(8) A környezetvédelmi hatóság az (1) bekezdés szerinti hitelesítői engedéllyel rendelkezőkről, valamint a hitelesítő szakértői, illetve vezető hitelesítő szakértői tevékenység végzésére jogosító - a (6) bekezdés szerinti - engedéllyel rendelkezőkről, továbbá az (5) bekezdés szerinti bejelentést tevőkről nyilvántartást vezet.
(9) A nyilvántartás - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl - az egyéni hitelesítők és a hitelesítő szakértők, vezető hitelesítő szakértők tekintetében tartalmazza az érintett személy természetes személyazonosító adatait és levelezési címét és - ha e célból rendelkezésre bocsátotta - telefonszámát, faxszámát vagy elektronikus levelezési címét.
(10) A környezetvédelmi hatóság e § szerinti engedélyezési eljárásáért a miniszter rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”
(3) Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény 6. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Kormány
a) a Kiosztási Tervet az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) jóváhagyását követően, valamint
b) a Kiosztási Listát
rendeletben hirdeti ki.”
(4) Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény 20. § (5) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:]
„f) a hitelesítési és a hitelesítő szakértői, vezető hitelesítő szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a hitelesítési tevékenységre, valamint a hitelesítő szakértői, vezető hitelesítő szakértői tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét és az 5/A. § (5) bekezdése szerinti bejelentés részletes szabályait, továbbá a hitelesítők, valamint a hitelesítő szakértők, vezető hitelesítő szakértők és az 5/A. § (5) bekezdése szerinti bejelentést tevők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a hitelesítési és a hitelesítő szakértői, vezető hitelesítő szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket.”
(5) Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény 20. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
a) a hitelesítés szabályait,
b) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a környezetvédelmi hatóság részére a hitelesítési, hitelesítő szakértői és a vezető hitelesítő szakértői tevékenység engedélyezésével összefüggő eljárásért fizetendő díj - ideértve a jogorvoslati díjat is - mértékét, valamint a beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat
rendeletben állapítsa meg.”
320. § Hatályát veszti az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény 20. § (5) bekezdés a) pontjában a „, valamint a hitelesítőre vonatkozó személyi és szakmai követelményeket” szövegrész.
321. § A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározott esetben, ha a közigazgatási hatóság az eljárási kötelezettségének nem tesz eleget, a megyei bíróság kérelemre - az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő harminc napon belül - nemperes eljárásban végzéssel kötelezi a közigazgatási hatóságot az eljárás lefolytatására.”
322. § A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény 2. § (2) bekezdésében a „kérelemben ki kell térni arra” szövegrész helyébe a „kérelemnek tartalmaznia kell azt is” szöveg, 3. § (1) bekezdésében a „Ket. 109. §-ának (2) bekezdésében megjelölt jogerős közigazgatási végzés ellen bírósági felülvizsgálatnak van helye. A” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint bírósági felülvizsgálattal megtámadható végzés ellen benyújtott” szöveg lép.
323. § (1) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Hivatal az eljárás megindításáról az ügyfelet 10 munkanapon belül értesíti.”
(2) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 7. §-ában a jelöletlen bekezdés számozása (1) bekezdésre változik, valamint 7. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az önkormányzat jegyzőjének eljárásában az ügyintézés határideje 45 munkanap, engedélyezési eljárások esetében három hónap. Az önkormányzat jegyzőjének határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. A bíróság az önkormányzat jegyzőjének határozatát jogosult megváltoztatni.”
(3) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 6. § (2) bekezdése a következő h)-i) ponttal egészül ki:
[Az önkormányzat képviselő-testülete:]
„h) rendeletben előírhatja, hogy a 38. § (2) és (4) bekezdésben meghatározott esetben az épület tulajdonosa vagy a tulajdonosi közösség, a 38. § (5) bekezdésben meghatározott esetben az épületrész tulajdonosa a távhőszolgáltatási közüzemi szerződés megszűnését követő ötödik naptári év utolsó napjáig a más hőellátás igénybevétele és a távhőszolgáltatás igénybevétele közötti, pozitív előjelű széndioxidkibocsátás-különbözet után díjat fizessen;
i) rendeletben határozza meg a h) pont szerinti díj mértékét, esedékességét, a különbözet számításának, valamint a díj kivetéséhez szükséges adatszolgáltatásnak a részletes szabályait.”
(4) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 6. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A (2) bekezdés h) pontja szerinti díj alapja a helyi önkormányzat rendeletében meghatározottak szerint számított és hiteles adatokkal alátámasztott naptári éves széndioxid-kibocsátási különbözet természetes mértékegységben (kilogrammban) kifejezett tömege. A díj mértékét az önkormányzat képviselő-testülete rendeletben állapítja meg, amely azonban nem lehet magasabb kilogrammonként 15 forintnál.
(4) A díjat az önkormányzati adóhatóság veti ki, az a helyi önkormányzat bevételét képezi. A díjfizetési kötelezettségre egyebekben az adózás rendjéről szóló törvény szabályait kell alkalmazni.”
(5) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 45. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A 6. § (4) bekezdésében foglalt díjfizetési kötelezettség teljesítéséhez a távhőszolgáltató és a 38. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott esetekben az épület tulajdonosa vagy tulajdonosi közössége, a 38. § (5) bekezdésében meghatározott esetben az épületrész tulajdonosa az önkormányzat rendeletében meghatározottak szerint adatot szolgáltat az önkormányzati adóhatóságnak.”
(6) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
[A kormány rendeletben állapítja meg]
„l) a központi fűtés és melegvíz-szolgáltatás feltételeire, a jogviszonyban lévők jogaira, kötelezettségeire, a szolgáltatás díjának megállapítására vonatkozó szabályokat.”
(7) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az önkormányzat képviselő-testülete rendeletben szabályozza a 6. § (2)-(4) bekezdésében, a 45. § (6) bekezdésében és az 52. § (2) bekezdésében meghatározott, hatáskörébe utalt feladatokat.”
324. § A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 5. § (1) bekezdésében a „90 nap” szövegrész helyébe a „három hónap” szöveg, az „A bíróság a Hivatal határozatát” szövegrész helyébe az „A közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a Hivatal határozatának bírósági felülvizsgálata során a határozatot” szöveg, 5. § (5) bekezdésében a „20 napon” szövegrész helyébe a „15 munkanapon” szöveg, 5. § (9) bekezdésében a „felügyeleti szerve a 4. §-ban meghatározott eljárásokban nem gyakorolhatja a Ket. 115. § (2) bekezdésében meghatározott felügyeleti jogkörét” szövegrész helyébe a „döntéseit felügyeleti jogkörben megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet” szöveg, 13. § (3) bekezdésében a „nyilvánosságra hozni. A Hivatal az egyéb jogerős határozatait” szövegrész helyébe a „nyilvánosan közzétenni. A Hivatal az egyéb jogerős határozatait nyilvánosan” szöveg, 14. § (1) bekezdésében az „A kérelemhez mellékelni kell a környezetvédelmi engedélyt, amennyiben annak megszerzését külön jogszabály előírja” szövegrész helyébe a „Ha az engedélyeztetni kívánt tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedély szükséges, az engedélyt a kérelemhez mellékelni kell” szöveg, 14. § (3) bekezdésében az „érvényes” szövegrész helyébe a „hatályos” szöveg, 22. § (5) bekezdésében az „érvényességi ideje” szövegrész helyébe az „időbeli hatálya” szöveg, 22. § (6) bekezdésében az „engedélyezi” szövegrész helyébe az „engedélyezi. Az eljárásban az ügyfél nem jogosult és a hatóság nem köteles elektronikus úton kapcsolatot tartani” szöveg, 23. § (2) bekezdésében az „engedélyezi” szövegrész helyébe az „engedélyezi. Az eljárásban az ügyfél nem jogosult és a hatóság nem köteles elektronikus úton kapcsolatot tartani” szöveg, 54. § (4) bekezdésében a „közreműködni” szövegrész helyébe a „közreműködni és nyilatkozni” szöveg, 57/A. § (3) bekezdésében a „30 napon” szövegrész helyébe a „22 munkanapon” szöveg, az „a honlapján” szövegrész helyébe a „nyilvánosan” szöveg, 57/A. § (8) bekezdésében az „a távhőszolgáltató kezdeményezésének kézhezvételétől számított 30 napon” szövegrész helyébe az „az ügyintézési határidőn” szöveg, 57/B. § (1) bekezdésében az „a honlapján” szövegrész helyébe a „nyilvánosan” szöveg, 57/B. § (2) bekezdésében a „(3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „(4) bekezdésében” szöveg, 60. § (1) bekezdésében a „kormány” szövegrész helyébe a „Kormány” szöveg lép.
325. § Hatályát veszti a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 5. § (1) bekezdés második, harmadik és ötödik mondata, 5. § (1) bekezdésében az „a Ket. 112. §-a szerinti” szövegrész, 5. § (3) bekezdésében az „a külön jogszabályban meghatározott” szövegrész, 5. § (5) bekezdésében a „- megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményére történő figyelmeztetés mellett -” szövegrész, 5. § (6) és (7) bekezdése, 5. § (10) bekezdése, 7. § h) pontja, 14. § (2) bekezdése, 21. § (3) bekezdése, 22. § (2) bekezdésében az „államigazgatási” szövegrész, 23. § (3) bekezdés a) pontjában a „- szakhatóság közreműködése esetén a szakhatósági hozzájárulásokban foglaltak megtartásával -” szövegrész, 57/A. § (3) bekezdésében az „a külön jogszabályban meghatározott” szövegrész.
326. § A Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény 13. § (6) bekezdésében a „45 nap” szövegrész helyébe a „harmincöt munkanap” szöveg, 18. § (5) bekezdésében a „határozatban rendelkezik” szövegrész helyébe a „határoz” szöveg, 18. § (9) bekezdésében a „hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)” szövegrész helyébe a „hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg, 19. § (2) bekezdésében a „165 nap” szövegrész helyébe az „öt hónap” szöveg, a „20 nappal” szövegrész helyébe a „tizenöt munkanappal” szöveg, 19. § (2) bekezdés a) pontjában a „15 napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, 19. § (2) bekezdés b) pontjában a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg, 19. § (3) bekezdésében a „30 napos” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapos” szöveg, 19. § (4) bekezdésében a „30 napos” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapos” szöveg, 19. § (5) bekezdés b) pontjában a „30 napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 19. § (6) bekezdésében a „szóló végzést az ügyvezető igazgató írja alá” szövegrész helyébe az „az ügyvezető igazgató dönt” szöveg, 19. § (8) bekezdésében a „15 nap” szövegrész helyébe a „tíz munkanap” szöveg, a „10 nappal” szövegrész helyébe a „nyolc munkanappal” szöveg, 19. § (12) bekezdésében az „érvényességi idejének” szövegrész helyébe a „hatályának” szöveg, 20. § (2) bekezdésében az „írja alá” szövegrész helyébe az „állítja ki” szöveg, 21. § (2) bekezdésében a „kezdeményezni” szövegrész helyébe a „kérelmezni” szöveg, 21. § (4) bekezdésében a „80 nap” szövegrész helyébe a „hatvan munkanap” szöveg, a „20 nappal” szövegrész helyébe a „tizenöt munkanappal” szöveg, 21. § (6) bekezdésében a „15 napos” szövegrész helyébe a „tíz munkanapos” szöveg, 21. § (7) bekezdésében a „végzést bocsát ki” szövegrész helyébe a „végzésben dönt” szöveg, 21. § (8) bekezdésében a „10 nap” szövegrész helyébe a „nyolc munkanap” szöveg, a „10 nappal” szövegrész helyébe a „nyolc munkanappal” szöveg lép.
327. § Hatályát veszti a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény 18. § (4) bekezdése, 18. § (6) bekezdése, 18. § (8) bekezdése, 19. § (10) bekezdés második mondatában a „határozatban” szövegrész, 21. § (2) bekezdés harmadik mondata, 21. § (6) bekezdésében a „, végzéssel” szövegrész, 22. § (2) bekezdésében a „határozatban” szövegrész, 23. §-ában a „határozatban” szövegrész, 24. § (4) bekezdésében az „, a határozat bírósági felülvizsgálatára a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetének (Közigazgatási perek) rendelkezéseit kell alkalmazni” szövegrész.
328. § Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 3. § (2) bekezdésében az „- az Egészségügyi Tudományos Tanács külön jogszabály szerinti kutatásetikai bizottsága egyetértésével kiadott -” szövegrész helyébe az „- az Egészségügyi Tudományos Tanács bizottságának kutatásetikai szakkérdésben kiadott szakhatósági vagy az ügyfélnek az eljárás megindítását megelőzően benyújtott kérelme alapján előzetes szakhatósági állásfoglalása alapján kiadott -” szöveg, 3. § (4) bekezdésében az „időtartama a kérelem benyújtását követő” szövegrész helyébe az „ügyintézési határideje” szöveg, a „jóváhagyás” szövegrészek helyébe a „vélemény” szöveg, az „időtartama a kérelem benyújtásától számított” szövegrészek helyébe az „ügyintézési határideje” szöveg, az „időtartama a kérelem benyújtásától számított” szövegrész helyébe az „ügyintézési határideje” szöveg, 3. § (8) bekezdésében a „külön jogszabály szerinti kutatásetikai bizottságának előzetes véleménye” szövegrész helyébe a „bizottságának kutatásetikai szakkérdésben kiadott szakhatósági vagy az ügyfélnek az eljárás megindítását megelőzően benyújtott kérelme alapján előzetes szakhatósági állásfoglalása” szöveg, 4. § (4) bekezdésében a „külön jogszabályban meghatározott adatlapon” szövegrész helyébe a „miniszteri rendeletben meghatározott adattartalmú nyomtatványon” szöveg, 4. § (11) bekezdésében az „E” szövegrész helyébe az „A bejelentés alapján indult eljárás során az ügyintézési” szöveg, 5. § (1) bekezdésében az „illetékes” szövegrész helyébe a „hatáskörrel és illetékességgel rendelkező” szöveg, 5. § (7) bekezdésében az „érvényes” szövegrészek helyébe a „hatályos” szöveg, az „az érvényességi idejének” szövegrész helyébe az „a hatályosság” szöveg, 6. § (1) bekezdésében az „- a forgalomba hozatali engedély jogosultjának erre irányuló kérelme hiányában is -” szövegrész helyébe a „hivatalból is” szöveg, 10. § (1) bekezdésében a „kérelemmel egyidejűleg” szövegrész helyébe a „kérelem mellékleteként” szöveg, 11. § (4) bekezdésében az „az (1) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe az „a” szöveg, az „érvényes” szövegrész helyébe a „hatályos” szöveg, 17. § (3) bekezdésében az „eredményéről és a megtett intézkedésekről tájékoztatja a bejelentőt” szövegrész helyébe az „eredményét és döntését közli a bejelentővel” szöveg, a „jogosultját” szövegrész helyébe a „jogosultjával” szöveg, 17. § (4) bekezdésében az „az egészségügyi szolgáltatókat hirdetmény útján haladéktalanul értesíti” szövegrész helyébe a „szóló határozatát nyilvánosan közzéteszi” szöveg, a „hirdetményt az egészségügyért felelős és az egészségbiztosításért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában” szövegrész helyébe a „határozatot a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben” szöveg, 18. § (2) bekezdésében a „(3)” szövegrész helyébe a „(3) és (4)” szöveg, az „értesíti” szövegrész helyébe az „értesíti, valamint az intézkedéseiről szóló döntését nyilvánosan közzéteszi” szöveg, a „hirdetményt az egészségügyért felelős és az egészségbiztosításért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában” szövegrész helyébe a „döntést a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben” szöveg, 25. § (8) bekezdésében a „20 napon” szövegrész helyébe a „tizenöt munkanapon” szöveg, 26. § (6) bekezdésében a „nyilvántartásáról” szövegrész helyébe a „nyilvántartása” szöveg, a „hozataláról szóló külön jogszabályban meghatározott” szövegrész helyébe a „hozatala tárgyában hozott” szöveg lép.
329. § Hatályát veszti az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 3. § (3) bekezdése, 4. § (5) bekezdésében az „a határozat meghozatalát megelőzően” szövegrész, 4. § (6) bekezdésében az „a kézhezvételtől számított” szövegrész, 4. § (11) bekezdésében az „a bejelentés kézhezvételétől számított” szövegrész, 5. § (5) bekezdés első mondata, 10. § (2) bekezdésében a „vagy képviselője” szövegrész, 15. § (1) bekezdés második és harmadik mondata, 20. § (3) bekezdésében a „határozattal” szövegrész, 20. § (4) bekezdésében a „határozatával” szövegrész, 21. § (2) bekezdésében a „(3)-” szövegrész, 26. § (6) bekezdés második és harmadik mondata.
330. § A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 2. § (1) bekezdés a) pontjában a „közeli” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli” szöveg, 14. § (1) bekezdés a) pontjában a „nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét (a továbbiakban: személyazonosító adat)” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait” szöveg, 14. § (1) bekezdés c) pontjában a „személyazonosító” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító” szöveg, 15. § (1) bekezdésében a „Ptk.” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv” szöveg lép.
331. § Hatályát veszti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 2. § (1) bekezdés a) pontjában az „[a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. §-ának b) pontja]” szövegrész, 2. § (3) bekezdés b) pontjában az „1995. évi CXVII.” szövegrész, az „(a továbbiakban: Szja. tv.)” szövegrész és az „[Szja. tv. 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül elszámolható költségek fejezete 6. pont]” szövegrész.
332. § Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 12. § (1) bekezdése a következő mondatokkal egészül ki:
„A Magyar Közlöny egyes lapszámain a megjelenés dátumát fel kell tüntetni, amely nem lehet korábbi, mint az időbélyegzőben szereplő naptári nap. Ha az időbélyegzőben szereplő naptári nap és a megjelenés dátuma egybeesik, az adott lapszámban kihirdetett, a kihirdetés napján hatályba lépő jogszabály hatálybalépésének időpontját a kihirdetés napjának órájában kell meghatározni.”
333. § Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 12/A. § (2) bekezdésében az „a köztársasági elnök,” szövegrész helyébe az „az Országgyűlés, a köztársasági elnök,” szöveg, 15. § (1) bekezdésében az „a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv megküldésével egyidejűleg elektronikusan a közigazgatási hivatalon keresztül” szövegrész helyébe az „annak kiadmányozását követően haladéktalanul, elektronikusan, a Kormány által rendeletben kijelölt szerven keresztül” szöveg lép.
334. § Hatályát veszti az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 12. § (1) bekezdésében az „a közzététel időpontjában” szövegrész, valamint 12. § (3) bekezdésében az „az Országgyűlés határozatait,” szövegrész.
335. § (1) A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Magyar Köztársaság területén hadiipari tevékenység végzéséhez engedély szükséges. Az engedély megadásával egyidejűleg a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet nyilvántartásba veszi az engedélyest.”
(2) A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény az „Az engedély kiadása, visszavonása” alcímet megelőzően a következő 2/A. §-sal és 2/B. §-sal egészül ki:
„2/A. § A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő haditechnikai szolgáltatási tevékenységének a folytatásához a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet által kiadott engedély szükséges. Az engedély megadásával egyidejűleg a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet nyilvántartásba veszi a szolgáltatót.
2/B. § A Magyar Köztársaság területén haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelével, behozatalával, transzferjével és tranzitjával összefüggő kereskedelmi tevékenység, ideértve az ilyen tevékenységnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatását is, - ha az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó, kötelező jogi aktusa eltérően nem rendelkezik - csak a Kormány rendeletében meghatározott külön engedéllyel folytatható.”
(3) A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 3. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és 3. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti feltételek fennállását a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet az érintett szerv nyilvántartásában ellenőrzi.
(4) A 2/A. § szerinti esetben a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet annak ad engedélyt, aki
a) az engedélyezési eljárásban hitelt érdemlően igazolja, hogy az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban gazdasági társaságként bejegyezték, és ott a jogszabályoknak megfelelően működik;
b) a bejegyzés helye szerinti országban hadiipari tevékenység folytatására engedéllyel rendelkezik, vagy ilyen tevékenységet a bejegyzés helye szerinti országban és külföldön jogszerűen végezhet;
c) a kérelemben megjelölt tevékenység irányítására kijelölt felelős vezetője a külön jogszabályban megjelölt szakirányú végzettséggel és gyakorlattal rendelkezik;
d) megfelel az e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott egyéb feltételeknek.
(5) El kell tekinteni a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételtől, ha a kérelmező
a) a korábban hadiipari tevékenységet végző gazdálkodó szervezetnek az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény szerinti értékesítése, illetve a gazdasági társaság átalakulása folytán létrejött gazdasági társaság,
b) többségi vagy közvetlen irányítást biztosító befolyással bíró tagja vagy részvényese hadiipari tevékenységet folytat.
(6) Az engedélyezési eljárás ügyintézési határideje harmincöt munkanap.”
(4) A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 10. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és 10. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben]
„b) szabályozza a hadiipari tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, az engedéllyel rendelkezőkről vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá az e tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,
c) szabályozza a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelével, behozatalával, transzferjével, tranzitjával összefüggő kereskedelmi tevékenységnek az engedélyezését.”
336. § A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 3. § (1) bekezdésében az „Az engedély” szövegrész helyébe az „A 2. § szerinti engedély” szöveg, az „és egyéni vállalkozó” szövegrész helyébe az „, egyéni vállalkozó, valamint - a 2/A. § szerinti esetben - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti más EGT-államban letelepedett vállalkozás” szöveg, 3. § (2) bekezdésében az „A kérelmezőnek a kérelem benyújtásakor okirattal igazolnia kell, hogy” szövegrész helyébe az „Engedély - a (3) bekezdésben szabályozott eset kivételével - csak annak a kérelmezőnek adható, amelynek” szöveg, 6. § (1) bekezdés a) pontjában a „nevét és székhelyét” szövegrész helyébe a „nevét, székhelyét vagy lakcímét” szöveg, a „jelét” szövegrész helyébe a „számát” szöveg, 6. § (1) bekezdés b) pontjában a „nevét, születési helyét és időpontját, anyja nevét” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait” szöveg, 6. § (3) bekezdésében a „hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet munkatársai, valamint a bizottság az előttük” szövegrész helyébe a „haditechnikai ipari bizottság a hatóság előtt” szöveg, a „jogosultak” szövegrész helyébe a „jogosult” szöveg lép.
337. § Hatályát veszti a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 6. § (1) bekezdés a) pontjában a „; továbbá egyéni vállalkozó esetén a születési helyét és időpontját, anyja nevét, lakcímét” szövegrész, 9. § (2) bekezdése.
338. § (1) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 116. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a regisztrációs központ az (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét megállapította, a fenntartónak a működés megkezdéséhez szükséges engedélyt - határozatlan időre - megadja. A működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadása - a (6) bekezdés kivételével - megtagadható, ha a külföldi oklevél végzettségi szintjének a magyarországi elismerésére nincs lehetőség. A külföldi felsőoktatási intézményt a regisztrációs központ veszi nyilvántartásba. A külföldi felsőoktatási intézmények működése felett a miniszter gyakorolja a 105. §-ban meghatározott jogkörét, ennek keretei között - legalább nyolcévenként - kérheti, hogy igazolják az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását. A regisztrációs központ az engedélyezési eljárásban és a 105. § (4) bekezdésében meghatározott közreműködése során, valamint a miniszter a 105. §-ban meghatározott jogköre gyakorlása során kérheti, hogy a külföldi felsőoktatási intézmény az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását igazoló okiratokat hiteles másolatban, illetve hiteles magyar fordításban nyújtsa be. A regisztrációs központ a honlapján közzéteszi azon nyelvek listáját, amelyek vonatkozásában az okiratok nem hiteles magyar fordítását is elfogadja.”
(2) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 116. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A más EGT-államban székhellyel rendelkező felsőoktatási intézmény működésének megkezdéséhez szükséges engedély kiadása nem tagadható meg arra hivatkozással, hogy az intézmény által kibocsátott külföldi oklevél végzettségi szintjének magyarországi elismerésére nincs lehetőség. A regisztrációs központ az (1)-(2) bekezdésben meghatározott engedélyezési eljárásban hivatalból vizsgálja, hogy a más EGT-államban székhellyel rendelkező felsőoktatási intézmény által kibocsátott külföldi oklevél végzettségi szintjének magyarországi elismerésére van-e lehetőség. Ez az adat a (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartás részét képezi. Ha a más EGT-államban székhellyel rendelkező felsőoktatási intézmény által kibocsátott külföldi oklevél végzettségi szintjének magyarországi elismerésére nincs lehetőség, akkor erre az intézménynek egyértelműen és igazolhatóan fel kell hívnia a képzésre jelentkező figyelmét, amelynek teljesülését a regisztrációs központ ellenőrzi.
(7) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató a Magyar Köztársaság területén végzett határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő felsőoktatási tevékenységének folytatására irányuló szándékát köteles a regisztrációs központnak bejelenteni. A szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltatót a regisztrációs központ akkor veszi nyilvántartásba, ha abban az államban, ahonnan származik, az intézményt felsőoktatási intézménynek, az általa kiadott oklevelet pedig ilyen felsőoktatási intézménynek megfelelő oklevélnek jogszerűen elismerik. A szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató felett a miniszter gyakorolja a 105. §-ban meghatározott jogkörét, ennek keretei között a miniszter, valamint az ellenőrzésben közreműködő regisztrációs központ kérheti, hogy működése jogszerű feltételeinek fennállását hiteles másolatban, illetve hiteles magyar fordításban benyújtott okiratok alapján igazolja. A regisztrációs központ a honlapján közzéteszi azon nyelvek listáját, amelyek vonatkozásában az okiratok nem hiteles magyar fordítását is elfogadja.”
(3) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 153. § (1) bekezdés 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza]
„9. az érettségi vizsgatárgyakat, a jelentkezők eredményeinek megfeleltetését, a jelentkezések elbírálási rendjét, a jelentkezők tájékoztatásának rendjét, a felvétel feltételeit, az eljárási díj összegét [39. § (6) bekezdés, 42. § (2) és (5) bekezdés, 116. § (6) bekezdés],”
339. § A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 15. § (3) bekezdésében a „megkeresésére” szövegrész helyébe a „kérelmére” szöveg, 15. § (6) bekezdésében a „fenntartó” szövegrész helyébe a „fenntartó által kérelmezett,” szöveg, az „engedélyt akkor kérheti, ha” szövegrész helyébe az „engedély akkor adható meg, ha a fenntartó” szöveg, 15. § (9) bekezdésében az „eljárásokkal összefüggő” szövegrész helyébe az „eljárási” szöveg, a „kiadásához százhúsz nap áll rendelkezésre” szövegrész helyébe a „kiadásának ügyintézési határideje 4 hónap” szöveg, 17. § (1) bekezdésében a „jogerős határozatával” szövegrész helyébe a „határozatának jogerőre emelkedésével” szöveg, 39. § (6) bekezdésében a „Kormány” szövegrész helyébe a „Kormány rendeletben” szöveg, 73. § (7) bekezdésében az „1952. évi III. törvény XX. fejezetét” szövegrész helyébe a „törvény közigazgatási perekre vonatkozó szabályait” szöveg, 106. § (9) bekezdésében az „eljárási” szövegrész helyébe az „igazgatási szolgáltatási” szöveg, 115. § (4) bekezdésében az „Az e bekezdésben szabályozott eljárásra a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló törvény VI. fejezetében foglaltakat kell alkalmazni” szövegrész helyébe az „Az ellenőrzés keretében történő adatszolgáltatásra, a helyszíni ellenőrzés lefolytatására - valamint ezzel kapcsolatban az értesítésre és a helyszíni ellenőrzés akadályozására -, az ellenőrzés eredményének közlésére, az ellenőrzés eredményeként megteendő intézkedésekre, a tényállás tisztázására, a határidők számítására, az igazolásra, a határozat alakjára, tartalmára és közlésére, a döntés kérelemre vagy hivatalból történő kijavítására, kicserélésére, kiegészítésére, módosítására vagy visszavonására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni” szöveg, 116. § (3) bekezdésében a „rendelkezéseket a” szövegrész helyébe a „rendelkezéseket a törvényben kihirdetett” szöveg, 116. § (4) bekezdésében a „nemzetközi” szövegrész helyébe a „törvényben kihirdetett nemzetközi” szöveg, 153. § (1) bekezdés 3. pontjában a „minimális” szövegrész helyébe a „minimális, valamint a diákotthon” szöveg lép.
340. § Hatályát veszti a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 109. § (1) bekezdés i) pontja, 151. § (6) bekezdése.
341. § (1) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 1-3. §-a és 3. §-t megelőző alcíme helyébe a következő rendelkezések és alcím lépnek, valamint a következő 4. §-sal egészül ki:
„1. § E törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén - a külön törvényben meghatározott egészségügyi szolgáltatás kivételével - a kereskedelmi tevékenység, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységek folytatásának, továbbá a termékek forgalmazásának alapvető követelményeire és ellenőrzésére terjed ki.
2. § E törvény alkalmazásában:
1. beszállító: aki a terméket, szolgáltatást kereskedelmi tevékenységet folytatónak forgalmazási céllal értékesíti;
2. beszerzési szövetség: két vagy több vállalkozás által a beszerzési vagy értékesítési stratégiájuk érvényesítésére, beszerzési vagy értékesítési tevékenységük részének vagy egészének végzésére, koordinálására kötött megállapodás;
3. bevásárlóközpont: olyan komplex kialakítású, vegyes rendeltetésű épület, amelyben állandó jelleggel több kereskedő folytat túlnyomórészt üzletekben különböző típusú kereskedelmi tevékenységet, és ahol emellett jellemzően a szabadidő eltöltésével összefüggő szolgáltatási tevékenységet is folytatnak;
4. csomagküldő kereskedelem: az a kereskedelmi tevékenység, amelynek során a kereskedő a termék jellemzőit és árát feltüntető, ezáltal a vásárló számára az áru megvételére vonatkozó ügyleti döntés meghozatalát lehetővé tevő kereskedelmi kommunikációt bocsátja a vásárló rendelkezésére, és az ilyen kereskedelmi kommunikáció alapján megrendelt terméket szállítja (szállíttatja) a megjelölt címre;
5. forgalmazás: kereskedelmi tevékenység keretében valamely termék értékesítése, fogyasztás vagy használat, illetve igénybevétel céljára ellenérték fejében történő rendelkezésre bocsátása;
6. idegenvezetői tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében a turisztikai szempontból jelentős értékeknek és egyéb látnivalóknak az azokat látogató személyek számára a helyszínen való részletes ismertetése és ehhez kapcsolódóan a látogatók számára nem ismert helyen való eligazodás érdekében általános tájékoztatás, illetve adott esetben segítség nyújtása;
7. jelentős piaci erő: olyan piaci helyzet, amelynek következtében a kereskedő a beszállító számára termékeinek, illetve szolgáltatásainak a vásárlókhoz való eljuttatása során ésszerűen megkerülhetetlen szerződéses partnerré válik, illetve vált, és forgalmi részesedésének mértéke miatt képes egy termék, termékcsoport piacra jutását regionálisan vagy országosan befolyásolni;
8. kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenység: az idegenvezetői tevékenység, a lovas szolgáltató tevékenység, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység, a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység, valamint az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység;
9. kereskedelmi tevékenység: kis-, illetve nagykereskedelmi tevékenység, valamint kereskedelmi ügynöki tevékenység;
10. kereskedelmi ügynöki tevékenység: olyan tevékenység, amelynek keretében a kereskedő más javára termékek, szolgáltatások eladására vagy vételére tárgyalásokat folytat, és azokra megbízás alapján szerződést köt;
11. kereskedő: aki kereskedelmi tevékenységet folytat;
12. kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében bevásárlóközpont, piac vagy vásár üzemeltetése, ideértve az ott forgalmazott termékek raktározásával, szállításával összefüggő vagy egyéb, a kereskedelmi tevékenység folytatásának elősegítésére irányuló szolgáltatások nyújtását;
13. kiskereskedelmi tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek forgalmazása, vagyoni értékű jog értékesítése és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása a végső felhasználó részére, ideértve a vendéglátást is;
14. közterületi értékesítés: a közterületen, illetve közforgalom számára nyitva álló helyen végzett kiskereskedelmi tevékenység;
15. közvetlen értékesítés: kiskereskedelmi tevékenység keretében termék forgalmazása közvetlenül az előállítás helyén;
16. lovas szolgáltató tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében ló igénybevételével nyújtott, szabadidős, terápiás vagy oktatási célú szolgáltatás;
17. mozgóbolt: kiskereskedelmi tevékenység folytatására kialakított jármű, illetve járműre szerelt vagy általa vontatott eszköz;
18. nagykereskedelmi tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek átalakítás (feldolgozás) nélküli továbbforgalmazása és az ezzel közvetlenül összefüggő raktározási, szállítási és egyéb kapcsolódó szolgáltatások nyújtása kereskedő, feldolgozó részére, ideértve a nagybani piaci tevékenységet, valamint a felvásárló tevékenységet is;
19. piac: olyan épület, épületegyüttes vagy terület, ahol állandó vagy rendszeres jelleggel többen általában napi, esetenként heti rendszerességgel folytatnak kiskereskedelmi tevékenységet;
20. saját előállítású termék: a kereskedő által előállított és kiskereskedelmi forgalomba hozott termék, ide nem értve a kereskedő márkanevével, védjegyével, illetve egyéb megkülönböztető megjelölésével forgalmazott, de nem a kereskedő által előállított terméket;
21. termék: minden birtokba vehető forgalomképes ingó dolog, ide nem értve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőt;
22. szálláshely: szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített vagy használt épület, önálló rendeltetési egységet képező épületrész vagy terület;
23. szálláshely-szolgáltatás: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamos jellegű, éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szálláshely nyújtása és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása;
24. tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szolgáló szállás rendszeres időközönként ismétlődő, meghatározott, nem huzamos időtartamra történő használata jogának (üdülési jog) biztosítása;
25. utazásszervezői tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében személyszállítási, szállás- és egyéb turisztikai szolgáltatások (így különösen étkezés, idegenvezetés, szórakoztató, illetve kulturális program) közül legalább kettőnek az együttesét tartalmazó szolgáltatás (a továbbiakban: utazási szolgáltatás) összeállítása és nyújtása;
26. utazásközvetítői tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében utazási szolgáltatás nyújtására az utazásszervező megbízása alapján, annak nevében szerződések kötése;
27. üzlet: kereskedelmi tevékenység folytatása céljából létesített vagy használt épület, illetve önálló rendeltetési egységet képező épületrész, helyiség, ideértve az elsődlegesen raktározás, tárolás célját szolgáló olyan épületet vagy épületrészt is, amelyben kereskedelmi tevékenységet folytatnak;
28. üzleten kívüli kereskedés: a kereskedő vagy a nevében, illetve javára eljáró személy által a termék forgalmazása céljából a vásárlónak - annak kifejezett kérése nélkül - a lakásán, munkahelyén vagy más tartózkodási helyén való felkeresésével vagy az e célból szervezett utazás vagy rendezvény alkalmával folytatott kiskereskedelmi tevékenység;
29. vásár: olyan épület, épületegyüttes vagy terület, ahol rendszerint többen folytatnak idényjellegű vagy meghatározott eseményekhez, naptári napokhoz kötődő eseti jellegű kiskereskedelmi tevékenységet;
30. vendéglátás: kész- vagy helyben készített ételek, italok jellemzően helyben fogyasztás céljából történő forgalmazása, ideértve az azzal összefüggő szórakoztató és egyéb szolgáltató tevékenységet is.
A kereskedelmi tevékenységek folytatásának általános feltételei
3. § (1) A (3) bekezdés szerint vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa alapján engedélyköteles kereskedelmi tevékenység kivételével az, aki a Magyar Köztársaság területén kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni.
(2) A kereskedelmi tevékenység formáját (a továbbiakban: kereskedési forma) a kereskedő az e törvényben meghatározott, valamint a (4) bekezdés szerinti szabályok szerint maga választhatja meg.
(3) Külön törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet a közrend, a közbiztonság, az emberek, az állatok, a növények egészségének és életének védelme, a környezet védelme, közegészségügyi követelmények érvényesítése érdekében előírhatja, hogy az abban meghatározott termékek forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység kizárólag az ott meghatározott hatósági engedéllyel folytatható.
(4) Külön törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet vagy - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvénytől eltérően - az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet a közrend, a közbiztonság, az emberek, az állatok, a növények egészségének és életének védelme, a környezet védelme, közegészségügyi követelmények érvényesítése érdekében előírhatja, hogy az abban meghatározott termékek forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység kizárólag a következő kereskedési formák valamelyikében folytatható, vagy az ilyen tevékenység meghatározott kereskedési formában való folytatását korlátozhatja vagy megtilthatja:
a) üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység,
b) mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység,
c) bevásárlóközpontban folytatott kereskedelmi tevékenység,
d) vásáron vagy piacon folytatott kereskedelmi tevékenység,
e) közterületi értékesítés,
f) közvetlen értékesítés,
g) üzleten kívüli kereskedelem,
h) csomagküldő kereskedelem,
i) automatából történő értékesítés.
(5) Engedélyköteles kereskedelmi tevékenység esetén az engedélyező hatóság az engedélye megadásával egyidejűleg értesíti a bejelentésköteles kereskedelmi tevékenységet folytató kereskedők nyilvántartását vezető kereskedelmi hatóságot.
(6) Üzlet
a) ha a (4) bekezdés szerint vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa alapján meghatározott termék forgalmazása kizárólag üzletben megengedett, csak a kereskedelmi hatóság által, a (7) bekezdés szerint kiadott működési engedéllyel;
b) egyéb esetben az üzlet üzemeltetésére irányuló szándéknak a kereskedelmi hatóság részére történő bejelentését követően
üzemeltethető.
(7) A kereskedelmi hatóság az üzlet működési engedélyét meghatározott üzletköteles termékek körére adja ki. Az üzletköteles termékek közül az üzletben kizárólag a működési engedélyben megjelölt termékek forgalmazhatóak.
(8) A kereskedelmi hatóság az üzletben az üzletköteles termékek forgalmazására előírt követelmények megtartására veszélyt jelentő termékek forgalmazását vagy tevékenységek folytatását a működési engedélyben korlátozhatja vagy megtilthatja.
4. § (1) A 3. § (4) bekezdését nem érintve, a nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység csak a kereskedelmi hatóság által kiadott engedéllyel folytatható.
(2) Az (1) bekezdés szerinti engedély csak annak a vállalkozásnak adható, amelynek
a) vezető tisztségviselője, vezető beosztású munkavállalója, illetve egyéni vállalkozás esetén az egyéni vállalkozó büntetlen előéletű,
b) nincs az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozása.”
(2) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 5. §-a és 6. §-a, valamint 6. §-t megelőző alcíme helyébe a következő rendelkezések és alcím lépnek:
„5. § (1) A kereskedőnek rendelkeznie kell a forgalmazott termék - saját előállítású termék esetén a termékhez felhasznált nem saját előállítású termék - eredetét hitelt érdemlően igazoló bizonylattal. A kereskedő az ellenőrzést végző hatóság felhívására köteles az eredeti bizonylatokat, dokumentumokat három munkanapon belül bemutatni.
(2) A kereskedő köteles biztosítani, hogy a vásárló a megvásárolni kívánt termék jellegétől függően, annak méretét, súlyát, illetve használhatóságát ellenőrizhesse az üzletben vagy - egyéb kereskedési formák esetében - ha a termék rendelkezésre bocsátásakor mind a kereskedő vagy annak képviselője, mind pedig a vásárló jelen van.
(3) Egyes termékek kiskereskedelmi tevékenység keretében való értékesítéséhez az azt végző személynek a kereskedelemért felelős miniszter rendeletében meghatározott szakképesítéssel kell rendelkeznie.
(4) Az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen a kereskedelmi hatóság által hitelesített, folyamatosan számozott oldalú vásárlók könyvét kell elhelyezni. A vásárlók a vásárlók könyvébe bejegyezhetik az üzlet működésével, továbbá az ott folytatott kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos panaszaikat és javaslataikat. A vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni vagy befolyásolni tilos.
(5) A vásárlók könyvét a használatba vétel előtt a kereskedelmi hatóság hitelesíti, feltüntetve a vásárlók könyve megnyitásának időpontját.
Az üzletek üzemeltetésének és nyitva tartásának rendje
6. § (1) Az üzlet nyitvatartási idejét a vásárlási szokások, a foglalkoztatottak és a lakókörnyezet érdekeinek figyelembevételével a kereskedő állapítja meg.
(2) A kereskedő köteles
a) az üzlet nyitvatartási idejét az üzlet létesítésére vonatkozó bejelentésben vagy a működési engedély iránti kérelemben, illetve az abban bekövetkező változást az azt megelőző öt munkanapon belül a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni;
b) az üzlet nyitvatartási idejéről és az abban bekövetkező változásokról a vásárlókat tájékoztatni.
(3) December 24-én - a vendéglátó üzletek, szálláshelyek, a virág-, az édességüzletek és az üzemanyagtöltő állomások, továbbá a közforgalmú vasúti és buszpályaudvaron, repülőtéren, illetve az üzemanyagtöltő állomáson belül működő üzletek kivételével - az üzletek 14 óráig tarthatnak nyitva.
(4) A települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat képviselő-testülete a helyi sajátosságok figyelembevételével az üzletek éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét rendeletben szabályozhatja.
(5) A kereskedelmi hatóság bejelentés alapján vagy hivatalból - a lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében - a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű zaj esetén az üzlet éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitva tartását korlátozhatja. A korlátozás keretében a kereskedelmi hatóság a jogsértő állapot megszüntetéséig kötelező éjszakai zárva tartási időszakot rendelhet el.
(6) A kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódóan nem használható hirdetés vagy figyelemfelhívás céljára olyan hanghatást okozó eszköz, amely a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű környezeti zajjal jár.
(7) Vendéglátó üzletben a vendégek szórakoztatására zeneszolgáltatás, műsoros előadás, táncrendezvény vagy egyéb szórakoztató szolgáltatás olyan módon nyújtható, illetve szervezhető, hogy az nem járhat a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű környezeti zajjal.”
(3) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény a következő, a 6/A. §-t, 6/B. §-t és 6/G. §-t megelőző alcímmel és 6/A-6/G. §-sal egészül ki:
„A kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenység folytatásának általános feltételei
6/A. § (1) Aki bevásárlóközpontot kíván üzemeltetni, köteles az erre irányuló szándékát a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni.
(2) Vásár, valamint piac kizárólag a kereskedelmi hatóság által kiadott vásár-, illetve piacüzemeltetési engedély birtokában üzemeltethető.
A kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységek folytatásának általános feltételei
6/B. § (1) Idegenvezetői tevékenységet az folytathat, aki a külön jogszabályban előírt idegenvezetői szakképesítéssel rendelkezik.
(2) Aki idegenvezetői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni.
(3) Idegenvezetői tevékenységet folytató nem természetes személy vállalkozás esetén a vállalkozás nevében a tevékenységet ténylegesen végző személynek meg kell felelnie az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek. Ebben az esetben az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség tagjai és alkalmazottai tekintetében a vállalkozást terheli.
(4) Az idegenvezetői tevékenységet folytató személynek a kereskedelmi hatóság a bejelentés alapján történő nyilvántartásba vétellel egyidejűleg hatósági igazolványt állít ki.
6/C. § (1) Aki lovas szolgáltató tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni.
(2) A lovas szolgáltató tevékenységet folytatón kívül más személy lovagoltatásával is járó lovas szolgáltató tevékenységet az a vállalkozás folytathat,
a) amelynek nincs hatvan napot meghaladóan lejárt esedékességű, az adózás rendjéről szóló jogszabály szerint végrehajtható köztartozása,
b) amelynek vezető tisztségviselője, vezető beosztású munkavállalója, illetve egyéni vállalkozás esetén az egyéni vállalkozó nem volt olyan vállalkozás tulajdonosa, tagja, vezető tisztségviselője, vezető beosztású munkavállalója, amelyet a tevékenység megkezdését megelőző egy éven belül a lovas szolgáltató tevékenységével összefüggésben az állat-egészségügyi és az állattartási körülményekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt jogerős hatósági határozatban eltiltottak a lovas szolgáltató tevékenység végzésétől,
c) amely által munkavállalóként vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszony alapján foglalkoztatott legalább egy személy, illetve egyéni vállalkozás esetén az egyéni vállalkozó rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel.
6/D. § Szálláshely-szolgáltatás csak a kereskedelmi hatóság szálláshely-üzemeltetési engedélyével rendelkező szálláshelyen folytatható.
6/E. § (1) Aki tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni.
(2) Tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység csak akkor folytatható, ha a vállalkozás
a) vezető tisztségviselője, vezető beosztású munkavállalója, illetve egyéni vállalkozás esetén az egyéni vállalkozó büntetlen előéletű,
b) vezető tisztségviselője, vezető beosztású munkavállalója, illetve egyéni vállalkozás esetén az egyéni vállalkozó nem volt olyan vállalkozás tulajdonosa, tagja, vezető tisztségviselője, vezető beosztású munkavállalója, amelyet a tevékenység megkezdését megelőző öt éven belül a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt vagy ilyen tevékenység engedély nélküli folytatása miatt jogerős hatósági határozatban eltiltottak a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység végzésétől.
(3) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység folytatására irányuló szándékát köteles a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni.
6/F. § (1) Utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység a kereskedelmi hatóság engedélyével folytatható.
(2) Utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység csak akkor folytatható, ha a vállalkozás
a) által munkavállalóként vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszony alapján foglalkoztatott legalább egy személy, illetve egyéni vállalkozás esetén az egyéni vállalkozó rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott utazásszervezői minősítő vizsgával vagy szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal (a továbbiakban: tevékenységért felelős személy),
b) vezető tisztségviselője, vezető beosztású munkavállalója és a tevékenységért felelős személy, illetve egyéni vállalkozás esetén az egyéni vállalkozó büntetlen előéletű,
c) vezető tisztségviselője, vezető beosztású munkavállalója és a tevékenységért felelős személy, illetve egyéni vállalkozás esetén az egyéni vállalkozó nem volt olyan vállalkozás tulajdonosa, tagja, vezető tisztségviselője, vezető beosztású munkavállalója, amelyet a tevékenység megkezdését megelőző öt éven belül az utazásszervezői vagy utazásközvetítői tevékenységre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt vagy ilyen tevékenység engedély nélküli folytatása miatt jogerős hatósági határozatban eltiltottak az utazásszervezői vagy utazásközvetítői tevékenység végzésétől,
d) - az utazásközvetítő kivételével - rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott vagyoni biztosítékkal.
(3) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő utazásszervezői vagy utazásközvetítői tevékenység folytatására irányuló szándékát köteles a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni.
Kereskedelmi nyilvántartások
6/G. § A kereskedelmi hatóság
a) a kereskedőkről,
b) a működési engedéllyel rendelkező és a bejelentett üzletekről, az üzletek nyitva tartásáról,
c) a bejelentett bevásárlóközpontokról, valamint az engedélyezett vásárokról és piacokról,
d) az idegenvezetői tevékenységet folytatókról,
e) a lovas szolgáltató tevékenységet folytatókról,
f) a szálláshely-üzemeltetési engedéllyel rendelkező szálláshelyekről,
g) a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységet folytatókról,
h) az engedéllyel rendelkező utazásszervezőkről és az utazásközvetítőkről
nyilvántartást vezet.”
(4) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 8. §-a és 9. §-a, valamint 9. §-t megelőző alcíme helyébe a következő rendelkezések és alcím lépnek:
„8. § (1) A kereskedelmi vállalkozások és a beszállítók, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytatók képviseletét ellátó társadalmi szervezetet az ügyfél jogállása illeti meg az e törvény megsértése miatt indított azon közigazgatási hatósági eljárásban, ideértve a versenyfelügyeleti eljárást is, amely a kereskedők, a beszállítók vagy a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet végzők széles körét érinti, vagy a vállalkozások működésére jelentős hátrányt okoz.
(2) Az (1) bekezdés alapján fennálló eljárási jogosultság nem érinti a beszállító és a vállalkozás azon jogát, hogy a jogsértővel szemben igényét érvényesítse.
A kereskedelmi tevékenységek, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenységek, valamint a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységek folytatásának ellenőrzése, jogkövetkezmények
9. § (1) A kereskedelmi tevékenységre, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenységekre, valamint a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységekre vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megtartását a kereskedelmi hatóság ellenőrzi, és - a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kivétellel, továbbá törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - eljár ezek megsértése esetén.
(2) A fogyasztóvédelmi hatóság jár el - a fogyasztóvédelemről szóló törvény szabályai szerint - az 5. § (2) és (4) bekezdésében, a 6. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezések megsértése esetén. E rendelkezések a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.
(3) A jelentős piaci erővel rendelkező kereskedő felett a 7. § szerinti visszaéléssel kapcsolatos felügyeletet a Gazdasági Versenyhivatal a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényben (a továbbiakban: Tpvt.) foglalt eljárási szabályok alkalmazásával végzi oly módon, hogy eljárásaiban a Tpvt. 21. §-ának megsértése esetén irányadó rendelkezéseket alkalmazza.
(4) A tevékenységre vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megsértése esetén - a külön jogszabályban foglaltak szerint - a kereskedelmi hatóság
a) elrendeli az üzlet vagy szálláshely ideiglenes bezárását,
b) elrendeli az üzlet vagy szálláshely azonnali bezárását,
c) ha a kereskedő tevékenysége a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű környezeti zajjal jár, az üzlet környezetében, illetve a kereskedelmi tevékenység hatókörében lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében
ca) korlátozza 22 óra és 6 óra között a kereskedelmi tevékenységet, illetve az üzlet kötelező éjszakai zárva tartását rendeli el,
cb) korlátozza vagy megtiltja a vendéglátó üzletben a vendégek szórakoztatására nyújtott szolgáltatást, tevékenységet,
cc) korlátozza vagy megtiltja a hirdetés vagy figyelemfelhívás céljára szolgáló hanghatást okozó eszköz használatát,
d) megtiltja az engedély nélkül folytatott, előírásokba ütköző tevékenység végzését, termékkör értékesítését,
e) ha az adott tevékenység végzése engedélyhez kötött, visszavonja az engedélyt,
f) bírságot szab ki, illetve
g) a külön jogszabályban meghatározott egyéb jogkövetkezményt alkalmaz.
(5) A kereskedelmi hatóságnak a (4) bekezdés a), valamint c)-g) pontjában foglaltak megsértése esetén hozott határozata ellen nincs helye fellebbezésnek.”
(5) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) a kereskedelmi tevékenység folytatásának részletes feltételeit, e tevékenységek bejelentésének, valamint a kereskedők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,
b) az üzletek bejelentésének, valamint működési engedélye kiadásának rendjét és feltételeit, az üzletek nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá meghatározott termékek egyes kereskedési formákban való forgalmazásának részletes feltételeit, valamint a kereskedelmi tevékenység egyes kereskedési formákban való folytatására vonatkozó, jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén a jogkövetkezmények alkalmazásának szabályait,
c) a vásárlók könyve hitelesítésének rendjét,
d) a vásár- és piactartás részletes szabályait, a bevásárlóközpont, a vásár és a piac üzemeltetésének részletes feltételeit, valamint a bevásárlóközpont bejelentésének, illetve a vásár- és a piacüzemeltetési engedély kiadásának részletes szabályait, valamint a kereskedelemsegítő szolgáltatást nyújtók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,
e) a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység bejelentésének és az e tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a jogszabályban, illetve hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,
f) a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeit és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjét és feltételeit, valamint a szálláshelyek nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a szállásadók tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségeit, továbbá a jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,
g) az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét és feltételeit, az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység végzésének feltételeit, valamint az utazásszervezők és az utazásközvetítők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,
h) a kereskedelmi hatóság vagy hatóságok kijelölését,
i) a kereskedelmi hatóság által kiszabható bírság megállapításának, mértékének és felhasználásának részletes szabályait
rendeletben állapítsa meg.”
(6) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a kereskedelemért felelős miniszter, hogy]
„b) a nemesfémből készült ékszerek, díszműáruk és egyéb tárgyak forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység gyakorlásának feltételeit, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét és feltételeit, az e tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,”
[rendeletben állapítsa meg.]
(7) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a kereskedelemért felelős miniszter, hogy)
„d) a vidámparki, mutatványos és hasonló szórakoztató berendezések és szerkezetek időszakos műszaki vizsgáztatásának rendjét,”
[rendeletben állapítsa meg.]
342. § (1) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (4) bekezdés b)-c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Felhatalmazást kap a turizmusért felelős miniszter, hogy]
„b) az idegenvezetői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, valamint az idegenvezetői tevékenység bejelentésének és az idegenvezetők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,
c) a lovas szolgáltató tevékenység folytatásának részletes feltételeit, valamint a lovas szolgáltató tevékenység bejelentésének és a lovas szolgáltatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,”
[rendeletben állapítsa meg.]
(2) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény a következő 13. §-sal egészül ki:
„13. § Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK (2006. december 12.) európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. és 9. cikkének való megfelelést szolgálja.”
343. § Hatályát veszti a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 7. § (5) bekezdés második mondata, 12. § (2) bekezdés a) pontjában az „az” szövegrész és az „és vendéglátóipari” szövegrész, 12. § (2) bekezdés c) és e) pontja, 12. § (4) bekezdés d)-f) pontja.
344. § A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 3. § (2) bekezdésében az „azonosítóinak” szövegrész helyébe a „személyazonosító adatainak” szöveg, 3. § (5) bekezdésében a „Tpt.” szövegrész helyébe a „tőkepiacról szóló törvény” szöveg, a „Hpt.” szövegrész helyébe a „hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény” szöveg, 3. § (6) bekezdésében az „Áht.” szövegrész helyébe az „államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény” szöveg, 7. § (2) bekezdésében a „Tpt.” szövegrész helyébe a „tőkepiacról szóló törvény” szöveg, 7. § (6) bekezdés b) pontjában a „Hpt.” szövegrész helyébe a „hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény” szöveg, a „Tpt.” szövegrész helyébe a „tőkepiacról szóló törvény” szöveg, 8. § (2) bekezdésében a „Hpt.” szövegrész helyébe a „hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény” szöveg, a „Tpt.” szövegrész helyébe a „tőkepiacról szóló törvény” szöveg lép.
345. § Hatályát veszti a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 2. § 7. pontjában az „1996. évi CXII.” szövegrész, az „(a továbbiakban: Hpt.)” szövegrész, a „2001. évi CXX.” szövegrész és az „(a továbbiakban: Tpt.)” szövegrész, 3. § (2) bekezdésében az „és/” szövegrész, 4. § (2) bekezdés b) pontjában az „1997. évi XXXI.” szövegrész, 5. § (1) bekezdés a) pontjában a „2003. évi XCII.” szövegrész, 5. § (1) bekezdés b) pontjában az „és természetes azonosító adatait, azok változásait” szövegrész, 6. § (2) bekezdés a) pontjában az „1997. évi XXXI.” szövegrész, 6. § (3) bekezdésében a „,vagy természetes személyazonosító adatait,” szövegrész, 8. § (2) bekezdésében az „1991. évi XLIX.” szövegrész, 9. § (2) bekezdésében az „1995. évi CXVII.” szövegrész, 9. § (3) bekezdésében a „2003. évi XCII.” szövegrész.
346. § (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 74. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a vasúti igazgatási szerv a kérelem beérkezésétől számított 10 munkanapon belül hiánypótlásra hívja fel.”
(2) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 80. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A közlekedési hatóság ellenőrzése, illetve egyéb hivatalból indított eljárása során az ügyfél köteles az érdemi döntéshez szükséges adatokat a hatóság felhívására megadni.”
(3) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény a következő 80/A. §-sal és 80/B. §-sal egészül ki:
„80/A. § (1) A 80. § (4) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott eljárásokban hozott elsőfokú határozat ellen nem nyújthat be fellebbezést az az ügyfél, aki az eljárás megindításáról szóló szabályszerű értesítés ellenére az eljárásban nem vett részt.
(2) A 80. § (4) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott eljárások megindítására irányuló kérelem elektronikus úton nem nyújtható be.
(3) A hatóság a 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eljárás megindításáról a kormányrendeletben meghatározott adatbázisban regisztrált, ügyfélnek minősülő szervezetet az általa megadott elektronikus levélcímen az eljárás megindításától számított öt munkanapon belül értesíti.
(4) A kiemelt jelentőségű ügynek nyilvánított, illetve jogszabályban közérdekűnek minősített vasúti pálya kialakításával kapcsolatos műszaki engedély - a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítására tekintettel - fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.
(5) A 80. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott eljárásban hozott döntés fellebbezéssel nem támadott rendelkezései tekintetében beáll a jogerő, ha a döntés egyes rendelkezései ellen nyújtottak be fellebbezést, és az ügy jellegéből adódóan a fellebbezés elbírálása nem hat ki a fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezésekre.
80/B. § (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály vasúti közlekedési szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a közlekedési hatóságnak vagy - a Kormány rendeletében meghatározott szakterületek esetében - a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamarának (a továbbiakban: kamara) bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.
(3) A közlekedési hatóság, illetve a kamara a szakértői tevékenység végzésére jogosult, a (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.
(4) Ha hatósági eljárásban vasúti közlekedési szakkérdésben szakértő kirendelése szükséges, és jogszabály meghatározott szakértő igénybevételét nem írja elő, e § szerinti szakértőt, ennek hiányában az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény szerinti igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértőt kell kirendelni.”
(4) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
„h) az e törvény szerinti szakértői tevékenység folytatásának a részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket”
[rendeletben állapítsa meg.]
(5) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]
„1. a működési engedélyezés részletes szabályait, a működési engedély felfüggesztésének és visszavonásának, az ideiglenes engedély kiadásának a részletes szabályait,”
[rendeletben állapítsa meg.]
347. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 7. § (1) és (2) bekezdésében az „érvényes” szövegrész helyébe a „hatályos” szöveg, 59. § (3) bekezdésében a „érvényes” szövegrész helyébe a „hatályos” szöveg, 61. § (7) bekezdésében az „eljárást kezdeményezhet” szövegrész helyébe az „eljárás megindítására irányuló kérelmet nyújthat be” szöveg, 61. § (8) bekezdésében az „utasítja” szövegrész helyébe a „kötelezi” szöveg, 64. § (6) bekezdésében az „eljárást kezdeményezheti” szövegrész helyébe az „eljárás megindítására irányuló kérelmet nyújthat be” szöveg, 65. § (3) bekezdésében az „eljárást kezdeményezheti” szövegrész helyébe az „eljárás megindítására irányuló kérelmet nyújthat be” szöveg, 68/H. § (4) bekezdés a) pontjában a „név, születési név” szövegrész helyébe a „családi és utónév, születési családi és utónév” szöveg, 74. § (2) bekezdésében a „60 nap” szövegrész helyébe a „45 munkanap” szöveg, 75. § (3) bekezdésében a „szakértőt vehet igénybe. A szakértőre,” szövegrész helyébe „igénybe vett szakértőre” szöveg, 77. § (1) bekezdésében a „jogvitát kezdeményezhet” szövegrész helyébe a „jogvitás eljárás megindítását kérelmezheti” szöveg, 77. § (6) bekezdésében a „kezdeményeztek” szövegrész helyébe a „kérelmeztek” szöveg, 78. § (1) bekezdésében a „kezdeményező” szövegrész helyébe a „kérelmező” szöveg, 78. § (3) bekezdésében az „, információk (beleértve az üzleti titkot is) becsatolására kötelezheti. Amennyiben valamely adat vagy információ becsatolása” szövegrész helyébe a „(beleértve az üzleti titkot is) szolgáltatására, iratok bemutatására kötelezheti. Amennyiben valamely adat szolgáltatása, irat bemutatása” szöveg, a „csatolja” szövegrész helyébe a „nyújtja” szöveg, 80. § (8) bekezdésében a „30 napon” szövegrész helyébe a „20 munkanapon” szöveg, 80. § (9) bekezdésében a „90 nap” szövegrész helyébe a „három hónap” szöveg, a „15 napon” szövegrész helyébe a „10 munkanapon” szöveg, a „30 nap” szövegrész helyébe a „20 munkanap” szöveg, 81. § (1) bekezdés a) pontjában az „utasítja” szövegrész helyébe a „kötelezi” szöveg, 82. § (1) bekezdés a)-c) pontjában a „személyazonosító” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító” szöveg, 82. § (9) bekezdésében a „személyazonosító” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító” szöveg lép.
348. § Hatályát veszti a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 45. § (4) bekezdésében a „határozatban” szövegrész, 59. § (5) bekezdésében a „határozattal” szövegrész, 74. § (1) bekezdése, 74. § (2) bekezdésében a „77-79. §-ok szerinti” szövegrész, 76. § (1) bekezdésében az „a jogsértés tényét határozatban állapítja meg, és” szövegrész, 77. § (3) bekezdésében az „a Ket. 35. §-ának (1) bekezdésében foglaltakon túl,” szövegrész, 78. § (2) bekezdés második mondata, 79. § (4) bekezdésében a „végzéssel” szövegrész, 80. § (6) bekezdésében a „- külön jogszabályban meghatározott -” szövegrész, 84. § (1) bekezdése.
349. § A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény 3. § (2) bekezdésében a „határozatai és végzései ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye, azokat” szövegrész helyébe a „döntéseit” szöveg, 5. § (1) bekezdésében az „és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szabályai megfelelően alkalmazandók” szövegrész helyébe az „általános szabályairól szóló törvényt megfelelően kell alkalmazni” szöveg, 5. § (3) bekezdésében a „Ket. VIII. fejezete nem alkalmazható” szövegrész helyébe a „hatósági döntés végrehajtására vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak” szöveg, 9. § (1) bekezdés a) pontjában a „haladéktalanul és akadálytalanul (Ket. 57. §)” szövegrész helyébe az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szemlére vonatkozó szabályai szerint haladéktalanul és akadálytalanul” szöveg, 16. § (4) bekezdésében az „ajánlás” szövegrész helyébe az „ajánlás - a közlekedési balesetben és az egyéb közlekedési eseményben érintett személyekre vonatkozó -” szöveg, 16. § (12) bekezdésében a „kicserélésére a Ket. 122. §-ában foglaltakat” szövegrész helyébe a „kiegészítésére a hatósági döntés kijavítására és kiegészítésére vonatkozó szabályokat” szöveg, 17. § a) pont aa) alpontjában a „neve” szövegrész helyébe a „családi és utóneve, születési családi és utóneve” szöveg, 19. § (6) bekezdésében a „Ket. 43. §-ának (4) és (6) bekezdése szerint” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint” szöveg lép.
350. § Hatályát veszti a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény 5. § (4) bekezdése.
351. § (1) A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) Az energiapolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a földgáz biztonsági készlet felhasználását a földgázellátásról szóló törvény szerint a földgázellátási válsághelyzet esetére létrehozott bizottság kezdeményezésére rendeletben engedélyezi, ha a Kormány a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően döntött a földgázellátási válsághelyzet fennállásáról.
(2) A miniszter a biztonsági készlet felhasználására vonatkozó rendeletben meghatározza:
a) a felhasználás engedélyezésének okát és célját,
b) a felhasználásra engedélyezett földgáz mennyiségét,
c) a felhasznált készletek visszapótlásának rendjét.
(3) A felhasználásra engedélyezett földgáz árát és az áralkalmazási feltételeket a miniszter rendeletben állapítja meg. Az árat és az áralkalmazási feltételeket úgy kell megállapítani, hogy az megfeleljen
a) a földgáz biztonsági készlet átlagos értéke vagy
b) a földgáz egyetemes szolgáltatásához kapcsolódó árszabályozás kereteiről szóló mindenkor hatályos miniszteri rendeletben szereplő, a földgáz aktuális árát meghatározó képlet alapján az adott naptári negyedévben számolt ára
közül az eladáskori magasabb értéknek.
(4) A miniszter a biztonsági készletből történő felhasználás engedélyezése esetén haladéktalanul tájékoztatja a Kormányt és az Európai Bizottságot
a) a felhasználás indokairól,
b) a felhasznált készletek visszapótlása érdekében tett intézkedésekről,
c) a készletek előre látható alakulásáról a visszapótlás végrehajtásáig.”
(2) A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a biztonsági készlet felhasználására, a felhasználásra vonatkozó döntés előkészítésére, az előkészítésben közreműködő szervezetek vagy testületek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó részletes szabályokat.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy földgázellátási válsághelyzet fennállása esetén rendeletben engedélyezze a földgáz biztonsági készlet felhasználását, és határozza meg a felhasználás engedélyezésének okát és célját, a felhasználásra engedélyezett földgáz mennyiségét, a felhasznált készletek visszapótlásának rendjét, valamint a felhasználásra engedélyezett földgáz árát és az áralkalmazás feltételeit.”
352. § Az életüktől és a szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló 2006. évi XLVII. törvény 2. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A kérelmező nem jogosult a kárpótlási hatósággal elektronikus úton kapcsolatot tartani.”
353. § (1) A lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvény 5. § a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[E törvény alkalmazásában]
„a) lobbista: az a természetes személy, aki e törvény előírásainak megfelel, és e tevékenység folytatására irányuló szándékát bejelentette;
b) lobbiszervezet: az a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely e törvény előírásainak megfelel, és e tevékenység folytatására irányuló szándékát bejelentette;”
(2) A lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvény 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § Ha természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet lobbitevékenységet kíván folytatni, ideértve a határon átnyúló tevékenység keretében ilyen tevékenységet folytatni kívánó külföldi természetes személyt és szervezetet is, köteles az erre irányuló szándékát a nyilvántartást vezető szervnek bejelenteni.”
(3) A lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvény 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nyilvántartást vezető szerv a lobbitevékenység végzésére jogosult, bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartásból kizárólag a lobbitevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.”
(4) A lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvény 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) A természetes személy bejelentése - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait, és a bejelentéshez csatolni kell:
a) három hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt és
b) a 7. § (2) bekezdés c) pont szerinti végzettséget igazoló diploma hitelesített másolatát.
(2) A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet bejelentése - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza:
a) külföldi szervezet esetén annak az okiratnak a hitelesített másolatát és hiteles magyar fordítását, amely igazolja, hogy a szervezet a rá vonatkozó jogszabályok alapján szabályszerűen megalakult, illetve - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - ha a működése megkezdéséhez nyilvántartásba vétel szükséges, annak megtörténtét, továbbá a szervezet képviseletére jogosultak nevét és lakcímét,
b) azon lobbisták nevét, akik a lobbiszervezet megbízása alapján lobbitevékenységet folytatnak,
c) a lobbiszervezet képviseletére jogosult aláírási címpéldányának a másolatát.
(3) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező külföldi szervezetnek a (2) bekezdés a) pontja szerinti okiratok egyszerű másolatát, illetve egyszerű fordítását kell benyújtani.”
354. § A lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvény 7. § (2) bekezdésében az „A lobbisták nyilvántartásába olyan természetes személyt lehet felvenni, aki” szövegrész helyébe a „Lobbitevékenységet az a természetes személy folytathat, aki” szöveg, 7. § (3) bekezdésében az „A lobbiszervezetek nyilvántartásába olyan jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet lehet felvenni, amely” szövegrész helyébe a „Lobbitevékenységet az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet végezhet, amely” szöveg, 7. § (3) bekezdés c) pontjában a „nyilvántartásba vételre irányuló kérelem” szövegrész helyébe a „tevékenység végzésére irányuló szándék” szöveg, 12. §-ában a „8. § (1) bekezdés a) és d), valamint (2) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott adatokat” szövegrész helyébe a „lobbista nevét, a lobbiszervezet nevét és képviseletére jogosultak nevét” szöveg, 13. § (1) bekezdésében a „8. § (1)-(2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „bejelentésben” szöveg, 32. § (3) bekezdésében az „annak kézhezvételétől számított 15 napon belül” szövegrész helyébe a „határidőre” szöveg, 33. § (1) bekezdésében a „nyilvántartásba vétel” szövegrész helyébe a „bejelentés” szöveg, 33. § (5) bekezdésében a „nem vehető nyilvántartásba” szövegrész helyébe a „nem folytathat lobbitevékenységet” szöveg, 33. § (6) bekezdésében a „nem vehető nyilvántartásba” helyébe a „nem folytathat lobbitevékenységet” szöveg lép.
355. § Hatályát veszti a lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvény 9. §-a.
356. § (1) Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az etikai bizottság etikai felelősség tárgyában hozott határozata elleni fellebbezés elbírálására az OET jogosult. A 20. § (1) bekezdés b) pontja szerinti etikai vétség esetében az etikai eljárás megindítását kezdeményező is fellebbezhet. A 20. § (1) bekezdés a) pontja szerinti etikai vétség esetében az elsőfokú határozat ellen az etikai eljárás megindítását kezdeményező, továbbá az (1) bekezdés szerinti MET is fellebbezhet.”
(2) Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény 23. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) Az etikai eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a törvény
a) hatósági közvetítőre,
b) eljárási költség viselésére,
c) költségmentességre,
d) elektronikus kapcsolattartásra
vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók.
(6) Ha az etikai eljárás során bizonyítást nyer, hogy a kezdeményező az eljárást nyilvánvalóan rosszhiszeműen indította meg, az eljáró etikai szerv - ha egyes költségek tekintetében törvény másként nem rendelkezik - az eljárási költségek viselésére kötelezi a kezdeményezőt.”
(3) Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § Kizárási okot az etikai eljárást kezdeményező is az eljárás bármely szakaszában bejelenthet. A kizárási okot az etikai bizottság elnökének, a területi etikai bizottság elnökével szembeni kizárási okot az országos etikai bizottság elnökének, az országos etikai bizottság elnökével szembeni kizárási okot az országos elnökség elnökének kell bejelenteni, akik döntést hoznak az eljárásból való kizárás tárgyában.”
357. § Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény 22. § (2) bekezdésében az „érintettet” szövegrész helyébe az „eljárás alá vont személyt” szöveg, a „tájékoztatni” szövegrész helyébe az „értesíteni” szöveg, 23. § (1) bekezdésében a „döntését írásbeli, indokolt határozatba foglalja és megküldi az eljárás alá vont személynek, illetőleg” szövegrész helyébe a „határozatát közli” szöveg, a „kezdeményezőnek” szövegrész helyébe a „kezdeményezővel” szöveg, az „annak” szövegrész helyébe az „azzal” szöveg, a „Tanácsnak” szövegrész helyébe a „Tanáccsal” szöveg, 23. § (4) bekezdésében a „fellebbezés tárgyában írásbeli, indokolt határozatot hoz, és azt megküldi az eljárás alá vont személynek,” szövegrész helyébe a „határozatot közli” szöveg, a „kezdeményezőnek” szövegrész helyébe a „kezdeményezővel” szöveg, a „bizottságnak” szövegrész helyébe a „bizottsággal” szöveg, 25. § (7) bekezdésében az „értesíteni kell az érintett” szövegrész helyébe a „szóló döntést közölni kell az eljárás alá vont” szöveg, a „szervet” szövegrész helyébe a „szervvel is” szöveg lép.
358. § Hatályát veszti az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény 22. § (2) bekezdésében az „, és az annak megindításától számított 30 napon belül le kell folytatni” szövegrész, 23. § (4) bekezdés második mondata, 25. § (4) bekezdésében az „érdemi” szövegrész.
359. § (1) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) Finanszírozási szerződés, illetve gyógyszer és gyógyászati segédeszköz támogatással történő rendelésére jogosító szerződés csak olyan egészségügyi szolgáltatóval köthető, amely teljesíti a gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-gazdaságosság e törvényben meghatározott, valamint az egészségbiztosítási szerv által előírt feltételeit, így a hatékony és gazdaságos gyógyszerrendelést elősegítő, minősített számítógépes program használatát.
(2) Gyógyászati segédeszközt forgalmazni, javítani és kölcsönözni - a (3)-(4) bekezdés szerinti kivételekkel - az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyével, kizárólag külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő üzletben lehet.
(3) Gyógyszertárnak gyógyászati segédeszköz forgalmazó szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatása esetén nem kell rendelkeznie a (2) bekezdés szerinti engedéllyel. Gyógyászati segédeszköz forgalmazó szakképesítéssel rendelkező személy hiányában a (2) bekezdés szerinti engedély nélkül csak sorozatgyártású gyógyászati segédeszköz forgalmazható, javítási és kölcsönzési tevékenység nem végezhető. Ez a javítási és kölcsönzési tilalom nem érinti a - külön jogszabályban vagy a felek közötti szerződésben meghatározott - szavatosságra és jótállásra vonatkozó kötelezettség érvényesítését.
(4) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő gyógyászati segédeszköz forgalmazási, javítási és kölcsönözési tevékenységének folytatására irányuló szándékát köteles az egészségügyi államigazgatási szervnek bejelenteni. A külön törvény szerinti egészségbiztosító a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltatóval is köthet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 30. § (2) bekezdése szerinti szerződést.
(5) Az egészségügyi államigazgatási szerv a (2) bekezdés szerinti engedéllyel rendelkezőkről, valamint a gyógyászati segédeszköz forgalmazási, javítási és kölcsönözési tevékenységre jogosult, a (4) bekezdés szerinti bejelentést tevőkről nyilvántartást vezet. A nyilvántartásból kizárólag a tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.”
(2) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 12. § (3)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Ha
a) a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja, a gyógyszer forgalmazására engedéllyel rendelkező, illetve a gyógyászati segédeszköz gyártója vagy forgalmazója, vagy
b) az a) pontban meghatározottak megbízása alapján más gazdálkodó szervezet
[az a) és b) pontban jelzettek a továbbiakban együtt: ismertetési tevékenységet folytató] ismertetési tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát az egészségbiztosítási felügyeleti hatóságnak bejelenteni.
(4) A (3) bekezdés szerinti bejelentésnek - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmaznia kell:
a) az ismertetési tevékenységet folytató nevét, címét, illetve székhelyét és cégjegyzékszámát,
b) gyógyszer esetén az ismertetni kívánt gyógyszer vagy gyógyszerek forgalomba hozatali engedélye jogosultjának vagy a gyógyszer forgalmazására engedéllyel rendelkezőnek, illetve meghatalmazottjának a nevét, gyógyászati segédeszköz esetén az ismertetni kívánt gyógyászati segédeszköz vagy gyógyászati segédeszközök gyártójának, forgalmazójának vagy annak meghatalmazott képviselőjének a nevét,
c) az ismertetési tevékenységet folytató nevében eljáró, a 13. § szerinti ismertető személy vagy személyek természetes személyazonosító adatait,
d) a 13. § szerinti ismertető személy nyilatkozatát arról, hogy vele szemben a 13. § (3) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi ok nem áll fenn,
e) a 13. § szerinti ismertető személy képzettségét igazoló oklevél számát és alap-nyilvántartási számát, ha az ismertetés külön jogszabály szerint meghatározott képzettséghez kötött.
(5) A (3) bekezdés szerinti ismertetési tevékenységet folytató a bejelentésben részletezett adatokban történt változást haladéktalanul bejelenti az egészségbiztosítási felügyeleti hatóságnak.
(6) E § rendelkezéseit a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ismertetési tevékenységnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató által határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására is alkalmazni kell.”
(3) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ismertetési tevékenységet folytató az ismertetési tevékenységet csak az általa munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott, az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott képzettségi követelményeknek megfelelő és a 12. § szerint bejelentett természetes személy (a továbbiakban: ismertető személy) útján folytathatja.”
(4) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény a következő 13/A. §-sal egészül ki:
„13/A. § (1) Az ismertetési tevékenységet folytatókról és az ismertető személyekről az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság a 12. § szerinti bejelentés alapján nyilvántartást vezet. A nyilvántartás a 12. § (4) bekezdése szerinti adatokat tartalmazza.
(2) Az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság az ismertető személy részére a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg ismertetői igazolványt állít ki, amely tartalmazza az ismertető személy családi és utónevét, valamint az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott egyéb adatokat.
(3) A 12. § szerinti bejelentésre és az ismertetési tevékenységet folytatók, illetve az ismertető személyek nyilvántartására az e törvényben foglalt eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény bejelentésre, a bejelentéshez kötött tevékenység folytatásának ellenőrzésére és a bejelentéshez kötött tevékenységet folytató szolgáltatók nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseit abban az esetben is, ha az ismertetési tevékenységet folytató tevékenysége nem minősül szolgáltatási tevékenységnek.”
(5) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 24. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az egészségbiztosítási szerv a végrehajtható határozatok alapján - figyelemmel a (6) bekezdésben foglaltakra - a támogatott gyógyszerek teljes körét minden naptári hónap 20. napjáig tájékoztató jelleggel közzéteszi honlapján.”
(6) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 33. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A biztosító a végrehajtható határozatok alapján a támogatott gyógyászati segédeszközök teljes körét minden naptári hónap 20. napjáig tájékoztató jelleggel közzéteszi honlapján.”
(7) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 77. § (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza]
„l) a 24. § (4) bekezdésében, valamint a 33. § (3) bekezdésében foglalt, a társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszerek, tápszerek és gyógyászati segédeszközök körét tartalmazó közlemény adattartalmát és a közzététel eljárási rendjét.”
(8) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 87. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg a gyógyászati segédeszközök forgalmazásának, javításának és kölcsönzésének engedélyezésével, illetve bejelentésével összefüggő eljárásra, valamint a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a gyógyászati segédeszközök forgalmazására, javítására és kölcsönzésére jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket.”
360. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 3. § d) pontjában az „illetékes” szövegrész helyébe a „hatáskörrel és illetékességgel rendelkező” szöveg, 3. § e) pontjában a „jogosult” szövegrész helyébe a „hatáskörrel és illetékességgel rendelkező” szöveg, 3. § g) pontjában a „külön jogszabály alapján az arra illetékes” szövegrész helyébe az „amelyet az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező” szöveg, 3. § x) pontjában a „2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 2. §-ának a) pontja” szövegrész helyébe a „törvény” szöveg, 12. § (1) bekezdésében az „ismertetés)” szövegrész helyébe az „ismertetés) olyan,” szöveg, az „alkalmazására vonatkozóan” szövegrész helyébe az „alkalmazására vonatkozó kereskedelmi gyakorlat, amely” szöveg, a „szóló vagy velük” szövegrész helyébe a „szól, vagy amelyet velük” szöveg, az „alkalmazott kereskedelmi gyakorlat” szövegrész helyébe az „alkalmaznak” szöveg, 12. § (9) bekezdésében az „ismertetői tevékenység végzésére kiadott engedély jogosultja az eljárásért és az engedély kiadásáért a külön jogszabályban meghatározottak szerinti” szövegrész helyébe az „ismertetési tevékenység folytatásának a (3) bekezdés szerinti bejelentésével, továbbá a bejelentésben foglalt adatok változásának a bejelentésével egyidejűleg a bejelentő” szöveg, 13. § (3) bekezdésében az „ismertetői” szövegrész helyébe az „ismertetési” szöveg, az „a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásba vett” szövegrész helyébe az „az ismertető” szöveg, az „az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 7. § (2) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe az „egészségügyi tevékenység végzésére, abban történő közreműködésre jogosító” szöveg, 14. § (1) bekezdésében az „ismertető tevékenységet végző” szövegrész helyébe az „ismertetési tevékenységet folytató és az ismertető személy” szöveg, az „ismertetést végző” szövegrész helyébe az „ismertető” szöveg, 14. § (2) bekezdésében az „ismertető tevékenységet végző” szövegrész helyébe az „ismertetési tevékenységet folytató és az ismertető személy” szöveg, 14. § (3) bekezdésében az „ismertető tevékenység” szövegrészek helyébe az „ismertetés” szöveg, 14. § (9) bekezdésében az „engedély jogosultja” szövegrész helyébe az „ismertetési tevékenységet folytató” szöveg, 18. § (3) bekezdésében az „ismertetői tevékenység végzéséhez a 12. § szerint kiadott engedély jogosultjára” szövegrész helyébe a „ismertetési tevékenységet folytatóra” szöveg, az „engedély jogosultja” szövegrész helyébe az „ismertetési tevékenységet folytató” szöveg, az „ismertetői tevékenységet végző” szövegrészek helyébe az „ismertető” szöveg, 18/A. § (1) bekezdésében az „az Fttv.-ben” szövegrészek helyébe az „a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben” szöveg, 18/A. § (2) bekezdésében az „1997. évi CLV. törvényben (a továbbiakban: Fgytv.)” szövegrész helyébe a „törvényben” szöveg, 18/A. § (3) bekezdésében az „eljárást ügyfélként kezdeményezhetik” szövegrész helyébe az „eljárásban ügyfélnek minősülnek” szöveg, 18/A. § (5) bekezdésében az „az Fgytv.” szövegrész helyébe az „a fogyasztóvédelemről szóló törvény” szöveg, 18/B. § (1) bekezdés a) pontjában az „az Fttv.” szövegrész helyébe az „a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény” szöveg, 19. § (2) bekezdés felvezető szövegrészében az „ismertetői tevékenység végzésére a 12. § szerint kiadott engedély jogosultja, az ismertetői tevékenységet végző” szövegrész helyébe az „ismertetési tevékenységet folytató, az ismertető” szöveg, 19. § (2) bekezdés e) pontjában a „jogsértést elkövető személy részére kiadott, e törvény 12. §-ának (3) bekezdése szerinti engedélyt a határozatában” szövegrész helyébe a „jogsértő tevékenységért felelős, a 12. § (3) bekezdése szerinti ismertetési tevékenységet folytatónak az ismertetési tevékenység folytatását” szöveg, a „felfüggeszti” szövegrész helyébe a „megtiltja” szöveg, 19. § (2) bekezdés f) pontjában az „értesíti a” szövegrész helyébe a „megkeresi a jogsértést elkövető” szöveg, 19/A. §-ában az „az ügydöntő határozat” szövegrész helyébe az „a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés” szöveg, a „végzésében azonnali hatállyal” szövegrész helyébe a „fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható végzésében” szöveg, az „az érdeksérelem köre vagy súlya” szövegrész helyébe az „a késedelemmel járó jelentős vagy helyrehozhatatlan kár veszélye” szöveg, a „döntését” szövegrész helyébe a „végzését” szöveg, a „hozza meg.” szövegrész helyébe a „hozza meg. A hatóság végzése ellen önálló fellebbezésnek van helye.” szöveg, 20. § (7) bekezdésében az „az e bekezdés szerinti vizsgálati cselekményt” szövegrész helyébe a „helyszíni ellenőrzést” szöveg, 22. § a) pontjában a „kéri” szövegrész helyébe a „kérelmezi” szöveg, 22. § e) pontjában a „kérő” szövegrész helyébe a „kérelmező” szöveg, 23. § (4) bekezdésében az „amennyiben” szövegrész helyébe a „ha” szöveg, 24. § (7) bekezdésében a „jogorvoslati kérelmet a kérelem kézhezvételétől számított” szövegrész helyébe a „fellebbezést” szöveg, 25. § (3) bekezdésében az „eljárások során hozott döntésekkel szemben újrafelvételi kérelem benyújtásának nincs helye” szövegrész helyébe az „eljárásban nincs helye újrafelvételi eljárásnak” szöveg, 25. § (4) bekezdésében a „döntését” szövegrész helyébe a „döntését közegészségügyi, valamint járványügyi okból” szöveg, 25. § (5) bekezdés b) pontjában a „kérelmezőnek” szövegrész helyébe a „kérelmezővel” szöveg, a „kézbesítésen” szövegrész helyébe a „közlésen” szöveg, a „döntést és a jogorvoslatról való tájékoztatást az ügy” szövegrész helyébe a „jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatot a kérelem” szöveg, 27. § (1) bekezdésében a „kérelmére” szövegrész helyébe a „kezdeményezésére” szöveg, 27. § (2) bekezdésében a „döntéséig” szövegrész helyébe a „rendeletének hatálybalépéséig” szöveg, 29. § (4) bekezdésében a „jogosultjának (” szövegrész helyébe a „jogosultjának -” szöveg, a „forgalmazónak)” szövegrész helyébe a „forgalmazónak -” szöveg, 31. § (1) bekezdés d) pontjában a „jogosult” szövegrész helyébe a „hatáskörrel és illetékességgel rendelkező” szöveg, 32. § (2) bekezdésében az „a kérelem benyújtását követő 120 napon belül határozatban” szövegrész helyébe a „120 napon belül” szöveg, 32. § (3) bekezdésében az „eljárásban, a kérelem benyújtását követő 90 napon belül határozatban” szövegrész helyébe az „eljárásrend alapján, 90 napon belül” szöveg, 32. § (4) bekezdésében az „a kérelem benyújtását követő 90 napon belül dönt, amennyiben” szövegrész helyébe a „90 napon belül dönt, ha” szöveg, 32. § (8) bekezdésében az „eljárások során hozott döntésekkel szemben újrafelvételi kérelem benyújtásának” szövegrész helyébe az „eljárásban újrafelvételi eljárásnak” szöveg, 32. § (9) bekezdésében a „döntését” szövegrész helyébe a „határozatát közegészségügyi, valamint járványügyi okból” szöveg, 32. § (10) bekezdés b) pontjában a „kérelmezőnek való kézbesítésen” szövegrész helyébe a „kérelmezővel való közlésen” szöveg, a „döntést és a jogorvoslatról való tájékoztatást az ügy” szövegrész helyébe a „jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatot a kérelem” szöveg, 34. § (1) bekezdésében az „Amennyiben a kérelmező” szövegrész helyébe a „Ha a gyógyászati segédeszköz gyártója vagy annak meghatalmazott képviselője” szöveg, 36. § (4) bekezdésében az „ismertető tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkezőt” szövegrész helyébe az „ismertetési tevékenységet folytatót” szöveg, 37. § (4) bekezdésében az „ismertető tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkező” szövegrész helyébe az „ismertetési tevékenységet folytató” szöveg, 37. § (7) bekezdésében az „engedély kiadásáról, illetve visszavonásáról” szövegrész helyébe a „bejelentésről, a tevékenység megszüntetésének bejelentéséről és az ismertetési tevékenység folytatásának megtiltásáról” szöveg, 38/A. §-ában az „ismertető tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkezőt” szövegrész helyébe az „ismertetési tevékenységet folytatót” szöveg, 43. § (4) bekezdésében a „(2)” szövegrész helyébe a „(3)” szöveg, a „határozatot” szövegrész helyébe a „döntést” szöveg, a „Rendkívüli” szövegrész helyébe az „Indokolt” szöveg, 43. § (5) bekezdésében az „intézkedés érvényessége” szövegrész helyébe az „időszak” szöveg, 48. § (1) bekezdésében a „határozat egy példányát” szövegrész helyébe a „határozatot” szöveg, az „önkormányzatnak is megküldi” szövegrész helyébe az „önkormányzattal is közli” szöveg, 48. § (3) bekezdésében az „egészségügyi érdekből” szövegrész helyébe a „közegészségügyi okból” szöveg, 54. § (2) bekezdésében a „15 napon belül határozattal” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon belül” szöveg, 56. § (1) bekezdésében a „kezdeményezheti” szövegrész helyébe a „kérelmezheti” szöveg, 64. § (1) bekezdésében az „az Fgytv.-ben” szövegrész helyébe az „a fogyasztóvédelemről szóló törvényben” szöveg, 68. § (1) bekezdésében az „engedély másolatát” szövegrész helyébe az „engedélyt” szöveg, a „hatóságnak is megküldi” szövegrész helyébe a „hatósággal is közli” szöveg, 76. § (5) bekezdésében az „az Fgytv.-ben” szövegrész helyébe az „a fogyasztóvédelemről szóló törvényben” szöveg, az „az Fgytv.” szövegrész helyébe az „a fogyasztóvédelemről szóló törvény” szöveg, 77. § (2) bekezdés j) pontjában az „ismertetésére” szövegrész helyébe az „ismertetésének” szöveg, az „ismertetői tevékenységet végző személyek nyilvántartására, valamint” szövegrész helyébe az „ismertetési tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az ismertetési tevékenység bejelentésére és az ismertetési tevékenységet folytatók, valamint az ismertető személyek nyilvántartásának vezetésére, az ismertetői igazolvány kiállítására és módosítására, az igazolvány személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ismertetésére jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, továbbá” szöveg, 77. § (4) bekezdés a) pontjában a „gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ismertetésének engedélyezésére irányuló eljárásért,” szövegrész helyébe a „12. § (9) bekezdése szerint” szöveg lép.
361. § Hatályát veszti a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 12. § (7)-(8) bekezdése, 13. § (2) bekezdése, 16. §-a, 19. § (2) bekezdés b) pontjában a „határozatában” szövegrész, 19. § (2) bekezdés c) pontjában a „határozattal” szövegrész, 19. § (4) bekezdésében az „, illetve” szövegrész, 20. § (1) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény tényállás tisztázására és hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályainak az e törvényben meghatározott eltérésekkel való alkalmazásával” szöveg, 20. § (3) bekezdésében az „, illetve az ilyen adatot tartalmazó nyilvántartás vagy adatbázis lefoglalható” szövegrész, 20. § (4) bekezdése, 20. § (6) bekezdése, 20. § (9) bekezdés harmadik mondata, 23. § (3) bekezdésében az „a kérelem benyújtását követő” szövegrész, 29. § (1) bekezdése, 32. § (7) bekezdésében a „határozattal” szövegrész, 33. § (2) bekezdésében az „a kérelem kézhezvételétől számított” szövegrész, 34. § (6) bekezdésében az „a külön jogszabály szerinti” szövegrész, 43. § (4) bekezdésében az „, amelyről a kérelmezőt értesíteni kell” szövegrész, 48. § (1) bekezdésében az „érvényes” szövegrész, 48. § (2) bekezdésében a „vagy elektronikus úton” szövegrész, 48. § (3) bekezdésében az „azonnal” szövegrész, 54. § (1) bekezdésében az „- a tudomásra jutást követő 5 napon belül -” szövegrész, 72. § (3) bekezdésében a „határozattal” szövegrész, 72. § (5) bekezdésében a „határozatával” szövegrész, 77. § (4) bekezdés a) pontjában az „az engedély kiadásáért, módosításáért, valamint az ismertetők nyilvántartásba vételéért, a nyilvántartás módosításáért, az ismertetői igazolvány kiadásáért, módosításáért” szövegrész, 85. §-a, 86. § (1)-(4) bekezdése, 86. § (6) és (7) bekezdése, 87. § (3) és (4) bekezdése, 89. §-a.
362. § Az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló 2006. évi CXVI. törvény 6. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A szakértő eljárására irányadó határidő tizenöt munkanap, amely indokolt esetben további tizenöt munkanappal meghosszabbítható.”
363. § Az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló 2006. évi CXVI. törvény 3. § (7) bekezdésében a „Tanács” szövegrész helyébe a „Tanács véleményének kikérése szükséges az egészségügyi szolgáltatókkal kötendő finanszírozási szerződés általános feltételeinek jóváhagyásához, valamint” szöveg, 6. § (4) bekezdésében a „döntése ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye, azt” szövegrész helyébe a „döntését” szöveg, 11. § (1) bekezdésében a „biztosítottak” szövegrész helyébe a „biztosított” szöveg, a „panaszait, bejelentéseit (a továbbiakban együtt: kérelem)” szövegrész helyébe a „kérelmét” szöveg, 11. § (5) bekezdésében a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 11. § (6) bekezdésében az „- a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok betartásával - a honlapján” szövegrész helyébe a „nyilvánosan” szöveg, a „vizsgálati eredményét és intézkedéseit” szövegrész helyébe az „eljárásban hozott határozatát, valamint a (7) bekezdés szerinti végzését” szöveg, 11. § (7) bekezdésében az „az ügydöntő határozat” szövegrész helyébe az „a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés” szöveg, a „végzésében azonnali hatállyal” szövegrész helyébe a „fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható végzésében” szöveg, az „az élet, egészség, testi épség vagy a biztosítottak széles körét érintő, súlyos kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében - annak valószínűsíthetősége miatt -” szövegrész helyébe az „az életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése miatt” szöveg, a „döntését a hatóság soron kívül hozza meg.” szövegrész helyébe a „végzését a hatóság soron kívül hozza meg. A hatóság végzése ellen önálló fellebbezésnek van helye.” szöveg, 13. § (9) bekezdésében a „honlapján” szövegrész helyébe a „nyilvánosan” szöveg, 13. § (9) bekezdés c) pontjában a „személyes adatok nélkül az (1)-(7)” szövegrész helyébe a „(2) és (5)” szöveg, a „vizsgálat és eljárás eredményét és intézkedéseit” szövegrész helyébe a „határozatát, valamint a (6)-(7) bekezdés szerinti intézkedését” szöveg lép.
364. § Hatályát veszti az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló 2006. évi CXVI. törvény 3. § (7) bekezdésében az „a 7. § első fordulata,” szövegrész, 6. § (4) bekezdésében a „Felügyelet hatósági eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt kell alkalmazni azzal, hogy a” szövegrész, 6. § (4) bekezdés második és negyedik mondata, 11. § (1) bekezdésében az „és a szakértő költségét” szövegrész, 19. §-a, 19. §-t megelőző alcíme, 20. § (5) bekezdése.
365. § Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 4. § (5) bekezdésében a „30 napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 4. § (7) bekezdésében a „döntésével” szövegrész helyébe a „határozatával” szöveg, a „döntése” szövegrész helyébe a „határozata” szöveg, 4. § (8) bekezdésében a „döntésével” szövegrész helyébe a „határozatával” szöveg, 4. § (9) bekezdésében a „határozatának a - jogerőre emelkedéstől számított 5 napon belül történő - megküldésével tájékoztatja döntéséről a RET-et, az egészségbiztosítót, az érintett fenntartókat/tulajdonosokat” szövegrész helyébe a „határozatot közli a RET-tel” szöveg, a „minisztert” szövegrész helyébe a „miniszterrel. Az egészségügyi államigazgatási szerv a határozat jogerőre emelkedéséről tájékoztatja az egészségbiztosítót” szöveg, 5/B. § (2)-(4) bekezdésében a „15 napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, 7. § (7) bekezdésében az „a kérelem tárgyában annak beérkezését követő 60 napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanapon” szöveg lép.
366. § Hatályát veszti az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 4. § (11) bekezdése, 5/A. § (1) bekezdésében a „határozatban” szövegrész, 5/B. § (7) bekezdése, 6. § (6) bekezdés első mondata, 16. § (16) bekezdése.
367. § (1) A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 12. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az e törvény hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági eljárásokban nem alkalmazhatók a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek az eljárás megindítására, a kérelem benyújtása és a hiánypótlási felhívás során az ügyféltől be nem kérhető adatok és mellékletek körére, valamint az eljáró hatóság által az ügyfél kérésére a más hatóságtól beszerzendő adatokra vonatkozó rendelkezései.
(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatásköre az akkreditált feladataihoz kapcsolódó hatósági eljárás keretében kizárólagos.”
(2) A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 44. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Tanúval bizonyítható az olyan adat, tény, körülmény, amely a tanú és a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló ügyfél kötelezettségének vagy támogatásának megállapítását, illetve ellenőrzését teszi lehetővé.”
(3) A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 57. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Amennyiben az intézkedés befejezését megelőzően a jogerős határozattal lezárt ügyben az ügyfél az intézkedésben vagy az intézkedéscsoportban való részvétel iránti kérelmét visszavonja, és a támogatás folyósítása még nem történt meg, - ha a kérelem visszavonásához jogszabály vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazható, kötelező jogi aktusa külön jogkövetkezményt nem fűz - a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyben hozott határozatát visszavonja.”
(4) A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy:]
„g) az automatizált döntés e törvény szerinti eljárásokban való alkalmazásának eseteit és részletes szabályait”
[rendeletben állapítsa meg.]
368. § A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 10. § (2) bekezdésében az „az illetékes” szövegrész helyébe az „a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező” szöveg, 12. § (1) bekezdésében az „és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)” szövegrész helyébe az „általános szabályairól szóló törvény” szöveg, 12. § (4) bekezdésében az „A Ket. 112. §-ában, valamint 115. §-ában foglaltakat” szövegrész helyébe az „Újrafelvételi eljárásnak és felügyeleti eljárásnak” szöveg, a „lehet alkalmazni” szövegrész helyébe a „van helye” szöveg, a „115. § (2) bekezdése alkalmazásakor” szövegrész helyébe a „felügyeleti eljárás során” szöveg, a „határozatot” szövegrész helyébe a „döntést” szöveg, 12. § (5) bekezdésében az „ügyintézésre” szövegrészek helyébe a „kapcsolattartásra” szöveg, az „a törvény” szövegrész helyébe az „az e törvény” szöveg, a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg, az „a külön” szövegrész helyébe az „az elektronikus kapcsolattartást lehetővé tevő” szöveg, 14. § (1) bekezdés f) pontjában a „Ket. 115. §-ában foglaltak” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény felügyeleti eljárásra vonatkozó szabályai” szöveg, 22. § (1) bekezdés a) pontjában az „azonosítására szolgáló adatokat (név, születési hely és idő, anyja leánykori neve, regisztrációs szám, lakóhely adatai és adóazonosító jel)” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait, lakcímadatait, regisztrációs számát” szöveg, 23. § (2) bekezdésében az „adatok feltüntetésével (név, születési hely és idő, anyja leánykori neve, regisztrációs szám és lakóhely)” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatok feltüntetésével” szöveg, 23. § (4) bekezdésében az „alkalmas” szövegrész helyébe az „alkalmatlan” szöveg, 24. § (2) bekezdés a) pontjában a „neve” szövegrész helyébe a „családi és utóneve” szöveg, 28. § (2) bekezdésében az „A” szövegrész helyébe az „Az ügyfél-nyilvántartási rendszerben való nyilvántartás céljából a” szöveg, a „kérelemben be kell jelenteni” szövegrész helyébe a „kérelemnek tartalmaznia kell” szöveg, 28. § (2) bekezdés a) pontjában a „nevét (elnevezését), rövidített cégnevét, természetes személyre vonatkozóan továbbá születési nevét, születési helyét, születési idejét, anyja nevét, állampolgárságát, külföldi természetes személyre vonatkozóan - amennyiben az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 1. pontjában meghatározottak szerinti adóazonosító számmal nem rendelkezik - úti okmányának vagy személyazonosító igazolványának számát” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, elnevezését, rövidített cégnevét” szöveg, 28. § (2) bekezdés c) pontjában a „2003. évi XCII. törvény 178. § 1. pontjában meghatározottak szerinti adóazonosító számát” szövegrész helyébe a „törvény szerinti adóigazgatási eljárásban alkalmazott adóazonosító számát, amennyiben az ügyfél nem természetes személy, valamint” szöveg, 28. § (2) bekezdés e) pontjában a „számjelét” szövegrész helyébe a „számjelét, amennyiben az ügyfél nem természetes személy” szöveg, 28. § (2) bekezdés f) pontjában az „elektronikus levélcímét, amennyiben az elektronikus ügyintézést választja” szövegrész helyébe az „elektronikus kapcsolattartás esetén elektronikus levélcímét” szöveg, 28/A. § (2) bekezdésében a „kérelmében, de legkésőbb” szövegrész helyébe a „kérelmének vagy” szöveg, az „intézkedésre vonatkozó kérelem benyújtásával egyidejűleg bejelentette” szövegrész helyébe az „intézkedéssel kapcsolatos eljárás megindítására irányuló kérelmének tartalmaznia kell az ügyfél” szöveg, 28/A. § (3) bekezdésében a „bankszámlaszám bejelentéséhez” szövegrész helyébe a „kérelemhez” szöveg, 29. § (1) bekezdésében az „ügyfél-nyilvántartásba bejelentett” szövegrész helyébe az „ügyfél-nyilvántartásban szereplő” szöveg, 30. § (4) bekezdésében a „technikai” szövegrész helyébe az „az ügyfél azonosítása céljából technikai” szöveg, 31/A. § (3) bekezdésében a „bejelentkezés alkalmával” szövegrész helyébe a „felvétel iránt benyújtott kérelem alapján” szöveg, a „bejelentkezés nélkül” szövegrész helyébe a „hivatalból” szöveg, 38. § (7) bekezdésében a „feltétek” szövegrész helyébe a „feltételek” szöveg, 40. § (2) bekezdésében a „hibajavításáról” szövegrész helyébe a „hiba javításáról” szöveg, 41. § (1) bekezdésében a „kérelem” szövegrész helyébe a „kérelemben található hiba” szöveg, az „az ügyintézési határidőn belül - megfelelő határidő tűzésével -” szövegrész helyébe a „legkésőbb az intézkedésre irányadó ügyintézési határidő kezdetét követő negyvenöt munkanapon belül” szöveg, a „felszólítani.” szövegrész helyébe a „felszólítani. Jogszabály ennél rövidebb határidőt is meghatározhat.” szöveg, 42. § (2) bekezdésében a „döntést” szövegrész helyébe a „határozat meghozatalát” szöveg, 42. § (3) bekezdésében az „adatokra,” szövegrész helyébe az „adatokra, a kifizetési kérelemhez csatolt” szöveg, a „legkésőbb a” szövegrész helyébe a „legkésőbb az elsőfokú eljárás során hozott” szöveg, 45/A. § (3) bekezdésében a „kérelmet” szövegrész helyébe a „kérelmét” szöveg, az „ellen” szövegrész helyébe az „ellen önálló” szöveg, 48. § (3) bekezdésében az „az ellenőr illetékességi területét is” szövegrész helyébe az „azt a területet is, amelyen az ellenőr ellenőrzést végezhet” szöveg, 49. § (1) bekezdésében a „kilencven napon” szövegrész helyébe a „három hónapon” szöveg, 49. § (2) bekezdésében a „hatvan nappal” szövegrész helyébe a „két hónappal” szöveg, 51. § (1) bekezdésében a „nyolc napon” szövegrész helyébe az „öt munkanapon” szöveg, 52. § (6) bekezdésében a „tizenöt napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, a „nyolc napon” szövegrész helyébe az „öt munkanapon” szöveg, 54. § (1) bekezdés d) pontjában az „a helyszíni ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni, a” szövegrész helyébe az „a jegyzőkönyvben szereplő” szöveg, az „azokra észrevételt tenni, bizonyítási indítványokat előterjeszteni, a jegyzőkönyvet megismerni, és” szövegrész helyébe az „illetve” szöveg, a „nyolc napon” szövegrész helyébe az „öt munkanapon” szöveg, 54. § (2) bekezdésében a „hatvan napig” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanapig” szöveg, 54. § (3) bekezdésében az „ellenőrzés elhalasztása” szövegrész helyébe az „ellenőrzés megkezdésének elhalasztása, illetve az ellenőrzési cselekmények szüneteltetése” szöveg, 54. § (4) bekezdésében az „a vizsgálat” szövegrész helyébe az „az ellenőrzés” szöveg, a „vagy harmadik személynél végzett kapcsolódó vizsgálat” szövegrész helyébe a „végzett kapcsolódó ellenőrzés” szöveg, a „szóló irat” szövegrész helyébe a „készült jegyzőkönyv” szöveg, 55. § (2) bekezdésében a „hatvan napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanapon” szöveg, 55. § (3) bekezdésében a „kilencven napon” szövegrész helyébe a „három hónapon” szöveg, 56. § (3) bekezdésében a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 57. § (4) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „jogerős,” szöveg, 63. § (4) bekezdésében a „törölt tételekről értesíti” szövegrész helyébe a „tartozás törléséről hozott végzését” szöveg, az „adóhatóságot” szövegrész helyébe az „adóhatósággal is közli” szöveg, az „amennyiben annak” szövegrész helyébe az „amennyiben a tartozás” szöveg, 71. § (1) bekezdésében a „kihirdetett” szövegrész helyébe az „alkotott” szöveg, 73. § (1) bekezdésében a „során felvett jegyzőkönyvben” szövegrész helyébe az „alapján hozott döntésben” szöveg, a „jogkövetkezménynek” szövegrész helyébe a „jogkövetkezmény jogalapjául” szöveg, 76. § (3) bekezdésében a „kérelem jóváhagyásáról” szövegrész helyébe a „nyilvántartásba vétel iránti kérelemről” szöveg, a „hatvan napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanapon” szöveg, a „határozatban dönt, és ezzel egy időben intézkedik a mezőgazdasági vagyoni értékű jognak az általa vezetett nyilvántartásban történő átvezetéséről” szövegrész helyébe a „dönt” szöveg, 81. § (1) bekezdés f) pontjában az „ügyintézés” szövegrész helyébe a „kapcsolattartás” szöveg, 81. § (3) bekezdés a) pontjában a „szabályokat” szövegrész helyébe a „, valamint az intézkedésekben való részvétellel kapcsolatos általános szabályokat” szöveg, 81. § (3) bekezdés p) pontjában az „ügyintézés” szövegrész helyébe a „kapcsolattartás” szöveg, az „ügyintézéssel” szövegrész helyébe a „kapcsolattartással” szöveg lép.
369. § Hatályát veszti a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 28. § (2) bekezdés f) pontjában az „a Magyarországon lakóhellyel vagy telephellyel nem rendelkező külföldi ügyfél esetében magyarországi” szövegrész, 28. § (3) bekezdés c) pontjában a „vagy törvény” szövegrész, 28/A. § (1) bekezdésében a „2004. évi XXXIV.” szövegrész, 28/A. § (2) bekezdésében a „mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozó, pénzügyi következményekkel járó intézkedésben csak az a” szövegrész és a „vehet részt, aki (amely) a” szövegrész, 29. § (2) bekezdésében a „(végzésben)” szövegrész, 30. § (3) bekezdésében a „valótlanok vagy” szövegrész, 34. § második mondata, 42. § (5) bekezdésében a „- külön jogszabály rendelkezése alapján -” szövegrész, 44. § (3) bekezdésében a „nyilatkozattételről, illetve a” szövegrész és az „érintett” szövegrész, 45/A. § (3) bekezdésében a „kérelmére a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv - ha annak feltételei fennállnak - a felek kérelmére indított eljárásokat egyesíti. Az” szövegrész, 47. § (5) bekezdésében a „helyszíni szemle,” szövegrész, 50. § (4) bekezdése, 51. § (3) bekezdése, 52. § (4) bekezdésében az „, erre történő külön felhívás nélkül,” szövegrész és a „magát és az ellenőrzési jogosultságát az e törvényben előírt módon igazolni, valamint” szövegrész, 53. § (1) bekezdés a)-d), f) pontja, 53. § (2) és (3) bekezdése, 54. § (1) bekezdés b) pontja, 55. § (1) bekezdésében az „, és közli döntését az ügyféllel” szövegrész, 55. § (2) bekezdésében az „és közli döntését az ügyféllel” szövegrész, 55. § (3) bekezdésében az „és közli döntését az ügyféllel” szövegrész, 55. § (6) bekezdésében az „és közli döntését az ügyféllel” szövegrész, 56. § (1) bekezdése, 56. § (3) bekezdésében a „végzéssel” szövegrész, 57. § (4) bekezdésében a „rendelkezésében” szövegrész, 58. §-a, 59. § (1) és (2) bekezdése, 60. § (3) bekezdése, 63. § (1) bekezdés b) pontja, 63. § (3) bekezdés második mondata, 64. § (3) bekezdése, 70. § (1)-(3) bekezdése, 70. § (4) bekezdés második mondata, 70. § (5) bekezdése, 71. § (1) bekezdés f) pontja, 71. § (4) bekezdése, 73. § (1) bekezdésében az „alapul” szövegrész.
370. § (1) Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 2. §-a a következő 20. és 21. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„20. akkreditált független hitelesítő: a Kiotói Jegyzőkönyvben részes felek találkozójául szolgáló Felek Konferenciája első ülésszakán elfogadott, a Kiotói Jegyzőkönyv 6. cikkének végrehajtásáról szóló 9/CMP.1 határozatban (a továbbiakban: együttes végrehajtás határozat) felállított, az Együttes Végrehajtás Felügyeleti Bizottság által az együttes végrehajtás határozat rendelkezéseinek megfelelően akkreditált független hitelesítő;
21. más EGT-államban feljogosított hitelesítő: az együttes végrehajtásban résztvevő, az Európai Gazdasági Társulásról szóló megállapodásban részes állam (a továbbiakban: EGT-állam) területén az együttes végrehajtással kapcsolatos hitelesítői tevékenység végzésére az adott EGT-állam által feljogosított független hitelesítő.”
(2) Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény a „Záró rendelkezések” alcímet megelőzően a következő 13/A-13/E. §-sal egészül ki:
„13/A. § Az együttes végrehajtási projekt tervdokumentumát és a projekt megvalósításáról és működtetéséről készített éves jelentést a kibocsátáscsökkentési tevékenység végrehajtója a Kormány rendeletében meghatározott módon, együttes végrehajtás hitelesítővel hitelesítteti.
13/B. § (1) Együttes végrehajtás hitelesítőként a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező szervezet, akkreditált független hitelesítő vagy más EGT-államban feljogosított hitelesítő vehető igénybe.
(2) Együttes végrehajtás-hitelesítői tevékenység folytatását a környezetvédelmi hatóság annak a szervezetnek engedélyezi, amely
a) munkavállalóként vagy egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében legalább három, a (3) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő személyt foglalkoztat, és
b) rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott biztosítékkal, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(3) Az együttes végrehajtás-hitelesítő szervezet hitelesítő tevékenységét csak legalább három olyan személy útján folytathatja, aki büntetlen előéletű, rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek (a továbbiakban: együttes végrehajtás hitelesítő szakértő).
(4) A (2) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell az együttes végrehajtás hitelesítő által foglalkoztatott legalább három együttes végrehajtás hitelesítő szakértő nevét, levelezési címét, telefonszámát, faxszámát, elektronikus levelezési címét és e személyek nyilatkozatát arról, hogy büntetlen előéletűek.
13/C. § (1) Együttes végrehajtás-hitelesítői tevékenység folytatását a környezetvédelmi hatóság annak az akkreditált független hitelesítőnek engedélyezi, amely
a) a hitelesítői tevékenység végzésére az Együttes Végrehajtás Felügyeleti Bizottság akkreditációja folytán jogosult,
b) rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott biztosítékkal, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(2) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező, más EGT-államban feljogosított hitelesítő a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében külön engedély nélkül folytathatja tevékenységét, köteles azonban az együttes végrehajtás hitelesítői tevékenység folytatására irányuló szándékát a környezetvédelmi hatóságnak bejelenteni.
13/D. § A környezetvédelmi hatóság a 13/B. § és a 13/C. § (1) bekezdése szerinti együttes végrehajtás hitelesítői tevékenységre engedéllyel rendelkezőkről, illetve együttes végrehajtás hitelesítői tevékenységre jogosult, a 13/C. § (2) bekezdése szerinti bejelentést tevőkről nyilvántartást vezet, amely a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl, a 13/B. § szerinti esetben tartalmazza az együttes végrehajtás hitelesítő szervezet által foglalkoztatott együttes végrehajtás hitelesítő szakértők nevét, levelezési címét, telefonszámát, faxszámát és elektronikus levelezési címét. A nyilvántartásból kizárólag a hitelesítői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.
13/E. § A környezetvédelmi hatóság e § szerinti engedélyezési eljárásáért a miniszter rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”
(3) Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 14. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:]
„a) az együttes végrehajtás-hitelesítői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a tevékenységre jogosító engedély kiadásának és a 13/C. § (2) bekezdése szerinti bejelentésnek a részletes szabályait, az együttes végrehajtás hitelesítő tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá az együttes végrehajtás hitelesítői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket;”
371. § (1) A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény a következő 8/A. §-sal egészül ki:
„8/A. § A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvénytől eltérően, ha a kamara a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem hozott határozatot, az ügyfelet nem illeti meg a kérelmezett tevékenység megkezdésének, illetve folytatásának joga, és a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a hatóság mulasztására vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni.”
(2) A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 11. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A kérelmező kérheti, hogy az (1) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel igazolására szolgáló hatósági erkölcsi bizonyítványt a kamara szerezze be.”
372. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 7. § (5) bekezdésében a „20 napon belül - megfelelő határidő megjelölésével és a mulasztás következményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra kell felhívni” szövegrész helyébe a „15 munkanapon belül kell felhívni hiánypótlásra” szöveg, 8. § (2) bekezdésében a „60 napon” szövegrész helyébe a „45 munkanapon” szöveg, 8. § (3) bekezdésében a „30 nappal” szövegrész helyébe a „22 munkanappal” szöveg, 16. § (2) bekezdés a) pontjában a „nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait” szöveg, 33. § (1) bekezdés c) pontjában a „név, születési név” szövegrész helyébe a „családi és utónév, születési családi és utónév” szöveg, 33. § (1) bekezdés e) pontjában az „anyja neve” szövegrész helyébe az „anyja születési családi és utóneve” szöveg, 94. § (5) bekezdésében a „15 napon” szövegrész helyébe a „10 munkanapon” szöveg, 170. § (2) bekezdésében a „15 napon” szövegrész helyébe a „10 munkanapon” szöveg, 170. § (4) bekezdésében a „15 napon” szövegrész helyébe a „10 munkanapon” szöveg, 178. § (1) bekezdésében a „15 napon” szövegrészek helyébe a „22 munkanapon” szöveg, 178. § (2) bekezdésében a „60 napon” szövegrész helyébe a „45 munkanapon” szöveg, 178. § (4) bekezdésében a „8 napon” szövegrész helyébe a „10 munkanapon” szöveg lép.
373. § Hatályát veszti a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 5. §-ában az „és szolgáltatás” szövegrész, 6. § (3) és (5) bekezdése, 7. § (3), (4) és (6) bekezdése, 8. § (1) bekezdésében az „a döntés közlésétől számított 15 napon belül” szövegrész, 8. § (1) bekezdés második mondata, 8. § (3) bekezdés második mondata, 8. § (4) és (5) bekezdése, 173/A. § (7) bekezdése, 180. § (5) bekezdése.
374. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény a következő 38/A. §-sal egészül ki:
„38/A. § A közvetlen vezeték üzemeltetésére a 39. § (2)-(5) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.”
(2) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 74. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott tevékenység nem engedélyköteles, ha az egy felhasználási helyen belül lévő teljes magánvezeték:
a) egy épületen belül helyezkedik el, vagy
b) a felhasználó és a vételezők osztatlan közös tulajdonában van, vagy
c) a felhasználó tulajdonában álló magánvezeték a felhasználó vagy a felhasználó tulajdonosának tulajdonában vagy többségi tulajdonában álló ingatlan (ingatlan együttes) ellátására szolgál, vagy
d) 2005. november 25. előtt fogyasztói vezetékként létesült.”
(3) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 85. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a hálózati engedélyes a magánvezeték létesítéséhez és működéséhez hozzájárul, erre irányuló nyilatkozatának kiadásával egyidejűleg köteles a kérelmezőnek kiadni a magánvezeték közcélú hálózathoz való csatlakozásának a pénzügyi és műszaki feltételeit tartalmazó előzetes tájékoztatóját, valamint ettől elkülönülten a - magánvezeték létesítője által ellátni szándékozott - felhasználók közcélú elosztó hálózaton történő ellátásának a pénzügyi és műszaki feltételeiről szóló előzetes tájékoztatását is.”
(4) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 92. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti cégjogi esemény nem igényli a Hivatal (1) bekezdés szerinti előzetes jóváhagyó határozatát, továbbá a (2) bekezdés szerinti korlátozás nem alkalmazandó a következő esetekben:
a) kiserőművi összevont engedélyes esetében,
b) magánvezeték létesítése, működtetése, vagy a működtetés szüneteltetése, a vezeték kapacitásának megváltoztatása esetében,
c) közvetlen vezeték engedélyese esetében.”
(5) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 93. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„93. § (1) A szerző fél köteles a Hivatalnak haladéktalanul bejelenteni, ha bármely villamosenergia-ipari vállalkozásban a közvetlenül és közvetve birtokolt, szavazati jogot biztosító részvényének, üzletrészének, szavazati jogának vagy közvetlen és közvetett befolyásának aránya eléri vagy meghaladja a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 61. § (3) bekezdésében meghatározott mértéket. A Hivatal köteles a bejelentés tudomásulvételét a bejelentést, információ kérés esetén pedig a Hivatal által kért információk megérkezését követő naptól számított 30 munkanapon belül visszaigazolni. A szavazati jogra, a közvetett befolyásra, a befolyásszerzésre, azok mértékére, az összehangoltan eljáró személyekre és a bejelentés tartalmára vonatkozóan a Tpt. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) Bármely villamosenergia-ipari vállalkozásban a szavazatok 25%-át, 50%-át vagy 75%-át meghaladó szavazati jog vagy befolyás szerzéséhez és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához a Hivatal előzetes hozzájárulása is szükséges.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározottak vonatkoznak az e törvény hatálya alá tartozó villamosenergia-ipari vállalkozások és a földgázellátásról szóló törvény hatálya alá tartozó földgázipari vállalkozások közötti befolyásszerzésre is.
(4) Az (2) bekezdés szerinti befolyásszerzés nem igényli a Hivatal előzetes hozzájárulását a következő esetekben:
a) kiserőművi összevont engedélyes esetében,
b) magánvezeték létesítése, működtetése vagy a működtetés szüneteltetése, a vezeték kapacitásának megváltoztatása esetében,
c) közvetlen vezeték engedélyese esetében.”
(6) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 95. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„95. § (1) A Hivatal a 92-94. §-ban meghatározott ügyletekhez történő hozzájárulást megtagadhatja, illetőleg feltételhez kötheti, ha azok végrehajtása a villamosenergia-ellátás biztonságát, a közbiztonságot, az energiapolitikai célkitűzések érvényesülését vagy az engedélyköteles tevékenység ellátását veszélyezteti, illetőleg az átviteli rendszerirányítási, az elosztási, az egyetemes szolgáltatói tevékenység árának vagy a szolgáltatás minőségének meghatározására vonatkozó szabályozást, valamint a legkisebb költség elvének érvényesülését veszélyezteti.
(2) A Hivatal a 92-94. § szerinti ügyletekhez történő hozzájárulást megtagadhatja, ha az ügylet eredményeképpen az engedélyes nem tud megfelelni a 75. § (3) bekezdés c) pontja szerinti követelményeknek.
(3) A 93. § (1) bekezdése szerinti részesedésszerzés bejelentésének elmulasztása esetén, vagy a 93. § (1) bekezdésében meghatározott tudomásul vételt kimondó visszaigazolás, illetve a 92. § (1) bekezdésében és a 93. § (2) bekezdésében meghatározott jóváhagyás, hozzájárulás hiányában, valamint a 92. § (2) bekezdésében foglaltak esetén, a szerző fél a részesedései tekintetében a társasággal szemben - az osztalékra való jogosultságot kivéve - jogot nem gyakorolhat, illetve a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, a tagjegyzékben nem tüntethető fel. A részvénykönyvbe, tagjegyzékbe, valamint a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a Hivatal visszaigazolását, illetve jóváhagyását igazoló dokumentummal együtt lehet benyújtani.”
(7) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 112. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„112. § (1) A 107. § szerinti piacelemzés elvégzésével kapcsolatban a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesek azonosításával és a rájuk vonatkozó kötelezettségek előírásával kapcsolatos eljárások során a Hivatal a versenyhatósággal együttműködik, szakmai álláspontját tartalmazó véleményét figyelembe veszi, ha attól eltér, annak indokait a határozat indokolásában megjelöli.
(2) A 107-111. §-ban és a 107. § (4) bekezdése szerinti külön jogszabályban foglaltak alkalmazásáról a Hivatal a versenyhatósággal együttműködve a piacelemzés elvégzését legalább 2 hónappal megelőzően minden alkalommal módszertani útmutatót ad ki. Ha az ismételt piacelemzés elvvégzésére a 109. § (3) bekezdése szerinti kérelem alapján kerül sor, a Hivatal a módszertani útmutatót indokolt esetben a piacelemzés megkezdésével egyidejűleg is kiadhatja.”
(8) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 143. §-a a következő (9)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A (8) bekezdés szerinti ellenőrzés keretében a Hivatal naptári negyedévenként ellenőrzi az összehasonlító ár árelemeinek alakulását a (2) bekezdés szerinti miniszteri rendeletben meghatározott, az összehasonlító ár kiszámítására vonatkozó előírások alapján.
(10) Amennyiben a (9) bekezdés szerinti eljárása során a Hivatal megállapítja, hogy valamely egyetemes szolgáltató által alkalmazott ár a miniszteri rendelet előírásainak megfelelően képzett árnál magasabb, a Hivatal az egyetemes szolgáltató által alkalmazott árat határozattal hivatalból módosítja.”
(9) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény a következő 145/A. §-sal egészül ki:
„145/A. § A Hivatal határozattal kötelezheti az egyetemes szolgáltatót a 143. §-ban foglalt rendelkezések megsértésével elért többletbevétel Hivatal által meghatározott hányadának a krízishelyzetbe került személyek támogatásáról szóló külön jogszabályban meghatározott támogatás céljára elkülönített előirányzat javára közérdekű kötelezettségvállalásként történő befizetésére. Ez a § 2009. december 31-én hatályát veszti.”
(10) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 158. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Hivatal tevékenységének célja]
„e) az energiapolitikai célkitűzések, valamint a fenntartható fejlődés követelményeinek érvényesítése,”
(11) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 168. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Hivatal az ügyfél kérelmére hatósági ellenőrzést folytathat le.”
(12) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 168. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a Hivatal határozatának bírósági felülvizsgálata során - a villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésekről szóló kormányrendelet alapján meghozott döntés kivételével - a határozatot jogosult megváltoztatni.”
(13) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 168. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) A Hivatal döntéseit felügyeleti jogkörben megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet.”
(14) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és 170. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Felhatalmazást kap az iparügyekért felelős miniszter, hogy
1. a csatlakozó-, összekötő és felhasználói berendezések, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezések és védelmi rendszerek műszaki-biztonsági minősítésének, megfelelőségértékelésének, forgalomba hozatalának, valamint üzembe helyezésének a szabályait,
2. a műszaki-biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítést és gyakorlatot,
3. a villamosmű, termelői, felhasználói vagy közvetlen vezeték műszaki-biztonsági követelményeit,
4. az adópolitikáért felelős miniszterrel és a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel egyetértésben a műszaki biztonsági hatóság eljárásáért fizetendő díj - ideértve a jogorvoslati díjat is - mértékét, valamint a beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat,
5. a villamosművet, termelői, magán- vagy közvetlen vezetéket körülvevő biztonsági övezetre vonatkozó szabályokat, az ott érvényesítendő tilalmakat és korlátozásokat, a vezetékjog alapján építhető átalakító- és kapcsolóberendezések körét
rendeletben állapítsa meg.
(4) Felhatalmazást kap az energiapolitikáért felelős miniszter, hogy - a számvitelért felelős miniszterrel, valamint a fogyasztóvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben szabályozza az egyetemes szolgáltatók által alkalmazható számlaképet.”
(15) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 171. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott, az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételéről szóló külön jogszabály alapján a hővel kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvétel keretében történő értékesítésére vonatkozó, az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mennyiségét és a kötelező átvétel időtartamát meghatározó hatósági határozattal nem szabályozott értékesítési jogosultságok - a lakossági távhő célra vagy külön kezelt intézmény céljára történő távhőtermelésre vonatkozó jelen bekezdés szerinti meghosszabbítás esetét kivéve - 2010. december 31-én megszűnnek. A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény, valamint az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételéről szóló külön jogszabály alapján lakossági távhő célra vagy külön kezelt intézmény céljára történő távhő célú hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvétel keretében történő értékesítésére jogosult termelő kérelmére - az átvétel egyéb feltételeinek megtartásával, az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mennyiségének meghatározásával - a Hivatal a távhő felhasználók teherbíró képességére és az egyes termelési eljárások átlagos megtérülési idejére való tekintettel az átvétel időtartamát legfeljebb 2015. december 31-ig meghosszabbíthatja, amennyiben a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott szempontokat figyelembe véve a Hivatal megállapítja, hogy a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételi rendszerében történő részvételből származó előny a távhőfogyasztókhoz kimutathatóan eljut, a megtermelt hasznos hő 70%-ot meghaladó mértékben lakossági távhő és külön kezelt intézmény céljára kerül értékesítésre, és a termelő vállalja, hogy legkésőbb 2011. december 31-ig a termelő kapacitását alkalmassá teszi az 5. § (1) bekezdése szerinti erőművi teljesítőképesség felajánlására és a hőfogyasztáshoz nem kötött működésre is. A feltételek teljesülését a Hivatal ellenőrzi. Ha a termelő a hosszabbítás feltételeit nem teljesíti, a Hivatal a termelőt kizárja a kötelező átvételből. A termelő a meghosszabbításra vonatkozó kérelmét 2009. augusztus 31-ig nyújthatja be, a határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Az átvétel időtartamának e bekezdés szerinti meghosszabbítása esetén legkésőbb 2009. december 31-ig a termelő és az átviteli rendszerirányító a kötelező átvételről a Hivatal által meghatározott meghosszabbítás időtartamára, a határozatban és az e törvényben, valamint a külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő szerződést kötnek.
(6) A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXXIX. törvény hatálybalépését megelőzően a Hivatal által első alkalommal engedélyezett biomassza elsődleges energiaforrást hasznosító erőmű engedélyese által termelt villamos energia kötelező átvétel keretében történő értékesítésére vonatkozó - az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mennyiségét és a kötelező átvétel időtartamát meghatározó hatósági határozattal nem szabályozott - értékesítési jogosultságok 2010. december 31-én megszűnnek. Az e bekezdés szerinti engedélyes kérelmére a Hivatal megvizsgálja a beruházás megtérülését. Amennyiben a beruházás nem térült meg, a Hivatal - az átvétel egyéb feltételeinek megtartásával - a kötelező átvétel időtartamát legfeljebb a beruházás megtérüléséig meghosszabbíthatja. A termelő a meghosszabbításra vonatkozó kérelmét 2009. augusztus 31-ig nyújthatja be, a határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Az átvétel időtartamának e bekezdés szerinti meghosszabbítása esetén legkésőbb 2009. december 31-ig a termelő és az átviteli rendszerirányító a kötelező átvételről a Hivatal által meghatározott meghosszabbítás időtartamára, a határozatban és az e törvényben, valamint a külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő szerződést kötnek.”
375. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. § 13. pontjában az „érvényes” szövegrész helyébe a „hatályos” szöveg, 7. § (2) bekezdésében az „engedélyezése” szövegrész helyébe a „létesítése” szöveg, 10. § (1) bekezdés e) pontjában a „kereskedelmi üzemének” szövegrész helyébe a „villamos energia termelésének” szöveg, 27. § (4) bekezdésében az „utasítja” szövegrész helyébe a „kötelezi” szöveg, 36. § (8) bekezdésében az „utasítja” szövegrész helyébe a „kötelezi” szöveg, 44. §-ában az „az elosztó” szövegrész helyébe az „a hálózati engedélyes” szöveg, 47. § (2) bekezdésében az „A lakossági fogyasztók részére villamos energiát értékesítő villamosenergia-kereskedő” szövegrész helyébe az „Az egyetemes szolgáltató” szöveg, 47. § (3) bekezdésében az „a (2) bekezdés szerinti villamosenergia-kereskedő” szövegrész helyébe az „az egyetemes szolgáltató” szöveg, az „a villamosenergia-kereskedő” szövegrész helyébe az „az egyetemes szolgáltató” szöveg, 58. § (2) bekezdésében az „érvényességi idejével” szövegrész helyébe a „hatályával” szöveg, 66. § (4) bekezdésében a „151. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „168. § (2) és (3) bekezdésében” szöveg, 66. § (9) bekezdésében a „kézhezvételétől” szövegrész helyébe a „közlésétől” szöveg, a „Hivatal a vezetéket” szövegrész helyébe a „Hivatal - az e törvény szerinti egyéb jogkövetkezmények alkalmazása mellett - a vezetéket” szöveg, 66. § (10) bekezdésében az „engedélyt kérhet” szövegrész helyébe az „engedély iránti kérelmet nyújthat be” szöveg, 70. § (7) bekezdésében a „érvényes” szövegrész helyébe a „hatályos” szöveg, 72. § (4) bekezdésében az „a külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben” szöveg, 74. § (1) bekezdés i) pontjában a „felhasználókat” szövegrész helyébe a „vételezőket” szöveg, 74. § (3) bekezdésében a „felhasználó” szövegrész helyébe a „vételező” szöveg, 80. § (3) bekezdésében a „kézhezvételét” szövegrész helyébe a „közlését” szöveg, 80. § (5) bekezdésében az „érvényességi időtartamát” szövegrész helyébe a „hatályát” szöveg, 81. § (1) bekezdésében a „Hivataltól engedélyt kell kérni” szövegrész helyébe a „Hivatalhoz engedély iránti kérelmet kell benyújtani” szöveg, 81. § (3) bekezdésében az „érvényes” szövegrész helyébe a „hatályos” szöveg, 82. § (2) bekezdésében a „Hivataltól engedélyt kérni” szövegrész helyébe a „Hivatalhoz engedély iránti kérelmet benyújtani” szöveg, 83. § (2) bekezdésében az „érvényességi időtartamát” szövegrész helyébe a „hatályát” szöveg, 85. § (4) bekezdésében a „kiadott külön” szövegrész helyébe a „kiadott” szöveg, 86. § (5) bekezdésében az „a külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben” szöveg, 88. § (3) bekezdésében a „kaphat az a külföldi gazdálkodó szervezet, amely megfelel a külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „kap az az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban gazdasági társaságként bejegyzett, ott ténylegesen és jogszerűen villamosenergia-kereskedelmi tevékenységet folytató külföldi gazdálkodó szervezet, amely megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban” szöveg, 90. § (4) bekezdésében az „A (3) bekezdés szerinti elégséges” szövegrész helyébe az „Elégséges” szöveg, 96. § (2) bekezdésében a „nem engedélyköteles kiserőmű üzemeltetőjével szemben” szövegrész helyébe a „nem engedélyköteles kiserőmű üzemeltetőjével és a nem engedélyköteles magánvezetéken villamos energiát továbbadó felhasználóval szemben” szöveg, 104. § (5) bekezdésében az „az engedélyes társaság” szövegrész helyébe az „a társaság” szöveg, 106. § (2) bekezdésében a „20 nap” szövegrész helyébe a „15 munkanap” szöveg, 109. § (4) bekezdésében az „állásfoglalást” szövegrész helyébe a „véleményt” szöveg, 113. § (3) bekezdésében a „határozatának” szövegrész helyébe az „által az e fejezet szerinti ügyben hozott határozat” szöveg, az „1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezetét” szövegrész helyébe a „törvény közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit” szöveg, 114. § (1) bekezdésében a „kézbesítésétől” szövegrész helyébe a „közlésétől” szöveg, 117. § (2) bekezdésében a „60 nap” szövegrész helyébe a „45 munkanap” szöveg, 117. § (3) bekezdésében a „külön jogszabályban meghatározott biztonsági övezetével érintett ingatlanok tulajdonosai minősülnek ügyfélnek” szövegrész helyébe a „biztonsági övezetében lévő ingatlan tulajdonosa és az, akinek az ilyen ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték, ügyfélnek minősül” szöveg, 122. § (1) bekezdésében az „engedélyezését kérheti” szövegrész helyébe az „engedélyezése iránti kérelmet nyújthat be” szöveg, 126. § (2) bekezdésében az „érvényességét” szövegrész helyébe a „hatályát” szöveg, az „az érvényességi idő” szövegrész helyébe az „a hatály” szöveg, 129. § (2) bekezdésében az „érvényességét” szövegrész helyébe a „hatályát” szöveg, az „az érvényességi idő” szövegrész helyébe az „a hatály” szöveg, 133. § (2) bekezdésében a „Hatóságtól 90 napon belül a külön jogszabályban előírtak szerint üzemeltetési engedélyt köteles kérni” szövegrész helyébe a „Hatósághoz 90 napon belül üzemeltetési engedély iránti kérelmet köteles benyújtani” szöveg, 134. §-ában a „Hatóságtól a külön jogszabályban előírtak szerint használatbavételi engedélyt köteles kérni” szövegrész helyébe a „Hatósághoz használatbavételi engedély iránti kérelmet köteles benyújtani” szöveg, 143. § (4) bekezdésében a „30 napon” szövegrész helyébe a „22 munkanapon” szöveg, 145. § b) pontjában a „többletbevételnek” szövegrész helyébe a „többletbevétel jegybanki alapkamat tárgyévi éves átlagával növelt összegének” szöveg, 159. § sz) pontjában az „eljár” szövegrész helyébe a „dönt az engedélyesekkel szemben felmerülő panaszok ügyében, kivéve” szöveg, a „rendelkezések lakossági fogyasztónak nem minősülő felhasználókkal szembeni megsértése esetén” szövegrész helyébe a „jogszabályi előírások megsértésével összefüggő lakossági fogyasztói panaszokat” szöveg, 161. § (1) bekezdésében a „saját bevételeiből” szövegrész helyébe az „- a bírságok kivételével - saját bevételeiből” szöveg, 162. § (2) bekezdésében az „álláspontját” szövegrész helyébe az „álláspontját tartalmazó véleményét” szöveg, 167. § (5) bekezdésében a „65%-a” szövegrész helyébe a „80%-a” szöveg, 168. § (4) bekezdés a) pontjában a „90 nap” szövegrész helyébe a „három hónap” szöveg, 168. § (4) bekezdés b) pont bb) alpontjában a „60 nap” szövegrész helyébe a „45 munkanap” szöveg, 168. § (4) bekezdés c) és d) pontjában a „30 nap” szövegrész helyébe a „22 munkanap” szöveg, 168. § (4) bekezdés e) pontjában a „180 nap” szövegrész helyébe a „hat hónap” szöveg, a „90 nappal” szövegrész helyébe a „három hónappal” szöveg, 168. § (6) bekezdésében a „30 napon” szövegrész helyébe a „22 munkanapon” szöveg, 168. § (17) bekezdésében a „90 nap” szövegrész helyébe a „három hónap” szöveg, 171. § (8) bekezdésében az „árát” szövegrész helyébe az „árát és az (5)-(6) bekezdés szerinti szerződések érvényességét” szöveg, 173. § (1) bekezdésében a „Hatóságtól e törvény hatálybalépésétől számított öt éven belül egyszerűsített üzemeltetési engedélyt kérhet” szövegrész helyébe a „Hatósághoz e törvény hatálybalépésétől számított öt éven belül egyszerűsített üzemeltetési engedély iránti kérelmet nyújthat be” szöveg, 178. § (2) bekezdésében az „érvényességét” szövegrész helyébe a „hatályát” szöveg lép.
376. § Hatályát veszti a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 25. § (3) bekezdésében a „vagy elektronikusan” szövegrész, 27. § (4) bekezdésében a „külön jogszabályban meghatározott követelményekkel összhangban álló” szövegrész, 72. § (4) bekezdésében a „- határidő kitűzésével, valamint az okok megjelölésével -” szövegrész, 75. § (2) bekezdése, 85. § (2) bekezdése, 85. § (4) bekezdésében a „hivatalból indított eljárás során” szövegrész, 86. § (3) bekezdése, 88. § (1) bekezdése, 88. § (3) bekezdés c) pontja, 88. § (4) bekezdésében a „korlátozott,” szövegrész, 89. § (5) bekezdése, 90. § (1) bekezdésében az „, amennyiben a kérelem az e törvényben, és a külön jogszabályokban foglalt követelményeknek megfelel” szövegrész, 90. § (3) bekezdése, 96. § (1) bekezdés a) pontjában a „vagy a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén elektronikusan” szövegrész, 107. § (1) bekezdés 3. pontjában és (5) bekezdés c) pontjában a „, továbbá az átviteli, illetve elosztóhálózati veszteség pótlását” szövegrész, valamint 107. § (5) bekezdés c) pontjában az „és az elosztóhálózati engedélyeseknek” szövegrész, 109. § (4) bekezdés második mondata, 110. § (2) bekezdés második mondata, 111. § (2) bekezdésében az „1. és” szövegrész, 111. § (5) bekezdésében az „és az elosztó” szövegrész, 113. § (1) és (2) bekezdése, 114. § (3) bekezdés a) pontja, 117. § (1) bekezdése, 119. §-a, 136. § (2) bekezdés második mondata, 161. § (6) és (7) bekezdése, 168. § (1) bekezdése, 168. § (3) bekezdésében az „, amelyeket köteles a Ket. 17. §-ában meghatározott szabályok szerint kezelni” szövegrész, 168. § (6) bekezdésében a „- megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményére történő figyelmeztetés mellett -” szövegrész, 168. § (8) bekezdése, 168. § (9) bekezdésében az „a külön jogszabályban meghatározott közérdekű” szövegrész, valamint az „a Ket. 81. § (8) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint” szövegrész, 168. § (11) bekezdésében az „a Ket. 112. §-a szerinti” szövegrész, 168. § (14) bekezdése, 168. § (16) bekezdésében az „a Ket. 29. § (7) bekezdésében meghatározott” szövegrész, 170. § (2) bekezdés 8. pontja, 170. § (2) bekezdés 19. pont b) alpontjában a „továbbá a műszaki biztonsági hatóság eljárásáért fizetendő díj - ideértve a jogorvoslati díjat is - mértékét, valamint a beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat,” szövegrész, 171. § (8) bekezdésében a „valamint” szövegrész, 171. § (14) bekezdésében az „, azzal, hogy a támogatásnak az előző időszakban kifizetett támogatásnál alacsonyabb összegűnek kell lennie” szövegrész.
377. § A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény az „A vezető állású személy” alcímet megelőzően a következő 9/A. §-sal egészül ki:
„9/A. § Ha a kérelmező a 9. § (4) bekezdés a)-d) és f)-i) pontjában foglalt adatokat nem igazolja, a Felügyelet - a tevékenység engedélyezéséhez - a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény cégjogi adatai iránt adatszolgáltatási megkereséssel fordul az adatokról nyilvántartást vezető bírósághoz.”
378. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 10. § (1) bekezdésében a „megválasztását, illetve kinevezését” szövegrész helyébe a „megválasztásáról, illetve kinevezéséről” szöveg, a „határozatát a benyújtástól, illetve a hiányok pótlásától számított harminc napon belül meghozni” szövegrész helyébe a „határozatot hozni” szöveg, 10. § (2) bekezdésében az „a kérelem kézhezvételét követő harminc napon belül azt nem utasítja el, az engedélyezési eljárást nem függeszti fel, a hiánypótlás érdekében nem intézkedik, vagy az eljárás ismételt megindítását, illetve a hiánypótlás beérkezését követő harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 11. § (2) bekezdésében a „megválasztását, illetve kinevezését” szövegrész helyébe a „megválasztásáról, illetve kinevezéséről” szöveg, a „határozatát a benyújtástól, illetve a hiánypótlástól számított harminc napon belül meghozni” szövegrész helyébe a „határozatot hozni” szöveg, 11. § (3) bekezdésében az „a kérelem kézhezvételét követő harminc napon belül azt nem utasítja el, az engedélyezési eljárást nem függeszti fel, a hiánypótlásra nem szólít fel, vagy az eljárás ismételt megindítását, illetve a hiánypótlás megtételét követő harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 22. § (2) bekezdésében a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 22. § (3) bekezdésében a „megtagadja, ezt” szövegrész helyébe a „megtagadja, erről” szöveg, a „harminc napon belül köteles határozatban közölni a bejelentő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon belül köteles határozatot hozni” szöveg, 24. § (3) bekezdésében a „kilencven napon” szövegrész helyébe a „három hónapon” szöveg, 24. § (4) bekezdésében a „kilencven napon belül köteles határozatban közölni a bejelentő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel” szövegrész helyébe a „három hónapon belül köteles határozatot hozni” szöveg, 24. § (5) bekezdésében a „hatvan napon” szövegrészek helyébe a „negyvenöt munkanapon” szöveg, 31. § (1) bekezdésében a „nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait” szöveg, 42. § (3) bekezdésében a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 43. § (2) bekezdésében a „kézhezvételétől” szövegrész helyébe a „közlésétől” szöveg, 43. § (3) bekezdésében a „hatvan napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanapon” szöveg, 44. § (3) bekezdésében a „kézhezvételétől” szövegrész helyébe a „közlésétől” szöveg, 44. § (4) bekezdésében a „hatvan napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanapon” szöveg, 46. § (2) bekezdésében a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 72. § (4) bekezdés a) pontjában a „név (születési név)” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatok” szöveg, 83. § (2) bekezdésében a „hatvan napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanapon” szöveg, 83. § (4) bekezdésében a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg lép.
(2) A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 9. § (4) bekezdésében a „kérelemhez” szövegrész helyébe a „kérelemhez - a 9/A. §-ban foglaltak figyelembevételével -” szöveg lép.
379. § Hatályát veszti a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 42. § (3) bekezdés második mondata, 46. § (2) bekezdés harmadik mondata, 72. § (4) bekezdés b) és c) pontja.
380. § (1) A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gyámhatóság az eljáró hatóság megkeresésére ügygondnokot rendel ki abban az esetben is, ha a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult személye nem állapítható meg egyértelműen.”
(2) A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 24. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha a kisajátítást kérő nem igazolja az ügy elbírálásához szükséges nyilvános vagy valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásában szereplő adatokat, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve az adatokat hivatalból szerzi be.”
(3) A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény a következő 24/A. §-sal egészül ki:
„24/A. § Ha a kisajátítást kérő harmadik személy a kérelemhez a létesítő okiratát nem csatolja, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve - az ügy elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránt - megkeresi a kisajátítást kérő harmadik személyről nyilvántartást vezető szervet.”
(4) A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 32. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kisajátítási határozat felügyeleti jogkörben nem változtatható meg, és nem semmisíthető meg.”
381. § A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 7. § (1) bekezdésében az „(illetve a folytatásához hozzájárult)” szövegrész helyébe a „, vagy a más célú hasznosítás folytatásához hozzájárult” szöveg, 8. § (4) bekezdésében a „megszűnéséről szükség szerint kell rendelkezni” szövegrész helyébe a „megszűnéséről akkor kell rendelkezni, ha a kisajátítás célja más módon nem valósítható meg, vagy ha a jogosult a megszüntetéshez hozzájárult” szöveg, 21. § (4) és (5) bekezdésében a „késedelmi kamat” szövegrész helyébe a „polgári törvénykönyv szerinti késedelmi kamat” szöveg, 24. § (3) bekezdésében a „kötelezi” szövegrész helyébe a „határozattal kötelezi” szöveg, 24. § (5) bekezdésében a „kérelemhez” szövegrész helyébe a „kérelemhez - a 24/A. § szerinti eltéréssel -” szöveg, 29. § (2) bekezdésében a „határozatát megküldi” szövegrész helyébe a „határozatot közli” szöveg, a „végrehajtónak” szövegrész helyébe a „végrehajtóval” szöveg, 29. § (3) bekezdésében a „véleménnyel összhangban van, megfelel a jogszabályi feltételeknek” szövegrész helyébe a „véleménnyel is összhangban van” szöveg, 38. § (3) bekezdésében a „meg kell küldeni” szövegrész helyébe a „postai úton közölni kell” szöveg, az „ingatlan tulajdonosának, használójának” szövegrész helyébe az „ingatlan tulajdonosával, használójával” szöveg, az „egyéb jogosultnak” szövegrész helyébe az „egyéb jogosulttal” szöveg lép.
