1. § Az e törvényben, valamint a végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt rendelkezések alkalmazását az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa, továbbá az Európai Unió kötelező jogi aktusának végrehajtása vagy nemzetközi szerződésben foglalt kötelezettség teljesítése céljából jogszabály részben vagy egészben kizárhatja, vagy azoktól eltérő rendelkezéseket állapíthat meg.
2. § E törvény alkalmazásában
a) bejelentett szervezet: az a megfelelőségértékelő szervezet, amelyet az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) az e célra kialakított honlapon a kijelölt megfelelőségértékelési területhez tartozó termékek és megfelelőségértékelési eljárások, valamint a szervezet azonosító számának megadásával közzétett,
b) gazdasági szereplő: a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 765/2008/EK rendelet) 2. cikk 7. pontjában meghatározott személy,
c) gyártó: a 765/2008/EK rendelet 2. cikk 3. pontjában meghatározott személy,
d) harmonizációs uniós jogi aktus: az Európai Unió termékek forgalmazásának feltételeit harmonizáló, kötelező jogi aktusa,
e) kijelölés: a megfelelőségértékelési tevékenységek végzésének engedélyezése,
f) kijelölt megfelelőségértékelési terület: a megfelelőségértékelési tevékenység végzésére vonatkozó engedélyben meghatározott megfelelőségértékelési tevékenységek, termékek és megfelelőségértékelési eljárások,
g) megfelelőségértékelési ellenőrzés: a termék tervének, a terméknek, a gyártási folyamatnak – ideértve a létesítményt, technológiát és a folyamatban részt vevő személyeket is –, valamint a termék beszerelésének vizsgálata és a jogszabályban, illetve az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában előírt követelményeknek való megfelelés megállapítása a megfelelőségértékelési tanúsítás alapjaként vagy azt követően,
h) megfelelőségértékelési tanúsítás: a megfelelőségértékelési vizsgálat, illetve megfelelőségértékelési ellenőrzés alapján annak megállapítása és igazolása, hogy a termék terve, a termék, a gyártási folyamat – ideértve a létesítményt, technológiát és a folyamatban részt vevő személyeket is – és a termék beszerelése megfelel a termékre vonatkozóan forgalmazási követelményeket előíró jogszabályban, illetve az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában előírt követelményeknek,
i) megfelelőségértékelési tevékenység: a megfelelőségértékelési vizsgálat, a megfelelőségértékelési tanúsítás és a megfelelőségértékelési ellenőrzés,
j) megfelelőségértékelő szervezet: a 765/2008/EK rendelet 2. cikk 13. pontja szerinti szervezet,
k) megfelelőségértékelési vizsgálat: a megfelelőségértékelési tanúsítás tárgya egy vagy több jellemzőjének meghatározása előírt eljárás szerint,
l) termék: minden olyan termék, amelyre vonatkozóan jogszabály vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa forgalmazási követelményeket és megfelelőségértékelési eljárásokat ír elő.
3. § (1) Ha az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa megfelelőségértékelési tevékenység bejelentett szervezettel, vagy jogszabály kijelölt szervezettel való elvégeztetését írja elő, a megfelelőségértékelési tevékenységet csak bejelentett szervezet, illetve olyan megfelelőségértékelő szervezet végezheti, amely erre a Kormány rendeletében meghatározott hatóság (a továbbiakban: kijelölő hatóság) engedélyével rendelkezik (a továbbiakban: kijelölt szervezet).
(2) Megfelelőségértékelési tevékenységre engedélyt (a továbbiakban: engedély) az a megfelelőségértékelő szervezet kaphat, amely
a) jogi személy,
b) a 4. §-ban foglaltak szerint független a megfelelőségértékelési tevékenység tárgyát képező (a továbbiakban: értékelt) gazdasági szereplőtől és terméktől,
c) a tevékenysége körében – ideértve a megfelelőségértékelési tevékenységet végző személyzet tevékenységét is – a megrendelő gazdasági szereplőnek vagy más személynek okozott károkért való felelősségéből eredő követelések fedezésére a Magyar Köztársaságban vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban (a továbbiakban: EGT-államok) letelepedett biztosítóval érvényes, e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben foglaltaknak megfelelő felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezik és
d) megfelel az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott további követelményeknek.
(3) A (2) bekezdés c) pontjában előírt felelősségbiztosítási szerződésnek – annak hatálya alatt, megfelelőségértékelési tanúsítást végző szervezet esetében a kiadott tanúsítványok hatálya lejártáig – folyamatosan megfelelő fedezetet kell biztosítania az okozott károkért való felelősségéből eredő követelésekre.
4. § (1) A kijelölt szervezet, annak vezető tisztségviselője, megfelelőségértékelési tevékenységet végző munkavállalója és a kijelölt szervezettel munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, megfelelőségértékelési tevékenységet végző személy és annak – a Polgári Törvénykönyvben meghatározott – közeli hozzátartozója nem lehet az értékelt termékek tervezője, gyártója, forgalmazója, üzembe helyezője, vásárlója, tulajdonosa, felhasználója vagy karbantartója, továbbá a felsoroltak képviselője. Ez a rendelkezés nem zárja ki a kijelölt szervezet működéséhez szükséges termékek felhasználását és az értékelt termékek személyes célra történő használatát.
(2) A kijelölt szervezet, annak vezető tisztségviselője, megfelelőségértékelési tevékenységet végző munkavállalója és a kijelölt szervezettel munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, megfelelőségértékelési tevékenységet végző személy és annak – a Polgári Törvénykönyvben meghatározott – közeli hozzátartozója nem vehet részt közvetlenül az értékelt termékek tervezésében, gyártásában, összeszerelésében, forgalmazásában, üzembe helyezésében, használatában vagy karbantartásában, és nem képviselheti a felsorolt tevékenységekben résztvevőket.
(3) A kijelölt szervezet nem folytathat olyan tevékenységet, amely veszélyeztetné a megfelelőségértékelési tevékenységekkel kapcsolatos függetlenségét, így különösen nem nyújthat szaktanácsadási szolgáltatást a kijelölt megfelelőségértékelési területen.
(4) A kijelölt szervezet, annak vezető tisztségviselője, megfelelőségértékelési tevékenységet végző munkavállalója és a kijelölt szervezettel munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, megfelelőségértékelési tevékenységet végző személy nem fogadhat el vagyoni előnyt a megfelelőségértékelési tevékenység eredményében érdekelt személytől vagy szervezettől.
(5) A kijelölt szervezet vezető tisztségviselőjének, megfelelőségértékelési tevékenységet végző munkavállalójának és a kijelölt szervezettel munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, megfelelőségértékelési tevékenységet végző személynek a díjazása nem függhet az elvégzett megfelelőségértékelések számától vagy a megfelelőségértékelések eredményétől.
5. § (1) A 4. §-ban foglalt követelmények megsértését bárki bejelentheti a kijelölő hatóságnak.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentést a kijelölő hatóság kivizsgálja. Ha a bejelentés megalapozott, továbbá ha az összeférhetetlenséget saját hatáskörben maga észleli, a kijelölő hatóság haladéktalanul értesíti a kijelölt szervezetet, amely az értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul köteles felfüggeszteni az összeférhetetlenséggel érintett tevékenységet.
(3) A kijelölt szervezet az észlelést követően haladéktalanul köteles bejelenteni a kijelölő hatóságnak a 4. §-ban foglalt követelmények megsértését és felfüggeszteni az összeférhetetlenséggel érintett tevékenységet.
(4) A kijelölt szervezet köteles tájékoztatni a kijelölő hatóságot a függetlenség helyreállítására tett vagy tervezett intézkedéseiről a (2) bekezdés szerinti esetben a hatóság értesítésének kézhezvételétől számított, a (3) bekezdés szerinti esetben pedig a saját bejelentésétől számított tizenöt munkanapon belül.
(5) A kijelölő hatóság a függetlenség helyreállítására tett intézkedésekről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított öt munkanapon belül dönt az intézkedések kielégítő voltáról. Ha a függetlenség helyreállítása biztosított, a kijelölt szervezet a hatóság döntése alapján a tevékenységet folytathatja, ellenkező esetben a kijelölő hatóság megszüntethető összeférhetetlenség esetén az engedélyt a megszüntetésig felfüggeszti, a meg nem szüntethető összeférhetetlenség esetén visszavonja.
(6) A kijelölő hatóság a 4. §-ban foglalt követelmények megsértésével végzett megfelelőségértékelési tevékenységek eredményének, továbbá az így kiadott tanúsítványok visszavonására kötelezi a kijelölt szervezetet. Nem kell alkalmazni ezt a rendelkezést, ha az összeférhetetlenség a megfelelőségértékelési tevékenységet elvégző munkavállaló vagy a kijelölt szervezettel munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy vonatkozásában állt fenn, azonban a kijelölt szervezet más, összeférhetetlenséggel nem érintett munkavállalója vagy vele munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló ilyen személy által huszonkét munkanapon belül elvégzett megfelelőségértékelés azonos eredményre vezetett.
6. § (1) Kijelölés iránti kérelmet a Magyar Köztársaság területén letelepedett megfelelőségértékelő szervezet nyújthat be.
(2) A kijelölés iránti kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező szervezet törvényes képviselője, a kijelölő hatósággal való kapcsolattartásra megjelölt személy, és – ha az utóbbitól különbözik – a Bizottság és az EGT-államok felé megadandó kapcsolattartó személy családi és utónevét, elérhetőségeit (hivatali címe, telefonszáma, telefaxszáma és elektronikus levélcíme), továbbá a kérelmező szervezet a tevékenység végzéséhez szükséges szakmai képesítés követelményét teljesítő munkavállalója, illetve a kérelmező szervezettel munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy családi és utónevét.
(3) A kijelölés iránti kérelemben a kérelmező szervezet alkalmasságát és felkészültségét – az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározottak szerint –
a) a 765/2008/EK rendelet 2. cikk 11. pontja szerinti nemzeti akkreditáló testületnek a kérelmező szervezet a 3. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek való megfelelését igazoló akkreditált státusz odaítéléséről szóló határozata, vagy
b) a Kormány rendeletében meghatározott dokumentumok
csatolásával kell igazolni.
(4) A kijelölési eljárásért – az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározottak szerint – igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
7. § Az engedély az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott időre szól, a 6. § (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben azonban az engedély hatálya legfeljebb az akkreditált státusz lejártáig terjedhet.
8. § (1) A kijelölő hatóságnak az általa kijelölt szervezetekről vezetett nyilvántartása a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatok között az engedélyezett szolgáltatási tevékenység megjelöléseként a kijelölt megfelelőségértékelési területet tartalmazza. A nyilvántartás bejelentett szervezet esetében tartalmazza továbbá a Bizottság által adott azonosító számot.
(2) A kijelölő hatóságnak az általa kijelölt szervezetekről vezetett nyilvántartásában fel kell tüntetni az engedély felfüggesztését, továbbá részben vagy egészben történő visszavonását. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti, az interneten történő közzétételi kötelezettség kiterjed ezekre az adatokra is.
(3) A nyilvántartás (1) és (2) bekezdés szerinti adatainak a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény alapján – az interneten történő közzététele mellett – ezen adatokat az adott termékre vonatkozó forgalmazási követelmény tekintetében a szabályozási feladatkörrel rendelkező miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában is közzé kell tenni.
9. § A kijelölt szervezet a megfelelőségértékelési tevékenységéről évente jelentést készít a kijelölő hatóság részére. A jelentés tartalmi követelményeit, benyújtásának idejét és módját az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendelet határozza meg.
10. § (1) Ha az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusának végrehajtása céljából jogszabály azt lehetővé teszi, az ott meghatározott megfelelőségértékelési eljárásokat – kizárólag az adott gyártó tevékenysége vonatkozásában – a gyártó önálló szervezeti egysége is elvégezheti, ha megfelel az e §-ban meghatározott követelményeknek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szervezeti egységnek a gyártó által előállított termékek vonatkozásában az (1) bekezdésben hivatkozott jogi aktusban vagy jogszabályban meghatározott megfelelőségértékelési eljárások elvégzésére akkreditált státusszal kell rendelkeznie a 765/2008/EK rendeletnek megfelelően.
(3) Az (1) bekezdés szerinti szervezeti egységnek a gyártó értékelt termékekkel összefüggő tevékenységétől való függetlenségét és pártatlanságát megfelelően biztosítani kell, ennek érdekében a szervezeti egységnek és a megfelelőségértékelési tevékenységet végző személyzetének meg kell felelnie a 4. §-ban meghatározott követelményeknek.
11. § A kijelölt szervezet a megfelelőségértékelési tevékenység elvégzésére a gazdasági szereplővel szerződést köt. A szerződésnek tartalmaznia kell az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltakat.
12. § (1) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. § 1/C. pontjában a „tanúsítást végző bejelentett (notifikált) szerv” szövegrész helyébe a „megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló törvényben meghatározott bejelentett szervezet” szöveg lép.
(2) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § (1) Az osztályozásra kötelezett hajót az építtető vagy a tulajdonos a 391/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint külön jogszabályban meghatározott eljárás szerint elismert hajóosztályozó társasággal osztályoztathatja.
(2) A hajóosztályozó társaságok elismeréséhez a 391/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint külön jogszabályban előírt feltételek meglétét a hajózási hatóság ellenőrzi.
(3) A hajóosztályozó társaságok elismerésére és tevékenységére nem kell alkalmazni a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló törvény rendelkezéseit.”
(3) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 5. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:
„(2) A miniszter kijelölő hatóságként engedélyezi az elektronikus hírközlési szolgáltatások és az elektronikus hírközlő berendezések megfelelőségértékelésére irányuló tevékenységet.”
(4) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 10. § p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A hatóság]
„p) ellenőrzi a miniszter által kijelölt megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységét;”
(5) A Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény 21. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Ha az akkreditáló bizottság az akkreditált szervezet vagy természetes személy akkreditált státuszát részlegesen vagy teljes körűen visszavonja, felfüggeszti, vagy akkreditált területét szűkíti, erről a Testület értesíti a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló törvényben meghatározott, feladatkörrel rendelkező kijelölő hatóságot. Az éves felügyeleti vizsgálat, illetve a rendkívüli felügyeleti vizsgálat eredményeit és az akkreditáló bizottság határozatát a Testület haladéktalanul megküldi a feladatkörrel rendelkező kijelölő hatóságnak.”
(6) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 89. § (4) bekezdés utolsó mondatának helyébe a következő rendelkezés lép:
„A gázfogyasztó készülék nem helyezhető üzembe, ha nem felel meg a forgalmazására vonatkozó követelményeknek, megfelelőségértékelése nem a jogszabályban meghatározott módon történt meg, továbbá ha az üzemelés helye nem felel meg a használatba vétel műszaki-biztonsági követelményeinek.”
(7) Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 27. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az e törvényben szabályozott tanúsítványra és tanúsító szervezetre, valamint annak elismerésére nem kell alkalmazni a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló törvény rendelkezéseit.”
(8) Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (5) bekezdés e) pontjában a „tanúsításának” szövegrész helyébe az „elismerésének és ellenőrzésének” szöveg lép.
13. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) a kijelölt szervezetekkel szembeni alapvető személyi és tárgyi követelményeket,
b) a kijelölt szervezetek tevékenysége végzésének alapvető szabályait,
c) a megfelelőségértékelési tevékenység elvégzésére irányuló szerződésre vonatkozó rendelkezéseket,
d) a megfelelőségértékelési tevékenységet engedélyező kijelölő hatóságokat,
e) a kijelölési eljárás általános szabályait,
f) a kijelölt szervezetek kijelölést követő ellenőrzésének szabályait és az alkalmazandó jogkövetkezményeket
rendeletben határozza meg.
(2) Felhatalmazást kap a termékre vonatkozó forgalmazási követelmény tekintetében szabályozási feladatkörrel rendelkező miniszter, hogy
a) a kijelölt szervezetekkel szembeni, az adott termékszabályozás sajátosságaival összefüggő különös követelményeket – ideértve a felelősségbiztosítás mértékét, továbbá a szakmai képzettségi és szakmai gyakorlati követelményeket –,
b) a kijelölési eljárásnak az adott termékszabályozás sajátosságaival összefüggő különös szabályait – ideértve a kérelmező szervezet alkalmassága és felkészültsége igazolásának módját, valamint az engedély hatályának meghatározását –,
c) a kijelölt szervezetek éves jelentésének tartalmi követelményeit, benyújtásának idejét és módját,
d) a kijelölt szervezetek kijelölést követő ellenőrzésének az adott termékszabályozás sajátosságaival összefüggő különös szabályait, valamint
e) – az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – a kijelölési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékét és a megfizetésükre, felhasználásukra vonatkozó szabályokat
rendeletben határozza meg.
14. § (1) Ez a törvény 2010. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépése után indult eljárásokban kell alkalmazni. A törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokra – ha az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusának végrehajtása céljából jogszabály eltérően nem rendelkezik – az eljárás megindításakor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) Az e törvény hatálybalépése előtt hatályos szabályozás alapján kijelölt bejelentett szervezetek megfelelőségértékelési tevékenység folytatására való jogosultsága az Európai Uniónak a megfelelőségértékelési tevékenység bejelentett szervezettel való elvégeztetését előíró
a) kötelező jogi aktusát a 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozatnak megfelelően módosító általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus, illetve
b) kötelező jogi aktusát a 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozatnak megfelelően módosító uniós jogi aktus rendelkezéseit átültető jogszabály
hatálybalépéséig – ha az a) pont szerinti esetben az uniós jogi aktus, a b) pont szerinti esetben a jogszabály eltérően nem rendelkezik – marad fenn.
(3) A harmonizációs uniós jogi aktus hatálya alá nem tartozó körben kiadott jogszabályi rendelkezés alapján e törvény hatálybalépését megelőzően kijelölt szervezeteknek legkésőbb 2012. december 31-ig kell megfelelniük az e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt követelményeknek.
(4) Hatályát veszti
a) a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (2) bekezdés 15. pontja,
b) az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 5. § (1) bekezdés p) pontja, 182. § (3) bekezdés g) pontjában a „ , továbbá a megfelelőséget vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek felhatalmazásának” szövegrész,
c) a postáról szóló 2003. évi CI. törvény 44. § l) pontja.
15. § (1) A 12. § és az azt megelőző alcím, továbbá a 14. § (4) bekezdése 2010. január 2-án hatályát veszti.
(2) Ez a § 2010. január 3-án hatályát veszti.
16. § Ez a törvény a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat I. melléklet R17. cikkének (2)–(5), (8) és (9) bekezdéseivel, R21. cikkének (1) és (2) bekezdéseivel, R22. cikkével, R23. cikkének (4) és (5) bekezdéseivel összhangban álló szabályozást tartalmaz.
