1. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) a 78. §-t követően a következő 78/A. §-sal egészül ki:
„78/A. § (1) Pénzügyi intézmény által vállalt, a sztenderd módszer alkalmazásakor a 76/A. § (1) bekezdés i) pontjába sorolható kitettségi osztály esetén, a kitettség vállaláskori értéke - ha a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához az ingatlanon kívül nincs más elismerhető hitelkockázati fedezet - nem haladhatja meg az ingatlan piaci értékének száz százalékát.
(2) A pénzügyi intézmény (1) bekezdésben meghatározott kitettségeinek együttes értéke nem haladhatja meg a fedezetül szolgáló ingatlanok együttes piaci értékének hetven százalékát.
(3) E § alkalmazásában az ingatlan piaci értéke az a becsült összeg, amelyért az ingatlan tulajdonjoga gazdát cserélhetne magánjogi adásvételi szerződés keretében, egy önkéntes eladó és egy önkéntes vevő között, megfelelő marketingtevékenységet követően, tisztességes feltételek mellett történő tranzakció keretében, amelynek során a felek jólértesülten, ésszerűen, körültekintően és kényszer nélkül járnak el. Az értékmeghatározásnál más jogszabályban leírtak szerint, a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertan az irányadó.”
2. § A Hpt. 151. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyeletnek e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok előírásainak súlyos megsértése esetén meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, illetőleg kivételes intézkedéseket (157-160. §), ha a pénzügyi intézmény]
„a) szavatoló tőkéje nem éri el a 76. § (1)-(2) bekezdésben rögzített tőkekövetelmény hatvan százalékát.”
3. § A Hpt. 157. § (1) bekezdés a) pontjának 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 151. § (3) bekezdése szerinti esetekben a Felügyelet - a 153. § (2)-(3) bekezdésében megjelölt intézkedéseken túlmenően - a következő, csődeljárást helyettesítő kivételes intézkedéseket alkalmazza:
a) előírhatja]
„2. hogy a pénzügyi intézmény a Felügyelet által megállapított határidőn belül és követelményeknek megfelelően - ideértve az eszközök eladását is - rendezze tőkeszerkezetét,”
4. § A Hpt. 157. § (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 151. § (3) bekezdése szerinti esetekben a Felügyelet - a 153. § (2)-(3) bekezdésében megjelölt intézkedéseken túlmenően - a következő, csődeljárást helyettesítő kivételes intézkedéseket alkalmazza:]
„e) felügyeleti biztost rendelhet ki a pénzügyi intézményhez.”
5. § A Hpt. 163. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet felügyeleti biztost rendelhet ki, különösen akkor, ha
a) a pénzügyi intézmény olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll a veszélye, hogy a pénzügyi intézmény nem tud eleget tenni kötelezettségeinek,
b) a hitelintézet igazgatósága nem tudja ellátni feladatát és ez veszélyezteti a betétesek érdekeit,
c) a hitelintézet számvitelében vagy a belső ellenőrzési rendszerében feltárt hiányosságok oly mértékűek, hogy lehetetlenné vált a hitelintézet valódi pénzügyi helyzetének értékelése.
(2) A Felügyelet köteles a hitelintézethez felügyeleti biztost kirendelni, ha
a) a hitelintézet szavatoló tőkéje nem éri el a 76. § (1) bekezdésében meghatározott tőkekövetelményt, és
aa) a Felügyelet kivételes intézkedése ellenére az igazgatóság a közgyűlést nem hívja össze, vagy
ab) a tulajdonos vagy a harmadik országbeli hitelintézet nem képes, illetőleg nem hajlandó a hitelintézet saját tőkéjét, illetve szavatoló tőkéjét a jogszabályban és a Felügyelet határozatában előírt szintre felemelni, vagy
ac) a Felügyelet által jóváhagyott helyreállítási tervben foglaltakat nem, vagy csak jelentős késedelemmel, illetőleg eltérésekkel hajtják végre, vagy
b) a hitelintézet anyavállalatának felügyeletét ellátó felügyeleti hatóság arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy olyan válsághelyzet állt elő, amely veszélyezteti az anyavállalat pénzügyi stabilitását.”
6. § A Hpt. 166. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„166. § (1) A felügyeleti biztos által e minőségében okozott kárért a Felügyelet felelős.
(2) A felügyeleti biztos a Felügyeletnek okozott károkért a munkavállalók kártérítési felelősségére vonatkozó szabályok szerint felelős azzal, hogy gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a felügyeleti biztos hathavi illetményét, illetve hathavi megbízási díját nem haladhatja meg.”
7. § A Hpt. 179. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Felügyelet felszámolási eljárást abban az esetben kezdeményez,
a) ha a pénzügyi intézmény tevékenységi engedélyét a 30. § (1) bekezdésének c) pontja alapján vonja vissza, vagy
b) fióktelep esetén, ha a Magyarországon fióktelepet működtető külföldi pénzügyi intézmény ellen fizetésképtelenség megállapítására irányuló eljárás indult.”
8. § (1) A Hpt. 210. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Fogyasztóval, vagy mikrovállalkozással kötött kölcsönszerződésben, vagy pénzügyi lízingszerződésben kizárólag a kamatot, díjat, vagy költséget lehet egyoldalúan - az ügyfél számára kedvezőtlenül - módosítani abban az esetben, ha a szerződés a módosítandó kamat-, díj- vagy költségelemre kihatással bíró ok-okozati feltételek megváltozása esetére ezt lehetővé teszi. Annak bizonyítása, hogy a módosítást a szerződés lehetővé teszi, a pénzügyi intézményt terheli. Ha a feltétel változása a kamat-, díj- vagy költségelem csökkentését teszi indokolttá, azt is érvényesíteni kell. Ugyanazon feltétel változása csak egy kamat-, díj- vagy költségelem változását indokolhatja.”
(2) A Hpt. 210. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdésben meghatározott szerződések esetén kamatot, díjat, vagy költséget érintő, egyoldalú, az ügyfél számára kedvezőtlen módosítást - referencia kamatlábhoz kötött kamatnál a kamat módosítása kivételével - a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább hatvan nappal hirdetményben közzé kell tenni. A módosításról és a törlesztőrészlet ebből adódó változásáról az érintett ügyfeleket legkésőbb a módosítás hatálybalépését hatvan nappal megelőzően postai úton, vagy más a szerződésben meghatározott közvetlen módon is értesíteni kell, továbbá elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé kell tenni.”
(3) A Hpt. 210. §-a a következő (5)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (3) bekezdésben meghatározott szerződéseknél a kamat, díj, vagy költség ügyfél számára kedvezőtlen módosítása esetén - referencia kamatlábhoz kötött kamat kivételével - az ügyfél a módosítás hatálybalépése előtt - a (6) bekezdésben meghatározott eltéréssel - jogosult a szerződés díjmentes felmondására.
(6) Jelzáloglevéllel finanszírozott kölcsönszerződés esetén, a kamat, díj, vagy költség ügyfél számára kedvezőtlen módosítás miatt az ügyfelet megillető felmondáskor, a hitelintézet jogosult a lejárat előtti visszafizetéssel járó költségeit érvényesíteni.
(7) A (3) bekezdésben nem szabályozott szerződések esetén kamatot, díjat vagy egyéb szerződési feltételt csak akkor lehet egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani, ha a szerződés ezt a pénzügyi intézmény számára - külön pontban - egyértelműen meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére lehetővé teszi. A szerződés kamatot, díjat érintő - az ügyfél számára kedvezőtlen - módosítását a módosítás hatálybalépését tizenöt nappal megelőzően, hirdetményben közzé kell tenni, elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé kell tenni.
(8) A szerződés egyoldalúan nem módosítható új díj vagy költség bevezetésével. Az egyes díjak szerződésben meghatározott számítási módja, konkrét összege, vagy felső határa egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül nem módosítható.
(9) Fogyasztóval, vagy mikrovállalkozással kötött kölcsönszerződés, vagy pénzügyi lízingszerződés általános szerződési feltételeinek módosításáról legkésőbb a módosítás hatálybalépésekor a Felügyeletet tájékoztatni kell.”
9. § A Hpt. 213. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza]
„d) azon feltételeknek, illetőleg körülményeknek a részletes meghatározását, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható,”
10. § A Hpt. 2. számú mellékletének III. fejezete a következő 51. ponttal egészül ki:
„51. mikrovállalkozás: minden olyan vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és
b) éves árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió euró vagy az üzleti év utolsó napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ennek megfelelő forintösszeg.”
11. § A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Jht.) 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § A jelzálog-hitelintézet jogosult a lejárat előtti visszafizetéssel járó költségeit érvényesíteni.”
12. § A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 7. §-a a következő f) ponttal egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi f)-o) pontjának jelölése g)-p) pontra változik:
[A Felügyelet feladata:]
„f) a 4. §-ban meghatározott szervezetektől és személyektől származó információk és adatok, továbbá a hivatalosan ismert és a köztudomású tények alapján a pénzügyi piacok folyamatos felügyelete,”
13. § A Psztv. 9. §-ának (1) bekezdése a következő l)-m) ponttal egészül ki és a jelenlegi l) pont jelölése n) pontra változik:
[A Felügyelet honlapján közzéteszi]
„l) a szabályozott piac kereskedési napjainak beosztását,
m) a pénzügyi intézmények ügyfeleinek tájékoztatását az egyes hitel- és lízingtermékek összehasonlításáról,”
14. § A Psztv. 12. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyeleti Tanács hatáskörébe tartozik:]
„e) a Felügyelet felügyeleti ellenőrzéssel kapcsolatos stratégiájának, valamint az ellenőrzési tervének és módszertanának jóváhagyása azzal, hogy az ellenőrzési tervnek a 4. §-ban meghatározott szervezetek, személyek méretéhez, tevékenységének jelentőségéhez, jellegéhez, nagyságrendjéhez és összetettségéhez igazodó mértékben legalább ötévente helyszíni elemeket is tartalmaznia kell, valamint”
15. § A Psztv. 34. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet döntése ellen fellebbezésnek nincs helye. A Felügyelet határozatának és önálló jogorvoslattal megtámadható végzésének bírósági felülvizsgálata a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérhető. A bíróság a Felügyelet határozatát és önálló jogorvoslattal megtámadható végzését - a 46. § (1) bekezdésében meghatározott kivétellel - megváltoztathatja.”
16. § (1) A Psztv. 41. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Felügyelet ellenőrzési eljárása keretében a 4. §-ban meghatározott szervezeteknél és személyeknél átfogó ellenőrzési eljárást folytat le, célvizsgálatot vagy több szervezetnél és személynél témavizsgálatot végez.”
(2) A Psztv. 41. §-a a következő a (6)-(8) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (6)-(8) bekezdés számozása (9)-(11) bekezdésre változik:
„(6) A Felügyelet legalább háromévenként átfogó ellenőrzési eljárást folytat le banknál, szakosított hitelintézetnél, biztosítónál és viszontbiztosítónál.
(7) A Felügyelet legalább ötévenként átfogó ellenőrzési eljárást folytat le szövetkezeti hitelintézetnél, pénzügyi vállalkozásnál, befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál, kockázati tőkealap-kezelőnél, befektetési alapkezelőnél, magánnyugdíj-pénztárnál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél.
(8) Az átfogó ellenőrzési eljárás részeként a Felügyelet helyszíni ellenőrzést is tart.”
17. § A Psztv. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„46. § (1) A Felügyelet eljárásában az ügydöntő határozat meghozataláig terjedő időtartamra végzésben azonnali hatállyal megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, illetve elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, ha erre - az érdekeltek jogi vagy gazdasági érdekeinek védelme miatt - halaszthatatlanul szükség van. A Felügyelet e döntését soron kívül hozza meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott végzést a Felügyelet az ügyféllel hirdetményi úton is közölheti. Ha a hirdetményi úton való közlés a Felügyelet honlapján történik, a végzést a Felügyelet időbélyegzővel látja el.”
18. § A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Stv.) 8. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az 5. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott intézkedések meghozatalára a Felügyelet Felügyeleti Tanácsának elnöke és az MNB elnöke együttes javaslata alapján, az e törvényben meghatározottak szerint]
„b) hivatalból, a hitelintézet egyetértése nélkül, a 16. § (1) bekezdésében meghatározott esetben”
[kerülhet sor.]
19. § Az Stv. 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Magyar Állam az e törvényben foglalt intézkedéseiről - ide nem értve az államháztartásért felelős miniszternek a különleges osztalékelsőbbségi részvény tekintetében az eladási joga gyakorlására vonatkozó döntését - 2009. december 30-ig dönthet.”
20. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2) E törvény 8. §-a és 10. §-a az e törvény kihirdetését követő 120. napon lép hatályba.
(3) Hatályát veszti
a) a Hpt. 179. § (1) bekezdésében a „- a (2) bekezdésben meghatározott esetben -” szövegrész,
b) a Psztv. 9. §-a (1) bekezdésének k) pontjában a „valamint” szövegrész.
(4) Az 1-19. § és a (3) bekezdés az e törvény kihirdetését követő 121. napon hatályát veszti. Ez a bekezdés az e törvény kihirdetését követő 122. napon hatályát veszti.
(5) A Hpt. - e törvény 1. §-ával beiktatott - 78/A. §-ában és a Jht. - e törvény 11. §-ával módosított - 7. §-ában foglalt rendelkezések kizárólag az e törvény hatálybalépését követően kötött szerződésekre alkalmazandóak.
(6) A Hpt. 210. §-ának az e törvény 8. §-ával megállapított rendelkezéseit az azok hatálybalépését megelőzően fogyasztóval, vagy mikrovállalkozással kötött kölcsönszerződés, vagy pénzügyi lízingszerződés módosítása esetén is alkalmazni kell, ide nem értve a szerződés alapján jelzáloglevéllel finanszírozott kölcsönszerződéseket.
(7) A pénzügyi intézmény a (6) bekezdésnek megfelelően köteles a fogyasztóval, vagy mikrovállalkozással kötött kölcsönszerződés, vagy pénzügyi lízingszerződés módosítását az e törvény kihirdetését követő 90 napon belül kezdeményezni.
