(2) A közjegyző eljárása – mint polgári nemperes eljárás – a bíróság eljárásával azonos hatályú. A közjegyző által hozott határozat a helyi bíróság határozatával azonos hatályú.
(3) A végrehajtás elrendelésért a közjegyzőnek díjat kell fizetni, melynek mértéke
a) végrehajtás elrendelése esetén az ügyérték 1%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 150 000 forint;
b) biztosítási intézkedés elrendelése esetén az ügyérték 1%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 30 000 forint;
c) ha az ügyérték nem állapítható meg, 5000 Ft.
(4) Az ügyérték a végrehajtandó követelésnek az eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított értéke. Az ügyérték megállapításánál a Pp. 24. §-át megfelelően alkalmazni kell. A díjat a végrehajtást kérő előlegezi és az adós viseli; azt végrehajtási költségként kell behajtani. A fizetési meghagyás végrehajtásának elrendeléséért járó díjról külön törvény rendelkezik.
(5) A végrehajtás (biztosítási intézkedés) elrendeléséért további munkadíj, költségtérítés és illeték – ide nem értve a jogorvoslati eljárás illetékét – nem számítható fel.
31/F. § A 6. § (3) bekezdésében és a 7. § (5) bekezdésében meghatározott megkereséseket a közjegyző elektronikus úton küldi meg a megkeresett szervnek, amely azt elektronikus adatközléssel teljesíti.”
(11) A Vht. 103. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatát, valamint a lefoglalt forgalmi engedélyt és törzskönyvet megküldi a gépjármű-tulajdonos lakcíme vagy székhelye (ennek hiányában telephelye) szerint, külföldi lakóhellyel (székhellyel vagy telephellyel) rendelkező tulajdonos esetében pedig az üzembentartó lakcíme vagy székhelye (ennek hiányában telephelye) szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak. Ha az illetékes hatóság nem állapítható meg, az okmányokat a gépjárművet nyilvántartó hatóságnak kell megküldeni. Ha a forgalmi engedély vagy a törzskönyv lefoglalása meghiúsult, a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatának megküldésével egyidejűleg felhívja a közlekedési igazgatási hatóságot, hogy a gépjárművet vonja ki a forgalomból; a hatóság köteles e felhívásnak haladéktalanul eleget tenni.”
(12) A Vht. 103. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A végrehajtó a járműnyilvántartásból a következő adatokat igényelheti:
a) a járműtulajdonos személyazonosító adatai, lakóhelye, tartózkodási helye, egyéni vállalkozó székhelye, külföldi esetében állampolgársága is,
b) jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező járműtulajdonos szervezet megnevezése, székhelyének és telephelyének címe, cégjegyzék-, illetve nyilvántartási száma,
c) a jármű
ca) hatósági jelzése, alvázszáma és műszaki adatai (a jármű fajtája, gyártmánya, típusa, gyártási éve, színe és az első magyarországi forgalomba helyezés időpontja),
cb) tulajdonoshoz kötött forgalmazási korlátozásra vonatkozó adatok, ideértve az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására elrendelt zárlatra vonatkozó adatokat is,
d) a járműokmányok okmányazonosító jelére, kiadására, érvényességére, cseréjére és visszavonására vonatkozó adatok,
e) a jármű korábbi tulajdonosának (átruházójának) tulajdonjog-változáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettsége teljesítésének ténye és időpontja.”
(13) A Vht. 224. §-át követően a következő alcímmel és 224/A. §-sal egészül ki:
„A közjegyző által elrendelt végrehajtás során igénybe vehető jogorvoslatokra vonatkozó különös rendelkezések
224/A. § Ha a bírósági végrehajtás elrendelése a közjegyző hatáskörébe tartozik, e rész rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a végrehajtást elrendelő bíróságon a közjegyzőt, a végrehajtást elrendelő bíróság által hozott határozat alatt a közjegyző által hozott határozatot kell érteni;
b) a közjegyző határozata elleni fellebbezést a közjegyző székhelye szerint illetékes megyei bíróság bírálja el.”
(14) A Vht. 225. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A végrehajtás elrendelését és foganatosítását – e törvényben megállapított szabályok szerint – a bíróság, illetve a közjegyző, továbbá e törvényben meghatározott más szervek és személyek, így különösen a következők végzik:”
(15) A Vht. 225. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A végrehajtást elrendelő közjegyzőnek azt a közjegyzőt kell tekinteni, aki a végrehajtható okirat kiállítására jogosult.”
(16) A Vht. 250. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[A kamara ellátja a következő feladatokat is:]
„g) működteti a végrehajtási ügyek végrehajtók közötti elosztására és a végrehajtható okiratok, valamint a kézbesítendő okiratok végrehajtóknak történő megküldésére szolgáló informatikai alkalmazást.”
66. § A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2008. évi XXX. törvény (a továbbiakban: XII. Ppn.) 63. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) E törvény 2. §-a 2009. július 1-jén lép hatályba. E törvény 45. §-ának a Pp. 314. §-ának (3), 315. §-ának (4) és 317. §-ának (2) bekezdését megállapító rendelkezése nem lép hatályba.”
67. § A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bíróság az ügyben a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül határoz. A megyei bíróság a jogszabálysértő határozatot hatályon kívül helyezi és szükség esetén új eljárás lefolytatását rendeli el.”
68. § Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bíróság az ügyben a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül végzéssel határoz. A bíróság a jogszabálysértő határozatot hatályon kívül helyezi és szükség esetén új eljárás lefolytatását rendeli el.”
69. § A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A perben a jogi képviselet kötelező.”
70. § (1) Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kjnp.) 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha
a) a területi kamara vagy az országos kamara elnökének döntése szerint a kizárási ok nem áll fenn, vagy
b) a kizárási okot nem a közjegyző jelentette be, és a kizárásához a közjegyző nem járult hozzá,
a kizárásról a Pp. szabályainak megfelelő alkalmazásával az érintett közjegyző székhelye szerint illetékes helyi bíróság nemperes eljárásban határoz.”
(2) A Kjnp. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) Nincs helye az eljárásban bizonyításnak, ha
a) elvégzéséhez személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés foganatosítása lenne szükséges;
b) lefolytatása a kérelmezőtől eltérő személy számára orvosszakértői vizsgálat vagy más, személyi szabadságát korlátozó, illetve testi épségének sérelmével járó vizsgálat tűrését tenné szükségessé, és a kérelmező nem rendelkezik e személy arra irányuló – közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt – nyilatkozatával, hogy vállalta e kötelezettség teljesítését;
c) lefolytatásához a kérelmezőtől eltérő személy jogszabályon alapuló hozzájárulása szükséges, és ezzel a – közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt – hozzájárulással a kérelmező nem rendelkezik;
d) lefolytatásához a kérelmezőtől eltérő személy birtokában lévő okirat vagy dolog (a továbbiakban: szemletárgy) megfigyelése, vizsgálata szükséges, és a kérelmező nem rendelkezik a szemletárgy birtokosának arra irányuló – közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt – nyilatkozatával, hogy vállalta a szemletárgy felmutatását, megfigyelésének, vizsgálatának lehetővé tételét.
(2) A közjegyző kérelemre felhívhatja a kérelmezőtől eltérő személyt az (1) bekezdés b)–d) pontjában foglalt nyilatkozat megtételére.
(3) Ha a kérelmezőtől eltérő személy az (1) bekezdés b)–d) pontja szerinti nyilatkozatot nem tette meg, vagy a közjegyző felhívására nem nyilatkozott, vagy a nyilatkozat beszerzését a közjegyző eredménytelenül kísérelte meg, és az eljárás más módon nem folytatható le, a közjegyző a bizonyítás lefolytatására irányuló kérelmet elutasítja.
(4) Ha a bizonyítás lefolytatásához elegendő a szemletárgynak a közjegyző előtti felmutatása, a közjegyző az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott hozzájárulás hiányában is maga elé idézheti a szemletárgy birtokosát, ebben az esetben azonban az idézésre meg nem jelenő, vagy engedély nélkül eltávozó szemletárgy birtokosával szemben kényszerintézkedés foganatosításának nincs helye, és úgy kell eljárni, mintha a szemletárgy birtokosa a hozzájárulását kifejezetten megtagadta volna.”
(3) A Kjnp. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) A közjegyző az eljárást megszünteti akkor is, ha
a) a bizonyítást nem lehetett lefolytatni,
b) a kérelmezőtől eltérő személy a kötelezettségvállaló nyilatkozata ellenére utóbb a bizonyítás lefolytatásával kapcsolatos kötelezettségét nem teljesíti, vagy
c) a kérelmezőtől eltérő személy a bizonyítás lefolytatásához adott hozzájárulását visszavonta,
és e nélkül az eljárás eredményes lefolytatása nem lehetséges.
(2) A közjegyző az eljárást megszünteti akkor is, ha a kérelmező a 7. § szerinti előlegezési kötelezettségét az eljárás folyamán mulasztja el, vagy a közjegyzőnek kérelmet már a 7. § (3) bekezdése szerint el kellett volna utasítania.”
(4) A Kjnp. 12. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a közjegyző az eljárás során pénzt vesz át, annak kezelésére a bizalmi őrzés szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy ezen pénzösszegeket azonos számlán kezeli, és a pénzösszeg után annak átadója, illetve átvevője kamatra, a közjegyző pedig a pénzösszeg kezelésével járó költségekre nem tarthat igényt.
(3) Ha a fél a bizonyítási eljárás költségeinek fedezésére előreláthatóan szükséges összeget helyezi bizalmi őrzésbe, annak kifizetésére – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a Pp. szabályait kell alkalmazni.”
(5) A Kjnp. 17. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Előzetes bizonyításnak van helye]
„a) a Pp. 207. §-ában szabályozott esetekben, továbbá akkor”
(6) A Kjnp. 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az előzetes bizonyítás eredményes lefolytatásához igazságügyi szakértő kirendelése szükséges, a 24–27/A. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy amennyiben az eljárásban ellenfél is részt vesz, a 27. § (3) és (4) bekezdésében, valamint a 27/A. §-ban a kérelmező alatt az ellenfelet is érteni kell.”
(7) A Kjnp. 19. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Az előzetes bizonyítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell a következőket is:]
„d) a 17. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben az ellenfél nevét és lakóhelyét (székhelyét), ha pedig az ellenfél ismeretlen, ennek okát.”
(8) A Kjnp. 19. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 17. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben az ellenfélnek a 9. § (1) bekezdésének c) és d) pontjában meghatározott nyilatkozatára a bizonyítás lefolytatásához nincs szükség; ha pedig a kérelmező arra hivatkozik, hogy az ellenfél ismeretlen, ezt valószínűsítenie kell.
(4) A kérelmező által megjelölt ellenfelet az előzetes bizonyítás elrendelése tárgyában nem kell meghallgatni, ha a kérelmező valószínűsíti, hogy a meghallgatás az előzetes bizonyítás eredményes lefolytatását veszélyeztetné. Ha a közjegyző az ellenfél meghallgatását mellőzi, határozatát az ellenféllel csak az előzetes bizonyítás elrendelése esetében, és legkésőbb az előzetes bizonyítás foganatosításának a megkezdésekor kell közölnie; ha a közlés akadályba ütközik, ez az előzetes bizonyítás foganatosítását nem akadályozza.”
(9) A Kjnp. 23. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a § számozása (1) bekezdésre változik:
„(2) Az igazságügyi szakértő kirendelése iránti kérelemben ellenfelet megjelölni nem kell.”
(10) A Kjnp. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § A közjegyző a 7. § megfelelő alkalmazásával felhívja a kérelmezőt, hogy a szakértői díj fedezésére előreláthatólag szükséges összeget helyezze bizalmi őrzésbe. Ha a kérelmező a felhívásnak nem tesz eleget, a közjegyző a 7. § (3) bekezdése, valamint a 11. § (2) bekezdése megfelelő alkalmazásával a kérelmet elutasítja, illetve az eljárást megszünteti.”
(11) A Kjnp. a 27. §-t követően a következő 27/A. §-sal egészül ki:
„27/A. § A közjegyző a szakértői véleményt a kérelmezőn kívül kizárólag bíróság, ügyészség, közjegyző, bírósági végrehajtó, nyomozó hatóság vagy közigazgatási hatóság megkeresésére küldheti meg, ha a megkereső törvényi rendelkezés megjelölésével igazolja, hogy törvény az ügy elbírálásához, továbbá jogosultság, illetve kötelezettség fennállásának ellenőrzéséhez feljogosította az adat kezelésére és megjelölte annak az eljárásának az ügyszámát és tárgyát, amelyben az igényelt adatok megismerésére törvény alapján jogosult. Ezek a szabályok alkalmazandók a szakértői véleménybe való betekintés engedélyezésére is.”
(12) A Kjnp. 32. §-a a következő új c) ponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi c) és d) pont számozása d) és e) pontra változik:
[A közjegyző a kérelmet a hirdetmény közzététele nélkül elutasítja, ha]
„c) a kérelem nem tartalmazza a semmissé nyilvánítani kért értékpapírnak az egyedi azonosításra alkalmas megjelöléséhez szükséges adatait,”
(13) A Kjnp. 34. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A közjegyző értékpapírt semmissé nyilvánító jogerős végzésének ugyanaz a hatálya, mint a jogerős ítéletnek.”
(14) A Kjnp. 36/F. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az eljárásban bizonyításnak nincs helye.”
71. § (1) E törvény 11. § (3) bekezdésében a „jogi személy fél” szövegrész helyébe a „vállalkozás” szöveg, 24. §-a (1) bekezdésének g) pontjában a „[(3) bekezdés]” szövegrész helyébe a „[(3) és (4) bekezdés]” szöveg lép.
(2) E törvény 24. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a meghagyást a kötelezettnek halála miatt vagy azért nem lehet kézbesíteni, mert a kötelezett a bejelentett címen ismeretlen, vagy onnan ismeretlen helyre költözött, a közjegyző elektronikus úton megkeresi a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet (e §-ban a továbbiakban: nyilvántartás) a kötelezett idézési címének magállapítása érdekében.
(3) Ha a jogosult megjelölte a kérelemben a kötelezett személyazonosító adatait, a közjegyző a nyilvántartásból lekérdezi a kötelezett lakóhelyét; ha ez eltér a kérelemben szereplő idézési címtől, a fizetési meghagyást erre a címre kézbesíti. Minden más esetben (a kötelezett nem szerepel a nyilvántartásban, a jogosult által megjelölt cím szerepel a nyilvántartásban, a megjelölt adatokkal több cím szerepel a nyilvántartásban), erről értesíti a jogosultat és felhívja, hogy a kézbesítéshez szükséges adatokat harminc napon belül jelentse be. Ha a jogosult az adatokat bejelenti, a kézbesítést ismételten meg kell kísérelni; ha az ismét sikertelen, a kérelmet az (1) bekezdés g) pontja alapján el kell utasítani. Ha az adatokat a jogosult nem, vagy hiányosan jelenti be, a kérelmet az (1) bekezdés l) pontja alapján kell elutasítani.
(4) Ha a kérelemben nem szerepelnek a kötelezett személyazonosító adatai, a közjegyző ellenőrzi, hogy a nyilvántartásban a kötelezett a jogosult által megadott adatokkal szerepel-e (név, idézési cím). Adategyezés esetén a közjegyző felhívja a jogosultat, hogy a kézbesítéshez szükséges adatokat harminc napon belül jelentse be. Ha a jogosult az adatokat bejelenti, a kézbesítést ismételten meg kell kísérelni; ha az ismét sikertelen, a kérelmet az (1) bekezdés g) pontja alapján el kell utasítani. Ha az adatokat a jogosult nem, vagy hiányosan jelenti be, a kérelmet az (1) bekezdés l) pontja alapján kell elutasítani.”
(3) E törvény 54. § (2) bekezdésében a „jogi személy fél” szövegrész helyébe a „vállalkozás” szöveg lép.
72. § (1) A Kjtv.
a) 24. § (2) és (3) bekezdésében a „területi kamara” szövegrész helyébe „közjegyzői levéltár” szöveg;
b) 24. § (4) bekezdésében „a területi kamara erre kijelölt tagja” szövegrész helyébe „a közjegyzői levéltár alkalmazottja” szöveg;
c) 112. § (1) bekezdésében a „bíróság” szövegrész helyébe a „közjegyző” szöveg;
d) 157. §-ában „a Fővárosi Bíróságtól” szövegrész helyébe a „megyei bíróságtól (Fővárosi Bíróságtól)” szöveg;
e) 166. § (1) bekezdés b) pontjában a „2010. január 1-jét követően jogerősen befejezett” szövegrész helyébe a „2009. január 1-jét követően érkezett” szöveg;
f) 166. § (1) bekezdés c) pontjában a „2008. január 1-jét követően” szövegrész helyébe a „2004. július 1-jét követően” szöveg;
g) 167. § (2) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke” szöveg;
h) 171. § (1) és (2) bekezdésében a „területi elnökség” szövegrész helyébe „közjegyzői levéltár” szövegrész
lép.
(2) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/J. § (3) bekezdésében „a Fővárosi Bíróságtól” szövegrész helyébe „a megyei bíróságtól (Fővárosi Bíróságtól)” szöveg lép.
(3) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 23/D. § (4) bekezdésében „a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességgel,” szövegrész helyébe „a bíróság” szöveg lép.
(4) Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 9/B. § (2) bekezdésének c) pontjában „a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességgel,” szövegrész helyébe „a bíróság” szöveg lép.
(5) A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény 5. § (7) bekezdésében „a Fővárosi Bíróságtól” szövegrész helyébe „a bíróságtól” szöveg lép.
(6) Az Itv.
a) 39. § (3) bekezdés a) pontjában a „250 000 forint” szövegrész helyébe a „350 000 forint” szöveg, a „125 000 forint” szövegrész helyett „200 000 forint” szöveg,
b) 39. § (3) bekezdés b) pontjában a „350 000 forint” szövegrész helyébe a „450 000 forint” szöveg, a „175 000 forint” szövegrész helyébe a „250 000 forint”, a „200 000 forint” szövegrész helyébe a „300 000 forint” szöveg, a „120 000 forint” szövegrész helyébe a „170 000 forint” szöveg,
c) 39. § (3) bekezdés c) pontjában a „400 000 forint” szövegrész helyébe a „600 000 forint” szöveg,
d) a 42. § (1) bekezdés a) pontjában a „7000 forint” szövegrész helyébe a „10 000 forint” szöveg,
e) 42. § (1) bekezdés e) pontjában a „3000 forint” szövegrész helyébe az „5000 forint” szöveg, a „150 000 forint” szövegrész helyébe a „200 000 forint” szöveg,
f) 42. § (1) bekezdés f) pontjában a „3000 forint” szövegrész helyébe az „5000 forint” szöveg,
g) 42. § (1) bekezdés g) pontjában a „3000 forint” szövegrész helyébe az „5000 forint” szöveg, a „15 000 forint” szövegrész helyébe a „18 000 forint” szöveg,
h) 42. § (1) bekezdés h) pontjában a „3000 forint” szövegrész helyébe az „5000 forint” szöveg,
i) 46. § (1) bekezdésében a „7000 forint” szövegrész helyébe a „10 000 forint” szöveg,
j) 47. § (1) bekezdésében az „5000 forint” szövegrész helyébe a „7000 forint” szöveg,
k) 47. § (2) bekezdésében a „7000 forint” szövegrész helyébe a „10 000 forint” szöveg,
l) 48. §-ában az „5000 forint” szövegrész helyébe „8000 forint” szöveg
lép.
(7) A Vht. 103. § (3) bekezdésben a „gépjárművek nyilvántartásában” szövegrész helyébe a „járműnyilvántartásban” szöveg, 103. § (4) bekezdésben a „külön jogszabály szerint erre hatáskörrel rendelkező szerv” szövegrész helyébe a „közlekedési igazgatási hatóság” szöveg lép.
(8) A Kjnp.
a) 4. § (4) bekezdésében „az ügyintézés helye” szövegrész helyébe „a központi ügyintézés helye” szöveg,
b) 7. § (1) bekezdésében a „költségtérítését előlegként fizesse meg” szövegrész helyébe „a költségtérítését, valamint a bizonyítási eljárás költségeinek fedezésére előreláthatóan szükséges összeget előlegként fizesse meg” szöveg,
c) 21. § (3) bekezdésében az „eljárásban bizonyításnak” szövegrész helyébe az „eljárásban – a szakértő kirendelése tárgyában – bizonyításnak” szöveg, 21. § (4) bekezdésében a „harmadik személynek a 9. § (1) bekezdésének b) vagy c) pontja szerinti nyilatkozata” szövegrész helyébe az „a kérelmezőtől eltérő személynek a 9. § (1) bekezdésének b)–d) pontja szerinti nyilatkozata” szöveg,
d) 25. § (2) bekezdésében a „kérelmező” szövegrész helyébe a „fél” szöveg,
e) 27. § (2) bekezdésében „a szakértő költségeit” szövegrész helyébe „az (1) bekezdés szerinti végzéssel megállapított összeget” szöveg,
f) 31. § (2) bekezdés b) pontjában a „mutassa be a közjegyzőnél” szövegrész helyébe a „mutassa be a közjegyzőnél, vagy az értékpapír hollétére vonatkozó adatot jelentse be a közjegyzőnek” szöveg, 31. § (5) bekezdésében „az egyéb érdekeltet” szövegrész helyébe „az eljárásban fellépett egyéb érdekeltet” szöveg,
g) 34. § (1) bekezdésében az „az értékpapírt bemutatják” szövegrész helyébe az „az értékpapírt bemutatják, vagy a magát az értékpapír birtokosaként megjelölő személy az értékpapír hollétére vonatkozó adatot jelent be” szöveg
lép.
73. § Hatályát veszti:
a) a Pp. 99. §-a (4) bekezdése első és harmadik mondatában a „(fizetési meghagyás)” szövegrész,
b) a Pp. 270. §-a (3) bekezdésében a „(fizetési meghagyás)” szövegrész,
c) az Itv. 42. §-a (1) bekezdésének d) pontja,
d) a Vht. 21. §-a, 22. §-ának c) pontja, 22. §-ának d) pontjában a „közokiratot és” szövegrész,
e) a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 24. § (2) bekezdésének c) pontjában a „bírósági” szövegrész,
f) a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 4. § (2) bekezdés i) pontjában a „bírósági” szövegrész,
g) a Kjtv. 167. § (3) és (4) bekezdése.
74. § Nem lép hatályba a Pp.-nek a XII. Ppn. 45. §-ával megállapított 314. §-ának (3) bekezdése, 315. §-ának (4) bekezdése és 317. §-ának (2) bekezdése.
75. § E törvény 59. §-a és 62. §-ának (3) bekezdése az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló 2006. december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását szolgálja.
