Időállapot: közlönyállapot (2009.XII.17.)

2009. évi CXLII. törvény

a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosításáról * 

1. § A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. § Az állomány tagja a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésen egyenruháját nem viselheti. Egyéb politikai rendezvényen, illetve a gyülekezési jog hatálya alá tartozó nyilvános rendezvényen egyenruháját csak a Honvédséget képviselő személyként, az állományilletékes parancsnok engedélyével viselheti.”

2. § A Hjt. a következő 24/A. §-sal egészül ki:

„24/A. § A 24. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az egyesülési jog alapján létrehozott, társadalmi szervezetnek nem minősülő, de szervezett politikai tevékenységet folytató közösséghez, valamint a tömegmozgalomhoz történő csatlakozásra és részvételre is.”

3. § A Hjt. 36. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A munkaidő-kedvezmény mértéke valamennyi tisztségviselőt figyelembe véve összesen - eltérő megállapodás hiányában - minden, a szervezeti egységnél szolgálati viszonyban álló szakszervezeti tag után havi 1 óra. E kedvezmény mértékébe a szervezeti egységgel való tárgyalás időtartama nem számít be. A munkaidő-kedvezmény felhasználásáról a szakszervezet dönt. A munkából való távolmaradást előre be kell jelenteni.

(3) A szakszervezet kérésére a (2) bekezdés alapján járó munkaidő-kedvezményből fel nem használt időtartamot, de legfeljebb a munkaidő-kedvezmény felét a Honvédség köteles pénzben megváltani. A pénzbeni megváltást a szakszervezeti tisztségviselő előző naptári évi átlagkeresete, illetve ha a szervezeti egységnél a szakszervezet tisztségviselővel nem rendelkezik, úgy a Honvédség más szervezeti egységeinek állományába tartozó tisztségviselők előző naptári évi átlagkeresetének átlaga alapján kell megállapítani, és bruttó összegben - a munkáltatóval kötött megállapodás alapján havonta vagy negyedévente - utólag kell kifizetni a szakszervezet részére. Ez a pénzösszeg kizárólag érdekvédelmi tevékenységgel összefüggő célra használható fel. Negyedéves elszámoláskor a havonkénti munkaidő-kedvezmény összevonható, ha azt a szakszervezeti tagok továbbképzése céljából vették igénybe.”

4. § A Hjt. 40. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (3) bekezdésben foglalt jogkörök, valamint a további munkáltatói jogkörök gyakorlásának rendjét külön jogszabály tartalmazza azzal, hogy a szerződéses szolgálati viszony meghosszabbításának jogköre a rendfokozat szerint differenciáltan is meghatározható.”

5. § (1) A Hjt. 41. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) Önkéntes tartalékos szolgálati viszony - jogszabályban meghatározott feltételekkel - a 18. életévét betöltött, de 50 évesnél nem idősebb személlyel létesíthető. Ha az önkéntes tartalékos szolgálati viszony létesítésére a hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszony megszűnésével egyidejűleg kerül sor, az önkéntes tartalékos szolgálatot vállaló személy egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálatától el kell tekinteni, feltéve, hogy a hivatásos vagy a szerződéses szolgálati viszony nem az állomány tagjának egészségi, illetve pszichikai állapota miatt, az 59. § (2) bekezdés a) pontja alapján került megszüntetésre.”

(2) A Hjt. 41. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

„(13) Az önkéntes tartalékos szolgálatot vállaló személy szerződése megkötésekor - az 1. § (3) bekezdés szerinti időszakok kivételével - írásbeli nyilatkozatával kizárhatja a külföldi szolgálatteljesítést. Az önkéntes tartalékos állomány tagja e nyilatkozatát indokolás nélkül írásban visszavonhatja. A nyilatkozatot, illetve visszavonását az önkéntes tartalékos személyi anyaggyűjtőjéhez kell csatolni.”

6. § A Hjt. 42. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Hivatásos állományba vételre - e törvényben és más jogszabályban előírt feltételek megléte esetén - kizárólag főtörzsőrmesteri vagy annál magasabb rendfokozatban kerülhet sor. Jogszabály a katonai oktatási intézményben végzettek (szakképesítést szerzettek) esetében a hivatásos állományba vételt - a képzés jellegére tekintettel - alacsonyabb rendfokozattal is választhatóvá teheti.”

7. § A Hjt. 47/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„47/A. § (1) Önkéntes tartalékos szolgálat a 2. § (10) bekezdésében meghatározott szervezeti egységben, vagy ezen szervezeti egységek állományából összeállított ideiglenes kötelékben belföldön, illetve annak kizárása hiányában külföldön teljesíthető.

(2) Az önkéntes tartalékos szolgálatot teljesítő személy - beleegyezésével - hazai és külföldi egyéni beosztásba is kinevezhető, amennyiben a beosztás nem feltölthető hivatásos vagy szerződéses katonával.

(3) Az önkéntes tartalékos beosztására történő felkészítésre - katonai előképzettsége szerint differenciáltan - első alkalommal legfeljebb 25 napra, ezt követően a szerződésben foglalt időtartamig évente legfeljebb 15 napra hívható be.

(4) Az önkéntes tartalékos - a (3) bekezdésben meghatározott időtartamon túl - 3 évente összesen legfeljebb 6 hónap tényleges szolgálatra behívható, amely időtartam az érintett beleegyezésével meghosszabbítható.

(5) A tényleges szolgálat időtartama külföldi szolgálatteljesítés esetében a (4) bekezdésben meghatározott időtartamon felül a közvetlen felkészítés és váltás végrehajtásához szükséges idővel, de legfeljebb 60 nappal meghosszabbítható.

(6) Ha az önkéntes tartalékos beosztására történő felkészítése szervezetszerű hazai vagy külföldi tanfolyamon történik, és annak időtartama meghaladja a (3) bekezdésben foglalt tartamot, az az érintett beleegyezésével - a tanfolyam elvégzéséhez szükséges időtartammal - meghosszabbítható.”

8. § A Hjt. a következő 47/B. §-sal egészül ki:

„47/B. § (1) Az önkéntes tartalékos felkészítés vagy tényleges szolgálatteljesítés érdekében történő behívására behívóparanccsal kerül sor. A behívóparancsot az önkéntes tartalékos lakóhelye szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokság állítja ki, és postai kézbesítés útján közli az önkéntes tartalékossal. A behívóparancsot - felkészítés érdekében, illetve a békeidőszakban végrehajtandó, előre megtervezett tényleges szolgálatra történő behívás esetén - a felkészítés kezdete előtt legalább 30 nappal kézbesíteni kell.

(2) Az önkéntes tartalékos a kézbesített behívóparancsban megjelölt behívási időponttól a Magyar Honvédség tényleges katonai állományába tartozik.

(3) A szervezeti egységek tervezett önkéntes tartalékos felkészítései várható időpontját - a negyedév megjelölésével - a tárgyévet megelőző év utolsó negyedévében a miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni.

(4) Az önkéntes tartalékost a felkészítés érdekében tervezett behívás időpontjáról, időtartamáról és helyszínéről a behívás időpontját legalább 90 nappal megelőzően a hadkiegészítő parancsnokság értesíti.”

9. § A Hjt. a következő 52/B. §-sal egészül ki:

„52/B. § A tényleges szolgálatát töltő önkéntes tartalékos katona vezénylésére - a külföldi szolgálatteljesítést kizáró nyilatkozatra figyelemmel - az állomány tagjára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”

10. § (1) A Hjt. 55. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hivatásos szolgálat felső korhatára a társadalombiztosítási szabályok szerint a hivatásos állomány tagjára születési éve szerint irányadó öregségi nyugdíjkorhatárnál 5 évvel alacsonyabb életkor betöltése. A miniszter - a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró javaslatára - egy alkalommal, a szolgálat érdekében, az érintett kérelmére legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatárig a szolgálati viszonyt meghosszabbíthatja. A szolgálati viszony meghosszabbítása az érintett egészségi alkalmasságának megállapítása és a 88. § szerinti minősítése után lehetséges.”

(2) A Hjt. 55. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az önkéntes tartalékos szolgálat felső korhatára megegyezik a hivatásos szolgálat felső korhatárával.”

11. § A Hjt. a következő 56/A. §-sal egészül ki:

„56/A. § (1) Az önkéntes tartalékos szolgálati viszony megszűnik:

a) közös megegyezéssel,

b) az önkéntes tartalékos jogviszony egyoldalú megszüntetésével,

c) az önkéntes tartalékosi jogviszony megszüntetése fenyítés kiszabásával,

d) az önkéntes tartalékos halálával,

e) hivatásos, illetve szerződéses állományba vétellel,

f) a szerződésben megállapított határozott idő leteltével, annak meghosszabbítása kivételével,

g) az önkéntes tartalékos szolgálatra való alkalmatlanság megállapításával.

(2) Az önkéntes tartalékos szolgálati viszony megszűnésének napján az önkéntes tartalékos járandóságai időarányosan elszámolásra kerülnek.”

12. § A Hjt. a 61/B. §-t követően a következő alcímmel és 61/C. §-sal egészül ki:

„Az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony egyoldalú megszüntetése

61/C. § (1) Az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszonyt a katonai szolgálatra rendelkezésre állás időszakában - az 1. § (3) bekezdés szerinti időszakok kivételével - az állományilletékes parancsnok és az önkéntes tartalékos személy indokolás nélkül, egyoldalúan megszüntetheti.

(2) A felek eltérő megállapodása hiányában az egyoldalú megszüntetés esetében a szerződés a megszüntetésről szóló nyilatkozat kézhezvételét követő három hónap elteltével szűnik meg, mely időszak a felek ettől eltérő megállapodása esetén sem haladhatja meg a nyolc hónapot.”

13. § A Hjt. 62. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdés h) pontját akkor kell alkalmazni, ha a további állampolgárság megszerzésére az állomány tagjának közrehatására, vagy kifejezett beleegyezésével került sor, és az befolyásolja közreműködését a Honvédség feladatainak ellátásában.”

14. § (1) A Hjt. 68. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szerződéses katona a szerződésben vállalt szolgálati idő letöltésekor, illetőleg amennyiben a szolgálati viszony ezelőtt szűnik meg, a szolgálati viszony megszűnése napján - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - leszerelési segélyre jogosult. A leszerelési segély összege a szerződéses szolgálatban ténylegesen eltöltött:

a) 0-3. évek után évenként 1,3 havi,

b) 4. év után további 1,4 havi,

c) 5. év után további 1,6 havi,

d) 6. év után további 1,8 havi,

e) 7. év után további 2,0 havi,

f) 8. év után további 2,2 havi,

g) 9. év után további 2,4 havi,

h) 10. év után további 2,4 havi,

i) 11. év után további 2,0 havi,

j) 12. év után további 1,5 havi,

k) 13. év után további 1,0 havi,

l) 14. év után további 0,6 havi,

m) 15-20. évek után évenként további 0,2 havi

távolléti díjjal azonos.”

(2) A Hjt. 68. §-a a következő (11)-(13) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A szerződéses katona a vállalt szolgálati idejének letöltésekor, ha annak a meghosszabbítását kéri - az (1) bekezdés szerint felszámított leszerelési segély terhére - szerződés-hosszabbítási díjra jogosult, melynek összege

a) a 3. év letöltésekor 1,0 havi,

b) a 4. év letöltésekor 1,5 havi,

c) az 5. év letöltésekor 2,0 havi,

d) a 6. év letöltésekor 3,0 havi,

e) a 7. év letöltésekor 3,5 havi,

f) a 8. év letöltésekor 4,0 havi,

g) a 9. év letöltésekor 6,0 havi,

h) a 10. év letöltésekor 7,0 havi,

i) a 11. év letöltésekor 8,0 havi

távolléti díjjal azonos, amit azonban a korábban kifizetett szerződés-hosszabbítási díj havi mértékeivel csökkenteni kell.

(12) A szerződés-hosszabbítási díjat a szerződéses katona kérelmére kell kifizetni, melyről az állomány tagját a szerződés-hosszabbítás aláírását megelőzően írásban tájékoztatni kell.

(13) Attól a szerződéses katonától, aki a (3) bekezdés alapján nem, vagy a (10) bekezdés alapján csak csökkentett összegű leszerelési segélyre jogosult, a szolgálati viszony megszüntetéséig felvett szerződés-hosszabbítási díjat nem lehet visszakövetelni, amennyiben annak a mértéke meghaladja a kifizetendő leszerelési segély összegét.”

15. § (1) A Hjt. 69. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Hivatásos állományba az a személy vehető vissza, aki a szolgálat felső korhatáráig a szolgálati nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt a 262. § szerinti szorzók alkalmazása nélkül elérheti, és a 41. §-ban meghatározott feltételeknek - az életkor kivételével - megfelel.”

(2) A Hjt. 69. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A visszavétel során legfeljebb 6 hónap időtartamra próbaidő köthető ki, ha a szolgálati viszony megszűnése és a visszavételre irányuló kérelem benyújtása között legalább egy év eltelt.”

16. § A Hjt. 77. § (1) bekezdése a következő g)-h) ponttal egészül ki:

[Mentesül az állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettsége alól]

g) emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárással összefüggő vizsgálat időtartamára;

h) tanúzási kötelezettség teljesítése esetén a megjelenéshez és a kötelezettség teljesítéséhez szükséges időtartamra;”

17. § A Hjt. a következő 82/A. §-sal egészül ki:

„82/A. § (1) Az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálat során keletkezett adat kezelésének célja

a) az alkalmasság felmérése és az állomány tagja alkalmasságának minősítése,

b) a szolgálati viszony létesítéséhez, fenntartásához, módosításához, megszüntetéséhez, továbbá a rendelkezési állományba helyezéshez az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági feltételek fennállásának megállapítása.

(2) Az adatok köre az egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozó,

a) az alkalmasság felméréséhez és az alkalmassági minősítéshez felhasznált egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozó, illetve

b) az alkalmasság minősítését tartalmazó

adat.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott célból az egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozó vizsgálati adatokat, a vizsgálatok teljes egészségügyi dokumentációját az alkalmasság megállapításában részt vevő orvos, valamint orvosi bizottság kezelheti, illetve kizárólag a részükre és - kérelme alapján - az állomány érintett tagja részére továbbítható.

(4) Az állományilletékes parancsnok és a személyügyi szerv részére kizárólag a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adat továbbítható. Ha az alkalmassági vizsgálatot az állományilletékes parancsnok kezdeményezi, akkor az alkalmassági vizsgálat megindulása előtt tudomására jutott egészségügyi adatot is jogosult kezelni, és az egészségügyi adatot az eljárásban részt vevő orvos, valamint orvosi bizottság részére továbbíthatja.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott adat szolgálati viszonnyal összefüggő jogvitában, illetve büntetőügyben az eljáró bíróság, valamint nyomozóhatóság részére - az eljárásában indokolt mértékig - továbbítható.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott célból az egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozó vizsgálati adat, valamint a (4) bekezdés szerinti egészségügyi adat a szolgálati viszony létesítését célzó alkalmassági vizsgálatot, illetve a szolgálati viszony megszűnését követő 5. év december 31-ig kezelhető.”

18. § A Hjt. 83. §-a a következő (10)-(12) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A miniszter, a Honvéd Vezérkar főnöke javaslatára az állomány általános előmenetelű beosztást betöltő tagja viselt rendfokozata szerinti maximális várakozási idejét leteltekor - annak kérelmére - egy alkalommal, legfeljebb a viselt rendfokozathoz rendelt maximális várakozási idővel megegyező időtartammal meghosszabbíthatja, amennyiben a rendfokozathoz rendelt maximális várakozási idő tartama alatt, a minimális várakozási idő leteltét követően évente előmenetelre tervezhető volt, kiválóan alkalmas minősítésű, és a meghosszabbításhoz szolgálati érdek fűződik.

(11) A meghosszabbítás időtartama alatt az állomány tagja további teljesítmény-értékelése alapján előmenetelre évente tervezhető.

(12) A meghosszabbított várakozási idő leteltekor, ha az állomány tagjának előmenetelére nem került sor, szolgálati viszonyát az 59. § (2) bekezdés b) pontja alapján kell megszüntetni.”

19. § A Hjt. 84. § (2) bekezdés első és második gondolatjeles bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

[Speciális beosztást betöltők várakozási ideje az adott rendfokozatokban:]

„- őrvezetői rendfokozatban 2 év,
- tizedesi rendfokozatban 2 év,”

20. § A Hjt. 100. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az állomány tagjának szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete, sérülése vagy szolgálati eredetű betegsége miatt engedélyezett egészségügyi szabadság időtartamára távolléti díj jár.

(5) Amennyiben az egészségügyi szabadságot nem szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés vagy nem szolgálati eredetű betegség indokolja, annak időtartamára évente 30 naptári napig távolléti díjat, a 31. naptári naptól a távolléti díj 90%-át kell folyósítani. A 31. naptári naptól a baleset, sérülés szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegének, illetve a betegség szolgálati eredetének megállapításáig a távolléti díj 90%-át kell folyósítani, a baleset, sérülés szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegének, illetve a betegség szolgálati eredetének megállapítása esetén a különbözetet a jogosult részére egyösszegben folyósítani kell.

(6) Ha az állomány egészségügyi szabadságon levő tagja a betegségét vagy sérülését szándékosan maga okozta, az egészségügyi szabadság időtartama alatt számára távolléti díj nem folyósítható, ha pedig az súlyos gondatlanságának következménye, legfeljebb 50%-kal csökkenthető. Az egészségügyi szabadságra járó távolléti díjat meg lehet vonni az állomány tagjától, ha a gyógyulását felróhatóan késleltette, az orvos utasításainak felróhatóan nem tett eleget, vagy az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható indok nélkül nem jelent meg.”

21. § A Hjt. 104. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A szabadság címén engedélyezett és a szoptatási munkaidő-kedvezmény miatti távollét idejére - a 100. § (5)-(6) bekezdésben meghatározott kivételekkel - távolléti díjat kell folyósítani.”

22. § (1) A Hjt. 114. § (1) bekezdése a következő w) ponttal egészül ki:

[Az egyéb illetménypótlékok az illetményalap %-ában meghatározva a következők:]

w) önkéntes tartalékos legénységi állomány külön pótléka a beosztásra való felkészítés idejére havonta 36%”.

(2) A Hjt. 114. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdésben hónapokra megállapított illetménypótlékok alapjául szolgáló körülmények közötti alkalomszerű szolgálatteljesítés elismerésére irányuló eseti illetménypótlékok az illetményalap %-ában meghatározva a következők:

a) egészségkárosító veszélynek kitett beosztásban szolgálatot teljesítők eseti pótléka naponta 2,1%,

b) eseti díszelgési pótlék naponta 1,6%.”

23. § A Hjt. 114/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az önkéntes tartalékos katona a 47/A. § (3) bekezdése alapján a felkészítés idejére a viselt rendfokozatának megfelelő honvédelmi pótlékra, az állománytábla szerinti beosztásához tartozó kategóriának megfelelő beosztási illetményre, valamint - iskolai végzettségétől és a szolgálatteljesítési helyétől függően - illetménykiegészítésre, továbbá kizárólag a legénységi állományú önkéntes tartalékos katona a 114. § (1) bekezdés w) pontja szerinti illetménypótlékra jogosult. Az előzőeken felül az önkéntes tartalékos katona ezen időszakra laktanyai elhelyezésre, térítésmentes élelmezési ellátásra és a szolgálatteljesítésnek ideje alatt a szolgálatteljesítéssel összefüggő helyközi utazási költségeinek a megtérítésére is jogosult. A 47/A. § (4) és (5) bekezdései alapján tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos állomány esetében a szolgálatteljesítés idejét, az illetményt, a költségtérítések, a kedvezmények és a támogatások mértékét a szerződéses katonákra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. Az önkéntes tartalékos katona éves elektronikus kapcsolattartási hozzájárulásra jogosult.”

24. § A Hjt. 125. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti visszatérítendő támogatások biztosítása során keletkezett, az állomány támogatást igénybevevő tagjára és a támogatásra vonatkozó adatokat a (6) bekezdésben meghatározott célból az illetmény számfejtését végző szervek és személyek kezelhetik, illetve ezek kizárólag a részükre továbbíthatók.

(6) Az adatok kezelésének célja, hogy folyamatosan megállapíthatóak legyenek az állomány támogatást igénybevevő tagjának azonosítására alkalmas adatok, a felvett összeg, a törlesztési idő és a visszafizetett (levont) összeg, valamint a még nem törlesztett tartozás.”

25. § (1) A Hjt. 126. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A szerződéses állomány]

b) honvéd és tisztesi rendfokozatú tagja térítésmentes laktanyai elhelyezésre, továbbá az (1) bekezdés f) pont fa) alpontja szerinti támogatásra”

[jogosult.]

(2) A Hjt. 126. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Szálló elhelyezés esetén az elbírálás során az (1) bekezdés f) pont fa) alpontja, illetve (4) bekezdés a) pontja szerinti jogcímet a (4) bekezdés b) pontja szerinti jogcímet megelőzően kell teljesíteni.”

26. § A Hjt. 203. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (5)-(8) bekezdés számozása (6)-(9) bekezdésre változik:

„(5) Ha a hivatásos állomány 25 év szolgálati viszonyban eltöltött idővel rendelkező tagjának a szolgálati viszonyát egészségi, pszichikai alkalmatlanság miatt azért szüntették meg, mert az 59. § (5) bekezdés b) pontja alapján részére felajánlott szolgálati beosztást alapos ok nélkül nem fogadta el, részére - a (4) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően - a szolgálati nyugdíj 90%-át kell folyósítani a felső korhatár betöltéséig, illetve az egészségkárosodás 40%-os mértékének eléréséig. Ettől kezdve a szolgálati nyugdíjat teljes összegben kell folyósítani. E rendelkezés alkalmazásában alapos oknak kell tekinteni a felajánlott beosztás ellátásával kapcsolatos olyan körülményt, amely a hivatásos állományú tag életvitelében (különös tekintettel egészségi állapotára, munkába járására, közeli hozzátartozójának ellátására) aránytalan nehézséget okoz.”

27. § A Hjt. 228. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

[A személyügyi alapnyilvántartásba betekinteni, illetve abból adatot átvenni jogosult:]

k) az önkéntes tartalékosok adatai tekintetében, azok behívásának előkészítése és végrehajtása érdekében a katonai igazgatás lakóhely szerint illetékes területi szervei.”

28. § A Hjt. 230. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép, továbbá új (3)-(4) bekezdéssel egészül ki, és ezt követően a további bekezdések számozása értelemszerűen módosul:

„(2) A nyugállomány tagja egyenruhát a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésen és egyéb politikai rendezvényen nem viselhet.

(3) A (2) bekezdésben foglalt tilalom alá nem eső, a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényen a nyugállomány tagja egyenruhát a lakóhely szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokság parancsnokának előzetes írásbeli engedélyével viselhet.

(4) A nyugállomány tagja egyenruhában külföldre csak a lakóhely szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokság parancsnokának előzetes írásbeli engedélyével utazhat.”

29. § A Hjt. 259. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A nyugdíjjogosultság és a nyugdíj mértéke szempontjából figyelembe kell venni a szakmunkásképzést végző szakközépiskolában 1977. január 1-je és 1990. március 15-e között töltött tanulmányi időt is, amennyiben a képzés szakmunkásként való foglalkoztatásra adott jogosultságot, és annak beszámítását az állomány tagja 2010. március 31-ig kezdeményezi. A kérelmet a központi pénzügyi szervnél kell benyújtani.”

30. § A Hjt. 287. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben részletesen szabályozza:]

d) az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszonyhoz kapcsolódó munkáltatói ösztönző- és kompenzációs rendszer elbírálási és folyósítási szabályait.”

31. § (1) E törvény - a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott eltérésekkel - 2010. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 3. § 2010. július 1-jén lép hatályba.

(3) A 30. § 2011. január 1-jén lép hatályba.

(4) Az 5. §, 7-9. §, 10. § (2) bekezdése, 11-12. §, 22. § (1) bekezdése, 23. §, valamint a 27. § 2012. január 1-jén lép hatályba.

32. § (1) A Hjt. 104. § (6) bekezdése, a 287. § (2) bekezdés a) pont ae) alpontjában az „és azoknak a vezetőknek a körét, akik nem folytathatnak más kereső foglalkozást,” szövegrész, valamint a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Hft.) 15. § (3) bekezdésében a „kizárólag” szövegrész és a 31. § (3) bekezdés c) pontja a hatályát veszti.

(2) E törvény - a (3)-(5) bekezdésben meghatározott eltéréssel - 2010. március 1-jén a hatályát veszti.

(3) A 33. § (3) bekezdése és a Hjt. 259. § (6) bekezdése 2010. április 1-jén a hatályát veszti.

(4) A 3. §, 5. §, 7-9. §, 10. § (2) bekezdése, 11-12. §, 22. § (1) bekezdése, 23. §, 27. §, 30. §, 31. § (2)-(4) bekezdése, a 32. § (3) bekezdése, a 33. § (2) bekezdése és a 34. § (1) és (3) bekezdése 2012. március 1-jén a hatályát veszti.

(5) A 32. § (2) és (4) bekezdése, valamint 33. § (1) bekezdése 2015. március 1-jén a hatályát veszti. E bekezdés 2015. március 2-án a hatályát veszti.

33. § (1) E törvény hatálybalépésekor szerződéses katonai szolgálatot teljesítők leszerelési segélyre való jogosultságát (a nyilvántartott leszerelési segély mértékét) a Hjt. 68. §-a alapján újból meg kell állapítani. A hatálybalépéskor fennálló szerződés lejártáig - annak módosítása hiányában - a korábbi szabályok szerint megállapított leszerelési segély helyett akkor kell az új szabályokat alkalmazni, ha a lejárat időpontjában az új szabályok által biztosított leszerelési segély összesített havi mértéke magasabb.

(2) A Hjt. 84. § (2) bekezdése szerinti várakozási időt az e törvény hatálybalépését megelőzően megkezdett rendfokozati várakozási idő esetében nem kell alkalmazni.

(3) A Hjt. 259. § (6) bekezdése alapján 2010. március 31-ig hivatalból ismételten el kell bírálni az állomány tagjának korábban a szakközépiskolai tanulmányi idő társadalombiztosítási beszámítása érdekében benyújtott és elutasított kérelmét.

34. § (1) A 32. § (3) bekezdése a folyamatban lévő ügyekben nem alkalmazható.

(2) A Hft. 15. § (3) bekezdését a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

(3) A Hjt. 55. § (1) bekezdésének a hivatásos szolgálat felső korhatárára vonatkozó rendelkezését az e törvény hatálybalépését megelőzően közölt felmentésekre nem kell alkalmazni.

35. § (1) A Hjt.

a) 2. § (3) bekezdés második mondatában a „külföldi szolgálatot teljesítő állomány” szövegrész helyébe a „külföldi, továbbá a NATO vagy az EU érdekében feladatokat végrehajtó, Magyarországra települő többnemzeti katonai szervezeteknél szolgálatot teljesítő állomány” szöveg,

b) 44. § első mondatában az „iskolai végzettségének (szakképesítésének) figyelembevételével” szövegrész helyébe az „iskolai végzettségének (szakképesítésének), valamint szakmai gyakorlatának figyelembevételével” szöveg,

c) 58. § (1) bekezdés a) pontjában „a veszélyhelyzet” szövegrész helyébe „a megelőző védelmi helyzet, a veszélyhelyzet” szöveg, az 58. § (5) bekezdésében a „203. § (7) bekezdése” szövegrész helyébe a „203. § (8) bekezdése” szöveg,

d) 162. §-ában a „15 napon belül” szövegrész helyébe a „30 napon belül” szöveg,

e) 228. § (1) bekezdés j) pontjában a „személyek.” szövegrész helyébe a „személyek;” szöveg,

f) 271. §-ában a „2010. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2015. december 31-ig” szöveg,

g) 287. § (1) bekezdés c) pontjában a „szabályait.” szövegrész helyébe a „szabályait,” szöveg,

h) 203. § átszámozott (7) bekezdésében „az (5) bekezdés” szövegrész helyébe „a (6) bekezdés” szöveg,

i) 214/A. § (3) bekezdésében a „203. § (7) bekezdésében” szövegrész helyébe a „203. § (8) bekezdésében” szöveg,

j) 214/B. §-ában a „203. § (8) bekezdése” szövegrész helyébe a „203. § (9) bekezdése” szöveg,

k) 287. § (2) bekezdés e) pontjában a „leszerelési segély és” szövegrész helyébe a „leszerelési segély, szerződés-hosszabbítási díj és” szöveg

lép.

(2) A Hft.

a) 2. § b) pontjában a „rendvédelmi főiskola” szövegrész helyébe a „rendvédelmi felsőoktatási intézmény” szöveg,

b) 13. §-ában, 23. § (2) bekezdésében, 24. § (3) bekezdésében, 25. § (1) és (5) bekezdésében, 34. § (2) bekezdésében, V. fejezetének címében, 44. § (1) bekezdés második és harmadik mondatában a „Rendvédelmi Főiskola” szövegrész helyébe a „Rendőrtiszti Főiskola” szöveg,

c) 42. § (1) bekezdésében és 43. §-ában a „Rendvédelmi Főiskolán” szövegrész helyébe a „Rendőrtiszti Főiskolán” szöveg

lép.

36. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Hft. 15. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az Ftv. 39. § (4) bekezdése szerinti hallgató e törvény alkalmazása során]

a) ösztöndíjas hallgató: ha a felvételt nyert nappali tagozatos személy a katonai felsőoktatási intézményben a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 80. § (1) bekezdés d) pontja szerint a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériummal kötött ösztöndíj szerződés alapján a Honvédség tényleges állományú tagjaként vagy a Rendőrtiszti Főiskolán valamely fegyveres szervvel kötött ösztöndíjszerződés alapján végzi a tanulmányait,”

37. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú mellékletének II. Igazolás nélkül elszámolható költségek fejezete a következő 2. ponttal egészül ki:

„2. a Magyar Honvédség állományában lévő, nem katonadiplomáciai tevékenységet végző magánszemély műveleti területen teljesített külföldi szolgálatára tekintettel megszerzett bevételének - ide nem értve a szállás (lakás) bérleti díjának, az utazási kiadásnak a megtérítését - 50 százalékát meg nem haladó összeg;”