3205 | ||||||
ALKÁLIFÖLDFÉM-ALKOHOLÁTOK, M.N.N. | ||||||
3190 | ||||||
ÖNMELEGEDŐ, SZERVETLEN SZILÁRD ANYAG, M.N.N. | ||||||
3200 | ||||||
PIROFOROS, SZERVETLEN SZILÁRD ANYAG, M.N.N. | ||||||
3391 | ||||||
PIROFOROS, SZILÁRD, SZERVES FÉMVEGYÜLET | ||||||
S5 | 3392 | |||||
szerves | PIROFOROS, FOLYÉKONY, SZERVES FÉMVEGYÜLET | |||||
fémvegyületek | 3400 | |||||
ÖNMELEGEDŐ, SZILÁRD, SZERVES FÉMVEGYÜLET | ||||||
Vízzel reaktív anyagok | SW | 3393 | ||||
PIROFOROS, VÍZZEL REAKTÍV, SZILÁRD, SZERVES FÉMVEGYÜLET | ||||||
3394 | ||||||
PIROFOROS, VÍZZEL REAKTÍV, FOLYÉKONY, SZERVES FÉMVEGYÜLET | ||||||
Gyújtó hatású anyagok | SO | 3127 | ||||
GYÚJTÓ HATÁSÚ, ÖNMELEGEDŐ SZILÁRD ANYAG, M.N.N. (a szállításból ki van zárva, lásd a 2.2.42.2 pontot) | ||||||
szerves | Folyékony | ST1 | 3184 | MÉRGEZŐ, ÖNMELEGEDŐ, SZERVES FOLYÉKONY ANYAG, | ||
anyagok | anyagok | M.N.N. | ||||
ST2 | 3128 | |||||
szilárd | MÉRGEZŐ, ÖNMELEGEDŐ, SZERVES SZILÁRD | |||||
anyagok | ANYAG, M.N.N. | |||||
Mérgező | ||||||
anyagok | ||||||
folyékony | ST3 | 3187 | MÉRGEZŐ, ÖNMELEGEDŐ, SZERVETLEN FOLYÉKONY ANYAG, | |||
ST | anyagok | M.N. N. | ||||
szervetlen | ||||||
anyagok | ||||||
szilárd | ST4 | 3191 | MÉRGEZŐ, ÖNMELEGEDŐ, SZERVETLEN SZILÁRD ANYAG, | |||
anyagok | M.N. N. | |||||
SC1 | 3185 | |||||
folyékony | MARÓ, ÖNMELEGEDŐ, SZERVES FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N. | |||||
szerves | anyagok | |||||
anyagok | ||||||
SC2 | 3126 | |||||
szilárd | MARÓ, ÖNMELEGEDŐ, SZERVES SZILÁRD ANYAG, M.N.N. | |||||
anyagok | ||||||
Maró | SC3 | 3188 | ||||
anyagok | folyékony | MARÓ, ÖNMELEGEDŐ SZERVETLEN FOLYÉKONY ANYAG, | ||||
anyagok | ||||||
M .N.N. | ||||||
SC | ||||||
szervetlen | ||||||
anyagok | SC4 | 3206 | ||||
MARÓ, ÖNMELEGEDŐ ALKÁLIFÉM–ALKOHOLÁTOK, M.N.N. | ||||||
szilárd | 3192 | |||||
anyagok | MARÓ, ÖNMELEGEDŐ, SZERVETLEN SZILÁRD ANYAG, M.N.N. |
a) Azok a nem mérgező fémporok és finom porok, amelyek öngyulladásra nem hajlamos formában vannak, de amelyek vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztenek, a 4.3 osztály anyagai.
2.2.43 4.3 osztály Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok
2.2.43.1 Kritériumok
2.2.43.1.1 A 4.3 osztály fogalomköre olyan anyagokra és olyan anyagokat tartalmazó tárgyakra terjed ki, amelyek vízzel reagálva a levegővel robbanó keverék alkotására hajlamos, gyúlékony gázokat fejlesztenek.
2.2.43.1.2 A 4.3 osztály anyagai és tárgyai a következők szerint vannak csoportosítva:
W Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok járulékos veszély nélkül és az ilyen anyagokat tartalmazó tárgyak:
W1 Folyékony anyagok
W2 Szilárd anyagok
W3 Tárgyak
WF1 Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő, folyékony, gyúlékony anyagok
WF2 Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő, szilárd, gyúlékony anyagok
WS Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő, önmelegedő, szilárd anyagok
WO Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő, gyújtó hatású, szilárd anyagok
WT Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő, mérgező anyagok:
WT1 Folyékony anyagok
WT2 Szilárd anyagok
WC Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő, maró anyagok:
WC1 Folyékony anyagok
WC2 Szilárd anyagok
WFC Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő, gyúlékony, maró anyagok.
Tulajdonságok
2.2.43.1.3 Bizonyos anyagok a vízzel érintkezve olyan gyúlékony gázokat fejleszthetnek, amelyek a levegővel robbanó elegyet alkothatnak. Az ilyen keverékek bármilyen közönséges gyújtóforrástól, pl. nyílt lángtól, szikrát vető kéziszerszámtól vagy védelem nélküli izzólámpától könnyen meggyulladhatnak. A keletkező lökéshullám és a láng veszélyeztetheti az embereket és a környezetet. A 2.2.43.1.4 pontban leírt vizsgálati módszer használatos annak meghatározására, hogy az anyag reakciója a vízzel nem jár-e veszélyes mennyiségű, esetleg gyúlékony gázok fejlődésével. Ezt a módszert piroforos anyagokhoz nem szabad használni.
Besorolás
2.2.43.1.4 A 4.3 osztályba sorolt anyagokat és tárgyakat a 3.2 fejezet A táblázata sorolja fel. A 3.2 fejezet A táblázatában név szerint nem említett anyagok és tárgyak besorolásának a 2.1 fejezet előírásai szerint a 2.2.43.3 bekezdés megfelelő tétele alá a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve” III. rész 33.4 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások eredményei alapján kell történnie; a tapasztalatokat is figyelembe kell azonban venni, ha azok szigorúbb besoroláshoz vezetnének.
2.2.43.1.5 A név szerint nem említett anyagoknak a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve” III. Rész 33.4 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások eredményei alapján a 2.2.43.3 bekezdés valamely tétele alá történő besorolásánál a következő kritériumokat kell alkalmazni:
Egy anyagot akkor kell a 4.3 osztályba sorolni, ha
a) a vizsgálatok bármely szakaszában a fejlődött gáz magától meggyullad; vagy
b) a gyúlékony gáz fejlődési sebessége a vizsgált anyag 1 kg-jára számítva meghaladja az 1 liter/óra értéket.
Megjegyzés: Mivel a járulékos veszélyekkel rendelkező szerves fémvegyületek tulajdonságaiktól függően a 4.2 vagy a 4.3 osztályba sorolhatók, ezekhez az anyagokhoz a 2.3.6 szakaszban különleges besorolási folyamatábra található.
2.2.43.1.6 Ha a 4.3 osztály anyagai valamilyen adalékanyag hozzáadása révén eltérő veszélyességi kategóriába kerülnek át, mint ahová a 3.2 fejezet A táblázatában név szerint említett anyagok tartoznak, ezeket a keverékeket vagy oldatokat azok alá a tételek alá kell besorolni, ahová tényleges veszélyességük mértéke alapján tartoznak.
Megjegyzés: Az oldatok és keverékek (készítmények és hulladékok) besorolásához lásd a 2.1.3 szakaszt.
2.2.43.1.7 A „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve” III. Rész 33.4 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások és a 2.2.43.1.5 pontban található kritériumok alapján az is meghatározható, hogy egy név szerint feltüntetett anyag természete olyan, az anyag nem esik ezen osztály előírásainak hatálya alá.
Csomagolási csoporthoz való hozzárendelés
2.2.43.1.8 A 3.2 fejezet A táblázatának egyes tételei alá sorolt anyagokat és tárgyakat a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve” III. Rész 33.4 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások alapján az I, a II vagy a III csomagolási csoportba kell sorolni a következő kritériumok szerint:
a) az I csomagolási csoportba akkor kell sorolni egy anyagot, ha szobahőmérsékleten a vízzel erélyesen reagál és a fejlődő gáz általában hajlamot mutat arra, hogy önmagától meggyulladjon, vagy szobahőmérsékleten olyan könnyen reagál a vízzel, hogy a gyúlékony gáz fejlődésének mértéke a vizsgált anyag 1 kg-jára számítva bármely egyperces időtartam alatt legalább 10 liter;
b) a II csomagolási csoportba akkor kell sorolni egy anyagot, ha szobahőmérsékleten olyan könnyen reagál vízzel, hogy a gyúlékony gáz maximális fejlődési sebessége a vizsgált anyag 1 kg-jára számítva legalább 20 liter/óra és az I csomagolási csoport kritériumai nem teljesülnek;
c) a III csomagolási csoportba akkor kell sorolni egy anyagot, ha szobahőmérsékleten olyan lassan reagál vízzel, hogy a gyúlékony gáz maximális fejlődési sebessége a vizsgált anyag 1 kg-jára számítva legalább 1 liter/óra és sem az I csomagolási csoport, sem a II csomagolási csoport kritériumai nem teljesülnek.
2.2.43.2 A szállításból kizárt anyagok
Az UN 3132 alá sorolt vízzel reaktív, gyúlékony, szilárd anyagok, az UN 3133 alá sorolt vízzel reaktív, gyújtó hatású, szilárd anyagok és az UN 3135 alá sorolt vízzel reaktív, önmelegedő, szilárd anyagok a szállításból ki vannak zárva, kivéve ha megfelelnek az 1 osztály előírásainak (lásd a 2.1.3.7 pontot is).
2.2.43.3 A gyűjtőmegnevezések felsorolása
Járulékos veszély | Osz- tályo- zási kód | UN szám | Az anyag vagy tárgy megnevezése | ||
Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok | |||||
1389 | FOLYÉKONY ALKÁLIFÉM AMALGÁM | ||||
1391 | ALKÁLIFÉM DISZPERZIÓ vagy | ||||
1391 | ALKÁLIFÖLDFÉM DISZPERZIÓ | ||||
1392 | FOLYÉKONY ALKÁLIFÖLDFÉM AMALGÁM | ||||
folyékony | W1 | 1420 | FOLYÉKONY KÁLIUMFÉM ÖTVÖZETEK | ||
anyagok | 1422 | FOLYÉKONY KÁLIUM–NÁTRIUM ÖTVÖZETEK | |||
3398 | VÍZZEL REAKTÍV, FOLYÉKONY, SZERVES FÉMVEGYÜLET | ||||
1421 | FOLYÉKONY ALKÁLIFÉM ÖTVÖZET, M.N.N. | ||||
3148 | VÍZZEL REAKTÍV FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N. | ||||
Járulékos veszély | |||||
nélkül | 1390 | ALKÁLIFÉM AMIDOK | |||
W | 3170 | ALUMIUMFELDOLGOZÁSI MELLÉKTERMÉKEK vagy | |||
3170 | ALUMÍNIUM ÚJRAOLVASZTÁSI MELLÉKTERMÉKEK | ||||
3395 | VÍZZEL REAKTÍV, SZILÁRD, SZERVES FÉMVEGYÜLET | ||||
szilárd | W2a) | 3401 | SZILÁRD ALKÁLIFÉM AMALGÁM | ||
anyagok | 3402 | SZILÁRD ALKÁLIFÖLDFÉM AMALGÁM | |||
3403 | SZILÁRD KÁLIUMFÉM ÖTVÖZETEK | ||||
3404 | SZILÁRD KÁLIUM-NÁTRIUM ÖTVÖZETEK | ||||
1393 | ALKÁLIFÖLDFÉM ÖTVÖZET, M.N.N. | ||||
1409 | VÍZZEL REAKTÍV FÉM-HIDRIDEK, M.N.N. | ||||
3208 | VÍZZEL REAKTÍV FÉMES ANYAG, M.N.N. | ||||
2813 | VÍZZEL REAKTÍV SZILÁRD ANYAG, M.N.N. | ||||
tárgyak | W3 | 3292 | NÁTRIUM AKKUMULÁTOROK, vagy | ||
3292 | NÁTRIUM CELLÁK | ||||
Gyúlékony, folyékony | WF1 | 3399 | VÍZZEL REAKTÍV, GYÚLÉKONY, FOLYÉKONY, SZERVES FÉMVEGYÜLET | ||
anyagok | |||||
Gyúlékony, szilárd | WF2 | 3396 | VÍZZEL REAKTÍV, GYÚLÉKONY, SZILÁRD, SZERVES FÉMVEGYÜLET | ||
anyagok | 3132 | VÍZZEL REAKTÍV, GYÚLÉKONY SZILÁRD ANYAG, M.N.N. (a szállításból ki van zárva, lásd a 2.2.43.2 pontot) | |||
Önmelegedő, szilárd | WSb) | 3397 | VÍZZEL REAKTÍV, ÖNMELEGEDŐ, SZILÁRD, SZERVES FÉMVEGYÜLET | ||
anyagok | 3135 | VÍZZEL REAKTÍV, ÖNMELEGEDŐ SZILÁRD ANYAG, M.N.N. (a szállításból ki van zárva, lásd a 2.2.43.2 pontot) | |||
3209 | VÍZZEL REAKTÍV, ÖNMELEGEDŐ FÉMES ANYAG, M.N.N. | ||||
Gyújtó hatású, | WO | 3133 | VÍZZEL REAKTÍV, GYÚJTÓ HATÁSÚ SZILÁRD ANYAG, M.N.N. (a szállításból ki van zárva, lásd a 2.2.43.2 pontot) | ||
szilárd anyagok | |||||
folyékony | WT1 | 3130 | VÍZZEL REAKTÍV, MÉRGEZŐ FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N. | ||
anyagok | |||||
Mérgező anyagok | |||||
WT | szilárd | WT2 | 3134 | VÍZZEL REAKTÍV MÉRGEZŐ SZILÁRD ANYAG, M.N.N. | |
anyagok | |||||
folyékony | WC1 | 3129 | vízzel reaktív, maró folyékony anyag, m.n.n. | ||
Maró anyagok | anyagok | ||||
WC | |||||
szilárd | WC2 | 3131 | vízzel reaktív, maró szilárd anyag, m.n.n. | ||
anyagok | |||||
Gyúlékony, maró | WFC | 2988 | VÍZZEL REAKTÍV, GYÚLÉKONY, MARÓ KLÓR-SZILÁNOK, M.N.N. | ||
anyagok | (Ilyen osztályozási kóddal nincs más gyűjtőmegnevezés. Ha szükséges, a 2.1.3.10 bekezdés veszélyességi rangsor táblázata alapján meghatározandó, másik osztályozási kód valamely gyűjtőmegnevezése alá kell sorolni.) |
Megjegyzés: a) Azok a fémek és fémötvözetek, amelyek a vízzel érintkezve nem fejlesztenek gyúlékony gázokat és nem piroforosak, vagy nem önmelegedők, de amelyek könnyen meggyulladnak, a 4.1 osztály anyagai. Az alkáliföldfémek és alkáliföldfém ötvözetek piroforos formában a 4.2 osztály anyagai. A fémporok és finom porok piroforos állapotban a 4.2 osztály anyagai. A fémek és fémötvözetek piroforos állapotban a 4.2 osztály anyagai. A foszfor vegyületei nehézfémekkel, pl. vassal, rézzel stb. nem esnek az ADN előírásainak hatálya alá.
b) A fémek és fémötvözetek piroforos állapotban a 4.2 osztály anyagai.
c) Azok a klór-szilánok, amelyek lobbanáspontja 23°C alatti, és vízzel érintkezve nem fejlesztenek gyúlékony gázokat, a 3 osztály anyagai. Azok a klór-szilánok, amelyek lobbanáspontja 23 °C vagy ennél magasabb, és vízzel érintkezve nem fejlesztenek gyúlékony gázokat, a 8 osztály anyagai.
2.2.51 5.1 osztály Gyújtó hatású (oxidáló) anyagok
2.2.51.1 Kritériumok
2.2.51.1.1 Az 5.1 osztály fogalomköre olyan anyagokra és olyan anyagokat tartalmazó tárgyakra terjed ki, amelyek bár önmagukban nem szükségszerűen gyúlékonyak, általában oxigén leadásával tüzet okozhatnak vagy más anyagok égését elősegíthetik.
2.2.51.1.2 Az 5.1 osztály anyagai és az ilyen anyagokat tartalmazó tárgyak a következők szerint vannak csoportosítva:
O Gyújtó hatású anyagok járulékos veszély nélkül vagy ilyen anyagokat tartalmazó tárgyak:
O1 Folyékony anyagok
O2 Szilárd anyagok
O3 Tárgyak
OF Gyújtó hatású szilárd, gyúlékony anyagok
OS Gyújtó hatású szilárd, önmelegedő anyagok
OW Gyújtó hatású szilárd anyagok, amelyek vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztenek
OT Gyújtó hatású, mérgező anyagok:
OT1 Folyékony anyagok
OT2 Szilárd anyagok
OC Gyújtó hatású, maró anyagok:
OC1 Folyékony anyagok
OC2 Szilárd anyagok
OTC Gyújtó hatású, mérgező, maró anyagok.
2.2.51.1.3 Az 5.1 osztályba sorolt anyagokat és tárgyakat a 3.2 fejezet A táblázata sorolja fel. A 3.2 fejezet A táblázatában név szerint nem említett anyagok és tárgyak besorolása a 2.1 fejezet szerint a 2.2.51.3 bekezdés megfelelő tétele alá a következő 2.2.51.1.6–2.2.51.1.9 pontok és a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve” III. Rész 34.4 bekezdése szerinti kritériumok, módszerek és vizsgálati eljárások alapján történhet. Amennyiben a vizsgálati eredmények és az ismeretes tapasztalatok között eltérés van, a tapasztalat alapján való megítélést előnyben kell részesíteni a vizsgálati eredményekkel szemben.
2.2.51.1.4 Ha az 5.1 osztály anyagai valamilyen anyag hozzáadása révén eltérő veszélyességi kategóriába kerülnek át, mint ahová a 3.2 fejezet A táblázatában név szerint említett anyagok tartoznak, ezeket a keverékeket azok alá a tételek alá kell besorolni, amelyekbe tényleges veszélyességük mértéke alapján tartoznak.
Megjegyzés: Az oldatok és keverékek (készítmények és hulladékok) besorolásához lásd a 2.1.3 szakaszt.
2.2.51.1.5 A „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve” III. Rész 34.4 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások és a 2.2.51.1.6–2.2.51.1.9 pontban található kritériumok alapján az is meghatározható, hogy egy név szerint feltüntetett anyag természete olyan, hogy az anyag nem esik ezen osztály előírásainak hatálya alá.
Gyújtó hatású szilárd anyagok
Besorolás
2.2.51.1.6 A 3.2 fejezet A táblázatában név szerint nem említett gyújtó hatású, szilárd anyagoknak a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve” III. Rész 34.4.1 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások alapján a 2.2.51.3 bekezdés valamely tétele alá történő besorolásánál a következő kritériumokat kell alkalmazni:
Egy szilárd anyagot akkor kell az 5.1 osztályba sorolni, ha cellulózzal 4:1 vagy 1:1 tömegarányban alkotott keveréke meggyullad vagy elég vagy az átlagos égési ideje azonos vagy rövidebb, mint a kálium-bromát/cellulóz 3:7 tömegarányú keverék átlagos égési ideje.
Csomagolási csoporthoz való hozzárendelés
2.2.51.1.7 A 3.2 fejezet A táblázatának egyes tételei alá sorolt gyújtó hatású, szilárd anyagokat a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve” III. rész 34.4.1 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások alapján az I, a II vagy a III csomagolási csoportba kell sorolni, a következő kritériumok szerint:
a) az I csomagolási csoportba akkor kell sorolni az anyagot, ha cellulózzal 4:1 vagy 1:1 tömegarányban alkotott keverékének átlagos égési ideje rövidebb, mint a kálium-bromát/cellulóz 3:2 tömegarányú keverék átlagos égési ideje;
b) a II csomagolási csoportba akkor kell sorolni az anyagot, ha cellulózzal 4:1 vagy 1:1 tömegarányban alkotott keverékének átlagos égési ideje azonos vagy rövidebb, mint a kálium-bromát/cellulóz 2:3 tömegarányú keverék átlagos égési ideje és az I csomagolási csoport kritériumait nem elégíti ki;
c) a III csomagolási csoportba akkor kell sorolni az anyagot, ha cellulózzal 4:1 vagy 1:1 tömegarányban alkotott keverékének átlagos égési ideje azonos vagy rövidebb, mint a kálium-bromát/cellulóz 3:7 tömegarányú keverék átlagos égési ideje és sem az I, sem a II csomagolási csoport kritériumait nem elégíti ki.
Gyújtó hatású folyékony anyagok
Besorolás
2.2.51.1.8 A 3.2 fejezet A táblázatában név szerint nem említett gyújtó hatású, folyékony anyagoknak a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve” III. rész 34.4.2 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások alapján a 2.2.51.3 bekezdés valamely tétele alá történő besorolásánál a következő kritériumokat kell alkalmazni:
Egy folyékony anyagot akkor kell az 5.1 osztályba sorolni, ha cellulózzal 1:1 tömegarányban alkotott keveréke 2070 kPa vagy nagyobb nyomásnövekedést eredményez, és az átlagos nyomásnövekedési idő azonos vagy rövidebb, mint a 65%-os vizes salétromsav oldat/cellulóz 1:1 tömegarányú keveréke esetében.
Csomagolási csoporthoz való hozzárendelés
2.2.51.1.9 A 3.2 fejezet A táblázatának egyes tételei alá sorolt gyújtó hatású, folyékony anyagokat a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve” III. rész 34.4.2 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások alapján az I, a II vagy a III csomagolási csoportba kell sorolni, a következő kritériumok szerint:
a) az I csomagolási csoportba akkor kell sorolni az anyagot, ha cellulózzal 1:1 tömegarányban alkotott keveréke önmagától meggyullad, vagy a nyomásnövekedési ideje rövidebb, mint az 50%-os perklórsav oldat/cellulóz 1:1 tömegarányú keveréké;
b) a II csomagolási csoportba akkor kell sorolni az anyagot, ha cellulózzal 1:1 tömegarányban alkotott keverékének nyomásnövekedési ideje azonos vagy rövidebb, mint a 40%-os vizes nátrium-klorát oldat/cellulóz 1:1 tömegarányú keveréké és az I csomagolási csoport kritériumait nem elégíti ki;
c) a III csomagolási csoportba akkor kell sorolni az anyagot, ha cellulózzal 1:1 tömegarányban alkotott keverékének nyomásnövekedési ideje azonos vagy rövidebb, mint a 65%-os vizes salétromsav oldat/cellulóz 1:1 tömegarányú keveréké és sem az I, sem a II csomagolási csoport kritériumait nem elégíti ki.
2.2.51.2 A szállításból kizárt anyagok
2.2.51.2.1 Az 5.1 osztály vegyileg nem stabil anyagai csak akkor adhatók át szállításra, ha megtették a szükséges intézkedéseket, hogy megakadályozzák a szállítás alatti veszélyes bomlásukat vagy polimerizálódásukat. Ennek elérésére különösen azt kell biztosítani, hogy a tartályok és a tartányok ne tartalmazzanak olyan anyagokat, amelyek ezeket a reakciókat elősegíthetik.
2.2.51.2.2 A következő anyagok a szállításból ki vannak zárva:
– az UN 3100 számú önmelegedő, gyújtó hatású szilárd anyagok, az UN 3121 számú vízzel reaktív, gyújtó hatású szilárd anyagok és az UN 3137 számú gyúlékony, gyújtó hatású szilárd anyagok, kivéve, ha megfelelnek az 1 osztály előírásainak (lásd a 2.1.3.7 bekezdést is);
– a nem stabilizált hidrogén-peroxid és a nem stabilizált hidrogén-peroxid vizes oldatok 60%-nál több hidrogén-peroxid tartalommal;
– az éghető szennyeződésektől nem mentes tetranitro-metán;
– perklórsav oldatok 72 tömeg%-nál nagyobb savtartalommal és a perklórsav keverékek vízen kívül bármilyen más folyadékkal;
– a klórsav oldatok 10% feletti klórsav-tartalommal és a klórsav keverékek vízen kívül bármilyen más folyadékkal;
– az ebbe az osztályba tartozó UN 1745 bróm-pentafluorid, 1746 bróm-trifluorid és 2495 jód-pentafluorid, valamint a 2 osztályba tartozó UN 1749 klór-trifluorid és 2548 klór-pentafluorid kivételével minden más halogénezett fluorvegyület;
– az ammónium-klorát és vizes oldatai, valamint a klorátok keverékei ammóniumsóval;
– az ammónium-klorit és vizes oldatai, valamint a kloritok keverékei ammóniumsóval;
– a hipokloritok keverékei ammóniumsóval;
– az ammónium-bromát és vizes oldatai, valamint a bromátok keverékei ammóniumsóval;
– az ammónium-permanganát és vizes oldatai, valamint a permanganátok keverékei ammóniumsóval;
– az ammónium-nitrát 0,2%-nál több éghető anyag tartalommal (beleértve bármilyen szerves anyagot szénegyenértékre átszámítva), hacsak nem valamely 1 osztályba tartozó anyag vagy tárgy alkotórésze;
– az ammónium-nitrát tartalmú műtrágyák, amelyek ammónium-nitrát tartalma (mindazon nitrát-ion mennyiséget, amellyel egyenérték tömegű ammónium-ion van jelen a keverékben, ammónium-nitrátként kell számításba venni) vagy éghető anyag tartalma a 307 különleges előírásban megadott határokat meghaladja, kivéve az 1 osztályra vonatkozó feltételek melletti szállítást;
– az ammónium-nitrit és vizes oldatai, valamint a szervetlen nitritek keverékei ammóniumsóval;
– a kálium-nitrát és nátrium-nitrit keverékei ammóniumsóval.
2.2.51.3 A gyűjtőmegnevezések felsorolása
Járulékos veszély | Osz- tályo- zási kód | UN szám | Az anyag vagy tárgy megnevezése | ||
Gyújtó hatású (oxidáló) anyagok | |||||
3210 | SZERVETLEN KLORÁTOK VIZES OLDATA, M.N.N. | ||||
3211 | SZERVETLEN PERKLORÁTOK VIZES OLDATA, M.N.N. | ||||
3213 | SZERVETLEN BROMÁTOK VIZES OLDATA, M.N.N. | ||||
folyékony | O1 | 3214 | SZERVETLEN PERMANGANÁTOK VIZES OLDATA, M.N.N. | ||
anyagok | 3216 | SZERVETLEN PERSZULFÁTOK VIZES OLDATA, M.N.N. | |||
3218 | SZERVETLEN NITRÁTOK VIZES OLDATA, M.N.N. | ||||
3219 | SZERVETLEN NITRITEK VIZES OLDATA, M.N.N. | ||||
3139 | FOLYÉKONY, GYÚJTÓ HATÁSÚ ANYAG, M.N.N. | ||||
1450 | SZERVETLEN BROMÁTOK, M.N.N. | ||||
1461 | SZERVETLEN KLORÁTOK, M.N.N. | ||||
1462 | SZERVETLEN KLORITOK, M.N.N. | ||||
1477 | SZERVETLEN NITRÁTOK, M.N.N. | ||||
1481 | SZERVETLEN PERKLORÁTOK, M.N.N. | ||||
Járulékos veszély | szilárd | O2 | 1482 | SZERVETLEN PERMANGANÁTOK, M.N.N. | |
nélkül O | anyagok | 1483 | SZERVETLEN PEROXIDOK, M.N.N. | ||
2627 | SZERVETLEN NITRITEK, M.N.N. | ||||
3212 | SZERVETLEN HIPOKLORITOK, M.N.N. | ||||
3215 | SZERVETLEN PERSZULFÁTOK, M.N.N | ||||
1479 | SZILÁRD, GYÚJTÓ HATÁSÚ ANYAG, M.N.N | ||||
tárgyak | O3 | 3356 | KÉMIAI OXIGÉNFEJLESZTŐ | ||
Szilárd, gyúlékony | OF | 3137 | GYÚLÉKONY, GYÚJTÓ HATÁSÚ SZILÁRD ANYAG, M.N.N. (a szállításból ki van zárva, lásd 2.2.51.2) | ||
anyagok | |||||
Szilárd, önmelegedő | OS | 3100 | ÖNMELEGEDŐ, GYÚJTÓ HATÁSÚ SZILÁRD ANYAG, M.N.N. (a szállításból ki van zárva, lásd 2.2.51.2) | ||
anyagok | |||||
Szilárd, vízzel | OW | 3121 | VÍZZEL REAKTÍV, GYÚJTÓ HATÁSÚ SZILÁRD ANYAG, M.N.N. (a szállításból ki van zárva, lásd 2.2.51.2) | ||
reaktív anyagok | |||||
folyékony | OT1 | 3099 | FOLYÉKONY, MÉRGEZŐ, GYÚJTÓ HATÁSÚ ANYAG, M.N.N. | ||
anyagok | |||||
Mérgező | |||||
OT | |||||
szilárd | OT2 | 3087 | SZILÁRD, MÉRGEZŐ, GYÚJTÓ HATÁSÚ ANYAG, M.N.N. | ||
anyagok | |||||
folyékony | OC1 | 3098 | FOLYÉKONY, MARÓ, GYÚJTÓ HATÁSÚ ANYAG, M.N.N. | ||
anyagok | |||||
Maró | |||||
OC | |||||
szilárd | OC2 | 3085 | SZILÁRD, MARÓ, GYÚJTÓ HATÁSÚ ANYAG, M.N.N. | ||
anyagok | |||||
Mérgező, maró | OTC | (Ilyen osztályozási kóddal nincs gyűjtőmegnevezés. Ha szükséges, a 2.1.3.10 bekezdés veszélyességi rangsor táblázata alapján meghatározandó, másik osztályozási kód valamely gyűjtőmegnevezése alá kell sorolni.) | |||
anyagok |
2.2.52 5.2 osztály Szerves peroxidok
2.2.52.1 Kritériumok
2.2.52.1.1 Az 5.2 osztály fogalomköre a szerves peroxidokra és a szerves peroxid készítményekre terjed ki.
2.2.52.1.2 Az 5.2 osztály anyagai a következők szerint vannak csoportosítva:
P1 Szerves peroxidok hőmérséklet-szabályozás nélkül
P2 Szerves peroxidok hőmérséklet-szabályozással.
Fogalommeghatározás
2.2.52.1.3 A szerves peroxidok olyan szerves anyagok, amelyek a kétértékű -O-O- szerkezeti elemet tartalmazzák és amelyek a hidrogén-peroxid olyan származékainak tekinthetők, ahol egyik vagy mindkét hidrogén atomot szerves gyökök helyettesítenek.
Tulajdonságok
2.2.52.1.4 A szerves peroxidok normál vagy magasabb hőmérsékleten hajlamosak az exoterm bomlásra. A bomlás hőhatásra, szennyező anyagokkal (pl. savak, nehézfém vegyületek, aminok) való érintkezésre, súrlódás vagy ütés hatására következhet be. A bomlási sebesség a hőmérséklettel növekszik és függ a szerves peroxid kikészítésétől. A bomlás során egészségre ártalmas vagy gyúlékony gázok vagy gőzök fejlődhetnek. Egyes szerves peroxidok esetében a hőmérsékletet a szállítás alatt szabályozni kell. Egyes szerves peroxidok robbanásszerű bomlást szenvedhetnek, különösen zárt térben. Ez a tulajdonság hígítók hozzáadásával vagy megfelelő csomagolás használatával megváltoztatható. Számos szerves peroxid erélyesen ég. El kell kerülni, hogy a szerves peroxid a szemmel érintkezésbe kerülhessen. Egyes szerves peroxidok már rövid érintkezés hatására a szaruhártya súlyos sérülését vagy a bőr felmaródását okozhatják.
Megjegyzés: A szerves peroxidok gyúlékonyságának meghatározására szolgáló vizsgálati módszereket a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve” III. Rész 32.4 bekezdése tartalmazza. Mivel a szerves peroxidok hő hatására hevesen reagálhatnak, ajánlatos a lobbanáspont meghatározásához kis méretű mintát használni, pl. amilyen az ISO 3679:1983 szabványban szerepel.
Besorolás
2.2.52.1.5 Bármely szerves peroxidot az 5.2 osztályba sorolhatónak kell tekinteni, kivéve, ha:
a) legfeljebb 1,0%, szerves peroxidból származó aktív oxigént és legfeljebb 1,0% hidrogén-peroxidot tartalmaz;
b) legfeljebb 0,5%, szerves peroxidból származó aktív oxigént és 1,0%-nál több, de legfeljebb 7,0% hidrogén-peroxidot tartalmaznak.
Megjegyzés: Valamely szerves peroxidot tartalmazó készítmény aktív oxigéntartalma (%-ban) a
16 x Σ (νi x ci/mi)
ahol:
ni – az i-edik szerves peroxid molekulánkénti peroxid-csoportjainak száma;
ci – az i-edik szerves peroxid koncentrációja (tömeg%); és
mi – az i-edik szerves peroxid molekulatömege.
2.2.52.1.6 A szerves peroxidok veszélyességük mértéke szerint hét típusba vannak sorolva. A típusok az A típustól, amely abban a csomagolásban, amelyben bevizsgálásra került, nem szállítható, egészen a G típusig tartanak, amely nem esik az 5.2 osztály előírásainak hatálya alá. A B-től F-ig terjedő típusok alá való besorolás az egy csomagolásban engedélyezett legnagyobb mennyiségtől függ. A 2.2.52.4 bekezdésben fel nem sorolt anyagok besorolásának alapelveit a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve” II. Rész tartalmazza.
2.2.52.1.7 A már besorolt és csomagolóeszközben való szállításra már engedélyezett szerves peroxidokat a 2.2.52.4 bekezdés, az IBC-ben való szállításra már engedélyezett szerves peroxidokat az ADR 4.1.4.2 bekezdés IBC520 csomagolási utasítása, és az ADR 4.2, illetve 4.3 fejezete szerint tartányban szállítható szerves peroxidokat az ADR 4.2.5.2 bekezdés T23 mobil tartány utasítása sorolja fel. Ezekben a felsorolásokban minden engedélyezett anyag a 3.2 fejezet A táblázatának valamely generikus tételéhez (UN 3101 – 3120) hozzá van rendelve, és meg vannak adva a szállítás szempontjából fontos információt jelentő járulékos veszélyek, illetve megjegyzések.
A generikus tételek meghatározzák:
– a szerves peroxidok típusait (B – F) (lásd a 2.2.52.1.6 pontot);
– a fizikai állapotot (folyékony/szilárd); és
– a hőmérséklet-szabályozást (ha szükséges), (lásd a 2.2.52.1.15 – 2.2.52.1.18 pontot).
A szerves peroxid készítmények keverékei a legveszélyesebb alkotórésznek megfelelő típusú szerves peroxidként sorolhatók be és az arra a típusra megadott szállítási feltételek mellett kell szállítani. Azonban, ha két termikusan stabil alkotórész termikusan kevésbé stabil keveréket képezhet, a keverék öngyorsuló bomlási hőmérsékletét meg kell határozni és szükség esetén a szabályozási és vészhőmérsékletet az ÖBH értékéből le kell vezetni a 2.2.52.1.16 pont szerint.
2.2.52.1.8 Az ADN 2.2.52.4 bekezdésében, a 4.1.4.2 bekezdés IBC520 csomagolási utasításában, illetve az ADR 4.2.5.2 bekezdés T23 mobil tartány utasításában fel nem sorolt szerves peroxidok, szerves peroxid készítmények vagy keverékek besorolását és valamely gyűjtőmegnevezéshez történő hozzárendelését a származási ország illetékes hatóságának kell végeznie. A jóváhagyásnak tartalmaznia kell a besorolást és a vonatkozó szállítási feltételeket. Amennyiben a származási ország nem valamelyik, az ADN-ben Szerződő Fél, úgy a besorolást és a szállítási feltételeket a küldemény által érintett első, ADN-ben részes Szerződő Fél illetékes hatóságának kell elismernie.
2.2.52.1.9 A 2.2.52.4 bekezdésben fel nem sorolt szerves peroxid vagy szerves peroxid készítmény mintákat, amelyekre nézve nem áll rendelkezésre teljes körű vizsgálati eredmény és szállításuk további vizsgálatok és értékelés céljából történik, a C típusú szerves peroxidokra vonatkozó, megfelelő tételhez kell hozzárendelni, feltéve, hogy megfelelnek a következő feltételeknek:
– a rendelkezésre álló adatokból kitűnik, hogy a minta nem veszélyesebb, mint egy B típusú szerves peroxid;
– a minta az ADR 4.1.4.1 bekezdés OP2 csomagolási módszere szerint van csomagolva és mennyisége szállítóegységenként nem haladja meg a 10 kg-ot;
– a rendelkezésre álló adatok jelzik, hogy a szabályozási hőmérséklet, ha ilyen van, elegendően alacsony minden veszélyes bomlás megakadályozására és elegendően magas minden veszélyes fázisátalakulás megakadályozására.
A szerves peroxidok érzéketlenítése
2.2.52.1.10 A biztonságos szállítás céljából a szerves peroxidokat számos esetben szerves folyadékokkal vagy szilárd anyagokkal, szervetlen szilárd anyagokkal vagy vízzel érzéketlenítik. Amennyiben valamely anyag százalékos tartalma meg van határozva, ez tömeg%-ot jelent, egész számra kerekítve általában az érzéketlenítést úgy kell végrehajtani, hogy kifolyás esetén a szerves peroxid veszélyes mértékű koncentrálódása ne következhessen be.
2.2.52.1.11 Hacsak az egyes szerves peroxid készítményekre nincs más előírva, az érzéketlenítésre használt hígítóra a következő meghatározások érvényesek:
– az A típusú hígítók olyan szerves folyadékok, amelyek összeférhetőek a szóban forgó szerves peroxiddal és forráspontjuk legalább 150 °C. Az A típusú hígítók minden szerves peroxid érzéketlenítéséhez felhasználhatók;
– a B típusú hígítók szerves folyadékok, amelyek összeférhetőek a szerves peroxiddal és amelyek forráspontja 150 °C-nál kisebb, de legalább 60 °C és lobbanáspontja legalább 5 °C.
A B típusú hígítók minden szerves peroxid érzéketlenítésére használhatók, amennyiben a hígító forráspontja legalább 60 °C-kal magasabb, mint a szerves peroxid ÖBH értéke 50 kg-os küldeménydarabban.
2.2.52.1.12 Az A vagy B típusú hígítóktól eltérő típusú hígítók is használhatók a 2.2.52.4 bekezdésben felsorolt szerves peroxid készítményekhez, amennyiben azokkal összeférhetők. Azonban az A vagy B típusú hígítók helyettesítése részben vagy teljes mértékben más, eltérő tulajdonságokkal bíró hígítókkal szükségessé teszi a készítmény ismételt minősítését az 5.2 osztályra vonatkozó normál besorolási eljárás szerint.
2.2.52.1.13 Víz csak olyan szerves peroxidokhoz használható érzéketlenítő szerként, amelyek a 2.2.52.4 bekezdésben fel vannak sorolva, vagy az illetékes hatóság 2.2.52.1.8 pont szerinti jóváhagyásában mint „víz hozzáadásával” vagy mint „stabil vizes diszperziók” vannak megemlítve. A 2.2.52.4 bekezdésben fel nem sorolt szerves peroxid mintákat vagy szerves peroxid készítmény mintákat is lehet vízzel érzéketleníteni, amennyiben a 2.2.52.1.9 pont előírásainak megfelelnek.
2.2.52.1.14 Szerves és szervetlen szilárd anyagokat csak akkor szabad a szerves peroxidok érzéketlenítésére használni, ha ezekkel összeférhetőek. A folyékony és a szilárd anyagok akkor tekinthetők összeférhetőnek, ha nem befolyásolják hátrányosan a szerves peroxid készítménynek sem termikus stabilitását, sem veszélyességét.
Hőmérséklet-szabályozás
2.2.52.1.15 Egyes szerves peroxidok csak hőmérséklet-szabályozás mellett szállíthatók. A szabályozási hőmérséklet az a maximális hőmérséklet, amelyen a szerves peroxid biztonságosan szállítható. Feltételezett, hogy a szállítás során a küldeménydarab közvetlen környezetében a hőmérséklet 24 óránként csak rövid ideig magasabb 55 °C-nál. A hőmérséklet-szabályozás megszűnése esetén szükség lehet vészhelyzeti eljárások alkalmazására. A vészhőmérséklet az a hőmérséklet, amelynél az ilyen eljárásokat meg kell indítani.
2.2.52.1.16 A szabályozási és a vészhőmérsékletet az öngyorsuló bomlási hőmérsékletből (ÖBH) vezetik le, ami az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelynél a szállítás során használt csomagolásban levő anyagnál az öngyorsuló bomlás bekövetkezhet (lásd az 1. táblázatot). Az ÖBH-t azért kell meghatározni, hogy eldönthető legyen, vajon az anyagot alá kell-e vetni hőmérséklet-szabályozásnak a szállítás alatt. Az ÖBH meghatározására vonatkozó követelményeket a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve” II. Rész 20. és 28.4 bekezdése tartalmazza.
1. táblázat: A szabályozási és a vészhőmérséklet meghatározása
A tartály típusa | ÖBHa) | Szabályozási hőmérséklet | Vészhőmérséklet | |
20 °C vagy az alatt | 20 °C-kal az ÖBH alatt | 10 °C-kal az ÖBH alatt | ||
Önálló csomagoló- | 20 °C-tól 35 °C-ig | 15 °C-kal az ÖBH alatt | 10 °C-kal az ÖBH alatt | |
eszközök és IBC-k | 35 °C felett | 10 °C-kal az ÖBH alatt | 5 °C-kal az ÖBH alatt | |
Tartányok | legfeljebb 50 °C | 10 °C-kal az ÖBH alatt | 5 °C-kal az ÖBH alatt | |
a) Az anyag ÖBH értéke a szállításra kész csomagolásban. |
2.2.52.1.17 A következő szerves peroxidokat kell a szállítás alatt hőmérséklet-szabályozásnak alávetni:
– a B és C típusú szerves peroxidokat ÖBH ≤ 50 °C értékkel;
– azokat a D típusú szerves peroxidokat, amelyek zárt térben hevítve közepes hatást mutatnak és ÖBH értékük ≤ 50 °C, vagy zárt térben hevítés során csekély vagy semmilyen hatást nem mutatnak és ÖBH értékük < 45 °C; és
– az E és F típusú szerves peroxidokat ÖBH ≤ 45 °C értékkel.
Megjegyzés: A zárt térben való hevítés hatásának meghatározására vonatkozó előírásokat a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve” II. Rész 20. és 28.4 szakasz tartalmazza.
2.2.52.1.18 A szabályozási és vészhőmérsékletet – ahol ilyen van – a 2.2.52.4 bekezdés sorolja fel.
A tényleges szállítási hőmérséklet lehet alacsonyabb, mint a szabályozási hőmérséklet, de azt úgy kell beállítani, hogy veszélyes fázisátalakulás ne következhessen be.
2.2.52.2 A szállításból kizárt anyagok
A következő szerves peroxidok az 5.2 osztály feltételei mellett a szállításból ki vannak zárva:
– az A típusú szerves peroxidok [lásd a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve” II. rész 20.4.3 a) pontját].
2.2.52.3 A gyűjtőmegnevezések felsorolása
Osztá- lyozási kód | UN szám | Az anyag vagy tárgy megnevezése | |||
Szerves peroxidok | |||||
A TÍPUSÚ, FOLYÉKONY SZERVES PEROXID | } (a szállításból ki van zárva, | ||||
A TÍPUSÚ, SZILÁRD SZERVES PEROXID | lásd 2.2.52.2) | ||||
3101 | B TÍPUSÚ, FOLYÉKONY SZERVES PEROXID | ||||
3102 | B TÍPUSÚ, SZILÁRD SZERVES PEROXID | ||||
3103 | C TÍPUSÚ, FOLYÉKONY SZERVES PEROXID | ||||
3104 | C TÍPUSÚ, SZILÁRD SZERVES PEROXID | ||||
Hőmérséklet- | P1 | 3105 | D TÍPUSÚ FOLYÉKONY SZERVES PEROXID | ||
szabályozás nélkül | 3106 | D TÍPUSÚ, SZILÁRD SZERVES PEROXID | |||
3107 | E TÍPUSÚ, FOLYÉKONY SZERVES PEROXID | ||||
3108 | E TÍPUSÚ, SZILÁRD SZERVES PEROXID | ||||
3109 | F TÍPUSÚ, FOLYÉKONY SZERVES PEROXID | ||||
3110 | F TÍPUSÚ, SZILÁRD SZERVES PEROXID | ||||
G TÍPUSÚ, FOLYÉKONY SZERVES PEROXID | } (nem tartozik az 5.2 osztály | ||||
G TÍPUSÚ, SZILÁRD SZERVES PEROXID | előírásainak hatálya alá, lásd 2.2.52.1.6) | ||||
3111 | B TÍPUSÚ, FOLYÉKONY SZERVES PEROXID HŐMÉRSÉKLET- SZABÁLYOZÁSSAL | ||||
3112 | B TÍPUSÚ, SZILÁRD SZERVES PEROXID HŐMÉRSÉKLET- SZABÁLYOZÁSSAL | ||||
3113 | C TÍPUSÚ, FOLYÉKONY SZERVES PEROXID HŐMÉRSÉKLET- SZABÁLYOZÁSSAL | ||||
3114 | C TÍPUSÚ, SZILÁRD SZERVES PEROXID HŐMÉRSÉKLET- SZABÁLYOZÁSSAL | ||||
Hőmérséklet- | P2 | 3115 | D TÍPUSÚ, FOLYÉKONY SZERVES PEROXID HŐMÉRSÉKLET- SZABÁLYOZÁSSAL | ||
szabályozással | 3116 | D TÍPUSÚ, SZILÁRD SZERVES PEROXID HŐMÉRSÉKLET- SZABÁLYOZÁSSAL | |||
3117 | E TÍPUSÚ, FOLYÉKONY SZERVES PEROXID HŐMÉRSÉKLET- SZABÁLYOZÁSSAL | ||||
3118 | E TÍPUSÚ, SZILÁRD SZERVES PEROXID HŐMÉRSÉKLET- SZABÁLYOZÁSSAL | ||||
3119 | F TÍPUSÚ, FOLYÉKONY SZERVES PEROXID HŐMÉRSÉKLET- SZABÁLYOZÁSSAL | ||||
3120 | F TÍPUSÚ, SZILÁRD SZERVES PEROXID HŐMÉRSÉKLET- SZABÁLYOZÁSSAL |
2.2.52.4 A már besorolt és csomagolóeszközben való szállításra engedélyezett szerves peroxidok felsorolása
A „csomagolási módszer” oszlopban az „OP1” – „OP8” kód az ADR 4.1.4.1 bekezdés P520 csomagolási utasítás csomagolási módszereire utal (lásd még az ADR 4.1.7.1 bekezdését). A szállítandó szerves peroxidnak meg kell felelnie a felsorolás szerinti besorolásnak és (az ÖBH-ból levezetett) szabályozási, illetve vészhőmérsékletnek. Az IBC-ben engedélyezett anyagokra lásd az ADR 4.1.4.2 bekezdés IBC520 csomagolási utasítását, az ADR 4.2, illetve 4.3 fejezete szerint tartányban engedélyezettekre lásd az ADR 4.2.5.2 bekezdés T23 mobil tartány utasítását.
SZERVES PEROXID | Koncentráció (%) | A típusú hígító (%) | B típusú hígító (%)1) | Inert szilárd anyag (%) | Víz (%) | Csomagolási módszer | Szabályozási hőmérséklet (°C) | Vészhőmér- séklet (°C) | UN szám (generikus tétel) | Járulékos veszélyek és megjegyzések | |
ACETIL-ACETON-PEROXID | ≤42 | ≥48 | ≥8 | OP7 | 3105 | 2) | |||||
”paszta) | ≤32 | OP7 | 3106 | 20) | |||||||
ACETIL-CIKLOHEXÁN-SZULFONIL- PEROXID | ≤82 | ≥12 | OP4 | –10 | 0 | 3112 | 3) | ||||
” | ≤32 | >68 | OP7 | –10 | 0 | 3115 | |||||
terc-AMIL-HIDROPEROXID | ≤88 | ≥6 | ≥6 | OP8 | 3107 | ||||||
terc-AMIL-PEROXI-ACETÁT | ≤62 | ≥38 | OP7 | 3105 | |||||||
terc-AMIL-PEROXI-BENZOÁT | ≤100 | OP5 | 3103 | ||||||||
terc-AMIL-PEROXI-2-ETIL-HEXANOÁT | ≤100 | OP7 | +20 | +25 | 3115 | ||||||
terc-AMIL-PEROXI-2-ETIL-HEXIL- KARBONÁT | ≤100 | OP7 | 3105 | ||||||||
terc-AMIL-PEROXI-IZOPROPIL- KARBONÁT | ≤77 | ≥23 | OF5 | 3103 | |||||||
terc-AMIL-PEROXI-NEODEKANOÁT | ≤77 | ≥23 | OP7 | 0 | +10 | 3115 | |||||
terc-AMIL-PEROXI-PIVALÁT | ≤77 | ≥23 | OP5 | +10 | +15 | 3113 | |||||
terc-AMIL-PEROXI-3,5,5-TRIMETIL-HEXANOÁT | ≤100 | OP5 | 3101 | 3) | |||||||
terc-BUTIL-KUMIL-PEROXID | > 42–100 | OP8 | 3107 | ||||||||
” | ≤52 | ≥48 | OP8 | 3108 | |||||||
n-BUTIL-4,4-DI(terc-BUTIL-PEROXI)- VALERÁT | > 52 – 100 | OP5 | 3103 | ||||||||
” | ≤52 | ≥48 | OP8 | 3108 | |||||||
terc-BUTIL-HIDROPEROXID | > 79 – 90 | ≥10 | OP5 | 3103 | 13) | ||||||
” | ≤80 | ≥20 | OP7 | 3105 | 4) 13) | ||||||
” | ≤79 | >14 | OP8 | 3107 | 13) 23) | ||||||
” | ≤72 | ≥28 | OP8 | 3109 | 13) | ||||||
terc-BUTIL-HIDROPEROXID + DI-terc- BUTIL-PEROXID | <82 + >9 | ≥7 | OP5 | 3103 | 13) | ||||||
terc-BUTIL-MONOPEROXI-MALEÁT | > 52 – 100 | OP5 | 3102 | 3) | |||||||
” | ≤52 | ≥48 | OP6 | 3103 | |||||||
” | ≤52 | ≥48 | OP8 | 3108 | |||||||
”(paszta) | ≤52 | OP8 | 3108 | ||||||||
terc-BUTIL-PEROXI-ACETÁT | > 52 – 77 | ≥23 | OP5 | 3101 | 3) | ||||||
” | > 32 – 52 | ≥48 | OP6 | 3103 | |||||||
” | ≤32 | ≥68 | OP8 | 3109 | |||||||
terc-BUTIL-PEROXI-BENZOÁT | > 77–100 | OP5 | 3103 | ||||||||
” | > 52 – 77 | ≥23 | OP7 | 3105 | |||||||
” | ≤52 | ≥48 | OP7 | 3106 | |||||||
terc-BUTIL-PEROXI-BUTIL-FUMARÁT | ≤52 | ≥48 | OP7 | 3105 | |||||||
terc-BUTIL-PEROXI-KROTONÁT | ≤77 | ≥23 | OP7 | 3105 | |||||||
terc-BUTIL-PEROXI-DIETIL-ACETÁT | ≤100 | OP5 | +20 | +25 | 3113 | ||||||
terc-BUTIL-PEROXI-2-ETIL-HEXANOÁT | > 52 – 100 | OP6 | +20 | +25 | 3113 | ||||||
terc-BUTIL-PEROXI-2-ETIL-HEXANOÁT | > 32 – 52 | ≥48 | OP8 | +30 | +35 | 3117 | |||||
” | ≤52 | ≥48 | OP8 | +20 | +25 | 3118 | |||||
” | ≤32 | ≥68 | OP8 | +40 | +45 | 3119 | |||||
terc-BUTIL PEROXI-2-ETIL-HEXANOÁT + 2,2-DI(terc-BUTILPEROXI)-BUTÁN | ≤12 | ≤14 | ≥14 | ≥60 | OP7 | 3106 | |||||
” | ≤31+≤36 | ≥33 | OP7 | +35 | +40 | 3115 | |||||
terc-BUTIL-PEROXI-2-ETIL-HEXIL- KARBONÁT | ≤100 | OP7 | 3105 | ||||||||
terc-BUTIL-PEROXI-IZOBUTIRÁT | > 52 – 77 | ≥23 | OP5 | +15 | +20 | 3111 | 3) | ||||
” | ≤52 | ≥48 | OP7 | +15 | +20 | 3115 | |||||
terc-BUTIL-PEROXI-IZOPROPIL- KARBONÁT | ≤77 | ≥23 | OP5 | 3103 | |||||||
l-(2-terc-BUTIL-PEROXI-IZOPROPIL)-3- IZOPROPENIL-BENZOL | ≤77 | ≥23 | OP7 | 3105 | |||||||
” | ≤42 | ≥58 | OP8 | 3108 | |||||||
terc-BUTIL-PEROXI-2-METIL-BENZOÁT | ≤100 | OP5 | 3103 | ||||||||
terc-BUTIL-PEROXI-NEODEKANOÁT | > 77–100 | OP7 | –5 | +5 | 3115 | ||||||
” | ≤77 | ≥23 | OP7 | 0 | +10 | 3115 | |||||
”(stabil vizes diszperzió) | ≤52 | OP8 | 0 | +10 | 3119 | ||||||
”[stabil vizes diszperzió (fagyasztott)] | ≤42 | OP8 | 0 | +10 | 3118 | ||||||
” | ≤32 | ≥68 | OP8 | 0 | +10 | 3119 | |||||
terc-BUTIL-PEROXI-NEOHEPTANOÁT | ≤77 | ≥23 | OP7 | 0 | +10 | 3115 | |||||
terc-BUTIL-PEROXI-NEOHEPTANOÁT (stabil vizes diszeprzió) | ≤42 | OP8 | 0 | +10 | 3117 | ||||||
terc-BUTIL-PEROXI-PIVALÁT | > 67 – 77 | ≥23 | OP5 | 0 | +10 | 3113 | |||||
” | > 27 – 67 | ≥33 | OP7 | 0 | +10 | 3115 | |||||
” | ≤27 | ≥73 | OP8 | +30 | +35 | 3119 | |||||
terc-BUTIL-PEROXI-SZTEARIL- KARBONÁT | ≤100 | OP7 | 3106 | ||||||||
terc-BUTIL-PEROXI-3,5,5-TRIMETIL- HEXANOÁT | > 32–100 | OP7 | 3105 | ||||||||
” | ≤32 | ≥68 | OP8 | 3109 | |||||||
3 -KLÓR-PEROXI-BENZOESAV | >57–86 | ≥14 | OP1 | 3102 | 3) | ||||||
” | ≤57 | ≥3 | ≥40 | OP7 | 3106 | ||||||
” | ≤77 | ≥6 | ≥17 | OP7 | 3106 | ||||||
KUMIL-HIDROPEROXID | > 90 – 98 | ≤10 | OP8 | 3107 | 13) | ||||||
” | ≤90 | ≥10 | OP8 | 3109 | 13) 18) | ||||||
KUMIL-PEROXI-NEODEKANOÁT | ≤77 | ≥23 | OP7 | –10 | 0 | 3115 | |||||
”(stabil vizes diszperzió) | ≤52 | OP8 | –10 | 0 | 3119 | ||||||
KUMIL-PEROXI-NEOHEPTANOÁT | ≤77 | ≥23 | OP7 | –10 | 0 | 3115 | |||||
KUMIL-PEROXI-PIVALÁT | ≤77 | ≥23 | OP7 | –5 | +5 | 3115 | |||||
CIKLOHEXANON-PEROXID(OK) | ≤91 | ≥9 | OP6 | 3104 | 13) | ||||||
” | ≤72 | ≥28 | OP7 | 3105 | 5) | ||||||
”(paszta) | ≤72 | OP7 | 3106 | 5) 20) | |||||||
” | ≤32 | ≥68 | Mentesítve | 29) | |||||||
DIACETON-ALKOHOL-PEROXIDOK | ≤57 | ≥26 | ≥8 | OP7 | +40 | +45 | 3115 | 6) | |||
DIACETIL-PEROXID | ≤27 | ≥73 | OP7 | +20 | +25 | 3115 | 7) 13) | ||||
DI-terc-AMIL-PEROXID | ≤100 | OP8 | 3107 | ||||||||
1,1-DI(terc-AMIL-PEROXI)-CIKOLEXÁN | ≤82 | ≥18 | OP6 | 3103 | |||||||
DIBENZOIL-PEROXID | >51 –100 | ≤.48 | OP2 | 3102 | 3) | ||||||
” | > 77 – 94 | ≥6 | OP4 | 3102 | 3) | ||||||
” | ≤77 | ≥23 | OP6 | 3104 | |||||||
” | ≤62 | ≥28 | ≥10 | OP7 | 3106 | ||||||
”(paszta) | > 52 – 62 | OP7 | 3106 | 20) | |||||||
” | >35–52 | ≥48 | OP7 | 3106 | |||||||
” | > 36 – 42 | ≥18 | ≥40 | OP8 | 3107 | ||||||
”(paszta) | ≤56,5 | ≥15 | OP8 | 3108 | |||||||
”(paszta) | ≤52 | OP8 | 3108 | 20) | |||||||
”(stabil vizes diszperzió) | ≤42 | OP8 | 3109 | ||||||||
” | ≤35 | ≥65 | Mentesítve | 29) | |||||||
DI(4-terc-BUTIL-CIKL0HEXIL)-PEROXI- DIKARBONÁT | ≤100 | OP6 | +30 | +35 | 3114 | ||||||
”(stabil vizes diszperzió) | ≤42 | OP8 | +30 | +35 | 3119 | ||||||
DI-terc-BUTIL-PEROXID | > 52 – 100 | OP8 | 3107 | ||||||||
” | ≤52 | ≥48 | OP8 | 3109 | 25) | ||||||
DI-terc-BUTIL-PEROXI-AZELÁT | ≤52 | ≥48 | OP7 | 3105 | |||||||
2,2-DI(terc-BUTIL-PEROXI)- BUTÁN | ≤52 | ≥48 | OP6 | 3103 | |||||||
1,6-DI(terc-BUTIL-PEROXI- KARBONILOXI)-HEXÁN | ≤72 | ≥28 | OP5 | 3103 | |||||||
1,1-DI(terc-BUTIL-PEROXI)- CIKLOHEXÁN | >80–100 | OP5 | 3101 | 3) | |||||||
” | >52–80 | ≥20 | OP5 | 3103 | |||||||
” | > 42 – 52 | ≥48 | OP7 | 3105 | |||||||
” | ≤42 | ≥13 | ≥45 | OP7 | 3106 | ||||||
1,1-DI(terc-BUTIL-PEROXI)- CIKLOHEXÁN | ≤27 | ≥25 | OP8 | 3107 | 21) | ||||||
” | ≤42 | ≥58 | OP8 | 3109 | |||||||
” | ≤13 | ≥13 | ≥74 | OP8 | 3109 | ||||||
DI-n-BUTIL-PEROXI-DIKARBONÁT | > 27 – 52 | ≥48 | OP7 | –15 | –5 | 3115 | |||||
” | ≤27 | ≥73 | OP8 | –10 | 0 | 3117 | |||||
”[stabil vizes diszperzió (fagyasztott)] | ≤42 | OP8 | –15 | –5 | 3118 | ||||||
DI-szek-BUTIL-PEROXI-DIKARBONÁT | > 52 – 100 | OP4 | –20 | –10 | 3113 | ||||||
” | ≤52 | ≥48 | OP7 | –15 | –5 | 3115 | |||||
DI(2-tere-BUTIL-PER0XI-IZOPROPIL)- BENZOL(OK) | > 42–100 | ≥57 | OP7 | 3106 | |||||||
” | ≤42 | ≥58 | Mentesítve | 29) | |||||||
DI(terc-BUTIL-PEROXI)-FTALÁT | > 42 – 52 | ≥48 | OP7 | 3105 | |||||||
”(paszta) | ≤52 | OP7 | 3106 | 20) | |||||||
” | ≤42 | ≥58 | OP8 | 3107 | |||||||
2,2-DI(terc-BUTIL-PEROXI)-PROPÁN | ≤52 | ≥48 | OP7 | 3105 | |||||||
” | ≤42 | ≥13 | ≥45 | OP7 | 3106 | ||||||
1,1-DI(terc-BUTIL-PEROXI)-3,3,5- TRIMETIL-CIKLOHEXÁN | > 90–100 | OP5 | 3101 | 3) | |||||||
” | > 57 – 90 | ≥10 | OP5 | 3103 | |||||||
” | ≤77 | ≥23 | OP5 | 3103 | |||||||
” | ≤57 | ≥43 | OP8 | 3110 | |||||||
” | ≤57 | ≥43 | OP8 | 3107 | |||||||
” | ≤32 | ≥26 | ≥42 | OP8 | 3107 | ||||||
DICETIL-PEROXI-DIKARBONÁT | ≤100 | OP7 | +30 | +35 | 3116 | ||||||
DICETIL-PEROXI-DIKARBONÁT (stabil vizes diszperzió) | ≤42 | OP8 | +30 | +35 | 3119 | ||||||
DI(4-KLÓR-BENZOIL)-PEROXID | ≤77 | ≥23 | OP5 | 3102 | 3) | ||||||
”(paszta) | ≤52 | OP7 | 3106 | 20) |