(3) A 77. § szerint végzett felmérés jóváhagyásakor a környezetvédelmi hatóság egyszerűsített határozatot hoz, vagy az (1) bekezdés b) és c) pontja rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával jár el.”

(7) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 85. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„85. § A környezetre súlyos veszélyt jelentő anyagok és termékek előállítása, behozatala, forgalmazása, technológiák alkalmazása a minősítésen túl csak a Kormány rendeletében meghatározottak szerinti hatósági engedéllyel végezhető.”

(8) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 91. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a környezetvédelmi hatóság eljárásában környezetvédelmi, természetvédelmi vagy tájvédelmi szakkérdésben szakértő kirendelése szükséges, a 92. § szerinti szakértőt kell kirendelni.”

(9) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 92. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„92. § (1) Környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységet az végezhet, akinek tevékenységét a (2) bekezdésben meghatározott hatóság engedélyezte. Ha jogszabály környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy az ilyen szakértő igénybevételéhez külön jogkövetkezményt állapít meg, szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki rendelkezik a (2) bekezdés szerinti engedéllyel.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatására jogosító engedélyt

a) természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenység esetében a környezetvédelmi hatóság,

b) környezetvédelmi szakértői tevékenység esetében a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamara (a továbbiakban: kamara)

adja ki.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatását a környezetvédelmi hatóság, illetve a kamara annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A kérelem - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a kérelmező természetes személyazonosító adatait, értesítési címét, szakirányú végzettségét és a kérelmezett szakértői szakterületet, illetve részszakterületet.

(4) A (2) bekezdés szerinti hatóság a szakértői tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, értesítési címét, szakirányú végzettségét és szakértői szakterületét, illetve részszakterületét. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.”

(10) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdése a következő 30. ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg]

„30. a környezetre súlyos veszélyt jelentő anyagok és termékek minősítésének részletes szabályait.”

102. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 12. § (8) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított” szöveg, a „közigazgatási szerződést” szövegrész helyébe a „hatósági szerződést” szöveg, 64/A. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában a „személyi” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító” szöveg, 64/A. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában az „, illetve székhely településazonosító törzsszámmal, illetve telephelyei településazonosító törzsszámmal,” szövegrész helyébe a „;” szöveg, 64/A. § (5) bekezdésében a „személyazonosító” szövegrész helyébe a „személyes” szöveg, 67. § (3) bekezdésében az „a külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „kormányrendeletben” szöveg, 67. § (6) bekezdésében a „45 napon” szövegrész helyébe a „33 munkanapon” szöveg, az „a határidő 60 nap” szövegrész helyébe az „az ügyintézési határidő 45 munkanap” szöveg, az „Amennyiben országhatáron átterjedő jelentős hatás valószínűsíthető, a felügyelőség az eljárást egy alkalommal legfeljebb 60 napra felfüggesztheti a külön jogszabály szerinti nemzetközi kötelezettség teljesítése érdekében” szövegrész helyébe az „Országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatással kapcsolatos, jogszabályban meghatározott nemzetközi eljárás időtartama az ügyintézési határidőbe nem számít be” szöveg, 90. § (2) bekezdésében a „valamint jogszerű használója” szövegrész helyébe a „jogszerű használója és az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték,” szöveg, 90. § (3) bekezdésében a „mellékletét” szövegrész helyébe a „mellékletét egy példányban” szöveg, 91. § (1) bekezdésében a „kilencven nap” szövegrész helyébe a „három hónap” szöveg, 97. § (1) bekezdésében a „kapcsolatos” szövegrész helyébe a „kapcsolatos nem hatósági” szöveg, 98. § (2) bekezdésében a „joga” szövegrész helyébe a „joga továbbá” szöveg, 110. § (7) bekezdés 5. pontjában a „, minősítése és engedélyezése részletes szabályait” szövegrész helyébe a „részletes feltételeit és az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, továbbá az engedéllyel rendelkezők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá az ilyen tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket” szöveg, 110. § (7) bekezdés 19. pontjában a „szabályait” szövegrész helyébe a „szabályait és az előzetes vizsgálati eljárás iránti kérelem tartalmi elemeit” szöveg, 110. § (7) bekezdés 20. pontjában a „szakterületeket és a szakértői jogosultság szabályait” szövegrész helyébe a „tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői szakterületeket és részszakterületeket, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket” szöveg lép.

103. § Hatályát veszti a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 12. § (8) bekezdésében az „és szolgáltatás” szövegrész, 64. § (2) bekezdése, 64/A. § (1) bekezdés b) pontjában az „, így különösen szakértői” szövegrész, 64/A. § (2) bekezdés a) pontjában az „, illetve egyéni vállalkozó” szövegrész, 64/A. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában a „(név, születési név, anyja neve, születési hely, születés éve, hónapja és napja)” szövegrész, 64/A. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontja, 67. § (2) bekezdésében az „, illetve más hatósági” szövegrész, 67. § (4) bekezdése, 71. § (2) bekezdése, 73. § (2) bekezdés b) pontjában a „Ha a tevékenység gyakorlója nem azonos az ingatlan tulajdonosával, akkor a hatóság az eljárás megkezdéséről az ingatlan tulajdonosát egyidejűleg értesíti.” szövegrész, 76. § (1) bekezdése, 79. § (1) bekezdés b) pontjában a „külön” szövegrész, 79. § (1) bekezdés c) pontjában az „A korlátozás és a felfüggesztés esetén meghatározza a tevékenység folytatásának környezetvédelmi feltételeit.” szövegrész, 90. § (1) bekezdése, 96. §-a, 97. § (1) bekezdésében az „a 98. § (1)-(2) bekezdésében, valamint” szövegrész, 98. § (2) bekezdés b) pontja, 110. § (8) bekezdés f) pontja.

A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosítása

104. § A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Termékdíjjal kapcsolatos ügyekben nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a kérelemre indult eljárásban az ügyfél által az eljárás megindulásáról kért értesítésre, továbbá az újrafelvételi eljárásra vonatkozó szabályokat.”

105. § A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény 3. § (3) bekezdésében az „és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (a továbbiakban: Ket.)” szövegrész helyébe az „általános szabályairól szóló törvényt” szöveg lép.

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

106. § (1) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 5/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5/A. § (1) Ha jogszabály vízgazdálkodási szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy az ilyen szakértő igénybevételéhez külön jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamara (a továbbiakban: kamara) engedélyével rendelkező személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak az ilyen személy igénybevételéhez fűződnek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatását a kamara annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A kérelemben meg kell jelölni a kérelmező természetes személyazonosító adatait.

(3) A kamara a szakértői tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.”

(2) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 24. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1) és (2) bekezdésben említett, valamint a rendszeresen víz alá kerülő területeken építmény a meder tulajdonosának, illetve kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el. Ennek hiányában az elhelyezőt ért kárért - ha törvény eltérően nem rendelkezik - kártalanítás nem jár.”

(3) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány]

„p) a vízgazdálkodási szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételei, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendje és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalma, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályok, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezmények;”

[rendeletben történő megállapítására.]

107. § Hatályát veszti a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 15/D. § (4) bekezdése, 30/A. §-a, 31. §-a, 33. § (1) és (2) bekezdése.

A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosítása

108. § (1) A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Egységes iratkezelési szabályzatot ad ki:

a) a szakmai irányítást ellátó miniszter vagy a központi államigazgatási szerv vezetője a területi és helyi államigazgatási szervek, a Magyar Honvédség, valamint a rendvédelmi szervek - kivéve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok - részére a köziratok kezelésének szakmai irányításáért felelős miniszterrel, valamint a Magyar Országos Levéltárral, illetve az illetékes szaklevéltárral egyetértésben,

b) az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a bíróságok, a legfőbb ügyész az ügyészségek részére a Magyar Országos Levéltárral egyetértésben,

c) az igazságügyért felelős miniszter a közjegyzők és bírósági végrehajtók, valamint ezek kamarái, továbbá az igazságügyi szakértői tevékenység végzésére feljogosított természetes személyek és gazdasági társaságok, igazságügyi szakértői intézmények, hatósági tolmácsok, hiteles szakfordítók és büntető ügyekben közvetítői tevékenységet végző ügyvédek tekintetében a köziratok kezelésének szakmai irányításáért felelős miniszterrel, valamint a kultúráért felelős miniszterrel egyetértésben.”

(2) A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közlevéltár az őrizetében lévő levéltári anyagban kutatást végző személy részére - a kutatás megkezdése előtt - látogatói jegyet ad ki. A látogatói jegy tartalmazza a kutató természetes személyazonosító adatait és lakcímét. A látogatói jegy az adott közlevéltárban - évenkénti meghosszabbítással - folyamatosan használható.”

(3) A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 35. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy a köziratok kezelésének szakmai irányításáért felelős miniszterrel, valamint a kultúráért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a közjegyzők, a bírósági végrehajtók, valamint ezek kamarái, továbbá az igazságügyi szakértői névjegyzékbe bejegyzett természetes személyek és gazdasági társaságok, igazságügyi szakértői intézmények, hatósági tolmácsok, hiteles szakfordítók és büntető ügyekben közvetítői tevékenységet végző ügyvédek iratkezelését.”

(4) A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 35. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Felhatalmazást kap az önkormányzatokért felelős miniszter, hogy a köziratok kezelésének szakmai irányításáért felelős miniszterrel, valamint a kultúráért felelős miniszterrel egyetértésben az önkormányzati hivatalok számára egységes irattári tervet adjon ki.”

(5) A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 35/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdésben foglalt felhatalmazás alapján kiadandó rendeletet a bíróságok és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala, az ügyészségek, a közjegyzők, a bírósági végrehajtók, valamint ezek kamarái, továbbá az ügyvédi kamara, az igazságügyi szakértői névjegyzékbe bejegyzett természetes személyek és gazdasági társaságok, igazságügyi szakértői intézmények, hiteles szakfordítók, tolmácsok, a jogi segítségnyújtást, kárpótlást, áldozatsegítést, valamint büntető ügyekben közvetítői tevékenységet végző szervek és személyek tekintetében az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben kell kiadni.”

(6) A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény a következő 36. §-sal egészül ki:

„36. § Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a köziratok kezelésének levéltári felügyeletével kapcsolatos, továbbá a közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak anyagának nyilvántartásával, szakszerű, biztonságos őrzésével, feldolgozásával és használatának biztosításával összefüggő szakmai követelményeket, valamint a levéltári anyagban végezhető selejtezés rendjét.”

(7) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben foglaltaktól függetlenül vagyonnyilatkozat tételére kötelezett]

„d) az Országgyűlés és a Kormány által alapított közalapítvány kezelő szervének vagy szervezetének tagja, illetve egyéb tisztségviselője, továbbá”

(8) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 4. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

[A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget]

„d) a 3. § (3) bekezdés e) pontjában meghatározott személyek esetében az őket ilyen minőségükben alkalmazó szervezet szervezeti és működési szabályzatában”

[fel kell tüntetni.]

(9) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 7. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A vagyonnyilatkozat őrzéséért]

„a) közszolgálatban álló személy, valamint a 3. § (3) bekezdés e) pontja szerinti kötelezett esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója, közjegyző esetében a területi közjegyzői kamara elnöksége,”

(10) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 12. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdéstől eltérően a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnése esetén az őrzésért felelős a kötelezett által az 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján tett vagyonnyilatkozatot a kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnésétől számított három évig őrzi.”

(11) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ellenőrzési eljárás kezdeményezése előtt az őrzésért felelős a nyilatkozattételre kötelezettet meghallgatja, ha vagyoni helyzetére vonatkozó valamely bejelentés szerint alaposan feltehető, hogy vagyongyarapodása a nyilatkozattételi kötelezettségét megalapozó jogviszonyából, illetve az őrzésért felelős által ismert egyéb törvényes forrásból származó jövedelme alapján nem igazolható. Nem lehet meghallgatást sem kezdeményezni, ha a bejelentő névtelen, illetve a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan, vagy olyan tényre, körülményre utal, amelyet az őrzésért felelős már korábbi meghallgatás során tisztázott. Meghallgatásra - a kötelezett kérelme alapján - érdekképviseleti szerv képviselőjének vagy a kötelezett által megbízott más személynek a jelenlétében, jegyzőkönyvvezetés mellett kerülhet sor.”

(12) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni, ha a kötelezett bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható.”

109. § A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 10. § (3) bekezdésében az „aa) alpontja” szövegrész helyébe az „a) pontja” szöveg, 10. § (4) bekezdésében az „Indokolt esetben a szakmai” szövegrész helyébe az „A szakmai” szöveg, a „Magyar Országos Levéltárral” szövegrész helyébe a „kultúráért felelős miniszterrel” szöveg, az „adhat” szövegrész helyébe az „ad” szöveg, 10. § (5) bekezdésében a „Magyar Országos Levéltárral” szövegrész helyébe a „kultúráért felelős miniszterrel” szöveg, a „minta” szövegrész helyébe az „egységes” szöveg, 10. § (7) bekezdésében az „illetőleg az illetékes közlevéltár” szövegrész helyébe az „az illetékes közlevéltár és a kultúráért felelős miniszter” szöveg, 10. § (8) bekezdésében a „területi” szövegrész helyébe a „területi és helyi” szöveg, 10. § (9) bekezdésében a „kivéve” szövegrész helyébe a „kivéve az önkormányzati hivatalok,” szöveg, 19. § (3) bekezdésében a „törvény 1. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „törvényben” szöveg, 19. § (5) bekezdésében a „közigazgatási” szövegrész helyébe az „államigazgatási” szöveg, 22. § (3) bekezdésében a „nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét,” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait és” szöveg, 30. § (1) bekezdésében a „kezdeményezheti” szövegrész helyébe a „kérelmezheti” szöveg, 30. § (3) bekezdésében az „elrendelheti” szövegrész helyébe az „elrendeli” szöveg, 33. § (1) bekezdés b) pontjában a „csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény 53. §-ának (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényben” szöveg, 34. § (1) bekezdésében a „javaslatot tesz a hatóságnak az irat (irategyüttes) védetté nyilvánítására” szövegrész helyébe a „kezdeményezi a hatóságnál az irat (irategyüttes) védetté nyilvánítását” szöveg, 35. § (10) bekezdésében a „Magyar Országos Levéltárral” szövegrész helyébe a „kultúráért felelős miniszterrel” szöveg, 35/A. § (1) bekezdésében a „követelményeit” szövegrész helyébe a „követelményeit, valamint a központi államigazgatási szervek, az önkormányzati hivatalok és az önkormányzati társulások iratkezelési szabályzatai végrehajtásának ellenőrzési rendjét” szöveg lép.

110. § Hatályát veszti a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 3. § p) pontja, 10. § (3) bekezdésében az „összefoglalva” szövegrész, 10. § (8) bekezdésében az „és a helyi önkormányzati intézmények meghatározott csoportja” szövegrész és az „és irattári tervek, illetve az önkormányzati hivatalok minta irattári terve” szövegrész, 10. § (10) bekezdése, 22. § (3) bekezdésében a „, továbbá a személyazonosságát igazoló okmány számát” szövegrész, 23. § (2) bekezdésében a „, továbbá az 1991. évi LXXXIII. törvény 2. §-ában meghatározott iratokban” szövegrész, 35. § (11) bekezdése.

111. § (1) Hatályát veszti az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 38. § b) pontjában az „a közjegyzők, az országos kamara és a területi kamarák iratkezelési szabályait, valamint” szövegrész, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 307. § (2) bekezdés g) pontjában a „, továbbá a végrehajtási ügyek irattározására, valamint a kamara iratainak iratkezelésére” szövegrész, a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 46. § (1) bekezdés a) pontjában a „, valamint az iratkezelés szabályait” szövegrész, a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény 24. § (3) bekezdésében az „és a közvetítői eljárás iratkezelési szabályait” szövegrész.

(2) A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény 24. § (4) bekezdésében a „díjazásának és iratkezelésének szabályait” szövegrész helyébe a „valamint díjazásának szabályait” szöveg lép.

(3) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (3) bekezdés e) pont ea) alpontjában a „közalapítvány közbeszerzési eljárásban” szövegrész helyébe a „közalapítvány által lefolytatott közbeszerzési eljárásban” szöveg, 3. § (3) bekezdés e) pont eb) alpontjában a „közalapítvány támogatási pénzeszköz” szövegrész helyébe a „közalapítvány számára nyújtott támogatási pénzeszköz” szöveg lép.

A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvény módosítása

112. § (1) A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvény a következő 2/A. §-sal egészül ki:

„2/A. § A kamarának a tagfelvétellel és kamarai névjegyzékbe vétellel, valamint - a fegyelmi és etikai eljárás kivételével - a tagsági viszony megszüntetésével és a kamarai nyilvántartásból való törléssel kapcsolatos eljárásában a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”

(2) A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvény 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A tagfelvételt elutasító határozatot a határozat meghozatalától számított huszonkét munkanapon belül kell a kérelmezővel közölni. A jogerős határozat bírósági felülvizsgálata során a bíróság a megtámadott határozatot megváltoztathatja.”

(3) A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvény 28. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Magán-állatorvosi tevékenységet az az állatorvos végezhet, aki rendelkezik

a) a (2) bekezdésre tekintettel kamarai tagsággal,

b) a tevékenység gyakorlásához szükséges szintű magyar nyelvtudással,

c) a kamara által előírt, a bejelentett szakmai tevékenységéhez szükséges felszereléssel, illetve a külön jogszabályban foglalt feltételeknek is megfelelő helyiséggel,

d) a magán-állatorvosi tevékenységre vonatkozó felelősségbiztosítással, valamint

e) a névjegyzékbe bejegyzett székhellyel.

(2) Azt a kérelmezőt, aki a magán-állatorvosi tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelem benyújtásakor nem rendelkezik kamarai tagsággal, a kamara az engedély megadásával egyidejűleg felveszi tagjai közé, amennyiben megfelel a 17. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek.”

113. § A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontjában az „utónevét” szövegrész helyébe az „utónevét, születési családi és utónevét” szöveg, 12. § (1) bekezdés b) pontjában az „a tagsági” szövegrész helyébe az „a tagfelvételt elutasító, a tagsági” szöveg, 18. § (2) bekezdésében az „, egyidejűleg a területi szervezet vezetősége a többi illetékes területi szervezetet döntéséről tájékoztatja.” szövegrész helyébe az „. A területi szervezet a határozatot megküldi a többi illetékes területi szervezetnek is.” szöveg, 20. § (2) bekezdésében az „indokolt írásbeli határozatával ki kell zárni” szövegrész helyébe a „kizárja” szöveg, 28. § (3) bekezdésében a „magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolványt az állatorvos székhelye szerinti területi szervezet vezetősége állítja ki” szövegrész helyébe a „névjegyzékbe vétellel egyidejűleg az állatorvos székhelye szerinti területi szervezet magán-állatorvosi igazolványt állít ki” szöveg, 29. § (3) bekezdésében a „bejelentésben foglaltaktól” szövegrész helyébe a „magán-állatorvos kérelmében megjelölt működési területtől” szöveg, 30. § (2) bekezdésében a „gyógyíthat.” szövegrész helyébe a „gyógyíthat, a kötelezettségei sérelme nélkül, a munka- és ügyeleti idején kívül jogosult az ország egész területén magán-állatorvosi tevékenységet folytatni.” szöveg, 32. § (5) bekezdésében a „nevét” szövegrész helyébe a „családi és utónevét” szöveg lép.

114. § Hatályát veszti a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvény 18. § (3) bekezdés első mondata, 18. § (5) bekezdése, 20. § (3) bekezdése, 28. § (4) bekezdése, 29. § (3) bekezdés első és második mondata, 42. § (5) bekezdése.

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása

115. § (1) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 3/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3/D. § (1) A következő ügyekben az ügyfél nem jogosult és a hatóság nem köteles elektronikus úton kapcsolatot tartani:

a) légijármű lajstromba vétele,

b) légijármű és légijármű berendezés karbantartó szervezetek jóváhagyása,

c) légijármű üzemben tartási engedély kiadása és módosítása,

d) a 2042/2003/EK rendelet I. melléklet M. rész A. szakasz G. alrész szerinti folyamatos légialkalmasság-irányító szervezet jóváhagyása,

e) a 2042/2003/EK rendelet IV. melléklet 147. rész A. szakasz szerinti karbantartó oktató szervezetek jóváhagyása,

f) légijármű típusalkalmassági vizsgálata,

g) légijármű légialkalmassági felülvizsgálata,

h) légijárművet terhelő jelzálogjog és egyéb jog bejegyzése,

i) szakszolgálati engedély kiadása, módosítása, hatályának meghosszabbítása,

j) a léginavigációs szolgálatok tanúsítása a léginavigációs szolgálatoknak az egységes európai égbolt keretében történő ellátásáról szóló, 2004. március 10-i 550/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján,

k) üzemben tartók műszaki dokumentációjának jóváhagyása,

l) földi kiszolgálási engedély kiadása,

m) a légiközlekedéssel kapcsolatos létesítmények és földi berendezések létesítésének, megváltoztatásának és üzemben tartásának, valamint megszüntetésének engedélyezése, állapotának és üzemben tartásának vizsgálata,

n) repülőtér létesítésére, fejlesztésére és megszüntetésére vonatkozó engedély kiadása,

o) zajgátló védőövezet kijelölése,

p) a légiközlekedési balesetekkel és repülőeseményekkel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárás lefolytatása.

(2) A légiközlekedési hatóságnak a tagállamok és harmadik országok közötti légiközlekedési szolgáltatásokra vonatkozó megállapodások tárgyalásáról és végrehajtásáról szóló, 2004. április 29-i 847/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a korlátozott légiközlekedési jog igénybevétele tárgyában hozott határozata ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye.”

(2) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény a következő 20/A. §-sal és 20/B. §-sal egészül ki:

„20/A. § (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály légiközlekedési szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a légiközlekedési hatóságnak vagy - a Kormány rendeletében meghatározott szakterületek esetében - a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamarának (a továbbiakban: kamara) bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait, lakcímét, elérhetőségét és iskolai végzettségét.

(3) A légiközlekedési hatóság, illetve a kamara a szakértői tevékenység végzésére jogosult, a (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét, elérhetőségét és iskolai végzettségét. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

(4) Ha hatósági eljárásban légiközlekedési szakkérdésben szakértő kirendelése szükséges, és jogszabály meghatározott szakértő igénybevételét nem írja elő, e § szerinti szakértőt, ennek hiányában az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény szerinti igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértőt kell kirendelni.

20/B. § (1) A 20. § (3) és (4) bekezdését a tevékenységnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató által határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására is alkalmazni kell.

(2) A 22. §-t, a 29. §-t, a 30. §-t és a 34. §-t a légiközlekedési tevékenységnek és a légiközlekedéssel összefüggő tevékenységnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató által határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására is alkalmazni kell.

(3) A légijárművel folytatott, gazdasági célú légiközlekedési tevékenységnek nem minősülő személyszállítás és árufuvarozás (ideértve a postai küldemények fuvarozását is), továbbá a bajba jutott vagy eltűnt légijármű megsegítésére, valamint a katasztrófák elleni védekezéssel és a mentéssel összefüggő tevékenység ellátására irányuló kutató-mentő repülés, a légijárművel végzett egészségügyi mentőrepülés és az állami légijárművel végzett repülés határon átnyúló szolgáltatás keretében nem folytatható.”

(3) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 23. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A 22. §-ban meghatározott tevékenység végzésére engedélyt a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet kaphat, ha)

„b) önálló vállalkozó esetén, büntetlen előéletű és nem áll büntetőeljárás, illetve a légiközlekedési vagy légiközlekedéssel összefüggő tevékenységet érintő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt;”

(4) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 23. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[A 22. §-ban meghatározott tevékenység végzésére engedélyt a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet kaphat, ha]

„e) nem áll a tevékenység végzését korlátozó vagy megtiltó hatósági határozat hatálya alatt.”

(5) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 52. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A lajstromozásra kötelezett légijármű, illetve állami légijármű vezetéséhez, e légijárművek és berendezéseik légialkalmasságának, üzemképességének tanúsításához, továbbá az 53. § (6) bekezdése szerinti rendeletben meghatározott egyéb tevékenységek ellátásához szakszolgálati engedély szükséges.”

(6) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 53. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az 52. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységeken túl a szakszolgálati engedélyhez kötött egyéb szakszolgálati tevékenységet, a szakszolgálati engedélyek fajtáit, a szakszolgálati engedélyek kiadásának részletes feltételeit, az időbeli hatályát, a meghosszabbításának, a felfüggesztésének, a visszavonásának feltételeit, valamint a szakszolgálati engedélybe tett jogosultságot igazoló bejegyzéseket és a szakszolgálati tevékenység ellátásával összefüggő jogokat és kötelezettségeket a miniszter, a rádiószolgálatok állomáskezelőire vonatkozó feltételek vonatkozásában az elektronikus hírközlésért felelős miniszterrel egyetértésben - az állami célú légiközlekedés tekintetében a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel, a rádiószolgálatok állomáskezelőire vonatkozó feltételek vonatkozásában az elektronikus hírközlésért felelős miniszterrel egyetértésben - határozza meg. A szakszolgálati engedélyek helyszíni elvételének feltételeit a miniszter - az állami célú légiközlekedés tekintetében a honvédelemért felelős miniszter - a közlekedésrendészetért felelős miniszterrel együttesen határozza meg.”

(7) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„73. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a légiközlekedési hatóság feladat- és hatáskörét,

b) a katonai légügyi hatóság feladat- és hatáskörét,

c) a nemzetközi repülések végrehajtásával összefüggésben a repülőterek igénybevételének általános szabályait,

d) a lajstromba vétel feltételeit, a bejegyzés tartalmának, módosításának és törlésének a szabályait,

e) az üzemben tartási engedély kötelező tartalmi elemeit,

f) a légiközlekedési, valamint a légiközlekedéssel összefüggő tevékenységekre vonatkozó engedély tartalmával összefüggő általános szabályokat,

g) a polgári légijármű és a polgári légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártásának, javításának és karbantartásának általános szabályait,

h) a légiközlekedési szakszemélyzet tagjainak körét, akiknek képzéséhez a légiközlekedési hatóság engedélye szükséges, továbbá a képzési engedély tartalmára vonatkozó általános szabályokat,

i) a bérbeadott légijármű üzemben tartásával kapcsolatos általános szabályokat,

j) a nemzetközi repülőtérré nyilvánítás szabályait,

k) a polgári légijármű, illetve a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusalkalmassági bizonyítványa felfüggesztésének és bevonásának általános szabályait,

l) a légialkalmassági bizonyítvány kötelező tartalmi elemeit, valamint az üzemben tartónak a légialkalmasság fenntartásával és igazolásával összefüggő általános feladatait,

m) a nyilvános repülőtér biztonságos használatával összefüggésben az üzemben tartó általános feladatait,

n) a légvédelmi készenléti gyakorlórepülések végrehajtásának általános szabályait,

o) a légijármű fel- és leszállásához igénybe vehető területeket és a nem nyilvános fel- és leszállóhely engedélyezésének a szabályait,

p) a külföldi szakszolgálati engedélyek elfogadásának általános szabályait és a gazdasági célú légiközlekedési tevékenység ellátásához a szakszolgálati engedéllyel rendelkező által teljesítendő általános feltételeket,

q) a légijármű parancsnoka kijelölésének módját, valamint a légijármű parancsnokának a repülés megkezdésével összefüggő általános feladatait,

r) a magyar légtér igénybevételének, felügyeletének, az igénybevétel korlátozásának és tiltásának a szabályait,

s) a 10. § (1) bekezdésében meghatározott eseteket és a magyar légtér jogosulatlan igénybevétele esetén követendő eljárás szabályait,

t) a légi személyszállítás - ezen belül a diplomáciai és a konzuli poggyászszállítás -, a légi árufuvarozás, a légimenetjegy-árusítás, a veszélyes áruk, hadianyagok és hadifelszerelések továbbításának szabályait,

u) a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, továbbá a biztonsági, akadálymentes és a zajgátló védőövezet kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének a szabályait,

v) a légiközlekedés védelmének szabályait, a Bizottság összetételét, jogkörét, feladatait és működésének rendjét,

w) a kötelező felelősségbiztosítás szabályait,

x) a tagállamok és harmadik országok közötti légiközlekedési szolgáltatásokra vonatkozó megállapodások tárgyalásáról és végrehajtásáról szóló, 2004. április 29-i 847/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikke szerinti elosztási eljárás szabályait,

y) a bajba jutott vagy eltűnt légijárművek megsegítését, valamint a katasztrófák elleni védekezéssel és a mentéssel összefüggő tevékenységet ellátó légi kutató-mentő szolgálat szervezetét, működésének, fenntartásának, riasztásának és a mentéssel járó költségek viselésének a rendjét, valamint

z) a lajstromozásra nem kötelezett légijárművekkel kapcsolatos feladatokat, amelyeket nem közigazgatási feladat ellátására létrehozott szervezet lát el, továbbá az azokkal kapcsolatos eljárási szabályokat.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki

a) a légiközlekedési hatóságot vagy hatóságokat,

b) a katonai légügyi hatóságot vagy hatóságokat,

c) a közlekedésbiztonsági szervet vagy szerveket, valamint

d) az állami közlekedésbiztonsági szervet vagy szerveket.”

(8) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„73/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg az e törvény szerinti szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket.”

(9) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 74. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„74. § (1) Felhatalmazást kap

a) az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy a miniszterrel és a környezetvédelemért felelős miniszterrel együttesen a mező- és erdőgazdasági légi munkavégzés feltételeinek a részletes szabályait,

b) a miniszter, hogy a légiközlekedés biztonságos és zavartalan végrehajtását biztosító léginavigációs, távközlő, meteorológiai és egyéb berendezések létesítésének, megváltoztatásának, megszüntetésének, üzemben tartásának a részletes szabályait, valamint hatósági felügyeletének szabályait és rendjét,

c) a miniszter, hogy - az állami repülések céljára szolgáló, valamint a közös felhasználású katonai és polgári repülőtér kivételével - a Magyar Köztársaság területén lévő repülőtereket használó légijárművek földi ellenőrzései végrehajtásának a részletes szabályait,

d) az egészségügyért felelős miniszter, hogy a miniszterrel egyetértésben az ország területére légiközlekedési úton bejutó fertőző betegségek megelőzése érdekében történő ideiglenes korlátozások szabályait,

e) a rendészetért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, hogy a törvény 20. § (3) bekezdésében említett tevékenység engedélyezése rendjének a részletes szabályait együttes,

f) a miniszter, hogy a 6. § (5) bekezdésében említett repülőmodellek és repülőeszközök körét,

g) az egészségügyért felelős miniszter, hogy az agrárpolitikáért felelős miniszterrel és a miniszterrel együttesen a közegészségügyi légi beavatkozás szabályait,

h) az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy a miniszterrel együttesen a légi személyszállítással és a légi árufuvarozással összefüggő növény-egészségügyi szabályokat,

i) a környezetvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszterrel és a honvédelemért felelős miniszterrel együttesen - az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével - a repülésmeteorológiai tájékoztatások és előrejelzések szolgáltatásával, ellenőrzésével, ezek díjazása és költségei megosztásával összefüggő feladatok rendjét és szabályait,

j) a miniszter, hogy a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben a motoros légi járművek zajkibocsátásának korlátozására vonatkozó szabályokat,

k) a miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a légtér-igénybevételi díj fizetésének feltételeit, mértékét és a díj fizetése alóli mentesség eseteit,

l) a miniszter, hogy a polgári légiközlekedés tekintetében a légiközlekedési szakszemélyzet körét, a szakszemélyzetre vonatkozó részletes szabályokat, a szakszemélyzet képzésének a részletes szabályait, továbbá a szakszolgálati engedélyek fajtáinak, kiadásának, meghosszabbításának, felfüggesztésének és visszavonásának a részletes szabályait, a szakszolgálati engedélyek időbeni hatályát, a szakszolgálati engedélybe tehető bejegyzéseket, a szakszolgálati tevékenység ellátásával összefüggő jogokat és kötelezettségeket, a szakszolgálati engedélyek helyszíni elvételének és visszavonásának a szabályait - a rádiószolgálatok állomáskezelőire vonatkozó szabályok tekintetében az elektronikus hírközlésért felelős miniszterrel egyetértésben -,

m) a miniszter, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel együttesen a nem nyilvános fel- és leszállóhely létesítésének részletes szabályait,

n) a miniszter, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel - valamint az 5. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában említett esetben a környezetvédelemért felelős miniszterrel is - egyetértésben a magyar légtérnek az 5. §-ban meghatározott részeit, azok típusait és igénybevételük rendjét,

o) a miniszter, hogy a földi kiszolgálás feltételeinek és engedélyezési rendjének a részletes szabályait,

p) a miniszter, hogy az egyes légiközlekedési tevékenységek végzésének a részletes szabályait,

q) a rendészetért felelős miniszter, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterrel, az adópolitikáért felelős miniszterrel, valamint a miniszterrel egyetértésben a légi közlekedés védelme érdekében a 67. § (6) bekezdésében meghatározott ellenőrzés alá vonható munkavállalók, a repülőtér zárt területére belépő személyek körét, valamint az ellenőrzési eljárás rendjét,

r) a miniszter, hogy a polgári repülés hajózó személyzetének repülési idejére vonatkozó szabályokat,

s) a miniszter, hogy a repülőrendezvényekre vonatkozó szabályokat,

t) a rendészetért felelős miniszter, hogy - a miniszterrel egyetértésben - az utasbiztonsági ellenőrzést végző személyek képzésének és vizsgáztatásának a szabályait,

u) a rendészetért felelős miniszter, hogy a miniszterrel együttesen az utasbiztonsági ellenőrzést végzők felügyeletének és szakmai irányításának a szabályait,

v) a miniszter, hogy a légiforgalmi tájékoztatás rendjét és a légiforgalmi tájékoztató szolgálat ellátásának a szabályait,

w) a miniszter, hogy a lajstromozásra nem kötelezett légijárművel folytatott repülések és az azokkal összefüggő tevékenységek végrehajtásának a szabályait,

x) a miniszter, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel együttesen a 37. § (1) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában említett repülőterek üzemeltetésének a részletes szabályait,

y) a miniszter, hogy a légijárművek és az üzemeltetésük biztonságával kapcsolatos műszaki előírások és adminisztrációs eljárások összehangolása érdekében az egységes légügyi előírások alapján alkalmazandó szabályokat, valamint

z) a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel együttesen a nemzetközi kereskedelmi repülőtér légijármű által történő igénybevételéért fizetendő díj megállapításának elveit és módszereit

rendeletben állapítsa meg.

(2) Felhatalmazást kap

a) a miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a légiközlekedési hatóságok eljárási díjai fizetésének feltételeit, módját és a díj összegét,

b) a miniszter a 19. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott esetekben, hogy az üzemben tartás feltételeit, az üzemben tartási engedély kiadásának, felfüggesztésének és visszavonásának a részletes szabályait,

c) a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben, hogy a 19. § (4) bekezdésében meghatározott esetben az üzemben tartás feltételeinek a részletes szabályait, és az üzemben tartási engedély kiadásának, felfüggesztésének és visszavonásának a szabályait,

d) a miniszter, hogy a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EK tanácsi rendelet, 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légijármű és légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártásának, javításának és karbantartásának a légiközlekedéssel összefüggő részletes szabályait,

e) a honvédelemért felelős miniszter, hogy az állami célú légiközlekedés tekintetében - a rendészetért felelős miniszter és a 30. § (1) bekezdése szerinti engedélyezés tekintetében a miniszter egyetértésével - a légiközlekedési szakszemélyzet képzésének a részletes szabályait,

f) a miniszter, hogy a nyilvános és a polgári célú nem nyilvános repülőtér vonatkozásában - a zajgátló védőövezetre vonatkozóan a környezetvédelemért felelős miniszterrel együttesen - a 39. § (1) bekezdésében említett tevékenységek részletes műszaki követelményeit, továbbá az üzemben tartás és üzemeltetés feltételeinek a részletes szabályait,

g) a honvédelemért felelős miniszter, hogy az állami repülések céljára szolgáló repülőtér esetében a miniszterrel és a tűzvédelmi feltételek tekintetében a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszterrel egyetértésben - a zajgátló védőövezetre vonatkozóan a környezetvédelemért felelős miniszterrel együttesen - a 39. § (1) bekezdésében említett tevékenységek részletes műszaki követelményeit, továbbá az üzemben tartás és üzemeltetés feltételeinek a részletes szabályait,

h) a miniszter, hogy a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó esetekben a légijármű, illetve a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusalkalmassága feltételeinek és típusalkalmassági vizsgálatának a részletes szabályait,

i) a honvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben az állami légijármű jelzéseinek és nyilvántartásának részletes szabályait, az állami légijármű és légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártásának, javításának és karbantartásának a légiközlekedéssel összefüggő részletes szabályait, az állami légijármű, illetve a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusalkalmassága feltételeinek és típusalkalmassági vizsgálatának a részletes szabályait,

j) a honvédelemért felelős miniszter, hogy az állami célú légiközlekedés tekintetében a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel - a rádiószolgálatok állomáskezelőire vonatkozó szabályok vonatkozásában az elektronikus hírközlésért felelős miniszterrel is - egyetértésben a szakszolgálati engedélyek fajtáinak, szakmai feltételeinek, kiadásának, felfüggesztésének, valamint helyszíni elvételük és visszavonásuk szabályait,

k) a miniszter az egészségügyért felelős miniszterrel együttesen, hogy a szakszolgálati engedélyek kiadásának egészségügyi feltételeit,

l) a honvédelemért felelős miniszter az egészségügyért felelős miniszterrel együttesen, hogy az állami célú légiközlekedés tekintetében a szakszolgálati engedélyek kiadásának egészségügyi feltételeit,

m) a honvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben az állami repülések céljára kijelölt légterekben végrehajtott repülések részletes szabályait,

n) a honvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszterrel egyetértésben a Magyar Honvédség légvédelmi készenléti repüléseinek a részletes szabályait,

o) a miniszter, hogy a polgári légijármű légialkalmassági követelményeinek, légialkalmassági vizsgálatának, a légialkalmassági bizonyítvány és a légialkalmassági tanúsítvány kiadásának, felfüggesztésének a részletes szabályait, valamint helyszíni elvételének és visszavonásának a szabályait,

p) a honvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben az állami légijármű légialkalmassági feltételeinek, a légialkalmassági vizsgálat rendjének, a légialkalmassági bizonyítvány kiadásának, felfüggesztésének a részletes szabályait, valamint helyszíni elvételének és visszavonásának a szabályait,

q) a rendészetért felelős miniszter, hogy a miniszterrel egyetértésben a szakszolgálati engedély, a légialkalmassági bizonyítvány és a légialkalmassági tanúsítvány rendőr által történő helyszíni elvételének a szabályait,

r) a honvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszterrel egyetértésben az állami célú légiközlekedés tekintetében a nyilvános repülőrendezvény szabályait,

s) a miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben és a légiközlekedési hatóság által kijelölt zajgátló védőövezet által érintett települési önkormányzatokkal egyeztetve a légiközlekedési bírság kivetésének a részletes szabályait és a beszedett bírság összegének felhasználási rendjét,

t) a miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel - valamint közös felhasználású repülőtér esetében a honvédelemért felelős miniszterrel is - egyetértésben és a légiközlekedési hatóság által kijelölt zajgátló védőövezet által érintett települési önkormányzatokkal egyeztetve a zajvédelmi díj megállapításának a részletes szabályait és a beszedett díj összegének felhasználási rendjét, valamint

u) a miniszter, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben a Magyar Köztársaság légterében és repülőterein történő repülések végrehajtásának és a légiforgalom irányításának a részletes szabályait

rendeletben állapítsa meg.”

116. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 3. § (3) bekezdésében a „díjat kell fizetni. A díj” szövegrész helyébe az „igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj” szöveg, 3. § (4) bekezdésében a „eljárási díj” szövegrész helyébe az „eljárással összefüggő igazgatási szolgáltatási díj” szöveg, 3/A. § (1) bekezdésében a „személyes és” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító és lakcím adatait, elérhetőségét, valamint” szöveg, 3/B. § (3) bekezdésében az „Európai Unió tagállamainak” szövegrész helyébe az „Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok” szöveg, 3/B. § (4) bekezdésében az „Európai Unió valamennyi tagállama” szövegrész helyébe az „Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamennyi állam” szöveg, 15. § (1) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „Kormány” szöveg, 15. § (2) bekezdésében a „díjat kell fizetni. A díj fizetésének feltételeit, módját és a díj összegét a miniszter” szövegrész helyébe az „igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének feltételeit, módját és a díj összegét a miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben” szöveg, 19. § (3) bekezdésében az „a kérdéses berendezés részben vagy egészében rádióberendezés” szövegrész helyébe az „az üzemben tartási engedély tárgya rádióberendezés vagy rádióberendezést foglal magában” szöveg, a „hatósággal egyetértésben - a külön jogszabály alapján kiadott rádióengedély megléte esetén -” szövegrész helyébe a „hatóság által külön jogszabály alapján kiadott rádióengedély megléte esetén” szöveg, 19. § (6) bekezdésében a „rendjét” szövegrész helyébe a „részletes szabályait” szöveg, 20. § (1) bekezdésében a „külön jogszabály” szövegrész helyébe a „hírközlési hatóság által külön jogszabály” szöveg, a „hatóságnak a hírközlési hatósággal egyetértésben kiadott” szövegrész helyébe a „hatóság” szöveg, 20. § (2) bekezdésében a „jogszabályban” szövegrész helyébe az „a Kormány által rendeletben” szöveg, 20. § (3) bekezdésében a „jogszabályban meghatározott” szövegrész helyébe az „a rendészetért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter által együttes rendeletben meghatározott” szöveg, 20. § (4) bekezdésében a „hatóságnak az illetékes hatóság hozzájárulásával kiadott” szövegrész helyébe a „hatóság” szöveg, 22. §-ában a „tevékenység kivételével” szövegrész helyébe a „tevékenység kivételével, valamint a 29. §-ban, és a 30. §-ban foglalt eltéréssel” szöveg, 23. § (1) bekezdésében a „Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe a „Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező vagy - a 20/B. § (2) bekezdése szerinti esetben - az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban letelepedett gazdálkodó szervezet” szöveg, 23. § (2) bekezdésében a „Magyarországon” szövegrész helyébe az „Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban” szöveg, 23. § (3) bekezdésében a „megsérti” szövegrész helyébe a „megsérti, vagy azoknak később nem felel meg” szöveg, 23. § (6) bekezdésében az „Unió tagállamain” szövegrész helyébe a „Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államokon” szöveg, 24. § (2) bekezdésében a „Nemzetközi” szövegrész helyébe az „A légiközlekedési hatóság a nemzetközi” szöveg, az „érvényes” szövegrész helyébe a „jogosító” szöveg, 29. § (3) bekezdésében a „szakmai” szövegrész helyébe a „részletes” szöveg, 30. § (3) bekezdésében a „képzésének” szövegrész helyébe a „képzésének részletes” szöveg, 34. §-ában a „céljából létesített vállalkozás létrehozásához a légiközlekedési hatóság engedélye” szövegrész helyébe a „tevékenység folytatásához a légiközlekedési hatóság által kiadott engedély” szöveg, 39. § (2) bekezdésében a „feltételeit” szövegrész helyébe a „részletes szabályait” szöveg, 41. § (3) bekezdésében a „nyilvánosságra hozza” szövegrész helyébe a „nyilvánosan közzéteszi” szöveg, 47. §-ában a „típusalkalmasságának feltételeit és a típusalkalmassági vizsgálat rendjét” szövegrész helyébe a „típusalkalmassága feltételeinek és típusalkalmassági vizsgálatának részletes szabályait” szöveg, 48. § (4) bekezdésében az „érvényességét” szövegrész helyébe az „időbeli hatályát” szöveg, 48. § (5) bekezdésében az „érvényességi idején” szövegrész helyébe az „időbeli hatályán” szöveg, 48. § (6) bekezdésében az „érvényét” szövegrész helyébe a „hatályát” szöveg, 49. § (1) bekezdésében a „polgári légijármű légialkalmassági követelményeit és a légialkalmassági vizsgálat rendjét” szövegrész helyébe a „216/2008/EK rendelet hatálya alá nem tartozó esetekben a polgári légijármű légialkalmassági követelményeinek és légialkalmassági vizsgálatának a részletes szabályait” szöveg, 49. § (2) bekezdésében a „feltételeit és a légialkalmassági vizsgálat rendjét” szövegrész helyébe a „feltételeinek és légialkalmassági vizsgálatának a részletes szabályait” szöveg lép.

117. § Hatályát veszti a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 3/C. § (7) bekezdésében az „, azonban ellene a közigazgatási döntésekre vonatkozó általános szabályok szerint bírósági felülvizsgálatnak helye van” szövegrész, 3/C. § (10) bekezdése, 17. § (2) bekezdése, 20. § (4) bekezdésében az „- a mezőgazdasági vagy erdőgazdasági szórótevékenység kivételével -” szövegrész, 24. § (2) bekezdésében az „a légiközlekedési hatóság” szövegrész, 39. § (4) bekezdés b) pontjában az „a légi közlekedés biztonsága szempontjából kifogástalan megoldás nem érhető el, vagy” szövegrész, 39. § (4) bekezdés c) pontja, 44. § (1) bekezdésében az „az érintett hatóságokkal egyetértésben” szövegrész.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

118. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 81. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Felhatalmazást kap a turizmusért felelős miniszter, hogy rendeletben meghatározza az alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenység folytatásának feltételeit és bejelentésének szabályait.

(5) Felhatalmazást kap a vendéglátásért felelős miniszter, hogy rendeletben meghatározza a felszolgálási díj alkalmazásának, kifizetésének és felhasználásának részletes szabályait.”

119. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 56. pontjában az „a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló kormányrendelet alapján folytatott” szövegrész helyébe a „külön jogszabályban meghatározott” szöveg, 3. § 57. pontjában az „a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló kormányrendeletben” szövegrész helyébe az „a külön jogszabályban” szöveg, a „falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységről szóló kormányrendelet” szövegrész helyébe a „külön jogszabály” szöveg, 40. § (8) bekezdésében az „azonosító adatainak” szövegrész helyébe a „személyazonosító adatainak, lakcímének” szöveg, 48. § (14) bekezdés a) és b) pontjában az „azonosító adatait” szövegrész helyébe a „személyazonosító adatait, lakcímét” szöveg, 77/C. § (23) bekezdésében az „elintézési” szövegrész helyébe az „ügyintézési” szöveg lép.

120. § Hatályát veszti a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 44/C. § (2) bekezdésében a „határozattal” szövegrész, 77/C. § (21) bekezdésében az „(idegen nyelven kiállított okirat esetében a hiteles magyar nyelvű fordítást)” szövegrész, 77/C. § (23) bekezdés első mondata.

A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

121. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) A polgárt

a) természetes személyazonosító adataival,

b) a természetes személyazonosító adatokból kiválasztott, az adatkezelés célja szerint szükséges és megfelelő mértékű adattal vagy

c) törvényben meghatározott esetben családi és utónevével, valamint az e törvényben meghatározott azonosító kóddal

(a továbbiakban együtt: azonosítási módok) kell azonosítani.

(2) A polgárt saját maga azonosítása céljából csak egy azonosítási mód alkalmazására lehet kötelezni.

(3) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a polgár az (1) bekezdés szerinti adatok igazolásának módját szabadon megválaszthatja.

(4) Természetes személyazonosító adat a polgár

a) családi és utóneve, születési családi és utóneve,

b) születési helye,

c) születési ideje és

d) anyja születési családi és utóneve.”

122. § Hatályát veszti a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 3. § a) pontja, 13. §-a, 17. § c) és d) pontja.

A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása

123. § (1) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 23/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23/D. § (1) A területrendezési tervekben nem szereplő, külön jogszabályban meghatározott térségi jelentőségű műszaki infrastruktúrahálózatok és egyedi építmények területi elhelyezéséhez az állami főépítész térségi területfelhasználási engedélye szükséges.

(2) A településrendezési terv hiányában vagy a tervi elem településrendezési mélységű lehatárolásának hiányában a kiemelt térségi vagy a megyei területrendezési terv övezeti tervlapjain meghatározott övezeti határok és a térségi szerkezeti tervben meghatározott műszaki infrastruktúrahálózatok nyomvonalainak településrendezési mélységű pontosítása az állami főépítész térségi területfelhasználási engedélye alapján történik.

(3) A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében, a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében, a magterület övezetében, az ökológiai folyosó övezetében és az erdősítésre alkalmas terület övezetében, valamint a kiemelt térségek területrendezési tervére vonatkozó törvények hatálya alá tartozó település közigazgatási határától számított 200 m-nél közelebbi területen a beépítésre szánt területek kivételes kijelölése az állami főépítész térségi területfelhasználási engedélye alapján történik.

(4) A térségi területfelhasználási engedély kiadása csak akkor tagadható meg, ha a tervezett hálózat vagy építmény nem felel meg az elfogadott országos területrendezési terv előírásainak.

(5) A térségi területfelhasználási engedélykérelmet két hónapon belül el kell bírálni.

(6) Az állami főépítész döntése ellen fellebbezésnek nincs helye. A térségi területfelhasználási engedélykérelemről hozott határozat elleni keresetet a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességgel, soron kívül bírálja el.

(7) Az állami főépítész a térségi területfelhasználási engedélyezési eljárás során kikéri a megyei önkormányzatok véleményét, majd az eljárást követően a térségi területfelhasználási engedélyt, valamint annak mellékleteként az engedélyezési tervdokumentációt közli a megyei önkormányzattal.

(8) Az állami főépítész - felkérésre - állást foglal a terület- és településfejlesztési koncepcióknak, programoknak, építészeti-műszaki terveknek, továbbá más ágazati terveknek és koncepcióknak a területrendezési tervekkel való összhangjáról, valamint a külön jogszabályban meghatározott területrendezési tanulmánytervről.”

(2) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény a következő 24/A. §-sal egészül ki:

„24/A. § A területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggésben megőrzendő dokumentumok gyűjtéséről, határozatlan idejű megőrzéséről, nyilvántartásáról és hasznosításáról a miniszter gondoskodik.”

(3) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény a VI. Fejezetet megelőzően a következő 25/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Területrendezési tervezési tevékenység

25/A. § (1) Területrendezési terv elkészítésében tervezőként az a büntetlen előéletű személy vehet részt, aki rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(2) Aki az (1) bekezdés szerinti tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi kamarának (a továbbiakban: kamara) bejelenteni. A bejelentés tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait és a Kormány rendeletében meghatározott egyéb adatokat.

(3) A kamara a területrendezési tervezési tevékenység folytatására jogosult, a (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az érintett személy természetes személyazonosító adatait és a Kormány rendeletében meghatározott egyéb adatokat.”

(4) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg]

„d) a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeit, továbbá illeszkedésük, kidolgozásuk és közzétételük részletes szabályait, valamint egyeztetésük, elfogadásuk rendjét;”

(5) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg]

„q) az országos és a térségi műszaki infrastruktúrahálózatoknak a területrendezési tervek szerkezeti tervében ábrázolt nyomvonalától való kivételes eltérésre vonatkozó területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait;”

(6) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és 27. § (1) bekezdése a következő u)-z) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg]

„t) a területrendezési tervekben nem szereplő, térségi jelentőségű műszaki infrastruktúrahálózatok és egyedi építmények területi elhelyezésére, beillesztésére vonatkozó területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait;

u) a 23/D. § (3) bekezdésében meghatározott övezetekben és esetekben a beépítésre szánt területek kivételes kijelölésére vonatkozó területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait;

v) a kiemelt térségi vagy megyei területrendezési terv övezeti tervlapjain meghatározott övezeti határok és a térségi szerkezeti tervben meghatározott műszaki infrastruktúrahálózatok nyomvonalainak településrendezési mélységű pontosítására vonatkozó területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait;

z) a területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggésben megőrzendő - személyes adatot nem tartalmazó - dokumentumok körét, azok gyűjtésének, megőrzésének, nyilvántartásának és hasznosításának részletes szabályait, továbbá a kapcsolódó adatszolgáltatásért járó költségtérítés összegét és megfizetésének szabályait.”

(7) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Felhatalmazást kap a turizmusért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok feladatait és működésük részletes szabályait.”

(8) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a területrendezési tervezési tevékenység folytatásának részletes feltételeit, e tevékenység bejelentésének és az e tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá az e tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket rendeletben állapítsa meg.”

124. § A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 23/A. § (1) bekezdés b) pontjában a „külön jogszabály alapján lefolytatott” szövegrész helyébe az „a” szöveg, a „hatásvizsgálat nagyobb eltérést indokol” szövegrész helyébe a „hatásvizsgálat alapján lefolytatott területrendezési hatósági eljárás szerint nagyobb eltérés indokolt” szöveg, 23/A. § (2) bekezdés b) pontjában a „külön jogszabályban meghatározott” szövegrész helyébe az „a” szöveg, az „a nagyobb eltérést indokolja” szövegrész helyébe az „alapján lefolytatott területrendezési hatósági eljárás szerint nagyobb eltérés indokolt” szöveg, 23/C. § (1) bekezdésében a „60 nap” szövegrész helyébe a „két hónap” szöveg, 23/C. § (5) bekezdésében a „90 napon” szövegrész helyébe a „három hónapon” szöveg, 27. § (1) bekezdés p) pontjában a „hatásvizsgálat” szövegrész helyébe a „hatásvizsgálat-köteles eljárások körét, a területi hatásvizsgálat” szöveg lép.

125. § Hatályát veszti a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 16. § (15) bekezdésében az „(a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezet)” szövegrész, 27. § (1) bekezdés j) pontjai, 27. § (2) bekezdés b), c) és e) pontja.

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása

126. § (1) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § (1) Aki

a) tűzoltó készülékek karbantartása és felülvizsgálata,

b) tűzoltó technika felülvizsgálata, javítása, ha a szolgáltatás végzése az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és annak területi szervei, hivatásos önkormányzati tűzoltóság, önkéntes tűzoltóság, létesítményi tűzoltóság vagy tűzoltósági szolgáltatást nyújtó vállalkozás által készenlétben tartott tűzvédelmi technikára vonatkozó,

c) beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezés tervezése, kivitelezése, karbantartása, javítása, telepítése, felülvizsgálata,

d) tűzátjelzés fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint tűzjelző és tűzoltó központok távfelügyelete,

e) tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezés,

f) tűzvédelmi szakvizsgáztatás

tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a tűzvédelmi hatóságnak bejelenteni. A bejelentésben - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységet csak az folytathat, aki rendelkezik a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(3) A tűzvédelmi hatóság az (1) bekezdés szerinti tevékenység végzésére jogosultakról nyilvántartást vezet, amely a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl tartalmazza

a) a tevékenység gyakorlására jogosult vagy képviselője telefonszámát, elektronikus levélcímét,

b) a szolgáltatás megkezdésének és befejezésének időpontját, valamint

c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti tevékenység esetén a tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány számát és jogosultsági idejét.

(4) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység folytatására való jogosultságot a tűzvédelmi hatóság ellenőrzi.

(5) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató az (1) bekezdés d)-e) pontjai szerinti tevékenység határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására irányuló szándékát köteles a tűzvédelmi hatóságnak bejelenteni.”

(2) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 46/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„46/A. § (1) Ha jogszabály tűzvédelmi szakterületen szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag a tűzvédelmi hatóság engedélyével rendelkező személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak az ilyen személy igénybevételéhez fűződnek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatását a tűzvédelmi hatóság annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, rendelkezik a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(3) A tűzvédelmi hatóság a szakértői tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza

a) a természetes személyazonosító adatokat,

b) az elérhetőségi címet (postacím, telefon-, telefaxszám, e-mail),

c) a szakértői igazolvány számát, a kiadás időpontját, valamint

d) a tűzvédelmi szakterület megnevezését.

(4) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl a nyilvántartásnak a (3) bekezdés b)-d) pontjában szereplő adatai is nyilvánosak.

(5) A tűzvédelmi hatóság az engedély megadásával egyidejűleg tűzvédelmi szakértői igazolványt állít ki. A hatósági igazolvány tartalmazza a szakértő természetes személyazonosító adatait, a tűzvédelmi szakterület megnevezését, a szakértői igazolvány számát, a kiadás időpontját. A hatósági igazolványon a hitelessége igazolásához szükséges további - nem személyes - adatok is feltüntethetőek.

(6) A szakértő szakértői tevékenységének megszüntetése, illetőleg halála esetén adatainak a nyilvántartásban történő kezelését meg kell szüntetni. Az adatokat a nyilvántartásban történő kezelés megszüntetésétől számított legfeljebb tíz évig a központi katasztrófavédelmi szerv a szakértői vélemény jogszerűségének későbbi ellenőrzése céljából tovább tárolhatja.”

(3) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (2) bekezdés 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg:]

„2. a tűzvédelmi szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,”

(4) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (2) bekezdése a következő 24. ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg:]

„24. az e törvény 12. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységek folytatásának részletes feltételeit, a tevékenységek bejelentésének és a tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket.”

127. § A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 13/A. § (1) bekezdésében a „Kormány által rendeletben kijelölt piacfelügyeleti hatóság” szövegrész helyébe a „tűzvédelemmel kapcsolatos piacfelügyeleti hatósági feladatokat ellátó szerv” szöveg lép.

A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosítása

128. § (1) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közraktár a közraktári tevékenységet akkor kezdheti, illetőleg szüntetheti meg, ha azt a közraktározás-felügyelet (a továbbiakban: felügyelet) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete egyetértésével - az e törvényben meghatározott feltételek fennállása alapján - engedélyezte. A közraktár vámszabadterületen való működéséhez erre vonatkozó külön engedély is szükséges.”

(2) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és 5. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A kérelmező a részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges közraktári engedélyt kaphat, ha

a) igazolja a részvénytársaság létesítésével kapcsolatos adatokat, a cég raktározás és tárolás besorolású főtevékenységét, záloghitelnyújtás esetén az egyéb hitelnyújtás-besorolást,

b) a részvénytársaság ellen nem indult csőd- vagy felszámolási eljárás,

c) rendelkezik a közraktár tárolási, raktározási tevékenységéhez használt saját raktára működéséhez szükséges telepengedéllyel vagy bejelentéskötelezettség alá tartozó tevékenység esetében a nyilvántartásba vétel igazolásával, valamint

d) a részvénytársaságnak és az igazgatóság tagjainak belföldön köztartozása nincs.

(4) A 2. § (5) bekezdés alapján a közraktári engedély csak akkor adható meg, ha a közraktár részére a tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba jogerősen bejegyezték.

(5) Ha a kérelmező a (3) bekezdésben meghatározott adatokat nem igazolja, a felügyelet a közraktári engedély iránti kérelem elbírálásához adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul a (3) bekezdésben meghatározott adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz.”

(3) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 5/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5/B. § (1) A fióktelepként működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelemhez két példányban mellékelni kell:

a) a külföldi vállalkozás alapító okiratát, valamint harminc napnál nem régebbi cégkivonatát vagy a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye szerinti ország ezzel egy tekintet alá eső szervezetének igazolását a külföldi vállalkozás alapításáról, képviseletéről, jegyzett tőkéjéről,

b) az 5. § (2) bekezdés b)-f) pontjában felsorolt okiratokat, szabályzatokat és nyomtatványokat,

c) a külföldi vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe vezetőjének (vezetőinek) állampolgárságára, szakmai képesítésére és alkalmazására vonatkozó okiratokat,

d) a fióktelep vezetőjének vagy vezetőinek a büntetlen előéletét igazoló okiratot,

e) az alapítónak az előző üzleti évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóját,

f) nyilatkozatot arról, hogy a külföldi vállalkozásnak milyen mérlegen kívüli kötelezettségei vannak,

g) a fióktelep formájában működő közraktár vezetője döntési jogkörének leírását, valamint a kérelmező azon testületeinek felsorolását, amelyek hozzájárulása nélkül bizonyos döntések nem érvényesek,

h) nyilatkozatot arról, hogy tudomása szerint a külföldi vállalkozás ellen nem indult csőd- vagy felszámolási eljárás,

i) nyilatkozatot a fióktelep telefon- és faxszámáról, valamint e-mail címéről.

(2) A kérelmező a fióktelepként működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedélyt akkor kaphat, ha

a) igazolja a külföldi vállalkozás fióktelepének a magyar cégbíróság általi cégnyilvántartásba történő bejegyzését,

b) igazolja a fióktelep cégjegyzékszámát, adószámát,

c) rendelkezik a közraktár tárolási, raktározási tevékenységéhez használt saját raktára működéséhez szükséges telepengedéllyel vagy bejelentéskötelezettség alá tartozó tevékenység esetében a nyilvántartásba vétel igazolásával,

d) a fióktelep ellen nem indult csőd- vagy felszámolási eljárás, valamint

e) a fióktelep vezetőjének (vezetőinek) nincs köztartozása.

(3) Ha a kérelmező a (2) bekezdésben meghatározott adatokat nem igazolja, a felügyelet a fióktelepként működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem elbírálásához adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul a (2) bekezdésben meghatározott adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz.”

(4) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 6. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A közraktárnak a közraktári jegy jóváhagyott tervezete után készült, nyomdai úton előállított mintapéldányt az első kibocsátás előtt archiválás céljából meg kell küldenie a felügyelet részére.”

(5) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 8. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és 8. §-a a következő (6)-(9) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a közraktárban természetes személy szerez a (2) bekezdés szerint minősített befolyást, az előzetes engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) természetes személyazonosító adatait vagy a természetes személy azonosítására alkalmas, a közraktár-felügyelet által kezelhető azonosító kódot, állampolgárságát, lakcímét, értesítési címét,

b) nyilatkozatot arról, hogy a tulajdonszerzéshez szükséges összeg a kérelmező törvényes jövedelméből származik.

(4) A természetes személy kérelmező a minősített befolyás szerzéséhez előzetes engedélyt akkor kaphat, ha

a) büntetlen előéletű és

b) jogerősen megállapított adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása nincs.

(5) Ha a kérelmező a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat nem igazolja, a felügyelet a minősített befolyás szerzéséhez szükséges előzetes engedély iránti kérelem elbírálásához adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz.

(6) Ha a közraktárban gazdasági társaság szerez az (1) bekezdés szerint minősített befolyást, az előzetes engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) külföldi gazdasági társaság esetében cégkivonatának magyar nyelvű fordítását, vagy igazolást arról, hogy a társaságot a külföldi vállalati nyilvántartásba bejegyezték,

b) a gazdasági társaságnak az előző három üzleti évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóját,

c) nyilatkozatot arról, hogy milyen - a számviteli törvény szerinti - függő és jövőbeni kötelezettségei vannak.

(7) Ha a kérelmező gazdasági társaság, a közraktárban történő minősített befolyás szerzéséhez szükséges előzetes engedélyt akkor kaphat, ha

a) igazolja a cégjogi adatait, cégjegyzékszámát, adószámát és

b) jogerősen megállapított adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása nincs.

(8) Ha a kérelmező a (7) bekezdésben meghatározott adatokat nem igazolja, a felügyelet a minősített befolyás szerzéséhez szükséges előzetes engedély iránti kérelem elbírálásához adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul a (7) bekezdésben meghatározott adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz.

(9) A felügyelet a minősített befolyás megszerzését eredményező megállapodáshoz szükséges előzetes engedély iránti kérelmet annak beérkezésétől számított tíz munkanapon belül elbírálja. A felügyelet a kérelmet elutasíthatja, ha a befolyást megszerezni kívánó fél tevékenysége vagy a közraktárra gyakorolt befolyása a biztonságos működést, illetve a kötelezettségek teljesítését veszélyeztetné. A minősített befolyásra, valamint a közvetett tulajdonra vonatkozóan a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény fogalmai irányadóak.”

(6) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 11. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A felügyeleti biztos a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint helyszíni szemlét végezhet.”

129. § A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 5. § (2) bekezdés i) pontjában a „tagjainak belföldön nincs köztartozása, továbbá ez utóbbiak” szövegrész helyébe a „tagjai” szöveg, 6. § (2) bekezdésében az „5. § (2)” szövegrész helyébe az „5. § (2) és (3)” szöveg, az „5/B. §-ban” szövegrész helyébe az „5/B. § (1) és (2) bekezdésében” szöveg, az „engedélyezési” szövegrész helyébe az „engedélyezési kérelemhez” szöveg, a „szükséges mellékletek” szövegrész helyébe a „szükséges mellékletek, igazolások és nyilatkozatok” szöveg, 6. § (3) bekezdésében a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 6. § (4) bekezdésében a „hatvan napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanapon” szöveg, 7. § (3) bekezdésében a „harminc nappal” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanappal” szöveg, 9. § (1) bekezdésében a „felügyeletét” szövegrész helyébe az „ellenőrzését” szöveg, 9. § (5) bekezdésében a „tizenöt napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, 9/A. § (5) bekezdésében a „kilencven nap” szövegrész helyébe a „hatvanöt munkanap” szöveg, 9/A. § (8) bekezdésében a „meg” szövegrész helyébe a „meg, valamint nem semmisítheti meg” szöveg, 13. § (2) bekezdésében a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, a „szakhatósági” szövegrész helyébe az „a zálogkölcsön-nyújtási szabályzat módosításának jogszerűsége tekintetében kiadott szakhatósági” szöveg, 13. § (4) bekezdésében a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 22. § (4) bekezdésében a „Ptk.” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv” szöveg, a „Ptk.-nak” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvnek” szöveg, 28. § (1) bekezdésében és 28/B. § (1) bekezdésében a „Hpt.” szövegrész helyébe a „hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény” szöveg lép.

130. § Hatályát veszti a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 5. § (2) bekezdés a) pontjában a „létesítő okiratát, amely a cég főtevékenységeként a raktározás, tárolás besorolást tartalmazza, továbbá záloghitelnyújtás esetén az egyéb hitelnyújtás besorolás megjelölést, valamint a” szövegrész, 5. § (2) bekezdés b) pontjában a „(2) és” szövegrész, 5. § (2) bekezdés c) pontja, 5. § (2) bekezdés i) pontjában a „nyilatkozatot arról, hogy a részvénytársaságnak, valamint” szövegrész, 5. § (2) bekezdés j) pontja, 5. § (2) bekezdés k) pontjában a „cégjegyzékszámáról, adószámáról,” szövegrész, 6. § (2) bekezdésében a „(2) és” szövegrész, 9. § (2) bekezdése, 9/A. § (3) bekezdése, 10. § (3) bekezdésében a „, de határozatait - a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül - bíróság előtt megtámadhatja az, akire nézve a határozat rendelkezést tartalmaz” szövegrész, 12/A. § (1) és (2) bekezdésében az „eljárási” szövegrészek.

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása

131. § (1) A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 72. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A kártalanítási igény jogalapjáról és mértékéről a természetvédelmi hatóság dönt, amely ellen nincs helye fellebbezésnek.”

132. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 13. § (2) bekezdésében a „miniszter - a vadgazdálkodásért felelős miniszter hozzájárulásával kiadott -” szövegrész helyébe a „természetvédelmi hatóság” szöveg, 13. § (4) bekezdésében az „- a vadgazdálkodásért felelős miniszter hozzájárulásával - a miniszter” szövegrész helyébe az „a természetvédelmi hatóság” szöveg, 21. § (4) bekezdésében a „jóváhagyásához” szövegrész helyébe a „kiadásához” szöveg, 27. § (1) bekezdésében az „azonnal” szövegrész helyébe a „fellebbezésre tekintet nélkül” szöveg, 27. § (3) bekezdésében az „azonnal” szövegrész helyébe a „fellebbezésre tekintet nélkül” szöveg, 33. § (4) bekezdésében a „kivételesen indokolt esetben (pl. növényegészségügyi okból), a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával” szövegrész helyébe a „, természetvédelmi kezelési, növény-egészségügyi, erdővédelmi okból vagy havária helyzetben, a természetvédelmi hatóság engedélyével” szöveg, 42. § (5) bekezdésében az „engedélyről” szövegrész helyébe az „engedélyezés tárgyában hozott határozatot” szöveg, a „tájékoztatja” szövegrész helyébe a „közli” szöveg, a „hatóságot” szövegrész helyébe a „hatósággal” szöveg, 76. § (1) bekezdésében a „90 nap” szövegrész helyébe a „három hónap” szöveg, 78. § (4) bekezdésében a „határozattal lefoglalja, illetőleg elkobozza” szövegrész helyébe a „birtokát ideiglenesen elvonja (a továbbiakban: lefoglalás), vagy birtokát véglegesen elvonja és azt állami tulajdonba veszi (a továbbiakban: elkobzás)” szöveg lép.

133. § Hatályát veszti a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 10. § (2) bekezdése, 17. § (4) bekezdésében az „, az engedélyezéshez a természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges” szövegrész, 18. § (3) bekezdés második mondata, 24. § (2) bekezdés negyedik mondata, 33. § (1) bekezdésében az „, a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával” szövegrész, 51. § (7) bekezdése, 75. §-a, 76. § (4) bekezdése, 78. § (1) és (2) bekezdésében az „azonnal” szövegrész, 78. § (3) bekezdésében a „határozattal” szövegrész és az „, illetve a kötelezés eredménytelensége esetén azt a kötelezett terhére és költségére elvégeztetheti” szövegrész, 78. § (4) bekezdésében a „(68. §)” szövegrész.

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása

134. § (1) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény az „A vadászterület rendeltetésének megállapítása” alcímet megelőzően a következő 20/A. §-sal egészül ki:

„20/A. § A vadászterület határának megállapítására irányuló eljárásban hozott elsőfokú határozat ellen nem nyújthat be fellebbezést az az ügyfél, aki az eljárás megindításáról szóló szabályszerű értesítés ellenére az eljárásban nem vett részt.”

(2) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 27. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A vadászati jog gyakorlására vagy hasznosítására kötelező, valamint a vadászati jog kényszerhasznosítását elrendelő hatósági határozatot nyilvánosan is közzé kell tenni.”

(3) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény az „A miniszter feladatai és hatásköre” alcímet megelőzően a következő 89/A. §-sal egészül ki:

„89/A. § (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály meghatározott szakterületen szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján a miniszter által rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a vadászati hatóságnak bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(3) A vadászati hatóság a szakértői tevékenység végzésére jogosult, (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.”

(4) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 100. § (1) bekezdés c) pontja a következő 30. és 31. alponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza]

„30. az e törvény szerinti szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,

31. a vadgazdálkodási és a vadvédelmi bírság befizetésének rendjét és felhasználásának módját.”

135. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 1. § (2) bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe az „az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben” szöveg, 12. § (3) bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe az „az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben” szöveg, 16. § (3) bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe az „az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben” szöveg, 24. § (2) bekezdésében az „Az engedélyben” szövegrész helyébe az „A határozatban” szöveg, 27. § (2) bekezdésében az „érvényességének lejáratát” szövegrész helyébe a „hatályának megszűnését” szöveg, 27. § (3) bekezdés a) pontjában az „érvényességének időtartamáig” szövegrész helyébe a „hatályának megszűnéséig” szöveg, 44. § (2) bekezdésében az „érvényességének időtartamát” szövegrészek helyébe a „hatályát” szöveg, 46. § (1) bekezdésében az „érvényben” szövegrész helyébe a „hatályban” szöveg, 46. § (2) bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe az „az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben” szöveg, 47. § (4) bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe az „az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben” szöveg, 51. § (1) bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe az „az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben” szöveg, 57. § (1) bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe az „az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben” szöveg, 57. § (3) bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe az „az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben” szöveg, 58. § (5) bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe az „az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben” szöveg, 60. § (2) bekezdésében az „érvénytelenítését” szövegrész helyébe a „bevonását” szöveg, 61. § (3) és (4) bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe az „az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben” szöveg, 63. § (3) és (4) bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe az „az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben” szöveg, 65. § (1) bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe az „az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben” szöveg, 65. § (2) bekezdés a) pontjában az „érvényességi ideje alatt” szövegrész helyébe a „lejártáig” szöveg, 65. § (5) bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe az „az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben” szöveg, 66. § (3)-(5) bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe az „az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben” szöveg, 67. § (5) bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe az „az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben” szöveg, 70. § (2) bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe az „az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben” szöveg, 74. § (2) bekezdésében az „igazolást ad” szövegrész helyébe a „hatósági bizonyítványt ad ki” szöveg, az „az igazolás” szövegrész helyébe az „a hatósági bizonyítvány” szöveg, 74. § (4) bekezdésében az „igazolással” szövegrész helyébe a „hatósági bizonyítvány alapján” szöveg, 74. § (5) bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe az „az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben” szöveg, 74. § (8) bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe az „az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben” szöveg, 91. §-ában a „rendeletben” szövegrész helyébe az „az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben” szöveg lép.

136. § Hatályát veszti a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 5. §-ában a „külön” szövegrész, 11. § (3) bekezdésében a „külön törvény szerint” szövegrész, 17. § (3) bekezdésében az „érvényességének” szövegrész, 27. § (2) bekezdés második mondata, 35. § (3) bekezdésében a „- megfelelő határidő megjelölésével -” szövegrész és a „, melynek elmulasztása esetén a szükséges munkálatokat a jogosult költségére és felelősségére elvégeztetheti” szövegrész, 46. § (1) bekezdésében az „- annak érvényességi idején belül -” szövegrész, 51. § (2) bekezdése, 60. § (3) bekezdésében az „érvényessége” szövegrész, 65. § (3) bekezdése, 71. § (3) bekezdésében az „, a törvényben, illetve külön jogszabályban meghatározott” szövegrész, 74. § (5) bekezdés második mondata, 80. § (3) bekezdése, 80. § (4) bekezdés második mondata, 89. § (1) bekezdés a) pontjában az „, ott helyszíni szemlét, vizsgálatot tartani” szövegrész, 89. § (1) bekezdés b) pontjában az „a jogosulttól,” szövegrész és a „, valamint a vadászati jog hasznosításával kapcsolatban iratokba, nyilvántartásokba betekinteni” szövegrész, 89. § (1) bekezdés c) pontja, 89. § (1) bekezdés f)-i) pontja.

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása

137. § (1) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 32. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a határozat a közlésétől számított öt éven belül vonható vissza.”

(2) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 43/H. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bejelentés alapján indult eljárásra a Ket. rendelkezései közül kizárólag a 17. §-t, a 26. §-t, a 40-40/A. §-t, az 58-59. §-t, a 69. § (1) bekezdését, a 72-73. §-t, a 78-80. §-t, a 81-81/B. §-t és a 153. §-t kell alkalmazni, azzal, hogy ahol a Ket. ügyfelet említ, azon a bejelentőt kell érteni.”

(3) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„44. § A versenyfelügyeleti eljárásra - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a 18. §-a, a 29. § (3)-(11) bekezdése, a 30. §-a, a 33. § (1) bekezdése, a 33/A. §-a, 33/B. §-a, a 36. § (2)-(4) bekezdése, a 38. §-a, a 46. § (2) bekezdése, a 47. §-a, az 51. § (1) és (5) bekezdése, a 61. § (1) bekezdése, a 70. §-a, a 72. § (4) bekezdése, a 74. § (2)-(5) bekezdése, a 88. § (1) bekezdése, a 94. §-a, a 109. § (2)-(4) bekezdése, valamint a 127-129. §-a kivételével.”

(4) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 82. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A versenyfelügyeleti eljárásban újrafelvételi kérelem benyújtásának nincs helye.”

138. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 43/C. § (2) bekezdésében a „felvilágosítás iránti kérelem” szövegrész helyébe a „Gazdasági Versenyhivatal elnöke felvilágosítás iránti felhívásának” szöveg, 43/C. § (3) bekezdésében az „A Gazdasági” szövegrész helyébe a „Ha a Gazdasági” szöveg, az „is kérheti. E” szövegrész helyébe a „belföldi jogsegély keretében kéri, e” szöveg, 43/E. § (3) bekezdés b) pontjában az „illetékes” szövegrész helyébe a „feladatkörrel rendelkező” szöveg, a „minisztériumot” szövegrész helyébe a „minisztert” szöveg, 43/F. §-ában a „jogorvoslati kérelemmel élhet” szövegrész helyébe a „kezdeményezheti a végzés bírósági felülvizsgálatát” szöveg, 43/H. § (8) bekezdésében a „hatvan napon” szövegrész helyébe a „két hónapon” szöveg, 43/H. § (9) bekezdésében a „hatvan nappal” szövegrész helyébe a „két hónappal” szöveg, 43/H. § (11) bekezdésében a „közigazgatási nemperes eljárásban” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárásban hozott végzés elleni bírósági felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint” szöveg, 43/I. § (2) bekezdésében a „tizenöt napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, 43/I. § (3) bekezdésében a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, a „harminc napnál” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapnál” szöveg, 51. § (1) bekezdésében a „dönt” szövegrész helyébe a „dönt a kizárási ok bejelentésétől számított tíz munkanapon belül” szöveg, 53. § (1) bekezdésében az „Az ügyfél jogutódlással történő megszűnése esetén a” szövegrész helyébe az „A” szöveg, a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, az „önként beléphet” szövegrész helyébe a „kérheti a jogutódlás megállapítását” szöveg, 57. § (1) bekezdésében a „hatvan napon” szövegrész helyébe a „két hónapon” szöveg, 58. § (3) bekezdésében a „nemzetközi szerződés” szövegrész helyébe a „törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés” szöveg, 62. § (1) bekezdésében a „tizenöt napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, 63. §-t megelőző alcímében az „elintézési” szövegrész helyébe az „ügyintézési” szöveg, 63. § (2) bekezdés a) pontjában a „kilencven napon” szövegrész helyébe a „három hónapon” szöveg, 63. § (2) bekezdés b) és c) pontjában a „száznyolcvan napon” szövegrész helyébe a „hat hónapon” szöveg, 63. § (3) bekezdés a) pontjában a „negyvenöt napon” szövegrész helyébe a „harmincöt munkanapon” szöveg, 63. § (3) bekezdés b) pontjában a „százhúsz napon” szövegrész helyébe a „négy hónapon” szöveg, 63. § (4) bekezdésében a „negyvenöt napon” szövegrész helyébe a „harmincöt munkanapon” szöveg, 63. § (5) bekezdésében az „elintézési határidő számításánál” szövegrész helyébe az „ügyintézési határidő számításánál - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túl -” szöveg, 63. § (6) bekezdésében az „elintézési” szövegrész helyébe az „ügyintézési” szöveg, a „hatvan nappal” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanappal” szöveg, a „száznyolcvan nappal” szövegrész helyébe a „hat hónappal” szöveg, a „húsz nappal” szövegrész helyébe a „tizenöt munkanappal” szöveg, 64. §-ában a „teljesítettnek” szövegrész helyébe a „megadottnak” szöveg, 65. § (6) bekezdésében az „A zár alá vétel foganatosításakor a vizsgáló” szövegrész helyébe az „A vizsgáló az iratokat jegyzőkönyv készítése nélkül úgy is lefoglalhatja, hogy” szöveg, 65. § (10) bekezdésében a „védett adatának minősülő tényről” szövegrész helyébe az „üzleti titkáról” szöveg, 65/A. § (5) bekezdésében a „kilencven napig” szövegrész helyébe a „három hónapig” szöveg, 65/A. § (9) bekezdésében a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, a „nyolc napon” szövegrész helyébe az „öt munkanapon” szöveg, 68. § (4) bekezdésében a „tizenöt napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, 70. § (5) bekezdésében az „elintézési” szövegrész helyébe az „ügyintézési” szöveg, 71/A. §-ában a „végzéssel megszünteti” szövegrész helyébe a „megszünteti akkor is” szöveg, 72. § (1) bekezdés a) pontjában a „végzéssel megszünteti” szövegrész helyébe a „megszünteti akkor is” szöveg, 82. § (1) bekezdésében a „nyolc napon” szövegrész helyébe az „öt munkanapon” szöveg, 82. § (3) bekezdésében a „közigazgatási nemperes eljárásban” szövegrész helyébe az „a közigazgatási hatósági eljárásban hozott végzés elleni bírósági felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint” szöveg, 85. § (1) bekezdésében a „közigazgatási döntés” szövegrész helyébe a „hatósági döntés” szöveg, a „közigazgatási szervet” szövegrész helyébe a „hatóságot” szöveg, 85. § (2) bekezdésében a „közigazgatási szerv” szövegrészek helyébe a „hatóság” szöveg, a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, a „közigazgatási döntés” szövegrész helyébe a „hatósági döntés” szöveg, 85. § (3) bekezdésében az „1952. évi III. törvény XX. Fejezetének” szövegrész helyébe a „törvény közigazgatási perekre vonatkozó szabályai” szöveg, 91. § (2) bekezdésében a „nyolc napon” szövegrész helyébe az „öt munkanapon” szöveg, 91/C. §-ában az „elintézési” szövegrész helyébe az „ügyintézési” szöveg, a „harminc nappal” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanappal” szöveg, 91/I. §-ában a „Fogyasztóvédelmi” szövegrész helyébe az „A fogyasztóvédelmi” szöveg lép.

139. § Hatályát veszti a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 43/C. § (2) bekezdésében a „végzéssel” szövegrész, 43/C. § (3) bekezdésében az „a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal által megismerhető” szövegrész, 43/D. § (3) bekezdésében a „döntéssel egyidejűleg” szövegrész, a „végzéssel” szövegrész, 43/F. § második mondata, 43/F. §-ában a „közigazgatási nemperes eljárásban,” szövegrész, 43/H. § (4) bekezdésében az „, illetve más hatóság vagy szakértő közreműködésével tisztázza a bejelentés elbírálásához szükséges tényeket” szövegrész, 50. § (3) bekezdése, 53. § (1) bekezdés második mondata, 54. § (1) bekezdése, 54. § (4) bekezdése, 55. § (1) bekezdésében az „és képviselője” szövegrészek és a „végzéssel” szövegrész, 61. § (2) bekezdése, 61. § (3) bekezdésében az „(1) és (2) bekezdés alapján kiszabott” szövegrész, 62. § (7) bekezdés első és második mondata, 63. § (5) bekezdés c)-f) pontja, 63. § (6) bekezdés második mondata, 65. § (6) bekezdés első mondata, 65. § (8) bekezdése, 65/A. § (8) bekezdésében az „, a rendőrség a rá vonatkozó szabályokban megállapított kényszerítő intézkedéseket, eszközöket alkalmazhatja” szövegrész, 67. § (1) bekezdése, 67. § (5) bekezdésében az „, a kérelemre induló versenyfelügyeleti eljárás pedig a kérelem beérkezésének napján” szövegrész, 71/A. §-ában az „a vizsgálat elrendelésére okot adó, a 70. § (1) bekezdésében meghatározott körülmények nem állnak fenn, továbbá akkor, ha” szövegrész, 72. § (1) bekezdés a) pontjában a „ha a vizsgálat elrendelésére okot adó, a 70. § (1) bekezdésében meghatározott körülmények nem állnak fenn, továbbá akkor,” szövegrész, 77. § (1) bekezdésében a „határozatában” szövegrész, 77. § (1) bekezdés j) pontjában a „(32. §, 76. §, Ket. 114. §)” szövegrész.

Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény módosítása

140. § Hatályát veszti az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény 5. § (4) és (5) bekezdésében a „vezetője” szövegrész, 5. § (4) bekezdésében a „sportigazgatási szerv vezetője a” és az „útján” szövegrész, 7. § (1) bekezdésében a „vezetője” szövegrész.

A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása

141. § (1) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 6. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A felügyelő

a) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 36/D. § (2) bekezdése, valamint 36/G. § (2) bekezdése szerinti jogsértést a rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy foglalkoztatásával összefüggésben megállapító, továbbá

b) a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 11. § (2) bekezdése, valamint 13. § (1) bekezdése szerinti jogsértést a rehabilitációs járadékban részesülő személy foglalkoztatásával összefüggésben megállapító

jogerős vagy egyébként végrehajtható határozatát közli a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervvel.”

(2) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A munkaügyi hatóság a pénzfizetésre kötelezett természetes személy vagy a polgári jog szerint helyébe lépő örököse kérelmére a tartozást mérsékelheti, illetőleg elengedheti, feltéve hogy a kötelezett, illetve örököse vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója egészségi állapotában, illetve a kötelezett, illetve örököse vagyoni helyzetében a határozat jogerőre emelkedése után olyan változás következett be, amely jelentősen megnehezíti a kötelezettség teljesítését. A méltányossági kérelem tárgyában hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A méltányossági jogkörben hozott határozat bírósági felülvizsgálatát kizárólag semmisségére hivatkozva lehet kérni.”

142. § A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 4. § (3) bekezdés d) pontjában a „személyektől az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítás kérésére, valamint személyi azonosságuk” szövegrész helyébe a „személyek személyi azonosságának” szöveg, 6. § (2) bekezdésében az „az azonnali” szövegrész helyébe a „munkavédelmi okból fellebbezésre tekintet nélküli” szöveg, 8/A. § (1) bekezdésében a „hatvan nap” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanap” szöveg, 8/A. § (2) bekezdésében a „Ket. 54. §-a (4) bekezdése” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek az adatok zárt kezelésére vonatkozó szabályai” szöveg, 8/A. § (4) bekezdésében a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg lép.

143. § Hatályát veszti a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 3. § (2) bekezdésében az „(amelynek)” szövegrész és a „vagy jogi helyzetét” szövegrész, 4. § (3) bekezdés a)-c) pontja, 5. § (1) bekezdése, 8. § (1) bekezdésében az „és szolgáltatás” szövegrész, a „2004. évi CXL.” szövegrész és az „(a továbbiakban: Ket.)” szövegrész, 8. § (2) bekezdése, 8/A. § (1) bekezdésében az „a Ket. szabályaitól eltérően” szövegrész, 8/A. § (1) bekezdés második mondata, 8/A. § (2) bekezdésében a „(bejelentő)” szövegrész, 8/A. § (3) bekezdése.

A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény módosítása

144. § (1) A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény 3. § 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. Levegőből végzett távérzékelés: mérések végrehajtására, illetve térképkészítésre alkalmas légi távérzékelési adatgyűjtés, amelynek célja és eredménye geodéziai, térképészeti, geofizikai, geológiai és navigációs adatok gyűjtése.”

(2) A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény 17. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A földmérő a mérési jogosultságának igazolásához földmérői igazolvány kiállítását kérheti a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervtől.”

(3) A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény 21. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és 21. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az alábbi földmérési tevékenységek végzéséhez ingatlanrendező földmérői minősítést adó engedély szükséges:

a) az alaptérkép készítésének, illetve állami átvételi vizsgálatának, továbbá az alaptérkép tartalmában változást eredményező földmérési munkának az irányítása,

b) a hatósági eljárás lefolytatásához szükséges térkép, változási vázrajz minőségének tanúsítása,

c) a változási vázrajz hatósági vizsgálata és záradékolása,

d) a földrészlet-határvonalak kitűzési munkáinak végzése,

e) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott földmérési szakfelügyelői feladatok ellátása.

(5) A (4) bekezdésben megjelölt tevékenységeket a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv annak engedélyezi, aki megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott feltételeknek. A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv az engedély megadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi a jogosultat.

(6) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a (4) bekezdés szerinti tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag az e tevékenységek végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.”

(4) A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény 26. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az e törvény hatálya alá tartozó hatósági ügyekben felügyeleti eljárásnak nincs helye.”

(5) A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény 29. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a miniszter és a honvédelemért felelős miniszter, hogy együttes rendeletben szabályozza]

„a) az ingatlanrendező földmérői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az ingatlanrendező földmérői minősítést adó engedély kiadásának feltételeit, az engedélyezési eljárás részletes szabályait, a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,”

(6) A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény 29. § (5) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben]

„e) megállapítsa az államhatár vonalát rögzítő okmányok nyilvántartási példányai kezelésének, tárolásának rendjét és a változások átvezetésének szabályait.”

145. § A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény 5. § (3) bekezdésében az „a külön jogszabály szerint” szövegrész helyébe az „az e törvény végrehajtási jogszabályában” szöveg, 7. § (1) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „az e törvény végrehajtási jogszabályában” szöveg, 12. § (5) bekezdésében a „külön jogszabályban meghatározott” szövegrész helyébe az „az e törvény végrehajtási jogszabályában meghatározott” szöveg, 19. § (2) bekezdés c) pontjában a „honvédség térképész szolgálata” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség geoinformációs támogatásáért felelős szervezete” szöveg, 21. § (1) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „az e törvény végrehajtási jogszabályában” szöveg, 22. § (2) bekezdésében a „külön jogszabály” szövegrész helyébe az „e törvény végrehajtási jogszabálya” szöveg, 26. § (2) bekezdésében a „honvédség térképész szolgálata” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség geoinformációs támogatásáért felelős szervezete” szöveg, 29. § (1) bekezdés c) pontjában, 29. § (3) bekezdés c) pontjában a „mérőkamarás légi fényképezés” szövegrész helyébe a „levegőből végzett távérzékelés” szöveg lép.

146. § Hatályát veszti a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény 3. § 10. pontjában az „Az ingatlanrendező földmérői minősítésű szakemberekről hivatalos névjegyzék készül.” szövegrész, 12. § (5) bekezdésében az „, amelyet az ingatlanügyi hatóság határozattal állapít meg” szövegrész, 12. § (6) bekezdés második mondata, 20. § (2) bekezdés harmadik mondata, 29. § (5) bekezdés - az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény által beiktatott - d) pontja.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

147. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 36. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„36. mozgóképszakmai hatóság által kiadott támogatási igazolás: a mozgóképszakmai hatóság által a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) szerinti megrendelésre készült filmalkotás vagy nem megrendelésre készült filmalkotás támogatója részére kiállított igazolás, amely tartalmazza a támogatást nyújtó adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, illetve a kedvezményre jogosító támogatás összegét.”

(2) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A mozgóképszakmai hatóság által egy filmalkotáshoz kiadott, kedvezményre való jogosultságot igazoló támogatási igazolások összértéke nem haladhatja meg a mozgóképszakmai hatóság által jóváhagyott közvetlen filmgyártási költség Mktv. 12. § (10) bekezdésében meghatározott részének 20 százalékát azzal, hogy nem állítható ki igazolás, ha a filmalkotás az Mktv. rendelkezései szerint nem jogosult közvetett állami támogatásra.”

(3) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/B. §-a a következő (19) bekezdéssel egészül ki:

„(19) Az e § alapján folyó valamennyi eljárás tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók.”

(4) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 19. § (3) bekezdés d) pontjában a „közigazgatási határozat” szövegrészek helyébe a „hatósági határozat” szöveg, 22/B. § (18) bekezdésében az „az illetékes” szövegrész helyébe az „a feladatkörükben érintett” szöveg lép.

148. § Hatályát veszti a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 29/B. § (1) és (2) bekezdése, 29/B. § (5) bekezdésében az „1988. évi VI.” szövegrész.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása

149. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32. § (1) bekezdésében az „az államigazgatási hatóság vagy a bíróság által felülvizsgált államigazgatási határozat vagy intézkedés” szövegrész helyébe az „a felülvizsgált hatósági döntés” szöveg, 32. § (3) bekezdésében a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 32/A. § (10) bekezdésében az „a külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter által az e törvény felhatalmazása alapján az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben” szöveg, 32/E. § (3) bekezdésében a „15 napon” szövegrészek helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, az „, illetve igazolni a díj” szövegrész helyébe az „a díjat és igazolni annak” szöveg, 32/F. § (1) bekezdésében a „közigazgatási hatóság vagy a bíróság által felülvizsgált határozat vagy intézkedés” szövegrész helyébe a „felülvizsgált hatósági döntés” szöveg, 32/F. § (3) bekezdésében a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 33. § (7) bekezdésében a „díj” szövegrész helyébe a „díj befizetésére,” szöveg lép.

150. § Hatályát veszti az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32. § (1) bekezdésében az „- az ügyfél szóbeli vagy írásbeli bejelentésének az ingatlanügyi hatósághoz történő beérkezése alapján -” szövegrész.

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása

151. § (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 19/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha a kérelmező az (1) bekezdés c) pontjában, illetve a (3) bekezdés d) pontjában meghatározott, valamely magyarországi köztartozására vonatkozó adatot nem igazolja, az MNB megkeresi a köztartozásról nyilvántartást vezető szervet. A nyilvántartást vezető szerv a lejárt, meg nem fizetett köztartozás fennállásáról vagy annak hiányáról tájékoztatja az MNB-t.”

(2) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény az „Az alapszabály módosításának engedélyezése” alcímet megelőzően a következő 19/F. §-sal egészül ki:

„19/F. § Ha a kérelmező a 19/A. § (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott adatokat nem mellékeli, az MNB adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz.”

152. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 3. § (7) bekezdésében az „az MNB a Felügyeletet értesíti” szövegrész helyébe a „szóló határozatot az MNB közli a Felügyelettel” szöveg, az „az értesítés” szövegrész helyébe az „a határozat” szöveg, 14/B. § (3) bekezdésében a „kilencven napon” szövegrész helyébe a „három hónapon” szöveg, 19/B. § a) pontjában az „erkölcsi” szövegrész helyébe a „hatósági erkölcsi” szöveg, 19/C. § a) pontjában az „erkölcsi” szövegrész helyébe a „hatósági erkölcsi” szöveg, 44. § (2) bekezdésében a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 87/B. § (1) bekezdésében a „hatvan napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanapon” szöveg lép.

153. § Hatályát veszti a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 38/A. § (4) bekezdés második mondata, 38/A. § (6) bekezdése.

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása

154. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 18. §-a a következő második mondattal egészül ki:

„A hatásköri vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama az ügyintézési határidőbe beszámít.”

155. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 8. § (1) bekezdésében a „határozatai és végzései ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye, azokat” szövegrész helyébe a „döntéseit” szöveg, 11/A. § (1) bekezdés a) és c) pontjában az „az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerű használó” szövegrész helyébe az „az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték” szöveg, 11/A. § (3) bekezdés a) pontjában a „30 napon” szövegrész helyébe a „22 munkanapon” szöveg, 11/A. § (3) bekezdés b) pontjában a „10 napon” szövegrész helyébe a „7 munkanapon” szöveg, 11/A. § (4) bekezdésében a „120 napon” szövegrész helyébe a „4 hónapon” szöveg, a „30 napon” szövegrész helyébe a „22 munkanapon” szöveg, 12. § (1) bekezdésében az „A határozatot, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) által az ügyintézési határidő kezdőnapjaként meghatározott időponttól számítva meg kell hozni” szövegrész helyébe az „Az ügyintézés határideje” szöveg, 12. § (1) bekezdés a) pontjában a „180 napon belül” szövegrész helyébe a „6 hónap” szöveg, 12. § (1) bekezdés b) pontjában a „60 napon belül” szövegrész helyébe a „45 munkanap” szöveg, 12. § (2) bekezdésében a „90 nappal” szövegrész helyébe a „három hónappal” szöveg, 12/A. § (5) bekezdésében a „minőségbiztosítását, a személyzet képzését érintő dokumentum, adatbázis a hatóság által akkor is bekérhető, ha az” szövegrész helyébe a „minőségbiztosításában, a személyzet képzését érintő dokumentumában, adatbázisában rögzített” szöveg, 13. § (2) bekezdésében az „esetében az engedélykérelmet” szövegrész helyébe az „engedélyezése esetében a kérelmet” szöveg, az „az engedélykérelem részeként benyújtja” szövegrész helyébe az „a kérelem mellékleteként nyújtja be” szöveg, 14. § (2) bekezdésében az „érvényét” szövegrész helyébe a „hatályát” szöveg, 14. § (3) és (4) bekezdésében az „érvényességi idejét” szövegrész helyébe az „időbeli hatályát” szöveg, 14. § (5) bekezdésében az „érvényének” szövegrész helyébe a „hatályának” szöveg lép.

156. § Hatályát veszti az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 8. § (2) bekezdése, 11/A. § (1) bekezdésében az „a Ket. 15. § (2) bekezdésében megfogalmazottól eltérően” szövegrész, 11/A. § (3) bekezdésében az „ismert ellenérdekű, illetve érintett” szövegrész, 11/A. § (4) bekezdésében a „- megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett -” szövegrész, 12. § (2) bekezdésében a „, míg a 17. § (2) bekezdésének c), d), m), n), p) és r) pontja szerinti ügyekben 30 nappal” szövegrész, 12/A. § (5) bekezdésében az „is tartalmaz. Ezeket az adatokat” szövegrész, 13. § (1) bekezdése, 19. §-a, 42. § (2) bekezdés első mondata, 47. § (2) és (3) bekezdése.

A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása

157. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § (2) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:

„A technikai szám kiadását megtagadó határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.”

158. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 5. § (8) bekezdésében az „és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 66-67. §-ának” szövegrész helyébe az „általános szabályairól szóló törvénynek az igazolási kérelemre vonatkozó” szöveg, 7. § (6) bekezdésében az „egyedi azonosítóval és titkos jelszóval” szövegrész helyébe az „ügyfélkapuval” szöveg, 7. § (11) bekezdésében az „adóhatóság” szövegrész helyébe az „adóhatóság fellebbezéssel meg nem támadható” szöveg lép.

A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény módosítása

159. § (1) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 38. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Védjegyügyekben nem alkalmazhatók a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a jogutódlásra vonatkozó rendelkezései.”

(2) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 39. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Védjegyügyekben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a határozat közzétételére vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók.”

(3) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 40. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Védjegyügyekben nincs helye közmeghallgatásnak.”

(4) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 41. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Védjegyügyekben a postán küldött beadvány előterjesztési ideje a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz való beérkezés napja. A Magyar Szabadalmi Hivatal által kitűzött határidőhöz képest elkésetten beérkező beadványt azonban határidőben beérkezettnek kell tekinteni, ha azt ajánlott küldeményként a határidő lejárta előtt postára adták, kivéve ha a beadvány a határidő lejártát követő két hónap eltelte után érkezett be.”

(5) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 43. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor az ügyintézési határidő kivételével újra kezdődik.

(6) A Magyar Szabadalmi Hivatal az eljárás felfüggesztése esetén is dönthet úgy, hogy a folyamatban lévő eljárási cselekményeket és az azok teljesítésére megállapított határidőket az eljárás felfüggesztése nem érinti.”

(6) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 45. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Védjegyügyekben idegen nyelvű beadványokat is be lehet nyújtani, a Magyar Szabadalmi Hivatal azonban magyar nyelvű fordítás benyújtását írhatja elő. Hitelesített fordítás vagy felülhitelesített okirat benyújtása csak akkor írható elő, ha alappal vonható kétségbe a fordítás pontossága vagy a külföldi okiratban foglaltak valódisága.”

(7) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 46/C. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal a képviselő munkadíjának összegét indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett képviseleti tevékenységgel. Ennek során a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és szabadalmi ügyvivői költségekről szóló rendelkezések megfelelő alkalmazásával jár el.”

(8) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 46/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Védjegyügyekben az ügyfél - a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - nem jogosult a Magyar Szabadalmi Hivatallal, a Magyar Szabadalmi Hivatal pedig nem köteles az ügyféllel elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani.”

(9) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 46/D. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Védjegyügyekben tájékoztatás kérésének és teljesítésének rövid szöveges üzenet útján nincs helye.”

(10) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 64/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a kérelem megfelel az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal elrendeli a gyorsított eljárást.”

(11) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 65/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdésben szabályozott eseten kívül a megújítási eljárásban az ügyfél nem jogosult elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani a Magyar Szabadalmi Hivatallal, a Magyar Szabadalmi Hivatal pedig nem köteles elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani az ügyféllel.”

(12) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 77. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és 77. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Magyar Szabadalmi Hivatalnak]

„d) az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli jogállást megtagadó végzését;

e) az eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításának és viselésének kérdésében hozott végzését.”

(13) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 77. § (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[A döntés megváltoztatását kérheti:]

„c) akitől az ügyféli jogállást megtagadták.”

(14) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 112. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásokban egyebekben a VII. és a VIII. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a földrajziárujelző-oltalmi ügyekben az ügyfél nem jogosult elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani a Magyar Szabadalmi Hivatallal, a Magyar Szabadalmi Hivatal pedig nem köteles elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani az ügyféllel.”

160. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 38. § (3) bekezdésében a „Ket.-nek” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek” szöveg, a „kapcsolatos” szövegrész helyébe az „és az első kapcsolatfelvétellel összefüggő” szöveg, az „értesítésre” szövegrész helyébe az „értesítésre és figyelemfelhívásra” szöveg, 39. § (5) bekezdésében a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg, 40. § (2) bekezdésében az „állításai” szövegrész helyébe az „állításai, valamint az ügyfél által igazolt adatok” szöveg, 41. § (2) bekezdésében az „a törvény” szövegrész helyébe az „e törvény” szöveg, 44. § (2) bekezdésében a „képviseletet igazoló meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba” szövegrész helyébe a „meghatalmazást írásba” szöveg, 73. § (5) bekezdésében a „végzéseket és a határozatot” szövegrész helyébe a „döntéseket” szöveg, 77. § (1) bekezdés c) pontjában a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg, 77. § (2) bekezdésében az „eljárási költség viselésével kapcsolatos döntés” szövegrész helyébe az „eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos végzés” szöveg, 77. § (8) bekezdésében a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg lép.

161. § Hatályát veszti a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 38. § (1) bekezdésében az „és szolgáltatás” szövegrész, a „2004. évi CXL.” szövegrész és az „(a továbbiakban: Ket.)” szövegrész, 39. § (1) bekezdése, 46/A. § (1) bekezdésében a „, méltányossági” szövegrész, 50. § (6) bekezdés második mondata, 50/A. § (6) bekezdése, 61/D. § (6) bekezdés második mondata, 64/A. § (3) bekezdése, 73. § (7) bekezdés második mondata.

A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosítása

162. § A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A jelzálog-hitelintézet a (2) bekezdésben meghatározott pénzügyi, befektetési, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag ingatlanok forgalmi és hitelbiztosítéki értékének meghatározását végezheti.”

163. § A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény 5. § (7) bekezdésében a „kérelmét” szövegrész helyébe a „kérelem tárgyában” szöveg, a „8 napon belül intézi el” szövegrész helyébe az „öt munkanapon belül dönt” szöveg lép.

164. § Hatályát veszti a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény 3. § (6)-(9) bekezdése, 27. § (2) bekezdés c) pontja.

A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény módosítása

165. § A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény 56. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy:]

„m) a halászati hatóság által vezetett nyilvántartások tartalmával és vezetésével kapcsolatos részletes szabályokat”

[rendeletben határozza meg.]

166. § A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény 4. § (3) bekezdésében az „igazolással” szövegrész helyébe az „igazolvánnyal” szöveg, 6. §-ában a „jelentenie.” szövegrész helyébe a „jelentenie. Ha a bejelentés megfelel a 7. § szerinti formai követelményeknek, a halászati hatóság a halászati vízterületet a nyilvántartásba bejegyzi.” szöveg, 7. § (1) bekezdésében a „kérelemnek” szövegrész helyébe a „bejelentésnek” szöveg, 14. § (1) bekezdésében a „bejelenteni” szövegrész helyébe a „benyújtani” szöveg, 14. § (2) bekezdésében az „érvényben” szövegrész helyébe a „hatályban” szöveg, 15. § (1) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyvben” szöveg, 18. § (1) bekezdésében az „engedéllyel” szövegrész helyébe az „igazolvánnyal” szöveg, 18. § (2) bekezdésében a „rendőrhatóság” szövegrész helyébe a „rendőrség” szöveg, 19. § (3) bekezdésében a „kiadására jogosult hatóságot, illetve szervezetet a miniszter rendeletben jelöli ki” szövegrész helyébe a „kiadása céljából a halászati hatóság megbízási szerződést köthet. A szerződéskötés feltételeit a miniszter rendeletben határozza meg” szöveg, 22. § (4) bekezdésében az „érvényteleníti” szövegrész helyébe a „visszavonja” szöveg, 29. §-ában az „érvényben” szövegrész helyébe a „hatályban” szöveg, 31. § (2) bekezdés b) pontjában a „nevét (megnevezését), címét” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait (szervezet esetében megnevezését) és címét” szöveg, 34. § (5) bekezdésében a „rendőrhatósággal” szövegrész helyébe a „rendőrséggel” szöveg, 42. § (3) bekezdésében az „a sajtóban is” szövegrész helyébe a „nyilvánosan - a sajtóban is -” szöveg lép.

167. § Hatályát veszti a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény 14. § (1) bekezdésében a „nyilvántartásba vétel céljából” szövegrész, 18. § (1) bekezdésében az „érvényes” szövegrész, 22. § (8) bekezdés c) pontjában az „érvényességének” szövegrész, 33. § (2) bekezdés első mondata, 34. § (1) bekezdésében az „a külön jogszabály szerint létesített” szövegrész, 34. § (2) bekezdésében a „, külön jogszabály szerinti” szövegrész, 35. § (4) bekezdésében a „- határidő megjelölésével -” szövegrész és a „, melynek elmulasztása esetén a szükséges munkálatokat a jogosult költségére elvégezteti” szövegrész, 37. § (1) bekezdésében a „, külön jogszabály szerinti” szövegrész, 37. § (1) bekezdés második mondata, 48. § (2) bekezdés h) pontja.

Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény módosítása