157. § Az Nkatv. 7/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7/C. § A miniszter által közvetlenül felhasználható keret a 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bevétel – a 7. § (2) bekezdésben foglalt költségekkel csökkentett – összegének 25%-a (a továbbiakban: miniszteri keret).”
158. § A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény 16. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A (3) bekezdés szerinti felülvizsgálatra nem lehet megbízni azt a könyvvizsgálót, könyvvizsgálói társaságot, aki a közbenső mérleg fordulónapját megelőző két üzleti évben a hitelintézet számára könyvvizsgálatot végzett. A közbenső mérleg felülvizsgálatát végző könyvvizsgáló, könyvvizsgálói társaság a felülvizsgálatot követő három üzleti éven belül nem jelölhető ki a hitelintézet könyvvizsgálójává.”
159. § A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény 6. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A több engedéllyel rendelkező, illetve engedélyes tevékenységen kívüli tevékenységet végző adóalanynál az adóalap az (1)–(9) bekezdés alapján meghatározott összegnek az arányos része, az arányt a jövedelemadó-köteles tevékenységek – a beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatott vagy a könyvviteli zárlat alapján megállapított – üzemi (üzleti) eredményének az adóalany üzemi (üzleti) eredményének százalékában (két tizedesjegyre) számítva kell meghatározni.”
160. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Átv.) 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő jogosult meghatározott állami tulajdonba tartozó dolog birtoklására, használatára és hasznai szedésére. A vagyonkezelő köteles a vagyontárgy értékét megőrizni, állagának megóvásáról, jó karban tartásáról, működtetéséről gondoskodni, továbbá – a központi költségvetési szervek kivételével – díjat fizetni vagy a szerződésben előírt más kötelezettséget teljesíteni.”
161. § A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 96. §-a a következő új (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.
(7) A (6) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a Kártalanítási Számla által teljesített kárkifizetésekre.”
162. § (1) A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Szövetkezeti tv.) 58. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„58. § A szövetkezet az adózás utáni eredményének a közgyűlés által meghatározott mértékében közösségi alapot képez a 71. § (2) bekezdése szerint, az 57. §-ban meghatározott juttatások és támogatások, valamint az azokat terhelő adók és járulékok fedezete céljára.”
(2) A Szövetkezeti tv. 71. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az 57. § (2) bekezdése szerint teljesített juttatások és támogatások, valamint az ezeket terhelő adók és járulékok közösségi alapból felhasznált összegét a lekötött tartalékból az eredménytartalékba kell átvezetni.”
163. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Díj tv.) 31. § (1) bekezdése az alábbi i) ponttal egészül ki:
[31. § (1) Tárgyánál fogva díjmentes a hiteles másolat kiadása, ha az]
„i) a helyi önkormányzat, illetve azok társulásai közszolgáltatásait érintő beruházások megvalósítása érdekében benyújtandó közösségi, illetőleg nemzeti forrásból nyújtott támogatással megvalósuló pályázatok dokumentációjának elkészítéséhez”
[kéri.]
164. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 36. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (8)–(9) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja legfeljebb a 36. § (1) és (4) bekezdései szerinti befizetési kötelezettségének 100%-a erejéig kaphat engedményt a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti saját éves beszámolójában, valamint a konszolidációba bevont érintett vállalkozása Szt. szerinti éves beszámolójában kimutatott, egészségügyi ágazatot érintő kutatási és fejlesztési ráfordítások – a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 31. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglaltakkal összhangban lévő – összege után, a (9) bekezdésben előírtak figyelembevételével, amennyiben e ráfordítások meghaladják a forgalomba hozatali engedély jogosultja által forgalmazott támogatott gyógyszerek után kifizetett társadalombiztosítási támogatás termelői (import beszerzési) árral arányos része 20%-át, és e törvény szerinti valamennyi fizetési kötelezettségének eleget tett. A forgalomba hozatali engedély jogosultja és az Szt. szerinti, konszolidációba bevont érintett vállalkozások külön jogszabályban meghatározott kutatási és fejlesztési ráfordításait együttesen kell figyelembe venni oly módon, hogy ugyanazon ráfordítás összege csak egyszer kerüljön figyelembevételre az engedmény igénybevételekor. A konszolidációba bevont érintett vállalkozások kutatási és fejlesztési tevékenységhez egymásnak nyújtott szolgáltatásaival összefüggésben felmerült kutatási és fejlesztési ráfordítások engedményként csak az egyik félnél érvényesíthetők.
(8) Az engedmény összegének meghatározásakor figyelembe vett kutatási és fejlesztési ráfordításokat csökkenteni kell
a) a IV. fázisú klinikai vizsgálatok költségével, valamint az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről és egyéb gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 1. § 8. pontja szerinti beavatkozással nem járó vizsgálat költségével,
b) a kutatás és fejlesztés céljára a mérlegkészítés napjáig az adóhatóságtól, illetve az államháztartás alrendszereinek más szervétől, vagy az Európai Unió különböző pénzügyi alapjaiból igényelt, vagy az adóévben – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott támogatás, juttatás bevételként elszámolt összegével,
c) a Tao. tv. 22. §-ának (9) bekezdése szerint az adóévben az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei között elszámolt bérköltség alapján igénybevett adókedvezmény összegével,
d) a Tao. tv. szerinti külföldi telephelynél felmerült (elszámolt) kutatási és fejlesztési költségekkel, amennyiben
da) a telephely olyan államban van, amely nem tagja az Európai Uniónak, Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (a továbbiakban: OECD), nem részese az Európa Gazdasági Térségről szóló Megállapodásnak, vagy amellyel Magyarország nem kötött a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt, vagy
db) a telephely olyan államban van, amely tagja az Európai Uniónak, az OECD-nek, részese az Európa Gazdasági Térségről szóló Megállapodásnak, vagy amellyel Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye és a forgalomba hozatali engedély jogosultját a telephely szerinti állam szabályai szerint is terheli a közfinanszírozásban részesülő gyógyszerek és tápszerek után kifizetett társadalombiztosítási támogatás alapján arányosan meghatározott, illetve az ismertetési tevékenységet végző magánszemélyek száma alapján meghatározott fizetési kötelezettség, és e kutatási és fejlesztési ráfordításokat a telephely szerinti államban már figyelembe vették kötelezettségcsökkentő tételként vagy e kutatási és fejlesztési ráfordításokat az adott államban engedményként bármilyen adó alapjánál már figyelembe vették, vagy egyéb adókedvezményként már érvényesítették.
(9) Az engedmény nem érinti az államnak a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 3. § (2) bekezdése szerinti kötelezettségét.”
165. § Az Adómód. tv. az 56. § után a következő 56/A. §-sal egészül ki:
„56/A. § Arra a lakóingatlan-értékesítésre, amely esetében a tulajdonjog bejegyzésének alapjául szolgáló okiratot legkésőbb 2009. június 30. napjáig – tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének céljából – az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották, az Áfa tv.-nek az alkalmazandó általános forgalmiadó-mértékre vonatkozó, 2009. június 30. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a lakóingatlan-értékesítés tekintetében az Áfa tv. 84. §-a szerint megállapított időpont 2009. június 30. napját követi.”
166. § (1) Ez a törvény – a (2)–(8) bekezdésekben és a 167–168. §-ban foglalt eltérésekkel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) 2009. augusztus 1-jén lép hatályba e törvény 79. §-a.
(3) E törvény XXVI. Fejezete, 169. §-ának 17. pontja és 204. §-a e törvény kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.
(4) 2009. szeptember 1-jén lép hatályba e törvény 52. §, 61. §, 63. § és 209. §-a.
(5) 2009. december 31-én lép hatályba e törvény 201. §-a.
(6) 2010. január 1-jén lép hatályba e törvény 1–11. §, 12. §-ának (1) bekezdése, 13–24. §-ai, 26–27. §-ai, a 28. §-ának (2)–(6) bekezdése, 29. §-a, 30. §-a, 31. §-ának (1), (4), (5) és (6) bekezdései, 32. §-ának (1), (3), (4) és (6) bekezdései, 33–43. §-ai, 44. §-ának a Tao. 29/I. §-a (1)–(2) és (4) bekezdését megállapító rendelkezései, 45. §–46. §-ai, III–IV. Fejezetei, VI. Fejezete, 62. §, VIII. Fejezete, 69–74. §-ai, 77–78. §-ai, 80–84. §-ai, 87–93. §-ai, 96. §–97. §-ai, 99–100. §-ai, 101. §-ának (2) bekezdése, 103–104. §-ai, 105. §-ának (1) bekezdése, 106. §-ának (1) bekezdése, 107–110. §-ai, XII–XIV. Fejezetei, XVI. Fejezete 136. §-a, 141–143. §-ai, 145. §-a, XVIII–XX. Fejezetei, 169. §-ának 1–8. pontjai, 10–16. és 18–26. és 28. pontjai, 170. §-ának b)–i) pontjai, 171. §-ának a) alpontja, 172. §-a, 174. §-a, 176. §-ának (2) bekezdése, 177–178. §-ai, 183–184. §-ai, 186–187. §-ai, 188. §-ának (1) bekezdése, 189. §-a, 191–192. §-ai, 193. §-ának (1) bekezdése, 194–195. §-ai, 197–200. §-ai, 202. §-ának (2) bekezdése, 206. §-ának (1)–(12) bekezdései, (15)–(16) bekezdései, 207. §-ának (2) bekezdése, 211. §-ának (1) bekezdése, 212. §-a, 214–220. §-ai, 223–225. §-ai, 228–229. §-ai, 1–4., 7–11. és 13. mellékletei.
(7) 2010. július 1-jén lép hatályba e törvény 193. §-ának (3) bekezdése.
(8) E törvény 12. § (2) bekezdése, valamint 164. §-a 2011. január 1-jén lép hatályba.
167. § (1) A 173. § az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követő második hónap első napján lép hatályba.
(2) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az Európai Bizottság (1) bekezdés szerinti határozata meghozatalának időpontját – annak ismertté válását követően haladéktalanul – a Magyar Közlönyben egyedi határozattal tegye közzé.
168. § Az 53. § (2) bekezdése és a 6. melléklet az Áfa tv.-nek az Adómód. tv. 3. §-ának (2) bekezdésével és 2. mellékletével megállapított rendelkezéseinek hatálybalépésével egyidejűleg lépnek hatályba.
169. § Az Szja tv.
1. 3. §-a 21. pontjának a) alpontjában a „végkielégítést)” szövegrész helyébe a „végkielégítést), ideértve a munkáltató által igazolt, közvetítésével felszolgálási díj, borravaló, hálapénz vagy más hasonló juttatás címén a munkavállalónak kifizetett (juttatott) bevételt is” szövegrész,
2. 3. §-ának 22. pontjában a „bevétel, ideértve a munkáltató által a magánszemély javára
a) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba munkáltatói,
b) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe foglalkoztatói
hozzájárulásként fizetett összeg adóköteles részét is” szövegrész helyébe a „bevétel” szövegrész, 61. pontjában az „a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet” szövegrész helyébe az „a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény” szövegrész,
3. 8. §-ának (2) bekezdésében a „személy részére” szövegrész helyébe a „személy, vagy egyébként ellenőrzött külföldi társaság részére” szövegrész,
4. 12. §-ának a) pontjában a „jövedelmet” szövegrész helyébe a „bevételt” szövegrész, 12. §-a záró-szövegében a „megállapítani” szövegrész helyébe a „megállapítani, továbbá – ide nem értve a 13. §-ban említetteket – olyan bevételt szerzett, amelyre az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerinti közteherviselést választott” szövegrész,
5. 13. §-a (1) bekezdésének m) pontjában a „vagy valamely bevételére vonatkozóan az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szabályait alkalmazza” szövegrész helyébe a „továbbá ha valamely bevételével összefüggésben az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szabályai szerint különadót köteles fizetni vagy a kifizetőt és az őt terhelő ekho megállapítását, bevallását és megfizetését a kifizetőtől átvállalta, vagy egészségügyi hozzájárulásra előleg-fizetési, vagy tételes egészségügyi hozzájárulás fizetési-kötelezettsége keletkezett” szövegrész,
6. 32. §-ának (1) bekezdésében a „csökkenti a jövedelemre külföldön” szövegrész helyébe a „csökkenti a jövedelem után külföldön” szövegrész, az „adótábla átlagos adókulcsa” szövegrész helyébe az „az átlagos adókulcs” szövegrész, az „adótábla átlagos adókulcsa a számított adó, osztva az összevont adóalappal, e hányadost” szövegrész helyébe az „átlagos adókulcsot a számított adónak az összevont adóalappal történő elosztásával százalékban kifejezve,” szövegrész,
7. 42. §-a (1) bekezdésében a „6 millió” szövegrész helyébe a „7 millió 620 ezer” szövegrész, a „meghaladó jövedelemrész 20 százalékát meghaladó rész lehet, de a 35. § (2) bekezdését is figyelembe véve az összevont adókedvezménnyel együtt sem haladhatja meg a 100 ezer forintot. Ha a magánszemély összes jövedelme az adóévben a 6 millió 500 ezer forintot eléri vagy meghaladja, a 39. § alapján adókedvezményt nem érvényesíthet” szövegrész helyébe a „meghaladó rész 15 százalékát meghaladó rész lehet” szövegrész, (2) bekezdésének felvezető szövegében a „meghaladó jövedelemrész 20 százalékát” szövegrész helyébe a „meghaladó rész 15 százalékát” szövegrész, a) pontjában a „6 millió” szövegrész helyébe a „7 millió 620 ezer”, a b) pontjában a „6 millió 500 ezer” szövegrész helyébe a „8 millió 255 ezer”, a c) pontjában a „7 millió” szövegrész helyébe a „8 millió 890 ezer”, a d) pontjában a „7 millió 500 ezer” szövegrész helyébe a „9 millió 525 ezer”, az e) pontjában a „8 millió” szövegrész helyébe a „10 millió 160 ezer” szövegrész,
8. 43. §-ában „A 35–42. § rendelkezései szerint figyelembe vett csökkentő tételek” szövegrész helyébe „Az e törvény szerint figyelembe vett, az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények” szövegrész,
9. 44/A. §-a (2) bekezdésének felvezető szövegében az „amelynél” szövegrész helyébe az „amelynél (jogelődjénél), a „jelölhető meg” szövegrész helyébe a „jelölhető meg. A pénztár végelszámolása, felszámolása, tevékenységének felfüggesztésének esetén, az előbbi rendelkezésektől eltérően, az adóhatóság értesítése alapján a magánszemély a teljesítést kérheti – nyilatkozata szerint – ha van más önkéntes kölcsönös pénztárban fennálló tagsága, ezen pénztár bankszámlájára, ennek hiányában a saját bankszámlájára (lakcímére)” szövegrész,
10. 44/A. §-a (3) bekezdésében az „alapjául szolgáló összeget” szövegrész helyébe az „alapjául szolgáló összeget (ideértve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles jóváírások összegét is)” szövegrész, az „Ezen igazolás alapján kell figyelembe venni az adóköteles jóváírások összegét is. A munkáltató, az önkéntes” szövegrész helyébe az „Az önkéntes” szövegrész,
11. 44/B. §-ának (8) bekezdésében a „január 31-éig” szövegrész helyébe a „február 15-éig” szövegrész,
12. 49/B. §-a (6) bekezdésének c) pontjában „az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés” szövegrész helyébe „az egyéni vállalkozó saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés” szövegrész, a „közösen végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés” szövegrész helyébe „az egyéni vállalkozó tevékenységi körében közösen végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés” szövegrész, (9) és (11) bekezdésében a „16 százaléka” szövegrész helyébe a „16 százaléka, 2010-ben 19 százaléka” szövegrész, (10) bekezdésében a „16 százalék” szövegrész helyébe a „16 százalék, 2010-ben 19 százalék” szövegrész,
13. 49/C. §-ának (7) bekezdésében az „osztalékalap adója” szövegrész helyébe az „osztalékalap vállalkozói kivét-kiegészítést meghaladó részének adója” szövegrész,
14. 50. §-ának (4) bekezdésében az „a vállalkozói igazolványban feltüntetett tevékenysége” szövegrész helyébe az „az egyéni vállalkozói tevékenysége” szövegrész,
15. 51. §-a (2) bekezdésének a) pontjában az „átalányadó alapját” szövegrész helyébe az „átalányban megállapított jövedelmét” szövegrész,
16. 53. §-a (1) bekezdésének felvezető szövegében az „Az átalányadó alapját” szövegrész helyébe az „A jövedelmet” szövegrész, talpszövegében az „állapítja meg” szövegrész helyébe az „állapítja meg (átalányban megállapított jövedelem)” szövegrész, (5) bekezdésében az „az átalányadó alapját az (1) bekezdés szerint állapítja meg” szövegrész helyébe az „az adóévi összes bevételére az (1) bekezdés rendelkezését kell alkalmaznia” szövegrész,
17. 65. §-a (1) bekezdésének e) pontjában a „jegybanki alapkamatot annak legfeljebb 5 százalékával” szövegrész helyébe a „jegybanki alapkamatot legfeljebb 5 százalékponttal” szövegrész, a „nem ad” szövegrész helyébe a „nem ad, azzal, hogy az ebben a pontban foglaltakat az itt felsorolt szövetkezetekből átalakulás, részleges átalakulás útján létrejött jogutód korlátolt felelősségű társaságok magánszemély tagjai által szövetkezeti tagként nyújtott kölcsönre is alkalmazni kell” szövegrész
18. 65. §-ának (6) bekezdésében a „nem vehető figyelembe” szövegrész helyébe a „nem vehető figyelembe. A kollektív befektetési értékpapír esetében beváltásnak minősül a befektetési alap átalakulása/beolvadása révén a jogutód alap befektetési jegyére (jegyeire) történő átváltás is, amely esetben az utóbbi(ak) megszerzésre fordított értékének az átváltásnál figyelembe vett értéket kell tekinteni azzal, hogy az ilyen beváltáskor megállapított adót a későbbiekben az (1) bekezdés bb) pontjának rendelkezése szerint a beváltást követően keletkező kamatjövedelem adójához hozzáadva, azzal együtt, vagy az említett szerzési értéknek a rendelkezés alkalmazásával a bevételt meghaladó részére az adó (2) bekezdés szerinti mértékével számított összeggel csökkentve kell megfizetni” szövegrész,
19. 66. §-a (1) bekezdésének felvezető szövegében a „törvény alkalmazásában” szövegrész helyébe a „törvény alkalmazásában (azzal, hogy nem minősül osztaléknak az osztalékból megállapított személyes közreműködői díj- kiegészítés)” szövegrész,
20. 69. §-a (7) bekezdésének felvezető szövegében az „az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően” szövegrész helyébe a „ha a reprezentáció, üzleti ajándék egyébként e törvény szerint nem adómentes, az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően” szövegrész,
21. 67. §-a (9) bekezdése a) pontjának ak) alpontjában az „amelynek megszerzése illetékköteles – akkor is, ha az illeték kiszabása az átruházásig még nem történt meg –” szövegrész helyébe az „amelynek megszerzését az illetékügyi hatóságnál be kell jelenteni – akkor is, ha az illeték kiszabása az átruházásig még nem történt meg vagy az illetékügyi hatóság nem szab ki illetéket –” szövegrész,
22. 72. §-ának (2) bekezdésében a „44 százaléka” szövegrész helyébe az „54 százaléka” szövegrész,
23. 72/A. §-ának (1) és (2) bekezdésében a „44 százalék” szövegrész helyébe az „54 százalék” szövegrész,
24. 73. §-ának (2) bekezdésében az „az adótábla” szövegrész helyébe az „az adó mértékére vonatkozó rendelkezés” szövegrész,
25. 74. §-ának (4) bekezdésében a „végzi, valamint arra a bevételre, amely a magánszemély a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló kormányrendelet alapján fizetővendéglátás, falusi szállásadás (falusi vendéglátás) tevékenységből származik” szövegrész helyébe a „végzi” szövegrész,
26. 74/A. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a „60 hónapot” szövegrész helyébe a „36 hónapot” szövegrész, (4) bekezdésének b) pontjában a „60 hónap” szövegrész helyébe a „36 hónap” szövegrész,
27. 77/C. §-a (22) bekezdésének a) pontjában a „helyezését második év” szövegrész helyébe a „helyezését követő ötödik év” szövegrész,
28. 84. §-ának (2) bekezdésében a „modellegyezmény” szövegrész helyébe a „modellegyezmény, valamint a Frascati Kézikönyv – Javaslat a kutatás és kísérleti fejlesztés felméréseinek egységes gyakorlatára” szövegrész
lép.
170. § A Tao.
a) 4. §-a 4. pontjának b) alpontjában „hitelintézetnél a kapott kamat és kamatjellegű bevétel, csökkentve” szövegrész helyébe „hitelintézetnél, valamint pénzügyi vállalkozásnál a kapott kamat és kamatjellegű bevétel, csökkentve” szövegrész lép,
b) 4. §-a 23. pontjában a) alpontjában az „adózó – a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseinek megfelelő” szövegrész helyébe az „adózó – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő” szövegrész lép,
c) 7. §-ának (14) bekezdésében az „(1) bekezdés e), k), ny) és s) pontjában foglaltakat” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés s) pontjában foglaltakat,” szövegrész lép,
d) 7. §-ának (20) bekezdésében az „(1) bekezdés sz) és y) pontjában foglaltak szerinti” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés y) pontjában foglaltak szerinti” szövegrész lép,
e) 8. §-a (1) bekezdésének h) pontjában az „adóévben elengedett követelés,” szövegrész helyébe az „adóévben elengedett követelés, kivéve
1. ha a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy
2. ha az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll,”
szövegrész lép,
f) 9. §-ának (7) bekezdésében „A (3) bekezdés c) pontjában és a (6) bekezdésben foglaltak meghatározásához” szövegrész helyébe „A (3) bekezdés b) pontjában és a (6) bekezdésben foglaltak meghatározásához” szövegrész lép,
g) 19. §-ának (2) bekezdésében a „16 százalék” szövegrész helyébe „19 százalék” szövegrész lép,
h) 19. §-ának (3) bekezdés c) pontjában az „adóalapja az adóévben” szövegrész helyébe „az adóalapja vagy az adózás előtti eredménye az adóévben” szövegrész lép,
i) 19. §-ának (4) bekezdésében a „6 százaléka” szövegrész helyébe „9 százaléka” szövegrész lép,
j) 22/B. §-ának (17) bekezdésében az „adóhatóság a (15) bekezdés alapján” szövegrész helyébe az „adóhatóság a” szövegrész lép.
171. § Az Eva tv.
a) 11. § (3) bekezdése a) pontjában a „február 15.” szövegrész helyébe a „február 25.” szövegrész lép,
b) 17. §-a (5) bekezdésében a „49/B. §-ának (5), (11), (14) és (16) bekezdését” szövegrész helyébe, a „49/B. §-ának (5), (11), (14), (16) és (22) bekezdését”, valamint a „kisvállalkozások adókedvezményét vette igénybe, vagy fejlesztési tartalékot képzett.” szövegrész helyébe a „kisvállalkozások adókedvezményét vette igénybe, fejlesztési tartalékot képzett vagy a vállalkozói adóalap után 10 százalékos adómértéket alkalmazott.” szövegrész lép,
c) 19. §-a (1) bekezdésében a „16. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakat, ha az adóalanyisága időszaka alatt a Tao. 7. § (15) bekezdése megfelelő alkalmazásával nem terhelné adófizetési kötelezettség, valamint a 16. § (1) bekezdése c) pontjának cf), ch) alpontjában foglaltakat, ha adóalanyisága időszaka alatt a 8. § (1) bekezdése u) és v) pontjai rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával nem terhelné az adózás előtti eredmény növelésének kötelezettsége.” szövegrész helyébe a „8. § (1) bekezdése u) és v) pontjaiban, a 7. § (15) bekezdésében, a 16. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, c) pontjának cf), ch) alpontjában és a 19. § (5) bekezdésében foglaltakat, ha adóalanyisága időszaka alatt a Tao. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával nem terhelné az adózás előtti eredmény növelésének, illetve az adó megfizetésének kötelezettsége.” szövegrész lép,
d) 22. §-a (8) bekezdésében „A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az egészségügyi szolgáltatási járulékot és nyugdíjjárulékot az evaalap 10 százaléka után évente” szövegrész helyébe „A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a Tbj. 19. § (4) bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltatási járulékot és az evaalap 10 százaléka után megállapított nyugdíjjárulékot évente,” szövegrész lép.
172. § Az Ekho tv. 7. §-ában az „az ekhoalap 4 százalékának” szövegrész helyébe az „a magánszemélyt terhelő ekho nyugdíjjáruléknak, magán-nyugdíjpénztári tagdíjnak minősülő részének” szövegrész lép.
173. § A Jöt. 52. §-a (1) bekezdésének g) pontjában a „26,10 Ft/nm3” szövegrész helyébe a „0 Ft/nm3” szövegrész lép.
174. § Az Itv. 26. §-a (1) bekezdésének q) pontjában az „ingatlannak” szövegrész helyébe az „ingatlannak, illetve a 18. § (2) bekezdésének h) pontja szerinti vagyoni betétnek” szövegrész, 73. §-ának (2) bekezdésében az „a kincstár illetékbevételi számlája” szövegrész helyébe az „az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében megjelölt számla” szövegrész, 74. §-ának (5) bekezdésben az „1000 olyan bírósági (peres és nemperes) eljárást kezdeményezett, amelyben a fizetendő illeték összege nem haladta meg a 10 000 forintot” szövegrész helyébe az „1000 bírósági (peres és nemperes) eljárást kezdeményezett” szövegrész, 76. §-ának (1) bekezdésében az „az illetékes állami adóhatóság illetékbeszedési számlája” szövegrész helyébe az „az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében megjelölt számla” szövegrész lép.
175. § Az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény 276. §-ának (1) bekezdésében a „legkésőbb 2009. június 30. napjáig” szövegrész helyébe a „legkésőbb 2009. december 31. napjáig” szövegrész, a „legkésőbb 2008. június 30. napjáig bevételként elszámolta” szövegrész helyébe a „legkésőbb 2009. december 31. napjáig bevételként elszámolta” szövegrész, a 276. §-ának (2) bekezdésében a „legkésőbb 2009. június 30. napjáig” szövegrész helyébe a „legkésőbb 2009. december 31. napjáig” szövegrész, a „legkésőbb 2008. június 30. napjáig bevételként elszámolta” szövegrész helyébe a „legkésőbb 2009. december 31. napjáig bevételként elszámolta” szövegrész, a 276. §-ának (3) bekezdésében a „(12)–(13) bekezdése” szövegrész helyébe a „(12)–(13) bekezdése, és – ha a jövedelemszerzés helye külföld – 65–68. §-a” szövegrész, az „50%-ának megfelelő összeget” szövegrész helyébe az „50%-ának megfelelő összeget, ha azt pénzben szerezte meg és/vagy az Szja tv. 28. § (12)–(13) bekezdésének hatálya alá tartozik,” szövegrész, a „legkésőbb 2009. június 30. napjáig” szövegrész helyébe a „legkésőbb 2009. december 31. napjáig” szövegrész, az „ügyfélszámlán tartja. Az e bekezdés szerint befektetett jövedelmet a magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül benyújtott bevallásában tájékoztató adatként köteles szerepeltetni. A fenti kedvezményt” szövegrész helyébe az „ügyfélszámlán tartja. A fenti kedvezményt” szövegrész, a „legkésőbb 2008. június 30. napjáig bevételként elszámolta” szövegrész helyébe a „legkésőbb 2009. december 31. napjáig bevételként elszámolta” szövegrész, a 277. §-ának (1) bekezdésében a „megjelölt részét” szövegrész helyébe a „megjelölt részét vagy annak megfelelő összeget” szövegrész, a „legkésőbb 2008. június 30. napjáig” szövegrész helyébe a „legkésőbb 2009. december 31. napjáig” szövegrész lép.
176. § (1) Az Art. 31. §-a (2) bekezdésének 23. pontjában „a 15 vagy 25 százalékos mértékű kötelezettség” szövegrész helyébe „a 10 vagy 20 százalékos mértékű kötelezettség” szövegrész, az Art. 46. §-a (1) bekezdésének ötödik mondatában a „munkáltató” szövegrész helyébe a „munkáltató, a kifizető és az adóköteles társadalombiztosítási ellátást teljesítő társadalombiztosítási kifizetőhely” szövegrész lép.
(2) Az Art.
a) 31. § (5) bekezdésében a „február 15-éig” szövegrész helyébe a „február 25-éig” szövegrész,
b) 52. §-a (7) bekezdésének g) pontja utolsó mondatában a „hétmillió forintot” szövegrész helyébe a „Tbj. 30/A. § (2) bekezdése szerinti értékhatárt” szövegrész
lép.
177. § A Tbj.
a) 4. §-ának k) pontjában a „bevételnek azon része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni” szövegrész helyébe a „bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem” szöveg,
b) 4. §-ának l) pontjában, 21. §-ában, 27. §-ának (2) bekezdésében, 47. §-ának (3) bekezdésében az „egészségbiztosítási járulék” szövegrészek helyébe az „egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék” szövegrész,
c) 27. §-ának (2) bekezdésében, 29. §-ának (3)–(4) bekezdéseiben, 30. §-ának (1) bekezdésében, 31. §-ának (1) bekezdésében, 50. §-ának (1) és (5) bekezdéseiben az „egészségbiztosítási járulékot” szövegrészek helyébe az „egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot” szövegrész,
d) 29. §-ának (7) bekezdésében és 41. §-ának (1) bekezdésében az „egészségbiztosítási és” szövegrészek helyébe az „egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci, valamint” szövegrész,
e) 29. §-ának (7) bekezdésében, 31. §-ának (4) bekezdésében és 37. §-ának (1) bekezdésében az „átalányadó alapját képező” szövegrészek helyébe az „átalányban megállapított” szövegrész,
f) 30/A. §-ának (1) bekezdésében és 50. §-ának (4) bekezdésében „a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot és” szövegrészek helyébe „a 19. § (1) bekezdésében meghatározott nyugdíj-biztosítási, természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, a 19. § (3) bekezdésében meghatározott természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint” szövegrész,
g) 31. §-ának (4) bekezdésében „az egészségbiztosítási járulék és” szövegrész helyébe „a természetbeni egészségbiztosítási járulék, a b) pontban említett vállalkozó esetén a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint” szövegrész,
h) 31. §-ának (6) bekezdésében a „minimálbér kétszerese” szövegrész helyébe a „tevékenység piaci értéke” szövegrész,
i) 50. §-ának (2) és (3) bekezdéseiben az „egészségbiztosítási járulékot és” szövegrészek helyébe az „egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, valamint” szövegrész,
j) 50. §-ának (6) bekezdésében az „egészségbiztosítási járulékról és” szövegrész helyébe az „egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékról, valamint” szövegrész
lép.
178. § Az Flt.
a) 10/A. §-ának (1) bekezdésében a „munkaadói, illetve munkavállalói” szövegrész helyébe a „munkaerő-piaci” szövegrész,
b) 30. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a „200 nap munkaviszonnyal rendelkezik” szövegrész helyébe a „200 nap jogosultsági idővel rendelkezik” szövegrész,
c) 30. §-ának (5) bekezdésében a „munkaviszony” szövegrész helyébe a „jogosultsági idő” szövegrész,
d) 31. §-ában a „az álláskeresők támogatása (munkanélküli ellátás), valamint a vállalkozói járadék” szövegrész helyébe a „járó járadék vagy segély” szövegrész,
e) 37. §-ának (8) bekezdésében a „munkanélküli ellátás, valamint a vállalkozói járadék” szövegrész helyébe a „járadék és segély” szövegrész,
f) 57/A. §-a (3) bekezdésének d) pontjában a „munkaadói és munkavállalói” szövegrész helyébe a „munkaerő-piaci” szövegrész
lép.
179. § Az Szht.
a) 4. § (2) bekezdésének d) pontjában a „10 százalékának” szövegrész helyébe a „20 százalékának” szövegrész, a „30 százalékának” szövegrész helyébe a „40 százalékának” szövegrész,
b) 4. § (4) bekezdésében „a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Flt.)” szövegrész helyébe „az Flt.-ben” szövegrész,
c) mellékletének 1. pont a) alpontjában a „20 százalékáig” szövegrész helyébe az „50 százalékáig” szövegrész,
d) mellékletének 1. pont b) alpontjában a „20 százalékát” szövegrész helyébe az „50 százalékát” szövegrész,
e) mellékletének 1. pont d) alpontjában „a tanulónak, illetve a hallgatónak jogszabály alapján kötelezően járó munkaruha, egyéni védőeszköz, tisztálkodási eszköz, kedvezményes étkeztetés, valamint” szövegrész helyébe „, a tanulónak, illetve a hallgatónak jogszabály alapján kötelezően járó munkaruha, egyéni védőeszköz, tisztálkodási eszköz, kedvezményes étkeztetés, továbbá ezek járulékai és egyéb közterhei, valamint” szövegrész
lép.
180. § A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 44. § (2) bekezdésében a „harminc százaléka” szövegrész helyébe a „húsz százaléka” szövegrész lép.
181. § (1) A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 4/A. §-ának (3) bekezdésben és 5. §-ának (6) bekezdésben „a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított munkaadói járulék és a társadalombiztosítási járulék tényleges összegének egymáshoz viszonyított aránya alapján számolja el” szövegrész helyébe „a Tbj.-ben meghatározott járulékmértékek arányában utalja át” szöveg, 4/A. §-ának (5) bekezdésében a „„Járulékkedvezmény-visszatérítés” cím, „Normatív járulékkedvezmény-visszatérítés”” szövegrész helyébe az „„Aktív támogatások” cím, „Járulékkedvezmény megtérítés”” szöveg lép.
(2) A foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről szóló 2005. évi CLXXX. törvény 3. §-ának (1) bekezdésében a „„Járulékkedvezmény-visszatérítés” cím, „Normatív járulékkedvezmény-visszatérítés”” szövegrész helyébe az „„Aktív támogatások” cím, „Járulékkedvezmény megtérítés”” szöveg lép.
182. § (1) Az Mpt. 4. § (2) bekezdésének j) pontja a „munkaképesség-csökkenése eléri a rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges mértéket” szövegrészt követően a „vagy egészségkárosodása eléri a rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges mértéket és nem rehabilitálható” szövegrésszel egészül ki.
(2) A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény 15. §-ának (3) bekezdésében az „Alapprogram kezelőjének kijelölését” szövegrész helyébe az „Alapprogram kezelőjének kijelölését, az Alapprogram kezelésének, felhasználásának, ellenőrzésének szabályait” szövegrész, továbbá 15. §-ának (4) bekezdésében az „a kezelő szerv feladatait, az Alapprogram működésével kapcsolatos beszámolók tartalmi elemeit” szövegész helyébe a „az Alapprogram működésével kapcsolatos beszámolók tartalmi elemeit, a beszámolás rendjét” szövegrész lép.
183. § (1) Az Szt. 120. §-ának (8) bekezdésében, valamint 123. §-ának (11) bekezdésében a „(3)–(4) bekezdése” szövegrész helyébe a „(3)–(5) bekezdése” szövegrész, az Szt. 145. §-ának (1) bekezdésében a „(3)–(4) bekezdésének” szövegrész helyébe a „(3)–(5) bekezdésének” szövegrész, az Szt. 145. §-ának (2) bekezdésében a „(3) és (4) bekezdése” szövegrész helyébe a „(3)–(5) bekezdése” szövegrész, valamint az Szt. 145. §-ának (6) bekezdésében a „(4) bekezdése” szövegrész helyébe a „(4) és (5) bekezdése” szövegrész lép.
(2) Az Szt. 118. §-ának (3) bekezdésében az „éves beszámolóját” szövegrész helyébe „a beszámolóját” szövegrész, az Szt. 151. §-ának (2) bekezdésében a „az 10 millió” szövegrész helyébe „a 10 millió” szövegrész, valamint az Szt. 151. §-ának (10) bekezdésében a „neve, címe” szövegrész helyébe a „neve, születési neve, nyilvántartásban szereplő címe” szövegrész lép.
(3) Az Szt. 38. §-a (3) bekezdésének a) pontjában a „visszavásárlási (megszerzési)” szövegrész helyébe a „könyv szerinti” szövegrész lép.
(4) Az Szt. 25. § (9) bekezdésében, a 26. § (8) bekezdésében, a 28. § (4) bekezdésében és a 66. § (1) bekezdésében az „átutalt” szövegrész helyébe, valamint a 63. § (1) és (3) bekezdésében az „átutalt (fizetett)” szövegrész helyébe az „átutalt (megfizetett, kiegyenlített)” szövegrész lép.
184. § A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 279. §-ának (3) bekezdésében az „elkészítő” szövegrész helyébe az „ellenőrző” szövegrész lép.
185. § Az Adómód. tv. 56. §-ában az „57. § és 58. §-ban” szövegrész helyébe az „56/A–58. §-okban” szövegrész lép.
186. § Hatályát veszti az Szja tv.
1. 3. §-a 72. pontjának q) alpontja,
2. 6. §-ának (2) bekezdése,
3. 7. §-a (1) bekezdésének p) pontja, (2) bekezdése,
4. 21. §-a (1) bekezdésének b) pontja,
5. 24. §-a (1) bekezdésének c) pontjában az „akkor, ha az annak ellenében kapott juttatást a társas vállalkozás költségei között számolják el” szövegrész,
6. 25. §-a (2) bekezdésének a) pontja,
7. 28. §-a (1) bekezdésének b) pontja, továbbá (2), (3) és (4) bekezdése,
8. 35–38. §-ai és a §-okat megelőző alcím,
9. 41. §-át megelőző alcím,
10. 44. §-a (1) bekezdésében a kedvezmények érvényesítésének sorrendjét meghatározó felsorolás 3. és 4. pontjai, (2) és (3) bekezdései,
11. 44/A. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában az „(ideértve a munkáltatói hozzájárulás adóköteles részét is)” szövegrész, (3) bekezdésében az „a munkáltatói hozzájárulás adóköteles részéről a munkáltató által, illetőleg a munkáltatói adományok, egyéb jóváírások, valamint a magánszemély befizetései tekintetében” szövegrész,
12. 49/B. §-a (6) bekezdésének e), h) pontjai,
13. 55. §-a,
14. 69. §-a (1) bekezdésének l) pontjában az „és a juttatás körülményeiből megállapítható, hogy az nem képezi a magánszemély valamely korábbi vagy későbbi tevékenységének, kötelezettségvállalásának, vagy bármely vagyoni érték szolgáltatásának ellenértékét” szövegrész,
15. 72. §-ának (3) bekezdése,
16. 80. §-ának d) pontja,
17. 83. §-ának (4) bekezdése,
18. 1. számú mellékletének 1.7., 2.7., 4.5., 4.12., pontjai, 5. pontja és annak alpontjai, 6.9., 7.19. pontjai, 8.6. pontjának g) alpontja, 8.12., 8.17., 8.19., 8.28., 8.29., 8.30., 8.33., 8.34., 8.35., 9.1., 9.3. és 9.4. pontjai,
19. 3. számú melléklete I. Jellemzően előforduló költségek fejezetének 17. pontjában a „továbbá az erről szóló kormányrendelet szerint naponta számított igazolás nélkül elismert költség,” szövegrész, II. Igazolás nélkül elszámolható költségek fejezetének 3. pontja,
20. 7. számú melléklete,
21. 11. számú melléklete I. Jellemzően előforduló költségek fejezetének 19. pontjában „továbbá az erről szóló kormányrendelet szerint naponta számított igazolás nélkül elismert költség,” szövegrész.
187. § Hatályát veszti az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény 257. §-ának (6) bekezdése.
188. § (1) Hatályát veszti a Tao. 4. §-ának 1/a. pontja, 22. pontja, 7. §-a (1) bekezdésének c), e), k), l), ly), ny), sz), w) és x) pontja, (5)–(6), (8), (16) és (22) bekezdése, a 8. §-a (1) bekezdésének k) és n) pontja, (4) bekezdése, 9. §-a (2) bekezdésének a) és d) pontja, és a 16. §-a (2) bekezdésének h) pontja, 29/D. § (15) bekezdése.
(2) Hatályát veszti a Tao. 17. §-ának (5) bekezdése.
(3) Hatályát veszti a Tao. 29/B. §-ának (5) bekezdése.
189. § Hatályát veszti az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény
a) 1. §-a (1) bekezdéséből a „2–3. § rendelkezései szerint meghatározott személy az e törvényben előírt adóalap után különadó, a” szövegrész, 1. §-a (2) bekezdéséből a „különadóból és a” szövegrész,
b) 2. §-a,
c) 3. §-a,
d) 5. §-ának (1) bekezdése, 5. §-ának (2) bekezdéséből az „, a 3. § szerinti különadót a társasági adóval azonosan” szövegrész, 5. §-ának (3) bekezdése,
e) 6. §-ának (1) és (2) bekezdése, 6. §-ának (3) bekezdéséből az „a társas vállalkozásnak a különadó-előleget a 3. § szerint fizetendő várható különadó összegére ki kell egészítenie, valamint” szövegrész, továbbá a „társas vállalkozásra és” szövegrész, 6. §-ának (4) bekezdéséből a „fizetendő különadót és a” szövegrész, 6. §-ának (5) és (6) bekezdése,
f) 7. §-ának 1., 2., 3., 5., 6., 7., 10–13. pontja, 7/A. §-a,
g) 8. §-ának (3)–(8) bekezdése.
190. § Az Áfa tv.-nek az Adómód. tv. 3. §-ának (2) bekezdésével és 2. mellékletével megállapított rendelkezéseinek hatálybalépésével egyidejűleg az Áfa tv. 3/A. számú mellékletének az e törvény 53. §-ának (1) bekezdésével és 5. mellékletével megállapított rendelkezései hatályukat vesztik.
191. § Hatályát veszti a Htv. 42. §-ának (6) bekezdése.
192. § Hatályát veszti az Itv. 16. §-a (1) bekezdésének b) pontjában az „, a gazdasági társaság tagját megillető vagyoni betét (üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy)” szövegrész, 74. §-ának (6) bekezdésében az „, az (5) bekezdésben meghatározott” szövegrész, 102. §-a (1) bekezdésének k), o) és p) pontjai.
193. § (1) Hatályát veszti az Art.
a) 31. §-a (2) bekezdésének 26. pontja;
b) 32. §-a (1) bekezdésének első mondatában az „és az iparűzési adóról” szövegrész;
c) 2. számú melléklet II./A)/2. pontjának alcímében az „, iparűzési adó” szövegrész;
d) 2. számú melléklet II./A)/2 pontjának c) alpontjában az „és iparűzési” szövegrész;
e) 2. számú melléklet II./A)/2 pontjának d) alpontja;
f) 6. számú melléklet 3. pontjának a) alpontjában az „és iparűzési” szövegrész;
g) 6. számú melléklet 3. pontjának b) alpontjában az „és iparűzési” szövegrész.
(2) Hatályát veszti az Art.
a) 14. §-a (1) bekezdésének i) pontjában az „és az e törvényben meghatározott értékhatár feletti kifizetés e törvényben meghatározott módon való teljesítésére” szövegrész;
b) 33. §-ának (1) bekezdésében a „, illetőleg adatszolgáltatás alapján az adóhatóság” szövegrész;
c) 156/A. §-ának (14) bekezdésében a „hivatalos lapjában és” szövegrész;
d) 172. §-a (1) bekezdésének g) pontja;
e) 175. §-ának (23) bekezdése.
(3) Hatályát veszti az Art. 36/A. §-ának (9) bekezdése.
194. § (1) Hatályát veszti a Tbj.
a) 4. §-a a) pontjának 8. alpontja,
b) 4. §-a k) pontjának 1. alpontjában „a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló (a továbbiakban: borravaló),” szövegrész,
c) 21. §-ának b) pontja,
d) 26. §-ának (7) bekezdése.
(2) Hatályát veszti az Eho. 4. § (5) bekezdése.
195. § Hatályát veszti az Flt.
a) 39. §-a (3) bekezdésének h) pontja,
b) 39/C. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontjai,
c) 40. §-a, 41. §-a és az azokat megelőző alcímek,
d) 41/A. §-ának (6) bekezdése,
e) 42. §-a és az azt megelőző alcím,
f) 44. §-a és az azt megelőző alcímek,
g) 45. §-a,
h) 46–46/B. §-ai és az azokat megelőző alcímek,
i) 58. §-a (5) bekezdésének u) és v) pontjai.
196. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2009. évi XXXV. törvény 69. §-a.
197. § Hatályát veszti a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 22. §-a (1) bekezdésének e) és f) pontja.
198. § Hatályát veszti a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény
a) 4/A. §-a (1) bekezdésének b) pontjában és 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában „az Flt. 40. §-ának (1) bekezdésében meghatározott munkaadói járulék és” szövegrész,
b) 4/A. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, 4/A. §-ának (5) bekezdésben, 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, 5. §-ának (7) bekezdésben, 7. §-a (1) bekezdésének b) pontjában az „együttes” szövegrész,
c) 4/A. §-ának (5) bekezdésben, 5. §-ának (7) bekezdésben a „munkaadói járulék, illetve” szövegrész,
d) 7. §-a (1) bekezdésének b) pontjában „az Flt. 40. §-ának (1) bekezdésében meghatározott munkaadói járulék, valamint” szövegrészek,
e) 8. §-a (3) bekezdésének ab) alpontja,
f) 8/A. §-ának (1) bekezdésében „, a munkaadói járulék” szövegrész,
g) 8/A. §-ának (4) bekezdésében „, valamint munkaadói járulék” szövegrész.
199. § Hatályát veszti a foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről szóló 2005. évi CLXXX. törvény
a) 2. §-a (2) bekezdésének c) pontja,
b) 3. §-ának (2) bekezdésében a „, valamint munkaadói járulék” szövegrész,
c) 3. §-a (4) bekezdésben az „és munkaadói” szövegrészek.
200. § (1) Az Szt. 77. §-a (2) bekezdésének f) pontja, az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének g) pontja, az Szt. 141. §-ának (6) bekezdése hatályát veszti.
(2) Az Szt. 84. §-a (3) bekezdésének b) pontjában, valamint 85. §-a (2) bekezdésének c) pontjában „a befektetési alapnak történő” szövegrész, az Szt. 86. § (7) bekezdésének d) pontjában a „86. §” szövegrész, valamint az Szt. 177. §-ának (11) bekezdésében az „(1)–(2) bekezdés” szövegrész hatályát veszti.
201. § 2009. december 31-én az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény 233. §-ának (3) bekezdése hatályát veszti.
202. § (1) Hatályát veszti az Áht. 15. §-ának (7) bekezdése.
(2) Hatályukat vesztik az Nkatv. 5. §-a, 5/A. §-a, 5/B. §-a, 9/A. §-a és a 10. §-a (3) bekezdésének a) és b) pontjai, valamint a melléklete.
203. § Hatályát veszti az Átv.
a) 28. §-ának (2) bekezdése,
b) az 59. §-ának (5) bekezdésében az „és (2)” szövegrész.
204. § Hatályát veszti a Díjtv. 30. §-a (1) bekezdésének b) pontja.
205. § Az I–XXVIII. Fejezet, a XXX. Fejezet, a 186–204. §-ok és az 1–13. mellékletek 2011. január 2-án hatályukat vesztik. E rendelkezés 2011. január 3-án hatályát veszti.
206. § (1) E törvénynek az Szja tv.-t módosító rendelkezéseit – a (2)–(16) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével – a hatálybalépésük napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.
(2) A 2009. január 31-ét követően, de 2010. január 1. előtt megkezdett iskolai rendszerű képzések esetében az Szja tv. 7. §-a (1) bekezdésének 2009. december 31-én hatályos p) pontját kell alkalmazni.
(3) A 2009. február 1-jét megelőzően megkezdett iskolai rendszerű képzések esetében az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény 257. §-ának (14) bekezdésében foglalt rendelkezést kell alkalmazni.
(4) A 2010. január 1. előtt megkezdett nem iskolai rendszerű képzések esetében az Szja tv. 7. §-a (1) bekezdésének 2009. december 31-én hatályos p) pontjában foglalt rendelkezést kell alkalmazni.
(5) Ha a magánszemély munkaviszonya a feltételes jogszerzési időtartam lejárta előtt megszűnik és ezért a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménytől szolgáltatásra nem válik jogosulttá, és az Szja tv. 2010. január 1-je előtt hatályos rendelkezései alapján a foglalkoztatói hozzájárulás egy részét jövedelemként kellett figyelembe venni, a magánszemély a jövedelemként figyelembe vett foglalkoztatói hozzájárulásra az Szja tv. 7. §-a (2) bekezdésének 2009. december 31-én hatályos d) pontját alkalmazhatja.
(6) Az Szja tv. e törvénnyel módosított 12. §-át és 13. §-a (1) bekezdésének e törvénnyel módosított m) pontját a 2009. évi adókötelezettség teljesítésénél is alkalmazni kell.
(7) Az Szja tv. 2009. december 31-én hatályos rendelkezései alapján az összevont kedvezmény részeként tandíj, felnőttképzés díja címen halasztott kedvezmény-alapra jogosult magánszemély esetében az Szja tv. 2009. december 31-én hatályos 35. §-át és 37. §-a (2)–(3) bekezdéseinek rendelkezéseit 2009. december 31-ét követően is alkalmazni kell a képzési költségek azon része tekintetében, amelyre vonatkozóan halasztott adókedvezményt még nem érvényesített, azzal, hogy e rendelkezés nem érinti a 2008. évi LXXXI. törvény 257. §-ának (5) bekezdésében foglaltakat.
(8) Az Szja tv. 2009. december 31-én hatályos 35. § (3) bekezdés h) pontja alapján az összevont kedvezmény részeként érvényesített biztosítási kedvezmény esetén az Szja tv. 2009. december 31-én hatályos 38. §-ának (2)–(3) bekezdéseit és az Szja tv. 2009. december 31-én hatályos 7. számú mellékletének rendelkezéseit 2009. december 31-ét követően is alkalmazni kell, azzal, hogy e rendelkezés nem érinti a 2008. évi LXXXI. törvény 257. §-ának (7) bekezdésében foglaltakat.
(9) Az Szja tv. 2009. december 31-én hatályos 35. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján az összevont kedvezmény részeként érvényesített háztartási kedvezmény esetén – az alapjául szolgáló számláknak az Art. elévülésre vonatkozó szabályai szerinti megőrzési kötelezettsége mellett – a 2009. évről készítendő bevallásban nem kell alkalmazni az Szja tv. 2009. december 31-én hatályos 36. §-a (2) bekezdésének a) pontját.
(10) Tartós adományozás címén az Szja tv. 2009. január 1-jét megelőzően hatályos 41. §-a alapján érvényesített külön kedvezmény, illetve az összevont kedvezmény részeként tartós adományozás címén az Szja tv. 2009. december 31-én hatályos 35. §-a és 37. §-a alapján érvényesített kedvezmény esetén, ha 2009. december 31-ét követően a tartós adományozásról szóló szerződésből eredő bármely kötelezettségét a magánszemély nem teljesíti, akkor az e szerződés alapján érvényesített kedvezményt nem kell visszafizetni.
(11) Az Szja tv. 44/A. §-ának e törvénnyel módosított (2) bekezdésének rendelkezését a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell azzal, hogy ha az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat teljesítése a rendelkezés hatálybalépését megelőzően megtörtént, az a rendelkezés szerinti teljesítésnek minősül.
(12) A 2008-as és azt megelőző adóévek vállalkozói bevételét csökkentő nyilvántartott fejlesztési tartalék a nyilvántartásból – ha annak egyéb törvényi feltételei fennállnak – a nyilvántartásba vétel évét követő ötödik adóév végéig vezethető ki, azzal, hogy ahol az Szja tv. 49/B. §-a (16) bekezdésének rendelkezése három, illetve harmadik adóévet említ, ott öt, illetve ötödik adóévet, továbbá ahol negyedik adóévet említ, ott hatodik adóévet kell érteni.
(13) Az Szja tv. 67. §-a (9) bekezdése a) pontja 2009. január 1-jétől hatályos ak) alpontjának rendelkezése alkalmazható a 2008. december 31-ét követően átruházott értékpapír megszerzésére fordított érték meghatározására, továbbá abban az esetben is, ha az egyes adó és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. tv. 204. §-a (1) bekezdése második mondatának rendelkezését kell alkalmazni.
(14) Az Szja tv. 28. §-ának 2009. szeptember 1-jétől hatályos (18) bekezdése szerint egyéb jövedelemnek minősülő összeget első ízben a 2009. szeptember hónapra elszámolt kifizetések (bér, gazdasági társaság, polgári jogi társaság által a személyesen közreműködő tag részére nem önálló tevékenységből származó bevételként kifizetett összeg) adóelőleg-alapjának meghatározásánál kell figyelembe venni.
(15) A 2009. december 31-ig kibocsátott üdülési csekkek – érvényességük meghosszabbítása esetén is – a 2009. december 31-én érvényes szabályok szerint használhatók fel.
(16) Az Szja tv. 1. számú mellékletének 2009. december 31-én hatályos 8.12. és 8.28. pontjai szerinti adómentes juttatásra az említett időpontban hatályos szabályok szerint jogosultságot szerzett magánszemélyek esetében a juttatás a jogosultságot megalapozó jogviszony fennállásáig adómentes.
(17) Az Szja tv. 77/C. §-a (22) bekezdésének e törvénnyel módosított a) pontját a hatálybalépésekor már nyilvántartásban szereplő programok esetében is alkalmazni lehet.
207. § (1) E törvénynek a Tao.-t módosító rendelkezéseit a (2)–(3) bekezdésekben foglalt eltérésekkel – első ízben a 2009. adóév adókötelezettségére kell alkalmazni.
(2) E törvénynek a Tao.-t módosító 166. §-ának (6) bekezdését a 2010. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.
(3) A Tao. 17. §-ának e törvény 188. §-ának (2) bekezdésével módosított előírásait első ízben a 2009. adóévi negatív adóalapra lehet alkalmazni.
208. § Az Eva tv. e törvénnyel módosuló 17. § (5) bekezdése és 19. § (1) bekezdése rendelkezéseit a 2009. adóévi adókötelezettségre is alkalmazni lehet.
209. § Az az adófizetésre kötelezett, aki (amely) termék importja esetében 2009. augusztus 31. napján az adó önadózással történő megállapítására jogosult, e jogosultságát az Áfa tv. 2009. augusztus 31. napján hatályos 156. §-a szerint gyakorolhatja 2009. szeptember 1. napját követően is, de legfeljebb 2010. június 30. napjáig.
210. § (1) Az Áfa tv.-nek az e törvény 53. §-ával, valamint 5. és 6. mellékletével megállapított rendelkezéseit arra a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtására kell először alkalmazni, amelynél az Áfa tv. 84. §-a szerint megállapított időpont e törvény hatálybalépésének napjára esik, vagy azt követi.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben az Adómód. tv. 57. §-át nem kell alkalmazni.
211. § (1) Az Etv.-nek az adó mértékére vonatkozó, e törvénnyel megállapított, 2010. január 1-jével hatályba lépő 4. §-ának (2) bekezdését folyamatos termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás esetében – ha a teljesítés mérése számlálóleolvasás útján történik, és nincs a számláló leolvasásnál rövidebb időszakonkénti ár- vagy díjfizetés – az első olyan számlálóleolvasás napjától kell alkalmazni, amelynél a teljes leolvasási időszak 2009. december 31-ét követi. Ha a teljesítés mérése nem számlálóleolvasás útján történik, vagy ha a teljesítésért járó ellenértéket a számlálóleolvasásnál rövidebb időszakonkénti ár (díj) fizetése ellenében teljesítik, az Etv.-nek az adó mértékére vonatkozó, e törvénnyel megállapított, 2010. január 1-jével hatályba lépő 4. §-ának (2) bekezdését az esedékes időszaknak 2010. január 1. napjától kezdődő részére időarányosan kell alkalmazni.
(2) Az Etv. e törvénnyel megállapított 6. § (1) bekezdés g) pontjának rendelkezését alkalmazni kell a 2009. január 1. és 2009. augusztus 31. közötti időszakban a párnagázkészlet, illetve a szállító- vagy elosztóvezeték feltöltésére adózottan beszerzett földgázt betároló vagy felhasználó személyre is.
(3) Az Etv. szerinti hálózati engedélyes a 2009. július 1. és 2009. augusztus 31. közötti időszakban az Etv. 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában nem minősül felhasználónak.
212. § A vállalkozónak a helyi iparűzési adóra és a vállalkozók kommunális adójára a 2010. évben kezdődő adóév harmadik hónapjának 15. napjáig esedékes előlegrészletet az önkormányzati adóhatóság által korábban kiadott fizetési meghagyás alapján, az önkormányzati adóhatóság által megjelölt pénzforgalmi számlára kell megfizetnie. A 2010. adóévben kezdődő előlegfizetési időszakra fizetendő első adóelőleg-részletet a 2009. évben kezdődő adóév adója és az önkormányzati adóhatóság által a 2010. évben kezdődő adóév harmadik hónapjának 15. napjáig előírt adóelőleg-részlet pozitív különbözetével egyezően kell bevallani az önkormányzati adóhatósághoz és – iparűzési adó esetén – az állami adóhatóságnak – vállalkozók kommunális adója esetén – az önkormányzati adóhatóságnak megfizetni. A 2010. évben kezdődő adóévben esedékes adóelőleg-fizetési időpontokat követően bekövetkező adókötelezettség-keletkezés esetén az előlegfizetési időszakra fizetendő egyes adóelőleg-részleteket a Htv. e törvénnyel megállapított 41. §-a alapján, iparűzési adó esetén az állami adóhatósághoz, vállalkozók kommunális adója esetén az illetékes önkormányzati adóhatósághoz kell bevallani.
213. § (1) Az Itv. e törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépésüket követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, illetve indult eljárásokban kell alkalmazni.
(2) Azokban a 2004. október 1. és 2009. május 31. között illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, melyekben a vagyonszerző az Itv. 16. §-a (1) bekezdésének g) pontja, 17. §-a (1) bekezdésének b) pontja, illetve 26. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján igénybe vehető mentesség érdekében lakóház felépítését vállalta, a feltétel teljesítésének határideje, illetve az illeték felfüggesztésének időtartama – a vagyonszerző erre irányuló kérelme esetén – az illetékkiszabásra bejelentést követő 6 év. A kérelem előterjesztésének határideje, ha a lakóház felépítésére nyitva álló határidő:
a) 2008. október 1. és 2010. január 15. között járt le, 2010. január 31.,
b) 2010. január 15-ét követően járna le, a lakóház felépítésére nyitva álló határidő lejárta.
(3) Azokban a 2006. október 1. és 2009. május 31. között illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, melyekben a vagyonszerző az Itv. 23/A. §-a szerinti 2%-os illetékmérték alkalmazása érdekében vállalta az ingatlan 2 éven belüli eladását vagy a futamidő végén tulajdonjog-változást eredményező pénzügyi lízingbe adását (a továbbiakban együtt: továbbértékesítés), a vállalás teljesítésére nyitva álló határidő – a vagyonszerző erre irányuló kérelme esetén 4 év. A kérelem előterjesztésének határideje, ha a továbbértékesítésre nyitva álló határidő
a) 2008. október 1. és 2010. január 15. között járt le, 2010. január 31.,
b) 2010. január 15-ét követően járna le, a továbbértékesítésre nyitva álló határidő lejárta.
(4) Amennyiben a (2)–(3) bekezdések szerinti ügyekben a lakóház felépítésére, illetve az ingatlan továbbértékesítésére nyitva álló határidő e törvény hatálybalépése előtt lejárt, és az eredetileg vállalt határidő elmulasztására tekintettel az illeték késedelmi pótlékkal növelt összegét, a továbbértékesítés elmaradására tekintettel a pótilletéket a vagyonszerző megfizette, annak visszatérítéséről az állami adóhatóság az adóvisszatérítés szabályai szerint gondoskodik.
(5) Az e törvény hatálybalépésének napja és 2012. december 31. között – az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül – illetékkiszabásra bejelentett ügyekben mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az olyan ingatlannak a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező lízingszerződés keretében történő megszerzése, mely a lízingszerződés megkötéséig a lízingbevevő tulajdona volt, és a tulajdonjog a lízingszerződés megkötése érdekében került a lízingbeadónak átadásra.
214. § (1) Az állami adóhatóság 2010. január 1-jétől a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket a 2010. január 1-jétől kezdődő adóéveket érintően gyakorolja.
(2) A 2010. január 1-jét megelőző adóéveket érintő adókötelezettségeket az adózók az önkormányzati adóhatósághoz teljesítik, illetve az ezzel kapcsolatos adóztatási feladatokat az önkormányzati adóhatóságok látják el.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a 2010. március 15-én esedékes helyi iparűzési adóelőleget az önkormányzati adóhatósághoz kell teljesíteni. Az állami adóhatóság a 2010. évi helyi iparűzési adó fizetési kötelezettség teljesítése során ezt az előleget a saját nyilvántartása szerint megfizetettnek és teljesítettnek tekinti. Amennyiben az önkormányzati adóhatóság kimutatása szerint a 2010. március 15-én esedékes helyi iparűzési adóelőleget az adózó hiánytalanul nem fizette meg, a különbözet végrehajtását az önkormányzati adóhatóság végzi.
215. § (1) Az önkormányzati adóhatóság az általa az illetékességi területén nyilvántartott helyi iparűzési adóalanyok nevének (elnevezésének), adószámának, székhelyének, telephelyeinek megjelölésével adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak
a) 2010. április 30. napjáig a 2010. március 15-én esedékes és megfizetett helyi iparűzési adóelőleg összegéről,
b) 2010. június 30. napjáig a 2009. adóévről, 2010-ben benyújtott bevallásban szereplő adóelőleg adatokról, a bevallott és a bevallással egyidejűleg megfizetett adó összegéről, valamint az adózó a helyi adókról szóló törvény 39/A. §-ának (5) bekezdése, illetve 39/B. §-ának (2) bekezdése szerinti – a helyi iparűzési adó alapjának egyszerűsített meghatározásáról tett – nyilatkozatáról,
c) 2010. január 31. napjáig, a 2009. december 20-áig esedékes és megfizetett helyi iparűzési adó előleg-kiegészítés összegéről.
(2) Az önkormányzati adóhatóság az állami adóhatóság által közzétett módon és formátumban 2010. január 31-éig adatot szolgáltat az általa 2010. január 1-jén nyilvántartott iparűzési adóalanyok adószámáról, székhelyéről és a helyi adókról szóló törvény szerinti telephelyéről.
(3) Az önkormányzati adóhatóság 2010. január 15-ig elektronikus úton, az állami adóhatóság által közzétett formában megküldi a 2010-ben hatályos helyi iparűzési adót szabályozó önkormányzati rendeleteit az állami adóhatóság részére.
216. § Az üzleti évüket 2009. évben kezdő, naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózókra a 214. §–215. §-okban, a naptári évvel egyező adóévet alkalmazó adózókra meghatározott rendelkezéseket a határnapok, illetve a határidők szempontjából az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
a) E törvény 215. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adatszolgáltatást a helyi iparűzési adóelőleg első részletéről az üzleti év első napjától számított 120 napon belül kell teljesíteni.
b) E törvény 215. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adatszolgáltatást a 2009-ben kezdődő üzleti évről benyújtandó bevallás esedékességétől számított 30 napon belül kell teljesíteni.
c) E törvény 214. § (3) bekezdésében megjelölt 2010. március 15. határnap alatt az üzleti év első napjától számított harmadik hónap 15. napját kell érteni.
d) E törvény 215. § (1) bekezdés c) pontja szerinti adatszolgáltatást az üzleti év első hónapjának utolsó napjáig kell teljesíteni.
217. § A tevékenységüket 2009. december 31-éig megszüntető adózók a helyi iparűzési adóval összefüggő adókötelezettségeiket az önkormányzati adóhatósághoz teljesítik, illetve az önkormányzati adóhatóságok végzik az ezzel összefüggő adóztatási feladatokat. A tevékenységüket 2009. december 31-ét követően megszüntető adózók 2010. január 1. utáni időszakot érintő adóügyeiben az állami adóhatóság jár el.
218. § A helyi iparűzési adó vonatkozásában a 2010. január 1-jét megelőző adómegállapítási időszakokat érintő, az adó megállapításához való jog legkésőbb 2011. december 31-én elévül.
219. § Az állami adóhatóság – az Art. 72. §-ának (3) bekezdéséhez kapcsolódóan – a települési (a fővárosban a fővárosi) önkormányzatot megillető helyi iparűzési adó követelések tekintetében a 2009. december 31-ét követő adóévekben esedékessé váló követelések tekintetében jár el hitelezőként. A 2010. január 1-jét megelőző adóévekben esedékes kötelezettségek tekintetében hitelezőként az önkormányzati adóhatóság jár el.
220. § E törvény az Art. 31. § (5) bekezdését, valamint az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 11. § (3) bekezdése a) pontját módosító rendelkezéseit a 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó adómegállapítás során alkalmazni kell.
221. § (1) E törvénynek az Art. 36. §-a (3) bekezdését, 146. §-a (2) bekezdését, valamint 149. §-ának (4) bekezdését megállapító rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(2) Az Art. e törvénnyel megállapított 92. § új (7)–(8) bekezdését e törvény hatálybalépését követően induló ellenőrzésekben kell alkalmazni.
(3) E törvénynek az Art. 132/A. §-ának (9) bekezdését megállapító szövegét e törvény hatálybalépését követően benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni.
(4) E törvény Art. 46. §-ának (1) bekezdését módosító rendelkezéseit a magánszemély részére 2009. évben teljesített kifizetések vonatkozásában is alkalmazni kell.
(5) Az Art. 36/A. §-ának (9) bekezdését beiktató rendelkezését a hatálybalépést követően teljesítendő kifizetésekre kell alkalmazni.
222. § (1) E törvény Art.-t módosító rendelkezéseit kell alkalmazni a hatálybalépésekor jogerősen el nem bírált ügyekben, továbbá a hatálybalépést követően az azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre azzal, hogy ha a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság-, pótlékfeltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az elkövetéskor hatályos törvényben meghatározott legmagasabb mérték alkalmazható.
(2) Az adózónak az e törvény hatálybalépését követően – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az azt megelőző időszakra teljesítendő bejelentési, adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési, bizonylat-kiállítási, adatszolgáltatási és adólevonási kötelezettségét a 2009. december 31. napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.
223. § (1) E törvénynek a Tbj.-t módosító rendelkezéseit – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
(2) E törvény 113. §-át a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni, azzal, hogy a 2010. január 10-éig megszerzett jövedelmekre a 2009. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) A Tbj. 31. §-a (3)–(4) bekezdésének alkalmazásánál heti 36 órás foglalkoztatásnak kell tekinteni azt a munkaviszonyt is, amelyben a munkáltató a válság megoldására indított program keretében, munkaidő-szervezési intézkedéssel csökkentett munkaidőben – átlagosan legalább heti 20 órában – foglalkoztatott munkavállalóra tekintettel munkahelymegőrző támogatásban részesül.
224. § (1) E törvénynek az Eho.-t módosító rendelkezéseit a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett hozzájárulásfizetési-kötelezettségre kell alkalmazni.
(2) Az Eho. 3. §-ának e törvénnyel beiktatott (4) bekezdését a vállalkozás 2010. évi üzleti év mérleg szerinti eredménye alapján kell alkalmazni, a fizetési és bevallási kötelezettséget a beszámoló közzétételére előírt határidőt követő hónap 12-éig kell teljesíteni.
225. § (1) E törvény 129. §-át a 2010. január 1-jétől keletkezett fizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
(2) Az Flt. e törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2009. december 31-ét követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni, azzal, hogy a 2010. január 1-jét megelőzően szerzett jogosultsági időket és járulékalapot képező jövedelmeket figyelembe kell venni a 2009. december 31-ét követően megállapításra kerülő ellátásokra való jogosultság elbírálásánál és az ellátás összegének megállapításánál. A 2010. január 1-jét megelőzően benyújtott kérelmek alapján a 2009. december 31-ét követően megállapított ellátások tekintetében a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos szabályokat kell alkalmazni az ellátásra való jogosultság és az ellátás összegének megállapítása, valamint az ellátás alapjául szolgáló jövedelmekre vonatkozó igazolások kiállítása tekintetében. A 2009. december 31-ét követően benyújtott kérelmek esetén az állami adóhatóság igazolást ad ki a 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó vállalkozói járulékalapról és járulékbefizetésről, amennyiben az az ellátás megállapításához szükséges.
(3) A 2010. január 1-jét megelőzően megállapított és 2009. december 31-ét követően is folyósított, vagy továbbfolyósításra kerülő ellátások tekintetében az Flt.-nek az ellátás megállapításakor hatályos rendelkezéseit továbbra is alkalmazni kell.
(4) A hatálybalépést megelőzően megállapított és 2009. december 31-ét követően még folyósított vállalkozói járadék kifizetése a szolidaritási alaprész terhére történik.
226. § (1) Az a személy, akinek e törvény hatálybalépését megelőzően a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 12. §-ának (7) bekezdése alapján a Tny. 6. § (1) bekezdésének a) pontjában – ideértve a Tny. 6. § (4) bekezdésében felsorolt ellátásokat is – meghatározott nyugellátást állapítottak meg, 2009. december 31-éig kérheti nyugellátása összegének a Tny. 12. § (6) bekezdésének alkalmazásával történő módosítását.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés által érintett személyeket a Felügyelet legkésőbb 2009. szeptember 30-áig tértivevénnyel ellátott – a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszterrel egyeztetett tartalmú – levélben értesíti, amelyben tájékoztatja őket a nyugellátás módosításával kapcsolatos eljárásról.
(3) Az (1) bekezdés szerinti módosítási kérelmet (a továbbiakban: módosítási kérelem) ahhoz a magánnyugdíjpénztárhoz kell benyújtani, amelytől az érintett személy nyugdíjszolgáltatásban részesült, illetve amelynek tagja. A pénztár a kérelmet annak beérkezésétől számított 8 napon belül köteles megvizsgálni. Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt feltételek nem állnak fenn, a magánnyugdíjpénztár erről értesíti a kérelmezőt.
(4) Amennyiben a kérelmező már részesült magánnyugdíjpénztári nyugdíjszolgáltatásban, az igénybe vett szolgáltatás összegét köteles a módosítási kérelem benyújtásától számított 30 napon belül a magánnyugdíjpénztár részére visszafizetni. A magánnyugdíjpénztár a visszafizetési kötelezettség teljesítését követően, legkésőbb a módosítási kérelem kézhezvételétől számított 60 napon belül köteles a magánnyugdíjpénztári nyugdíjszolgáltatás megállapításának vagy biztosítóintézettől történt megvásárlásának időpontjában a pénztártag egyéni számláján nyilvántartott jogszerű követelésének megfelelő összeget a Nyugdíjbiztosítási Alapba átutalni és erről a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet – a módosítási kérelem másolatának megküldésével együtt – értesíteni.
(5) Amennyiben a kérelmező részére nyugdíjszolgáltatást nyújtó magánnyugdíjpénztár jogutód nélkül megszűnt, a (4) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kérelem benyújtását, illetve az igénybe vett magán-nyugdíjpénztári szolgáltatás igazolt összegének visszafizetését az érintett személynek az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére kell teljesítenie.
(6) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a (4)–(5) bekezdésben foglaltak szerint átutalt összeg beérkezését követő hónap utolsó napjáig intézkedik a nyugellátás összegének a megállapítás időpontjára visszamenőleges, az időközben végrehajtott nyugdíjemelések figyelembevételével történő módosításáról.
227. § (1) Az Mpt. 24. § (1) és (3) bekezdésének e törvénnyel megállapított rendelkezéseit az e törvény hatálybalépése után benyújtott átlépési nyilatkozatok tekintetében kell alkalmazni. A (3) bekezdés alkalmazása során az e törvény hatálybalépését megelőzően kezdeményezett átlépéseket nem kell figyelembe venni.
(2) Az Mpt. 24. §-ának e törvénnyel megállapított (10)–(11) bekezdései szerint a Magyar Államnak átutalt követelések értékét a központi költségvetés XLII. A központi költségvetés fő bevételei fejezet, 4. Egyéb költségvetési bevételek cím, 1. Vegyes bevételek alcímén önálló jogcím-csoporton kell elszámolni költségvetési bevételként.
228. § Az Mpt. 89. §-a e törvénnyel megállapított (4) bekezdésének alkalmazása során az e törvény hatálybalépését megelőzően megállapított nyugdíjszolgáltatásokat, valamint kezdeményezett átlépéseket és portfólióváltásokat nem kell figyelembe venni.
229. § (1) E törvénynek az Szt.-t módosító rendelkezéseit először a 2010. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
(2) E törvénynek az Szt.-t módosító 146. §-ának, valamint 148. §–153. §-ának, továbbá a 183. § (3) bekezdésének, valamint a 183. § (4) bekezdésének rendelkezései a 2009. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók.
230. § A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvénynek az e törvény 159. §-ával megállapított rendelkezése a 2009. adóévi adókötelezettségre is alkalmazható.
231. § Az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény e törvény 175. §-ával módosított 276. §-ának rendelkezéseit az adózó a 2009. december 31. napig bevételként elszámolt összegre, a magánszemély a 2009. december 31. napig megszerzett jövedelemre alkalmazhatja. Az e rendelkezés szerinti határidő a Tao törvény szerint külföldi személy jogutód nélküli megszűnése vagy a részesedés elidegenítése révén a külföldi személyben részesedéssel rendelkező által szerzett jövedelem tekintetében 2010. december 31., ha a külföldi személyben részesedéssel rendelkező adózó, illetve magánszemély 2009. december 31. napjáig kezdeményezi a külföldi személy megszüntetését, vagy a külföld személyben fennálló részesedésének elidegenítését, és a külföldi személy 2010. december 31. napjáig megszűnik, illetve a részesedés elidegenítése megtörténik.
232. § (1) A Bit. – e törvény 161. §-ával megállapított – 96. § (6) bekezdését az e törvény hatálybalépését követően kötött szerződések alapján történő kárkifizetésekre kell alkalmazni.
(2) A Bit. – e törvény 161. §-ával megállapított – 96. § (6) bekezdését az e törvény hatálybalépéskor fennálló határozatlan tartamú szerződések esetén, a hatálybalépést követő harmadik hónap utolsó napját követően kezdődő biztosítási időszak első napja után bekövetkező káreseményekkel kapcsolatos kárkifizetésekre kell alkalmazni.
(3) A biztosító köteles a (2) bekezdésben meghatározott biztosítási időszak kezdete előtt legalább hatvan nappal a szerződő felet írásban értesíteni a Bit. – e törvény 161. §-ával megállapított – 96. § (6) bekezdésében foglaltakról.
(4) A Bit. e törvény 161. §-ával megállapított 96. §-ának (7) bekezdését az e törvény hatálybalépését követően bekövetkezett káreseményekre kell alkalmazni.
233. § E törvény 175. §-ának és 231. §-ának rendelkezései 2009. január 1-jétől alkalmazhatók.
234. § (1) Az Adómód. tv.-nek az e törvény 165. és 185. §-ával megállapított rendelkezéseit azokban az esetekben is alkalmazni kell, amelyekben a lakóingatlan-értékesítés tekintetében az Áfa tv. 84. §-a szerint megállapított időpont 2009. július 1. és az e törvény hatálybalépését megelőző nap közötti időszakra esik. Abban az esetben, ha az előzőekben meghatározott időszakon belül a lakóingatlan-értékesítésről számla kibocsátása is történt, a lakóingatlan értékesítője köteles a kibocsátott számla adattartalmának megfelelő módosításáról gondoskodni.
(2) Abban az esetben, ha az (1) bekezdés alkalmazása egyúttal az Art. szerint önellenőrzést is igényel, az önellenőrzés pótlékmentesen végezhető el.
235. § E törvénynek a – Gyftv. 36. §-a (7) bekezdésére vonatkozó módosító, valamint (8) és (9) bekezdését megállapító – 164. §-a első ízben a 2010. évre vonatkozó befizetési kötelezettség teljesítésére vonatkozóan, a 2011. évi befizetési kötelezettségek teljesítésekor érvényesítendő engedményre alkalmazhatók.
236. § Az e törvény hatálybalépését megelőzően megkötött tanulószerződések esetében az Szht. 2009. június 30-án hatályos 4. § (2) bekezdésének b) pontját és Mellékletét kell alkalmazni.
1. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 4.6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)
„4.6. a Nobel-díj és az Európai Unió Descartes-díjának tárgyiasult formája, továbbá a Kossuth- és a Széchenyi-díj tárgyiasult formája, a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja, a Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemkereszt tárgyiasult formája, a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, a Népművészet Mestere díj tárgyiasult formája, továbbá a kultúráért felelős miniszter által adományozott, jogszabályban meghatározott művészeti és szakmai díj tárgyiasult formája, az életmentő emlékérem tárgyiasult formája, az olimpiai játékokon és a fogyatékos sportolók világjátékán (Paralimpia, Siketlimpia, Speciális Olimpia, Szervátültetettek Világjátéka) szerzett 1–6. helyezéshez kapcsolódó érem, trófea tárgyiasult formája, továbbá a Kormány, a miniszterelnök, a Miniszterelnöki Hivatal vezetője, a rendészetért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter, valamint a büntetés-végrehajtást, a vám- és pénzügyőrséget felügyelő miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter és a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által adományozott emléktárgy (dísztőr, gyűrű stb.) értékéből a Kossuth-díjjal járó pénzjutalom 1/10-ed részét meg nem haladó mértékű rész;”
2. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 7.11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyéb indokkal adómentes:)
„7.11. a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díj átvállalását, a modem biztosítását);”
3. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 7.15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyéb indokkal adómentes:)
„7.15. A fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott közüzemi szolgáltatás szolgáltatója, valamint a hitelintézet által elengedett követelés, amennyiben a követelés elengedése az adós és családja megélhetési ellehetetlenülésének megelőzése érdekében az azonos helyzetben lévők egyenlő elbánásának elve alapján történik, azzal, hogy a szolgáltató, illetve a hitelintézet az adós részére a követelés elengedéséről kiadott iratban igazolja, hogy a követelés-elengedés adómentességének e rendelkezés szerinti feltételei fennállnak;”
4. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A természetbeni juttatások közül adómentes:)
„8.3. a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által pályázat alapján a szociálisan rászorulónak üdülési csekk formájában juttatott bevétel;”
5. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„8.18. a társadalmi szervezettől, az egyháztól évente egy alkalommal kapott tárgyjutalom értékéből az 5000 forintot meg nem haladó összeg, e rendelkezés alkalmazásában nem minősül tárgyjutalomnak az értékpapír;”
6. Az Szja tv. 1. számú melléklete a következő 8.38. ponttal egészül ki:
(A természetbeni juttatások közül adómentes:)
„8.38. a reprezentáció és az üzleti ajándék alapján meghatározott bevétel, ha azt a kifizető társasági adóalapot növelő tételként köteles figyelembe venni.”
Az Szja tv. 3. számú melléklete II. Igazolás nélkül elszámolható költségek fejezetének 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. a külföldi kiküldetéshez (külszolgálat) kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott (a közúti közlekedési szolgáltatásokról és közúti járművek üzemben tartásáról szóló külön jogszabály, illetőleg más, erről szóló jogszabályok rendelkezései szerint engedélyhez kötött nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatást végző, illetőleg abban árukísérőként közreműködő), külföldi kiküldetés (külszolgálat) címén bevételt szerző magánszemélynél – kizárólag az e tevékenysége tekintetében – feltéve, hogy az említett kormányrendeletben foglaltak alapján kizárólag a gépjármű külföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult, és ezt az elszámolási módszert alkalmazza;”
Az Szja tv. 11. számú melléklete I. Jellemzően előforduló költségek fejezetének 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. az egyéni vállalkozó által képzésre fordított igazolt kiadás, ha az
a) más magánszemély képzése érdekében merült fel, az azzal összefüggésben megfizetett közterhekkel együtt;
b) a saját – a vállalkozási tevékenység folytatásához szükséges – szakismeretének megszerzése érdekében merült fel, ide nem értve az iskolarendszerű képzéssel összefüggő kiadást;”
1. A Tao. 3. számú mellékletének A) fejezete a következő 12. ponttal egészül ki:
[A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]
„12. a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott reprezentáció, üzleti ajándék címen személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt természetbeni juttatás.”
2. A Tao. 3. számú melléklete B) fejezetének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]
„2. az adózó által üzletpolitikai (reklám) célból, bárkinek azonos feltételekkel és módon, nyilvános körülmények között adott kedvezmény, árengedmény, visszatérítés, termék, szolgáltatás révén nyújtott természetbeni juttatás, továbbá a termék megismertetése, forgalmának növelése céljából adott, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint természetbeni juttatásnak minősülő áruminta, ha az nem tartós használatra rendelt dolog és mennyisége nem éri el a kereskedelemben forgalmazott/forgalmazható legkisebb mennyiséget;”
3. A Tao. 3. számú melléklete B) fejezetének 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]
„14. A kifizető által viselt képzés (ideértve az azzal összefüggő, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetést is) költsége.”
Az Áfa tv.-nek az Adómód. tv. 1. mellékletével megállapított 3/A. számú melléklete a következő II. résszel egészül ki, egyidejűleg a melléklet jelenlegi alcímének jelölése „I. rész: termékek”-re változik:
„II. rész: szolgáltatások
| Sorszám | Megnevezés | |
| 1. | Kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás | |
| ” |
Az Áfa tv.-nek az Adómód. tv. 2. mellékletével megállapított 3/A. számú mellékletének II. része a következő 2. ponttal egészül ki:
[II. rész: szolgáltatások
| Sorszám | Megnevezés] | |
| „2. | Kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás” |
Az Art. 1. számú mellékletének I/B/2. pontját követően a következő új I/B/2/A. ponttal egészül ki:
„2/A. Helyi iparűzési adó
Az adózónak
a) a helyi iparűzési adóelőleg-kiegészítés összegéről
a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig
b) a helyi iparűzési adóról
az adóévet követő év május 31-éig
kell bevallást tennie.”
1. Az Art. 2. számú mellékletének I/Határidők/4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. Helyi iparűzési adó
a) Az adózó az adóelőleget félévi részletekben
az adóév március 15-éig, illetve
szeptember 15-éig
fizeti meg.
b) A társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett adózónak az iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére
az adóév december 20. napjáig
kell kiegészítenie.
c) Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett tevékenység utáni iparűzési adót legkésőbb a tevékenység befejezése napján kell megfizetni.
d) A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét
az adóévet követő év május 31-éig
fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza.”
2. Az Art. 2. számú mellékletének I./Határidők/5. pontjának A)–B) alpontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(5. Járulékok)
„A) Természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék, munkaerő-piaci járulék, valamint nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagdíj, a pénztártag, illetőleg a foglalkoztató által vállalt tagdíj kiegészítés)
a) A munkáltató az általa levont járulékot (tagdíjat, tagdíj kiegészítést)
az elszámolt hónapot követő hó 12. napjáig,
b) a kifizető az általa levont járulékot (tagdíjat, tagdíj kiegészítést)
a kifizetés hónapját követő hó 12. napjáig,
c) a Tbj. 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozó a járulékot (tagdíjat, tagdíj kiegészítést) havonta
a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig
fizeti meg.
B) Társadalombiztosítási (nyugdíj-biztosítási, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci) járulék
a) A munkáltató, a kifizető a járulékot havonta
az elszámolt hónapot követő hó 12. napjáig,
b) a Tbj. 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozó a járulékot havonta
a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig
fizeti meg.”
Az Art. 3. számú melléklete a következő új alcímekkel és N)–O) pontokkal egészül ki:
„N) A cégbíróság adatszolgáltatása
A cégbíróság január 31-ig adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak, ha a megelőző évben az általa nyilvántartott cég(ek)ben valamely tag minősített többségi befolyást ért el, illetve a minősített többségi befolyás alatt álló cég tagjainak (részvényeseinek) tulajdonában lévő vagyoni betétek arányában változás következett be, vagy az egyedüli részvényes tag bejegyzésére került sor. A cégbíróság közli az adatszolgáltatással érintett időszak egészében vagy egy részében tagként (részvényesként) nyilvántartott valamennyi személy nevét, elnevezését, cégjegyzékszámát (amennyiben azzal rendelkezik), természetes azonosító adatait, illetve a tulajdonában lévő vagyoni betétek arányát, ennek valamennyi változását és az egyes vagyoni betétek megszerzésének időpontjait.
O) Az önkormányzat jegyzőjének adatszolgáltatása
A jegyző az ingatlanokat terhelő adókról szóló bevallás benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő 45 napon belül az állami adóhatóságnak adatot szolgáltat az önkormányzat illetékességi területén, a korrigált forgalmi érték szerinti adóztatás esetén az 500 millió forint forgalmi értéket elérő ingatlannal, alapterület szerinti adóztatás esetén az 1000 m2-t elérő épülettel, illetve 10 000 m2-t elérő telekkel rendelkező külföldön bejegyzett szervezetek tagjairól (tulajdonosairól), illetve az egyes tagokat megillető részesedés arányáról a külföldi szervezetek ingatlanadó bevallásában feltüntetett adatok alapján.”
1. Az Art. 4. számú mellékletének 1–4. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„1. A külföldi illetőségű magánszemély és a külföldi szervezet (a továbbiakban együtt: külföldi személy) a törvény szerint adó-, adóelőleg levonási kötelezettség alá eső kifizetőtől származó, belföldön végzett tevékenységből, illetve a jövedelemszerzés helye szerint belföldről származó jövedelmére, így különösen a kamatra, előadói, művészeti és sporttevékenységekért, bemutatókért, kiállításokért járó díjra, jogdíjra, a szolgáltatási díjra és osztalékra (a továbbiakban: adóköteles bevételre) az e mellékletben foglaltakat kell alkalmazni.
2. A külföldi személy adóköteles bevétele után a kifizető a kifizetett összegből az adót megállapítja, levonja és
a kifizetést követő hó 12-éig
fizeti meg. A kifizető állapítja meg, vallja be és fizeti meg a külföldi személyt terhelő adót, ha a kifizetés, juttatás nem pénzben történt. Ilyenkor a kifizető a megfizetett adót könyveiben a külföldi személlyel szembeni követelésként mutatja ki.
A nemzetközi egyezmény szerinti adót vonja le a kifizető, ha a kifizetés időpontjáig a külföldi illetőségű magánszemély, illetőleg a képviseletében eljáró személy az e melléklet szerinti igazolásokat és nyilatkozatokat csatolja.
3. Nem kell az adót levonni, bevallani és megfizetni, ha nemzetközi egyezmény szerint a bevétel nem adóztatható belföldön, és a külföldi illetőségű magánszemély illetőségét igazolja.
4. A társasági adót a kifizető a társasági adóbevallásában, amennyiben társasági adóbevallási kötelezettsége nincs, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon
az adóévet követő év május 31-éig
vallja be.”
2. Az Art. 4. számú mellékletének 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. Az adó-visszatérítésre irányuló eljárásban a külföldi illetőségű magánszemélyt az adóhatóság előtti képviseleti jogosultságát igazoló letétkezelő, a kifizető részvénykönyvébe az osztalékfizetés időpontjában részvényesi meghatalmazottként bejegyzett személy is képviselheti. A letétkezelő, illetőleg a részvényesi meghatalmazott az erre jogosult személynek a képviseletre további meghatalmazást, megbízást adhat.”
3. Az Art. 4. számú mellékletének 8–14. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„8. A külföldi illetőségű magánszemély a kifizetést megelőzően, hitelesen magyarra fordított okiratban nyilatkozik arról, hogy a kifizetés tekintetében haszonhúzónak minősül-e, ha az alkalmazandó kettős adózás elkerülésére kötött egyezmény szerint e körülmény az adókötelezettséget befolyásolja. A letétkezelő az adóért vállalt korlátlan és egyetemleges felelőssége mellett nyilatkozhat a kifizető részére arról, hogy a külföldi illetőségű magánszemély a kifizetés tekintetében haszonhúzónak minősül-e. A nyilatkozat az ugyanazon szerződés alapján, ugyanazon jogcímen a naptári évben kifizetett összegre terjed ki a körülmények megváltozásáig. A kifizető az adó összegét helyesbíti, amennyiben a külföldi illetőségű magánszemély a nyilatkozatot a kifizetést követően, de a kifizető bevallását megelőzően teszi meg. Ebben az esetben a kifizető bevallásában a haszonhúzói nyilatkozatra tekintettel megállapított kötelezettséget tünteti fel, a különbözetet megfizeti vagy visszaigényli, valamint a külföldi illetőségű magánszeméllyel elszámol a különbözetről. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a külföldi személy a bevallást megelőzően korábbi nyilatkozatát helyesbíti. A bevallás benyújtását követően megtett nyilatkozat alapján a kifizető bevallását az elévülési időn belül önellenőrzéssel helyesbítheti. A kifizető a nyilatkozatot megőrzi.
9. Ha a külföldi illetőségű magánszemélyt megillető osztalékjövedelmet a kifizető részvényesi meghatalmazottnak (nominee) fizeti ki, a részvényesi meghatalmazott legkésőbb a kifizetés naptári évének utolsó napjáig magyar vagy magyar és angol nyelven kiállított, cégszerűen aláírt okiratban nyilatkozik a külföldi illetőségű magánszemély nevéről (elnevezéséről), lakóhelyéről, születési helyéről, idejéről, illetőségéről, a részére kifizetendő, illetőleg kifizetett, forintban meghatározott osztalék összegéről, amely alapján a kifizető az igazolást kiállítja és az adatszolgáltatási kötelezettségét teljesíti. Amennyiben a részvényesi meghatalmazott az osztalékfizetés időpontját követően teszi meg nyilatkozatát, a kifizető az igazolást a nyilatkozat kézhezvételét követő 30 napon belül állítja ki és kézbesíti. A kifizető az igazolást a kifizetéssel egyidejűleg állítja ki, ha a részvényesi meghatalmazott a kifizetői igazolás alapjául szolgáló adatokról a kifizetés időpontjáig nyilatkozik és az illetőségigazolást, haszonhúzói nyilatkozatot csatolja. Amennyiben az osztalékjövedelemben részesülő külföldi illetőségű magánszemélyről a kifizető a nyilatkozat alapján nem tud adatot szolgáltatni, a részvényesi meghatalmazott nevéről (elnevezéséről), székhelyéről, belföldi illetősége esetén adóazonosító számáról és a részére kifizetett osztalék összegéről teljesíti adatszolgáltatási kötelezettségét.
10. Az osztalékjövedelemben részesülő külföldi illetőségű magánszemély esetén a kifizető a kifizetést, illetőleg az adatszolgáltatást adóazonosító jel hiányában is teljesítheti.
11. Ha a kifizetőt azért terheli adófizetési kötelezettség, mert a külföldi illetőségű magánszemély részére az adóköteles bevételt nem pénzben juttatta és így az adót a törvényben előírt mértékkel fizette meg, adóbevallásában az egyezmény szerinti mértékkel megállapított adót tüntetheti fel, feltéve, hogy az adóbevallás benyújtásakor rendelkezik illetőségigazolással, illetőleg haszonhúzói nyilatkozattal. A bevallás benyújtását követően bemutatott illetőségigazolás, megtett haszonhúzói nyilatkozat alapján a kifizető az elévülési időn belül az adót önellenőrzéssel helyesbítheti.
12. Ha a kifizetőt nem terhelte adólevonási kötelezettség, vagy a külföldi személy belföldön adóköteles jövedelmét nem kifizetőtől szerezte, a jövedelem megszerzésétől számított 30 napon belül a külföldi személyt adóbevallási és adómegfizetési kötelezettség terheli, amelyet az állami adóhatóságnál teljesít. A külföldi illetőségű magánszemély az adómegállapítás során figyelembe veszi a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmény alapján a rá vonatkozó adómértéket.
13. A kifizető a téves mértékkel levont, a levonni elmulasztott vagy be nem vallott adóért korlátlanul felel.
14. A jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet székhelyére, telephelyére nem önálló tevékenység végzésére kirendelt külföldi illetőségű magánszemély az adóévet követő év május 20. napjáig teljesíti bevallási kötelezettségét, feltéve, ha a kifizetőt nem terhelte adólevonási kötelezettség, vagy a külföldi illetőségű magánszemély belföldön adóköteles jövedelmét nem kifizetőtől szerezte. A nem önálló tevékenység végzésére kirendelt külföldi illetőségű magánszemély adóját az adóhatóság határozattal állapítja meg, ha az adózó az adóév végét megelőzően azzal a szándékkal hagyja el az ország területét, hogy az adóév során adóköteles tevékenység vagy jövedelemszerzés céljából vissza nem tér. Az ország területe elhagyásának időpontja előtt 30 nappal be kell jelenteni ennek tényét, valamint a bejelentéshez csatolni kell az adó megállapításához szükséges iratokat.”
4. Az Art. 4. számú melléklete a következő új 15–16. pontokkal egészül ki:
„15. Az ingatlannal rendelkező társasági tagot adóelőleg bevallási és fizetési kötelezettség nem terheli. Az ingatlannal rendelkező társaság tagja az adót az adóévet követő év november 20-áig megállapítja, befizeti és az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bevallja.
16. Ha az ingatlannal rendelkező társaság tagja adókötelezettségét azért nem tudja megállapítani és bevallani, mert az ingatlannal rendelkező társaság e minőségét nem jelentette be az állami adóhatósághoz, az állami adóhatóság által megállapított, a tagot emiatt később terhelő adóért a társaságot korlátlan és egyetemleges kötelezettség terheli.”
Az Art. 6. számú mellékletének 1. pontjában az alcímet követő rendelkezés helyébe a következő rendelkezés lép:
(1. Az állami adóhatósághoz teljesítendő bevallási kötelezettségek)
„a) Az adózó az adóbevallási kötelezettségét a társasági adóról, az osztalékadóról és a helyi iparűzési adóról az adóév utolsó napját követő 150. napig teljesíti.
b) A társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett vállalkozónak az iparűzési adóelőleg-kiegészítésről az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kell bevallást tennie.”
Az Szht. melléklete a következő 6. ponttal egészül ki:
„6. A melléklet 1–5. pontjaiban szabályozottak helyett a gyakorlati képzést kizárólag az Szt. 27. §-a szerinti tanulószerződés, illetve felsőfokú szakképzés esetén hallgatói szerződés alapján megszervező hozzájárulásra kötelezett elszámolhatja
a) a tanulónak, illetve a hallgatónak a melléklet 1. pont a) alpontja szerinti pénzbeli juttatást, továbbá azokat a járulékokat, amelyek a tanulónak, illetve a hallgatónak kifizetett pénzbeli juttatást terhelik, valamint
b) további költségeinek fedezetére tanulónként, illetve hallgatónként évente a minimálbér 200 százalékának megfelelő összeget.”
„3. számú melléklet az 1997. évi LXXXII. törvényhez
A pénztárnak a pénztártagot megillető hozamgarantált tőke összegét a következő képlet szerint kell kiszámítania:
ahol:
HTn = a hozamgarantált tőke összege, ha a pénztártagság n naptári hónapon keresztül állt fenn (azokat a hónapokat is beleértve, amelyeknek nem teljes időszakában állt fenn a tagsági jogviszony);
bi = a pénztártagság i. hónapjában a tag egyéni számláján jóváírt kötelező és kiegészítő tagdíjbefizetés összege;
