1. § (1) Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávtv.) 5. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szabadban tartott állatok számára - azok természetes viselkedését is figyelembe véve - biztosítani kell olyan területet, illetve létesítményt, ahol azok veszély esetén, valamint az időjárás káros hatásaival és az egészségre ártalmas hatásokkal szemben védelmet találnak.
(4) Az állandóan zárt körülmények között tartott állat számára az állattartó köteles az állat szükségleteihez igazodó, megfelelő mozgásteret biztosítani.”
(2) Az Ávtv. 5. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A kedvtelésből tartott állat ürülékét az állattartó a közterületről köteles eltávolítani.”
2. § Az Ávtv. a következő 24/F. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Az ország őshonos növény-, illetve állatvilágára ökológiai szempontból veszélyes állatokkal kapcsolatos tilalmak
24/F. § Az ország őshonos növény-, illetve állatvilágára ökológiai szempontból veszélyes, külön jogszabályban meghatározott állatok kedvtelésből való tartása, szaporítása és forgalomba hozatala tilos. A tilalom megszegésével tartott állatot az állatvédelmi hatóság elkobozza, majd gondoskodik az állat tulajdonjogának átruházásáról, ha ezt jogszabály kizárja vagy az eredménytelen, az állat végleges elhelyezéséről. Ha az állat végleges elhelyezése csak rendszeres költségráfordítással biztosítható, a korábbi tulajdonos a jogsértés súlyától, ismétlődésétől függően legfeljebb 12 hónapra jutó költség fizetésére kötelezhető. Az elhelyezés eredménytelensége esetén az állat életét megengedett módon ki lehet oltani.”
3. § Az Ávtv. 25. §-a (5) bekezdésének bevezető rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az engedélyezés során - a kérelmező által benyújtott dokumentáció, továbbá az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által létrehozott állatvédelmi tanácsadó szakértői testület (a továbbiakban: szakértői testület) véleménye alapján - különösen figyelembe kell venni:”
4. § Az Ávtv. 32. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Állatkísérlet engedélyezése iránti kérelem elbírálása során a szakértői testület munkájában nem vehet részt az,
a) akinek a kérelmére indult az eljárás;
b) akinek a kísérlet engedélyezéséhez érdeke fűződik;
c) aki az a) és b) pontban szereplő személlyel olyan viszonyban áll, amely a testületben való feladata ellátásához szükséges elfogulatlanságát veszélyezteti.”
5. § Az Ávtv. 34. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A MÁB-nak - az (1) bekezdés b)-c) pontja alapján - az adott kísérlet ellenőrzését, illetve felügyeletét végző tagja a kísérlet végzésében nem vehet részt.”
6. § Az Ávtv. 41. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (2) bekezdésben foglaltakon túl az állatmenhely akkor létesíthető és tartható fenn, ha biztosított annak tartós működtetéshez szükséges vagyoni fedezet.”
7. § Az Ávtv. 42. §-át megelőző cím helyébe a következő cím lép:
„VIII. Fejezet
AZ ÁLLATVÉDELMI FELADATOK PÉNZÜGYI FEDEZETE, AZ ÁLLATVÉDELMI BÍRSÁG”
8. § Az Ávtv. a következő 43/A-43/B. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:
„IX. Fejezet
AZ ÁLLATVÉDELMI OKTATÁS
43/A. § (1) Az állatokkal szembeni megfelelő magatartásra, gondoskodásra nevelést, az állatok megismertetését az iskolai általános képzésbe, a szakképzésbe és az ismeretterjesztésbe be kell építeni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtását az állami és önkormányzati szervek, valamint az oktatási intézmények kötelesek előmozdítani.
(3) Az állam az állatokkal szembeni megfelelő magatartásra neveléssel összefüggő feladata ellátásáért való felelőssége körében, a szükséges ismeretek széles körű terjesztésével, tájékoztatások, képzések, oktatás biztosításával járul hozzá az állatok jóllétét figyelembe vevő szemlélet kialakításához.
43/B. § Az állatvédelmi hatóság
a) szakmailag felügyeli az állatok tartása során alkalmazandó állatvédelmi előírásokra vonatkozó iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzést és vizsgáztatást,
b) részt vesz a képzés tartalmi követelményeinek kidolgozásában és a képzés szervezésében.”
9. § Az Ávtv. 49. §-ának (4) bekezdése a következő f)-g) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap]
„f) a miniszter, hogy az állatok tartása során alkalmazandó állatvédelmi előírásokra vonatkozó iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzések és vizsgáztatás részletes szabályait,
g) a miniszter, hogy az Európai Gazdasági Térség más szerződő államaiban megszerzett, az állatok tartása során alkalmazandó állatvédelmi előírásokra vonatkozó képesítést igazoló bizonyítványok elismerésének feltételeit és rendjét”
[rendeletben állapítsa meg.]
10. § (1) E törvény a kihirdetését követő hónap tizenötödik napján lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti.
(2) Hatályát veszti
a) az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 24/F. §-a és az azt megelőző alcím;
b) az Ávtv. 41. §-a (2) bekezdésének e) pontja;
c) az Ávtv. 43. §-át megelőző „IX. Fejezet ALLATVÉDELMI BÍRSÁG” cím;
d) az Ávtv. 46. §-a.
(3) Az Ávtv. 48/B. §-ában az „emlősökre” szövegrész helyébe az „állatokra” szöveg lép.
