6.3. A települési önkormányzatnak az Áht. 64. §-a (7) bekezdésének megfelelően év végén el kell számolnia a normatív hozzájárulások év végi alakulásának jövedelemkülönbség mérséklésre gyakorolt hatásával.
6.4. A normatív hozzájárulások év végi alakulásának a jövedelemkülönbség mérséklésre gyakorolt hatásával való külön elszámolást igénybevételi kamatfizetési kötelezettség nem terheli.
6.5. Ha az év végi elszámolás során az iparűzési adóerő-képesség jövedelemkülönbség mérséklésre gyakorolt hatásával való 2010. július 31-ei elszámolás módosításra kerül, és emiatt, vagy az Igazgatóság Áht. 64/D. §-a szerinti felülvizsgálati eljárása keretében visszafizetési kötelezettség kerül megállapításra, azt a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő igénybevételi kamat terheli.
6.6. A jövedelemkülönbség mérséklés év végi elszámolásának az Áht. 64/D. §-a szerinti felülvizsgálata során az Igazgatóság betekinthet az önkormányzatnál rendelkezésre álló, adótitkot is tartalmazó okiratokba, dokumentumokba valamint az iparűzési adóbevallással kapcsolatos iratokba.
1. Lakossági közműfejlesztés támogatása
| Előirányzat: | 1350,0 millió forint |
A támogatás a magánszemélyek közműfejlesztési támogatásáról szóló 262/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet szerint igényelhető.
2. Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása
| Előirányzat: | 4500,0 millió forint |
Az előirányzat azon települések támogatására szolgál, amelyekben az önkormányzati, az állami és egyéb szolgáltatók által végzett lakossági közműves ivóvízellátás és szennyvízszolgáltatás, valamint a más vízközmű társaságtól vásárolt (átvett) lakossági célú ivóvíz ráfordításai magasak. A támogatás az önkormányzatok között az igénybejelentést megelőző egyéves időszak lakossági fogyasztásának mennyisége, az ebben várható változások és a szolgáltatás tényleges, illetve várható ráfordításai figyelembevételével kerül elosztásra.
Az előirányzat szolgál részbeni fedezetül az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatai ráfordításainak támogatására is azon helyi önkormányzatok esetén, amelyek az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat határozata alapján kötelesek a településen élők részére az egészséges ivóvizet zacskós vagy palackos kiszerelésben, illetve tartálykocsis szállítással biztosítani.
Felhatalmazást kap a környezetvédelmi és vízügyi miniszter, hogy a támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának és elszámolásának részletes szabályait – az önkormányzati miniszter, a pénzügyminiszter, az egészségügyi miniszter, valamint a szociális és munkaügyi miniszter véleményének kikérésével – 2010. január 31-éig rendeletben állapítsa meg. Az igényekről a – Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által vezetett – tárcaközi bizottság javaslata alapján a környezetvédelmi és vízügyi miniszter dönt.
3. Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása
| Előirányzat: | 150,0 millió forint |
Az előirányzat a meglévő közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartására szolgál, ha az említett eszközökön végzendő munkákat – kivételes esetben új eszköz beszerzését – a műszaki előírások vagy a műszaki állapot szükségessé teszik, és az eszközöknek a felújítás utáni tartós használata biztosítva van. Méltányolandó kistérségi foglalkoztatás-politikai szempontok esetén lehetőség van a működtetés támogatására is. Az összegnek azon települési önkormányzatok közötti elosztásáról, amelyeknek az említett eszközök a tulajdonában és működtetésében vannak, vagy amelyeknek közigazgatási területén az említett eszközöket közforgalmú, közútpótló jelleggel, érvényes engedély birtokában működtetik, tárcaközi bizottság javaslata alapján a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter dönt. A tárcaközi bizottságot a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium vezeti.
Felhatalmazást kap a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter, hogy a támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának és elszámolásának részletes szabályait – az önkormányzati miniszter, valamint a pénzügyminiszter véleményének kikérésével – 2010. február 15-éig rendeletben állapítsa meg.
4. Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása
| Előirányzat: | 85,0 millió forint |
Az előirányzat 70%-a schengeni külső határszakaszokon (a magyar–ukrán, a magyar–román, a magyar–szerb és a magyar–horvát határszakaszokon), 30%-a a schengeni belső határszakaszokon (a magyar–osztrák, a magyar–szlovén és a magyar–szlovák határszakaszokon) közúti határátkelőhelyet fenntartó települési önkormányzatok támogatását szolgálja. A támogatás a közúti ki- és belépési (személyi- és járműforgalmi) adatok arányában kerül megállapításra, azonban összege önkormányzatonként nem lehet kevesebb 20 ezer forintnál. A támogatás elsősorban a határátkelőhely tisztántartása, megközelíthetősége érdekében felmerülő működési célú kiadásokra fordítható a személyi jellegű kiadások kivételével.
A külső határszakaszok határátkelőhelyeihez kapcsolódó támogatást az Önkormányzati Minisztérium az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által 2010. február 15-éig szolgáltatott 2009. évi közúti ki- és belépési adatok arányában, a belső határszakaszok határátkelőhelyeihez kapcsolódó támogatást a 2007. évi közúti ki- és belépési adatok arányában 2010. március 25-éig folyósítja egy összegben.
5. Kiegészítő támogatás nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz
| Előirányzat: | 1050,0 millió forint/év |
a) Igényelhetik azok a helyi önkormányzatok, amelyek a nemzetiségi nyelvű vagy nemzetiségi kétnyelvű nevelési-oktatási feladatokat ellátó iskola fenntartását bevételi forrásaik hiánya miatt nem tudják a jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelően biztosítani. A támogatást igényelhetik azok a helyi önkormányzatok is, amelyek a 2009/2010. tanévig az általuk fenntartott nemzetiségi nyelvoktató iskolában a kétnyelvű nemzetiségi oktatást felmenő rendszerben legalább a 2. évfolyamig bevezették.
b) Igényelhetik azok az 1100 fő lakosságszám alatti településen működő, nemzetiségi nyelvű vagy nemzetiségi kétnyelvű nevelést biztosító óvodát, illetve nemzetiségi nyelvoktató iskolát fenntartó önkormányzatok is, amelyek az óvoda, iskola fenntartását bevételi forrásaik hiánya miatt nem tudják a jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelően biztosítani.
c) Igényelhetik a nemzetiségi anyanyelvű, nemzetiségi kétnyelvű, nemzetiségi nyelvoktató iskolát, illetve cigány kisebbségi oktatást biztosító iskolát fenntartó helyi önkormányzatok a kisebbségi oktatás tankönyveinek beszerzéséhez, és szakmai szolgáltatások igénybevételéhez.
d) Igényelhetik a helyi önkormányzatok a szomszédos országokkal kötött kisebbségvédelmi megállapodások alapján működő kisebbségi vegyes bizottságok kormányhatározattal kihirdetett nemzetiségi közoktatási intézmények kisebb rekonstrukciójára vonatkozó ajánlásainak teljesítéséhez, valamint az anyaországi kapcsolattartás feladataihoz.
Felhatalmazást kap az oktatási és kulturális miniszter, hogy az e pontban meghatározott támogatások igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait – a pénzügyminiszter véleményének kikérésével, valamint az önkormányzati miniszter egyetértésével – 2010. február 15-éig rendeletben állapítsa meg.
6. Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás, múzeumok szakmai támogatása
| Előirányzat: | 710,0 millió forint |
Igényelhetik a helyi önkormányzatok az általuk fenntartott nyilvános könyvtár állománygyarapításához, a közművelődési infrastruktúra technikai, műszaki fejlesztéséhez, valamint az általuk fenntartott múzeumok szakmai fejlesztéséhez.
Felhatalmazást kap az oktatási és kulturális miniszter, hogy a támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályait – a pénzügyminiszter, valamint az önkormányzati miniszter véleményének kikérésével – 2010. február 15-éig rendeletben állapítsa meg.
7. Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása
| Előirányzat: | 1900,0 millió forint |
A központi költségvetés hozzájárulást biztosít a helyi önkormányzatoknak és a többcélú kistérségi társulásoknak az általuk fenntartott közoktatási intézményekben biztosított feladatellátás racionálisabb megszervezése folytán felszabaduló közalkalmazotti létszám miatti, 2009. szeptember 30. napját követően hozott döntéseikhez kapcsolódó 2009. és 2010. években esedékes jogszabályi kötelezettségeik teljesítéséhez.
A támogatás feltétele, hogy az önkormányzati, illetve többcélú kistérségi társulási szintű létszámcsökkentéssel kapcsolatban meghozott döntés egyidejűleg az álláshely megszüntetését is jelentse. További feltétel, hogy a megszüntetett álláshely legalább 5 évig nem állítható vissza, kivéve, ha – önkormányzati rendeleten, illetve többcélú kistérségi társulási határozaton kívüli – jogszabályból adódó többletfeladatok ezt indokolttá teszik.
A pályázat benyújtása három ütemben történik, az egyes ütemek határideje: I. ütem 2010. április 12., II. ütem 2010. július 12., III. ütem 2010. szeptember 27.
Felhatalmazást kap az önkormányzati miniszter, hogy a támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályait – a pénzügyminiszter véleményének kikérésével – 2010. február 15-éig rendeletben állapítsa meg.
E törvény egyúttal felhatalmazza a támogatási igények jogosságát elbíráló szervet, hogy a benyújtott pályázatokban megnevezett személyek foglalkoztatási jogviszonyának megszüntetésével kapcsolatos alábbi személyes adatait teljeskörűen megismerhesse, kezelhesse:
– név, anyja neve, születési név,
– születési hely, születési idő,
– lakcím,
– a munkaviszony megszűnés/megszüntetés jogcíme,
– szolgálati és közszolgálati idő,
– besorolás és munkakör megnevezése,
– a foglalkoztatási jogviszony kezdetének és megszűnésének időpontja,
– a munkavégzés alóli felmentés kezdő és záró időpontja,
– a foglalkoztatási jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó kifizetésekre vonatkozó adatok (felmentés és végkielégítés összege),
– a felmentés indokául szolgáló adat,
– a munkaviszonnyal kapcsolatos azonosító kód.
Az adatkezelés célja a költségvetési támogatási igények jogszerű elbírálása, ellenőrzése, és folyósítása. A kezelt személyes adatokat a támogatási döntést követő 5 év elteltével oly módon kell fizikailag megsemmisíteni, hogy helyreállításuk ne legyen lehetséges.
Ez az előirányzat szolgál továbbá:
– a helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások létszámcsökkentési döntéseivel kapcsolatos egyszeri költségvetési támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről szóló 5/2009. (II. 20.) ÖM rendelet alapján 2009. évben benyújtott pályázatok áthúzódó – a pályázók által ténylegesen kifizetett – 2010. évre eső támogatások, valamint
– a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény szerinti munkáltatói kifizetések
forrásául.
8. Ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak kártalanítása
| Előirányzat: | 300,0 millió forint |
Igényelhetik a települési önkormányzatok azon magánszemély tulajdonosok támogatására, akiknek a martinsalakból épült – építési és használatbavételi (fennmaradási) engedéllyel rendelkező – lakott lakóépülete a 2002. január 15-éig benyújtott kérelme és a szakértői vélemény szerint helyreállításra, újjáépítésre szorul. Az igényelt támogatást az Önkormányzati Minisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága az épületek károsodásának mértékére (kategóriáira) tekintettel sorolja. A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeit az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületek tulajdonosainak kárenyhítéséről szóló 40/2003. (III. 27.) Korm. rendelet határozza meg. Az igényeket – az Önkormányzati Minisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság folyósításra vonatkozó kezdeményezésének sorrendjében – a tárgyévben rendelkezésre álló előirányzat mértékéig lehet teljesíteni.
9. Önkormányzatok és jogi személyiségű társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatása
| Előirányzat: | 10 600,0 millió forint |
Az előirányzat szolgál az önkormányzatok és jogi személyiségű társulásaik fejlesztési célú pályázatai saját forrás kiegészítésére (a továbbiakban: EU Önerő Alap) a korábbi években megítélt és támogatási szerződésben rögzített központi költségvetési támogatásból, valamint az alábbi feltételek alapján 2010. évben megkötött támogatási szerződésekből adódó fizetési kötelezettségek teljesítésére.
2010. évben új EU Önerő Alap támogatási szerződés kizárólag azon beruházásokat érintően köthető, amelyek esetén az uniós forrásról szóló – legalább első körös – támogatói döntés 2009. évben megszületett, azonban uniós támogatási szerződés megkötésére csak 2010. évben kerül sor.
Az új támogatási szerződés az alábbi, önkormányzati feladatok ellátását segítő, illetve biztosító célok esetén köthető:
a) egészségügyi fekvő- és járóbeteg-szakellátási,
b) kulturális,
c) vízgazdálkodási,
d) egyes környezetvédelmi
célú, valamint
e) az óvodai nevelési, az alapfokú oktatási, szociális- és gyermekjóléti ellátást nyújtó intézmények, továbbá
f) a helyi közutak, kerékpárutak és közterületek
infrastrukturális fejlesztésekhez szükséges saját forrás kiegészítésére, amely fejlesztések az önkormányzatok, illetve társulásaik vagyongyarapodását eredményezik.
2010. évben EU Önerő Alap támogatást kizárólag az alábbi helyi önkormányzatok, illetve jogi személyiségű társulásaik igényelhetnek:
a) a külön jogszabály szerinti társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, vagy az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések;
b) a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kedvezményezett térségekről szóló kormányrendelet) 2. számú mellékletében szereplő kistérségek területén lévő települések;
c) azon önkormányzatok, amelyek 2008. és 2009. években az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő települési önkormányzatok támogatásában részesültek;
d) a többcélú kistérségi társulások az általuk fenntartott intézmények uniós támogatásból történő fejlesztése esetén, amellyel a kistérségi társulás valamennyi tagja egyetért;
e) a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 16. §-a szerinti jogi személyiségű társulások, amelyek támogatást kizárólag az a), b) vagy c) pont szerinti feltételeknek megfelelő tagjaik által biztosítani szükséges saját forrás alapján igényelhetnek.
Az adható támogatásról az önkormányzati miniszter dönt. A döntés az EU Önerő Alap támogatásról a fejlesztés teljes időszakára – előre ütemezetten – történik.
Felhatalmazást kap az önkormányzati miniszter, hogy az EU Önerő Alap támogatás céljainak, igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályait – a pénzügyminiszter egyetértésével – 2010. február 15-éig rendeletben állapítsa meg.
10. Helyi közösségi közlekedés támogatása
| Előirányzat: | 35 240,0 millió forint |
Támogatást igényelhet az az önkormányzat, amely a településen a tárgyév egészében helyi közforgalmú közlekedést lebonyolító gazdálkodó szervezetet, illetve költségvetési szervet tart fenn, a jogszabályokban előírt esetekben a helyi közforgalmú közlekedés lebonyolítására a közszolgáltatási szerződést az önkormányzati, állami és egyéb szolgáltatókkal megkötötte, vagy a tevékenység gyakorlásának jogát koncessziós szerződésben időlegesen átengedte (a továbbiakban: helyi közlekedés).
Támogatásra az önkormányzatok az Európai Közösségek Tanácsának 1370/2007/EK rendelete alapján megállapított, a helyi közlekedési közszolgáltatás ellátása során felmerülő – tárgyévet megelőző évi – veszteség (a továbbiakban: veszteség) erejéig pályázhatnak.
A támogatás a tárgyévet megelőző évben ténylegesen teljesített – környezetvédelmi szempontból súlyozott – személyszállítási teljesítmények (férőhely-kilométer) arányában kerül elosztásra, figyelembe véve az egyes közlekedési üzemágazatok, illetve településkategóriák tárgyévet megelőző évi üzemi szintű fajlagos ráfordításait is.
A támogatás igénylésénél az önkormányzat nyilatkozik, hogy a helyi közlekedés ellátásához és fejlesztéséhez a tárgyévet megelőző évben szolgáltatónként milyen összegű saját forrás átadásával járult hozzá. A támogatás összege ezen önkormányzati saját forrást legfeljebb 25%-kal haladhatja meg.
A Fővárosi Önkormányzat 2010. évi támogatása nem lehet kevesebb a 2009. évinél, de nem haladhatja meg a veszteség mértékét.
Az önkormányzat a támogatást a területén működő, pályázatában szereplő szolgáltatók részére a pályázati döntés szerinti összegben utalja tovább.
A pályázati döntésig az önkormányzat – utólagos elszámolással – előleget vehet igénybe. Az előleg mértéke havonta nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző év egy hónapra jutó támogatásának 90%-át. Az előleg iránti igényt a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatósága illetékes megyei szervezeti egységéhez kell benyújtani 2010. január 15-éig, amely azt január 25-éig továbbítja az Önkormányzati Minisztériumnak. Az előleg első két havi összegének folyósítása február 5-éig, ezt követően minden hónap 5-éig történik, amelyet az önkormányzat a szolgáltató(k)nak 8 napon belül továbbít.
Amennyiben az önkormányzat a támogatásra nem nyújt be pályázatot, a jogtalanul igénybevett előleget a folyósítás napjától a visszafizetés napjáig számított – az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 64/B. §-ának (2) bekezdése szerinti – kétszeres jegybanki alapkamattal terhelten fizeti vissza.
Ha a folyósított előleg meghaladja az önkormányzatnak megítélt tárgyévi támogatás összegét, a különbözetet a döntéstől számított 8 munkanapon belül vissza kell fizetnie. Ezt követően a visszafizetés napjáig a különbözetet az Áht. 64/B. §-ának (2) bekezdése szerinti kamat terheli.
Felhatalmazást kap a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter valamint az önkormányzati miniszter, hogy a támogatás igénylésének, döntési rendjének, folyósításának, felhasználásának, megosztásának és elszámolásának, valamint a támogatás alapjául szolgáló indokolt költségek meghatározásának részletes szabályait – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – 2010. március 31-éig együttes rendeletben állapítsa meg.
11. Az érettségi és szakmai vizsgák lebonyolításának támogatása
a) Az érettségi vizsgák megszervezésének támogatása
| Előirányzat: | 588,0 millió forint/év |
A támogatást igényelheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott középiskolában megszervezett 2010. évi középszintű érettségi vizsgán résztvevők létszáma alapján, az érettségi vizsga megszervezéséhez, az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13) Korm. rendelet alapján.
b) A szakmai vizsgák lebonyolításának támogatása
| Előirányzat: | 192,0 millió forint/év |
A támogatást igényelheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott középfokú közoktatási intézményekben szervezett 2010. évi szakmai vizsgák lebonyolításához.
Az a)–b) pont szerinti támogatás kizárólag a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) 114. §-ában meghatározott ingyenes vizsgák után vehető igénybe.
Felhatalmazást kap az oktatási és kulturális miniszter, hogy a támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait – a pénzügyminiszter, valamint a szociális és munkaügyi miniszter véleményének kikérésével, továbbá az önkormányzati miniszter egyetértésével – 2010. március 15-éig rendeletben állapítsa meg.
12. Esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások
a) Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések támogatása
| Előirányzat: | 3650,0 millió forint/év |
A támogatást a helyi önkormányzatok igényelhetik a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló foglalkozásokhoz, ellátáshoz a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. §-ában, a 39/E. §-ában meghatározott követelmények és az oktatási miniszter által kiadott program szerinti képesség-kibontakoztató, integrációs felkészítéshez, óvodai fejlesztő programhoz.
b) Egyes sajátos közoktatási feladatok támogatása
| Előirányzat: | 1498,0 millió forint/év |
A támogatást igényelheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott intézményekben a különleges gondoskodást igénylő gyermekek, tanulók foglalkoztatásához, ellátásához a következő jogcímeken:
– a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű gyermekek tanulók neveléséhez, oktatásához, fejlesztéséhez szükséges kispéldányszámú tankönyvek beszerzésére és a tanulók differenciált tankönyvvásárlási támogatásához,
– a szakiskolában a Közokt. tv. 27. §-ának (8) bekezdése szerint, a kerettanterv alapján elkészített helyi tanterv szerint szervezett felzárkóztató oktatáshoz,
– az iskolai gyakorlati oktatáshoz a szakközépiskola tizenegy-tizenkettedik évfolyamán,
– Arany János Kollégiumi-Szakiskolai programhoz és a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programjához,
– olyan nem magyar állampolgár tanköteles tanulók oktatásához, akik számára – a Közokt. tv. 110. §-ának (9) bekezdése értelmében – központi pedagógiai program alapján szervezik meg az oktatást,
– a gyermekgyógyüdülőben, egészségügyi intézményben, rehabilitációs intézményben gyógykezelés alatt álló tanulók támogatásához,
– az iskolapszichológusi-hálózat fejlesztésének támogatásához a többcélú kistérségi társulásokban,
– pedagógiai szakszolgálatok szervezéséhez,
– pedagógus szakvizsga, továbbképzés, szakmai szolgáltatások igénybevételének támogatásához.
Felhatalmazást kap az oktatási és kulturális miniszter, hogy az a)–b) pontban meghatározott támogatások igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait – a pénzügyminiszter, valamint a szociális és munkaügyi miniszter véleményének kikérésével, továbbá az önkormányzati miniszter egyetértésével – 2010. március 15-éig rendeletben állapítsa meg.
13. Az alapfokú művészetoktatás támogatása
| Előirányzat: | 460,0 millió forint/év |
A támogatást igényelhetik az alapfokú művészetoktatási intézményeket fenntartó helyi önkormányzatok a hátrányos helyzetű tanulók ingyenes művészetoktatásának megszervezéséhez, továbbá azon alapfokú művészetoktatási intézmények tanulói után igényelhetik az intézményt fenntartó helyi önkormányzatok, amelyek a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet 10–14/F. §-ában meghatározott eljárásban a „Kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény” címet megszerezték, valamint a Waldorf iskolák kerettanterve alapján nevelő és oktató iskolákat fenntartó helyi önkormányzatok, amennyiben ellátják az alapfokú művészetoktatás feladatait is.
Felhatalmazást kap az oktatási és kulturális miniszter, hogy a támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait – a pénzügyminiszter véleményének kikérésével, valamint az önkormányzati miniszter egyetértésével – 2010. március 15-éig rendeletben állapítsa meg.
14. Közoktatási informatikai fejlesztési feladatok támogatása
| Előirányzat: | 4000,0 millió forint/év |
A támogatást a helyi önkormányzatok az általuk fenntartott közoktatási intézményekben meglévő informatikai eszközök korszerűsítésére, fejlesztésére és működtetésével összefüggő beszerzésekre igényelhetik.
Felhatalmazást kap az oktatási és kulturális miniszter, hogy a támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait – a pénzügyminiszter véleményének kikérésével, valamint az önkormányzati miniszter egyetértésével – 2010. március 15-éig rendeletben állapítsa meg.
15. A bölcsődék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése, valamint közösségi buszok beszerzése
| Előirányzat: | 4350,0 millió forint |
Támogatást igényelhet:
a) a települési önkormányzat, intézményi társulás székhely önkormányzata, továbbá többcélú kistérségi társulás a működési engedéllyel rendelkező bölcsődék infrastrukturális fejlesztésére;
b) a települési önkormányzat, intézményi társulás székhely önkormányzata, továbbá többcélú kistérségi társulás azon alapfokú nevelést, oktatást biztosító intézmények infrastrukturális fejlesztésére, melyek megfelelnek az e törvény 8. számú mellékletének III. Többcélú kistérségi társulások támogatása jogcím, Kiegészítő szabályok 2.1. pontja szerinti feltételeinek;
c) az e törvény 8. számú mellékletének III. fejezet 2.2.1. pontja szerinti támogatásban részesülő többcélú kistérségi társulás legalább 15 személy biztonságos szállítására alkalmas közösségi busz beszerzésére.
Az igényelhető maximális támogatás az a) és b) pont esetében 20,0 millió forint, a c) pont esetén 30,0 millió forint.
A b) pont szerinti támogatások esetén előnyben részesülnek azon pályázók, melyek – a Ttv. 8., 9. vagy 16. §-a alapján létrejött – intézményi társulás és többcélú kistérségi társulás formájában tartják fenn a közoktatási intézményt.
A c) pont szerinti támogatás esetében előnyben részesülnek azon pályázók, melyek a többcélú kistérségi társulás által fenntartott közoktatási intézményébe bejáró gyermekek/tanulók szállítására kívánják használni a beszerzendő közösségi buszt.
Nem nyújtható támogatás annak a pályázónak, aki a pályázatában megjelölt műszaki tartalomra uniós vagy egyéb hazai támogatásban részesül.
Felhatalmazást kap az önkormányzati miniszter, hogy a támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait – az oktatási és kulturális miniszter és a pénzügyminiszter véleményének kikérésével – 2010. február 28-áig rendeletben állapítsa meg.
16. Gyermekszegénység elleni program keretében nyári étkeztetés biztosítása
| Előirányzat: | 2400,0 millió forint |
Az előirányzat a rászoruló gyermekek nyári étkeztetését biztosító települési önkormányzatok feladatellátásának támogatására szolgál. Támogatásra azok a települési önkormányzatok jogosultak, akik vállalják, hogy a nyári időszakban a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek számára étkeztetést biztosítanak.
Felhatalmazást kap a szociális és munkaügyi miniszter, hogy a támogatás elosztásának részletes szabályait – a pénzügyminiszter, valamint az önkormányzati miniszter véleményének kikérésével – 2010. április 15-éig rendeletben állapítsa meg.
17. Az Új Tudás-Műveltség Program keretében a pedagógusok anyagi ösztönzését szolgáló támogatások
A támogatásokat igényelhetik a helyi önkormányzatok az általuk fenntartott közoktatási intézményekben közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott pedagógusok differenciált anyagi ösztönzéséhez.
a) Az integrációs rendszerben részt vevő intézményekben dolgozó pedagógusok anyagi támogatása
| Előirányzat: | 2920,0 millió forint/év |
A támogatást a helyi önkormányzatok igényelhetik az általuk fenntartott közoktatási intézményekben – az engedélyezett intézményi létszámon belül – foglalkoztatott azon közalkalmazottak után, akik a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendeletben [a továbbiakban: 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet] meghatározottak szerint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai nevelésében, iskolai nevelésében és oktatásában vesznek részt.
b) A sajátos nevelési igényű gyermekekkel foglalkozó gyógypedagógusok támogatása
| Előirányzat: | 880,0 millió forint/év |
A támogatást a helyi önkormányzatok igényelhetik az általuk fenntartott közoktatási intézményekben – az engedélyezett intézményi létszámon belül – foglalkoztatott azon közalkalmazottak után, akik a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésében, iskolai nevelésében és oktatásában, kollégiumi nevelésében, valamint szakszolgálati ellátásában vesznek részt és a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint gyógypedagógiai pótlékra jogosultak.
c) Az osztályfőnöki feladatot ellátók támogatása
| Előirányzat: | 1440,0 millió forint/év |
A támogatást igényelhetik a helyi önkormányzatok azok után az – általuk fenntartott – iskolákban osztályfőnöki feladatot ellátó közalkalmazottak után, akik a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdés a) pontja alapján osztályfőnöki pótlékra jogosultak.
Felhatalmazást kap az oktatási és kulturális miniszter, hogy az a) pontban meghatározott támogatások az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések támogatása, valamint az integrációs rendszerben részt vevő intézményekben dolgozó pedagógusok anyagi támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 23/2009. (V. 22.) OKM rendelet 3–4. §-ai alapján a 2009. évben támogatásban részesülő fenntartók részére a 2009/2010-es nevelési év, tanév feladatainak ellátásához szükséges kiegészítő támogatások folyósításának eljárási rendjét – a pénzügyminiszter, valamint a szociális és munkaügyi miniszter véleményének kikérésével, továbbá az önkormányzati miniszter egyetértésével – 2010. január 15-éig rendeletben állapítsa meg.
Felhatalmazást kap az oktatási és kulturális miniszter, hogy az a) pontban meghatározott további támogatások, valamint a b)–c) pontok alatti támogatások igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait – a pénzügyminiszter véleményének kikérésével, valamint az önkormányzati miniszter egyetértésével – 2010. március 15-éig rendeletben állapítsa meg.
18. Óvodáztatási támogatás
| Előirányzat: | 760,0 millió forint/év |
Az óvodáztatási támogatás a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek szülőjének jár, akinek óvodáztatási támogatásra való jogosultságát a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 20/C. §-a és külön kormányrendelet alapján megállapították.
A támogatás igénylése és elszámolása a külön kormányrendeletben meghatározottak szerint történik.
19. Bérpolitikai intézkedések támogatása
| Előirányzat: | 45 000,0 millió forint |
Az előirányzat szolgál a helyi önkormányzatok által fenntartott költségvetési szervek munkavállalói részére – ide nem értve az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott költségvetési szerveknél foglalkoztatottakat – jogszabály alapján járó külön személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok kifizetésére.
A támogatási igény felméréséről, a folyósítás és az elszámolás rendjéről a Kormány rendeletet ad ki.
E támogatás szolgál a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2009. évi havi kereset-kiegészítéséről szóló 6/2009. (I. 20.) Korm. rendelet alapján a decemberi kifizetés után járó ütem forrásául is.
20. Belterületi belvízrendezési célok támogatása
| Előirányzat: | 50,0 millió forint |
A támogatást Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megye azon városi önkormányzatai igényelhetik:
a) ahol a tengerszint feletti átlagmagasság a Földmérési és Távérzékelési Intézet Központi Adat és Térképtárának adatai alapján 85 méternél nem több, és
b) amelyek a kedvezményezett térségekről szóló kormányrendelet 2. számú mellékletében szereplő kistérségek területén találhatók.
A 2011. évre 3000,0 millió forintig vállalható kötelezettség.
A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól az önkormányzati miniszter – a környezetvédelmi és vízügyi miniszter, valamint a pénzügyminiszter véleményének kikérésével – 2010. február 15-éig rendeletet alkot.
1. Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő települési önkormányzatok támogatása
| Előirányzat: | 10 150,0 millió forint |
A működési forráshiányból és az önkormányzati kötelező feladatok alacsony szintű ellátási képességéből eredően az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben levő települési önkormányzatok támogatást igényelhetnek az alábbi feltételek szerint.
E támogatást csak azok az önkormányzatok igényelhetik, amelyek a normatívan képződő forrásokon túl a saját források maximális feltárására és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések mellett sem képesek a kötelező önkormányzati feladatok ellátására.
Az önkormányzattól elvárható bevételek és az elismerhető kiadások számításához e törvény alapján a Pénzügyminisztérium részletes módszertani útmutatót (a továbbiakban: útmutató) készít, és arról – a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatósága illetékes megyei szervezeti egységein (a továbbiakban: Igazgatóság) keresztül – az önkormányzatokat tárgyév február 28-áig tájékoztatja.
1.1. Nem igényelhet támogatást ezen a címen az az önkormányzat, amely(nek):
1.1.1. lakosságszáma 1000 fő alatti és körjegyzőséghez nem tartozik, illetve nem vállalja, hogy legkésőbb 2011. január 1-jei hatállyal körjegyzőséghez fog tartozni, kivéve, ha ez alól az államigazgatási hivatal felmentésével rendelkezik. E támogatás szempontjából körjegyzőségnek tekintendő a társult képviselő-testület hivatala is.
Az államigazgatási hivatal a felmentést megadja:
– ha az önkormányzat földrajzi helyzete nem teszi lehetővé, hogy az igazgatási feladatai ellátására körjegyzőséget alakítson, illetve ahhoz csatlakozzon,
– ha az önkormányzat az igazgatási feladatai ellátására más önálló önkormányzati hivatallal rendelkező települési önkormányzattal, önkormányzatokkal kívánt körjegyzőséget létrehozni vagy már működő körjegyzőséghez kívánt csatlakozni, de a közös feladatellátáshoz felkért települési önkormányzat(ok) vagy a már működő körjegyzőséghez tartozó önkormányzatok ezt nem tették számára lehetővé,
1.1.2. a polgármesteri hivatalon túl intézményt nem tart fenn, ide nem értve, ha külön jogszabályok szerint létrehozott társulás(ok)ban vesz részt,
1.1.3. az 1.2.1. és 1.2.2. pontokban meghatározott kapacitás-kihasználtsági feltételeknek nem felel meg, illetve azok teljesítését nem vállalja, kivéve, ha az államigazgatási hivatal felmentésével rendelkezik.
Az államigazgatási hivatal a felmentést megadja:
– ha az önkormányzat földrajzi helyzete vagy a közlekedési viszonyok nem teszik lehetővé, hogy társuljon és ezáltal teljesítse az 1.2.1. és 1.2.2. pontokban meghatározott feltételeket,
– ha az önkormányzat az adott feladat ellátására már működő társuláshoz vagy más települési önkormányzat(ok) által ellátott feladathoz, fenntartott intézményhez kívánt csatlakozni, de a társulásban résztvevő, illetve a közös feladatellátáshoz felkért települési önkormányzatok ezt nem tették számára lehetővé,
1.1.4. helyi adó bevezetéséről nem döntött, és ilyen bevételt nem tervez és nem realizál,
1.1.5. a tárgyévi összes felhalmozási célú bevételein túl tervezi a felhalmozási célú kiadásait. Felhalmozási célú bevételként a felhalmozási célra kapott támogatás vagy támogatás értékű bevétel, az államháztartáson kívülről átvett pénzeszköz, az e törvény 3. számú mellékletének 7. pont szerinti jogcíme alapján a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdő települési önkormányzat feladataihoz történő hozzájárulás 100%-a, a magánszemélyek által befizetett építményadó és telekadó 20%-a, továbbá az önkormányzat döntése alapján a magánszemélyek kommunális adójának 100%-a, az önkormányzat felhalmozási és tőke jellegű bevételei, a pénzmaradvány felhalmozási célú része, a felhalmozási kiadások általános forgalmi adó tartalmának visszatérített összege, a felhalmozási célra felvett hitel, kibocsátott kötvény, valamint a lakáshoz jutás feladatai jogcímen az önkormányzatnak a tárgyévet megelőző évi kiegészítő támogatásánál számításba vett összeg vehető figyelembe. A támogatás igénylésénél a tárgyévet megelőző évi felhalmozási bevételek között szerepeltetni kell a tárgyévet megelőző évi támogatásnál valamennyi felhalmozási jogcímen figyelembe vett bevételt.
1.1.6. kötelező könyvvizsgálat esetén a tárgyévet megelőző évi zárszámadását a könyvvizsgáló elutasító záradékkal látta el,
1.1.7. működési forráshiányának az igénybejelentésben szerepeltetett összege nulla, vagy ennél kisebb érték.
1.2. Kapacitás-kihasználtsági feltételek:
Az önkormányzat által fenntartott óvoda és alapfokú oktatási intézmények intézményenként, ezen belül az általános iskolákban évfolyam-csoportonként számított kihasználtsága a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) 3. számú melléklete I. Létszámhatárok cím alatti csoport, illetve osztály átlaglétszáma (a továbbiakban: elvárt csoport, illetve osztály átlaglétszám)
1.2.1. a 2009/2010. nevelési-, illetve tanévben érje el a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény (a továbbiakban: 2009. évi költségvetési törvény) 6. számú melléklete 1.2.2. pontjában a 2009/2010. tanévre meghatározottakat.
1.2.2. a 2010/2011. nevelési-, illetve tanévben érje el:
a) A többcélú kistérségi társulás közoktatási feladatellátásában résztvevő önkormányzat esetében e törvény 8. számú mellékletének III. pontja szerinti többcélú kistérségi társulások támogatása jogcím igénybevételéhez vállalt, a Kiegészítő szabályok 2.1.–2.2. pontjában meghatározottakat, a Kiegészítő szabályok 2.3. pontjában meghatározottak szerint.
b) A többcélú kistérségi társulás közoktatási feladatellátásában részt nem vevő település esetében – a c) pont szerinti települések kivételével – az óvodai csoport(ok)ban valamennyi nevelési évben, illetve alapfokú oktatási intézmények 1–4. és 5–8. évfolyamain (hat évfolyamos gimnáziumi oktatás esetén a 7–8. évfolyamon) együttesen az elvárt csoport, illetve osztály átlaglétszámának a 75%-át.
c) A többcélú kistérségi társulás közoktatási feladatellátásában részt nem vevő település esetében tagintézményként működő alapfokú oktatási intézmény kihasználtsága érje el az 5–8. évfolyamokon (hat évfolyamos gimnáziumi oktatás esetén a 7–8. évfolyamon) együttesen az elvárt osztály átlaglétszámának a 75%-át.
Az 1.2.1. pont esetében a 2009. évi költségvetési törvény 6. számú melléklete 1.2.2. b) és c) pontjai, valamint a jelen melléklet 1.2.2. b) és c) pontjai szerinti számításnál a nemzeti és etnikai kisebbségek számára, továbbá a gyógypedagógiai nevelés, oktatás céljából létrehozott, szervezett csoport, illetve osztály létszámát figyelmen kívül kell hagyni. A sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermeket/tanulót, ha a többi gyermekkel/tanulóval együtt vesz részt az óvodai nevelésben, illetve az általános iskolai oktatásban, a Közokt. tv. 3. számú mellékletének II. 3. pontjára tekintettel kell figyelembe venni.
1.2.3. A támogatás teljes összegére jogosult az önkormányzat abban az esetben, ha a 2009/2010. nevelési-, illetve tanévben nem felel meg az 1.2.1. pont szerinti feltételnek, de vállalja, hogy az 1.2.2. pont szerinti feltételeket a 2010/2011. nevelési-, illetve tanévben teljesíti.
1.2.4. A támogatás időarányos, 8 havi részére jogosult az az önkormányzat, amely a 2009/2010. nevelési-, illetve tanévben megfelel az 1.2.1. pont szerinti feltételnek, de a 2010/2011. nevelési-, illetve tanévben nem vállalja, illetve nem teljesíti az 1.2.2. pont szerinti feltételeket.
1.3. A forráshiány összegének megállapításánál a kötelező önkormányzati feladatok – az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott feladatok (a továbbiakban: OEP finanszírozási kör) nélküli – tárgyévet megelőző év tényleges működési kiadásait a tárgyévre vonatkozó költségvetési törvényből és az azt megalapozó törvénymódosításokból fakadó kötelezettségekkel együtt kell figyelembe venni. Az OEP finanszírozási kör tárgyévet megelőző év kiadása alatt a következő forrásokból teljesített kiadások értendők: egészségügyi működési célra OEP-től és egyéb szervektől átvett pénzeszköz, a gyógyító-megelőző feladatellátás saját működési bevétele, az ilyen célú előző évi maradvány-felhasználás.
1.3.1. Az elismerhető működési kiadás számításánál – az útmutató módszertana szerint – e törvény előirányzatait megalapozó paramétereket lehet figyelembe venni. Ezen belül
1.3.1.1. a dologi kiadások, valamint az önkormányzat helyi rendeletében megállapított egyéb rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni szociális juttatások önkormányzati saját forrása – az útmutató módszertana szerint számított – 2009. évi összegének 3,1%-os növekménye vehető figyelembe, azzal, hogy e szociális juttatásoknál az ellátotti létszám 2010. évi növekedése nem vehető számításba,
1.3.1.2. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján kötelező pénzbeli juttatások esetén az ellátotti létszám növekedése az önkormányzat által 2009. évben egy ellátottra fordított saját forrás – az útmutató módszertana szerinti – összegével vehető számításba,
1.3.1.3. a munkáltatókat terhelő járulékcsökkenésnek és az egészségügyi hozzájárulás megszűnésének 2010. évi pénzügyi hatása az önkormányzatot megillető központi költségvetésből származó támogatások 2009. évről 2010. évre történő csökkentése összegében kerül – az útmutató módszertana szerint – figyelembevételre.
1.3.1.4. a köz- és magánszféra együttműködése (a továbbiakban: PPP) keretében megvalósult létesítmények esetében – ha a XI. Önkormányzati Minisztérium fejezetből 2010. évben költségvetési támogatásban részesülnek – a működési kiadások körében – a szolgáltatási szerződés hatálya időszakában – kizárólag az önkormányzat által fizetendő szolgáltatási díjból az üzemeltetéshez kapcsolódó fizetési kötelezettség 25%-a vehető figyelembe. Az üzemeltetési célú hozzájárulás-rész arányát az önkormányzati szolgáltatási díjban és a költségvetési hozzájárulásban egyenlőnek kell tekinteni. Egyéb esetben a PPP keretei között megvalósult fejlesztéshez kapcsolódó működési kiadások nem vehetők számításba.
1.3.2. A személyi juttatások számításánál
1.3.2.1. a főállású polgármester, alpolgármester illetményét és a társadalmi megbízatású polgármester, alpolgármester havi tiszteletdíját
– azon települési önkormányzatnál, ahol a lakosságszám 350 fő vagy az alatti, a tárgyévben hatályos köztisztviselői illetményalap két- és félszeresével megegyezően,
– azon települési önkormányzatnál, ahol a lakosságszám 351–750 fő közötti, a tárgyévben hatályos köztisztviselői illetményalap három- és félszeresével megegyezően,
– a 750 fő feletti lakosságszámú település önkormányzata, vagy a 750 fő vagy az alatti főállású polgármestert foglalkoztató és 2010. január 1-jén legalább három községet magában foglaló körjegyzőségi székhelyként működő települési önkormányzat esetében a tárgyévben hatályos köztisztviselő illetményalappal a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Pttv.) 3. és 4. §-a alapján számított minimum összegben,
legfeljebb a 2009. évben ténylegesen kifizetett illetmény, tiszteletdíj összegének erejéig lehet figyelembe venni.
1.3.2.2. a polgármester, alpolgármester költségtérítése a Pttv. 18. §-a szerinti minimum összegben kerül figyelembevételre, legfeljebb a 2009. évben ténylegesen kifizetett költségtérítés összegének erejéig,
1.3.2.3. az önkormányzati képviselők tiszteletdíja a tárgyévben hatályos köztisztviselői illetményalap és a Pttv. 15. §-a szerinti szorzószámok, és a költségtérítésük az útmutató módszertana szerint meghatározott összegben kerül figyelembevételre, legfeljebb a 2009. évben ténylegesen kifizetett tiszteletdíj és költségtérítés együttes összegének erejéig.
1.3.3. A forráshiány számításánál az önkormányzat elvárható bevételeit – az OEP finanszírozási kör nélkül – az e törvényben meghatározott központi költségvetési kapcsolatokból származó működési célú forrásai, ideértve a 2009. évi költségvetési törvény 4. számú melléklete B) III. 8. pontja szerint a 2009. évi jövedelemdifferenciálódás mérséklésének elszámolásakor megmaradó összegből az önkormányzatot megillető összeget is, az intézményi működési bevételek, az önkormányzatok sajátos működési bevételei, a támogatásértékű működési bevételek és az államháztartáson kívülről átvett működési célú pénzeszközök, a működési célú kölcsönökből és értékpapírokból származó bevételek, továbbá a kötelezettségvállalás nélküli működési célú pénzmaradvány és a felhalmozási bevételből működésre tervezett összeg képezi. Amennyiben – az útmutatóban meghatározott közoktatási és szociális feladatokhoz kapcsolódó intézményi ellátási díjból származó bevételek és ezek általános forgalmi adó vonzata nélkül számított – intézményi működési és önkormányzati sajátos működési bevételeknek az útmutató módszertana szerint korrigált összege az előző évi teljesítéshez képest nem növekszik legalább a tárgyévre prognosztizált infláció mértékével, a különbözet csökkenti, valamint ha az önkormányzatok – előzőek szerint figyelembe vett – sajátos működési bevételein belül a tervezett iparűzési adó nem éri el a számított iparűzési adóerő-képességet, e különbözet szintén csökkenti a számított forráshiányt.
1.3.3.1. Az intézményi bevételek között az útmutató módszertana szerint a közoktatási és szociális feladatokhoz kapcsolódó 2009. évi intézményi ellátási díjból és az általános forgalmi adó vonzatából származó bevétel a 2009. évben teljesített összeg erejéig kerül figyelembevételre.
1.3.3.2. A támogatásnál nem ismerhető el a helyi adó egyes adónemeinek megszüntetéséből vagy adómértékük csökkentéséből származó bevételcsökkenés.
1.3.4. A forráshiány számítása során a támogatásértékű működési bevételek és kiadások, valamint az államháztartáson kívülről származó működési célú átvett és átadott pénzeszközök egyenlege az útmutató módszertana szerint számított összegben kerül figyelembevételre.
1.3.5. A pénzmaradvány igazolt kötelezettségeken felüli összege csökkenti a számított forráshiányt. Az előző évi pénzmaradvány megállapítását és felhasználását tételesen be kell mutatni. A pénzmaradványra vonatkozó 1.3.6.3. pont szerinti korrekciót a 2007. évi költségvetési törvény 6. számú melléklet 1.11.1.1. pontjában szereplő kötvénykibocsátásból származó, a 2009. évi e kiegészítő támogatásnál csökkentő tényezőként figyelembe nem vett maradvány felhasználására kell alkalmazni.
1.3.6. A kiegészítő támogatás összegét csökkenti:
1.3.6.1. az e törvény 3. számú mellékletének 16.6.1. és 16.6.2. pont szerinti, valamint a 16.6.1. pont szerinti jogcímnél figyelembe vett gyermekek, tanulók létszáma után a 15. pont szerinti jogcímen szereplő normatív hozzájárulások kivételével számított tárgyévi normatív hozzájárulás és az átengedett személyi jövedelemadó, valamint az iparűzési adóerő-képesség együttes összegének 2%-a,
1.3.6.2. az elsőfokú építésügyi hatóságok kijelöléséről szóló jogszabály szerinti elsőfokú építésügyi hatósági hatáskört gyakorló jegyzőt foglalkoztató nem körzetközpont települési önkormányzatoknál az építésügyi hatósági feladatokhoz kapcsolódó – az útmutató módszertana szerinti – forráshiány összege,
1.3.6.3. a 2007. évi költségvetési törvény 6. számú melléklete 1.11.1. pontjában, valamint a 2008. évi költségvetési törvény 6. számú melléklete 1.11.1. pontjában 2010. évre meghatározottak,
1.3.6.4. a járulékcsökkentési, valamint az önkormányzatokat érintő megtakarítási intézkedések 2010. évi pénzügyi hatásának érvényesítéseként a 3., 5., 7. és 8. számú mellékletek szerinti állami hozzájárulások és támogatások 2010. évi tervezett előirányzatai és 2009. évi előirányzatai teljesített összegének – útmutató módszertana szerint számított – negatív különbözete, a 3. számú melléklet 8. pont szerinti üdülőhelyi feladatok és a 16.6.2. szerinti intézményi társulások óvodájába, iskolájába járó gyermekek, tanulók támogatása jogcímű normatív állami hozzájárulások kivételével. A 3. számú melléklet szerinti normatív állami hozzájárulások negatív különbözetét csökkenti az 1.3.6.3. pont szerinti korrekciók működési kiadáson belüli részaránya.
1.3.7. Az előző években felvett működési hitel tárgyévi visszafizetési kötelezettsége a számított forráshiánynak nem része.
1.3.8. Amennyiben az önkormányzat egy lakosra jutó tárgyévet megelőző évi teljesített működési kiadásainak összege a 2008. évi teljesített működési kiadásoknak a 3%-kal csökkentett országos, településkategóriánkénti egy lakosra jutó – útmutató módszertana szerinti korrekciókkal és a legalacsonyabb és legmagasabb működési kiadást teljesítő önkormányzatok 3%-a figyelmen kívül hagyásával – számított átlagának 110%-át meghaladja, illetve nem éri el annak 90%-át, akkor a forráshiány összege csökken, illetve nő. A számítást az OEP finanszírozási kör nélkül kell elvégezni. Egy adott önkormányzat szempontjából a településkategória átlaga az önkormányzat lakosságszáma alapján, a kategória intervallumának közepétől való elhelyezkedése figyelembevételével kerül – az útmutató módszertana szerint – meghatározásra. A számításnál a megyei önkormányzat feladatkörébe tartozó feladat ellátását végző intézményeket fenntartó városi önkormányzatok külön kategóriát alkotnak.
1.3.9. Az 1.3.8. pontban foglalt átlagtól való eltérés számításakor – legfeljebb az országos településkategória 100%-os mértékének megfelelő szintig – az önkormányzat 2009. évi kiadását csökkenti:
1.3.9.1. a közmunka és közhasznú foglalkoztatás erre a célra kapott támogatásértékű működési bevételt, az államháztartáson kívülről származó működési célú átvett pénzeszközt és működési bevételt meghaladó személyi kiadása és annak munkaadókat terhelő járuléka,
1.3.9.2. a határátkelőhelyek, kompok, révek fenntartásához kapcsolódó működési célú állami támogatáson és a tevékenységhez kapcsolódó működési bevételeken felüli kiadása,
1.3.9.3. továbbá a 2007. évi költségvetési törvény 6. számú melléklete 1.11.2. pontjában, valamint a 2008. évi költségvetési törvény 6. számú melléklete 1.11.2. pontjában 2010. évre meghatározottak.
1.3.10. Az előző pontokban foglalt korrekciókkal számított támogatás nem lehet több az önkormányzat költségvetési rendeletében elfogadott működési célú hitel előirányzatának összegénél.
1.3.11. Amennyiben az előző pontokban foglalt korrekciókkal számított forráshiány összege az 50 000 forintot nem éri el, az önkormányzat részére 50 000 forint támogatás kerül megállapításra.
1.4. Az önkormányzatok igényüket a Pénzügyminisztériumhoz az Igazgatóságokon keresztül nyújthatják be 2 példányban. Az Igazgatóságokhoz való beérkezés időpontja április 26. és szeptember 30.
Az igénylést a következő dokumentumokkal együtt kell megküldeni (a tárgyév első félévére vonatkozó dokumentumok csak a második határidőre szükségesek):
– a tárgyévet megelőző év költségvetésének végrehajtásáról, pénzmaradványának megállapításáról és tételes felhasználásáról, a tárgyévi költségvetésről, és a tárgyévi első félévi beszámolóról szóló képviselő-testületi (közgyűlési) előterjesztés, rendelet, illetőleg határozat, könyvvizsgálói jelentés,
– a képviselő-testület (közgyűlés) nyilatkozata az 1.1.1.–1.1.4., 1.1.6., valamint az 1.2. és 1.3.6.3. pontokban foglaltak igazolásáról, illetve vállalásáról.
A Pénzügyminisztérium ütemezésének megfelelően az Igazgatóságok az igénybenyújtásra vonatkozó határidőket követően – legkésőbb 30 napon belül – a rendelkezésre álló dokumentumok és a helyi ismereteik alapján rövid szöveges és számszaki elemzést készítenek a figyelembe vehető forráshiányról. Az igényléseket és azok mellékleteit önkormányzatonként egy példányban küldik meg a Pénzügyminisztérium részére.
Az igénylések döntés-előkészítése során – indokolt esetben – a Pénzügyminisztérium további információkat kérhet az önkormányzatoktól vagy az Igazgatóságtól.
1.5. A támogatásról a pénzügyminiszter július 15-éig, illetve november 30-áig dönt. A támogatások önkormányzatonkénti összegét – évente két alkalommal – a Magyar Közlönyben, illetve a Pénzügyminisztérium honlapján kell közzé tenni.
1.6. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő települési önkormányzatok a tárgyévben megillető kiegészítő állami támogatás összegének terhére – utólagos elszámolási kötelezettség mellett – finanszírozási előleget vehetnek igénybe. Az előleg igénylésére az önkormányzat elfogadott költségvetési rendelete alapján, annak elfogadási időpontjához igazodóan február 5-éig, illetve március 5-éig van lehetőség.
1.6.1. A jogosan igénybe vehető előleg összege:
– ha az előző évben is forráshiányos volt az önkormányzat, nem lehet több, mint a tárgyévet megelőző évben a részére folyósított kiegészítő támogatás összegének 70%-a,
– ha az előző évben ezen a címen nem részesült támogatásban az önkormányzat, nem haladhatja meg az elfogadott költségvetési rendeletében meghatározott működési célú hitel 50%-át.
1.6.2. Az előleg-igénylésre irányuló kérelmeket az Önkormányzati Minisztériumnak címezve az Igazgatósághoz kell benyújtani. Az előleg átutalása az első hét hónap során havonta időarányosan, a nettó finanszírozás keretében történik a kiegészítő támogatás terhére.
1.6.3. Amennyiben az első alkalommal megállapított kiegészítő támogatás összege kisebb, mint az igényelt előleg, akkor a jogtalanul igénybe vett előleg különbözetet – az előleg folyósításától a támogatás folyósításának megkezdéséig számított, a költségvetési évet megelőző év átlagos jegybanki alapkamata kétszeresével növelten – a nettó finanszírozásba tartozó források terhére kell elszámolni.
1.6.4. Az igénybe vett előlegről az önkormányzatok tárgyév május 31-éig mondhatnak le írásban. A lemondást az Önkormányzati Minisztériumnak kell címezni, és az Igazgatósághoz kell benyújtani. Az előleg folyósításától a lemondás időpontjáig igénybe vett előleget a költségvetési évet megelőző év átlagos jegybanki alapkamata kétszeresével növelten a nettó finanszírozás keretében kell elszámolni.
1.6.5. Amennyiben az önkormányzat április 26-áig nem igényel kiegészítő támogatást, az előlegről ezen időpontig le kell mondania. Lemondás hiányában az igényelt előleg folyósítását az Igazgatóság értesítése alapján az Önkormányzati Minisztérium május hónaptól megszünteti. A már jogtalanul igénybe vett előleg elszámolása az 1.6.3. pont alapján történik, azzal, hogy a kamatot az előleg folyósításától május 20-áig kell számítani, továbbá az 1.6.6. pontban az előleg felfüggesztésére vonatkozó szabályt nem lehet alkalmazni.
1.6.6. Az önkormányzat részletfizetés iránti kérelmet nyújthat be – az Igazgatóságon keresztül – a kincstár elnökének az 1.6.3.–1.6.5. pontok szerint megállapított jogtalanul igénybe vett, illetve lemondott és az 1.7. pont szerint visszavonásra kerülő előleg, továbbá azok kamatainak összegére az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 64/D. §-ának (12) bekezdése szerint, azzal az eltéréssel, hogy a kérelmező részére a – nettó finanszírozás keretében történő – részletfizetés legfeljebb a tárgyév végéig engedélyezhető.
A részletfizetési kérelmet az önkormányzat
a) az 1.6.3. pont esetén július 27-éig,
b) az 1.6.4. pont esetén a lemondás benyújtásával egyidejűleg,
c) az 1.6.5. pont esetén április 27-éig
nyújthatja be.
Az Önkormányzati Minisztérium az előleg visszavonását
– az 1.6.3. pont esetében a támogatás közzétételét követő hónapban esedékes nettó finanszírozásig, a részletfizetési kérelmet benyújtó önkormányzatok esetében a kérelemről hozott döntés időpontját követő esedékes nettó finanszírozásig,
– az 1.6.4. pont esetében az előleg lemondását követő második hónapban esedékes nettó finanszírozásig
felfüggeszti.
A kincstár a részletfizetési kérelemről hozott döntéséről – az előleg nettó finanszírozás keretében történő pénzügyi rendezése érdekében – értesíti az Önkormányzati Minisztériumot.
1.7. Az első alkalommal megállapított támogatás átutalására – a nettó finanszírozás keretében – a közzététel hónapjáig időarányosan járó támogatásra szólóan – az 1.6. pontban foglaltakra figyelemmel, az előleggel korrigálva – egy összegben, a további részre vonatkozóan havi ütemezésben kerül sor. A szeptember 30-áig benyújtott igénylés alapján megállapított kiegészítő támogatás átutalása a közzétételt követően, soron kívül történik.
1.8. A támogatott önkormányzat a jóváhagyott támogatásról év végén az útmutató szerint elszámol. Az elszámolás során az önkormányzat bemutatja az igénybejelentés alapjául szolgáló feltételrendszer és a nyilatkozatában vállalt kötelezettségei teljesülését, valamint az 1.8.2.–1.8.6. pontokban foglaltakat.
1.8.1. Amennyiben az elszámolás során az önkormányzat az 1.1.1.–1.1.4. és 1.2. pontok szerinti valamely feltételt, illetve annak vállalását nem teljesíti, akkor a jogtalanul igénybe vett teljes támogatást köteles visszafizetni. Az Áht. 64/B. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerinti kamattal együtt.
1.8.2. Amennyiben az önkormányzat az 1.1.5. pont szerinti egyensúlyi feltételnek a teljesített bevételek és kiadások számbavétele alapján nem felel meg, akkor a teljesített felhalmozási bevételeket meghaladó felhalmozási kiadások összegével megegyező jogtalanul igénybe vett kiegészítő támogatást vissza kell fizetnie.
1.8.3. Amennyiben az önkormányzat tárgyévben teljesített működési célú – a közoktatási és szociális feladatokhoz kapcsolódó intézményi ellátási díjból származó bevétel és az általános forgalmi adó vonzata nélkül számított – intézményi bevételei és önkormányzati sajátos – személyi jövedelemadó nélküli – működési bevételei együttesen meghaladják a támogatásnál e jogcímeken figyelembe vett működési bevételeket, akkor
– a figyelembe vett működési célú intézményi bevétel 20%-át meghaladó többletbevétel 20%-ának összegével és
– az önkormányzati sajátos – személyi jövedelemadó nélküli – működési bevétel 10%-át meghaladó többletbevétel összegével
megegyező támogatást a központi költségvetés javára vissza kell fizetnie.
1.8.4. Az elszámolás során visszafizetendő a központi költségvetés javára a kiegészítő támogatásnál figyelembe nem vett normatív hozzájárulás és az iparűzési adóerő-képességhez kapcsolódó jövedelemkülönbség mérséklését szolgáló támogatás évközi és év végi pótlólagos igénylésének évközi és év végi visszafizetési kötelezettséget meghaladó összegével megegyező – az útmutató módszertana szerinti – támogatás, a kötelező feladat-ellátási körben eddig el nem látott új feladathoz kapcsolódó normatív hozzájárulás kivételével.
1.8.5. Az elszámolás során visszafizetendő az 1500 fő vagy az alatti lakosságszámú önkormányzat esetében a többcélú kistérségi társulások támogatása keretében ösztönzött feladatokhoz, intézmény(ek)hez kapcsolódó forráshiány – útmutató módszertana szerint számított – időarányos összege, amennyiben az önkormányzat a 2007. évi költségvetési törvény 6. számú melléklete 1.11.1.2. pontjában foglaltakat nem teljesítette, kivéve, ha ez a támogatás megállapításánál már figyelembevételre került.
1.8.6. Az 1.8.2.–1.8.5. pontokban foglalt visszafizetési kötelezettség együttes összege nem haladhatja meg az e jogcímen kapott kiegészítő támogatás összegét. A jogtalan igénybevételt az Áht. 64/B. §-ának (2) bekezdésében foglalt kamatfizetési kötelezettség terheli az év végi elszámolás, illetve az Igazgatóság Áht. 64/D. §-a szerinti felülvizsgálata során megállapított, az önkormányzatot pótlólagosan megillető normatív hozzájárulás, illetve jövedelemkülönbség mérséklési támogatás miatti visszafizetési kötelezettség összegének kivételével. A jogtalan igénybevétel kezdő napja 2010. év december 31.
1.8.7. A lakosságszámra és a korcsoportokba tartozókra a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala adatait a 2009. január 1-jei állapot szerint, az 1.3.8. pont szerinti számításnál a települési önkormányzatok közigazgatási státuszát a 2009. december 31-ei állapot szerint kell figyelembe venni. Amennyiben az önkormányzat lakosságszáma 2009. január 1-jén 1000 fő vagy az alatti, de 2010. január 1-jén 1000 fő feletti, akkor az 1.1.1. pont vonatkozásában a 2010. január 1-jei állapot az irányadó.
1.9. A pénzügyminiszter az előirányzat felhasználásáról az Országgyűlés Önkormányzati és Területfejlesztési Bizottságát a tárgyévet követő év február 28-áig tájékoztatja.
1.10. Az előirányzat teljesülése külön szabályozás nélkül is eltérhet az előirányzattól, amennyiben a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezet átcsoportosítási szabályaira vonatkozó rendelkezések – e törvény 44. §-ának (2) bekezdése és 31. §-ának (3) bekezdése – lehetőségei kimerültek.
2. Állami támogatás a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatására, az adósságrendezés alatt működési célra igényelhető támogatásra, valamint a pénzügyi gondnok díjára
| Előirányzat: | 100,0 millió forint |
2.1. Visszterhes kamattámogatás iránti kérelmet nyújthat be az a helyi önkormányzat, amely a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvényben szabályozott eljárás keretében az egyezséget pénzintézeti hitellel teremtette meg. A támogatás feltételeit az önkormányzati miniszter és a támogatott önkormányzat közötti megállapodásban kell rögzíteni.
2.2. Az adósságrendezés megindítását követően, az adósságrendezési eljárás időtartama alatt a forráshiányból eredő jelentős ellátóképesség-csökkenés és az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontjában foglalt feltételek fennállása esetén a helyi önkormányzat támogatást igényelhet. E támogatást csak az a helyi önkormányzat igényelheti, amely a források maximális feltárására és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések mellett sem képes a válságköltségvetésben vagy a működési válságtervben foglalt feladatok ellátására. Amennyiben az önkormányzat adott költségvetési évben az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontjában szabályozott támogatásban már részesült, úgy e jogcímen támogatást nem igényelhet.
2.3. A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában közreműködő pénzügyi gondnokok díjához állami támogatás vehető igénybe.
A pénzügyi gondnokok díjának folyósításáról – a bíróság díjmegállapító végzésének jogerőre emelkedését követően – az Önkormányzati Minisztérium intézkedik a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény végrehajtásának egyes kérdéseiről szóló 95/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 9. §-a alapján.
A pénzügyi gondnok díjának összege – az általános forgalmi adóval együtt – legalább 800 ezer forint, legfeljebb 3000 ezer forint.
3. A működésképtelen helyi önkormányzatok egyéb támogatása
| Előirányzat: | 1400,0 millió forint |
Azoknak a települési önkormányzatoknak, amelyek működőképessége az 1. pont alapján igénybe vehető támogatás mellett nem biztosítható, továbbá a megyei önkormányzatoknak az önkormányzati miniszter visszatérítendő, vagy vissza nem térítendő támogatást adhat, melyet célhoz, feladathoz is köthet. A támogatás az 1. pont szerinti támogatással el nem ismert, az önkormányzatok kötelező feladataival összefüggő működési kiadásokhoz igényelhető. Az igényelhető támogatás összege nem haladhatja meg az önkormányzat költségvetési rendeletében elfogadott működési célú éven belüli hitelek összegének 1. pont szerinti támogatással csökkentett összegét. A támogatás megítélésénél kiemelten figyelembevételre kerül a működési célra igénybe vett hitel nagysága.
Nem lehet támogatást igényelni a gazdaságtalan feladatszervezésből, a működési kiadások elismerhetőnél nagyobb mértékéből adódó működési hiány finanszírozásához. Így – többek között – nem támogatható:
– a feladatellátáshoz képest kiugró létszám és személyi juttatás,
– külön is a képviselő-testület/közgyűlés, illetve az önkormányzati hivatal személyi és dologi jellegű kiadásainak indokolatlan mértéke, valamint
– az önként vállalt feladatok és/vagy az ezekhez kapcsolódó átadott pénzeszközök és a támogatásértékű kiadások.
A támogatás igényléséhez és felhasználásához az Önkormányzati Minisztérium tárgyév február 10-éig részletes útmutatót készít, és arról – az Igazgatóságokon keresztül – a helyi önkormányzatokat tájékoztatja.
Az önkormányzati miniszter az előirányzat felhasználásáról az Országgyűlés Önkormányzati és Területfejlesztési Bizottságát a tárgyévet követő év február 28-áig tájékoztatja.
Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Emtv.) 10. és 11. §-ában meghatározott, helyi önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatási előirányzata összesen: 11 885,4 millió forint.
Ebből:
1. a) Az I–II. kategóriába besorolt színházak, bábszínházak fenntartói ösztönző részhozzájárulása(1)
| ELŐIRÁNYZAT: | 4980,7 millió forint | |||
| Millió forint | ||||
| Helyi önkormányzatok | Fenntartói ösztönző részhozzájárulás | |||
| Balatonfüred Város Önkormányzata (Pannon Várszínház Színművészetfejlesztési Nonprofit Kft.) | 11,7 | |||
| Békés Megyei Önkormányzat (Békés Megyei Jókai Színház) | 304,0 | |||
| Budaörs Város Önkormányzata (Budaörsi Játékszín) | 80,8 | |||
| Belváros – Lipótváros Budapest V. kerületi Önkormányzata | 2,0 | |||
| (Komédium Színházi és Kulturális Szolgáltató Nonprofit Kft.) | ||||
| Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata (FMK és Intézményei) | 47,2 | |||
| Budapest Főváros Önkormányzata (Budapest Bábszínház, Budapesti Operettszínház, József Attila Színház Nonprofit Kft., Katona József Színház, Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház, Madách Színház Nonprofit Kft., Mikroszkóp Színpad Nonprofit Kft., Radnóti Színház, Thália Színház Nonprofit Kft., Trafó Kortárs Művészetek Háza Nonprofit Kft., Új Színház Nonprofit Kft., Centrál Színház Színházművészeti Nonprofit Kft., Vígszínház) | 1226,2 | |||
| Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (Csokonai Színház, Vojtina Bábszínház) | 360,7 | |||
| Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (Győri Nemzeti Színház, Vaskakas Bábszínház) | 482,3 | |||
| Heves Megyei Önkormányzat (Gárdonyi Géza Színház) | 149,7 | |||
| Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata (Csiky Gergely Színház Nonprofit Kft.) | 276,4 | |||
| Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata (Katona József Színház, Ciróka Bábszínház) | 145,9 | |||
| Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata (Miskolci Nemzeti Színház, Miskolci Csodamalom Bábszínház) | 306,6 | |||
| Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (Pécsi Nemzeti Színház, Bóbita Bábszínház, Pécsi Harmadik Színház Nonprofit Kft.) | 267,6 | |||
| Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft.) | 107,5 | |||
| Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat (Móricz Zsigmond Színház) | 126,2 | |||
| Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata (Szegedi Nemzeti Színház) | 262,4 | |||
| Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata (Vörösmarty Színház) | 243,8 | |||
| Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata (Szigligeti Színház) | 203,1 | |||
| Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata (Tatabánya Megyei Jogú Város Jászai Mari Színház, Népház) | 86,4 | |||
| Vas Megyei Önkormányzat (Mesebolt Bábszínház) | 16,1 | |||
| Veszprém Megyei Önkormányzat (Veszprémi Petőfi Színház) | 131,7 | |||
| Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata (Kabóca Bábszínház és Gyermek Közművelődési Intézmény) | 19,5 | |||
| Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata (Hevesi Sándor Színház, Griff Bábszínház) | 122,9 | |||
| Összesen: | 4980,7 | |||
b) Az I–II. kategóriába besorolt színházak, bábszínházak művészeti ösztönző részhozzájárulása(2)
| ELŐIRÁNYZAT: | 4980,8 millió forint | |||
| Millió forint | ||||
| Helyi önkormányzatok és intézmények | Művészeti ösztönző részhozzájárulás | |||
| Balatonfüred Város Önkormányzata – Pannon Várszínház Színművészet-fejlesztési Nonprofit Kft. | 100,6 | |||
| Békés Megyei Önkormányzat – Békés Megyei Jókai Színház | 75,6 | |||
| Budaörs Város Önkormányzata – Budaörsi Játékszín | 48,1 | |||
| Belváros – Lipótváros Budapest V. kerületi Önkormányzata – Komédium Színházi és Kulturális Szolgáltató Nonprofit Kft. | 17,7 | |||
| Budapest IX. kerület Önkormányzata – FMK és Intézményei | 10,3 | |||
| Budapest Főváros Önkormányzata – Budapest Bábszínház | 91,4 | |||
| Budapest Főváros Önkormányzata – Budapesti Operettszínház | 577,2 | |||
| Budapest Főváros Önkormányzata – József Attila Színház Nonprofit Kft. | 138,0 | |||
| Budapest Főváros Önkormányzata – Katona József Színház | 149,9 | |||
| Budapest Főváros Önkormányzata – Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház | 96,5 | |||
| Budapest Főváros Önkormányzata – Madách Színház Nonprofit Kft. | 502,8 | |||
| Budapest Főváros Önkormányzata – Mikroszkóp Színpad Nonprofit Kft. | 43,8 | |||
| Budapest Főváros Önkormányzata – Radnóti Színház | 75,6 | |||
| Budapest Főváros Önkormányzata – Thália Színház Nonprofit Kft. | 108,3 | |||
| Budapest Főváros Önkormányzata – Trafó Kortárs Művészetek Háza Nonprofit Kft. | 47,8 | |||
| Budapest Főváros Önkormányzata – Új Színház Nonprofit Kft. | 103,1 | |||
| Budapest Főváros Önkormányzata – Centrál Színház Színházművészeti Nonprofit Kft. | 121,3 | |||
| Budapest Főváros Önkormányzata – Vígszínház | 507,4 | |||
| Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata – Csokonai Színház | 149,1 | |||
| Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata – Vojtina Bábszínház | 34,4 | |||
| Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata – Győri Nemzeti Színház | 131,2 | |||
| Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata – Vaskakas Bábszínház | 32,1 | |||
| Heves Megyei Önkormányzat – Gárdonyi Géza Színház | 106,5 | |||
| Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata – Csiky Gergely Színház Nonprofit Kft. | 145,0 | |||
| Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata – Katona József Színház | 157,1 | |||
| Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata – Ciróka Bábszínház | 34,3 | |||
| Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata – Miskolci Nemzeti Színház | 266,1 | |||
| Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata – Miskolci Csodamalom Bábszínház | 25,7 | |||
| Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata – Pécsi Nemzeti Színház | 112,3 | |||
| Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata – Bóbita Bábszínház | 28,0 | |||
| Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata – Pécsi Harmadik Színház Nonprofit Kft. | 28,3 | |||
| Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata – Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. | 116,2 | |||
| Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat – Móricz Zsigmond Színház | 112,4 | |||
| Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Helyi önkormányzatok és intézmények – Szegedi Nemzeti Színház | 131,6 | |||
| Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata – Vörösmarty Színház | 151,4 | |||
| Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata – Szigligeti Színház | 137,9 | |||
| Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata – Tatabánya Megyei Jogú Város Jászai Mari Színház, Népház | 37,6 | |||
| Vas Megyei Önkormányzat – Mesebolt Bábszínház | 27,0 | |||
| Veszprém Megyei Önkormányzat – Veszprémi Petőfi Színház | 74,2 | |||
| Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata – Kabóca Bábszínház és Gyermek Közművelődési Intézmény | 16,6 | |||
| Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata – Hevesi Sándor Színház | 94,8 | |||
| Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata – Griff Bábszínház | 15,6 | |||
| Összesen: | 4980,8 | |||
c) A III. kategóriába besorolt balett és táncegyüttesek költségvetési támogatása
| ELŐIRÁNYZAT: | 53,0 millió forint | |||
| Millió forint | ||||
| Helyi önkormányzatok | Központi költségvetési támogatás | |||
| Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (Győri Balett) | 51,2 | |||
| Székesfehérvár Megyei Jogú Város (Alba Regia Táncegyesület) | 1,8 | |||
| Összesen: | 53,0 | |||
d) A IV. kategóriába besorolt színházak, bábszínházak költségvetési támogatása (1)
| ELŐIRÁNYZAT: | 365,0 millió forint | |||
| Millió forint | ||||
| Helyi önkormányzatok | Központi költségvetési támogatás | |||
| Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat (Bárka Józsefvárosi Színházi és Kulturális Nonprofit Kft.) | 111,7 | |||
| Békés Megyei Önkormányzat (Békés Megyei Napsugár Bábszínház) | 38,4 | |||
| Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata (Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza) | 106,2 | |||
| Heves Megye Önkormányzata (Harlekin Bábszínház) | 34,4 | |||
| Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata (Kövér Béla Bábszínház) | 28,3 | |||
| Tolna Megyei Önkormányzat (Tolna Megyei Önkormányzat és a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Német Színháza) | 46,0 | |||
| Összesen: | 365,0 | |||
e) Az V. kategóriába besorolt szabadtéri színházak, nemzeti és etnikai kisebbségi színházak pályázati támogatása
| ELŐIRÁNYZAT: | 330,0 millió forint |
E támogatást az Oktatási és Kulturális Minisztérium pályázati felhívása alapján a helyi önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott – az Emtv. alapján az V. kategóriába besorolt – szabadtéri színházak, illetve nemzetiségi színházak igényelhetik.
Az elosztásról – az oktatási és kulturális miniszter által kiírt pályázat szerint – szakmai kuratórium javaslata alapján a miniszter dönt. A támogatás az önkormányzatot illeti meg.
2. a) Az I. kategóriába besorolt zenekarok központi költségvetési támogatása(3)
| ELŐIRÁNYZAT: | 1070,1 millió forint |
E támogatás elosztásának és folyósításának részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.
b) Az I. kategóriába besorolt énekkarok központi költségvetési támogatása(4)
| ELŐIRÁNYZAT: | 105,8 millió forint |
E támogatás elosztásának és folyósításának részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.
Az e mellékletben szabályozott költségvetési támogatások igénylési és döntési eljárására nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályait.
__________
(1) Az e kategóriákba tartozó önkormányzatok által fenntartott színházak részére a finanszírozás változásából következő eltérések kezelésére az OKM fejezet tartalmaz előirányzatot.
(2) A művészeti ösztönző részhozzájárulás színházakra lebontott összege az Emtv. 16. §-ának (4) bekezdésében meghatározottak szerint került megállapításra.
Szorzók:
– opera előadások: 3,0
– klasszikus operett előadások: 1,2
– balett,- és táncelőadások: 2,0
– gyermek- és ifjúsági előadások: 1,4
– stúdió előadások: 2,0
– bábszínházi előadások: 0,5
(3) Az Emtv. 20. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szempontokhoz kapcsolódó, az egyes fenntartókat megillető támogatási összegek meghatározásnak arányai:
– zenekar létszáma alapján: 35%,
– fenntartói támogatás aránya alapján: 50%,
– hangversenyek és színházi előadások száma alapján: 6%,
– hangfelvételek száma alapján: 1%,
– fizető nézők száma alapján: 1%,
– ifjúsági hangversenyek száma alapján: 4%,
– bemutatott kortárs magyar zeneművek száma alapján: 3%.
(4) Az Emtv. 20. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szempontokhoz kapcsolódó, az egyes fenntartókat megillető támogatási összegek meghatározásnak arányai:
– énekkar létszáma alapján: 35%,
– fenntartói támogatás aránya alapján: 50%,
– hangversenyek és színházi előadások száma alapján: 6%,
– hangfelvételek száma alapján: 1%,
– fizető nézők száma alapján: 1%,
– ifjúsági hangversenyek száma alapján: 4%,
– bemutatott kortárs magyar művek száma alapján: 3%.
1. Pedagógiai szakszolgálat
| ELŐIRÁNYZAT: | 3470,1 millió forint | |
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 900 000 forint/fő/év |
A támogatást a pedagógiai szakszolgálatot fenntartó helyi önkormányzat igényelheti a pedagógiai szakszolgáltató intézményeiben – az e törvény 3. számú mellékletének 16.2.1. pontja alá tartozó óvodai nevelés, iskolai oktatás keretében végzett konduktív feladatokat, továbbá előbbi intézményekben a 16.2.2. és 16.2.3. pont alá tartozó korai fejlesztési, gondozási feladatokat ellátók kivételével – közalkalmazotti jogviszonyban, pedagógus és szakmai munkát segítő munkakörben foglalkoztatottak 2009/2010. tanévi nyitó (október 1-jei) közoktatási statisztikai tényleges, illetve 2010/2011. tanévi nyitó közoktatási statisztikai becsült, teljes munkaidőre átszámított létszáma alapján, ha a pedagógiai szakszolgálatot a Közokt. tv. 33. §-ának (4)–(5) bekezdésében és 34. §-ában, valamint a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet (a továbbiakban: 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet) 1. §-ának (3) bekezdésében és 3/A. §-ában foglaltak szerint szervezik meg.
A támogatás elszámolása a normatív hozzájárulásokkal azonos eljárás alapján, a költségvetési évben e jogcímen vállalt kötelezettségek, valamint jogszerűen elszámolt költségek figyelembevételével történik. A támogatás teljes összegével 2010. december 31-ei zárónappal kell elszámolni, és az év végi maradványt a központi költségvetésbe vissza kell fizetni a vonatkozó eljárási rend szerint.
A támogatásra jogosult a helyi önkormányzat és a többcélú kistérségi társulás az általa fenntartott intézményekben nyújtott szolgáltatások alapján, továbbá az a fenntartó is, amely a szolgáltatást a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 8., 9. és 16. §-a szerinti intézményi társulás keretében biztosítja.
1. Egyes jövedelempótló ellátások és az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása
| ELŐIRÁNYZAT: | 113 381,5 millió forint |
A támogatás
a) a Szoctv. 36. §-ában szabályozott közcélú munka keretében kifizetett munkabér és közterhei 95%-ának,
b) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 37/B. §-a (1) bekezdésének a)–d) pontjaiban szabályozott rendszeres szociális segélyre, a 32/B. §-ában szabályozott időskorúak járadékára, az 55/A. § alapján adósságcsökkentési támogatásra, a 38. §-ának (2), (5) bekezdése alapján lakásfenntartási támogatásra, valamint az 55/A. §-ának (3) bekezdése szerinti előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék felszerelési költségei 90%-ának,
c) a Szoctv. 37. §-a (1) bekezdése, valamint a 37/C. §-a (4) bekezdése alapján folyósított rendelkezésre állási támogatásra kifizetett összegek 80%-ának,
d) a 41. §-ának (1) bekezdésében szabályozott ápolási díj és az utána fizetendő nyugdíjbiztosítási járulék 75%-ának,
e) a Szoctv. 43/A. §-ának (4) bekezdése szerinti szakértői vélemény díjának, valamint a „Sikeres Magyarországért Panel Plusz” Hitelprogram keretében lakásszövetkezet, illetve társasház által felvett kölcsönhöz kapcsolódó támogatás nyújtásáról szóló 156/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet alapján kamattámogatásra jogosultak számára kifizetett összeg
központi költségvetésből való utólagos igénylésére szolgál.
A közcélú munka keretében kifizetett munkabér és közterhei után az a) pontban rögzített arány szerint igényelt összeg nem haladhatja meg a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapítható személyi alapbér kötelező legkisebb összegének, illetve a jogszabályban megállapított garantált bérminimumnak és közterheinek az összegét.
Ha a közcélú foglalkoztatás megszervezését többcélú kistérségi társulás vállalja, akkor a támogatás a többcélú kistérségi társulást illeti meg. Ugyanazon időtartamra a társulásban részt vevő települési önkormányzat közcélú foglalkoztatás támogatása jogcímen forrást a központi költségvetésből nem igényelhet.
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki azt a közfoglalkoztatás szervezésére jogosult szervet – ide nem értve a települési önkormányzatot, valamint a közcélú foglalkoztatást magára vállaló többcélú kistérségi társulást –, amely az előirányzat terhére a Kormány által meghatározott összeget jogosult igénybe venni, továbbá meghatározza e forrás igénybevételével kapcsolatos sajátos eljárási szabályokat.
Az előirányzat biztosít forrást a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy foglalkoztatásának a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 16/B. §-ában meghatározott támogatásához. A támogatáshoz szükséges forrás központi költségvetési támogatásként a Munkaerő-piaci Alap javára kerül átcsoportosításra. A támogatásokat a regionális munkaügyi központok nyújtják. A támogatáshoz szükséges forrás összegét, az átcsoportosítás és az átadott pénzeszközök elszámolási szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.
A hajléktalan személyek részére kifizetett rendszeres szociális segély, időskorúak járadéka és rendelkezésre állási támogatás, a bentlakásos szociális intézményben lakó személyek időskorúak járadéka, valamint a kamattámogatásban részesülők esetében az előirányzat igénybevétele a kifizetett ellátások 100%-a alapján történik.
Az előirányzatból szakértői vizsgálatonként a Szoctv. 43/A. §-ának (4) bekezdésében meghatározott szakértői díj vehető igénybe.
Az előirányzatból támogatás igényelhető az önkormányzatokat az 1945 és 1963 között törvénysértő módon elítéltek, az 1956-os forradalommal és szabadságharccal összefüggésben elítéltek, valamint a korábbi nyugdíjcsökkentés megszüntetéséről, továbbá az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló 93/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet alapján a személyes szabadság korlátozása miatti kárpótlás címén kifizetett összegek 100%-ára.
Az előirányzatból a 93/2005. (V. 21.) Korm. rendelet alapján, az 1050/2005. (V. 21.) Korm. határozatban megjelölt települések a rendkívüli időjárás miatti lakossági károk enyhítésére felvett – és a magánszemélyek számára kamatmentes visszatérítendő támogatásként nyújtott – hitel kamatterhének 100%-át visszaigényelhetik.
2. Szociális továbbképzés és szakvizsga támogatása
| ELŐIRÁNYZAT: | 359,9 millió forint | |
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 9400 forint/fő |
A támogatást azok a helyi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások igényelhetik a szociális továbbképzés és szakvizsga megszervezéséhez, amelyek szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátást nyújtó intézményt, vagy szolgáltatást tartanak fenn. Az igényjogosultság alapja a Szoctv. 92/D. §-ának (1) bekezdésében felsorolt munkakörben személyes gondoskodást végző és a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet szerint továbbképzésre kötelezett személyek 2009. szeptember 1-jei állapotnak megfelelő statisztikai állományi létszáma. A támogatás a továbbképzésen való részvétel költségeire (részvételi díj, utazási-szállási költség), a továbbképzésen résztvevő helyettesítésével kapcsolatos kiadásokra, a továbbképzési kötelezettségének eleget tett személy jutalmazására, a szakvizsga és az erre felkészítő tanfolyamon való részvétel költségeire fordítható.
A támogatás felhasználásáról éves elszámolást kell készíteni, amelyet a tevékenységgel összefüggő eseményeket rögzítő nyilvántartásokkal és bizonylatokkal, a továbbképzésről és a szakvizsgáról kiadott igazolással, tanúsítvánnyal, bizonyítvánnyal, oklevéllel, egyéb okirattal kell alátámasztani.
Az év végi – kötelezettségvállalással nem terhelt – maradványt a központi költségvetésbe vissza kell fizetni a központi költségvetési kapcsolatokat érintő elszámolási szabályok szerint és eljárási rendben. A támogatás következő évre áthúzódó kötelezettségvállalással terhelt maradványa 2011. július 31-éig használható fel jogszerűen. A támogatás folyósítása negyedévenként, a tárgynegyedév második hónapjának 25-éig történik.
| ELŐIRÁNYZAT: | 29 459,2 millió forint |
1. A támogatás igénylésének általános feltételei
1.1. E fejezet szerinti támogatásokat azok a többcélú kistérségi társulások igényelhetik, amelyek:
1.1.1. legalább három közszolgáltatási feladatot ellátnak, melyek közül:
a) egy feladat a közoktatási intézményi és szakszolgálati,
b) második feladatként a szociális intézményi, szociális alapszolgáltatási, gyermekek átmeneti gondozási, gyermekjóléti alapellátási, illetve egészségügyi feladatok közül legalább egy feladat,
c) további egy feladat, amennyiben a többcélú kistérségi társulás a b) pont szerinti feladatok közül csak egyet vállalt, amely a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Tkt. tv.) 2. §-a (1) bekezdésének a)–q) pontjai szerinti feladatok közül választható,
1.1.2. esetében az 1.1.1. pont szerinti feladatok ellátásában:
a) a kistérséghez tartozó települések több mint fele részt vesz, feltéve, ha ezen települések együttes lakosságszáma meghaladja a kistérség lakosságszámának 60%-át, vagy
b) a kistérséghez tartozó települések több mint 60%-a részt vesz, feltéve, ha ezen települések együttes lakosságszáma meghaladja a kistérség lakosságszámának felét,
1.1.3. az 1.1.2. pont szerinti feltételeket ugyanazon települési körre teljesítik az 1.1.1. pont szerinti három közszolgáltatási feladat tekintetében,
1.1.4. a közszolgáltatási feladatokat e fejezetben foglaltaknak megfelelően látják el,
1.1.5. ellátják a kistérségi fejlesztési tanács feladatait.
1.2. A többcélú kistérségi társulások abban az esetben vehetik igénybe a támogatásokat, ha az 1.1.1–1.1.5. pontok szerinti feltételeket 2010. január 31-éig teljesítik. Amennyiben egy feladat ellátása 2010. január 31-ét követően kezdődik meg, vagy egy település 2010. január 31-ét követően vesz részt a feladatok ellátásában, úgy a többcélú kistérségi társulás a feladatellátás kezdetét követő hónap első napjától kezdődően időarányos támogatásra jogosult. A többcélú kistérségi társulás 4 havi közoktatási célú támogatást igényelhet, amennyiben legkésőbb 2010. szeptember 1-jétől a meglévő közoktatási célú intézményi társulás átszervezésére kerül sor, illetve új közoktatási célú intézményi társulás vagy többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény kezdi meg működését.
1.3. Amennyiben a többcélú kistérségi társulás 2010. január 31-éig nem teljesíti az 1.1.1–1.1.5. pontok szerinti feltételeket, de legkésőbb 2010. szeptember 1-jétől megfelel azoknak, úgy a 2.1. alapján időarányos, de legfeljebb 10 havi támogatást, a 2.2–2.8. pontok alapján legfeljebb 4 havi időarányos támogatást igényelhet.
2. A támogatások fajlagos összegei és az igénybevétel részletes feltételei
2.1. Többcélú kistérségi társulások általános feladatainak támogatása
| FAJLAGOS ÖSSZEG: | 160 forint/fő |
+ 900 000 forint/kistérséghez tartozó legfeljebb 500 fő lakosságszámú település,
+ 600 000 forint/kistérséghez tartozó 501–1 000 fő lakosságszámú település,
+ 100 000 forint/kistérséghez tartozó 1 000 fő feletti lakosságszámú település,
amennyiben a többcélú kistérségi társulás a 2.2.1., 2.3.–2.6. feladatokat saját fenntartású költségvetési szervben látja el és e feladatok után jogosult e fejezet szerinti támogatásra, úgy
+ 2 500 000 forint/saját fenntartású költségvetési szervben ellátott feladat, amely esetében a 2.2.1., 2.3–2.6 feladatok egy-egy feladatnak számítanak, függetlenül attól, hogy e feladatokat egy vagy több költségvetési szervben látják el,
de legalább 18 300 000 forint, és legfeljebb 32 300 000 forint társulásonként.
A 2.2.1., 2.3.–2.6. feladatok esetében a saját fenntartású költségvetési szerveiben ellátott feladatok számát 2010. január 31-ei állapotnak megfelelően kell meghatározni.
A támogatás a többcélú kistérségi társulásokat a közszolgáltatási feladataik ellátásához és munkaszervezetük működési és fejlesztési kiadásaihoz a kistérséget alkotó települések száma és lakosságszáma szerint illeti meg.
A támogatás kizárólag az e fejezetben foglalt feladatok ellátásához – e fejezet felhasználási szabályainak megfelelően –, a munkaszervezet működési és fejlesztési kiadásaira, a Tkt. tv. 2. §-ának (1) bekezdése szerint vállalt feladatok, illetve egyes sportfeladatok ellátásához használható fel azzal, hogy a többcélú kistérségi társulás a támogatást a közoktatási, szociális intézményi, szociális alapszolgáltatási, gyermekek átmeneti gondozási, gyermekjóléti alapellátási, mozgókönyvtári és belső ellenőrzési feladatokra csak abban az esetben fordíthatja, ha azokat az e fejezetben meghatározott feltételeknek megfelelően látja el.
2.2. A többcélú kistérségi társulások közoktatási feladatainak támogatása
2.2.1. Közoktatási intézményi feladat
A többcélú kistérségi társulás biztosítja, hogy saját fenntartásában működő, és a közoktatási feladat ellátásában részt vevő önkormányzatok saját vagy társulásaik fenntartásában működő közoktatási intézmények megfeleljenek a Kiegészítő szabályok 2.1. vagy 2.2. pontja szerinti feltételeknek.
Ennek teljesítése úgy történhet, hogy az intézmények fenntartásáról
– a többcélú kistérségi társulás,
– a települési önkormányzatok által alkotott – a Ttv. 8., 9. és 16. §-ai szerinti – intézményi társulások, vagy
– a települési önkormányzatok önállóan
gondoskodnak.
Az egyes települési önkormányzatok által önállóan fenntartott intézmények után támogatás nem igényelhető.
a) Bejáró gyermekek, tanulók alapján járó támogatás
Többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény
