1. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Díjtörvény) 27. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„A TULAJDONILAP-MÁSOLAT IGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSI DÍJA
27. § (1) A tulajdoni lapról kiállított hiteles másolatért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni (a továbbiakban: díj), mely az ingatlanügyi hatóság bevétele.
(2) A tulajdoni lapról elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles és nem hiteles tulajdonilap-másolatért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni (a továbbiakban: elektronikus adatszolgáltatási díj). Az elektronikus adatszolgáltatási díj az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott arányban az ingatlanügyi hatóságot és a rendeletben meghatározott szervet illeti. Az elektronikus adatszolgáltatási díjon kívül egyéb fizetési kötelezettség a tulajdonilap-másolat szolgáltatással összefüggésben nem írható elő.”
2. § A Díjtörvény 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tulajdoni lapról kiállított hiteles másolatért 6250 forint összegű díjat kell fizetni.
(2) A tulajdoni lapról elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdonilap-másolatért 3600 forint, a nem hiteles másolatért 1000 forint elektronikus adatszolgáltatási díjat kell fizetni.
(3) A tulajdonilap-másolat kiállítását elutasító határozat elleni fellebbezés díja az (1) bekezdésben megállapított díj kétszerese.”
3. § A Díjtörvény 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„29. § (1) A díjat, valamint az elektronikus adatszolgáltatási díjat annak kell megfizetnie, aki a tulajdonilap-másolat szolgáltatását kéri, illetve amely szerv az erre irányuló megkeresést előterjeszti.
(2) A 28. § (1) és (3) bekezdése szerinti díjfizetési kötelezettség az ingatlanügyi hatóság pénztárába történő készpénzbefizetéssel, amennyiben az ingatlanügyi hatóság hivatali helyiségében erre lehetőség van, az eljárás megindításával egyidejűleg bankkártyával vagy az ingatlanügyi hatóság előirányzat-felhasználási keret számlája javára történő átutalási megbízással teljesíthető.
(3) A díj átutalási megbízással történő megfizetése esetén a tulajdonilap-másolat kiállítása iránti kérelem, megkeresés előterjesztésekor mellékelni kell a díj megfizetését igazoló okiratot vagy annak másolatát.
(4) A díj megfizetésének, illetve a megfizetés igazolásának elmulasztása esetén - ha az ügyfél a hiányt felszólítás ellenére nyolc napon belül nem pótolja - az ingatlanügyi hatóság a tulajdonilap-másolat kiállítása iránti kérelmet elutasítja. A hiánypótlásra történő felszólításban az ügyfelet figyelmeztetni kell a mulasztás jogkövetkezményeire.
(5) A tulajdonilap-másolat szolgáltatás iránti megkeresés előterjesztésével egyidejűleg az annak alapjául szolgáló ügyben eljáró szerv igazolja a díjfizetés megtörténtét.
(6) Az elektronikus adatszolgáltatási díjat az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott módon, a rendeletben megjelölt szerv részére kell megfizetni. A meg nem fizetett díj adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.”
4. § A Díjtörvény 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § (1) Teljes személyes díjmentességben részesül:
a) a Magyar Állam,
b) az egyház, egyházak szövetsége, egyházi intézmény.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szervezet ingatlanonként évente egy alkalommal részesülhet a tulajdonilap-másolat díjának megfizetése alól személyes díjmentességben.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott feltétel fennállásáról a szervezet az eljárás megindulásakor írásban köteles nyilatkozni.”
5. § A Díjtörvény 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § (1) Tárgyánál fogva díjmentes az elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezése, ha az
a) hagyatéki eljáráshoz,
b) gyámügyi, szociális vagy kisajátítási eljáráshoz,
c) részarány-földtulajdonnal kapcsolatos eljáráshoz,
d) a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényben meghatározott állami alapmunkák végzéséhez,
e) a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv hatósági feladatai ellátásához
szükséges, illetve ha azt
f) az eljáró szerv
fa) közigazgatási eljáráshoz,
fb) közérdekű bejelentés, javaslat és panasz elbírálására irányuló eljáráshoz,
fc) gondnokság alá helyezés iránti eljáráshoz,
g) a közigazgatási perben eljáró bíróság eljárásához,
h) a büntetőügyben eljáró bíróság eljárásához,
i) az ügyészség eljárásához,
j) a nyomozó hatóság és a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatai ellátása érdekében,
k) a helyi önkormányzat, illetve azok társulásai közszolgáltatásait érintő beruházások megvalósítása érdekében benyújtandó közösségi, illetőleg nemzeti forrásból nyújtott támogatással megvalósuló pályázatok dokumentációjának elkészítéséhez
kéri.
(2) Tárgyánál fogva díjmentes a hiteles tulajdonilap-másolat kiállítása, valamint az elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezése, ha az igazolhatóan birtok-összevonási célú önkéntes földcsere megszervezése iránt indított eljáráshoz szükséges.
(3) Az (1) bekezdés f) pontjának fa) alpontja nem vonatkozik arra az esetre, ha a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglaltak szerint az ügyfél köteles az adatszolgáltatásért járó díjat megfizetni.
(4) Az (1) bekezdés a)-c), valamint f)-k) pontjában meghatározott eljárásokhoz szükséges elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezését kezdeményezőknek - a mentességet megalapozó eljárás, az ügyszám, illetőleg a pályázati azonosító megjelölésével - a felhasználás célját hitelt érdemlően igazolni kell.
(5) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint elektronikus dokumentumként díjmentesen szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat, valamint az erről készített papír alapú másolat kizárólag a lekérdezés alapjául szolgáló ügyben használható fel, harmadik fél részére nem adható tovább.
(6) Amennyiben az ingatlanügyi hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy a díjmentesség igénybevételére jogszerűtlenül került sor, továbbá az (5) bekezdésben foglaltak megsértése esetén az igénybevevőt a díjmentesség hiányában fizetendő díjtétel kétszeresének megfizetésére határozattal kötelezi. A döntés ellen közigazgatási eljárás keretében nincs helye fellebbezésnek.”
6. § (1) A Díjtörvény 32/A. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elsőfokú eljárásért - ha e törvény másként nem rendelkezik - változással érintett ingatlanonként 6600 forint összegű díjat kell fizetni.
(2) A jelzálogjog bejegyzése, valamint a bejegyzés módosítása iránti eljárás díja változással érintett ingatlanonként 12 600 forint.”
(2) A Díjtörvény 32/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban hozott döntés ellen benyújtott fellebbezés díja 10 000 forint.”
(3) A Díjtörvény 32/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban készített hiteles vagy hitelesítés nélküli másolatért, illetőleg kivonatért oldalanként 100 forint díjat kell fizetni.”
(4) A Díjtörvény 32/A. § (7)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A társasház-alapítás bejegyzésének díja társasházi tulajdoni különlaponként 6600 forint, de legfeljebb összesen 100 000 forint.
(8) A társasházi alapító okirat módosítása esetén - ha a módosítás a társasház tulajdoni különlapjait érinti - a módosítás ingatlan-nyilvántartási átvezetésének díja társasházi különlaponként 6600 forint, de legfeljebb összesen 100 000 forint.”
7. § A Díjtörvény 32/B. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett szervezetet a díjmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha az eljárás megindítását megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett.
(3) A díjmentességnek a (2) bekezdésben meghatározott feltétele meglétéről a szervezet az eljárás megindításakor írásban köteles nyilatkozni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a szervezet - az eljárás megindítását megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után, vagy ilyen tevékenység hiányában - társasági adó fizetésére nem volt kötelezett.”
8. § (1) A Díjtörvény 32/C. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Tárgyánál fogva díjmentes:]
„h) a végrehajtási eljárásban az árverés, nyilvános pályázat kitűzése tényének és időpontjának feljegyzésére, valamint az árverés sikertelensége és a pályázat eredménytelensége esetén annak törlésére irányuló eljárás;”
(2) A Díjtörvény 32/C. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Tárgyánál fogva díjmentes:]
„i) a közérdekű bejelentés, javaslat és a panasz elbírálására, valamint a közigazgatási hatóság és a büntetőügyben eljáró bíróság által elrendelt zárlat, a büntető ügyben eljáró bíróság által elrendelt zár alá vétel, továbbá az ügyész és a nyomozó hatóság által elrendelt zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés tényének feljegyzésére és törlésére, továbbá a büntetőeljárás megindításának feljegyzésére és törlésére irányuló eljárás;”
9. § A Díjtörvény 32/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32/E. § (1) A díjat annak kell megfizetnie, aki az ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatását kéri, illetve amely szerv az erre irányuló megkeresést előterjeszti. Ha a kérelmet előterjesztő és a bejegyzés által jogot szerző, illetve a jogosult nem azonos, a díjat annak kell megfizetnie, aki a bejegyzés által jogot szerez, illetve jogosulttá válik. Ha az ingatlanon több személy szerez jogot, illetve válik jogosulttá, a feleket egyetemleges díjfizetési kötelezettség terheli.
(2) A díjfizetési kötelezettség - ideértve a fellebbezés díját is - kizárólag az ingatlanügyi hatóságnál a kérelem, megkeresés előterjesztésével egyidejűleg a pénztárába történő készpénzbefizetéssel, amennyiben az ingatlanügyi hatóság hivatali helyiségében erre lehetőség van, az eljárás megindításával egyidejűleg bankkártyával, vagy az ingatlanügyi hatóság előirányzat-felhasználási keret számlája javára történő készpénz-átutalási megbízással, illetve átutalási megbízással teljesíthető. A díjnak a másodfokú ingatlanügyi hatóság előirányzat-felhasználási keret számlája javára történő készpénz-átutalási megbízással, illetve átutalási megbízással történő megfizetése esetén a kérelem, megkeresés előterjesztésekor mellékelni kell a díj megfizetését igazoló okiratot vagy annak másolatát.
(3) A díj megfizetésének elmulasztása esetén a hiánypótlási felhívás kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül kell megfizetni a díjat és igazolni annak megfizetését.
(4) Ha jogerős hagyatékátadó végzés, bírósági és hatósági határozat, illetve bírósági, bírósági végrehajtói vagy hatósági megkeresés alapján induló eljárás esetén a megkereső szerv nem tesz eleget a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak, az ingatlanügyi hatóság az eljárást lefolytatja, azonban a meg nem fizetett díj és annak járulékai adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek. A díjat az (1) bekezdés szerinti jogszerzőtől, illetve jogosulttá válótól kell behajtani.
(5) Átutalással történő fizetési mód esetén az átutalási megbízáson fel kell tüntetni a külön jogszabályban meghatározott kincstári tranzakciós kódot, valamint az ingatlan fekvése szerinti település nevét és az ingatlan helyrajzi számát. Készpénz-átutalási megbízással történő fizetés esetén a készpénz-átutalási megbízás „Közlemény” rovatában fel kell tüntetni az ingatlan fekvése szerinti település nevét és az ingatlan helyrajzi számát.
(6) A 32/A. § (4) bekezdésében meghatározott díjat a soron kívüli eljárás lefolytatása iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg kell az ingatlanügyi hatóság pénztárába befizetni, amennyiben az ingatlanügyi hatóság hivatali helyiségében erre lehetőség van, az eljárás megindításával egyidejűleg bankkártyával megfizetni, illetve a díj készpénz-átutalási megbízással, illetve átutalási megbízással történő megfizetése esetén mellékelni kell a kérelemhez a díj megfizetését igazoló okiratot vagy annak másolatát.
(7) A (3) bekezdésben foglaltak nem teljesítése esetén a soronkívüliség, illetve a hiteles vagy hitelesítés nélküli másolat, illetőleg kivonat iránti kérelem nem teljesíthető.”
10. § A Díjtörvény 32/F. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jogorvoslati eljárásban megfizetett díjat az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a felülvizsgált hatósági döntés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult.”
11. § A Díjtörvény 33. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Felhatalmazást kap az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter, hogy a díj és az elektronikus adatszolgáltatási díj befizetésére, kezelésére és nyilvántartására, valamint felhasználására vonatkozó szabályokat - az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg.”
12. § A Díjtörvény a következő új 33/A. §-sal egészül ki:
„33/A. § (1) Az államháztartás alrendszereiből, európai uniós forrásokból, illetve nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati vagy pályázati rendszeren kívüli támogatások odaítélésére irányuló eljárásban mellékletként nem lehet tulajdonilap-másolat csatolását kérni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott, közigazgatási hatósági eljárásnak nem minősülő eljárásban elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolatot kell felhasználni, amelynek költségét - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a pályázónak kell viselnie.”
13. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény a következő 138/A. §-sal egészül ki:
„138/A. § A végrehajtási eljárás során kezdeményezett azon ingatlan-nyilvántartási eljárásokat, amelyek valamely jog bejegyzésére vagy törlésére irányulnak, a végrehajtó akkor is kezdeményezi az ingatlanügyi hatóság előtt, ha a jogszerzésre jogosult ezen eljárások költségét nem fizeti meg.”
14. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap tartalma korlátozás nélkül megismerhető: azt bárki megtekintheti, arról feljegyzést készíthet, hiteles másolatot kérhet. A tulajdoni lapról az alábbi hiteles másolatok állíthatók ki, valamint - az e törvényben meghatározottak szerint - elektronikus dokumentumként az alábbi hiteles és nem hiteles másolatok szolgáltathatók:
a) teljes másolat: amely valamennyi bejegyzést tartalmazza szó szerint,
b) szemle: amely a fennálló bejegyzéseket tartalmazza szó szerint.”
(2) Az Inytv. 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„68. § (1) A tulajdoni lapról kérelemre vagy megkeresésre, a 4. § (2) bekezdés szerinti másolatot az ingatlanügyi hatóság szolgáltathat. A hiteles másolat kiállítása iránti kérelemben fel kell tüntetni a kérelmező természetes személyazonosító adatait, a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet nevét és a képviseletében eljáró személy természetes személyazonosító adatait. A kérelemben szereplő adatokat az ingatlanügyi hatóság a személyazonosság, illetve a képviseleti jogosultság igazolására szolgáló okmányból ellenőrzi.
(2) A közjegyző a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 136. §-a (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott jogkörében eljárva a tulajdoni lap tartalmáról tanúsítványt állíthat ki, amely a hiteles tulajdonilap-másolattal azonos hatályú.
(3) A körzetközponti feladatokat ellátó települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: körzetközponti jegyző) a polgármesteri hivatal részeként működtetett okmányiroda (a továbbiakban: okmányiroda) útján a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározottak szerint hiteles tulajdonilap-másolatot adhat ki.
(4) A tulajdoni lapról kiállított hiteles másolat kizárólag papír alapon szolgáltatható. Elektronikus dokumentumként hiteles és nem hiteles másolat közvetlenül, illetve az ügyfélkapun keresztül a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből szolgáltatható.
(5) Tulajdoni lapról másolatot meghatározott formában lehet kiadni. Ha a hiteles tulajdonilap-másolat szolgáltatása elektronikus dokumentumként történik, akkor erre a hitelesítési záradékban utalni kell. Az elektronikus formában szolgáltatott hiteles másolatot a hosszú távú érvényesítés feltételeit biztosító minősített elektronikus aláírással látja el a kibocsátó. Az ilyen módon hitelesített tulajdoni lap kizárólag elektronikus formában rendelkezik bizonyító erővel.
(6) Az elektronikus formában szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat, valamint az erről készített papír alapú másolat bizonyító erővel nem rendelkezik.
(7) A 67. § (1) bekezdés, valamint a 68. § (1), (3)-(4) bekezdések szerinti kérelmet a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott nyomtatványon, illetve elektronikus űrlapon kell benyújtani.
(8) Az ingatlan-nyilvántartási térképről másolatot készíteni és szolgáltatni külön jogszabály rendelkezései szerint lehet.”
(3) Az Inytv. 90. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a számítógépes adatbázisból lekérdezés útján szolgáltatható ingatlan-nyilvántartási adatok szolgáltatására, az adatszolgáltatás igazgatási szolgáltatási díjának mértékére és kezelésére, megfizetésének módjára, valamint az ingatlan-nyilvántartási adatbázishoz adatátviteli vonalon való csatlakozásra és a számítógépes hálózaton keresztül történő adatszolgáltatásra vonatkozó részletes szabályokat.”
15. § (1) A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 18. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az első fokon kérelemre indult földvédelmi eljárásért - ideértve az ingatlanügyi hatóság külön jogszabály szerinti, a termőföld mennyiségi védelmének érvényre juttatásával kapcsolatos szakhatósági közreműködését is - 15 000 forint összegű díjat kell fizetni.”
(2) A Tfvt. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A díjat a földvédelmi eljárás lefolytatását kérelmezőnek - ideértve azon eljárás kérelmezőjét is, mely eljárásban az ingatlanügyi hatóság szakhatóságként működik közre - kell megfizetnie.”
16. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 1. §-a a következő új mondattal egészül ki:
„Jogszabály előírhatja, hogy igazgatási szolgáltatási pótdíjat kell az e törvényben megállapított illetéken felül fizetni, ha az illetékfizetéshez kötött hatósági eljárást a hatóság az ügyfél kérelmére - közigazgatási szolgáltatásként, a hatóság hivatali munkaidején túli időtartamban meghatározott munkarendben eljárva vagy a hatóság székhelyén kívül szervezett szolgáltató helyen a hatósági eljáráshoz szükséges eszközök biztosítása mellett - azonnal lefolytatja.”
(2) Az Itv. 67. §-a a következő új (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az igazgatási szolgáltatási pótdíj az eljáró hatóság bevétele. Az igazgatási szolgáltatási pótdíj mértékének és az adott eljárásért fizetendő illetéknek az összege nem lehet magasabb, mint az eljárással és a közigazgatási szolgáltatással összefüggésben ténylegesen felmerülő költség.”
(3) Az Itv. 100. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyben a § jelenlegi szövegének megjelölése 100. § (1) bekezdés megjelölésre változik:
„(2) Felhatalmazást kapnak a feladatkörrel rendelkező miniszterek, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben írják elő - a közigazgatási szolgáltatás meghatározása mellett - igazgatási szolgáltatási pótdíj fizetését, illetve rendeletben határozzák meg az igazgatási szolgáltatási pótdíj mértékét.”
17. § (1) Ez a törvény 2010. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
18. § (1) Hatályát veszti a Díjtörvény
a) 32/A. § (3) bekezdése,
b) 32/B. § (1) bekezdés b)-d), f)-j), valamint l) pontja,
c) 32/C. § (1) bekezdés l) pontja.
(2) 2010. január 2-án hatályát veszti az 1-16. § és a 18. § (1) bekezdése. E bekezdés 2010. január 3-án hatályát veszti.
