Időállapot: közlönyállapot (2009.XI.27.)

2009. évi CXXVI. törvény

egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról * 

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

1. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 12. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A kollektív szerződés hatálya a díjazásra vonatkozó rendelkezések tekintetében nem terjed ki a munkáltató vezetőjére. E rendelkezés alkalmazása során díjazásnak minősül minden, a közalkalmazott részére a közalkalmazotti jogviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni (szociális) juttatás.”

2. § (1) A Kjt. 20/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Közalkalmazotti jogviszony pályázat alapján létesíthető. Csak olyan közalkalmazottat lehet kinevezni, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt. A pályázatot – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kinevezési jogkör gyakorlója írja ki. Ha a pályázat kiírása nem kötelező, a munkáltató dönthet arról, hogy a munkakör, illetve a beosztás betöltése pályázat alapján történik.”

(2) A Kjt. 20/A. § (2) bekezdése a) és d) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 25. § (2) bekezdés b) pontja szerinti áthelyezés esetén pályázat kiírása nélkül létesíthető közalkalmazotti jogviszony akkor is, ha egyébként a munkakör betöltéséhez pályázat kiírása kötelező. Ezen túlmenően a munkakör pályázat kiírása nélkül is betölthető]

a) olyan munkakör esetén, amely tekintetében – kilencven napon belül – már legalább két alkalommal eredménytelenül került sor pályázati felhívás kiírására,”

d) helyettesítésre vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására szóló határozott idejű kinevezés esetén, vagy”

(3) A Kjt. 20/A. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A munkáltató vezetésére szóló kinevezésre kiírt pályázatra a (2) bekezdés nem alkalmazható.

(9) A magasabb vezető és a vezető munkakör – a munkáltató vezetője kivételével – pályázat kiírása nélkül is betölthető

a) a (2) bekezdés a)–b) pontja szerinti esetben, továbbá

b) ha a közalkalmazott az erre vonatkozó kinevezésmódosítást megelőzően legalább egy éve közalkalmazotti jogviszonyban áll a munkáltatóval.”

3. § A Kjt. 20/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20/B. § (1) A magasabb vezető és a vezető beosztás ellátására szóló megbízásra a 20/A. § (1) és (3)–(8) bekezdései alkalmazásával pályázatot kell kiírni. A pályázatot a megbízási jogkör gyakorlója írja ki.

(2) A pályázatban meg kell jelölni, hogy a magasabb vezető, illetve a vezető beosztás ellátására megbízást az kaphat, aki a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban áll, vagy a megbízással egyidejűleg közalkalmazotti munkakörbe kinevezhető.

(3) Ha e törvény alapján a magasabb vezető, illetve vezető beosztás ellátásához pályázatot kell kiírni, a pályázatban meg kell jelölni a közalkalmazott által betöltendő munkakört is.

(4) Ha a magasabb vezető, illetve a vezető beosztással történő megbízáshoz közalkalmazotti jogviszony létesítése is szükséges – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kinevezési jogkör a megbízási jogkör gyakorlóját illeti meg.

(5) A magasabb vezető és a vezető beosztás ellátása – a munkáltató vezetője kivételével – pályázat kiírása nélkül is betölthető

a) a 20/A. § (2) bekezdésének a)–b) pontja szerinti esetben, továbbá

b) ha a közalkalmazott az erre vonatkozó megbízást megelőzően legalább egy éve közalkalmazotti jogviszonyban áll a munkáltatóval.”

4. § A Kjt. 21. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A közalkalmazotti jogviszonyt határozatlan idejűnek kell tekinteni, ha a határozott időre történő kinevezés nem felel meg a (2) bekezdésben foglaltaknak.”

5. § A Kjt. 22. §-a (15) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A gyakornoki idő lejártának hónapjában a közalkalmazottat minősíteni kell. A minősítés során a 40. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy]

b) a minősítés eredményeként

ba) harminctól száz százalékig „megfelelt” és

bb) harminc százalék alatt „nem megfelelt”

eredmény adható.”

6. § A Kjt. a következő 23/B. §-sal egészül ki:

„23/B. § (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben

a) heti húsz óra,

b) készenléti jellegű munkakörben a kinevezés szerinti munkaidő mértéke felének megfelelő tartamú

részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor a Munka Törvénykönyve 138. §-a (5) bekezdésének a) pontja szerinti fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.

(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.

(3) A részmunkaidő kikötése

a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,

b) ha a közalkalmazottnak a Munka Törvénykönyve 134. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján ki kell adni rendes szabadságát, a szabadság leteltét követő naptól

hatályos. A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén – a felek eltérő megállapodása hiányában – a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni. Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell kezdeni.

(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles tájékoztatni a munkáltatót

a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá

b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.

(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak esetében a kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.

(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével összefügg.

(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben a munkáltató a közalkalmazottat

a) a kérelem szerinti időpontig, de

b) legfeljebb a gyermek hároméves koráig

köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a kérelem benyújtása előtti mérték szerint, illetményét az időarányosság elvének megfelelő alkalmazásával kell megállapítani.

(8) Az (1)–(7) bekezdés nem alkalmazható a kinevezett és a megbízott magasabb vezető és a vezető tekintetében.”

7. § A Kjt. 24. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének]

b) 85/A. § (1) bekezdésének b) pontjában szereplő az „e törvény hatálya alá tartozó szervezet vagy személy” kifejezés alatt a jelen törvény hatálya alá tartozó szervezetet kell érteni,”

8. § A Kjt. 34. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg a b) pont végére a pont írásjel helyett vessző írásjel kerül:

[Ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szüntette meg, a közalkalmazott abban az esetben kérheti az eredeti munkakörében történő továbbfoglalkoztatását, ha]

c) a fegyelmi felelősség nem áll fenn, vagy annak megállapítása esetén az elbocsátás fegyelmi büntetés nem áll arányban az elkövetett fegyelmi vétség súlyával.”

9. § A Kjt. 37/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a közalkalmazott részére az utolsó munkában töltött napon – a 37. § (10) bekezdésében foglaltak kivételével – ki kell fizetni az illetményét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. Ha az utolsó munkában töltött napon esedékes igazolások tartalma a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjáig módosításra, illetve kiegészítésre szorul, a munkáltató köteles a módosított igazolást a közalkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított 3 munkanapon belül kiadni.”

10. § A Kjt. 41. §-a (2) bekezdésének b) pontja, valamint (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

[A magasabb vezető, vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazott munkakörével, vezető megbízásával összeférhetetlen

a) ha közeli hozzátartozójával [Mt. 139. § (2) bekezdés] irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne,]

b) a munkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdasági társaságban betöltött vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagság.

(3) A (2) bekezdés b) pontja az egészségügyi szolgáltatónál, valamint a helyi önkormányzat által a feladatkörébe tartozó egészségügyi közszolgáltatások ellátására létesített, továbbá az egészségügyi miniszter ágazati irányítási jogkörébe tartozó, egészségügyi szolgáltatást nem nyújtó költségvetési szervnél létesített közalkalmazotti jogviszonyra nem alkalmazható.

(4) A felsőoktatási intézményben – a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 121. §-ának (8) bekezdésében az intézményi társaságokkal kapcsolatosan előírt korlátozás megtartása mellett – a magasabb vezető és a vezető megbízásával nem összeférhetetlen a gazdasági társaságban betöltött igazgatósági, felügyelőbizottsági tagság.

(5) A (2) bekezdés b) pontjától eltérően a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvény szerinti költségvetési kutatóhely által foglalkoztatott közalkalmazott a hasznosító vállalkozásnak – a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával – tagja vagy vezető tisztségviselője lehet, illetve azzal munkavégzésre irányuló további jogviszonyt létesíthet.”

11. § A Kjt. 44. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a munkáltató az összeférhetetlenségről nem az (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján szerez tudomást, a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül írásban felszólítja a közalkalmazottat az összeférhetetlenség megszüntetésére.

(4) Ha a közalkalmazott az (1) bekezdés szerinti megtiltás, illetve a (3) bekezdés szerinti felszólítás kézhezvételét követő harminc napon belül az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, a közalkalmazotti jogviszonyra a Munka Törvénykönyve 10. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha az összeférhetetlenség a magasabb vezető, illetve vezető beosztással összefüggésben áll fenn, és az összeférhetetlenséget a munkáltató tudomásszerzését követő felszólítás kézhezvételétől számított harminc napon belül a közalkalmazott nem szünteti meg, a munkáltató köteles a magasabb vezető, illetve vezető megbízást a Munka Törvénykönyve 10. § (1) bekezdésének megfelelő alkalmazásával visszavonni.

(6) Az (1)–(5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a további jogviszony létesítésének megtiltására, illetve a már fennálló összeférhetetlenség jogkövetkezményeire vonatkozóan akkor is, ha az összeférhetetlenség e törvény 41. §-a, valamint 43/A–43/D. §-a alapján áll fenn.”

12. § A Kjt. a következő 53/B. §-sal egészül ki:

„53/B. § Törvény eltérő rendelkezése hiányában a munkáltató vezetője – ide nem értve az 53/A. §-ban említett vezetőket – elleni fegyelmi eljárást a kinevezési jogkör gyakorlója, illetve a magasabb vezetői vagy vezetői megbízást adományozó személy vagy szervezet, illetve testület vezetője (a továbbiakban: kinevező) köteles megindítani és lefolytatni azzal, hogy a vizsgálóbiztost, a fegyelmi tanács tagjait és elnökét az ügyben elfogulatlan, a kinevezőnek

a) a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb vagy vele azonos vezetői beosztású, illetve besorolású, ennek hiányában a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb vagy vele legalább azonos besorolású közalkalmazottai,

b) az a) pontban foglaltak hiányában saját tagjai, illetve a fegyelmi eljárás alá vonttal legalább azonos szintű iskolai végzettségű alkalmazottai

közül kell kijelölnie.”

13. § A Kjt. a következő 57/B. §-sal egészül ki:

„57/B. § A magasabb vezető beosztású és a vezető beosztású közalkalmazottat az 57/A. §-ban meghatározott mértékű alapszabadság illeti meg, kivéve a bölcsődében, csecsemőotthonban, óvodában, továbbá az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban oktató, nevelő munkát végző megbízott vezetőket, akik az 56. §-ban meghatározott alapszabadságra és az 57. § (3) bekezdése szerinti pótszabadságra jogosultak.”

14. § A Kjt. 77. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„77. § (1) A közalkalmazottat a munkáltató meghatározott munkateljesítmény eléréséért, illetve átmeneti többletfeladatok – ide nem értve az átirányítást – teljesítéséért a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül egyszeri vagy meghatározott időre szóló, havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítésben részesítheti.

(2) A keresetkiegészítés feltételeit a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg.

(3) A kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munkát végző közalkalmazottat a munkáltató jutalomban részesítheti. Naptári évenként a jutalom összege nem haladhatja meg a kifizetés esedékessége időpontjában a közalkalmazott kinevezés szerinti havi illetménye tizenkétszeresének harminc százalékát.”

15. § (1) A Kjt. 85. §-ának (3) bekezdése a következő al) alponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy – a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően – rendeletben határozza meg]

al) az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges iskolai végzettség, szakképesítés, illetve szakképzettség megszerzése alóli felmentés és végleges mentesítés szabályait;”

(2) A Kjt. 85. §-ának (3) bekezdése a következő cj)–ck) alponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy – a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően – rendeletben határozza meg]

cj) a közalkalmazotti jogviszony létesítésénél a magyar állampolgárság, a szabad mozgás és tartózkodás jogával való rendelkezés, illetve bevándorolt vagy letelepedett státusz feltétele alóli mentesítést,

ck) a 66. § (2)–(3) bekezdése szerinti illetménynövekedésre való jogosultság tekintetében a további szakképesítéssel egyenértékűnek elismert képesítéseket;”

(3) A Kjt. 85. §-a (3) bekezdése a következő fj)–fk) alponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy – a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően – rendeletben határozza meg]

fj) az illetménynövekedés feltételeit azokban az esetekben, amikor a további szakképzettség, illetve szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem határozható meg,

fk) azt a magasabb vezető és vezető beosztást, illetve munkakört, amelynek a betöltéséhez a munkakör ellátásához szükséges magyar nyelvtudás előírható;”

(4) A Kjt. 85. §-a (4) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„Felhatalmazást kap az elektronikus hírközlésért, a honvédelemért, a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért, a környezetvédelemért, a vízügyért, a természetvédelemért, az oktatásért, a kultúráért, a foglalkoztatáspolitikáért, a felnőttképzésért és a szakképzésért, a szociál- és családpolitikáért, az államháztartásért, a nemzetpolitikáért és a kisebbségpolitikáért, a c) pont kivételével az agrár-vidékfejlesztésért, az e) pont kivételével a katasztrófák elleni védekezésért, az a) pont utolsó fordulata és a c) pont kivételével a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért, a b) és g) pont kivételével a közlekedésért, az energiapolitikáért, a bányászati ügyekért és a postaügyért (a továbbiakban: a közlekedésért), az a) pont utolsó fordulata és az e) pont kivételével a büntetés-végrehajtásért, az idegenrendészetért és menekültügyért, az igazságügyért, a rendészetért felelős miniszter, továbbá valamennyi pont tekintetében a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, hogy az általa irányított, a (2)–(3) bekezdés alá nem tartozó költségvetési intézmények (munkáltatók), illetve közalkalmazottak tekintetében rendeletben állapítsa meg”

(5) A Kjt. 85. §-a (5) bekezdésének o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

o) a honvédelemért, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért, a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, hogy a közalkalmazottak illetményének folyósítására, illetve jutalmazására vonatkozó részletes szabályokat”

(6) A Kjt. 85. §-ának (5) bekezdése a következő s)–v) ponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg az r) pont végére vessző írásjel kerül:

[A (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően felhatalmazást kap]

s) a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy a közalkalmazottak és közeli hozzátartozóik tekintetében a juttatások, költségtérítések, kedvezmények, támogatások rendszerét és feltételeit, valamint a szociális és kegyeleti gondoskodással kapcsolatos feladatokra vonatkozó részletes szabályokat, a közalkalmazottak lakhatási támogatásának részletes szabályait,

t) a közlekedésért, a honvédelemért, a büntetés-végrehajtásért, az idegenrendészetért és menekültügyért, az igazságügyért, valamint a rendészetért felelős miniszter, hogy az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges iskolai végzettség, szakképesítés, illetve szakképzettség megszerzése alóli felmentés és végleges mentesítés szabályait,

u) a büntetés-végrehajtásért, a rendészetért, az adópolitikáért és a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy – az egészségügyi miniszterrel egyetértésben – a munkaköri alkalmassági vizsgálatra és az alkalmasság véleményezésére vonatkozó szabályokat, valamint az eljárás rendjét,

v) a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy a közalkalmazottak jutalmazására vonatkozó részletes szabályokat”

[az általa irányított, a (2) és (3) bekezdés alá nem tartozó költségvetési intézmények (munkáltatók), illetve közalkalmazottak tekintetében rendeletben határozza meg.]

(7) A Kjt. 85. §-a (7) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy

a) az ágazati irányítása, illetve felügyelete alá tartozó egészségügyi, felsőoktatási, közoktatási, kutatási, valamint közművelődési és közgyűjteményi intézmények, illetve a más költségvetési szervnél ilyen tevékenységet végző közalkalmazottak tekintetében rendeletben határozza meg

aa) a közalkalmazottak illetményének folyósítására, illetve jutalmazására vonatkozó részletes szabályokat,

ab) a közalkalmazottak és közeli hozzátartozóik tekintetében a juttatások, költségtérítések, kedvezmények, támogatások rendszerét és feltételeit, valamint az üdültetés rendjét, a szociális és kegyeleti gondoskodással kapcsolatos feladatokra vonatkozó részletes szabályokat, a közalkalmazottak étkezési, illetve lakhatási támogatásának részletes szabályait,

ac) a külföldön tanulmányokat folytató, illetve külföldi kiküldetést teljesítő közalkalmazottak pénzbeli járandóságaira vonatkozó részletes szabályokat;

b) az ágazati irányítása, illetve felügyelete alá tartozó közművelődési, közgyűjteményi intézmények, illetve a más költségvetési szervnél ilyen tevékenységet végző közalkalmazottak tekintetében rendeletben határozza meg a formaruha-juttatást.”

(8) A Kjt. 85. §-a (8) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Felhatalmazást kap a büntetés-végrehajtásért és a rendészetért felelős miniszter, hogy az ágazati irányítása, illetve felügyelete alá tartozó egészségügyi, felsőoktatási, oktatási, illetve a más költségvetési szervnél ilyen tevékenységet végző közalkalmazottak tekintetében rendeletben határozza meg

a) az ágazatban adományozható címeket, az adományozás feltételeit és a hozzájuk kapcsolódó címpótlékot,

b) a közalkalmazottak és közeli hozzátartozóik tekintetében a juttatások, költségtérítések, kedvezmények, támogatások rendszerét és feltételeit, valamint az üdültetés rendjét, a szociális és kegyeleti gondoskodással kapcsolatos feladatokra vonatkozó részletes szabályokat, a közalkalmazottak étkezési, illetve lakhatási támogatásának részletes szabályait,

c) a külföldön tanulmányokat folytató, illetve külföldi kiküldetést teljesítő közalkalmazottak pénzbeli járandóságaira vonatkozó részletes szabályokat.”

16. § A Kjt. 90. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„90. § (1) Gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben, valamint szociális szolgáltatónál és szociális intézményben történő foglalkoztatás esetén a Kjt. 23. §-ának (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően az a közalkalmazott,

a) aki 2008. december 31-én magasabb vezetői megbízással rendelkezett, 2016. december 31-éig,

b) akit 2009. január 1-jét követően bíztak vagy bíznak meg magasabb vezetői feladatok ellátásával, 2013. december 31-éig

felsőfokú szakképesítéssel is elláthat magasabb vezetői feladatokat.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a vezetői megbízás mellett ellátandó munkakört külön jogszabály alapján csak felsőfokú végzettséggel lehet betölteni.”

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosítása

17. § A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 90. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a következő h) ponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg a g) pont végére vessző írásjel kerül, továbbá az Mt. 90. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

[A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam alatt]

e) a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak [138. § (5) bekezdés], illetve – a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is – a gyermek hároméves koráig terjedő,”

h) a külön törvény szerinti, örökbefogadás előtti kötelező gondozásba helyezés esetén az örökbe fogadni szándékozó munkavállalót – közösen örökbe fogadni szándékozó házastársak döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló házastársat – érintően a kötelező gondozásba helyezéstől számított hat hónap, illetve, ha a gyermek a hat hónap letelte előtt kikerül a gondozásból, a kötelező gondozás”

[időtartama.]

„(6) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti védelem a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül azt a szülőt illeti meg, aki a fizetés nélküli szabadságot utoljára igénybe vette.”

18. § (1) Az Mt. 94/A. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató a döntést megelőző féléves átlagos statisztikai létszáma szerint]

a) húsznál több és száznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább tíz munkavállaló,”

(2) Az Mt. 94/D. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A munkáltató a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntéséről az állami foglalkoztatási szervet a rendes felmondás, illetve a 88. § (2) bekezdése szerinti jognyilatkozat közlését legalább harminc nappal megelőzően írásban tájékoztatja. Ennek során közli a létszámcsökkentéssel érintett munkavállalók]

a) természetes személyazonosító adatait, valamint – az álláskeresési ellátások biztosítása és az azokhoz kapcsolódó járulékok megfizetése érdekében – társadalombiztosítási azonosító jelét,”

19. § Az Mt. a következő 94/H. §-sal egészül ki:

„94/H. § (1) Ha a munkáltató jogutód nélküli megszűnése (felszámolás, végelszámolás) időpontjában a megszűnés időpontját megelőző féléves átlagos statisztikai létszáma szerint

a) húsznál több és száznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább tíz munkavállaló,

b) száz vagy annál több, de háromszáznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább a munkavállalók tíz százaléka,

c) háromszáz vagy annál több munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább harminc munkavállaló munkaviszonya szűnik meg, az e §-ban foglalt rendelkezések szerint kell eljárni.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles a munkáltató jogutód nélküli megszűnését megelőzően legalább harminc nappal írásban tájékoztatni az állami foglalkoztatási szervet, valamint a munkavállalók képviselőit

a) a jogutód nélküli megszűnés várható időpontjáról,

b) foglalkoztatási csoportok szerinti megosztásban a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével érintett, valamint

c) az (1) bekezdésben meghatározott időszakban foglalkoztatott munkavállalók létszámáról.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a (2) bekezdésben foglalt tájékoztatással egyidejűleg köteles írásban tájékoztatni az állami foglalkoztatási szervet az érintett munkavállalók

a) természetes személyazonosító adatairól, valamint – az álláskeresési ellátások biztosítása és az azokhoz kapcsolódó járulékok megfizetése érdekében – társadalombiztosítási azonosító jeléről,

b) utolsó munkaköréről,

c) szakképzettségéről,

d) átlagkeresetéről.

(4) A (2) bekezdésben foglalt körülményekről a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles a munkáltató jogutód nélküli megszűnését megelőzően legalább harminc nappal írásban tájékoztatni az érintett munkavállalót. A tájékoztatás másolatát meg kell küldeni a munkavállalók képviselőinek, illetve az állami foglalkoztatási szervnek is.”

20. § Az Mt. 119. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Munkaidőkeret hiányában a 125. § (5) bekezdése szerinti rendeletben meghatározott munkarendet alkalmazó munkáltatónál a szombaton történő munkavégzéssel érintett naptári héten a (3) bekezdés b) pontja nem alkalmazandó.”

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása

21. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) a következő 14/B. §-sal egészül ki:

„14/B. § (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott köztisztviselő írásbeli kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben

a) heti húsz óra,

b) készenléti jellegű munkakörben a kinevezés szerinti munkaidő mértéke felének megfelelő tartamú

részmunkaidőt kikötni, ha a köztisztviselő a kérelem benyújtásakor a Munka Törvénykönyve 138. §-a (5) bekezdésének a) pontja szerinti fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.

(2) A munkáltató a köztisztviselőnek a munkaidő egyenlőtlen beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.

(3) A részmunkaidő kikötése

a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,

b) ha a köztisztviselőnek a 41/A. § (5) bekezdésének b) pontja alapján ki kell adni rendes szabadságát, a szabadság leteltét követő naptól

hatályos. A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén – a felek eltérő megállapodása hiányában – a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni. Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell kezdeni.

(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a munkáltatóval közölni. A kérelemben a köztisztviselő köteles tájékoztatni a munkáltatót

a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá

b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.

(5) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben a munkáltató a köztisztviselőt

a) a kérelem szerinti időpontig, de

b) legfeljebb a gyermek hároméves koráig

köteles foglalkoztatni. Ezt követően a köztisztviselő munkaidejét a kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.

(6) Az (1)–(5) bekezdés nem alkalmazható a jegyző (ideértve a főjegyzőt, körzetközponti jegyzőt is), valamint a vezetői megbízással vagy kinevezéssel rendelkező köztisztviselő tekintetében.”

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása

22. § (1) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 22. §-a (2) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a következő e) és f) ponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg a d) pont végére a pont írásjel helyett vessző írásjel kerül:

b) a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság ideje, illetve – a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is – a gyermek hároméves koráig terjedő időtartam,

c) a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés, a terhesség ideje, a szülést követő 6. hónap vége, valamint a gyermek gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság ideje,”

e) a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés, valamint a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság ideje,

f) a külön törvény szerinti, örökbefogadás előtti kötelező gondozásba helyezés esetén az örökbe fogadni szándékozó igazságügyi alkalmazottat – közösen örökbe fogadni szándékozó házastársak döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló házastársat – érintően a kötelező gondozásba helyezéstől számított hat hónap, illetve, ha a gyermek a hat hónap letelte előtt kikerül a gondozásból, a kötelező gondozás ideje.”

(2) Az Iasz. a következő 44/A. §-sal egészül ki:

„44/A. § (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott igazságügyi alkalmazott írásbeli kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húsz óra részmunkaidőt kikötni, ha az igazságügyi alkalmazott a kérelem benyújtásakor a Munka Törvénykönyve 138. §-a (5) bekezdésének a) pontja szerinti fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.

(2) A munkáltató az igazságügyi alkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.

(3) A részmunkaidő kikötése

a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,

b) ha az igazságügyi alkalmazottnak a 49. § (6) bekezdése alapján ki kell adni rendes szabadságát, a szabadság leteltét követő naptól

hatályos. A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén – a felek eltérő megállapodása hiányában – a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni. Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell kezdeni.

(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a munkáltatóval közölni. A kérelemben az igazságügyi alkalmazott köteles tájékoztatni a munkáltatót

a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá

b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.

(5) A (3) bekezdés szerinti időponttól a szolgálati viszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével összefügg.

(6) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben a munkáltató az igazságügyi alkalmazottat

a) a kérelem szerinti időpontig, de

b) legfeljebb a gyermek hároméves koráig

köteles foglalkoztatni. Ezt követően az igazságügyi alkalmazott munkaidejét a kérelem benyújtása előtti mérték szerint, illetményét az időarányosság elvének megfelelő alkalmazásával kell megállapítani.

(7) Az (1)–(6) bekezdés nem alkalmazható a vezetőre.”

Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény módosítása

23. § Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Üszt.) a következő 44/A. §-sal egészül ki:

„44/A. § (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott ügyész írásbeli kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húsz óra részmunkaidőt kikötni, ha az ügyész a kérelem benyújtásakor a Munka Törvénykönyve 138. §-a (5) bekezdésének a) pontja szerinti fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.

(2) A munkáltató az ügyésznek a munkaidő egyenlőtlen beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.

(3) A részmunkaidő kikötése

a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,

b) ha az ügyésznek a Munka Törvénykönyve 134. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján ki kell adni rendes szabadságát, a szabadság leteltét követő naptól

hatályos. A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén – a felek eltérő megállapodása hiányában – a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni. Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell kezdeni.

(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a munkáltatóval közölni. A kérelemben az ügyész köteles tájékoztatni a munkáltatót

a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá

b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.

(5) A (3) bekezdés szerinti időponttól az ügyészségi szolgálati viszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével összefügg.

(6) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben a munkáltató az ügyészt

a) a kérelem szerinti időpontig, de

b) legfeljebb a gyermek hároméves koráig

köteles foglalkoztatni. Ezt követően az ügyész munkaidejét a kérelem benyújtása előtti mérték szerint, illetményét az időarányosság elvének megfelelő alkalmazásával kell megállapítani.

(7) Az (1)–(6) bekezdés nem alkalmazható a magasabb vezető és a vezető állású ügyész, valamint a katonai ügyész tekintetében.”

24. § Az Üszt. 93. §-a a következő új b) ponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg a b)–e) pont jelölése c)–f) pontra változik:

[A tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonyára a törvénynek az ügyészek ügyészségi szolgálati viszonyára vonatkozó rendelkezései közül megfelelően alkalmazni kell a következő rendelkezéseket is]

b) a hivatásos és szerződéses katona kivételével a 44/A. §-t,”

25. § Az Üszt. 95. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ahol jelen törvény a „nyugdíjas”, „nyugdíjasnak minősül”, „öregségi nyugdíjra jogosult”, „öregségi nyugdíjra való jogosultság”, „rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesül” kifejezést használja, e fogalmak tekintetében a Munka Törvénykönyve 87/A. §-át kell alkalmazni.”

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítása

26. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 58. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a következő e) ponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg a d) pont végére a pont írásjel helyett vessző írásjel kerül:

[Nem szüntethető meg a szolgálati viszony felmentéssel az alábbiakban meghatározott időtartam és az azt követő 30 nap alatt]

c) a terhesség ideje, a szülést követő 3 hónap, illetőleg a szülési szabadság és a gyermekgondozás céljára kapott illetmény nélküli szabadság, illetve illetmény nélküli szabadság igénybevétele nélkül is a gyermek hároméves kora;”

e) a külön törvény szerinti, örökbefogadás előtti kötelező gondozásba helyezés esetén az állomány örökbe fogadni szándékozó tagját – közösen örökbe fogadni szándékozó házastársak döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló házastársat – érintően a kötelező gondozásba helyezéstől számított hat hónap, illetve, ha a gyermek a hat hónap letelte előtt kikerül a gondozásból, a kötelező gondozás.”

(2) A Hszt. 58. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti védelem az illetmény nélküli szabadság igénybevétele nélkül azt a szülőt illeti meg, aki az illetmény nélküli szabadságot utoljára igénybe vette.”

27. § A Hszt. a következő 84/A. §-sal egészül ki:

„84/A. § (1) A hivatásos állomány 84. § szerinti szolgálatteljesítési időben foglalkoztatott tagjának írásbeli kérelmére a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a kinevezésben

a) heti húsz óra,

b) készenléti jellegű munkakörben a kinevezés szerinti munkaidő mértéke legalább felének megfelelő tartamú

rész-szolgálatteljesítési időt engedélyez, ha a hivatásos állomány tagja a kérelem benyújtásakor a 96. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti illetmény nélküli szabadságot vesz igénybe, és az eredeti beosztása – a beosztás jellegéből fakadóan – rész-szolgálatteljesítési időben is ellátható.

(2) Ha a hivatásos állomány tagjának eredeti beosztása rész-szolgálatteljesítési időben nem látható el, a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró az eredeti beosztástól eltérő beosztást ajánl fel. Ha a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró az eredeti beosztástól eltérő beosztást nem tud felajánlani, azt írásban köteles indokolni.

(3) A hivatásos állomány tagjának az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott heti húsz óra rész-szolgálatteljesítési idő egyenlőtlen beosztására vonatkozó kérelmét a munkáltatói jogkör gyakorlója csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az szolgálati érdeket sértene, vagy a munkáltatói jogkör gyakorlójának lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A kérelem megtagadását a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban köteles megindokolni.

(4) A rész-szolgálatteljesítési idő – annak engedélyezése esetén –

a) az illetmény nélküli szabadság megszűnését követő naptól,

b) ha a hivatásos állomány tagjának a 97. § (3) bekezdése alapján ki kell adni rendes szabadságát, a szabadság leteltét követő naptól

hatályos. A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén – a felek eltérő megállapodása hiányában – a rendes szabadság kiadását az illetmény nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni. Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását az illetmény nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell kezdeni.

(5) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti illetmény nélküli szabadság igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónál benyújtatni. A kérelemben a hivatásos állomány tagja a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárót köteles tájékoztatni

a) az illetmény nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá

b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.

(6) A (4) bekezdés szerinti időponttól az illetmény, valamint a szolgálati viszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve alkalmazandó, ha az arra való jogosultság a szolgálatteljesítési idő mértékével összefügg. A hivatásos állomány rész-szolgálatteljesítési időben foglalkoztatott tagjára a 49. §, az 50. §, a 87. § és a 88. § nem alkalmazható.

(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján a rész-szolgálatteljesítési időt a fegyveres szerv a hivatásos állomány tagjának a kérelemben megjelölt időpontig, de legfeljebb a gyermek hároméves koráig engedélyezi. Ezt követően a hivatásos állomány tagjának szolgálatteljesítési idejét a 84. § szerint kell meghatározni, és az illetményét újra meg kell állapítani.

(8) Vezető beosztás betöltésére rész-szolgálatteljesítési idő nem engedélyezhető.”

A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosítása

28. § (1) A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 61. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a következő e) ponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg a d) pont végére a pont írásjel helyett vessző írásjel kerül:

[Nem szüntethető meg a szolgálati viszony felmentéssel az alábbiakban meghatározott időtartam és az azt követő 30 nap alatt]

c) a terhesség ideje, a szülést követő 3 hónap, a szülési szabadság és a gyermekgondozás céljából kapott illetmény nélküli szabadság, illetve illetmény nélküli szabadság igénybevétele nélkül is a gyermek hároméves kora;”

e) a külön törvény szerinti, örökbefogadás előtti kötelező gondozásba helyezés esetén az állomány örökbe fogadni szándékozó tagját – közösen örökbe fogadni szándékozó házastársak döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló házastársat – érintően a kötelező gondozásba helyezéstől számított hat hónap, illetve, ha a gyermek a hat hónap letelte előtt kikerül a gondozásból, a kötelező gondozás.”

(2) A Hjt. 61. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti védelem az illetmény nélküli szabadság igénybevétele nélkül azt a szülőt illeti meg, aki az illetmény nélküli szabadságot utoljára igénybe vette.”

29. § A Hjt. „A szolgálati viszony megszűnése a törvény erejénél fogva” alcímet megelőzően a következő 61/B. §-sal egészül ki:

„61/B. § (1) Az állomány tagjának írásbeli kérelmére – legfeljebb a gyermek hároméves koráig – a munkáltatói jogkör gyakorlója heti húsz óra rész-szolgálatteljesítési időt engedélyez, ha az állomány tagja a kérelem benyújtásakor a 103. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti illetmény nélküli szabadságot vesz igénybe, és az eredeti beosztása – a beosztás jellegéből fakadóan – rész-szolgálatteljesítési időben is ellátható. A kérelmet az illetmény nélküli szabadság igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a munkáltatói jogkör gyakorlójával közölni. A kérelemben az állomány tagja köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját

a) az illetmény nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá

b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.

(2) Rész-szolgálatteljesítési idő a miniszter által vezetett minisztériumban, valamint hivatalainál, ügynökségeinél és háttérintézményeinél rendszeresített beosztást betöltőknek engedélyezhető a hivatásos és szerződéses katonai beosztások megállapításáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott beosztást, illetve a parancsnoki (vezetői) beosztást betöltők kivételével.

(3) Az állomány tagjának kérelméről a munkáltatói jogkör gyakorlója a kérelem benyújtását követő 30 napon belül írásban dönt. A kérelem elbírálása során a munkáltatói jogkör gyakorlója a szolgálat érdekében a rész-szolgálatteljesítés lehetőségét vizsgálja a beosztáshoz tartozó munkaköri feladatok jellegének és a szolgálatteljesítés körülményeinek mérlegelésével. A kérelem elutasítását a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban köteles megindokolni.

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója az állomány tagjának az (1) bekezdésben meghatározott heti húsz óra rész-szolgálatteljesítési idő egyenlőtlen beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az szolgálati érdeket sértene, vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A kérelem megtagadását a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban köteles megindokolni.

(5) Ha az állomány tagjának eredeti beosztása a (3) bekezdés szerint rész-szolgálatteljesítési időben nem látható el, a munkáltatói jogkör gyakorlója az eredeti beosztástól eltérő beosztást ajánl fel. Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója az eredeti beosztástól eltérő beosztást nem tud felajánlani, azt írásban köteles indokolni.

(6) A rész-szolgálatteljesítési idő engedélyezése esetén az illetmény nélküli szabadság megszüntetésével egyidejűleg a 48. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti rendelkezési állomány megszűnik, és az állomány tagjának a 61/A. § szerinti megüresedett beosztását kell felajánlani.

(7) A rész-szolgálatteljesítési idő

a) az illetmény nélküli szabadság megszűnését követő naptól,

b) ha az állomány tagjának a 104. § (3) bekezdése alapján ki kell adni rendes szabadságát, a szabadság leteltét követő napon

kezdődik. A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén – a felek eltérő megállapodása hiányában – a rendes szabadság kiadását az illetmény nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni. Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását az illetmény nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell kezdeni.

(8) A (7) bekezdés szerinti időponttól a szolgálati viszony alapján nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a szolgálatteljesítési idő mértékével összefügg. A rész-szolgálatteljesítés esetén az 52–53. §-ok és a 94–95. §-ok nem alkalmazhatók.

(9) Az illetmény nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermek harmadik életéve betöltetése napjától az állomány tagját eredeti beosztásában a 91. § (1) bekezdése szerinti szolgálatteljesítési időben kell továbbfoglalkoztatni, és az illetményét újra meg kell állapítani.”

A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény módosítása

30. § A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Péptv.) a következő 3/A. §-sal egészül ki:

„3/A. § (1) E törvény 3. §-ának (1) bekezdésében foglalt feltételeken túlmenően a közalkalmazott részére csak akkor kell felajánlani a prémiumévek programban való részvételt, ha

a) a Kjt. 30/A. § (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás közlésétől számított két munkanapon belül nem nyilatkozik írásban a munkakör-felajánlási lehetőség igénybevételéről, vagy nem igényli a Kjt. 30/A. § szerinti munkakör-felajánlási kötelezettséget,

b) a Kjt. 30/A. § (1) bekezdésének a)–c) pontjában foglalt munkáltatónál az iskolai végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének, továbbá – egészségügyi alkalmatlanság esetén – egészségi állapotának megfelelő másik betöltetlen munkakör nincs, vagy ha a közalkalmazott az ilyen munkakörbe történő áthelyezéséhez, illetve kinevezése módosításához nem járul hozzá, illetve

c) nem kerül sor a kinevezésének módosítására a Kjt. 30/B. §-a szerint.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesülése esetén a munkáltató köteles a 3. § (3) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint eljárni.”

31. § A Péptv. 4. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 3. § (1) bekezdés d) pontja szerinti határozott időre szóló foglalkoztatásra irányuló jogviszony nem szüntethető meg felmentéssel a 3. § (1) bekezdés c) pontjában szereplő okból. A foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra vonatkozó jogszabályokban foglaltakon túl a jogviszony megszűnik továbbá]

a) a programban részt vevő előrehozott öregségi, illetőleg öregségi nyugdíjra való jogosultsága életkori, valamint szolgálati időre vonatkozó feltételeinek megszerzésével, vagy rokkantsági, illetve baleseti rokkantsági nyugdíj részére történő megállapításával, vagy”

Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása

32. § Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Emtv.) 28. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Határozott idejű közalkalmazotti jogviszony – a Kjt. 21. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően –

a) előadó-művészeti szervezetnél kinevezett magasabb vezetői, illetve vezetői munkakörben történő foglalkoztatásra, legfeljebb ötéves időtartamra, továbbá

b) művészi és művészeti munkakör betöltésére

létesíthető.”

33. § Az Emtv. 30. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A Kjt. 40. § (1) bekezdésétől eltérően – a magasabb vezető és vezető munkakör, illetve beosztás kivételével – azokban az esetekben, ahol a Kjt. minősítési kötelezettséget ír elő a munkáltató számára, a művészi és egyéb művészeti munkakört betöltő közalkalmazottat nem kell minősíteni, ha Kossuth-díjjal, a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjjal vagy a kultúráért felelős miniszter által jogszabály alapján adományozható művészeti díjjal rendelkezik.”

34. § Az Emtv. 40. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A miniszter a kinevezési jogkör gyakorlójának javaslatára a meghatározott szakirányú felsőfokú végzettség, szakképesítés megszerzésének követelménye alól felmentést adhat, ha a felsőfokú végzettséggel rendelkező pályázó rendelkezik előadó-művészeti szervezetben szerzett legalább ötéves vezetői gyakorlattal. A Kossuth-díjban, a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze és a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze díjban részesített személy mentesül a meghatározott végzettség, szakképesítés megszerzésének követelménye alól.”

A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása

35. § A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A munkaügyi ellenőrzés kiterjed]

a) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére és kötelező tartalmi elemeinek meglétére, a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre, továbbá a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó rendelkezések,”

[megtartására.]

36. § A Met. 6. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A munkaügyi hatóság – amennyiben tudomására jut, hogy a jogsértésre társadalombiztosítási nyugellátással vagy rehabilitációs járadékban részesülő személy foglalkoztatásával összefüggésben került sor –

a) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 36/D. § (2) bekezdése, valamint 36/G. § (2) bekezdése szerinti, továbbá

b) a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 11. § (2) bekezdése, valamint 13. § (1) bekezdése szerinti

jogsértést megállapító jogerős határozatát közli a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervvel.”

37. § A Met. 6/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően nem szabható ki bírság, ha

a) a foglalkoztató a munkaviszony létesítésének bejelentésére vonatkozó bejelentési kötelezettségét a munkaügyi ellenőrzés megkezdéséig a tényleges foglalkoztatás teljes időtartamára vonatkozóan teljesítette, vagy

b) a bejelentési kötelezettséget külön jogszabály szerint a foglalkoztató helyett más teljesíti, és a foglalkoztató a bejelentés határidőben történő teljesítéséhez szükséges adatokat teljeskörűen átadta.”

38. § (1) A Met. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Munkaügyi bírság akkor szabható ki, ha a foglalkoztató]

a) a 3. § (1) bekezdése a) pontjának a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére, a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre vonatkozó, valamint b), c), d), f), i), k), l), m) és n) pontjában foglalt rendelkezéseket egy,”

[munkavállaló vonatkozásában megsérti.]

(2) A Met. 7. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a felvezető mondat helyébe a következő rendelkezés lép:

[A munkaügyi bírság mértéke]

a) a 3. § (1) bekezdése a) pontjának a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére, a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre vonatkozó, valamint b), f), i) és k) pontjában foglalt rendelkezések megsértése esetén”

39. § A Met. 8/A. §-ának (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

[A munkaügyi eljárás határideje a Ket. szabályaitól eltérően az eljárás megindításától számított negyvenöt munkanap

a) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére,

b) a munkaerő-kölcsönzésre, valamint

c) a munkaidőre, pihenőidőre, rendkívüli munkavégzésre

vonatkozó jogszabályi előírások megsértése miatt folytatott eljárásokban.]

„Amennyiben a munkaügyi hatóság előtt olyan ügy van folyamatban, amelyre különböző eljárási határidők vonatkoznak, a hosszabb eljárási határidőre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha a hatósági ellenőrzés keretében a 3. §-ban foglalt több ellenőrzési tárgykör egyidejű ellenőrzésére kerül sor, a határozatot az eljárás megindításától számítva a jogsértésre irányadó leghosszabb határidő alatt kell meghozni.”

40. § A Met. 8/C. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A munkaügyi hatóság nyilvántartásba vételi és közzétételi kötelezettségét nem érinti, ha a foglalkoztató a jogerős közigazgatási határozatban vagy jogerős bírósági határozattal elbírált közigazgatási határozatban foglalt kötelezettségét az előírt határidőben vagy határnapon teljesíti.”

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

41. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) A támogatásra való jogosultság kizárását nem érinti, ha a támogatás igénylője a jogerős közigazgatási határozatban vagy jogerős bírósági határozattal elbírált közigazgatási határozatban foglalt kötelezettségét az előírt határidőben vagy határnapon teljesíti.”

A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosítása

42. § A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 60. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1) bekezdés g) pontjának alkalmazását nem érinti, ha az ajánlattevő, alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet a jogerős közigazgatási határozatban vagy jogerős bírósági határozattal elbírált közigazgatási határozatban foglalt kötelezettségét az előírt határidőben vagy határnapon teljesíti.”

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

43. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 55. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az állami adóhatóság (6) bekezdés szerinti közzétételi kötelezettségét nem érinti, ha az adózó a terhére megállapított, jogerős közigazgatási határozatban vagy jogerős bírósági határozattal elbírált közigazgatási határozatban foglalt kötelezettségét az előírt határidőben vagy határnapon teljesíti.”

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosítása

44. § Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 17/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A hatóság nyilvántartásba vételi és közzétételi kötelezettségét nem érinti, ha a foglalkoztató a jogerős közigazgatási határozatban vagy jogerős bírósági határozattal elbírált közigazgatási határozatban foglalt kötelezettségét az előírt határidőben vagy határnapon teljesíti.”

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

45. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 49/B. §-a a következő (25) bekezdéssel egészül ki:

„(25) A (10) bekezdés d) pontja szerinti, az államháztartásról szóló törvényben meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének megsértését nem érinti, ha az egyéni vállalkozó a jogerős közigazgatási határozatban vagy jogerős bírósági határozattal elbírált közigazgatási határozatban foglalt kötelezettségét az előírt határidőben vagy határnapon teljesíti.”

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

46. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 19. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A (3) bekezdés d) pontja szerinti, az államháztartásról szóló törvényben meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének való megfelelés hiányát nem érinti, ha az egyéni vállalkozó a jogerős közigazgatási határozatban vagy jogerős bírósági határozattal elbírált közigazgatási határozatban foglalt kötelezettségét az előírt határidőben vagy határnapon teljesíti.”

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása

47. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 83/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„83/A. § (1) A munkavédelmi hatóság nyilvántartást vezet annak érdekében, hogy a kockázatok minimálisra csökkentésével elősegítse a munkavállalók védelmét a rákkeltő anyagok okozta foglalkozási eredetű egészségkárosodásokkal, illetve daganatos megbetegedésekkel szemben.

(2) A nyilvántartás azoknak a munkáltatóknak és munkavállalóknak az adatait tartalmazza, amely munkáltatóknál szervezett munkavégzés során a munkavállaló rákkeltőknek van kitéve. A nyilvántartás tartalmazza

a) a munkáltató nevét, telephelyét, ágazati, szakágazati besorolását,

b) a munkavállaló születési évét, társadalombiztosítási azonosító jelét, foglalkozását, az adott foglalkozással járó expozícióban eltöltött munkaéveinek számát.

(3) A munkavédelmi hatóság a (2) bekezdésben meghatározott adatokat kezelheti, illetve a munkáltatókat adatközlésre hívhatja fel.

(4) A munkavédelmi hatóság a (2) bekezdésben meghatározott adatokat a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezés és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzésének céljából továbbítja a jogszabály alapján foglalkozás-egészségügyi feladatokat ellátó és a munkavédelmi hatóság tevékenységében közreműködő, kormányrendeletben meghatározott szerv részére, amely szerv ezen adatokat a továbbítástól számított ötven év elteltével törli.

(5) A munkavédelmi hatóság a nyilvántartásban szereplő adatokat a munkáltató bejelentésétől számított ötven év elteltével törli.”

48. § Az Mvt. 83/B. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A munkavédelmi hatóság (2) bekezdésben foglalt nyilvántartásba vételi kötelezettségét és (5) bekezdésben foglalt közzétételi kötelezettségét nem érinti, ha a munkáltató a jogerős közigazgatási határozatban vagy jogerős bírósági határozattal elbírált közigazgatási határozatban foglalt kötelezettségét az előírt határidőben vagy határnapon teljesíti.”

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló 2009. évi XL. törvény módosítása

49. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló 2009. évi XL. törvény 8. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Azon személyek esetén,

a) akik a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Péptv.) rendelkezései alapján legkésőbb 2009. december 31-én beléptek a prémiumévek programba, és munkavégzésre irányuló jogviszonyukat ezzel összefüggésben határozott idejűvé módosították, valamint

b) akiknek e törvény rendelkezései alapján előrehozott öregségi nyugdíjra vagy öregségi nyugdíjra való jogosultságuk megszerzésének időpontja későbbi, mint az a) pontban említett kinevezés-, illetve munkaszerződés-módosításban szereplő, a munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésére meghatározott időpont,

munkavégzésre irányuló jogviszonyuk megszűnése időpontjának – a kinevezés-, illetve munkaszerződés-módosításban foglaltaktól eltérően – az előrehozott öregségi nyugdíjra, öregségi nyugdíjra való jogosultságuk életkori és szolgálati időre vonatkozó feltételei megszerzésének időpontját kell tekinteni. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a munkavégzésre irányuló jogviszony ezen időpont előtt valamely, a Péptv.-ben szabályozott okból megszűnjön.”

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló 2008. évi LXI. törvény módosítása

50. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló 2008. évi LXI. törvény (a továbbiakban: Kjtm.) 32. §-a (5) bekezdésének b), valamint c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény]

b) 32. §-a (3) bekezdésének a)–f) pontja, h)–j) pontja, valamint l) pontja és (4) bekezdése,

c) 33–40. §-a, 41. §-ának (1)–(7) bekezdése és (9)–(10) bekezdése, valamint”

[2009. december 31-én hatályát veszti.]

Záró rendelkezések

51. § (1) E törvény – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E törvény

a) 1–14. §-a,

b) 16. §-a,

c) 18–25. §-a,

d) 27. §-a,

e) 29–35. §-a,

f) 37–38. §-a,

g) 49–50. §-a,

h) 52–53. §-a,

i) 54. §-ának (1) bekezdése,

j) 54. §-ának (3)–(4) bekezdése,

k) 55. §-ának (1) bekezdése,

l) 55. §-ának (4)–(9) bekezdése, valamint

m) 56. §-a

2010. január 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény

a) 15. §-a,

b) 54. §-ának (2) bekezdése, valamint

c) 55. §-ának (2)–(3) bekezdése

2010. február 1-jén lép hatályba.

(4) E törvény

a) 17. §-a,

b) 26. §-a, valamint

c) 28. §-a

2010. május 1-jén lép hatályba.

(5) E törvény

a) 1–16. §-a,

b) 18–25. §-a,

c) 27. §-a,

d) 29–50. §-a,

e) 53. §-a,

f) 54. §-ának (1)–(3) és (5) bekezdése,

g) 55. §-ának (1)–(11) bekezdése, valamint

h) 56. §-a

2010. március 31-én veszti hatályát.

(6) E törvény

a) 17. §-a,

b) 26. §-a, valamint

c) 28. §-a

2010. június 1-jén veszti hatályát.

(7) E törvény 54. §-ának (4) bekezdése 2013. január 31-én veszti hatályát.

(8) E törvény 55. §-ának (12) bekezdése 2017. január 2-án veszti hatályát.

(9) A Kjt. e törvény 16. §-ával megállapított 90. §-a 2017. január 1-jén veszti hatályát.

52. § (1) A Kjt. e törvény 8. §-ával megállapított 34. §-a (1) bekezdésének c) pontját 2010. január 1-jét követően indult perekben kell alkalmazni.

(2) Ha a kinevezett magasabb vezető jogszabály alapján mentesül, vagy felmentik a felsőfokú iskolai végzettségre, illetve képesítésre vonatkozó feltételek alól, az illetményének megállapítása során a Kjt. 3. számú melléklete szerint a középfokú vezetőre vonatkozó képzettségi osztályba kell besorolni. A kinevezett magasabb vezető illetményként legalább a 2009. december 31-én irányadó illetményére jogosult, ha ez magasabb, mint a Kjt. 66/A. §-a és 3. számú melléklete alapján meghatározott összeg.

(3) A Kbt. e törvény 42. §-ával megállapított 60. §-ának (4) bekezdését e törvény hatálybalépése után megkezdett közbeszerzési eljárásokban kell alkalmazni.

53. § Az Mt. 153. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a munkába járással összefüggő költségek megtérítésének részletes szabályait.”

54. § (1) 2010. január 1-jén hatályát veszti a Kjt.

a) 20/A. §-ának (6) bekezdésében „a 23. § (2) bekezdés szerinti” szövegrész,

b) 21. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a „vagy” szövegrész,

c) 21. §-a (2) bekezdésének c) pontja,

d) 23. §-ának (2) bekezdésében „A magasabb vezető munkakör betöltésére, illetőleg ilyen megbízás ellátására pályázatot kell kiírni. Ha a 20/B. § alapján a pályázat kiírása nem kötelező, a munkáltató állapíthatja meg azt a vezető megbízást, illetőleg munkakört, amely betöltése pályázat alapján történik. Ha a magasabb vezető munkakör, illetve az ilyen megbízás, valamint a vezető megbízás betöltésére pályázatot kell kiírni, ennek során alkalmazni kell a 20/A. § (2) bekezdésének a) és b) pontját.” szövegrész,

e) 23. §-ának (3) bekezdésében a „beosztás ellátásával történő” szövegrész,

f) 30/C. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „vagy a pályázat lehetőségéről” szövegrész,

g) 38. §-ának (1) bekezdésében „a 85/A. §-ának (5) és (6) bekezdése,” szövegrész,

h) 38. §-ának (2) bekezdése,

i) 54/A. §-a,

j) 57. § (2), valamint (4) bekezdése,

k) 58. §-ának (3) bekezdése,

l) 72. §-a (2) bekezdésében az „a kollektív szerződés, ennek hiányában” szövegrész,

m) 85. §-a (3) bekezdésének ef) pontja, valamint

n) 85. §-a (3) bekezdésének fi) pontja.

(2) 2010. február 1-jén hatályát veszti a Kjt.

a) 85. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a „vezető megbízást,” és az „illetve vezető beosztással történő megbízáshoz,” szövegrész,

b) 85. §-a (3) bekezdésének dc) alpontja,

c) 85. §-a (3) bekezdésének g) pontjában a „, továbbá az ezen időtartam alatti munkavégzés egyes sajátos szabályait” szövegrész,

d) 85. §-a (4) bekezdésének b) pontjában a „vezető megbízást,” és az „illetve vezető beosztással történő megbízáshoz,” szövegrész,

e) 85. §-a (5) bekezdésének b), i), q) és r) pontjában „a katasztrófák elleni védekezésért,” szövegrész,

f) 85. §-a (5) bekezdésének e) pontja, valamint

g) 85. §-a (5) bekezdésének l) pontja.

(3) 2010. január 1-jén hatályát veszti

a) az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 15/B. §-a,

b) a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 81/A. §-ának b) pontja, valamint

c) a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 21. §-a.

(4) 2012. december 31-én hatályát veszti a Kjt.

a) 85. § (3) bekezdésének al) pontja, valamint

b) 85. § (5) bekezdésének t) pontja.

(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a Met. 8/C. §-a (4) bekezdésének utolsó mondata,

b) az Ebtv. 17/A. §-a (4) bekezdésének utolsó mondata, valamint

c) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 6. §-a (4) bekezdésének b) pontjában „ha a magán-munkaközvetítés külföldre irányul, vagy a magán-munkaközvetítő a munkát keresővel szemben díjat számol fel” szövegrész.

55. § (1) 2010. január 1-jén a Kjt.

a) 1. §-ának (5) bekezdésében az „53/A. § és 54/A. §” szövegrész helyébe az „53/A–53/B. §” szövegrész lép,

b) 20/A. §-a (3) bekezdésének a) pontjában a „vezetői megbízás” szövegrész helyébe „vezetői beosztás” szövegrész lép,

c) 20/A. §-a (3) bekezdésének b) pontjában a „vezetői megbízással” szövegrész helyébe „vezetői beosztással” szövegrész lép,

d) 20/A. §-a (6) bekezdésében a „megbízásra kiírt pályázat” szövegrész helyébe „beosztásra kiírt pályázat” szövegrész lép,

e) 21. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „céljából,” szövegrész helyébe a „céljából, vagy” szövegrész lép,

f) 23. §-ának (1) bekezdésében az „önálló munkakörben” szövegrész helyébe az „önálló munkakörre szóló kinevezéssel” szövegrész lép, a „magasabb vezető, illetve vezető megbízással” szövegrész helyébe a „magasabb vezető, illetve vezető beosztásra szóló megbízással” szövegrész lép, a „csak felsőfokú” szövegrész helyébe az „ – a 90. §-ban foglalt kivétellel – csak felsőfokú” szövegrész lép,

g) 23. §-ának (4) bekezdésében a „három munkanapon belül ezt pótolhatja” szövegrész helyébe a „három munkanapon belül ezt pótolhatja azzal, hogy a megbízás visszavonásától számított hat hónapon túl az indokolás kérésének nincs helye” szövegrész lép,

h) 23. §-ának (5) bekezdésében a „magasabb vezető, valamint vezető beosztás ellátásáról a közalkalmazott” szövegrész helyébe a „megbízott vezető a beosztásáról” szövegrész lép, a „lemondást” szövegrész helyébe a „lemondási idő két hónap, melynek leteltét” szövegrész lép,

i) 24. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „79. §-ának (1) és (4) bekezdése” szövegrész helyébe a „79. §-ának (1) és (4)–(5) bekezdése” szövegrész lép, a „80–81. §-a” szövegrész helyébe a „80–81. §-a, a 85/A. §-ának (5) és (6) bekezdése, valamint a vezető állású munkavállalóra vonatkozó eltérő rendelkezésekről szóló fejezete (Harmadik rész, X. fejezet)” szövegrész lép,

j) 34. §-a (1) bekezdésének b) pontjában az „illetve a Munka Törvénykönyve 28. §-ába, vagy a 62/A. §-ába” szövegrész helyébe „a Munka Törvénykönyve 28. §-ába, 62/A. §-ába, vagy a munkavédelemről szóló törvény 76. §-ának (3) bekezdésébe” szövegrész lép,

k) 37. §-ának (9) bekezdésében az „áthelyezéséhez nem járult hozzá” szövegrész helyébe az „áthelyezéséhez nem járult hozzá vagy a felajánlott megfelelő munkakör elfogadásáról nem nyilatkozott” szövegrész lép,

l) 43/A. §-ának (1) bekezdésében az „egyes költségvetési szerveknél” szövegrész helyébe az „egyes – jogszabály szerinti – költségvetési szerveknél” szövegrész lép,

m) 44. §-ának (1) bekezdésében az „előzetesen bejelenteni” szövegrész helyébe az „előzetesen írásban bejelenteni” szövegrész lép, a „további jogviszony létesítését megtiltja” szövegrész helyébe a „további jogviszony létesítését írásban megtiltja” szövegrész lép,

n) 46. §-a (7) bekezdésének a) pontjában a „magasabb vezető beosztású közalkalmazott” szövegrész helyébe a „magasabb vezető beosztású, illetve kinevezett magasabb vezető közalkalmazott” szövegrész lép,

o) 46. §-a (7) bekezdésének b) pontjában a „vezető beosztású közalkalmazott” szövegrész helyébe a „vezető beosztású, illetve kinevezett vezető közalkalmazott” szövegrész lép,

p) 52. §-ának (1) bekezdésében az „elbocsátás fegyelmi büntetésről” szövegrész helyébe az „elbocsátás fegyelmi büntetésről és a magasabb vezető, illetve vezető beosztás visszavonásáról” szövegrész lép,

q) 53/A. §-a előtti címben az „által indított” szövegrész helyébe az „által, valamint a munkáltató vezetője ellen indított” szövegrész lép,

r) 58. §-ának (1) bekezdésében a „(2)–(3) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(3) bekezdésben” szövegrész lép,

s) 58. §-ának (2) bekezdésében az „57. § (3)–(4) bekezdése” szövegrész helyébe a „57. § (3) bekezdése” szövegrész lép,

t) 61. §-ának (4) bekezdésében a „Végrehajtási rendelet jogszabályban” szövegrész helyébe a „Végrehajtási rendelet” szövegrész lép,

u) 77/A. §-ának (1) bekezdésében a „vezetői megbízással” szövegrész helyébe a „vezetői beosztással” szövegrész lép, a „legkésőbb március 31-ig – március 1-je utáni, de legkésőbben szeptember 30-áig történő magasabb vezetői, illetve vezetői kinevezés vagy a kinevezés ilyen tartalmú módosítása esetén a kinevezéstől számított 30 harminc napon belül –” szövegrész helyébe a „március 31-ig, illetve a prémiumfeladat későbbi felmerülése esetén, ezt követően 30 napon belül” szövegrész lép,

v) 77/A. §-ának (3) bekezdésében a „tárgyévi illetményének” szövegrész helyébe a „kinevezés szerinti havi illetménye tizenkétszeresének” szövegrész lép,

w) 77/B. §-ának (2) bekezdésében a „tárgyévi illetményének” szövegrész helyébe a „kinevezés szerinti havi illetménye tizenkétszeresének” szövegrész lép, valamint

z) 80. §-ában „a 143. §-a” szövegrész helyébe „a 143–143/A. §-a” szövegrész lép.

(2) 2010. február 1-jén a Kjt. 66. §-ának (2) bekezdésében a „további szakképesítésre, szakképzettségre” szövegrész helyébe a „további szakképesítésre, szakképzettségre vagy azzal jogszabályban egyenértékűnek elismert képesítésre” szövegrész lép.

(3) 2010. február 1-jén a Kjt.

a) 85. §-a (2) bekezdésének felvezető szövegében a „felsőoktatási intézmények” szövegrész helyébe „a d) és e) pont kivételével a felsőoktatási intézmények” szövegrész lép, „a testnevelési és sportintézmények” szövegrész helyébe „az a) pont utolsó fordulata kivételével a testnevelési és sportintézmények” szövegrész lép, „a helyi önkormányzatok által fenntartott szolgáltató feladatokat ellátó költségvetési intézményeknél foglalkoztatott” szövegrész helyébe „az a) pont utolsó fordulata, a d) pont utolsó fordulata, az e) és g) pont kivételével a helyi önkormányzatok által fenntartott szolgáltató feladatokat ellátó költségvetési intézményeknél foglalkoztatott” szövegrész lép,

b) 85. §-a (2) bekezdésnek e) pontjában a „vezetői megbízás” szövegrész helyébe a „magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás” szövegrész lép,

c) 85. §-a (3) bekezdésnek aa) pontjában az „alóli mentesítést” szövegrész helyébe az „alóli mentesítést, illetve a magyar állampolgárság feltételét” szövegrész lép,

d) 85. §-a (3) bekezdésének aj), be) és cf) pontjában a „jogosító oktatói, nevelői munkaköröket” szövegrész helyébe a „jogosult oktató, nevelő munkát végzők körét” szövegrész lép,

e) 85. §-a (3) bekezdésének e) pontjában a „köztestületi költségvetési intézményeknél foglalkoztatott, illetve más költségvetési szervnél ilyen tevékenységet végző” szövegrész helyébe a „köztestületi költségvetési intézményeknél, illetve más kutató- és kutatást kiegészítő intézeteknél foglalkoztatott” szövegrész lép,

f) 85. §-a (3) bekezdésének ea) pontjában „a magyar nyelvtudás” szövegrész helyébe „a munkakör ellátásához szükséges magyar nyelvtudás” szövegrész lép,

g) 85. §-a (5) bekezdésének a) pontjában „a honvédelemért felelős miniszter,” szövegrész helyébe „a honvédelemért, valamint a közlekedésért felelős miniszter,” szövegrész lép,

h) 85. §-a (5) bekezdésének b) pontjában „a nemzetbiztonságért,” szövegrész helyébe „a katonai, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért” szövegrész lép,

i) 85. §-a (5) bekezdésének b)–c) pontjában a „rendészetért” szövegrész helyébe „a büntetés-végrehajtásért, az idegenrendészetért és menekültügyért, az igazságügyért, a rendészetért” szövegrész lép,

j) 85. §-a (5) bekezdésének c) pontjában „a magyar nyelvtudás” szövegrész helyébe „a munkakör ellátásához szükséges magyar nyelvtudás” szövegrész lép,

k) 85. §-a (5) bekezdésének d) pontjában a „valamint az államháztartásért” szövegrész helyébe „az államháztartásért, valamint a honvédelemért” szövegrész lép,

l) 85. §-a (5) bekezdésének f) pontjában „a honvédelemért, valamint a rendészetért, továbbá a foglalkoztatáspolitikáért” szövegrész helyébe „a honvédelemért, valamint a foglalkoztatáspolitikáért” szövegrész lép,

m) 85. §-a (5) bekezdésének g) pontjában „a honvédelemért, a nemzetbiztonságért, a katasztrófák elleni védekezésért,” szövegrész helyébe „a honvédelemért, katonai nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért, a büntetés-végrehajtásért, az idegenrendészetért és menekültügyért, az igazságügyért, a rendészetért, a katasztrófák elleni védekezésért,” szövegrész lép,

n) 85. §-a (5) bekezdésének i) pontjában „a rendészetért, a katasztrófák elleni védekezésért” szövegrész helyébe „a katasztrófák elleni védekezésért” szövegrész lép,

o) 85. §-a (5) bekezdésének j) pontjában „az elektronikus hírközlésért, a közlekedésért, a foglalkoztatáspolitikáért, a felnőttképzésért és a szakképzésért, a szociál- és családpolitikáért felelős miniszter” szövegrész helyébe „az elektronikus hírközlésért, a foglalkoztatáspolitikáért, a felnőttképzésért és a szakképzésért, a szociál- és családpolitikáért felelős miniszter” szövegrész lép,

p) 85. §-a (5) bekezdésének k) pontjában „a rendészetért, a katasztrófák elleni védekezésért” szövegrész helyébe „a honvédelemért” szövegrész lép,

q) 85. §-a (5) bekezdésének m) pontjában az „az agrár-vidékfejlesztésért, a környezetvédelemért, a foglalkoztatáspolitikáért,” szövegrész helyébe „a foglalkoztatáspolitikáért,” szövegrész lép,

r) 85. §-a (5) bekezdésének n) pontjában „az agrár-vidékfejlesztésért, a honvédelemért,” szövegrész helyébe „a honvédelemért,” szövegrész, „a rendészetért” szövegrész helyébe „a rendészetért, a büntetés-végrehajtásért” szövegrész lép,

s) 85. §-a (5) bekezdésének p) pontjában „a rendészetért, az elektronikus hírközlésért, a közlekedésért, a közgyűjteményekért,” szövegrész helyébe „az elektronikus hírközlésért,” szövegrész lép,

t) 85. §-a (5) bekezdésének q) pontjában a „rendészetért” szövegrész helyébe „a büntetés-végrehajtásért, a rendészetért” szövegrész lép, „a nemzetbiztonságért,” szövegrész helyébe „a katonai, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért” szövegrész lép, valamint

u) 85. §-a (5) bekezdésének r) pontjában „a rendészetért” szövegrész helyébe a „rendészetért, a büntetés-végrehajtásért” szövegrész, „a nemzetbiztonságért” szövegrész helyébe „a katonai, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért” szövegrész lép.

(4) 2010. január 1-jén a Kjt. 1. számú mellékletének

a) 2. pontjában a „vezetői megbízás” szövegrész helyébe a „vezetői beosztás” szövegrész lép,

b) 4. pontjában a „vezetői megbízásához” szövegrész helyébe a „vezetői beosztásához” szövegrész lép.

(5) 2010. január 1-jén a Kjt. 5. számú mellékletének V. pontjában a „vezetői megbízása” szövegrész helyébe a „vezetői beosztása” szövegrész lép.

(6) 2010. január 1-jén az Mt.

a) 122. §-ában a „legalább húsz perc, legfeljebb egy óra egybefüggő munkaközi szünetet kell biztosítani” szövegrész helyébe a „legalább húsz perc, legfeljebb egy óra munkaközi szünetet kell biztosítani, melyből legalább húsz percet egybefüggően kell kiadni” szövegrész lép,

b) 193/P. §-ának (1) bekezdésében a „134. §-ának (1)–(2) és (5)–(6) bekezdése” szövegrész helyébe a „134. §-ának (1)–(2) és (6) bekezdése” szövegrész lép, valamint

c) 201. §-ában a „202. § (1) bekezdésének d)–f) pontját” szövegrész helyébe a „202. § (1) bekezdésének d)–e) pontját” szövegrész lép.

(7) 2010. január 1-jén a Kjtm.

a) 41. §-ának (4) bekezdésében „az összeférhetetlenségi követelmény alól adott felmentést” szövegrész helyébe „az összeférhetetlenség alóli mentesség, valamint az az alól adott felmentés alapján foglalkoztatott közalkalmazott jogviszonyát” szövegrész lép,

b) 41. §-ának (8) bekezdésében az „e törvény 32. § (6) bekezdésének g) pontjával” szövegrész helyébe az „e törvény 32. § (3) bekezdésének g) pontjával”, a „2012. január 1-jét” szövegrész helyébe pedig a „2012. december 31-ét” szövegrész lép.

(8) 2010. január 1-jén

a) az Emtv. 32. §-ában a „hat havi” szövegrész helyébe a „négyhavi” szövegrész lép,

b) a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 15. §-a (1) bekezdés a) pontjában a „165/A. §-át” szövegrész helyébe a „165–165/A. §-át” szövegrész lép,

c) az Iasz. 124. §-ának (1) bekezdésében a „90. §-ának (3)–(4) bekezdéseit” szövegrész helyébe „90. §-ának (3)–(4) és (6) bekezdéseit” szövegrész lép, a „153. §-ának (1) bekezdését” szövegrész helyébe a „153. §-át” szövegrész lép,