„81. § (1) A bíróság az átutalási végzést a pénzforgalmi szolgáltatónak azzal a rendelkezéssel küldi meg, hogy a végzésben feltüntetett követelés összegét tartsa vissza, és azt az adósnak ne fizesse ki.
(2) A bíróság az átutalási végzés jogerőre emelkedéséről a pénzforgalmi szolgáltatót azzal a rendelkezéssel értesíti, hogy a visszatartott összeget – az átutalási végzésben foglalt felhívásnak megfelelően – utalja ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg utalja át a végrehajtást kérő által megjelölt számlára.
(3) Ha az átutalási végzés kibocsátása fedezet hiánya miatt nem vagy csak részben vezetett eredményre, egyéb végrehajtható okirat kiállításának akkor van helye, ha a végrehajtást kérő igazolja, hogy az adós pénzforgalmi szolgáltatója az átutalási végzést milyen összegben teljesítette. Ha a kérelmet a függőben tartási határidő lejárta előtt terjesztik elő, a bíróság a végrehajtható okirat kiállításával egyidejűleg értesíti az adós pénzforgalmi szolgáltatóját arról, hogy nem kéri az átutalási végzés további függőben tartását.”
(11) A Vht. 82. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a költségvetési szerv elleni végrehajtás során a pénzforgalmi szolgáltató fedezet hiánya miatt nem tudott eleget tenni az átutalási végzésben foglalt felhívásnak, a pénzforgalmi szolgáltató köteles erről az adós pénzügyi ellátását végző szervet és a bíróságot haladéktalanul értesíteni.”
(12) A Vht. 82/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„82/A. § (1) A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adós rendelkezése alatt álló, a 7. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott összeg – ideértve a nem pénzforgalmi számlán kezelt összegeket is – végrehajtás alá vonása iránt a végrehajtó a végrehajtói letéti számla javára benyújtott hatósági átutalási megbízással (e §-ban a továbbiakban: megbízás) intézkedik. Az adós pénzforgalmi szolgáltatója (e §-ban a továbbiakban: pénzforgalmi szolgáltató) a végrehajtó intézkedésének megfelelően köteles a számlán lévő összegből a megbízásnak megfelelő összeget a végrehajtói letéti számlára átutalni.
(2) A végrehajtó e § szerinti eljárására a hatósági átutalási megbízás külön jogszabályban foglalt szabályait a (3)–(6) bekezdés szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) Ha a pénzforgalmi szolgáltató nem kezel forintban az adós rendelkezése alatt álló, (1) bekezdés szerinti pénzösszeget, akkor a megbízás közvetlenül a külföldi pénznemben kezelt összeg ellen is benyújtható.
(4) Ha a megbízás teljesítése a 79/D. §-ban foglaltakba ütközne, a pénzforgalmi szolgáltató ezt haladéktalanul köteles közölni a végrehajtóval.
(5) Ha a hatósági átutalási megbízás fedezet hiánya miatt nem, vagy csak részben vezetett eredményre, a végrehajtó a végrehajtást kérő erre irányuló kérelmére azt ismételten benyújtja.
(6) Ha az adós elévülésre hivatkozik, a végrehajtó beterjeszti az iratokat a végrehajtást foganatosító bírósághoz, amely elévülés esetén a végrehajtást végzéssel megszünteti. Az elévülés bejelentése nem mentesíti a pénzforgalmi szolgáltatót a megbízás teljesítésének kötelezettsége alól.
(7) Ha a végrehajtható okirat tartalmazza az adós pénzforgalmi számlájának adatait, vagy ha az ügyben helye van végrehajtásnak az adós pénzforgalmi számlán kezelt összegeire és a pénzforgalmi számla adatai egyébként rendelkezésre állnak, a végrehajtó a végrehajtható okirat kézhezvételét követő 2 munkanapon belül kiadja a megbízást, 5 munkanapon belül pedig postai úton kézbesíti a végrehajtható okiratot. Az így behajtott összeg kifizetésére – ha a kifizetés egyéb feltételei is fennállnak – a végrehajtható okirat kézbesítését követő 15 nap elteltével kerülhet sor. Ha a megbízás eredményeként befolyt összeg még a végrehajtási eljárás elején fizetendő költségrészt sem fedezi, a végrehajtó felhívást ad ki a költségrész megelőlegezésére és az általános szabályok szerint folytatja az eljárást.”
(13) A Vht. 191. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A fizetési számlán elhelyezett összegre vonatkozó mentességi szabályokat a biztosítási intézkedés esetén is alkalmazni kell.”
(14) A Vht. 237. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A végrehajtó köteles a szolgálatba lépését megelőzően a kamara elnökének, illetve az általa kijelölt személynek bemutatni a bélyegzője lenyomatát, a letéti és elszámolási számlájának nyitásáról szóló fizetésiszámla-szerződést, a felelősségbiztosítási szerződést vagy a biztosíték összegének befizetéséről szóló igazolást és bejelenteni hivatali helyiségének címét.”
(15) A Vht. 237. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kamara elnöke vagy az általa kijelölt személy ellenőrzi a bélyegzőt, a fizetésiszámla-szerződést, felelősségbiztosítási szerződést vagy a biztosíték összegének befizetését, és azt, hogy a végrehajtó hivatali helyisége és annak felszerelése alkalmas-e a hivatás gyakorlására.”
(16) A Vht. 238. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felelősségbiztosítás megkötése vagy a biztosíték összegének befizetése, a bélyegző, fizetésiszámla-szerződés jóváhagyása és a hivatali helyiség alkalmasságának megállapítása után a végrehajtó a kinevezését követő egy hónapon belül a kamara elnöke előtt esküt tesz.”
(17) A Vht. 255. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A fővárosi bírósági, illetőleg a megyei bírósági végrehajtó (a továbbiakban: megyei bírósági végrehajtó) foganatosítja a végrehajtást, ha a végrehajtandó követelés]
„d) egyéb jogcímen illeti meg a bíróságot, az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalát, a miniszter által vezetett minisztériumot (a továbbiakban: minisztérium), az igazságügyi szakértői intézményt vagy az államot,”
(18) A Vht. 2. §-ában a „pénzügyi intézménynél” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltatónál” szöveg, 7. §-ának (2) bekezdésében a „pénzügyi intézménynél” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltatónál” szöveg, 47. §-ának (2) bekezdésében a „pénzügyi intézményeket” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltatókat” szöveg, 79/B. §-ának (5) bekezdésében a „pénzügyi intézmény” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, 79/C. §-ának (1) bekezdésében a „pénzügyi intézménynél” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltatónál” szöveg, 79/C. §-ának (2) bekezdésében a „pénzügyi intézmény” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, 79/D. §-ában a „pénzügyi intézménynél” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltatónál” szöveg, 79/E. §-ának (1) bekezdésében a „pénzügyi intézmény” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, 79/E. §-ának (2) bekezdésében a „pénzügyi intézmény” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, a „pénzügyi intézményt” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltatót” szöveg, 82/A. §-át megelőző címben a „pénzügyi intézménynél” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltatónál” szöveg, 191. §-ának (2) bekezdésében a „pénzügyi intézményt” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltatót” szöveg, 191. §-ának (3) bekezdésében a „pénzügyi intézmény” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, 192. §-ának (1) bekezdésében a „pénzügyi intézményhez” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltatóhoz” szöveg, 193. §-ának a) pontjában a „pénzügyi intézménynek” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltatónak” szöveg, 204/A. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a „pénzügyi intézménynél” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltatónál” szöveg, 210/E. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „pénzügyi intézménynél” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltatónál” szöveg, 292. §-ának (4) bekezdésében a „pénzügyi intézményt” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltatót” lép.
88. § (1) A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Batv.) 2/B. §-ának (1) bekezdésében a „bankszámlájára” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi számlájára” szöveg lép.
(2) A Batv. 1. számú mellékletének I.6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. A pénzforgalmi számlaszáma:”
(3) A Batv. 1. számú mellékletének I.7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. A számlavezető pénzforgalmi szolgáltató megnevezése, címe:”
(4) A Batv. 1. számú mellékletének II.4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. Pénzforgalmi számlaszáma és a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató neve, címe”
89. § Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 50/D. § (1) bekezdésében a „bankszámlára” szövegrész helyébe a „fizetési számlára” szöveg, a „bankszámla hiányában pedig postai úton” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján” szöveg, 50/D. §-ának (2) bekezdésében a „bankszámlára” szövegrész helyébe „fizetési számlára” szövegrész, „postai úton történő kifizetés” szövegrész helyébe „kifizetés” szöveg lép.
90. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 9. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „bankszámlán (pénzforgalmi számlán)” szövegrész helyébe „fizetési számlán” szöveg, a „postai úton” szövegrész helyébe „fizetési számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján” szöveg, a „postára adás” szövegrész helyébe „kifizetés” szöveg, 44/A. § (2) bekezdésében a „bankszámlájára” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlájára” szöveg, 44/A. §-ának (3) bekezdésében a „bankszámlaszámát” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlaszámát” szöveg, 44/C. §-ának (4) bekezdésében a „bankszámlaszámát” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlaszámát” szöveg, 65. § (1) bekezdésének a) pontjában a „folyószámla, bankszámla” szövegrész helyébe „fizetési számla”, a „hitelintézet” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, 65. § (5) bekezdésének a) pontjában a „pénzforgalmi bankszámláján” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számláján” szöveg, 10. számú mellékletének 3. pontjában a „pénzforgalmi bankszámlán” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlán” szöveg lép.
91. § A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 73. §-ának (1) bekezdésében a „bankszámláját” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi számláját” szöveg, 91. § (3) bekezdésének b) pontjában a „bankigazolást” szövegrész helyébe „igazolást” szöveg, a „bankszámlán” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlán” szöveg lép.
92. § (1) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Öatv.) 4. §-a (2) bekezdésének e)–f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az adósságrendezési eljárás akkor kezdeményezhető, ha a helyi önkormányzat vagy az önkormányzati költségvetési szerv]
„e) az államháztartás más alrendszereivel szemben fennálló köztartozását az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 63. §-ának (7) bekezdése szerinti felhatalmazáson alapuló beszedési megbízás benyújtását követő 60 napon belül nem teljesíti;
f) más helyi önkormányzattal szemben fennálló tartozását – ideértve a külön jogszabály szerint létrehozott társulás keretében vállalt fizetési kötelezettségének nem teljesítését is – az önkormányzattal kötött vagy társulási megállapodáson alapuló beszedési megbízás benyújtását követő 60 napon belül nem teljesíti.”
(2) Az Öatv. 10. §-a (4) bekezdésének c) pontjában a „pénzintézetet” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi szolgáltatót” szöveg, a „bankszámláit” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számláit” szöveg, a „pénzintézeteket” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltatókat” szöveg, 10. §-ának (5) bekezdésében a „pénzintézet” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, a „pénzintézeti” szövegrész helyébe „pénzforgalmi” szöveg, 11. §-a (4) bekezdésének b) pontjában az „azonnali beszedési megbízás” szövegrész helyébe „beszedési megbízás” szöveg lép.
93. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 105. §-ának (1) bekezdésében a „bankszámlájára” szövegrész helyébe „fizetési számlájára” szöveg, 117/A. §-ának (1) bekezdésében a „bankszámlára” szövegrész helyébe „fizetési számlára” szöveg, a „bankszámla hiányában postai úton” szövegrész helyébe „fizetési számla hiányában pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján” szöveg, 117/A. §-ának (2) bekezdésében a „bankszámlára” szövegrész helyébe „fizetési számlára” szöveg, a „postai úton történő kifizetése” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés” szöveg lép.
(2) A Hszt. 7. számú melléklet I/A. pontjának tizedik francia bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
[Személyi adatok:]
„– fizetési számlaszáma.”
94. § A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény 3. §-ának (5) bekezdésében a „jegyzett tőkével” szövegrész helyébe „induló tőkével” szöveg lép.
95. § A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 27. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „bankszámlája számát” szövegrész helyébe „fizetési számlája számát” szöveg lép.
96. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 43/D. §-ának (2) bekezdésében a „banktitkot” szövegrész helyébe „banktitkot, fizetési titkot”, 43/E. §-ának (1) bekezdésében a „banktitkot” szövegrész helyébe „banktitkot, fizetési titkot” szöveg, 55. § (2) bekezdésében a „banktitkot” szöveg helyébe „banktitkot, fizetési titkot” szöveg, 74. §-ának (3) bekezdésében a „értékpapírtitok” szövegrész helyébe „értékpapírtitok, fizetési titok” szöveg lép.
97. § A nemzeti hírügynökségről szóló 1996. évi CXXVII. törvény 12. §-ának (1) bekezdésében a „bankszámláját” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számláját” szöveg lép.
98. § A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény 2. §-ának (3) bekezdésében a „jegyzett tőkével” szövegrész helyébe „induló tőkével” szöveg, 14. §-a (11) bekezdésének a) pontjában a „bankszámlán” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlán” szöveg lép.
99. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 137. §-ának (1) bekezdésében a „bankszámlára” szövegrész helyébe „fizetési számlára”, a „bankszámla hiányában postai úton” szövegrész helyébe „fizetési számla hiányában pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján” szöveg, 137. §-ának (2) bekezdésében a „bankszámlára” szövegrész helyébe „fizetési számla” szöveg, a „postai úton történő kifizetés” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés” szöveg lép.
100. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 133. §-ának (1) bekezdésében a „bankszámlára” szövegrész helyébe „fizetési számlára” szöveg, a „bankszámla hiányában postai úton” szövegrész helyébe „fizetési számla hiányában pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetéssel” szöveg, 133. §-ának (2) bekezdésében a „bankszámlára” szövegrész helyébe „fizetési számlára” szöveg, a „postai úton történő kifizetés” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján” szöveg lép.
101. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 58. §-a (4) bekezdésének g) pontjában a „számlát” szövegrész helyébe „fizetési számlát” szöveg, a „hitelintézet” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg lép.
102. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 45. §-ának (1) bekezdésében a „bankszámlájának számát” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlájának számát” szöveg lép.
103. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tnytv.) 79. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „postai úton” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján” szöveg, a „hitelintézet átutalási betétszámlájára (bankszámlájára)” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára” szöveg, 79. §-a (2) bekezdésének b) pontjában az „átutalási betétszámlára (bankszámlára)” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára” szöveg, 79. §-a (2) bekezdésének c) pontjában a „folyószámlára” szövegrész helyébe „fizetési számlára” szöveg lép.
(2) A Tnytv. 93. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„93. § (1) A nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv az e törvényen alapuló követelését öt éven belül érvényesítheti.
(2) A nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv a követelését fizetésre kötelező határozattal érvényesíti.
(3) Amennyiben a fizetésre kötelezett munkáltató, egyéb szerv és személy a fizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, a követelést a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv megkeresésére az állami adóhatóság adók módjára hajtja be.
(4) Az e törvényen alapuló követelés adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.”
104. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 14. §-ának (2) bekezdésében a „hitelintézetnél” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltatónál” szöveg, a „hitelintézet” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, a 16. §-ának (1) bekezdésében a „hitelintézet” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, 21. §-a (4) bekezdésének d) pontjában a „bankszámlájának” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlájának”, 22. §-ának (5) bekezdésében a „bankszámlájának” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlájának” szöveg, 24/A. §-ának (1) bekezdésében a „bankszámlaszámát” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlájának számát” szöveg, 46. §-ának (6) bekezdésében a „bankszámláját” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számláját” szöveg, 52. §-ának (1) bekezdésében a „hitelintézetnél” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltatónál” szöveg lép.
105. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 71. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a fizetésre kötelezett foglalkoztató, egyéb szerv és személy a fizetésre kötelező határozat, illetve fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, a követelést a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv megkeresésére az állami adóhatóság adók módjára hajtja be.”
106. § A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 7. §-a (2) bekezdésének e) pontjában az „az azonnali beszedési megbízás – inkasszó –” szövegrész helyébe „a fizetési kötelezettséget nem teljesítő önkormányzatok ellen felhatalmazással történő beszedési megbízás” szöveg, 8. §-a (4) bekezdésének f) pontjában az „az azonnali beszedési megbízás – inkasszó –” szövegrész helyébe „a fizetési kötelezettséget nem teljesítő önkormányzatok ellen felhatalmazással történő beszedési megbízás” szöveg, a 18. §-ának (2) bekezdésében az „azonnali beszedési megbízás (inkasszó)” szövegrész helyébe „a fizetési kötelezettséget nem teljesítő önkormányzat által a pénzforgalmi szolgáltatójának adott felhatalmazás alapján beszedési megbízás” szöveg, az „azonnali beszedési megbízást (inkasszót)” szövegrész helyébe „a korábbi székhely önkormányzat által a pénzforgalmi szolgáltatójának adott felhatalmazás alapján beszedési megbízást” szöveg lép.
107. § Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény 6. §-ának (2) bekezdésében a „bankszámláján” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számláján” szöveg lép.
108. § A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. §-ának e) pontjában a „bankszámlája” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlája” szöveg lép.
109. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 7. §-ának (3) bekezdésében a „folyószámlán” szövegrész helyébe „fizetési számlán” szöveg, 37. §-ának (3) bekezdésében a „bankszámlára” szövegrész helyébe a „fizetési számlára” szöveg, 37. §-ának (4) bekezdésében a „bankszámlára” szövegrész helyébe „fizetési számlára” szöveg, 45. §-a (2) bekezdésének f) pontjában a „bankszámlaszámára” szövegrész helyébe „fizetési számlaszámára” szöveg lép.
110. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. §-ának (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[(1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben szabályozza:]
„g) az egyes pénz- és tőkepiaci szolgáltatásokat is végző egyéb vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait.”
111. § A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8/B. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „bankszámlaszám” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlaszám” szöveg lép.
112. § (1) Az MNBtv. 60. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy az MNB 4. § (5) bekezdésében és a 26. § (3) bekezdésében foglalt feladatai körében rendeletben szabályozza]
„a) a fizetési forgalomban a fizetési megbízások lebonyolításának továbbá a fizetési módok részletes szabályait,”
(2) Az MNBtv. 60. § (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy az MNB 4. § (5) bekezdésében és a 26. § (3) bekezdésében foglalt feladatai körében rendeletben szabályozza]
„d) a Hpt. 3. §-a (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott szolgáltatások végzésének részletes szabályait,”
(3) Az MNBtv. 61. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az MNB jogosult
a) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 2. §-ának 22. pontjában meghatározott pénzforgalmi szolgáltató,
b) a Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezet,
c) a Hpt. szerinti fizetési rendszer működtetése tevékenységet végző szervezet,
d) a pénzfeldolgozási tevékenységet végző szervezet,
e) a központi értéktár,
f) az Országos Betétbiztosítási Alap,
g) a Befektető-védelmi Alap,
h) a 4. § (1), (4), (5) és (7) bekezdésekben meghatározott alapvető feladatok ellátásával összefüggésben bármely más belföldi szervezet és
i) a 4. § (1), (4), (5) és (7) bekezdésekben meghatározott alapvető feladatok ellátásával összefüggésben, továbbá nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségek ellátása érdekében külföldi szervezet
részére forintban és külföldi pénznemben bankszámlát vezetni.”
(4) Az MNBtv. 62. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az MNB a 7. §-ban meghatározott tevékenységéből eredő, a hitelintézetekkel szemben keletkezett követeléseit a hitelintézetek részére vezetett pénzforgalmi számlák terhére – hatósági átutalás és az átutalási végzés alapján történő átutalás teljesítését megelőző sorrendben – elégítheti ki.”
(5) Az MNBtv. 67. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az MNB számára feladatot]
„a) a pénzforgalmi szolgáltatással és a hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek engedélyezésével kapcsolatos feladatkörében törvény,”
(6) Az MNBtv. 69. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az MNB részesedést szerezhet:]
„b) a fizetési rendszer működtetése tevékenységet”
[végző szervezetben.]
(7) Az MNBtv. 26. §-ának (3) bekezdésében a „pénzforgalom lebonyolítását” szövegrész helyébe „fizetési megbízások lebonyolítását” szöveg, 27. §-ának (1) bekezdésében a „hitelintézeti elszámolóház” szövegrész helyébe „pénzforgalmi elszámolóház” szöveg, 27. §-ának (2) bekezdésében a „hitelintézeti elszámolóház” szövegrész helyébe „pénzforgalmi elszámolóház” szöveg, 27. §-ának (3) bekezdésében a „hitelintézeti elszámolóház” szövegrész helyébe „pénzforgalmi elszámolóház” szöveg, 31/A. §-ának (4) bekezdésében a „pénzforgalmi, készpénz-átutalási” szövegrész helyébe „pénzforgalmi” szöveg, a „postai készpénz-átutalási, postai pénzforgalmi közvetítői és postautalvány-szolgáltatást” szövegrész helyébe nemzetközi postautalvány-szolgáltatást” szöveg, 54. §-ának (1) bekezdésében a „banktitkot” szövegrész helyébe „banktitkot, fizetési titkot” szöveg, 54. §-ának (2) bekezdésében a „banktitok” szövegrész helyébe „banktitok, fizetési titok” szöveg, 60. §-a (3) bekezdésének a) pontjában az „elszámolóházi” szövegrész helyébe „fizetési rendszer működtetése” szöveg lép.
113. § A büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény 1. számú melléklet III. fejezetének K) pontjában a „bankszámla, folyószámla” szövegrész helyébe „fizetési számla” szöveg lép.
114. § A devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának 3. pontjában a „bankszámla-” szövegrész helyébe „fizetési számla-” szöveg lép.
115. § A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 115. §-ának (1) bekezdésében a „bankszámlájára” szövegrész helyébe „fizetési számlájára” szöveg, 129. §-ának (1) bekezdésében a „bankszámlára” szövegrész helyébe „fizetési számlájára” szöveg, „bankszámla hiányában postai úton” szövegrész helyébe „fizetési számla hiányában pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján” szöveg, 129. §-ának (3) bekezdésében a „bankszámlára” szövegrész helyébe „fizetési számlájára” szöveg, a „postai úton történő kifizetése” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés” szöveg lép.
116. § A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 26. §-a (2) bekezdésének c) pontjában a „bankszámlaszámát és a számlavezető pénzintézetének megnevezését” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlaszámát és a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatójának megnevezését” szöveg lép.
117. § (1) A Tpt. 217. §-ának (2) bekezdésében a „hatmillió forint” szövegrész helyébe „húszezer euró” szöveg, 338. §-ának (4) bekezdésében a „jegyzett” szövegrész helyébe „induló” szöveg, 352. §-ának (3) bekezdésében a „banktitokra” szövegrész helyébe „banktitokra, fizetési titokra” szöveg, 394. §-a (1) bekezdésének e) pontjában a „bankszámla-forgalommal” szövegrész helyébe „fizetési számla-forgalommal” szöveg, 2. számú melléklet 1. címének 9. pontjában a „bankszámla” szövegrész helyébe „fizetési számla” szöveg, 4. számú melléklet e) pontjának 16. alpontjában a „bankszámla” szövegrész helyébe „fizetési számla” szöveg, 7. számú melléklet 13. pontjában a „bankszámla” szövegrész helyébe „fizetési számla” szöveg lép.
(2) A Tpt. 227. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Alap pénzeszközeit – a házipénztárt, a fizetési számlán tartott likviditási tartalékot, valamint a kifizetés lebonyolítására vagy más, az Alap működéséhez szükséges célra pénzforgalmi szolgáltatóhoz átutalt összeget kivéve – állampapírban vagy az MNB-nél elhelyezett betétben tarthatja.”
118. § Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 2. §-a (5) bekezdésének e) pontjában a „bankszámlával” szövegrész helyébe „számlával” szöveg, 12. §-ának (6) bekezdésében a „bankszámláját” szövegrész helyébe „számláját” szöveg, a „hitelintézet” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, a „bankszámlájára” szövegrész helyébe „számlájára” szöveg lép.
119. § Az Artv. 29. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szerződésnek tartalmaznia kell a fizetésre kötelezett részéről a termék ellenértékére a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt kamatára vonatkozó, a pénzforgalmi szolgáltatójának adott, a beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó hozzájárulását, felhatalmazó nyilatkozatát, arra az esetre, ha az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül a fizetési teljesítésre nem kerül sor.”
120. § A pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról szóló 2003. évi XLVII. törvény 3. §-ának (3) bekezdésében a „pénzforgalmi számlájáról” szövegrész helyébe „fizetési számlájáról” szöveg lép.
121. § A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 70. §-a (2) bekezdésének f) pontjában a „számláját” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számláját” szöveg, a „hitelintézetnél” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltatónál” szöveg, 84. §-ának (3) bekezdésében a „bankszámla” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számla” szöveg, 84. §-ának (4) bekezdésében a „bankszámla” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számla” szöveg, 134. §-a C) pontjának m) alpontjában a „hitelintézeti folyószámlán” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlán” szöveg lép.
122. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 61. § (5) bekezdésének a) pontjában a „bankszámlaszámáról” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlaszámáról” szöveg, 66. §-ának (5) bekezdésében a „bankszámlaszámát” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlaszámát” szöveg lép.
123. § (1) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Szht.) 4/A. § (2) bekezdés a) pontjának af) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 4. § (5) bekezdésben és az 5. § (2) bekezdésben meghatározott fejlesztési támogatás nyújtásáról fejlesztési megállapodást kell kötni. A fejlesztési megállapodásnak a következőket kell tartalmaznia:
a) a megállapodást kötő felek]
„af) pénzforgalmi számlaszámát,”
(2) Az Szht. 15. § (3) bekezdésének b) pontjában a „bankszámlaszámát” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlaszámát” szöveg, a „pénzintézet” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg lép.
124. § Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény 6. §-a (4) bekezdésének c) pontjában a „bankszámlájának” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlájának” szöveg lép.
125. § (1) Az Art. 9. §-ának (3) bekezdésében a „pénzforgalmi bankszámla számlaszámát” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlaszámát”, 9. §-ának (9) bekezdésében „pénzforgalmi bankszámla” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számla” szöveg, 14. §-a (1) bekezdésének i) pontjában a „bankszámlanyitásra” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlanyitásra” szöveg, 14. §-ának (8) bekezdésében a „bankszámla-fenntartási” szövegrész helyébe „pénzforgalmi-számlafenntartási” szöveg, 23. §-ának (7) bekezdésében a „pénzforgalmi bankszámlaszáma” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlaszáma” szöveg, a „hitelintézet” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, 37. §-ának (2) bekezdésében a „pénzforgalmi bankszámláját” szövegrész helyébe „fizetési számláját” szöveg, a „hitelintézet” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, a „bankszámlával” szövegrész helyébe „fizetési számlával” szöveg, 43. §-ának (2) bekezdésében a „folyószámlájára” szövegrész helyébe „fizetési számlájára” szöveg, 109. §-ának (3) bekezdésében a „bankszámla (pénzforgalmi számla) kivonat” szövegrész helyébe „fizetésiszámla-kivonat” szöveg, 109. §-a (4) bekezdésének b) pontjában a „bankszámlán (pénzforgalmi számlán) szövegrész helyébe „fizetési számlán” szöveg, 152. §-ának (1) bekezdésében a „bankszámlát vezető hitelintézet” szövegrész helyébe „fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, az „azonnali beszedési megbízását” szövegrész helyébe „hatósági átutalási megbízását”, 152. §-ának (2) bekezdésében az „az azonnali beszedési megbízást” szövegrész helyébe „a hatósági átutalási megbízást” szöveg, a „beszedési megbízás” szövegrész helyébe „hatósági átutalási megbízás” szöveg, 172. §-a (1) bekezdésének c) pontjában a „bankszámlanyitási” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlanyitási” szöveg, 172. §-ának (7) bekezdésében a „bankszámlanyitási” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlanyitási” szöveg, 3. számú mellékletének D) pontja fejezetcímében a „hitelintézet” szövegrész helyébe „hitelintézet, pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, 3. számú mellékletének D) pontjának 5. alpontjában a „pénzforgalmi bankszámlát” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlát szöveg, „a „hitelintézet” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, a „bankszámla” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számla” szöveg, 4. számú mellékletének 5. pontjában a „bankszámlájára” szövegrész helyébe „fizetési számlájára” szöveg, 7. számú melléklete 1. pontjának c) alpontjában a „bankszámlaszámáról” szövegrész helyébe „fizetési számlaszámáról” szöveg lép.
(2) Az Art. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. § (1) A fizetési kötelezettséget a pénzforgalmi számlával rendelkező adózónak belföldi pénzforgalmi számlájáról átutalással, pénzforgalmi számlával nem rendelkező adózónak belföldi fizetési számlájáról történő átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással kell teljesítenie. Az adózó az állami adóhatósághoz teljesítendő fizetési kötelezettségét a külön jogszabályban meghatározottak szerint készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel is teljesítheti.
(2) A belföldi jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélynek – ideértve az egyéni vállalkozót is – (a továbbiakban együtt: pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó) legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie. Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó rendszeres gazdasági tevékenysége körében kizárólag pénzforgalmi számlát nyithat. Az első pénzforgalmi számlát a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó adószámának közlésétől számított 15 napon belül kell megnyitni. Az adózó bevallásában, valamint kiutalási kérelmében feltünteti azon fizetési számla számát, amelyre a költségvetési támogatás kiutalását kéri.
(3) A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével köteles pénzeszközeit pénzforgalmi számlán tartani, pénzforgalmát pénzforgalmi számlán lebonyolítani, s ennek érdekében pénzforgalmi számlaszerződést kötni.
(4) A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózót megillető költségvetési támogatást az adóhatóság kizárólag az adózó belföldi pénzforgalmi számlájára történő átutalással teljesítheti. A pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett adózót megillető költségvetési támogatást az adóhatóság belföldi fizetési számlára történő átutalással vagy fizetési számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján teljesíti az adózónak. A belföldi pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett, külföldi illetőségű adózót megillető adó-visszatérítést, adó-visszaigénylést az adóhatóság az adózó által megadott külföldi fizetési számlára, az adózó által meghatározott devizanemben utalja át. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által közzétett forintban megadott árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell figyelembe venni. Az átváltás költsége a külföldi illetőségű adózót terheli.
(5) Költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés faktorálása esetén – amennyiben az adózó bevallásához az erről szóló szerződést mellékeli – az adóhatóság a költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés összegét a faktorálási tevékenységet végző pénzügyi intézmény bankszámlájára átutalással teljesíti. Az adóhatóság visszatartási jogát az adózó tartozása tekintetében gyakorolhatja. Az adózó bevallásában nem rendelkezhet arról, hogy az igényelt költségvetési támogatást, adó-visszaigénylést az adóhatóság az általa megjelölt adó megfizetésére számolja el. Késedelmes kiutalás esetén a késedelmi kamat a faktorálási tevékenységet végző pénzügyi intézményt illeti meg.
(6) Jogszabály az illeték és az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó tekintetében más fizetési módot is megjelölhet.”
(3) Az Art. 152. §-át megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Végrehajtás munkabérre, fizetési számlára”
126. § (1) Az Eht. 128. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az elektronikus hírközlési szolgáltató nem teheti függővé valamely előfizetői szolgáltatás igénybevételét az adott előfizetői szolgáltatáshoz nem nélkülözhetetlen más előfizetői szolgáltatás igénybevételétől, vagy az adott előfizetői szolgáltatáshoz nem nélkülözhetetlen más szolgáltatás vagy termék megvásárlásától vagy igénybevételétől.”
(2) Az Eht. 129. §-a (6) bekezdésének d) pontjában a „bankszámlaszáma” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlaszáma” szöveg lép.
127. § (1) A Pt. 3. §-a a következő 38. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„38. Posta Elszámoló Központ: egyetemes postai szolgáltató által lebonyolított pénzforgalmi szolgáltatások feldolgozását, pénzforgalmi szolgáltatókkal történő elszámolását, valamint fizetési rendszeren keresztüli pénzügyi rendezését végző a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) szerinti fizetési rendszer működtetőjének nem minősülő szervezet.”
(2) A Pt. 4. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Postai tevékenység]
„d) nemzetközi postautalvány-szolgáltatás;”
(3) A Pt. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„37. § (1) Az egyetemes postai szolgáltató az ország egész területén köteles a Hpt. 2. számú melléklete I. Fejezetének 16. pontja szerinti készpénzátutalást, valamint a Hpt. 2. számú melléklete I. Fejezetének 9. pontja szerinti fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatást és készpénzbefizetést lehetővé tevő szolgáltatást végezni, és ennek érdekében Posta Elszámoló Központot működtetni, valamint jogosult a Hpt.-ben meghatározott további pénzforgalmi szolgáltatások végzésére.
(2) Nemzetközi postautalvány-szolgáltatás tekintetében nem minősül az üzleti titok sérelmének a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 22. § (1)–(2) bekezdése alapján a pénzügyi információs egységként működő hatóság és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére történő adatátadás, továbbá a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i, 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében meghatározott adatoknak a rendelet hatálya alá tartozó kedvezményezett fizetési szolgáltatója és közvetítő fizetési szolgáltató számára a rendelet által meghatározott esetekben történő továbbítása.
(3) Nemzetközi postautalvány-szolgáltatás tekintetében az üzleti titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha
a) a postai szolgáltató a Pmt.-ben meghatározott bejelentési kötelezettségét teljesíti;
b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság – a Pmt.-ben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot – írásban kér üzleti titoknak minősülő adatot a postai szolgáltatótól;
c) a Pmt. 7–9. §-ában meghatározott adatok a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltató számára a Pmt. 19. §-ában meghatározott eseteiben kerülnek átadásra.”
(4) A Pt. 39. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 4. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltakra – a külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel – a postai szolgáltatási szerződésre vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.”
128. § (1) A Vtv. 17. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „pénzforgalmi számlájának jelzőszámait” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlájának számait” szöveg, 45. §-a (3) bekezdése b) pontjában a „bankszámlaszámát” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlaszámát”, 52. §-ának (1) bekezdésében a „banki átutalással” szövegrész helyébe „átutalással” szöveg lép.
(2) A Vtv. 56. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az esedékes vámösszeget és/vagy a nem közösségi adók és díjak összegét, illetve az e törvény 61/A. §-a szerint megállapított vámigazgatási bírságot az előírt időtartamon belül nem fizették meg, illetve bármely tagállam vámhatósága a tartozás végrehajtása érdekében megkeresést küld, a vámhatóság az adók módjára behajtandó köztartozások beszedésére vonatkozó szabályok alkalmazásával haladéktalanul intézkedik az alábbiak szerint:
a) amennyiben a tartozást a vámigazgatási eljáráshoz nyújtott biztosíték
1. teljes egészében fedezi, a vámhatóság azt érvényesíti, vagy
2. teljes összegében nem fedezi, a rendelkezésre álló biztosítékot elszámolja, és a fennmaradó összeg vonatkozásában, továbbá, ha biztosítékot nyújtani nem kellett, a b)–c) pontban meghatározott intézkedéseket megteszi,
b) fizetési számlával rendelkező adós bármely fizetési számlája ellen hatósági átutalást nyújt be, vagy fizetési számlával nem rendelkező adós esetében intézkedik a munkabérből vagy egyéb járandóságból történő letiltás iránt,
c) ha a b) pontban meghatározott végrehajtás nem, vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre, az adós követelését, továbbá ingó és ingatlan vagyontárgyait kell végrehajtás alá vonni. A vámhatóság az ingó és ingatlan vagyontárgyak végrehajtása érdekében az állami adóhatóságot keresi meg.”
129. § (1) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 48. §-ának (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(15) Amennyiben a vámhatóság által a fizetési számlával rendelkező adófizetésre kötelezett személy esetében hatósági átutalással, a fizetési számlával nem rendelkező adófizetésre kötelezett személy esetében munkabérből vagy egyéb rendszeres járandóságból, továbbá a kifizetőtől járó kifizetésből történő letiltással foganatosított végrehajtási cselekmény nem, vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre, a vámhatóság az adófizetésre kötelezett személy – ideértve a jövedéki bírság, a zárjegyhiány [73. § (5) bekezdés], az adójegy utáni halasztott fizetési kötelezettség [98. § (5) bekezdés] megfizetésére kötelezett személyt is – követelésének, továbbá ingó és ingatlan vagyontárgyainak végrehajtása érdekében az adóhatóságot keresi meg.”
(2) A Jöt. 66. §-ának (3) bekezdésében a „banki átutalással” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlájáról átutalással” szöveg, 106. §-ának (8) bekezdésében a „bankszámlájáról” szövegrész helyébe „fizetési számlájáról” szöveg lép.
130. § (1) A Kbt. 4. §-ának 30/B. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„30/B. postai szolgáltatástól eltérő szolgáltatás:
d) a 3. melléklet 6. csoportjában és a 174. § b) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatások, beleértve a pénzforgalmi szolgáltatást;”
(2) A Kbt. 53. §-a (5) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy a nyertes ajánlattevővel kötendő szerződésben biztosítékot kell kikötni. Ebben az esetben az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban]
„a) előírja, hogy a biztosíték az ajánlattevőként szerződő fél választása szerint teljesíthető az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérőként szerződő fél fizetési számlájára történő befizetéssel, bankgarancia biztosításával, biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvénnyel, vagy”
(3) A Kbt. 54. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ajánlatkérő – a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében is – dokumentációt köteles készíteni, amely egyebek mellett tartalmazza a szerződéstervezetet. A 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő esetében a szerződéstervezetnek tartalmaznia kell a 305. § (4) bekezdése szerinti feltételek teljesülésének esetére alkalmazandó beszedési megbízás teljesítésére szóló, az ajánlatkérő részéről a pénzforgalmi szolgáltatójának adott hozzájárulását, felhatalmazó nyilatkozatát. A dokumentáció tartalmazza az ajánlat részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét, amelyben az ajánlatkérő külön megjelöli azokat a csatolandó dokumentumokat, amelyek a 4. § 9/A. pontja szerinti körülmények fennállása esetén hamis nyilatkozatnak minősülnek.”
(4) A Kbt. 59. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A biztosíték az ajánlattevő választása szerint teljesíthető az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérő fizetési számlájára történő befizetésével, bankgarancia biztosításával vagy biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvénnyel. A befizetés helyét, illetőleg az ajánlatkérő fizetési számlaszámát, továbbá a befizetés igazolásának módját az ajánlati felhívásban meg kell határozni.”
(5) A Kbt. 99. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a 91. § szerinti szervezettel (személlyel) kell az ajánlati felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően írásban megkötni. A 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő esetében a szerződésnek a 305. § (4) bekezdése szerinti feltételek teljesülésének esetére tartalmaznia kell az ajánlatkérő részéről a pénzforgalmi szolgáltatójának adott, a beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó hozzájárulását, felhatalmazó nyilatkozatát. Ha az ajánlatkérő lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, a részek tekintetében nyertesekkel (91. §) kell szerződést kötni. E szerződés szükség esetén az ajánlatoknak, illetőleg az ajánlati felhívásnak megfelelően tartalmazhatja az ajánlattevőként szerződést kötők közötti együttműködés feltételeit is.”
(6) A Kbt. 305. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ajánlatkérőként szerződő fél által igazolt szerződésszerű teljesítés esetén, a (3) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltét követően, az ajánlattevőként szerződő fél – a 99. § (1) bekezdésében meghatározott – az ajánlatkérőként szerződő fél által adott hozzájárulás, felhatalmazó nyilatkozat alapján beszedési megbízást nyújthat be a 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő fizetési számlája terhére.”
131. § A Kbt. 99. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„99. § (1) Eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes szervezettel (személlyel) (91. §) kell írásban megkötni az ajánlati felhívás, a dokumentáció, a dokumentáció részeként kiadott szerződéstervezet, valamint az ajánlat tartalmának megfelelően. A szerződésnek tartalmaznia kell – az eljárás során alkalmazott bírálati szempontra tekintettel – a nyertes ajánlat azon elemeit, amelyek értékelésre kerültek, valamint a 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő esetében a 305. § (4) bekezdése szerinti feltételek teljesülésének esetére az ajánlatkérő részéről a pénzforgalmi szolgáltatójának adott, a beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó hozzájárulását, felhatalmazó nyilatkozatát.
(2) Ha az ajánlatkérő lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, a részek tekintetében nyertesekkel (91. §) kell szerződést kötni. E szerződés szükség esetén az ajánlatoknak, illetőleg az ajánlati felhívásnak megfelelően tartalmazhatja az ajánlattevőként szerződést kötők közötti együttműködés feltételeit is.
(3) A szerződéskötés tervezett időpontját az ajánlati felhívásban kell megadni, azzal, hogy az nem határozható meg
a) az írásbeli összegezés [93. § (2) bekezdés] megküldését követő naptól számított tizenkettedik napnál korábbi és harmincadik – építési beruházás esetében hatvanadik – napnál későbbi időpontban,
b) a törvény harmadik része szerinti eljárásban az írásbeli összegezés megküldését követő naptól számított huszadik napnál korábbi és harmincadik – építési beruházás esetében hatvanadik – napnál későbbi időpontban.
(4) Amennyiben jogorvoslati eljárás indul, a szerződéskötés ajánlati felhívásban megadott időpontjától eltérve a szerződést az ügy érdemében hozott vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozat meghozataláig nem lehet megkötni, kivéve, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a szerződés megkötését engedélyezi [332. § (4) bekezdés].”
132. § A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 12. §-ának (1) bekezdésében a „bankszámla” szövegrész helyébe „fizetési számla” szöveg lép.
133. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 34. §-a (2) bekezdésének e) pontjában a „bank” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg lép.
134. § A Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény 26. §-ának (1) bekezdésében a „banktitoknak” szövegrész helyébe „banktitoknak, fizetési titoknak” szöveg lép.
135. § Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 143/C. §-ának (5) bekezdésében az „azonnali beszedési megbízással” szövegrész helyébe „hatósági átutalással” szöveg lép.
136. § Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 13. §-ának (2) bekezdésében a „bankszámlára” szövegrész helyébe „fizetési számlára” szöveg, a „bankszámla hiányában postai úton” szövegrész helyébe „fizetési számla hiányában pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján” szöveg lép.
137. § Az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetről szóló 2004. évi XXXV. törvény 3. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[(2) Az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározottakon felül üzletszerűen kizárólag a következő tevékenységeket végezheti:]
„c) a Hpt. 2. számú melléklet 9. pont c) és e) alpontjában meghatározott pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása.”
138. § A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 3. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A többcélú kistérségi társulási megállapodás tartalmazza:]
„h) az önkormányzatok vállalt pénzügyi hozzájárulása nem teljesítése esetén irányadó eljárást (a társulás döntésétől függően a társulás tagjai részéről a pénzforgalmi szolgáltatójuknak adott, a beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó hozzájárulását, felhatalmazó nyilatkozatát, amely alapján a társulás beszedési megbízást nyújthat be a pénzforgalmi szolgáltatóhoz);”
139. § A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 14. §-a (6) bekezdésének e) pontjában a „bankszámlaszámát” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlaszámát” szöveg lép.
140. § A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 132. §-ában a „pénzügyi intézménynél” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltatónál” szöveg, 149. §-a (1) bekezdésének f) pontjában a „pénzügyi intézményre” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltatóra” szöveg lép.
141. § (1) A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Tétv.) 3. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A (2) bekezdés aa)–ad), ba)–bb), cb)–cc), ce)–cf) és da) alpontjában meghatározott tájékoztatás helyett a pénzforgalmi szolgáltatásról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 8–10. §-ában és 29–31. §-ában előírt tájékoztatást kell megadni, ha pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására kerül sor.”
(2) A Tétv. 3. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Amennyiben az egymást követő ügyletek, illetve az azonos jellegű elkülönült műveletek, amelyek időbeli kapcsolatban állnak egymással, az 1. § (2) bekezdésétől eltérően, alapmegállapodás nélkül ugyanazon felek között kerülnek végrehajtásra, az (1)–(6) bekezdések rendelkezéseit kizárólag az első ügyletre vagy műveletre kell alkalmazni. Ha egy évnél hosszabb ideig nem kerül sor ügylet vagy azonos jellegű művelet teljesítésére, az ezt követő ügyletet vagy műveletet új ügyletnek, illetve egy újabb műveletsor első műveletének kell tekinteni, és arra az (1)–(6) bekezdések rendelkezéseit ismét alkalmazni kell.”
(3) A Tétv. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) az Európai Parlament és a Tanács – a 2005/29/EK irányelvvel és a 2007/64/EK irányelvvel módosított – 2002/65/EK irányelve (2002. szeptember 23.) a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról, valamint a 90/619/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK irányelv és a 98/27/EK irányelv módosításáról,
b) az Európai Parlament és a Tanács 2007/64/EK irányelve (2007. november 13.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről – 31. cikk második bekezdés.”
142. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 31. §-ának (1) bekezdésében a „bank-” szövegrész helyébe „fizetési, bank-” szöveg lép.
143. § A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 29. §-ának (3) bekezdésében a „bankszámla” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számla” szöveg, 43. §-ának (1) bekezdésében a „bankszámláit” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számláit” szöveg lép.
144. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 24. §-a (1) bekezdésének j) pontjában a „pénzügyi intézmények” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltatók” szöveg, 24. §-ának (6) bekezdésében a „pénzügyi intézmény” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, 37. §-ának (1) bekezdésében a „hitelintézet” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, a „pénzügyi intézmények” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltatók” szöveg, 53. §-ának (2) bekezdésében a „pénzügyi intézmény” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, 82. §-ának (4) bekezdésében a „bankszámláit” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számláit” szöveg, 102. §-a (3) bekezdésének f) pontjában a „bankszámláit” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számláit” szöveg, a „pénzintézetet” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltatót” szöveg, 1. számú melléklet II. 1. b) pontjának ba) alpontjában a „hitelintézet” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, 1. számú melléklet II. 2. c) pontjának ca) alpontjában a „hitelintézet” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, 3. számú melléklet II. 5. pontjának a) pontjában a „hitelintézet” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, 3. számú melléklet II. 5. pontjának c) pontjában a „hitelintézet” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg lép.
145. § A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 11. §-ának (4) bekezdésében a „bankszámlára” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlára” szöveg, 40. §-ának (7) bekezdésében a „bankszámláját” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számláját” szöveg lép.
146. § A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény 9. §-ának (2) bekezdésében a „bankszámlájára” szövegész helyébe „pénzforgalmi számlájára” szöveg lép.
147. § Az Matv. 28/A. §-a (2) bekezdésében a „bankszámlaszámát” szövegrész helyébe „fizetési számlaszámát” szöveg, a „bankszámlaszámot” szövegrész helyébe „fizetési számlaszámot” szöveg, 28/A. §-ának (3) bekezdésében a „bankszámlaszám” szövegrész helyébe „fizetési számlaszám” szöveg, a „bankszámla” szövegrész helyébe „fizetési számla” szöveg, a „bankszámlakivonat” szövegrész helyébe „fizetésiszámla-kivonat” szöveg, a „hitelintézet” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, 29. §-ának (3) bekezdésében a „bankszámlaszám” szövegrész helyébe „fizetési számlaszám” szöveg, 56. §-a (3) bekezdésének g) pontjában a „bankszámlaszámát” szövegrész helyébe „fizetési számlaszámát” szöveg, 61. §-ának (2) bekezdésében a „hitelintézetnél” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltatónál” szöveg, a „hitelintézet” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, 68. §-ának (3) bekezdésében a „banktitkot” szövegrész helyébe „banktitkot, fizetési titkot” szöveg, 69. §-ának (5) bekezdésében a „bankszámláján” szövegrész helyébe „fizetési számláján” szöveg lép.
148. § A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 9. §-a (4) bekezdésének d) pontjában a „bankszámlaszámmal” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlaszámmal” szöveg, 16. §-ának (5) bekezdésében a „bankszámláját” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számláját” szöveg, 34. §-ának (6) bekezdésében a „postai úton” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján” szöveg, a „belföldi vagy külföldi hitelintézet átutalási betétszámlájára (bankszámlájára)” szövegrész helyébe „fizetési számlára” szöveg lép.
149. § A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 21. §-ának (2) bekezdésében a „számláját” szövegrész helyébe „fizetési számláját” szöveg, a „pénzintézet” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, 21. §-ának (3) bekezdésében a „számláját vezető pénzintézet a számlát” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató a pénzforgalmi számlát” szöveg lép.
150. § (1) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 3. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Felügyelet tagja a 2009/77/EK bizottsági határozattal létrehozott Európai Értékpapír-piaci Szabályozók Bizottságának, a 2009/78/EK bizottsági határozattal létrehozott Európai Bankfelügyelők Bizottságának és a 2009/79/EK bizottsági határozattal létrehozott Európai Biztosítás és a Foglalkoztatói-nyugdíj Felügyeletek Bizottságának.”
(2) A Psztv. 4. §-a a következő p) ponttal egészül ki:
[Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a Felügyelet látja el.]
„p) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény”
[hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletét.]
(3) A Psztv. 9. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet honlapján közzéteszi]
„a) az általa kiadott tevékenységi engedéllyel rendelkező, illetve nyilvántartásba vett szervezetek és személyek jegyzékét, ideértve az engedély típusát,”
(4) A Psztv. 9. §-a (4) bekezdésében a „banktitokra” szövegrész helyébe a „banktitokra, fizetési titokra” szöveg, 25. §-a (1) bekezdésében a „banktitkot” szövegrész helyébe „banktitkot, fizetési titkot” szöveg, 26/B. §-a (4) bekezdésében a „banktitkot” szövegrész helyébe „banktitkot, fizetési titkot” szöveg, 32. §-a (2) bekezdésében a „banktitokra” szövegrész helyébe „banktitokra, fizetési titokra” szöveg, 33. §-a (3) bekezdésében „banktitokra” szövegrész helyébe „banktitokra, fizetési titokra” szöveg, 50. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „bankszámla-forgalommal” szövegrész helyébe „fizetési számla-forgalommal” szöveg lép.
(5) A Psztv. 41. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A Felügyelet legalább ötévenként átfogó ellenőrzési eljárást folytat le szövetkezeti hitelintézetnél, pénzügyi vállalkozásnál, pénzforgalmi intézménynél, befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál, kockázati tőkealap-kezelőnél, befektetési alapkezelőnél, magánnyugdíj-pénztárnál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél.”
151. § (1) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőlegezéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 1. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény hatálya – a (3)–(5) bekezdésben foglalt kivételekkel – kiterjed arra, aki a Magyar Köztársaság területén]
„e) nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést folytat;”
(2) A Pmt. 1. § (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem tartozik e törvény hatálya alá]
„a) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 2. számú melléklet I. Fejezet 12. pontjának b) alpontjában meghatározott ügynök;”
(3) A Pmt. 11. §-ának (4) bekezdésében a „bankszámlanyitásra” szövegrész helyébe „fizetési számlanyitásra” szöveg, a „bankszámla” szövegrész helyébe „fizetési számla” szöveg, 11. §-ának (6) bekezdésében a „bankszámlán” szövegrész helyébe „fizetési számlán” szöveg, 23. §-ának (6) bekezdésében a „bank-” szövegrész helyébe „bank-, fizetési-” szöveg lép.
(4) A Pmt. 45. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) E törvény hatálybalépését követően az 1. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenységet a Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 9. pontjának g) alpontja szerinti pénzforgalmi szolgáltatás végzésével megkezdő szolgáltató, valamint az 1. § (1) bekezdésének f)–h), j) és m) pontjában meghatározott tevékenységet megkezdő szolgáltató tevékenysége megkezdését követő kilencven napon belül köteles szabályzatot készíteni és azt az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervnek jóváhagyás céljából benyújtani.”
152. § A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 94. §-ának (2) bekezdésében a „bankszámla és a korlátozott rendeltetésű pénzforgalmi számla” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számla” szöveg lép.
153. § A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény 42. §-ának (2) bekezdésében a „bankszámla” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számla” szöveg lép.
154. § A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló 2008. évi CI. törvény 6. §-ának (2) bekezdésében a „banki átutalással” szövegrész helyébe „átutalással” szöveg lép.
155. § (1) A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 65. § (1) bekezdése nem lép hatályba.
(2) A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 12. § (2) bekezdése a „bankszámláján” szövegrész helyett a „pénzforgalmi számláján” szöveggel, 20. § (7) bekezdése a „bankszámlaszámot” szövegrész helyett a „fizetési számlaszámot” szöveggel, 20. § (8) bekezdése a „bankszámlaszámot” szövegrész helyett a „fizetési számlaszámot” szöveggel lép hatályba.
