(4) Az adatigénylésre történő adattovábbítási eljárást meg kell szüntetni, ha az adatigénylés az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételnek nem felel meg.
71. § (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv adattovábbítási kérelemre a kérelmező saját adatai igazolása céljából a bűnügyi nyilvántartásokban tárolt adatokat
a) az adattovábbítási kérelemben megjelölt címzett részére vagy
b) az adattovábbítást kérelmező részére külföldi felhasználás céljából
továbbítja.
(2) Az adattovábbítási kérelmet ügyfélkapun keresztül elektronikus úton, az erre a célra rendszeresített űrlapon is be lehet nyújtani. Kérelmenként egy címzettet lehet megjelölni.
(3) A kérelmező az adattovábbítási kérelemben kikötheti, hogy a bűnügyi nyilvántartó szerv az adatait a címzettnek csak akkor továbbítsa, ha
a) a bűntettesek nyilvántartásában nyilvántartottként nem szerepel, valamint – ha a kérelem erre is kiterjed, az abban foglaltak szerint – nem áll közügyektől, meghatározott foglalkozástól, járművezetéstől eltiltás vagy intézkedés hatálya alatt, vagy
b) nem áll büntetőeljárás hatálya alatt.
72. § (1) Az adattovábbítási kérelemnek tartalmaznia kell a saját adatai igazolása céljából adattovábbítást kérelmező 69. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatait, az adattovábbítás címzettjének pontos megnevezését és címét, továbbá – ha az a kérelmező rendelkezésére áll – a címzett elektronikus címét.
(2) Az adattovábbítási kérelemnek tartalmaznia kell azt, hogy a kérelmező a következők közül mely tény igazolására kéri a bűnügyi nyilvántartási rendszerben tárolt adatainak továbbítását:
a) a bűntettesek nyilvántartásában nem szerepel, valamint – ha a kérelem erre is kiterjed – nem áll közügyektől, meghatározott foglalkozástól, járművezetéstől eltiltás vagy intézkedés hatálya alatt,
b) a bűntettesek nyilvántartásában nem szerepel, valamint – ha a kérelem erre is kiterjed – a közügyektől, meghatározott foglalkozástól, járművezetéstől eltiltás vagy intézkedés hatálya alatt áll,
c) büntetett előéletű, és – ha a kérelem erre is kiterjed – nem áll közügyektől, valamely meghatározott foglalkozástól, járművezetéstől eltiltás vagy intézkedés hatálya alatt,
d) büntetett előéletű, és – ha a kérelem erre is kiterjed – közügyektől, meghatározott foglalkozástól vagy járművezetéstől eltiltás hatálya alatt áll, vagy
e) büntetőeljárás hatálya alatt áll vagy büntetőeljárás hatálya alatt nem áll.
(3) Ha a kérelmező a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt, a (2) bekezdésben meghatározott adatokon kívüli, egyéb nyilvántartott adatai továbbítását kéri, kérelmében ezen adatok mellett azt a törvényi rendelkezést is meg kell jelölnie, amely alapján az adattovábbítás címzettje minden egyes igényelt adat tekintetében jogosult az adat kezelésére. Ennek hiányában az adattovábbítási eljárást meg kell szüntetni.
(4) A bűnügyi nyilvántartási rendszerből a kérelmező kérelmére történő adattovábbítási eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
73. § (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv az adattovábbítási kérelemben megjelölt adatokat hatósági bizonyítványban igazolja. A hatósági bizonyítvány érvényességi ideje a kiállításától számított kilencven nap.
(2) Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv az adattovábbítási kérelemnek a 71. § (1) bekezdés a) pontja szerint ad helyt, a hatósági bizonyítványt az adattovábbítás címzettjének, annak másolatát a kérelmezőnek kézbesíti.
(3) Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv a 71. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adattovábbítási kérelemnek ad helyt, a hatósági bizonyítvány tartalmazza az arra való utalást is, hogy a hatósági bizonyítvány kiadása a bűnügyi nyilvántartásokban kezelt adatok igazolásának külföldön történő felhasználása céljára szolgál.
(4) A bűnügyi nyilvántartó szerv az adattovábbítási eljárást megszünteti, ha az adatokat a kérelmező 71. § (3) bekezdésében meghatározott korlátozó nyilatkozata miatt nem továbbítja. Az eljárást megszüntető végzésben a kérelmezőt tájékoztatni kell a nyilvántartásban kezelt adatairól és azokról az adatváltozásokról is, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv az érintett adatainak bűnügyi nyilvántartási rendszerbe történő felvétele időpontjától kezdve átvezetett.
(5) Az (1)–(4) bekezdés szerinti iratot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályai szerinti elektronikus úton való kapcsolattartás során a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül kell továbbítani annak a címzettnek és kérelmezőnek, akinél az elektronikus úton való továbbítás feltételei fennállnak.
(6) Az elektronikus úton továbbított hatósági bizonyítványon a kiadmányozásra jogosult aláírása és a hatóság bélyegzőlenyomata informatikai eszközzel rögzíthető, ha az aláírás és a bélyegzőlenyomat hitelességét a hatáskör gyakorlója egyedi döntésével hitelesnek ismerte el.
74. § (1) Valamely eljárásban, valamint jogviszony létesítéséhez, fenntartásához szükséges vagy egyéb, törvényben előírt feltételeknek való megfelelés igazolására – az igazolás alanyának kérelmére – a bűnügyi nyilvántartó szerv hatósági erkölcsi bizonyítványt állít ki. A hatósági erkölcsi bizonyítvány érvényességi ideje a kiállításától számított kilencven nap.
(2) A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti kérelem ügyfélkapun keresztül elektronikus úton, az erre a célra rendszeresített űrlapon is benyújtható.
(3) A hatósági erkölcsi bizonyítvány iránti kérelemnek tartalmaznia kell az igazolás alanyának a 69. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatait, valamint azt a címet, amelyre a hatósági erkölcsi bizonyítvány kézbesítését kéri. A kérelemből mellőzhető annak megjelölése, hogy a hatósági erkölcsi bizonyítványt az igazolás alanya mely szervnél vagy milyen eljárásban kívánja felhasználni.
75. § (1) A hatósági erkölcsi bizonyítvány tartalmazza az igazolás alanyának a 69. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatait, kiállításának helyét és időpontját, a kiállító hatóság megnevezését, bélyegzőlenyomatát, valamint a kiadmányozásra jogosult aláírását. A hatósági erkölcsi bizonyítványon a kiadmányozásra jogosult aláírása és a hatóság bélyegzőlenyomata informatikai eszközzel rögzíthető, ha az aláírás és a bélyegzőlenyomat hitelességét a hatáskör gyakorlója egyedi döntésével hitelesnek ismerte el.
(2) A hatósági erkölcsi bizonyítvány a kérelemnek megfelelően a 72. § (2) bekezdés a), b), c) vagy d) pontjában meghatározott adatokat tartalmazhatja.
(3) A hatósági erkölcsi bizonyítványt az adattartalmának megfelelő típusú közokiratként, papír alapon, biztonsági okmányként kell kiadni.
(4) A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
76. § (1) A hatósági erkölcsi bizonyítvány adatainak kijavítása kicseréléssel történik. A hibás bizonyítványt be kell vonni.
(2) A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiegészítésének nincs helye.
77. § A bűnügyi nyilvántartó szerv központi hatóságként végzi a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatoknak az Európai Unió más tagállamával való cseréjével összefüggő adatfogadási, adatátadási és egyéb adatkezelési feladatokat.
78. § (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv késedelem nélkül tájékoztatja az Európai Unió más tagállama központi hatóságát a bűntettesek nyilvántartásába, valamint – a 15. § a) és f) pontja szerinti adatok kivételével – a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett, az érintett tagállam állampolgáraira vonatkozó bűnösséget megállapító jogerős ítéletben szereplő alábbi adatokról és azok későbbi változásáról vagy módosulásáról:
a) az elítélt személyazonosító adatai,
b) az ítélet kelte, jogerőre emelkedésének időpontja, az ítéletet hozó bíróság megnevezése,
c) az ítélet alapjául szolgáló bűncselekmény elkövetésének helye, időpontja, a bűncselekmény megnevezése vagy jogi minősítése, valamint azokra a rendelkezésekre való hivatkozás, amelyeken a bűncselekmény elbírálása alapult,
d) a büntetésekre, az intézkedésekre és azok végrehajtására vonatkozó adatok.
(2) Az átvevő tagállamot tájékoztatni kell
a) az adatok átadásával egyidejűleg az adatok törlésének várható időpontjáról, továbbá
b) arról, ha az adatok a bűntettesek nyilvántartásából vagy – a 15. § a) és f) pontja szerinti adatok kivételével – a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából törlésre kerültek.
(3) Ha az érintett személy két vagy több, az Európai Unió más tagállamának állampolgára, az (1) és (2) bekezdés szerinti adatokat valamennyi érintett tagállamnak továbbítani kell.
79. § (1) A 68. § alapján az adatok átvételére jogosult szerv az e törvény mellékletében meghatározott adatkörben – a bűnügyi nyilvántartó szerv útján – adatokat igényelhet az Európai Unió más tagállamának bűnügyi nyilvántartásából.
(2) Az adatok átvételére az (1) bekezdés szerint jogosult szerv az átvett adatokat csak a kérelemben meghatározott büntetőeljárás céljára használhatja fel.
80. § (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv az Európai Unió más tagállama kijelölt központi hatóságának kérelmére adatokat továbbít – a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásának kivételével – a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatokból.
(2) Ha az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága olyan magyar állampolgárról igényel adatot, akire vonatkozóan a tagállami ítéletek nyilvántartásában is szerepel adat, a bűnügyi nyilvántartó szerv adattovábbítása e nyilvántartásban kezelt adatokra is kiterjed. A megkereső tagállam kijelölt központi hatósága részére – az állampolgárság szerinti tagállam kijelölt központi hatóságát kivéve – a tagállami ítéletek nyilvántartásában kezelt adat csak büntetőeljárás céljából adható át.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti adattovábbítást megelőzően – ha az lehetséges – az adatok ellenőrzésével biztosítani kell, hogy azok naprakészek és pontosak legyenek. Amennyiben utóbb megállapításra került, hogy hibás vagy hiányos adatok kerültek továbbításra, erről az adatátvevőt haladéktalanul értesíteni kell.
(4) Ha az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága nem a megkeresett tagállam állampolgárságával rendelkező állampolgár tekintetében intéz megkeresést a bűnügyi nyilvántartások adataira vonatkozóan, annak tekintetében a bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény alapján kell eljárni.
(5) A tagállami ítéletek nyilvántartásából harmadik ország részére a 33. §-ban meghatározott adat kizárólag az adatot a bűnügyi nyilvántartó szerv részére megküldő tagállam által meghatározott korlátok között, büntetőeljárás céljából történő felhasználásra továbbítható.
81. § (1) A szakértői nyilvántartó szerv az e törvényben meghatározottak szerint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartása adatállományából
a) összehasonlítás kezdeményezése alapján találati adattovábbítást végez,
b) az arra jogosult igénylése alapján adatokat továbbít, vagy
c) az arra jogosultnak közvetlen hozzáféréssel automatikus találati adathozzáférést biztosít.
(2) A bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt adatok statisztikai, valamint tudományos kutatási célra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók és felhasználhatók.
82. § (1) A szakértői nyilvántartó szerv az e törvény szerint arra jogosultak kezdeményezése alapján az általuk megküldött mintát elemzi és a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt adatokkal összehasonlítja.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás eredményeként a szakértői nyilvántartó szerv megállapítja, hogy a minta és a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában szereplő adat azonos személytől származik, az azonosság tényét, a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt adatokat, valamint az azokhoz kapcsolódó személyazonosító adatokat haladéktalanul közli a megkereső szervvel.
(3) Ha az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás eredményeként a szakértői nyilvántartó szerv azt állapítja meg, hogy a mintából meghatározott ujj- és tenyérnyomattal vagy DNS-profillal azonos ujj- és tenyérnyomat vagy DNS-profil nem található a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában, ennek tényét haladéktalanul közli a megkereső szervvel.
(4) Az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás kezdeményezésére és adatátvételre
a) a nyomozó hatóság és az ügyészség a bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása,
b) a nemzetbiztonsági szolgálatok a külön törvény szerinti felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzés,
c) az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény szerint szakvélemény adására jogosult szerv szakvélemény elkészítése, valamint
d) a rendőrség a rendkívüli haláleset miatt folyó közigazgatási hatósági eljárásban az ismeretlen személyazonosságú elhunyt személy azonosítása
céljából jogosult.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a daktiloszkópiai nyilvántartásból az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás kezdeményezésére és adatátvételre
a) a rendőrség a személyazonosság igazolásának megtagadása esetén az igazoltatott személy azonosítása,
b) a büntetés-végrehajtási intézet a befogadás során a befogadott személy azonosítása
céljából jogosult.
83. § (1) A szakértői nyilvántartó szerv erre irányuló adatigénylése alapján a bűncselekmények felderítése, illetve a büntetőeljárás lefolytatása céljából a nyomozó hatóság vagy az ügyészség részére
a) a daktiloszkópiai nyilvántartásban kezelt ujj- és tenyérnyomat azonos másolatát,
b) a DNS-profil-nyilvántartásban kezelt DNS-profilt,
c) a 41. § a)–c) pontjában meghatározott adatokat, valamint
d) az 56. § a)–c) pontjában meghatározott adatokat
továbbítja.
(2) Az adatigénylésnek tartalmaznia kell az adatigénylő megnevezését, az adatigénylés célját és jogalapját.
84. § EGT-tagállam, harmadik ország valamint nemzetközi szervezet részére történő adattovábbítás céljából a bűnügyi nyilvántartási rendszerből, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásából adatot igényelhet:
a) a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény vagy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény alapján a bűnügyi jogsegély teljesítésére felhatalmazott magyar hatóság törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésen vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusán alapuló bűnügyi jogsegélykérelem teljesítése céljából a törvényben, valamint a nemzetközi szerződésben vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott adatkörben,
b) a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, valamint a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködésről szóló törvény alapján közvetlen információcserére feljogosított magyar bűnüldöző szerv a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködésének tárgyában létrehozott, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, valamint az Európai Unió kötelező jogi aktusain alapuló információcsere teljesítése céljából a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködésről szóló törvényben, továbbá a nemzetközi szerződésben meghatározott adatkörben,
c) a SIRENE Iroda a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló törvény szerinti kiegészítő információk beszerzése és továbbítása céljából a bűntettesek nyilvántartásába, a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásába, a kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartásába, továbbá a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásába felvett adatokból.
85. § (1) A Belga Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság és az Osztrák Köztársaság között a határon átnyúló együttműködés fokozásáról, különösen a terrorizmus, a határon átnyúló bűnözés és az illegális migráció leküzdése érdekében létrejött, a 2007. évi CXII. törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésen (a továbbiakban: Prümi Szerződés) alapuló adatigénylés teljesítése céljából a szakértői nyilvántartó szerv biztosítja az Európai Unió más tagállamának kijelölt nemzeti kapcsolattartó pontja részére az ujj- és tenyérnyomat, valamint a DNS-profil elektronikus úton történő összehasonlítását a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt adatokkal.
(2) Ha az (1) bekezdés alapján végzett összehasonlítás eredményeként megállapítható, hogy a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt ujj- és tenyérnyomat vagy DNS-profil megegyezik az összehasonlítás alapjául szolgáló ujj- és tenyérnyomattal vagy DNS-profillal, a szakértői nyilvántartó szerv az Európai Unió más tagállama nemzeti kapcsolattartó pontja részére ennek tényét, valamint az ujj- és tenyérnyomathoz vagy DNS-profilhoz kapcsolódó szakrendszeri azonosító kódot automatikusan megküldi.
(3) Ha az (1) bekezdés alapján végzett összehasonlítás eredményeként megállapítható, hogy a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt ujj- és tenyérnyomat vagy DNS-profil nem egyezik meg az összehasonlítás alapjául szolgáló ujj- és tenyérnyomattal vagy DNS-profillal, a szakértői nyilvántartó szerv az Európai Unió más tagállama nemzeti kapcsolattartó pontjával ezt a tényt automatikusan közli.
(4) A szakértői nyilvántartó szerv, a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a bíróság rendelkezésére, egyedi ügyben a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásába felvett ujj- és tenyérnyomatot, valamint DNS-profilt automatikus találati adathozzáférés útján összehasonlítja az Európai Unió más tagállamának nyilvántartásaiban kezelt ujj- és tenyérnyomatokkal, valamint DNS-profilokkal.
(5) Ha az ujj- és tenyérnyomat vagy DNS-profil (4) bekezdés szerinti összehasonlítása egyértelmű egyezést eredményez az Európai Unió más tagállamának nyilvántartásaiban kezelt ujj- és tenyérnyomattal vagy DNS-profillal, az egyezés tényéről a szakértői nyilvántartó szerv haladéktalanul értesíti azt a nyomozó hatóságot, ügyészséget vagy bíróságot, amely az összehasonlítást elrendelte. Az értesítés tartalmazza az Európai Unió más tagállamának nyilvántartásaiban kezelt ujj- és tenyérnyomathoz vagy DNS-profilhoz kapcsolódó szakrendszeri azonosító kódot.
(6) Ha a (4) bekezdés szerinti összehasonlítás eredményeként a szakértői nyilvántartó szerv azt állapítja meg, hogy a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt ujj- és tenyérnyomattal vagy DNS-profillal azonos ujj- és tenyérnyomat vagy DNS-profil nem található, ennek tényét haladéktalanul közli azzal a nyomozó hatósággal, ügyészséggel vagy bírósággal, amely az összehasonlítást elrendelte.
(7) A bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített anyagmaradványból meghatározott DNS-profilt a szakértői nyilvántartó szerv az Európai Unió más tagállamával egyeztetett időpontban automatizált módon összehasonlítja e tagállam nyilvántartásában kezelt DNS-profilokkal.
(8) Ha a DNS-profiloknak a (7) bekezdés szerinti összehasonlítása egyértelmű egyezést eredményez, a szakértői nyilvántartó szerv az egyezés tényéről, valamint az összehasonlítás során az Európai Unió tagállamaitól átvett szakrendszeri azonosító kódról haladéktalanul értesíti azt a nyomozó hatóságot, ügyészséget vagy bíróságot, amelynek eljárásában a DNS-profil meghatározásának alapjául szolgáló anyagmaradvány rögzítésére sor került.
86. § (1) A Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a bűncselekmények megelőzése és az ellenük való küzdelem terén folytatott együttműködés fokozásáról szóló, a 2008. évi LXVI. törvénnyel kihirdetett Megállapodáson (a továbbiakban: Megállapodás) alapuló adatigénylés teljesítése céljából a szakértői nyilvántartó szerv biztosítja a Megállapodás alapján kijelölt nemzeti kapcsolattartó pont részére az ujj- és tenyérnyomat, valamint a DNS-profil elektronikus úton történő összehasonlítását a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában, valamint a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában kezelt adatokkal.
(2) Ha az (1) bekezdés alapján végzett összehasonlítás eredményeként megállapítható, hogy a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában, valamint a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában kezelt ujj- és tenyérnyomat vagy DNS-profil megegyezik az összehasonlítás alapjául szolgáló ujj- és tenyérnyomattal vagy DNS-profillal, a szakértői nyilvántartó szerv a Megállapodás alapján kijelölt nemzeti kapcsolattartó pont részére ennek tényét, valamint az ujj- és tenyérnyomathoz vagy DNS-profilhoz kapcsolódó szakrendszeri azonosító kódot automatikusan megküldi.
(3) Ha az (1) bekezdés alapján végzett összehasonlítás eredményeként megállapítható, hogy a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában, valamint a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában kezelt ujj- és tenyérnyomat vagy DNS-profil nem egyezik meg az összehasonlítás alapjául szolgáló ujj- és tenyérnyomattal vagy DNS-profillal, a szakértői nyilvántartó szerv a Megállapodás alapján kijelölt nemzeti kapcsolattartó ponttal ezt a tényt automatikusan közli.
87. § (1) Az érintett az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartásokban szereplő adatai kezelésére vonatkozó, a személyes adatok védelméről szóló törvény szerinti tájékoztatásra, valamint az adatok törlésére, helyesbítésére irányuló kérelmét ügyfélkapun keresztül elektronikus úton is előterjesztheti.
(2) Az adatkezelő az érintettet a személyes adatok védelméről szóló törvény szerint megillető tájékoztatásból az adatai továbbítására vonatkozó tájékoztatását mellőzi, ha az e törvény szerint az adatok átvételére jogosult az adatok átvételével egyidejűleg jelzi, hogy az adattovábbításra vonatkozó adatok közlésének teljesítése
a) a bűncselekmények megelőzésének, felderítésének, a büntetőeljárás lefolytatásának, büntetés és intézkedés végrehajtásának eredményességét veszélyezteti vagy e tevékenységek folytatását akadályozza,
b) nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési feladatok ellátását, azok eredményességét veszélyezteti.
(3) A tájékoztatás (2) bekezdés szerinti mellőzését írásban kell indokolni, annak megjelölésével, hogy a tájékoztatás mellőzésére a személyes adatok védelméről szóló törvény mely rendelkezése alapján került sor, valamint tájékoztatni kell az érintettet a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségekről.
88. § (1) Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv vagy a szakértői nyilvántartó szerv megállapítja, hogy a nyilvántartott adatok helytelenek vagy pontatlanok, az adatokat helyesbíti.
(2) A bűnügyi nyilvántartó szerv a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény, továbbá személyes adatok kezelésére vonatkozó törvényi rendelkezés betartásának ellenőrzésére vonatkozó jogkörében eljáró adatvédelmi biztos, valamint az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartások feletti törvényességi felügyeleti jogkörében eljáró ügyész részére a nyilvántartásokba való betekintést biztosítja.
(3) A (2) bekezdés szerinti betekintés tényéről, valamint a betekintés eredményeként tett megállapításokról jegyzőkönyvet kell felvenni.
89. § Az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartásokból teljesített adattovábbításokról az adattovábbítás jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni.
90. § (1) Az adattovábbítási nyilvántartás – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – tartalmazza:
a) az érintett személyazonosító adatait,
b) azt az ügyszámot és az ügy tárgyát, amelyhez az adatigénylést kérik,
c) az adatkezelő nyilvántartási azonosítóját,
d) az adattovábbítás időpontját,
e) azt a törvényi rendelkezést vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusának rendelkezését, amely az adatigénylőt az eljárásában, ellenőrzési tevékenysége vagy feladatköre gyakorlása során az adatkezelésre feljogosítja,
f) az adatigénylő megnevezését, az adathozzáférésre a 70. § (2) bekezdése szerint felhatalmazott személynek a közvetlen hozzáférésre való jogosultságot igazoló azonosító kódját, valamint
g) a továbbított adatok megnevezését.
(2) A Prümi Szerződés alapján teljesített adattovábbításról vezetett adattovábbítási nyilvántartás tartalmára a Prümi Szerződés 39. cikkét kell alkalmazni, a Megállapodás alapján teljesített adattovábbításról vezetett adattovábbítási nyilvántartás tartalmára a Megállapodás 15. cikkét kell alkalmazni.
(3) Az adattovábbítási nyilvántartás adatait az adattovábbítástól számított húsz évig meg kell őrizni.
91. § (1) Az adattovábbítási nyilvántartásból adatokat igényelhet:
a) az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv irányításáért felelős szerv vagy a szakértői nyilvántartó szerv irányításáért felelős szerv,
b) a törvényességi felügyelet gyakorlása során az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából a legfőbb ügyész,
c) az adatvédelmi biztos,
d) az adatokkal való visszaélésre utaló bűncselekmények megelőzése, felderítése, valamint büntetőeljárás lefolytatása céljából a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, továbbá
e) külön törvény szerinti felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból a nemzetbiztonsági szolgálatok.
(2) Az Európai Unió más tagállama számára a tagállami ítéletek nyilvántartásából történő adattovábbításról az (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti szervek igényelhetnek adatot.
92. § (1) A büntetőeljárás alá vont személy arcképmásának rögzítéséről a 6. § (3) bekezdése szerinti nyomozó hatóság vagy ügyészség a megalapozott gyanú közlését követően haladéktalanul gondoskodik.
(2) A bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt személy arcképmásának rögzítéséről az elítéltet befogadó büntetés-végrehajtási intézet a befogadást követően haladéktalanul gondoskodik.
(3) A bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt személy arcképmásának rögzítéséről abban az esetben is gondoskodni kell, ha arcképmása már szerepel a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában.
(4) A nyilvántartott személy köteles alávetni magát az arcképmás rögzítésének, ellenszegülése esetén vele szemben testi kényszer alkalmazható.
93. § (1) A büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásába e törvény alapján felvételre kerülő ujj- és tenyérnyomat levételéről a 46. § szerinti nyomozó hatóság vagy ügyészség a megalapozott gyanú közlését követően haladéktalanul gondoskodik.
(2) A bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásába e törvény alapján felvételre kerülő ujj- és tenyérnyomat levételéről az elítéltet befogadó büntetés-végrehajtási intézet – az érintett befogadását követően haladéktalanul – gondoskodik.
(3) Nem kell újból mintavételt elrendelni, ha az ujj- és tenyérnyomat nyilvántartásba vételére a büntetőeljárás alatt sor került, és a büntetőeljárás alapjául szolgáló ügyben a bíróság jogerős, bűnösséget megállapító ítéletet hozott.
94. § (1) A büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásába e törvény alapján felvételre kerülő szájnyálkahártya-törlet levételéről a 61. § (1) bekezdése szerinti nyomozó hatóság vagy ügyészség a megalapozott gyanú közlését követően haladéktalanul gondoskodik.
(2) A bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak nyilvántartásába e törvény alapján felvételre kerülő szájnyálkahártya-törlet levételéről az elítéltet befogadó büntetés-végrehajtási intézet – az érintett befogadását követően haladéktalanul – gondoskodik.
(3) Nem kell újból mintavételt elrendelni, ha a DNS-profil nyilvántartásba vételére a büntetőeljárás alatt sor került, és a büntetőeljárás alapjául szolgáló ügyben a bíróság jogerős, bűnösséget megállapító ítéletet hozott.
(4) A mintaadásra kötelezett személyt az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szerv – a mintavételt megelőzően – tájékoztatja arról, hogy a szájnyálkahártya-törlet levételének célja a DNS-elemzés.
95. § (1) A mintavételt a mintaadásra kötelezett személy fizikai sértetlenségének biztosításával kell végezni.
(2) A mintaadásra kötelezett személy köteles alávetni magát a mintavételi eljárásnak. A mintaadásra kötelezett személy ellenszegülése esetén testi kényszer alkalmazható vele szemben, erről a mintavételt megelőzően tájékoztatni kell.
(3) Testi kényszer alkalmazására kizárólag
a) a mintavételt elrendelő nyomozó hatóság,
b) az ügyészség és a katonai nyomozó hatóság által elrendelt mintavétel esetén az ügyészség, valamint a katonai nyomozó hatóság székhelye szerint illetékes rendőrkapitányság, valamint
c) az elítéltet befogadó büntetés-végrehajtási intézet
erre feljogosított tagja jogosult.
(4) A testi kényszer alkalmazására egyebekben a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(5) Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott mintavételi szabályokat az arcképmás rögzítésére is megfelelően alkalmazni kell.
96. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki
a) a bűnügyi nyilvántartó szervet,
b) a szakértői nyilvántartó szervet.
(2) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy
a) a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére történő adatközlés szabályait,
b) a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartása részére történő adatközlés és az e nyilvántartások által teljesített adatszolgáltatás rendjét,
c) az arcképmás, az ujj- és tenyérnyomat, a DNS-profil meghatározásra alkalmas anyagmaradvány rögzítésének, továbbá az ujj- és tenyérnyomat, valamint szájnyálkahártya-törlet levételének részletes technikai szabályait
rendeletben állapítsa meg.
(3) Felhatalmazást kap a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a bűnügyi nyilvántartásokban kezelt adatok igazolására kiállított hatósági bizonyítvány kiadásának részletes eljárási rendjét,
b) a bűnügyi nyilvántartó szerv által teljesített adatszolgáltatás rendjét.
(4) Felhatalmazást kap a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az e törvény szerint
a) a bűnügyi nyilvántartásokból a kérelmező saját adatairól történő adattovábbítási eljárásért,
b) a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti kérelem teljesítésére irányuló eljárásért
fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét, mértékét, valamint megfizetésének szabályait rendeletben állapítsa meg.
97. § Ez a törvény 2009. június 30-án lép hatályba.
98. § E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtását szolgálja:
a) a Tanács 2008/977/IB kerethatározata a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről,
b) a Tanács 2009/315/IB kerethatározata a bűnügyi nyilvántartásból származó információk tagállamok közötti cseréjének megszervezéséről és azok tartalmáról,
c) az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról.
99. § (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv e törvény hatálybalépését követően haladéktalanul, de legfeljebb tizenöt napon belül köteles
a) törölni azokat az – e törvény hatálybalépéséig a bűnügyi nyilvántartásban kezelt – adatokat, amelyeknek a kezelését e törvény a bűnügyi nyilvántartási rendszerben, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásában vagy a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában nem teszi lehetővé,
b) átmeneti adatállományba helyezni és átadni a szakértői nyilvántartó szerv részére azokat az adatokat, amelyek kezelésére e törvény szerint a szakértői nyilvántartó szerv jogosult, valamint
c) az átadást követően törölni a b) pont szerint átadott adatok átmeneti adatállományát.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtásáig a bűnügyi nyilvántartó szerv és a szakértői nyilvántartó szerv az e törvény hatálya alá tartozó
a) nyilvántartások adataihoz közvetlen hozzáférést csak a 68. § (1) bekezdése szerint biztosíthat,
b) adatigénylést a folyamatban lévő adatigénylési eljárásokban is csak e törvény rendelkezései szerint teljesíthet,
c) a kérelmező saját adatairól való adattovábbítási eljárást és a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítására irányuló eljárást a folyamatban lévő adattovábbítási kérelmek és a hatósági bizonyítvány kiadására irányuló eljárások esetében is csak e törvény szerint teljesíthet és folytathat.
100. § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 56. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„56. § (1) Foglalkozásától azt lehet eltiltani, aki a bűncselekményt
a) szakképzettséget igénylő foglalkozása szabályainak megszegésével követi el, vagy
b) foglalkozásának felhasználásával, szándékosan követi el.
(2) A foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés alkalmazása szempontjából foglalkozásnak minősül az is, ha az elkövető a gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagja, illetve igazgatója; a szövetkezet igazgatóságának vagy felügyelőbizottságának tagja; a gazdasági társaság vezető tisztségviselője, illetve felügyelőbizottságának tagja vagy egyéni vállalkozó.
(3) Az (1) bekezdés a) pontja azzal szemben is alkalmazható, aki a bűncselekmény elkövetésekor a tevékenységet nem a foglalkozásaként gyakorolta, de rendelkezik annak a foglalkozásnak a gyakorlásához szükséges szakképesítéssel, amely szabályainak megszegésével a bűncselekményt elkövette.”
(2) A Btk. 100. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„100. § (1) A mentesítés folytán – törvény eltérő rendelkezése hiányában – az elítélt mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól.
(2) A mentesített személy büntetlen előéletűnek tekintendő, és – törvény eltérő rendelkezése hiányában – nem tartozik számot adni olyan elítéltetésről, amelyre nézve mentesítésben részesült.
(3) Újabb bűncselekmény elkövetése esetén a mentesítés nem terjed ki azokra a hátrányos következményekre, amelyeket e törvény a korábbi elítéléshez fűz.”
(3) A Btk. 102. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A törvény erejénél fogva áll be a mentesítés]
„a) közérdekű munka, pénzbüntetés és főbüntetés helyett alkalmazott mellékbüntetés esetén – foglalkozástól eltiltás vagy járművezetéstől eltiltás esetén a foglalkozás vagy a járművezetés gyakorlásának joga kivételével – az ítélet jogerőre emelkedésének napján;”
(4) A Btk. 105. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„105. § (1) Mellékbüntetés alkalmazása esetén az elítélt az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól mindaddig nem mentesül, illetőleg nem mentesíthető, amíg a mellékbüntetés végrehajtása be nem fejeződött vagy végrehajthatósága meg nem szűnt.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem vonatkozik a pénzmellékbüntetésre, ha előzetes bírósági mentesítést mondanak ki, valamint arra az esetre, ha kizárólag a foglalkozástól eltiltás vagy a járművezetéstől eltiltás végrehajtása nem fejeződött be vagy végrehajthatósága nem szűnt meg. Ebben az esetben az elítélt – a foglalkozás vagy a járművezetés gyakorlásának joga kivételével – mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól.”
(5) A Btk. 106. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„106. § (1) A kegyelmi jogkör gyakorlója az elítéltet kegyelemből mentesítésben részesítheti akkor is, ha e törvény szerint ennek egyébként nincs helye.
(2) A kegyelmi mentesítésben részesített személy az elítéléshez fűződő büntetőjogon kívüli hátrányos jogkövetkezmények szempontjából büntetlen előéletűnek tekintendő.”
101. § (1) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 53. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szakszolgálati engedélyt a légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság adja ki. A szakszolgálati engedély kiadására irányuló eljárásban a rendőrség szakhatóságként jár el. A rendőrség a szakhatósági eljárásban azt vizsgálja, hogy a kérelmező a légiközlekedés biztonsága szempontjából a tevékenység folytatását kizáró ok hatálya alatt áll-e.”
(2) Az Ltv. 67. § (6)–(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A légi közlekedés védelme érdekében – külön jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint – a munkavállalókat, továbbá az eseti munkavégzés céljából a repülőtér nyilvánosság számára hozzá nem férhető zárt területére kíséret nélkül belépő személyeket ellenőrizni kell.
(7) A légi közlekedés területén nem foglalkoztatható, a repülőtér zárt területére nem léphet be
a) aki büntetett előéletű,
b) akit a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti állam elleni bűncselekmény (Btk. X. fejezet), emberiség elleni bűncselekmény (Btk. XI. fejezet), személy elleni bűncselekmény [Btk. 166–168. §, 170. § (2)–(6) bek., 171. §, 174. §, 174/A. §, 174/B. §, 174/C. §, 175. §, 175/A. §, 175/B. §, 176. § (2) bek. b) pont és (3)–(4) bek.], vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése [Btk. 185. §], járművezetés tiltott átengedése [Btk. 189. § (2) bekezdés], nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény [Btk. 197. és 198. §, 207. § (3) bek. b) pont], hivatali bűncselekmény (Btk. XV. fejezet, IV. cím), hivatalos személy elleni bűncselekmények (Btk. XV. fejezet V. cím), embercsempészés (Btk. 218. §), államtitoksértés [Btk. 221. §], szolgálati titoksértés [Btk. 222. §], közveszélyokozás [Btk. 259. § (1)–(3) bek.], közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 260. §), terrorcselekmény (Btk. 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 261/A. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (Btk. 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (Btk. 263/B. §), bűnszervezetben részvétel (Btk. 263/C. §), a visszaélés radioaktív anyaggal (Btk. 264. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (Btk. 264/C. §), közveszéllyel fenyegetés [Btk. 270/A. §], garázdaság (Btk. 271. §), önbíráskodás (Btk. 273. §), közokirat-hamisítás [Btk. 274.], visszaélés kábítószerrel (Btk. 282–282/C. §), visszaélés kábítószer-prekurzorral (Btk. 283/A. §), számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény (Btk. 300/C. §), számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása (Btk. 300/E. §), pénzhamisítás (Btk. 304. §), pénzhamisítás elősegítése (Btk. 304/A. §), csempészet (Btk. 312. §), készpénz-helyettesítő eszköz hamisítása [Btk. 313/B. §], visszaélés készpénz-helyettesítő eszközzel [Btk. 313/C. §], vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 316–324. §, 326. §, 327. §) vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el elítéltek, és a (8) bekezdésben meghatározott időtartam még nem telt el,
c) aki bűntett vagy háromévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetéssel büntetendő vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás alatt áll, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig,
d) aki ezzel nemzetbiztonsági érdeket sért.
(8) Nem foglalkoztatható és a repülőtér zárt területére nem léphet be, akivel szemben a (7) bekezdés b) pontjában meghatározott
a) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki,
aa) öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,
ab) ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkettő évig;
b) szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított öt évig;
c) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett
ca) szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
cb) pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított három évig.”
(3) Az Ltv. 67. §-a a következő új (9) és (10) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (9) bekezdés megjelölése (11) bekezdésre változik:
„(9) A rendőrség a légi közlekedés biztonsága és a közbiztonsági feltételek vizsgálata céljából jogosult kezelni és közvetlen hozzáféréssel átvenni a bűntettesek nyilvántartásából, a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából és a büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásából a (7) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott feltételekre vonatkozó adatokat, valamint az arra vonatkozó adatokat, hogy az igazolás alanya nem áll-e a munkakörének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt
a) a szakszolgálati engedély kiadására irányuló szakhatósági eljárásban, valamint a repülőtér zárt területére való belépést megelőző ellenőrzés során,
b) annak ellenőrzése céljából, hogy a foglalkoztatott személy foglalkoztatásra irányuló jogviszonya létesítésekor és annak fennállása alatt rendelkezik-e e feltételekkel.
(10) A (9) bekezdés alapján átvett adatokat a rendőrség a szakhatósági eljárásában a szakszolgálati engedély kiadására irányuló eljárás jogerős befejezéséig, továbbá a légi közlekedés biztonsága és a közbiztonsági feltételek vizsgálatára irányuló ellenőrzés befejezéséig, az ellenőrzés során feltárt adatok alapján indult hivatalbóli eljárás esetén az eljárás jogerős befejezéséig kezelheti. A rendőrség a (9) bekezdésben meghatározott adatokat a repülőtér zárt területére való belépés ellenőrzésének időtartamáig kezelheti. A légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság az eljárásában a kizáró ok fennállásának tényére vagy hiányára vonatkozó adatokat kezelheti az eljárása jogerős befejezéséig.”
102. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 11. §-a a következő (3)–(7) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A nukleáris létesítményben, továbbá a létesítmény hatósági ellenőrzésével, a létesítmény tervezésével, építésével, üzemeltetésével, átalakításával, a nukleáris berendezések karbantartásával, a nukleáris anyag felhasználásával, tárolásával, szállításával és a szállítmányok kísérésével összefüggő munkakörökben nem foglalkoztatható az a személy,
a) aki büntetett előéletű,
b) akit a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti állam elleni bűncselekmény (Btk. X. fejezet), emberiség elleni bűncselekmény (Btk. XI. fejezet), személy elleni bűncselekmény [Btk. 166–168. §, 170. § (2)–(6) bek., 171. §, 174. §, 174/A. §, 174/B. §, 174/C. §, 175. §, 175/A. §, 175/B. §, 176. § (2) bek. b) pont és (3)–(4) bek.], nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény [Btk. 197. és 198. §, 207. § (3) bek. b) pont], hivatali bűncselekmény (Btk. XV. fejezet, IV. cím), hivatalos személy elleni bűncselekmények (Btk. XV. fejezet V. cím), embercsempészés (Btk. 218. §), közveszélyokozás [Btk. 259. § (1)–(3) bek.], közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 260. §), terrorcselekmény (Btk. 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 261/A. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (Btk. 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (Btk. 263/B. §), bűnszervezetben részvétel (Btk. 263/C. §), a visszaélés radioaktív anyaggal (Btk. 264. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (Btk. 264/C. §), tiltott állatviadal szervezése (Btk. 266/A. §), állatkínzás (Btk. 266/B. §), garázdaság (Btk. 271. §), önbíráskodás (Btk. 273. §), visszaélés kábítószerrel (Btk. 282–282/C. §), visszaélés kábítószer-prekurzorral (Btk. 283/A. §), számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény (Btk. 300/C. §), számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása (Btk. 300/E. §), pénzhamisítás (Btk. 304. §), pénzhamisítás elősegítése (Btk. 304/A. §), csempészet (Btk. 312. §), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 316–324. §, 326. §, 327. §) vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el elítéltek, és a (4) bekezdésben meghatározott időtartam még nem telt el,
c) akivel szemben szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás van folyamatban, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig.
(4) Nem foglalkoztatható, akivel szemben a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott
a) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki,
aa) öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,
ab) ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkettő évig;
b) szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított öt évig;
c) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett
ca) szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
cb) pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított három évig.
(5) A (3) bekezdésben meghatározott létesítményben, illetve munkakörökben történő foglalkoztatáshoz a rendőrség által kiadott közbiztonsági engedély szükséges. A közbiztonsági engedély kiadására irányuló eljárásban a kérelmező igazolja, hogy a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kizáró okok vele szemben nem állnak fenn, valamint, hogy nem áll a (3) bekezdésben meghatározott munkakörnek megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A rendőrség a közbiztonság védelmének biztosítása céljából a foglalkoztatottakra vonatkozó követelmények fennállását évenként ellenőrzi. Az ellenőrzés során a közbiztonsági feltételek biztosítása céljából a rendőrség a bűntettesek nyilvántartásából, a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából, valamint a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásából jogosult közvetlen hozzáféréssel átvenni és kezelni a (3) és (4) bekezdésben meghatározott feltételekre vonatkozó adatokat, valamint az arra vonatkozó adatokat, hogy az igazolás alanya nem áll a (3) bekezdésben meghatározott munkakörnek megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(6) Ha az ellenőrzés során a rendőrség megállapítja, hogy a foglalkoztatottal szemben kizáró ok áll fenn, az atomenergia alkalmazójának a kizáró ok fennállásának tényére vonatkozó egyidejű tájékoztatása mellett az engedélyt visszavonja. A rendőrség az ellenőrzés alapján indított, az engedély visszavonására irányuló eljárás jogerős befejezéséig kezelheti az (5) bekezdés szerint átvett adatokat.
(7) Külföldi foglalkoztatásakor a (3) és (4) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását a munkavállalónak azon állam irányadó jogszabályai szerint kell igazolnia, melynek állampolgára, illetve hontalan esetében, amely állam területén a lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.”
103. § (1) A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Fmbt.) 6. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Fegyveres biztonsági őr az a magyar állampolgár, illetve külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy lehet, aki tizennyolcadik életévét betöltötte, fegyver viselésére alkalmas, és rendelkezik a szolgálati beosztáshoz előírt képesítési feltételekkel. A fegyveres biztonsági őrség parancsnokának és helyettesének legalább középiskolai végzettséggel kell rendelkeznie.
(3) Nem lehet fegyveres biztonsági őr,
a) aki büntetett előéletű,
b) akit a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti állam elleni bűncselekmény (Btk. X. fejezet), emberiség elleni bűncselekmény (Btk. XI. fejezet), személy elleni bűncselekmény [Btk. 166–168. §, 170. § (2)–(6) bek., 171. §, 174. §, 174/A. §, 174/B. §, 174/C. §, 175. §, 175/A. §, 175/B. §, 176. § (2) bek. b) pont és (3)–(4) bek.], nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény [Btk. 197. és 198. §, 207. § (3) bek. b) pont], hivatali bűncselekmény (Btk. XV. fejezet, IV. cím), hivatalos személy elleni bűncselekmények (Btk. XV. fejezet V. cím), embercsempészés (Btk. 218. §), közveszélyokozás [Btk. 259. § (1)–(3) bek.], közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 260. §), terrorcselekmény (Btk. 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 261/A. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (Btk. 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (Btk. 263/B. §), bűnszervezetben részvétel (Btk. 263/C. §), a visszaélés radioaktív anyaggal (Btk. 264. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (Btk. 264/C. §), garázdaság (Btk. 271. §), önbíráskodás (Btk. 273. §), visszaélés kábítószerrel (Btk. 282–282/C. §), visszaélés kábítószer-prekurzorral (Btk. 283/A. §), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 316–324. §, 326. §, 327. §) vagy szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [Btk. 343. § (2) bek. a) pont és (4)–(5) bek., valamint Btk. 355. § (2) bek. a) pont] alapján vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el elítéltek, és a (4) bekezdésben meghatározott időtartam még nem telt el;
c) aki ellen kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt büntetőeljárás folyik, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig.
(4) Nem lehet fegyveres biztonsági őr, akivel szemben a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott
a) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki,
aa) öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,
ab) ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkettő évig,
b) szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított öt évig,
c) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett
ca) szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
cb) pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított három évig.”
(2) Az Fmbt. 6. §-a a következő (5)–(9) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A jogviszony létesítésekor az alkalmassági feltételeket az érintett igazolja. Ennek során köteles igazolni azt is, hogy nem áll az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység vagy fegyveres szerv hivatásos állományú tagjának foglalkoztatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A fegyveres biztonsági őrszolgálatra való alkalmasság közbiztonsági feltételeit a jogviszony fennállása alatt a rendőrség ellenőrzi.
(6) Az ellenőrzés során a közbiztonsági feltételek biztosítása céljából a rendőrség a bűntettesek nyilvántartásából, a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából, valamint a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásából jogosult közvetlen hozzáféréssel a (3)–(5) bekezdésben meghatározott feltételekre vonatkozó adatokat átvenni és kezelni.
(7) A rendőrség a foglalkoztatási jogviszony fennállása alatt az ellenőrzést évente lefolytatja. Ha az ellenőrzés során a rendőrség megállapítja, hogy a fegyveres biztonsági őrrel szemben közbiztonsági szempontból kizáró ok áll fenn, a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezetnek és az ellenőrzés alá vont fegyveres biztonsági őrnek a kizáró ok fennállásának tényére vonatkozó egyidejű tájékoztatása mellett intézkedik a fegyveres biztonsági őr hatósági szolgálati igazolványának visszavonására.
(8) A rendőrség az ellenőrzés során a (6) bekezdés szerint átvett adatokat
a) az ellenőrzés befejezéséig kezelheti, az ellenőrzést követően az adatokat törli, majd az ellenőrzés irataira az ellenőrzés tényét és időpontját feljegyzi, vagy
b) ha a fegyveres biztonsági őr hatósági szolgálati igazolványának visszavonására eljárást indított, az eljárás jogerős befejezéséig kezelheti.
(9) Ha a fegyveres biztonsági őrrel szemben szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárás indul, a rendőrség a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet vezetőjénél kezdeményezheti a fegyveres biztonsági őr szolgálatellátás alóli ideiglenes – a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tartó – felfüggesztését.”
104. § (1) A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) 5. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Vállalkozás keretében személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységet nem gyakorolhat az az egyéni vállalkozó, aki vagy az a vállalkozás, amelynek vezető tisztségviselője büntetett előéletű vagy az e törvényben meghatározott, a tevékenység gyakorlását kizáró rendelkezés hatálya alatt áll, továbbá az a jogi személy vállalkozás, amelyet jogerős ítélet a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvényben foglaltak szerint a személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói tevékenység gyakorlásától eltiltott.”
(2) Az Szmtv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) Személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység (ideértve a magánnyomozói tevékenység szervezését és irányítását is) – ha e törvény kivételt nem tesz – személyre szóló, a rendőrség által kiadott hatósági igazolvány (a továbbiakban: igazolvány) birtokában végezhető.
(2) Igazolványt – kérelmére – az a magyar állampolgár, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy kaphat, aki nagykorú, cselekvőképes, külön jogszabályban meghatározott vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel, továbbá a magánnyomozó tevékenység végzéséhez legalább középiskolai végzettséggel rendelkezik. Az igazolvány kiadását meg kell tagadni, ha a kérelmező a tevékenység gyakorlását kizáró rendelkezés hatálya alatt áll. A tevékenység gyakorlásának feltételeit, továbbá azt, hogy a kérelmező nem áll-e az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység vagy fegyveres szerv hivatásos állományú tagjának foglalkoztatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, az igazolvány kiadására és meghosszabbítására irányuló eljárásban a kérelmező igazolja.
(3) Személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységet nem végezhet:
a) aki büntetett előéletű,
b) akit a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti állam elleni bűncselekmény (Btk. X. fejezet), emberiség elleni bűncselekmény (Btk. XI. fejezet), személy elleni bűncselekmény [Btk. 166–168. §, 170. § (2)–(6) bek., 171. §, 174. §, 174/A. §, 174/B. §, 174/C. §, 175. §, 175/A. §, 175/B. §, 176. § (2) bek. b) pont és (3)–(4) bek.], nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény [Btk. 197. és 198. §, 207. § (3) bek. b) pont], hivatali bűncselekmény (Btk. XV. fejezet, IV. cím), hivatalos személy elleni bűncselekmények (Btk. XV. fejezet V. cím), embercsempészés (Btk. 218. §), közveszélyokozás [Btk. 259. § (1)–(3) bek.], közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 260. §), terrorcselekmény (Btk. 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 261/A. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (Btk. 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (Btk. 263/B. §), bűnszervezetben részvétel (Btk. 263/C. §), a visszaélés radioaktív anyaggal (Btk. 264. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (Btk. 264/C. §), tiltott állatviadal szervezése (Btk. 266/A. §), állatkínzás (Btk. 266/B. §), garázdaság (Btk. 271. §), önbíráskodás (Btk. 273. §), visszaélés kábítószerrel (Btk. 282–282/C. §), visszaélés kábítószer-prekurzorral (Btk. 283/A. §), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 316–324. §, 326. §, 327. §) vagy szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [Btk. 343. § (2) bek. a) pont és (4)–(5) bek., valamint Btk. 355. § (2) bek. a) pont] alapján, vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el elítéltek, és a (4) bekezdésben meghatározott időtartam még nem telt el;
c) aki ellen kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt büntetőeljárás folyik, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig.
(4) Személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységet nem végezhet, akivel szemben a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott
a) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki,
aa) öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,
ab) ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkettő évig;
b) szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított öt évig;
c) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett
ca) szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
cb) pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított három évig.”
(3) Az Szmtv. 8. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A rendőrség a hatósági ellenőrzéskor 6. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott feltételek fennállását vizsgálja. Az ellenőrzés során a közbiztonsági feltételek fennállásának ellenőrzése céljából a rendőrség a bűntettesek nyilvántartásából, a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából, valamint a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásából jogosult közvetlen adathozzáférés útján a 6. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott feltételekre vonatkozó adatokat közvetlen hozzáféréssel átvenni, és azokat az ellenőrzés befejezéséig kezelni. Ha a hatósági ellenőrzés során a rendőrség a tevékenység gyakorlását kizáró okot tár fel és az igazolvány visszavonására eljárást indít, az átvett adatokat az eljárás jogerős befejezéséig kezelheti.
(4) A rendőrség a hatósági ellenőrzést évenként lefolytatja. Ha az ellenőrzés során a rendőrség megállapítja, hogy a tevékenység gyakorlását kizáró feltétel áll fenn, a működési engedélyt, illetve az igazolványt visszavonja.”
(4) Az Szmtv. 11. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az igazolványt a rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül határozattal bevonja, ha]
„c) az igazolvány birtokosa ellen kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény elkövetése miatt indult büntetőeljárás.”
105. § (1) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 100. § (3) bekezdés a) pontjában a „büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvényben” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényben” szöveg, valamint a „bűnügyi nyilvántartás (a bűntettesek, a kényszerintézkedés alatt állók, a büntetőeljárás alatt állók, a daktiloszkópiai és fénykép, valamint a DNS-profilok nyilvántartása)” szövegrész helyébe a „külön törvény szerinti bűnügyi nyilvántartási rendszerből és a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásából” szöveg lép.
(2) A Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény 35. § (3) bekezdésében az „a bűnügyi nyilvántartásból” szövegrész helyébe az „a külön törvény szerinti bűnügyi nyilvántartási rendszerből és a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásából” szöveg lép.
(3) Az Ltv. 67. § (9) bekezdésében az „a (8) bekezdésben” szövegrész helyébe az „a (7) és (8) bekezdésben” szöveg lép.
106. § (1) Hatályát veszti
a) a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény;
b) a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 8. § (4) bekezdése.
(2) A 100–105. §, valamint e § (1) és (2) bekezdése e törvény hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
(3) A 99. §, valamint ez a bekezdés 2009. augusztus 1-jén hatályát veszti.
| A formanyomtatvány helyes kitöltéséhez a tagállamoknak figyelembe kell venniük a kitöltési útmutatót. | |
| a) A megkereső tagállamra vonatkozó adatok: | |
| Tagállam: | |
| Központi hatóság(ok): | |
| Kapcsolattartó: | |
| Telefon (előhívószámmal): | |
| Fax (előhívószámmal): | |
| E-mail cím: | |
| Levelezési cím: | |
| Ügyiratszám (amennyiben ismert): | |
| b) A kérelemben megjelölt személy személyazonosságára vonatkozó információk*: | |
| Teljes név (valamennyi vezetéknév és utónév): | |
| Előző nevek: | |
| Esetleges álnevek és/vagy felvett nevek: | |
| Nem: F □ N □ | |
| Állampolgárság: | |
| Születési idő (számmal: éééé/hh/nn): | |
| Születési hely (város és állam): | |
| Apja neve: | |
| Anyja neve: | |
| Lakóhely vagy ismert lakcím: | |
| Személyazonosító szám vagy a személyt azonosító dokumentum típusa és száma: | |
| Ujjlenyomat: | |
| A személyazonosságra vonatkozó egyéb adat, amennyiben rendelkezésre áll: | |
| * A személy azonosításának megkönnyítésére minél több információt meg kell adni. | |
| c) A megkeresés célja: | |
| Kérjük, jelölje meg a megfelelő négyzetet | |
| 1. □ büntetőeljárás (kérjük, nevezze meg azt a hatóságot, amely előtt az eljárás folyamatban van, és – amennyiben rendelkezésre áll – az ügyszámot) ............................................................................................................................................................................... | |
| ............................................................................................................................................................................................................... | |
| 2. □ büntetőeljárás keretén kívüli megkeresés (kérjük, a megfelelő négyzet megjelölésével nevezze meg azt a hatóságot, amely előtt az eljárás folyamatban van, és – amennyiben rendelkezésre áll – az ügyszámot) | |
| (i) □ igazságügyi hatóságtól származó megkeresés ............................................................................................................................... | |
| ................................................................................................................................................................................................................ | |
| (ii) □ illetékes közigazgatási hatóságtól származó megkeresés ............................................................................................................. | |
| ................................................................................................................................................................................................................ | |
| (iii) □ az érintett személynek a bűnügyi nyilvántartásban rá vonatkozóan szereplő információkra irányuló kérelme ......................... | |
| ................................................................................................................................................................................................................ | |
| Az információ iránti megkeresés célja: | |
| Megkereső hatóság: | |
| □ Az érintett személy nem járult hozzá ahhoz, hogy az információt kiadják (amennyiben az érintett személytől a megkereső tagállam jogának megfelelően ilyen hozzájárulást kértek). | |
| Kapcsolattartó, amennyiben további információkra van szükség: | |
| Név: | |
| Telefonszám: | |
| E-mail cím: | |
| Egyéb információ (például a kérelem sürgőssége): |
| Az érintett személlyel kapcsolatos információk | |
| Kérjük, jelölje meg a megfelelő négyzetet | |
| Alulírott hatóság megerősíti, hogy: | |
| □ nem áll rendelkezésre ítéletre vonatkozó információ az érintett személy bűnügyi nyilvántartásában; | |
| □ rendelkezésre áll információ az érintett személy bűnügyi nyilvántartásába bejegyzett ítélet(ek)ről; az ítéletek jegyzéke e válasz mellékletét képezi; | |
| □ rendelkezésre áll(nak) az érintett személy bűnügyi nyilvántartásába felvett egyéb információ(k); ezen információ(ka)t csatolták (nem kötelező); | |
| □ rendelkezésre áll információ az érintett személy bűnügyi nyilvántartásába bejegyzett ítéletről, de az ítélethozatal szerinti tagállam tájékoztatása szerint az ítéletre vonatkozó információt kizárólag büntetőeljárás céljára | |
| □ lehet továbbítani. További információra vonatkozó kérelem közvetlenül .........-nak/-nek küldendő (kérjük, nevezze meg az ítélethozatal szerinti tagállamot); | |
| □ a megkeresés a megkeresett tagállam joga alapján a büntetőeljárástól eltérő semmilyen egyéb cél érdekében nem teljesíthető. | |
| Kapcsolattartó, amennyiben további információkra van szükség: | |
| Név: | |
| Telefonszám: | |
| E-mail cím: | |
| Egyéb információ (büntetőeljárás keretén kívüli megkeresésekkel kapcsolatban az adatok felhasználására vonatkozó korlátozások): | |
| Kérjük, jelezze a válaszadó formanyomtatványhoz csatolt oldalak számát: | |
| Kelt | |
| .................................................................-án/-én | |
| Aláírás és (adott esetben) hivatalos pecsét: | |
| Név és beosztás/szervezet: |
Kérjük, adott esetben csatolja az ítéletek jegyzékét, és a teljes dokumentumcsomagot küldje el a megkereső tagállamnak. A formanyomtatványt és az ítéletek jegyzékét nem szükséges lefordítani a megkereső tagállam nyelvére.
