(2) Az Art. 3. számú melléklet F) pontja e törvény 6. melléklet 1. pontja szerint módosul.
66. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. §-a b) pontjának 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:
Egyéni vállalkozó:]
„1. az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy,”
(2) A Tbj. 4. §-ának c) pontja a következő 13. alponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:
Társas vállalkozás:]
„13. az egyéni cég,”
(3) A Tbj. 4. §-ának d) pontja a következő 4. alponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:
Társas vállalkozó:]
„4. az egyéni cég tagja.”
(4) A Tbj. 4. §-ának g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„g) Segítő családtag: az egyéni vállalkozónak, az egyéni cég és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tagjának közeli hozzátartozója, aki a vállalkozásban személyesen és díjazás ellenében - nem munkaviszony keretében - munkát végez, kivéve a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.”
67. § A Tbj. 8. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
[Szünetel a biztosítás:]
„d) az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt.”
68. § (1) A Tbj. 10. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegrésze és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az egyéni vállalkozó biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége:
a) az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni vállalkozói nyilvántartásból való törlés napjáig,”
[tart.]
(2) A Tbj. 10. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége:]
„a) a gazdasági társaság, az egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja esetében a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig, egyéni cég tagja esetében az egyéni cég tagjává válás napjától az egyéni cégben fennálló tagság megszűnésének napjáig,”
[tart.]
69. § A Tbj. a 37. §-t követően a következő 37/A. §-sal egészül ki:
„37/A. § Nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó
a) keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben részesül,
b) fogvatartott,
c) ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként fennálló kamarai tagsága szünetel,
d) egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel.”
70. § Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho.) 3. §-a a következő (7)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Nem fizet a magánszemély egészségügyi hozzájárulást az osztalék azon része után, amelynek megfelelő összeg után a megelőző adóév(ek)ben a társas vállalkozás a (4) bekezdésben meghatározott egészségügyi hozzájárulást fizetett.
(8) A 3. § (1) bekezdésének ab) alpontját nem kell alkalmazni, ha az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerinti kötelezettséget teljesít.”
71. § (1) Az Eho. 5. §-ának (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[Nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a következő jogcímeken keletkező jövedelmek után:]
„g) az Szja tv. 70. §-ában említett juttatások azon része, amely 25 százalékos adókulccsal adózik.”
(2) Az Eho. 5. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Tbj. 13. §-ában említett közösségi rendelet hatálya alá tartozó, másik tagállamban biztosított személy jövedelme után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni. Az egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség alóli mentességet a természetes személy az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban fennálló biztosítást tanúsító igazolással igazolja.”
72. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 41. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a § jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti munkavállalói járulékfizetési kötelezettség nem vonatkozik arra a személyre sem, aki szolgálati nyugdíjban részesül, vagy arra jogosulttá vált.”
73. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 99/C. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A szociális hatóság a szociális foglalkoztatásról vezetett nyilvántartásból az országos, illetve ágazati érdekegyeztetésben történő részvétel megállapítása céljából, a megállapításra törvényben feljogosított hatóság igénylése alapján az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat, továbbá a b) pontban meghatározott adatokból a foglalkoztatottak létszámára vonatkozóan adatot szolgáltat.”
74. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) E törvény alkalmazásában
Európai Gazdasági Térség állama: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam.”
75. § Az Szt. 33. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Nem minősül a tartozás visszafizetésének, ha a még fennálló tartozás pénznemét (devizanemét) szerződésmódosítás keretében megváltoztatják.”
76. § Az Szt. 79. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Bérjárulékok a társadalombiztosítási járulék (nyugdíjbiztosítási, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék), az egészségügyi hozzájárulás, a szakképzési hozzájárulás, továbbá minden olyan adók módjára fizetendő összeg, amelyet a személyi jellegű ráfordítások vagy a foglalkoztatottak száma alapján állapítanak meg, függetlenül azok elnevezésétől.”
77. § Az Szt. 98/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Amennyiben a vállalkozó az (1) bekezdés előírását a következő üzleti évtől már nem alkalmazza, akkor a következő üzleti év nyitó adatai azonosak lesznek az előző üzleti év megfelelő záró adataival, azok korrekciójára - a sajátos szabályok korábbi alkalmazása miatt - az üzleti év nyitásakor nem kerül sor.”
78. § Az Szt. 145. §-a (5) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az átszámítás alapján, annak megfelelően az áttérés napjára vonatkozóan külön mérleget kell készíteni a létesítő okiratban rögzített devizában, illetve forintban, majd ezen - a könyvvizsgáló által hitelesített - külön mérleg alapján kell a könyveket az áttérés napját követő nappal, a létesítő okiratban rögzített devizában, illetve forintban megnyitni.”
79. § Az Szt. 152/B. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A határon átnyúló szolgáltatásnyújtás tekintetében az átmeneti és alkalmi jelleget a szolgáltatás időtartamára, gyakoriságára, rendszerességére és folytonosságára tekintettel a nyilvántartásba vételt végző szervezet esetenként állapítja meg.”
80. § Az Szt. 154. §-ának (6) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Nem kell a megelőző üzleti év éves beszámolóját, egyszerűsített éves beszámolóját ismételten letétbe helyezni és közzétenni, ha az erre nyitva álló határidő letelte előtt az adott üzleti évi éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló letétbe helyezése és közzététele megtörtént és annak mérlegében és eredménykimutatásában a lezárt korábbi üzleti év(ek)re vonatkozó módosítások külön oszlopban bemutatásra kerültek.”
81. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 2. §-a a következő 26. ponttal egészül ki:
[2. § E törvény alkalmazásában]
„26. Európai Gazdasági Térség állama: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam.”
82. § A Kkt. 11. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Kérelmére fel kell venni a kamara tagjai közé azt a természetes személyt, aki az (1) bekezdés b)-d) és h)-k) pontja szerinti feltételeknek megfelel, és a tagfelvételi kérelmével egyidejűleg kéri a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység szüneteltetésének engedélyezését.”
83. § A Kkt. 50. §-a (2) bekezdése felvezető szövegének helyébe a következő szöveg lép:
„(2) Kérelem alapján minősítést a kamarai tag könyvvizsgáló akkor kaphat, ha igazolja, hogy a minősítés megadása iránti kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül”
84. § A Kkt. 183. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég birtokában lévő könyvvizsgálati munkaanyagok és az azokkal összefüggő egyéb dokumentumok csak kérelemre, az (1) bekezdés szerinti együttműködés keretében, a kamarán keresztül, olyan harmadik ország illetékes hatóságának adhatók át, amely hatóságot a 2006/46/EK irányelv 47. cikkének (3) bekezdése alapján az Európai Bizottság határozatában megfelelőnek nyilvánított.”
85. § A Kkt. 183. §-át követően egy új 183/A. §-sal egészül ki:
„183/A. § A kamara a más államok illetékes hatóságaival az e törvény 180-183. §-ai alapján folytatott együttműködése során, a más államok illetékes hatóságaitól érkező megkeresésekről, illetve a kamara intézkedéseiről a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottságot folyamatosan tájékoztatja.”
86. § A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény 6. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A több engedéllyel rendelkező, illetve engedélyes tevékenységen kívüli tevékenységet végző adóalanynál az adóalap az (1)-(9) bekezdés alapján meghatározott összegnek az arányos része, az arányt a jövedelemadó-köteles tevékenységek beszámolóban kimutatott vagy a könyvviteli zárlat alapján megállapított árbevételének az adóalany összes árbevételének százalékában (két tizedesjegyre) számítva kell meghatározni.”
87. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 7/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állami adóhatóság szerencsejáték ügyben, valamint ajándéksorsolás és játékautomata-üzemeltetés tekintetében a nyilvántartásba vételi, ellenőrzési, továbbá jogkövetkezmények megállapítására irányuló eljárásban hozott határozatai ellen fellebbezésnek nincs helye. Az e törvényben meghatározott ügyben hozott határozat (végzés) ellen - a bírságot kiszabó határozat (végzés) kivételével - benyújtott keresetlevélnek, illetve kérelemnek, az e törvényben foglalt kivételekkel, a végrehajtásra halasztó hatálya van.”
(2) Az Szjtv. 7/A. §-a az alábbi (7)-(9) bekezdésekkel egészül ki:
„(7) A szerencsejáték szervező tevékenység folytatásának engedélyezése, valamint a személyi megfelelőség megállapítása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező, illetve vezető tisztségviselője és tagja hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy a 2. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn vele szemben vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv az állami adóhatóság részére - annak az engedély megadása, valamint a személyi megfelelőség megállapítása iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során az állami adóhatóság a (8) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(8) Az állami adóhatóság a szerencsejáték szervező tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szerencsejáték szervezővel, a szerencsejáték szervező vezető tisztségviselőjével, illetve tagjával szemben fennáll-e a 2. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott kizáró ok. Az állami adóhatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szerencsejáték szervezővel, a szerencsejáték szervező vezető tisztségviselőjével, illetve tagjával szemben fennáll-e a 2. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott kizáró ok.
(9) A (7) és (8) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az állami adóhatóság
a) az engedélyezési eljárás során az eljárás jogerős befejezéséig,
b) a személyi megfelelőség megállapítására irányuló eljárás során az eljárás jogerős befejezéséig, vagy
c) a tevékenység hatósági ellenőrzés során a hatósági ellenőrzés időtartamára, de legfeljebb a jogkövetkezmények megállapítására irányuló eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
88. § Az Szjtv. 12. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) A bírság]
„b) 100 ezer forinttól 1 millió forintig terjedhet az 1. § (6) bekezdésébe, a 9. § (2) bekezdésébe, a 11. § (8)-(10) bekezdéseibe, a 17. § (3)-(4) bekezdéseibe, a 26. § (2), (4), (7), (12), (13), (20) bekezdéseibe, a 26/B. § (5) bekezdésébe, a 27. § (9) és (11) bekezdéseibe, a 29/A. § (3) bekezdésébe, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, továbbá az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló, a miniszter által kiadott rendelet rendelkezéseibe,”
89. § Az Szjtv. 26. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automatának
a) 100 000 játékonként az összes tét legalább 80%-át, vagy
b) a normális eloszlás sűrűségfüggvényének megfelelően, az összes tét legalább 85%-át legalább 95%-os valószínűséggel
nyereményként ki kell adnia.”
90. § Az Szjtv. 26. §-ának (18) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(18) A szerencsejáték-szervező a 2. § (4) bekezdésének b) és d) pontjaiban és az (5) bekezdésben meghatározott személyi megfelelőségének folyamatosan fenn kell állnia, az állami adóhatóság pedig a személyi megfelelőség meglétét köteles ellenőrizni. A személyi megfelelőség meghosszabbítására irányuló kérelmet a személyi megfelelőség érvényességéig kell benyújtani az állami adóhatósághoz, a határidőben benyújtott kérelem esetén annak jogerős elbírálásáig az állami adóhatóság vélelmezi a személyi megfelelőség fennállását. Ha a szerencsejáték-szervező e kötelezettségének nem tesz eleget, vagy személyi megfelelősége nem áll fenn, akkor az állami adóhatóság megállapítja a szerencsejáték-szervező részére kiállított engedélyek érvénytelenségét és a szerencsejáték-szervezői tevékenység megszűnését. Az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervezői tevékenység megszűnéséig benyújtott engedély iránti kérelmek alapján indult eljárásokat megszünteti.”
91. § (1) Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésekben foglalt eltérésekkel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E törvény 61. §-a a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba.
(3) E törvény 2-27. §-a, 29-48. §-a, 50-52. §-a, 54-56. §-a, 59. §-a, 64. §-ának (2) bekezdése, 65. §-ának (1) bekezdése, 66-71. §-a, 74-78. §-a, 80. §-a, 87. §-a, 90. §-a, 92. §-ának 2-5. és 7-17. pontja, 93-95. §-a, 96. §-ának (2) bekezdése, 100-104. §-a, 107. §-a, 134-137. §-a, 138. §-ának (2) bekezdése, 139. §-ának (1)-(2) bekezdése, 140. §-a, 143. §, 144. §-ának (1), (3), (5)-(6), (8)-(11), (13) és (15)-(17) bekezdése, 145. §-ának (1) bekezdése, 146-147. §-a, 149. §-a, 151-152. §-a, 154. §-ának (1) és (2) bekezdése, 157. §-a, 159-160. §-a és 1-5., 6. melléklet 2. pontja és 7. melléklete 2010. január 1-jén lép hatályba.
(4) E törvény 88. §-a és 89. §-a 2010. május 1-jén lép hatályba.
(5) E törvény 28. §-ának rendelkezései az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követő 15. napon, legkorábban 2010. január 1-jén lépnek hatályba.
(6) E törvény 139. §-ának (3) bekezdése 2011. január 1-jén lép hatályba.
(7) Az adópolitikáért felelős miniszter az Európai Bizottság határozata meghozatalának időpontját - annak ismertté válását követően haladéktalanul - a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozattal állapítja meg.
92. § Az Szja tv.
1. 3. §-a 72. pontjának e) alpontjában a „hallgatói szerződés” szövegrész helyébe a „hallgatói szerződés alapján”, a „támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény” szövegrész helyébe a „támogatásáról szóló törvény” szövegrész,
2. 7. §-a (1) bekezdésének r) pontjában az „utazásra, valamint élelmezési költségtérítésként kapott” szövegrész helyébe az „utazásra kapott” szövegrész,
3. 9. §-ának (4) bekezdésében a „napja, ha azonban a vállalkozói kivét megállapítása adóhatósági ellenőrzés során történik, akkor az elszámolás adóévének utolsó napja (de legkésőbb az egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének a napja)” szövegrész helyébe a „napja” szövegrész,
4. 13. §-a (1) bekezdésének e) pontjában a „tőzsdei” szövegrész helyébe az „ellenőrzött tőkepiaci” szövegrész,
5. 28. §-a (17) bekezdésében az „egyéb jövedelem a nyugdíj-előtakarékossági számlán” szövegrész helyébe az „egyéb jövedelem (kivéve, ha külön rendelkezés szerint nem kell megállapítani) a nyugdíj-előtakarékossági számlán” szövegrész,
6. 28. §-a (19) bekezdésének d) pontjában a „támogatás” szövegrész helyébe a „támogatás, a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban a családi pótlékra jogosultként megjelölt személyként kapott támogatás” szövegrész;
7. 44/B. §-a (8) bekezdésének d) pontjában a „a (6) bekezdés” szövegrész helyébe az „az (5)-(6) bekezdés” szövegrész,
8. 49/A. §-a (6) bekezdésében az „az adóbevallást” szövegrész helyébe az „a rendelkezéseket” szövegrész, az „elkészíteni” szövegrész helyébe az „alkalmazni” szövegrész;
9. 49/B. §-a (7) bekezdésének g) pontjában az „egyéni vállalkozói igazolványa alapján” szövegrész helyébe az „egyéni vállalkozóként” szövegrész, (11) bekezdésében a „16 százaléka növeli a (9)-(10) bekezdés szerint megállapított adót” szövegrész helyébe az „a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésének évében hatályos (9) bekezdésben meghatározott adókulcs szerinti százalékát adóként kell megfizetni” szövegrész, (21) bekezdésében a „megfelelő összeget” szövegrész helyébe a „megfelelő összeget (e törvény alkalmazásában: nyilvántartott adókülönbözet)” szövegrész, (22) bekezdésében a „(21) bekezdés szerint nyilvántartott összeg” szövegrész helyébe a „nyilvántartott adókülönbözet” szövegrész;
10. 49/C. §-ának (1) bekezdésében a „(2)-(4)” szövegrész helyébe a „(2)-(6)” szövegrész;
11. 53. §-a (3) bekezdésének g) pontjában az „a taxiszolgáltatásból (SZJ 60.22.11) a helyi” szövegrész helyébe az „a taxiszolgáltatás (SZJ 60.22.11)” szövegrész;
12. 67. §-a (9) bekezdésének aa) és ab) alpontjában a „tőzsdei” szövegrész helyébe az „ellenőrzött tőkepiaci” szövegrész;
13. 77/B. §-ának (13) bekezdésében az „a tőzsdei” szövegrész helyébe az „az ellenőrzött tőkepiaci” szövegrész, az „a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén, valamint bármely EGT-államban, továbbá a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában működő tőzsdén - annak szabályzata által lehetővé tett körben és módon - kötött ügylet alapján” szövegrész helyébe az „ellenőrzött tőkepiaci ügyletben” szövegrész;
14. 1. számú mellékletének 7.7. pontjában a „költségtérítés” szövegrész helyébe a „költségtérítés (költségátalány)” szövegrész;
15. 1. számú melléklete 9.5.1. pontjának a) pontjában a „3 400 000 forintot” szövegrész helyébe a „4 318 000 forintot” szövegrész,
16. 3. számú melléklete I. I. Jellemzően előforduló költségek fejezete 17. pontjában és 11. számú melléklete I. Jellemzően előforduló költségek fejezetének 19. pontjában a „továbbá az erről szóló kormányrendelet szerint naponta számított igazolás nélkül elismert költség,” szövegrész helyébe a „továbbá a külföldi kiküldetés esetén igazolás nélkül elismert költség elszámolására jogosító tevékenység esetében a 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül elszámolható költségek fejezetének 7. pontja szerint elszámolható költség” szövegrész,
17. 5. számú melléklete II. fejezetének 7. pontjában az „időpontját és költségeit is” szövegrész helyébe az „időpontját és költségeit is. Ha az útnyilvántartásra kötelezett magánszemélynek jogszabály alapján titoktartási kötelezettséggel járó tevékenysége (pl. orvosi tevékenység) során az útnyilvántartásban olyan magánszemély adatait kell feltüntetnie, akire nézve a titoktartásra kötelezett, az ilyen felkeresett személy(ek)hez megtett utakról köteles külön útnyilvántartást vezetni. Ezen külön útnyilvántartás tekintetében a vezetésére kötelezettnek gondoskodnia kell arról, hogy annak tartalmát az adóhatóság ellenőrzést végző tisztviselője kivételével harmadik személy ne ismerhesse meg. Az adóhatóság az ilyen útnyilvántartásban foglalt adatok rögzítésére csak akkor jogosult, ha az adóhatósági eljárás során tett megállapításban az adatrögzítés jogszabálysértés bizonyításának alátámasztására szolgál” szövegrész
lép.
93. § A Tao.
1. 8. §-a (1) bekezdésének u) pontjában a „zs) pontja alapján elszámolt összeg (egyéni cég jogutódjánál ideértve az egyéni vállalkozóként igénybe vett kisvállalkozói kedvezményt is) kétszerese,” szövegrész helyébe a „zs) pontja alapján elszámolt összeg kétszerese,” szövegrész;
2. 28. §-ának (2) bekezdésében a „hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik” szövegrész helyébe a „hogy az ne tartalmazza
a) a külföldön adóztatható jövedelmet, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik, és
b) a külföldről származó kamatjövedelmet.” szövegrész;
3. 28. §-ának (4) bekezdésében az „a külföldről származó jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni az e bevétel megszerzéséhez közvetlenül hozzárendelhető költségeket, ráfordításokat, adózás előtti eredményt módosító tételeket.” szövegrész helyébe az „a külföldről származó jövedelem a bevétel - kamatjövedelem esetén a kamat 75 százaléka - és az e bevétel megszerzéséhez közvetlenül hozzárendelhető költségek, ráfordítások különbözete, módosítva az adózás előtti eredményt növelő, csökkentő tételekkel.” szövegrész
lép.
94. § Az Eva tv.
a) 2. § (3) bekezdésének e) pontjában „a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelelően” szövegrész helyébe „a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelelően” szövegrész,
b) 2. § (4) bekezdésének cb) pontjában a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnál a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelelően” szövegrész helyébe a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnál és az egyéni cégnél a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelelően” szövegrész,
c) 2. §-ának (7) bekezdésében a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaság az adóévben” szövegrész helyébe a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég az adóévben” szövegrész,
d) 3. § (1) bekezdésének h) pontjában a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban 50 százalékot meghaladó” szövegrész helyébe a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban, egyéni cégben 50 százalékot meghaladó” szövegrész,
e) 4. §-ának (2) bekezdésében „A korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet” szövegrész helyébe „A korlátolt felelősségű társaság, a korlátolt mögöttes felelősséggel működő egyéni cég, a szövetkezet” szövegrész,
f) 4. §-ának (3) bekezdésében „A közkereseti társaság és a betéti társaság az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit” szövegrész helyébe „A közkereseti társaság, a betéti társaság és a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit” szövegrész,
g) 8. §-ának (1) bekezdésében „A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalany esetében” szövegrész helyébe „A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég adóalany esetében” szövegrész, (2) bekezdésében „A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalany esetében” szövegrész helyébe „A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég adóalany esetében” szövegrész,
h) 11. §-ának (4) bekezdésében „a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság bevallásában” szövegrész helyébe „a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég bevallásában” szövegrész,
i) 18. §-ának (1) bekezdésében „A közkereseti társaság, a betéti társaság az üzleti évre” szövegrész helyébe „A közkereseti társaság, a betéti társaság és a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég az üzleti évre” szövegrész, (3) bekezdésében „a közkereseti társaság, a betéti társaság adót (az osztalék utáni adót kiváltó adó) fizet.” szövegrész helyébe „a közkereseti társaság, a betéti társaság és a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég adót (az osztalék utáni adót kiváltó adó) fizet.” szövegrész, (4) bekezdésében „A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalanyt, továbbá magánszemély tagját, volt tagját (örökösét) az adóévben nem terheli - a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalany által” szövegrész helyébe „A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég adóalanyt, továbbá magánszemély tagját, volt tagját (örökösét) az adóévben nem terheli - a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég adóalany által” szövegrész, (5) bekezdésében „A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalany által” szövegrész helyébe „A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég adóalany által” szövegrész, (6) bekezdésében „A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, ha olyan” szövegrész helyébe „A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég, ha olyan” szövegrész, (7) bekezdésében „A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalany” szövegrész helyébe „A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni cég adóalany” szövegrész, (9) bekezdésében „A számvitelről szóló törvény hatálya alól kikerülő jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalany” szövegrész helyébe „A számvitelről szóló törvény hatálya alól kikerülő jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég adóalany” szövegrész, (10) bekezdésében a „Ha a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalanyisága” szövegrész helyébe a „Ha a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég adóalanyisága” szövegrész,
j) 19. §-ának (2) bekezdésében „A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a bejelentés adóévére” szövegrész helyébe „A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég a bejelentés adóévére” szövegrész, (3) bekezdésében „Az adóalany a Tao. 22/A. §-ának (5) bekezdését alkalmazza” szövegrész helyébe „Az adóalany a Tao. 16. §-a (16) bekezdése e) pontját és 22/A. §-ának (5) bekezdését alkalmazza” szövegrész, (8) bekezdésében „A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság az e törvény” szövegrész helyébe „A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég az e törvény” szövegrész, (9) bekezdésének a)-b) pontjaiban a „növeli az adóalanyiság időszaka alatt a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság nyitó mérlegében” szövegrész helyébe a „növeli az adóalanyiság időszaka alatt a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és kotlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég nyitó mérlegében” szövegrész, (9) bekezdésének c) pontjában a „csökkenti az adóalanyiság időszaka alatt a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetében” szövegrész helyébe a „csökkenti az adóalanyiság időszaka alatt a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég esetében” szövegrész,
k) 20. §-ának (4) bekezdésében „A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság felszámolása,” szövegrész helyébe „A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég felszámolása,” szövegrész,
l) 22. §-ának (1) bekezdésében „A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalanyra” szövegrész helyébe „A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég adóalanyra,” szövegrész, (4) bekezdésében a „Ha a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság az adómegállapítási időszakot tartalmazó adóévre vonatkozó bejelentését” szövegrész helyébe a „Ha a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég az adómegállapítási időszakot tartalmazó adóévre vonatkozó bejelentését” szövegrész
lép.
95. § (1) Az Itv. 11. §-ának (2) bekezdésében az „ajándékozást az állami” szövegrész helyébe az „ajándékozást a 17. § (1) bekezdésének c), k), l) és m) pontja alá eső ügyletek kivételével az állami” szövegrész, 26. §-a (1) bekezdésének p) pontjában az „a külön jogszabály alapján a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs igazolással rendelkező, mezőgazdasági tevékenységet végző magánszemély termőföldvásárlása” szövegrész helyébe a „termőföldnek a külön jogszabály alapján a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs igazolással rendelkező, mezőgazdasági tevékenységet végző magánszemély általi, visszteher ellenében történő megszerzése” szövegrész, a 17. §-a (1) bekezdésének o) pontjában a „hitelintézet” szövegrész helyébe a „pénzügyi intézmény” szövegrész, 80. §-a (1) bekezdésének felvezető szövegében az „- a fizetésre kötelezett vagy jogutódja kérelmére -” szövegrész helyébe a „- hivatalból, vagy a fizetésre kötelezett, illetve jogutódja kérelmére -” szövegrész, 80. §-a (1) bekezdésének c) pontjában a „határozatával” szövegrész helyébe a „határozata igazolja” szövegrész lép.
(2) A Htv. 39/A. §-a (1) bekezdésének a) pontjában az „átalányadózó” szövegrész helyébe a „átalány szerinti jövedelem-megállapítást (a továbbiakban: átalányadózás) alkalmazó” szövegrész, 39/A. §-a (2) bekezdésében az „átalányadó alapjának” szövegrész helyébe az „átalányban megállapított jövedelem” szövegrész lép.
96. § (1) Az Art.
a) 95. §-a (6) bekezdésében a „vagy adószakértő” szövegrész helyébe „, adótanácsadó, adószakértő, vagy okleveles adószakértő” szövegrész,
b) 132. §-ának (4) bekezdésében a „vagy adótanácsadó” szövegrész helyébe „, adótanácsadó, adószakértő, vagy okleveles adószakértő” szövegrész,
c) 172. §-ának (3) bekezdésében a „A (2) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl” szövegrész helyébe „A (2) bekezdésben foglaltakon túl” szövegrész
lép.
(2) Az Art.
a) 17. §-ának (5) bekezdésében az „adatszolgáltatás benyújtására kötelezett” szövegrész helyébe az „adatszolgáltatás, illetve az összesítő nyilatkozat benyújtására kötelezett” szövegrész,
b) 33. §-a (6) bekezdésének utolsó előtti mondatában az „A két bevallás közötti időszakról” szövegrész helyébe az „Az adózóknak a felszámolási és végelszámolási eljárás esetén a tevékenységet lezáró adóbevallás és a felszámolást és végelszámolást lezáró adóbevallás közötti időszakról” szövegrész
lép.
97. § Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Nért.) 38. §-ával megállapított Art. 33. §-ának (10) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(10) A magánszemély adózó - amennyiben adóját nem a munkáltatója állapítja meg vagy nem él az egyszerűsített bevallás lehetőségével - az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adót a személyi jövedelemadóról szóló bevallásában, a nem magánszemély adózó a társasági adóról szóló bevallásában, az egyszerűsített vállalkozói adó alanya az egyszerűsített vállalkozói adó bevallásában - az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvény szerinti lakóingatlan, vízi jármű, légi jármű, illetve nagy teljesítményű személygépkocsi azonosító adatainak a feltüntetésével - az adóévre vonatkozóan állapítja meg és vallja be. Ha az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó alanya személyi jövedelemadóról, társasági adóról, illetve egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallás benyújtására nem kötelezett - ideértve az e törvény 31. § (5)-(6) bekezdéseiben meghatározott nyilatkozattételre jogosult adóalanyokat is -, továbbá ha a magánszemély adóalany személyi jövedelemadóját a munkáltató állapítja meg vagy él az egyszerűsített bevallás lehetőségével, az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóbevallás-benyújtási kötelezettségét a külön az erre a célra rendszeresített nyomtatványon az adóév május 20-áig teljesíti.”
98. § A Nért. 39. §-ával megállapított Art. 129. §-ának (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) Nem mentesül a mulasztási bírság alól az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó bevallás-benyújtásra kötelezett adózó, ha lakóingatlanának számított értéke az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény 14. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti mentesség esetén a 30 millió forintot, vagy az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvény 14. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti mentesség esetén a 15 millió forintot eléri és bevallás-benyújtási kötelezettségének nem tett eleget.”
99. § A Nért. 40. §-ával megállapított Art. 168. §-ának (8) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(8) Ha az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó bevallásának benyújtására kötelezett adózó a lakóingatlan forgalmi értékét a tényleges forgalmi érték 10 százalékát meg nem haladó eltéréssel vallotta be és emiatt önellenőriz, az adózó mentesül a lakóingatlan adója után az önellenőrzési pótlék megfizetése alól. Ismételt önellenőrzés esetén, vagy ha az eltérés a 10%-ot meghaladja, az önellenőrzési pótlékot az általános szabályok szerint kell megállapítani azzal, hogy az önellenőrzési pótlékot az egyes fizetési kötelezettségek esedékességét követő naptól kell felszámítani.”
100. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 31. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője köteles:]
„a) a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal záróleltárt, valamint éves beszámolót (egyszerűsített éves beszámolót) (a továbbiakban együtt: tevékenységet lezáró mérleg), továbbá az eredmény felosztása után zárómérleget és adóbevallást készíteni, azokat a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül a felszámolónak és az adóhatóságnak átadni és nyilatkozni arról, hogy a tevékenységet lezáró mérleg, illetve az eredmény felosztása után készített zárómérleg az adós vagyoni helyzetéről valós és megbízható képet ad, valamint nyilatkozni arról is, hogy a mérleg elfogadása óta az adós vagyoni helyzetében milyen lényeges változások történtek,”
101. § A Tbj.
a) 29. § (4) bekezdésének d) pontjában a „kamarai tagságát” szövegrész helyébe a „kamarai tagságát, egyéni vállalkozói tevékenységét” szöveg,
b) 45. §-ának (3) bekezdésében az „egyéni vállalkozói igazolvány kézhezvételétől” szövegrész helyébe az „egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától” szöveg,
c) 52. §-ának (4) bekezdésében a „minimálbér kétszerese” szövegrészek helyébe a „tevékenységre jellemző kereset” szöveg
lép.
102. § Az Eho.
a) 3. §-ának (3) bekezdésében a „Tbj. 19. § (1) bekezdése és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „Tbj. 19. § (3) bekezdése alapján megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (1) bekezdése” szöveg,
b) 11. §-a (8) bekezdésének 5. mondatában az „évente egyszer állapítja meg, a tárgyévet követő év február 15-éig fizeti meg és az éves bevallásában vallja be” szövegrész helyébe „a tárgyévre vonatkozó bevallásában vallja be és a bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig fizeti meg” szöveg
lép.
103. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 13. §-a (1) bekezdésének a) pontjában az „egészségbiztosítási járulék” szövegrész helyébe a „természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék” szöveg, a „valamint munkavállalói járulék, illetve vállalkozói járulék” szövegrész helyébe a „munkavállalói járulék, vállalkozói járulék, valamint 2010. január 1-jétől egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék” szöveg, 37. § (1) bekezdésében „az előírt nyugdíjjárulékot megfizették” szövegrész helyébe „az előírt nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonták, illetve a 38. § (2) bekezdésének a)-b) pontjában említett személyek esetében megfizették” szöveg, 37. §-ának (3) bekezdésében a „levonásának (befizetésének)” szövegrész helyébe a „levonásának” szöveg, a „levonását (megfizetését)” szövegrész helyébe a „levonását” szöveg, a 101. § (1) bekezdésének c) pontjában a „megállapítására” szövegrész helyébe a „megállapítására és folyósítására” szöveg lép.
104. § (1) Az Szt. 116. §-ának (1) bekezdésében az „Európai Gazdasági Térségben” szövegrész helyébe az „Európai Gazdasági Térség valamely államában” szövegrész, az Szt. 141. §-ának (1) bekezdésében „a cégbejegyzést” szövegrész helyébe „az átalakulás napját” szövegrész, az Szt. 151. §-ának (3) bekezdésében az „aktív és tagságát” szövegrész helyébe az „aktív és a tagságát” szövegrész, az Szt. 169. §-ának (1) bekezdésében a „készített beszámolót, valamint az azt” szövegrész helyébe a „készített beszámolót, az üzleti jelentést, valamint az azokat” szövegrész, az Szt. 174. §-ának (3) bekezdésében a „tagállamában” szövegrész helyébe az „államában” szövegrész lép.
(2) Az Szt. 152/B. §-ának (3) bekezdésében a „151. § (5) bekezdés a) pont aa)-ad) és af) alpontjában” szövegrész helyébe a „151. § (5) bekezdés a) pont aa)-ad) és af) alpontjában, b) pont bc) alpontjában” szövegrész, a „valamint (9)-(11) és (13) bekezdésében” szövegrész helyébe a „(9)-(11) és (13) bekezdésében, valamint a 152/A. §-ban” szövegrész lép.
105. § A Kkt. 33. §-ának (5) bekezdésében a „Cégközlönyben” szövegrész helyébe a „kamara lapjában” szövegrész, a Kkt. 74. §-ának (3) bekezdésében a „Cégközlönyben” szövegrész helyébe a „kamara lapjában” szövegrész lép.
106. § Az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény 276. §-ának (1) bekezdésében a „bevétel 75%-ával, feltéve, hogy az adózó az így elszámolt bevétel 50%-ának megfelelő összeget - legkésőbb 2009. december 31. napjáig - a Magyar Állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba (állampapírba) fekteti, és ezt az összeget az eredeti befektetés időpontjától számított 2 évig kizárólag az említett értékpapírban tartja. Nem minősül a feltétel megsértésének, ha az adózó az értékpapír lejárata vagy cseréje esetén a befektetés összegét legfeljebb alkalmanként 15 napig bankszámlán vagy ügyfélszámlán tartja” szövegrész helyébe a „bevétel 75%-ával” szövegrész, a „legkésőbb 2009. december 31. napjáig bevételként elszámolta” szövegrész helyébe a „legkésőbb 2009. december 31. napjáig bevételként elszámolta” szövegrész, (2) bekezdésében a „részesedés 75%-ával, feltéve, hogy az adózó az így elszámolt bevétel 50%-ának megfelelő összeget - legkésőbb 2009. december 31. napjáig - a Magyar Állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba (állampapírba) fekteti, és ezt az összeget az eredeti befektetés időpontjától számított 2 évig kizárólag az említett értékpapírban tartja. Nem minősül a feltétel megsértésének, ha az adózó az értékpapír lejárata vagy cseréje esetén a befektetés összegét legfeljebb alkalmanként 15 napig bankszámlán vagy ügyfélszámlán tartja” szövegrész helyébe a „részesedés 75%-ával” szövegrész, a „legkésőbb 2009. december 31. napjáig bevételként elszámolta” szövegrész helyébe a „legkésőbb 2009. december 31. napjáig bevételként elszámolta” szövegrész, (3) bekezdésében a „szerinti jövedelem után, feltéve, hogy a jövedelem 50%-ának megfelelő összeget - a jövedelem megszerzését követő 30 napon belül, de legkésőbb 2009. december 31. napjáig - a Magyar Állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba (állampapírba) fekteti, és ezt az összeget az eredeti befektetés időpontjától számított 2 évig kizárólag az említett értékpapírban tartja. Nem minősül a feltétel megsértésének, ha a magánszemély az értékpapír lejárata vagy cseréje esetén a befektetés összegét legfeljebb alkalmanként 15 napig bankszámlán vagy ügyfélszámlán tartja. Az e bekezdés szerint befektetett jövedelmet a magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül benyújtott bevallásában tájékoztató adatként köteles szerepeltetni. A fenti kedvezményt az adózó kizárólag abban az esetben veheti igénybe, ha az ellenőrzött külföldi társaság az osztalékfizetés alapjául szolgáló jövedelmét legkésőbb 2009. december 31. napjáig bevételként elszámolta” szövegrész helyébe a „szerinti jövedelem után. A fenti kedvezményt a magánszemély kizárólag abban az esetben veheti igénybe, ha a külföldi társaság az osztalékfizetés alapjául szolgáló jövedelmét legkésőbb 2009. december 31. napjáig bevételként elszámolta.” szövegrész lép, a (4) bekezdésének a) pontjában az „amelyeket olyan ellenőrzött külföldi (alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező) társaság” szövegrész helyébe az „amelyeket olyan társaság” szövegrész lép, a 277. §-ának (2) bekezdésében „az adóhatóság ellenőrzési jogköre a nyilatkozat valóságtartalmának megállapítására terjed ki.” szövegrész helyébe „az adóhatóság ellenőrzési jogköre a nyilatkozatban szereplő, a 276. § (1)-(3) bekezdései szerinti bevétel megszerzésének és elszámolásának megállapítására terjed ki.” szövegrész lép.
107. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény
a) 17. §-a (3) bekezdésének d) pontjában az „egyéni vállalkozásról szóló törvény” szövegrész helyébe az „egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény” szövegrész és
b) 18. § (1) bekezdésének a) pontjában a „szerzéskor” szövegrész helyébe a „szerzéskor vagy annak közvetlen következményeként” szövegrész
lép.
108. § A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Krtv.)
1. 2. §-ának (2) bekezdésében az Szja tv. 3. §-a 72. pontjának t) alpontját megállapító rendelkezésben az „a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet útján” szövegrész az „a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján” szöveggel, a „legfeljebb 1 millió forintig terjedő összegben” szövegrész a „legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben” szöveggel, (4) bekezdésében az Szja tv. 3. §-a 87. pontját megállapító rendelkezésben az „üdülési és művelődési szolgáltatásra” szövegrész a „belföldi üdülési, művelődési, pihenési, kikapcsolódási, egészség-megőrzési, betegségmegelőzési, szabadidősport szolgáltatásra” szöveggel;
2. 3. §-ában az Szja tv. 3/A. §-át megállapító rendelkezésben a „más visszterhes szerződés keretében történő megszerzésére” szövegrész „más visszterhes szerződés keretében történő megszerzésére (ideértve a lakás zártvégű lízingbe vételét is)” szöveggel;
3. 7. §-ában az Szja tv. 16. §-ának (5) bekezdését módosító rendelkezés az „önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül a fejlesztési tartalékkal csökkentett vállalkozói osztalékalap” szövegrész az „önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül a vállalkozói osztalékalapból a (7) bekezdés szerint megállapított jövedelem” szöveggel;
4. 8. §-ában az Szja tv. 25. §-ának
a) (1) bekezdését megállapító rendelkezésben a „jutalom” szövegrész a „jutalom, üzemanyag-megtakarítás címén fizetett összeg” szöveggel, az (5) bekezdését megállapító rendelkezésben az „éves összegét. A több társas vállalkozásban személyes közreműködő magánszemély esetében ezt a rendelkezést annál a társas vállalkozásnál kell alkalmazni, ahol a főtevékenységre jellemző kereset a legmagasabb (a továbbiakban: személyes közreműködői díj-kiegészítés)” szövegrész az „éves összegét (bármelyik a továbbiakban: személyes közreműködői díj-kiegészítés). A több társas vállalkozásban személyes közreműködő, illetve személyes közreműködőként és egyéni vállalkozóként is tevékenységet folytató magánszemély esetében ezt a rendelkezést arra a jogviszonyára tekintettel kell alkalmazni, amelynél a főtevékenységre jellemző kereset a legmagasabb” szöveggel,
b) (6) bekezdését megállapító rendelkezésben az „adóelőlegként veszi figyelembe” szövegrész az „adóelőlegként veszi figyelembe. A kiadott igazolásban feltüntetett adatokról a társas vállalkozás az adóévet követő év február 15-éig adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak” szöveggel;
5. 11. §-ában az Szja tv. 29. §-ának (1) bekezdését megállapító rendelkezésben a „kell adóalapként figyelembe venni” szövegrész a „kell adóalapként figyelembe venni. Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha azt költségként számolja el, vagy azt számára megtérítették), a (3)-(4) bekezdés alkalmazásában jövedelemnek a megállapított jövedelem 78 százalékát kell figyelembe venni” szöveggel;
6. 16. §-ában az Szja tv. 34. §-ának (2) bekezdését megállapító rendelkezésben a „legmagasabb adókulccsal megállapított összeg 50 százaléka” szövegrész a „legalacsonyabb adókulccsal megállapított összeg” szöveggel,
7. 17. §-ában az Szja tv. 41. §-a (2) bekezdésének a) pontját megállapító rendelkezésben a „49/B. § (10) bekezdése” szövegrész a „49/B. § (9)-(10) bekezdései” szöveggel;
8. 18. §-ában az Szja tv.
a) 46. §-ának (2) bekezdését megállapító rendelkezésben a
„d) a jövedelemszerzés helye szerint olyan államból származó jövedelmet, amellyel nincs a Magyar Köztársaságnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye
azzal, hogy az a)-d) pontokban”
szövegrész a
„d) az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt adóköteles összeget, ha az egyéb jövedelemnek minősül,
e) a jövedelemszerzés helye szerint olyan államból származó jövedelmet, amellyel nincs a Magyar Köztársaságnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye
azzal, hogy az a)-e) pontokban”
szöveggel;
b) 46. §-ának (4) bekezdését megállapító rendelkezésben a „számlaadásra kötelezett magánszemély” szövegrész a „nem egyéni vállalkozóként, nem mezőgazdasági őstermelőként számlaadásra kötelezett magánszemély” szöveggel;
c) 46. §-ának (9) bekezdését megállapító rendelkezésben a „10 ezer forintot” szövegrész a „10 ezer forintot. A tételes költségelszámolást vagy 10 százalék költséghányadot alkalmazó mezőgazdasági őstermelőnek az őstermelői bevételeiből számított adóelőleg-alap után az adóév elejétől megállapított adóelőlegnek az őstermelői adókedvezménynek megfelelő részét nem kell megfizetnie” szöveggel,
d) 48. §-ának (1) bekezdését megállapító rendelkezésben az „által adott nyilatkozat” szövegrész az „által írásban adott nyilatkozat” szöveggel;
e) 48. §-ának (3) bekezdésében a „Ha a családi kedvezményre több magánszemély jogosult, akkor a jogosultak a (2) bekezdés e) pontja szerinti nyilatkozatot” szövegrész az „A magánszemély adójóváírás, családi kedvezmény érvényesítésére, súlyosan fogyatékos állapotra vonatkozó nyilatkozatot rendszeres bevételeinek kifizetője számára adhat. Ha a családi kedvezményre több magánszemély jogosult, akkor a jogosultak a családi kedvezmény érvényesítésére vonatkozó nyilatkozatot” szöveggel;
f) 48. §-a (4) bekezdésének b) pontját megállapító rendelkezésben az „utóbb - neki felróható okból - az adóbevallása/munkáltatói adómegállapítása szerint befizetési különbözet mutatkozik” szövegrész az „utóbb - neki felróható okból (ideértve az a) pontban említett esetet is) - befizetési különbözet mutatkozik” szöveggel;
g) 49. §-a (5) bekezdésének a) pontját megállapító rendelkezésben az „a adóterhet” szövegrész az „az adóterhet” szöveggel;
h) 49. §-a (6) bekezdésének a) pontját megállapító rendelkezésben az „(5)-(6) bekezdés” szövegrész a „(4)-(5) bekezdés” szöveggel;
i) 49. §-ának (12) bekezdését megállapító rendelkezés felvezető szövegében a „csökkentve” szövegrész a „rendszeres bevétel esetén csökkentve a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata alapján” szöveggel; a (15) bekezdést megállapító rendelkezésben a „csökkentve az adóévben korábban már megállapított adóelőleg(ek) összegével” szövegrész a „csökkentve
a) a családi kedvezményre jogosult magánszemélyt az adott jogosultsági hónapra megillető családi kedvezménnyel;
b) a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta a személyi kedvezménnyel;
c) az adóévben korábban már megállapított adóelőleg(ek) összegével”
szöveggel;
j) 49. §-a (12) bekezdésének b) pontját megállapító rendelkezésben a „kedvezménnyel, feltéve, hogy a családi pótlékra jogosult a kifizetés (a juttatás) időpontjáig megadott adóelőleg-nyilatkozatában kérte a családi kedvezménynek az adóelőleg megállapításnál történő érvényesítését” szövegrész a „kedvezménnyel” szöveggel;
9. 22. §-ában az Szja tv.
a) 70. §-a (4) bekezdésének f) pontját megállapító rendelkezésben a „családi juttatásra” szövegrész a „családi pótlék juttatásra” szöveggel;
b) 70. §-ának (5) bekezdését megállapító rendelkezésben a „feltéve, hogy a magánszemély a juttatóval legalább heti 36 órai munkavégzéssel járó munkaviszonyban áll, vagy a magánszemélyt a juttatótól - munkaviszony alapján - pénzben megillető havi jövedelem a minimálbért eléri, továbbá feltéve, hogy a juttató a hozzájárulást havonta vagy több hónapra előre, vagy utólagosan legfeljebb három hónapra utalja át egy összegben” szövegrész a
„c) a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezetekről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően az adóévben természetben adott - egyébként adóköteles - juttatás együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész
az a) pont szerinti esetben akkor, ha a magánszemély nyilatkozik, hogy az adott jogcímen az a) pont szerinti bevétele az adóévben más juttatótól nem volt, továbbá akkor, ha a juttató a hozzájárulást havonta vagy - az adott hónapokra vonatkozó összegek közlésével - több hónapra előre, vagy utólagosan legfeljebb három hónapra utalja át egy összegben, azzal, hogy
1. a juttatás a magánszemélynél a közölt összegeknek megfelelő hónap(ok) szerinti bevétel;
2. a juttató az 1. pont figyelembevételével megállapított adót a közölt összegeknek megfelelő hónapokra vonatkozó szabályok szerint és mértékkel, előre történő utalás esetén a juttatás közölt hónapjának, utólagos utalás esetén az utalás hónapjának kötelezettségeként vallja be és fizeti meg”
szöveggel;
c) 71. §-ának (2) bekezdését megállapító rendelkezésben a „nyilatkozatát, azzal, hogy ha az adott juttatás nem felel meg a vonatkozó rendelkezésben foglalt feltételeknek, és/vagy, ha az ott meghatározott értékhatárt meghaladja - a meghaladó rész tekintetében - a 69. § szerinti olyan adóköteles természetbeni juttatásnak minősül, amelyre vonatkozóan az említett § (1) bekezdésének d) és e) pontját nem kell alkalmazni” szövegrész a „nyilatkozatát. Ha az adott juttatás megfelel a vonatkozó rendelkezésben foglalt feltételeknek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja, a meghaladó rész olyan adóköteles természetbeni juttatásnak minősül, amelyre vonatkozóan a 69. § (1) bekezdésének d) és e) pontját nem kell alkalmazni, egyéb esetben bármely feltétel hiányában a 69. § rendelkezései az irányadók” szöveggel;
10. 23. §-ában az Szja tv. 73. §-ának (7) bekezdését megállapító rendelkezésben az „a Magyar Állam, az államháztartás alrendszerei vagy a Magyar Nemzeti Bank által fizetett, jóváírt kamatjövedelemre” szövegrész a „a Magyar Állam, az államháztartás alrendszere, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság, a Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen működő Részvénytársaság, a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen működő Részvénytársaság, a Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen működő Részvénytársaság vagy a Magyar Nemzeti Bank által fizetett, jóváírt kamatjövedelemre” szöveggel;
11. 27. §-ával megállapított Tao. 2. §-a (4) bekezdésének b) pontja a „belföldi jogszabály alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet, külföldi vállalkozó kamatot, jogdíjat, szolgáltatási díjat fizet (juttat) számára; kivéve, ha a külföldi személy, a külföldi illetőségű illetősége szerinti állam és a Magyar Köztársaság között hatályos egyezmény van a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és vagyonadók területén (a továbbiakban: külföldi szervezet) szöveggel;
12. 32. §-ának (1) bekezdésével megállapított Tao. 8. § (1) bekezdésének f) pontját megállapító rendelkezésben „meghatározó befolyással rendelkezik, és az adózóban tényleges tulajdonosként nem rendelkezik részesedéssel a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetőségűnek minősülő magánszemély” szöveggel;
13. 37. §-ával megállapított Tao. 15. §-a (2) bekezdésének a) pontja „a Magyar Állam, az államháztartás alrendszere, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság, a Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen működő Részvénytársaság, a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen működő Részvénytársaság, a Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen működő Részvénytársaság vagy a Magyar Nemzeti Bank által fizetett kamatot” szöveggel;
14. 43. §-a (2) bekezdésével megállapított Tao. 28. §-ának (6) bekezdése „Az (1)-(5) bekezdés alkalmazásában társasági adónak megfelelő adónak minősül a kapott osztalék alapján külföldön fizetett (fizetendő) adó is.” szöveggel;
15. 49. §-ával megállapított Eva tv. 9. §-ának (2) bekezdése „Ha az adóalany bevétele és a 8. § (7) bekezdés alapján az összes bevételt növelő összeg együttesen meghaladja az adóalanyiság választására jogosító értékhatárt,” szöveggel;
16. 83. §-ának (1) bekezdésével megállapított Art. 31. § (2) bekezdésének 10. pontjában a „levont (megfizetett) természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási” szövegrész helyett a „levont természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási” szövegrésszel;
17. 88. §-ával megállapított Art. 43/B. §-ának (3) bekezdésében a „adóévet megelőző évi bevallás alapján megállapított pozitív előjelű elszámolási különbözetet” szövegrész helyett „adóévet megelőző évi helyi iparűzési adó-bevallás alapján a települési önkormányzatonként nettó módon megállapított pozitív előjelű elszámolási különbözetet” szöveggel;
18. 89. §-ának (3) bekezdésével megállapított Art. 52. §-ának (19) bekezdésében az „adatot szolgáltat” szövegrész helyett az „elektronikus úton adatot szolgáltat” szövegrésszel;
19. 111. §-a (3) bekezdésének a Tbj. 4. § q) pontját beiktató rendelkezése a „Tevékenység piaci értéke” szövegrész helyett a „Tevékenységre jellemző kereset” szöveggel, 117. §-a (1) bekezdésének a Tbj. 27. § (1) bekezdését megállapító rendelkezése a „tevékenységének piaci értéke” szövegrész helyett a „tevékenységére jellemző kereset” szöveggel, a „tevékenység piaci értékét” szövegrész helyett a „tevékenységre jellemző keresetet” szöveggel, 117. §-a (2) bekezdésének a Tbj. 27. § (4) bekezdését megállapító rendelkezése a „tevékenység piaci értéke” szövegrész helyett a „tevékenységre jellemző kereset” szöveggel, 118. §-a (1) bekezdésének a Tbj. 29. § (1) bekezdését megállapító rendelkezése a „tevékenység piaci értéke” szövegrészek helyett a „tevékenységre jellemző kereset” szöveggel, a „tevékenység piaci értékét” szövegrész helyett a „tevékenységre jellemző keresetet” szöveggel, 118. §-a (2) bekezdésének a Tbj. 29. § (6) bekezdését megállapító rendelkezése a „tevékenység piaci értéke” szövegrész helyett a „tevékenységre jellemző kereset” szöveggel, 119. §-ának a Tbj. 29/A. § (1) bekezdését megállapító rendelkezése a „tevékenység piaci értéke” szövegrész helyett a „tevékenységre jellemző kereset” szöveggel, 177. § h) pontja a „tevékenység piaci értéke” szövegrész helyett a „tevékenységre jellemző kereset” szöveggel;
20. 122. §-a (1) bekezdésének az Eho. 3. § (1) bekezdésének bevezető szövegét megállapító rendelkezése a „kifizető hiányában” szövegrész helyett a „- kifizető hiányában vagy ha a kifizető az adóelőleg alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani -” szöveggel, az Eho. 3. § (1) bekezdésének ab) alpontját megállapító rendelkezése a „tevékenység piaci értéke” szövegrész helyett a „tevékenységre jellemző kereset” szöveggel, a „tárgyévre bevallott társadalombiztosítási járulék alapját” szövegrész helyett a „tárgyévre bevallott nyugdíjjárulék alapját” szöveggel;
21. 169. §-ának 6. pontjában az „az átlagos adókulcs” szövegrész az „átlagos adókulcs” szöveggel;
22. 169. §-ának 12. pontjában az Szja tv. 49/B. §-ának
a) (9) bekezdését módosító rendelkezésben a „16 százaléka, 2010-ben 19 százaléka” szövegrész a „19 százaléka” szöveggel,
b) (10) bekezdését módosító rendelkezésben a „16 százalék, 2010-ben 19 százalék” szövegrész a „19 százalék” szöveggel,
23. 169. §-ának 19. pontjában az Szja tv. 66. §-ának (1) bekezdését módosító rendelkezésben a „törvény alkalmazásában (azzal, hogy nem minősül osztaléknak az osztalékból megállapított személyes közreműködői díj-kiegészítés)” szövegrész a „törvény alkalmazásában (azzal, hogy nem minősül osztaléknak az a)-b) pontban említett jogcímen szerzett bevétel, ha azt a törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál - pl. az osztalékból megállapított személyes közreműködői díj-kiegészítésként - kell figyelembe venni)” szöveggel;
24. 10. mellékletével megállapított Art. 4. számú mellékletének 6. pontjában a „külföldi illetőségű magánszemélyt” szövegrész helyett a „külföldi személyt” szövegrésszel;
25. 10. mellékletével megállapított Art. 4. számú mellékletének 15. pontjában az „adóévet követő év november 20-áig” szövegrész helyett a „naptári évet követő év november 20-áig” szövegrésszel
lép hatályba.
109. § A Krtv. 8. §-ában az Szja tv. 25. §-át megállapító rendelkezés a következő (7)-(8) bekezdésekkel kiegészülve lép hatályba:
„(7) Az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig tartó megőrzési kötelezettséggel
a) a társas vállalkozás a személyes közreműködő tevékenységére jellemző keresetének meghatározásánál figyelembe vett körülményekről, szempontokról;
b) több társas vállalkozásban személyes közreműködő, illetve személyes közreműködőként és egyéni vállalkozóként is tevékenységet folytató magánszemély valamennyi tevékenységére jellemző keresetéről
feljegyzést készít, amelyet az adózással összefüggő iratok részeként kezel.
(8) Az (5)-(7) bekezdések rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha a személyes közreműködő az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerinti kötelezettséget teljesít.”
110. § A Krtv. 18. §-ában az Szja tv. 47. §-át megállapító rendelkezés a következő (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(5) A (2) bekezdés alkalmazásában
a) az adóalap-kiegészítés összege az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem - kivéve, ha az adóterhet nem viselő járandóság - után a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerinti, a társadalombiztosítási járulék általános mértékével megállapított összeg, illetve biztosítási kötelezettség hiányában az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény szerinti, az összevont adóalapba tartozó jövedelmet terhelő egészségügyi hozzájárulás mértékével megállapított összeg;
b) ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha azt költségként számolja el, vagy azt számára megtérítették), az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelemnek a bevételből a bekezdés rendelkezése szerint megállapított rész 78 százaléka minősül.”
111. § A Krtv. 37. §-ával megállapított Tao. 15. §-a (2) bekezdése a következő d) ponttal kiegészítve lép hatályba:
[(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásakor nem kell figyelembe venni:]
„d) az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában működő elismert tőzsdére bevezetett hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kamatát.”
112. § A Krtv. 66. §-ával megállapított Htv. 43. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„43. § (1) A helyi adóval és az önkormányzat költségvetése javára más jogszabályban megállapított minden adóval kapcsolatos eljárásban az e törvényben és az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltakat - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - kell alkalmazni.
(2) Az önkormányzat a helyi iparűzési adó kivételével az adófizetés esedékességére vonatkozóan - ideértve a 42. § (3) bekezdésében meghatározott esetet is - az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltaktól, továbbá a 41. §-ában szabályozottaktól eltérően rendelkezhet, ha ezzel az adóalany számára válik kedvezőbbé kötelezettségének teljesítése.
(3) Az önkormányzat a helyi adóval - ide nem értve a helyi iparűzési adót - kapcsolatban rendeletet alkothat az adózás rendjéről szóló törvényben nem szabályozott eljárási kérdésben.
(4) Helyi adóügyben és az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó más ügyben az adózás rendjéről szóló törvény 141. §-ának (4) bekezdését nem kell alkalmazni. Felügyeleti jogkörben hozott jogerős határozat - ide nem értve a megsemmisítő és új eljárásra utasító határozatot - bírósági felülvizsgálata kezdeményezhető.”
113. § (1) A Krtv. 72. §-ának (1) bekezdésével megállapított Itv. 23/A. §-ának (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„23/A. § (1) Ingatlan tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke az ingatlan - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének 2%-a, ha a vagyonszerző
a) olyan, ingatlanok tulajdonjogának értékesítését (a továbbiakban: ingatlanforgalmazást) végző vállalkozó, amelynek előző adóévi nettó árbevétele legalább 50%-ban e tevékenységből származott, vagy
b) Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott engedély alapján pénzügyi lízinget folytató vállalkozó
és legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozatban vállalja, hogy az ingatlant az illetékkiszabásra történő bejelentéstől számított két éven belül eladja, illetve a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező pénzügyi lízingbe adja.”
(2) A Krtv. 72. §-ának (2) bekezdésével megállapított Itv. 23/A. §-ának (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) Az ingatlanforgalmazást az illetékkötelezettség keletkezésének adóévében kezdő vállalkozó az (1) bekezdésben meghatározott célú ingatlanvásárlás esetén az ott meghatározott mértékű illetéket fizeti, ha a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozatban vállalja, hogy az adóév nettó árbevételének legalább 50%-a ingatlanforgalmazásból fog származni. Amennyiben a nettó árbevétel megoszlására vonatkozó vállalás nem teljesül, az állami adóhatóság a vagyonszerzés után a 19. § (1) bekezdés, illetve a 21. § (1) bekezdése alapján egyébként fizetendő és az (1) bekezdés szerinti illeték különbözetét a vállalkozó terhére 50%-kal növelten megállapítja. A vállalás meghiúsulásának tényét a vállalkozó az adóévet követő hatodik hónap 15. napjáig köteles bejelenteni. Ha az állami adóhatóság adóellenőrzés keretében megállapítja, hogy a vagyonszerző nettó árbevétel megoszlásra vonatkozó vállalása nem teljesült, a vagyonszerzésre a 19. § (1) bekezdése, illetve a 21. § (1) bekezdése alapján egyébként fizetendő és az (1) bekezdés szerint megállapított illeték különbözetének kétszeresét a vállalkozó terhére pótlólag előírja.”
114. § (1) A Krtv. 73. §-ának (1) bekezdése által megállapított Itv. 26. §-a (1) bekezdésének l) pontja az alábbi szöveggel lép hatályba:
[Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:]
„l) gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának olyan vállalkozó általi megszerzése, melynek előző adóévi nettó árbevételének legalább 50%-a gépjárművek és pótkocsik értékesítéséből származott (gépjármű-forgalmazó), továbbá Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által nyilvántartásba vett pénzügyi lízinget folytató vállalkozó általi megszerzése;”
(2) A Krtv. 73. §-ának (2) bekezdése által megállapított Itv. 26. §-a (10) bekezdése az alábbi szöveggel lép hatályba:
„(10) Az (1) bekezdés l) pontja szerinti mentességre jogosult gépjármű-forgalmazó adóévente nyilatkozik az állami adóhatóságnál arról, hogy az előző adóévi nettó árbevételének megoszlása alapján e § alkalmazásában gépjármű-forgalmazónak minősül azzal, hogy
a) ha a nyilatkozattételre az adóév hatodik hónapjának 1. napja előtt kerül sor, a vagyonszerzőnek arról kell nyilatkoznia, hogy nettó árbevételének megoszlása alapján előreláthatólag gépjármű-forgalmazónak minősül. Amennyiben a nyilatkozatban vállaltak nem teljesültek, úgy azt az adóév hatodik hónapjának 15. napjáig bejelenti az állami adóhatóságnak, amely a meg nem fizetett illetéket 50%-kal növelten a vagyonszerző terhére pótlólag előírja. Ha az állami adóhatóság adóellenőrzés keretében állapítja meg, hogy a vagyonszerző valótlan nyilatkozatot tett, a valótlan nyilatkozat alapján meg nem fizetett illeték kétszeresét a vállalkozó terhére pótlólag előírja,
b) a gépjármű-forgalmazást a nyilatkozattétel adóévében kezdő vállalkozó arról nyilatkozhat, hogy nettó árbevételének legalább 50%-a gépjármű-forgalmazásból fog származni. Amennyiben a nettó árbevétel megoszlására vonatkozó vállalás nem teljesül, akkor az állami adóhatóság a nyilatkozat alapján meg nem fizetett illetéket a vállalkozó terhére 50%-kal növelten megállapítja. A vállalás meghiúsulásának tényét a vállalkozó az adóévet követő hatodik hónap 15. napjáig köteles bejelenteni. Ha az állami adóhatóság adóellenőrzés keretében megállapítja, hogy a vagyonszerző vállalása nem teljesült, a nyilatkozat alapján meg nem fizetett illeték kétszeresét a vagyonszerző terhére pótlólag előírja.”
115. § A Krtv. 70. §-ának (1) bekezdésével megállapított Itv. 19. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke - ha a törvény másként nem rendelkezik - a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4%, ingatlan, illetve belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint. Ingatlan résztulajdonának szerzése esetén az 1 milliárd forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére kell alkalmazni a 4%-os illetéket, illetve az ingatlanonként legfeljebb 200 millió forintot a tulajdoni hányad arányában kell figyelembe venni. Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése esetén az illetékalapból az 1 milliárd forint olyan hányadára kell alkalmazni a 4%-os illetékmértéket, illetve a 200 millió forint olyan hányadát kell figyelembe venni, mint amilyen arányt a vagyoni értékű jog értéke képvisel az ingatlan forgalmi értékében. Vagyoni értékű joggal terhelt ingatlan - ideértve a tulajdonszerzéssel egyidejűleg alapított vagyoni értékű jogot - szerzése esetén a vagyoni értékű jog értékével csökkentett forgalmi értékből az 1 milliárd forint olyan hányadára kell alkalmazni a 4%-os illetékmértéket, illetve a 200 millió forint olyan hányadát kell figyelembe venni, mint amilyen arányt a tulajdonjog értéke képvisel az ingatlan forgalmi értékében.”
116. § A Krtv. 81. §-ával megállapított, az Art. 17. § (16) bekezdését beiktató rendelkezése a következő szöveggel lép hatályba:
„(16) Az adózó évente augusztus 31-éig bejelenti, hogy a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint ingatlannal rendelkező társaságnak minősül, illetve azt, hogy e minősége megszűnt. Az ingatlannal rendelkező társaság bejelentésében - a benyújtás időpontját megelőző naptári év vonatkozásában - nyilatkozik a társaság külföldi tagjai általi részesedés elidegenítéséről, az elidegenítés időpontjáról, a részesedés névértékéről, illetve a tag illetőségéről.”
117. § A Krtv. 88. §-ával megállapított Art. 43/A. §-ának (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„43/A. § (1) Ha az adózó bevallása és önellenőrzése, illetve az állami adóhatóság helyi iparűzési adót érintő ellenőrzése következtében az önkormányzatnak helyi iparűzési adókülönbözet visszafizetési kötelezettsége keletkezik, az állami adóhatóság 30 napos határidő kitűzésével felhívja az önkormányzatot a különbözet visszafizetésére. Amennyiben az önkormányzat visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az állami adóhatóság az önkormányzat költségvetési számlájával szemben hatósági átutalási megbízást bocsát ki. Ha ez az intézkedés részben vagy egészben eredménytelen, az állami adóhatóság a következő kiutaláskor a vissza nem fizetett összeget beszámítja.”
118. § A Krtv. 89. §-ának (3) bekezdésével megállapított Art. 52. §-ának (18) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(18) A helyi iparűzési adóról szóló önkormányzati rendelet kihirdetését követő 8 napon belül az önkormányzati adóhatóság az állami adóhatóság részére elektronikus úton, az állami adóhatóság által közzétett formátumban megküldi:
a) a helyi iparűzési adót megállapító önkormányzati rendelet módosítása, a helyi iparűzési adó bevezetése, megszüntetése esetén a rendelet számát és szövegét,
b) a helyi iparűzési adó bevezetése esetén az érintett települési önkormányzat kincstár által használt azonosítószámát, valamint költségvetési számlaszámát, amelyre az állami adóhatóság a települési önkormányzatot megillető helyi iparűzési adó, továbbá a helyi iparűzési adóval összefüggő késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék, adóbírság és mulasztási bírság átutalását teljesíti.”
119. § A Krtv. 90. §-ával beiktatott Art. 55/A. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„55/A. § Az állami adóhatóság minden év szeptember 30-ig honlapján közzéteszi a megelőző naptári évben, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint ingatlannal rendelkező társaságnak minősülő adózók nevét (elnevezését), székhelyét, adószámát.”
120. § A Krtv. 99. §-ával megállapított Art. 133/B. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„133/B. § (1) Az állami adóhatóságnál települési önkormányzatonként kimutatott és nyilvántartott helyi iparűzési adót érintő fizetési könnyítés engedélyezése vagy annak elutasítása, első fokon az önkormányzati adóhatóság nyilatkozata alapján történik. A fizetési könnyítés iránti kérelmet az állami adóhatósághoz kell előterjeszteni. Az állami adóhatóság a kérelem megalapozottságát érdemben nem vizsgálja. Az állami adóhatóság a kérelmet annak beérkezésétől számított 5 napon belül megküldi az önkormányzati adóhatósághoz, és a nála nyilvántartott és az adott önkormányzatra kimutatott helyi iparűzési adóról, bírságról, pótlékról tájékoztatja az önkormányzati adóhatóságot. Az önkormányzati adóhatóság a kérelem megalapozottságát érdemben megvizsgálja és a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül elektronikus úton megküldött nyilatkozat útján értesíti az állami adóhatóságot a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról. Az önkormányzati adóhatóság nyilatkozata részletesen indokolja a fizetési könnyítés feltételeit (esedékességi időpont, részletek összege, pótlékszámítás stb.) vagy az elutasítás okait, illetve a fizetési könnyítés iránti kérelem elbírálásához szükséges és az általa feltárt tényállást. Az állami adóhatóság a fizetési könnyítés iránti kérelem tárgyában rendelkező első fokú határozatot az önkormányzati adóhatóság nyilatkozata alapján, a nyilatkozat beérkezésétől számított 15 napon belül kiadmányozza.
(2) Az önkormányzati adóhatóság rendelkezésére álló, a nyilatkozat elküldésére meghatározott határidő jogvesztő, ennek elmulasztása esetén a kérelem elbírálására az állami adóhatóság - az önkormányzat nyilatkozata nélkül - jogosult.
(3) A fizetési könnyítésről rendelkező első fokú határozat ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás lefolytatására az állami adóhatóság jogosult, ideértve a jogorvoslati eljárás eredményeként elrendelt új eljárást is. A jogorvoslati eljárásban az állami adóhatóság nincs kötve az önkormányzati adóhatóság nyilatkozatához.
(4) Ha az adózó a fizetési könnyítés iránti kérelmet az önkormányzati adóhatósághoz nyújtja be, az önkormányzati adóhatóság elektronikus úton haladéktalanul értesíti az állami adóhatóságot, amelyik - ha a feltételek fennállnak - intézkedik a végrehajtás szüneteltetése iránt. Az értesítés kézhezvételétől számított öt napon belül az állami adóhatóság a nála nyilvántartott és az adott önkormányzatra kimutatott helyi iparűzési adóról, bírságról, pótlékról tájékoztatja az önkormányzati adóhatóságot.
(5) Ha az önkormányzati adóhatóság fizetési könnyítést engedélyez és a fizetési könnyítéssel érintett tartozás összegét az állami adóhatóság a 43/B. § alapján előlegként átutalta az önkormányzatnak, az állami adóhatóság haladéktalanul intézkedik a fizetési könnyítéssel érintett tartozás 43/A. § szerinti visszakövetelése érdekében.”
121. § A Krtv. 100. §-ával megállapított Art. 134/A. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„134/A. § (1) Az állami adóhatóságnál települési önkormányzatonként kimutatott és nyilvántartott
a) a magánszemélyt terhelő helyi iparűzési adótartozás és az ezzel összefüggésben megállapított bírság és pótléktartozás, továbbá
b) a nem magánszemély adózót terhelő, a helyi iparűzési adóhoz kapcsolódó bírság és pótléktartozás
mérséklése (elengedése) első fokon az önkormányzati adóhatóság nyilatkozata alapján történik. Az elengedés (mérséklés) iránti kérelmet az állami adóhatósághoz kell előterjeszteni. Az állami adóhatóság a kérelem megalapozottságát érdemben nem vizsgálja. Az állami adóhatóság a kérelmet annak beérkezésétől számított 5 napon belül megküldi az önkormányzati adóhatósághoz, és a nála nyilvántartott és az adott önkormányzatra kimutatott helyi iparűzési adóról, bírságról, pótlékról tájékoztatja az önkormányzati adóhatóságot. Az önkormányzati adóhatóság a kérelem megalapozottságát érdemben megvizsgálja és a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül elektronikus úton megküldött nyilatkozat útján értesíti az állami adóhatóságot a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról. Az önkormányzati adóhatóság nyilatkozata részletesen indokolja a mérséklés (elengedés) feltételeit [mérsékelt, (elengedett) összeg, pótlékszámítás stb.] vagy az elutasítás okait, illetve a mérséklés (elengedés) iránti kérelem elbíráláshoz szükséges általa feltárt tényállást. Az állami adóhatóság a mérséklés (elengedés) iránti kérelem tárgyában rendelkező első fokú határozatot az önkormányzati adóhatóság nyilatkozata alapján, a nyilatkozat beérkezésétől számított 15 napon belül kiadmányozza.
(2) Az önkormányzati adóhatóság rendelkezésére álló, a nyilatkozat elküldésére meghatározott határidő jogvesztő, ennek elmulasztása esetén a kérelem elbírálására az állami adóhatóság - az önkormányzat nyilatkozata nélkül - jogosult.
(3) A mérséklésről (elengedésről) rendelkező első fokú határozat ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás lefolytatására az állami adóhatóság az általános szabályok szerint - az önkormányzati adóhatóság nyilatkozatában foglaltakra tekintet nélkül - jogosult, ideértve a jogorvoslati eljárás eredményeként elrendelt új eljárást is.
(4) Ha az adózó a mérséklés (elengedés) iránti kérelmet az önkormányzati adóhatósághoz nyújtja be, az önkormányzati adóhatóság elektronikus úton haladéktalanul értesíti az állami adóhatóságot, amelyik - ha a feltételek fennállnak - intézkedik a végrehajtás szüneteltetése iránt. Az értesítés kézhezvételétől számított öt napon belül az állami adóhatóság a nála nyilvántartott és az adott önkormányzatra kimutatott helyi iparűzési adóról, bírságról, pótlékról tájékoztatja az önkormányzati adóhatóságot.
(5) Ha az önkormányzati adóhatóság mérséklést (elengedést) engedélyez és a mérsékléssel (elengedéssel) érintett tartozás összegét az állami adóhatóság a 43/B. § alapján előlegként átutalta az önkormányzatnak, az állami adóhatóság haladéktalanul intézkedik a mérsékléssel (elengedéssel) érintett tartozás 43/A. § szerinti visszakövetelése érdekében.”
122. § A Krtv. 122. §-a (2) bekezdésének az Eho. 3. § (4) bekezdését beiktató rendelkezése az alábbi szöveggel lép hatályba:
„(4) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá nem tartozó, Szja tv. szerinti társas vállalkozás 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet azon összeg után, amelyet a számvitelről szóló törvény szerint a vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tag részére osztalékként, részesedésként meg lehetett volna állapítani, ki lehetett volna fizetni, de legfeljebb a pozitív adózott eredmény tag részesedésével arányos része után. Az így megállapított egészségügyihozzájárulás-alap nem lehet több, mint a Tbj.-ben meghatározott tevékenységre jellemző kereset azon része, amely meghaladja a vállalkozói jogviszonyra tekintettel bevallott nyugdíjjárulék-alap és az (1) bekezdés ab) alpontjában meghatározott egészségügyihozzájárulás-alap együttes összegét.”
123. § A Krtv. 212. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„212. § A vállalkozónak a helyi iparűzési adóra és a vállalkozók kommunális adójára a 2010. évben kezdődő adóév harmadik hónapjának 15. napjáig esedékes előlegrészletet az önkormányzati adóhatóság által korábban kiadott fizetési meghagyás alapján, az önkormányzati adóhatóság által megjelölt pénzforgalmi számlára kell megfizetnie. A 2010. adóévben kezdődő - a Htv. 41. §-ában meghatározott - előlegfizetési időszakra fizetendő első adóelőleg-részletet a 2009. évben kezdődő adóév adója és az önkormányzati adóhatóság által a 2010. évben kezdődő adóév harmadik hónapjának 15. napjáig előírt adóelőleg-részlet pozitív különbözetével egyezően, míg a második adóelőleg-részletet a 2009. évi adóév adójának felével megegyező összegben kell bevallani az önkormányzati adóhatósághoz és - iparűzési adó esetén - az állami adóhatóságnak - vállalkozók kommunális adója esetén - az önkormányzati adóhatóságnak megfizetni. A 2010. évben kezdődő adóévben esedékes adóelőleg-fizetési időpontokat követően bekövetkező adókötelezettség-keletkezés esetén az előlegfizetési időszakra fizetendő egyes adóelőleg-részleteket a Htv. e törvénnyel megállapított 41. §-a alapján, iparűzési adó esetén az állami adóhatósághoz, vállalkozók kommunális adója esetén az illetékes önkormányzati adóhatósághoz kell bevallani.”
124. § A Krtv. 215. §-a a következő szöveggel lép hatálya:
„215. § (1) Az önkormányzati adóhatóság az általa az illetékességi területén nyilvántartott helyi iparűzési adóalanyok nevének (elnevezésének), adószámának, székhelyének, telephelyeinek megjelölésével adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak
a) a 2010. március 15-én esedékes és megfizetett helyi iparűzési adóelőleg összegéről, valamint az önkormányzati adóhatóság által előlegmérséklés címén módosított előleg összegéről 2010. április 30. napjáig,
b) a 2009. adóévet érintő, az előlegfeltöltési kötelezettség teljesítését megelőzően benyújtott önellenőrzés esetén - az önellenőrzés benyújtásától számított 15 napon belül - az önellenőrzéssel módosított adó és adóelőleg összegéről,
c) 2010. június 30. napjáig a 2009. adóévről, 2010-ben benyújtott bevallásban szereplő adóelőleg adatokról, bevallott adó összegéről és az azzal szemben elszámolt adóelőleg (ideértve a megfizetett adóelőleg-kiegészítés összegét is) különbözetéről (előjel helyesen), valamint az adózó a helyi adókról szóló törvény 39/A. §-ának (5) bekezdése, illetve 39/B. §-ának (2) bekezdése szerinti - a helyi iparűzési adó alapjának egyszerűsített meghatározásáról tett - nyilatkozatáról.
(2) Az önkormányzati adóhatóság az állami adóhatóság által közzétett módon és formátumban 2010. január 31-éig adatot szolgáltat az általa 2010. január 1-jén nyilvántartott iparűzési adóalanyok adószámáról, székhelyéről és a helyi adókról szóló törvény szerinti telephelyéről.
(3) Az önkormányzati adóhatóság 2010. január 15-ig elektronikus úton, az állami adóhatóság által közzétett formában megküldi a 2010-ben hatályos helyi iparűzési adót szabályozó önkormányzati rendeleteit az állami adóhatóság részére.
(4) Az önkormányzati adóhatóság 2010. január 15-ig közli az állami adóhatósággal azt a költségvetési számlaszámot, amelyre az állami adóhatóság a települési önkormányzatot megillető helyi iparűzési adó, továbbá a helyi iparűzési adóval összefüggő késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék, adóbírság és mulasztási bírság átutalását teljesíti. A költségvetési számlaszám közlésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásából, vagy késedelmes teljesítése esetén az ebből eredő kárt az érintett települési önkormányzat viseli, és ez esetben az állami adóhatóság a késedelmes átutalás miatt kamatot nem fizet.
(5) Az állami adóhatóság a 2010-ben az önkormányzati adóhatósághoz benyújtott bevallásban szereplő adóelőleg összegét - az önkormányzati adóhatóság adatszolgáltatása alapján - az adózó adószámláján önkormányzatonkénti bontásban tartja nyilván.
(6) Az önkormányzati adóhatóság az (1)-(2) és (4) bekezdésben, továbbá a 216. §-ban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton teljesíti.”
125. § A Krtv. 216. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„216. § Az üzleti évüket 2009. évben kezdő, naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózókra a 214. §-215. §-okban, a naptári évvel egyező adóévet alkalmazó adózókra meghatározott rendelkezéseket a határnapok, illetve a határidők szempontjából az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
a) E törvény 215. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adatszolgáltatást a helyi iparűzési adóelőleg első részletéről az üzleti év első napjától számított 120 napon belül kell teljesíteni.
b) E törvény 215. § (1) bekezdés c) pontja szerinti adatszolgáltatást a 2009-ben kezdődő üzleti évről benyújtandó bevallás esedékességétől számított 30 napon belül kell teljesíteni.
c) E törvény 214. § (3) bekezdésében megjelölt 2010. március 15. határnap alatt az üzleti év első napjától számított harmadik hónap 15. napját kell érteni.”
126. § A Krtv. 218. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„218. § A helyi iparűzési adó vonatkozásában a 2010. január 1-jét megelőző adómegállapítási időszakokat érintő, az adó megállapításához való jog legkésőbb 2011. december 31-én elévül. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók esetében a helyi iparűzési adót érintően az önkormányzati adóhatóság adómegállapítási joga a 2009. évben kezdődő adóév utolsó napjától számított két év elteltével évül el.”
127. § A Krtv. 223. § (3) bekezdése a következő új mondattal kiegészülve lép hatályba:
„E rendelkezés - választás szerint - 2009. július 1-jétől visszamenőlegesen alkalmazható.”
128. § A Krtv. 224. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(3) Ha a természetes személy a kifizetőnek nyilatkozatot tett arról, hogy az utána fizetendő egészségbiztosítási járulék várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt, és 2009-ben a járulékalapja ténylegesen eléri vagy meghaladja a kilencmillió forintot, 2009-re vonatkozóan nem kell az Eho. 11/A. § (2) bekezdése szerinti egészségügyi hozzájárulás hat százalékát bevallania és megfizetnie.
(4) A 2009-ben kezdődő, naptári évtől eltérő üzleti év esetén a reprezentáció és az üzleti ajándék utáni egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettségre az Eho. 2009. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
129. § A Krtv. 225. § (1) bekezdése a következő új mondattal kiegészülve lép hatályba:
„A 2010. január 10-éig megszerzett jövedelmek utáni járulékfizetési kötelezettségre az Flt. 2009. december 31-én hatályos 40., 41. és 46/B. §-ait kell alkalmazni.”
130. § A Krtv. 225. §-a a következő új (5)-(6) bekezdésekkel kiegészülve lép hatályba:
„(5) A 2009. december 31-ét követően befizetett (beszedett), az Flt. 2009. december 31-éig hatályos rendelkezései szerint fizetendő munkaadói járulék, munkavállalói járulék és vállalkozói járulék a Munkaerőpiaci Alap bevételét képezik, melyeket az Alap kezelője munkaerő-piaci járulékként tart nyilván.
(6) Az Flt. 2009. december 31-éig hatályos rendelkezései szerint fizetendő munkaadói járulékból, munkavállalói járulékból és vállalkozói járulékból származó követelések és kötelezettségek a Munkaerőpiaci Alapot illetik meg, illetve terhelik.”
131. § A Krtv. 7. mellékletével megállapított az Art. 1. számú mellékletének I./B/2/A. pontját beiktató rendelkezése a következő új c) ponttal kiegészülve lép hatályba:
„c) Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység után fizetendő iparűzési adóról - a megfizetés határidejével egyezően - a tevékenység befejezésének napján kell bevallást tenni.”
132. § A Krtv. 10. mellékletével megállapított Art. 4. számú mellékletének 14. pontját megállapító rendelkezés a következő utolsó mondattal kiegészülve lép hatályba:
„Amennyiben a bejelentés és az iratok csatolása a megállapított határidőn belül nem lehetséges, ezen kötelezettséget attól az időponttól számított 15 napon belül kell együttesen teljesíteni, amelytől teljesítésük lehetővé válik.”
133. § (1) Az egyes képviselői juttatások és kedvezmények megszüntetéséről szóló 2009. évi LXV. törvény 11. §-ában az Szja tv. 16. §-ának (1) bekezdését megállapító rendelkezésben a „képviselői tevékenység, a gazdasági társaság magánszemély tagja által külön szerződés szerint teljesített mellékszolgáltatás, ez utóbbinál feltéve, hogy a tagnak a bevétele érdekében felmerült költségét a társaság a költségei között nem számolja el” szövegrész a „képviselői tevékenység” szöveggel lép hatályba.
(2) A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 1. számú mellékletében a
| „M3 Vaja (49. sz. főút)-Vásárosnamény között | Autóút | 2×1 | 20” |
sor helyébe a következő
| „M3 Vaja (49. sz. főút)-Vásárosnamény között | Autóút | 2×2 | 20” |
sor lép.
134. § Hatályát veszti az Szja tv.
1. 3. §-a 17. pontjának g) és h) alpontjai, 55-59. pontjai,
2. 17. §-ának (3) bekezdése,
3. 28. §-ának (10) és (11) bekezdése,
4. 49/A. §-ának (1) bekezdésben az „- akkor is, ha bejegyeztette magát egyéni cégként -” szövegrész,
5. 65/B. §-ának (4) és (10) bekezdése,
6. 66. §-ának (4) bekezdése,
7. 67. §-ának (7) bekezdése,
8. 69. §-ának (8) bekezdésében a „- pl. a csekély értékű ajándékként nyilvántartott juttatások -” szövegrész,
9. 77/B. §-ának (12) bekezdése,
10. 77/C. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, (8) bekezdésének i) pontjában és (17) bekezdésében az „a tőkepiacról szóló törvény szerinti” szövegrész,
11. 80. §-ának f) pontja,
12. 81. §-ának (4) bekezdése,
13. 1. számú mellékletének 3.2.1. és 3.2.2. alpontjai, 8.19. pontjának a) alpontja,
14. 5. számú mellékletének IV. Az egyéni vállalkozói, illetőleg a mezőgazdasági őstermelői tevékenység megszüntetése című alfejezete.
135. § Hatályát veszti a Tao.
1. 8. §-ának (3) bekezdése,
2. 16. §-a (2) bekezdésének g) pontja,
3. 17. §-ának (8) és (9) bekezdései,
4. a 19. §-a (5) bekezdésének b) pontjából „a 22/B. § (11) bekezdésének a) pontjában foglaltaknak megfelelő” szövegrész,
5. 22/B. §-ának (11) bekezdése.
136. § Hatályát veszti az Eva tv. 21. § (1) bekezdésének g)-h) pontja.
137. § (1) Hatályát veszti az Itv.
1. 13. §-ának (6) bekezdésében szereplő „A gépjárművet, pótkocsit terhelő haszonélvezeti jogot is a 15. § szerint kell számításba venni.” szövegrész,
2. 103. §-a (1) bekezdésének a) pontja.
(2) Hatályát veszti a Htv. 31. §-a a) pontjában szereplő „,továbbá a 70. életévét betöltött” szövegrész.”
138. § (1) Hatályát veszti az Art.
1. 46. § (1) bekezdésének második mondata,
2. 132/A. §-a (13) bekezdésének f) pontja.
(2) Hatályát veszti az Art.
1. 31. §-a (2) bekezdésének 7. pontjában a „(befizetett)” szövegrész,
2. 31. §-a (2) bekezdésének 11. pontjában a „(megfizetett)” szövegrész,
3. 32. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata.”
139. § (1) Hatályát veszti az Eho.
a) 4. § (3) bekezdésének első mondata,
b) 5. §-a (1) bekezdésének f) pontjában az „után” szövegrész.
(2) Hatályát veszti a Tny. 37. §-ának (2) bekezdése.
(3) Hatályát veszti a Tny. 97. §-ának (2)-(4) bekezdése.
140. § Hatályát veszti az Szt. 177. §-ának (4) bekezdése.
141. § Hatályát veszti az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény 277. §-ának (1) bekezdésében az „és az e rendelkezésekben meghatározott személy által az ott meghatározott módon az adózó részére juttatott bevételnek a 276. § (1)-(3) bekezdésében megjelölt részét vagy annak megfelelő összeget az ott leírtaknak megfelelően befekteti” szövegrész.
142. § Nem lép hatályba a Krtv.
1. 14. §-a;
2. 18. §-ában az Szja tv. 49. §-a (12) bekezdésének a) pontját megállapító rendelkezésben az „a magánszemélynek az adójóváírás figyelembevételére tett nyilatkozata alapján” szövegrész;
3. 21. §-ának (2) bekezdése;
4. 28. §-ának (4) és (5) bekezdése;
5. 42. §-ának (2) bekezdése;
6. 43. §-ának (1) bekezdése;
7. 169. §-ának 5. pontja, 12. pontjában az „és a (11)” szövegrész és 13. pontja;
8. 186. §-ának 2., 6., 13. pontja, 18. pontjában a „8.19.” szövegrész, a „8.29.,” szövegrész, a „8.35.” szövegrész, 19. pontjában a „I. Jellemzően előforduló költségek fejezetének 17. pontjában a „továbbá az erről szóló kormányrendelet szerint naponta számított igazolás nélkül elismert költség” szövegrész,” szövegrész és 21. pontja;
9. 206. §-ának (6) bekezdésében „és 13. §-a (1) bekezdésének e törvénnyel módosított m) pontját” szövegrész, (15) bekezdése;
10. 1. mellékletének 3. pontja.
143. § Az I-XVI. Fejezet, a XVIII. Fejezet, a 134-142. §-ok és az 1-7. mellékletek 2011. január 2-án hatályukat vesztik. E rendelkezés 2011. január 3-án hatályát veszti.
144. § (1) E törvénynek az Szja tv.-t módosító rendelkezéseit - a (2)-(17) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével - a hatálybalépésük napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.
(2) Az Szja tv. 2. §-ának e törvénnyel megállapított (8) bekezdését a hatálybalépését megelőzően megszerzett - ott említett - jövedelemre is alkalmazni lehet, ha az a magánszemély számára összességében előnyösebb.
(3) Az Szja tv. 3. §-ának e törvénnyel módosított 33. pontjában említett egyéni cégen az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény rendelkezései szerint alapított egyéni céget kell érteni.
(4) Az Szja tv. 3. §-a 72. pontjának e törvénnyel módosított e) alpontját a hatálybalépést megelőzően, de 2009. július 1-jét követően megszerzett jövedelem adókötelezettségének megállapítására is alkalmazni lehet.
(5) Az Szja tv. 3. §-a 72. pontjának a Krtv.-vel, illetve e törvénnyel megállapított t) alpontjában, valamint a 3/A. §-ának (1)-(4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a 2010. január 1-jétől folyósított munkáltatói lakáscélú támogatásra (elengedett kölcsönre) kell alkalmazni azzal, hogy a legfeljebb 5 millió forint juttatási keret számításánál a 2010. január 1-jét megelőzően
a) folyósított munkáltatói lakáscélú támogatás,
b) elengedett kölcsön
összegét nem kell figyelembe venni.
(6) Az Szja tv. 13. §-a (1) bekezdése e törvénnyel megállapított m) és n) pontjának rendelkezését a 2009. évi adókötelezettség megállapításánál is alkalmazni kell.
(7) Az Szja tv. 28. §-a (19) bekezdése e törvénnyel módosított d) pontjának rendelkezését 2009. szeptember 1-jétől lehet alkalmazni.
(8) Az Szja tv. 44/B. §-ának e törvénnyel megállapított (6) bekezdése b)-c) pontjának és (7) bekezdése b)-c) pontjának rendelkezéseit 2009. január 1-jétől kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a rendelkezésekben előírt határidőt csak akkor kell figyelembe venni, ha a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági számlájára a feltételként szabott befizetés, illetve értékpapír áthelyezés 2010. január 1-jéig nem történt meg.
(9) Az Szja tv. 49/A. §-a e törvénnyel módosított (2)-(5) bekezdéseinek megfelelően kell eljárni abban az esetben is, ha az egyéni vállalkozásról szóló törvény rendelkezései szerint egyéni cégként a cégjegyzékbe már bejegyzett egyéni vállalkozó a létesítő okiratnak az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény előírásainak megfelelő módosításával az egyéni cégként történő nyilvántartásba vételt kéri.
(10) Az Szja tv. 22. §-ának e törvénnyel megállapított (4) bekezdésében és 49/B. §-a (7) bekezdésének e törvénnyel megállapított d) pontjában foglalt rendelkezést a mezőgazdasági őstermelő és az egyéni vállalkozó a 2009. évi elhatárolt veszteségére is alkalmazhatja.
(11) Az Szja tv. e törvénnyel megállapított 67/A. §-a (6) bekezdésének rendelkezése
a) az Szja tv. 2009. december 31. napján hatályos 67/A. §-ának rendelkezései szerint tőzsdei ügyletnek nem minősülő ellenőrzött tőkepiaci ügylet esetében - első ízben a megelőző év tekintetében a 2010. évben, a megelőző két év tekintetében a 2010-2011. évben ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteségre - akkor alkalmazható, ha az ügyletkötés 2009. december 31. napját követően történt;
b) alkalmazásában ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteségnek minősül az Szja tv. 2009. december 31. napján hatályos 67/A. §-ának (1) bekezdése szerint tőzsdei ügyletből származó veszteség is.
(12) Amennyiben a munkáltató 2009. évben 2010-re vonatkozóan (előre) utal át önkéntes kölcsönös biztosító pénztári munkáltatói hozzájárulást, a 2010-re vonatkozó juttatás adókötelezettségére az Szja tv. 2010. január 1-től hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
(13) A magánszemély által nem önálló tevékenységére tekintettel, vagy egyébként a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyával összefüggésben 2009. november 30-áig megkötött szerződés alapján megszerzett, kamatkedvezményből származó jövedelem adókötelezettségét a kifizető választása szerint a hitel (kölcsön) futamideje alatt az Szja tv. 72. §-ának 2009. december 31-én hatályos rendelkezései szerint is teljesítheti. A kifizető ezen választásáról 2009. december 31-éig értesíti a magánszemélyt.
(14) Az egyéni vállalkozó az Szja tv. 11. számú mellékletének 2009. január 31-én hatályos III./2. pontja alapján megkezdett értékcsökkenési leírást - ha annak a rendelkezésben foglalt egyéb feltételei fennállnak - a teljes leírásig folytathatja azzal, hogy cégautóadón a gépjárműadóról szóló törvényben szabályozott cégautóadót kell érteni. Amennyiben az egyéni vállalkozó az értékcsökkenés leírását e rendelkezés alapján a 2009. január 31-ét követő időszak vonatkozásában - e rendelkezés alapján - folytatja és kizárólag emiatt a 2009. január 31-ét követő időszakra cégautóadó-fizetési kötelezettsége keletkezik, akkor a 2009. február 1. és 2009. december 31. közötti időszakra eső cégautóadó-bevallási és cégautóadó-fizetési kötelezettségét a 2010. első negyedévi bevallásával egyidejűleg - az Art.-ban szabályozott jogkövetkezményektől mentesen - teljesítheti.
(15) A 2006. szeptember 1-jét megelőzően megszerzett befektetési jegy 2009. december 31-ét követő visszaváltásakor, átruházásakor az Szja tv. 2006. augusztus 31-én hatályos 65. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.
(16) Az Szja tv. 1. számú mellékletének e törvénnyel módosított 7.7. pontját a donornak 2009-ben kifizetett díj, költségtérítés, e törvénnyel megállapított 8.39. pontját a kifizető által 2009-ben biztosított védőoltások adókötelezettségének megállapítására is alkalmazni lehet.
(17) A 2006. szeptember 1-jétől 2009. december 31-éig megkötött élet- és nyugdíjbiztosítási szerződés alapján nyújtott biztosítási szolgáltatás címén megszerzett bevételből a 2010. január 1-jét megelőzően felhalmozott díjtartalék terhére kivont bevételre a magánszemély választhatja az Szja tv. 2009. december 31-én hatályos rendelkezéseinek alkalmazását.
145. § (1) E törvénynek a Tao.-t módosító rendelkezéseit - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - első ízben a 2010. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.
(2) E törvény 24. §-ával megállapított Tao. 17. §-a (1) bekezdésének rendelkezését első ízben a 2009. adóévi veszteségelhatárolásra kell alkalmazni, akkor is, ha az adózó adóéve eltér a naptári évtől, továbbá az e törvény 135. §-ának 3. pontjával hatályon kívül helyezett Tao. 17. §-ának (8) bekezdését már a 2009. adóévi negatív adóalapra sem kell alkalmazni.
(3) E törvény 27. §-ával megállapított Tao. fejlesztési adókedvezményre vonatkozó előírásait a 2009. december 31-ét követően benyújtott kérelemre, bejelentésre és az ezek alapján érvényesített adókedvezményre lehet alkalmazni, illetve az e törvény 135. §-ának 5. pontjával, hatályon kívül helyezett Tao. 22/B. § (11) bekezdését a 2009. december 31-ét követően benyújtott kérelemre, bejelentésre és az ezek alapján érvényesített adókedvezményre már nem lehet alkalmazni.
(4) E törvény 28. §-ával megállapított Tao.-t módosító rendelkezéseket első ízben a 2009. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.
146. § Az a gazdálkodó szervezet, amelynek 2007. december 31-ig a pénzügyminiszter a bírósági eljárási illeték utólagos megfizetését engedélyezte, a bírósági eljárási illetéket 2010. június 30-ig fizetheti meg az engedélyben meghatározottak szerint.
147. § (1) Az Itv. e törvénnyel megállapított rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a hatálybalépésüket követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, illetve indult eljárásokban kell alkalmazni.
(2) Az Itv. e törvénnyel megállapított 17/B. §-át azokban az illetékügyekben is alkalmazni kell, melyekben az illetékalap kedvezmény feltételeként vállalt hároméves határidő 2010. január 1-jén még nem telt le.
(3) Az e törvény hatálybalépésének napja és 2012. december 31. között - az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül - illetékkiszabásra bejelentett ügyekben mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az olyan gépjárműnek, pótkocsinak a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező lízingszerződés keretében történő megszerzése, mely a lízingszerződés megkötéséig a lízingbevevő tulajdona volt, és a tulajdonjog a lízingszerződés megkötése érdekében került a lízingbeadónak átadásra.
148. § (1) E törvénynek az Art. 132/A. §-ának (2), (5) és (13) bekezdéseit, 178. §-ának 16. pontját megállapító rendelkezéseit e törvény hatálybalépését követően indult eljárások esetén kell alkalmazni.
(2) A kincstár e törvény kihirdetését követő 15 napon belül elektronikus úton átadja az állami adóhatóság részére azon települési önkormányzatok kincstár által használt azonosítószámát, amelyek iparűzési adót vezettek be.
(3) E törvénynek az Art. 17. § (16) bekezdését, 55/A. §-át, és 4. mellékletének 15. pontját megállapító rendelkezéseit az adózóknak - ideértve a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózókat is - 2011-ben kell először alkalmaznia.
(4) E törvénynek az Art. 4. számú melléklet 14. pontját módosító rendelkezéseit 2010. január 1-jét követően teljesítendő adókötelezettségek vonatkozásában kell alkalmazni.
(5) Az állami adóhatóság az Art. 52. § (7) bekezdésének ba) alpontja szerinti adatszolgáltatást magánszemélyenkénti bontásban teljesíti, azzal, hogy ha a bevallott nyugdíjjárulék alapja meghaladja a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt, akkor az erre vonatkozó adatot a nyugdíjjárulék-fizetési felső határig adja át. A Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv az átadott adatokat az állami adóhatóság által teljesített adatszolgáltatásnak megfelelően a saját nyilvántartásában rögzíti.
(6) A 2010. január 1-jét megelőző időszak tekintetében a Tny. 97. § (3) bekezdésének - 2010. december 31-én hatályos - b) pontjában foglaltak 2010. december 31-ét követően is alkalmazhatók.
149. § (1) E törvénynek az Art. 131. § (5) bekezdését módosító rendelkezéseit a hatálybalépésüket követően teljesítendő adókötelezettségek vonatkozásában kell alkalmazni.
(2) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a pénztárak központi nyilvántartásából a 2007. január 1-jei állapot szerinti adatokról és ezen adatokban 2009. december 31-ig bekövetkezett változásokról 2010. január 31-ig elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére az Art. 3. számú melléklet P) pontjában meghatározott adattartalommal.
150. § (1) E törvény Art.-t módosító rendelkezéseit kell alkalmazni a hatálybalépésekor jogerősen el nem bírált ügyekben, továbbá a hatálybalépést követően az azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre azzal, hogy ha a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság-, pótlékfeltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az elkövetéskor hatályos törvényben meghatározott legmagasabb mérték alkalmazható.
(2) Az adózónak az e törvény hatálybalépését követően - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - az azt megelőző időszakra teljesítendő bejelentési, adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési, bizonylat-kiállítási, adatszolgáltatási és adólevonási kötelezettségét a 2009. december 31. napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.
151. § E törvény Tbj.-t módosító rendelkezéseit a hatálybalépésük napjától megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
152. § E törvény Eho.-t módosító rendelkezéseit a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett hozzájárulás-fizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
153. § Aki szolgálati nyugdíjra jogosulttá vált és foglalkoztatója e törvény hatálybalépését megelőzően nem vonta le tőle a munkavállalói járulékot, azt e törvény hatálybalépésétől a magánszemélytől visszamenőleg követelni nem lehet.
154. § (1) E törvénynek az Szt.-t módosító rendelkezéseit először a 2010. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
(2) E törvénynek az Szt.-t módosító 74. §-75. §-ainak, 77. §-78. §-ainak, 80. §-ának és 104. §-a (1) bekezdésének rendelkezései a 2009. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók.
(3) Ha a vállalkozó üzleti éve megegyezik a naptári évvel és 2010. január 1-jétől élni kíván a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény 147. §-a szerinti módosításban foglalt lehetőséggel, alkalmazhatja az Szt. devizanemek közötti áttérés elszámolási szabályait a 2009. december 31-i mérlegfordulónapra vonatkozó beszámoló mérlegében szereplő adatokra.
155. § E törvény hatálybalépésekor, a 82. § és a 83. § szerinti, folyamatban lévő eljárásokra az eljárás megindításakor hatályban lévő előírásokat kell alkalmazni.
156. § A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvénynek az e törvény 86. §-ával megállapított rendelkezését a 2009. évi várható jövedelemadó 90 százalékának megállapítására nem kötelező alkalmazni.
157. § E törvénynek az Szjtv. 7/A. §-ának (2) bekezdését érintő módosítását a hatálybalépését követően megindult eljárásokban kell alkalmazni.
158. § Az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény 276-277. §-ának e törvénnyel módosított rendelkezéseit a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.
159. § A 2009. december 31-én hatályos Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény alapján befolyó kulturális járulék a Nemzeti Kulturális Alap bevételét képezi.
160. § E törvény 135. §-ának 5. pontja a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló 2008. augusztus 6-ai 800/2008/EK bizottsági rendelet (HL L 214,. 2008. 08. 09., 3-47. o) hatálya alá tartozó regionális beruházási támogatási programnak minősül.
1. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 6.6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:]
„6.6. a 6.8. alpontban meghatározott biztosító
a) szolgáltatása (kivéve a jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítás alapján fizetett jövedelmet-pótló kártérítést, kivéve továbbá az élet- és nyugdíjbiztosítási szerződés alapján nyújtott, a b)-c) pontban nem említett szolgáltatást, valamint az olyan biztosítási szerződés alapján nyújtott szolgáltatást, amelynek díját vagy díjának egy részét magánszemély költségként elszámolta),
b) haláleseti, baleseti, betegségbiztosítási szolgáltatása,
c) nyugdíjbiztosítási szerződés alapján a szerződéskötés harmadik fordulónapját követően nyújtott nyugdíj-szolgáltatása,
címén megillető bevétel;”
2. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 7.15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[7. Egyéb indokkal adómentes:]
„7.15. az elengedett követelés akkor, ha az
a) a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott közüzemi szolgáltatás szolgáltatója, valamint a hitelintézet, pénzügyi vállalkozás által - az azonos helyzetben lévőket egyenlő elbánásban részesítő elv betartásával - részben vagy egészben elengedett követelés (akkor is, ha egyezség keretében történik), amennyiben az adós nyilatkozata szerint az ő és családja megélhetési ellehetetlenülését előzi meg;
b) hitelintézet, befektetési szolgáltató, pénzügyi vállalkozás pénzügyi szolgáltatásból, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatásból vagy azt kiegészítő szolgáltatásból származó 10 000 forintot meg nem haladó követelése, feltéve, hogy az elengedéssel a hitelintézetnek, befektetési szolgáltatónak, pénzügyi vállalkozásnak az adott szolgáltatásból származó követelése a magánszeméllyel szemben végérvényesen megszűnik;”
3. Az Szja tv. 1. számú melléklete a következő 8.39. ponttal egészül ki:
[8. A természetbeni juttatások közül adómentes:]
„8.39. a kifizető által biztosított védőoltás.”
Az Szja tv. 10. számú melléklete II. Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésével összefüggő bevételek fejezetének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. Az egyéni vállalkozó halála esetén a vállalkozói tevékenységét nem folytató özvegye, örököse által az egyéni vállalkozói tevékenység korábbi folytatására tekintettel az egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének napját követően megszerzett bevétel önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, és az azzal összefüggő adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) ennek megfelelően kell teljesíteni. Nem számolható el költségként a megszüntetés évéről készített adóbevallás (illetőleg annak önellenőrzése) alapján - a vállalkozói osztalékalap után - megállapított egészségügyi hozzájárulás.”
1. A Tao. 3. számú melléklete A) fejezetének 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]
„9. az a költség, ráfordítás, amely ellenőrzött külföldi társaság részére juttatott ellenérték következtében merült fel, kivéve, ha az adózó bizonyítja, hogy a költség, a ráfordítás vállalkozási tevékenységét szolgálja, figyelemmel a 13. pontban foglaltakra is;”
2. A Tao. 3. számú melléklete A) fejezete a következő 13. ponttal egészül ki:
