„(2) Az állami adóhatóság a magánszemély rendelkező nyilatkozatában felajánlásra kerülő összegre igényt tartó egyházat – kérelmére – technikai számmal látja el, ha a technikai szám kiadását az egyház a jogerős nyilvántartásba vételéről szóló bejegyző határozat jogerőre emelkedését követő második évben, vagy azt követően kezdeményezte. Amennyiben az adóhatóság a technikai számot kiadta, az egyház a technikai szám kiállítása iránti kérelem benyújtását követő évben válik kedvezményezetté. A technikai szám kiadását megtagadó határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. Amennyiben a technikai szám kiadását az állami adóhatóság megtagadja, az egyház az erről szóló határozat bírósági felülvizsgálatát 15 napon belül kezdeményezheti. Az illetékes bíróság 15 napon belül – a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályainak megfelelő alkalmazásával – lefolytatott nemperes eljárásban hozza meg hatályban tartó vagy hatályon kívül helyező határozatát. A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye.”
15. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az otthonteremtési támogatás iránti igényt a kérelmező a nagykorúvá válást követően, de legkésőbb a 30. évének betöltéséig nyújthatja be. E határidő elmulasztása jogvesztő.”
(2) A Gyvt. 41. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhető – a gyermekek életkorának megfelelően – különösen bölcsődében, hetes bölcsődében, családi napköziben, családi gyermekfelügyelet vagy házi gyermekfelügyelet keretében, nyári napközis otthonban, valamint a Kt. hatálya alá tartozó óvodában, iskolai napköziben.”
(3) A Gyvt. 43. §-a a következő (5)–(10) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A családi napközi működhet az ellátást nyújtó saját otthonában vagy más e célra kialakított helyiségben.
(6) A családi napköziben húszhetestől tizennégy éves korig gondozható gyermek.
(7) A családi napköziben – a saját, napközbeni ellátást máshol igénybe nem vevő gyermeket is beszámítva – legfeljebb öt gyermek gondozható. Ha a családi napköziben egy fogyatékos gyermeket is gondoznak, akkor a gondozható gyermekek száma legfeljebb négy fő. Ha a családi napköziben gondozott valamennyi gyermek fogyatékos, akkor a gondozható gyermekek száma legfeljebb három fő.
(8) A (7) bekezdésben meghatározott létszámon túl még két gyermek, ha fogyatékos gyermekről van szó, még egy gyermek gondozható a családi napköziben, feltéve, hogy az ellátást nyújtónak állandó segítője van.
(9) A családi napköziben gondozott saját gyermek után normatív állami hozzájárulást nem lehet igénybe venni.
(10) A családi napközi feladatait önálló szolgáltató vagy legalább három – telephelyként működő – családi napközit magába foglaló családi napközi hálózat biztosítja. Öt, vagy annál több családi napközi fenntartását hálózatba kell szervezni. A hálózatban biztosítani kell a szolgáltatást nyújtók részére a folyamatos szakmai tanácsadást, valamint az ellátottak igényeihez rugalmasan igazodó szolgáltatások összehangolását.”
(4) A Gyvt. a következő 43/A. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„Családi gyermekfelügyelet
(1) A gyermekek napközbeni ellátásaként családi gyermekfelügyelet biztosítható az ellátást nyújtó saját otthonában.
(2) A családi gyermekfelügyelet a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést és étkeztetést.
(3) A családi gyermekfelügyelet keretében két évestől négy éves korig gondozható gyermek.
(4) A családi gyermekfelügyelet ellátása során – a saját, napközbeni ellátást máshol igénybe nem vevő gyermeket is beszámítva – legfeljebb három gyermek gondozható.
(5) A családi gyermekfelügyelet keretében gondozott saját gyermek után normatív állami hozzájárulást nem lehet igénybe venni.
(6) Családi gyermekfelügyeletet az a személy biztosíthat, aki megfelel a 43/A. § (4) bekezdésében foglaltaknak.”
(5) A Gyvt. 53. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az otthont nyújtó ellátásban részesülő gyermek családi pótlékának felhasználható részét a gyermek teljes körű ellátásának kiegészítésére kell fordítani, így különösen ruházattal, szabadidő-eltöltéshez, kulturálódáshoz, játékhoz, sporthoz szükséges eszközökkel való ellátására, fejlesztésére, tehetségének gondozására, továbbá a gyermekotthonban elhelyezett gyermek zsebpénzének biztosítására.”
(6) A Gyvt. 66/K. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a hivatásos nevelőszülő legalább öt, a speciális hivatásos nevelőszülő három gyermek teljes körű ellátását biztosítja, a működtetőnek gyermekgondozó alkalmazásával vagy megbízásával kell gondoskodnia a nevelőszülő segítéséről.”
(7) A Gyvt. 93. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az utógondozói ellátást a fiatal felnőtt, ha
a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti ok miatt részesül ellátásban, a huszonegyedik életévének,
b) az (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti ok miatt részesül ellátásban, a huszonnegyedik életévének
betöltéséig kérheti.”
(8) A Gyvt. 93. §-a (6) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az utógondozói ellátás ismételten elrendelhető
a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a fiatal felnőtt huszonegyedik életévének betöltéséig,
b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a fiatal felnőtt huszonnegyedik életévének betöltéséig.”
(9) A Gyvt. 93. §-a (9) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő c)–d) ponttal egészül ki:
[Megszűnik az utógondozói ellátás]
„b) – ha a fiatal felnőtt az (1) bekezdés a) pontja szerinti ok miatt részesül ellátásban – a fiatal felnőtt huszonegyedik életévének betöltésével,
c) – ha a fiatal felnőtt az (1) bekezdés b) pontja szerinti ok miatt részesül ellátásban – a fiatal felnőtt huszonnegyedik évének betöltésével, illetve a felsőfokú iskola nappali tagozatán tanulmányokat folytató fiatal felnőtt esetén a tanulmányok befejezésével, de legkésőbb huszonötödik életévének betöltésével,
d) – ha a fiatal felnőtt az (1) bekezdés c) pontja szerinti ok miatt részesül ellátásban – a fiatal felnőtt huszonnegyedik életévének betöltésével.”
(10) A Gyvt. 100. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az otthont nyújtó ellátás nevelőszülő, illetve gyermekotthon által történő biztosítása esetén az ellátottak száma éves átlagban nem haladhatja meg a fenntartó által működtetett – a működési engedélyben meghatározott – nevelőszülői, illetve gyermekotthoni összférőhelyszám 100%-át. A helyettes szülőnél, a gyermekek átmeneti otthonában, illetve a családok átmeneti otthonában ellátottak száma éves átlagban nem haladhatja meg a működési engedélyben meghatározott férőhelyszám 100%-át.”
(11) A Gyvt. 145/A. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„145/A. § (1) Ha a helyi önkormányzat vagy a társulás a fenntartásában működő szolgáltatót, intézményt egyházi jogi személy fenntartásába adja át, az egyházi kiegészítő támogatást a helyi önkormányzat, illetve a társulás köteles a központi költségvetésnek öt éven keresztül folyamatosan, a nettó finanszírozás keretében megtéríteni.
(2) Ha a helyi önkormányzat vagy a társulás fenntartásában működő szolgáltató, intézmény megszűnésétől számított tizenkét hónapon belül egyházi jogi személy új szolgáltatót, intézményt hoz létre, a megszűnt intézményben is végzett gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység után kifizetett egyházi kiegészítő támogatást a helyi önkormányzat, illetve a társulás köteles a központi költségvetésnek öt éven keresztül folyamatosan, a nettó finanszírozás keretében megtéríteni, feltéve, hogy
a) a megszűnt és a létrehozott szolgáltatónál, intézményben ellátott gyermekeknek legalább ötven százaléka azonos, valamint
b) a megszűnt és a létrehozott intézmény – részben vagy egészben – ugyanabban az ingatlanban működik.
(3) A megtérítendő összeg megállapítása során nem vehető figyelembe a korábbi fenntartó működési engedélyében nem szereplő szolgáltató tevékenység – ide nem értve azt az esetet, ha az új szolgáltató tevékenységet a korábbi férőhelyek átminősítésével hozták létre – és férőhelyszám.
(4) Az egyházi kiegészítő támogatás megtérítéséről a kincstár külön kormányrendeletben meghatározott eljárás szerint határozatban dönt.”
(12) A Gyvt. 146. §-ának (4) bekezdése kiegészül a következő b) ponttal:
[A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni]
„b) a családi napköziben, a családi gyermekfelügyelet során,”
(13) A Gyvt. 146. §-a (4) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni]
„d) a nyári napközis otthonban,”
(14) A Gyvt. 146. §-ának (4) bekezdése kiegészül a következő h) ponttal:
[A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni]
„h) a szociális nyári gyermekétkeztetés keretében.”
16. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 117. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„117. § (1) A bíró cafetéria-juttatásként – választása szerint, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (3) bekezdésére is figyelemmel – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. § (2) bekezdés a) és b), valamint d) és e) pontjaiban, továbbá (5) bekezdésében felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig, valamint az ingyenes vagy kedvezményes internethasználatra jogosult. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács további választható juttatásokat is meghatározhat, illetve az egyes juttatások választható mértékét magasabban is meghatározhatja.
(2) Nem jogosult cafetéria-juttatásra a bíró azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a harminc napot.
(3) A bíró írásban vagy elektronikus úton a tárgyév január 15-ig, illetve a jogviszony létesítésekor vagy az áthelyezésekor nyilatkozik arról, hogy a cafetéria-juttatás összegén belül milyen juttatásokra tart igényt. A nyilatkozat ezt követően csak akkor módosítható, ha azt az Országos Igazságszolgáltatási Tanács szabályzata lehetővé teszi. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács szabályzatban előírhatja, hogy a bíró helyi utazására szolgáló bérlet választására vonatkozó nyilatkozatot korábban kell megtenni.
(4) A bírót megillető cafetéria-juttatás éves összegét az Országos Igazságszolgáltatási Tanács határozza meg, az azonban nem lehet alacsonyabb az 1. fizetési fokozat szerinti összeg ötven százalékánál, és nem lehet magasabb az 1. fizetési fokozat szerinti összeg háromszorosánál. A cafetéria-juttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére is.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott esetben, illetve ha a bíró szolgálati jogviszonya a tárgyév közben szűnik meg, az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás értékét a távollét vége utáni első munkanapon, illetve a jogviszony megszűnésekor vissza kell fizetni, illetve – a bíró választása szerint, ha a juttatás természete ezt lehetővé teszi – vissza kell adni (a továbbiakban együtt: visszafizetés). Nem kell visszafizetni a cafetéria-juttatás értékét, ha a jogviszony a bíró halála miatt szűnik meg.
(6) Ha a bírót a tárgyév közben áthelyezik, cafetéria-juttatásra az egyes munkáltatóknál időarányosan jogosult. Ha a bíró a korábbi munkáltatónál az időarányos részt meghaladó értékű cafetéria-juttatást vett igénybe, visszafizetési kötelezettség nem terheli, azonban az időarányos részt meghaladó mértékkel az új munkáltatónál igénybe vehető cafetéria-juttatás értékét – legfeljebb az új munkáltatónál igénybe vehető juttatás mértékéig – csökkenteni kell.”
17. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 119. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„119. § (1) Az igazságügyi alkalmazott cafetéria-juttatásként – választása szerint, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (3) bekezdésére is figyelemmel – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. § (2) bekezdés a) és b), valamint d) és e) pontjaiban, továbbá (5) bekezdésében felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig, valamint az ingyenes vagy kedvezményes internethasználatra jogosult. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, illetve az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szervek esetében – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az irányító miniszter további választható juttatásokat is meghatározhat, illetve az egyes juttatások választható mértékét magasabban is meghatározhatja.
(2) Nem jogosult cafetéria-juttatásra az igazságügyi alkalmazott azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a harminc napot.
(3) Az igazságügyi alkalmazott írásban vagy elektronikus úton a tárgyév január 15-ig, illetve a jogviszony létesítésekor vagy az áthelyezésekor nyilatkozik arról, hogy a cafetéria-juttatás összegén belül milyen juttatásokra tart igényt. A nyilatkozat ezt követően csak akkor módosítható, ha azt az Országos Igazságszolgáltatási Tanács szabályzata, illetve az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szervek esetében a miniszter utasításban lehetővé teszi. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács szabályzatban, illetve az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szervek esetében a miniszter utasításban előírhatja, hogy az igazságügyi alkalmazott helyi utazására szolgáló bérlet választására vonatkozó nyilatkozatot korábban kell megtenni.
(4) Az igazságügyi alkalmazottat megillető cafetéria-juttatás éves összegét az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, illetve az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szervek esetében – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az irányító miniszter határozza meg, az azonban nem lehet alacsonyabb az illetményalap ötven százalékánál, és nem lehet magasabb az illetményalap háromszorosánál. A cafetéria-juttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére is.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott esetben, illetve ha az igazságügyi alkalmazott jogviszonya a tárgyév közben szűnik meg, az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás értékét a távollét vége utáni első munkanapon, illetve a jogviszony megszűnésekor vissza kell fizetni, illetve – az igazságügyi alkalmazott választása szerint, ha a juttatás természete ezt lehetővé teszi – vissza kell adni (a továbbiakban együtt: visszafizetés). Nem kell visszafizetni a cafetéria-juttatás értékét, ha a jogviszony az igazságügyi alkalmazott halála miatt szűnik meg.
(6) Ha az igazságügyi alkalmazottat a tárgyév közben áthelyezik, cafetéria-juttatásra az egyes munkáltatóknál időarányosan jogosult. Ha az igazságügyi alkalmazott a korábbi munkáltatónál az időarányos részt meghaladó értékű cafetéria-juttatást vett igénybe, visszafizetési kötelezettség nem terheli, azonban az időarányos részt meghaladó mértékkel az új munkáltatónál igénybe vehető cafetéria-juttatás értékét – legfeljebb az új munkáltatónál igénybe vehető juttatás mértékéig – csökkenteni kell.”
18. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy]
„a) a telekalakítási és építési tilalom elrendelése, továbbá a cseretelekadás részletes szakmai szabályait,”
[rendelettel állapítsa meg.]
(2) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy a telekalakítási eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és a díjfizetés részletes szabályait az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendelettel állapítsa meg.”
19. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § k) pont 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
[k) Járulékalapot képező jövedelem:]
„1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, ideértve az Szja tv.-ben szabályozott kis összegű kifizetésből származó jövedelmet is, továbbá az Szja tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összege [ide nem értve az Szja. tv. 69. §-ának (10) bekezdése szerinti üzleti ajándék, reprezentáció címén adott terméket és nyújtott szolgáltatást], a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülői díj,”
(2) A Tbj. 19. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 4950 forint (napi összege 165 forint).”
(3) A Tbj. 26. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A központi költségvetés a 16. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott – foglalkoztatottnak vagy kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő – személyek, a gyermekgondozási díjban részesülők, valamint a 16. § (1) bekezdésének c)–f), h)–o), s) és t) pontjaiban meghatározott személyek után havonta 9300 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet.”
20. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 13. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) a személyi jövedelemadónak
ba) – 2010. január 1-jét megelőzően elért keresetek, jövedelmek esetén – a keresetek, jövedelmek a) pont szerinti csökkentése után fennmaradó összegre képzett összegével,
bb) – 2009. december 31-ét követően elért keresetek, jövedelmek esetén – a keresetek, jövedelmek a) pont szerint csökkentett összege és az ezen összegre számított – a személyi jövedelemadó szabályai szerinti – adóalap-kiegészítés együttes összegére képzett összegével.”
(2) A Tny. 38. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha az állami adóhatóság a (2) bekezdés a)–c) pontjaiban említett személy kérelmére a nyugdíjbiztosítási járulék vagy a nyugdíjjárulék tartozást, illetve az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) értelmében a magánszemély kérelmére a nyugdíjjárulék tartozást mérsékli vagy elengedi.”
(3) A Tny. 93. §-a következő (5)–(6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv a (3) bekezdésben meghatározott végrehajtást az öregségi nyugdíj legkisebb összegét elérő vagy azt meghaladó követelésre kezdeményezi.
(6) A nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv által a közigazgatási hatósági eljárás során kiszabott eljárási bírság jogcímen fennálló követelés érvényesítésére a (2)–(5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.”
(4) A Tny. 101. §-ának (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
[A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy]
„m) a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervek hivatalos iratainak a közigazgatási hatósági eljárásokban elektronikus úton történő teljesítésével kapcsolatos részletes szabályokat,”
[rendeletben határozza meg.]
21. § (1) Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Eft.) 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A támogatások együttes alapja a nyilatkozattal érintett évre bevallott, az összevont adóalapot terhelő, adókedvezményekkel csökkentett személyi jövedelemadó 0,5 százalékának és az egyházak számára a magánszemélyek által a személyi jövedelemadójukból felajánlott 1%-ok összegének pozitív különbözete.”
(2) Az Eft. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A támogatások együttes alapja az egyházak számára a magánszemélyek által a személyi jövedelemadójukból felajánlott 1%-ok összege, de legalább a nyilatkozattal érintett évre bevallott, az összevont adóalapot terhelő, adókedvezményekkel csökkentett személyi jövedelemadó 0,5%-ának és az egyházak számára a magánszemélyek által a személyi jövedelemadójukból felajánlott 1%-ok összegének pozitív különbözete.”
(3) Az Eft. 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az állami költségvetés a célra meghatározott éves előirányzat terhére hozzájárul az egyházi hitoktatás költségeihez.”
22. § A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Tát.) 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jogi személyiséggel rendelkező társulás létrehozásához társulási megállapodás szükséges. Működése során – külön törvényben foglaltak szerint – a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”
23. § (1) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kulturális tv.) 38. §-a a következő (5)–(9) bekezdésekkel egészül ki:
„(5) A muzeális intézmény a nyilvántartásában lévő kulturális javakat külön jogszabályban meghatározottak szerint írásbeli szerződés alapján cserélheti el a gyűjtőkörébe tartozó más kulturális javakkal.
(6) A muzeális intézmény a kulturális javakat határozott időre, de legfeljebb öt évre szóló írásbeli szerződés alapján adhatja, illetve veheti kölcsön.
(7) A kulturális javak kölcsönbe adásáról szóló szerződéshez mellékelni kell a kölcsönadott kulturális javak leltári számmal ellátott jegyzékét. A kulturális javak kölcsönbe adásáról szóló szerződésben kölcsönzési díj és pénzügyi biztosíték köthető ki.
(8) A kulturális javak kölcsönbe adásáról szóló szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a kölcsönvevő által a kölcsönadott kulturális javaknak biztosítandó állományvédelmi követelményeket, beleértve a klimatikus viszonyokat, a csomagolás és a szállítás feltételeit,
b) a kölcsönadott kulturális javak sérülése esetén követendő eljárást,
c) a kölcsönvevő által nyújtandó vagyonbiztonsági feltételeket, beleértve az esetlegesen szükséges muzeológusi, rendőrségi vagy egyéb fegyveres kíséretet is.
(9) A muzeális intézmény nyilvántartásában szereplő kulturális javak nem muzeális intézmény számára, továbbá külföldre történő kölcsönadásához a miniszter hozzájárulása szükséges. A hozzájárulás megadása során a miniszter azt vizsgálja, hogy a (8) bekezdésben rögzített feltételek fennállnak-e.”
(2) A Kulturális tv. 48. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A közérdekű muzeális gyűjteményekre és kiállítóhelyekre egyebekben – a 49. § kivételével – a múzeumokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”
(3) A Kulturális tv. a következő 95/B. §-sal egészül ki:
„95/B. § (1) Közintézetként kell besorolni – az általa ellátott közszolgáltatás kereslet-orientált és versenyképes jellege, valamint a költségvetési szerv szakmai autonómiája alapján –
a) az Országos Széchényi Könyvtárat,
b) a Magyar Országos Levéltárat,
c) a Magyar Nemzeti Filmarchívumot,
d) az országos múzeumokat (kivéve a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumot, Könyvtárat és Levéltárat, valamint a Hadtörténeti Múzeumot).
(2) Az (1) bekezdésben foglalt körülmények fennállása esetén a fenntartó közintézetként sorolhatja be
a) az országos szakkönyvtárat,
b) a megyei múzeumot (ha annak szervezetéhez több, a megye közigazgatási területén működő múzeum tartozik),
c) a megyei könyvtárat,
d) a főváros, illetve megyei jogú városok által fenntartott múzeumot, könyvtárat.
(3) A közintézet közgyűjtemény számára az irányító szerv – az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 87. §-ának (3) bekezdésében meghatározott közszolgáltatási és vállalkozási bevételeire és átvett pénzeszközeire vonatkozóan – éves bevételi követelményt állapít meg, központi költségvetési szerv esetén az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben. Amennyiben a közintézet közgyűjtemény a bevételi követelményt egymást követő három éven keresztül nem teljesíti, az azt követő évtől a közintézmények gazdálkodására és vezetésére vonatkozó szabályokat köteles alkalmazni.
(4) Önállóan működő és gazdálkodó közintézet közgyűjtemény vezetője az lehet, aki a 95. §-ban meghatározott szakirányú felsőfokú végzettségen túlmenően vezetési, szervezési, gazdálkodási ismeretekkel és vezetői gyakorlattal rendelkezik, továbbá az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban áll, illetve akivel ilyen jogviszonyt létesítenek.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott vezetési, szervezési, gazdálkodási ismeretekkel rendelkezőnek kell tekinteni azt, aki felsőoktatási intézményben szerzett közgazdasági végzettséggel vagy a miniszter által külön jogszabályban meghatározottak szerint akkreditált vezetői ismereteket nyújtó tanfolyam eredményes elvégzését igazoló okirattal rendelkezik.
(6) Önállóan működő és gazdálkodó közintézmény közgyűjtemény, valamint önállóan működő közgyűjtemény vezetője az lehet, aki a 95. §-ban meghatározott szakirányú felsőfokú végzettségen túlmenően államháztartási, vezetési ismeretekkel és vezetői gyakorlattal rendelkezik, továbbá az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban áll, illetve akivel ilyen jogviszonyt létesítenek.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott államháztartási, vezetési ismeretekkel rendelkezőnek kell tekinteni azt, aki legalább a miniszter által külön jogszabályban meghatározottak szerint akkreditált vezetői ismereteket nyújtó tanfolyam eredményes elvégzését igazoló okirattal rendelkezik.
(8) Az (5) és (7) bekezdésben előírt képesítést a 2010. január elseje után létrejövő új megbízások esetén a megbízást követő egy éven belül, a 2010. január 1-jén érvényben lévő és még legalább két évig tartó megbízások esetében 2011. december 31-ig kell megszerezni. Amennyiben a képesítés megszerzése nem történik meg, a megbízás e törvény erejénél fogva megszűnik.
(9) A közintézet közgyűjtemény a megvalósítási és teljesítménytervét gyűjteményfejlesztéssel, gyűjteményfeltárással, kutatással, műtárgyvédelemmel, szolgáltatással, bemutatással kapcsolatos szakmai mutatók alapján készíti el.
(10) A közintézet közgyűjtemény a számvitelről szóló törvény szerinti üzemgazdasági (eredmény)szemléletű könyvvezetésre, illetve beszámolásra is köteles.
(11) A miniszter
a) a közművelődési intézmények és szervezetek, a könyvtárak és könyvtári tevékenységet folytató szervezetek, a muzeális intézmények és a levéltárak minőségfejlesztése érdekében, minősítési eljárás során, szakmai minősítő testület bevonásával minősített közművelődési intézmény, minősített könyvtár, minősített muzeális intézmény és minősített levéltár címet adományoz;
b) a minősített intézmények számára évente – pályázat alapján – minőségi díjat tűz ki.”
(4) A Kulturális tv. a következő 99. §-sal egészül ki:
„99. § Ahol e törvény fenntartót említ, a fenntartó alatt a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvényben szabályozott irányító szervet kell érteni.”
(5) A Kulturális tv. 100. §-ának (3) bekezdése a következő a)–b) pontokkal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza:]
„a) a közművelődési intézmények és szervezetek, a könyvtárak és könyvtári tevékenységet folytató szervezetek, a muzeális intézmények és a levéltárak minősítési eljárását, a szakmai minősítő testület létrehozását és működését, a minősítési eljárásban szakértőként való közreműködés feltételeit, a minősítési eljárás során kiadható minősítést és a minőségi díjat, a minősítési eljárásért fizetendő díjra vonatkozó szabályokat és a befolyt összeg felhasználásának szabályait,
b) a közintézet közgyűjtemény megvalósítási és teljesítménytervéhez szükséges, gyűjteményfejlesztéssel, gyűjteményfeltárással, kutatással, műtárgyvédelemmel, szolgáltatással, bemutatással kapcsolatos kiemelt szakmai mutatókat.”
24. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt gyám, illetőleg eseti gondnok
a) a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermek (személy) után járó családi pótlék teljes összegét,
b) a gyermekotthonban lévő gyermek (személy) után járó családi pótlék összegének 50%-át
gyámhatósági fenntartásos betétben vagy folyószámlán helyezi el. A szociális intézmény vezetője a családi pótlék teljes összegét az intézmény költségvetésétől elkülönítetten kezeli és biztosítja a személyre szóló felhasználást. A gyermekotthon vezetője a családi pótlék összegének 50%-át az intézmény költségvetésétől elkülönítetten kezeli és a gyermek teljes körű ellátásának kiegészítésére biztosítja a személyre szóló felhasználást.”
25. § A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„66. § (1) Kötelező az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése a településrendezési eljárás (a településfejlesztési koncepció, a településrendezési terv, a helyi építési szabályzat és szabályozási terv) során. Nem kell elkészíteni a hatástanulmányt, ha a helyi önkormányzat a településrendezési eljárás alá vont terület tekintetében tíz évnél nem régebbi hatástanulmánnyal rendelkezik, vagy a területre elkészített korábbi hatástanulmány alapján a rendezés alá vont terület örökségvédelmi szempontból nem érintett.
(2) A hatóság – külön jogszabályban meghatározott tartalommal – az engedélyezési eljárásban előírhatja az örökségvédelmi hatásvizsgálat elkészítését, feltéve, hogy az (1) bekezdés szerinti hatástanulmány alapján az eljárással érintett terület örökségvédelmi szempontból érintett.”
26. § (1) A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény (a továbbiakban: NCA tv.) 2. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az Alapprogram bevételei:]
„a) 2011. évtől kezdődően a központi költségvetési támogatás összege a magánszemélyek jövedelemadójaként ténylegesen befizetett összeg 1%-ából a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. §-ában megjelölt kedvezményezetteknek a tárgyévet megelőző harmadik évben benyújtott, érvényes rendelkező nyilatkozatok alapján ténylegesen kiutalt jövedelemadó-hányaddal megegyező összeg. Az Alapprogram központi költségvetési támogatási összege 2010. évben 7000 millió forint;”
(2) Az NCA tv. a következő 16. §-sal egészül ki:
„16. § A 3. § (1) bekezdésének rendelkezéséről eltérően a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvény által az Alapprogram számára biztosított forrásból az a civil szervezet jogosult támogatásra, amelyet a bíróság 2008. december 31-éig nyilvántartásba vett, és a létesítő okiratban foglalt tevékenységet ténylegesen folytatja.”
27. § (1) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Szht.) 2. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Szakképzési hozzájárulásra kötelezett – a (3)–(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a belföldi székhelyű]
„a) gazdasági társaság, kivéve az Szt. 2. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti központi képzőhely és az Szt. 2. § (5) bekezdésének a) és d) pontja szerint szakképzési feladatot ellátó nonprofit gazdasági társaság, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, valamint az Ftv. 121. §-a szerinti intézményi társaság,”
(2) Az Szht. 9. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az alaprésznek az (1) bekezdés szerinti megosztását megelőzően az éves költségvetési törvényben meghatározott „Szakképzési hozzájárulás” és „Szakképzési egyéb bevétel” elnevezésű eredeti bevételi előirányzatok (a továbbiakban együtt: bevételi előirányzat) együttes összegét csökkenteni kell:]
„a) a költségvetési törvény által előírt európai uniós társfinanszírozási kötelezettség keretében a szakképzési és felnőttképzési intézkedésekre biztosított összeggel, valamint a Kormány által elrendelt szakképzéssel összefüggő, központi program teljesítését szolgáló előirányzattal,”
(3) Az Szht. 14. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az alaprészből hozzájárulás biztosítható az európai uniós támogatással megvalósuló, a versenyképességet elősegítő szakképzési és szakképzés-fejlesztési programokhoz.”
(4) Az Szht. a következő 34. §-sal egészül ki:
„34. § (1) A 2009. évben kezdődő adóévet megelőző adóévekre szakképzési hozzájárulás alapjaként már figyelembe vett bérköltséget, amelynek juttatása a 2008. évet követő adóévben történik, a juttatás évére vonatkozó szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettség meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést a 2009. január 1-jétől juttatott jövedelmekre kell alkalmazni.”
28. § (1) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény (a továbbiakban: Atv.) 8. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A pályázaton kívüli támogatások (3) bekezdésben meghatározott mértékén felül az Alapból biztosítható az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtása keretében a kutatással, fejlesztéssel és innovációval foglalkozó intézkedések – ideértve K+F nagy infrastruktúrák fejlesztését célzó beruházásokat – társfinanszírozása, hazai – Kormány által jóváhagyott – K+F infrastrukturális fejlesztések visszatérítendő támogatása, európai uniós együttműködés keretében megvalósuló – Kormány által jóváhagyott – K+F infrastrukturális beruházások vissza nem térítendő támogatása, az Európai Együttműködő Államok Terve (PECS) programban való részvételhez kapcsolódó befizetési kötelezettség.”
(2) Az Atv. 8. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti kutatói tehetséggondozás, kutatói, oktatói továbbképzés, továbbá a (4) bekezdésben meghatározott jogcímek, feladatok éves támogatására együttesen a 2. § b) pontja szerinti tárgyévi központi költségvetési támogatás 8%-át meg nem haladó mértékben kerülhet sor.”
29. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 20/A. §-a (2) bekezdésének da) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[az érvényesség időtartama,]
„da) amely alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal START-kártyája esetén két év, a felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal START-kártyája esetén egy év, de legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő huszonötödik életévének, felsőfokú végzettséggel rendelkező igénylő esetén a harmincadik életévének betöltéséig terjedő időszak,”
30. § Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) a következő új 63/A. §-sal egészül ki:
„63/A. § (1) A helyi önkormányzat, valamint a többcélú kistérségi társulás – a külön jogszabályban meghatározott szempontok figyelembevételével – öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogad el.
(2) A helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A programalkotás során gondoskodni kell a helyi esélyegyenlőségi program és a helyi önkormányzat által készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a közoktatási esélyegyenlőségi terv összhangjáról.
(3) A helyi esélyegyenlőségi program elkészítése során kiemelt figyelmet kell fordítani
a) az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre,
b) az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, illetve az azzal szembeni fellépésre, továbbá az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre,
c) a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre,
d) olyan intézkedésekre, amelyek csökkentik a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányait, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket.
(4) A helyi esélyegyenlőségi program időarányos megvalósulását, illetve a (2) bekezdésben meghatározott helyzet esetleges megváltozását kétévente át kell tekinteni, az áttekintés alapján szükség esetén a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni.
(5) A helyi esélyegyenlőségi program előkészítésébe, illetve (4) bekezdés szerinti áttekintésébe, valamint felülvizsgálatába a külön jogszabály szerinti esélyegyenlőségi szakértőt be kell vonni. Az elfogadott helyi esélyegyenlőségi programhoz, annak (4) bekezdés szerinti áttekintéséhez, valamint felülvizsgálatához csatolni kell az előkészítésben részt vevő esélyegyenlőségi szakértő véleményét. A véleményt a (8) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell.
(6) A helyi önkormányzat, valamint a többcélú kistérségi társulás az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton odaítélt támogatásban csak akkor részesülhet, ha az e törvény rendelkezéseinek megfelelő, hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal rendelkezik.
(7) A helyi önkormányzatok jogi személyiséggel rendelkező társulása az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton odaítélt támogatásban csak akkor részesülhet, ha a társulást alkotó helyi önkormányzatok mindegyike az e törvény rendelkezéseinek megfelelő, hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal rendelkezik.
(8) A hatóság a polgármester, a megyei közgyűlés elnöke, illetve a többcélú kistérségi társulás esetében a társulási tanács elnökének kérelmére megvizsgálja, hogy a helyi önkormányzat, illetve a többcélú kistérségi társulás rendelkezik-e az e törvény rendelkezéseinek megfelelő, hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal, és ezt a tényt a kérelem beérkezését követő negyvenöt munkanapon belül hatósági bizonyítvánnyal igazolja. A hatóság a hatósági bizonyítványokat a honlapján közzéteszi.
(9) A Kormány által rendeletben kijelölt szerv az esélyegyenlőségi szakértőkről névjegyzéket vezet, amely tartalmazza a szakértő
a) családi és utónevét,
b) születési helyét, idejét, anyja nevét,
c) a szakértői névjegyzékbe vételhez szükséges végzettséget igazoló irat kiállítóját, számát, keltét,
d) névjegyzékbe vételének és az onnan való törlésének időpontját, a határozat számát,
e) szakértői tevékenysége szünetelésének időpontját,
f) elérhetőségi címét (postacímét, telefon-, telefaxszámát, e-mail címét).
(10) A névjegyzéket vezető szerv a (9) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a névjegyzékből való törlést követő öt teljes naptári évig kezelheti.
(11) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg az (1) bekezdésben meghatározott szempontokat, az esélyegyenlőségi szakértő képesítési követelményeit, a névjegyzékbe vétel, illetve a névjegyzékből való törlés szabályait, a szakértői tevékenység szünetelésére vonatkozó szabályokat, valamint a névjegyzéket vezető szerv kijelölését.”
31. § A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 22. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E fejezet alkalmazásában ajánlatkérők:]
„b) az állam, az a) pontban meghatározott szervezeteken kívüli központi költségvetési szerv, részelőirányzatai terhére lefolytatandó beszerzések tekintetében a központi költségvetési szerv jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége, a külön törvény alapján biztosított működési keret terhére lefolytatandó beszerzések tekintetében az országgyűlési képviselőcsoportok a fejezetet irányító szerv vezetőjének engedélyével, a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 18. § (1) bekezdésének a)–c) pontjában, valamint (3) bekezdésében említett szervek, továbbá az alaptevékenysége ellátásához szükséges beszerzések tekintetében az elkülönített állami pénzalap kezelője, a társadalombiztosítási költségvetési szerv;”
32. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény a következő 78/A. §-sal egészül ki:
„78/A. § 2010-ben az első helyezést elért érmes járadékának mértéke a bérből és fizetésből élők 2008. évi – a Központi Statisztikai Hivatal által számított – országos szintű bruttó nominál átlagkeresetének megfelelő összeg.”
33. § A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Péptv.) 4. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A programban részt vevő foglalkoztatásra irányuló jogviszonyára a Ktv., a Kjt., illetőleg az Mt. rendelkezéseit – a díjazásra és egyéb juttatásokra, valamint az illetmény- és előmeneteli rendszerre vonatkozó szabályok kivételével – megfelelően alkalmazni kell. A programban részt vevőt – a közszolgálati jogviszonyban állót kivéve – a számára foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján járó természetbeni étkezés vagy étkezési hozzájárulás, továbbá – ha a munkáltató a foglalkoztatottak részére egyébként ilyen juttatást biztosít – ruházati költségtérítés harminc százaléka illeti meg. A jubileumi jutalomra való jogosultság tekintetében a programban való részvétellel összefüggésben foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban töltött idő jogszerző időnek számít, a jubileumi jutalom összegét a (4) bekezdésben meghatározott juttatás alapulvételével kell megállapítani. A programban részt vevőt – a közszolgálati jogviszonyban állót kivéve – utazási költségeinek megtérítése címén a havonta munkában töltött munkanapokkal arányos juttatás illeti meg. A programban részt vevő közszolgálati jogviszonyban állót a Ktv.-ben meghatározott cafetéria-juttatás harminc százaléka illeti meg. Ahol a foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó szabályok távolléti díj, illetmény vagy azokon alapuló juttatás fizetését írják elő, a programban részt vevőt a (4) bekezdésben meghatározott juttatás illeti meg, melynek kifizetésére az illetmény kifizetésének szabályait kell megfelelően alkalmazni.”
34. § (1) A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) 4/A. §-a (1) bekezdésének a)–b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pályakezdő fiatal foglalkoztatása után a munkaadót járulékkedvezmény illeti meg a következők szerint:]
„a) alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal foglalkoztatásakor a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék összege helyett a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér tíz százalékának, második évében húsz százalékának megfelelő, továbbá
b) felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal foglalkoztatásakor a Tbj. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék összege helyett a foglalkoztatás első kilenc hónapjában a bruttó munkabér tíz százalékának, azt követő három hónapjában húsz százalékának megfelelő fizetési kötelezettség.”
(2) A Pftv. 4/A. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:
„(2) A munkaadó az (1) bekezdésben meghatározott kedvezményt az alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal esetében legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér (a továbbiakban: minimálbér) másfélszeres, felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal esetében a minimálbér kétszeres összegének megfelelő járulékalap után érvényesítheti.
(3) A munkaadó által az (1) bekezdés alapján befizetett összeget az állami adóhatóság a Tbj.-ben meghatározott járulékmértékek arányában utalja át a Munkaerőpiaci Alap, a Nyugdíjbiztosítási Alap, illetve az Egészségbiztosítási Alap javára.”
(3) A Pftv. 8. §-a (3) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a munkaadó a kedvezményes foglalkoztatás”
35. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 94. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„94. § (1) Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés eredményeként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági határozatban foglalt előírásokat megsértette,
a) és a jogszabály vagy hatósági határozat megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával – újabb hatósági eljárás lefolytatása nélkül – orvosolható, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább tizenöt munkanapos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére,
b) ha az a) pont szerinti felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telt el, vagy az a) pont alkalmazása kizárt, a hatóság hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást,
c) ha az a) és a b) pont azért nem alkalmazható, mert a hatóság az adott jogszabálysértés tekintetében nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, a hatóság megkeresi az intézkedésre hatáskörrel rendelkező hatóságot, illetve fegyelmi, szabálysértési, büntető-, polgári vagy egyéb eljárást kezdeményez.
(2) Nem alkalmazható az (1) bekezdés a) pontja a 13. § (2) bekezdés b) pontja hatálya alá tartozó jogszabályi rendelkezés vagy az adatszolgáltatási vagy bejelentési kötelezettséget előíró jogszabályi rendelkezésnek a 13. § (2) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti eljárásban megállapított megsértése esetén, valamint ha
a) az ügyben autonóm államigazgatási szerv jár el,
b) azt jogszabály – a jogszabálysértés és a jogkövetkezmény alkalmazását megalapozó jogszabályi rendelkezés tételes megjelölésével – azért zárja ki, mert a jogszabálysértés, a hatósági határozat megsértése vagy az (1) bekezdés a) pontja szerinti határidő biztosítása az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot, a közlekedés biztonságát, a környezet vagy a természet állapotának fenntarthatóságát, közteherviselési kötelezettség teljesítését vagy harmadik személy alapvető jogát közvetlenül veszélyezteti vagy veszélyeztetné,
c) a hatóság ugyanazon ügyféllel szemben az (1) bekezdés a) pontja szerinti felhívás eredménytelensége miatt egy éven belül jogerősen jogkövetkezményt állapított meg, vagy
d) a hatóság ugyanazon ügyféllel szemben ugyanazon jogszabályi vagy hatósági határozatban megállapított rendelkezés megsértése miatt egy éven belül az (1) bekezdés a) pontja alapján járt el.
(3) A hatóság az (1) és (2) bekezdésben foglaltak ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet, amely tartalmazza
a) az ügyfél nevét,
b) az ügyfélnek a hatóság által törvény alapján kezelhető azonosítóját, ennek hiányában természetes személy ügyfél esetén a természetes személyazonosító adatait,
c) a jogszabály vagy hatósági határozatban foglalt rendelkezés megsértése miatti felhívást a jogszabályi rendelkezés vagy hatósági határozatban foglalt rendelkezés, valamint felhívást tartalmazó végzés közlése időpontjának a megjelölésével, és
d) a felhívást tartalmazó végzés eredménytelensége tényét, valamint az emiatt megállapított jogkövetkezményt tartalmazó határozat jogerőre emelkedésének a napját.
(4) A hatóság a (3) bekezdésben meghatározott adatokat azok keletkezésétől számított egy évig kezelheti.
(5) Az (1) bekezdés c) pontja alapján megkeresett szerv köteles a megkeresést érdemben – közigazgatási hatóság esetén az (1) bekezdés alkalmazásával – megvizsgálni és saját intézkedéséről vagy az ilyen intézkedés mellőzésének okáról a megkereső hatóságot huszonkét munkanapon belül tájékoztatni.”
(2) A Ket. 174. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Felhatalmazást kapnak a feladatkörrel rendelkező miniszterek, hogy rendeletben határozzák meg azon jogszabályi rendelkezések körét, amelyek megsértése esetén a 94. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazásának van helye.”
36. § (1) Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 25. §-a után kiegészül a következő alcímmel és 25/A. §-sal:
„A gyógyszerekkel kapcsolatos egyes engedélyezési eljárások eljárási díjai
25/A. § (1) Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek gyártásával, forgalomba hozatalával, forgalmazásával, a forgalomba hozatali engedély fenntartásával, a gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenység folytatásával, a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek gyógyszerré történő átminősítésével, a párhuzamos importtal, a vizsgálati készítmények klinikai vizsgálatával, a Helyes Laboratóriumi Gyakorlat alkalmazásával kapcsolatos – a melléklet szerinti – engedélyezési, módosítási és egyéb eljárásokért – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az eljárás lefolytatását, illetve az engedély kiadását kérelmező a mellékletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj), a forgalomba hozatali engedély fenntartásáért pedig évente a mellékletben meghatározott fenntartási díjat köteles fizetni.
(2) A külön jogszabályban meghatározott nem kereskedelmi célú klinikai vizsgálat engedélyezése iránti eljárások díjmentesek.
(3) A díjat a melléklet I., II. és III/A–G. pontjaiban felsorolt eljárások esetén klinikai vizsgálatonként és gyógyszerenként kell megfizetni.
(4) A melléklet szerinti díj megállapításánál az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) amennyiben hasonszenvi gyógyszer hasonszenvi komponensen kívül nem hasonszenvi (allopátiás) komponenst is tartalmaz, a készítmény – készítési módjától függetlenül – nem számít hasonszenvinek, így az allopátiás szerekre vonatkozó gyógyszer forgalomba hozatali engedélyezési díjakat kell érvényesíteni,
b) amennyiben hasonszenvinek jelzett és ilyen eljárással készült gyógyszer terápiás hatásra való hivatkozással kerül forgalomba, úgy a díjfizetés szempontjából a nem hasonszenvi gyógyszerekkel azonos megítélés alá esik.
(5) Az (1) bekezdés szerint kiadott engedély adataiban, továbbá az egyes gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyének adataiban bekövetkezett változás miatti minden egyes önálló, más módosítással össze nem függő módosítási kérelem – gyógyszerenként, azaz gyógyszerformánként vagy hatáserősségenként – külön eljárási díj-köteles, függetlenül attól, hogy a kérelmet egyedileg vagy több gyógyszerre vonatkozóan csoportosítva egyidejűleg nyújtják be. A klinikai vizsgálat engedélyének módosítása során minden egyes önálló, külön jogszabály szerinti, egymással össze nem függő tartalmi módosítás iránti kérelem külön eljárási díj köteles, függetlenül attól, hogy a kérelmet egyedileg vagy több klinikai vizsgálatra vonatkozóan csoportosítva egyidejűleg nyújtják be.
(6) A díjat a kérelem benyújtásakor, az évenkénti fenntartási díjat a tárgyév január hó 31-ig kell a külön jogszabályban meghatározott módon a gyógyszerészeti államigazgatási szerv részére megfizetni.
(7) A befizetett díj – a külön jogszabályban foglaltak kivételével – a gyógyszerészeti államigazgatási szerv bevétele, és azok nyilvántartására, elszámolására az államháztartás alrendszerébe tartozó költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló hatályos jogszabályi előírásokat kell alkalmazni.
(8) A díjfizetés tárgya tekintetében az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 28. § (2)–(3) bekezdésében foglaltakat, a díjfizetésre kötelezettek tekintetében az Itv. 31. § (1) bekezdés első mondatában, valamint 31. § (8) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ahol az Itv. illetéket említ, azon díjat kell érteni.”
(2) A Gytv. 32. §-a kiegészül a következő (10) bekezdéssel:
„(10) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy a 25/A. § szerinti díj kezelésére és nyilvántartására vonatkozó szabályokat – az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben határozza meg.”
(3) A Gytv. kiegészül az e törvény 2. számú melléklete szerinti 1. számú melléklettel.
37. § A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) a következő 163/A. §-sal egészül ki:
„163/A. § (1) A 2010. évi költségvetési évre vonatkozóan a 127. § (2) bekezdésében meghatározott rendelkezés a felsőoktatás támogatási összegének megállapítására, éves növekményére vonatkozóan nem alkalmazható.
(2) 2010-ben a képzési normatíva éves összegének megállapításakor a 130. § (3) bekezdés rendelkezéseitől, illetve a 3. számú mellékletben foglaltaktól eltérve az egyes finanszírozási csoportok szorzószámait – az alapképzés első finanszírozási csoportjának kivételével – a Kormány legfeljebb húsz százalékos mértékben módosíthatja.”
38. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Az e törvény hatálybalépése előtt nyilvántartásba vett közalapítvány (a továbbiakban: közalapítvány) működésére a Ptk. alapítványra vonatkozó rendelkezéseit az alábbi eltéréssel kell alkalmazni:]
„c) A közalapítvány pályázat kiírása nélkül évente a vagyona 5%-ának mértékéig, de legfeljebb összesen egymillió forint (közvetlen vagy közvetett) támogatást nyújthat az alapító okiratban foglalt célokra. Meghívásos pályázat kiírására kizárólag akkor kerülhet sor, ha
– azt törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi és
– pályázati kiírás tartalmazza a támogatási célt, a támogatás feltételeit és az elszámolás részletes rendjét.”
39. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (továbbiakban: Gyftv.) 39. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) Amennyiben a közforgalmú gyógyszertár működtetésére jogosult negyedéves árréstömege
a) 10 000 001 és 11 000 000 Ft között van, a befizetendő összeg a negyedéves árréstömeg 1,5%-a,
b) 11 000 001 és 12 500 000 forint között van, a befizetendő összeg 165 000 Ft és a 11 000 000 Ft feletti rész 2,5%-ának együttes összege,
c) 12 500 001 Ft és 15 000 000 Ft között van, a befizetendő összeg 202 500 Ft és a 12 500 000 feletti rész 4%-ának együttes összege,
d) 15 000 000 Ft felett van, a befizetendő összeg 302 500 Ft és a 15 000 000 feletti összeg 6%-ának együttes összege.”
40. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) 142. §-a a következő (14) és (15) bekezdéssel egészül ki:
„(14) Az Szt. általános szabályaitól eltérően a (2) bekezdés szerinti rendeletben rögzített éves árkorrekciós mechanizmus alapján keletkező, az átviteli rendszerirányítónak járó, a következő évek díjaiban elismerendő különbözeteket az átviteli rendszerirányító köteles az éves beszámolójának mérlegében aktív időbeli elhatárolásként szerepeltetni, köteles továbbá az átviteli rendszerirányító éves beszámolójának mérlegében az átviteli rendszerirányítótól a következő évek díjaiban elvonandó különbözeteket a határkeresztező aukcióból származó bevételeinek a tárgyévi, az átviteli-rendszerirányítási díjban a következő évben figyelembe vett bevételeivel együtt passzív időbeli elhatárolásként szerepeltetni. Az ebben a bekezdésben foglaltak alapján elkészített beszámoló a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 1. § (5) bekezdése alkalmazásában a számvitelről szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel megállapítottnak, azokkal összhangban állónak minősül.
(15) A (2) bekezdés szerinti rendeletben meghatározott az átviteli rendszerirányító átviteli rendszerirányítási díjból származó bevételének az elosztók között megosztott része árengedménynek minősül. A megosztott részre az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 71. § (1) bekezdésében és 77. § (3) bekezdésében meghatározottak alkalmazandók.”
41. § (1) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Átv.) 6. §-a (2) bekezdésének a)–b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Tanács hatáskörébe tartozik:]
„a) az állami vagyon fejlesztésével, hasznosításával, elidegenítésével kapcsolatos – állami tulajdonú termőföldek esetén a külön törvény szerinti földbirtok-politikai irányelveket is figyelembe vevő – középtávú stratégiára vonatkozó javaslat kialakítása,
b) az a) pont szerinti javaslatnak – a Kormány elé terjesztése érdekében – az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter részére történő megküldése, majd annak elfogadását követően a végrehajtás szervezése, irányítása,”
(2) Az Átv. 6. §-a (2) bekezdésének j)–k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Tanács hatáskörébe tartozik:]
„j) döntés az MNV Zrt. által, az állami vagyon hasznosításával kapcsolatosan kötendő szerződést biztosító mellékkötelezettségek vállalásáról, vagy más biztosíték nyújtásáról,
k) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott értékhatárt meghaladó – a c)–j) pontok hatálya alá nem tartozó – egyéb kötelezettségvállalásról való döntés,”
(3) Az Átv. 6. §-a (2) bekezdésének q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Tanács hatáskörébe tartozik:]
„q) az MNV Zrt. üzleti tervének, a számviteli törvény szerinti beszámolójának, valamint a rábízott vagyonról szóló éves beszámolójának és vagyonkezelési tervének elkészítése,”
(4) Az Átv. 6. §-a (2) bekezdésének s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Tanács hatáskörébe tartozik:]
„s) jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az állami vagyon gyarapításával kapcsolatos döntés”
(5) Az Átv. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kormány a Tanács működéséről és az állami vagyonnal való gazdálkodásáról évente, a tárgyévet követő év szeptember 30. napjáig beszámol az Országgyűlésnek.”
(6) Az Átv. 12. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Ellenőrző Bizottság tagjává az országgyűlési képviselőcsoportok jelöltjei közül képviselőcsoportonként egy-egy személyt, továbbá az Országos Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: OÉT) munkáltatói és munkavállalói oldalának javaslatára egy-egy személyt a miniszterelnök nevez ki. A jelölési joggal rendelkező képviselőcsoport megszűnése esetén – ide nem értve az általános országgyűlési képviselői választást követően ismételten megalakításra kerülő képviselőcsoportot – az általa jelölt tagot a miniszterelnök visszahívja. Az újonnan alakult országgyűlési képviselőcsoportot a jelölés joga megalakulásától megilleti, ilyen esetben az Ellenőrző Bizottság létszáma átmenetileg – a (4) bekezdés szerinti valamely tag megbízatásának lejártáig – a tizenegy főt meghaladhatja.”
42. § (1) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 82. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 3. számú mellékletben felsorolt termékek, szolgáltatások esetében az adó mértéke az adó alapjának 5 százaléka.”
(2) Az Áfa tv. 3. számú melléklete az e törvény 3. számú melléklete szerint módosul.
43. § A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 23. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A járulék negyedét kell fizetni, ha a belterületbe vonást a helyi önkormányzat legalább tizenöt új munkahely megteremtését eredményező beruházás megvalósulása érdekében kezdeményezi.”
44. § (1) A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § A központi költségvetés a lakossági távhőfogyasztók számára a távhőszolgáltatás igénybevételéhez – a távhőfogyasztás szabályozhatóságának és mérhetőségének általánossá válásáig fennálló versenyhátrány csökkentése érdekében –, valamint a lakossági vezetékes gázfogyasztók számára a gázszolgáltatás igénybevételéhez külön jogszabályban meghatározottak szerint, a fogyasztó jövedelmi helyzetére figyelemmel differenciált összegű támogatást nyújt.”
(2) A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
a) a távhőt felhasználó lakóépületek és lakások felújításához nyújtandó támogatás,
b) a lakossági távhőfogyasztók számára a távhőszolgáltatás, a lakossági vezetékes gázfogyasztók számára a gázszolgáltatás igénybevételéhez nyújtandó támogatás
szabályait.”
45. § (1) A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kszjtv.) 8. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„c) helyi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve:
ca) a helyi önkormányzat által alapított (irányított) költségvetési szerv esetén a képviselő-testület (közgyűlés),
cb) a többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiséggel rendelkező társulás által alapított (irányított) költségvetési szerv esetén a társulási tanács,
cc) a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8–9. §-ában foglaltak szerinti közös fenntartás, egyes alapítói jogok közös gyakorlása esetén a társulási megállapodásban megjelölt – ennek hiánya esetén a költségvetési szerv székhelye szerinti – helyi önkormányzat képviselő-testülete;”
(2) A Kszjtv. 8. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„f) helyi önkormányzati költségvetési szerv irányító szervének vezetője:
fa) a helyi önkormányzat által alapított (irányított) költségvetési szerv esetén a polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke,
fb) a többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiséggel rendelkező társulás által alapított (irányított) költségvetési szerv esetén a társulási tanács elnöke,
fc) a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8–9. §-ában foglaltak szerinti közös fenntartás, egyes alapítói jogok közös gyakorlása esetén a társulási megállapodásban megjelölt – ennek hiánya esetén a költségvetési szerv székhelye szerinti – helyi önkormányzat polgármestere, főpolgármestere, megyei közgyűlésének elnöke;”
46. § (1) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 82. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az erdővédelmi járulék a költségvetési törvény szerinti központosított bevétel.”
(2) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 110. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„110. § Az erdőgazdálkodási bírság és az erdővédelmi bírság a költségvetési törvény szerinti központosított bevétel.”
47. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) a következő 24/A. §-sal egészül ki:
„24/A. § (1) A típusvizsgálat során – a Kormány rendeletében meghatározott esetben – a közlekedési hatóság által engedélyezett tanúsító szervezet (a továbbiakban: típusvizsgáló) működik közre a tényállás tisztázásában.
(2) A jármű időszakos vizsgálata és rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálata során – a miniszter rendeletében meghatározott esetben – a közlekedési hatóság által engedélyezett tanúsító szervezet (a továbbiakban: vizsgáló állomás) működik közre a tényállás tisztázásában.
(3) A típusvizsgálóra és a vizsgáló állomásra vonatkozó követelményeket, valamint a tanúsítási tevékenységükre vonatkozó szabályokat a miniszter, a típusvizsgáló és vizsgáló állomás engedélyezésére irányuló eljárás részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.
(4) A típusvizsgáló és a vizsgáló állomás engedélyezésére irányuló eljárásban a közlekedési hatóság határozathozatal helyett a típusvizsgálóval, illetve a vizsgáló állomással hatósági szerződést köt a vizsgálatok elvégzéséhez szükséges feltételek biztosítására, valamint a tényállás tisztázásában való közreműködésre.
(5) A vizsgáló állomás tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság feladatait a közlekedési hatóság látja el.”
(2) A Kkt. 27. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § (1) A járműjavítási és karbantartási, valamint a bontási tevékenység (a továbbiakban együtt: járműfenntartó tevékenység) végzésének feltételeit, a javításhoz, karbantartáshoz, illetve a bontáshoz szükséges eszközöket, berendezéseket és alkalmazott technológiákat, illetőleg a járműjavításhoz felhasznált alkatrészekre, felszerelésekre, tartozékokra, valamint a tüzelő- és kenőanyagokra vonatkozó minőségi követelményeket a miniszter rendelete határozza meg.
(2) Aki járműfenntartó tevékenységet kíván folytatni, köteles e szándékát a közlekedési hatóságnak bejelenteni.
(3) A (2) bekezdést a szolgáltatásnak a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő ellátására is alkalmazni kell.
(4) A hulladékká vált jármű bontását a környezetvédelmi hatóság által kiadott veszélyes hulladékkezelési tevékenység végzésére jogosító engedéllyel is rendelkező járműfenntartó (a továbbiakban: regisztrált bontó-hulladékkezelő) végezheti. A (2) bekezdés szerinti bejelentést a veszélyes hulladékkezelési tevékenység engedélyezése iránti kérelemmel egyidejűleg a környezetvédelmi hatóságnál is meg lehet tenni, amely a bejelentést haladéktalanul továbbítja a közlekedési hatósághoz.
(5) A hulladékká vált jármű bontásához a jármű tulajdonosának kérelmére a közlekedési hatóság által kiadott egyedi engedély szükséges. A regisztrált bontó-hulladékkezelő – a közlekedési hatósággal kötött megbízási szerződés alapján – a bontási engedély kiadását megelőző vizsgálatban közreműködik.
(6) A járműfenntartó tevékenység tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság feladatait a közlekedési hatóság látja el.”
(3) A Kkt. 48. § (3) bekezdés a) pontjának 10. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép és az a) pont a következő 24. alponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
„10. a típusvizsgáló engedélyezésének részletes eljárási szabályait, a típusvizsgálóval kötendő hatósági szerződés tartalmát,”
„24. a vizsgáló állomás engedélyezésének részletes eljárási szabályait, a vizsgáló állomással kötendő hatósági szerződés tartalmát,”
[rendeletben állapítsa meg.]
(4) A Kkt. 48. § (3) bekezdés b) pont 14. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]
„14. a járműfenntartó tevékenység végzésének feltételeit, a szükséges eszközöket, berendezéseket és alkalmazott technológiákat, illetőleg a járműjavításhoz felhasznált alkatrészekre, felszerelésekre, tartozékokra, tüzelő- és kenőanyagokra vonatkozó minőségi követelményeket, továbbá a járműfenntartó tevékenység bejelentésének és a járműfenntartó tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésének eljárási szabályait,”
[rendeletben állapítsa meg.]
(5) Hatályát veszti a Kkt. 24. § (3)–(5) bekezdése, valamint 28. § (2) bekezdése.
48. § (1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 14. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nyilvántartót értesíti:]
„e) a közlekedési hatóság a járművezetőnek a 8. § a)–d), az e) pontban meghatározott pályaalkalmasságára és utánképzésére vonatkozó, továbbá a k) és l) pontjaiban, valamint a jármű típus-, illetve műszaki vizsgálatát követően a 9. § (2) bekezdésének a), b) és d) pontjaiban meghatározott adatairól;”
(2) A Kknyt. 33. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A nyilvántartásba bejegyzett jármű eladójának és a jármű új tulajdonosának a tulajdonjog, illetve az üzembentartó személyének változás bejelentését teljes bizonyító erejű magánokirattal kell teljesíteni, amelynek – a közlekedési igazgatási eljárásban való felhasználhatóságához szükséges – kötelező tartalmi elemeit kormányrendelet állapítja meg.”
(3) A Kknyt. 33/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép és a következő 33/B. §-sal egészül ki:
„33/A. § (1) A jármű előzetes eredetiségvizsgálata során a 9/B. § (1) bekezdés a)–f) pontjaiban meghatározott adatok igazolása tekintetében a tényállás tisztázásában – a Kormány által rendeletben meghatározott esetben – a kormányrendeletben kijelölt engedélyező hatóság által engedélyezett tanúsító szervezetek (a továbbiakban: közreműködő) közreműködnek.
(2) Az engedélyezési eljárásban a kormányrendeletben kijelölt engedélyező hatóság határozathozatal helyett a közreműködővel hatósági szerződést köt az előzetes eredetiségvizsgálat elvégzéséhez szükséges feltételek biztosítására, valamint a tényállás tisztázásában való közreműködésre.
(3) A közreműködő a tanúsítói tevékenységét kizárólag a Kormány által rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő
a) vizsgáló állomáson,
b) olyan – a nyilvántartónak a közreműködő által bejelentett, a közreműködővel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló – nagykorú adminisztrátor és vizsgáló (a továbbiakban együtt: vizsgáló) útján végezheti, aki büntetlen előéletű, nem áll az előzetes eredetiségvizsgálati eljárásában a vizsgálói tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik a kormányrendeletben meghatározott szakmai képesítéssel, továbbá teljesíti a kormányrendeletben meghatározott továbbképzést.
(4) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott bejelentésben meg kell jelölni a vizsgáló természetes személyazonosító adatait, a közreműködő és a vizsgáló közötti jogviszonyt, a kormányrendeletben meghatározott képzettségi követelményeknek való megfelelést igazoló okirat számát. A nyilvántartó a bejelentést követően a vizsgáló számára jogosultság-azonosítót képez, és azt haladéktalanul közli a közreműködővel.
(5) A nyilvántartó a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl a közreműködőkről vezetett nyilvántartásban nyilvántartja a közreműködő által bejelentett vizsgáló természetes személyazonosító adatait, valamint a vizsgálói jogosultságára vonatkozó adatokat.
33/B. § (1) A nyilvántartó a büntetőeljárás jogerős lezárásáig vagy annak megszüntetéséig felfüggeszti a vizsgálónak a vizsgálói tevékenységre való jogosultságát, ha vele szemben a közélet tisztasága elleni, a közbizalom elleni vagy vagyon elleni bűncselekmény miatt büntetőeljárás indult.
(2) A nyilvántartó a vizsgálói tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a vizsgáló büntetlen előéletű és nem áll a vizsgálói tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás vagy az (1) bekezdés szerinti büntetőeljárás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a nyilvántartó adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a közúti közlekedési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy az (1) bekezdés szerinti büntetőeljárás hatálya alatt áll-e.
(3) A nyilvántartó a vizsgáló (2) bekezdés szerinti személyes adatait a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a vizsgálói tevékenység megtiltásáról szóló döntés jogerőre emelkedéséig kezeli.”
(3) A Kknyt. a következő 41/A. §-sal egészül ki:
„41/A. § Felhatalmazás kap a Kormány, hogy
a) az előzetes eredetiségvizsgálati eljárás, a közreműködő engedélyezésére irányuló eljárás, valamint a vizsgáló bejelentésének részletes szabályait, és a közreműködővel kötendő hatósági szerződés tartalmát,
b) a nyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjogának, illetve az üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokiratnak a közlekedési igazgatási eljárásban való felhasználhatóságához szükséges kötelező tartalmi elemeit,
c) a közlekedési igazgatási eljárásban a közreműködő hatóságok körét, feladatait és a közreműködő hatóságra vonatkozó részletes eljárási szabályokat, valamint
d) a közreműködők nyilvántartása személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a nyilvántartás vezetésének részletes szabályait, a közreműködőre, a vizsgáló állomásra és a vizsgálóra vonatkozó követelményeket, az előzetes eredetiségvizsgálati eljárásban alkalmazható vizsgálati módszert, valamint a vizsgáló képzésének és továbbképzésének szabályait
rendeletben állapítsa meg.”
(4) A Kknyt. 4. § (1) bekezdés f) pontjában az „ellenőrzi” szövegrész helyébe az „ellátja” szöveg, az „eredetiségvizsgálatában” szövegrész helyébe az „eredetiségvizsgálata során a tényállás felderítésében” szöveg, a „vizsgáló állomások tevékenységét” szövegrész helyébe a „tanúsító szervezetek, valamint az adminisztrátorok és a vizsgálók tekintetében a szolgáltatás felügyeletét” szöveg, 33. § (4) bekezdésében az „a jármű üzemben tartója a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségének önhibájából nem tett eleget,” szövegrész helyébe a „meghatározott kötelezettségének önhibájából nem tett eleget, és a késedelmes teljesítéssel egyidejűleg a mulasztást nem igazolja,” szöveg lép.
(5) Hatályát veszti a Kknyt. 3. §-ában az „és a történeti állomány” szövegrész, 4. § (1) bekezdés e) pontjában az „az f) pontban meghatározott közreműködők igénybevételével” szövegrész, 16. § (2) bekezdésében a „, valamint a történeti állományból” szövegrész, valamint a 42. § c) pontja.
49. § (1) A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kpt.) 5. §-a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Nyilvántartót az (1) bekezdés l) pontjában megjelölt adatokról az utánképzésről szóló igazolás kiadására jogosult, külön jogszabályban meghatározott hatóság az igazolás kiállítását követő három munkanapon belül értesíti.”
(2) A Kpt. 5. § (3) bekezdésében a „j)–l)” szövegrész helyébe a „j)–k)” szöveg lép, 8. § (1) bekezdésében az „igazolja, hogy” szövegrész hatályát veszti.
50. § (1) Ez a törvény – a (2)–(13) bekezdésben foglaltak kivételével – 2010. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény kihirdetését követő napon lép hatályba
a) e törvény 4. §-ával megállapított Szt. 132. §-a (1) bekezdésének p) pontja, 14. §-ának (1) bekezdésével megállapított Szftv. 4. §-ának (3) bekezdése, 20. §-ával megállapított Tny. 38. §-ának (3) bekezdése, 93. §-ának (5) bekezdése, 26. §-ával megállapított NCA tv. 16. §-a, e törvény 52. §-ának (6) bekezdése, 52. §-ának (15) bekezdése, 52. §-ának (22) bekezdése, 52. §-ának (23)–(24) bekezdése, 52. §-ának (26)–(27) bekezdése, 53. §-a, valamint 55. §-a,
b) e törvény 52. §-ának (28) bekezdése.
(3) E törvény 2. §-ával megállapított Áht. 15/D. §-a, e törvény 28. §-a, és 51. §-ának (8) bekezdése a törvény kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(4) E törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított Kt. 24. §-ának (1) bekezdése és a 6. § (9) bekezdésével megállapított Kt. 117. § (1) bekezdésének b)–c) pontja 2010. szeptember 1-jén lép hatályba.
(5) E törvény 2. §-ával megállapított Áht. 2/A. § (2) bekezdésének a) pontja 2010. január 2-án lép hatályba.
(6) E törvény 4. §-ával megállapított Szt. 20/C. §-a 2010. október 1-jén lép hatályba.
(7) A Ktv. 31. §-a (2) bekezdésének e törvény 1. §-ával történő módosítása 2012. szeptember 1-jén lép hatályba.
(8) E törvény 30. §-a és 51. § (10) bekezdése 2010. május 1-jén lép hatályba, azzal, hogy
a) az Ebktv. 63/A. § (5) bekezdését a külön jogszabály szerint leghátrányosabb helyzetű kistérségekben levő, valamint a húszezer lakos feletti települések esetében 2010. május 1-től, egyéb települések esetében 2011. január 1-től kell alkalmazni,
b) az Ebktv. 63/A. § (6)–(7) bekezdését a 2010. július 1-jét követően meghirdetett pályázatokra kell alkalmazni.
(9) E törvény 4. § (3) bekezdése, valamint 55. § (2)–(3) bekezdése 2009. november 15-én lép hatályba.
(10) E törvény 42. §-a és 3. számú melléklete
a) az azt követő második napon, de legkorábban 2010. január 1. napján lépnek hatályba, amikor az Európai Bizottság olyan határozatot hoz, hogy a 3. számú melléklet 2. pontjában foglalt rendelkezés tekintetében nem áll fenn a verseny torzulásának veszélye, vagy
b) 2010. január 15. napján lépnek hatályba, feltéve, hogy a határozat meghozatalára nyitva álló határidő eltelt anélkül, hogy az Európai Bizottság határozatot hozott volna.
(11) Az adópolitikáért felelős miniszter a (10) bekezdésben meghatározott tényt és időpontját – annak ismertté válását követően haladéktalanul – a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozattal állapítja meg.
(12) E törvény 54. § (10) bekezdése 2009. december 30-án lép hatályba.
(13) A 21. § (2) bekezdése 2011. január 1-jén lép hatályba.
51. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 20. §-ának (4) bekezdése,
b) a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény 236. §-a,
c) a Ktv. 49/G. §-a, valamint a 49/H. §-a (1) bekezdésének a), e) és i) pontja, továbbá 49/H. §-ának (2) bekezdése,
d) az Áht. 33. §-ának (2) bekezdése, 33/A. §-ának (7)–(9) bekezdése, 86. §-a (9) bekezdésének első mondata, 96. §-ának (3) bekezdése, 101. §-ának (11) bekezdése, 100/K. §-ának (3) bekezdése, 100/L. §-ának (6) bekezdése, 100/M. §-ának (4)–(6) bekezdése, 124. § (2) bekezdésének n), p), s), zsd) pontja, valamint b) pontjában a „nyilvántartásának,” szövegrész; 124. § (4) bekezdésének f), i), j) pontja,
e) az Üsztv. 50/B. §-a, 50/C. §-a (1) bekezdésének d) pontjában a „beiskolázási” szövegrész, 50/C. §-a (1) bekezdésének e)–f) és h) pontja, valamint 93. § d) pontja,
f) az Iasz. 120. §-a, 121. §-a (1) bekezdésének d) pontjában a „beiskolázási” szövegrész, valamint 121. §-a (1) bekezdésének e)–f) és h) pontja,
g) a Ktv. 30/B. §-ának (3) bekezdése és 30/B. §-ának (11) bekezdése,
h) a Kt. 82. §-ának (4) bekezdése,
i) az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény mellékletének XV. cím 1. a) pontja,
j) az Átv. 6. §-a (2) bekezdésének t) pontja,
k) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 4. §-a (3) bekezdésének i) pontjában „az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerében” szövegrész, valamint az 5. §-a (3) bekezdésének i) pontjában „az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerében” szövegrész,
l) a Tny. 97. §-ának (6) bekezdése,
m) a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy” szövegrész.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Bjt. 118. §-a, valamint a 119. § (1) bekezdés d) pontjában a „beiskolázási” szövegrész, továbbá e)–f) és h) pontja.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Cct.
a) 7. §-ának (2) bekezdése;
b) 8. §-ának (6) bekezdése;
c) 14. §-ának (14) bekezdése;
d) 16. §-ának (4) bekezdése.
(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Szt.
a) 37/C. §-a (2) bekezdésének első mondata,
b) 37/E. §-a,
c) 37/F. §-ának (3) bekezdése,
d) 57. §-ának (4) bekezdése,
e) 58/A. §-ának (2) bekezdése,
f) 68/B. §-ának (3) bekezdésében a „–119/D” szövegrész,
g) 86. §-ának (3) bekezdése,
h) 92/C. §-ának (2)–(4) bekezdése és (5) bekezdésének a) pontja,
i) 99/C. §-ának (5) bekezdése,
j) 114. §-a (3) bekezdése b) pontjában a „(119/C. §)” szövegrész,
k) 115. §-a (1) bekezdésének második mondata,
l) 117. §-ának (2) bekezdésében az „– idősotthoni ellátás esetében a 119/C. § (3) bekezdése szerinti jövedelemigazolásban meghatározott –” szövegrész,
m) 119/D. §-a.
(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Gytv.
a) 3. § (7) bekezdése,
b) 4. § (13) bekezdése,
c) 5. §-ának (8) bekezdése,
d) 11. §-ának (5) bekezdése,
e) 32. §-a (6) bekezdésének b) és c) pontja,
f) 32. §-a (6) bekezdésének a) pontjában „az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekkel, továbbá” szövegrész.
(6) E törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti a Kt. 81. § (12) bekezdésének harmadik-negyedik mondata, 95/A. §-ának (11) bekezdése, a 101. §-a (7) bekezdésének második mondata, a 118. § (9) bekezdéséből „– az átengedett és saját bevételeiből –” szöveg, valamint az „illetve az átengedett bevételeit” szöveg és az „, a kiegészítő támogatás összegével csökkenteni kell” szöveg, a 120. §-ának (2) bekezdésének a) pontjában az „a pedagógiai szakszolgálatot nyújtó intézmény” szöveg, továbbá a 2. számú mellékletének, „A pedagógusigazolvány” alcím második és hatodik-nyolcadik mondata.
(7) 2010. december 31-én hatályát veszti
a) a sportról szóló 2004. évi I. törvény 78/A. §-a,
b) az NCA tv. 16. §-a.
(8) A 2009. december 31-én az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény 47. §-ának a) pontja hatályát veszti.
(9) Hatályát veszti a Ktv. 21. § (4) bekezdése, 30/B. § (1) bekezdésében a „, valamint a (3) bekezdésben meghatározott címadományozási juttatás kifizetésére” szövegrész, (5) bekezdésében az „és a címadományozási juttatásra” szövegrész, (6) bekezdésében az „és az a) pontban foglalt esetet kivéve a (3) bekezdésben meghatározott címadományozási juttatásra jogosult” szövegrész, (11) bekezdése, a 71. § (2) bekezdés a) pontjában a „119/A. §-át,” szövegrész, 80. § (8) bekezdésében az „, illetve az ideiglenes külföldi kiküldetésen lévő köztisztviselők napidíjának összegét és azok” szövegrész, 3. számú melléklet IX. pontjában az „(a köztisztviselő bejelentése gazdasági társaságnál vezető tisztségviselői, illetve felügyelő bizottsági tagságával kapcsolatos megbízásáról)” szövegrész.
(10) 2010. május 1-jén hatályát veszti az Ebktv. 63. §-ának (5) bekezdése.
(11) Az Áfa tv. e törvény 42. §-ával és 3. számú mellékletével megállapított rendelkezéseinek hatálybalépésével egyidejűleg az Áfa tv. 3/A. számú melléklete II. részének 1. pontja hatályát veszti, egyidejűleg a 2. pont számozása 1. pontra változik.
52. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Szt.
a) 37/A. §-ának (3) bekezdésében a „kincstárnak” szövegrész helyébe a „kincstárnak, valamint az állami foglalkoztatási szervnek” szövegrész,
b) 37/B. §-a (1) bekezdésének c) pontjában a „biztosítani,” szövegrész helyébe a „biztosítani, vagy” szövegrész,
c) 65/F. §-ának (1) bekezdésében az „ellátottak” szövegrész helyébe az „ellátottak – ide nem értve az idős személyeket –” szövegrész,
d) 115. §-ának (9) bekezdésében a „március” szövegrész helyébe az „április” szövegrész,
e) 116. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a „119/C. § (3) bekezdése szerinti jövedelemigazolásban meghatározott” szövegrész helyébe a „családban egy főre jutó” szövegrész,
f) 116. §-a (3) bekezdésének a) pontjában a „25” szövegrész helyébe a „30” szövegrész, b) pontjában a „20” szövegrész helyébe a „25” szövegrész,
g) 119. §-ának (2) bekezdésében a „119/D. § (1)” szövegrész helyébe a „119/C. § (5)” szövegrész
lép.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Kt. 81. § (13) bekezdésének utolsó mondatában a „118. § (9) bekezdése” szöveg helyébe a „118. § (9)–(10) bekezdése” szöveg, a 101. §-át megelőző alcímben a „vizsgáztatási névjegyzék” szöveg helyébe a „vizsgaelnöki névjegyzék” szöveg, a 101. §-ának (6) és (10) bekezdésében az „Országos vizsgáztatási névjegyzékből” szöveg helyébe az „Országos vizsgaelnöki névjegyzék” szöveg, a 102. § (11) bekezdésében a „március utolsó munkanapjáig” szöveg helyébe a „május 15-ig” szöveg, a 118. §-ának (9) bekezdése második mondatában a „harmadik” szöveg helyébe „ötödik” szöveg lép, a 131. §-ának (5) bekezdés c) pontjában a „vizsgáztatási” szöveg helyébe a „vizsgaelnöki” szöveg, a 132. §-ának (6) bekezdésében a „2010. augusztus 31-éig” szöveg helyébe a „2011. augusztus 31-éig” szöveg, a 133. § (2) bekezdésében a „2010/2011” szöveg helyébe a „2012/2013” szöveg, a 133. § (6) bekezdésében a „2010/2011” szöveg helyébe a „2012/2013” szöveg lép. Az „Országos vizsgaelnöki névjegyzék” változatlan formában és időpontig tartalmazza mindazok nevét, akik az Országos vizsgáztatási névjegyzéken szerepeltek.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Gyvt.
a) 148. §-a (5) bekezdésének ac) alpontjában az „1–6. évfolyamon” szövegrész helyébe az „1–7. évfolyamon” szövegrész,
b) 149. §-ának (1) bekezdésében a „családi napközi, valamint házi gyermekfelügyelet” szövegrész helyébe a „családi napközi, családi gyermekfelügyelet, valamint házi gyermekfelügyelet” szövegrész,
c) 149. §-ának (2) és (4) bekezdésében a „családi napközi, valamint a házi gyermekfelügyelet” szövegrész helyébe a „családi napközi, a családi gyermekfelügyelet, valamint a házi gyermekfelügyelet” szövegrész
lép.
(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Szht.
a) 4. § (8) bekezdésének első mondatában a „bekezdés a)–c) pontjaiban” szövegrész helyébe a „bekezdésben” szövegrész,
b) 4. § (8) bekezdésének utolsó mondatában az „a)–c) pontjaira” szövegrész helyébe a „szerinti” szövegrész,
c) 4. § (15) bekezdésében a „(12)” szövegrész helyébe a „(13)” szövegrész,
d) 4/F. § (1) bekezdésének második mondatában a „4–5.” szövegrész helyébe „4.” szövegrész
lép.
(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 1. §-a (2) bekezdésében az „együttesen alkotják az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerét” szövegrész helyébe „az államháztartás központi alrendszerének részei” szövegrész, 4. §-a (3) bekezdésének a) pontjában a „munkanélküli ellátás” szövegrész helyébe „álláskeresési támogatás” szövegrész, b) pontjának 6. alpontjában „a munkanélküli járadékból (segélyből)” szövegrész helyébe „az álláskeresési támogatásból” szövegrész, c) pontjának 3. alpontjában „Start-kártya kiegészítése” szövegrész helyébe „általi megtérítéseket” szövegrész, 6. alpontjában „fegyveres testületek hivatásos állományú tagjai” szövegrész helyébe „rendvédelmi szervek és a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai” szövegrész, f) pontjának 2. alpontjában „magánnyugdíjpénztárba átlépők” szövegrész helyébe „magánnyugdíjpénztári tagdíjfizetés” szövegrész, 5. §-a (1) bekezdésének c) pontjában „gyógyfürdő-szolgáltatást” szövegrész helyébe „gyógyfürdő és egyéb gyógyászati ellátást” szövegrész, (3) bekezdése c) pontjának 5. alpontjában „Start-kártya kiegészítését” szövegrész helyébe „általi megtérítéseket” szövegrész, 10. § (1) bekezdésének b) pontjában „a társadalombiztosítási alrendszeren” szövegrész helyébe „a társadalombiztosítás pénzügyi alapjain” szövegrész lép.
(6) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2001. évi LXXXIV. törvény 14. §-ának a) pontjában a „2009. december 31-ig,” szövegrész helyébe a „2010. december 31-ig” szövegrész lép.
(7) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Cct.
a) 1. § (4) bekezdésében a „kormányzati területfejlesztési feladatokért felelős szerv és a szakminisztérium” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatokért felelős miniszter” szövegrész lép,
b) 3. § (3) bekezdésében a „kormányzati területfejlesztési feladatokért felelős szervnek” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatokért felelős miniszternek” szövegrész lép,
c) 4. § (2) bekezdésében a „6” szövegrész helyébe a „8” szövegrész lép,
d) 11. § (6) bekezdésének a) pontjában, a 14. § (15) bekezdésében, 20. § (2) bekezdésében a „területfejlesztésért és területrendezésért” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatokért” szövegrész lép.
(8) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) az Áht. 18/B. §-ának (9) bekezdésében a „kormányrendeletben” szövegrész helyébe a „jogszabályban” szöveg,
b) az Áht. 18/C. §-ának (7) bekezdésében a „kormányrendeletben” szövegrész helyébe a „jogszabályban” szöveg,
c) az Áht. 86/B. § (4) bekezdésének b) pontjában „az adott alrendszerből” szövegrész helyébe „a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból” szöveg,
d) az Áht. 86/H. §-ának (1) bekezdésében az „alrendszeréhez” szövegrész helyébe „pénzügyi alapjaihoz” szöveg,
e) az Áht. 100/B. § (1) bekezdésében a „kormányrendeletben” szövegrész helyébe a „külön jogszabályban” szöveg,
