási hőmérsékletén alapul, ami 27 m3-es kockánál 50 °C. Azokat az anyagokat, amelyek öngyulladási hőmérséklete 27 m3 térfogatú kocka formában 50 °C-nál magasabb, nem szabad a 4.2 osztályba sorolni.
Megjegyzés: 1. Azok az anyagok, amelyeket legfeljebb 3 m térfogatú csomagolásokban szállítanak, nem tartoznak a 4.2 osztályba, ha 10 cm élhosszúságú kocka alakú mintában 120 °C vizsgálati hőmérsékleten 24 órán belül öngyulladás vagy a hőmérséklet 180 °C fölé emelkedése nem figyelhető meg.
2. Azok az anyagok, amelyeket legfeljebb 450 liter térfogatú csomagolásokban szállítanak, nem tartoznak a 4.2 osztályba, ha 10 cm élhosszúságú kocka alakú mintában 100 °C vizsgálati hőmérsékleten 24 órán belül öngyulladás vagy a hőmérséklet 160 °C fölé emelkedése nem figyelhető meg.
3. Mivel a járulékos veszélyekkel rendelkező szerves fémvegyületek tulajdonságaiktól függően a 4.2 vagy a 4.3 osztályba sorolhatók, ezekhez az anyagokhoz a 2.3.6 szakaszban különleges besorolási folyamatábra található.
2.2.42.1.6 Ha a 4.2 osztály anyagai valamilyen adalékanyag hozzáadása révén eltérő veszélyességi kategóriába kerülnek át, mint ahová a 3.2 fejezet A táblázatában név szerint említett anyagok tartoznak, ezeket a keverékeket vagy oldatokat azok alá a tételek alá kell besorolni, ahová tényleges veszélyességük mértéke alapján tartoznak.
Megjegyzés: Az oldatok és keverékek (készítmények és hulladékok) besorolásához lásd a 2.1.3 szakaszt.
2.2.42.1.7 A „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve” III. Rész 33.3 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások és a 2.2.42.1.5 pontban található kritériumok alapján az is meghatározható, hogy egy név szerint feltüntetett anyag természete olyan, hogy az anyag nem esik ezen osztály előírásainak hatálya alá.
Csomagolási csoporthoz való hozzárendelés
2.2.42.1.8 A 3.2 fejezet A táblázatának egyes tételei alá sorolt anyagokat és tárgyakat a
„Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve” III. rész 33.3 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások alapján az I, a II vagy a III csomagolási csoportba kell sorolni a következő kritériumok szerint:
a) az öngyulladásra hajlamos (piroforos) anyagokat az I csomagolási csoportba kell sorolni;
b) azokat az önmelegedő anyagokat és tárgyakat, amelyeknél 2,5 cm élhosszúságú kocka alakú mintában 140 °C vizsgálati hőmérsékleten 24 órán belül öngyulladás vagy a hőmérséklet 200 °C fölé emelkedése figyelhető meg, a II csomagolási csoportba kell sorolni.
Azokat az anyagokat, amelyek öngyulladási hőmérséklete 450 liter térfogatban meghaladja az 50 °C-ot, nem kell a II csomagolási csoportba sorolni;
c) azokat a gyengén önmelegedő anyagokat, amelyeknél 2,5 cm élhosszúságú kocka alakú mintában a b) alpontban említett jelenségek nem figyelhetők meg az adott körülmények között, de amelyeknél 10 cm élhosszúságú kocka alakú mintában 140 °C vizsgálati hőmérsékleten 24 órán belül öngyulladás vagy a hőmérséklet 200 °C fölé emelkedése figyelhető meg, a III csomagolási csoportba kell sorolni.
2.2.42.2 A szállításból kizárt anyagok
A következő anyagok a szállításból ki vannak zárva:
– UN 3255 terc-butil-hipoklorit; és
– az UN 3127 számú gyújtó hatású, önmelegedő, szilárd anyagok, kivéve ha megfelelnek az 1 osztály előírásainak (lásd a 2.1.3.7 bekezdést).
2.2.42.3 A gyűjtőmegnevezések felsorolása
| Járulékos veszély | Osz- tá- lyo- zási kód | UN szám | Az anyag vagy tárgy megnevezése | |||
| Öngyulladásra hajlamos anyagok | ||||||
| S1 | 2845 | |||||
| folyékony | PIROFOROS, SZERVES FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N. | |||||
| anyagok | 3183 | |||||
| ÖNMELEGEDŐ, SZERVES FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N. | ||||||
| 3313 | ||||||
| szerves | ÖNMELEGEDŐ, SZERVES PIGMENTEK | |||||
| anyagok | 1373 | |||||
| ÁLLATI vagy NÖVÉNYI vagy SZINTETIKUS EREDETŰ SZÁLAK, M.N.N., olajjal vagy | ||||||
| 1373 | ||||||
| ÁLLATI vagy NÖVÉNYI vagy SZINTETIKUS EREDETŰ SZÖVETEK, M.N.N., olajjal | ||||||
| szilárd | ||||||
| anyagok | S2 | 2006 | ||||
| Járulékos veszély | NITROCELLULÓZ ALAPÚ, ÖNMELEGEDŐ MŰANYAGOK, M.N.N. | |||||
| nélküli | 2846 | |||||
| anyagok | PIROFOROS, SZERVES SZILÁRD ANYAG, M.N.N. | |||||
| 3088 | ||||||
| ÖNMELEGEDŐ, SZERVES SZILÁRD ANYAG, M.N.N. | ||||||
| S3 | 3186 | |||||
| ÖNMELEGEDŐ, SZERVETLEN FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N. | ||||||
| folyékony | ||||||
| anyagok | 3194 | |||||
| PIROFOROS, SZERVETLEN FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N. | ||||||
| szervetlen | ||||||
| anyagok | 1378 | |||||
| FÉM KATALIZÁTOR, látható folyadékfelesleggel NEDVESÍTETT | ||||||
| 2881 | ||||||
| SZÁRAZ FÉM KATALIZÁTOR | ||||||
| 1363 | ||||||
| szilárd | PIROFOROS FÉM, M.N.N. vagy | |||||
| anyagok | S4 | 1383 | ||||
| PIROFOROS ÖTVÖZET, M.N.N | ||||||
| 3189 | ||||||
| ÖNMELEGEDŐ FÉMPOR, M.N.N.a) | ||||||
