168. § (1) Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény a II. Fejezetet megelőzően a következő 2/A. §-sal egészül ki:
„2/A. § (1) A kamarának a vadászjegy kiállításával és érvényesítésével kapcsolatos eljárásában a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A kamarának a hivatásos vadászok tagfelvételével és kamarai nyilvántartásba vételével, valamint a fegyelmi és etikai ügyek kivételével a tagsági viszonyuk megszüntetésével és kamarai nyilvántartásból való törlésével kapcsolatos eljárásában a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(2) Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 14. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A hivatásos vadász tagfelvételi kérelmét, valamint vadászjegy kiállítására, illetve érvényesítésére irányuló kérelmét elutasító jogerős határozat bírósági felülvizsgálata esetén a határozatot a bíróság megváltoztathatja.”
(3) Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 17. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) bekezdés alapján a hivatásos vadász kizárásáról és nyilvántartásból való törléséről rendelkező jogerős határozat bírósági felülvizsgálata esetén a határozatot a bíróság megváltoztathatja.”
169. § Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 14. § (1) bekezdésében a „létesíthető.” szövegrész helyébe a „létesíthető. Hivatásos vadász esetén a tagfelvételi kérelem a kamara nyilvántartásába való bejegyzés iránti kérelemnek is minősül.” szöveg, 15. § (1) bekezdésében a „kérelem benyújtásával egyidejűleg” szövegrész helyébe a „kérelemben” szöveg, 17. § (2) bekezdésében a „kamarából” szövegrész helyébe a „kamarából, és törölni kell a névjegyzékből, illetve a nyilvántartásból” szöveg, 20. § (4) bekezdésében az „érvényes” szövegrész helyébe a „vonatkozó” szöveg, 25. § (3) bekezdésében a „határozat a közigazgatási határozatokra vonatkozó szabályok szerint a bíróság előtt megtámadható” szövegrész helyébe a „határozatával szembeni jogorvoslatra a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény bírósági felülvizsgálatra vonatkozó szabályait kell alkalmazni” szöveg, 26. § (7) bekezdésében a „bevonására” szövegrész helyébe a „visszavonására” szöveg lép.
170. § Hatályát veszti az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 3. § h) pontjában az „a külön jogszabályban meghatározottak szerint” szövegrész, 15. § (2) bekezdésében az „az a személy, akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el, továbbá” szövegrész, 15. § (3) bekezdése, 26. § (7) bekezdés második mondata.
171. § (1) Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 3. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„i) adatkezelő: a betegellátó, az intézményvezető, az adatvédelmi felelős, az Egészségbiztosítási Felügyelet, továbbá közegészségügyi járványügyi közérdekből az 5. § (3) bekezdése szerinti tisztiorvos, illetve közegészségügyi felügyelő, valamint az o) pont szerinti ellátásszervező, továbbá a 22. § szerinti esetekben az ott meghatározottak szerint az egészségbiztosítási szerv, a 22/E. §-ban meghatározottak szerint az orvosszakértői, rehabilitációs, illetve szociális szakértői szerv, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, továbbá az egészségügyi adatok nélkül, a 3. § b) pontjában meghatározott személyazonosító adat tekintetében - a lakossági célzott szűrővizsgálatok érdekében - az egészségügyi államigazgatási szerv, a 14/A. §-ban meghatározott adatok tekintetében a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás kiszolgáltatója, illetve nyújtója;”
(2) Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 4. § (2) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:
[Egészségügyi és személyazonosító adatot az (1) bekezdésben meghatározottakon túl - törvényben meghatározott esetekben - az alábbi célból lehet kezelni]
„s) az egészségügyi ellátásokra jogosultak részére vényen rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás folyamatos és biztonságos kiszolgáltatása, illetve nyújtása érdekében.”
(3) Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény a „Közegészségügyi, járványügyi célból történő adatkezelés” alcímet megelőzően a következő 14/A. §-sal egészül ki:
„14/A. § (1) Gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás rendelése esetén a vényen fel kell tüntetni
a) az érintett nevét, lakcímét, születési évét,
b) társadalombiztosítási támogatással történő rendelés esetén az a) pontban foglaltak mellett az érintett TAJ-számát, betegségének a betegségek nemzetközi osztályozása szerinti kódját (BNO kód), valamint
c) közgyógyellátott beteg esetén az a) és b) pontban foglaltak mellett a közgyógyellátási igazolvány számát.
(2) A gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás kiszolgáltatója, illetve nyújtója az (1) bekezdés szerinti adatokat a 4. § (2) bekezdés s) pontjában foglalt céllal kezelheti.”
(4) Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 23. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[A következő szervek írásbeli megkeresésére a kezelést végző orvos az érintett egészségügyi és személyazonosító adatait átadja a megkereső szervnek. A megkeresésben a 4. § (4) bekezdésének megfelelően fel kell tüntetni a megismerni kívánt egészségügyi és személyazonosító adatokat:]
„e) közigazgatási hatósági ügyben a tényállás tisztázásához szükséges mértékben az Egészségbiztosítási Felügyelet.”
(5) Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény a „Vegyes és záró rendelkezések” alcímet követően a következő 36. §-sal egészül ki:
„36. § A 2009. október 1-jét megelőzően kiállított, a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, gyógyászati ellátások rendelésére szolgáló, kiállításuk időpontjában a hatályos jogszabályoknak megfelelő vények érvényességi idejükön belül kiválthatók. Ez a § 2010. október 1-jén hatályát veszti.”
172. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 4. § (2) bekezdés j) pontjában az „eljárás” szövegrész helyébe a „hatósági eljárás” szöveg, 22/B. § (5) bekezdésében a „közigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg, 23. § (1) bekezdésében a „személyazonosító adatait” szövegrész helyébe az „a megkereső szerv által törvény alapján kezelhető, az azonosításhoz szükséges személyazonosító adatait” szöveg, az „adatokat:” szövegrész helyébe az „adatokat. A megkereső szervek a következők lehetnek:” szöveg, 23. § (1) bekezdés a) pontjában a „közigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg, 25. §-ában a „közigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg lép.
173. § (1) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény az „Az alapító okirat” alcímet megelőzően a következő 13/A. §-sal egészül ki:
„13/A. § Ha a Magyarországon bejegyzett vagy nyilvántartásba vett nem természetes személy alapító esetében a kérelmező a kérelemhez nem csatolja a 13. § (3) bekezdés d) pontja szerinti okiratot, a Felügyelet az alapító bejegyzéséért vagy nyilvántartásba vételéért felelős szervet a kérelem elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása vagy igazolása iránt megkeresi.”
(2) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény a következő 18/A. §-sal egészül ki:
„18/A. § Ha a pénztárt a bíróság nyilvántartásba vette, és a kérelmező az ezt igazoló jogerős határozatot a kérelemhez nem csatolja, a Felügyelet a kérelem elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása vagy igazolása iránt megkeresi a nyilvántartást vezető bíróságot.”
174. § (1) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 10. § (1) bekezdésében a „kézhezvételétől” szövegrész helyébe a „közlésétől” szöveg, 13. § (6) bekezdésében az „érvényét” szövegrész helyébe a „hatályát” szöveg, a „kézhezvételétől” szövegrész helyébe a „közlésétől” szöveg, 15. § (1) bekezdésében a „kézhezvételétől” szövegrész helyébe a „közlésétől” szöveg, 20/A. § (1) bekezdésében a „kézhezvételétől” szövegrész helyébe a „közlésétől” szöveg, 20/A. § (2) bekezdésében a „kézhezvételét” szövegrész helyébe a „közlését” szöveg, 24. § (7) bekezdésében a „kézhezvételét” szövegrész helyébe a „közlését” szöveg, 79/C. § (1) bekezdésében a „kézhezvételét” szövegrész helyébe a „közlését” szöveg, 2. számú melléklet 1. pont a) alpontjában a „név, leánykori név” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatok” szöveg lép.
(2) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 13. § (3) bekezdésében a „kérelemhez” szövegrész helyébe a „kérelemhez - a 13/A. §-ban foglaltak figyelembevételével -” szöveg, 18. § (2) bekezdésében a „pénztárnak” szövegrész helyébe a „pénztárnak - a 18/A. §-ban foglaltak figyelembevételével -” szöveg lép.
175. § Hatályát veszti a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 120/A. § (7) bekezdés ötödik mondata, 2. számú melléklet 1. pont b)-d) alpontja.
176. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 77. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A méltányossági jogkörben hozott határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A méltányossági jogkörben hozott határozat bírósági felülvizsgálatát kizárólag semmisségére hivatkozva lehet kérni.”
(2) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány]
„f) a magánszemély által jogalap nélkül felvett, igénybe vett ellátás visszatérítése, illetve megtérítése iránti követelés mérséklése, elengedése esetén gyakorolható méltányosság szempontjainak, valamint a kirótt kamat, késedelmi pótlék, mulasztási bírság mérséklése, elengedése során gyakorolható méltányosság szempontjainak,”
[meghatározására.]
177. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 21. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában az „a külön jogszabályban meghatározott hatóság” szövegrész helyébe az „az egészségbiztosító” szöveg, 21. § (1) bekezdés b) pontjában a „feladatra” szövegrészek helyébe a „jogosultságra” szöveg, 21. § (1) bekezdés d) pontjában az „a külön jogszabályban meghatározott hatóság” szövegrész helyébe az „az egészségbiztosító” szöveg, 21/A. § (1) bekezdésében az „A 21. § (1) bekezdésének aa) és d) pontja szerinti hatóság” szövegrész helyébe az „Az egészségbiztosító” szöveg, 29. § (4) bekezdésében az „okmányt” szövegrész helyébe a „hatósági igazolványát” szöveg, 29. § (7) bekezdésében az „igény elbírálására” szövegrész helyébe a „kérelem elbírálására” szöveg, 31. § (1) bekezdés a) pontjában a „szakterületenkénti” szövegrész helyébe a „szakmánkénti” szöveg, a „más” szövegrész helyébe a „közreműködő” szöveg, 31. § (1) bekezdés b) pontjában az „a szolgáltatás” szövegrész helyébe az „a tárgyi és személyi feltételek azonosítására szolgáló, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság által vezetett nyilvántartás szerinti adatot, valamint a szolgáltatás” szöveg, 31. § (1) bekezdés c) pontjában a „személyek azonosító adatait” szövegrész helyébe az „orvos családi és utónevét, orvosi bélyegzőjének számát” szöveg, 31. § (1) bekezdés i) pontjában a „személy(ek) azonosító adatait” szövegrész helyébe az „orvos családi és utónevét, orvosi bélyegzőjének számát vagy az intézményi várólista kezelésére jogosult egészségügyi szakdolgozó nevét, nyilvántartási számát” szöveg, 61. § (2) bekezdésében az „igény” szövegrész helyébe az „egészségbiztosítási pénzbeli ellátás iránti igény az igénybejelentés napjától” szöveg, 61. § (3) bekezdésében az „az igény átvételének - vagy ha az igényt” szövegrész helyébe az „a kérelem benyújtásának - vagy ha a kérelmet” szöveg, 61. § (4) bekezdésében az „Az e törvényben” szövegrész helyébe az „Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás tárgyában benyújtott kérelem érdemi elbírálása tárgyában kizárólag az e törvényben” szöveg, az „az igényt teljes mértékben teljesítik” szövegrész helyébe az „a hatóság a kérelemnek teljes mértékben helyt ad” szöveg, 61. § (6) bekezdésében az „igénylőt” szövegrész helyébe az „ügyfelet” szöveg, a „meghallgatás, orvosi felülvizsgálat, kórházi megfigyelés stb. céljából” szövegrész helyébe az „az igény elbírálása érdekében” szöveg, az „az igényt” szövegrész helyébe az „a kérelmet” szöveg, 61. § (7) bekezdésében az „az igény” szövegrész helyébe az „a kérelem” szöveg, az „az igényt” szövegrész helyébe az „a kérelmet” szöveg, 62. § (1) bekezdésében az „igényt” szövegrész helyébe a „kérelmet” szöveg, a „bejelenteni” szövegrész helyébe az „előterjeszteni” szöveg, 62. § (2) bekezdésében az „igényt” szövegrész helyébe a „kérelmet” szöveg, 62. § (4) bekezdésében az „Az igény elbírálásánál az igény” szövegrész helyébe az „A kérelemben foglaltak” szöveg, 63. § (1) bekezdésében az „igényét” szövegrész helyébe a „kérelmét” szöveg, az „az igényt” szövegrész helyébe az „a kérelmet” szöveg, az „Az igény” szövegrész helyébe az „A kérelem” szöveg, 64. § (1) bekezdésében a „tényét” szövegrész helyébe a „tényéről” szöveg, a „határozattal állapítja meg” szövegrész helyébe a „dönt” szöveg, 64. § (5) bekezdésében a „meg kell küldeni a biztosítottnak” szövegrész helyébe a „közölni kell a biztosítottal” szöveg, az „orvosnak” szövegrészek helyébe az „orvossal” szöveg, 65. § (3) bekezdésében az „elbírálására és” szövegrész helyébe az „a kérelem elbírálására és a baleseti táppénz” szöveg, a „meghosszabbítása” szövegrész helyébe a „folyósításának meghosszabbítása” szöveg, 65. § (5) bekezdésében az „igény” szövegrész helyébe a „kérelem” szöveg, 68/A. § (4) bekezdésében a „30 napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 70. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedett határozat, illetőleg fizetési meghagyás végrehajtható közigazgatási” szövegrész helyébe a „fizetési meghagyás fellebbezéssel meg nem támadható hatósági” szöveg, 70. § (3) bekezdésében a „kiadására” szövegrész helyébe a „meghozatalára” szöveg, 74. §-ában az „az igény elbírálása, illetőleg” szövegrész helyébe az „a kérelem elbírálása vagy” szöveg, a „bíróság” szövegrész helyébe a „fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, a felügyeleti szerv vagy bíróság” szöveg, a „vagy az igényt” szövegrész helyébe a „vagy a kérelmet” szöveg, az „az ellátást” szövegrész helyébe a „vagy az ellátást” szöveg, a „határozatot hozó szerv” szövegrész helyébe a „hatóság” szöveg, az „, illetőleg visszavonja” szövegrész helyébe a „vagy visszavonja” szöveg, 77. § (1) bekezdésében az „E bizottság” szövegrész helyébe az „Az orvosszakértői szerv” szöveg, 79. § (2) bekezdés a) pontjában a „személyazonosító adatok (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, év, hónap, nap)” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatok” szöveg, 79. § (2) bekezdés c) pontjában a „(tartózkodási hely)” szövegrész helyébe az „és tartózkodási hely” szöveg, 80. § (6) bekezdésében a „kötelezhető” szövegrész helyébe a „kötelezhető. A mulasztási bírságot kiszabó elsőfokú végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye” szöveg lép.
178. § Hatályát veszti a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 29. § (6) bekezdése, 61. § (1) bekezdése, 61. § (4) bekezdés első mondata, 61. § (5) bekezdése, 61. § (6) bekezdés harmadik mondata, 64. § (2) bekezdése, 74. §-ában a „(fizetési meghagyás)” szövegrészek, a „(követelés)” szövegrész, a „(fizetési meghagyást)” szövegrész, 76. §-a.
179. § Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény 5/B. § (3) bekezdésében az „Az engedélyező szerv” szövegrész helyébe az „A miniszter” szöveg, a „névjegyzékbe” szövegrész helyébe a „nyilvántartásba” szöveg, 5/B. § (4) bekezdésében a „névjegyzékben” szövegrész helyébe a „nyilvántartásban” szöveg, az „az engedélyező szervnek a névjegyzékben nyilvántartott” szövegrész helyébe az „a miniszternek a nyilvántartásban szereplő” szöveg, 8/A. § (1) és (2) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében” szöveg, 8/A. § (2) bekezdés a) pontjában a „név” szövegrész helyébe a „családi és utónév, születési családi és utónév” szöveg lép.
180. § Hatályát veszti az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény 5/A. §-a, 5/B. § (1) és (2) bekezdése.
181. § (1) A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 2. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„d) vállalkozási tevékenység: önállóan, üzletszerűen - rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett - végzett gazdasági tevékenység;”
(2) A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fióktelep létesítésének, a cégjegyzékbe bejegyzett jogoknak, tényeknek és adatoknak, ezek változásának, valamint a törvényben előírt adatoknak a cégbírósági bejelentése a fióktelep cégjegyzésére jogosult személy, illetve személyek kötelezettsége.”
(3) A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § Ha nemzetközi szerződés ettől eltérően nem rendelkezik, törvény előírhatja, hogy valamely vállalkozási tevékenység folytatására kizárólag valamely EGT-államban letelepedett vállalkozás vagy az ilyen vállalkozás legalább többségi tulajdonában lévő, valamely EGT-államban letelepedett szervezet jogosult.”
(4) A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az EGT-államnak nem minősülő államban bejegyzett külföldi vállalkozásnak a magyarországi fióktelepe által folytatott vállalkozási tevékenységhez szükséges ingatlan tulajdonának megszerzéséhez nem szükséges engedély
a) nemzetközi szerződésben meghatározott esetekben, vagy
b) ha a külföldi vállalkozás székhelye szerinti állam és a Magyar Köztársaság között erre vonatkozóan viszonosság áll fenn.”
(5) A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fióktelepnél foglalkoztatottak a külföldi vállalkozással állnak jogviszonyban, a munkáltatói jogokat a külföldi vállalkozás a fióktelepén keresztül gyakorolja.”
(6) A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 38/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38/A. § Ez a törvény az Európai Közösséget létrehozó szerződés 43-48. cikkével, valamint a fizetésképtelenségi eljárásról szóló 346/2000/EK (2000. február 17.) tanácsi rendelettel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.”
(7) A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 38/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 6. § (2) bekezdése és a 26. § (3) bekezdése szerinti követelményt nem kell alkalmazni a valamely EGT-államban letelepedett külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepére, illetve kereskedelmi képviseletére.”
182. § A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 2. § c) pontjában a „: a külföldi vállalkozás” szövegrész helyébe a „: a külföldi vállalkozás saját nevében” szöveg, 2. § e) pontjában a „nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló” szövegrész helyébe a „nemzetközi szerződés alapján a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló” szöveg, 7. § (2) bekezdésében a „székhellyel rendelkező vállalkozás” szövegrész helyébe a „letelepedett vállalkozás” szöveg, 23. § (2) bekezdésében a „90 napon” szövegrész helyébe a „hatvan napon” szöveg, 27. § (4) bekezdésében a „kereskedelmi képviselet vállalkozási tevékenységet” szövegrész helyébe a „kereskedelmi képviselet saját nevében vállalkozási tevékenységet” szöveg, 30. § (1) bekezdésében a „90 napon” szövegrész a „hatvan napon” szöveg lép.
183. § Hatályát veszti a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 5. §-a, 7. § (1) bekezdése, 17. § (3) bekezdése, 17. § (4) bekezdésben az „és (3)” szövegrész, 18. § (1) bekezdése, 26. § (4) bekezdése, 29. § (1) bekezdése, 38/B. § (1) bekezdése, 38/B. § (3) és (4) bekezdése.
184. § (1) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény a következő 95/A. §-sal egészül ki:
„95/A. § (1) Ha jogszabály könyvtári, közművelődési, múzeumi vagy levéltári szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a miniszternek bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.
(3) A miniszter a szakértői tevékenység végzésére jogosult, (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről névjegyzéket vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A névjegyzékből kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.”
(2) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 100. § (3) bekezdés r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza]
„r) az e törvény szerinti szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a szakértők igénybevételének eseteit, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,”
185. § A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 39. § (8) bekezdésében a „muzeális intézményeket nyilvántartó hatóság” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg, 57. § (1) bekezdésében a „név, anyja neve, születési helye és ideje,” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatok és” szöveg, 69. § e) pontjában a „szakfelügyelet keretében ellenőrzi” szövegrész helyébe a „szakfelügyelet keretében könyvtári szakértő bevonásával ellenőrzi” szöveg, 83. § (2) bekezdésében a „kihirdeti” szövegrész helyébe a „teszi közzé” szöveg, a „kihirdetéstől” szövegrész helyébe a „közzétételtől” szöveg, 88. § i) pontjában a „szakfelügyelet keretében ellenőrzi” szövegrész helyébe a „szakfelügyelet keretében közművelődési szakértő bevonásával ellenőrzi” szöveg lép.
186. § Hatályát veszti a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 57. § (1) bekezdésében a „, személyi igazolványának vagy útlevelének száma” szövegrész, 57. § (1) bekezdés második mondata, valamint 88. § f) pontja.
187. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 54. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (3) bekezdésben foglalt eseteket, valamint a döntés fellebbezés folytán történő módosítását, illetve visszavonását kivéve az ingatlanügyi hatóság a döntést nem vonhatja vissza és nem módosíthatja.”
(2) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 58. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása esetén igazolási kérelmet csak a bejegyzés napjától számított egy éven belül lehet előterjeszteni.”
188. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 5. § (7) bekezdésében a „külön jogszabály” szövegrész helyébe az „a földmérésről szóló jogszabályok” szöveg, 15. § (1) bekezdésében a „magánszemélyek azonosítására a családi és utónevet - ideértve a születési családi és utónevet is -, a jogosult születési helyét és idejét, az anyja születési nevét (a továbbiakban: természetes személyazonosító adatok)” szövegrész helyébe a „magánszemély azonosítására természetes személyazonosító adatait” szöveg, 21. § (1) bekezdésében az „a külön jogszabályban meghatározott” szövegrész helyébe az „az” szöveg, 25. § (2) bekezdésében a „megindító” szövegrész helyébe a „kezdeményező” szöveg, a „bejelentő személy” szövegrész helyébe a „bejelentő személy is” szöveg, 25. § (3) bekezdésében az „eljárási cselekmények” szövegrész helyébe az „az elektronikus kapcsolattartás” szöveg, az „elektronikus úton nem gyakorolhatók” szövegrész helyébe a „kizárt” szöveg, 25. § (4) bekezdésében a „2007. január 1-jétől az” szövegrész helyébe az „Az” szöveg, a „jogszabályban” szövegrész helyébe az „a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében” szöveg, a „nyomtatvány” szövegrész helyébe az „elektronikus űrlap” szöveg, 26. § (1) bekezdésében a „jogszabályban” szövegrész helyébe az „a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében” szöveg, a „megkeresésre” szövegrész helyébe a „megkeresés alapján” szöveg, 26. § (5) bekezdésében az „illetékekről” szövegrész helyébe az „adózás rendjéről” szöveg, 28. § (1) bekezdésében az „érvényes” szövegrész helyébe a „hatályos” szöveg, 28. § (3) bekezdésében az „érvényes” szövegrész helyébe a „hatályos” szöveg, 32. § (1) bekezdés a) pontjában az „érdekelt magánszemély családi és utónevét, ideértve a születési családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét, továbbá a személyi azonosítóját” szövegrész helyébe az „ügyfél természetes személyazonosító adatait, lakcímét és személyi azonosítóját” szöveg, 34. § (1) bekezdésében a „felek” szövegrész helyébe a „határozatnak és a bejegyzésre irányuló megkeresésnek - az érdekelt lakcímén túl - vagy az érdekelt természetes személyazonosító adatait vagy az érdekelt családi nevét, utónevét és személyi azonosítóját kell tartalmaznia, továbbá a felek” szöveg, 35. § (3) bekezdésében az „érvényes” szövegrész helyébe a „hatályos” szöveg, 39. § (1) bekezdésében az „a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül a határidő megjelölésével” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon belül” szöveg, az „elintézésének napjától számított 15 napon” szövegrész helyébe az „elbírálásának napjától számított tíz munkanapon” szöveg, 39. § (3) bekezdés h) pontjában az „érvényes” szövegrész helyébe a „hatályos” szöveg, 39. § (4) bekezdésében a „felhívás” szövegrész helyébe a „felhívás és érdemi vizsgálat” szöveg, az „akkor” szövegrész helyébe az „akkor is” szöveg, 44. § (3) bekezdésében a „jogkör gyakorlásának” szövegrész helyébe az „eljárásnak” szöveg, 45. § (2) bekezdésében a „kilencven napon” szövegrész helyébe az „- az általános ügyintézési határidőtől eltérően - három hónapon” szöveg, 47. § (4) bekezdésében az „az ingatlanügyi hatóság végzésben dönt, e végzése” szövegrész helyébe a „szóló végzés” szöveg, a „jogkör gyakorlásának” szövegrész helyébe az „eljárásnak” szöveg, 47/A. § (2) bekezdésében a „nyolc napon” szövegrész helyébe az „öt munkanapon” szöveg, 49. § (4) bekezdésében a „határozatot” szövegrész helyébe a „döntést” szöveg, 52/A. § (2) bekezdésében a „15 napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, 54. § (3) bekezdésében a „jogorvoslati” szövegrészek helyébe a „felülvizsgálati” szöveg, a „8 nap” szövegrész helyébe az „öt munkanap” szöveg, 54. § (6) bekezdésében a „jogkör gyakorlásának” szövegrész helyébe az „eljárásnak” szöveg, 56. § (4) bekezdésében a „nyolc nap” szövegrész helyébe az „öt munkanap” szöveg, 58. § (1) bekezdésében a „jogorvoslati” szövegrész helyébe a „felülvizsgálati” szöveg, 59. § (1) bekezdésében a „jogorvoslati” szövegrész helyébe a „felülvizsgálati” szöveg, a „felterjesztéstől számított 8 napon” szövegrész helyébe a „felülvizsgálati kérelem beérkezésétől számított öt munkanapon” szöveg, az „az illetékes” szövegrész helyébe az „a” szöveg, 59. § (3) bekezdésében a „jogorvoslati” szövegrész helyébe a „felülvizsgálati” szöveg, 60. § (1) bekezdésében a „Pp.” szövegrész helyébe a „polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény” szöveg, 67. § (1) bekezdésében a „nevét, anyja születési nevét, születési helyét és idejét” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait” szöveg, 68. § (1) bekezdésében a „nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait” szöveg, az „előzőekben felsorolt természetes azonosítóit” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait” szöveg, 68. § (3) bekezdésében a „külön kormányrendeletben” szövegrész helyébe az „a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében” szöveg, 68. § (6) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében” szöveg, 68. § (7) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében” szöveg, 75. § (3) bekezdésében a „nevét, anyja születési nevét, születési helyét és idejét” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait” szöveg, az „előzőekben felsorolt természetes azonosítóit” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait” szöveg, 77. § (2) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „a miniszter e törvény felhatalmazása alapján az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében” szöveg, 89. § (3) bekezdésében a „60 napon” szövegrész helyébe a „két hónapon” szöveg lép.
189. § Hatályát veszti az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 4. § (3) bekezdés b) pontja, 28. § (3) bekezdésében a „hivatalból is” szövegrész, 28. § (4) bekezdésében a „külön jogszabályban meghatározottak szerint” szövegrész, 33. § (1) bekezdése, 35. § (1) bekezdése, 36. § (1) bekezdés harmadik mondata, 37. § (1) bekezdésében a „külön” szövegrész, 45. § (1) bekezdése, 49. § (3) bekezdés első mondata, 49/A. §-a, 51. § (2) bekezdés első mondata, 52. § (1) bekezdés h) pontjában az „1994. évi LV.” szövegrész, 52. § (1) bekezdés l) pontjában az „1994. évi LV.” szövegrész, 52/A. § (2) bekezdés első mondata, 52/A. § (2) bekezdésében a „külön jogszabály szerinti” szövegrész, 57. § (3) bekezdés második mondata, 61/A. §-ában az „és méltányossági” szövegrész.
190. § (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 140/C. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és 140/C. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az etikai eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a törvény
a) hatósági közvetítőre,
b) eljárási költség viselésére,
c) költségmentességre,
d) elektronikus kapcsolattartásra
vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók.
(5) A másodfokú határozat ellen a fellebbezés benyújtására jogosultak kérhetnek bírósági felülvizsgálatot.
(6) Ha az etikai eljárás során bizonyítást nyer, hogy a kezdeményező az eljárást nyilvánvalóan rosszhiszeműen indította meg, az eljáró etikai szerv - ha egyes költségek tekintetében törvény másként nem rendelkezik - az eljárási költségek viselésére kötelezi a kezdeményezőt.”
(2) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 140/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„140/D. § (1) A bizonyítási eljárást tárgyalás keretében kell lefolytatni.
(2) Kizárási okot az etikai eljárást kezdeményező is az eljárás bármely szakaszában bejelenthet. A kizárási okot az eljáró etikai bizottság elnökének, az elnökkel szembeni kizárási okot az OET elnökének, az OET elnökével szembeni kizárási okot az egészségügyért felelős miniszternek kell bejelenteni, akik határoznak az eljárásból való kizárás tárgyában.”
(3) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 158. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A kutatásengedélyezési eljárás ügyintézési határideje negyvenöt munkanap, az ETT és az ETT bizottsága szakhatósági eljárásának az ügyintézési határideje harmincöt munkanap. Az ügyfélnek az eljárás megindítását megelőzően benyújtott kérelmére a szakhatóság előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki.”
(4) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 159. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (4) bekezdés b) pontjában foglalt feltételtől kivételesen a következő feltételek együttes fennállása esetén el lehet tekinteni:]
„c) a kutatásra - az ETT-nek az a) és b) pontban foglalt feltételek fennállása kérdésében kiadott szakhatósági állásfoglalása alapján - a miniszter engedélyt ad.”
(5) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 159. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A kutatást az ETT bizottságának a szakmai-etikai szakkérdésekben kiadott szakhatósági állásfoglalása alapján, vagy a külön jogszabályban meghatározott esetekben és az ott meghatározottak szerint, az erre a célra létrehozott független, orvos, jogász, teológus, etikus és pszichológus szakemberekből álló bizottság véleményének kikérésével az egészségügyi államigazgatási szerv, valamint az ott meghatározott esetben a (7) bekezdés szerinti szerv engedélyezi.”
(6) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 161. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) és a (3) bekezdés szerinti kutatást az ETT bizottságának a szakmai-etikai szakkérdésekben kiadott szakhatósági állásfoglalása alapján az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyezi.”
(7) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 180. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Embriókkal vagy ivarsejtekkel kizárólag
a) az egészségügyi államigazgatási szerv engedélye alapján,
b) az engedélyben meghatározott dokumentációs rendnek és az egyidejűleg jóváhagyott kutatási tervnek megfelelően, és
c) a kutatás célja szerinti szakmai feltételekkel rendelkező egészségügyi szolgáltatónál vagy más kutatóhelyen
végezhető kutatás. Az eljárásban a 186. § szerinti Humán Reprodukciós Bizottság szakmai-etikai szakkérdésekben szakhatóságként működik közre.”
(8) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 186. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Bizottság feladata különösen:]
„b) embriókkal, ivarsejtekkel végzendő kutatási tervdokumentációra vonatkozó szakhatósági állásfoglalás kiadása szakmai-etikai szakkérdésekben,”
(9) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 159. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A klinikai vizsgálat engedélyezését az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos hatósági feladatok ellátására kijelölt szerv végzi. A gyártó orvostechnikai eszköz esetén a klinikai vizsgálatot megkezdheti, ha a hatóság a klinikai vizsgálat engedélyezésére irányuló kérelem beérkezését követő hatvan napon belül nem hoz döntést.”
(10) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 228. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény alkalmazásában katasztrófának minősül
a) minden - rendszerint váratlanul bekövetkező - esemény, amely a polgárok életét, testi épségét, egészségét, illetve az egészségügyi szolgáltatók működését veszélyezteti, illetve károsítja olyan mértékben, hogy az az egészségügyi ellátási szükségletek és a helyben rendelkezésre álló kapacitás közötti aránytalanság kialakulásához vezet, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv, az egészségügyi szolgáltatók, valamint más állami és önkormányzati szervek együttműködését teszi szükségessé, függetlenül attól, hogy erre minősített időszak (rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet) idején vagy azon kívül kerül sor,
b) az a) pontban meghatározott eseteken kívül bármely olyan körülmény kialakulása, amely a gyógyintézet külön jogszabály szerinti ellátási területéhez tartozó lakosság egészségügyi ellátását súlyosan és közvetlenül akadályozza, feltéve, hogy az ellátási területéhez tartozó lakosság más gyógyintézet általi ellátása aránytalan nehézséggel járna.”
(11) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 230. § (4) bekezdése az alábbi új h) ponttal egészül ki:
[A katasztrófa-egészségügyi ellátás tényleges működése kiterjed]
„h) gyógyintézet időszakos működtetésére, valamint a gyógyintézet működtetését szolgáló ingó és ingatlan vagyontárgy igénybevételére.”
(12) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény a következő új 232/A. §-sal egészül ki:
„232/A. § A 228. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a 229. § (1) és (2) bekezdése, a 230. § (1) bekezdése, (4) bekezdés a) pontja, a 231. § és a 232. § nem alkalmazható.”
(13) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 234. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha jogszabály - a 106. §-ban, a 234/A. §-ban, illetőleg a 235. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel - egészségügyi szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy az ilyen szakértő igénybevételéhez külön jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyével rendelkező személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak az ilyen személy igénybevételéhez fűződnek. A kérelemben meg kell jelölni a kérelmező természetes személyazonosító adatait.”
(14) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 234. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatását az egészségügyi államigazgatási szerv annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(4) Az egészségügyi államigazgatási szerv a szakértői tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.”
(15) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény a következő 234/A. §-sal egészül ki:
„234/A. § (1) Ha jogszabály az egészségügyi szociális intézmény működésével kapcsolatban meghatározott szakterületen szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát az egészségügyi államigazgatási szervnek bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.
(3) Az egészségügyi államigazgatási szerv a szakértői tevékenység végzésére jogosult, (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.”
(16) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény a XVII. Fejezetet megelőzően a következő alcímmel és 242/A. §-sal egészül ki:
„Természetes fürdővizekhez kapcsolódó engedély
242/A. § (1) Természetes fürdővizek minőségellenőrzéséhez szükséges mintavételi és laboratóriumi vizsgálati tevékenység végzéséhez a minőségellenőrzésért felelős egészségügyi államigazgatási szerv engedélye szükséges. Az eljáró hatóság az engedély megadásával egyidejűleg hivatalból nyilvántartásba veszi a szolgáltatót.
(2) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő mintavételi és laboratóriumi vizsgálati tevékenységének folytatására irányuló szándékát köteles a minőségellenőrzésért felelős egészségügyi államigazgatási szervnek bejelenteni.”
(17) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény a következő 246. §-sal egészül ki:
„246. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) a minőségellenőrzésért felelős egészségügyi államigazgatási szervet,
b) a 159. § (7) bekezdés szerinti szervet vagy szerveket
rendeletben kijelölje.”
(18) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdése a következő t) és u) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
„t) a természetes fürdővizek minőségellenőrzéséhez szükséges mintavételi és laboratóriumi vizsgálati tevékenységre vonatkozó követelményeket, az engedély kiadásával, illetve bejelentés megtételével összefüggő eljárás részletes szabályait,
u) az emberen végzett orvostudományi kutatások engedélyezési eljárásának részletes szabályait”
[rendeletben megállapítsa.]
(19) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés g) pontja a következő gg) alponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban:]
„gg) az egészségügyi szakértői szakterületeket, a szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői tevékenység végzésére jogosító engedély kiadásával, illetve bejelentés megtételével összefüggő eljárás részletes szabályait, az engedélyezési és bejelentési eljárás részletes szabályait, a bejelentés és nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,”
[rendeletben állapítsa meg.]
191. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. § u) pontjában a „külföldiek önálló vállalkozóként történő gazdasági célú letelepedéséről szóló 1998. évi LXXII. törvény” szövegrész helyébe a „külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló törvény” szöveg, 9. § (2) bekezdésében a „legfontosabb személyazonosító adatait (családi és utónév, anyja neve, nem, születési év, lakóhely, társadalombiztosítási azonosító jel)” szövegrész helyébe a „családi és utónevét, nemét, születési évét, lakóhelyét, társadalombiztosítási azonosító jelét” szöveg, 12. § (3) bekezdésében az „az illetékes” szövegrész helyébe az „a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező” szöveg, 30. § (2) bekezdés c) pontjában az „illetékes” szövegrész helyébe a „hatáskörrel és illetékességgel rendelkező” szöveg, 52. § (1) bekezdésében az „illetékes” szövegrész helyébe az „arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező” szöveg, 58. § (3) bekezdésében a „kezdeményezheti” szövegrész helyébe a „kérelmezheti” szöveg, 58. § (4) bekezdésében a „védőoltás határozattal való” szövegrész helyébe a „védőoltás” szöveg, a „korábban határozattal” szövegrész helyébe a „korábban” szöveg, a „mentesítés tárgyában hozott határozattal szemben a beteg, a beteg törvényes képviselője vagy a kezelőorvos élhet jogorvoslattal” szövegrész helyébe a „mentesítési eljárásban a kezelőorvos külön vizsgálat nélkül ügyfélnek minősül” szöveg, 58. § (7) bekezdésében a „határozattal rendeli el” szövegrész helyébe az „elrendeli” szöveg, az „A határozat elleni jogorvoslatra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései irányadóak, azzal, hogy az” szövegrész helyébe az „Az” szöveg, 59. § (7) bekezdésében az „a személyazonosító” szövegrész helyébe az „az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben meghatározott személyazonosító” szöveg, 59. § (9) bekezdésében a „szükséges” szövegrész helyébe a „szükséges, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben meghatározott” szöveg, 60. § (2) bekezdésében a „határozattal rendeli el” szövegrész helyébe az „elrendeli” szöveg, a „- jogorvoslatra tekintet nélkül - azonnal végrehajtható” szövegrész helyébe a „- közegészségügyi vagy járványügyi okból - fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható” szöveg, 64. § (3) bekezdésében az „erre határozattal kötelezi” szövegrész helyébe a „kötelezi erre” szöveg, az „a jogorvoslatra való tekintet nélkül azonnal végrehajtható” szövegrész helyébe a „- közegészségügyi vagy járványügyi okból - fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható” szöveg, 65. § (2) bekezdésében az „a jogorvoslatra való tekintet nélkül azonnal végrehajtható” szövegrész helyébe a „- közegészségügyi vagy járványügyi okból - fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható” szöveg, 68. § (4) bekezdésében az „a jogorvoslatra tekintet nélkül azonnal végrehajtható” szövegrész helyébe a „- közegészségügyi vagy járványügyi okból - fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható” szöveg, 70/A. § (2) bekezdésében a „határozatot meg kell küldeni” szövegrész helyébe a „felkutatást elrendelő határozatot közölni kell” szöveg, a „rendőrkapitánysághoz” szövegrész helyébe a „rendőrkapitánysággal” szöveg, 70/A. § (3) bekezdésében az „a jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajtható” szövegrész helyébe a „- közegészségügyi vagy járványügyi okból - fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható” szöveg, 70/A. § (4) bekezdésében a „meg kell küldeni” szövegrész helyébe a „közölni kell” szöveg, a „rendőrkapitánysághoz” szövegrész helyébe a „rendőrkapitánysággal” szöveg, 72. § (2) bekezdésében az „a jogorvoslatra való tekintet nélkül azonnal végrehajtható” szövegrész helyébe a „- közegészségügyi vagy járványügyi okból - fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható” szöveg, 74. § (3) bekezdésében az „a jogorvoslatra való tekintet nélkül azonnal végrehajtható” szövegrész helyébe a „- közegészségügyi vagy járványügyi okból - fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható” szöveg, 74. § (4) bekezdésében az „elrendelt intézkedésekről egyidejűleg” szövegrész helyébe a „hozott határozatot” szöveg, a „szervet is értesíteni” szövegrész helyébe a „szervvel is közölni” szöveg, 81. § (3) bekezdésében a „határozattal rendeli el” szövegrész helyébe az „elrendeli” szöveg, a „- jogorvoslatra való tekintet nélkül - azonnal végrehajtható” szövegrész helyébe a „- közegészségügyi vagy járványügyi okból - fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható” szöveg, 110. § (3) bekezdés c) pontjában a „több mint 3 éve szünetelteti, a külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „miniszteri rendeletben meghatározott ideig szüneteltette, az abban” szöveg, 110. § (4) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „kormányrendeletben” szöveg, 110. § (10) bekezdésében és (11) bekezdés felvezető szövegrészében a „külön jogszabályban” szövegrészek helyébe a „kormányrendeletben” szöveg, 110. § (11) bekezdés d) pontjában, 110. § (12), (13) és (14) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrészek helyébe a „kormányrendeletben” szöveg, 110. § (11) bekezdés d) pontjában a „nevéről és azonosításukhoz szükséges” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító” szöveg, 110. § (12) bekezdésében a „határozatban” szövegrész helyébe az „a kormányrendeletben meghatározott hatóság” szöveg, az „Amennyiben” szövegrész helyébe a „Ha” szöveg, a „határozattal tiltja meg” szövegrész helyébe a „tiltja meg a kormányrendeletben meghatározott hatóság” szöveg, 110. § (16) bekezdés b) pontjában a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „kormányrendeletben” szöveg, a „szervtől” szövegrész helyébe a „hatóságtól” szöveg, 110. § (23) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrészek helyébe a „kormányrendeletben” szöveg, 111. § (3) bekezdés a) pontjában a „neve, születési neve, születési helye és ideje, anyja születési neve” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatai” szöveg, a „(tartózkodási helye)” szövegrész helyébe az „és tartózkodási helye” szöveg, 112. § (4) bekezdés a) pontjában a „neve, születési neve, születési helye és ideje, anyja születési neve” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatai” szöveg, a „(tartózkodási helye)” szövegrész helyébe az „és tartózkodási helye” szöveg, 112. § (14) bekezdésében a „nevét, születési nevét, születési helyét, idejét, anyja születési nevét” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait” szöveg, 113. § (1) bekezdés felvezető szövegrészében a „nyilvántartást” szövegrész helyébe a „működési nyilvántartást” szöveg, 113. § (2) bekezdésében a „hivatalból értesíti a működési nyilvántartást vezető szervet” szövegrész helyébe a „határozatát közli a működési nyilvántartást vezető szervvel” szöveg, 113. § (3) bekezdésében az „a működési engedélyt kiadó” szövegrész helyébe az „az egészségügyi államigazgatási” szöveg, az „az (1) bekezdésben megjelölt” szövegrész helyébe az „a működési nyilvántartást vezető” szöveg, 113. § (5) bekezdésében a „múlva” szövegrész helyébe az „elteltével” szöveg, a „nappal határozattal kell megállapítani, hogy - a határozat napjával -” szövegrész helyébe a „napon” szöveg, a „dolgozó a működési nyilvántartásból törlésre kerül” szövegrész helyébe a „dolgozót a működési nyilvántartásból törölni kell” szöveg, 124. § (2) bekezdésében a „kezdeményezhetik” szövegrész helyébe a „kérelmezhetik” szöveg, 124. § (5) bekezdésében az „érvénytartama” szövegrész helyébe a „hatálya” szöveg, az „Amennyiben” szövegrész helyébe a „Ha” szöveg, az „érvényteleníthető” szövegrész helyébe a „visszavonható” szöveg, 124. § (6) bekezdésében az „érvénytartamának lejártát” szövegrész helyébe a „hatályvesztését” szöveg, az „Amennyiben” szövegrész helyébe a „Ha” szöveg, 124. § (7) bekezdésében az „érvényességi idejének lejártáról” szövegrész helyébe a „hatályvesztéséről” szöveg, 136. § (2) bekezdés a) pontjában a „beteg” szövegrész helyébe a „betegnek az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben meghatározott” szöveg, 140/B. § (1) bekezdésében az „ügyben eljáró szerv hatáskörének meghatározása tekintetében” szövegrész helyébe az „eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv megállapítása során” szöveg, 140/B. § (2) bekezdésében a „tájékoztatni” szövegrész helyébe az „értesíteni” szöveg, 140/B. § (4) bekezdésében az „az ügy szakterület szerinti megítélésére alkalmas személy szakértőkénti meghallgatását az eljárás során biztosítani kell” szövegrész helyébe a „szakértőt kell kirendelni” szöveg, 140/C. § (1) bekezdésében a „döntését indokolt, írásbeli határozatba foglalja és megküldi az érintett egészségügyi dolgozónak, illetőleg” szövegrész helyébe a „határozatát közli” szöveg, a „kezdeményezőnek” szövegrész helyébe a „kezdeményezővel is” szöveg, 140/C. § (3) bekezdésében a „fellebbezés tárgyában írásbeli, indokolt határozatot hoz, és azt megküldi” szövegrész helyébe a „határozatot közli” szöveg, a „dolgozónak” szövegrész helyébe a „dolgozóval” szöveg, a „kezdeményezőnek” szövegrész helyébe a „kezdeményezővel” szöveg, a „bizottságnak” szövegrész helyébe a „bizottsággal” szöveg, az „Az eljárásra” szövegrész helyébe az „A fellebbezési eljárásra” szöveg, a „döntésétől” szövegrész helyébe a „határozatától” szöveg, 140/E. § (4) bekezdésében a „megfizetésére” szövegrész helyébe a „viselésére” szöveg, 140/E. § (5) bekezdésében a „kiszabásáról” szövegrész helyébe a „kiszabása esetén” szöveg, az „- a határozat megküldésével - értesíteni” szövegrész helyébe az „a határozatot közölni” szöveg, 140/E. § (5) bekezdés a) pontjában a „munkáltatóját” szövegrész helyébe a „munkáltatójával” szöveg, 140/E. § (5) bekezdés b) pontjában a „szervet” szövegrész helyébe a „szervvel” szöveg, 140/E. § (6) bekezdésében a „kiszabásáról a határozat megküldésével tájékoztatni” szövegrész helyébe a „kiszabása esetén a határozatot közölni” szöveg, a „szervet” szövegrész helyébe a „szervvel” szöveg, 158. § (2) bekezdésében a „döntés” szövegrész helyébe a „határozat” szöveg, 238. § (3) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „Kormány” szöveg, 241. § (1) bekezdésében az „erre a miniszter által jogszabályban kijelölt” szövegrész helyébe az „a” szöveg, 243. § (7) bekezdésében az „államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs, a határozat bírói úton megtámadható” szövegrész helyébe a „fellebbezésnek helye nincs” szöveg, 247. § (1) bekezdés o) pontjában az „a” szövegrész helyébe az „az alapnyilvántartást vezető szervet, az egészségügyi szakértői nyilvántartást vezető szervet és a” szöveg, 247. § (2) bekezdés d) pont da) alpontjában a „folytatásának” szövegrész helyébe a „folytatásának feltételeit” szöveg lép.
192. § Hatályát veszti az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 58. § (7) bekezdés harmadik mondata, 70/A. § (1) bekezdésében a „határozatában” szövegrész, 70/A. § (2) bekezdésében az „A felkutatást határozattal kell elrendelni.” szövegrész, 101. § (2) bekezdése, 112. § (8) bekezdése, 113. § (6) bekezdése, 140/B. § (2) bekezdésében az „, és az annak megindításától számított 30 napon belül le kell folytatni” szövegrész, 140/C. § (2) bekezdésében az „, a kézbesítéstől számított 15 napon belül” szövegrész, 140/C. § (3) bekezdés második mondata, 140/E. § (3) bekezdésében az „érdemi” szövegrész, 158. § (2) bekezdésében az „államigazgatási úton” szövegrész, 233. § (2) bekezdése, 245. § (5) bekezdése.
193. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 49. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.”
194. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 46. § (2) bekezdésében az „eljárását” szövegrész helyébe az „eljárásában” szöveg, az „ügyfélként” szövegrész helyébe az „az ügyfél” szöveg, a „kezdeményezhetik” szövegrész helyébe a „jogai illetik meg” szöveg, 46. § (2) bekezdés a) pontjában a „szervezetek” szövegrész helyébe a „szervezeteket” szöveg, 46. § (2) bekezdés b) pontjában az „egységek” szövegrész helyébe az „egységeket” szöveg, 47. § (6) bekezdésében az „elkövetett olyan” szövegrész helyébe az „azon” szöveg, 47. § (8) bekezdésében az „értesíti” szövegrész helyébe a „szóló döntését közli” szöveg, a „hatóságot” szövegrész helyébe a „hatósággal” szöveg, 47. § (9) bekezdésében a „szükséges - adatokat” szövegrész helyébe a „szükséges - adatokat a nyilvános vagy valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásában szereplő adatok kivételével” szöveg, 48. § (6) bekezdésében a „kétszerese” szövegrész helyébe a „kétszeresének 365-öd része” szöveg, 49. § (1) bekezdésében a „végzésében azonnali hatállyal” szövegrész helyébe a „fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható végzésében” szöveg, a „döntését” szövegrész helyébe a „végzését” szöveg, 49. § (2) bekezdésében a „döntését” szövegrész helyébe a „határozatát az alábbi esetekben, illetve okokból is” szöveg, 51. § (4) bekezdésében a „határozat, illetve a végzés” szövegrész helyébe a „döntés” szöveg, 51. § (5) bekezdés i) pontjában a „határozat, illetve a végzés” szövegrész helyébe a „döntés” szöveg, a „határozat, végzés” szövegrész helyébe a „döntés” szöveg, 51. § (5) bekezdés j) pontjában a „határozattal, illetve végzéssel” szövegrész helyébe a „döntéssel” szöveg, 51. § (6) bekezdésében a „határozat, illetve végzés” szövegrészek helyébe a „döntés” szöveg, a „döntés” szövegrész helyébe a „hatósági döntés vagy bírósági határozat” szöveg, 51. § (6) bekezdés a) pontjában a „határozatra, illetve végzésre” szövegrész helyébe a „döntésre” szöveg, 51. § (6) bekezdés b) pontjában a „döntést” szövegrész helyébe a „hatósági döntést vagy bírósági határozatot” szöveg, 51. § (8) bekezdésében a „közzétett határozatok között a határozatok” szövegrész helyébe a „honlapon közzétett hatósági döntések és bírósági határozatok között a dokumentumok” szöveg lép.
195. § Hatályát veszti a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 46. § (1) bekezdésében az „és szolgáltatás” szövegrész, a „2004. évi CXL.” szövegrész és az „(a továbbiakban: Ket.)” szövegrész, 47. § (9) bekezdés második mondata, 49. § (2) bekezdésében az „a Ket. 101. § (3) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott eseteken túl” szövegrész.
196. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a fogyatékossági támogatásra irányuló kérelmet azért utasították el, mert a kérelmező ügyfél nem súlyosan fogyatékos, az elutasító határozat jogerőre emelkedését követő egy éven belül előterjesztett újabb fogyatékossági támogatás megállapítására irányuló kérelemre a bizonyítási eljárást csak abban az esetben kell lefolytatni, ha az orvos igazolja, hogy az igénylő állapota az elutasítás óta rosszabbodott; egyébként - a jogszabályváltozás esetét kivéve - a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.”
197. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23/B. § (1) bekezdésében az „igénybejelentésre” szövegrész helyébe a „kérelemre” szöveg, 23/C. § (1) bekezdésében a „megállapítását” szövegrész helyébe a „megállapításának kérdésében” szöveg, a „végzi” szövegrész helyébe a „szakhatóságként jár el” szöveg, 23/C. § (2) bekezdésében a „szakvélemény” szövegrész helyébe a „szakhatósági állásfoglalás” szöveg, 23/D. § (4) bekezdésében az „igény” szövegrész helyébe a „kérelem” szöveg, 23/E. § (5) bekezdésében a „harminc napon belül írásban” szövegrész helyébe a „22 munkanapon belül határozatban” szöveg, 23/E. § (8) bekezdésében az „írásban” szövegrész helyébe a „határozatban” szöveg lép.
198. § Hatályát veszti a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23/D. § (2) bekezdése.
199. § (1) Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az állattartó az állatvédelmi hatóság, illetve - természetvédelmi oltalom alatt álló vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állat esetében - a természetvédelmi hatóság által előírt időpontig gondoskodik a jogszabályszerű állattartási feltételek biztosításáról, úgy az (1) bekezdés szerint elszállított állatot részére vissza kell szolgáltatni, ellenkező esetben az állatvédelmi hatóság, illetve - természetvédelmi oltalom alatt álló vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állat esetében - a természetvédelmi hatóság az állatot elkobozza. Az állatvédelmi hatóság, illetve - természetvédelmi oltalom alatt álló vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állat esetében - a természetvédelmi hatóság gondoskodik az állat tulajdonjogának átruházásáról, vagy ha ezt jogszabály kizárja vagy ez eredménytelen, az állat végleges elhelyezéséről. Ha az állat végleges elhelyezése csak rendszeres költségráfordítással biztosítható, a korábbi tulajdonos a jogsértés súlyától, ismétlődésétől függően legfeljebb 12 hónapra jutó költség fizetésére kötelezhető. Az elhelyezés eredménytelensége esetén - hat hónap elteltével - az állat életét megengedett módon ki lehet oltani.”
(2) Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 31. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és 31. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az állatvédelmi hatóság annak engedélyezi az (1) bekezdés szerinti tevékenység folytatását, aki megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott egyéb feltételeknek. Az állatvédelmi hatóság az engedély megadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót.
(4) Az állatvédelmi hatóság az (1) bekezdés szerinti tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag az (1) bekezdés szerinti tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.
(5) Az (1) bekezdésben megjelölt szerv a kísérleti állatot tenyésztőt és a tenyésztő létesítményt is nyilvántartásba veszi. A nyilvántartásban meg kell jelölni azt a létesítménynél alkalmazott felelős személyt, aki a telephelyen alkalmas a kísérleti állatállomány megfelelő ellátására. A nyilvántartás a tenyésztő, a forgalmazó és a létesítménynél alkalmazott felelős személy személyes adatai közül a nevet és a levelezési címet tartalmazhatja.”
(3) Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„40. § (1) Cirkuszi menazséria létesítéséhez és fenntartásához a kereskedelmi hatóság engedélye szükséges. A hatóság az engedély megadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót.
(2) Az (1) bekezdést a cirkuszi menazséria létesítési és működtetési tevékenységnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató által határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására is alkalmazni kell.
(3) Állandó telephellyel nem rendelkező vándorcirkusznak, cirkuszi menazsériának állat tartására, állat, valamint állatszám bemutatására engedély nem adható.
(4) Delfin és cápa országba történő behozatala, utaztatása és bemutatása - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - tilos.
(5) A természetvédelmi hatóság engedélyezheti állatkert részére cápa behozatalát, utaztatását, illetve bemutatását, ha a megfelelő tartás feltételei tartósan biztosítottak.
(6) Kedvtelésből tartott állatok kereskedésének létesítéséhez és működtetéséhez a kereskedelmi hatóság engedélye szükséges. A hatóság az engedély megadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót.
(7) A cirkuszi menazséria, valamint a kedvtelésből tartott állatok kereskedése létesítésének, működtetésének engedélyezésére, működésére, továbbá a kedvtelésből tartott állatokra, a cirkuszi állatokra és a bemutatás céljára tartott állatokra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.”
(4) Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 48. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e törvényben szabályozott, az állatvédelmi jogszabályok megsértése miatt indult hatósági eljárásokban a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény szerinti azon civil szervezeteket, amelyek tevékenysége az állatok védelmére irányul, az ügyfél jogállása illeti meg.”
(5) Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
„f) a kedvtelésből tartott állatok kereskedése létesítésének és működtetésének engedélyezésére, működésére vonatkozó szabályokat, a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a kereskedelmi hatóság kijelölését, valamint a kedvtelésből tartott állatok kereskedése működésének ellenőrzésére, továbbá a kedvtelésből tartott állatok tartására, forgalmazására és tulajdonjogának nem kereskedelmi célú átruházására vonatkozó részletes szabályokat,”
[rendeletben állapítsa meg.]
(6) Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (4) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap]
„e) a miniszter, hogy a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben a kísérleti célú állattenyésztés, -tartás tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,”
[rendeletben állapítsa meg.]
200. § Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 3. § 6. pontjában az „olyan intézmény a gazdátlan állat ideiglenes vagy állandó elhelyezésére, amely tevékenységét ellenszolgáltatás nélkül látja el (az elkobzott vagy ideiglenesen megfigyelés alatt tartott állat tartásáról külön jogszabály rendelkezik)” szövegrész helyébe az „az elkobzott vagy ideiglenesen megfigyelés alatt tartott állatok kivételével a gazdátlan állatok ideiglenes vagy állandó, ellenszolgáltatás nélkül történő elhelyezésének céljából működtetett intézmény” szöveg, 21. § (2) bekezdésében a „behozatalát” szövegrész helyébe a „behozatalához” szöveg, az „engedélyezi” szövegrész helyébe a „tartási engedélye szükséges” szöveg, 25. § (2) bekezdésében az „és” szövegrész helyébe az „, eseti vagy általános” szöveg, 31. § (1) bekezdésében a „szabad” szövegrész helyébe a „szabad. A kérelemben meg kell jelölni a kérelmező természetes személyazonosító adatait” szöveg, 32. § (2) bekezdésében az „engedélyező okiratban - az engedélyezés indokain túlmenően - meg kell határozni annak időbeli hatályát is” szövegrész helyébe az „engedélyt határozott időre lehet kiadni” szöveg, 39. § (1) bekezdésében az „engedélyezi” szövegrész helyébe az „engedélyezi. A természetvédelmi hatóság az engedély megadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót” szöveg, 41. § (1) bekezdésében az „engedélyezi.” szövegrész helyébe az „engedélyezi. Az állatvédelmi hatóság az engedély megadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót.” szöveg, 49. § (3) bekezdés e) pontjában a „valamint fenntartásának” szövegrész helyébe a „fenntartásának, valamint a nyilvántartás vezetésének” szöveg, a „szabályait,” szövegrész helyébe a „szabályait, továbbá a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,” szöveg lép.
201. § Hatályát veszti az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 9. § (3) bekezdése, 10. § (2) bekezdésében a „- külön jogszabályban meghatározott -” szövegrész, 20. § (1) bekezdése, 20. § (7) bekezdés harmadik mondata, 21. § (1) bekezdésében az „előzetes” szövegrész, 24/E. § (4) bekezdésében a „hatósági beavatkozások (” szövegrész és a „)” szövegrész, 25. § (3) bekezdése, 31. § (1) bekezdésében a „, szállítani, valamint forgalomba hozni” szövegrész, 43. § (2) bekezdésében a „- ha kormányrendelet másként nem rendelkezik -” szövegrész, 44. § (1), (3) bekezdése, 45. § (2) bekezdésében az „az állatvédelmi hatóság,” szövegrész, 48. § (3) bekezdése, 49. § (2) bekezdése, 49. § (4) bekezdés f) pontja.
202. § (1) A nemdohányzók védelméről szóló és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 2. § (1) bekezdés d) pontjában az „a külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „e törvényben, külön jogszabályban” szöveg, 2. § (8) bekezdésében a „külön jogszabály” szövegrész helyébe az „e törvény, külön jogszabály” szöveg, 7. § (1) bekezdésében a „törvényben foglalt” szövegrész helyébe a „törvényben, valamint a munkavédelemről szóló törvényben foglalt” szöveg lép.
(2) Hatályát veszti a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 7. § (1) bekezdés második mondata, 7. § (11) bekezdése.
203. § (1) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A temető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatok ellátását a temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság ellenőrzi.”
(2) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § (1) Temetkezési szolgáltatási tevékenység a temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság engedélyével folytatható.
(2) A temetkezési szolgáltatási tevékenység folytatását a temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság annak engedélyezi,
a) aki igazolja büntetlen előéletét, szakmai alkalmasságát, továbbá megfelelő pénzügyi teljesítőképességét,
b) aki rendelkezik az alapvető kegyeleti feltételeknek, a munkavégzésre vonatkozó előírásoknak megfelelő, a tevékenység méltóságát nem sértő, a környezetben élők egészségét és a környezetet nem veszélyeztető telephellyel,
c) aki írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy vele szemben összeférhetetlenség nem áll fenn, és
d) akinek gazdálkodó szervezet esetében legalább egy személyesen közreműködő tagja vagy alkalmazottja, egyéni vállalkozó esetében - ha a tevékenységet nem maga látja el - legalább egy foglalkoztatottja rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott követelményeket
a) egyéni vállalkozás esetén az egyéni vállalkozónak,
b) a gazdasági társaság vezetőjének
kell igazolnia.
(4) A temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság az engedéllyel rendelkező szolgáltatókról nyilvántartást vezet.”
(3) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 33. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a gazdasági társaság vagy az egyéni vállalkozó az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat nem igazolja, a temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság - a pénzügyi teljesítőképesség igazolása céljából - megkeresi az (1) bekezdés a) pontjában szereplő adatokról nyilvántartást vezető hatóságot. A megkeresett hatóság az adatszolgáltatása körében arról ad tájékoztatást, hogy az alapítónak van-e meg nem fizetett, lejárt köztartozása.”
(4) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 41. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg]
„a) az e törvény szerinti temetkezési szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a tevékenységet folytatókra vonatkozó szakmai képesítési követelményeket, a tevékenység gyakorlásának műszaki, kegyeleti, közegészségügyi szabályait, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, az engedéllyel rendelkezőkről vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket;”
(5) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény a következő 41/A. §-sal egészül ki:
„41/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóságot rendeletben jelölje ki.”
(6) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény a következő 41/B. §-sal egészül ki:
„41/B. § Felhatalmazást kap a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, hogy - az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - a temetkezési szolgáltatási engedély kiadása iránt fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat rendeletben állapítsa meg.”
204. § A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 7. § (3) bekezdésében a „jegyző a (2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően” szövegrész helyébe a „temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság” szöveg, 7. § (4) bekezdésében a „jegyző” szövegrész helyébe a „temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság” szöveg, 18. § (2) bekezdésében a „családi neve és utóneve, születési családi és utóneve, születési ideje, anyja neve” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatai” szöveg, 33. § (1) bekezdés felvezető szövegrészében az „az alapító (vállalkozó)” szövegrész helyébe az „a gazdasági társaság vagy az egyéni vállalkozó” szöveg, 34. §-ában a „jegyző a tevékenység gyakorlására kiadott hozzájárulását” szövegrész helyébe a „temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság a 30. §-ban meghatározott engedélyt” szöveg, 41. § (3) bekezdés g) pontjában az „eseteit” szövegrész helyébe az „eseteit és az eljáró önkormányzati szabálysértési hatóságot” szöveg lép.
205. § Hatályát veszti a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 7. § (2) bekezdése, 31. §-a, 32. §-a, 41. § (3) bekezdésében az „a törvény hatálybalépését követő egy éven belül” szövegrész, 43. § (3) és (4) bekezdése.
206. § (1) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 57/B. § (1) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:
[A Magyar Szabadalmi Hivatalnak az 57/A. §-ban szabályozott eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:]
„e) nincs helye közmeghallgatásnak;
f) az eljárásban rövid szöveges üzenet útján nincs helye kapcsolattartásnak, elektronikus úton írásban csak az 57/C. §-ban meghatározott esetekben van helye kapcsolattartásnak.”
(2) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 57/B. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően, ha az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél kéri, a kérelem beérkezésétől számított öt munkanapon belül a Magyar Szabadalmi Hivatal a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározott szabályok szerint értesíti
a) az ügy iktatási számáról, az ügyintéző nevéről és hivatali elérhetőségéről,
b) az eljárás megindításának napjáról, az ügyintézési határidőről, az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokról, a Magyar Szabadalmi Hivatal eljárási kötelezettségének elmulasztása esetén követendő eljárásról,
c) az iratokba való betekintés és nyilatkozattétel lehetőségéről, valamint
d) arról, hogy kérelme a szükséges adatainak kezeléséhez és belföldi jogsegély céljából történő továbbításához való hozzájárulásnak minősül.”
(3) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény a következő 57/D. §-sal egészül ki:
„57/D. § (1) Az árva mű felhasználására vonatkozó engedély megadására irányuló kérelmet és a felhasználási engedély visszavonására irányuló kérelmet - a Magyar Szabadalmi Hivatal által erre rendszeresített elektronikus űrlap használatával - elektronikus úton is be lehet nyújtani.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott, elektronikus úton benyújtott kérelem megérkezéséről a Magyar Szabadalmi Hivatal - külön jogszabályban meghatározott módon - elektronikus érkeztető számot tartalmazó automatikus értesítést küld a kérelmezőnek.
(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott, elektronikus úton benyújtott kérelem megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus úton történő kapcsolattartásra vonatkozó jogszabályi követelményeknek.
(4) Elektronikus beküldés esetén az (1) bekezdésben meghatározott kérelem az elektronikus érkeztetésről szóló automatikus visszaigazolásnak a kérelmező részére történő elküldésével tekintendő benyújtottnak, kivéve ha a Magyar Szabadalmi Hivatal a kapott dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg, és erről az ügyfelet elektronikus levélben értesíti.
(5) Az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél a (4) bekezdés szerinti értesítés visszaigazolására köteles. Ha az ügyfél az értesítés átvételét tizenöt napon belül nem igazolja vissza, a Magyar Szabadalmi Hivatal postai úton továbbítja számára az iratot.”
(4) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 88. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos ügyekben elektronikus úton nem lehet kapcsolatot tartani.”
(5) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 89. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A szerzői és a szomszédos jogok közös kezelésére vonatkozó nyilvántartásba történő felvételre irányuló eljárás kérelemre indul. A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásba vételére vonatkozó eljárásban nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek az ügygondnokra, a közmeghallgatásra és az újrafelvételi eljárásra, valamint az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályait.
(2) A kérelemhez csatolni kell a nyilvántartásba vételhez szükséges - a 88. § (1) bekezdésében meghatározott - feltételek teljesítését igazoló iratokat. Az iratokat a kérelemhez elektronikus hordozón is mellékelni kell három példányban. Az iratokban közölni kell az egyesület tagjainak, illetve az egyesülethez csatlakozni kívánó jogosultaknak az egyedi azonosításra alkalmas adatait, amelyek a tagok és jogosultak teljes nevét és lakcímét vagy székhelyét tartalmazzák.”
207. § A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 41. § (2) bekezdésében az „államigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási” szöveg, 57/B. § (1) bekezdésében az „és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)” szövegrész helyébe az „általános szabályairól szóló törvény” szöveg, 57/B. § (1) bekezdés a) pontjában a „Ket.-nek” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek” szöveg, 57/B. § (1) bekezdés c) pontjában a „Ket.-nek” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a határozat közzétételére,” szöveg, 90. § (12) bekezdésében a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg lép.
208. § Hatályát veszti a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 57/B. § (1) bekezdés d) pontjában a „, méltányossági” szövegrész, 57/B. § (3) bekezdés második mondata.
209. § (1) A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § (1) A veszélyes ipari üzemek megvalósítását, bővítését, megszüntetését, illetve azok veszélyességi övezeti határait fel kell tüntetni a külön jogszabályok szerinti területfejlesztési tervekben és településrendezési eszközökben. A veszélyességi övezeten belüli fejlesztésekkel kapcsolatos eljárási rendet a biztonsági követelmények figyelembevételével külön jogszabályban kell szabályozni.
(2) Az üzemeltető a hatóság számára köteles haladéktalanul bejelenteni a veszélyes ipari üzem, veszélyes létesítmény bezárását, valamint a veszélyes tevékenység ideiglenes megszüntetését.
(3) Az üzemeltető köteles kérelmet benyújtani a hatóságnak a veszélyes tevékenység ismételt folytatása, a működő veszélyes ipari üzem jelentős bővítése esetén, vagy ha a veszélyes létesítmény, tárolóberendezés vagy a technológiai eljárás vagy az alkalmazott veszélyes anyagok jellege vagy fizikai tulajdonsága a biztonságra kihatóan lényegesen megváltozik.
(4) A (3) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell az új körülményekre vonatkozó biztonsági jelentést vagy biztonsági elemzést.
(5) A veszélyes tevékenység egészét, illetőleg a védekezés belső (létesítményi) rendszerét érintő jelentős változtatás esetén új biztonsági jelentést, illetőleg biztonsági elemzést kell készíteni vagy a meglévőket ki kell egészíteni, amelyeket a veszélyes tevékenység megkezdése előtt a kérelemmel együtt meg kell küldeni a hatóságnak. Ha a hatóság a kérelmet elutasítja, a megváltoztatott veszélyes tevékenység nem kezdhető meg, vagy a veszélyes tevékenység nem folytatható.”
(2) A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 32. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A biztonsági elemzést, működő veszélyes ipari üzem esetén a külön jogszabályban meghatározott időszakonként, de legalább ötévenként az üzemeltető felülvizsgálja, és szükség szerint módosítja. Az üzemeltető kérelmet nyújt be a hatósághoz az engedély meghosszabbítása iránt. A kérelemhez csatolni kell a felülvizsgálat eredményét és - módosítása esetén - a módosított biztonsági elemzést. A hatóság a biztonsági elemzés alapján dönt az engedély meghosszabbításáról. A hatóság az engedély meghosszabbítását kormányrendeletben meghatározott feltételekhez kötheti.”
(3) A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hatóság a veszélyes tevékenység végzésére vonatkozó határozatát a veszélyeztetett települések polgármestereivel, az illetékes helyi, megyei védelmi bizottság elnökével, valamint a fővárosban a főpolgármesterrel közli.”
210. § A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 3. § b) és c) pontjában a „hatósági - szakhatósági” szövegrész helyébe a „hatósági döntés és szakhatósági” szöveg, a „- vélemények” szövegrész helyébe az „állásfoglalás” szöveg, 30. § (1) bekezdésében az „, a műszaki biztonsági szerv (a továbbiakban: szakhatóság) szakhatósági hozzájárulásával kiadott” szövegrész helyébe az „a katasztrófavédelmi” szöveg, 30/A. § (1) bekezdésében az „Amennyiben a biztonsági jelentés” szövegrész helyébe a „Ha a hatóság hatáskörébe tartozó eljárásban benyújtott biztonsági jelentés” szöveg, a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „jogszabályban” szöveg, a „negyvenöt napon” szövegrész helyébe a „harmincöt munkanapon” szöveg, 38/A. §-ában a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg lép.
211. § Hatályát veszti a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 30/A. § (1) bekezdés második mondata, 30/A. § (3) bekezdése, 32. § (1) bekezdésében az „a külön jogszabályban meghatározottak szerint” szövegrész.
212. § (1) A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 4. §-a a következő u) ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„u) együttműködő szerv: a 4/A. § (3) bekezdésében meghatározott szerv.”
(2) A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A jegyző a közbiztonság fenntartása érdekében az (1)-(3) bekezdés szerinti határozatot fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja.”
213. § A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 3. §-ában a „külön törvény” szövegrész helyébe az „a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény” szöveg, 4. § p) pontjában a „visszaélés kábítószerrel (Btk. 282-282/C. §)” szövegrész helyébe az „, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 282-282/C. §-ába ütköző visszaélés kábítószerrel” szöveg, 4/B. § (1) bekezdés a) és b) pontjában a „személyi azonosító” szövegrész helyébe a „személyazonosító” szöveg, 5. § (1) bekezdésében a „javaslatára” szövegrész helyébe a „kezdeményezésére” szöveg, 5. § (3) bekezdésében a „javaslatára” szövegrész helyébe a „kezdeményezésére” szöveg, 9. § (3) bekezdésében az „a külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „az egészségügyért felelős miniszter rendeletében” szöveg, 62. § (1) bekezdésében a „határozza meg” szövegrész helyébe a „határozza meg, hogy” szöveg, a „pénzösszegek felhasználásának célját és” szövegrész helyébe a „pénzösszegeket milyen célra lehet felhasználni, továbbá e pénzösszegek felhasználásának” szöveg lép.
214. § Hatályát veszti a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 1. § (1) bekezdése, 4. § n) pontjában az „1986. évi II.” és az „1996. évi I.” szövegrész.
215. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 3. §-ában a „körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: körzetközponti jegyző)” szövegrész helyébe a „közlekedési igazgatási hatóság” szöveg, 5. § (1) bekezdésében a „külön jogszabályban meghatározott körzet-központi feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzője” szövegrész helyébe a „közlekedési igazgatási hatóság” szöveg, 5. § (1) bekezdés j) pontjában a „nyolc napon” szövegrész helyébe a „három munkanapon” szöveg, 8. § a) pontjában a „személyazonosító” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító” szöveg, 8/A. § a) és d) pontjában a „személyazonosító” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító” szöveg, 8/A. § j) pontjában az „adatokat” szövegrész helyébe a „személyes adatnak nem minősülő adatokat” szöveg, 9. § (1) bekezdés a) pontjában a „személyazonosító” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító” szöveg, 9/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „személyazonosító” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító” szöveg, 11. § a) pontjában a „személyazonosító” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító” szöveg, 14/A. §-ában a „körzetközponti jegyzőt” szövegrész helyébe a „közlekedési igazgatási hatóságot” szöveg, 15/A. § (1) és (2) bekezdésében a „körzetközponti jegyző” szövegrész helyébe a „közlekedési igazgatási hatóság” szöveg, 16. § (1) bekezdés b) pontjában a „körzetközponti jegyzőtől” szövegrész helyébe a „közlekedési igazgatási hatóságtól” szöveg, 21. § b) pontjában a „személyazonosító” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító” szöveg, 24. § (1) bekezdésében a „személyazonosító” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító” szöveg, 33. § (1) bekezdés a) és c) pontjában a „személyazonosító” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító” szöveg, 33. § (5) bekezdésében a „körzetközponti jegyzőnél” szövegrész helyébe a „közlekedési igazgatási hatóságnál” szöveg, 41. §-ában a „szervet” szövegrész helyébe a „szervet és a közlekedési igazgatási hatóságot” szöveg lép.
216. § Hatályát veszti a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 2. § 4. pontja, 5. § (2) bekezdése, 22. § (2) bekezdése.
217. § A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 10. § (1) bekezdés c) pontjában a „tisztességes piaci magatartásra” szövegrész helyébe a „tisztességes piaci magatartásra és tisztességes kereskedelmi gyakorlatra” szöveg, a „tilalmáról szóló törvényben meghatározott, a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó rendelkezések” szövegrész helyébe a „tilalmáról szóló törvényben, illetve a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott, a tisztességtelen verseny és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó rendelkezések” szöveg, a „tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó jogszabályokba” szövegrész helyébe a „tisztességtelen verseny vagy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályokba” szöveg, a „versenyfelügyeletet ellátó szervnél” szövegrész helyébe a „hatáskörrel rendelkező szervnél” szöveg, 10. § (1) bekezdés f) pontjában a „határozataikról” szövegrész helyébe a „határozatokat” szöveg, a „kamarákat értesítik” szövegrész helyébe a „kamarákkal közlik” szöveg, 10. § (2) bekezdésében a „versenyfelügyeletet ellátó szerv” szövegrészek helyébe a „Gazdasági Versenyhivatal” szöveg, 27. § (2) bekezdés b) pontjában a „magyar állampolgár” szövegrész helyébe a „magyar állampolgár, a külön törvény szerinti szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy” szöveg, 27. § (6) bekezdés b) pontjában az „állandó lakhellyel” szövegrész helyébe a „lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel” szöveg, 28. § (1) bekezdésében a „külön jogszabály szerinti államigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg lép.
218. § Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény 2. § (5) bekezdésében az „Amennyiben” szövegrész helyébe a „Ha” szöveg, az „a működtetési jog engedélyezésére jogosult” szövegrész helyébe az „az egészségügyi államigazgatási” szöveg lép.
219. § Hatályát veszti az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény 3. § (6) bekezdése, 3. § (7) bekezdés a) pontjában az „az engedély kiadására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervet,” szövegrész.
220. § Az egyes elkobzott dolgok közérdekű felhasználásáról szóló 2000. évi XIII. törvény 1. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Karitatív Tanács döntésének előkészítését, a döntés végrehajtásának koordinálását, felügyeletét, továbbá a közérdekű felhasználás kezdeményezése és lebonyolítása során az e törvényben meghatározott szakmai feladatok ellátását végző szervet rendeletben jelölje ki.”
221. § Az egyes elkobzott dolgok közérdekű felhasználásáról szóló 2000. évi XIII. törvény 1. § (3) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „rendeletben” szöveg, 1. § (4) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „Kormány által rendeletben” szöveg lép.
222. § (1) A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény a IX. Fejezetet megelőzően a következő 33/A. §-sal egészül ki:
„33/A. § (1) Egészségügyi gázmesteri tevékenységet csak az folytathat, aki rendelkezik az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyével. A kérelemben meg kell jelölni a kérelmező természetes személyazonosító adatait.
(2) Az egészségügyi államigazgatási szerv annak engedélyezi az (1) bekezdés szerinti tevékenység folytatását, aki megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott egyéb feltételeknek. Az egészségügyi államigazgatási szerv az engedély megadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót.
(3) Az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi gázmesteri tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag az e tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.”
(2) A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 34. § (4) bekezdés a) pontja a következő ac) alponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy]
„ac) az egészségügyi gázmesteri tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,”
[rendeletben meghatározza.]
223. § A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 6. § (1) bekezdésében a „benyújtásával” szövegrész helyébe a „csatolásával” szöveg, 7. § (2) bekezdésében a „veszélyes anyag bejelentéséhez” szövegrész helyébe a „bejelentőlaphoz” szöveg, az „A benyújtott dokumentációhoz a jegyzékbevételt végző szerv adatkiegészítést kérhet” szövegrész helyébe az „Az egészségügyi államigazgatási szerv további adatszolgáltatásra hívhatja fel a bejelentőt” szöveg, 7. § (4) bekezdésében, 8. § (5) bekezdésében a „15 napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, 20. § (6) bekezdésében a „regisztert” szövegrész helyébe a „nyilvántartást” szöveg, 32. § (3) bekezdésében a „- jogerős határozatának egyidejű megküldésével - megkeresi az egészségügyi államigazgatási szervet” szövegrész helyébe a „határozatát közli az egészségügyi államigazgatási szervvel” szöveg lép.
224. § Hatályát veszti a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 2. § (6) bekezdése, 6. § (1) bekezdésében a „magyar nyelvű” szövegrész, 8. § (1) bekezdésében a „magyar nyelvű” szövegrész, 8. § (5) bekezdésében az „és az egészségügyi államigazgatási szervet” szövegrész, 32. § (5) bekezdése, 32. § (7) bekezdése.
225. § (1) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A hajózási hatóságnál kezdeményezett eljárásokban a Kormány által rendeletben meghatározott dokumentum elektronikus úton nem terjeszthető elő.”
(2) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény a következő alcímmel és 6/A. §-sal egészül ki:
„Szakértői tevékenység
6/A. § (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály víziközlekedési szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a hajózási hatóságnak vagy - a Kormány rendeletében meghatározott szakterületek esetében - a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamarának (a továbbiakban: kamara) bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.
(3) A hajózási hatóság, illetve a kamara a szakértői tevékenység végzésére jogosult, a (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.
(4) Ha hatósági eljárásban víziközlekedési szakkérdésben szakértő kirendelése szükséges, és jogszabály meghatározott szakértő igénybevételét nem írja elő, e § szerinti szakértőt, ennek hiányában az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértőt kell kirendelni.”
(3) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány]
„l) az e törvény szerinti szakértői tevékenység folytatása részletes feltételeinek, a szakértői tevékenység bejelentése és a szakértők nyilvántartása személyes adatot nem tartalmazó adattartalmának, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályoknak, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeknek”
[rendeletben történő megállapítására.]
226. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 9. § (3) bekezdésében a „törölni kívánt” szövegrész helyébe a „törölt” szöveg, a „kézhezvételétől” szövegrész helyébe a „közlésétől” szöveg, 10. § (1) bekezdés b) pontjában a „nevét, címét, anyja nevét, születési helyét és idejét” szövegrészek helyébe a „természetes személyazonosító adatait és címét” szöveg, 24. § (5) bekezdésében a „döntéssel visszavonja” szövegrész helyébe a „visszavonja” szöveg, 41. § (5) bekezdésében a „Budapesti V. Kerületi Polgármesteri Hivatal anyakönyvvezetője illetékes” szövegrész helyébe a „hazai anyakönyvezést végző hatóság rendelkezik hatáskörrel” szöveg, 56. § (4) bekezdésében a „döntésben, illetőleg a hajósoknak szóló hirdetményben” szövegrész helyébe a „határozatban” szöveg, az „érvényes” szövegrész helyébe a „hatályos” szöveg lép.
227. § Hatályát veszti a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 18. § harmadik mondata, 24. § (5) bekezdés harmadik mondata, 56. § (3) bekezdése, 78. § (2) bekezdés második mondata, 78/A. §-a.
228. § (1) A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) A gyártók és a forgalmazók a 6-10. §-ban foglalt kötelezettségeik ellátása érdekében önálló koordináló szervezetet hozhatnak létre vagy ilyen koordináló szervezetet bízhatnak meg, amely szervezet a kötelezettségeket a gyártóktól és forgalmazóktól díjfizetés ellenében, szerződésben rögzített feltételek mellett átvállalja, és a tevékenységi körébe tartozó hulladékok begyűjtését és hasznosítását vagy ártalmatlanítását szervezi és koordinálja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hulladékkezelési kötelezettség ellátására létrehozott koordináló szervezet tevékenységének folytatásához a környezetvédelmi hatóság engedélye szükséges.
(3) A környezetvédelmi hatóság az engedéllyel rendelkező koordináló szervezetekről nyilvántartást vezet.”
(2) A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„44. § (1) A környezetvédelmi hatóság a hulladék termelőjétől, birtokosától, illetve a hulladékkezelőtől - hatósági ellenőrzés keretében - tájékoztató adatot, összefoglalót, jelentést kérhet kötelezettségei teljesítéséről.
(2) Helyszíni ellenőrzés haladéktalanul végrehajtható akkor, ha azt környezetvédelmi vagy közegészségügyi veszélyhelyzet teszi szükségessé vagy a hulladék kezelésével kapcsolatos súlyos kötelezettségszegés alapos gyanúja áll fenn.”
229. § A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 17. § (1) bekezdés d) pontjában a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „kormányrendeletben” szöveg, 43. § (1) bekezdésében a „90 nap” szövegrész helyébe a „három hónap” szöveg, 51. § (3) bekezdésében a „szerint létrehozott” szövegrész helyébe a „szerinti koordináló” szöveg, 59. § (1) bekezdés q) pontjában az „és működésének” szövegrész helyébe a „, működésének részletes feltételeit, a koordináló szervezeti tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, továbbá a koordináló szervezetek nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat” szöveg lép.
230. § Hatályát veszti a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 40. § (2) bekezdése, 42. §-a, 45. § (1) bekezdés a) pontja, 49. § (7) bekezdésében a „külön” szövegrész, 53. § (4) bekezdése.
231. § (1) A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény a III. Fejezetet megelőzően a következő 2/A. §-sal és 2/B. §-sal egészül ki:
„2/A. § A kamarának a tagfelvétellel és a kamarai névjegyzékbe vétellel, valamint a fegyelmi és etikai ügyek kivételével a tagsági viszony megszüntetésével és a kamarai nyilvántartásból való törléssel kapcsolatos eljárásában a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
2/B. § (1) Ha jogszabály az élelmiszerlánc felügyeletéért felelős miniszter rendeletében meghatározott szakterületen, növényvédelmi szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy az ilyen szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag a kamara engedélyével rendelkező személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak az ilyen személy igénybevételéhez fűződnek. A kérelemben meg kell jelölni a kérelmező természetes személyazonosító adatait.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatását a kamara annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, rendelkezik az élelmiszerlánc felügyeletéért felelős miniszter által rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(3) A kamara a szakértői tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.”
(2) A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény 39. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a növényvédelmi szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit,
b) a növényvédelmi szakértői tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét,
c) a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, valamint
d) - az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - a növényvédelmi szakértői tevékenység végzésére jogosító engedélyért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat.”
232. § A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény 2. § (3) bekezdés p) pontjában a „véleményezi” szövegrész helyébe a „dönt” szöveg, a „kérelmeket” szövegrész helyébe a „kérelmekről” szöveg, 17. § (2) bekezdésében az „, egyidejűleg a területi szervezet vezetősége a többi illetékes területi szervezetet döntéséről tájékoztatja.” szövegrész helyébe az „. A területi szervezet a határozatot megküldi a többi illetékes területi szervezetnek is.” szöveg, 17. § (4) bekezdésében a „döntést írásbeli, indokolt határozatba kell foglalni és azt” szövegrész helyébe a „határozatot” szöveg, a „napon” szövegrész helyébe a „munkanapon” szöveg, 19. § (4) bekezdésében az „írásban indokolt határozattal rendelkezik” szövegrész helyébe a „határoz” szöveg lép.
233. § Hatályát veszti a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény 17. § (3) bekezdés első mondata, 17. § (4) bekezdés második mondata, 17. § (5) bekezdése, 19. § (4) bekezdés második mondata, 31. §-a, 39. § (2), (3) bekezdése.
234. § (1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 151. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vállalkozó a 150. § (2) bekezdése szerinti könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítésével
a) olyan természetes személyt köteles megbízni, illetve ezen feladatok végzésére alkalmazni, aki okleveles könyvvizsgálói képesítéssel vagy mérlegképes könyvelői képesítéssel, illetve az engedélyezés szempontjából mérlegképes könyvelői képesítéssel egyenértékű képesítéssel (ez utóbbiak a továbbiakban együtt: mérlegképes könyvelői képesítés) és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendelkezik, vagy aki a 152/B. § szerinti bejelentést tett, vagy
b) olyan számviteli szolgáltatást nyújtó társaságot köteles megbízni, amelynek a feladat irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével megbízott tagja, alkalmazottja megfelel az a) pontban meghatározott követelményeknek.”
(2) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 151. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedéllyel rendelkezőkről nyilvántartást kell vezetni. A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult, mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezők, továbbá az okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező nem kamarai tagok nyilvántartását a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételét végző szervezet (a továbbiakban: nyilvántartásba vételt végző szervezet), az aktív és tagságát szüneteltető kamarai tag könyvvizsgálók nyilvántartását a Magyar Könyvvizsgálói Kamara vezeti. A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély megadásával egyidejűleg a nyilvántartásba vételt végző szervezet hivatalból igazolványt állít ki. A nyilvántartás vezetésének célja annak hiteles dokumentálása, hogy a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult természetes személy rendelkezik a tevékenység végzéséhez jogszabályban előírt ismeretekkel és szakmai gyakorlattal. A nyilvántartásban szereplő természetes személyek nyilvános adatainak, az azokban bekövetkező változásoknak a közzététele az ellenőrzés lehetőségének megteremtését, illetve az időszerű tájékoztatást szolgálja.
(4) A mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezők, valamint az okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező nem kamarai tagok könyvviteli szolgáltatási tevékenysége engedélyezéséről és az engedély visszavonásáról, a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosultak nyilvántartásba vételéről és a nyilvántartásból való törléséről, valamint a 152/B. § szerinti bejelentésről és a határon átnyúló könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről és a nyilvántartásból való törléséről, a nyilvántartásba vételt végző szervezet kijelöléséről, a szervezettel szembeni követelményekről, továbbá a kötelező szakmai továbbképzésről és a továbbképzés szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetek akkreditációs eljárásáról külön kormányrendelet intézkedik.
(5) A mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezők, valamint az okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező nem kamarai tagok
a) könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély iránti kérelme tartalmazza a kérelmező
aa) természetes személyazonosító adatait,
ab) lakcímét vagy levelezési címét,
ac) szakképesítését (mérlegképes könyvelői képesítésnél a szakot is), illetve az engedélyezés szempontjából mérlegképes könyvelői képesítésnek elismert szakirányú egyetemi, főiskolai végzettségét,
ad) ac) pont szerinti szakképesítését, végzettségét igazoló oklevél, bizonyítvány számát, a kiállító intézmény nevét, a kiállítás keltét,
ae) az engedélyezéshez előírt számviteli, pénzügyi, ellenőrzési gyakorlata megszerzésének helyét, időtartamát, valamint annak a munkakörnek vagy tevékenységnek a megnevezését, amelyben a szakmai gyakorlatot megszerezte, és
af) regisztrálási szakterületét;
b) részére az a) pont szerinti kérelem alapján a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedélyt meg kell adni, és egyidejűleg őket a (3) bekezdés szerinti nyilvántartásba fel kell venni, ha
ba) legalább mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkeznek,
bb) a ba) pont szerinti képesítés megszerzését követően legalább 3 éves számviteli, pénzügyi, ellenőrzési gyakorlatot igazolnak,
bc) büntetlen előéletűek, és a tevékenység gyakorlását korlátozó vagy kizáró intézkedés hatálya alatt nem állnak.”
(3) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 151. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(7) Az a természetes személy, akinek a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedélyét visszavonták, az engedély újbóli megadását és a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásába való újbóli felvételét kérheti:
a) az engedély visszavonását követő 2 év után, ha arra a (6) bekezdés a) pontja miatt,
b) a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesülést követően, ha az engedély visszavonására a (6) bekezdés b) pontja miatt,
c) a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól való eltiltás alóli mentesítést követően, ha az engedély visszavonására a (6) bekezdés c) pontja miatt,
d) az engedély visszavonását követő 3 év után, ha arra a (6) bekezdés d) pontja miatt,
e) az engedély visszavonását követő 2 év után, ha arra a (6) bekezdés e) pontja miatt,
f) a gondnokság alá helyezés megszüntetését követően, ha az engedély visszavonására a (6) bekezdés f) pontja miatt
került sor.
(8) A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartása tartalmazza az engedéllyel rendelkezők
a) regisztrálási számát,
b) természetes személyazonosító adatait,
c) lakcímét vagy levelezési címét,
d) igazolványa számát, az igazolvány kiadásának időpontját,
e) szakképesítését - mérlegképes könyvelői képesítés esetében a szakot is -, valamint az engedélyezés szempontjából mérlegképes könyvelői képesítésnek elismert szakirányú egyetemi, főiskolai végzettségét,
f) e) pont szerinti szakképesítését, végzettségét igazoló oklevél, bizonyítvány számát, a kiállító intézmény nevét, a kiállítás keltét,
g) az engedélyezéshez előírt számviteli, pénzügyi, ellenőrzési gyakorlata megszerzésének helyét, időtartamát, valamint annak a munkakörnek vagy tevékenységnek a megnevezését, amelyben a szakmai gyakorlatot jellemzően megszerezték,
h) regisztrálási szakterületét, valamint
i) az engedélyezést követően a szakmai továbbképzésben való igazolt részvételt.”
(4) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 151. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A nyilvántartásba vételt végző szervezet a tárgyévben nyilvántartásba vett és nyilvántartásból törölt természetes személyek (10) bekezdés szerinti nyilvános adatait, valamint a nyilvántartásba vettek ezen adataiban bekövetkezett változásokat a Hivatalos Értesítőben évente közzéteszi, továbbá internetes honlapján valamennyi nyilvántartásba vett természetes személy előbbi adatait nyilvánosságra hozza, és biztosítja, hogy a nyilvános adatokról a nyilvántartásba vételt végző szervezettől bárki tájékoztatást kapjon.”
(5) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 151. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvénytől eltérően, ha a nyilvántartásba vételt végző szervezet az engedély megadásáról a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem hozott határozatot, akkor a kérelmezőt nem illeti meg a kérelmezett tevékenység megkezdésének, illetve folytatásának joga, és a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a hatóság mulasztására vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni.”
(6) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény a következő 152/B. §-sal egészül ki:
„152/B. § (1) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező természetes személy szolgáltató a Magyar Köztársaság területén a 151. § (1) bekezdése szerinti könyvviteli szolgáltatás határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására irányuló szándékát köteles - a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény rendelkezéseire is figyelemmel - a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek bejelenteni. A nyilvántartásba vételt végző szervezet a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult bejelentést tevőt nyilvántartásba veszi.
(2) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező könyvviteli szolgáltatásnyújtó szervezet határon átnyúló szolgáltatási tevékenysége keretében a 151. § (1) bekezdése szerinti könyvviteli szolgáltatást akkor folytathat, ha a feladat irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével megbízott tagja, alkalmazottja teljesítette az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét.
(3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésre és a bejelentést tevők nyilvántartásba vételére megfelelően alkalmazni kell a 151. § (5) bekezdés a) pont aa)-ad) és af) alpontjában, (6) bekezdés b)-g) pontjában, (7) bekezdés b)-f) pontjában, (8) bekezdés a)-c), e), f) és h) pontjában, valamint (9)-(11) és (13) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.”
(7) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben szabályozza:)
„d) a mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezők, valamint az okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező nem kamarai tagok könyvviteli szolgáltatási tevékenysége engedélyezésének és az engedély visszavonásának, a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosultak nyilvántartásba vételének és a nyilvántartásból való törlésének, valamint a 152/B. § szerinti bejelentésnek és a határon átnyúló könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételének és a nyilvántartásból való törlésének részletes szabályait, a nyilvántartásba vételt végző szervezet kijelölését, továbbá a kötelező szakmai továbbképzés és a továbbképzés szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetek akkreditációs eljárásának részletes szabályait;”
235. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 151. § (6) bekezdés felvezető szövegrészében a „nyilvántartásból törölni” szövegrész helyébe a „könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély visszavonásával egyidejűleg a nyilvántartásból törölni” szöveg, 151. § (6) bekezdés d) pontjában az „a nyilvántartásba vételkor, illetve a nyilvántartásba vételt követően” szövegrész helyébe a „az engedélyezéskor vagy az engedély megadását követően” szöveg, az „a nyilvántartásból törlésre” szövegrész helyébe az „az engedély visszavonására” szöveg, 151. § (6) bekezdés e) pontjában a „kéri a nyilvántartásból való törlését” szövegrész helyébe az „azt kéri” szöveg, 152/A. §-ában a „151. § (4) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételi” szövegrész helyébe a „151. § szerinti engedélyezési” szöveg lép.
236. § A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 59. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A Balaton kiemelt üdülőkörzet parti településein a településrendezési terveket és a helyi építési szabályzatokat a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményeknek megfelelően, a vízpart-rehabilitációval érintett területekre készülő vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekkel, első felülvizsgálatukat követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervekkel összhangban kell felülvizsgálni és módosítani.”
237. § A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 9. § (4) bekezdésében az „az illetékes környezetvédelmi és” szövegrész helyébe az „a” szöveg, 9. § (5) bekezdésében az „érvényét” szövegrész helyébe a „hatályát” szöveg, az „az illetékes környezetvédelmi és” szövegrész helyébe az „a” szöveg, 14. § (1) bekezdésében az „a külön jogszabály szerint az ásványvagyon-védelem tekintetében illetékességgel és hatáskörrel rendelkező közigazgatási szerv vagy hatóság” szövegrész helyébe az „az állami földtani feladatokat ellátó szerv” szöveg, 16. § (7) bekezdés b) pontjában a „- külön jogszabályokban meghatározott feltételekre figyelemmel -” szövegrész helyébe az „, az erre vonatkozó feltételekre figyelemmel” szöveg, 17. § (2) bekezdésében az „érvényének” szövegrész helyébe a „hatályának” szöveg, 21. §-ában az „az illetékes vízügyi és környezetvédelmi hatóságok” szövegrész helyébe az „a vízügyi hatóság” szöveg, 26. § b) pontjában a „váltása” szövegrész helyébe a „megváltoztatása” szöveg, 27. § (1) bekezdésében az „örökségvédelem tekintetében illetékes államigazgatási szervek” szövegrész helyébe az „örökségvédelmi hatóság” szöveg, 28. § (1) bekezdésében az „örökségvédelem tekintetében illetékes államigazgatási szervek” szövegrész helyébe az „örökségvédelmi hatóság” szöveg, 28/B. § (1) bekezdésében az „ásványvagyon-védelem tekintetében illetékes államigazgatási szervek” szövegrész helyébe az „állami földtani feladatokat ellátó szerv” szöveg, 29. § b) pontjában az „ásványvagyon-védelem tekintetében illetékes hatóság” szövegrész helyébe az „állami földtani feladatokat ellátó szerv” szöveg, 30. § d) pontjában az „ásványvagyon-védelem tekintetében illetékes hatóság” szövegrész helyébe az „állami földtani feladatokat ellátó szerv” szöveg, 32. § (1) bekezdésében az „a földtani veszélyforrások tekintetében illetékes államigazgatási szervek” szövegrész helyébe az „az állami földtani feladatokat ellátó szerv” szöveg, 34. § b) pontjában az „az illetékes természetvédelmi és vízügyi hatóság egyetértésével elhelyezett,” szövegrész helyébe az „a” szöveg, 35. § h) pontjában a „hatóság” szövegrész helyébe a „vízügyi hatóság” szöveg lép.
238. § Hatályát veszti a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 4/B. § c) pontjában a „külön jogszabályban meghatározott” szövegrész, 9. § (6) bekezdésében a „környezetvédelmi és a” szövegrész, 16. § (7) bekezdés a) pontjában a „külön jogszabályokban meghatározott” szövegrész, 16. § (8) bekezdésében az „(a továbbiakban: hatóság), a kikötők létesítéséről a hatóság vízjogi engedélyének megfelelően a közlekedési hatóság külön jogszabályok szerinti eljárás során” szövegrész, 16. § (9) bekezdése, 16/A. § (2) bekezdésében a „környezetvédelmi, természetvédelmi és a” szövegrész, 16/A. § (3) bekezdésében a „természetvédelmi és” szövegrész, 17. § (2) bekezdésében az „építésügyi hatósági engedélyt” szövegrész, 24. § a) pontja, 24. § j) pontjában a „hatóság és” szövegrész, 25. § b) pontja, 25. § g) pontjában az „a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel” szövegrész, 26. § b) pontjában az „az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulásával” szövegrész, 35. § f) pontja.
239. § A személy- és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény 18. § a) pont aa) alpontjában a „természetes személyazonosító adatait [családi és utóneve(i), nők esetében leánykori családi és utóneve(i), neme, születési helye és ideje, anyja leánykori családi és utóneve(i)]” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait” szöveg, 19. § a) pont ab) alpontjában a „személyazonosító” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító” szöveg, 28. § (1) bekezdésében a „tizenöt napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, 36. §-ában az „az Rtv.” szövegrész helyébe az „a Rendőrségről szóló törvény” szöveg lép.
240. § Hatályát veszti a személy- és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény 37. § (1) bekezdése.
241. § (1) Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény a következő 17/A. §-sal egészül ki:
„17/A. § (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály elektronikus aláírási szolgáltatási szakértő igénybevételét írja elő, vagy e szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a Hatóságnak bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.
(3) A Hatóság a szakértői tevékenység végzésére jogosult, (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.”
(2) Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 27. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel szabályozza]
„e) az e törvény szerinti elektronikus aláírási szolgáltatási szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket.”
242. § Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 8/A. § (2) bekezdésében a „határozattal” szövegrész helyébe a „döntéssel” szöveg, 17. § (4) bekezdésében a „határozatot” szövegrész helyébe a „döntést” szöveg, a „hatvan napon” szövegrész helyébe a „45 munkanapon” szöveg, 17. § (6) bekezdésében a „vehet igénybe” szövegrész helyébe az „is igénybe vehet” szöveg, 20. § (3) bekezdés felvezető szövegében a „30 napon” szövegrész helyébe a „22 munkanapon” szöveg lép.
243. § Hatályát veszti az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 3. § (6) bekezdésében az „és szolgáltatás” szövegrész és a „2004. évi CXL.” szövegrész, 8/A. § (1) bekezdésében a „határozattal” szövegrész, 16. § (1) bekezdésében a „[6. § (2) bekezdés]” szövegrész, 17. § (6) bekezdésében a „külön jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartásba vett” szövegrész, 20. § (2) bekezdése, 27. § (1) bekezdés b) pontjában az „és szolgáltatás” szövegrész és a „2004. évi CXL.” szövegrész.
244. § A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 2. § (1) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „miniszteri rendeletben” szöveg, 2. § (4) bekezdésében az „a külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „miniszteri rendeletben” szöveg, 2. § (6) bekezdésében a „jogszabályban” szövegrész helyébe a „miniszteri rendeletben” szöveg, 4. § (1) bekezdésében az „Oktatási és Kulturális Minisztérium” szövegrész helyébe az „oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium” szöveg, 4. § (2) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „miniszteri rendeletben” szöveg, 8. § (6) bekezdésében a „kedvezményt igényelni kell. A normatív” szövegrész helyébe a „kedvezményre” szöveg, a „kérelmet,” szövegrész helyébe az „igényt” szöveg, 24. § (5) bekezdésében a „109. §-ában foglaltakat” szövegrész helyébe a „bírósági felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseit” szöveg, 29. § (1) bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe az „- a szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben” szöveg, 29. § (1) bekezdésében az „a tankönyvkiadás” szövegrész helyébe az „az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a tankönyvkiadás” szöveg lép.
245. § Hatályát veszti a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 2. § (6) bekezdésében az „(a továbbiakban: szakképesítésért felelős miniszter)” szövegrész, 8/B. § (1) bekezdés a) pontjában az „, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének kódszámát” szövegrész, 11. § (1) bekezdés b) pontja, 29. § (2) bekezdése, 31/A. §-a.
246. § (1) A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Magyar Köztársaság a magyar állampolgár érdekeinek külföldön történő védelmét a konzuli szolgálat útján látja el (a továbbiakban: konzuli védelem). A konzuli szolgálat a konzuli védelem ellátása érdekében az e törvényben meghatározott érdekvédelmi és közigazgatási hatósági feladatokat végzi, ennek során együttműködik hazai és külföldi szervezetekkel, valamint magánszemélyekkel.”
(2) A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) Konzuli szolgálat: a Magyar Köztársaság diplomáciai és konzuli képviselete - ideértve a tiszteletbeli konzuli tisztviselő által vezetett konzuli képviseletet is -, valamint a külpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter). A Magyar Köztársaság diplomáciai és konzuli képviseletét a miniszter irányítja.
(2) A Magyar Köztársaság hivatásos konzuli tisztviselőjét és a tiszteletbeli konzuli tisztviselőt (a továbbiakban együtt: konzuli tisztviselő) a miniszter bízza meg.
(3) A miniszter tiszteletbeli konzuli tisztviselőnek a fogadó vagy harmadik állam azon állampolgárát vagy a fogadó államban élő azt a magyar állampolgárt nevezheti ki, aki a magyar jog és a fogadó állam joga szerint is büntetlen előéletű, alkalmas az e tisztséggel járó feladatok teljesítésére, és írásban vállalja azok ellátását. A tiszteletbeli konzuli tisztviselőt a miniszter jogszabályban meghatározott korlátozásokkal és terjedelemben bízhatja meg konzuli feladatok ellátásával.
(4) A tiszteletbeli konzuli tisztviselőnek jelölt személy igazolja, hogy a magyar jog és a fogadó állam joga szerint is büntetlen előéletű. A miniszter a büntetlen előéletre vonatkozó adatokat a tiszteletbeli konzuli kinevezés megszűnéséig kezeli. A miniszter jogosult arra, hogy a tiszteletbeli konzuli kinevezés időtartama alatt ellenőrizze a tiszteletbeli konzuli kinevezés feltételeinek fennállását, és ennek keretében felhívhatja a tiszteletbeli konzuli tisztviselőt a (3) bekezdésben foglaltak igazolására.
(5) A diplomáciai vagy konzuli képviselet a konzuli érdekvédelem tekintetében konzuli kerületében jár el. Indokolt esetben a konzuli képviselet a fogadó állam egyetértésével konzuli kerületén kívül is eljárhat.
(6) A miniszter a diplomáciai vagy konzuli képviselet egyes konzuli feladatait az adott feladat ellátására jogosult másik diplomáciai vagy konzuli képviselet egyidejű megjelölésével korlátozhatja. A miniszter a diplomáciai és konzuli képviseletek címjegyzékét és konzuli jogosítványait tartalmazó tájékoztatót évente, az abban történt változásokat három munkanapon belül közzéteszi. Az egyes feladatokra vonatkozó korlátozás ugyanakkor nem jelenti azt, hogy egyetlen diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviselet sem látja el a magyar állampolgárok érdekvédelmét.”
(3) A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény a következő 2/A. §-sal egészül ki:
„2/A. § (1) Ha a konzuli szolgálat a birtokába került adatok alapján hivatalból kezdeményez fellépést a magyar állampolgárok érdekvédelmének ellátására, erről az ügyfelet a helyi körülményeknek megfelelő módon értesíti, és felkéri, nyilatkozzon arról, hogy igényli-e a további konzuli eljárást.
(2) Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott együttműködés kiterjedhet vagyontárgyak, pénzeszközök, készpénz-helyettesítő fizetési eszközök, valamint okiratok átvételére és az érintett magyar állampolgárok részére történő továbbítására is.
(3) A konzuli szolgálat eljárásáért jogszabály konzuli díj fizetését rendelheti el. A díj nem akadályozhatja a konzuli védelemhez fűződő jog érvényesülését.”
(4) A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a hazatérés elősegítésének más módjára nincs lehetőség, és a késedelem súlyos érdeksérelmet okoz, a konzuli tisztviselő - az ügyféllel kötött hatósági szerződés alapján - kölcsönt nyújt, amely adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A miniszter rendeletében meghatározott összeghatár felett a hatósági szerződés érvényességéhez a miniszter hozzájárulása szükséges. A hatósági szerződésben rendelkezni kell a visszafizetés esedékességéről. Az Európai Unió polgárának nyújtható anyagi támogatás feltételeire külön jogszabály rendelkezései irányadóak.”
(5) A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 5. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A miniszter különös méltánylást érdemlő esetekben kérelemre a konzuli kölcsön visszafizetése alól részben vagy egészben mentesítést adhat. A miniszter határozata a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság előtt kizárólag semmisségére hivatkozva támadható meg.”
(6) A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) Ha a konzuli szolgálat magyar állampolgár külföldön történt elhalálozásáról értesül, megkeresi a fogadó ország illetékes hatóságát a halotti anyakönyvi kivonat beszerzése érdekében, haladéktalanul értesíti az elhunyt legközelebbi ismert hozzátartozóját, és felvilágosítást nyújt számára az eltemettetéshez vagy a holttest hazaszállításához szükséges intézkedésekről.
(2) Ha a külföldön elhunyt magyar állampolgár holttestét az eltemetésre kötelezett Magyarországra kívánja szállíttatni, a konzuli tisztviselő a jogszabályban meghatározott feltételek megléte esetén a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény rendelkezéseivel összhangban halottszállítási engedélyt állít ki.
(3) Ha az elhunyt után külföldön kiskorú, cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes nagykorú magyar állampolgár maradt, a konzuli szolgálat gondoskodik megfelelő ellátásának biztosításáról, ennek keretében szükség esetén kezdeményezi gyám vagy gondnok kirendelését, illetőleg az érintett hazatérését.
(4) Ha a konzuli szolgálat tudomást szerez arról, hogy az elhunyt után külföldön hagyaték maradt, a konzuli tisztviselő megteszi a hagyaték biztosításához haladéktalanul szükséges intézkedést, és erről az érdekeltet tájékoztatja. A továbbiakban a hagyatéki eljárásban az érdekelt személyesen vagy meghatalmazottja útján jár el.
(5) Az ismeretlen örökös felkutatása érdekében a konzuli szolgálat hirdetményt tesz közzé a hagyatéki igény érvényesítésére.”
247. § (1) A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Magyar Köztársaságnak a miniszter által egyes közjegyzői feladatok végzésére felhatalmazott konzuli tisztviselője a magyar állampolgár érdekeihez közvetlenül kapcsolódó jognyilatkozatokról vagy jogügyletekről - a végintézkedést is beleértve - konzuli okiratot állíthat ki, és a jogilag jelentős tényekről és körülményekről konzuli tanúsítványt készíthet, okiratról hiteles fordítást készíthet, vagy a fordítás helyességét tanúsíthatja, továbbá okiratot, pénzt és egyéb értéket vehet át megőrzésre. Az okirat-kiállításra és tanúsítványkészítésre felhatalmazott konzuli tisztviselők jegyzékét a miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi.”
(2) A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 14. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A tanúsítvány kiállítására felhatalmazott tiszteletbeli konzuli tisztviselő e tevékenységének keretében beszedett konzuli díjat az általa vezetett képviselet fenntartására és a konzuli feladatok ellátására fordíthatja.”
(3) A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, külföldi felhasználás céljából a miniszter felülhitelesíti a magyar központi államigazgatási szervek vagy közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására törvényben vagy kormányrendeletben feljogosított szervezetek, köztestületek vagy személyek által kiállított okiraton szereplő aláírást és bélyegzőnyomatot, feltéve hogy e hatóságok aláírás- és bélyegzőmintával rendelkeznek. A miniszter által felülhitelesítésre irányuló kérelem a konzuli tisztviselőnél is benyújtható.”
(4) A konzuli védelemről szóló törvény 2001. évi XLVI. törvény 19. §-a és az azt megelőző alcíme helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:
„Közigazgatási hatósági eljárási szabályok
19. § (1) A konzuli szolgálat feladat- és hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági jogkört - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a miniszter által erre felhatalmazott konzuli tisztviselő, valamint a miniszter gyakorolhat.
(2) A tiszteletbeli konzuli tisztviselő közigazgatási hatósági jogkört nem gyakorolhat, a miniszter azonban a megbízásban felhatalmazást adhat számára kérelmek átvételére. A kérelmek átvételekor a tiszteletbeli konzuli tisztviselő az ügyfél személyazonosságát személyazonosító okmány alapján ellenőrzi, és a kérelmet - az ügy elbírálására feladat- és hatáskörrel rendelkező hatósághoz történő továbbítás érdekében - három munkanapon belül megküldi az irányítási jogkört gyakorló diplomáciai vagy konzuli képviseletnek. Az e kérelmek elbírálásához kapcsolódó ügyféli nyilatkozatok a tiszteletbeli konzuli tisztviselő előtt is megtehetők.
(3) A konzuli tisztviselő a konzuli védelem ellátása érdekében a következő közigazgatási hatósági ügyekben jár el:
a) az 5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti úti okmányok kiállítása,
b) konzuli kölcsön nyújtása,
c) halottszállítási engedély kiállítása.
(4) A (3) bekezdésben felsorolt közigazgatási hatósági feladatokon túl a konzuli tisztviselő a konzuli védelem ellátása érdekében hatósági bizonyítványt állíthat ki.
(5) A miniszter közigazgatási hatósági jogkörében eljárva hitelesíti felül a külföldön felhasználásra kerülő okiratokat.
(6) Ha közigazgatási hatósági ügyben első fokon a konzuli tisztviselő jár el, a fellebbezés elbírálására a miniszter jogosult.
(7) A konzuli tisztviselő a közigazgatási hatósági eljárásokban kizárólag a jogszabályoknak, valamint a vonatkozó nemzetközi jogi szabályoknak van alávetve, hatósági eljárása során és hatósági döntéseinek tartalmával összefüggésben - a feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására irányuló utasítás kivételével - nem utasítható.
(8) Az Európai Unió polgárának érdekvédelmére irányuló közigazgatási hatósági eljárásokat a konzuli tisztviselő kizárólag kérelemre indítja meg.
(9) A konzuli tisztviselő eljárásáért miniszteri rendeletben meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A konzuli védelemhez való jog fokozottabb érvényesülése érdekében, különös méltánylást érdemlő esetben, kérelemre a konzuli tisztviselő dönthet az igazgatási szolgáltatási díj elengedéséről vagy mérsékléséről.
(10) Ha az eljárásban a fogadó állam hatóságának megkeresése vagy diplomáciai, illetve konzuli futárposta igénybevétele szükséges, a megkeresés teljesítésének időtartama vagy a posta továbbításához szükséges idő az eljárási határidőbe nem számít bele.”
(5) A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a konzuli szolgálatra, a konzuli védelemmel összefüggő egyes eljárásokra, az Európai Unió polgárai védelmének ellátására vonatkozó részletes szabályokat az érintett miniszterekkel egyetértésben,
b) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a konzuli díjakat és a konzuli tisztviselő e törvényben meghatározott közigazgatási hatósági eljárásaiban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakat,
c) a konzuli tisztviselő 14. § (1) bekezdése szerinti tevékenységének részletes szabályait az igazságügyért felelős miniszterrel együttesen.”
248. § A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 5. § (2) bekezdés a) pontjában az „úti okmány helyett újat állít ki” szövegrész helyébe az „úti okmány helyett a konzuli tisztviselő újat állít ki” szöveg, 5. § (4) bekezdésében a „kérelemmel összefüggésben a konzuli tisztviselő köteles vizsgálni” szövegrész helyébe a „kérelemmel összefüggésben a konzuli szolgálat köteles vizsgálni” szöveg, 6. § (2) bekezdésében, 6. § (3) bekezdésében, 6. § (4) bekezdésében, 9. § (2) bekezdésében a „konzuli tisztviselő” szövegrész helyébe a „konzuli szolgálat” szöveg, 14. §-t megelőző alcímében az „és tanúsítványkészítés” szövegrész helyébe a „, tanúsítványkészítés és letét kezelése” szöveg, 15. § (1) bekezdésében a „konzuli tisztviselő” szövegrész helyébe a „hivatásos konzuli tisztviselő” szöveg, 16. § (1) bekezdés a) pontjában a „családi és utónév” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatai” szöveg, 20. § (2) bekezdésében a „Ptk. 685. § b) pontjában” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvben ilyenként” szöveg lép.
249. § Hatályát veszti a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 5. § (2) bekezdés a) pontjában az „1998. évi XII.” szövegrész, 16. § (1) bekezdés b)-c) pontja, 22. § (2) bekezdése.
250. § (1) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 32/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Mintaoltalmi ügyekben az ügyfél - a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével - nem jogosult a Magyar Szabadalmi Hivatallal, a Magyar Szabadalmi Hivatal pedig nem köteles az ügyféllel elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani.”
(2) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 32/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Mintaoltalmi ügyekben tájékoztatás kérésének és teljesítésének rövid szöveges üzenet útján nincs helye.”
(3) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény a következő 51/A. §-sal egészül ki:
„51/A. § (1) A megújítási kérelmet - a Magyar Szabadalmi Hivatal által erre rendszeresített űrlap használatával - elektronikus úton is be lehet nyújtani.
(2) Elektronikus úton benyújtott megújítási kérelem esetén a 36/A. § (2)-(5) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.”
(4) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 61. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és 61. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Magyar Szabadalmi Hivatalnak]
„d) az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli jogállást megtagadó végzését;
e) az eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításának és viselésének kérdésében hozott végzését.”
(5) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 61. § (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[A döntés megváltoztatását kérheti:]
„c) akitől az ügyféli jogállást megtagadták.”
251. § A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 32/B. § (2) bekezdésében a „- a 36/A. §-ban” szövegrész helyébe az „és megújítási kérelmet - a 36/A. §-ban és az 51/A. §-ban” szöveg, 61. § (1) bekezdés c) pontjában a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg, 61. § (2) bekezdésében az „eljárási költség viselésével kapcsolatos döntés” szövegrész helyébe az „eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos végzés” szöveg, 61. § (8) bekezdésében a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg lép.
252. § Hatályát veszti a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 31. §-ában az „és szolgáltatás” szövegrész, a „2004. évi CXL.” szövegrész, az „(a továbbiakban: Ket.)” szövegrész, 32. § (1) bekezdése, 32/A. § (1) bekezdésében a „, méltányossági” szövegrész, 36. § (5) bekezdés második mondata, 36/A. § (6) bekezdése, 58. § (4) bekezdés második mondata.
253. § (1) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„29. § (1) A jegybanki ellenőrzés
a) e törvény rendelkezéseinek,
b) a Hpt.-nek az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatások végzésének feltételeire vonatkozó rendelkezéseinek,
c) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvénynek az MNB felügyeleti hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző szolgáltatókra vonatkozó rendelkezéseinek,
d) a jegybanki információs rendszerhez információszolgáltatást előíró jogszabály rendelkezéseinek,
e) az MNB elnöke rendeleteinek
a megtartására, az MNB hatósági határozataiban, szakhatósági állásfoglalásaiban foglaltak végrehajtására, valamint a Tpt. és a Hpt. alapján kiszervezett tevékenységet végzők ellenőrzésére terjed ki.
(2) A jegybanki ellenőrzés a jogszabályban meghatározottak szerinti adatszolgáltatásból származó adatok ellenőrzése, valamint az MNB által lefolytatott hatósági ellenőrzési eljárás. Ennek keretében az MNB jogosult adatok, beszámolók, mérlegek, bizonylatok és vizsgálati anyagok bekérésére.
(3) Az MNB a helyszíni ellenőrzést végző személyt megbízólevéllel látja el.
(4) Ha a vizsgált okmányok hitelességének, teljességének megállapítása vagy a vizsgálati megállapítások kiegészítése válik szükségessé, úgy a jegybanki ellenőrzést végző személy jogosult a jegybanki ellenőrzés hatálya alá tartozó szervezeteknél és természetes személyeknél az (1) bekezdésben említett tárgykörökkel összefüggő tényeket vizsgálni.
(5) A jegybanki ellenőrzés időtartama legfeljebb hat hónap lehet.”
(2) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény a következő alcímmel, valamint 29/A. §-sal és 29/B. §-sal egészül ki:
„Az MNB hatósági eljárásainak közös szabályai
29/A. § Az MNB - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint jár el
a) a jegybanki ellenőrzés,
b) a hitelintézeti elszámolóházak üzletszabályzata és szabályzatai, valamint módosításuk jóváhagyása,
c) a Hpt. alapján az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatások engedélyezése, valamint ezen engedélyek visszavonása,
d) a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény szerinti kijelölés, valamint annak visszavonása,
e) a forgalomban lévő magyar törvényes fizetőeszközről utánzat készítésének és készíttetésének engedélyezése, valamint
f) külön törvényben meghatározottak szerinti szakhatósági közreműködése
során.
29/B. § (1) A kérelmező a kérelemre indított eljárásban - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni.
(2) Az MNB döntését részben vagy egészben a honlapján vagy egyéb módon közzéteheti.
(3) Az MNB döntése ellen fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél az MNB határozatának és önálló jogorvoslattal megtámadható végzésének bírósági felülvizsgálatát kérheti a Fővárosi Bíróságtól azzal, hogy a bíróság a felülvizsgálat iránti keresetet, kérelmet a polgári perrendtartásról szóló törvénynek a közigazgatási perekre vonatkozó szabályai szerint, harminc napon belül bírálja el.
(4) Az eljárás felfüggesztését az ügyfél nem kérheti.
(5) A 29/A. § d) pontjában meghatározott ügyekben az ügyintézési határidő három hónap.
(6) A hiánypótlási felhívás kibocsátásának határideje a kérelem beérkezésétől számított tíz munkanap.
(7) Az MNB az eljárásában a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés meghozataláig terjedő időtartamra végzésben megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, továbbá elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, ha erre - a 4. § (1)-(7) bekezdésében meghatározott alapvető feladatai ellátása érdekében, a késedelemmel járó jelentős vagy helyrehozhatatlan kár veszélye miatt - halaszthatatlanul szükség van. Az MNB e végzését soron kívül hozza meg.
