382. § Hatályát veszti a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 7. § (1) bekezdésében az „- a külön jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően -” szövegrész, 22. § (1) bekezdése, 24. § (3) bekezdésében az „önálló” és az „, azt a kisajátítási határozat elleni bírósági felülvizsgálat során lehet megtámadni” szövegrész, 24. § (5) bekezdés f) pontja, 26. § (1) bekezdése, 28. § (3) bekezdése, 29. § (3) bekezdés második mondata, 31. §-ában az „, a határozat bírósági felülvizsgálatát lehet kérni” szövegrész, 32. § (1) bekezdés f) pontja, 32. § (3) bekezdésében az „a Ket. 112. §-a szerinti” szövegrész, az „, és a határozat módosítását vagy visszavonását a Ket. 113. §-a szerinti méltányossági eljárás keretében nem lehet kérni” szövegrész, 42. §-a.

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása

383. § (1) A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény az „A talajvédelmi hatóság” alcímet megelőzően a következő 51/A. §-sal egészül ki:

„51/A. § (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály talajvédelmi szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki rendelkezik a földügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a talajvédelmi hatóságnak bejelenteni. A bejelentés tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait és a földügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott egyéb adatokat.

(3) A talajvédelmi hatóság a talajvédelmi szakértői tevékenység végzésére jogosult, a (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az érintett személy természetes személyazonosító adatait és a földügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott egyéb adatokat.”

(2) A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 66. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a földügyért felelős miniszter, hogy rendelettel állapítsa me])

„g) a talajvédelmi szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenység bejelentésének és az e tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá az e tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket.”

384. § A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 6. § (4) bekezdésében a „szemlével” szövegrész helyébe az „ellenőrzés keretében” szöveg, 12. § (2) bekezdés a) pontjában a „földrészlet(ek)” szövegrész helyébe a „földrészlet vagy földrészletek” szöveg, 13. § (1) bekezdésében az „érvényét” szövegrész helyébe a „hatályát” szöveg, az „Érvényét veszti az engedély akkor is” szövegrész helyébe a „Hatályon kívül kell helyezni az engedélyt” szöveg, 13. § (2) bekezdésében az „érvényességi idején” szövegrész helyébe az „időbeli hatályán” szöveg, 13. § (3) bekezdésében a „külön jogszabályok rendelkezései az irányadóak” szövegrész helyébe az „e törvény rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha törvény eltérően nem rendelkezik” szöveg, 14. § (4) bekezdésében a „szemlével” szövegrész helyébe az „ellenőrzés keretében” szöveg, 15. § (2) bekezdésében a „kérelem megalapozottságát az önkormányzatnak” szövegrész helyébe a „kérelemhez csatolni kell” szöveg, a „döntéssel” szövegrész helyébe a „döntést” szöveg, a „kivonatával kell igazolnia” szövegrész helyébe a „kivonatát” szöveg, 16. § (1) bekezdésében a „nyilatkozatát” szövegrész helyébe a „nyilatkozatát is” szöveg, 16. § (2) bekezdésében a „(haszonélvezőt) nyilatkozat” szövegrész helyébe a „, haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvezőt is nyilatkozat” szöveg, a „(haszonélvezőt) kell” szövegrész helyébe a „, haszonélvezet fennállása esetén pedig a haszonélvezőt kell” szöveg, 16. § (5) bekezdésében a „Mellőzni kell az engedély nélküli más célú hasznosítással kapcsolatos eljárás lefolytatatását” szövegrész helyébe az „Az ingatlanügyi hatóság nem indít engedély nélküli más célú hasznosítással kapcsolatos eljárást, illetve az eljárást megszünteti” szöveg, a „(haszonélvezőt)” szövegrész helyébe a „, haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvezőt” szöveg, 19. § (3) bekezdésében a „15 napon” szövegrészek helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, az „, illetve” szövegrész helyébe az „és” szöveg, 20. § (3) bekezdésében a „visszatérítést” szövegrész helyébe a „visszatérítést a többletbefizetés megállapítását követően” szöveg, a „30 napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 30. § (2) bekezdésében a „külön jogszabály rendelkezései” szövegrész helyébe az „a földügyért felelős miniszter rendelete” szöveg, 32. § (1) bekezdésében a „kapcsolatos” szövegrész helyébe a „kapcsolatos talajvédelmi hatósági és egyéb” szöveg, 32. § (2) bekezdésben a „működteti a” szövegrész helyébe a „működteti a személyes adatokat nem tartalmazó” szöveg, 49. § (3) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „a földügyért felelős miniszter rendeletében” szöveg, a „külön jogszabály” szövegrész helyébe a „földügyért felelős miniszter rendelete” szöveg, 61. § (3) bekezdésében az „alkalmas” szövegrész helyébe az „alkalmatlan” szöveg lép.

385. § Hatályát veszti a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 7. § (2) bekezdés második mondata, 9. § (1) bekezdésében a „külön jogszabályok szerint” szövegrész, 9. § (2) bekezdésében az „- a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 32. § (1) bekezdése alapján -” szövegrész, 10. § (1) bekezdés c) pontjában az „1996. évi LIV.” szövegrész, 12. § (1) bekezdés d) pontja, 13. § (1) bekezdés harmadik mondata, 16. § (1) bekezdésében az „illetőleg” szövegrész, 16. § (4) bekezdésében az „érvényes” szövegrész, 17. § (4) bekezdés harmadik mondata, 19. § (4) bekezdése, 32. § (3) bekezdése, 34. § (5) bekezdése, 49. § (2) bekezdésében az „ettől külön” szövegrész, 52. § (1) bekezdése, 52. § (2) bekezdésében a „- külön jogszabályban meghatározott -” szövegrész, 53. § (2) bekezdése, 58. § (1) bekezdés második mondata, 58. § (4) bekezdésében az „, a külön jogszabályban meghatározott” szövegrész, 59. § (1) bekezdésében a „külön jogszabályban meghatározott” szövegrész, 61. § (1) bekezdésében a „, külön jogszabály szerinti” szövegrész, 61. § (3) bekezdésében a „külön törvény alapján” szövegrész, 63. § (1) bekezdése, 65. § (3) bekezdése.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény módosítása

386. § (1) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény 26/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bejelentési eljárásra alkalmazni kell a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény adatkezelésre, belföldi jogsegélyre, ügyintézési határidőre, a kérelem tartalom szerinti elbírálásának elvére, a képviseletre, a szakértőkre, a végzés tartalmi elemeire, a döntés megfogalmazására, a döntés közlésére és a döntés kijavítására vonatkozó rendelkezéseit azzal, hogy ahol a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény ügyfelet említ, azon a bejelentőt kell érteni.”

(2) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bíróság a Felügyelet döntését - a 46. § (1) bekezdésében meghatározott kivétellel - megváltoztathatja.”

(3) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény 35. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Felügyelet eljárása során a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény írásbelinek minősülő elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályaitól a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek adatszolgáltatási kötelezettségének a teljesítése tekintetében jogszabály eltérő rendelkezéseket állapíthat meg.”

(4) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az alapítási, az egyesülési, a szétválási és a tevékenységi engedély megszerzésére irányuló eljárásban az ügyintézési határidő három hónap.”

(5) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény 40. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Az állományátruházáshoz szükséges engedélyezési eljárás ügyintézési határideje két hónap.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb két hónappal meghosszabbítható.

(5) Ha az ügyfél az (1) és (3) bekezdésben meghatározott kérelmet hiányosan nyújtotta be, a Felügyelet a kérelmezőt egy alkalommal huszonkét munkanapon belül hiánypótlásra hívja fel.”

387. § A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény 2. § (4) bekezdésében a „határozatát és végzését” szövegrész helyébe a „döntését” szöveg, 9. § (1) bekezdés c) és d) pontjában a „határozata vagy végzése” szövegrész helyébe a „döntése” szöveg, a „határozatot vagy végzést” szövegrész helyébe a „döntést” szöveg, 26. § (2) bekezdésében a „kizárólag” szövegrész helyébe a „- ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - kizárólag” szöveg, 26/B. § (4) bekezdésében a „banktitkot” szövegrész helyébe az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint nem megismerhető iratot, valamint banktitkot” szöveg, 26/B. § (6) bekezdés a) pontjában az „ellenőrzést” szövegrész helyébe az „ellenőrzési eljárást” szöveg, 26/B. § (6) bekezdés b) pontjában az „ellenőrzés” szövegrész helyébe az „ellenőrzési eljárás” szöveg, 26/B. § (6) bekezdés c) pont ca) alpontjában az „ellenőrzés” szövegrész helyébe az „ellenőrzési eljárás” szöveg, 26/B. § (9) bekezdésében a „közigazgatási nemperes eljárásban” szövegrész helyébe az „a közigazgatási hatósági eljárásban hozott végzés elleni bírósági felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint” szöveg, 26/C. § (2) bekezdésében a „tizenöt napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, 26/C. § (3) bekezdésében a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 27. §-ában a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg, 29. § (1) bekezdésében a „fél” szövegrész helyébe az „ügyfél” szöveg, 32. § (1) bekezdésében a „határozatát, a végzését” szövegrész helyébe a „döntését” szöveg, 33. § (2) bekezdésében a „közleményt” szövegrész helyébe a „hirdetményt” szöveg, a „közleménynek” szövegrész helyébe a „hirdetménynek” szöveg, 35. § (1) bekezdésében a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg, az „alkalmazható” szövegrész helyébe az „alkalmazhatók” szöveg, 35. § (2) bekezdésében a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg, 39. § (1) bekezdésében a „Harmincnapos” szövegrész helyébe a „Huszonkét munkanapos” szöveg, az „a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, 39. § (2) bekezdésében a „(4)” szövegrész helyébe a „(6)” szöveg, 40. § (2) bekezdésében az „A Felügyelet az” szövegrész helyébe az „Az” szöveg, a „határidőt” szövegrész helyébe a „határidő” szöveg, a „kilencven nappal” szövegrész helyébe a „három hónappal” szöveg, a „meghosszabbíthatja” szövegrész helyébe a „meghosszabbítható” szöveg, 40. § (6) bekezdésében a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 44. § (1) bekezdésében a „tizenöt nappal” szövegrész helyébe a „tíz munkanappal” szöveg, 44. § (3) bekezdésében a „hatvan napon” szövegrész helyébe a „két hónapon” szöveg, az „írásban közli” szövegrész helyébe a „közli” szöveg, 44. § (5) bekezdésében a „negyvenöt napon” szövegrész helyébe a „harminckét munkanapon” szöveg, a „harminc nappal” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanappal” szöveg, 44/A. § (2) bekezdésében a „hatvan napon” szövegrész helyébe a „két hónapon” szöveg, 46. § (1) bekezdésében az „az ügydöntő határozat” szövegrész helyébe az „a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés” szöveg, a „végzésben azonnali hatállyal” szövegrész helyébe a „fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható végzésben” szöveg, az „e döntését” szövegrész helyébe az „e végzését” szöveg, 48. § (1) bekezdésében a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 49. § (2) bekezdésében az „A Felügyelet az” szövegrész helyébe az „Az” szöveg, az „a határozatot” szövegrész helyébe az „az ügyintézési határidő” szöveg, a „kilencven napon belül hozza meg” szövegrész helyébe a „három hónap” szöveg, 49. § (3) bekezdésében az „a határozatot” szövegrész helyébe az „az ügyintézési határidő” szöveg, a „száznyolcvan napon belül kell meghozni” szövegrész helyébe a „hat hónap” szöveg, a „határidőt a Felügyelet” szövegrész helyébe a „határidő” szöveg, a „kilencven nappal” szövegrész helyébe a „három hónappal” szöveg, a „meghosszabbíthatja” szövegrész helyébe a „meghosszabbítható” szöveg lép.

388. § Hatályát veszti a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény 2. § (4) bekezdésében a „, módosítani” szövegrész, 26. § (3)-(5) és (7) bekezdése, 26/B. § (6) bekezdésében a „bejelentés beérkezésétől számított harminc napon belül a” szövegrész, 26/B. § (7) bekezdése, 26/B. § (8) bekezdésében az „és d)” szövegrész, 30. §-a, 31. § (2) bekezdése, 33. § (2) bekezdés a)-c) pontja, 34. § (2) bekezdése, 35. § (1) bekezdésében a „, 69. §-ának (1), (2) és (4) bekezdése, valamint 162. §-a (3) bekezdésének a) pontja” szövegrész, 37. §-a, 38. § (1) és (2) bekezdése, 40. § (8) bekezdése, 44. § (6) bekezdés első mondata, 49. § (2) bekezdés második mondata, 49. § (3) bekezdésében az „az ügyfelet és” szövegrész, 49. § (6) bekezdése.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény módosítása

389. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 22. § (4) bekezdésében az „és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)” szövegrész helyébe az „általános szabályairól szóló törvény” szöveg, 27. § (3) bekezdésében a „Tpt.” szövegrész helyébe a „tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény” szöveg lép.

390. § Hatályát veszti a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 7. § (4) bekezdés a) pont ac) alpontja.

A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása

391. § A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 4. § (2) bekezdés 6. pont a) alpontjában a „név, születési név, anyja neve, születési hely, születési idő” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatok” szöveg, 4. § (2) bekezdés 67. pont a) alpont aa) alpontjában a „családi és utónév (születési név)” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatok” szöveg, 37. § (2) bekezdés a) pontjában a „kérelmező azonosító” szövegrész helyébe a „kérelmező természetes személyazonosító” szöveg, 114. § (4) bekezdés a) pontjában a „születési nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, valamint lakhelyének, tartózkodási helyének címét” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait” szöveg, 126. § (1) bekezdésében a „határozatában lehet elrendelni” szövegrész helyébe a „rendelheti el” szöveg, 126. § (2) bekezdésében az „elrendelő határozatot hoz” szövegrész helyébe az „abban az esetben rendeli el” szöveg, 159. § (1) bekezdés f) pontjában a „személyes azonosító” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító” szöveg, 161. § (2) bekezdésében a „személyazonosító adatait (családi és utónév, születési név, születési hely és idő, anyja leánykori családi és utóneve” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait” szöveg, az „állampolgárság)” szövegrész helyébe az „állampolgárságát” szöveg lép.

392. § Hatályát veszti a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 4. § (2) bekezdés 67. pont a) alpont ab)-ad) alpontja, 37. § (2) bekezdés l) pontja, 38. § (3) bekezdés második mondata, 38. § (5) bekezdése, 168. § (5) bekezdésében a „harminc napon belül” szövegrész, 174. § (4) bekezdésében az „és a kérelmezőnek” szövegrész.

A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény, valamint a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosításáról szóló 2007. évi CLV. törvény módosítása

393. § Hatályát veszti a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény, valamint a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosításáról szóló 2007. évi CLV. törvény 37. § (4) bekezdése, 38. §-a, 39. § (7) bekezdésében az „, amellyel összefüggő valamennyi költséget a telepítő köteles megtéríteni” szövegrész.

A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény módosítása

394. § (1) A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény 53. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha a Magyarországon bejegyzett nem természetes személy a (3) bekezdés d) pontjában meghatározott okiratokat a kérelemhez nem csatolja, a Felügyelet az adatok szolgáltatása érdekében megkeresi a nem természetes személy bejegyzéséről nyilvántartást vezető szervet.

(7) Ha az a kérelmező, amelynek személyes joga a magyar, a kérelemhez nem csatolja a (3) bekezdés e) pontja szerinti okiratot, a Felügyelet megkeresi a köztartozásról nyilvántartást vezető szervet. A megkeresett szerv az adatszolgáltatás során arról tájékoztatja, hogy a kérelmezőnek van-e meg nem fizetett, lejárt köztartozása.”

(2) A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény 55. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a Felügyelet az érdemi döntését határidőben nem hozza meg, a kérelmező engedély hiányában is részesedést szerez, kivéve ha a Felügyelet a (2) bekezdésben foglalt jogával él.”

395. § (1) A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény 3. § (1) bekezdés 3. pont a) alpontjában a „név, születési név, anyja neve, születési hely, idő” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatok” szöveg, 26. § (1) bekezdésében a „kézhezvételétől” szövegrész helyébe a „közlésétől” szöveg, 69. § (2) bekezdésében a „kézhezvételétől” szövegrész helyébe a „közlésétől” szöveg, 69. § (3) bekezdésében a „30 napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 70. § (2) bekezdésében a „kézhezvételétől” szövegrész helyébe a „közlésétől” szöveg, 70. § (3) bekezdésében a „hatvan napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanapon” szöveg, 71. § (3) bekezdésében a „kézhezvételétől” szövegrész helyébe a „közlésétől” szöveg, 71. § (4) bekezdésében a „60 napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanapon” szöveg, 120. § (1) bekezdés b) pontjában a „kézhezvételétől” szövegrész helyébe a „közlésétől” szöveg lép.

(2) A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény 53. § (3) bekezdésében a „kérelemhez” szövegrész helyébe a „kérelemhez - a (6)-(7) bekezdésben foglalt eltéréssel -” szöveg lép.

396. § Hatályát veszti a viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény 3. § (1) bekezdés 3. pont a) alpontjában a „személyi igazolvány (útlevél) száma vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma,” szövegrész, 54/A. § (4) bekezdés második mondata, 54/A. § (7) bekezdése, 69. § (3) bekezdés második mondata.

A humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások, valamint a biobankok működésének szabályairól szóló 2008. évi XXI. törvény módosítása

397. § Hatályát veszti a humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások, valamint a biobankok működésének szabályairól szóló 2008. évi XXI. törvény 27. § (6) bekezdése.

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása

398. § (1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 80. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Ha a Hivatal a kérelmet indokoltnak tartja, a határkeresztező vezetékhez való hozzáférés korlátozása vagy megtagadása tárgyában határozatot hoz, amelyet - az eljárás egyidejű felfüggesztése mellett - az adott döntésre vonatkozó összes információval együtt haladéktalanul megküld az Európai Bizottságnak. Ha az Európai Bizottság a határozattal kapcsolatban módosító javaslatot tesz, a Hivatal az eljárás felfüggesztését megszünteti, és határozatát megfelelően módosítja.

(5) Ha az Európai Bizottság az értesítés kézhezvételétől számított 8 héten belül nem értesíti a Hivatalt a (4) bekezdés szerinti határozattal kapcsolatos kifogásairól, vagy a határozatot ezt megelőzően jóváhagyja, a Hivatal az eljárás felfüggesztését megszünteti, és határozatát közli az ügyfelekkel.”

(2) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 85. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Hivatal a mentesség megadásáról vagy elutasításáról határozatot hoz, amelyet - az eljárás egyidejű felfüggesztése mellett - az adott döntésre vonatkozó összes információval együtt haladéktalanul megküld az Európai Bizottságnak. Ha az Európai Bizottság a mentesség megadása feltételeinek módosítását kéri, vagy azzal nem ért egyet, a Hivatal az eljárás felfüggesztését megszünteti, és módosítja határozatát.”

(3) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 85. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha az Európai Bizottság a (4) bekezdés szerinti határozattal egyetért, vagy arra az értesítés kézhezvételétől számított 2 hónapon belül észrevételt nem tesz, további kiegészítő információt nem kér, a Hivatal az eljárás felfüggesztését megszünteti.”

(4) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 88. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A csatlakozóvezeték- és a felhasználóiberendezés-létesítési, a biztonsági előírást érintő felszerelési és időszaki ellenőrzési tevékenység folytatásához a műszaki-biztonsági hatóság által kiadott engedély szükséges. A tevékenység folytatását a műszaki-biztonsági hatóság annak engedélyezi, aki rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A műszaki-biztonsági hatóság az engedély megadásával egyidejűleg hivatalból igazolványt állít ki. A jogosultságot a földgázelosztónál és az ingatlantulajdonosnál vagy a felhasználónál a létesítés előtt igazolni kell.

(3) Az engedéllyel rendelkező gázszerelőkről és gázkészülék-javítókról (a továbbiakban: gázszerelő) a műszaki-biztonsági hatóság közhitelű hatósági nyilvántartást vezet. A nyilvántartás - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a gázszerelő nevét, születésének helyét és időpontját, a gázszerelő képesítésének megnevezését, az általa végezhető tevékenységek meghatározását, valamint az igazolvány számát.”

(5) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 96-98. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a törvény a 96. §-t megelőzően a következő címmel, valamint a 97. §-t követően a következő 97/A-97/C. §-sal egészül ki:

„Földgázellátási zavar, műszaki üzemzavar, válsághelyzet, korlátozás

96. § (1) Földgázellátási zavarnak minősül minden olyan, a 97. §-ban meghatározott földgázellátási válsághelyzetet el nem érő mértékű, jellemzően területi (regionális) zavar, amely az elosztó- és szállító hálózat, valamint a földgáztároló üzembiztonságát, szabályozhatóságát vagy együttműködő képességét súlyosan veszélyezteti, és amely következtében az együttműködő földgázrendszer egyensúlya csak egyes felhasználók földgázvételezésének korlátozásával biztosítható.

(2) A földgázellátási zavarra vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni a földgázellátási válsághelyzet kihirdetéséig minden olyan esemény esetén, amely legalább az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelel.

(3) Földgázellátási zavar esetén a rendszerhasználók az általuk megkötött szerződésekben foglalt jogoktól és kötelezettségektől függetlenül kötelesek a rendszerirányító, a földgázszállító, valamint a földgázelosztó utasításait végrehajtani, és az ezáltal keletkező kárt - a (7) bekezdés szerinti kivétellel - viselni.

(4) A rendszerirányító a földgázellátási zavar miatt szükség esetén elrendelheti a felhasználók földgázvételezésének korlátozását. A korlátozás a Hivatal által jóváhagyott korlátozási sorrendben és mértékben, a szükséges legkisebb felhasználói körben rendelhető el. A korlátozást a felhasználók kötelesek a rendszerirányító utasításának megfelelően végrehajtani.

(5) Amennyiben a felhasználó (4) bekezdés szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, az a földgázszállító vagy földgázelosztó, amelynek az üzemeltetésében lévő hálózathoz a felhasználó csatlakozik, jogosult és köteles a korlátozás időtartamára a felhasználót a földgázellátásból műszakilag kizárni.

(6) Amennyiben a korlátozás alá vont felhasználó földgázt vételez a korlátozott mennyiségek terhére, köteles az így vételezett földgáz-mennyiségnek megfelelő, a legutolsó nem korlátozott gáznapon vételre felajánlott egyensúlyozó gáz legmagasabb árának az ötvenszeres értékében meghatározott pótdíjat a rendszerirányítónak megfizetni.

(7) A rendszerirányító minden földgázellátási zavarból fakadó korlátozásról haladéktalanul, annak okairól legkésőbb 8 napon belül köteles a Hivatalt írásban tájékoztatni. A Hivatal minden elrendelt korlátozás esetében kivizsgálja, hogy a korlátozás a rendszerirányítónak felróható ok miatt vált-e szükségessé. Ha megállapítja a felróható magatartást, bírságot szabhat ki. Ha a korlátozás a rendszerirányítónak felróható okból vált szükségessé, köteles a korlátozás következtében a felhasználókat ért kárt megtéríteni.

(8) Műszaki üzemzavar esetén a rendszerüzemeltető köteles a hiba megszüntetése iránt haladéktalanul intézkedni, ennek érdekében jogosult a szükséges intézkedéseket és az üzemzavar elhárításához szükséges cselekményeket külön engedély nélkül megtenni.

(9) A földgázellátási zavarról vagy a műszaki üzemzavarról a rendszerüzemeltető köteles a felhasználók ellátásában részt vevő rendszerhasználókat - az üzletszabályzatban meghatározott módon - haladéktalanul értesíteni és folyamatosan tájékoztatni. A rendszerhasználónak nem minősülő felhasználót az ellátását biztosító rendszerhasználó tájékoztatja az üzletszabályzatban meghatározott módon.

(10) Ha a csatlakozóvezetéken és a felhasználói berendezésen a földgázszállító vagy a földgázelosztó veszélyhelyzetet észlel, vagy az egyéb módon tudomására jut, azonnal köteles annak elhárításáról gondoskodni. Ennek keretében jogosult a gázellátást mindaddig szüneteltetni, amíg a veszélyhelyzet fennáll. A gázmentesítési és gáz alá helyezési munkákat csak a földgázszállító, a földgázelosztó vagy megbízottja végezheti el.

(11) A műszaki üzemzavar elhárítását követően a rendszerüzemeltető köteles a szállítást, az elosztást és a tárolást a lehető legrövidebb időn belül helyreállítani.

(12) A rendszerüzemeltető a műszaki üzemzavar haladéktalan elhárítására alkalmas készenléti szolgálatot köteles biztosítani.

97. § (1) Földgázellátási válsághelyzetnek minősül a külön törvényben meghatározott szükséghelyzetet vagy veszélyhelyzetet el nem érő mértékű, a személyeket, vagyontárgyaikat, a természetet, a környezetet vagy a felhasználók jelentős részének ellátását közvetlenül veszélyeztető földgázellátási zavar. Válsághelyzetet különösen a következő események válthatnak ki:

a) a földgázellátás és földgázfelhasználás egyensúlya oly mértékben felbomlik, hogy azt a szokásos egyensúlytartási eszközökkel már nem lehet helyreállítani,

b) a földgáz-felhasználási igények meghaladják a beszerzés lehetőségeit, illetve

c) ezek közvetlen veszélye fenyeget.

(2) A földgázellátási válsághelyzet két fokozatba sorolható:

a) a földgázellátási válsághelyzet I. fokozata állapítható meg, amennyiben az (1) bekezdés szerinti események, és az azok kezeléséhez szükséges intézkedések mellett a földgázpiacnak a földgáz adásvételére vonatkozó magánjogi szerződések alapján történő működése fenntartható,

b) a földgázellátási válsághelyzet II. fokozata állapítható meg, amennyiben az (1) bekezdés szerinti események, és az azok kezeléséhez szükséges intézkedések mellett a földgázpiacnak a földgáz adásvételére vonatkozó magánjogi szerződések alapján történő működése nem tartható fenn.

(3) A földgázellátási válsághelyzet fennállásáról és fokozatáról a Hivatalnak a - fokozatba sorolásra vonatkozó javaslatot is tartalmazó - kezdeményezésére a miniszter előterjesztése alapján a Kormány határozatban dönt, továbbá határozatban állapítja meg a válsághelyzet megszűnését.

(4) A Kormányt a (3) bekezdés szerinti, továbbá a földgázellátási válsághelyzet fennállása alatt teendő intézkedésekre vonatkozó döntésének előkészítése során tanácskozási jogkörrel a miniszter által vezetett bizottság (a továbbiakban: Bizottság) segíti.

(5) A Bizottság feladata

a) a földgázellátási helyzet értékelése és

b) a földgázellátási válsághelyzet fennállása esetén teendő intézkedésekre vonatkozó javaslat kialakítása.

97/A. § (1) Földgázellátási válsághelyzet bármely fokozata esetén - annak fennállásáig - a Kormány rendeletben szabályozhatja

a) a munkanapok és munkaszüneti napok, valamint az azokkal összefüggő munkavégzés rendjét,

b) az ügyfélforgalom előtt nyitva álló magánhelyiségek vagy közintézmények (különösen üzletek, ügyfélszolgálatok) nyitvatartási idejét,

c) az ügyfélforgalom előtt nyitva álló magánhelyiségek vagy közintézmények (különösen üzletek, ügyfélszolgálatok), továbbá irodaházak, valamint a költségvetési fenntartású intézmények legmagasabb felfűtési hőmérsékletét,

d) a földgázfelhasználás mérséklését szolgáló egyéb intézkedést,

e) a Magyar Köztársaság területén termelt vagy készletezett földgáznak a Magyar Köztársaság területén kívülre történő kiszállítására vonatkozó szerződéskötés feltételeit, a Magyar Köztársaság területén történő átszállítás kivételével.

(2) Földgázellátási válsághelyzet esetén a beszerzésre kerülő földgáz-helyettesítő fűtőolajat terhelő jövedéki adó a jövedéki adóról szóló törvény rendelkezései szerint visszaigényelhető.

(3) Földgázellátási válsághelyzet esetén

a) a biztonsági földgázkészletet a földgáz biztonsági készletezéséről szóló törvény (a továbbiakban: Fbkt.) és külön jogszabály rendelkezéseivel összhangban,

b) a biztonsági kőolaj- és kőolajtermék készletből földgázt-helyettesítő tüzelő- és fűtőolajat a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló törvény rendelkezéseivel összhangban

lehet igénybe venni.

(4) Földgázellátási válsághelyzet esetén a rendszerirányító elrendelheti a földgáznak a Magyar Köztársaság területén keresztül történő átszállítására vonatkozó szerződések szerinti földgázmennyiség arányos csökkentését, amennyiben ezen szerződések szerinti beszállító a belföldi felhasználók ellátására vonatkozó szerződéseiből fakadó kötelezettségeit nem teljesíti. A csökkentést a szerződéssel lekötött földgázkapacitások arányának megfelelő arányban kell végrehajtani.

(5) Amennyiben a rendszerirányító rendelkezésére álló adatok, információk alapján nem állapítható meg egyértelműen, hogy melyik beszállító nem teljesíti szerződéses kötelezettségeit, a rendszerirányító a Magyar Köztársaság területén keresztül átszállításra kerülő valamennyi szerződés szerinti földgázmennyiséget arányosan csökkenti.

(6) Az átszállítások arányos csökkentését a rendszerirányító a Hivatalnak haladéktalanul bejelenti. Amennyiben a Hivatal az intézkedés megalapozottságának vizsgálata érdekében szükségesnek tartja, hatósági ellenőrzést folytat le.

(7) Az átszállításra kerülő földgázmennyiségek (4)-(5) bekezdés szerinti csökkentésének részletes szabályait az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat határozza meg.

(8) A válsághelyzeti intézkedésekből származó károkért az engedélyeseket - a tőlük elvárható magatartás tanúsítása esetén - kártalanítási kötelezettség nem terheli.

(9) A Kormány a válsághelyzet idején megtett biztonsági intézkedéseiről haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot és a tagállamokat.

(10) A felhasználók tárgyilagos és szakszerű tájékoztatása érdekében a földgázellátási válsághelyzet esetére a Hivatal Válsághelyzeti Információs Irodát hoz létre és működtet.

97/B. § (1) Földgázellátási válsághelyzet I. fokozata esetén a felhasználók földgázvételezésének korlátozására a 96. § (4) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Földgázellátási válsághelyzet I. fokozata esetén a Hivatal határozatban rendelkezik - az Fbkt. rendelkezéseinek megfelelően külön jogszabályban felszabadított - biztonsági földgázkészlet igénybevételéről, valamint az igénybevételre jogosult földgázkereskedőkről az Fbkt. és az annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok rendelkezéseivel összhangban.

97/C. § (1) Földgázellátási válsághelyzet II. fokozata esetén - annak fennállásáig - a Kormány rendeletben szabályozhatja

a) a felhasználók ellátására vonatkozó szerződések teljesítésének felfüggesztését,

b) a felhasználók földgázellátásának korlátozását, különösen a korlátozás elrendelésének, fenntartásának és feloldásának feltételeit,

c) az engedélyesek jogait és kötelezettségeit,

d) a földgázellátáshoz kapcsolódó, a hatósági és a nem hatósági árak körébe tartozó valamennyi termék és szolgáltatás legmagasabb árát.

(2) A földgázellátási válsághelyzet II. fokozata esetén a felszabadított földgáz biztonsági készletekkel a rendszerirányító rendelkezik.

(3) A földgázellátási válsághelyzet II. fokozata esetén a földgázkereskedők, valamint a felhasználók - az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott eljárás- és elszámolási rend szerint - kötelesek a rendelkezésükre álló földgázmennyiséget a rendszerirányító részére felajánlani.

(4) A rendszerirányító a (2)-(3) bekezdés szerint rendelkezésére álló földgázmennyiségekkel történő gazdálkodás során köteles

a) a napi rendszeregyensúlyozás szempontjai mellett a földgázellátás közép- és hosszú távú fenntarthatóságának szempontjait is figyelembe venni,

b) törekedni arra, hogy a felajánlott földgázmennyiség elsősorban a felajánló földgázkereskedővel jogviszonyban álló felhasználók ellátását szolgálja.

(5) A válsághelyzet II. fokozata esetén a földgázkereskedők kötelesek a Hivatalt folyamatosan tájékoztatni

a) új földgázforrás-beszerzési lehetőségeikről és a potenciális földgázforrás áráról,

b) az általuk ellátott felhasználóknak a válsághelyzet megszűnését követő 12 hónapban várható ellátásbiztonságáról, különös tekintettel a (3) bekezdés szerinti felajánlási kötelezettségre.

(6) A Hivatal az (5) bekezdés szerinti tájékoztatás keretében kapott adatokról, információkról a (4) bekezdés szerinti feladat ellátása érdekében tájékoztatja a rendszerirányítót, valamint ezzel egyidejűleg a minisztert.

98. § (1) A korlátozás végrehajthatósága érdekében, a felhasználókat korlátozható és nem korlátozható kategóriákba kell sorolni.

(2) Nem korlátozható kategóriába tartoznak a lakossági fogyasztók, a külön jogszabályban meghatározott, közellátást biztosító felhasználók a közellátás biztosításához szükséges földgázvételezés mértékéig, valamint azon felhasználók, amelyek földgázvételezésének korlátozása mérgező anyagnak a szabadba kerülése révén az emberi életet vagy egészséget, továbbá a környezetet súlyosan veszélyeztetné a veszélyeztetettség elkerüléséhez szükséges földgázvételezés mértékéig. Külön jogszabály rendelkezik a felhasználók további korlátozható és nem korlátozható kategóriáinak meghatározásáról, a korlátozható kategóriába tartozó felhasználók jogairól és kötelezettségeiről, valamint az egyes felhasználóknak a jogszabály szerinti kategóriába történő besorolásának részletes szabályairól.”

(6) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 107. §-a a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A (7) bekezdés szerinti ellenőrzés keretében a Hivatal naptári negyedévenként ellenőrzi az összehasonlító ár árelemeinek alakulását a (2) bekezdés szerinti miniszteri rendeletben meghatározott, az összehasonlító ár kiszámítására vonatkozó előírások alapján.

(9) Amennyiben a (8) bekezdés szerinti eljárása során a Hivatal megállapítja, hogy valamely egyetemes szolgáltató által alkalmazott ár a miniszteri rendelet előírásainak megfelelően képzett árnál magasabb, a Hivatal az egyetemes szolgáltató által alkalmazott árat határozattal hivatalból módosítja.”

(7) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 114. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés b)-i) pontja szerinti tevékenységek határozatlan időre szóló engedély alapján végezhetők, míg az (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenység 10 évre szóló, meghosszabbítható engedély alapján végezhető.”

(8) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény a következő 118/A. §-sal egészül ki:

„118/A. § (1) Cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazása, valamint turista használatú palackba történő PB-gáz-átfejtés tevékenység folytatásához a műszaki-biztonsági hatóság engedélye szükséges. A műszaki-biztonsági hatóság az engedély megadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót.

(2) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazása, valamint turista használatú palackba történő PB-gáz-átfejtés tevékenység folytatására irányuló szándékát köteles a műszaki-biztonsági hatóságnak bejelenteni.”

(9) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 123. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„123. § (1) A szerző fél köteles a Hivatalnak haladéktalanul bejelenteni, ha bármely földgázipari vállalkozásban a közvetlenül és közvetve birtokolt, szavazati jogot biztosító részvényének, üzletrészének, szavazati jogának vagy közvetlen és közvetett befolyásának aránya eléri vagy meghaladja a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 61. § (3) bekezdésében meghatározott mértéket. A Hivatal köteles a bejelentés tudomásulvételét a bejelentést, információ kérés esetén pedig a Hivatal által kért információk megérkezését követő naptól számított 30 munkanapon belül visszaigazolni. A szavazati jogra, a közvetett befolyásra, a befolyásszerzésre, azok mértékére, az összehangoltan eljáró személyekre és a bejelentés tartalmára vonatkozóan a Tpt. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) Bármely földgázipari vállalkozásban a szavazatok 25%-át, 50%-át vagy 75%-át meghaladó szavazati jog vagy befolyás szerzéséhez és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához a Hivatal előzetes hozzájárulása is szükséges.

(3) A (2) bekezdés szerinti befolyásszerzés nem igényli a Hivatal előzetes hozzájárulását az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték engedélyese, a célvezeték üzemeltetője, valamint a telephelyi szolgáltató esetében.

(4) A Hivatal a (2) bekezdésben és a 122. § (1) bekezdésében meghatározott ügyletek jóváhagyását megtagadhatja vagy feltételhez kötheti, ha azok végrehajtása a földgázellátás biztonságát, a közbiztonságot, az energiapolitikai célkitűzések érvényesülését, az engedélyköteles tevékenység ellátását vagy a szállítási, tárolási, elosztási, rendszerirányítási, valamint egyetemes szolgáltatási tevékenység árának és a szolgáltatás minőségének meghatározására vonatkozó szabályozást veszélyezteti, továbbá, ha annak végrehajtása a Hivatalhoz a (6) bekezdés szerint bejelentett elővásárlási jog megsértésére vezetne.

(5) A részesedésszerzés (1) bekezdésben meghatározott bejelentésének elmulasztása esetén, vagy a Hivatal (1) bekezdésben meghatározott tudomásul vételt kimondó visszaigazolása, vagy a (2) bekezdésben, illetve a 122. § (1) bekezdésében meghatározott hozzájárulása hiányában a szerző fél a részesedései tekintetében a társasággal szemben - az osztalékra való jogosultságot kivéve - jogot nem gyakorolhat, illetve a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, a tagjegyzékben nem tüntethető fel. A részvénykönyvbe, tagjegyzékbe, valamint a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a Hivatal visszaigazolását, illetve jóváhagyását igazoló dokumentummal együtt lehet benyújtani.

(6) A Hivatalhoz - a szerződés vagy a jognyilatkozat eredeti példányának vagy közjegyző által hitelesített másolatának csatolásával - be kell jelenteni a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény szerinti közüzemi nagykereskedői engedélyes vagy jogutódja vonatkozásában biztosított elővásárlási jog létesítését, módosítását, illetve megszűnését.”

(10) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 126. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Hivatal feladata különösen:]

„e) az energiapolitikai célkitűzések, valamint a fenntartható fejlődés követelményeinek érvényesítése,”

(11) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 129. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a Hivatal határozatának bírósági felülvizsgálata során - a földgázellátási üzemzavar vagy válsághelyzet esetén a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet alapján meghozott döntés kivételével - a határozatot jogosult megváltoztatni.”

(12) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 132. § 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg]

„32. a földgázellátási válsághelyzet minősítését, kihirdetésének és megszüntetésének szabályait, valamint az intézkedésre jogosult szervezeteket, azok felelősségi és hatáskörét, a földgázellátási válsághelyzet esetére létrehozott bizottság összetételére, eljárására vonatkozó részletes szabályokat,”

(13) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény a 132. §-t követően a következő 132/A. §-sal egészül ki:

„132/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

1. földgázellátási válsághelyzet fennállása esetén a munkanapok és munkaszüneti napok, valamint az azokkal összefüggő munkavégzés rendjét, az ügyfélforgalom előtt nyitva álló magánhelyiségek, közintézmények (különösen üzletek, ügyfélszolgálatok) nyitvatartási idejét, az ügyfélforgalom előtt nyitva álló magánhelyiségek, közintézmények (különösen üzletek, ügyfélszolgálatok), továbbá irodaházak, valamint a költségvetési fenntartású intézmények legmagasabb felfűtési hőmérsékletét, a földgázfelhasználás mérséklését szolgáló egyéb intézkedéseket, valamint a földgáznak a Magyar Köztársaság területéről történő kiszállítására vonatkozó szerződéskötés feltételeit,

2. földgázellátási válsághelyzet II. fokozata esetén a felhasználók ellátására vonatkozó szerződések teljesítése felfüggesztésének rendjét, a felhasználók földgázellátásának korlátozását, különösen a korlátozás elrendelésének, fenntartásának és feloldásának feltételeit, az engedélyesek jogait és kötelezettségeit, valamint a földgázellátáshoz kapcsolódó, a hatósági és a nem hatósági árak körébe tartozó valamennyi termék és szolgáltatás legmagasabb árát.”

(14) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 133. § (1) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg]

„3. az egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árszabások képzését, annak időszakonkénti változását, az egyetemes szolgáltató által alkalmazandó árképletet és alkalmazási feltételeit, az átalánydíjas fogyasztás elszámolásának részletes szabályait, valamint az egyetemes szolgáltató által benyújtandó árváltoztatási javaslatot megelőzően alkalmazandó tételes induló árszabásokat,”

(15) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 133. § (1) bekezdése a következő 11. ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg]

„11. az e törvény 138/A. § (1) bekezdésében meghatározott bevételi hiány mértékét, a bevételi hiány fedezetét biztosító pénzeszköz mértékét, megfizetésének, kezelésének és felhasználásának részletes szabályait, valamint a kifizetések rendjét.”

(16) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 133. § (2) bekezdés 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap az iparügyekért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg]

„2. a gázszerelők és gázkészülék-javítók tevékenysége folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységekre jogosító engedély kiadásának rendjét, az e tevékenységet végzőkről vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá az e tevékenységekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,”

(17) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 133. § (2) bekezdés 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint 133. § (2) bekezdése a következő 6. ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap az iparügyekért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg]

„5. az e törvény szerinti, a cseppfolyós propán-bután gázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazásának, valamint a PB-gáz turista palackba történő átfejtésének szabályait és hatósági felügyeletét, az e tevékenységekre jogosító engedély kiadásának rendjét, az e tevékenységeket folytatókról vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá az e tevékenységekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,

6. az adópolitikáért felelős miniszterrel és a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel egyetértésben a műszaki biztonsági hatóság részére a kérelemre indult eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak és a gázszerelők engedélyének kiadásáért fizetendő díj - ideértve a jogorvoslati díjat is - mértékét és a díjak beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat.”

(18) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 133. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Felhatalmazást kap az energiapolitikáért felelős miniszter, hogy - a számvitelért felelős miniszterrel, valamint a fogyasztóvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben szabályozza az egyetemes szolgáltatók által alkalmazható számlaképet.”

(19) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény a 138. §-t követően a következő 138/A. §-sal egészül ki:

„138/A. § (1) A Get. szerinti közüzemi nagykereskedői engedéllyel rendelkezett engedélyesnek engedélyköteles tevékenysége végzése során 2009. június 30-ig a földgázár-szabályozásban elismert (az árszabályozásban figyelembevételre kerülő) és a tényleges importköltségeinek negatív különbözetéből adódó bevételi hiányát a rendszerirányító által az e célból létrehozott elkülönített számlán kezelt, kötelező befizetésből származó pénzeszközből kell biztosítani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott pénzeszközt 2010. december 31-ig

a) a felhasználó részére földgázt értékesítő

1. egyetemes szolgáltató,

2. földgázkereskedő,

3. a földgáztermelő vagy

b) külföldről földgázt vásárló felhasználó

a rendszerirányítónak havonta megfizeti, és azokat az a) pont szerinti esetben továbbhárítja a felhasználó felé.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott cél érdekében a rendszerirányító által beszedett pénzeszköz nem minősül a rendszerirányító bevételének, a rendszerirányító azt más célra nem fordíthatja és köteles azt egyéb pénzeszközeitől elkülönítetten kezelni. A rendszerirányító köteles az elkülönített számlán kezelt pénzeszközt és annak pénzkezelési költségeivel csökkentett nettó hozamát kötelezettségként kimutatni.

(4) A (2) bekezdés szerint megfizetett (fizetendő) pénzeszköz nem minősül az egyetemes szolgáltató, a földgázkereskedő és a földgáztermelő bevételének, azt köteles egyéb pénzeszközeitől elkülönítetten kezelni. Az egyetemes szolgáltató, a földgázkereskedő és a földgáztermelő köteles az elkülönítetten kezelt pénzeszközt a rendszerirányítóval szembeni kötelezettségként kimutatni.

(5) A (2) bekezdés szerinti fizetés alapját

a) a (2) bekezdés a) pontjának megfelelően értékesített, illetve

b) a (2) bekezdés b) pontjának megfelelően vásárolt

földgáz képezi.

(6) Az (5) bekezdés a) pontja alkalmazásában a földgáz tranzit vagy export céljára vagy földgáztárolóba történő szállítása, valamint a rendszerüzemeltetők saját felhasználását és a hálózati veszteségeket biztosító földgázmennyiségek adásvétele nem tekintendő értékesítésnek.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi hiány kiegyenlítése esetén a rendszerirányító elkülönített számlájáról kifizetés nem teljesíthető.”

(20) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 145. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Hivatal 2009. december 31-ig felméri a földgáz-helyettesítő tüzelőanyag felhasználására átállítható felhasználók körét, valamint az átálláshoz szükséges berendezések műszaki állapotát, és a felmérés eredménye alapján javaslatot tesz a Kormánynak a jogszabályban előírt fölgáz-helyettesítő tüzelőanyag-készletezési kötelezettségnek a fölgáz-helyettesítő tüzelőanyag felhasználásra alkalmas felhasználói körre tekintettel történő kiterjesztésének módjára, a kiterjesztés technikai és pénzügyi feltételeire.

(4) A felhasználók a (3) bekezdés szerinti feladat végrehajtása érdekében kötelesek a Hivatallal együttműködni.”

399. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 3. § 23. pontjában a „28. pont” szövegrész helyébe a „26. pont” szöveg, 12. §-ában a „kapcsolódóan a külön jogszabály” szövegrész helyébe a „kapcsolódóan a 96. § (6) bekezdése, valamint a külön jogszabály” szöveg, 20. § (1) bekezdésében a „megkérésére” szövegrész helyébe az „iránti kérelem benyújtására” szöveg, 57. § (4) bekezdésében az „állásfoglalást” szövegrész helyébe a „véleményt” szöveg, 64. § (1) bekezdésében a „jár” szövegrész helyébe a „jár el” szöveg, 66. § (4) bekezdésében a „8 napon” szövegrész helyébe az „5 munkanapon” szöveg, 67. § (3) bekezdésében a „panaszával a Hivatalhoz fordulhat. A Hivatal a panasz kivizsgálását követően” szövegrész helyébe a „kérelmére a Hivatal” szöveg, 71. § (8) bekezdésében a „15 napon belül köteles határozatban dönteni” szövegrész helyébe a „10 munkanapon belül dönt” szöveg, 80. § (1) bekezdésében a „kezdeményezheti” szövegrész helyébe a „kérelmezheti” szöveg, 80. § (2) és (3) bekezdésében a „kezdeményezést” szövegrész helyébe a „kérelmet” szöveg, 104. § (5) bekezdésében az „ár mikor lép érvénybe” szövegrész helyébe az „árat mikortól kell alkalmazni” szöveg, 107. § (3) bekezdésében a „45 nappal” szövegrész helyébe a „25 nappal” szöveg, a „30 napon” szövegrész helyébe a „20 napon” szöveg, 109. § b) pontjában a „többletbevételnek” szövegrész helyébe a „többletbevétel jegybanki alapkamat tárgyévi éves átlagával növelt összegének” szöveg, 107. § (4) bekezdésében a „legalább 15 nappal a honlapján, valamint két országos napilapban” szövegrész helyébe a „legalább 5 nappal a honlapján, valamint a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben” szöveg, 119. § (1) bekezdésében a „gyakorolja,” szövegrész helyébe a „gyakorolja, azzal szemben” szöveg, 121. § (3) bekezdés e) pontjában a „rendszerirányítási” szövegrész helyébe a „rendszerüzemeltetői” szöveg, 122. § (1) bekezdésében a „jóváhagyó határozata” szövegrész helyébe a „jóváhagyása” szöveg, 122. § (3) bekezdésében a „jóváhagyó határozatát” szövegrész helyébe a „jóváhagyását” szöveg, 124. § (1) bekezdésében a „jóváhagyó határozata” szövegrész helyébe a „jóváhagyása” szöveg, 124. § (4) bekezdésében a „jóváhagyó határozatát” szövegrész helyébe a „jóváhagyását” szöveg, 127. § s) pontjában az „és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 17. §-ában meghatározott szabályok” szövegrész helyébe az „általános szabályairól szóló törvény adatkezelésre vonatkozó szabályai” szöveg, 127. § v) pontjában a „honlapján” szövegrész helyébe a „nyilvánosan” szöveg, 129. § (2) bekezdésében a „VET. 168. §-ában foglaltakat” szövegrész helyébe a „villamos energiáról szóló törvényben foglalt - a Hivatal eljárására vonatkozó - általános szabályokat” szöveg, a „60 nap” szövegrész helyébe a „45 munkanap” szöveg, 132. § 37. pontjában a „hatóság” szövegrész helyébe a „hatóság vagy hatóságok” szöveg, 132. § 43. pontjában a „szabad kapacitások Magyar Köztársaság területén történő átszállításának” szövegrész helyébe a „Magyar Köztársaság területén szabad kapacitások felhasználásával történő földgázátszállítás” szöveg, 144. § (1) bekezdésében a „2011.” szövegrész helyébe a „2013.” szöveg lép.

400. § Hatályát veszti a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 3. § 2. pontjában az „és nem része az együttműködő földgázrendszernek” szövegrész, 16. § (4) bekezdése, 21. § (2) bekezdése, 55. § (2) bekezdés második mondata, 57. § (4) bekezdés második mondata, 81. § (3) bekezdésében az „a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben (a továbbiakban: Avtv.) meghatározott” szövegrész, 85. § (3) bekezdés második mondata, 93. § (2) bekezdése, 109. §-ában a „határozattal” szövegrész, 110. § (3) és (4) bekezdésében a „határozattal” szövegrész, 110. § (4) bekezdésében a „határozatban” szövegrész, 113. § (3) bekezdésében a „határozatban” szövegrész és a „határozattal” szövegrész, 114. § (6) bekezdése, 114. § (12) bekezdése, 129. § (2) bekezdésében a „panaszokkal kapcsolatos” szövegrész, 118. § (2) bekezdése, 132. § 45. pontja, 159. § (1) bekezdés b) pontjában a „(98-99. §)” szövegrész, 159. § (2) bekezdésében a „[10. §, 12. §, 73. §, 75. §, 106. § 128. § z)]” szövegrész.

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása

401. § (1) Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény a III. Fejezetet megelőzően a következő alcímmel és 23/A. §-sal egészül ki:

„A szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltatóra vonatkozó rendelkezések

23/A. § (1) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató az e törvény szerint engedélyköteles tevékenység határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására irányuló szándékát köteles az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek bejelenteni. A bejelentés - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a természetes személy bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(2) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az (1) bekezdés szerinti tevékenység folytatására jogosult, az (1) bekezdés szerinti bejelentést tevőkről nyilvántartást vezet, amely - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a természetes személy bejelentő természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag az érintett tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.”

(2) Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv eljárására a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit a 39. § (2)-(4) bekezdésében, a 42. §-ban, a 44. §-ban, a 49-50. §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.”

(3) Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 40. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az állatgyógyászati készítmény laboratóriumon kívüli gyakorlati kipróbálásának, gyártásának, valamint az állatgyógyászati készítmények hatóanyaga gyártásának engedélyezéséről szóló határozatot kilencven napon belül, az állatgyógyászati termék és az állatgyógyászati készítmény forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló határozatot kétszáztíz napon belül kell meghozni.”

(4) Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 46. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha hivatalból indított eljárásban a hatóság határozata az ügyfél részére részletkötelezettséget állapít meg, az ügyfél a felmerült eljárási költségeknek csak azt a részét viseli, amely a megállapított részletkötelezettséghez kapcsolódik.”

402. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 27. § (3) bekezdésében az „és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)” szövegrész helyébe az „általános szabályairól szóló törvény” szöveg, 34. § (1) bekezdés i) pontjában a „készítményekkel” szövegrész helyébe a „készítmények” szöveg, a „hatóanyagaival végzett kereskedelmi tevékenységet” szövegrész helyébe a „hatóanyagainak forgalomba hozatalát” szöveg, 38. § (3) bekezdésében a „határozatát az azt kiadó szerv köteles megküldeni az” szövegrész helyébe a „határozatot az” szöveg, a „szerv részére” szövegrész helyébe a „szervvel is közölni kell,” szöveg, 39. § (2) bekezdésében a „hatvan nappal” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanappal” szöveg, 39. § (4) bekezdés d) pontjában a „forgalmazásával” szövegrész helyébe a „forgalomba hozatalával” szöveg, 40. § (2) bekezdésében a „hatvan napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanapon” szöveg, 40. § (4) bekezdésében a „hatvan nap” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanap” szöveg, a „harminc nap” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanap” szöveg, 44. § (1) bekezdés g) pontjában a „lezárt terület” szövegrész helyébe a „lezárt terület, épület, helyiség” szöveg, a „belépni” szövegrész helyébe a „belépni és ott az ellenőrzést lefolytatni” szöveg, 44. § (2) bekezdésében a „hatósági eljárása” szövegrész helyébe az „a hatósági ellenőrzés” szöveg, 45. § (3) bekezdésében a „15 napon” szövegrészek helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, 46. § (3) bekezdésében a „külön jogszabályok rendelkezéseit” szövegrész helyébe az „, e törvény felhatalmazása alapján kiadott végrehajtási jogszabály rendelkezéseit” szöveg, 51. § (1) bekezdésében az „az” szövegrész helyébe az „a miniszter” szöveg, a „külön jogszabály” szövegrész helyébe a „rendelete” szöveg, 51. § (2) bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe az „az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében” szöveg, 52. § (2) bekezdésében az „elrendeléséről” szövegrész helyébe az „elrendeléséről szóló határozatot” szöveg, a „település önkormányzatát is értesíteni” szövegrész helyébe a „települési önkormányzat jegyzőjével (a fővárosban a kerületi jegyzővel) is közölni” szöveg, 76. § (2) bekezdés 33. pontjában a „forgalmazásának” szövegrész helyébe a „forgalomba hozatalának” szöveg, melléklet 29. pontjában az „a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 8. pontja szerinti fogalom” szövegrész helyébe az „az élelmiszerek vagy takarmányok tekintetében a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 8. pontja szerinti fogalom, egyéb esetben a termék készentartása eladás céljára, beleértve az eladásra való felkínálását vagy ingyenes vagy ellenérték fejében történő átadásának bármely egyéb formáját, valamint az eladását, forgalmazását vagy átadásának egyéb módját” szöveg lép.

403. § Hatályát veszti az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 4. § b) pontjában a „, kereskedelmére” szövegrész, 5. § (6) bekezdésében a „külön” szövegrész, 10. § (3) bekezdésében a „külön” szövegrész, 25. § (2) bekezdése, 25. § (4) bekezdés második és harmadik mondata, 43. §-ában a „- külön jogszabály szerint -” szövegrész, 44. § (1) bekezdés c) pontjában a „külön” szövegrész, 44. § (1) bekezdés g) pontjában a „, dokumentációt” szövegrész, 45. § (5) bekezdése, 50. § (2) bekezdésében a „, késedelmes fizetés esetén a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével megnövelt összegben” szövegrész, 50. § (6) bekezdés harmadik mondata, 52. § (4) bekezdésében az „a külön jogszabályban foglaltak szerint” szövegrész, 63. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „, kereskedelmére” szövegrész, 64. § (3) bekezdés első mondata, 64. § (5) bekezdésében a „, vagy - a bírságfizetési kötelezettség teljesítésének biztosítása érdekében - biztosítási intézkedés” szövegrész.

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény módosítása

404. § A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény 2. § d) pontjában a „marketingtevékenységek” szövegrész helyébe a „marketingtevékenysége” szöveg, 17. § (1) bekezdésében a „külön törvény” szövegrész helyébe a „külön törvény vagy kormányrendelet” szöveg, 17. § (3) bekezdésében a „külön törvényben meghatározott bármely” szövegrész helyébe a „külön törvényben vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott bármely” szöveg, a „lehetővé tevő törvény rendelkezései” szövegrész helyébe a „lehetővé tevő rendelkezések” szöveg, 20. § (1) bekezdésében a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 22. §-ában az „és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 23. §-át és 24. §-át” szövegrész helyébe az „általános szabályairól szóló törvény hatásköri vitára vonatkozó rendelkezéseit” szöveg, 23. § (1) bekezdésében a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 25. § (1) bekezdésében az „és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 23. §-át és 24. §-át” szövegrész helyébe az „általános szabályairól szóló törvény hatásköri vitára vonatkozó rendelkezéseit” szöveg, 25. § (2) bekezdésében a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 26. § (1) bekezdésében a „végzéssel” szövegrész helyébe a „végzéssel hivatalból” szöveg, melléklet 28. pontjában a „kiskorúak” szövegrész helyébe a „gyermekkorúak” szöveg lép.

405. § Hatályát veszti a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény 20. § (3) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 25. § (3) bekezdésében, 26. § (2) bekezdésében az „öt napon belül” szövegrész, 26. § (1) bekezdésében a „Tpvt. 70. §-ának (1) bekezdésétől eltérően, a” szövegrész.

A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény módosítása

406. § A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 6. § (7) bekezdésében az „ebből a célból a reklámküldeménynek” szövegrész helyébe az „ebből a célból az ugyanazon reklámozó érdekében ugyanazon címzett részére 2009. október 1-jét követően első alkalommal küldött reklámküldeménynek” szöveg, 26. § (2) bekezdésében az „eljárást ügyfélként kezdeményezni jogosultak” szövegrész helyébe az „eljárásban” szöveg, a „szervezetek is” szövegrész helyébe a „szervezetet az ügyfél jogai illetik meg” szöveg lép.

407. § Hatályát veszti a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 6. § (2) bekezdésében az „és lakcímét” szövegrész, 26. § (3) bekezdésében az „, azt mint szemletárgyat lefoglalhatja” szövegrész.

Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása

408. § Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 23. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A beszámoló központi költségvetési támogatásra vonatkozó, valamint külön jogszabályban meghatározott adatait az előadó-művészeti államigazgatási szerv a honlapján bárki számára ingyenesen, korlátozás nélkül hozzáférhető és kereshető módon közzéteszi.”

409. § Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 47. § (2) bekezdés a) pontjában a „kiállításával” szövegrész helyébe a „kiállításával, valamint a hatósági ellenőrzéssel” szöveg, 38. § (5) bekezdésében a „10. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „10. § (3) bekezdésében” szöveg, 46. § (4) bekezdésében a „10. § (5) bekezdés b) pontjában” szövegrész helyébe a „10. § (6) bekezdés b) pontjában” szöveg lép.

410. § Hatályát veszti az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 6. § (2) bekezdése, 15. § (6) bekezdésében a „, valamint a 7. § (2) bekezdésében szereplő” szövegrész és az „- a személyes adatok kivételével - közérdekből nyilvános adatoknak minősülnek, és” szövegrész.

A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló 2008. évi CI. törvény módosítása

411. § A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló 2008. évi CI. törvény 3. § j) pontjában a „termékek külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „termékeknek az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében” szöveg, 3. § k) pontjában a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében” szöveg, 5. § (1) bekezdésében a „külön jogszabály” szövegrész helyébe az „a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelete” szöveg, 6. § (2) bekezdésében a „külön jogszabályban meghatározott” szövegrész helyébe az „- a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott -” szöveg, 7. §-ában az „az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szövegrész helyébe az „a miniszter” szöveg, 8. § (2) bekezdésében az „igények” szövegrész helyébe a „kérelmek” szöveg, a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében” szöveg, 9. § (1) bekezdés b) pontjában a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében” szöveg, 9. § (1) bekezdés c) pontjában az „igénye” szövegrész helyébe a „kérelme” szöveg, a „beérkezett, és” szövegrész helyébe a „beérkezett, illetve” szöveg, 9. § (2) bekezdésében az „igény” szövegrész helyébe a „kérelem” szöveg, 9. § (4) bekezdésében az „igényének” szövegrész helyébe a „kérelmének” szöveg, az „igényével” szövegrész helyébe a „kérelmével” szöveg, az „az igénybejelentést” szövegrész helyébe az „a kérelem benyújtását” szöveg, 11. § (1) bekezdésében az „igénylő” szövegrész helyébe a „kérelmező” szöveg, 14. § (1) bekezdés b) pontjában az „igénybejelentéseket” szövegrész helyébe a „kérelmeket” szöveg, 14. § (3) bekezdés b) pontjában az „igényeket” szövegrész helyébe a „kérelmeket” szöveg, 15. § (11) bekezdés a) pontjában az „igény” szövegrész helyébe a „kérelem” szöveg, 15. § (11) bekezdés c) pontjában a „szabályait” szövegrész helyébe a „szabályait, továbbá az agrárkár-enyhítési szervnek a kárenyhítési hozzájárulás befizetésére szolgáló számláját” szöveg lép.

412. § Hatályát veszti a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló 2008. évi CI. törvény 15. § (5) és (6) bekezdése.

A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény módosítása

413. § A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 3. § (2) bekezdésében a „megszüntetéséhez, valamint” szövegrész helyébe a „megszüntetéséhez, a szervre vonatkozó alapítói jogok átadásához, átvételéhez, valamint a szerv” szöveg, 5. § (1) bekezdésében a „törvényben, valamint külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályai az irányadók azzal, hogy az eljárásban kizárt a méltányossági, valamint újrafelvételi eljárás.” szövegrész helyébe a „§-ban foglaltak az irányadók. A kincstári nyilvántartás vezetésével kapcsolatban az ügyintézési határidő tíz munkanap. Ha a kincstár hiánypótlási felhívást bocsát ki, annak teljesítésére tizenöt munkanapos határidőt állapíthat meg. Az eljárásában kizárt az újrafelvételi eljárás.” szöveg, 5. § (2) bekezdésében az „, azok beérkezésétől számított tizenöt napon belül veszi nyilvántartásba a költségvetési szervet, vagy - legfeljebb húsz napos határidő tűzésével - hiánypótlásra hívja fel az alapító, illetve az alapításra jogosult szervet” szövegrész helyébe a „dönt” szöveg, 5. § (3) bekezdésében a „határozata” szövegrész helyébe a „döntése” szöveg, a „jogszabálysértésre hivatkozással a határozat kézhezvételétől” szövegrész helyébe az „a döntés közlésétől” szöveg, a „határozat” szövegrész helyébe a „határozat, illetve az önálló fellebbezéssel megtámadható végzés” szöveg, 5. § (4) bekezdésében a „közigazgatási nemperes eljárásban végzéssel határoz” szövegrész helyébe az „a közigazgatási hatósági eljárásban hozott végzések elleni bírósági felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint dönt” szöveg, a „határozatát” szövegrész helyébe a „döntését” szöveg, 13. § (4) bekezdés b) pontjában a „harminc napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg lép.

414. § Hatályát veszti a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 5. § (4) bekezdés ötödik mondata, 13. § (7) bekezdés második mondata.

A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi XLIX. törvény módosítása

415. § (1) A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi XLIX. törvény 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A biztonsági készletet a 41. § (3) bekezdése szerinti kőolaj- és kőolajtermék-ellátási válsághelyzetben vagy tüzelőanyag (tüzelőolaj, fűtőolaj, földgáz) ellátási nehézség, különösen földgázellátási válsághelyzet esetén a miniszter engedélye alapján szabad felhasználni.”

(2) A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi XLIX. törvény 41. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A miniszter felügyeleti jogkörében:)

„c) kőolaj- és kőolajtermék-ellátási válsághelyzetben, vagy ha a Szövetség a feladatának nem tesz eleget, a Szövetséget közvetlen irányítása alá vonhatja,”

(3) A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi XLIX. törvény 41. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezés alkalmazásában kőolaj- és kőolajtermék-ellátási válsághelyzet akkor áll be, ha a behozatal belföldi fogyasztáshoz mért csökkenése eléri a 7%-ot, és a belföldi felhasználási igény csak a biztonsági készlet terhére elégíthető ki, továbbá ha az Európai Unió, illetőleg a Nemzetközi Energia Ügynökség válsághelyzeti intézkedéseket rendel el.”

II. Fejezet

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

416. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 5. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény hatálya kiterjed:]

„c) a nyugdíjmegállapító szervre és a nyugdíjfolyósító szervre (a továbbiakban együtt: nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv), valamint a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szervre.”

(2) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az előrehozott öregségi nyugdíjra és a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultság, valamint a csökkentés mértékének megállapítása szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni a rokkantsági nyugdíj és a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamát.”

(3) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18/B. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az előrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultság szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni a rokkantsági nyugdíj és a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamát.”

(4) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 22/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti átlagos havi összeget úgy kell meghatározni, hogy a nyugellátás folyósítása, illetve szüneteltetése alatt elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem együttes összegét el kell osztani tizenkettővel.”

(5) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 36/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha az egészségkárosodás azelőtt következett be, hogy az igénylő szolgálati időt szerzett volna, az (1) bekezdés cb) alpontja szerinti feltételt azt az időpontot megelőző négy naptári hónapra kell vizsgálni, amelytől kezdődően az igénylő a rokkantsági nyugdíj megállapítását kéri.”

(6) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 36/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha

a) a nyugdíjas már nem rokkant, vagy

b) a 36/A. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti, az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő és az Rjtv. 1. § b) pontja szerinti keresőtevékenységet folytató rokkant hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja

ba) a rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét és

bb) a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét.

A kereset, jövedelem vizsgálata céljából az Rjtv. 13. § (3) bekezdésében foglaltakat a rokkantsági nyugdíjas esetében is alkalmazni kell.”

(7) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 36/G. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha

a) a nyugdíjas túlnyomóan üzemi baleset, foglalkozási betegség vagy szilikózis (azbesztózis) következtében kialakult egészségkárosodás miatt már nem minősül rokkantnak, vagy

b) a 36/A. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti, az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő és az Rjtv. 1. § b) pontja szerinti keresőtevékenységet folytató rokkant hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja

ba) a baleseti rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét és

bb) a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét.

A kereset, jövedelem vizsgálata céljából az Rjtv. 13. § (3) bekezdésében foglaltakat a baleseti rokkantsági nyugdíjas esetében is alkalmazni kell.”

(8) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A nyugdíjfolyósító szerv a nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről, újbóli folyósításáról, valamint a jogalap nélkül felvett nyugellátás visszafizettetéséről - az állami adóhatóság által közölt éves keretösszegre vonatkozó összesített adatok alapján - hivatalból dönt.

(3) Az e §-ban foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók arra a személyre, aki a nyugdíjának folyósítását a 83/A. § alapján teljes naptári évre szünetelteti.”

(9) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a szolgálati nyugdíjra azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szolgálati nyugdíj folyósításának kötelező szüneteltetésére a hivatásos szolgálat külön törvény szerinti felső korhatárának betöltését követően nem kerülhet sor.”

(10) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 84. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott idő elteltével felróhatóság hiányában is vissza kell fizetni a bírósági ítélet alapján folyósított nyugellátást, ha a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálat keretében úgy dönt, hogy a nyugellátás megállapítása nem volt jogszerű.”

(11) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 89. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (3) bekezdés szerinti egyösszegű megtérítés címén a megtérítési kötelezettség alapjául szolgáló]

„c) rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, özvegyi nyugdíj, szülői nyugdíj, illetve baleseti hozzátartozói nyugellátás egyhavi összegének az ellátásban részesülő személyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig terjedő időtartamra, de legalább négy évre számított összegét, az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, ellátásban részesülő személy esetén négy évre számított összegét”

[kell megtéríteni.]

(12) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 30. § (2) bekezdésében az „újra bekövetkeznek” szövegrész helyébe az „a rokkantsági nyugdíj megállapítására a feléledés időpontjában alkalmazandó szabályok alapján ismét fennállnak” szöveg, 36/D. § (4) bekezdésében az „újra bekövetkeznek” szövegrész helyébe az „a rokkantsági nyugdíj megállapítására a feléledés időpontjában alkalmazandó szabályok alapján ismét fennállnak” szöveg, 70. § (4) bekezdésében az „a munkaképesség-csökkenés” szövegrész helyébe az „az egészségkárosodás” szöveg, 75. §-ában az „a rokkantságon” szövegrész helyébe az „az egészségkárosodáson” szöveg, 76. §-ában a „határozat” szövegrész helyébe az „elsőfokú határozat” szöveg, 88. § (1) bekezdésében a „megrokkanásáért” szövegrész helyébe az „egészségkárosodásáért, megrokkanásáért” szöveg, 101. § (1) bekezdés a) pontjában a „közzétett” szövegrész helyébe az „utoljára közzétett” szöveg lép.

(13) Hatályát veszti a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 32. § (2) bekezdésében az „a baleseti nyugellátásra jogot adó foglalkozási betegségek jegyzékét,” szövegrész.

(14) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A krízishelyzetbe került személyek egyszeri támogatásával kapcsolatos eljárásban hozott döntéssel szembeni jogorvoslatra a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében adható egyszeri segélyre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”

(15) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 120. §-ában az „az állami szerv a szociális szolgáltatást egyházi vagy nem állami” szövegrész helyébe az „a Kormány, illetve más állami szerv a szociális szolgáltatást vagy a pihenéshez való jog érvényesülését szolgáló szolgáltatást egyházi vagy más, nem állami szervvel,” szöveg lép.

(16) A lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény 24. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A 2009. június 30-áig megkötött szerződések esetén a lakás-előtakarékoskodó jogosult a betétszámlájára jóváírt állami támogatás és az arra jóváírt betéti kamat igénybevételére nem lakáscélú felhasználás esetén is, ha a megtakarítási ideje elérte vagy meghaladta a nyolc évet.”

417. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Nem jogosult előrehozott öregségi nyugdíjra és csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra

a) az a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy, aki EGT-államban,

b) az a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy - ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik -, aki a szerződő államban

- az igénylő nyilatkozata, illetve az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján - azon a napon, amelytől kezdődően az előrehozott öregségi nyugdíjat, illetve a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonynak megfelelő jogviszonyban áll.”

(2) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18/B. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Nem jogosult előrehozott öregségi nyugdíjra

a) az a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy, aki EGT-államban,

b) az a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy - ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik -, aki a szerződő államban

- az igénylő nyilatkozata, illetve az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján - azon a napon, amelytől kezdődően az előrehozott öregségi nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonynak megfelelő jogviszonyban áll.”

(3) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 36/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazása során

a) a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy esetén EGT-államban,

b) a szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén - ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik - a szerződő államban

végzett keresőtevékenységet és ott szerzett keresetet, jövedelmet is - az igénylő nyilatkozata, illetve az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján - figyelembe kell venni.”

(4) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 36/D. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazása során

a) a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy esetén EGT-államban,

b) a szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén - ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik - a szerződő államban

végzett keresőtevékenységet és ott szerzett keresetet, jövedelmet is - a nyugdíjas nyilatkozata, illetve az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján - figyelembe kell venni.”

(5) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 36/E. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazása során

a) a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy esetén EGT-államban,

b) a szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén - ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik - a szerződő államban

végzett keresőtevékenységet és ott szerzett keresetet, jövedelmet is - az igénylő nyilatkozata, illetve az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján - figyelembe kell venni.”

(6) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 36/G. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazása során

a) a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy esetén EGT-államban,

b) a szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén - ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik - a szerződő államban

végzett keresőtevékenységet és ott szerzett keresetet, jövedelmet is - a nyugdíjas nyilatkozata, illetve az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján - figyelembe kell venni.”

(7) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 69. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a saját jogú nyugellátást igénylő részére munkanélküliség esetére járó ellátást folyósítanak, a saját jogú nyugellátást legkorábban a munkanélküliség esetére járó ellátás folyósításának megszűnését követő naptól lehet megállapítani.”

418. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 55. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Iskolai tanulmányok címén az árvaellátás a tanulmányok befejezése hónapjának végéig, a nyári tanulmányi szünet tartamára is jár. Magyarországon tanuló árva esetén a közoktatási információs rendszer, illetve a felsőoktatási információs rendszer működtetője a tanulói, hallgatói jogviszony létesítését, fennállását és a tanulmányok befejezésének várható idejét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére, a tanulói jogviszony megszűnését, illetve a hallgatói jogviszony szünetelését, megszűnését - a tanuló, hallgató nevének, társadalombiztosítási azonosító jelének és a szünetelés, megszűnés időpontjának közlésével - hivatalból igazolja. Külföldön tanuló árvának a tanulmányok folytatását az oktatási intézmény által kiállított igazolással középiskolai tanulmányok esetén évente, felsőfokú tanulmányok esetén félévente, a tanulmányok megkezdésétől számított egy hónapon belül kell igazolnia.”

(2) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 64. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az igénybejelentő lap benyújtásával egyidejűleg az igénylőnek közölnie kell az azonosításához szükséges adatokat, a társadalombiztosítási azonosító jelét, valamint csatolnia kell a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem szereplő jogviszonyok bizonyításához felhasználni kívánt iratokat, továbbá egészségkárosodáson alapuló ellátás esetén az egészségkárosodással összefüggő iratokat.”

(3) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 64. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(8) Egészségkárosodáson alapuló nyugellátás esetén az igénylő az igény elbírálása során, illetve a nyugdíjas a felülvizsgálat során - a jogkövetkezményekről való tájékoztatás mellett - a rehabilitációs szakértői szerv vizsgálatán történő személyes megjelenésre kötelezhető. Ha az igénylő, illetve a nyugdíjas a személyes megjelenési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, a nyugellátás megállapítása iránti eljárást meg kell szüntetni, illetve felülvizsgálat esetén az ellátást az erről szóló elsőfokú határozat keltét követő hónap első napjával meg kell szüntetni.

(9) Egészségkárosodáson alapuló nyugellátás esetén a jogosultság felülvizsgálata soron kívül is elrendelhető, ha olyan tény vagy körülmény jut a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv tudomására, amely valószínűsíti, hogy a korábban megállapított munkaképesség-csökkenés, illetve az egészségkárosodás nem áll fenn, vagy az a megállapítottnál kisebb mértékű.”

(4) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 74. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„74. § Ha az igénylő az igénybejelentését a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedéséig visszavonja, a felvett nyugellátást harminc napon belül köteles visszafizetni.”

(5) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 80. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Ha az igény elbírálása után megállapítják, hogy a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az eljárása során jogszabályt sértett, és emiatt az igényt elutasították, illetve az ellátást nem folyósították, vagy alacsonyabb összegű nyugellátást állapítottak meg, illetve folyósítottak, akkor a jogszabálysértés megállapításától számított öt éven belül járó összeget, valamint az (5) bekezdés szerinti késedelmi kamatot ki kell fizetni.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti jogszabálysértés a foglalkoztató vagy egyéb szerv jogszabálysértése - különösen jogszabálysértő adatszolgáltatása, eljárása vagy mulasztása - miatt következett be, a késedelmikamat-fizetési kötelezettség a foglalkoztatót vagy az egyéb szervet terheli.”

(6) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 80. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti kötelezettet a késedelmi kamat megfizetésére a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv kötelezi.”

(7) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 81. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„81. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátás iránti igény érvényesítésével kapcsolatos eljárások, valamint az e törvény szerinti más eljárások - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - illeték- és költségmentesek.

(2) Ha a 84. § (2) bekezdése alapján visszafizetésre kötelezett, illetve a 85. §, a 87. § vagy a 88. § szerint megtérítésre kötelezett a tartozás mérséklése, elengedése vagy fizetési kedvezmény engedélyezése iránt nyújt be kérelmet, általános tételű eljárási illetéket köteles fizetni.”

(8) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 95. §-t megelőző alcíme helyébe a következő alcím lép:

„Jogorvoslat és döntés-felülvizsgálat”

(9) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 95. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a határozat jogerőre emelkedését követően kérelemre vagy hivatalból a tudomására jutott tények, adatok alapján a nem jogszabálysértő döntését az ügyfél javára korlátozás nélkül módosíthatja azzal, hogy a magasabb összegű ellátás legfeljebb hat hónapra visszamenőleg jár.

(2) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek eljárásában újrafelvételi eljárásnak nincs helye.”

(10) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 95. § (5) bekezdés felvezető szövegrésze helyébe a következő szöveg lép:

„Ha a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv kérelemre vagy hivatalból megállapítja, hogy a fellebbezési vagy felügyeleti eljárás keretében, illetve a bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, döntését”

(11) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 95. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A jogerős határozattal megállapított szolgálati idő tartamát a nyugellátás megállapítása során - az (5) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően - a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az ügyfél terhére nem módosíthatja.”

(12) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben meghatározott célra a társadalombiztosítási jogszabályban, illetve törvényben meghatározott]

„a) természetes személyazonosító adatok,”

[tarthatók nyilván.]

(13) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 8/B. § (3) bekezdésében a „szerint illetékes ágazati minisztérium” szövegrész helyébe az „alapján feladatkörrel rendelkező miniszter” szöveg, 36/A. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „szakvéleménye” szövegrész helyébe a „szakhatósági állásfoglalása” szöveg, 64. § (1) bekezdésében a „nyomtatványon (a továbbiakban: igénybejelentő lap)” szövegrész helyébe a „nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon (a továbbiakban együtt: igénybejelentő lap)” szöveg, 68. § (1) és (2) bekezdésében az „az igényelbíráló” szövegrész helyébe az „a nyugdíj-megállapító” szöveg, 68. § (3) bekezdésében az „Az igazgatási” szövegrész helyébe az „A nyugdíj-megállapító” szöveg, 70. § (4) bekezdésében a „véleménye” szövegrész helyébe a „szakhatósági állásfoglalása” szöveg, 70/A. §-ában az „Az Eb. 64. §-ának (1) bekezdésben meghatározott szerv” szövegrész helyébe az „A baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv” szöveg, a „társadalombiztosítási igazgatási” szövegrész helyébe a „nyugdíj-megállapító” szöveg, 72. § (1) bekezdésében a „szakvéleményt” szövegrész helyébe a „szakhatósági állásfoglalást” szöveg, 75. §-ában a „szakvéleményére” szövegrész helyébe a „szakhatósági állásfoglalására” szöveg, 79. § (2) bekezdésében a „határozat beérkezését követő tizenöt napon belül” szövegrész helyébe a „határozat vele való közlését követő tíz munkanapon belül” szöveg, 80. § (3) bekezdésében a „hibáért” szövegrész helyébe a „jogszabálysértésért” szöveg, 88/A. §-ában a „30 napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 90. §-ában a „határozat kézbesítését követő 15 napon belül” szövegrész helyébe a „határozat közlését követő tíz munkanapon belül” szöveg, 91. § (4) bekezdésében az „a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez” szövegrész helyébe az „az elsőfokú nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez” szöveg, 91. § (5) bekezdésében az „a kiszabott mulasztási bírság” szövegrész helyébe a „- késedelmi pótlék helyett - a kiszabott mulasztási bírság” szöveg, 93. § (3) bekezdésében az „a határozatot hozó” szövegrész helyébe az „az elsőfokú” szöveg, 97. § (1) bekezdésében a „tizenöt napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, 97. § (5) bekezdésében a „15 napon” szövegrészek helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, 98. § (1) bekezdésében a „vagy posta útján” szövegrész helyébe a „, posta útján vagy elektronikus úton” szöveg, 101. § (1) bekezdés f) pontjában a „nyugellátás évenkénti rendszeres emelésének végrehajtási szabályait” szövegrész helyébe a „nyugellátás emelésének részletes szabályait” szöveg lép.

(14) Hatályát veszti a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 3. § (2) és (3) bekezdése, 36/D. § (3) bekezdése, 36/G. § (3) bekezdése, 43. § (3) bekezdése, 55. § (3) bekezdés a) pontjában az „az iskola igazolása szerint” szövegrész, 55. § (5) bekezdésében az „az oktatási intézmény igazolása szerint” szövegrész, 64. § (3) és (10) bekezdése, 65. § (1) bekezdése, 66. § (2) bekezdése, 71. §-a, 72. § (1) bekezdés második mondata, 72/A. §-a, 77. §-a, 78. §-ában a „határozattal” szövegrész, 79. § (2) bekezdés c) pontjában az „1997. évi XXXI.” szövegrész, a „(hivatalos gyám)” szövegrész, 79. § (2) bekezdésében a „határozattal” szövegrész, 79. § (3) bekezdésében az „1994. évi LIII.” szövegrész, 89. § (3) bekezdés b) pontjában az „a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) szerinti” szövegrész, az „a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény szerinti” szövegrész, 89. § (8) bekezdése, 91. § (4) bekezdés első mondata, 95. § (3) bekezdése.

(15) Hatályát veszti a nyugdíjak korrekciós célú emeléséről szóló 2005. évi CLXXIII. törvény 6. § (1) bekezdés első mondata.

419. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött,

a) előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban,

b) korkedvezményes nyugdíjban,

c) bányásznyugdíjban,

d) korengedményes nyugdíjban,

e) az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában,

f) az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló törvény alapján járó öregségi nyugdíjban vagy

g) a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény alapján járó öregségi nyugdíjban

részesülő személy a tárgyévben a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetőleg egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizenkétszeresét (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell. Ha az a)-g) pont szerinti nyugellátásban részesülő személy által fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást - a 84. § alkalmazásával - vissza kell fizetni.”

(2) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 99. § (1) bekezdése a következő első mondattal egészül ki:

„Az adatszolgáltatást - ha jogszabály kivételt nem tesz - elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül kell teljesíteni.”

A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény módosítása

420. § (1) A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 3. § (2) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:

„Ha az egészségkárosodás azelőtt következett be, hogy az igénylő szolgálati időt szerzett volna, az (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti feltételt azt az időpontot megelőző négy naptári hónapra kell vizsgálni, amelytől kezdődően az igénylő a rehabilitációs járadék megállapítását kéri.”

(2) A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 4. § (3) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:

„A rokkantsági nyugdíj felülvizsgálata során megállapított rehabilitációs járadék összege nem lehet kevesebb a jogosultság utolsó hónapjára járó rokkantsági nyugdíj összegénél.”

(3) Hatályát veszti a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 13. § (1) bekezdés b) pontjában az „az ellátás megszüntetését” szövegrész, 13. § (5) bekezdésében a „b),” szövegrész.

421. § (1) A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 3. § (1) bekezdés felvezető szövegrésze helyébe a következő szöveg lép:

„Rehabilitációs járadékra az a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett magyarországi lakóhellyel rendelkező személy jogosult, aki”

(2) A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 3. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Rehabilitációs járadékra nem jogosult az, aki]

„d) munkanélküliség esetére járó ellátásban,”

[részesül.]

(3) A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja alkalmazása során

a) a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy esetén EGT-államban,

b) a szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén - ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik - a szerződő államban

végzett keresőtevékenységet és ott szerzett keresetet, jövedelmet is - az igénylő nyilatkozata, illetve az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján - figyelembe kell venni.”

(4) A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 4. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A (2) bekezdés alkalmazása során

a) a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy esetén EGT-államban,

b) a szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén - ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik - a szerződő államban

végzett keresőtevékenységet és ott szerzett nettó keresetet, jövedelmet is - a rehabilitációs járadékban részesülő nyilatkozata, illetve az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján - figyelembe kell venni.”

(5) A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 13. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az ellátás megszűnik, illetve azt meg kell szüntetni, ha]

„d) a rehabilitációs járadékban részesülő három naptári hónapot meghaladóan, egybefüggően külföldön tartózkodik, vagy bejelentett magyarországi lakóhelye megszűnik,”

(6) A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 13. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az (1) bekezdés e) pontja alkalmazása során

a) a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy esetén EGT-államban,

b) a szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén - ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik - a szerződő államban

végzett keresőtevékenységet és az ott szerzett nettó keresetet, jövedelmet is - a rehabilitációs járadékban részesülő nyilatkozata, illetve az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján - figyelembe kell venni.”

(7) A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 30. § (3) bekezdésében a „10 éven belül” szövegrész helyébe az „öt éven belül” szöveg lép.

(8) Hatályát veszti a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében az „, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik” szövegrész.

422. § (1) A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A rehabilitációs járadékot a rehabilitációs járadék, illetve a rokkantsági nyugdíj igénylésére rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon lehet igényelni.”

(2) A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A rehabilitációs járadék iránti igény elbírálása során az igénylő a rehabilitációs szakértői szerv vizsgálatán történő személyes megjelenésre kötelezhető. Ha az igénylő a személyes megjelenési kötelezettségének nem tesz eleget, az eljárást meg kell szüntetni.”

(3) A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. § A rehabilitációs szakértői szerv a 6. § szerinti komplex minősítés elvégzése céljából

a) a rehabilitációs járadékban részesülő természetes személyazonosító adataira,

b) a rehabilitációs járadékban részesülő állampolgárságára, illetőleg bevándorolt, letelepedett, menekült vagy hontalan jogállására,

c) a rehabilitációs járadékban részesülő belföldi lakó-, illetőleg tartózkodási helyére,

d) a jogosultsági feltételekre,

e) a rehabilitációs járadékban részesülő egészségi állapotára és az abban bekövetkezett változásokra,

f) a rehabilitációs járadékban részesülő iskolai végzettségére és szakképzettségére,

g) a rehabilitációs járadékban részesülő foglalkoztatására,

h) az ellátás megállapítására és megszüntetésére,

i) az ellátás kezdő és befejező időpontjára, valamint

j) a rehabilitációs járadékban részesülő társadalombiztosítási azonosító jelére

vonatkozó adatokat - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az ellátás megszűnését követően öt évig kezelheti.”

(4) A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 5. § (3) bekezdésében a „15 napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, 6. § (1) bekezdésében a „szakvéleményt” szövegrész helyébe a „szakhatósági állásfoglalást” szöveg, 6. § (4) bekezdésében a „szakvéleményében” szövegrész helyébe a „szakhatósági állásfoglalásában” szöveg, 7. § (3) bekezdésében a „kézbesítésétől számított 10 munkanapon belül” szövegrész helyébe a „közlésétől számított tizenöt munkanapon belül” szöveg, 7. § (4) bekezdésében a „határozat meghozataláról és annak jogerőre emelkedéséről haladéktalanul értesíti az állami foglalkoztatási szervet” szövegrész helyébe a „határozatot közli az állami foglalkoztatási szervvel, és haladéktalanul értesíti a határozatnak a rehabilitációs járadékban részesülő személlyel történő közlésének időpontjáról, valamint annak jogerőre emelkedéséről” szöveg, 7. § (4) bekezdés második mondatában a „30 napon belül” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon belül” szöveg, 7. § (9) bekezdésében a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek az” szöveg, 10. § (5) és (7) bekezdésében a „szakvéleménye” szövegrész helyébe a „szakhatósági állásfoglalása” szöveg, 13. § (2) bekezdésében a „d)-g) pontjaiban” szövegrész helyébe a „d) és f)-g) pontjában” szöveg, az „5 napon belül” szövegrész helyébe az „öt munkanapon belül” szöveg lép.

(5) Hatályát veszti a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 4. § (3) bekezdésében a „[Tny. 28. §, 29. § (2)-(4) és (6) bekezdése]” szövegrész, 4. § (4) bekezdésében a „(Tny. 62-63. §-ok)” szövegrész, 4. § (4) bekezdés második mondata, 5. § (1) bekezdés első mondata, 5. § (5) bekezdésében az „érdemi” szövegrész, 6. § (1) bekezdésében az „a megkereséstől számított 60 napon belül” szövegrész, 6. § (3) bekezdése, 6. § (4) bekezdésében az „, illetve a megszüntető végzés” szövegrész, 6. § (4) bekezdés második mondata, 7. § (3) bekezdésében az „- a határozat és az alapjául szolgáló szakvélemény bemutatásával -” szövegrész, 7. § (9) bekezdésében a „(66-67. §)” szövegrész, 8. § (2) bekezdése, 11. § (1) bekezdésében a „(Tny. 79. §)” szövegrész, 13. § (4) bekezdése, 17-23. §-a, 17. §-t megelőző alcíme, 27-29. §-a, 31. §-a, 32. §-a.

Átmeneti rendelkezések

423. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény - e törvénnyel megállapított - 55. § (4) bekezdését, 64. § (4), (8) és (9) bekezdését, 74. §-át, 80. § (1), (2) és (4) bekezdését, 95. § (1), (2), (5) és (8) bekezdését, valamint a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény - e törvénnyel megállapított - 5. § (2) bekezdését és 6. § (2) bekezdését a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(2) A 418. § (13) bekezdése szerinti módosítások alapján a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 2009. október 1-jétől hatályos rendelkezéseit a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(3) A 422. § (4) bekezdése szerinti módosítások alapján a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 2009. október 1-jétől hatályos rendelkezéseit a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(4) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18/A. § (6) bekezdése, 18/B. § (5) bekezdése, 36/A. § (4) bekezdése, 36/E. § (4) bekezdése és 69. § (2) bekezdése, valamint a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 3. § (3) bekezdés d) pontja és 3. § (4) bekezdése - e törvénnyel megállapított - rendelkezéseit a 2009. augusztus 31-ét követő időponttól kezdődően megállapításra kerülő ellátásokra kell alkalmazni.

(5) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény - e törvénnyel megállapított - 22/A. § (2) bekezdését akkor kell alkalmazni, ha a nyugellátás növeléséhez a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 22/A. § (1) bekezdése szerint szükséges idő e törvény hatálybalépését követően kezdődik. Egyéb esetben a nyugellátásnak a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 22/A. §-a szerinti növelésére az e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(6) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 36/D. § (1) bekezdése és 36/G. § (1) bekezdése - e törvénnyel megállapított - rendelkezéseit az e törvény hatálybalépését követően szerzett keresetre, jövedelemre kell alkalmazni.

424. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 36/D. § (6) bekezdése és 36/G. § (5) bekezdése, valamint a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 4. § (5) bekezdése és 13. § (7) bekezdése - e törvénnyel megállapított - rendelkezéseit a 2009. augusztus 31-ét követően szerzett keresetre, jövedelemre kell alkalmazni.

(2) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény - e törvénnyel megállapított - 81. § (2) bekezdését a 2009. szeptember 30-át követően benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni.

(3) Az országgyűlési képviselő és a polgármester öregségi nyugdíjának a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény - e törvénnyel megállapított - 83/B. § (1) bekezdés f)-g) pontja alapján történő szüneteltetése során csak a 2009. december 31-ét követően szerzett kereset, jövedelem vehető figyelembe.

(4) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény - e törvénnyel megállapított - 84. § (3) bekezdését az e törvény hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(5) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény - e törvénnyel megállapított - 89. § (4) bekezdés c) pontját akkor kell alkalmazni, ha az egyösszegű megtérítést a megtérítésre kötelezett e törvény hatálybalépését követően kéri, a felszámolást az adós, a hitelező vagy a végelszámoló e törvény hatálybalépését követően kéri, vagy egyéb esetben a felszámolást, illetve a végelszámolást e törvény hatálybalépését követően rendelik el.

(6) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény - e törvénnyel megállapított - 99. § (1) bekezdését a 2009. december 31-ét követően teljesített adatszolgáltatásra kell alkalmazni.

425. § A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 2. § (2) bekezdése, 3. § (1) bekezdése, 13. § (1) bekezdés d) pontja és 30. § (3) bekezdése - e törvénnyel megállapított - rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha a rehabilitációs járadék iránti igénybejelentést 2009. augusztus 31-ét követően nyújtják be, vagy a rokkantsági nyugdíj felülvizsgálatára irányuló eljárás 2009. augusztus 31-ét követően indul.

426. § Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 28. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(6) Az első szakorvosi szakképesítés megszerzéséig a felsőfokú szakirányú szakképzés megszerzését megkezdő orvos és fogorvos munkaideje - a 13. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel - a heti 56 órát, 2009. augusztus 1-jétől legkésőbb 2011. július 31-ig a heti 52 órát nem haladhatja meg. A heti 48 órát meghaladó munkavégzés elrendelésének részletes feltételeit az egészségügyért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

(7) A (6) bekezdés 2011. augusztus 1. napjával hatályát veszti. E bekezdés 2011. augusztus 2-án hatályát veszti.”

III. Fejezet

Záró rendelkezések

427. § (1) Ez a törvény - a (2)-(9) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

(2) Az I. Fejezet és a 431. § - a (3)-(6) és (8), (9) bekezdésben meghatározott kivételekkel - 2009. október 1-jén lép hatályba.

(3) A 16. §, a 374. § (9)-(10) és (15) bekezdése, a 351. §, a 375-376. §, a 398. § (5)-(6), (9)-(10), (12)-(15), (18)-(20) bekezdése, a 399. §, a 407. §-nak a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 6. § (2) bekezdését módosító rendelkezése, a 415. § (1) és (3) bekezdése e törvény hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba.

(4) A 288. § (3), (4), (6)-(8) és (12)-(21) bekezdése, valamint a 289. § (2) bekezdése az e törvény hatálybalépését követő tizenötödik napon lép hatályba.

(5) A 387. §-nak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény 26. § (2) bekezdését módosító rendelkezése, valamint a 388. §-nak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény 26. § (3)-(5) és (7) bekezdését hatályon kívül helyező rendelkezése e törvény hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba.

(6) A 151. §, a 173. §, a 174. § (2) bekezdése, a 268. §, a 271. §, a 278. § (1)-(5) bekezdése, a 279. § (2) bekezdése, a 305. § (4) és (5) bekezdése, a 307. § (2) bekezdése, a 377. §, valamint a 378. § (2) bekezdése, a 394. § (1) bekezdése, valamint a 395. § (2) bekezdése 2010. január 1-jén lép hatályba.

(7) A 417. § és a 421. § 2009. szeptember 1-jén, a 418. §, a 422. § és a 430. § (1) bekezdés 13. pontja 2009. október 1-jén, a 419. § 2010. január 1-jén lép hatályba.

(8) A 285. § és a 307. § (3) bekezdése 2010. július 1-jén lép hatályba.

(9) A 190. § (10)-(12) bekezdése e törvény hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba.

428. § Az I. Fejezet rendelkezéseit a hatálybalépésüket követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

429. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 18. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Az elszámolási nyilatkozatot egy példányban kell kiállítani, amelyen a kiállító orvos aláírásával igazolja, hogy a biztosított az abban megnevezett ellátást igénybe vette. Az aláírt elszámolási nyilatkozatot a biztosítottnak át kell adni, ennek tényét az egészségügyi szolgáltató elektronikus formában rögzíti.”

(2) Hatályát veszti a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 18. § (12)-(14) bekezdése, 37. § (12) bekezdése.

430. § (1) Hatályát veszti

1. a phylloxera vastatrix rovar ellen követendő rendszabályok ügyében kötött nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről szóló 1880. évi I. törvény,

2. a Brasiliával 1883. évi május 21-én Rio de Janeiroban, a közönséges büntettesek kölcsönös kiadatása iránt kötött államszerződés beczikkelyezése tárgyában című 1884. évi XXXVII. törvény,

3. a Monacoval 1886. évi február 22-én Bécsben, a közönséges bűntettesek kölcsönös kiadatása iránt kötött államszerződés beczikkelyezése tárgyában című 1887. évi VI. törvény,

4. az 1882:XV. törvénycikkbe iktatott nemzetközi phylloxera-egyezmény kiegészitéséről szóló 1889. évi XLI. törvény,

5. az egyptomi tengeri egészségügyi szolgálat reformja iránt 1892. évi január 30-án Velenczében kötött nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről szóló 1894. évi VIII. törvény,

6. cholera-járvány idején a nemzetközi érintkezésben alkalmazandó közös védelmi intézkedésekről szóló 1894. évi IX. törvény,

7. az Uruguay-jal 1887. évi junius 25-én Montevideóban, a közönséges büntettesek kölcsönös kiadatása iránt kötött államszerződés beczikkelyezése tárgyában című 1896. évi XXX. törvény,

8. a mekkai zarándoklásnál való óvintézkedések és a persa öbölben szervezendő egészségügyi felügyelet tekintetében követendő eljárás szabályozása iránt 1894. évi ápril hó 3-án Párisban kötött nemzetközi egyezmény, valamint az ennek függelékét képező és 1897. évi október hó 30-án kelt nyilatkozat beczikkelyezéséről szóló 1898. évi XXXI. törvény,

9. a pestis elleni védekezés tárgyában, Velenczében 1897. évi márczius 19-én kötött nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről szóló 1900. évi XXIII. törvény,

10. a pestis és a kolera ellen való védekezés tárgyában Párisban, 1903. évi deczember 3-án kötött nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről szóló 1909. évi XXI. törvény,

11. a pestis, a kolera és a sárgaláz ellen való védekezés tárgyában Párisban 1912. évi január hó 17-én kötött nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló 1924. évi XXIV. törvény,

12. a Magyar Köztársaság és a Román Népköztársaság között az állampolgárság egyes kérdéseinek szabályozása tárgyában Bukarestben, az 1949. évi február hó 10. napján kelt egyezmény becikkelyezéséről szóló 1949. évi XIV. törvény, valamint

13. a külföldiek önálló vállalkozóként történő gazdasági célú letelepedéséről szóló 1998. évi LXXII. törvény.

(2) Az (1) bekezdés, valamint az 1-150. §, a 152-172. §, a 174. § (1) bekezdése, a 175-267. §, a 269. §, a 270. §, a 272-277. §, a 278. § (6) bekezdése, a 279. § (1) bekezdése, a 280-284. §, a 286-304. §, a 305. § (1)-(3), (6) és (7) bekezdése, a 306. §, a 307. § (1) és (5) bekezdése, a 308-376. §, a 378. § (1) bekezdése, a 379-393. §, a 394. § (2) bekezdése, a 395. § (1) bekezdése, a 396-418. §, valamint a 420-422. § 2009. október 2-án hatályát veszti.

(3) Ez a törvény 2010. július 2-án hatályát veszti.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

431. § E törvény - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvénnyel együtt - a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK (2006. december 12.) európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését szolgálja.

---