Időállapot: közlönyállapot (2009.XI.16.)

2009. évi CXVI. törvény - az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról 3/3. oldal

[A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]

„13. az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha a juttatás olyan államban illetőséggel rendelkező külföldi személy részére történik, amely állam és a Magyar Köztársaság között nincs hatályos egyezmény a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és vagyonadók területén vagy a juttatás ellenőrzött külföldi társaság részére történik vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámolója elkészítését követően azzal igazol.”

3. A Tao. 3. számú melléklete B) fejezetének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]

„3. az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas [Tbj. 4. § f) pont], valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott reprezentáció és üzleti ajándék címen elszámolt természetbeni juttatás kivételével személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg, és az ahhoz kapcsolódó, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetés, figyelemmel az 1., 2., 8. és 12. pontban foglaltakra;”

4. melléklet a 2009. évi CXVI. törvényhez

1. Az Art. 1. számú mellékletének I/A/1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. Az adózónak a bevallás adatait - a 31. § (2) bekezdésben meghatározott bevallást, a magánszemélynek a jövedelemadójáról, a különadójáról, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásáról, az egészségügyi hozzájárulásáról, a járulékáról, a cégautó-adójáról, a helyi iparűzési adójáról és az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adójáról benyújtott adóbevallását kivéve - 1000 forintra kerekítve, 1000 forintban kell feltüntetni. A 31. § (2) bekezdése szerinti bevallás adatait az adónemenként meghatározott összesített sorokban 1000 forintra kerekítve, 1000 forintban kell feltüntetni. A kerekítésből származó különbözetet az adózó csak az adóéven belül, a következő adómegállapítási időszak ugyanazon adó vagy költségvetési támogatás összegénél a kerekítést megelőzően korrekciós tételként veszi figyelembe. Ha a megállapított adó, költségvetési támogatás összege az 1000 forintot nem éri el, akkor az adózó az év elejétől vagy az előző megállapítási időszaktól számított halmozott összeget a következő bevallásában annak a megállapítási időszaknak a kötelezettségeként tünteti fel, amelyben az 1000 forintot elérte. A magánszemélynek a jövedelemadójáról, a különadójáról, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásáról, az egészségügyi hozzájárulásáról, a járulékáról benyújtott adóbevallásában az adatokat forintban kell feltüntetnie. Az adózónak - személyétől függetlenül - a cégautó-adójáról és az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adójáról benyújtott adóbevallásában az adatokat forintban kell feltüntetnie. Az adózó a helyi iparűzési adóelőleg bevallás adatait - ideértve az adóelőleg-kiegészítésről szóló bevallás adatait is - forintban, a helyi iparűzési adóelőleg és az éves tényleges kötelezettség különbözetét 100 forintra kerekítve tünteti fel.”

2. Az Art. 1. számú mellékletének I./B/2. pontja a következő új h) ponttal egészül ki:

„h) a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózóknak az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról

az adóév május 31-éig

kell bevallást benyújtani.”

5. melléklet a 2009. évi CXVI. törvényhez

Az Art. 2. számú mellékletének I/Általános rendelkezések/3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. Az állami adóhatóságnál nyilvántartott adót - a magánszemély által fizetett jövedelemadót, különadót, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást, egészségügyi hozzájárulást, járulékot, valamint a magánszemélyt terhelő vagyonszerzési illetéket a cégautó-adót, a helyi iparűzési adót és az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adót kivéve -, a költségvetési támogatást 1000 forintra kerekítve kell megfizetni. Az adózónak - személyétől függetlenül - a cégautó-adójáról benyújtott adóbevallásában az adatokat forintban kell megfizetnie. Az adózó a helyi iparűzési adóelőleg bevallás adatait - ideértve az adóelőleg-kiegészítésről szóló bevallás adatait is - forintban, a helyi iparűzési adóelőleg és az éves tényleges kötelezettség különbözetét 100 forintra kerekítve fizeti meg, illetve igényelheti vissza. Az adózó a 100 forintot el nem érő jövedelemadóját, különadóját, egészségügyi hozzájárulását, valamint vagyonszerzési illetékét a cégautó-adót, a helyi iparűzési adót és az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adót nem fizeti meg, és az adóhatóság a 100 forintot el nem érő adó-visszatérítést nem utalja ki és nem tartja nyilván.”

6. melléklet a 2009. évi CXVI. törvényhez

1. Az Art. 3. számú melléklete F) pontjának b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) A családi pótlékot, anyasági támogatást folyósító szerv elektronikus úton az állami adóhatósághoz az adóévet követő január 31-éig adatot szolgáltat azon személyek természetes személyazonosító adatairól, lakcíméről, adóazonosító jeléről, akik részére családi pótlékot, anyasági támogatást fizetett ki, valamint az említett ellátás, támogatás adóévi összegéről, továbbá a gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult szülővel együtt élő házastárs vagy élettárs természetes személyazonosító adatairól, lakcíméről, adóazonosító jeléről vagy arról, hogy az igénylő az ellátást egyedülállóként vette igénybe.”

2. Az Art. 3. számú melléklete a következő új P) ponttal egészül ki:

„P) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adatszolgáltatása

A Felügyelet - a magánnyugdíjpénztári tagdíjjal kapcsolatos ellenőrzési feladatok ellátása érdekében - a pénztárak központi nyilvántartásából havonta, a tárgyhónapot követő hónap utolsó napjáig elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a magán-nyugdíjpénztári tag nevének és adóazonosító jelének, illetve a magán-nyugdíjpénztár azonosító kódjának feltüntetésével a tárgyhónapban az adott magán-nyugdíjpénztárnál a tagok magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonyának kezdő időpontjáról, illetve a tagsági jogviszony megszűnésének napjáról, továbbá a tag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése napjáról.”

7. melléklet a 2009. évi CXVI. törvényhez

Az Art. 6. számú melléklet 2. pontja a következő, új d)-f) pontokkal egészül ki:

[2. Az állami adóhatósághoz teljesítendő adófizetési kötelezettségek]

„d) A vállalkozó a helyi iparűzési adó előlegét két részletben, az adóév harmadik hónapjának 15. napjáig, illetve kilencedik hónapjának 15. napjáig fizeti meg.

e) A társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett vállalkozónak a helyi iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kell kiegészítenie.

f) A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóév utolsó napját követő 150. napig fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza.”