1. A Rendszabályok végrehajtása során teljes tiszteletben kell tartani a méltóságot, az emberi jogokat és a személyek alapvető szabadságjogait.
2. A Rendszabályok végrehajtását az Egyesült Nemzetek Alapokmánya és az Egészségügyi Világszervezet Alkotmánya vezérli.
3. A Rendszabályok végrehajtását a világ összes népének a betegségek nemzetközi terjedésével szembeni védelme érdekében történő egyetemes alkalmazásuk célja vezérli.
4. Az államoknak - az Egyesült Nemzetek Alapokmányával és a nemzetközi jog alapelveivel összhangban - szuverén joguk a jogalkotás és a jogalkalmazás egészségpolitikájuk megvalósításával összefüggésben. Ennek során védelmezniük kell a Rendszabályok célját.
1. A Részes Államok kijelölik vagy létrehozzák a nemzeti NER tájékoztatási központot és azokat a hatóságokat, amelyek a központ joghatóságán belül illetékesek a Rendszabályok szerinti egészségügyi intézkedések végrehajtására.
2. A nemzeti NER tájékoztatási központok folyamatosan hozzáférhetők az e cikk 3. bekezdése szerinti EVSZ NER kapcsolattartó központokkal folyó kommunikáció céljából. A nemzeti NER tájékoztatási központok feladatai közé tartoznak az alábbiak:
a) a Rendszabályok, különösen annak 6-12. cikkei, előírásainak végrehajtására vonatkozó sürgős közlemények eljuttatása az EVSZ NER kapcsolattartó központok részére a szóban forgó Részes Állam nevében; és
b) információk eljuttatása a szóban forgó Részes Állam államigazgatásának vonatkozó ágazatai számára, valamint azok hozzájárulásának összegyűjtése, ideértve a felügyeletért és beszámolásért, a belépési helyekért, a közegészségügyi-járványügyi szolgálatért, rendelőkért és kórházakért, valamint egyéb kormányzati egységekért felelős szektorokat.
3. Az EVSZ kijelöl EVSZ NER kapcsolattartó központokat, amelyek folyamatosan hozzáférhetők a nemzeti NER tájékoztatási központokkal folyó kommunikáció céljából. Az EVSZ NER kapcsolattartó központok a Rendszabályok, különösen annak 6-12. cikkei, előírásainak végrehajtására vonatkozó sürgős közleményeket juttatnak el a szóban forgó Részes Államok nemzeti NER tájékoztatási központjának. A Szervezet EVSZ NER kapcsolattartó központokat a Szervezet központjában vagy regionális szintjein is kijelölhet.
4. A Részes Államok közlik az EVSZ-szel nemzeti NER tájékoztatási központjuk elérhetőségeit, és az EVSZ közli a Részes Államokkal az EVSZ NER kapcsolattartó központok elérhetőségeit. Ezeket az elérhetőségeket folyamatosan frissíteni kell és évente meg kell erősíteni. Az EVSZ az összes Részes Állam számára hozzáférhetővé teszi azoknak a nemzeti NER tájékoztatási központoknak az elérhetőségét, amelyekről e cikk előírásai szerint értesítést kap.
1. A Részes Állam haladéktalanul, de legkésőbb a Rendszabályoknak a szóban forgó Részes Államra vonatkozó hatálybalépésétől számított öt éven belül, kialakítja, megerősíti és fenntartja képességét az események felderítésére, a helyzetértékelésre, bejelentésre és a beszámolásra, a Rendszabályokkal összhangban, az 1. mellékletben megállapított eljárásnak megfelelően.
2. Az 1. melléklet A. rész 2. bekezdésében említett helyzetértékelést követően a Részes Állam beszámolhat az EVSZ-nek indokolt szükséglet és végrehajtási terv alapján, és ezzel kétéves határidő-hosszabbítást kaphat, amely alatt teljesítheti az ennek a cikknek az 1. bekezdésében előírt kötelezettségét. A Részes Állam kivételes körülmények esetén, és egy új végrehajtási tervvel alátámasztva, kérheti a határidő további, két évet nem meghaladó meghosszabbítását a főigazgatótól, aki az erre vonatkozó döntést az 50. cikk szerint létrehozott bizottság (a továbbiakban: felülvizsgálati bizottság) szakvéleményének figyelembevételével hozza meg. A cikk 1. bekezdésében említett időtartam lejártával a hosszabbítást kapott Részes Állam évente beszámol az EVSZ-nek a teljes körű végrehajtás felé megtett előrehaladásról.
3. Az EVSZ - kérésükre - segítséget nyújt a Részes Feleknek az ennek a cikknek az 1. bekezdésében említett képességeik kialakításához, megerősítéséhez és fenntartásához.
4. Az EVSZ felügyeleti tevékenységei segítségével az eseményekre vonatkozóan információkat gyűjt, és kiértékeli, hogy azok mekkora valószínűséggel okozzák betegség nemzetközi terjedését és zavarják meg a nemzetközi forgalmat. Az EVSZ által az e bekezdés értelmében kapott információkat értelemszerűen a 11. és a 45. cikk előírásai szerint kell kezelni.
1. A Részes Államok kiértékelik a felségterületükön előforduló eseményeket a 2. mellékletben található döntési eszköz alkalmazásával. A Részes Államok a rendelkezésre álló leghatékonyabb tájékoztatási eszköz segítségével, a nemzeti NER tájékoztatási központon keresztül, a közegészségügyi-járványügyi információk kiértékelését követő 24 órán belül, bejelentenek az EVSZ-nek minden olyan eseményt, amely a felségterületükön nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzetet jelenthet, a döntési eszköznek megfelelően, továbbá az eseményekre reagálásként megvalósított egészségügyi intézkedéseket. Amennyiben az EVSZ által kapott bejelentés a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) hatáskörét érinti, az EVSZ haladéktalanul tájékoztatja az IAEA-t.
2. A bejelentést követően a Részes Állam folyamatosan közli az EVSZ-szel a bejelentett eseményre vonatkozóan rendelkezésére álló aktuális, pontos és kellően részletes közegészségügyi-járványügyi adatokat, amelyek lehetőség szerint magukba foglalják az esetdefiníciókat, a laboratóriumi eredményeket, a kockázat forrását és típusát, az esetek és a halálozások számát, a betegség terjedésére ható körülményeket és az alkalmazott egészségügyi intézkedéseket; szükség esetén a Részes Állam beszámol az esetleges nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzetre való reagálás során felmerült nehézségekről és a szükséges támogatásról.
Amennyiben egy Részes Állam bizonyítékkal rendelkezik olyan váratlan vagy szokatlan közegészségügyi-járványügyi esemény előfordulásáról a felségterületén, függetlenül annak eredetétől vagy forrásától, amely nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzetet jelenthet, az EVSZ rendelkezésére bocsátja az összes vonatkozó közegészségügyi-járványügyi információt. Ebben az esetben a 6. cikk előírásait teljeskörűen alkalmazni kell.
Ha a Részes Állam felségterületén előforduló esemény nem teszi szükségessé a 6. cikk szerinti értesítést, különösen azoknak az eseményeknek az esetében, amelyekre vonatkozóan nem áll rendelkezésre kielégítő információ a döntési eszköz kitöltéséhez, a Részes Állam ennek ellenére tájékoztathatja az EVSZ-t erről az eseményről a nemzeti NER tájékoztatási központon keresztül és konzultálhat az EVSZ-szel a megfelelő egészségügyi intézkedésekről. Az ilyen értesítésekre a 11. cikk 2-4. bekezdései alkamazandók. Az a Részes Állam, amelynek felségterületén bekövetkezett az esemény, kérheti az EVSZ segítségét az általa nyert járványügyi bizonyítékok kiértékeléséhez.
1. Az EVSZ figyelembe vehet a bejelentésektől vagy konzultációktól eltérő egyéb beszámolókat is, és ezeket a beszámolókat az elfogadott járványügyi alapelveknek megfelelően kiértékeli, majd közli az eseményre vonatkozó információkat azzal a Részes Állammal, amelynek felségterületén állítólag zajlik az esemény. Az EVSZ, mielőtt intézkedne az ilyen beszámolók alapján, konzultál azzal a Részes Állammal, amelynek a felségterületén állítólag zajlik az esemény, és megpróbál tőle megerősítést kapni, a 10. cikkben előírt eljárásnak megfelelően. Ebből a célból az EVSZ az általa kapott információkat hozzáférhetővé teszi a Részes Államok számára, és az EVSZ a forrást csak a kellően indokolt esetben kezelheti bizalmasan. Ezeket az információkat a 11. cikkben előírt eljárással összhangban kell felhasználni.
2. A Részes Államok, a gyakorlatilag kivihető mértékben, a vonatkozó bizonyíték kézhezvételétől számított 24 órán belül, tájékoztatják az EVSZ-t a felségterületükön kívül azonosított olyan közegészségügyi-járványügyi kockázatról, amely a betegség nemzetközi terjedését okozhatja, és amely exportált vagy importált
a) humán esetek,
b) kórokozó-terjesztők (vektorok), amelyek fertőzést vagy szennyeződést hordoznak, vagy
c) szennyezett áruk
formájában nyilvánul meg.
1. Az EVSZ - a 9. cikk értelmében - kéri a Részes Államtól az olyan eseményekre vonatkozó bejelentéseken vagy konzultációkon kívüli egyéb forrásokból származó információk megerősítését, amelyek nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzetet okozhatnak, és amelyek állítólag a szóban forgó állam felségterületén zajlanak. Az ilyen esetekben az EVSZ tájékoztatja a szóban forgó Részes Államot azokról a beszámolókról, amelyeknek a megerősítését kéri.
2. Az előző bekezdés és a 9. cikk értelmében a Részes Állam, az EVSZ megkeresésére, elvégzi a megerősítést és:
a) 24 órán belül, megadja az EVSZ megkeresésére adott első válaszát vagy a megkeresés visszaigazolását;
b) 24 órán belül, rendelkezésre bocsátja az EVSZ megkeresésében említett események helyzetére vonatkozó, rendelkezésre álló közegészségügyi-járványügyi információkat;
c) információkat közöl az EVSZ-szel a 6. cikk szerinti helyzetértékelés összefüggésében, ideértve a vonatkozó információkat is, a 6. cikkben előírtak szerint.
3. Ha az EVSZ nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet okozására képes eseményről kap tájékoztatást, felajánlja együttműködését a szóban forgó Részes Államnak a betegség nemzetközi terjedése lehetőségének, a nemzetközi forgalom esetleges megzavarásának és a leküzdésre tett erőfeszítések megfelelőségének a kiértékelése terén. Ezek a tevékenységek felölelhetik az együttműködést egyéb szabványosítási szervekkel és nemzetközi segítségnyújtás mozgósításának felajánlását abból a célból, hogy a nemzeti hatóságokat támogassák a helyszíni kiértékelések elvégzésében és összehangolásában. A Részes Állam kérésére az EVSZ információkat bocsát rendelkezésre a felajánlás alátámasztására.
4. Ha a Részes Állam nem fogadja el az együttműködésre tett ajánlatot, az EVSZ-nek jogában áll, amennyiben azt a közegészségügyi-járványügyi kockázat nagyságrendje indokolja, a számára rendelkezésre álló információkat megosztani más Részes Államokkal, miközben a Részes Államot az EVSZ együttműködési ajánlatának elfogadására ösztönzi, figyelembe véve a szóban forgó Részes Állam álláspontját.
1. E cikk 2. bekezdésének sérelme nélkül az EVSZ valamennyi Részes Államnak, és - értelemszerűen - az érdekelt kormányközi szervezeteknek haladéktalanul és a rendelkezésre álló leghatékonyabb módszerek igénybevételével, bizalmasan eljuttatja azokat a közegészségügyi-járványügyi információkat, amelyeket az 5-10. cikkek értelmében kapott, és amelyek szükségesek ahhoz, hogy a Részes Felek képesek legyenek reagálni egy közegészségügyi-járványügyi kockázatra. Az EVSZ-nek közölnie kell azokat az információkat is a többi Részes Állammal, amelyek segíthetnek nekik megakadályozni a hasonló események előfordulását.
2. Az EVSZ a 6. és 8. cikkek, továbbá a 9. cikk 2. bekezdése értelmében kapott információkat a Rendszabályok szerinti megerősítés, helyzetértékelés és segítségnyújtás céljára használja fel, és az ezekben a rendelkezésekben említett Részes Államokkal történt egyéb megállapodás hiányában ezeket az információkat nem teszi általánosságban hozzáférhetővé más Részes Államok számára mindaddig, amíg:
a) az eseményt úgy nem ítélik meg, hogy az nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzetet jelent a 12. cikk értelmében; vagy
b) a fertőzés vagy szennyezés nemzetközi terjedéséről tanúskodó információkat meg nem erősítette az EVSZ az elfogadott járványügyi alapelvekkel összhangban; vagy
c) nincs bizonyíték arra, hogy:
(i) a nemzetközi terjedés leküzdését célzó intézkedések valószínűleg sikertelenek lesznek a szennyezés, a betegség kórokozója, a kórokozó-terjesztője (vektora) vagy a kórokozó-hordozó (rezervoár) jellege miatt/természetéből adódóan; vagy
(ii) a Részes Állam nem rendelkezik kielégítő operatív képességgel a betegség további terjedése megakadályozásához szükséges intézkedések megtételéhez;
d) a fertőzés vagy szennyezés által esetleg érintett utasok, poggyász, rakomány, szállítótartályok, szállítójárművek, áruk vagy postacsomagok nemzetközi mozgásának jellege és kiterjedése meg nem követeli nemzetközi ellenintézkedések megtételét.
3. Az EVSZ azzal a Részes Állammal, amelynek a felségterületén az esemény bekövetkezett, konzultál azzal a szándékával kapcsolatban, hogy az információkat e cikk értelmében rendelkezésre bocsátja.
4. Ha az EVSZ az e cikk 2. bekezdése értelmében kapott információkat a Részes Államok rendelkezésére bocsátja a Rendszabályokkal összhangban, akkor ezeket a lakosság számára is hozzáférhetővé teheti, amennyiben ugyanarról az eseményről egyéb információk már nyilvánosan hozzáférhetők és felmerül az igény hitelt érdemlő és független információk terjesztésére.
1. A főigazgató dönti el a kapott - elsősorban attól a Részes Államtól, amelynek felségterületén az esemény bekövetkezett - információk alapján, hogy egy esemény nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzetet jelent-e a Rendszabályokban megállapított követelmények és eljárás szerint.
2. A főigazgató, amennyiben a Rendszabályok szerinti helyzetértékelés alapján úgy ítéli meg, hogy nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet áll fenn, konzultál az előzetes megállapításról azzal a Részes Állammal, amelynek a felségterületén az esemény bekövetkezett. Ha a főigazgató és a Részes Állam e megállapítás tekintetében egyetért, a főigazgató - a 49. cikkben megállapított eljárással összhangban - kikéri a 48. cikk értelmében létrehozott bizottság (a továbbiakban: szükséghelyzeti bizottság) véleményét a megfelelő ideiglenes hatályú ajánlások vonatkozásában.
3. Ha a 2. bekezdés szerinti konzultációt követően a főigazgató és az a Részes Állam, amelynek felségterületén az esemény bekövetkezett, 48 órán belül nem jut egyetértésre abban a tekintetben, hogy az esemény nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzetet jelent-e, a döntést a 49. cikkben előírt eljárással összhangban kell meghozni.
4. Annak eldöntéséhez, hogy egy esemény nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzetet jelent-e, a főigazgató figyelembe veszi:
a) a Részes Állam által közölt információkat;
b) a 2. mellékletben található döntési eszközt;
c) a szükséghelyzeti bizottság szakvéleményét;
d) tudományos elveket, továbbá a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékokat és egyéb vonatkozó információkat; valamint
e) az emberi egészségre jelentett kockázat, a betegség nemzetközi terjedésének kockázata és a nemzetközi forgalom megzavarásának kockázata kiértékelését.
5. Ha a főigazgató az azzal a Részes Állammal folytatott konzultációt követően, amelynek a felségterületén a nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet bekövetkezett, úgy ítéli meg, hogy a nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet megszűnt, döntést hoz erről a 49. cikkben előírt eljárással összhangban.
1. A Részes Állam haladéktalanul, de legkésőbb a Rendszabályoknak a szóban forgó Részes Államra vonatkozó hatálybalépésétől számított öt éven belül, kialakítja, megerősíti és fenntartja képességét a közegészségügyi-járványügyi kockázatokra és nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzetekre történő azonnali és hatékony reagálásra, az 1. melléklet szerint. Az EVSZ a Tagállamokkal konzultálva irányelveket tesz közzé a Részes Államok támogatására közegészségügyi-járványügyi reagálási képességük kialakításában.
2. Az 1. melléklet A. rész 2. bekezdésében említett helyzetértékelést követően a Részes Állam beszámolhat az EVSZ-nek indokolt szükséglet és végrehajtási terv alapján, és ezzel kétéves határidő-hosszabbítást kaphat, amely alatt teljesítheti az ennek a cikknek az 1. bekezdésében előírt kötelezettségét. A Részes Állam kivételes körülmények esetén, és egy új végrehajtási tervvel alátámasztva, kérheti a határidő további, két évet nem meghaladó meghosszabbítását a főigazgatótól, aki az erre vonatkozó döntést a felülvizsgálati bizottság szakvéleményének figyelembevételével hozza meg. Az e cikk 1. bekezdésében említett időtartam lejártával a hosszabbítást kapott Részes Állam évente beszámol az EVSZ-nek a teljes körű végrehajtás felé megtett előrehaladásról.
3. A Részes Állam kérésére az EVSZ együttműködik a közegészségügyi-járványügyi kockázatokra és egyéb eseményekre adott reagálásban szakmai útmutatás és segítségnyújtás, továbbá a meglévő ellenintézkedések hatásosságának a kiértékelése útján, ideértve, szükség esetén, nemzetközi szakértői csapatok mozgósítását a helyszíni segítségnyújtáshoz.
4. Ha az EVSZ, a szóban forgó Részes Államokkal a 12. cikk előírásai szerint konzultálva, megállapítja, hogy nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet áll fenn, az e cikk 3. bekezdésében említett támogatáson túl további segítséget is felajánlhat a Részes Államnak, ideértve a nemzetközi kockázat súlyosságának és az ellenintézkedések megfelelőségének a kiértékelését. Ez az együttműködés magában foglalhatja az arra irányuló nemzetközi segítség mozgósítására tett ajánlatot, hogy támogassák a nemzeti hatóságokat a helyszíni helyzetértékelés lefolytatásában és összehangolásában. A Részes Állam kérésére az EVSZ információkat bocsát rendelkezésre az ajánlat alátámasztására.
5. Az EVSZ kérésére a Részes Államoknak a lehetséges mértékben támogatniuk kell az EVSZ által összehangolt reagálási tevékenységeket.
6. Kérésre az EVSZ megfelelő útmutatást és segítséget nyújt a nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet által érintett vagy fenyegetett más Részes Államoknak is.
1. Az EVSZ értelemszerűen együttműködik, és összehangolja tevékenységeit hatáskörrel rendelkező más kormányközi szervezetekkel és nemzetközi szervekkel a Rendszabályok megvalósítása során, ideértve megállapodások megkötését és egyéb hasonló konstrukciókat.
2. Amennyiben egy esemény bejelentése, megerősítése vagy az arra való reagálás elsősorban más kormányközi szervezetek vagy nemzetközi szervek hatáskörébe tartozik, az EVSZ összehangolja tevékenységeit ezekkel a szervezetekkel vagy szervekkel a népegészség védelmét szolgáló megfelelő intézkedések megtételének a biztosítása céljából.
3. A fentiek sérelme nélkül, a Rendszabályok egyetlen előírása sem zárja ki vagy nem korlátozza azt, hogy az EVSZ tanácsot, támogatást, illetve szakmai vagy egyéb segítséget nyújtson közegészségügyi-járványügyi célból.
1. Amennyiben a 12. cikk előírásai szerint megállapították, hogy nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet áll fenn, a főigazgató ideiglenes hatályú ajánlásokat ad ki a 49. cikk szerinti eljárással összhangban. Az ideiglenes hatályú ajánlások módosíthatók vagy kiterjeszthetők, értelemszerűen, nevezetesen akkor, miután megállapították, hogy a nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet elmúlt, más ideiglenes hatályú ajánlások adhatók ki, szükség szerint, a rendkívüli helyzet újbóli előfordulásának megelőzése vagy haladéktalan felismerése céljából.
2. Az ideiglenes hatályú ajánlások magukban foglalhatnak olyan egészségügyi intézkedéseket, amelyeket a nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet által érintett Részes Államnak vagy más Részes Államoknak kell megtenniük a személyek, poggyász, rakomány, szállítótartályok, áruk, szállítóeszközök és/vagy postacsomagok vonatkozásában a betegség nemzetközi terjedésének a megakadályozása vagy enyhítése és a nemzetközi forgalom zavarásának minimálissá tétele érdekében.
3. Az ideiglenes hatályú ajánlásokat bármikor meg lehet szüntetni a 49. cikkben előírt eljárással összhangban, és kiadásukat követő három hónap elteltével automatikusan hatályukat vesztik. Az ideiglenes hatályú ajánlások módosíthatók vagy további, három hónapot nem meghaladó időtartamra meghosszabbíthatók. Az ideiglenes hatályú ajánlások nem maradhatnak hatályban az azt követő második EVSZ Közgyűlés után, amikor azt a nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzetet megállapították, amelyre vonatkoznak.
Az EVSZ a megfelelő egészségügyi intézkedésekre vonatkozó állandó hatályú ajánlásokat fogalmazhat meg az 53. cikkel összhangban, rutinszerű vagy időszakos alkalmazásra. Ezeket az intézkedéseket a Részes Államok alkalmazhatják a személyek, poggyász, rakomány, szállítótartályok, áruk, szállítóeszközök és/vagy postacsomagok vonatkozásában meghatározott, folyamatos közegészségügyi-járványügyi kockázatok tekintetében annak érdekében, hogy megakadályozzák, vagy enyhítsék a betegség nemzetközi terjedését és elkerüljék a nemzetközi forgalom zavarását. Az EVSZ - az 53. cikkel összhangban - értelemszerűen módosíthatja, vagy visszavonhatja ezeket az ajánlásokat.
A főigazgató ideiglenes vagy állandó hatályú ajánlások kiadása, módosítása vagy visszavonása során figyelembe veszi az alábbiakat:
a) a közvetlenül érintett Részes Államok álláspontja;
b) a szükséghelyzeti bizottság, illetőleg a felülvizsgálati bizottságnak a szaktanácsa;
c) tudományos alapelvek, valamint rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok és információk;
d) olyan egészségügyi intézkedések, amelyek a körülményeknek megfelelő kockázatbecslés alapján nem korlátozzák jobban a nemzetközi forgalmat, és nem zaklatják jobban a személyeket, mint az ésszerűen rendelkezésre álló, az egészség védelmének megfelelő szintjét biztosítani képes alternatívák;
e) vonatkozó nemzetközi szabványok és okmányok;
f) egyéb fontos kormányközi szervezetek és nemzetközi szervek által folytatott tevékenységek; továbbá
g) az esemény szempontjából fontos más megfelelő és konkrét információk.
Az ideiglenes hatályú ajánlások tekintetében, a körülmények sürgető volta korlátozhatja a főigazgatót az e cikk e) és f) pontjában említettek figyelembevételében.
1. Az EVSZ által a Részes Államok számára kiadott ajánlások személyek vonatkozásában az alábbi javaslatokat foglalhatják magukban:
- nincs szükség konkrét egészségügyi intézkedések megtételére;
- meg kell vizsgálni az utazásokra vonatkozó előzményeket az érintett területeken;
- meg kell vizsgálni az arra vonatkozó bizonyítékokat, hogy orvosi vizsgálatok és laboratóriumi elemzések megtörténtek;
- elő kell írni orvosi vizsgálatokat;
- meg kell vizsgálni a védőoltások és egyéb profilaktikus intézkedések megtörténtének igazolását;
- elő kell írni védőoltások vagy egyéb profilaktikus intézkedések megtételét;
- a gyanús személyeket közegészségügyi-járványügyi megfigyelés alá kell helyezni;
- a gyanús személyek vonatkozásában karantént vagy egyéb egészségügyi intézkedéseket kell foganatosítani;
- az érintett személyek vonatkozásában szükség szerint elkülönítést és kezelést kell alkalmazni;
- a gyanús vagy érintett személyek kapcsolatait fel kell deríteni;
- a gyanús vagy érintett személyek belépését meg kell tagadni;
- a nem érintett személyek belépését az érintett területekre meg kell tagadni; és
- meg kell valósítani az érintett területekről kilépő személyek szűrővizsgálatát és/vagy a kilépésük korlátozását.
2. Az EVSZ által a Részes Államok számára kiadott ajánlások poggyász, rakomány, szállítótartályok, szállítóeszközök, áruk és postacsomagok vonatkozásában az alábbi javaslatokat foglalhatják magukban:
- nincs szükség konkrét egészségügyi intézkedések megtételére;
- meg kell vizsgálni az árujegyzéket és a tervezett útvonalat;
- ellenőrzéseket kell végrehajtani;
- meg kell vizsgálni az arra vonatkozó bizonyítékokat, hogy induláskor vagy az átszállítás során intézkedéseket tettek a fertőzés vagy szennyezés felszámolására;
- végre kell hajtani a poggyász, rakomány, szállítótartályok, szállítóeszközök, áruk, postacsomagok és emberi maradványok kezelését a fertőzés vagy szennyezés eltávolítására, ideértve a kórokozó-terjesztőket (vektorokat) és kórokozó-hordozókat (rezervoár) is;
- konkrét egészségügyi intézkedéseket kell alkalmazni az emberi maradványok biztonságos kezelésének és szállításának szavatolására;
- elkülönítést vagy karantént kell bevezetni;
- a fertőzött, szennyezett vagy gyanús poggyászt, rakományt, szállítótartályokat, szállítóeszközöket, árukat és postacsomagokat le kell foglalni és ellenőrzött körülmények között meg kell semmisíteni, amennyiben nem állnak rendelkezésre eredményes kezelések vagy eljárások;
- meg kell tagadni az indulást vagy belépést.
A Részes Államok a Rendszabályokban meghatározott egyéb kötelezettségeiken túl
a) gondoskodnak arról, hogy kialakítsák az 1. mellékletben említett képességeket a kijelölt belépési pontok vonatkozásában az 5. cikk 1. bekezdésében és a 13. cikk 1. bekezdésében előírt határidőn belül;
b) meghatározzák a hatáskörrel rendelkező hatóságokat a felségterületükön kijelölt belépési helyek mindegyikének a vonatkozásában;
c) az EVSZ rendelkezésére bocsátanak, a lehetséges mértékben, amennyiben erre a Szervezet erre felkéri őket konkrét lehetséges közegészségügyi-járványügyi kockázatra való reagálás érdekében, a belépési helyeken a fertőzés vagy szennyezés forrásaira vonatkozó fontos adatokat, ideértve a kórokozó-terjesztőket (vektorokat) és kórokozó-hordozókat (rezervoárokat) is, amelyek a betegség nemzetközi terjedését eredményezhetik.
1. A Részes Államok kijelölik azokat a légi kikötőket és kikötőket, amelyek kialakítják az 1. mellékletben meghatározott képességeket.
2. A Részes Államok gondoskodnak arról, hogy az „Igazolás hajók közegészségügyi-járványügyi ellenőrzés alóli felmentéséről” és az „Igazolás hajók közegészségügyi-járványügyi ellenőrzésének elvégzéséről” a 39. cikk szerinti követelményekkel és a 3. mellékletben előírt modellel összhangban kerüljön kiadásra.
3. A Részes Államok eljuttatják az EVSZ-hez azoknak a kikötőknek a listáját, amelyek jogosultak felajánlani a következőket:
a) az „Igazolás hajók közegészségügyi-járványügyi ellenőrzésének elvégzéséről” kiállítása, továbbá az 1. és 3. mellékletekben említett szolgáltatások nyújtása; vagy
b) csak az „Igazolás hajók közegészségügyi-járványügyi ellenőrzés alóli felmentéséről” kiállítása; továbbá
c) az „Igazolás hajók közegészségügyi-járványügyi ellenőrzés alóli felmentéséről” egy hónapos időtartammal történő meghosszabbítása, amíg a hajó meg nem érkezik abba a kikötőbe, ahol az igazolást át lehet venni.
A Részes Államok tájékoztatják az EVSZ-t minden olyan változásról, amely a listán szereplő kikötők helyzetében bekövetkezik. Az EVSZ az e bekezdéssel összhangban kapott tájékoztatást közzéteszi.
4. Az EVSZ az adott Részes Állam kérésére gondoskodhat annak tanúsításáról, megfelelő vizsgálatot követően, hogy a felségterületén található valamely légi kikötő vagy kikötő megfelel az e cikk 1. és 3. bekezdésében említett követelményeknek. Ezeket a tanúsításokat az EVSZ időszakonként felülvizsgálhatja, az adott Részes Állammal konzultálva.
5. Az EVSZ az illetékes kormányközi szervezetekkel és nemzetközi szervekkel együttműködve kidolgozza és közzéteszi a légi kikötők és kikötők e cikk szerinti tanúsításának feltételeit. Az EVSZ ugyancsak közzéteszi a tanúsított légi kikötők és kikötők listáját.
1. Amennyiben közegészségügyi-járványügyi indokok azt alátámasztják, a Részes Állam kijelölhet szárazföldi határátkelőket, amelyek kialakítják az 1. mellékletben előírt képességeket, figyelembe véve a következőket:
a) a különféle típusú nemzetközi forgalom nagysága és gyakorisága a Részes Állam kijelölni szándékozott szárazföldi határátkelőjén, egyéb belépési helyekkel összehasonlítva;
b) az azokon a területeken fennálló közegészségügyi-járványügyi kockázatok, ahonnan a nemzetközi forgalom érkezik, vagy amelyen keresztül áthalad egy adott szárazföldi határátkelőhöz történő érkezését megelőzően.
2. A közös országhatárokkal rendelkező Részes Államok vegyék fontolóra a következőket:
a) a betegség nemzetközi terjedésének a szárazföldi határátkelőkön történő megelőzésére vagy megakadályozására vonatkozó kétoldalú vagy többoldalú megállapodások vagy megegyezések megkötése, az 57. cikkel összhangban; továbbá
b) szomszédos szárazföldi átkelők közös kijelölése az 1. mellékletben említett képességek vonatkozásában, az e cikk 1. bekezdésében előírtaknak megfelelően.
1. A hatáskörrel rendelkező hatóságok feladata, hogy
a) figyelemmel kísérjék, hogy az érintett területekről induló és oda érkező poggyász, rakomány, szállítótartályok, áruk, szállítóeszközök, postacsomagok és emberi maradványok olyan körülmények között legyenek, amelyek biztosítják azt, hogy mentesek legyenek a fertőzés vagy szennyeződés forrásaitól, ideértve a kórokozó-terjesztőket (vektorokat) és a kórokozó-hordozókat (rezervoárokat) is;
b) biztosítsák, a lehetőség határain belül, hogy a belépési helyeken az utasok által használt létesítmények higiénés állapota folyamatosan megfelelő legyen, és a létesítmények mentesek legyenek a fertőzés vagy szennyezés forrásaitól, ideértve a kórokozó-terjesztőket (vektorokat) és a kórokozó-hordozókat (rezervoárokat) is;
c) ellenőrizzék a poggyász, rakomány, szállítótartályok, áruk, szállítóeszközök, postacsomagok és emberi maradványok esetében a rágcsálómentesítést, fertőtlenítést, rovarirtást vagy dekontaminálást, vagy a személyek esetében az egészségügyi intézkedéseket, a Rendszabályokkal összhangban;
d) értesítsék a szállítóeszközök üzemben tartóit - a lehetőség szerint minél előbb - arról, hogy szándékukban áll ellenőrző intézkedéseket alkalmazni egy szállítóeszköz vonatkozásában, valamint írásos tájékoztatást nyújtsanak - adott esetben - az alkalmazni szándékozott módszerekről;
e) ellenőrizzék a szennyezett víz vagy élelmiszer, emberi vagy állati ürülék, szennyvíz és minden egyéb szennyezett anyagnak a szállítóeszközről történő eltávolítását és biztonságos megsemmisítését;
f) tegyenek meg a Rendszabályokkal összeegyeztethető minden gyakorlati intézkedést annak figyelemmel kísérésére és ellenőrzésére, hogy hajók ne ürítsenek ki szennyvizet, hulladékot, ballasztvizet és betegségek előidézésre képes egyéb olyan anyagokat, amelyek szennyezhetik egy kikötő, folyó, csatorna, tengerszoros, tó vagy egyéb nemzetközi vízi út vizét;
g) felügyeljék azokat a szolgáltatókat, akik/amelyek szolgáltatásokat nyújtanak az utasok, poggyász, rakomány, szállítótartályok, áruk, szállítóeszközök, postacsomagok és emberi maradványok vonatkozásában a belépési helyeken, ideértve ellenőrzések és orvosi vizsgálatok szükség szerinti elvégzését is;
h) rendelkezzenek hatásos vészforgatókönyvvel a népegészséget érintő váratlan esemény kezelésére; valamint
i) tájékoztassák a nemzeti NER tájékoztatási központot a Rendszabályok alkalmazásával összhangban megtett, vonatkozó közegészségügyi-járványügyi intézkedésekről.
2. Az EVSZ-nek az érintett területről érkező utasok, poggyász, rakomány, szállítótartályok, áruk, szállítóeszközök, postacsomagok és emberi maradványok tekintetében ajánlott intézkedéseit ismételten alkalmazni lehet érkezéskor, amennyiben ellenőrizhető jelzések és/vagy bizonyítékok állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy az érintett területről történő induláskor alkalmazott intézkedések eredménytelenek voltak.
3. A rovarirtást, rágcsálómentesítést, fertőtlenítést, dekontaminálást vagy egyéb egészségügyi eljárásokat úgy kell végrehajtani, hogy az ne okozzon a személyeknek sérülést és lehetőség szerint kényelmetlenséget, ne okozzon olyan természetkárosítást, amelynek közegészségügyi-járványügyi kihatása lehet, továbbá ne rongálja a poggyászt, rakományt, szállítótartályokat, árukat, szállítóeszközöket és/vagy postacsomagokat.
1. Az alkalmazandó nemzetközi egyezményekben és a Rendszabályok vonatkozó cikkeiben megállapított rendelkezésekre is figyelemmel, a Részes Állam közegészségügyi-járványügyi érdekből, érkezéskor vagy induláskor, megkövetelheti:
a) az utasok tekintetében:
(i) az utas célállomására vonatkozó tájékoztatást, hogy az utassal kapcsolatba lehessen lépni;
(ii) az utas útvonalára vonatkozó tájékoztatást annak megállapítására, hogy tartózkodott-e érintett területen vagy annak közelében, vagy esetlegesen kapcsolatba került-e a fertőzéssel vagy szennyezéssel az érkezést megelőzően, továbbá az utas egészségügyi dokumentumainak ellenőrzését, ha azok a Rendszabályok alapján szükségesek; és/vagy
(iii) olyan nem-invazív orvosi vizsgálat elvégzését, amely a legkevésbé tolakodó módon biztosítja a közegészségügyi-járványügyi cél elérését;
b) poggyász, rakomány, szállítótartályok, áruk, szállítóeszközök, postacsomagok és emberi maradványok átvizsgálását.
2. Amennyiben az e cikk 1. bekezdésében előírt intézkedések vagy más eszközök alkalmazásával közegészségügyi-járványügyi kockázatra utaló bizonyítékok merülnek fel, a Részes Állam kiegészítő egészségügyi intézkedéseket alkalmazhat, a Rendszabályokkal összhangban, különösen a gyanús vagy érintett utas vonatkozásában eseti alapon elvégezheti azt a legkevésbé tolakodó és invazív orvosi vizsgálatot, amellyel elérhető a betegség nemzetközi terjedésének a megakadályozása, mint közegészségügyi-járványügyi cél.
3. A Rendszabályok szerinti orvosi vizsgálat, védőoltás, gyógyszeres megelőző kezelés (kemoprofilaxis) vagy egészségügyi intézkedés utason nem végezhető el az utas, az utas szülője vagy gyámja előzetesen adott, kifejezett, tájékozott beleegyezése nélkül, a 31. cikk 2. bekezdésében előírt rendelkezés kivételével és a Részes Állam jogszabályaival és nemzetközi kötelezettségeivel összhangban.
4. Azt az utast, vagy annak az utasnak a szüleit vagy gyámját, akit be kell oltani, vagy akinek gyógyszeres megelőző kezelést (kemoprofilaxist) kell felajánlani a Rendszabályok értelmében, tájékoztatni kell a védőoltással, a védőoltás elmulasztásával, a profilaxis alkalmazásával vagy annak elmulasztásával kapcsolatos minden kockázatról, összhangban a Részes Állam jogszabályaival és nemzetközi kötelezettségeivel. A Részes Államok tájékoztatják orvosaikat ezekről az előírásokról az adott Részes Állam jogszabályaival összhangban.
5. Olyan orvosi vizsgálatot, orvosi beavatkozást, védőoltást vagy egyéb profilaktikus intézkedést, amely a betegség átvitelének kockázatával jár, csak az elfogadott nemzeti vagy nemzetközi biztonsági iránymutatásokkal és kötelező előírásokkal összhangban szabad utason elvégezni vagy alkalmazni, a kockázat minimálisra csökkentését biztosító módon.
1. A Részes Államok megtesznek minden elfogadható, a Rendszabályokkal összeegyeztethető intézkedést annak biztosítására, hogy a szállítóeszközök üzemben tartói:
a) megfeleljenek az EVSZ által ajánlott és a Részes Állam által elfogadott egészségügyi intézkedéseknek;
b) tájékoztassák az utasokat azokról az egészségügyi intézkedésekről, amelyeket az EVSZ ajánlott és a Részes Állam elfogadott a szállítóeszköz fedélzetén történő alkalmazásra; és
c) állandóan olyan állapotban tartsák a rájuk bízott szállítóeszközöket, hogy azok mentesek legyenek a fertőzés vagy szennyezés forrásaitól, ideértve a kórokozó-terjesztőket (vektorokat) és a kórokozó-hordozókat (rezervoárokat). Amennyiben ezek jelenlétére utaló bizonyítékot találnak, előírható a fertőzés vagy szennyezés forrásainak elhárítását célzó intézkedések megtétele.
2. Az e cikk értelmében a szállítóeszközökre és szállítóeszközök üzemben tartóira alkalmazandó különleges rendelkezéseket a 4. melléklet tartalmazza. A szállítóeszközökre és a szállítóeszközök üzemben tartóira a kórokozó-terjesztő által közvetített betegségek tekintetében alkalmazandó rendelkezéseket az 5. melléklet tartalmazza.
A 27. és 43. cikkekre is figyelemmel, vagy ha alkalmazandó nemzetközi egyezmények erre felhatalmazást nem adnak, a Részes Államnak nem lehet egészségügyi intézkedést alkalmaznia az alábbiakra:
a) a nem érintett területről érkező hajó, amely tengeri csatornán vagy vízi úton halad át az adott Részes Állam felségterületén egy másik Állam felségterületén található kikötő felé tartva. Az ilyen hajónak engedélyezni kell, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság felügyelete alatt üzemanyagot, vizet, élelmiszert és utánpótlást vegyen fel;
b) olyan hajó, amely a joghatósága alá tartozó vizeken halad át anélkül, hogy kikötőben vagy a partjainál kikötne; és
c) légi jármű tranzitforgalomban a joghatósága alá tartozó légi kikötőben, azzal a kivétellel, hogy a légi jármű tartózkodását a légi kikötő meghatározott területére lehet korlátozni, a be- és kiszállás, vagy a be- és kirakodás megtiltásával. A légi jármű számára azonban engedélyezni kell, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság felügyelete alatt üzemanyagot, vizet, élelmiszert és utánpótlást vegyen fel.
A 27. és 43. cikkekre is figyelemmel, vagy ha alkalmazandó nemzetközi egyezmények erre felhatalmazást nem adnak, nem lehet egészségügyi intézkedéseket alkalmazni a nem érintett területről érkező civil teherautó, vonat vagy autóbusz tekintetében, amely egy felségterületen fel- vagy leszállás, be- vagy kirakodás nélkül halad át.
1. Amennyiben egy szállítóeszköz fedélzetén klinikai tüneteket és panaszokat, valamint közegészségügyi-járványügyi kockázat jelenlétére utaló tényeken vagy bizonyítékokon alapuló információkat - ideértve fertőzés vagy szennyezés forrását is - észlelnek, a hatáskörrel rendelkező hatóság a szállítóeszközt érintettként kezeli, továbbá:
a) elvégezheti, vagy ellenőrzése mellett elvégeztetheti, a szállítóeszköz fertőtlenítését, dekontaminálását, rovarmentesítését vagy rágcsálómentesítését, értelemszerűen; és
b) minden egyes esetben eldöntheti, hogy milyen technikát kell alkalmazni a Rendszabályokkal összhangban a közegészségügyi-járványügyi kockázat megfelelő szintű visszaszorításának az elérése érdekében. Azokban az esetekben, amikor léteznek az EVSZ által ajánlott módszerek vagy anyagok ezekhez az eljárásokhoz, akkor azokat kell alkalmazni, kivéve azt az esetet, amikor a hatáskörrel rendelkező hatóság úgy dönt, hogy más módszerek egyformán biztonságosak és megbízhatók.
A hatáskörrel rendelkező hatóság kiegészítő egészségügyi intézkedéseket is tehet, ideértve szükség szerint a szállítóeszközök elkülönítését, a betegség terjedésének a megakadályozása érdekében. A kiegészítő intézkedéseket be kell jelenteni a nemzeti NER tájékoztatási központnak.
2. Ha a belépési hely szerinti hatáskörrel rendelkező hatóság nem tudja elvégezni az e cikkben előírt mentesítési intézkedéseket, ennek ellenére az érintett szállítóeszköz számára engedélyezhető az indulás, figyelemmel az alábbiakra:
a) a hatáskörrel rendelkező hatóság az induláskor tájékoztatja a következő ismert belépési hely szerinti hatáskörrel rendelkező egészségügyi hatóságot a b) pontban említett információk típusáról; és
b) hajó esetében a feltárt bizonyítékokat és az előírt mentesítési intézkedéseket be kell jegyezni a Hajók közegészségügyi-járványügyi ellenőrzésének elvégzéséről szóló igazolásba.
Minden ilyen szállítóeszköz számára engedélyezni kell, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság ellenőrzése mellett üzemanyagot, vizet, élelmiszert és utánpótlást vegyen fel.
3. Azt a szállítóeszközt, amelyet korábban érintettnek tekintettek, attól kezdve nem kell továbbra is érintettnek tekinteni, amikor a hatáskörrel rendelkező hatóság megbizonyosodik az alábbiakról:
a) az e cikk 1. bekezdésében előírt intézkedéseket eredményesen elvégezték; és
b) a fedélzeten nincsenek olyan körülmények, amelyek közegészségügyi-járványügyi kockázatot jelenthetnének.
1. A 43. cikkre vagy az alkalmazandó nemzetközi egyezmények előírásaira is figyelemmel, hajótól vagy légi járműtől közegészségügyi-járványügyi indokkal nem lehet megtagadni valamely belépési helyre történő behajózást, illetve leszállást. Amennyiben a belépési hely nem rendelkezik a Rendszabályok szerinti intézkedések alkalmazásához szükséges feltételekkel, a hajót vagy légi járművet utasítani lehet arra, hogy saját kockázatára haladjon tovább a számára megfelelő legközelebbi belépési helyhez, feltéve, hogy a hajón vagy légi járművön nincsen olyan működési probléma, amely miatt ez a kitérés nem lenne biztonságos.
2. A 43. cikkre vagy az alkalmazandó nemzetközi egyezmények előírásaira is figyelemmel, a Részes Államok közegészségügyi-járványügyi indokkal nem tagadhatják meg a szabad közlekedési engedélyt („free pratique”) hajótól vagy légi járműtől; különösen nem tiltható meg számukra a be- vagy kiszállás, rakomány vagy fedélzeti ellátmány ki- vagy berakodása, vagy üzemanyag, víz, élelmiszer és utánpótlás felvétele. A Részes Államok a szabad közlekedési engedély megadását függővé tehetik ellenőrző szemle elvégzésétől, és amennyiben fertőzési vagy szennyezési forrást találnak a fedélzeten, a szükséges fertőtlenítési, dekontaminálási, rovarirtási vagy rágcsálómentesítési, vagy a fertőzés vagy szennyezés terjedésének megakadályozásához szükséges egyéb intézkedések végrehajtásától.
3. Amennyiben kivitelezhető és az előző bekezdés rendelkezéseinek figyelembevételével, a Részes Állam engedélyezi a szabad közlekedési engedély megadását a hajó vagy légi jármű számára rádió vagy más hírközlési eszköz útján, amennyiben a hajótól vagy légi járműtől annak érkezése előtt kapott tájékoztatás alapján a Részes Állam úgy ítéli meg, hogy a hajó vagy légi jármű érkezése nem eredményezi betegség behurcolását vagy terjedését.
4. A hajó kapitánya vagy a légi jármű parancsnoka, vagy megbízottjaik, a rendeltetési kikötőbe vagy rendeltetési légi kikötőbe történő érkezést megelőző lehető legkorábban tájékoztatja a kikötő vagy légi kikötő irányítóit a fedélzeten előfordult olyan megbetegedésről, amely fertőző jellegű betegség jele lehet, vagy közegészségügyi-járványügyi kockázatra utaló tényről, mihelyt a kapitány vagy parancsnok tudomást szerez ilyen megbetegedésről vagy közegészségügyi-járványügyi kockázatról. Ezt a tájékoztatást haladéktalanul továbbítani kell a kikötő, illetve a légi kikötő hatáskörrel rendelkező hatósága részére. Sürgős helyzetben a kapitány vagy a parancsnok ezt az információt közvetlenül a megfelelő kikötői vagy légi kikötői hatósággal közli.
5. Abban az esetben, ha egy gyanús vagy érintett légi jármű a légi jármű parancsnokán vagy a hajó kapitányán kívül álló okok miatt más légi kikötőben száll le, mint ahol eredetileg le kellett volna szállnia, vagy más kikötőben köt ki, mint ahol eredetileg ki kellett volna kötnie, az alábbi intézkedéseket kell alkalmazni:
a) a légi jármű parancsnoka vagy a hajó kapitánya, vagy más felelős személy minden lehetséges eszközzel arra törekszik, hogy késedelem nélkül kapcsolatba lépjen a legközelebbi hatáskörrel rendelkező hatósággal;
b) mihelyt a hatáskörrel rendelkező hatóság tudomást szerez a leszállásról vagy partot érésről, alkalmazhatja az EVSZ által ajánlott intézkedéseket vagy a Rendszabályokban előírt egyéb intézkedéseket;
c) hacsak szükséghelyzet miatt vagy kommunikáció céljából nem feltétlenül szükséges, a légi jármű vagy a hajó fedélzetén tartózkodó utasok nem hagyhatják el annak közvetlen környékét és rakomány nem vihető el onnan, kivéve, ha a hatáskörrel rendelkező hatóság ezt engedélyezi; továbbá
d) amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóság által előírt összes egészségügyi intézkedés megtörtént, a légi jármű vagy hajó - ezeknek az egészségügyi intézkedéseknek a tekintetében - folytathatja útját vagy abba a légi kikötőbe vagy kikötőbe, ahol eredetileg le kellett volna szállnia vagy ki kellett volna kötnie, vagy ha műszaki okokból ez nem lehetséges, egy számára megfelelő helyen található légi kikötőbe vagy kikötőbe.
6. Az e cikkben meghatározott rendelkezésektől eltérve, a hajó kapitánya vagy a légi jármű parancsnoka minden olyan szükséghelyzeti intézkedést megtehet, amelyre a fedélzeten tartózkodó utasok egészsége és biztonsága szempontjából szükség van. A kapitány, illetve a parancsnok késedelem nélkül tájékoztatja a hatáskörrel rendelkező hatóságot az e bekezdés szerint tett intézkedésekről.
Az EVSZ a Részes Államokkal konzultálva irányadó elveket dolgoz ki az egészségügyi intézkedéseknek a belépési helyeken jelentkező és szárazföldi határátkelőkön áthaladó civil teherautókra, vonatokra és autóbuszokra történő alkalmazására.
A 43. cikkre vagy az alkalmazandó nemzetközi egyezmények előírásaira is figyelemmel, az érkezésekor közegészségügyi-járványügyi megfigyelés alá helyezett gyanús utas számára engedélyezhető a nemzetközi utazás folytatása, amennyiben az utas nem jelent elkerülhetetlen közegészségügyi-járványügyi kockázatot, és a Részes Állam értesíti a célállomás belépési helyén hatáskörrel rendelkező hatóságot az utas várható érkezéséről. Érkezéskor az utazónak jelentkeznie kell ennél a hatóságnál.
1. Az utas belépésének a Részes Állam felségterületére nem lehet feltétele invazív orvosi vizsgálat, védőoltás vagy egyéb profilaktikus intézkedés elvégzése, azzal a kivétellel, hogy a Rendszabályok - a 32., 42., és 45. cikkekre is figyelemmel - nem tiltják a Részes Államoknak azt, hogy orvosi vizsgálatot, védőoltást vagy egyéb profilaktikus intézkedést, oltási bizonyítványt vagy egyéb profilaktikus intézkedésekre vonatkozó igazolást írjanak elő az alábbi esetekben:
a) meg kell állapítani, hogy fennáll-e közegészségügyi-járványügyi kockázat;
b) az ideiglenes vagy állandó tartózkodási engedélyért folyamodó utasok belépésének feltételeként;
c) az utasok belépésének feltételeként a 43. cikk előírásaival, vagy a 6. és 7. mellékletekkel összhangban; vagy
d) amelyek a 23. cikk rendelkezései értelmében elvégezhetők.
2. Amennyiben az az utas, akire vonatkozóan a Részes Állam orvosi vizsgálatot, védőoltást vagy egyéb profilaktikus intézkedést ír elő e cikk 1. bekezdése szerint, nem egyezik bele ebbe az intézkedésbe, vagy megtagadja a 23. cikk 1. bekezdés a) pontjában említett információk vagy dokumentumok rendelkezésre bocsátását, a szóban forgó Részes Állam, a 32., 42., és 45. cikkekre is figyelemmel, megtagadhatja a belépést az utastól. Ha elkerülhetetlen közegészségügyi-járványügyi kockázatra utaló adatok merülnek fel, a Részes Állam - nemzeti jogszabályaival összhangban és a kockázat leküzdéséhez szükséges mértékben - kötelezheti az utast, vagy a 23. cikk 3. bekezdése szerint javasolhatja az utasnak, hogy vesse alá magát:
a) a legkevésbé invazív és tolakodó orvosi vizsgálatnak, amely eléri a közegészségügyi-járványügyi célt;
b) védőoltásnak vagy egyéb profilaktikus intézkedéseknek; vagy
c) olyan egyéb elfogadott egészségügyi intézkedéseknek, amelyek megakadályozzák, vagy visszaszorítják a betegség terjedését, ideértve az elkülönítést, járványügyi zárlatot (karantént) vagy az utas közegészségügyi- járványügyi megfigyelés alá helyezését.
A Rendszabályok szerinti egészségügyi intézkedések megvalósítása során a Részes Államok az utasokkal méltóságuk, emberi jogaik és alapvető szabadságjogaik tiszteletben tartásával bánnak, és a lehető legkisebb mértékűre csökkentik az intézkedésekkel kapcsolatos kényelmetlenséget vagy kellemetlenséget többek között oly módon, hogy:
a) az utassal udvariasan és tiszteletteljesen bánnak;
b) figyelembe veszik az utas nemét, szociokulturális és etnikai hovatartozását vagy vallási meggyőződését; és
c) biztosítják, vagy intézkednek annak biztosítására, hogy a karanténba helyezett, elkülönített, vagy orvosi vizsgálatoknak vagy egyéb közegészségügyi-járványügyi célú eljárásoknak alávetett utasok kapjanak kielégítő mennyiségű ételt és vizet, megfelelő elszállásolást és ruházatot, őrizzék poggyászukat és egyéb személyes ingóságaikat, részesüljenek megfelelő orvosi kezelésben, rendelkezésükre bocsássák a szükséges kommunikációs eszközöket, lehetőség szerint olyan nyelven, amelyet értenek, és megkapják az egyéb megfelelő segítséget.
A 43. cikkre vagy az alkalmazandó nemzetközi egyezmények előírásaira is figyelemmel, az átrakodás nélküli tranzitárut, az élőállat kivételével, nem kell alávetni a Rendszabályok szerinti intézkedéseknek, illetve nem szabad visszatartani közegészségügyi-járványügyi indokok alapján.
1. A Részes Államok biztosítják, a lehetőség határain belül, hogy a szállítótartályok feladói gondoskodjanak - különösen a berakodás folyamán - a nemzetközi forgalomban használt szállítótartályok folyamatos fertőzésmentes vagy szennyezésmentes állapotban tartásáról, ideértve a kórokozó-terjesztőktől (vektoroktól) és a kórokozó-hordozóktól (rezervoároktól) való mentességet is.
2. A Részes Államok biztosítják, a lehetőség határain belül, hogy a szállítótartály-rakodási területek folyamatosan fertőzésmentes vagy szennyezésmentes állapotban legyenek, ideértve a kórokozó-terjesztőktől (vektoroktól) és a kórokozó-hordozóktól (rezervoároktól) való mentességet is.
3. Amennyiben a Részes Állam álláspontja szerint a nemzetközi szállítótartály-forgalom megfelelően nagy mértékű, a hatáskörrel rendelkező hatóságok megteszik a Rendszabályokkal összhangban álló valamennyi gyakorlati intézkedést, ideértve a megszemlélés végrehajtását is, a szállítótartály-rakodási területek és szállítótartályok higiénés állapotának felmérésére annak a biztosítása céljából, hogy teljesítsék a Rendszabályokban előírt kötelezettségeiket.
4. A szállítótartály-rakodási területeken gondoskodni kell, a lehetőség határain belül, a szállítótartályok megszemlélésére és elkülönítésére szolgáló létesítményekről.
5. A szállítótartályok címzettjei és feladói mindent megtesznek a keresztszennyezés elkerülésére a többször használható szállítótartályok megrakásakor.
Nemzetközi forgalomban csak az e Rendszabályokban meghatározott vagy az EVSZ ajánlásai szerinti egészségügyi dokumentumokat szabad előírni, azzal, hogy ez a cikk nem alkalmazható az ideiglenes vagy állandó tartózkodási engedélyt kérelmező személyekre, továbbá nem alkalmazható a nemzetközi kereskedelmi forgalomba kerülő áruk vagy rakományok közegészségügyi-járványügyi állapotára vonatkozó, az alkalmazandó nemzetközi egyezményekkel összhangban előírt dokumentumokra. A hatáskörrel rendelkező hatóság jogosult az utast arra kérni, hogy töltsön ki a kapcsolatairól tájékoztató formanyomtatványokat és az egészségi állapotára vonatkozó kérdőíveket, amennyiben ezek megfelelnek a 23. cikkben előírt követelményeknek.
1. Az e Rendszabályokkal összhangban az utasok tekintetében alkalmazott védőoltásoknak és profilaktikus intézkedéseknek, valamint az azokra vonatkozó bizonyítványoknak és igazolásoknak meg kell felelniük a 6. melléklet előírásainak, és értelemszerűen, egyes betegségek tekintetében a 7. melléklet előírásainak.
2. Attól az utastól, aki rendelkezik a 6. melléklet, vagy értelemszerűen, a 7. melléklet előírásaival összhangban kiállított oltási bizonyítvánnyal vagy igazolással egyéb profilaktikus intézkedésről, nem tagadható meg a belépés annak a betegségnek az alapján, amelyre a bizonyítvány vagy igazolás vonatkozik, még akkor sem, ha érintett területről érkezik, kivéve azt az esetet, amikor a hatáskörrel rendelkező hatóságnak ellenőrizhető jelzések és/vagy adatok állnak a rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy a védőoltás vagy egyéb profilaktikus intézkedés nem volt hatásos.
1. Mielőtt a hajó egy Részes Állam felségterületén elsőnek érintett kikötőbe érkezik, a hajó kapitánya tájékozódik a fedélzeten tartózkodók egészségi állapotáról, és - kivéve azt az esetet, amikor a Részes Állam ezt nem írja elő - érkezéskor, vagy ha a hajó felszereltsége olyan és a Részes Állam előírja az előzetes továbbítást, a kikötőbe érkezést megelőzően, kitölti és átadja a kikötő szerinti hatáskörrel rendelkező hatóságnak a Tengerészeti egészségügyi nyilatkozatot, amelyet a hajóorvos, ha van ilyen, ellenjegyez.
2. A hajó kapitánya, vagy a hajóorvos, ha van ilyen, rendelkezésre bocsát minden olyan információt, amelyet a hatáskörrel rendelkező hatóság a nemzetközi utazás tartama alatt a fedélzeten tapasztalt egészségügyi körülményekkel kapcsolatban előír.
3. A Tengerészeti egészségügyi nyilatkozatot a 8. mellékletben található mintának megfelelően kell elkészíteni.
4. A Részes Állam dönthet úgy, hogy
a) eltekint a Tengerészeti egészségügyi nyilatkozat benyújtásától valamennyi beérkező hajó tekintetében; vagy
b) előírja a Tengerészeti egészségügyi nyilatkozat benyújtását a fertőzött területekről érkező hajókra vonatkozó ajánlás értelmében, vagy előírja azoknak a hajóknak a tekintetében, amelyek egyéb módon fertőzést vagy szennyezést hordozhatnak.
A Részes Állam tájékoztatja a hajók üzemben tartóit vagy megbízottaikat ezekről az előírásokról.
1. Repülés közben vagy egy Részes Állam felségterületén az első légi kikötőben történő leszálláskor a légi jármű parancsnoka vagy megbízottja a legjobb tudása szerint kitölti és átadja a légi kikötő szerinti hatáskörrel rendelkező hatóságnak - kivéve azt az esetet, amikor a Részes Állam ezt nem írja elő - az Általános repülési nyilatkozat egészségügyi részét, amelynek meg kell felelnie a 9. mellékletben említett mintának.
2. A légi jármű kapitánya vagy megbízottja rendelkezésre bocsát minden olyan információt, amelyet a Részes Állam a nemzetközi utazás tartama alatt a fedélzeten tapasztalt egészségügyi körülményekkel és az ott esetlegesen alkalmazott egészségügyi intézkedésekkel kapcsolatban előír.
3. A Részes Állam dönthet úgy, hogy
a) eltekint az Általános repülési nyilatkozat egészségügyi részének benyújtásától valamennyi beérkező légi jármű tekintetében; vagy
b) előírja az Általános repülési nyilatkozat egészségügyi részének benyújtását a fertőzött területekről érkező légi járművekre vonatkozó ajánlás értelmében, vagy előírja azoknak a légi járműveknek a tekintetében, amelyek egyéb módon fertőzést vagy szennyezést hordozhatnak.
A Részes Állam tájékoztatja a légi járművek üzemben tartóit vagy megbízottaikat ezekről az előírásokról.
1. Az Igazolás hajók közegészségügyi-járványügyi ellenőrzés alóli felmentéséről és az Igazolás hajók közegészségügyi-járványügyi ellenőrzésének elvégzéséről legfeljebb hat hónapig érvényes. Az igazolások érvényességi időtartama egy hónappal meghosszabbítható, amennyiben az előírt átvizsgálás vagy az ellenintézkedések nem hajthatók végre a kikötőben.
2. Amennyiben nem mutatják be az érvényes Igazolást hajók közegészségügyi-járványügyi intézkedés alóli felmentéséről vagy az Igazolást hajók közegészségügyi-járványügyi ellenőrzésének elvégzéséről, vagy a hajó fedélzetén közegészségügyi-járványügyi kockázatra utaló bizonyítékot találnak, a Részes Állam a Rendszabályok 27. cikkének 1. bekezdésében foglaltak szerint járhat el.
3. Az e cikk szerinti igazolásnak meg kell felelnie a 3. mellékletben található mintának.
4. Amennyiben lehetséges, az ellenintézkedéseket akkor kell végrehajtani, amikor a hajó és rakterei üresek. Rakomány nélküli hajó esetében az intézkedéseket a berakodás előtt kell végrehajtani.
5. Amennyiben ellenintézkedések szükségesek, és azokat megfelelően végrehajtották, a hatáskörrel rendelkező hatóság kiadja az Igazolást hajók közegészségügyi-járványügyi intézkedéseinek elvégzéséről, arra bejegyezve a feltárt bizonyítékokat és az elvégzett ellenintézkedéseket.
6. A hatáskörrel rendelkező hatóság a Rendszabályok 20. cikke szerinti bármely kikötőben kiadhatja az Igazolást hajók közegészségügyi-járványügyi intézkedés alóli felmentéséről, amennyiben meggyőződik arról, hogy a hajó mentes a fertőzéstől és a szennyezéstől, ideértve a kórokozó-terjesztőket (vektorokat) és kórokozó-hordozókat (rezervoárokat) is. Az igazolást általában csak akkor adja ki, ha a hajó átvizsgálása üres raktereknél, vagy akkor történt meg, amikor a rakterek csak ballasztot vagy egyéb anyagokat tartalmaztak, amelyek jellege vagy elhelyezése olyan, hogy lehetővé teszi a rakterek teljes átvizsgálását.
7. Amennyiben az ellenintézkedések végrehajtásának körülményeit annak a kikötőnek a hatáskörrel rendelkező hatósága, ahol az átvizsgálás zajlott, úgy ítéli meg, hogy azok nem teszik lehetővé a kielégítő eredmény elérését, a hatáskörrel rendelkező hatóság ilyen értelmű bejegyzést tesz a Hajók közegészségügyi-járványügyi ellenőrzésének elvégzéséről szóló igazolásba.
1. Az ideiglenes vagy állandó tartózkodási engedélyért folyamodó utasok kivételével, továbbá e cikk 2. bekezdésére is figyelemmel, a Részes Állam nem számíthat fel díjat a Rendszabályok értelmében a közegészség védelmét célzó alábbi intézkedésekért:
a) a Rendszabályok szerinti orvosi vizsgálat, vagy egyéb, kiegészítő vizsgálat, amelyet a Részes Állam előírhat a vizsgált utas egészségi állapotának a megállapításához;
b) védőoltás vagy más profilaktikus intézkedés, amelyet az utas számára az érkezésekor biztosítanak, és amely nem közzétett előírás, vagy amely olyan előírás, amelyet a védőoltás vagy egyéb profilaktikus intézkedés megtételét megelőző 10 napon belül tettek közzé;
c) elkülönítésre vagy járványügyi zárlatra vonatkozó, az utassal szemben alkalmazott megfelelő intézkedések;
d) az utas számára kiállított igazolás, amely tartalmazza az alkalmazott intézkedéseket és azok alkalmazásának dátumát; vagy
e) az utassal együtt utazó poggyásszal kapcsolatban elvégzett egészségügyi intézkedések.
2. A Részes Államok az e cikk 1. bekezdésében említetteken kívül minden más egészségügyi intézkedésért díjat kérhetnek, ideértve azokat, amelyeket elsősorban az utas érdekében alkalmaznak.
3. Abban az esetben, ha díjat számítanak fel a Rendszabályok szerinti egészségügyi intézkedések utasokra történő alkalmazásáért, minden Részes Államban csak egy díjszabás lehet ezekre a díjakra vonatkozóan, és
a) a díjaknak ennek a díjszabásnak kell megfelelniük;
b) a díjak nem haladhatják meg a nyújtott szolgáltatás tényleges költségét; és
c) a díjakat a szóban forgó utas nemzetiségére, állandó lakóhelyére vagy ideiglenes lakóhelyére való tekintet nélkül ki kell szabni.
4. A díjszabást és annak minden módosítását legalább 10 nappal a díjszabás alkalmazását megelőzően közzé kell tenni.
5. A Rendszabályokban előírt rendelkezések nem zárják ki, hogy a Részes Államok az e cikk 1. bekezdése szerinti egészségügyi intézkedésekkel kapcsolatban felmerült költségeik megtérítését kérjék:
a) a szállítóeszközök üzemben tartóitól vagy tulajdonosaitól az alkalmazottaik tekintetében; vagy
b) az érdekelt biztosítóktól.
6. Nem tagadható meg az utastól vagy a szállítóeszköz üzemben tartójától a Részes Állam felségterületének elhagyása attól függően, hogy az e cikk 1. vagy 2. bekezdésében említett díjakat ténylegesen megfizette-e.
1. Abban az esetben, ha díjat számítanak fel a Rendszabályok szerinti egészségügyi intézkedések poggyászra, rakományra, szállítótartályokra/konténerekre, szállítóeszközökre, árukra vagy postacsomagokra történő alkalmazásáért, minden Részes Államban csak egy díjszabás lehet ezekre a díjakra vonatkozóan, és
a) a díjaknak ennek a díjszabásnak kell megfelelniük;
b) a díjak nem haladhatják meg a nyújtott szolgáltatás tényleges költségét; és
c) a díjakat a szóban forgó poggyász, rakomány, szállítótartályok/konténerek, szállítóeszközök, áruk vagy postacsomagok nemzetiségére, zászlajára, lajstromozására vagy tulajdonosára való tekintet nélkül ki kell szabni. Különösen, nem tehető különbség a belföldi és a külföldi poggyász, rakomány, szállítótartályok/konténerek, szállítóeszközök, áruk vagy postacsomagok között.
2. A díjszabást és annak minden módosítását legalább 10 nappal a díjszabás alkalmazását megelőzően közzé kell tenni.
A Rendszabályok értelmében tett egészségügyi intézkedéseket késlekedés nélkül meg kell valósítani és végre kell hajtani, továbbá átlátható és diszkrimináció-mentes módon kell alkalmazni.
1. A Rendszabályok előírásai nem zárják ki, hogy a Részes Államok fontos belső jogszabályaikkal és a nemzetközi jog alapján fennálló kötelezettségeikkel összhangban, konkrét közegészségügyi-járványügyi kockázatokra vagy nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzetre válaszképpen, olyan egészségügyi intézkedéseket valósítsanak meg, amelyek:
a) az egészség védelmének ugyanolyan vagy magasabb szintjét eredményezik, mint az EVSZ ajánlásai; vagy
b) a 25. cikk, a 26. cikk, a 28. cikk 1. és 2. bekezdése, a 30. cikk, a 31. cikk 1. bekezdés c) albekezdése és a 33. cikk előírásai szerint tilosak,
feltéve, hogy ezek az intézkedések egyébként összeegyeztethetők a Rendszabályokkal.
Ezek az intézkedések nem korlátozhatják nagyobb mértékben a nemzetközi forgalmat, és nem lehetnek nagyobb mértékben invazívak vagy betolakodók a személyek tekintetében, mint azok az ésszerűen hozzáférhető alternatívák, amelyek az egészség védelmének megfelelő szintjét eredményezik.
2. A Részes Államok arra vonatkozó döntésüket, hogy az e cikk 1. bekezdésében említett egészségügyi intézkedéseket vagy a 23. cikk 2. bekezdésében, a 27. cikk 1. bekezdésében, a 28. cikk 2. bekezdésében és a 31. cikk 2. bekezdés c) albekezdésében előírt kiegészítő intézkedéseket alkalmazzák-e, az alábbiak megfontolására alapozzák:
a) tudományos alapelvek;
b) a rendelkezésre álló tudományos tényadatok, amelyek az emberi egészséget fenyegető kockázatot bizonyítják, vagy ha ezek nem kielégítőek, a rendelkezésre álló információk, ideértve az EVSZ-től és egyéb vonatkozó kormányközi szervezettől és nemzetközi szervtől származó információkat is; és
c) az EVSZ által kiadott, hozzáférhető konkrét útmutatás vagy javaslat.
3. Az e cikk 1. bekezdésében említett olyan kiegészítő egészségügyi intézkedést alkalmazó Részes Állam, amely jelentősen zavarja a nemzetközi forgalmat, tájékoztatja az EVSZ-t ennek közegészségügyi-járványügyi indokairól és az azokat megalapozó tudományos adatokról. Az EVSZ ezeket az információkat és a megvalósított egészségügyi intézkedésekre vonatkozó tájékoztatást megosztja a többi Részes Állammal. E cikk alkalmazásában, a jelentős zavarás általánosságban a nemzetközi utasok, poggyász, rakomány, szállítótartályok/konténerek, szállítóeszközök, áruk stb. belépésének vagy indulásának megtagadását, vagy 24 órát meghaladó késleltetését jelenti.
4. Az e cikk 3. és 5. bekezdése értelmében nyújtott tájékoztatás és egyéb vonatkozó információk mérlegelését követően az EVSZ felkérheti a szóban forgó Részes Államot arra, hogy vizsgálja felül az intézkedések alkalmazását.
5. Az e cikk 1. és 2. bekezdésében említett olyan kiegészítő egészségügyi intézkedést alkalmazó Részes Állam, amely jelentősen zavarja a nemzetközi forgalmat, a megvalósítást követő 48 órán belül tájékoztatja az EVSZ-t ezekről az intézkedésekről és ezek egészségügyi indokairól, kivéve, ha azokra ideiglenes hatályú vagy állandó hatályú ajánlás vonatkozik.
6. Az e cikk 1. vagy 2. bekezdése alapján egészségügyi intézkedést alkalmazó Részes Állam három hónapon belül felülvizsgálja ezt az intézkedést, figyelembe véve az EVSZ javaslatát és az e cikk 2. bekezdésében említett feltételeket.
7. Az e cikk 1. vagy 2. bekezdése értelmében alkalmazott intézkedés által érintett bármely Részes Állam - az 56. cikk szerinti jogainak sérelme nélkül - kérheti a szóban forgó intézkedést alkalmazó Részes Államtól, hogy konzultáljon vele. A konzultációk célja az intézkedést megalapozó tudományos adatok és közegészségügyi-járványügyi indokok tisztázása, továbbá közösen elfogadható megoldás kimunkálása.
8. E cikk előírásai alkalmazhatók a tömeges rendezvényeken részt vevő nemzetközi utasokra vonatkozó intézkedések megvalósítására is.
1. A Részes Államok vállalják, hogy a lehetséges mértékben együttműködnek egymással az alábbiak terén:
a) események felderítése és felmérése, és az azokra való reagálás a Rendszabályok értelmében;
b) szakmai együttműködés és logisztikai támogatás nyújtása vagy elősegítése, különösen a Rendszabályokban előírt közegészségügyi-járványügyi képességek kialakítása, megerősítése és fenntartása vonatkozásában;
c) pénzügyi erőforrások mozgósítása a Rendszabályok szerinti kötelezettségeik teljesítésének megkönnyítése érdekében; és
d) törvénytervezetek, valamint egyéb rendeletek és közigazgatási rendelkezések kidolgozása a Rendszabályok alkalmazása céljából.
2. Az EVSZ együttműködik a Részes Államokkal, kérésükre, a lehetséges mértékben, az alábbiak terén:
a) közegészségügyi-járványügyi képességeik értékelése és felmérése a Rendszabályok eredményes alkalmazásának az elősegítése érdekében;
b) szakmai együttműködés és logisztikai támogatás nyújtása vagy elősegítése a Részes Államok számára; és
c) pénzügyi források mozgósítása a fejlődő országoknak az 1. mellékletben említett képességek kiépítésében, megerősítésében és fenntartásában történő támogatására.
3. Az együttműködés e cikk értelmében több csatornán valósítható meg, ideértve a kétoldalú együttműködést, a regionális hálózatokat és az EVSZ regionális irodáit, valamint kormányközi szervezetek és nemzetközi szervek révén.
1. A Részes Állam által a Rendszabályok alkalmazásával összefüggésben gyűjtött más Részes Államtól vagy az EVSZ-től kapott egészségügyi adatokat, amelyek azonosított vagy azonosítható személyre vonatkoznak, bizalmasan kell kezelni, és név nélkül kell feldolgozni, a nemzeti jogszabályok előírásainak megfelelően.
2. Az 1. bekezdéstől eltérve, a Részes Államok nyilvánosságra hozhatnak és feldolgozhatnak személyes adatokat, ha az a közegészségügyi-járványügyi kockázat felmérése és kezelése céljából lényeges fontosságú, de a Részes Államoknak nemzeti jogszabályaikkal összhangban, továbbá az EVSZ-nek biztosítaniuk kell, hogy a személyes adatok:
a) feldolgozása korrekt és jogszerű legyen, és ne használják fel azokat a továbbiakban a céllal össze nem egyeztethető módon;
b) megfelelőek, tárgyhoz tartozóak legyenek és a célhoz viszonyítva ne legyenek túlzottak;
c) pontosak, és ha szükséges, naprakészek legyenek; minden ésszerű lépést meg kell tenni annak a biztosítására, hogy a pontatlan vagy nem teljes adatokat töröljék, vagy kijavítsák; és
d) megőrzése a szükségesnél tovább ne tartson.
3. Az EVSZ az érintett személy kérésére - a lehetőség határain belül - rendelkezésére bocsátja az e cikkben említett személyes adatait érthető formában, indokolatlan késedelem vagy költség nélkül, és ha szükséges, lehetővé teszik azok javítását.
A Részes Államok - a nemzeti jogszabályokra is figyelemmel és a vonatkozó nemzetközi útmutatásokat figyelembe véve - elősegítik a Rendszabályok szerinti közegészségügyi-járványügyi válaszintézkedések igazolásának és megvalósításának céljára szolgáló biológiai anyagok és diagnosztikai minták, reagensek és egyéb diagnosztikai anyagok szállítását, belépését, kilépését, feldolgozását és megsemmisítését.
A főigazgató létrehoz egy az összes vonatkozó szakterület szakértőit tartalmazó névjegyzéket (a továbbiakban: NER szakértői névjegyzék). A NER szakértői névjegyzék tagjait a főigazgató nevezi ki az EVSZ szakértői testületekre és bizottságokra vonatkozó szabályzatával összhangban (a továbbiakban: EVSZ tanácsadó testületi szabályzat), ha a Rendszabályok másképpen nem rendelkeznek. A főigazgató kinevez továbbá minden Részes Állam kérésére egy tagot, és adott esetben, szakértőket a vonatkozó kormányközi és regionális gazdasági integrációs szervezetek javaslata alapján. Az érdekelt Részes Államok tájékoztatják a főigazgatót az általuk tagként javasolt szakértők szakképesítéséről és szakterületéről. A főigazgató rendszeresen tájékoztatja a Részes Államokat és a vonatkozó kormányközi és regionális gazdasági integrációs szervezeteket a NER szakértői névjegyzék összetételéről.
1. A főigazgató létrehoz egy szükséghelyzeti bizottságot, amely a főigazgató kérésére véleményt nyilvánít arról, hogy:
a) egy esemény nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzetet jelent-e;
b) egy nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet elmúlt-e;
c) javasolt-e átmeneti hatályú ajánlások kiadása, módosítása, meghosszabbítása vagy felfüggesztése.
2. A szükséghelyzeti bizottságot szakértők alkotják, akiket a főigazgató választ ki a NER szakértői névjegyzékéből, és ha szükséges, a Szervezet más szakértői tanácsadó testületeiből. A főigazgató határozza meg a tagsági megbízatás időtartamát, figyelembe véve a folyamatosság biztosítását egy konkrét esemény és annak következményei vizsgálata során. A főigazgató a szükséghelyzeti bizottság tagjait egy adott ülésszakhoz szükséges szakértelem és tapasztalat alapján, továbbá a kiegyensúlyozott földrajzi képviselet kellő tekintetbevételével választja ki. A szükséghelyzeti bizottságnak legalább egy tagja olyan szakértő, akit az a Részes Állam jelöl, amelynek felségterületén az esemény bekövetkezett.
3. A főigazgató saját kezdeményezése alapján vagy a szükséghelyzeti bizottság kérésére kinevezhet egy vagy több technikai szakértőt a bizottság mellé szaktanácsadóként.
1. A főigazgató a szükséghelyzeti bizottság üléseinek összehívásához kiválaszt több szakértőt a 48. cikk 2. bekezdésében említett szakértők közül, a folyamatban lévő konkrét esemény szempontjából legjobban megfelelő szakterületek és tapasztalat alapján. E cikk alkalmazásában a szükséghelyzeti bizottság „ülései” magukba foglalhatják a telekonferenciákat, videokonferenciákat vagy az elektronikus kommunikációt is.
2. A főigazgató közli a szükséghelyzeti bizottsággal a napirendet és az eseményre vonatkozó minden fontos információt, ideértve a Részes Államok által nyújtott tájékoztatást, továbbá azokat az ideiglenes hatályú ajánlásokat, amelyeket a főigazgató kiadni javasol.
3. A szükséghelyzeti bizottság megválasztja elnökét és minden ülése után tömör összefoglaló jelentést készít eljárásáról és tanácskozásáról, feltüntetve benne ajánlásokra vonatkozó javaslatait is.
4. A főigazgató felkéri azt a Részes Államot, amelynek a felségterületén az esemény bekövetkezett, hogy mutassa be álláspontját a szükséghelyzeti bizottságnak. E célból a főigazgató szükség szerinti idővel korábban küldött értesítéssel tájékoztatja a Részes Államot a szükséghelyzeti bizottság ülésének időpontjairól és napirendjéről. A szóban forgó Részes Állam azonban nem kérheti a szükséghelyzeti bizottság ülésének elhalasztását azért, hogy véleményét a bizottság elé tárhassa.
5. A szükséghelyzeti bizottság álláspontját eljuttatja a főigazgatónak megfontolásra. A kérdésekben a főigazgató hozza meg a végső döntést.
6. A főigazgató tájékoztatja a Részes Államokat a nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet megállapításáról és annak befejeződéséről, a szóban forgó Részes Állam által megtett egészségügyi intézkedésekről, az ideiglenes hatályú ajánlásokról, ezen ajánlások módosításáról, meghosszabbításáról és megszüntetéséről, továbbá a szükséghelyzeti bizottság álláspontjáról. A főigazgató tájékoztatja a szállítóeszközök üzemben tartóit a Részes Államok és vonatkozó nemzetközi szervek révén ezekről az átmeneti hatályú ajánlásokról, ideértve azok módosítását, meghosszabbítását vagy megszüntetését. Ezt követően a főigazgató ezeket az információkat és ajánlásokat a lakosság számára is hozzáférhetővé teszi.
7. Azok a Részes Államok, amelyeknek a felségterületén az esemény bekövetkezett, javasolhatják a főigazgatónak a nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet és/vagy az átmeneti hatályú ajánlások megszüntetését, és ilyen értelmű előadást tarthatnak a szükséghelyzeti bizottság előtt.
1. A főigazgató létrehoz egy felülvizsgálati bizottságot, amely az alábbi feladatokat látja el:
a) szakmai ajánlásokat fogalmaz meg a főigazgató számára e Rendszabályok módosításai tekintetében;
b) szakmai tanácsokat ad a főigazgatónak az állandó hatályú ajánlások, illetve azok módosításai vagy megszüntetése vonatkozásában;
c) szakmai tanácsokat ad a főigazgatónak azokban a kérdésekben, amelyeket a főigazgató e Rendszabályok működésével kapcsolatban a bizottság elé utal.
2. A felülvizsgálati bizottság szakértői bizottságnak minősül és az EVSZ tanácsadó testületi szabályzatának hatálya alá tartozik, e cikk eltérő rendelkezései hiányában.
3. A felülvizsgálati bizottság tagjait a főigazgató választja és nevezi ki a NER szakértői névjegyzékében, és adott esetben, a Szervezet egyéb szakértői tanácsadó testületeiben szereplő személyek közül.
4. A főigazgató határozza meg a felülvizsgálati bizottság üléseire meghívandó tagok számát, meghatározza az ülések időpontját és tartamát, és összehívja a bizottságot.
5. A főigazgató a felülvizsgálati bizottság tagjait csak egy-egy ülésszak munkájának tartamára nevezi ki.
6. A főigazgató a felülvizsgálati bizottság tagjait a kiegyensúlyozott földrajzi képviselet, a nemek közötti egyensúly, a fejlett és fejlődő országokból származó szakértők közti egyensúly, a világ egyes régióiban képviselt tudományos álláspontok, megközelítések és gyakorlati tapasztalatok sokféleségének a megjelenítése, és a tudományágak közötti megfelelő egyensúly elveinek alapján nevezi ki.
1. A felülvizsgálati bizottság döntéseit a jelen lévő és szavazati joggal rendelkező tagok többségével hozza.
2. A főigazgató felkéri a tagállamokat, az Egyesült Nemzeteket és annak szakosított szerveit, valamint az EVSZ-szel hivatalos kapcsolatban álló egyéb fontos kormányközi szervezeteket vagy nem-kormányzati szervezeteket, hogy jelöljenek képviselőket a bizottsági üléseken való részvételre. Ezek a képviselők feljegyzéseket nyújthatnak be, és az elnök egyetértésével, nyilatkozatokat tehetnek a megbeszélés tárgyát képező témákkal kapcsolatban. Szavazati joggal e képviselők nem rendelkeznek.
1. A felülvizsgálati bizottság minden ülésszakra jelentést készít, amelyben kifejti a bizottság véleményét és javaslatát. A jelentést a felülvizsgálati bizottság az ülésszak lezárása előtt elfogadja. A bizottság véleménye és javaslatai nem kötelező erejűek a Szervezetre nézve, és a főigazgatónak szóló tanácsként fogalmazódnak meg. A jelentés szövegét a bizottság beleegyezése nélkül nem lehet módosítani.
2. Ha a felülvizsgálati bizottság következtetései nem egyhangúak, bármelyik tagnak joga van saját szakmai különvéleményét kifejezni egyéni vagy csoportos jelentésben, amely tartalmazza a különvélemény kialakításának az indokait, és a bizottság jelentésének részét képezi.
3. A felülvizsgálati bizottság jelentését a főigazgatónak nyújtja be, aki az abban foglalt véleményt és tanácsot adott esetben az Egészségügyi Világszervezet Közgyűlése vagy a Végrehajtó Bizottság elé terjeszti megfontolásra és intézkedésre.
Amennyiben a főigazgató megítélése szerint állandó hatályú ajánlás szükséges és megfelelő egy konkrét közegészségügyi-járványügyi kockázat vonatkozásában, kikéri a felülvizsgálati bizottság véleményét. Az 50-52. cikkek vonatkozó bekezdései mellett az alábbi rendelkezéseket kell alkalmazni:
a) állandó hatályú ajánlásokra, azok módosítására vagy megszüntetésére vonatkozó javaslatot a főigazgató, vagy a főigazgatón keresztül a Részes Államok nyújthatnak be a felülvizsgálati bizottságnak;
b) bármely Részes Állam beterjeszthet releváns adatokat a felülvizsgálati bizottság elé megfontolásra;
c) a főigazgató felkérhet bármely Részes Államot, az EVSZ-szel hivatalos kapcsolatban álló kormányközi szervezetet vagy nem-kormányzati szervezetet arra, hogy bocsássa a felülvizsgálati bizottság rendelkezésére a birtokában lévő, a javasolt állandó hatályú ajánlás témájára vonatkozó összes információt, a felülvizsgálati bizottság által meghatározottak szerint;
d) a főigazgató a felülvizsgálati bizottság kérésére vagy saját kezdeményezésére kinevezhet egy vagy több technikai szakértőt a felülvizsgálati bizottság szakértői segítésére. Ezek a szakértők szavazati joggal nem rendelkeznek;
e) a felülvizsgálati bizottságnak az állandó hatályú ajánlásokra vonatkozó véleményét és álláspontját tartalmazó jelentést el kell juttatni a főigazgatónak megfontolásra és döntésre. A főigazgató a felülvizsgálati bizottság véleményéről és álláspontjáról tájékoztatja az Egészségügyi Világszervezet Közgyűlését;
f) a főigazgató tájékoztatja a Részes Államokat az állandó hatályú ajánlásokról, továbbá azok módosításairól vagy megszüntetéséről, a felülvizsgálati bizottság álláspontjával együtt;
g) az állandó hatályú ajánlásokat a főigazgató megfontolásra beterjeszti az Egészségügyi Világszervezet soron következő Közgyűlése elé.
1. A Részes Államok és a főigazgató beszámol az Egészségügyi Világszervezet Közgyűlésének a Rendszabályok alkalmazásáról az EVSZ Közgyűlésének döntésével összhangban.
2. Az EVSZ Közgyűlése rendszeresen felülvizsgálja a Rendszabályok működését. Ebből a célból szaktanácsot kérhet a felülvizsgálati bizottságtól a főigazgató közvetítésével. Az első ilyen felülvizsgálatnak legkésőbb öt évvel a Rendszabályok hatálybalépését követően kell megtörténnie.
3. Az EVSZ rendszeresen tanulmányokat készít a 2. melléklet felülvizsgálata és működésének értékelése céljából. Az első ilyen felülvizsgálatnak legkésőbb egy évvel a Rendszabályok hatálybalépését követően kell megkezdődnie. A felülvizsgálatok eredményeit, ha az helyénvaló, az EVSZ Közgyűlése elé kell terjeszteni megvitatás céljából.
1. A Rendszabályok módosítására bármely Részes Állam vagy a főigazgató tehet javaslatot. A módosításokra vonatkozó indítványokat az Egészségügyi Világszervezet Közgyűlése elé kell terjeszteni megvitatás céljából.
2. Az indítványozott módosítások szövegét a főigazgató közli a Részes Államokkal legkésőbb négy hónappal az EVSZ-nek azt a Közgyűlését megelőzően, amelyen az indítványt vitára beterjesztik.
3. A Rendszabályoknak az EVSZ Közgyűlése által e cikk értelmében elfogadott módosításai valamennyi Részes Állam számára az EVSZ Alapokmányának 22. cikkében, továbbá a Rendszabályok 59-64. cikkeiben meghatározott feltételekkel, valamint jogokra és kötelezettségekre figyelemmel lépnek hatályba.
1. Két vagy több Részes Állam között a Rendszabályok értelmezése vagy alkalmazása tekintetében felmerülő jogvita esetén a szóban forgó Részes Államok először a vitás kérdés egyezségi tárgyalásos úton, vagy választásuk szerinti egyéb békés úton történő rendezésére törekszenek, ideértve a jó szolgálatot, közvetítést vagy megegyezést. A megállapodás sikertelensége nem mentesíti a vitás kérdésben érintett feleket a vitás kérdés megoldására való további törekvés felelősségétől.
2. Abban az esetben, ha a vitás kérdést nem rendezték az e cikk 1. bekezdésében említett módon, a szóban forgó Részes Államok megállapodhatnak abban, hogy a vitás kérdést a főigazgató elé utalják, aki mindent megtesz annak rendezésére.
3. A Részes Állam bármikor írásban közölheti a főigazgatóval, hogy kötelező érvényűnek fogadja el a választottbíráskodást a Rendszabályok értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozó valamennyi vitás kérdésben, amelyben részes fél, vagy egy konkrét vitás kérdésben bármely más Részes Állam vonatkozásában, amely elfogadja ugyanezen kötelezettségeket. A választottbíráskodást az Állandó Választottbíróságnak az államok közötti vitás kérdések választottbíráskodására vonatkozó, a választottbíráskodás iránti kérelem időpontjában alkalmazandó fakultatív szabályaival összhangban kell lefolytatni. A választottbíráskodást kötelező érvényűnek elfogadó Részes Államok a választottbírósági ítéletet kötelező erejűnek és jogerősnek ismerik el. A főigazgató erről tájékoztatja az EVSZ Közgyűlését, ha helyénvaló.
4. A Rendszabályok előírásai nem korlátozzák a Részes Állam nemzetközi egyezmények - amelyekben részes fél - szerinti jogát arra, hogy a vitás kérdések rendezésének más kormányközi szervezetek által vagy bármely nemzetközi egyezmény alapján alkalmazott mechanizmusait vegye igénybe.
5. Az EVSZ és egy vagy több Részes Állam között a Rendszabályok értelmezése vagy alkalmazása vonatkozásában felmerült vita esetében az ügyet az EVSZ Közgyűlése elé kell terjeszteni.
1. A Részes Államok elfogadják, hogy a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályokat és más vonatkozó nemzetközi egyezményeket úgy kell értelmezni, hogy azok összeegyeztethetők legyenek. A NER előírásai nem érintik a Részes Államoknak más nemzetközi egyezményekből eredő jogait és kötelezettségeit.
2. E cikk 1. bekezdésére is figyelemmel, a Rendszabályok előírásai nem tiltják, hogy azok a Részes Államok, amelyek egészségügyi, földrajzi, társadalmi vagy gazdasági körülményeik folytán bizonyos közös érdekekkel rendelkeznek, külön szerződéseket vagy megállapodásokat kössenek azzal a céllal, hogy elősegítsék a Rendszabályok alkalmazását, különösen az alábbiak vonatkozásában:
a) a közegészségügyi-járványügyi információk közvetlen és gyors cseréje különböző államok egymással szomszédos területei között;
b) a nemzetközi part menti közlekedésre és a joghatóságuk alá tartozó vizeken történő nemzetközi közlekedésre alkalmazandó egészségügyi intézkedések;
c) különböző államok egymással szomszédos területein, a közös határaikon alkalmazandó egészségügyi intézkedések;
d) az érintett személyek vagy érintett emberi maradványok szállításának megszervezése a célnak megfelelően különlegesen átalakított közlekedési eszközzel; és
e) patkánymentesítés, rovarmentesítés, fertőtlenítés, dekontamináció vagy egyéb kezelés, amelynek célja az áruk mentessé tétele betegség kórokozójától.
3. A Rendszabályok szerinti kötelezettségeik sérelme nélkül, azok a Részes Államok, amelyek egy regionális gazdasági integrációs szervezet tagjai, kölcsönös kapcsolataikban az adott regionális gazdasági integrációs szervezet hatályos közös szabályait alkalmazzák.
1. A Rendszabályok, a 62. cikk rendelkezéseire és az alábbiakban felsorolt kivételekre is figyelemmel, azon államok között, amelyeket kötnek ezek a Rendszabályok, valamint ezen államok és az EVSZ vonatkozásában, az alábbi nemzetközi egészségügyi egyezmények és rendszabályok rendelkezéseinek helyébe lépnek:
a) a Párizsban 1926. június 21-én aláírt Nemzetközi Közegészségügyi Egyezmény;
b) a Hágában 1933. április 12-én aláírt Nemzetközi Egyezmény a Közegészségügyről a Légi Közlekedésben;
c) a Párizsban 1934. december 22-én aláírt Nemzetközi Megállapodás az Egészségügyi Igazolások Eltörléséről;
d) a Párizsban 1934. december 22-én aláírt Nemzetközi Megállapodás az Egészségügyi Igazolások Konzuli Felülhitelesítésének Eltörléséről;
e) a Párizsban 1938. október 31-én aláírt, az 1926. június 21-i Nemzetközi Közegészségügyi Egyezményt módosító Egyezmény;
f) a Washingtonban 1944. december 15-én aláírásra megnyitott, az 1926. június 21-i Nemzetközi Közegészségügyi Egyezményt módosító 1944. évi Nemzetközi Közegészségügyi Egyezmény;
g) a Washingtonban 1944. december 15-én aláírásra megnyitott, az 1933. április 12-i Nemzetközi Közegészségügyi Egyezményt módosító 1944. évi Nemzetközi Egyezmény a Közegészségügyről a Légi Közlekedésben;
h) a Washingtonban aláírt, az 1944. évi Nemzetközi Közegészségügyi Egyezmény meghosszabbítására vonatkozó, 1946. április 23-i Jegyzőkönyv;
i) a Washingtonban aláírt, az 1944. évi Nemzetközi Egyezmény a Közegészségügyről a Légi Közlekedésben meghosszabbítására vonatkozó, 1946. április 23-i Jegyzőkönyv;
j) az 1951. évi Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok, és az 1955., 1956., 1960., 1963. és 1965. évi Kiegészítő Rendszabályok; valamint
k) az 1969. évi Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok, továbbá az 1973. és 1981. évi módosításai.
2. A Havannában, 1924. november 14-én aláírt Pán-Amerikai Egészségügyi Kódex hatályban marad, kivéve a 2., 9., 10., 11. cikkeket, a 16. cikktől az 53. cikkel bezárólag, valamint a 61. és 62. cikkeket, amelyekre e cikk 1. bekezdésének megfelelő részét kell alkalmazni.
1. Az EVSZ Alkotmánya 22. cikkében előírt határidő e Rendszabályok, vagy azok módosításának elutasítására, vagy fenntartások megfogalmazására, a főigazgatónak arra vonatkozó értesítésétől számított 18 hónap, hogy az EVSZ Közgyűlése elfogadta a Rendszabályokat vagy azok módosításait. A főigazgatóhoz az említett határidő után beérkezett elutasítás vagy fenntartás nem érvényes.
2. A Rendszabályok az e cikk 1. bekezdésében említett értesítés keltétől számított 24 hónap elteltével lépnek hatályba, kivéve
a) annak az államnak a tekintetében, amely a 61. cikkel összhangban elutasította a Rendszabályokat vagy annak módosítását;
b) annak a fenntartást tevő államnak a tekintetében, amelyre vonatkozóan a Rendszabályok a 62. cikk előírásaival összhangban lépnek hatályba;
c) annak az államnak a tekintetében, amely a főigazgatónak az e cikk 1. bekezdésében említett értesítése időpontját követően lesz az EVSZ tagállama, és amely a Rendszabályoknak még nem részes fele, és amelynek tekintetében a Rendszabályok a 60. cikk előírásaival összhangban lépnek hatályba; és
d) annak az államnak a tekintetében, amely nem tagállama az EVSZ-nek, de elfogadja ezeket a Rendszabályokat, és amely állam tekintetében a Rendszabályok a 64. cikk 1. bekezdésével összhangban lépnek hatályba.
3. Ha valamely állam nem tudja belső jogszabályait és igazgatási rendelkezéseit az e cikk 2. bekezdésében előírt határidőn belül teljeskörűen összhangba hozni ezekkel a Rendszabályokkal, akkor ez az állam az e cikk 1. bekezdésében előírt határidőn belül a még elvégzendő hozzáigazításokra vonatkozó nyilatkozatot juttat el a főigazgatóhoz, amelyeket legkésőbb 12 hónappal a Rendszabályok rá vonatkozó hatálybalépését követően elvégez.
Az az állam, amely a főigazgatónak az 59. cikk 1. bekezdése szerinti értesítését követően lesz az EVSZ tagállama, és amely még nem részese ezeknek a Rendszabályoknak, közölheti visszautasítását, vagy bármely fenntartását ezeknek a Rendszabályoknak a tekintetében attól az időponttól számított tizenkét hónapon belül, amikor az EVSZ tagjává válását követően a főigazgató értesíti. Elutasítás hiányában a Rendszabályok ezen állam tekintetében, a 62. és 63. cikkek előírásaira is figyelemmel, az említett időtartam lejártával lépnek hatályba. A Rendszabályok ezen állam tekintetében legkorábban az 59. cikk 1. bekezdése szerinti értesítés időpontját követő 24 hónap elteltével léphetnek hatályba.
Amennyiben egy állam az 59. cikk 1. bekezdésében előírt határidőn belül értesíti a főigazgatót a Rendszabályok vagy annak módosítása elutasításáról, a Rendszabályok vagy annak szóban forgó módosítása ennek az államnak a tekintetében nem lép hatályba. Az 58. cikkben felsorolt nemzetközi egészségügyi egyezmények vagy rendszabályok, amelyeknek a szóban forgó állam már részese, továbbra is hatályban maradnak ennek az államnak a tekintetében.
1. Az államok e cikkel összhangban fenntartásokkal élhetnek a Rendszabályokkal szemben. A fenntartások nem lehetnek összeegyeztethetetlenek a Rendszabályok céljával és szándékával.
2. A Rendszabályokkal szembeni fenntartásokról értesíteni kell a főigazgatót az 59. cikk 1. bekezdése és a 60. cikk, a 63. cikk 1. bekezdése vagy a 64. cikk 1. bekezdése előírásaival összhangban, az esettől függően. Az az állam, amely nem tagállama az EVSZ-nek, a Rendszabályok elfogadásáról szóló értesítéssel együtt tájékoztatja a főigazgatót fenntartásairól. A fenntartásokkal élő államoknak közölniük kell a főigazgatóval fenntartásaik indokait.
3. A Rendszabályok részleges elutasítását fenntartásnak kell tekinteni.
4. A főigazgató a 65. cikk 2. bekezdésével összhangban értesítést tesz közzé az e cikk 2. bekezdése értelmében kapott minden fenntartásról. A főigazgató az alábbi módokon jár el:
