„d) a fél a támogatást közjegyző eljárásában kívánja igénybe venni.”
69. § A Jst. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felülvizsgálat során a jogi segítségnyújtó szolgálat ellenőrzi a támogatás engedélyezéséhez szükséges feltételek fennállását.”
70. § A Jst. 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A határozat bírósági felülvizsgálata iránti kérelemről a bíróság 30 napon belül, a közigazgatási nemperes eljárás szabályai szerint határoz; eljárása során az okirati bizonyításon kívül más bizonyítást is lefolytathat. A bíróság a jogszabálysértő határozatot megváltoztathatja.”
71. § (1) A Jst. 39. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Azonnali jogvédelem iránti eljárás kezdeményezésének kell tekinteni a fél kérelmét, ha abból az állapítható meg, hogy a támogatásnak a kérelem előterjesztését követő haladéktalan, de legfeljebb 8 napon belül történő igénybevétele nélkül a fél valamely jognyilatkozat megtételére előírt határidőt elmulasztaná, vagy a támogatás haladéktalan igénybevételét az ügy természete indokolja.”
(2) A Jst. 39. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az eljárás irataiba a 35. § (2) bekezdésében megjelölt személyek és hatóságok is betekinthetnek.”
(3) A Jst. 39. § (9) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az e törvény szerinti eljárás kezdeményezése iránti kérelem előterjesztése illeték- és díjfizetési kötelezettséggel nem jár; az eljárásban felmerült tolmácsolási és fordítási költségek viselésére azonban köteles a fél, kivéve]
„a) a kisebbségi szervezet nevében eljáró személy vagy a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személy által benyújtott kérelem tárgyában hozott döntés fordítási költségeinek viselésére, valamint, ha a hatóság nem magyar állampolgárságú, a magyar nyelvet nem ismerő személy ügyében – ideértve a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megbízásából eljáró természetes személyt is – magyarországi tartózkodásának tartama alatt hivatalból indít azonnali intézkedéssel járó eljárást vagy a természetes személy ügyfél azonnali jogvédelemért fordult a hatósághoz,”
(4) A Jst. 39. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A jogi segítségnyújtó szolgálatnak a jogi segítői névjegyzék vezetésével kapcsolatos hatósági döntéseivel szemben fellebbezésnek nincs helye.”
72. § A Jst. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„54. § A fél adatváltozás-bejelentési kötelezettsége a per jogerős befejezésig áll fenn, ezt követően pedig a támogatás visszatérítésére köteles fél a lakóhelyében, tartózkodási helyében, szálláshelyében és munkavégzésének helyében bekövetkezett változást köteles 3 munkanapon belül bejelenteni a visszatérítési kötelezettségének fennállásáig.”
73. § A Jst. 55. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A támogatást engedélyező határozatnak tartalmaznia kell a következőket is:]
„b) azt, hogy a fél melyik rászorultsági feltétel fennállta alapján részesül támogatásban;”
74. § A Jst. 56. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„A támogatás felülvizsgálata, módosítása és megvonása
56. § (1) A jogi segítségnyújtó szolgálat a támogatás feltételeinek fennállását felülvizsgálja
a) a per jogerős befejezéséig – az engedélyezés időpontjához képest – kétévente,
b) a támogatás hatályának fennállása alatt bármikor, ha adat merül fel arra nézve, hogy a feltételek már az engedélyezéskor sem álltak fenn, vagy utóbb megszűntek,
c) a 11/B. §-ban foglaltak szerinti támogatásban részesülő fél kérelmére, ha számára a bíróság az ügyben a pártfogó ügyvédi képviselet költségeinek viselésére is kiterjedő személyes költségmentességet engedélyezett,
d) a bíróság részleges költségmentességet engedélyező határozata alapján a 11/A. §-ban foglaltak szerinti támogatásban részesülő fél kérelmére, ha számára a bíróság utóbb teljes költségmentességet vagy magasabb hányad szerinti részleges költségmentességet engedélyezett.
(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontjában foglaltak esetén a jogi segítségnyújtó szolgálat a költségmentesség hatályával egyező időponttól biztosítja a fél számára a 11/A. § szerinti támogatást és a támogatás módosításáról értesíti a bíróságot, valamint a pártfogó ügyvédet.”
75. § A Jst. 61. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„61. § (1) A fél – a támogatást engedélyező jogerős határozat jogi segítőnek történő átadása mellett – a határozatban megjelölt perben a képviseletére a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül meghatalmazást adhat a jogi segítőnek.
(2) Ha a fél képviseletét pártfogó ügyvédként jogi segítő nem vállalja, és ez – a határidőkre tekintettel – a jogainak sérelmével járhat, a fél az eljárási határidő elmulasztása esetén erre hivatkozással a perben igazolási kérelmet terjeszthet elő, a jogi segítségnyújtó szolgálat pedig részére – kérelmére – pártfogó ügyvédként jogi segítőt, ügyvédet vagy ügyvédi irodát rendelhet ki. A jogi segítségnyújtó szolgálat a kirendelésről a végzés egy kiadmányának egyidejű megküldésével, illetve amennyiben az eljáró bíróságról és a per ügyszámáról csak később szerez tudomást, a tudomásszerzést követően haladéktalanul megküldött végzéssel értesíti az eljáró bíróságot.
(3) Amennyiben az ügy jellegére vagy a fél körülményeire tekintettel már a támogatás engedélyezésekor valószínűsíthető, hogy a fél képviselete meghatalmazás útján nem biztosítható, a jogi segítségnyújtó szolgálat a fél kérelmére vagy hozzájárulásával, a határozat jogerőre emelkedését követően pártfogó ügyvédként jogi segítőt, kivételesen ügyvédet vagy ügyvédi irodát rendel ki.
(4) A jogi segítő
a) a támogatás engedélyezésének, felülvizsgálatának, megvonásának, visszatérítésének a feltételeiről, szükség esetén a (2) bekezdés szerinti igazolási kérelem előterjesztésének lehetőségéről a hozzá a támogatás igénybevétele érdekében vagy tájékoztatásért forduló felet tájékoztatja,
b) a fél részére a támogatás engedélyezése iránti kérelemhez szükséges nyomtatványokat rendelkezésre bocsátja és kitöltésükben segítséget nyújt.
(5) A jogi segítő a (4) bekezdés szerinti tevékenységéért díjat nem számíthat fel.
(6) A fél képviseletét pártfogó ügyvédként elvállaló jogi segítő a meghatalmazás elfogadásától számított 8 napon belül köteles értesíteni a bíróságot a meghatalmazásáról, nevéről és irodájának címéről; a jogi segítségnyújtó szolgálatot pedig az ügy elvállalásáról, a per ügyszámáról (ha azt a támogatást engedélyező határozat még nem tartalmazta), és a per tárgyában, a peres felek személyében bekövetkezett változásról.
(7) A fél képviseletére pártfogó ügyvédként kirendelt ügyvéd, ügyvédi iroda a kirendelést tartalmazó végzés kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles értesíteni bankszámlaszámáról, a per ügyszámáról (ha azt a kirendelő végzés még nem tartalmazta) és a per tárgyában, peres felek személyében bekövetkezett változásról a jogi segítségnyújtó szolgálatot.
(8) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával kell eljárni akkor is, ha a pártfogó ügyvédi képviselet a támogatás hatályának fennállása alatt, de a támogatás megvonása nélkül szűnik meg.”
76. § (1) A Jst. 62. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)–(6) bekezdések számozása (4)–(7) bekezdésekre változik:
„(3) A 11/B. §-ban foglaltak szerinti támogatásban részesülő felet, valamint a bíróság részleges költségmentességet engedélyező határozata alapján a 11/A. §-ban foglaltak szerinti támogatásban részesülő felet, kérelmére a jogi segítségnyújtó szolgálat méltányosságból mentesítheti a pártfogó ügyvédi díj vagy egy részének visszatérítésére vonatkozó kötelezettsége alól, ha igazolja, hogy a támogatást engedélyező határozat jogerőre emelkedését követően rászorultsága az 5. §-ban és a 7–9. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő mértékben változott meg.”
(2) A Jst. 62. §-ának az (1) bekezdés szerint átszámozott (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A pártfogó ügyvéd a díjának megállapítása iránti kérelmét a per jogerős befejezését követő 6 hónapon belül terjesztheti elő; ezt követően pedig akkor, ha igazolja, hogy a perköltség viseléséről szóló jogerős határozatot 6 hónapon belül vette kézhez. Ha a perben a fél képviseletét több pártfogó ügyvéd látta el, a korábban eljárt pártfogó ügyvéd a jogi segítségnyújtó szolgálat felhívására díjának megállapítására irányuló kérelmét a felhívás kézhezvételétől számított 30 napos jogvesztő határidővel köteles előterjeszteni.”
77. § A Jst. 63. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A támogatás iránti kérelmet a büntetőeljárás bírósági szakaszában – ha a büntetőeljárásról szóló törvény másként nem rendelkezik – legkésőbb a bíróság ügydöntő határozata meghozatalának céljából tartott tanácsüléséig lehet előterjeszteni a jogi segítségnyújtó szolgálathoz. A támogatás hatálya
a) az elsőfokú, másodfokú és harmadfokú bírósági eljárásban a kérelem előterjesztésétől a per jogerős befejezéséig,
b) a rendkívüli jogorvoslati eljárásokban és a különleges eljárásokban a kérelem előterjesztésétől az eljárás jogerős befejezéséig
tart.”
78. § A Jst. 64. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jogi segítő e törvény alapján peren kívüli jogi szolgáltatást nyújt és pártfogó ügyvédként jár el (e Fejezetben a továbbiakban együtt: jogi szolgáltatás). Jogi segítői tevékenységet a jogi segítségnyújtó szolgálat a jogi segítői névjegyzékbe (a továbbiakban: névjegyzék) történő felvétel útján engedélyezi.”
79. § (1) A Jst. 65. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A névjegyzék tartalmazza a jogi segítő]
„c) ügyvédi kamarai tagságát,”
(2) A Jst. 65. § (1) bekezdése a következő g) és h) ponttal egészül ki:
[A névjegyzék tartalmazza a jogi segítő]
„g) névjegyzékbe való felvételéről szóló határozat számát,
h) szolgáltatási szerződése lejáratának időpontját.”
80. § (1) A Jst. 66. § (4) bekezdésének felvezető szövege, valamint a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Az ügyvéd akkor kérheti a felvételét a névjegyzékbe, ha
a) tevékenységét nem szünetelteti,
b) fegyelmi eljárás során tevékenységének gyakorlását nem függesztették fel, és”
(2) A Jst. 66. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A jogi segítő a bankszámlaszámát a szolgáltatási szerződés megkötése előtt köteles bejelenteni.”
81. § A Jst. 67. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A hároméves időtartam lejártával a szolgáltatási szerződést a jogi segítő kérelmére meg kell hosszabbítani, ha a jogi segítőnek a névjegyzékbe való felvételét kizáró ok továbbra sem áll fenn.
(5) A szolgáltatási szerződés tartama alatt elvállalt ügyekben a szerződés megszűnését követően is köteles a jogi segítő – a támogatás hatályának fennálltáig – a szolgáltatási szerződésben foglaltak szerinti jogi szolgáltatást teljesíteni, a jogi segítségnyújtó szolgálat pedig a jogi szolgáltatásért járó díjazást a szerződés szerint megfizetni.”
82. § A Jst. 70. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A jogi segítő – ha annak e törvényben foglalt feltételei fennállnak – a szolgáltatási szerződésben megjelölt időszakban és szakterületen köteles a fél számára jogi szolgáltatást nyújtani, kivéve, ha]
„a) a közreműködést mint ügyvéd is köteles lenne megtagadni az ügyvédekről szóló törvény alapján, vagy a reá vonatkozó etikai szabályzat értelmében,”
83. § A Jst. 71. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A jogi segítő a szerződést akkor mondhatja fel, ha a névjegyzékbe történő felvétel feltételei megszűntek, vagy ha a jogi segítői névjegyzékbe felvett ügyvéd igazolja, hogy a szolgáltatási szerződésből eredő kötelezettségek teljesítése egyéb ügyvédi tevékenységének végzését lehetetlenné teszi.”
84. § A Jst. 71/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvénytől eltérve, ha a jogi segítségnyújtó szolgálat a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem hozott határozatot, a kérelmezőt nem illeti meg a jogi segítői tevékenység megkezdésének, illetve folytatásának joga, és a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a hatóság mulasztására vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni.”
85. § A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 78. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bíróság a perköltség felől hivatalból határoz, kivéve, ha a pernyertes fél a perköltség tárgyában való határozathozatal mellőzését kéri. Egyezség esetében (148. §) a bíróság a perköltség felől csak a felek kérelmére határoz. Ezek a rendelkezések nem érintik a költségmentesség, az illetékmentesség vagy az illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt illetékek és az állam által előlegezett költségek, valamint a pártfogó ügyvédi díj viselésére vonatkozó kötelezettséget.”
86. § A Pp. 85. § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha az (5) bekezdésben megjelölt személy költségmentesség iránti kérelmét az Európai Tanácsnak a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról szóló 2003/8/EK irányelve 16. cikke szerinti nyomtatványon, az irányelv szerinti módon terjesztette elő és a kérelem kiterjed pártfogó ügyvédi képviselet biztosítására is, a bíróság a kérelmet másolatban továbbítja a külön jogszabály szerinti jogi segítségnyújtó szolgálathoz, mellékelve a költségmentességi kérelmet elbíráló jogerős határozatának egy kiadmányát.”
87. § A Pp. 87. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A pártfogó ügyvédi képviseletet a jogi segítségnyújtó szolgálat engedélyezi.
(2) A bíróság a perköltség viseléséről szóló határozatában – a díj összegének megállapítása nélkül, a perköltségviselés arányának meghatározásával – megállapítja, hogy a pártfogó ügyvédi díj viselésére ki köteles. Az első fokon eljárt bíróság a jogerős határozatról a következő adatok közlésével 8 napon belül értesíti a jogi segítségnyújtó szolgálatot:
a) a felek neve,
b) a per tárgya,
c) a pertárgy értéke, ha megállapítható,
d) a pernyertesség felek közötti aránya és
e) a pártfogó ügyvédi díj viselésére köteles fél megjelölése (név, lakóhely, anyja neve, születési ideje, szervezet esetében elnevezés, székhely, nyilvántartó szerv megnevezése, nyilvántartási szám).”
88. § Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az igazságügyi szakértő a tevékenységét e törvény és más jogszabályok rendelkezései, valamint a tevékenységére irányadó szakmai szabályok megtartásával, legjobb tudása szerint köteles végezni.”
89. § (1) A Szaktv. 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Igazságügyi szakértői tevékenységet – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az erre feljogosított
a) természetes személy (a továbbiakban: igazságügyi szakértő),
b) cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaság (a továbbiakban: társaság), valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező vállalkozás (a továbbiakban: vállalkozás),
c) e célra létesített igazságügyi szakértői intézmény,
d) igazságügyi szakértői testület,
e) külön jogszabályban feljogosított állami szerv, intézmény, szervezet (a továbbiakban együtt: szervezet)
[a továbbiakban az a)–e) pont e törvény alkalmazásában együtt: szakértő] végezhet.”
(2) A Szaktv. 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Szakértő hiányában a szakértői feladat ellátására megfelelő szakértelemmel rendelkező eseti szakértő is igénybe vehető. Az eseti szakértő jogaira és kötelezettségeire e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
90. § (1) A Szaktv. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az igazságügyi szakértői tevékenységet az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság – az igazságügyi szakértői névjegyzékbe (a továbbiakban: névjegyzék), meghatározott szakterületre történő felvétel útján – kérelemre annak a természetes személynek engedélyezi, aki a (3) bekezdés a)–d) pontjaiban meghatározott feltételeknek megfelel. Kérelem csak az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletében szereplő szakterületre nyújtható be.”
(2) A Szaktv. 3. § (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Igazságügyi szakértő az lehet, aki]
„b) a kérelmében megjelölt szakterületen az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához meghatározott képesítéssel és – ha a miniszter rendelete eltérően nem rendelkezik – a képesítés megszerzésétől számított, legalább ötéves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik,”
(3) A Szaktv. 3. § (3) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Igazságügyi szakértő az lehet, aki]
„f) a névjegyzékbe való felvételét követően tagja – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – a lakóhelye szerint illetékes területi igazságügyi szakértői kamarának (a továbbiakban: szakértői kamara).”
(4) A Szaktv. 3. § (5)–(7) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) Az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellegének igazolására az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság szakhatósági állásfoglalást szerez be. A szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő húsz munkanap.
(6) A miniszter a rendeletében az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához kötelező szakmai gyakorlat időtartamára egyes szakterületeken öt évnél rövidebb határidőt állapíthat meg, ha
a) a képesítés megszerzése már feltételezi az igazságügyi szakértői tevékenység végzéséhez szükséges szakmai gyakorlatot,
b) a kérelmező az adott szakterületen tudományos fokozattal vagy ágazati szakértői jogosultsággal rendelkezik vagy
c) a – (7) bekezdés szerinti kérelmező kivételével – a kérelmező a kérelemben megjelölt szakterületen szakértőjelöltként a rendeletben megjelölt szakmai gyakorlati tapasztalattal rendelkezik.
(7) Ha a kérelmező a szakterülethez előírt képesítés megszerzésétől számított legalább három évig igazságügyi szakértői intézményben szakértőjelöltként dolgozott, és tevékenységét alkalmazotti vagy más jogviszonyban legalább napi hatórás munkavégzés keretében végezte, a képesítés megszerzésétől számított három év elteltével kérheti felvételét a névjegyzékbe.”
91. § A Szaktv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) A névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelmet az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságnál kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az 1. számú mellékletben meghatározott iratokat. Az eljárás során szóbeli kérelmet csak személyesen lehet előterjeszteni, és a telefaxon történő kapcsolattartás kizárt.
(2) Ha a kérelem hiányos, az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság megfelelő határidő megjelölésével a kérelmezőt a hiányok pótlására hívja fel.
(3) Ha a kérelmező a névjegyzékbe való felvételi kérelmét több szakterületre terjeszti elő, az egyes szakterületek vonatkozásában önálló hatósági döntést lehet hozni.
(4) Az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság az igazságügyi szakértőt e minőségének igazolására igazságügyi szakértői igazolvánnyal látja el, amely tartalmazza az igazságügyi szakértő arcképmását, nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, valamint a névjegyzékbe bejegyzett szakterületét. Az igazolványt az igazságügyi szakértő a névjegyzékbe való felvételről szóló határozat kézhezvételét követően személyesen veheti át a névjegyzéket vezető hatóságtól.”
92. § A Szaktv. az 5. §-t követően a következő 5/A. §-sal egészül ki:
„5/A. § Az igazságügyi szakértő a névjegyzékben szereplő elérhetőségi címén köteles a küldemények átvételét biztosítani.”
93. § (1) A Szaktv. 8. § (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az igazságügyi szakértőt törölni kell a névjegyzékből, ha]
„g) a jogi vizsgát vagy a szakértés alapismereteiről szóló vizsgát határidőben nem tette le és a vizsga alóli mentességét nem igazolta, vagy az e törvény alapján fennálló képzési kötelezettségének nem tett eleget,”
(2) A Szaktv. 8. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti törlési ok fennállását az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a 19. § szerinti eljárásban állapítja meg.
(5) Az (1) bekezdés i) pontja esetén az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a névjegyzékbe a halál tényét hivatalból, mérlegelés nélkül bejegyzi, és ezzel egyidejűleg a szakértőt az igazságügyi szakértői névjegyzékből törli.”
94. § A Szaktv. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) Az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a kérelem benyújtásától számított 30 munkanapon belül dönt.
(2) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvénytől eltérve, ha az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem döntött, a kérelmezőt nem illeti meg az igazságügyi szakértői tevékenység megkezdésének, illetve folytatásának joga, és a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a hatóság mulasztására vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni. Ha a szakhatóság az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges gyakorlati idő szakirányúságáról szóló állásfoglalását határidőben nem adja ki, a szakhatóság hozzájárulását nem lehet megadottnak tekinteni.
(3) Az eljárás megindítása előtt az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellegének igazolására beszerzett előzetes szakhatósági hozzájárulás a hozzájárulás keltétől számított egy éven belül használható fel a névjegyzékbe-vételi eljárásban.”
95. § A Szaktv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § A névjegyzéket vezető hatóság és a miniszter által hozott határozat felülvizsgálatáról a bíróság nemperes eljárásban határoz. Ha e törvényből vagy az eljárás nemperes jellegéből más nem következik, a bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
96. § A Szaktv. a 12. §-t követően a következő 12/A. §-sal egészül ki:
„12/A. § (1) A társaság, a szakértői testület és – az önálló tevékenységként és az egyéni vállalkozóként végzett tevékenysége tekintetében – az igazságügyi szakértő köteles a szakértői tevékenységéről, annak figyelemmel kísérése céljából nyilvántartást vezetni. A nyilvántartás adatait e törvény 3. számú melléklete tartalmazza.
(2) A nyilvántartásban szereplő adatokat kizárólag az igazságügyi névjegyzéket vezető hatóság részére, a kirendelések teljesítésének ellenőrzése céljából lehet továbbítani, amely az adatokat az eljárás befejezéséig kezeli.”
97. § (1) A Szaktv. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kirendelésnek tartalmaznia kell:
a) a kirendelt szakértő vagy szakértői csoport vezetőjének a megnevezését, a kirendelés ügyszámát és az ügy tárgyát,
b) a szakértői feladat teljesítéséhez szükséges adatokat,
c) azt, hogy a bizonyításra hivatalból kerül-e sor, és a szakértői díj fedezésére – ha törvény alapján ez szükséges volt – milyen összeg letétbe helyezését rendelték el,
d) a szakértő részére átadandó iratok és tárgyak megjelölését, valamint az átadás időpontját, ha pedig az átadás nem lehetséges, annak meghatározását, hogy a szakértő az iratokat és tárgyakat hol és mikor tekintheti meg,
e) az átadott iratok és tárgyak kezelésére, vizsgálatára, visszaadására, részleges megváltoztatására vagy megsemmisítésére vonatkozó rendelkezéseket,
f) a mintavétel elrendelését, ha a mintát a kirendelő szerv nem biztosította,
g) azokat a szakkérdéseket, amelyekre a szakértőnek választ kell adnia,
h) a szakvélemény előterjesztésére meghatározott határidőt, az esetleges soronkívüliségre való utalást és az előterjesztés módjára vonatkozó felhívást,
i) több szakértő egyidejű kirendelése esetén a többi szakértő személyére vonatkozó tájékoztatást,
j) személy vizsgálatával járó kirendelés esetén a szakkonzultáns személyéhez történő hozzájárulás beszerzésének kötelezettségét és
k) a kirendelő előzetes hozzájárulását a vizsgálati tárgy megváltozásával vagy megsemmisülésével járó vizsgálat elvégzéséhez, ha a hozzájárulásra a miniszter rendelete alapján szükség van.”
(2) A Szaktv. 13. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Az igazságügyi szakértő, a társaság, az igazságügyi szakértői intézmény és az igazságügyi szakértői testület megbízás alapján is adhat szakvéleményt, ha ez a kirendelő hatóságoktól származó feladatainak ellátását nem akadályozza és azzal nem összeférhetetlen; a szakértői tevékenységre e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(4) A szakértő köteles a tudomására jutásától számított három munkanapon belül – szakértői intézmény, társaság vagy szervezet kirendelése esetén nyolc munkanapon belül, annak vezetője útján – közölni a kirendelő hatósággal, ha
a) a személyére nézve törvényben meghatározott kizáró ok áll fenn,
b) a feltett kérdések megválaszolása egészben vagy részben nem tartozik azon szakismeretei körébe, amelyekben a szakértő a rá irányadó szabályok szerint jogosult eljárni,
c) a szakértői tevékenységének ellátásában fontos ok akadályozza, így különösen, ha tevékenysége ellátásának vagy a részvizsgálatok elvégzésének feltételei nincsenek meg, vagy más kirendelő hatóság felkérésének kell eleget tennie,
d) a vizsgálat elvégzéséhez más szakértő igénybevétele is szükséges,
e) feladatát a hatóság által megadott határidőre nem képes teljesíteni,
f) a feltett kérdésben külön jogszabályban meghatározott szervezet jogosult szakvéleményt adni.”
98. § A Szaktv. 17. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott ügyeken kívül a szakértő a díjjegyzékével érvényesíteni kívánt díjat maga állapítja meg.
(4) A kirendelő hatóság a jogerős határozattal megállapított szakértői díjat az eljáró szakértő által benyújtott számla alapján 30 napon belül köteles kifizetni. A számla kiállítására nem köteles szakértő részére a szakértői díjat – a határozat jogerőre emelkedésének időpontjától számított 30 napon belül – átvételi elismervény ellenében, vagy a szakértő által meghatározott bankszámlára történő átutalással kell kifizetni.”
99. § A Szaktv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § (1) Az igazságügyi szakértő részére szükséges jogi ismeretek oktatásának és a jogi vizsgának a megszervezéséről a miniszter gondoskodik. A rendszeres jogi oktatáson való részvétel és – a miniszter rendeletében meghatározott mentesülés esetét kivéve – az igazságügyi szakértő névjegyzékbe való felvételét követő jogi vizsga letétele kötelező.
(2) Az igazságügyi szakértő a névjegyzékbe való felvételéről szóló határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles a jogi oktatásra és a jogi vizsgára jelentkezni vagy a vizsga alóli mentesülési feltétel meglétét igazolni.”
100. § A Szaktv. a 18. §-t követően a következő 18/A. és 18/B. §-sal egészül ki:
„18/A. § Az igazságügyi szakértő számára kötelező a névjegyzékbe való felvételről szóló határozat kézhezvételétől számított egy éven belül a szakértés alapismereteivel összefüggő képzésben való részvétel és – a miniszter rendeletében meghatározott mentesülés esetét kivéve – az ehhez kapcsolódó vizsga letétele. Az alapismereti oktatásról és vizsgáról a MISZK gondoskodik, a vizsgát a mellette működő vizsgabizottság előtt kell letenni.
18/B. § Az igazságügyi szakértő köteles a szakértői tevékenysége gyakorlásához szükséges rendszeres szakmai továbbképzésen részt venni, és a miniszter rendeletében előírt képzési kötelezettség teljesítését igazolni.”
101. § A Szaktv. 19. §-át megelőző alcím és a 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„A szakértői működés ellenőrzése
19. § (1) A hatósági ellenőrzés során az igazságügyi névjegyzéket vezető hatóság azt ellenőrzi, hogy az igazságügyi szakértő és a társaság a kirendeléseknek eleget tesz-e.
(2) A hatósági ellenőrzés keretében az igazságügyi szakértő és a társaság tevékenységét az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság bármikor megvizsgálhatja és ennek során bekérheti a szakértői tevékenységről vezetett nyilvántartást. A vizsgálatot a kirendelő hatóság is kezdeményezheti.”
102. § A Szaktv. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az igazságügyi szakértői tevékenységet az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság – a névjegyzékbe, meghatározott szakterületre történő felvétel útján – kérelemre annak a társaságnak engedélyezi, amelynek van olyan igazságügyi szakértői tevékenység folytatására feljogosított tagja vagy alkalmazottja, akinek a szakértői kamarai tagsági viszonya nem szünetel vagy nincs felfüggesztve. Kérelem csak a miniszter rendeletében szereplő szakterületre nyújtható be.”
103. § A Szaktv. 22. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A kérelemben meg kell jelölni
a) a társaság cégnevét, cégjegyzékszámát és székhelyét,
b) a társaság azon igazságügyi szakértő tagjának vagy alkalmazottjának nevét és nyilvántartási számát, aki a társaság nevében el kíván járni és
c) a b) pontban megjelölt igazságügyi szakértő azon szakterületét (szakterületeit), amelyre a társaság a névjegyzékbe való felvételét kéri.
(3) A kérelemhez csatolni kell a társaság kötelezettségvállaló nyilatkozatát arról, hogy a hatósági kirendelésnek – a jogszabályban meghatározott eseteket kivéve – eleget tesz, valamint a névjegyzékbe való felvételi eljárásért fizetendő díj megfizetéséről szóló igazolást.
(4) A névjegyzékbe való felvételről és a felvételi kérelem elutasításáról szóló döntésre a 9. és 10. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.”
104. § A Szaktv. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat – ideértve azon szakterület (szakterületek) változását, melyen a társaság igazságügyi szakértői tevékenységet végez – a társaság vezető tisztségviselője köteles 8 napon belül az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságnak bejelenteni.”
105. § A Szaktv. 24. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A társaságot a névjegyzékből törölni kell, ha]
„c) a névjegyzékben szereplő valamennyi tagjának vagy alkalmazottjának a kamarai tagsága szünetel vagy fel van függesztve,”
106. § A Szaktv. a 24. §-t követően a következő 24/A. §-sal egészül ki:
„24/A. § A vállalkozás az igazságügyi szakértői tevékenység határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására irányuló szándékát köteles az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságnak bejelenteni. A vállalkozás az igazságügyi szakértői tevékenységet határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében a Magyar Köztársaság területén e tevékenység folytatására jogosult tagja vagy alkalmazottja útján folytathatja.”
107. § A Szaktv. 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szakértői intézmény nevében kizárólag igazságügyi szakértő járhat el abban az esetben, ha a szakértői intézmény igazságügyi szakértői szakterületen ad véleményt.”
108. § A Szaktv. a 28. §-t követően a következő 28/A. §-sal egészül ki:
„28/A. § (1) Az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a névjegyzékben nyilvántartást vezet a szakértői intézmény
a) megnevezéséről,
b) elérhetőségéről (székhely, telefon, telefax, e-mail),
c) vezetőjének nevéről és
d) alkalmazásában álló vagy oda szolgálatteljesítésre berendelt igazságügyi szakértők szakterületéről.
(2) A szakértői intézmény (1) bekezdésben foglalt adatai nyilvánosak és azokat az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a világhálón is közzéteszi. Az (1) bekezdésben foglaltakat a szakértői intézmény szakértői tevékenységet végző szervezeti egységeire is megfelelően alkalmazni kell.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat – ideértve azon szakterület (szakterületek) változását, melyen a szakértői intézmény szakértői tevékenységet végez – a szakértői intézmény vezetője köteles 8 napon belül az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságnak bejelenteni.”
109. § (1) A Szaktv. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A miniszter – a szakterület ágazati irányításáért felelős miniszter egyetértésével – rendeletben az ott meghatározott szakkérdésekben szakértőként vélemény nyilvánítására igazságügyi szakértői testületet (a továbbiakban: Testület) hozhat létre. A Testület – a (8) bekezdésben foglalt kivétellel – jogi személy.”
(2) A Szaktv. 29. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (6)–(8) bekezdésekkel egészül ki:
„(4) A Testület tagjai a miniszter vagy képviselője jelenlétében esküt tesznek. A szakértői eskü szövege: „Én ................................ esküszöm, hogy az Alkotmányt és a jogszabályokat megtartom; az állam- és szolgálati titkot, valamint a tevékenységem során tudomásomra jutott tényeket és adatokat megőrzöm; szakértői tevékenységem során részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, a jogszabályoknak és a szakmai szabályoknak megfelelően járok el.”
(Az eskütevő meggyőződése szerint:)
„Isten engem úgy segéljen!”
(5) A jogi személy Testület a vagyonával önállóan gazdálkodik, üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a feladatai ellátásához vagy ahhoz közvetlenül kapcsolódó mértékben folytathat. A Testület tartozásaiért a saját vagyonával felel, a tagok a Testület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
(6) A Testület működése felett a miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol, melynek célja annak ellenőrzése, hogy a Testület működése az ügyrendjének és a jogszabályoknak megfelel, és a kirendelésnek eleget tesz. A törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan kérelem vizsgálatára, amelyben foglaltak alapján a bírósági vagy hatósági eljárási törvények alapján jogorvoslatnak van helye, valamint a szakértői vizsgálatra és a szakvélemény tartalmára.
(7) A miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében
a) felhívja a Testület tagjait a szabályszerű működés helyreállítására,
b) összehívja a Testület tagjait a szabályszerű működéshez szükséges intézkedések megtétele érdekében, vagy
c) ha a szabályszerű működés másként nem biztosítható, a Testület elnökének megbízatását – a szakterület ágazati irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben – visszavonja.
(8) Nem jogi személy a Testület akkor, ha a gazdálkodása a miniszter rendeletében szabályozott egyéb módon is biztosított.”
110. § A Szaktv. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § (1) A szakértő a szakértői vélemény elkészítéséhez a névjegyzékben nem szereplő személy segítségét (szakkonzultáns), a szakvélemény előkészítéséhez szakértőjelölt közreműködését, a technikai jellegű tevékenység elvégzésére segédszemélyzetet vehet igénybe. A szakkonzultáns, a szakértőjelölt és a segédszemélyzet igénybevételéről a szakvéleményben a kirendelő hatóságot tájékoztatni kell, a szakvéleményben továbbá fel kell tüntetni, hogy a szakkonzultáns milyen szakkérdésekben nyilvánított véleményt.
(2) A szakkonzultáns igénybevételéhez – ha a Kormány vagy a miniszter rendelete eltérően nem rendelkezik – a szakértőnek be kell szereznie a kirendelő hatóság hozzájárulását. Ha a szakvélemény elkészítéséhez személy vizsgálatára van szükség, és a kirendelő hatóság a kirendelő határozatban nem írja elő a szakkonzultáns személyéhez történő hozzájárulás kötelezettségét, a szakkonzultáns igénybevételéhez való hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.
(3) A szakértőjelölt az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzése érdekében – igazságügyi szakértő szakmai felügyeletével – közreműködik a szakvélemény előkészítésében.
(4) A szakértőjelölt kérelmére a szakértői kamara a szakértőjelölti minőség igazolására igazgatási szolgáltatási díj ellenében 10 munkanapon belül hatósági igazolványt állít ki, amely tartalmazza a szakértőjelölt nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, a szakértőjelölti igazolvány számát, valamint a szakértőjelölt munkájának felügyeletét ellátó igazságügyi szakértő nevét és nyilvántartási számát. Az igazolvány kiállítására az a szakértői kamara illetékes, amelynek a szakértőjelölt munkájának felügyeletét ellátó igazságügyi szakértő a tagja.
(5) A szakértői kamara az igazolványt akkor állítja ki, ha a szakértőjelölt a kérelemhez mellékelte a munkája felügyeletének alapjául szolgáló jogviszonyról szóló okiratot.”
111. § A Szaktv. a 30. §-t követően a következő alcímmel és 30/A–30/D. §-okkal egészül ki:
„Szakértői módszertani levél
30/A. § (1) A MISZK elnöksége (a továbbiakban: elnökség) a szakértői tevékenység egységes és magas színvonalú ellátása érdekében szakértői módszertani levelet ad ki. A módszertani levél kiadását a MISZK és a szakértői kamara szakbizottságai, valamint a miniszter indítványozhatja.
(2) Az elnökség az indítvány alapján a szakértői módszertani levél kidolgozása érdekében a szakértői módszertani levéllel érintett igazságügyi szakértői szakterületre a névjegyzékbe bejegyzett szakértőkből álló – a (4) bekezdés kivételével – nyolctagú bizottságot (a továbbiakban: bizottság) hív össze. A bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak.
(3) A szakértői intézmények tevékenységi körébe eső szakterületekhez tartozó szakkérdésekben a szakértői módszertani levél kiadásához az érintett szakértői intézmény(ek) egyetértése szükséges. Ebben az esetben a bizottság négy tagját az érintett szakértői intézmény(ek) jelöli(k) ki.
(4) Olyan szakkérdésben, amelyre nézve a szakvélemény adására külön jogszabály kizárólagosan valamely szervet jogosít fel, a háromtagú bizottság tagjait e szerv jelöli ki. Ha a szakvélemény adására több szerv jogosult, minden szerv két tagot jelöl a bizottságba.
(5) Az elnökség nem adhat ki szakértői módszertani levelet olyan szakterületen, amelyen az egészségügyért felelős miniszter vagy annak irányítása, felügyelete alatt működő szervezet külön jogszabály alapján módszertani levél kiadására jogosult.
30/B. § (1) A szakértői módszertani levél tervezetét a bizottság elnöke terjeszti az elnökség elé.
(2) A szakértői módszertani levelet az elnökség akkor fogadja el, ha azt a bizottság valamennyi tagja támogatja.
(3) Az elnökség a szakértői módszertani levelet megküldi a miniszter részére, amelyhez csatolja a bizottság tagjainak névsorát és a tagok támogatását igazoló iratokat.
30/C. § (1) A miniszter gondoskodik a szakértői módszertani levél Hivatalos Értesítőben történő közzétételéről, és az általa vezetett minisztérium honlapján való megjelentetéséről. A szakértői módszertani levél – annak visszavonásáig – a honlapról nem távolítható el.
(2) Ha az elnökség nem csatolja a 30/B. § (3) bekezdésben megjelölt iratokat, a miniszter a szakértői módszertani levelet visszaküldi az elnökség részére.
(3) Az elnökség figyelemmel kíséri a közzétett szakértői módszertani leveleket, és szükség esetén intézkedik – a szakértői módszertani levél kiadására vonatkozó rendelkezések szerint – azok visszavonásáról, illetve új módszertani levél kiadásáról.
30/D. § A szakértői módszertani levél a Hivatalos Értesítőben történő közzétételétől a kirendelő szerv számára tájékoztatásul, a szakértőnek pedig a szakértő tevékenység ellátása során iránymutatásul szolgál. Ha a szakértő a szakértői módszertani levélben foglaltaktól eltér, azt a szakvéleményben meg kell indokolnia.”
112. § (1) A Szaktv. 31. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg
a) a szakértő eljárására, a szakvéleményre, a szakértői vizsgálatra és az egyes vizsgálattípusokra, a szakértői vizsgálathoz szükséges mintavételre és a vizsgálati tárgyak rendelkezésre bocsátására, a szakértői ügyvitelre,
b) az igazságügyi szakértői igazolványra,
c) az igazságügyi szakértők jogi oktatására és vizsgájára, az oktatás és vizsga lebonyolítására és díjára, az oktatáson való részvétel szabályaira, a vizsga alóli mentesség eseteire és igazolásának szabályaira, valamint az oktatáson való részvétel és a vizsga letételének igazolására,
d) az igazságügyi szakértő részére kötelező továbbképzés rendszerére, a továbbképzés teljesítésének mérési rendszerére és igazolására, a továbbképzés formáira, lebonyolításának módjára, a továbbképzési kötelezettség alóli mentesség eseteire és igazolásának szabályaira, valamint a továbbképzési program tartalma kialakításának módjára
vonatkozó részletes szabályokat.”
(2) A Szaktv. 31. § (6) bekezdésének a)–c) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg]
„a) az igazságügyi szakértői szakterületeket, valamint a szakterületekhez kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekre, az egyes szakterületek esetében a névjegyzékbe-vételi eljárás során a gyakorlati idő csökkentéséhez figyelembe vehető szakértőjelölti szakmai gyakorlati tapasztalatra, tudományos fokozatra, képesítésre és ágazati szakértői jogosultságra, ezek igazolására, valamint a névjegyzékbe bejegyzett igazságügyi szakértő esetében a feltételek alóli mentesülésre,
b) az igazságügyi szakértők alapismereti oktatására és vizsgájára, az oktatás és vizsga lebonyolítására és díjára, az oktatáson való részvétel szabályaira, a vizsga alóli mentesülés eseteire és igazolásának szabályaira, valamint az oktatáson való részvétel és a vizsga letételének igazolására,
c) az érintett szakterület ágazati irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben a szakértői testületeket, valamint azok működésére, szervezetére és eljárására,”
[vonatkozó részletes szabályokat.]
(3) A Szaktv. 31. § (6) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg]
„e) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a névjegyzékbe-vételi eljárás, a szakterület kiterjesztése iránti eljárás, a kamarai tagság szünetelésének engedélyezése iránti eljárás és a szakértőjelölti igazolvány kiállítása iránti eljárás igazgatási szolgáltatási díjának összegére, befizetésére, visszatérítésére és nyilvántartására”
[vonatkozó részletes szabályokat.]
113. § (1) A Szaktv. 32. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a felülvizsgálat során a miniszter megállapítja, hogy az igazságügyi szakértő 2005. december 31. előtt névjegyzékbe bejegyzett szakterülete megfeleltethető a miniszter rendeletében meghatározott valamely szakterületnek, és az igazságügyi szakértő e területen megfelel az igazságügyi szakértővé váláshoz e törvényben és a miniszter rendeletében előírt feltételeknek, módosítja az igazságügyi szakértő szakterületét a rendeletnek megfelelően.”
(2) A Szaktv. 32. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha az (1) bekezdés a) pontja alapján végzett vizsgálat alapján a miniszter megállapítja, hogy az igazságügyi szakértő 2005. december 31. előtt névjegyzékbe bejegyzett szakterülete megfeleltethető a miniszter rendeletében meghatározott valamely szakterületnek, és a szakértővé váláshoz e törvényben és a miniszter rendeletében előírt képesítési feltételnek nem felel meg, a szakértő erről szóló jogerős határozat kézhezvételétől számított két éven belül köteles igazolni, hogy az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges képesítést megszerezte, illetve hogy az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges végzettség megszerzése érdekében elengedhetetlen képzésben részt vesz.”
114. § A Szaktv. 1. számú melléklete helyébe e törvény 1. melléklete lép.
115. § (1) A Szaktv. 2. számú melléklete 1. a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[1. Az igazságügyi szakértők névjegyzéke az igazságügyi szakértő következő adatait, és a szakértő tevékenységére vonatkozó tényeket tartalmazza:]
„a) családi neve és utóneve(i);
b) anyja születési neve;”
(2) A Szaktv. 2. számú melléklete 1. f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[1. Az igazságügyi szakértők névjegyzéke az igazságügyi szakértő következő adatait, és a szakértő tevékenységére vonatkozó tényeket tartalmazza:]
„f) elérhetőségi cím (postacím, telefon-, telefaxszám, e-mail);”
(3) A Szaktv. 2. számú melléklete 1. m) pontja a következő mg) alponttal egészül ki:
[1. Az igazságügyi szakértők névjegyzéke az igazságügyi szakértő következő adatait, és a szakértő tevékenységére vonatkozó tényeket tartalmazza:]
„mg) elhunyt;”
(4) A Szaktv. 2. számú melléklete 1. s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[1. Az igazságügyi szakértők névjegyzéke az igazságügyi szakértő következő adatait, és a szakértő tevékenységére vonatkozó tényeket tartalmazza:]
„s) a szakértő ellen
sa) közvádra üldözendő szándékos bűncselekmény miatt indult eljárás megindításának, megszüntetésének, illetve befejezésének ténye,
sb) indult etikai eljárás során kiszabott etikai büntetés, vagy a felmentés valamint az eljárás megszüntetésének ténye.”
116. § A Szaktv. e törvény 2. melléklete szerinti 3. számú melléklettel egészül ki.
117. § A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ást.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény alkalmazásában áldozat a Magyar Köztársaság területén elkövetett bűncselekmény sértettje, valamint az a természetes személy, aki a bűncselekmény közvetlen következményeként sérelmet, így különösen testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, illetve vagyoni kárt szenvedett el, ha
a) magyar állampolgár,
b) az Európai Unió bármely tagállamának állampolgára,
c) az Európai Unión kívüli államnak az Európai Unióban jogszerűen tartózkodó állampolgára,
d) a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó hontalan személy,
e) emberkereskedelem áldozata,
f) az állampolgársága szerinti államnak a Magyar Köztársasággal kötött nemzetközi megállapodása vagy viszonosság alapján erre jogosult.”
118. § Az Ást. 5. § b)–d) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Nem kaphat szolgáltatást az az áldozat, aki]
„b) korábbi támogatás iránti ügyében valótlan adatot szolgáltatott, az ezt megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 évig,
c) a támogatás iránti ügyében akadályozza az ellenőrzésre irányuló vizsgálat elvégzését,
d) a korábbi támogatás iránti ügyében megakadályozta az ellenőrzésre irányuló vizsgálatot, az ezt megállapító határozat jogerőre emelkedéséről számított 2 évig,”
119. § Az Ást. 6. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Kárenyhítésre az a rászoruló áldozat jogosult,]
„d) aki a szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény következtében meghalt sértett eltemettetéséről gondoskodott.”
120. § (1) Az Ást. 9/A. §-t követő alcíme és a 10. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő alcím és rendelkezések lépnek:
„Az engedélyezés iránti kérelem
10. § (1) Az ügyfél tájékoztatásért, az áldozat tájékoztatásért és érdekérvényesítése elősegítéséért bármely áldozatsegítő szolgálathoz fordulhat. Az áldozat azonnali pénzügyi segély, jogi segítségnyújtás és kárenyhítés iránti kérelmét bármely áldozatsegítő szolgálatnál előterjesztheti.
(2) Az azonnali pénzügyi segély, a jogi segítségnyújtás és a kárenyhítés iránti kérelmet egy példányban, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány (a továbbiakban: nyomtatvány) kitöltésével kell benyújtani. A nyomtatvány kitöltéséhez az áldozatsegítő szolgálat segítséget nyújt.”
(2) Az Ást. 10. § (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kérelemben meg kell jelölni]
„a) ha az áldozat természetes személy, annak természetes személyazonosító adatait, lakcímét és állampolgárságát; ha az áldozat olyan szervezet vagy annak önálló képviseleti joggal rendelkező szervezeti egysége, amelyet jogszabály jogi személyként ismer el vagy amely a polgári jogi viszonyok önálló jogalanya lehet, és a tagoktól elkülönülő vagyonnal rendelkezik – ideértve a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti előtársaságot is – annak nevét és székhelyét,”
121. § Az Ást. 15. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az áldozat a támogatás iránti kérelmet érdemben elbíráló határozat jogerőre emelkedését követő 3 évig köteles visszatéríteni a pénzben nyújtott támogatást, ha]
„c) a kár vagy a rendkívüli kiadás más forrásból részben vagy egészben megtérült, de legfeljebb a megtérülés mértékéig,”
122. § (1) Az Ást. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az áldozatsegítő szolgálat a tájékoztatásokról és a támogatásokról – a kérelmek elbírálása, a visszatérítési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint megyei és országos statisztikai adatgyűjtés érdekében – nyilvántartást vezet.”
(2) Az Ást. 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az áldozatsegítő szolgálat a nyilvántartásban rögzített adatokat a tájékoztatás napjától vagy a kérelem előterjesztésétől számított 10 évig tartja nyilván és kezeli.”
123. § Az Ást. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) Az áldozatsegítő szolgálat a tájékoztatásról és az érdekérvényesítés elősegítéséről nem hoz döntést.
(2) Az eljárás irataiba a 16. § (4) és (5) bekezdésében megjelölt személyek és hatóságok is betekinthetnek.
(3) Az áldozatsegítő szolgálat eljárásában a hatóság nem tart elektronikus úton írásban kapcsolatot az ügyféllel.”
124. § Az Ást. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § Az áldozatsegítő szolgálat a kérelemről – ha a támogatás igénybevételének feltételei annak alapján megállapíthatóak – az igazolás beérkezését követően öt munkanapon belül dönt. Ha az áldozat a személyesen benyújtott kérelméhez az igazolást csatolja, az áldozatsegítő szolgálat a kérelemről soron kívül dönt.”
125. § Az Ást. 27. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki és a § eredeti szövegének számozása (1) bekezdésre változik:
„(2) Az áldozatsegítő szolgálatnak az azonnali pénzügyi segély iránti kérelemről szóló döntése ellen nincs helye fellebbezésnek.”
126. § Az Ást. 30. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a bűncselekmény elkövetését követően később derül ki, hogy az áldozat testi épségének, egészségének súlyos károsodása és a bűncselekmény között ok-okozati összefüggés áll fenn, illetve ha a bűncselekmény megváltoztatott minősítése alapján szándékos, személy elleni erőszakos a bűncselekmény, a kérelmet az ok-okozati összefüggés tudomásra jutásától, illetve a minősítés megváltoztatásától számított 3 hónapon belül lehet előterjeszteni.”
127. § Az Ást. 32. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kérelemhez az alábbi dokumentumokat kell csatolni:]
„a) a jövedelmi helyzetére tekintet nélkül rászorulónak tekintendő kérelmező kivételével a jövedelemre vonatkozó igazolást,”
128. § Az Ást. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„35. § (1) A döntő hatóság a kérelem beérkezését követő 5 munkanapon belül dönt arról, hogy a kérelem érdemi elbírálásához szükség van-e arra, hogy a támogató hatóság a kérelmezőt vagy más személyt meghallgasson.
(2) A döntő hatóság az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó áldozatot is értesíti az eljárás megindításáról.”
129. § A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Szüt.) 2. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Kamarába való felvételre jogosult, aki]
„a) magyar állampolgár, valamely EGT-állam állampolgára, letelepedett vagy bevándorló;”
130. § A Szüt. 5. § (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szabadalmi ügyvivő kamarai tagsága megszűnik, ha]
„f) magyar állampolgársága, valamely EGT-állam állampolgársága, letelepedett vagy bevándorolt státusza megszűnik;”
131. § A Szüt. 6. §-a a következő (3)–(5) bekezdésekkel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti működési formában szabadalmi ügyvivői tevékenységet csak az folytathat, aki rendelkezik a Kamara engedélyével.
(4) A Kamara annak engedélyezi az (1) bekezdés szerinti keretek között szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatását, aki megfelel az e törvényben az egyes szervezeti kereteknél meghatározott feltételeknek. A Kamara az engedély megadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi a kérelmezőt.
(5) A Kamara a tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező szolgáltatókról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.”
132. § A Szüt. 10. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szabadalmi ügyvivői társaságban akkor végezhető ügyvivői tevékenység, ha]
„c) a társaság jegyzett tőkéjének legalább háromnegyed részét a szabadalmi ügyvivő tagok vagyoni hozzájárulásai teszik ki, akik a társaságban legalább ilyen arányú szavazati joggal is rendelkeznek,”
133. § A Szüt. 11. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és a (3)–(7) bekezdések számozása (4)–(8) bekezdésekre változik:
„(3) Ha a szabadalmi ügyvivői társaság a cégjogi adatait nem igazolja, a Kamara – a nyilvántartásba vételi kérelem elbírálása céljából – megkeresi a szabadalmi ügyvivői társaság adatairól nyilvántartást vezető szervet.”
134. § (1) A Szüt. 26. § (2) bekezdésének felvezető szövege és a) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A Kamara annak engedélyezi szabadalmi ügyvivőjelölti tevékenység folytatását, aki
a) magyar állampolgár, valamely EGT-állam állampolgára, letelepedett vagy bevándorolt;”
(2) A Szüt. 26. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Nem lehet szabadalmi ügyvivőjelölt, aki
a) a szabadalmi ügyvivőjelöltek névjegyzékéből való törlés fegyelmi büntetés hatálya alatt áll;
b) cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya alatt áll.”
(3) A Szüt. 26. § (4) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szabadalmi ügyvivőjelölti kérelemnek a következő adatokat kell tartalmaznia, és ahhoz mellékelni kell a szabadalmi ügyvivőjelölti tevékenység folytatására való jogosultságot igazoló okiratok másolatát:”
(4) A Szüt. 26. § (5) bekezdésének felvezető szövege és a) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A Kamara a kérelmezőnek engedélyezi a szabadalmi ügyvivőjelölti tevékenység folytatását, ha
a) a kérelem megfelel a (4) bekezdésben foglaltaknak,”
(5) A Szüt. 26. § (7) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Kamara a szabadalmi ügyvivőjelölti engedélyét a névjegyzékből való törléssel egyidejűleg visszavonja annak,]
„e) akinek magyar állampolgársága, valamely EGT-állam állampolgársága, letelepedett vagy bevándorolt státusza megszűnik;”
(6) A Szüt. 26. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Ha a kérelmező a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat nem igazolja, a Kamara – a névjegyzékbe való bejegyzéshez – megkeresi a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt adatokról nyilvántartást vezető hatóságot. A bűnügyi nyilvántartást vezető hatóság a nyilvántartás tényéről vagy ennek hiányáról tájékoztatja a Kamarát.”
135. § (1) A Szüt. 27/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Aki a Magyar Köztársaság területén közösségi képviselőként állandó jelleggel, vagy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében kíván szabadalmi ügyvivői tevékenységet folytatni (a továbbiakban: eseti jellegű szolgáltatásnyújtás), köteles az erre irányuló szándékát a Kamarának bejelenteni.”
(2) A Szüt. 27/B. § (3) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Kamara a bejelentés alapján a bejelentőt felveszi az európai közösségi hivatásos iparjogvédelmi képviselők névjegyzékébe (a továbbiakban: közösségi képviselők névjegyzéke), ha”
(3) A Szüt. 27/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A névjegyzékbe vétellel egyidejűleg a Kamara a közösségi képviselő részére a bíróság vagy egyéb hatóság előtti eljárására való jogosultság igazolására fényképes hatósági igazolványt állít ki.”
136. § A Szüt. 27/E. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A közösségi képviselőt a Kamara törli a közösségi képviselők névjegyzékéből, ha]
„b) jogerős határozattal a szabadalmi ügyvivői tevékenységnek a Magyar Köztársaság területén való folytatásától történő eltiltás fegyelmi büntetéssel sújtották;”
137. § A Szüt. 27/F. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) A közösségi képviselő működése során köteles betartani e törvény rendelkezéseit, valamint az ügyfelek képviselete tekintetében a szabadalmi ügyvivői etikai szabályzat rendelkezéseit; egyéb tevékenységére annak a tagállamnak az előírásait kell alkalmazni, amelyben a szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatására jogosultsággal rendelkezik.
(7) E törvénynek a fegyelmi felelősségre vonatkozó rendelkezéseit, valamint a szabadalmi ügyvivői fegyelmi szabályzatot a közösségi képviselőre is alkalmazni kell, azzal, hogy fegyelmi büntetésként a Kamarából történő kizárás helyett a szabadalmi ügyvivői tevékenységnek a Magyar Köztársaság területén való folytatásától történő eltiltás alkalmazható. Fegyelmi eljárásnak van helye akkor is, ha a közösségi képviselő azt a látszatot kelti, hogy szabadalmi ügyvivő vagy a szabadalmi ügyvivői cím használatára jogosult. A Kamara fegyelmi jogkörét azzal szemben gyakorolja, aki a fegyelmi eljárás megindításakor a közösségi képviselőként szolgáltatást nyújtott. A közösségi képviselő fegyelmi büntetését és a mentesítés időpontját fel kell tüntetni a közösségi képviselők névjegyzékében.”
138. § A Szüt. 30. § (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kamara a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti közigazgatási hatóságként jár el a következő ügyekben (a továbbiakban: kamarai hatósági ügy):”
139. § (1) E törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – 2009. október 1. napján lép hatályba.
(2) E törvény
a) 16. § (2) bekezdése,
b) 40–42. §-ai,
c) 43. § (1) bekezdése,
d) 45–46. §-ai,
e) 48. §-a,
f) 50. §-a,
g) 53. § (2) bekezdése,
h) 55. §-a,
i) 63. §-a,
j) 64. § (2) bekezdése,
k) 144. § (2) bekezdésének i) pontja
2010. január 1. napján lép hatályba.
(3) E törvény 22–23. §-ai 2010. július 1. napján lépnek hatályba.
140. § (1) E törvény rendelkezéseit – a (2)–(7) bekezdésekben foglalt kivétellel – a hatálybalépését követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
(2) E törvény
a) 1. §-át,
b) 6. §-át,
c) 8. §-ának (1) bekezdését,
d) 9. §-át,
e) 11–14. §-ait és
f) 144. § (1) bekezdésének k)–m) pontjait
a hatálybalépését követően kezdeményezett etikai és törvényességi felügyeleti eljárásokban kell alkalmazni.
(3) A 95. § rendelkezéseit azokban az ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben a kérelem benyújtására e törvény hatálybalépését követően kerül sor.
(4) Azokban az ügyekben, amelyekben a szakértői kirendelés szakértő általi kézhezvételére 2009. december 31-ig kerül sor, a Szaktv. 2009. szeptember 30. napjáig hatályos 17. §-át alkalmazni kell.
(5) A 113. § rendelkezéseit a folyamatban lévő felülvizsgálatokra is alkalmazni kell. A felülvizsgálat lefolytatásának nem akadálya, ha az igazságügyi szakértő tagsága az igazságügyi szakértői kamarában szünetel vagy felfüggesztés alatt áll.
(6) A Pp.-nek és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvénynek (a továbbiakban: Be.) e törvény 85–87. §-ával és 143. § (6) bekezdésével, valamint 144. § (8) bekezdésének a) pontjával megállapított rendelkezéseit a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(7) A Jst.-nek e törvény 65–67. §-ával, 69. §-ával, 71–76. §-ával és 79–84. §-ával megállapított rendelkezéseit a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, azzal, hogy a Jst.-nek a 2009. szeptember 30-áig hatályos 70. és 71. §-át mindaddig alkalmazni kell, amíg a közjegyző a jogi segítői névjegyzékben szerepel.
141. § A jogi segítői névjegyzékben a hatálybalépés időpontjában szereplő közjegyzők szolgáltatási szerződése nem hosszabbítható meg.
142. § (1) E törvény hatálybalépését megelőzően az igazságügyi szakértőkről szóló 2/1988. (V. 19.) IM rendelet alapján kiadott módszertani leveleket (a továbbiakban e §-ban: korábbi módszertani levél) a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöksége (a továbbiakban e §-ban: elnökség) 2011. január 1-jéig felülvizsgálja. A felülvizsgálatra a Szaktv. 30/A–30/C. §-ait megfelelően alkalmazni kell.
(2) Az elnökség a felülvizsgálat során a korábbi módszertani levelet változatlan tartalommal szakértői módszertani levélként fenntartja vagy visszavonja. Amennyiben a korábbi módszertani levél módosítása vagy kiegészítése szükséges, az elnökség a korábbi módszertani levelet visszavonja és új szakértői módszertani levelet ad ki.
143. § (1) Az Iszktv.
a) 1/A. § (6) bekezdésében a „tizenöt napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szövegrész,
b) 2. § (1) bekezdésében, 3/C. § (5) bekezdésében, 4. § (2) bekezdés c) pontjában, 7. § (2) bekezdés b) és f) pontjában, 9/A. § (2) bekezdésében, 14. § (1) és (3) bekezdésében, 15. § (1) és (2) bekezdésében, 16. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés c) és d) pontjában, 16. § (3) és (4) bekezdésében, 17. § (2) bekezdésében, 18. § felvezető szövegében és c) pontjában, 19. § (1) és (2) bekezdésében, 20. § (1) és (2) bekezdésében, 22. § (2) és (3) bekezdésében, 23/A. § (3) bekezdésében, 25. § (2) bekezdésében a „Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara” szövegrész helyébe a „MISZK” szövegrész,
c) 9/A. § (2) bekezdésében a „15 napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szövegrész,
d) 14. § (2) bekezdésében és 18. § a) pontjában a „Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarát” szövegrész helyébe a „MISZK-et” szövegrész
lép.
(2) Az Ügytv.
a) 16. § (1) bekezdésében az „egy” szövegrész helyébe a „két” szöveg,
b) 34. § (3) bekezdésének c) pontjában a „kirendelt védő” szövegrész helyébe a „kirendelt ügyvéd” szöveg,
c) 54. § (1) bekezdésének a) pontjában a „háromévi” szövegrész helyébe az „ötévi” szövegrész lép,
d) 89. § (2) bekezdésében a „13. §” szövegrész helyébe a „kamarába történő felvétel szabályai” szöveg,
e) 89/A. § (1) bekezdésében az „az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában” szövegrész helyébe a „valamely EGT-államban” szöveg,
f) 89/A. § (3) bekezdésében a „tagállamának az Európai Gazdasági Térségnek az a tagállama” szövegrész helyébe az „EGT-államának az az EGT-állam” szöveg,
g) 89/B. § (2) bekezdésének a) pontjában, a 89/C. § (2) bekezdésében, a 89/L. § (2) bekezdésében és a 89/O. §-t megelőző alcímben a „tagállamának” szövegrész helyébe az „EGT-államának” szöveg,
h) 89/B. § (2) bekezdésének a) pontjában a „tagállamban” szövegrész helyébe az „EGT-államban” szöveg,
i) 89/B. § (3) bekezdésében és a 89/H. § (2) bekezdésében a „tagállamában” szövegrész helyébe az „EGT-államában” szöveg,
j) 89/E. § (1) bekezdésének k)–m) pontjaiban, a 89/F. § (4) bekezdésében és a 89/I. § (2) bekezdésében a „tagállama” szövegrész helyébe az „EGT-állama” szöveg,
k) 89/E. § (1) bekezdésének d) pontjában a „tagállambeli” szövegrész helyébe az „EGT-állambeli” szöveg,
l) a 89/N. § (2) bekezdésében az „az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában” szövegrész helyébe az „a valamely EGT-államban” szöveg,
m) 89/O. § (1) bekezdésében és (2) bekezdésének a)–c) pontjaiban a „tagállam” szövegrész helyébe az „EGT-állam” szöveg,
n) 89/O. § (2) bekezdésének c) pontjában az „az Európai Gazdasági Térség más tagállamában” szövegrész helyébe a „más EGT-államban” szöveg,
o) 106. § (3) bekezdésében és a 107. § (2) bekezdésében a „15 napon” szövegrész helyébe a „10 munkanapon” szöveg,
p) a 118. §-ában az „az Igazságügyi Közlönyben” szövegrész helyébe az „a Hivatalos Értesítőben” szöveg
lép.
(3) A Kvt.
a) 6. § (4) bekezdésében az „az Igazságügyi Közlönyben” szövegrész helyébe az „a Hivatalos Értesítőben” szöveg,
b) 8. § (3) bekezdésében a „30 napos” szövegrész helyébe a „22 munkanapos” szöveg,
c) 17. § (1) bekezdésében a „kezdeményezése” szövegrész helyébe a „bejelentése” szöveg,
d) 17. § (2) bekezdésében a „30 napos” szövegrész helyébe a „22 munkanapos” és a „30 nappal” szövegrész helyébe a „22 munkanappal” szöveg
lép.
(4) A Jst.
a) 23. § (1) bekezdésében a „15 napon” szövegrész helyébe „10 munkanapon” szöveg,
b) 65. § (2) bekezdésében a „8 napon” szövegrész helyébe az „5 munkanapon” szöveg,
c) 71/A. § (2) bekezdésében a „30 napon” szövegrész helyébe a „22 munkanapon” szöveg és a „15 napon” szövegrész helyébe a „10 munkanapon” szöveg
lép.
(5) A Szaktv.
a) 1. § (1) bekezdésében a „bíróság, az ügyészség,” szövegrész helyébe a „bíróság, a közjegyző, az ügyészség,” szöveg,
b) 2. § (2) bekezdésében a „gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „társaság vagy vállalkozás” szöveg, a „szakértői intézmény alkalmazottjaként” szövegrész helyébe a „szakértői intézmény nevében” szöveg,
c) 3. § (4) bekezdésében az „az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) – a szakterület ágazati irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben –” szövegrész helyébe az „a miniszter” szöveg,
d) 5. § (3) bekezdésében az „o)–s) pontjaiban” szövegrész helyébe az „o)–r) pontjaiban és sa) alpontjában” szöveg,
e) 8. § (2) bekezdésében a „c) és g) pontjai” szövegrész helyébe a „g) pontja” szöveg,
f) 11. § (1) bekezdésében a „névjegyzékből törlik,” szövegrész helyébe a „névjegyzékből – a 8. § (1) bekezdés i) pontja kivételével – törlik,” szöveg,
g) 12. §-t megelőző alcímben az „Az igazságügyi szakértő jogai és kötelességei” szövegrész helyébe az „A szakértő jogai és kötelezettségei, a szakértő kirendelése” szöveg,
h) 12. § (1) bekezdésében az „Az igazságügyi szakértőt” szövegrész helyébe az „A szakértőt” szöveg,
i) 12. § (3) bekezdésében az „az igazságügyi szakértő” szövegrész helyébe az „a szakértő” szöveg,
j) 12. § (5) bekezdésében az „a kamara engedélyével” szövegrész helyébe a „– ha törvény kifejezetten eltérően nem rendelkezik – a kamara engedélyével” szöveg,
k) 13. § (2) bekezdésében, a 14. § (1) és (2) bekezdésében, a 16. § (1) bekezdésében az „Az igazságügyi szakértő” szövegrész helyébe az „A szakértő” szöveg,
l) 17. § (1) bekezdésében a „javaslata alapján” szövegrész helyébe az „(a továbbiakban: MISZK) javaslatára is figyelemmel” szöveg,
m) 17. § (5) bekezdésében az „az igazságügyi szakértő, a gazdasági társaság és a szakértői intézmény,” szövegrész helyébe az „a szakértő” szöveg,
n) 21. § (2) bekezdésében a „társaság vezető tisztségviselőjére” szövegrész helyébe a „társasággal, vagy annak vezető tisztségviselőjével szemben” szöveg,
o) 27. § (1) bekezdésében az „alkalmazásában álló” szövegrész helyébe a „nevében eljáró” szöveg,
p) 32. § (1) bekezdésében a „2009.” szövegrész helyébe a „2010.” szöveg,
q) 32. § (4) bekezdésében az „e törvény” szövegrész helyébe az „a (3) bekezdés” szöveg,
r) 2. számú melléklet 2. d) pontjában a „tevékenységi kör” szövegrész helyébe a „szakterület” szöveg
lép.
(6) A Be.
a) 110. § (1) bekezdésében az „Az eseti szakértőt” szövegrész helyébe az „A szakértőt” szöveg,
b) 340. § (3) bekezdésében az „a következő adatok közlésével” szövegrész helyébe az „a következő adatok nyolc napon belüli közlésével” szöveg
lép.
(7) Az Ást.
a) 4. § (1), (4) és (5) bekezdésében a „szakjogászi” szövegrész helyébe a „jogi” szöveg,
b) 4. § (2) bekezdésében a „hozzásegítik” szövegrész helyébe a „hozzásegíti” szöveg,
c) 4. § (5) bekezdésében az „elősegítésé” szövegrész helyébe az „elősegítése” szöveg,
d) 9/A. §-ában a „hatóság” szövegrész helyébe a „szolgálat” szöveg,
e) 11. § (5) bekezdésében a „hatóság” szövegrész helyébe a „nyomozó hatóság, ügyész vagy bíróság” szöveg,
f) 15. § (1) bekezdésének b) pontjában a „kérelmében” szövegrész helyébe az „ügyében” szöveg,
g) 24. § (2) bekezdésében a „szakjogászi támogatásokra” szövegrész helyébe a „jogi segítségnyújtásra” szöveg
lép.
(8) A Szüt.
1. 1. § (5) bekezdésében az „e megállapodással érintett európai közösségi jogszabályokat” szövegrész helyébe az „Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodással összhangban az európai közösségi jogi aktusokat” szöveg,
2. 1. § (6) bekezdésében az „alapján” szövegrész helyébe az „alapján a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadsága tekintetében” szöveg, és az „élvez” szövegrész helyébe az „élvez, ha a vonatkozó nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik” szöveg,
3. 2. § (6) bekezdésének felvezető szövegében az „okiratokat” szövegrész helyébe az „okiratok másolatát” szöveg,
4. 2. § (6) bekezdés a) pontjában a „neve, címe” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatai” szöveg,
5. 2. § (6) bekezdés b) pontjában a „születési helye és ideje, valamint anyja neve” szövegrész helyébe a „lakcíme” szöveg,
6. 3. § (1) bekezdésében a „működése megkezdése előtt” szövegrész helyébe az „a kamarai felvételétől számított egy hónapon belül” szöveg,
7. 4. § (3) bekezdésében az „és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)” szövegrész helyébe az „általános szabályairól szóló törvény” szöveg,
8. 6. § (1) bekezdés c) pontjában a „korlátolt felelősségű” szövegrész helyébe a „gazdasági” szöveg,
9. 11. § (2) bekezdésének felvezető szövegében a „kérelemnek” szövegrész helyébe a „kérelemnek – a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel –” szöveg, és az „okiratot és a társasági szerződést” szövegrész helyébe az „okirat és a társasági szerződés másolatát” szöveg,
10. 11. § új számozású (8) bekezdésében a „(6) bekezdés” szövegrész helyébe a „(7) bekezdés” szöveg,
11. 12. § (1) bekezdésében a „képviseli” szövegrész helyébe a „képviseli iparjogvédelmi ügyekben” szöveg,
12. 13. § (2) bekezdésében a „fényképes” szövegrész helyébe a „fényképes hatósági” szöveg,
13. 17. § (4) bekezdésében a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg,
14. 21. § (1) bekezdésében a „Ptk.” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv” szöveg,
15. 26. § (1) bekezdésében az „akit a szabadalmi ügyvivőjelöltek névjegyzékébe bejegyeztek” szövegrész helyébe az „aki rendelkezik a Kamara engedélyével. Az engedély megadásával egyidejűleg a Kamara névjegyzékbe veszi a jelöltet” szöveg,
16. 26. § (4) bekezdés a) pontjában a „neve, címe” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatai” szöveg,
17. 26. § (4) bekezdés b) pontjában a „születési helye és ideje, valamint anyja neve” szövegrész helyébe a „lakcíme” szöveg,
18. 26. § (7) bekezdésének felvezető szövegében az „ügyvivőjelöltek névjegyzékéből törli azt” szövegrész helyébe az „ügyvivőjelölti engedélyét a névjegyzékből való törléssel egyidejűleg visszavonja annak” szöveg,
19. 26. § (8) bekezdésében az „a törlés okát” szövegrész helyébe „az ott megjelölt okot” szöveg,
20. 27. § (1) bekezdésében a „fényképes” szövegrész helyébe a „fényképes hatósági” szöveg,
21. 27/A. § (2) bekezdésében az „aki az Szmtv. szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, valamely” szövegrész helyébe az „aki valamely más” szöveg, és a „valamely EGT-állam területén működik” szövegrész helyébe az „ott ténylegesen szabadalmi ügyvivői tevékenységet folytat” szöveg,
22. 27/H. § (1) bekezdésében az „együttműködést kezdeményez” szövegrész helyébe a „megkeresi” szöveg, és a „hatóságával” szövegrész helyébe a „hatóságát” szöveg,
23. 27/H. § (2) bekezdésében az „együttműködés” szövegrész helyébe a „megkeresés” szöveg,
24. 28/A. § (2) bekezdésében az „eljárás” szövegrész helyébe az „adott eljárás” szöveg,
25. 30. § (2) bekezdésében az „Az (1) bekezdésben meghatározott ügyekben” szövegrész helyébe a „Kamarai hatósági ügyben” szöveg,
26. 30. § (3) bekezdésében a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, és a „harmincnapos” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapos” szöveg,
27. 30. § (4) bekezdésében az „Az (1) bekezdésben meghatározott ügyekben” szövegrész helyébe a „Kamarai hatósági ügyben” szöveg,
28. 30. § (11) bekezdésében az „Az (1) és a (6)–(9)” szövegrész helyébe az „A (6)–(9)” szöveg,
29. 33/A. §-ban a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg
lép.
144. § (1) Hatályát veszti az Iszktv.
a) 1. § (2) bekezdés i) pontja,
b) 1. § (2) bekezdés k) pontjában az „és a szakértőjelöltekről” szövegrész,
