(8) Olyan kötelezett esetén, amely számára az MNB fizetési számlát vezet, az MNB közvetlen kielégítés útján hajtja be a pénzfizetésre szóló határozatból eredő lejárt tartozást.”

(3) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény a következő alcímmel, valamint 29/C. §-sal és 29/D. §-sal egészül ki:

„Az MNB intézkedései és szankciói

29/C. § (1) Ha az MNB megállapítja a 29. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályokban vagy az MNB hatósági határozatában foglaltaknak az ellenőrzött szervezet, a szervezet vezetője, valamint a rá irányadó jogszabályok szerint vezető állásúnak minősülő személy általi megszegését, elmulasztását, késedelmes vagy hiányos teljesítését, a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályai szerinti intézkedéseket alkalmazza, továbbá bírságot szabhat ki (a továbbiakban együtt: intézkedés). Az MNB által kirótt bírság az MNB saját bevétele.

(2) Az intézkedéseket az MNB együttesen és ismételten is alkalmazhatja. Ismételt intézkedés csak ismételt jogsértés esetén vagy abban az esetben alkalmazható, ha a korábbi intézkedés nem vezetett eredményre.

(3) Ha a szabályszegést a szervezet az MNB által szabott határidőig nem szünteti meg, az MNB határidő tűzésével felszólítja a szervezet vezetőjét, a rá irányadó szabályok szerint vezető állásúnak minősülő személyt a jogszabályok betartására.

(4) Az MNB az intézkedések alkalmazásánál tekintettel van

a) a szabályszegés vagy a mulasztás súlyosságára,

b) a cselekménynek a 29. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó szervezetekre gyakorolt hatására,

c) a szabályszegéssel vagy a mulasztással előidézett kockázatra, a kár mértékére, valamint a kárenyhítési hajlandóságra,

d) a felelős személyek által az MNB-vel kapcsolatban tanúsított együttműködésre,

e) az intézkedéssel érintett személy jó- vagy rosszhiszeműségére, az általa a szabályszegéssel vagy a mulasztással elért vagyoni előnyre,

f) az intézkedés alapjául szolgáló adatok, tények, információk eltitkolására vagy annak szándékára, valamint

g) a szabályszegés, illetve a mulasztás ismétlődésére és gyakoriságára.

(5) Nem lehet intézkedést alkalmazni a szabályszegésnek vagy a mulasztásnak az MNB tudomására jutásától számított három év, valamint az elkövetésétől számított öt év elteltével.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott határidőkön belül intézkedés akkor is alkalmazható, ha az intézkedéssel érintett természetes személy az intézkedés alkalmazásakor már nem áll az ellenőrzött szervezet vagy személy alkalmazásában, megbízatása megszűnt vagy az ellenőrzött tevékenységet már nem végzi.

(7) Ha az Európai Unió másik tagállamában engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmény fióktelepe, a pénzügyi intézmény Magyarországon végzett határon átnyúló szolgáltatása megsérti a 29. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályokban vagy az MNB hatósági határozatában foglalt előírásokat, az MNB felszólítja a fióktelepet, a pénzügyi intézményt a szabályellenes helyzet megszüntetésére. Ha a fióktelep vagy a pénzügyi intézmény a felszólításnak nem tesz eleget, az MNB értesíti a Felügyeletet annak érdekében, hogy az értesítse az Európai Unió másik tagállamának felügyeleti hatóságát a szabályellenes helyzetről, vagy kezdeményezze, hogy a felügyeleti hatóság tegye meg a megfelelő intézkedést.

(8) A bírságot a kiszabásáról hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell a határozatban megjelölt számlára befizetni.

29/D. § (1) Ha a hitelintézet megsérti a 29. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályok valamely előírását, vagy az MNB hatósági határozatában foglaltak teljesítését elmulasztja, késedelmesen vagy hiányosan teljesíti, a hitelintézet terhére kiszabható bírság összege a bírsággal érintett hitelintézet típusához a Hpt.-ben megállapított minimális jegyzett tőke egytized százalékától két százalékáig terjedhet.

(2) A hitelintézet vezető állású személyével szemben - ideértve a bankképviselet vezetőjét - kiszabott bírság a bírsággal érintett személy megelőző évben tisztségével vagy megbízatásával elért nettó jövedelmének tíz százalékától ötven százalékáig terjedő összeg, de legalább százezer forint. Kétmillió forintot el nem érő nettó jövedelem esetén a bírság összege egymillió forintig terjedhet.

(3) Ha a pénzügyi vállalkozás vagy a pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző egyéb jogi személy megsérti a 29. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályok előírását vagy az MNB hatósági határozatában foglaltak teljesítését elmulasztja, késedelmesen vagy hiányosan teljesíti, a vele szemben kiszabható bírság összege kétszázezertől kétmillió forintig terjedhet.

(4) Pénzügyi vállalkozás, a pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző egyéb jogi személy működésére vonatkozó döntés előkészítésével és a döntés meghozatalával összefüggésben tevékenykedő természetes személyek felróható magatartásának megállapításakor a bírság a bírsággal érintett személy megelőző évben az adott tisztségéből eredően felvett nettó jövedelmének harmincöt százalékáig terjedő összeg lehet. Ilyen jövedelem hiányában a bírság összege százezer forinttól egymillió forintig terjedhet.

(5) Ha a Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár vagy a központi szerződő fél megsérti a 29. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályok valamely előírását, vagy az MNB hatósági határozatában foglaltak teljesítését elmulasztja, késedelmesen vagy hiányosan teljesíti, a vele szemben kiszabható bírság összege százezer forinttól tízmillió forintig terjedhet.

(6) Ha az egyéb ellenőrzött állami, önkormányzati, gazdasági, társadalmi vagy más egyéb szervezet megsérti a 29. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályok valamely előírását, vagy az MNB hatósági határozatában foglaltak teljesítését elmulasztja, késedelmesen vagy hiányosan teljesíti, a vele, a szervezet vezetőjével, valamint a rá irányadó jogszabályok szerint vezető állásúnak minősülő személyekkel szemben kiszabható bírság összege kétszázezer forinttól kétmillió forintig terjedhet.”

(4) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 60. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy rendeletben szabályozza]

„i) az MNB kérelemre induló hatósági eljárásáért - ide nem értve a Hpt. alapján az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatások engedélyezése és az engedélyek visszavonása, valamint a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény szerinti kijelölés iránti eljárást - fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj fizetésével kapcsolatos szabályokat.”

(5) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény a következő 73. §-sal egészül ki:

„73. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályait az MNB hatósági eljárásaira 2011. június 30-ig nem kell alkalmazni. Ez a bekezdés 2011. július 1-jén hatályát veszti.

(2) A 2009. október 1-jét megelőzően elkövetett jogszabálysértés esetén intézkedést csak az elkövetés időpontjában hatályos rendelkezések alapján lehet alkalmazni.”

(6) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 34. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A felügyelet ellátása során az 5. § c), f) és g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény, az 5. § a) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény és a Psztv., az 5. § b) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény és a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény rendelkezései szerint jár el az e törvényben meghatározott eltérésekkel.”

254. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. § (2) bekezdésében az „érdekelt miniszter az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben” szövegrész helyébe az „érdekelt miniszter az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben vagy a Magyar Nemzeti Bank elnöke” szöveg lép.

(2) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 151. § (1) bekezdésében az „az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok” szövegrész helyébe az „a pénzforgalomról szóló jogszabályok - ide nem értve az MNB pénzforgalom lebonyolításáról szóló rendeletét -” szöveg, 151. § (2) bekezdésében az „az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok” szövegrész helyébe az „a pénzforgalomról szóló jogszabályok - ide nem értve az MNB pénzforgalom lebonyolításáról szóló rendeletét -” szöveg, 151. § (3) bekezdésében az „az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok” szövegrész helyébe az „a pénzforgalomról szóló jogszabályok - ide nem értve az MNB pénzforgalom lebonyolításáról szóló rendeletét -” szöveg lép.

255. § Hatályát veszti

1. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 19/E. §-a, 151. § (1) bekezdés c) pontjában az „az MNB-vel,” szövegrész, 176. §-a,

2. a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 340. § (1) bekezdés utolsó mondata, 405. § (1) bekezdésében az „az MNB a (2) bekezdés szerint, illetőleg” szövegrész, 405. § (2) bekezdése,

3. a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény 11. § (1), (3) és (5) bekezdése,

4. a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény 47. § (2) bekezdésében az „az MNB, illetőleg” szövegrész,

5. a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 35. § (2) bekezdése,

6. a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 166. § (2) bekezdése.

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása

256. § (1) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 24. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A hatóság az illetékes múzeum nyilatkozatának megérkezését követően dönt a tevékenység folytatásának további feltételeiről.”

(2) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 51. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Védetté nyilvánított kulturális javak feletti rendelkezési jog bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárás során elrendelt korlátozásáról a bíróság vagy a közigazgatási hatóság a hatóságot értesíti. A tárgy tulajdonjogát érintő egyéb körülményekről a hatóságot értesíteni kell.”

(3) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény a következő 75/A. §-sal egészül ki:

„75/A. § (1) Ha jogszabály kulturális örökség védelmével kapcsolatos szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a miniszternek bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(3) A miniszter a szakértői tevékenység végzésére jogosult, (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.”

(4) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (2) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)

„o) az e törvény hatálya alá tartozó szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a szakértők igénybevételének eseteit, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket.”

257. § A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 7. § 14. pontjában az „olyan” szövegrész helyébe az „olyan - az értéknövekedéssel csökkentett -” szöveg, 17. § (1) bekezdésében az „azonnal” szövegrész helyébe a „fellebbezésre tekintet nélkül” szöveg, 17. § (2) bekezdésében a „védettséget” szövegrész helyébe a „védettség időtartamát” szöveg, a „napra” szövegrész helyébe a „nappal” szöveg, 17. § (3) bekezdésében a „megszűnik” szövegrész helyébe a „tárgyában hozott határozat hatályát veszti” szöveg, 20. § (1) bekezdésében a „tartalmazó határozatot azonnal” szövegrész helyébe a „fellebbezésre tekintet nélkül” szöveg, 22. § (3) bekezdésében a „jóváhagyása során” szövegrész helyébe a „jóváhagyására irányuló eljárásra” szöveg, az „engedélyezését” szövegrész helyébe az „engedélyezése egyben a szerződés jóváhagyását” szöveg, 24. § (4) bekezdésében az „illetékes hatóságot” szövegrész helyébe a „hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságot” szöveg, 24. § (7) bekezdésében az „illetékes hatóság” szövegrész helyébe a „hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság” szöveg, 35. § (2) bekezdésében az „eljárás esetén” szövegrész helyébe az „eljárásra” szöveg, 48. § (1) bekezdésében az „eljárást a hatóság indítja” szövegrész helyébe az „eljárás hivatalból indul” szöveg, 52. § (2) bekezdésében az „, illetőleg” szövegrész helyébe az „és” szöveg, a „tárgy őrzési helyén” szövegrész helyébe a „helyszíni ellenőrzés keretében” szöveg, 54. §-ában és 55. §-ában az „európai közösségi jog” szövegrész helyébe az „Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa” szöveg, 57. § (1) bekezdésében a „tulajdonosnak a külön jogszabályban megjelölt közgyűjtemény szakvéleményével együtt a hatóságnál kell benyújtania” szövegrész helyébe a „tulajdonos terjeszti elő” szöveg, 58. §-ában az „azonnal” szövegrész helyébe a „kulturális örökségvédelmi okból fellebbezésre tekintet nélkül” szöveg, 65. § (1) bekezdésében az „előzetes” szövegrész helyébe az „a továbbiakban: előzetes” szöveg, 65. § (2) bekezdésében az „a körülmények” szövegrész helyébe a „körülmények” szöveg, 72. § (1) bekezdésében a „hitelesen” szövegrész helyébe a „közhitelesen” szöveg, a „külön jogszabály” szövegrész helyébe a „miniszteri rendelet” szöveg, 73. § b) pontjában a „(birtokosának) nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét” szövegrész helyébe az „és birtokosának természetes személyazonosító adatait” szöveg, 75. § (3) bekezdés a) pontjában a „90 nap” szövegrész helyébe a „három hónap” szöveg, 75. § (3) bekezdés b) pontjában a „nyilatkozat” szövegrész helyébe a „nyilatkozat, előzetes szakhatósági állásfoglalás,” szöveg, a „jár el, 60 nap” szövegrész helyébe a „jár el, két hónap” szöveg, 75. § (3) bekezdés d) pontjában a „45 nap” szövegrész helyébe a „harmincöt munkanap” szöveg, 75. § (3) bekezdés f) pontjában a „15 nap” szövegrész helyébe a „tíz munkanap” szöveg, 86. § (2) bekezdésében a „bejegyzését a hatóság kezdeményezi” szövegrész helyébe a „bejegyzése érdekében a hatóság megkeresi az ingatlanügyi hatóságot” szöveg, 87. §-ában az „eljárást” szövegrész helyébe az „eljárás során” szöveg, a „kezdeményezi” szövegrész helyébe az „a kisajátítást kérő” szöveg lép.

258. § Hatályát veszti a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 17. § (2) bekezdésében a „még” szövegrész, 22. § (3) bekezdés ötödik mondata, 22. § (3) bekezdésében a „szerződés jóváhagyása a” szövegrész, 24. § (7) bekezdésében az „a múzeum nyilatkozata alapján” szövegrész, 24. § (9) bekezdés második mondata, 35. § (2) bekezdésében a „megfelelően” szövegrész, 47. § (2) bekezdés b) pontjában a „(kiállítás, tudományos vizsgálat stb. céljából)” szövegrész, 49. §-ában az „az államigazgatási határozatokra vonatkozó általános előírásokon kívül” szövegrész, 50. § b) pontjában az „esetében akkor, ha annak” szövegrész, 67. § (1) bekezdés b) pontjában a „[63. § (2) bekezdése]” szövegrész, 72. § (3) bekezdése, 75. § (1) bekezdése, 75. § (3) bekezdés e) pontja, 75. § (3) bekezdés f) pontjában a „[Ket. 37. § (2) bekezdés],” szövegrész és a „[Ket. 83. § (3) bekezdés]” szövegrész, 87. § első mondata.

A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása

259. § (1) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 26. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha valamely szabályozott szakmát Magyarországon csak megfelelő pénzügyi helyzet igazolása vagy megfelelő felelősségbiztosítással rendelkezés esetén lehet gyakorolni, az eljáró hatóság ennek igazolásaként elfogadja a más tagállam biztosítóintézetének vagy hitelintézetének az igazolását is, ha az - felelősségbiztosítás esetén a fedezett kockázatok, a kockázatok fedezésére meghatározott összeg vagy annak felső határa, illetve a kockázatviselés esetleges korlátai alapján - a célja és a tartalma tekintetében megfelel a magyar jogszabályok által előírtaknak.”

(2) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 28. §-a a következő (18)-(20) bekezdéssel egészül ki:

„(18) Önálló vállalkozó az, aki önállóan, üzletszerűen - rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett - végez gazdasági tevékenységet.

(19) Letelepedés szerinti tagállam az a tagállam, ahol az önálló vállalkozó gazdasági tevékenységét ténylegesen és tartós, huzamos jelleggel, erre a célra szolgáló vagy rendszeresített létesítmény, telep, iroda, üzlet vagy egyéb hely, rögzített felszerelés vagy berendezés útján folytatja.

(20) Határon átnyúló szolgáltatásnyújtásnak minősül a tevékenységnek a Magyar Köztársaság területén letelepedés nélkül, átmeneti vagy alkalmi jelleggel történő folytatása.”

(3) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény X. Fejezetének címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„X. Fejezet

A HATÁRON ÁTNYÚLÓ SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS SZABADSÁGA”

(4) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„38. § (1) A valamely más tagállamban letelepedett, ott meghatározott szakma gyakorlásával járó szolgáltatási tevékenységet jogszerűen folytató személy határon átnyúló szolgáltatási tevékenysége keretében e fejezet rendelkezéseinek megfelelően jogosult a Magyar Köztársaság területén az ugyanazon szakma gyakorlásával járó szolgáltatási tevékenységet folytatni, és e tevékenysége - az e fejezetben meghatározott esetek kivételével - a szakmai képesítésre vonatkozó jogszabályi követelmények alapján nem korlátozható.

(2) Ha a letelepedés szerinti tagállamban az adott szakma nem szabályozott szakma, az (1) bekezdés szerinti jog csak azt a szolgáltatásnyújtót illeti meg, aki a letelepedés szerinti tagállamban a szolgáltatásnyújtást megelőző tíz év folyamán legalább két évig folytatta a tevékenységet.

(3) A (2) bekezdés szerinti kétéves szakmai tapasztalat akkor sem követelhető meg a szolgáltatásnyújtótól, ha a letelepedés szerinti tagállamban a szakma gyakorlására felkészítő képzés szabályozott képzésnek minősül.

(4) Az (1) bekezdés szerint folytatott szolgáltatási tevékenységre alkalmazni kell a Magyar Köztársaság területén letelepedett szolgáltatásnyújtók tevékenységére alkalmazandó, a szakmai képesítéssel közvetlenül összefüggő, így különösen a szakmához tartozó tevékenységi kör meghatározására, a szakmai címek használatára, a szolgáltatást igénybe vevők biztonságával és érdekeinek védelemével közvetlenül és kifejezetten összefüggő súlyos mulasztások esetén irányadó fegyelmi rendelkezésekre vonatkozó jogszabályi, közigazgatási és szakmai magatartási szabályokat.”

(5) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 39. §-t megelőző alcíme és 39. §-a helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

„A szolgáltatásnyújtó mentességei

39. § (1) A 38. § szerint a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltatásnyújtó a Magyar Köztársaság területén folytatott, határon átnyúló szolgáltatásnyújtása tekintetében mentesül az alábbi, más jogszabály által előírt követelmények teljesítése alól:

a) valamely szakmai szervezet vagy testület engedélyének beszerzése, szakmai szervezet vagy testület általi nyilvántartásba vétel, vagy szakmai szervezetben vagy testületben tagság betöltése,

b) társadalombiztosítási szervnél történő nyilvántartásba vétel a biztosított személyek javára végzett tevékenységekre vonatkozó elszámolás céljából.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően, az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére, illetve folytatására való jogosultságot szabályozó törvény a 38. § (4) bekezdésében meghatározott rendelkezések érvényesítése céljából a szolgáltatásnyújtónak valamely szakmai szervezet vagy testület általi ideiglenes nyilvántartásba vételét, vagy ilyen szervezet vagy testület tagjai közé való ideiglenes felvételét kötelezővé teheti.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a szolgáltatásnyújtót a 40. § szerinti hiánytalan bejelentés alapján bármilyen további előzetes vizsgálat nélkül nyilvántartásba kell venni, illetve fel kell venni a szakmai szervezet vagy testület tagjai közé. A nyilvántartásba vétel, illetve a tagsági jogviszony a szolgáltatásnyújtás megkezdésének, illetve folytatásának nem feltétele.

(4) Az (1) bekezdés b) pontja nem érinti a szolgáltatásnyújtó azon kötelezettségét, hogy az általa folytatott szolgáltatási tevékenységről annak megkezdése előtt vagy sürgős esetben utólag tájékoztassa az illetékes társadalombiztosítási szervet.”

(6) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 40. §-t megelőző alcíme és 40. §-a helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

„A határon átnyúló szolgáltatásnyújtás bejelentése, a külföldi és a hazai szakmai cím használata, a szolgáltatásnyújtó szakmai képesítésének ellenőrzése

40. § (1) A 38. § szerint a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltatásnyújtó a Magyar Köztársaság területén való, határon átnyúló, a Kormány rendeletében meghatározott szolgáltatási tevékenység folytatására irányuló szándékát annak első alkalommal való megkezdése előtt köteles bejelenteni az adott szabályozott szakma tekintetében az elismerésért felelős hatóságnak, illetve a 41. § szerinti előzetes ellenőrzést végző hatóságnak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmát, a bejelentés esetleges megújítása szabályait, valamint a bejelentéssel együtt benyújtandó iratokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

(3) A szolgáltatásnyújtó a tevékenysége e fejezet szerinti folytatásakor - a (4) bekezdésben és a 41. § (7) bekezdésében foglalt kivétellel - a letelepedése szerinti tagállamban az adott szakmához tartozó szakmai címét köteles használni, a letelepedés szerinti tagállam hivatalos nyelvén. Ha a szolgáltatásnyújtó szakmai címe összetéveszthető valamely magyar szakmai címmel, a szolgáltatásnyújtó a tevékenységét úgy folytathatja, hogy a külföldi szakmai címet odaítélő intézmény vagy vizsgáztató hatóság nevének feltüntetésével használja a külföldi szakmai címet. Ha a szolgáltatásnyújtó letelepedése szerinti tagállamban az adott szakmához nem tartozik szakmai cím, a szolgáltatásnyújtó a tevékenységét a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirata által tanúsított idegen nyelvű cím használatával folytathatja.

(4) A szolgáltatásnyújtó a megfelelő hazai szakmai címet használva folytathatja tevékenységét, ha az a IX. Fejezet hatálya alá tartozik.”

(7) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„41. § (1) A szolgáltatásnyújtó a Kormány rendeletében meghatározott, népegészségügyi vagy a szolgáltatás igénybe vevőjének vagy más személyeknek az életét, testi épségét érintő kockázatokat magában hordozó szabályozott szakma gyakorlását - ide nem értve a IX. Fejezet hatálya alá tartozó szabályozott szakmát - csak azt követően kezdheti meg, hogy azt az előzetes ellenőrzést végző hatóság a 40. § szerinti bejelentés alapján a Magyar Köztársaság területén való, határon átnyúló szolgáltatási tevékenysége első alkalommal való megkezdése előtt a szolgáltatásnyújtó szakmai képesítésének ellenőrzését követően engedélyezi (előzetes ellenőrzés). Az előzetes ellenőrzés során a hatóság csak azt vizsgálhatja - a feltétlenül szükséges mértékben -, hogy a szolgáltatásnyújtó szakmai felkészültsége megfelelő-e annak elkerülésére, hogy a szolgáltatás igénybe vevője vagy más személy életét, testi épségét súlyos károsodás vagy sérelem érje.

(2) Az (1) bekezdés szerinti előzetes ellenőrzést végző eljáró hatóság a bejelentés és a bejelentéssel együtt benyújtandó iratok beérkezését követő egy hónapon belül dönt.

(3) Az előzetes ellenőrzést végző hatóság

a) a szolgáltatásnyújtást a képesítés előzetes ellenőrzése nélkül engedélyezi, ha azonos képesítés előzetes ellenőrzése alapján az adott szakma folytatását korábban már az (5) bekezdés szerinti feltétel kikötése nélkül engedélyezte,

b) a szolgáltatásnyújtást engedélyezi,

c) a szolgáltatásnyújtást az (5) bekezdés szerinti feltétellel engedélyezi, vagy

d) a szolgáltatás nyújtását megtiltja, ha az engedély megadásának jogszabályi feltételei hiányoznak.

(4) Indokolt esetben az előzetes ellenőrzést végző hatóság vezetője a (2) bekezdés szerinti határidőt a határozat meghozatalára rendelkezésre álló határidőn belül egy hónappal meghosszabbíthatja.

(5) Amennyiben lényeges eltérés van a szolgáltató szakmai képesítése és a hazai jogszabály által előírt szakmai képesítés között, és ez az eltérés olyan mértékű, hogy az veszélyt jelent a szolgáltatás igénybe vevője vagy más személy életére, testi épségére nézve, az előzetes ellenőrzést végző hatóság előírhatja, hogy a szolgáltatásnyújtó csak azt követően folytathatja tevékenységét, hogy - elsősorban alkalmassági vizsga letételével - igazolta, hogy a hiányzó ismereteket vagy szaktudást más módon megszerezte.

(6) Az előzetes ellenőrzést végző hatóság az (5) bekezdés szerinti feltétel teljesítésének körülményeit úgy állapítja meg, hogy a feltétel sikeres teljesítése esetében a szolgáltatásnyújtó tevékenységét a szolgáltatásnyújtást feltétellel engedélyező döntés meghozatalától számított egy hónapon belül megkezdhesse.

(7) Ha az előzetes ellenőrzést végző hatóság ellenőrizte a külföldi szakmai képesítést, a szolgáltatásnyújtó a megfelelő hazai szakmai cím használatával folytathatja a tevékenységét.

(8) Ha az előzetes ellenőrzést végző hatóság a (2) vagy (4) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem hozza meg a döntését, a szolgáltatásnyújtást engedélyezettnek kell tekinteni.

(9) Az előzetes ellenőrzést végző hatóság internetes honlapján közzéteszi azoknak a képesítéseknek a felsorolását, amelyek esetében az (3) bekezdés a) pontja szerint eltekint az előzetes ellenőrzéstől.”

(8) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény az 53/A. §-t megelőzően a következő fejezetmegjelöléssel és fejezetcímmel egészül ki:

„X/A. Fejezet

A MÉRGEZŐ TERMÉKEK KERESKEDELEMÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK”

260. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 7. § (2) bekezdésében az „Az eljáró hatóság meghatározhatja, hogy egyes nyelveken az említett okiratok nem hiteles fordításban is benyújthatók” szövegrész helyébe az „Az eljáró hatóság internetes honlapján közzéteszi azoknak a nyelveknek a felsorolását, amelyek esetében nem hiteles fordítást is elfogad” szöveg, 8. § (2) bekezdésében a „nyújtania.” szövegrész helyébe a „nyújtania. Az eljáró hatóság internetes honlapján közzéteszi azoknak a nyelveknek a felsorolását, amelyek esetében nem hiteles fordítást is elfogad.” szöveg, 8. § (3) bekezdésében a „Lisszaboni Egyezményt” szövegrész helyébe a „2001. évi XCIX. törvénnyel kihirdetett, a felsőoktatási képesítéseknek az európai régióban történő elismeréséről szóló, 1997. április 11-én, Lisszabonban aláírt Egyezményt (a továbbiakban: Lisszaboni Egyezmény)” szöveg, 8. § (8) bekezdésében az „Az eljáró hatóság azonban indokolt esetben” szövegrész helyébe a „Ha a külföldi bizonyítvány vagy oklevél hitelessége vagy jogi hatálya nem állapítható meg, az eljáró hatóság” szöveg, 9. § (1) bekezdésében az „a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 9. § (2) bekezdésében a „60 napon” szövegrész helyébe a „két hónapon” szöveg, a „Harmadik rész” szövegrész helyébe az „a VIII-IX. fejezet” szöveg, a „90 napon” szövegrész helyébe a „három hónapon” szöveg, 13. § (1) bekezdésében a „2001. évi XCIX. törvénnyel kihirdetett, a felsőoktatási képesítéseknek az európai régióban történő elismeréséről szóló, 1997. április 11-én, Lisszabonban aláírt” szövegrész helyébe a „Lisszaboni” szöveg, 15. § (2) bekezdésében az „Az eljáró” szövegrész helyébe a „Ha a kérelmező képzése és a megfelelő hazai képesítéshez vezető képzés között alapvető különbség van, az eljáró” szöveg, 16. § (2) bekezdésében az „Az eljáró” szövegrész helyébe a „Ha a kérelmező képzése és a megfelelő hazai képesítéshez vezető képzés között alapvető különbség van, az eljáró” szöveg, 18. § (2) bekezdésében az „. Az eljáró” szövegrész helyébe a „. Ha a kérelmező képzése és a megfelelő hazai képesítéshez vezető képzés között alapvető különbség van, az eljáró” szöveg, 21. § (1) bekezdésében a „rész rendelkezéseit” szövegrész helyébe a „törvény rendelkezéseit az ebben a részben foglalt eltérésekkel” szöveg, 24. § (1) bekezdésében a „be kell benyújtania” szövegrész helyébe a „mellékelnie kell” szöveg, a „tagállami” szövegrész helyébe a „más tagállami” szöveg, 24. § (2) bekezdésében a „nyújtson be” szövegrész helyébe a „mellékeljen” szöveg, a „tagállami” szövegrész helyébe a „más tagállami” szöveg, 25. §-ában a „30 napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 28. § (1) bekezdésében az „alapján” szövegrész helyébe az „alapján a szakképesítések elismerése vagy - a X. fejezet alkalmazásában - a szolgáltatásnyújtás szabadsága tekintetében” szöveg, 28. § (2) bekezdés a) pontjában a „tagállam” szövegrész helyébe a „valamely tagállam” szöveg, 29. § (1) és (2) bekezdésében a „VIII., IX. vagy X.” szövegrész helyébe a „VIII. vagy IX.” szöveg, 34. § (1) bekezdés b), c) és e) pontjában az „a tagállam” szövegrész helyébe az „az adott tagállam” szöveg, 35. § (1) bekezdés b), c), e) és f) pontjában az „a tagállam” szövegrész helyébe az „az adott tagállam” szöveg, 36. § (1) bekezdés b) és d) pontjában az „a tagállam” szövegrész helyébe az „az adott tagállam” szöveg, 53/A. § (2) bekezdés c) és e) pontjában az „a tagállam” szövegrész helyébe az „az adott tagállam” szöveg, 53/A. § (8) bekezdésében az „a tagállam” szövegrész helyébe az „az adott tagállam” szöveg, 60/A. § (2) bekezdésében a „hiteles másolatát, az eljáró hatóság azonban a bizonyítvány vagy oklevél nem hiteles másolatát is elfogadhatja” szövegrész helyébe a „másolatát” szöveg, 67. § (1) bekezdésében a „szolgáltatásnyújtások” szövegrész helyébe a „szabályozott szakmák” szöveg, a „szolgáltatásnyújtó” szövegrész helyébe a „Magyar Köztársaság területén határon átnyúló szolgáltatást nyújtó” szöveg, az „írásbeli nyilatkozattételére kötelezett” szövegrész helyébe a „bejelentésre kötelezett, illetve amelyek előzetes ellenőrzés alá esnek, valamint az ilyen bejelentések személyes adatot nem tartalmazó kötelező adattartalmát, a bejelentés megújításának szabályait, valamint a bejelentéssel együtt benyújtandó iratok körét” szöveg lép.

261. § Hatályát veszti a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 1. § (5) bekezdésében az „és szolgáltatás” szövegrész, a „2004. évi CXL.” szövegrész és az „(a továbbiakban: Ket.)” szövegrész, 2. § (3) és (5) bekezdése, 8. § (3) bekezdésében az „az eljárást felfüggesztve” szövegrész, 8. § (5)-(7) bekezdése, 9. § (3) bekezdése, 10. § második mondata, 26. § (1) bekezdés első mondata, 26. § (4) bekezdése, 64. § (8) bekezdésében a „, vagy ha a X. fejezet szerint nem szándékozik Magyarországon letelepedni” szövegrész, 67. § (2) bekezdés e) pontja.

A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény módosítása

262. § (1) A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 3. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A törvény hatálya - a (4) bekezdésben foglalt kivételekkel - kiterjed]

„b) a (2) bekezdésben meghatározott felnőttképzési tevékenységet folytató jogi személyekre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, egyéni vállalkozókra és egyéb jogalanyokra.”

(2) A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 4. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletben határozza meg:]

„a) a felnőttképzési tevékenység folytatásának részletes szabályait, a bejelentés részletes szabályait, a felnőttképzési tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, valamint a felnőttképzési tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, továbbá - az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben - a 9. § (3) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díj mértékét, beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának és felhasználásának a szabályait;”

(3) A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 4. § (3) bekezdése a következő d)-f) ponttal egészül ki:

[A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletben határozza meg:]

„d) a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó szabályokat;

e) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok felnőttképzési minősítési rendszerei közül a Magyar Köztársaságban akkreditáltként elismerhetőeket, illetve a minősítési rendszerek elemei közül az elfogadhatóakat,

f) az e törvény szerinti felnőttképzési szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket.”

(4) A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 4. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály a felnőttképzési szakterületen felnőttképzési szakértő igénybevételét írja elő, vagy az ilyen szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(5) Aki a (4) bekezdés szerint szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a miniszternek bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(6) A miniszter a szakértői tevékenység végzésére jogosult, (5) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.”

(5) A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 8. §-t megelőző alcíme és 8. §-a helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

„A felnőttképzési tevékenység folytatásának feltételei

8. § (1) A 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogalanyok felnőttképzési tevékenységet akkor folytathatnak, ha megfelelnek az e törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek. Aki felnőttképzési tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát bejelenteni az állami foglalkoztatási szervnek. E rendelkezést a felnőttképzési tevékenységnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató által határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására is alkalmazni kell.

(2) Az állami foglalkoztatási szerv a felnőttképzési tevékenység végzésére jogosult, az (1) bekezdés szerinti bejelentést tevőkről nyilvántartást vezet. A nyilvántartásból kizárólag a felnőttképzési tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat. Amennyiben a bejelentés alapján vagy egyéb esetben lefolytatott ellenőrzése alapján az állami foglalkoztatási szerv megtiltja az érintett intézménynek a felnőttképzési tevékenység folytatását, azonban a felnőttképzési intézmény a képzést már megkezdte, az ezzel összefüggésben keletkezett, a szolgáltatás igénybevevőjét ért kárért a felnőttképzési intézményt terheli a felelősség.”

(6) A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 9. § (1) bekezdés h) és i) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartása tartalmazza:]

„h) a hatósági jellegű képesítésekre felkészítő képzések, valamint az államilag nem elismert képesítést nyújtó szakmai célú képzés esetén a képzés megnevezését, az OKJ-ban szereplő szakképesítések megszerzésére felkészítő képzés esetén a szakképesítés megnevezését és azonosítási számát,

i) általános képzés esetén a képzés megnevezését,”

(7) A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 10. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az állami foglalkoztatási szerv ellenőrzi, hogy a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmény felnőttképzési tevékenysége megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, így különösen, hogy]

„ba) rendelkezik-e képzési programmal, az OKJ-ban szereplő szakképesítések megszerzésére felkészítő képzés esetén a vonatkozó szakmai és vizsgakövetelményeknek megfelelő tárgyi, személyi feltételekkel, képzési programmal, és képzéseit ennek megfelelően folytatja-e,”

(8) A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 10. § (1) bekezdés b) pont be) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az állami foglalkoztatási szerv ellenőrzi, hogy a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmény felnőttképzési tevékenysége megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, így különösen, hogy]

„be) biztosítja-e az intézmény felnőttképzési tevékenységére vonatkozó tájékoztatókhoz, valamint a képzési programhoz való hozzáférést, továbbá nyilvántartási számának a 9. § (2) bekezdésében meghatározott dokumentumokon történő megjelenítését,”

(9) A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Amennyiben az állami foglalkoztatási szerv az ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy a felnőttképzést folytató intézmény a bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, felszólítja a bejelentés megtételére, és a felszólítással egyidejűleg a kötelező legkisebb munkabér havi összege ötszörösének megfelelő összegű bírságot szab ki. Amennyiben az állami foglalkoztatási szerv az ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy a felnőttképzési intézmény a bejelentési kötelezettségének ismételten nem tett eleget, az e bekezdésben meghatározott összegű minimálbér tízszeresének megfelelő összegű bírságot szab ki.”

(10) A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 10. § (5)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) Ha a felnőttképzést folytató intézmény a tevékenységét nem a jogszabálynak megfelelően látja el, vagy a felnőttképzési tevékenységét az állami foglalkoztatási szerv tiltó határozata ellenére folytatja, vele szemben az állami foglalkoztatási szerv - szükség esetén a 4. § (5) bekezdése szerinti felnőttképzési szakértői nyilvántartásban szereplő szakértő véleményének a beszerzését követően - a kötelező legkisebb munkabér havi összege ötszörösétől tízszereséig terjedő összegű bírságot szabhat ki, figyelemmel a (6) bekezdésben foglalt súlyosabban minősülő jogszabálysértési esetekre. Amennyiben a felnőttképzési intézmény a feltárt jogszabálysértést az állami foglalkoztatási szerv határozata alapján nem szünteti meg, vagy a felnőttképzési tevékenységet jogellenesen tovább folytatja, illetve ismételten jogszabálysértést követ el, az állami foglalkoztatási szerv egy évre, a (6) bekezdésben foglalt súlyosabban minősülő jogszabálysértés esetén két évre megtiltja a felnőttképzési tevékenység folytatását, és az erre vonatkozó határozatát a (4) bekezdés szerint közzéteszi.

(6) A felnőttképzési intézmény jogszabálysértő tevékenysége súlyosabban minősül, ha az intézmény:

a) nem köti meg a 20. § (2) bekezdésében meghatározott tartalmú felnőttképzési szerződést,

b) nem rendelkezik a 16. § (2) bekezdésében meghatározott tartalmú képzési programmal,

c) a felnőttképzési tevékenységét nem a képzési programnak megfelelően folytatja, attól a képzésben részt vevő hozzájárulása nélkül jelentősen eltér,

d) a 9. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségeinek nyolc napon belül nem tesz eleget.

(7) Az állami foglalkoztatási szerv a külön jogszabályban meghatározott esetekben a felnőttképzést folytató intézmény tevékenységét felfüggeszti, illetve az intézményt a nyilvántartásból törli.

(8) Az állami foglalkoztatási szerv az (1) bekezdés bh) alpontjában meghatározott ellenőrzési tevékenységét a gyakorlati foglalkozás helye szerint illetékes területi gazdasági kamara - külön jogszabályban meghatározottak szerint történő - bevonásával látja el.

(9) Az állami foglalkoztatási szerv által kiszabott bírságot az MPA lebonyolítási számlájára kell befizetni. A befizetett bírság teljes összege az MPA képzési alaprészét illeti meg.”

(11) A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 12. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki, valamint 12. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Amennyiben a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtása keretében történő felnőttképzési tevékenységét akkreditáltatni kívánja, az akkreditáció iránti kérelmében a valamely EGT-állam által elismert minősítési rendszer igazolása esetén kizárólag azoknak a követelményeknek való megfelelést szükséges igazolnia, amelyeket az adott állam követelményei nem tartalmaznak.

(8) A FAT a közoktatási feladatot ellátó - más jogszabályban meghatározott - szakképző intézmény intézményakkreditációs kérelme esetén egyszerűsített eljárást folytat le.

(9) Az intézményakkreditációs tanúsítvány adataiban bekövetkezett változás esetén az intézménynek bejelentési kötelezettsége áll fenn.”

(12) A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 13. § (4) bekezdése a következő negyedik mondattal egészül ki:

„Nem lehet a FAT tagja, aki e törvény 3. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt felnőttképzést folytató szervezetnek, illetve e szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységének vezető tisztségviselője, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, a társadalmi szervezet ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja, gazdasági társaságnak bármilyen arányban tulajdonosa.”

(13) A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 20. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

[A felnőttképzési szerződésnek tartalmaznia kell:]

„k) a felnőttképzési intézmény nyilvántartásba vételének elmaradásával, illetve a tevékenysége folytatásának megtiltásával összefüggésben keletkezett, a szolgáltatás igénybevevőjét ért kár viselésére vonatkozó rendelkezéseket.”

(14) A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 29. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„3. Távoktatás: az oktatásnak az a formája, amely alkalmazása esetén a tananyaggal való megismerkedés, a tananyag elsajátítása és az elsajátított tudásról történő számadás a felnőttképzésben résztvevő önálló tevékenységét igényli. A távoktatás során a tanulás közvetett irányítása valósul meg, amely megköveteli a tananyagok speciális felépítését, az azokhoz való hozzáférés technikájának biztosítását, a tanulási folyamat a felnőttképzésben résztvevő által történő ellenőrzésének lehetőségét. A távoktatás időtartamát, valamint az ismeretátadás és a tanulmányok teljesítése ellenőrzésének formáit a képzésben részt vevő felnőttel kötött felnőttképzési szerződésben a felnőttképzést folytató intézmény határozza meg. A távoktatás megvalósulhat hagyományos levelező oktatás keretében vagy infokommunikációs technológiai adathordozók felhasználásával.”

(15) A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 29. §-a a következő 19. és 20. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

„19. Szakmai képzés: olyan képzés, amely valamely foglalkozás, munkatevékenység végzéséhez szükséges kompetencia megszerzésére, fejlesztésére irányul.

20. Felnőttképzési tevékenység megkezdése: a 3. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenység tényleges megkezdése vagy a felnőttképzési tevékenységnek a felnőttképzési intézmény általi meghirdetése.”

263. § A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 2. § (2) bekezdésében az „Ftv.) rendelkezéseit” szövegrész helyébe az „Ftv.), valamint a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Szht.) rendelkezéseit” szöveg, 4. § (2) bekezdésében a „Kormány” szövegrész helyébe a „Kormány felhatalmazást kap arra, hogy” szöveg, 4. § (2) bekezdés a) pontjában az „akkreditációjának” szövegrész helyébe az „akkreditációjának, illetve a külföldi szolgáltatók akkreditációja tekintetében az átjárhatóság és a kölcsönös elismerés biztosításának” szöveg, 4. § (3) bekezdésében az „(a továbbiakban: miniszter)” szövegrész helyébe az „(a továbbiakban: miniszter) felhatalmazást kap arra, hogy” szöveg, 4. § (3) bekezdés b) pontjában az „akkreditációs” szövegrész helyébe az „intézmény és program akkreditációs” szöveg, a „szabályait” szövegrész helyébe a „szabályait, valamint - az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben - az akkreditációs eljárási díjak körét, mértékét, beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának és felhasználásának szabályait” szöveg, 4. § (3) bekezdés c) pontjában az „a gyakorlati” szövegrész helyébe az „az Országos Képzési Jegyzékbe (a továbbiakban: OKJ) tartozó szakképesítések esetén a gyakorlati” szöveg, 9. § (1) bekezdés a) pontjában a „megnevezését” szövegrész helyébe a „megnevezését, cégjegyzékszámát, illetve bírósági nyilvántartásba vételének számát” szöveg, a „telephelyét” szövegrész helyébe a „telephelyét, levelezési címét, telefon- és faxszámát, elektronikus levelezési címét, vezetőjének nevét” szöveg, 9. § (3) bekezdésében a „nyilvántartásba vételi eljárásért” szövegrész helyébe a „8. § (1) bekezdésében foglalt bejelentéssel egyidejűleg” szöveg, 9. § (4) bekezdésében a „felnőttképzési tevékenységet” szövegrész helyébe a „felnőttképzést” szöveg, a „nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez” szövegrész helyébe a „bejelentéshez” szöveg, 10. § (1) bekezdés a) pontjában a „nyilvántartásba vételi” szövegrész helyébe a „bejelentési” szöveg, 10. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „nyilvántartásban” szövegrész helyébe a „bejelentésben, illetve a nyilvántartásban” szöveg, 10. § (4) bekezdésében az „Az eltiltást” szövegrész helyébe az „A tevékenységfolytatási tilalmat” szöveg, a „minisztérium hivatalos lapjában és” szövegrész helyébe a „Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és a miniszter által vezetett minisztérium” szöveg, 10/A. § c) pontjában az „a képzésnek” szövegrész helyébe az „a felnőttképzési szerződést, a képzési programot, a képzésnek” szöveg, a „megvalósítását” szövegrész helyébe a „megvalósítását igazoló dokumentumokat” szöveg, 12. § (4) bekezdésében az „érvényét” szövegrész helyébe a „hatályát” szöveg, 13. § (1) bekezdésében az „annak az állami szakképzési és felnőttképzési intézethez történő megérkezése napjától számított 60 napon” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás keretében két hónapon” szöveg, 13. § (4) bekezdésében a „kéri fel” szövegrész helyébe a „nevezi ki” szöveg, a „felkért” szövegrész helyébe a „kinevezett” szöveg, 13. § (5) bekezdésében a „minisztérium hivatalos lapjában” szövegrész helyébe a „Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben” szöveg, 13. § (6) bekezdésében a „kéri fel” szövegrész helyébe a „nevezi ki” szöveg, 16. § (2) bekezdés d) pontjában a „módszereit” szövegrész helyébe a „formáit” szöveg, a „távoktatás stb.” szövegrész helyébe a „távoktatás” szöveg, 16. § (2) bekezdés e) pontjában a „terjedelmét” szövegrész helyébe a „terjedelmét, a tananyagegységekhez rendelt elméleti és gyakorlati óraszámot” szöveg, 19. § (2) bekezdésében az „érvényességének” szövegrész helyébe a „hatályának” szöveg, 20. § (2) bekezdés a) pontjában az „f)-j) pontjaiban” szövegrész helyébe az „f)-i) pontjában” szöveg, 20. § (2) bekezdés j) pontjában a „más” szövegrész helyébe a „külön” szöveg, 21. § (3) bekezdés a) pontjában az „érvényes” szövegrész helyébe a „hatályos” szöveg, 25. §-ában az „a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvényben” szövegrész helyébe az „az Szht.-ban” szöveg lép.

264. § Hatályát veszti a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 3. § (5) bekezdés b) pontja, 9. § (1) bekezdés a) pontjában a „levelezési címét, vezetőjének nevét,” szövegrész, 9. § (1) bekezdés g) pontjában a „valamint azt, hogy a képzés milyen szintű nyelvtudás megszerzésére irányul,” szövegrész, 9. § (1) bekezdés e), j) és k) pontja, 9. § (1) bekezdés l) pontjában az „és a nyilvántartás felfüggesztésének” szövegrész, 9. § (5) bekezdése, 10. § (1) bekezdés a) pont aa), ac), ad), ae) alpontja és b) pont bg) alpontja, 10. § (3) bekezdése, 10/A. §-ában az „a képzésben részt vevő felnőttel megkötött felnőttképzési szerződésben vállalt képzés teljesítésével összefüggésben” szövegrész, 12. § (3) bekezdésében a „, valamint a 14. §-ban szereplő, a szakmai tanácsadó testület által jóváhagyott éves képzési tervvel” szövegrész, 13. § (1) bekezdés harmadik mondata, 14. §-a, 15. §-a, 18. §-a, 20. § (3) bekezdésében az „, és öt évig a felnőttképzést folytató intézmény köteles megőrizni” szövegrész, 29. § 7. pontjában a „Formái különösen az előzetesen megszerzett tudás felmérése, a pályaorientációs és -korrekciós tanácsadás, a képzési szükségletek felmérése és a képzési tanácsadás, valamint az elhelyezkedési tanácsadás és az álláskeresési technikák oktatása.” szövegrész, 30. § (3) bekezdése, melléklet 2. pontja.

Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény

265. § Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 16/D. § (4) bekezdése a következő harmadik mondattal egészül ki:

„A Hatóság végzése ellen önálló fellebbezésnek van helye, amelyet a Hatóság Tanácsának elnöke bírál el.”

266. § Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 2. § i) pontjában a „2001. évi C. törvény 25. §-a (4) bekezdésében megjelölt” szövegrész helyébe a „törvényben meghatározott” szöveg, 13/A. § (1) bekezdésében az „és elégséges azonosító adatokat” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatokat és lakcímet” szöveg, 13/A. § (2) bekezdésében az „olyan személyes adatokat, amelyek a díj meghatározása és a számlázás céljából elengedhetetlenek, így különösen” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatokat, lakcímet, valamint” szöveg, 13/A. § (7) bekezdésében az „A számvitelről szóló törvény vagy más törvény” szövegrész helyébe a „Törvény” szöveg, 16/A. § (2) bekezdésében az „az Fttv.-ben” szövegrész helyébe az „a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben” szöveg, 16/A. § (3) bekezdésében az „az Fgytv.” szövegrész helyébe az „a fogyasztóvédelemről szóló törvény” szöveg, 16/A. § (4) bekezdésében az „esetén” szövegrész helyébe az „esetén (a továbbiakban együtt: kéretlen elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás)” szöveg, 16/C. § (4) bekezdésében az „eljárása” szövegrész helyébe az „eljárás” szöveg, 16/D. § (1) bekezdés felvezető szövegében a „14/B. §-ban, illetve a Grt. 6. §-ában foglalt” szövegrész helyébe a „kéretlen elektronikus hirdetéssel összefüggő” szöveg, 16/D. § (1) bekezdés c) pontjában a „14/B. §, illetve a Grt. 6. §-a rendelkezéseivel” szövegrész helyébe a „kéretlen elektronikus hirdetésre vonatkozó rendelkezésekkel” szöveg, 16/D. § (5) bekezdésében a „14/B. §-ban, illetve a Grt. 6. §-ában meghatározott” szövegrész helyébe a „kéretlen elektronikus hirdetésekre vonatkozó” szöveg, 16/E. § (4) bekezdés felvezető szövegében a „dokumentumnak a Ket. 80. §-ának (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „hirdetménynek a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben” szöveg, 16/E. § (4) bekezdés c) pontjában a „határozat, illetve a végzés” szövegrész helyébe a „döntés” szöveg lép.

267. § Hatályát veszti az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 3. § (2) bekezdés b) pontjában a „2003. évi C.” szövegrész, 16/A. § (1) bekezdésében az „1997. évi CLV.” szövegrész és az „(a továbbiakban: Fgytv.)” szövegrész, 16/A. § (2) bekezdésében a „2008. évi XLVII.” szövegrész és az „(a továbbiakban: Fttv.)” szövegrész, 16/B. § (1) bekezdése, 16/C. § (4) bekezdésében a „Hatóság” szövegrész.

A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása

268. § (1) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 38. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha a kérelmező az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott adatokat nem igazolja, a Felügyelet adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz.”

(2) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 296/D. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a kérelmező az (1) bekezdés a) és g) pontjában meghatározott adatokat nem igazolja, a Felügyelet adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz.”

(3) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 300. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha a kérelmező az (1) bekezdés a) pontjában, valamint a (2) bekezdés a), b) pontjában meghatározott adatokat nem igazolja, a Felügyelet adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz.

(6) Ha a kérelmező a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott valamely magyarországi köztartozására vonatkozó adatot nem igazolja, a Felügyelet megkeresi a köztartozásról nyilvántartást vezető szervet. A nyilvántartást vezető szerv a lejárt, meg nem fizetett köztartozás fennállásáról vagy annak hiányáról tájékoztatja a Felügyeletet.”

(4) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény a XLV. Fejezetet megelőzően a következő 340/G. §-sal egészül ki:

„340/G. § Ha a kérelmező a 340/B. § a) pont aa) alpontjában, valamint a 340/E. § a) pontjában meghatározott adatokat nem igazolja, a Felügyelet adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz.”

269. § A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. § (1) bekezdés 30. pont a) alpontjában a „(személyi igazolványa), a tizennégy éven aluliak esetében pedig a személyi azonosítóról kiadott hatósági igazolványa (a továbbiakban együtt: személyazonosító igazolvány) van, illetve azokkal” szövegrész helyébe a „van, illetve azzal” szöveg, 22. § (7) bekezdésében az „eljárásban tizenöt napon” szövegrész helyébe az „eljárásban tíz munkanapon” szöveg, a „Felügyelet tizenöt napon belül” szövegrész helyébe a „Felügyelet” szöveg, 60. § (3) bekezdésében a „hirdetmény megjelenését követő harminc nap” szövegrész helyébe a „kérelem tárgyában huszonkét munkanap” szöveg, a „negyvenöt napon” szövegrész helyébe a „harminc munkanapon” szöveg, 70. § (1) bekezdésében a „tizenöt napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, az „ötnapos” szövegrész helyébe a „három munkanapos” szöveg, az „öt napon” szövegrész helyébe a „három munkanapon” szöveg, 70. § (2) bekezdésében a „tizenöt napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, az „öt napon” szövegrész helyébe a „három munkanapon” szöveg, 201/D. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontjában a „családi és utónevét (születési név), amennyiben van, házassági nevét” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait” szöveg, 201/D. § (3) bekezdés a) pont af) alpontjában az „aa)-ae)” szövegrész helyébe az „aa), ab) és ad)” szöveg, 205. § (2) bekezdés c) pont ca) alpontjában a „családi és utónevét (születési név), amennyiben van, házassági nevét” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait” szöveg, 251. § (2) bekezdésében a „kezdeményezheti” szövegrész helyébe a „nyújthatja be” szöveg, 296/N. § (3) bekezdésében a „kettő” szövegrész helyébe a „két” szöveg, 394. § (1) bekezdés e) pontjában a „személyes adatot (családi és utónév, születési név, születési hely és idő, anyja születési neve, állampolgársága, lakóhelye, tartózkodási helye)” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatot, az állampolgárságát, a lakóhelyét, a tartózkodási helyét” szöveg, 394. § (1) bekezdés l) pontjában az „adatait” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait” szöveg, 394. § (2) bekezdésében a „személyazonosító adatait (családi és utónév, születési név, születési hely és idő, anyja leánykori családi és utóneve, állampolgárság) és lakcímét (tartózkodási helyét)” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát és lakcímét, tartózkodási helyét” szöveg lép.

270. § Hatályát veszti a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 38. § (3) bekezdése, 60. § (3) bekezdésében az „az engedély megadásáról vagy megtagadásáról” szövegrész, 70. § (3) bekezdése, 80/A. § (2) bekezdés második mondata, 181/U. § (6) bekezdése, 201/D. § (3) bekezdés a) pont ac) és ae) alpontja, 205. § (2) bekezdés c) pont cc) és cd) alpontja, 206. § (1) bekezdés második mondata, 206. § (2) bekezdés a) pontja, 251. § (5) bekezdésében a „határozatban” szövegrész, 256. § (4) bekezdésében a „határozatban” szövegrész, 296/N. § (2) bekezdésében a „határozatban” szövegrész.

A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény módosítása

271. § A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény 11. § (4) bekezdésében a „kijelölés” szövegrész helyébe a „kérelmező a 10. § d) pont da) alpontja szerinti tevékenységre való jogosultságát az engedélynek a kijelölés iránti kérelem mellékleteként való benyújtásával igazolhatja, ennek hiányában a kijelölő az adat igazolása iránt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét keresi meg. A kijelölés” szöveg, 11. § (4) bekezdés a) pontjában a „da)-dc)” szövegrész helyébe a „d) pont dc)” szöveg, 11. § (4) bekezdés d) pontjában a „bejegyzett” szövegrész helyébe a „magyarországi bejegyzett” szöveg, az „átvette” szövegrész helyébe az „átvette, külföldi székhelyű cég esetében az alapítás és a bejegyzés igazolására alkalmas, három hónapnál nem régebben kiállított okiratot, ennek hiányában az alapítás és bejegyzés iránti kérelem benyújtásának az igazolására alkalmas okiratot” szöveg lép.

Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosítása

272. § Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„31. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési tervek készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra jogosult államigazgatási szervek körét és az eljárás részletes szabályait,

b) az Országos Területrendezési Tervben nem szereplő atomerőműnek nem minősülő erőművek, villamosenergia-átviteli hálózatok, továbbá szénhidrogén szállítóvezeték területi elhelyezésére vonatkozó területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait.”

273. § Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 9/B. § (1) bekezdésében az „elhelyezése az állami főépítész területfelhasználási engedélye alapján történik” szövegrész helyébe az „elhelyezésére az állami főépítész térségi területfelhasználási engedélyt ad ki” szöveg, 9/B. § (2) bekezdésében a „jogszabály” szövegrész helyébe a „törvény” szöveg, 9/B. § (2) bekezdés b) pontjában a „területfelhasználási” szövegrész helyébe a „térségi területfelhasználási” szöveg, a „60 napon” szövegrész helyébe a „45 munkanapon” szöveg, 9/B. § (2) bekezdés c) pontjában a „területfelhasználási engedélykérelemről” szövegrész helyébe a „térségi területfelhasználási engedélykérelem tárgyában” szöveg, az „1952. évi III. törvény XX. fejezete” szövegrész helyébe a „törvény közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezései” szöveg lép.

274. § Hatályát veszti az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 13/A. §-ában, 13/B. § (1) bekezdésében az „, a külön jogszabályban meghatározott” szövegrész, 17. § (2) bekezdésében az „a külön jogszabály szerinti” szövegrész, 18. § (2) bekezdésében az „a külön jogszabály szerinti” szövegrész, 19/A. §-ában az „, a külön jogszabályban meghatározott” szövegrész.

A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény módosítása

275. § (1) A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 2. § 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„14. Bejelentő: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki fajta állami elismerése iránti kérelmet nyújt be.”

(2) A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 15. §-a a következő (7)-(11) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Szőlő-, gyümölcs-, dísznövény-, zöldségpalánta-, erdészeti és fás szárú energetikai szaporítóanyagok előállításhoz és forgalomba hozatalához a növénytermesztési hatóság engedélye szükséges. A kérelemben meg kell jelölni a kérelmező természetes személyazonosító adatait.

(8) A növénytermesztési hatóság annak engedélyezi a (7) bekezdés szerinti tevékenység folytatását, aki megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek. A növénytermesztési hatóság az engedély megadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót.

(9) Vetőmag forgalomba hozatali tevékenységet az folytathat, aki megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek. Aki vetőmag forgalomba hozatali tevékenységet kíván folytatni, köteles erre irányuló szándékát a növénytermesztési hatóságnak bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a természetes személy bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(10) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató a (7), illetve a (9) bekezdés szerinti tevékenység határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására irányuló szándékát köteles a növénytermesztési hatóságnak bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a természetes személy bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(11) A növénytermesztési hatóság a (7) bekezdés szerinti engedéllyel rendelkezőkről, valamint a (7) vagy (9) bekezdés szerinti tevékenység végzésére jogosult, a (9) vagy a (10) bekezdés szerinti bejelentést tevőkről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a természetes személy engedélyes vagy bejelentő természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag az érintett tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.”

(3) A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 20. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Mintavevői tevékenységet csak az folytathat, aki rendelkezik a növénytermesztési hatóság engedélyével. A kérelemben meg kell jelölni a kérelmező természetes személyazonosító adatait.

(5) A növénytermesztési hatóság annak engedélyezi a mintavevői tevékenység folytatását, aki megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott egyéb feltételeknek. A növénytermesztési hatóság az engedély megadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót.

(6) A növénytermesztési hatóság a mintavevői tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a mintavevői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.”

(4) A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 23. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A növénytermesztési hatóság]

„a) nyilvántartást vezet

aa) a növényfajták állami elismerésére irányuló kérelmekről,

ab) a szaporítóanyag-előállítókról és szaporítóanyag-forgalmazókról;”

(5) A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 23. § (1) bekezdés i) pontja a következő ig) alponttal egészül ki:

[A növénytermesztési hatóság engedélyezi:]

„ig) a szőlő-, gyümölcs-, dísznövény-, zöldségpalánta-, erdészeti és fás szárú energetikai szaporítóanyagok előállítását és forgalomba hozatalát;”

(6) A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A növényfajták állami elismerésével kapcsolatos feladatok és vizsgálatok díjtétellel nem ellentételezett részét a központi költségvetésből kell biztosítani.”

(7) A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 30. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg]

„a) az állami elismerésre köteles növényfajták körét tartalmazó fajjegyzéket, a Nemzeti Fajtajegyzék, a Leíró Fajtajegyzék és az Ajánlott Fajták Jegyzéke összeállításával és közzétételével összefüggő feladatokat,

b) az állami elismerés növényfajonkénti, valamint növényfajon belüli felhasználási cél szerinti feltételeit, eljárási rendjét, a fajtavizsgálatokat, a növényfajták egyedi engedély alapján való szaporításának, továbbá a fajtafenntartás eredményessége ellenőrzésének feltételeit, továbbá a Fajtaminősítő Bizottság működésére vonatkozó előírásokat,”

276. § A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 2. § 10., 11. pontjában az „Unió Bizottsága” szövegrész helyébe a „Bizottság” szöveg, 2. § 11. pontjában a „Közös Kiindulási” szövegrész helyébe a „Szaporítóanyag-forrás” szöveg, 7. § (3) bekezdésében a „Bejelentő, illetve képviselő” szövegrész helyébe a „Képviselő” szöveg, 12. § (4) bekezdésében a „kiadják” szövegrész helyébe a „közzéteszik” szöveg, 15. § (1) bekezdés d) pontjában a „Közös Kiindulási” szövegrész helyébe a „Szaporítóanyag-forrás” szöveg, 15. § (2) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében” szöveg, 18. § (3) bekezdésében a „zárt körzet kialakításának tervezetét” szövegrész helyébe a „zárt körzet engedélyezése iránti kérelmet” szöveg, a „megküldi” szövegrész helyébe a „nyújthatja be” szöveg, az „együtt 8 napon” szövegrész helyébe az „együtt öt munkanapon” szöveg, a „hatóságnak” szövegrész helyébe a „hatóságnak. A kérelemhez csatolni kell a zárt körzet kialakításának tervezetét” szöveg, a „hatóság 8 napon” szövegrész helyébe a „hatóság a kérelem kézhezvételétől számított öt munkanapon” szöveg, a „hivatalos lapjában” szövegrész helyébe a „honlapján” szöveg, 23. § (3) bekezdésében a „hatósági jogkörrel felruházott” szövegrész helyébe az „ellenőrzést végző” szöveg, 26. § (2) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében” szöveg, 27. § d) pontjában az „ennek tényét a minisztérium hivatalos lapjában, valamint a minisztérium honlapján” szövegrész helyébe az „az erről szóló határozatot a növénytermesztési hatóság honlapján” szöveg, 28. § (4) bekezdésében a „kamatot” szövegrész helyébe a „pótlékot” szöveg, 30. § (2) bekezdés c) pontjában a „mintavétel szabályait” szövegrész helyébe a „mintavétel szabályait, a mintavevői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket” szöveg, 30. § (2) bekezdés e) pontjában a „tárgyi feltételeit” szövegrész helyébe a „tárgyi feltételeit, valamint a 15. § (7) bekezdése szerinti engedély kiadásának rendjét és a 15. § (9) és (10) bekezdése szerinti bejelentés részletes szabályait, az engedély iránti kérelem, illetve a bejelentés, valamint a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket” szöveg lép.

277. § Hatályát veszti a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 2. § 15. pontja, 7. § (1) bekezdésében a „- magyar nyelven -” szövegrész, 14. § (3) bekezdésében a „Fajtaminősítő Bizottság állásfoglalása alapján a bejelentett” szövegrész, 17. §-ában a „nagykereskedelmi” szövegrész, 23. § (2) bekezdése, 23. § (3) bekezdés második mondata, 25. § (2) bekezdésében a „külön jogszabályban meghatározott mértékű,” szövegrész, 27. § b) pontjában az „a külön jogszabály szerinti” szövegrész, 28. § (4) bekezdés első mondata.

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítása

278. § (1) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény a következő 58/A. §-sal egészül ki:

„58/A. § Ha a kérelmező az 58. § a), f)-g) pontjában foglalt adatokat nem igazolja, a Felügyelet - a biztosító alapítási engedélyéhez - adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz.”

(2) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„60. § (1) Ha a biztosító részvénytársaság alapítói között olyan személy szerepel, aki az alapítás alatt álló biztosítóban minősített befolyást kíván szerezni, az 58. §-ban foglaltakon kívül az alapítási engedély iránti kérelemhez - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - mellékelnie kell:

a) a 111. § (3) bekezdés b)-g) és i)-k) pont szerinti,

b) a 111. § (5) bekezdésében foglalt feltételek, valamint

c) a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság (91. §) fennállásának

igazolását.

(2) Ha a kérelmező a 111. § (3) bekezdés b), d), e) és i) pontjában foglalt adatokat nem igazolja, a Felügyelet - a részesedésszerzés engedélyezéséhez - adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz.”

(3) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 68. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha a biztosító az (1) bekezdés a)-b) pontjában foglalt feltételeket nem igazolja, a Felügyelet - a jelzálog-hitelezési tevékenység megkezdéséhez szükséges engedélyhez - adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást vezető bírósághoz.”

(4) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 92. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a biztosító az (1) bekezdés a)-b) pontjában foglalt adatokat nem igazolja, a Felügyelet - a biztosító tevékenység módosításának engedélyezéséhez - adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást vezető bírósághoz, illetőleg hatósághoz.”

(5) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 111. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha a kérelmező a (3) bekezdés d), e) és i) pontjában foglalt adatokat nem igazolja, a Felügyelet - a részesedésszerzés engedélyezéséhez - adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz.”

(6) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 112. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a Felügyelet az érdemi döntését határidőben nem hozza meg, a kérelmező engedély hiányában is részesedést szerez, kivéve ha a Felügyelet a (2) bekezdésben foglalt jogával él.”

279. § (1) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 3. § (1) bekezdés 3. pont a) alpontjában a „név, születési név, anyja neve, születési hely, idő” szövegrész helyébe az „a természetes személyazonosító adatok” szöveg, 83. § (1) bekezdésében a „30 nappal” szövegrész helyébe a „22 munkanappal” szöveg, a „megválasztását, illetve kinevezését engedélyező vagy azt elutasító határozatát a benyújtástól, illetve a hiányok pótlásától számított 30 napon belül meghozni” szövegrész helyébe a „megválasztásáról, illetve kinevezéséről engedélyező vagy azt elutasító határozatot hozni” szöveg, 83. § (2) bekezdésében a „30 napon belül azt nem utasítja el, az engedélyezési eljárást nem függeszti fel, vagy a hiánypótlás érdekében nem intézkedik” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon belül nem hoz döntést” szöveg, 85. § (2) bekezdésében a „30 nappal” szövegrész helyébe a „22 munkanappal” szöveg, a „megválasztását, illetve kinevezését engedélyező vagy azt elutasító határozatát a benyújtástól, illetve a hiánypótlástól számított 30 napon belül meghozni” szövegrész helyébe a „megválasztásáról, illetve kinevezéséről engedélyező vagy azt elutasító határozatot hozni” szöveg, 85. § (3) bekezdésében a „30 napon belül azt nem utasítja el, az engedélyezési eljárást nem függeszti fel, vagy a hiánypótlás érdekében nem intézkedik” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon belül nem hoz döntést” szöveg, 94. § (3) bekezdésében a „megkeresés” szövegrész helyébe a „jogsegélykérelem” szöveg, 94. § (7) és (8) bekezdésében a „megkeresés” szövegrész helyébe a „jogsegélykérelem” szöveg, 129. § (2) bekezdésében a „kézhezvételétől” szövegrész helyébe a „közlésétől” szöveg, 129. § (3) bekezdésében a „30 napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 130. § (2) bekezdésében a „kézhezvételétől” szövegrész helyébe a „közlésétől” szöveg, 130. § (3) bekezdésében a „hatvan napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanapon” szöveg, 131. § (3) bekezdésében a „kézhezvételétől” szövegrész helyébe a „közlésétől” szöveg, 131. § (4) bekezdésében a „60 napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanapon” szöveg, 203. § (1) bekezdés b) pontjában a „kézhezvételétől” szövegrészek helyébe a „közlésétől” szöveg lép.

(2) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 58. §-ában a „kérelméhez” szövegrész helyébe a „kérelméhez - az 58/A. §-ban foglalt eltéréssel -” szöveg, 68. § (1) bekezdésében a „kérelemnek” szövegrész helyébe a „kérelemnek - a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel -” szöveg lép.

280. § Hatályát veszti a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 3. § (1) bekezdés 3. pont a) alpontjában a „személyi igazolvány (útlevél) száma vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma,” szövegrész, 111/B. § (4) bekezdés második mondata, 111/B. § (7) bekezdése, 129. § (3) bekezdés második mondata.

Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény módosítása

281. § Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény a „Társas vállalkozás” alcímet megelőzően a következő 10/A. §-sal egészül ki:

„10/A. § (1) Egyéni egészségügyi vállalkozási tevékenység folytatására az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásában szereplő és a külön jogszabályokban meghatározott egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy jogosult.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogosultságát a kérelmező az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásába vételéről szóló igazolványával igazolhatja.

(3) Ha az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásába vett kérelmező az (1) bekezdés szerinti jogosultságát nem igazolja, a működési nyilvántartást vezető szervet kell megkeresni a jogosultságra vonatkozó adatok szolgáltatása vagy igazolása iránt.”

282. § Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 23. § (3) bekezdésében az „erről a működési nyilvántartást vezető szervet értesíteni” szövegrész helyébe az „az erről szóló jogerős határozatot a működési nyilvántartást vezető szervvel közölni” szöveg lép.

283. § Hatályát veszti az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 8. § (4) bekezdés második mondata.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

284. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 5. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Adóügyekben nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény]

„a) az eljárás megindítására, az újrafelvételi eljárásra, a hatósági szolgáltatásra, valamint - a határozat jogerőre emelkedésére vonatkozó szabályok kivételével - a végrehajtási eljárásra vonatkozó szabályait,

b) a kiskorú adózó esetében az ügyintézés soronkívüliségére és határidejére vonatkozó szabályait.”

(2) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 5. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és 5. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Adóügyben az elektronikus kapcsolattartásra akkor van lehetőség, ha azt jogszabály az ügy típusának megjelölésével lehetővé teszi. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályait az ügyre vonatkozó jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) Adóügyekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek a kérelemre vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az adózó nem kérheti az adóhatóságnál, hogy az más szervet adatszolgáltatás iránt keressen meg.

(5) E törvénytől eltérni az (1) bekezdésben foglaltakon túl az Európai Unió kötelező jogi aktusa, törvénnyel, kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján lehet. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter együttes állásfoglalása az irányadó.”

(3) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény a következő 5/A. §-sal egészül ki:

„5/A. § (1) Adóügyekben - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - az ügyintézési határidő 30 nap, amely legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg.

(2) Ha e törvény valamely eljárási cselekmény teljesítésének határidejéről nem rendelkezik, az adóhatóság haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül gondoskodik az eljárási cselekmény teljesítéséről.

(3) Adóügyekben:

a) az adóhatóság hatáskör vagy illetékesség hiányában 8 napon belül teszi át a kérelmet és az ügyben keletkezett iratokat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz;

b) az adóhatóságok illetékességi összeütközése esetén 15 napon belül kell kijelölni az eljáró adóhatóságot;

c) az adóhatóság a hozzá érkezett megkeresést haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül továbbítja ahhoz a szervhez, amely a belföldi jogsegély nyújtására jogosult;

d) belföldi jogsegély esetén az adóhatóság a megkeresést,

da) ha az ügyben a megkereső hatóság illetékességi területén kívül kell valamely eljárási cselekményt elvégezni, vagy ha azt az ügyfél jogos érdeke vagy a költségtakarékosság indokolja, 15 napon belül,

db) egyéb esetben 8 napon belül

teljesíti;

e) az adóhatóság vezetője a megkeresés teljesítésére vonatkozó határidőt 15 nappal hosszabbíthatja meg;

f) az adóhatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül 8 napon belül utasíthatja el;

g) a hiányosan benyújtott kérelem esetén az adóhatóság 8 napon belül bocsáthat ki hiánypótlási felhívást;

h) a kizárási ok fennállását

ha) az adóhatóság ügyintézője haladéktalanul, de legkésőbb az ok felmerülésétől számított 5 napon belül köteles bejelenteni, illetve

hb) az ügyfél a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül jelentheti be;

i) az eljárási cselekményhez kapcsolódó igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő 8 napon belül, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni.

(4) A hiánypótlási felhívás kibocsátására nyitva álló határidőre vonatkozó, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben, valamint a (3) bekezdés g) pontjában foglalt rendelkezéseket a feltételes adómegállapításra, a szokásos piaci ár megállapítására, valamint a fejlesztési adókedvezmény iránti kérelem elbírálására irányuló eljárásokban nem kell alkalmazni.”

(4) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény a „Bevallás utólagos ellenőrzése” alcímet megelőzően a következő 105/A. §-sal egészül ki:

„105/A. § A jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, továbbá az egyéni vállalkozó ellenőrzésével kapcsolatban hozott jogerős és fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatot nem kell közzétenni.”

(5) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 120. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Adózói adatigazolás hiányában az adóhatóság adóügyben nem köteles az ügyfél által nem igazolt nyilvános vagy valamely hatóság, bíróság, valamint a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásában kezelt adat beszerzésére.”

(6) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 175. § (16) és (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(16) Adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenység az adópolitikáért felelős miniszter engedélyével folytatható. E tevékenységek folytatását az adópolitikáért felelős miniszter annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, és nem áll az adott tevékenység vonatkozásában foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés hatálya alatt, továbbá rendelkezik az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, szakképzettséggel és gyakorlattal, valamint megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. Az adópolitikáért felelős miniszter a tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet. Az adópolitikáért felelős miniszter az engedély megadásával egyidejűleg hivatalból igazolványt állít ki. Az engedély kiadásával, visszavonásával, valamint az igazolvány pótlásával, cseréjével, a nyilvántartásban szereplő adatok módosításával összefüggő eljárásért (e §-ban a továbbiakban együtt: eljárás) külön jogszabály szerinti igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenységet akkor folytathat, ha legalább egy tagja vagy alkalmazottja az e bekezdés szerinti nyilvántartásban szerepel.

(17) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a (16) bekezdés szerinti engedély kibocsátásának és visszavonásának feltételeit, a nyilvántartás vezetésének szabályait, az eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint az engedéllyel rendelkezők kötelező továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokat azzal, hogy az eljárás során méltányossági eljárásnak nincs helye.”

(7) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 175. § (20) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(20) A (16) bekezdés szerinti hatósági eljárás ügyintézési határideje 45 munkanap azzal, hogy - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvénytől eltérően - ha a (16) bekezdés szerinti engedélyező szerv a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem hozott határozatot, az ügyfelet nem illeti meg a kérelmezett tevékenység megkezdésének, illetve folytatásának joga, és a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a hatóság mulasztására vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni.”

285. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 120. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Adóügyekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek a kérelemre vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) az adózótól - az azonosításához szükséges adatok kivételével - nem kérhető olyan adat igazolása, amelyet valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvános nyilvántartásának tartalmaznia kell, vagy amelyet ilyen nyilvántartásból az adóhatóság közvetlen adathozzáféréssel megszerezhet, ebben az esetben az adatszolgáltatásért díj nem számítható fel,

b) - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az adózó nem kérheti az adóhatóságnál, hogy az (1) bekezdésen túlmenően más szervet adatszolgáltatás iránt keressen meg.”

286. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (4) bekezdésében a „személyi adatait (neve, születési neve, anyja születési neve, születési helye és ideje)” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait” szöveg, 17. § (5) bekezdésében a „regisztráltatni magát a központi elektronikus szolgáltató rendszer használatának biztosítása érdekében” szövegrész helyébe az „ügyfélkapu létesítését kezdeményezni” szöveg, a „regisztrációt” szövegrész helyébe a „létesítést” szöveg, 17. § (11) bekezdés a) pontjában az „azonosító adatait” szövegrész helyébe a „személyazonosító adatait, lakcímét” szöveg, 20. § (1) bekezdésében a „nevét, születési helyét, idejét, anyja leánykori nevét és lakóhelyét (a továbbiakban: természetes azonosító adatok)” szövegrész helyébe az „a természetes személyazonosító adatait, lakcímét” szöveg, az „azonosító adatokat” szövegrész helyébe a „személyazonosító adatokat, lakcímet” szöveg, az „igazolványának” szövegrész helyébe az „igazolványának, lakcímet igazoló hatósági igazolványának” szöveg, 20. § (2) bekezdésében az „azonosító adatokat” szövegrész helyébe a „személyazonosító adatokat, lakcímet” szöveg, 20. § (11) bekezdésében az „azonosító adatok” szövegrész helyébe a „személyazonosító adatok és lakcím” szöveg, 20/A. § (2) bekezdés a) pontjában a „neve, születési ideje, születési helye, anyja neve” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatai” szöveg, 21. § (2) bekezdésében a „20. § (1) bekezdése szerinti természetes azonosító adatait” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait és lakcímét” szöveg, 23. § (1) bekezdésében az „azonosító adatok” szövegrész helyébe a „személyazonosító adatok, lakcím” szöveg, 24. § (3) bekezdésében az „e törvény 20. § (1) bekezdésében meghatározott természetes azonosító adatainak” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatainak, lakcímének” szöveg, 24. § (6) bekezdés a) pontjában az „az e törvény 20. § (1) bekezdésében meghatározott természetes azonosító adatait” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait, lakcímét” szöveg, 31. § (2) bekezdés 3. pontjában a „személyi adatairól (neve, születési neve, anyja születési neve, születési helye és ideje)” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatairól” szöveg, 52. § (3) bekezdésében az „azonosító adattal” szövegrész helyébe a „személyazonosító adattal, lakcímmel” szöveg, 52. § (8) bekezdésében az „adatok feltüntetésével (név, születési hely és idő, anyja leánykori neve és lakóhely)” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatok és lakcím feltüntetésével” szöveg, 52. § (9) bekezdésében az „azonosító adatainak” szövegrész helyébe a „személyazonosító adatainak, lakcímének” szöveg, 52. § (10) bekezdésében az „azonosító adatainak” szövegrész helyébe a „személyazonosító adatainak, lakcímének” szöveg, 107. § (3) bekezdésében az „az adózót határozattal tájékoztatja” szövegrész helyébe a „határozatot hoz” szöveg, 125. § (7) bekezdésében az „adómegállapítást megszakítja” szövegrész helyébe az „adómegállapítási eljárást felfüggeszti” szöveg, 132. § (3) bekezdésében a „60 nap” szövegrész helyébe az „a kérelem benyújtásától számított 60 nap, hiánypótlás esetén a hiánypótlástól számított 60 nap” szöveg, 132. § (4) bekezdésében a „300 ezer, és legfeljebb 7” szövegrész helyébe az „1 millió, és legfeljebb 8” szöveg, 156/A. § (1) bekezdésében a „66-67. §-ait, 163. §-át” szövegrész helyébe az „igazolási kérelemre vonatkozó szabályait” szöveg, 156/A. § (4) bekezdésében a „keresztül, a rendszer használatához szükséges egyedi azonosítóval és titkos jelszóval történő belépéssel” szövegrész helyébe az „, ügyfélkapun keresztül” szöveg, 173. § (1) bekezdésében a „lefoglalásról” szövegrész helyébe a „lefoglalást” szöveg, a „jelenlétében” szövegrész helyébe a „jelenlétében végzi, és arról” szöveg, 175. § (8) bekezdésében a „számítógépes programokat” szövegrész helyébe az „informatikai alkalmazásokat” szöveg, 175. § (18) bekezdésében a „nyilvántartások” szövegrész helyébe a „nyilvántartások - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl -” szöveg, 175. § (18) bekezdés a) pontjában a „név, születési név” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatok” szöveg, 175. § (21) bekezdésében az „engedély kiadása, pótlása, cseréje” szövegrész helyébe az „eljárás” szöveg, a „30 napon” szövegrész helyébe a „22 munkanapon” szöveg, 175. § (22) bekezdésében az „engedély kiadására, pótlására, cseréjére vonatkozó” szövegrész helyébe az „eljárás iránti” szöveg, a „kell” szövegrész helyébe a „lehet” szöveg lép.

287. § Hatályát veszti az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 52. § (16) bekezdésében az „, a rendszer használatához szükséges egyedi azonosítóval és titkos jelszóval” szövegrész, 88. § (1) bekezdése, 102. § (2) bekezdése, 175. § (2) bekezdése, 175. § (15) bekezdésében az „, annak használatához szükséges egyedi azonosítóval és titkos jelszóval” szövegrész, 175. § (18) bekezdés b) és c) pontja, 175. § (18) bekezdés f) pontjában az „és érvényesség” szövegrész.

Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása

288. § (1) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 23. §-a és 23. §-t megelőző alcíme helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:

„A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása

23. § A hatóság a piaci felügyelettel és piaci szabályozással kapcsolatos eljárásokban az e törvényben foglalt eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint jár el.”

(2) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 46. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Tanács e fejezet szerinti ügyekben hozott határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. Akinek jogát vagy jogos érdekét a Tanácsnak az ügy érdemében hozott határozata, illetve a 28. § (3) bekezdése szerinti, az eljárás megindítását megtagadó végzése sérti, keresettel kérheti a Fővárosi Bíróságtól annak felülvizsgálatát.”

(3) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 66. § (2) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A hatóság nyilvántartást vezet különösen:]

„i) a nem harmonizált frekvenciahasználatú rádióalkalmazások rádióberendezéseinek belföldi forgalomba hozataláról;”

(4) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 68. § (6) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:

„A felfüggesztés időtartama legalább harminc nap, de a kilencven napot nem haladhatja meg.”

(5) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 68. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és 68. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A piacfelügyeleti eljárás során a hatóság az élet, az egészség, a testi épség és a környezet, a közbiztonság védelme vagy a felhasználók széles körét érintő, különösen nagy kárral fenyegető, továbbá más szolgáltatók vagy a felhasználók gazdálkodását vagy működését súlyosan és közvetlenül fenyegető veszély elhárítása érdekében az (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott intézkedéseket ideiglenes intézkedésként alkalmazhatja. Az ideiglenes intézkedést a hatóság visszavonja, ha az elrendelés oka megszűnt, egyébként az ideiglenes intézkedés hatálya az eljárás jogerős befejezéséig tart. Az ideiglenes intézkedésről szóló végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.

(9) A piacfelügyeleti eljárás során az élet, az egészség, a testi épség és a környezet, a közbiztonság vagy a felhasználók széles körét érintő, különösen nagy kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében, valamint a rádiófrekvencia jogszerűtlen, engedély nélküli használatának megállapítása kapcsán hozott határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.

(10) Rádiófrekvencia engedély nélküli használata esetében a hatóság a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően jogosult az (5) bekezdés a), b) és f) pontjában meghatározott intézkedések azonnali megtételére.”

(6) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 79. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„79. § (1) Elektronikus hírközlő berendezés akkor forgalmazható, ha az megfelel a 80. §-ban meghatározott alapvető követelményeknek és a miniszter rendeletében meghatározott feltételeknek.

(2) A nem harmonizált frekvenciahasználatú rádióalkalmazások rádióberendezéseinek belföldi forgalomba hozatali szándékát a miniszter rendeletében meghatározottak szerint a gyártónak, a gyártó Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének, az importőrnek vagy a rádióberendezés belföldi forgalomba hozataláért felelős személynek be kell jelentenie a hatóságnak.

(3) A nem polgári célú frekvenciagazdálkodás körébe tartozó rádióberendezés forgalmazásának feltételeit az e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabály állapítja meg.”

(7) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 80. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A rádióberendezést úgy kell kialakítani, hogy az - a káros zavarás elkerülése mellett - hatékonyan használja a földfelszíni rádiótávközlésre és űrtávközlésre felosztott rádióspektrumot, illetőleg műholdas pályákat.”

(8) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 80. § (3) bekezdés felvezető szövegrészének helyébe a következő szöveg lép:

„Egyes, a miniszter rendeletében meghatározott osztályokba tartozó rádióberendezések, illetve elektronikus hírközlő végberendezések forgalmazására - az Európai Bizottság határozatát átültető jogszabályi rendelkezés alapján - az alábbiakban felsorolt további egy vagy több követelményt is alkalmazni kell. E követelmények szerint az adott berendezésnek alkalmasnak kell lennie:”

(9) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 84. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A bejelentéshez (egyszerűsített rádióengedélyhez) kötött frekvenciák használatára vonatkozó hatósági ügyekben az elektronikus kapcsolattartás kötelező, kivéve ha az az adott eljárási cselekmény tekintetében nem értelmezhető.”

(10) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény a „Hatálybalépés” alcímet megelőzően a következő 163/A. §-sal egészül ki:

„163/A. § (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály hírközlési szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a hatóságnak vagy - a Kormány rendeletében meghatározott szakterületek esetében - a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamarának (a továbbiakban: kamara) bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(3) A hatóság, illetve a kamara a szakértői tevékenység végzésére jogosult, a (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.”

(11) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 182. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvény szerinti hírközlési szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket rendeletben szabályozza.”

(12) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 187. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]

„a) az Európai Parlament és a Tanács 1999/5/EK irányelve (1999. március 9.) a rádióberendezésekről és a távközlő végberendezésekről, valamint a megfelelőségük kölcsönös elismeréséről, 2. cikk a)-e) és i) pont, 3. és 4. cikk, 6. cikk (1) és (4) bekezdés, 7. cikk (2) és (4) bekezdés,”

(13) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 187. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]

„i) a Bizottság 2008/63/EK irányelve (2008. július 20.) a távközlési végberendezések piacain folyó versenyről,”

(14) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 188. §-a a következő 6/A. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

„6/A. Belföldi forgalomba hozatal: a Magyar Köztársaságban első alkalommal történő forgalmazás.”

(15) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 188. § 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és 188. §-a a következő 29/a. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

„29. Forgalmazás: a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 765/2008/EK rendelet) 2. cikk 1. pontjában meghatározott fogalom.

29/A. Forgalomba hozatal: a 765/2008/EK rendelet 2. cikk 2. pontjában meghatározott fogalom.”

(16) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 188. § 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„32. Gyártó: a 765/2008/EK rendelet 2. cikk 3. pontjában meghatározott személy.”

(17) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 188. § 39. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„39. Harmonizált frekvenciahasználatú rádióalkalmazás: olyan rádióalkalmazás, amelyre vonatkozó rádióinterfész-előírások (beleértve a frekvenciafelosztást, a csatornaelrendezési tervet és a vonatkozó frekvenciagazdálkodási jellemzőket) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes minden államban azonosak.”

(18) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 188. §-a a következő 56/a. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

„56/a. Importőr: a 765/2008/EK rendelet 2. cikk 5. pontjában meghatározott személy.”

(19) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 188. § 57. pontja a következő c) alponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

[57. Interfész: a jelen törvény alkalmazásában]

„c) rádióinterfész: a rádióhullámoknak a rádióberendezések közötti átviteli útját meghatározó rádiós csatlakozási felület, valamint ennek műszaki jellemzői.”

(20) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 188. § 62. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„62. Káros zavarás: olyan zavarás, amely veszélyezteti egy rádiónavigációs szolgálat vagy más biztonsági szolgálat működését, vagy amely egyébként komolyan károsítja, akadályozza vagy ismételten megszakítja egy - a Nemzetközi Rádiószabályzatnak, illetve az alkalmazandó európai uniós vagy nemzeti szabályozásnak megfelelően használt - rádiótávközlési szolgálat működését.”

(21) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 188. §-a a következő 70/a. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

„70/a. Meghatalmazott képviselő: a 765/2008/EK rendelet 2. cikk 4. pontjában meghatározott személy.”

289. § (1) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 9. § (9) bekezdésében a „szervezeti egységei” szövegrész helyébe az „önálló hatáskörrel rendelkező szervei” szöveg, 21. § (4) bekezdésében a „megküldi” szövegrész helyébe a „közli” szöveg, a „hatóság részére” szövegrész helyébe a „hatósággal is” szöveg, 25. § (1) és (2) bekezdésében a „határozatát” szöveg helyébe az „a döntését” szöveg, 26. § (1) bekezdésében a „Ket. 42. és 43. §-ában” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény kizárásra vonatkozó rendelkezéseiben” szöveg, 26. § (4) bekezdésében a „határozatban” szövegrész helyébe a „végzésben” szöveg, 26. § (6) és (7) bekezdésében a „határozat” szövegrész helyébe a „döntés” szöveg, 26. § (7) bekezdésében az „érdemi határozat” szövegrész helyébe az „eljárást lezáró döntés” szöveg, 27. §-ában a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg, 30. § (5) bekezdésében a „határozatában” szövegrész helyébe a „végzésében” szöveg, 30. § (6) bekezdésében a „határozata” szövegrész helyébe a „végzése” szöveg, 32. § (3) bekezdésében a „határozatot” szövegrész helyébe a „végzést” szöveg, 34. § (2) bekezdésében a „30 nappal” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanappal” szöveg, 34. § (3) bekezdésében a „15 nappal” szövegrész helyébe a „tíz munkanappal” szöveg, 35. § (1) bekezdésében az „5 nappal” szövegrész helyébe az „öt munkanappal” szöveg, 35. § (2) bekezdésében a „30 napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 36. § (1) bekezdésében a „30 nappal” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanappal” szöveg, 36. § (2) bekezdésében a „20 napon” szövegrész helyébe a „tizenöt munkanapon” szöveg, 37. § (1) bekezdésében a „határozatot” szövegrész helyébe a „döntést” szöveg, 39. § (1) bekezdésében a „határozatát” szövegrész helyébe az „a döntését” szöveg, 39. § (2) bekezdésében a „határozatait” szövegrész helyébe az „a döntéseit” szöveg, 44. §-t megelőző alcímében az „Elintézési” szövegrész helyébe az „Ügyintézési” szöveg, 44. § (1) bekezdésében a „45 napon” szövegrész helyébe a „harmincöt munkanapon” szöveg, 44. § (2) bekezdésében az „elintézési” szövegrész helyébe az „ügyintézési” szöveg, a „75 nap” szövegrész helyébe az „ötvenöt munkanap” szöveg, 44. § (3) bekezdésében a „15 nappal” szövegrész helyébe a „tíz munkanappal” szöveg, 45. §-t megelőző alcímében a „határozatai” szövegrész helyébe a „döntései” szöveg, 45. § (1) bekezdés felvezető szövegrészében a „határozatában” szövegrész helyébe az „a döntésében” szöveg, 50. § (2) bekezdésében a „15 napos” szövegrész helyébe a „tíz munkanapos” szöveg, 63. § (2) bekezdésében a „határozatában” szövegrész helyébe a „végzésében” szöveg, 63. § (5) bekezdés b) pontjában a „15 napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, 65. § (6) bekezdésében a „15 napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, az „érdemi határozatában” szövegrész helyébe a „határozatban” szöveg, 68. § (4) bekezdésében a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg, 76. § (3) bekezdésében a „nyolc napon” szövegrész helyébe az „öt munkanapon” szöveg lép.

(2) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 13. § (1) bekezdésében a „de a műszaki szabványok és szabályok területén történő információszolgáltatásról” szövegrész helyébe az „az áruk és egyes szolgáltatások szabad áramlásának biztosításával összefüggésben egyes európai uniós jogi aktusokban előírt bejelentési, értesítési, tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettségek teljesítéséről” szöveg, 68. § (2) bekezdésében a „tevékenységet végzőt, a szolgáltatót vagy a forgalomba hozót, illetve forgalmazót” szövegrész helyébe a „jogsértőt” szöveg, 68. § (4) bekezdés felvezető szövegrészében a „szolgáltató” szövegrész helyébe a „jogsértő” szöveg, 68. § (4) bekezdés c) pontjában az „az elektronikus hírközlési tevékenységet végzőt vagy forgalomba hozót, illetve forgalmazót” szövegrész helyébe az „a jogsértőt” szöveg, 79. §-t megelőző alcímében a „forgalomba hozatala” szövegrész helyébe a „forgalmazásának feltételei” szöveg, 80. § (3) bekezdés b) pontjában a „korlátozását” szövegrész helyébe a „minőségromlását” szöveg, 80. § (4) bekezdésében a „jogszabályban” szövegrész helyébe az „a miniszter rendeletében” szöveg, 84. § (3) bekezdésében a „forgalomba hozott” szövegrész helyébe a „forgalmazott” szöveg, 182. § (3) bekezdés g) pontjában a „forgalomba hozatalának” szövegrész helyébe a „forgalomba hozatalának, forgalmazásának” szöveg, 182. § (5) bekezdésében a „gyártó megfelelőségi nyilatkozatának” szövegrész helyébe a „megfelelőségi nyilatkozat” szöveg, 182. § (7) bekezdésében az „iparügyekért” szövegrész helyébe az „építésügyért és, a feladatkörükbe tartozó sajátos építményfajtára vonatkozó szabályok tekintetében, a közlekedésért, az energiapolitikáért, illetve a vízgazdálkodásért” szöveg lép.

290. § Hatályát veszti az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 31. § (1) bekezdésében az „a Ket.-ben foglaltakon túlmenően” szövegrész, 37. § (2) bekezdésében az „az ügy érdemében” szövegrész, 41. § (3) és (4) bekezdése, 43. § (1) bekezdés második mondata, 66. § (2) bekezdés j) pontja, 84. § (2) bekezdése, 95. § (4) bekezdése.

A postáról szóló 2003. évi CI. törvény módosítása

291. § (1) A postáról szóló 2003. évi CI. törvény a következő 9/A. §-sal egészül ki:

„9/A. § (1) Az egyéni vállalkozó, a cégnyilvántartásban szereplő, valamint az a kérelmező, amelynek létrejötte más nyilvántartásba vételhez kötött, jogszerű működését a kérelemhez benyújtott 30 napnál nem régebbi cégkivonattal, vállalkozói igazolványának másolatával vagy a nyilvántartásba vételt igazoló okirattal vagy annak hitelesített másolatával igazolhatja.

(2) Ha a kérelmező a jogszerű működését nem igazolja, a hírközlési hatóság a jogszerű működés elbírálásához szükséges adatok igazolása vagy szolgáltatása iránt megkeresi a nyilvántartást vezető szervet.

(3) A kérelmező a 8. § (4) bekezdés szerinti személy büntetlen előéletét a kérelemhez mellékelt hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal igazolhatja.”

(2) A postáról szóló 2003. évi CI. törvény 10. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A hírközlési hatóság a nyilvántartásba vételt megelőzően ellenőrzi, hogy a bejelentésben foglaltak alapján a bejelentést tevő megfelel-e a postai szolgáltatás folytatásához előírt jogszabályi rendelkezéseknek, valamint a 9/A. § szerint jár el. Ha a bejelentésben foglaltak alapján a bejelentő megfelel a jogszabályok rendelkezéseinek, a bejelentett szolgáltatást nyilvántartásba kell venni.”

(3) A postáról szóló 2003. évi CI. törvény a következő alcímmel és 48/A. §-sal egészül ki:

„Postai szakértő

48/A. § (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály postai szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a hírközlési hatóságnak bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(3) A hírközlési hatóság a szakértői tevékenység végzésére jogosult, (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.”

(4) A postáról szóló 2003. évi CI. törvény 53. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendelettel állapítsa meg:]

„j) az e törvény szerinti nem egyetemes szolgáltatási körbe tartozó postai szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a tevékenység bejelentésének és a tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket.”

(5) A postáról szóló 2003. évi CI. törvény 53. § (2) bekezdése a következő h)-i) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendelettel állapítsa meg:]

„h) a postai szolgáltatóval szemben benyújtott panasz, illetve a panaszeljárás kivizsgálásával kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályait;

i) az e törvény szerinti szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket.”

292. § A postáról szóló 2003. évi CI. törvény 9. § (7) bekezdésében a „kérelemnek tartalmaznia kell” szövegrész helyébe a „kérelem a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túl tartalmazza” szöveg, 9. § (8) bekezdés b) pontjában a „cégjegyzékben nyilván nem tartott jogi személy esetén” szövegrész helyébe a „ha a jogi személy létrejötte nyilvántartásba vételhez nem kötött,” szöveg, 9. § (8) bekezdés f) pontjában az „a (4) bekezdésben” szövegrész helyébe az „a büntetlen előélet kivételével a (4) bekezdésben” szöveg, 10. § (1) bekezdésében a „szolgáltatás megkezdésére irányuló szándékot” szövegrész helyébe a „szolgáltatást nyújtó köteles az e tevékenység megkezdésére irányuló szándékát” szöveg, a „be kell jelenteni” szövegrész helyébe a „bejelenteni” szöveg, 10. § (2) bekezdésében a „bejelentésnek” szövegrész helyébe a „bejelentésnek a szolgáltatást nyújtani kívánó személy, illetve szervezet, valamint képviselője nevét, illetve cégnevét, lakcímét, illetve székhelyét, továbbá” szöveg, 10. § (4) bekezdés első mondatában a „foglaltak megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek” szövegrész helyébe a „foglaltak alapján a bejelentést tevő megfelel-e a postai szolgáltatás folytatásához előírt jogszabályi rendelkezéseknek” szöveg, 10. § (4) bekezdés második mondatában a „foglaltak megfelelnek” szövegrész helyébe a „foglaltak alapján a bejelentő megfelel” szöveg, 10. § (5) bekezdésében az „abban az esetben tagadja meg” szövegrész helyébe a „megtagadja” szöveg lép.

293. § Hatályát veszti a postáról szóló 2003. évi CI. törvény 8. § (2) bekezdésében az „, a nem egyetemes postai szolgáltatás a hírközlési hatósághoz történt bejelentés alapján” szövegrész, 9. § (7) bekezdés a) pontja, 9. § (7) bekezdés c) pontjában az „a kérelmező képviselőjének, valamint” szövegrész, 9. § (8) bekezdés a) pontja, 9. § (8) bekezdés b) pontjában az „és - ha a cégjegyzékben nyilván nem tartott jogi személy létrejötte nyilvántartásba vételhez van kötve - a nyilvántartásba vételt igazoló okirat másolatát,” szövegrész, 10. § (1) bekezdésében a „legalább harminc nappal,” szövegrész, 10. § (4) bekezdésében az „, és a szolgáltatót a nyilvántartásba vételről értesíteni kell” szövegrész, 10. § (6) bekezdése, 36. § (5) bekezdésében a „harminc napon belül” szövegrészek, 52. § (1)-(3) és (5) bekezdése.

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosítása

294. § Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 4. § e) pontjában az „a köztestületek” szövegrész helyébe „köztestületek, valamint munkavállalók és munkáltatók érdekképviseleti szervezetei” szöveg, 6. § (2) bekezdés a) pontjában a „megszüntetése” szövegrész helyébe a „megszüntetése, valamint - a közalapítványok kivételével - a 4. § e) pontja szerinti szervezetek esetében a tagsági és a részvételi jogok gyakorlása” szöveg, 17. § (1) bekezdésében a „határozata és végzése” szövegrész helyébe a „döntése” szöveg, 17. § (2) bekezdésében a „hozott határozatát és végzését” szövegrész helyébe a „folyamatban lévő eljárásban hozott döntését” szöveg, 17. § (3) bekezdésében a „határozata és végzése ellen a közigazgatási döntésekre vonatkozó általános szabályok szerint bírósági felülvizsgálatnak van helye. Az” szövegrész helyébe a „döntésének bírósági felülvizsgálata iránti” szöveg lép.

295. § Hatályát veszti az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 17. § (1) bekezdés második mondata.

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása

296. § (1) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 48/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A jövedéki üggyel kapcsolatos eljárásban az ügyfél - a (2) bekezdés a) pontja szerinti kérelmek benyújtása során - telefaxon, a központi elektronikus szolgáltató rendszeren kívüli informatikai alkalmazás vagy szöveges üzenetközvetítési szolgáltatás útján nem tarthatja a kapcsolatot a vámhatósággal.”

(2) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 48/A. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A fellebbezést tizenöt napon belül kell felterjeszteni a vámhatóság másodfokú szervéhez.”

297. § A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 24. § (9) bekezdésében a „kereskedőnek a kérelem hiánytalan benyújtását követő 45 napon” szövegrész helyébe a „kereskedő esetében negyvenöt napon” szöveg, a „kereskedőnek 15 napon” szövegrész helyébe a „kereskedő esetében tizenöt napon” szöveg, az „adja ki az engedélyt vagy utasítja el” szövegrész helyébe a „bírálja el” szöveg, 26. § (4) bekezdésében a „kérelem hiánytalan benyújtását követő 45 napon belül adja ki az engedélyt vagy utasítja el a kérelmet” szövegrész helyébe a „kérelem tárgyában negyvenöt napon belül dönt” szöveg, 37. § (3) bekezdésében a „kell” szövegrész helyébe a „kell - a 35. § (1) bekezdés b) és c) pontjában foglaltak kivételével -” szöveg, 37. § (4) bekezdésében az „a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül engedélyezi vagy a kérelmet elutasítja” szövegrész helyébe a „hatvan napon belül bírálja el” szöveg, 43. § (1) bekezdésében a „benyújtását követő 30 napon belül a felajánlott jövedéki biztosítékot elfogadja és az adómentes beszerzést engedélyezi vagy a kérelmet elutasítja” szövegrész helyébe a „tárgyában harminc napon belül dönt” szöveg, 48. § (2) bekezdés b) pontjában a „2004. évi CXL. törvényt (a továbbiakban: Ket.)” szövegrész helyébe a „törvényt” szöveg, 48. § (10) bekezdésében a „kézhezvételét” szövegrész helyébe a „közlését” szöveg, 48/A. § (1) bekezdésében a „Ket. 29. § (9) bekezdését, 36. § (2)-(4) bekezdését, 112. §-át és 113. §-át” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény újrafelvételi eljárásra vonatkozó szabályait” szöveg, 48/A. § (2) bekezdés e) pontjában az „a)-c)” szövegrész helyébe az „a) és b)” szöveg, 48/A. § (3) bekezdésében az „az ügyintézés” szövegrész helyébe az „a kapcsolattartás” szöveg, 48/A. § (7) bekezdésében a „felettes” szövegrész helyébe a „felügyeleti” szöveg, 82. § (5) bekezdésében a „60 napon belül engedélyezi vagy a kérelmet elutasítja” szövegrész helyébe a „hatvan napon belül bírálja el” szöveg, 111/A. § (3) bekezdésében a „kifogást a felettes szerv” szövegrész helyébe a „kifogást a vámhatóság másodfokú szerve” szöveg, 119. § (5) bekezdésében a „felettes szerv” szövegrész helyébe a „vámhatóság másodfokú szerve” szöveg, 128/A. § (2) bekezdésében a „kézhezvételétől” szövegrész helyébe a „közlésétől” szöveg lép.

298. § Hatályát veszti a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 48. § (2) bekezdés b) pontjában az „és szolgáltatás” szövegrész, 48. § (7) bekezdésében a „határozattal” szövegrész, 48. § (8) bekezdésében a „határozattal” szövegrész, 48/A. § (7) bekezdésében az „a Ket. 68. § (2) bekezdésében felsoroltakon túl” szövegrész és a „sem” szövegrész, 48/A. § (8) bekezdés a)-e), g)-i) pontja, 128/A. § (2) bekezdésében a „határozattal” szövegrész.

A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény módosítása

299. § A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 7/F. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A vámhatóság utólagos ellenőrzést végző tagja az ellenőrzés lefolytatásához - az ellenőrzött ügyfél működési rendjét figyelembe véve - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben a szemlére és a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályokban rögzített jogosultságokon túl adathordozók adattartalmát rögzítheti és leltárfelvételt készíthet. A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben, valamint e bekezdésben szereplő jogosultságok gyakorlásának nem feltétele a helyszíni ellenőrzés elrendelése.”

300. § A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 1. § (3) bekezdés 3. pontjában az „Az a)” szövegrész helyébe az „Az a) és b)” szöveg, az „adóhatóságtól,” szövegrész helyébe az „adóhatóságtól, illetőleg az ügyfél cégjogi adatairól nyilvántartást vezető bíróságtól,” szöveg, az „ezen adótitoknak minősülő adatai kezelésére az ügyfél a vámhatóságot írásban felhatalmazza” szövegrész helyébe az „az ügyfél ezeket az adatokat nem igazolta” szöveg, 1. § (3) bekezdés 11. pontjában a „szervek” szövegrész helyébe a „hatóságok” szöveg, 2. § (4) bekezdésében az „1959. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Ptk.)” szövegrész helyébe a „törvényben” szöveg, 2. § (5) bekezdésében az „és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)” szövegrész helyébe az „általános szabályairól szóló törvény” szöveg, 2. § (6) bekezdésében a „Ket. VIII. fejezete” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény végrehajtásról szóló rendelkezései” szöveg, az „alkalmazható” szövegrész helyébe az „alkalmazhatók” szöveg, a „Ket.-ben” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben” szöveg, az „ügyintézési” szövegrész helyébe a „kapcsolattartási” szöveg, 4. § (2) bekezdésében a „Ptk.-ban” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben” szöveg, 7. § (2) bekezdésében a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg, 7/C. § (2) bekezdésében a „másodfokon eljáró szerv” szövegrész helyébe a „felügyeleti szerv” szöveg, 7/E. § (3) bekezdés g) pontjában a „szerv” szövegrészek helyébe a „hatóság” szöveg, 7/G. § (1) bekezdésében a „szervet” szövegrész helyébe a „hatóságot” szöveg, 7/J. § (3) bekezdésében a „szerv” szövegrész helyébe a „hatóság” szöveg, 7/J. § (4) bekezdésében a „felettes szerv” szövegrész helyébe a „vámhatóság másodfokú szerve” szöveg, 7/P. § (4) bekezdés b) pontjában a „határozat (végzés)” szövegrész helyébe a „döntés” szöveg, 7/P. § (6) bekezdésében a „felettes szerv” szövegrész helyébe a „vámhatóság másodfokú szerve” szöveg, 7/Q. §-ában a „felettes szervéhez” szövegrész helyébe a „másodfokú szervéhez” szöveg, 15. § (2) bekezdésében a „szerv” szövegrész helyébe a „hatóság” szöveg, 16. § (13) bekezdésében a „Pmt.-ben” szövegrész helyébe a „pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben” szöveg, 56. § (4) bekezdésében a „felettes szerve” szövegrész helyébe az „a vámhatóság másodfokú szerve” szöveg, 60. § (1) bekezdésében a „felettes szerv” szövegrész helyébe az „a vámhatóság másodfokú szerve” szöveg, 60. § (2) bekezdésében a „jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv” szövegrész helyébe a „fellebbezés elbírálására jogosult hatóság” szöveg, 72. § (1) bekezdésében a „kézhezvételétől” szövegrész helyébe a „közlésétől” szöveg lép.

301. § Hatályát veszti a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 2. § (6) bekezdésében az „az ügyfelek elektronikus aláírására, valamint” szövegrész, 5. § (1) bekezdés második mondata, 7/C. § (2) bekezdés második mondata, 56. § (3) bekezdésében a „határozattal” szövegrész, 72. § (1) bekezdésében a „határozattal” szövegrészek, 73. § (2) bekezdés második mondata.

A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosítása

302. § A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 17/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A komplex műveleti tervet a bányafelügyelet az (1) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével hagyja jóvá. A bányafelügyelet a célkitermelőhelyekről nyilvántartást vezet, és azt a honlapján közzéteszi. A nyilvántartás tartalmazza:

a) az engedély nyilvántartási számát (betű-, számkombinációkkal és az autópálya számával),

b) az engedély számát és jogerőre emelkedésének (végrehajthatóságának) időpontját,

c) a kérelmező (jogosított) megnevezését, székhelyét,

d) a célkitermelőhellyel érintett település megnevezését és az érintett ingatlanok helyrajzi számát,

e) a töltésanyag felhasználásának pontos helyét (a megadott autópálya-szakaszokat km-szelvényekkel),

f) a célkitermelőhelyről kitermelhető töltésanyag mennyiségét m3-ben,

g) a tevékenységet végző megnevezését, székhelyét,

h) a célkitermelőhellyel érintett illetékes bányakapitányság megnevezését.”

303. § A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 1. § (3) bekezdés b) pontjában az „1952. évi III. törvény XX. fejezetének” szövegrész helyébe a „törvény közigazgatási perekre vonatkozó” szöveg, 9. § (2) bekezdésében a „szakvéleményét” szövegrész helyébe a „véleményét” szöveg, 9. § (3) bekezdésében a „hatósággal együtt,” szövegrész helyébe a „hatóság és” szöveg, 13. §-ában a „15 napon” szövegrész helyébe a „10 munkanapon” szöveg, 14. §-ában a „közigazgatási szervek” szövegrész helyébe a „hatóságok” szöveg, 15. §-ában az „1952. évi III. törvény XX. fejezetének” szövegrész helyébe a „törvény közigazgatási perekre vonatkozó” szöveg, 15. § b) pontjában a „bíróságnak” szövegrész helyébe a „bíróságnak az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő” szöveg, 16. § (2) bekezdésében a „nyolc napon” szövegrész helyébe az „öt munkanapon” szöveg, 17. § (5) bekezdésében az „(„és elkészíti az útépítés lehetséges nyomvonalváltozatait magába foglaló műszaki tanulmányt”)” szövegrész helyébe a „műszaki” szöveg lép.

304. § Hatályát veszti a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 1. § (3) bekezdés a) pontja, 1. § (3) bekezdés b) pontjában az „államigazgatási” szövegrész, 10. § (2) bekezdése, 12. § (3) bekezdése, 13. §-ában az „építésének engedélyezéséhez,” szövegrész, 16. § (2) bekezdésében az „a külön jogszabály szerinti” szövegrész, 17. § (10) bekezdésében a „határozattal” szövegrész, 17/B. § (2) bekezdés a) pontja.

A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosítása

305. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. § (1) Hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységet az végezhet, akinek e tevékenység folytatását a Közbeszerzések Tanácsa - a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékébe való felvétel útján - engedélyezte. A hivatalos közbeszerzési tanácsadók tekintetében a Közbeszerzések Tanácsa látja el a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság feladatait.

(2) A Közbeszerzések Tanácsa azt veszi fel a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékébe,

a) aki - természetes személy esetén - rendelkezik felsőfokú végzettséggel és legalább hároméves szakmai gyakorlattal, továbbá legalább hároméves - külön jogszabály szerint - igazolt közbeszerzési gyakorlattal vagy állam által elismert közbeszerzési tárgyú szakképesítéssel és legalább kétéves - külön jogszabály szerint - igazolt közbeszerzési gyakorlattal vagy

b) amelynek - szervezet esetén - az e tevékenységében közreműködő tagja, munkavállalója, illetőleg tartós polgári jogi szerződés alapján a javára tevékenykedő más személy megfelel az a) pontban foglalt feltételeknek.

(3) A névjegyzékbe való felvételnek további feltétele, hogy a személy vagy a (2) bekezdés b) pontja szerinti szervezet rendelkezzen a külön jogszabályban meghatározott mértékű felelősségbiztosítással, kivéve ha már rendelkezik egyéb jogszabály által megkövetelt felelősségbiztosítással, feltéve, hogy annak mértéke eléri a külön jogszabályban meghatározott mértéket.

(4) Nem lehet hivatalos közbeszerzési tanácsadó, aki

a) a polgári jog szabályai szerint cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes;

b) a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült;

c) közbeszerzési biztos;

d) a Közbeszerzések Tanácsának tagja.

(5) A hivatalos közbeszerzési tanácsadónak külön jogszabályban meghatározott időközönként és feltételek szerint továbbképzésen kell részt vennie.

(6) Amennyiben az ajánlatkérővel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy nyilatkozik, hogy kizárólag a vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló ajánlatkérő részére végez hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységet, a hivatalos közbeszerzési tanácsadói névjegyzékbe történő felvételéhez elegendő, ha megfelel a (2) bekezdés a) pontja szerinti feltételeknek, valamint az ajánlatkérővel fennálló jogviszonyát igazolja.

(7) Az ügyvédi vagy jogtanácsosi tevékenység ellátására jogosult is folytathat hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységet, ha megfelel az e §-ban foglalt feltételeknek.

(8) Hivatalos közbeszerzési tanácsadó akkor láthat el az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 5. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott tevékenységet, ha ilyen tevékenység ellátására egyébként jogosult.”

(2) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 325. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet - érdemi vizsgálat nélkül - öt napon belül határozattal elutasítja, ha megállapítja, hogy]

„g) az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményét, felhívását jogszerűen visszavonta.”

(3) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény az „Ideiglenes intézkedések” alcímet megelőzően a következő 331/A. §-sal egészül ki:

„331/A. § A kérelmező ugyanazon közbeszerzési eljárásra vonatkozó több kérelmi eleme esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság a döntést egyidejűleg is meghozhatja. A Közbeszerzési Döntőbizottság a döntéseit egybefoglalhatja.”

(4) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 317. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásában, ha a közbeszerzési ügy az e törvény második része szerinti közbeszerzési eljáráshoz vagy annak mellőzéséhez kapcsolódik, az eljárási cselekmények kizárólag elektronikus kapcsolattartás keretében gyakorolhatók.”

(5) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 324. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A kérelemhez csatolni kell az előzetes vitarendezés kapcsán [96/B. §] az ajánlatkérő válaszát tartalmazó dokumentumot.”

(6) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 380. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Tanács a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység folytatására jogosult személyekről névjegyzéket vezet. A Tanács által vezetett névjegyzék közhiteles, az abban foglalt adatok valódiságát ellenkező bizonyításig vélelmezni kell.”

(7) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 383/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a hivatalos közbeszerzési tanácsadó a tevékenységét a (2) bekezdés szerinti esetben továbbra is gyakorolja, a Tanács a tudomására jutástól számított három évre megtiltja számára a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység folytatását, és törli a névjegyzékből.”

306. § A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 9. § (2) bekezdésében a „11. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „11. § (2) bekezdés b) pontja” szöveg, a „11. § (2) bekezdése” szöveg helyébe a „11. § (2) bekezdés a) pontja” szöveg, 48. § (3) bekezdésében a „(3) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(4) bekezdésben” szöveg, 48. § (4) bekezdésében a „(2) bekezdés” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés” szöveg, 261. § (1) bekezdésében a „250-254. §-t” szövegrész helyébe a „249-253. §-t” szöveg, 317. § (2) bekezdésében az „a Ket. 160-162. §-a szerinti elektronikus ügyintézés keretében nem gyakorolhatóak” szövegrész helyébe a „nem végezhetőek elektronikus úton történő írásbeli kapcsolattartással” szöveg, 325. § (3) és (4) bekezdésében a „határozattal” szövegrész helyébe a „végzéssel” szöveg, 345. § (1) bekezdésében a „végzés ellen” szövegrész helyébe a „végzés, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzés, az eljárást megszüntető végzés ellen” szöveg, 380. § (4) bekezdés b) pontjában a „11. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „11. § (2) bekezdés b) pontjában” szöveg, 382. § (3) bekezdésében a „381. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „11. § (2) és (3) bekezdése” szöveg, a „381. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „11. § (4) bekezdése” szöveg, 382. § (5) bekezdésében a „381. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „11. § (2) és (3) bekezdése” szöveg, a „381. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „11. § (4) bekezdése” szöveg, 383. § (1) bekezdés a) pontjában a „381. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „11. § (2) és (3) bekezdése” szöveg, 383. § (1) bekezdés b) pontjában a „381. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „11. § (4) bekezdése” szöveg, 383/A. § (1) bekezdés b) pontjában a „11. § (2) bekezdés” szövegrész helyébe a „11. § (2) bekezdés a) pontja” szöveg, 383/A. (1) bekezdés c) pontjában a „11. § (3) bekezdés” szövegrész helyébe a „11. § (2) bekezdés b) pontja” szöveg, 383/A. (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában a „11. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „11. § (2) bekezdés b) pontjában” szöveg, a „11. § (2) bekezdés” szövegrész helyébe a „11. § (2) bekezdés a) pontja” szöveg, 383/A. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontjában a „11. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „11. § (2) bekezdés b) pontjában” szöveg, a „11. § (3) bekezdés” szövegrész helyébe a „11. § (2) bekezdés b) pontja” szöveg, 383/A. § (1) bekezdés d) pontjában a „11. § (3) bekezdés” szövegrész helyébe a „11. § (2) bekezdés b) pontja” szöveg, 383/B. § (6) bekezdésében a „11. § (2) bekezdés” szövegrész helyébe a „11. § (2) bekezdés a) pontja” szöveg, a „11. § (3) bekezdés” szövegrész helyébe a „11. § (2) bekezdés b) pontja” szöveg, 384. §-ában a „381. §” szövegrészek helyébe a „11. § (2)-(4), (6), (8) és (9) bekezdése” szöveg, 386. § (1) bekezdésében a „közzéteszi” szövegrész helyébe a „közzéteszi. A Tanács által vezetett jegyzék közhiteles, az abban foglalt adatok valódiságát ellenkező bizonyításig vélelmezni kell” szöveg, 387. § (5) bekezdésében a „hatvan napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanapon” szöveg, a „harminc nappal” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanappal” szöveg lép.

307. § (1) Hatályát veszti a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 48. § (2) bekezdése, 304. § (2) bekezdése, 317. § (1) bekezdésében az „és szolgáltatás” szövegrész, a „2004. évi CXL.” szövegrész, 321. § (2) bekezdésében a „, szükség esetén kijelöli az eljáró tanács új tagját, továbbá dönt arról, hogy meg kell-e ismételni azokat az eljárási cselekményeket, amelyekben a kizárt közbeszerzési biztos járt el” szövegrész, 321. § (4) bekezdése, 324. § (2) bekezdése, 325. § (6) bekezdése, 326. §-a, 334. § (3) bekezdése, 338. § (2) bekezdése, 341. § (5) bekezdés utolsó mondata, 343. § (2) bekezdése, 346. § (1) bekezdésében az „és méltányossági” szövegrész, 381. §-a, 383. § (3) bekezdése, 387. § (5) bekezdés harmadik és negyedik mondata, 387. § (6) bekezdése, 388. § (3) bekezdése.

(2) Hatályát veszti a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 317. § (3) bekezdése.

(3) Hatályát veszti a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 317. § (2) bekezdésében a „, ha a közbeszerzési ügy e törvény második része szerinti közbeszerzési eljáráshoz vagy annak mellőzéséhez kapcsolódik,” szövegrész.

(4) Nem lép hatályba a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló 2008. évi CVIII. törvény 74. §-ában a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 317. § (2) és (3) bekezdését megállapító szövegrész, 76. § (2) bekezdése.

(5) Hatályát veszti a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló 2008. évi CVIII. törvény 111. § (2) bekezdés e) pontja.

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása

308. § (1) A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 52. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Aki üzletszerűen kíván társasház-kezelői tevékenységet folytatni, köteles az erre irányuló szándékát az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságnak bejelenteni.”

(2) A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 53. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Aki üzletszerűen kíván ingatlankezelői tevékenységet folytatni, köteles az erre irányuló szándékát az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságnak bejelenteni.”

(3) A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„54. § (1) Üzletszerűen végzett társasház-kezelői, illetőleg üzletszerűen végzett ingatlankezelői tevékenységet az folytathat, aki rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(2) Üzletszerűen végzett társasház-kezelői, illetőleg üzletszerűen végzett ingatlankezelői tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet folytathat, amelynek legalább egy személyesen közreműködő tagja vagy alkalmazottja - egyéni vállalkozó esetén, ha a tevékenységet nem maga látja el, legalább egy foglalkoztatottja - rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A gazdálkodó szervezet köteles a tevékenység folytatására irányuló szándékát a hatóságnak bejelenteni.

(3) A ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság a tevékenység végzésére jogosult, bejelentést tevő személyekről, illetve gazdálkodó szervezetekről nyilvántartást vezet.”

(4) A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény a következő 59. §-sal egészül ki:

„59. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvényben szabályozott közigazgatási hatósági eljárásokban rendeletben közreműködő hatóságot jelöljön ki.”

(5) A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény a következő 65. §-sal és 66. §-sal egészül ki:

„65. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságot rendeletben kijelölje.

66. § Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az e törvény szerinti üzletszerűen végzett társasház-kezelői, illetőleg üzletszerűen végzett ingatlankezelői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a tevékenység bejelentésének és a tevékenységet folytatókról vezetett nyilvántartásnak a személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket rendeletben szabályozza.”

A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása

309. § (1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hivatásos sportoló igazolásával, illetve átigazolásával kapcsolatos közvetítői jutalék, valamint a (3) bekezdés szerint a sportszövetségnek fizetendő hozzájárulások kivételével semmis minden olyan megállapodás, amely a hivatásos sportolón, illetve a használati jogot ideiglenesen vagy véglegesen átruházó sportszervezeten kívül másnak biztosít részesedést a játékjog használati jogának átruházásáért fizetett ellenértékből.”

(2) A sportról szóló 2004. évi I. törvény az „A Nemzet Sportolója” alcímet megelőzően a következő 61/A. §-sal egészül ki:

„61/A. § (1) Ha az eljárásban ellenérdekű ügyfél nem vesz részt, az érmest, az özvegyet, az edzőt megilleti az e törvény szerint megállapítható olimpiai járadék, ha a sportigazgatási szerv a kérelem beérkezésétől számított huszonkét munkanapon belül nem hoz döntést.

(2) Az érmes - halála esetén az özvegye -, illetőleg edzője az olimpiai járadék, az özvegyi járadék, valamint az edzői járadék megállapítása iránti eljárásban a sportigazgatási szervvel elektronikus úton nem tarthat kapcsolatot.”

(3) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 79. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) rendeletben jelölje ki a sportigazgatási szervet vagy szerveket, és

b) rendeletben állapítsa meg

ba) a doppingtilalomra és a doppingvizsgálatra vonatkozó részletes szabályokat,

bb) a sportfegyelmi felelősségre és a sportfegyelmi eljárásra vonatkozó részletes szabályokat,

bc) a sportrendezvények biztonságára vonatkozó részletes szabályokat,

bd) az olimpiai központokra vonatkozó részletes szabályokat,

be) az olimpiai járadékra és a Nemzet Sportolója címre vonatkozó részletes szabályokat,

bf) a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlására vonatkozó részletes szabályokat,

bg) a sportorvoslás szabályaira és a sportegészségügyi hálózatra vonatkozó részletes szabályokat,

bh) az állami sportinformációs rendszerre vonatkozó részletes szabályokat és

bi) a Magyar Köztársaság területén rendezett gépjárműversenyen vagy edzésen részt vevő gépjárművekre kötött felelősségbiztosítási szerződésekre vonatkozó részletes szabályokat.”

310. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 5. § (2) bekezdésében a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.)” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv” szöveg, 16. § (1) bekezdésében az „1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Et.), illetve a Ptk.” szövegrész helyébe a „törvény, illetve a Polgári Törvénykönyv” szöveg, 17. § (1) bekezdés a) pontjában a „2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.)” szövegrész helyébe a „törvény” szöveg, 17. § (5) bekezdésében az „1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.)” szövegrész helyébe a „törvény” szöveg, 19. § (2) bekezdésében a „Ptk.-ban” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvben” szöveg, 21. § (2) bekezdésében az „1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.)” szövegrész helyébe a „törvény” szöveg, 28. § (1) bekezdésében az „Et.” szövegrész helyébe az „egyesülési jogról szóló törvény” szöveg, 33. § (1) bekezdés a) pontjában a „Cstv.” szövegrész helyébe a „csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény” szöveg, 35. § (5) és (6) bekezdésében a „Ptk.” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv” szöveg, 38. § (1) bekezdésében, 40. § (1) bekezdésében, 42. § (1) bekezdésében, 43. § (1) bekezdésében, 44. § (1) bekezdésében a „Kszt.” szövegrész helyébe a „közhasznú szervezetekről szóló törvény” szöveg, 39. § (4) bekezdésében az „a sportigazgatási szerv vezetője” szövegrész helyébe az „a sportpolitikáért felelős miniszter” szöveg, 45. § (3) bekezdésében a „sportigazgatási szerv vezetője” szövegrész helyébe a „sportpolitikáért felelős miniszter” szöveg, 46. § (2) bekezdésében az „az Sztv.” szövegrész helyébe az „a számvitelről szóló törvény” szöveg, 49. § b) pontjában az „1993. évi LXXIX. törvényben (a továbbiakban: Kt.)” szövegrész helyébe a „törvényben” szöveg, 55. § (2) bekezdésében a „Kt.-ben” szövegrész helyébe a „közoktatásról szóló törvényben” szöveg, 57. § (2) bekezdés a) pontjában a „Cstv.” szövegrész helyébe a „csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény” szöveg, 57. § (2) bekezdés b) pontjában az „Et.” szövegrész helyébe az „egyesülési jogról szóló törvény” szöveg, 57. § (2) bekezdés c) pontjában a „Cstv.” szövegrészek helyébe a „csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény” szöveg, 61. § (1) bekezdésében az „államigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg, 62. § (1) bekezdésében a „sportigazgatási szerv vezetőjének a miniszter útján tett” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg, 63. § (3) bekezdésében a „tizenöt nappal” szövegrész helyébe a „tíz munkanappal” szöveg, 76. § (2) bekezdésében a „Ptk.-nak” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvnek” szöveg lép.

311. § Hatályát veszti a sportról szóló 2004. évi I. törvény 11. § (2) bekezdése, 18. § (1) bekezdésében az „1997. évi CXLV.” szövegrész, 18. § (2) bekezdésében az „1997. évi CXLIV.” szövegrész, 47. § (1) bekezdésében az „1994. évi LXXI.” szövegrész, 47. § (3) bekezdésében az „1994. évi LXXI.” szövegrész, 48. § (4) bekezdésében az „a sportigazgatási szerv vezetőjének -” szövegrész, az „útján tett” szövegrészek, az „sportigazgatási szerv vezetőjének a” szövegrész, 50. § (3) bekezdés b) pontjában az „- a sportigazgatási szerv vezetője véleményének kikérését követően tett -” szövegrész, 56. § (3) bekezdésében az „- a sportigazgatási szerv vezetője útján tett -” szövegrész, 64. § (2) bekezdésében a „vezetője” szövegrész, 64. § (4) bekezdésében a „vezetőjének” szövegrész, 64. § (5) bekezdésében a „vezetőjének” szövegrész, 64. § (6) bekezdésében a „vezetőjének” szövegrész.

A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása

312. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 30. §-ában a „kivéve a személyes adatokat” szövegrész helyébe a „kivéve a személyes adatokat. A mozgóképszakmai hatóság a honlapján bárki számára ingyenesen és korlátozás nélkül hozzáférhető és kereshető módon közzéteszi az adatokat” szöveg, 32. § (2) bekezdésében a „Kulturális Közlönyben” szövegrész helyébe a „Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben” szöveg lép.

313. § Hatályát veszti a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19. § (1) bekezdés e) pontjában az „az adókedvezményekre jogosító,” szövegrész, az „1996. évi LXXXI.” szövegrész és a „4. § 36. pontja” szövegrész, 19. § (2) bekezdése, 28. § (8) bekezdése, 31. § (4) bekezdése.

A Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény módosítása

314. § A Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény 9. § (5) bekezdésében a „felettes szervhez” szövegrészek helyébe a „vámhatóság másodfokú szervéhez” szöveg, 9. § (6) bekezdésében a „felettes szerv a fellebbezés” szövegrész helyébe a „vámhatóság másodfokú szerve a fellebbezés” szöveg, az „a felettes szerv” szövegrész helyébe az „a vámhatóság másodfokú szerve” szöveg, a „felettes szerv határozatát” szövegrész helyébe a „vámhatóság másodfokú szerve határozatát” szöveg, a „felettes szerv határozata” szövegrész helyébe a „vámhatóság másodfokú szervének határozata” szöveg, 35. § (3) és (5) bekezdésében a „személyazonosító” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító” szöveg, 38. § (1)-(3) bekezdésében a „személyazonosító” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító” szöveg, 39/A. §-t megelőző alcímében az „Elektronikus ügyintézéssel” szövegrész helyébe az „Elektronikus kapcsolattartással” szöveg, 39/A. §-ában az „ügyintézéshez szükséges ügyféli azonosítás” szövegrész helyébe az „úton kapcsolatot tartó ügyfél azonosítása” szöveg, az „ügyintézést elektronikusan végző” szövegrész helyébe az „elektronikus úton kapcsolatot tartó” szöveg, 39/A. § a) pontjában a „nevét” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait” szöveg lép.

315. § Hatályát veszti a Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény 39/A. § b)-d) pontja.

Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény módosítása

316. § Hatályát veszti az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény 13. § (3) bekezdése.

A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény módosítása

317. § A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény 6. §-ában a „földrészlet árvízi tározóba történő sorolásának megszűnése esetén a vízügyi hatóság, a hatósági eljárás során hoz határozatot a megszüntetésről” szövegrész helyébe a „vízügyi hatóság dönt az árvízi tározóba történő sorolás megszüntetéséről, ha annak feltételei már nem állnak fenn” szöveg, 14. § (3) bekezdésében a „15 napon” szövegrész helyébe a „10 munkanapon” szöveg, 19. § (3) bekezdésében az „érvényüket” szövegrész helyébe a „hatályukat” szöveg lép.

318. § Hatályát veszti a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény 1. § (3) bekezdése, 4. §-ában a „maga vagy megbízottja útján” szövegrész, 5. § (2) bekezdésében az „a hatósági eljárás során” szövegrész, 11. §-a, 18. § (3) bekezdés második mondata.

Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény módosítása

319. § (1) Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kibocsátási jelentést az üzemeltető a Kormány rendeletében meghatározott módon, egyéni hitelesítővel vagy hitelesítő szervezettel (a továbbiakban együtt: hitelesítő) hitelesítteti.”

(2) Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény az „A Nemzeti Kiosztási Terv és a Nemzeti Kiosztási Lista” alcímet megelőzően a következő 5/A. §-sal egészül ki:

„5/A. § (1) Hitelesítőként a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező vagy az (5) bekezdés szerinti bejelentést tevő természetes személy vagy szervezet vehető igénybe.

(2) Hitelesítési tevékenység folytatását a környezetvédelmi hatóság annak engedélyezi, aki

a) egyéni hitelesítő esetén, büntetlen előéletű és rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai feltételekkel,

b) hitelesítő szervezet esetén, munkavállalóként vagy egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében legalább két hitelesítő szakértőt, ezen belül legalább egy vezető hitelesítő szakértőt foglalkoztat, és

c) megfelel a Kormány rendeletében meghatározott egyéb feltételeknek.

(3) Az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem tartalmazza az egyéni hitelesítő természetes személyazonosító adatait, valamint a hitelesítő által foglalkoztatott legalább egy hitelesítő szakértő és legalább egy vezető hitelesítő szakértő természetes személyazonosító adatait és levelezési címét.

(4) A hitelesítő szervezet hitelesítési tevékenységét csak hitelesítő szakértő útján folytathatja.

(5) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező hitelesítő a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő hitelesítési tevékenység folytatására irányuló szándékát köteles a környezetvédelmi hatóságnak bejelenteni. A bejelentés tartalmazza a hitelesítést végző természetes személy természetes személyazonosító adatait.

(6) Hitelesítő szakértőként, illetve vezető hitelesítő szakértőként az vehető igénybe, aki rendelkezik a környezetvédelmi hatóság által kiadott, e tevékenység ellátására jogosító engedéllyel.

(7) A környezetvédelmi hatóság hitelesítő szakértői vagy vezető hitelesítői szakértői tevékenység folytatását annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai feltételekkel, és megfelel az ott meghatározott egyéb követelményeknek. Az engedély iránti kérelem tartalmazza a kérelmező természetes személyazonosító adatait és levelezési címét.