1. § (1) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 3/A. §-a (1) bekezdésének záró szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„természetes személyazonosító és lakcímadatait, elérhetőségét, valamint az egészségi állapotra, kóros szenvedélyre vonatkozó adatot kezelni, továbbá a vizsgaeredményeket, alkalmassági minősítéseket, képesítéseket - ezek hitelességének utólagos igazolása céljából - nyilvántartani.”
(2) Az Lt. 3/A. §-a az (1) bekezdését követően a következő (2)-(5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(3) bekezdés számozása (6)-(7) bekezdésre változik:
„(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kérelmező a szakszolgálati engedély, valamint a szakszolgálati engedélyhez kapcsolódó előjogok, jogosultságok kiadása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, nem áll a szakszolgálati tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy légi-járművezetéstől eltiltás hatálya alatt, és hogy bíróság nem rendelte el kényszergyógyítását vagy kényszergyógykezelését, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság részére - annak a szakszolgálati engedély, valamint a szakszolgálati engedélyhez kapcsolódó előjogok, jogosultságok kiadása iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a légiközlekedési hatóság a (3) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(3) A légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság a szakszolgálati tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakszolgálati engedély jogosultja büntetlen előéletű, nem áll a szakszolgálati tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy légi-járművezetéstől eltiltás hatálya alatt, és hogy bíróság nem rendelte el kényszergyógyítását vagy kényszergyógykezelését. A hatósági ellenőrzés céljából a légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakszolgálati engedély jogosultja büntetlen előéletű-e, a szakszolgálati tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás, illetve légi-járművezetéstől eltiltás hatálya alatt áll-e, valamint hogy kényszergyógyítását vagy kényszergyógykezelését bíróság elrendelte-e.
(4) A (2) és (3) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság
a) a szakszolgálati engedély, valamint a szakszolgálati engedélyhez kapcsolódó előjogok, jogosultságok kiadása iránti kérelem engedélyezési eljárásának befejezéséig vagy
b) a hatósági ellenőrzés időtartamára
kezeli.
(5) A légiközlekedési hatóság jogosult a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1008/2008/EK rendelet) 4. cikke f) pontjának végrehajtásával összefüggésben a légifuvarozó tulajdonosának és a légifuvarozó tényleges irányítását vagy ellenőrzését gyakorló személynek a személyes adatait és állampolgárságára vonatkozó adatát kezelni.”
2. § Az Lt. a 3/D. §-át követően a következő 3/E. §-sal egészül ki:
„3/E. § (1) A légiközlekedési hatóság jogosult külföldi légijármű felett a hatósági felügyelet átvételére, amennyiben a külföldi légijárművet a légiközlekedési hatóság által kiadott engedéllyel rendelkező üzemben tartó tartja üzemben és a légiközlekedési hatóság a lajstromozó állam légiközlekedési hatóságával megállapodást kötött, a megállapodásban szereplő feladatok tekintetében.
(2) A légiközlekedési hatóság jogosult a Magyar Köztársaság Állami Légijármű Lajstromába felvett polgári légijármű felett a hatósági felügyelet és jogkör átadására, amennyiben a légijárművet külföldi légiközlekedési hatóság által kiadott engedéllyel rendelkező üzemben tartó tartja üzemben és a légiközlekedési hatóság a külföldi légiközlekedési hatósággal megállapodást kötött, a megállapodásban szereplő feladatok tekintetében.”
3. § Az Lt. 6. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság engedélyével repülhet a magyar légtérben az a légi jármű, amely vezető nélküli repülésre alkalmas, továbbá a jogszabályban meghatározott repülőmodell, illetve repülőeszköz. Lakott terület felett a modellrepültetés a légiközlekedési hatóság engedélyén túlmenően csak a helyi önkormányzat által feladatkörében kiadott rendeletben kijelölt területen és feltételek mellett hajtható végre.”
4. § (1) Az Lt. 20/A. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály légiközlekedési szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll a légiközlekedési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, továbbá rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.”
(2) Az Lt. 20/A. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A légiközlekedési hatóság vagy a kamara a légiközlekedési szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, és hogy nem áll-e a légiközlekedési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a légiközlekedési hatóság vagy a kamara adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint hogy a légiközlekedési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(6) Az (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a légiközlekedési hatóság vagy a kamara a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a szakértő nyilvántartásból való törléséről szóló döntés jogerőre emelkedéséig kezeli.”
5. § (1) Az Lt. 23. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a jogosult az engedélyben foglalt feltételeket megsérti, vagy azoknak később nem felel meg, vagy ha a tevékenységével a légiközlekedés biztonságát veszélyezteti, az engedély felfüggeszthető vagy visszavonható. Az engedélyt fel kell függeszteni, ha az önálló vállalkozó a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti állam elleni bűncselekmény (Btk. X. fejezet), emberiség elleni bűncselekmény (Btk. XI. fejezet), személy elleni bűncselekmény [Btk. 166-168. §, 170. § (2)-(6) bekezdés, 171. §, 174. §, 174/A. §, 174/B. §, 174/C. §, 175. §, 175/A. §, 175/B. §, 176. § (2) bekezdés b) pont és (3)-(4) bekezdés], vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (Btk. 185. §), járművezetés tiltott átengedése [Btk. 189. § (2) bekezdés], nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény [Btk. 197. § és 198. §, 207. § (3) bekezdés b) pont], hivatali bűncselekmény (Btk. XV. fejezet, IV. cím), hivatalos személy elleni bűncselekmények (Btk. XV. fejezet V. cím), embercsempészés (Btk. 218. §), államtitoksértés (Btk. 221. §), szolgálati titoksértés (Btk. 222. §), közveszélyokozás [Btk. 259. § (1)-(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 260. §), terrorcselekmény (Btk. 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 261/A. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (Btk. 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (Btk. 263/B. §), bűnszervezetben részvétel (Btk. 263/C. §), a visszaélés radioaktív anyaggal (Btk. 264. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (Btk. 264/C. §), közveszéllyel fenyegetés (Btk. 270/A. §), közokirat-hamisítás (Btk. 274. §), visszaélés kábítószerrel (Btk. 282-282/C. §), visszaélés kábítószer-prekurzorral (Btk. 283/A. §), számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény (Btk. 300/C. §), számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása (Btk. 300/E. §), pénzhamisítás (Btk. 304. §), pénzhamisítás elősegítése (Btk. 304/A. §), csempészet (Btk. 312. §), készpénz-helyettesítő eszköz hamisítása (Btk. 313/B. §), visszaélés készpénz-helyettesítő eszközzel (Btk. 313/C. §), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 316-324. §, 326. §, 327. §) elkövetésének alapos gyanúja miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll és vissza kell vonni, ha bíróság jogerős ítélete következtében büntetett előéletűvé válik vagy légiközlekedési, vagy légiközlekedéssel összefüggő tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.”
(2) Az Lt. 23. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A gazdasági célú légiközlekedési tevékenység engedélyezésére az 1008/2008/EK rendeletben és az (1) bekezdés a), c) és d) pontjaiban foglaltakon túl a légijárművel végzett gazdasági célú légiközlekedési tevékenység engedélyezésének rendjéről szóló külön jogszabályban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a 22. § szerinti engedélyt a gazdálkodó szervezet abban az esetben kaphatja meg, ha központi ügyvezetésének helye a Magyar Köztársaság területén található.”
6. § Az Lt. a 23/A. §-át követően a következő 23/B-23/C. §-sal egészül ki:
„23/B. § (1) Gazdasági célú légiközlekedési tevékenység gyakorlására engedélyt a légiközlekedési hatóság annak a gazdálkodó szervezetnek adhat, amelyik megfelel a (2) bekezdésben meghatározott követelménynek, központi ügyintézésének helye a Magyar Köztársaság területén található, valamint ha megfelel a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek.
(2) Gazdasági célú légiközlekedési tevékenység engedélyezése során az 1008/2008/EK rendeletben meghatározott jó hírnévvel kapcsolatos követelménynek az a gazdálkodó szervezet felel meg,
a) amely ellen csőd- vagy felszámolási eljárás nincsen folyamatban, valamint
b) amelynek vezetőjével vagy tényleges irányítójával szemben nem áll fenn a személyes megbízhatóságot kizáró ok.
(3) Gazdasági célú légiközlekedési tevékenység engedélyezése során a gazdálkodó szervezet vezetőjének vagy tényleges irányítójának személyes megbízhatóságát kizárja, ha
a) nem felel meg a 23. § (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek,
b) légiközlekedési hatóság a szakszolgálati engedélyét felfüggesztette vagy visszavonta, a visszavonástól számított egy évig,
c) az egyéni vállalkozói igazolványát visszavonták, a visszavonástól számított egy évig,
d) vezető vagy tényleges irányító volt olyan vállalkozásnál, amelyet a cégbíróság hivatalból törölt, a jogerős törlést követő egy évig,
e) vezető vagy tényleges irányító volt olyan vállalkozásnál, amelynek tevékenységi engedélyét a légiközlekedési hatóság visszavonta, a visszavonástól számított egy évig,
f) vezető vagy tényleges irányító volt olyan vállalkozásnál, amelynek fizetésképtelenségét a bíróság jogerősen megállapította, és a vezető vagy tényleges irányító ezzel kapcsolatos felelősségét bíróság jogerősen megállapította, a jogerőre emelkedéstől számított egy évig.
(4) A (3) bekezdés f) pontja nem alkalmazható arra a személyre, akit kifejezetten a fizetésképtelenség elkerülése érdekében bíztak meg a gazdálkodó szervezet vezetői vagy tényleges irányítói feladatainak ellátásával.
(5) Ha a jó hírnév követelményét nem magyar állampolgárnak kell teljesítenie, kizáró oknak kell tekinteni a tevékenységi engedélynek - a (3) bekezdésben meghatározott okok alapján - az engedélyt kiadó országban történő elvesztését is.
23/C. § (1) Azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, nem áll légiközlekedési vagy légiközlekedéssel összefüggő tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint hogy nem áll büntetőeljárás hatálya alatt, a légiközlekedési hatóság vagy a katonai légügyi hatóság (a továbbiakban együtt: engedélyező hatóság) részére az engedély kiadása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja vagy kéri, hogy e tény fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv az engedélyező hatóság részére - annak az engedély kiadása iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés a (2) bekezdésben meghatározott adatokra irányulhat.
(2) Az engedélyező hatóság hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az engedéllyel rendelkező személy büntetlen előéletű, nem áll légiközlekedési vagy légiközlekedéssel összefüggő tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint, hogy nem áll büntetőeljárás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából az engedélyező hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra irányulhat, hogy az engedéllyel rendelkező személy büntetlen előéletű-e és légiközlekedési vagy légiközlekedéssel összefüggő tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e, valamint, hogy büntetőeljárás hatálya alatt áll-e.
(3) Az engedélyező hatóság az (1)-(2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat
a) az engedély iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy
b) az engedély megadása esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
7. § Az Lt. 26. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A menetrend alapján légi személyszállítást és légi árufuvarozást végző, az 1008/2008/EK rendelet hatálya alá nem tartozó légifuvarozó magyarországi működésére a nemzetközi szerződésekben foglaltakat kell alkalmazni.”
8. § Az Lt. a következő 26/A. §-sal egészül ki:
„26/A. § (1) Az 1008/2008/EK rendelet 23. cikkének megsértése esetén az eljárás lefolytatására a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott hatóság jogosult. Az eljáró hatóság a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint jár el.
(2) Az (1) bekezdésben említett rendelkezések a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.”
9. § Az Lt. 29/A. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„A hajózó személyzetre és a légiutas-kísérőre vonatkozó külön rendelkezések
29/A. § (1) A lajstromba felvett légijármű fedélzetén munkavállalóként munkát végző légijármű-vezető, hajózó navigátor, hajózó mérnök (a továbbiakban együtt: hajózó személyzet) és légiutas-kísérő teljes munkaideje - beleértve a rendkívüli munkavégzés és az ügyelet idejét is - az évi 2000 órát nem haladhatja meg.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján vagy egyéni vállalkozóként munkát végző hajózó személyzet és légiutas-kísérő munkavégzésének időtartama tekintetében is.
(3) A hajózó személyzet és a légiutas-kísérő részére naptári hónaponként legalább hét, naptári évenként legalább kilencvenhat olyan pihenőnapot kell adni, amelyet lakóhelyén tölthet.
(4) A hajózó személyzet és a légiutas-kísérő alkalmazásához szükséges, illetve alkalmazásának ideje alatti - külön jogszabályban előírt - egészségügyi vizsgálat költségét a munkáltató viseli.”
10. § (1) Az Lt. 37. §-át megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„A repülőtér és a leszállóhely”
(2) Az Lt. 37. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kereskedelmi repülőteret a miniszter határozatával nemzetközi repülőtérnek nyilváníthatja (nemzetközi kereskedelmi repülőtér).
(3) Nemzetközi kereskedelmi repülőtér fejlesztésére és megszüntetésére a miniszter az illetékes települési (fővárosban a fővárosi) önkormányzat véleményének megkérésével ad engedélyt.”
(3) Az Lt. 37. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdés b) pontjának bb) alpontjában említett repülőtér létesítésére, fejlesztésére és megszüntetésére - az illetékes települési önkormányzat véleményének megkérésével - a honvédelemért felelős miniszter ad engedélyt.”
11. § Az Lt. a 37. §-át követően a következő 37/A. §-sal egészül ki:
„37/A. § A leszállóhely nem nyilvános, a légijármű fel- és leszállására meghatározott ideig szolgáló terület, amelynek létesítésének és megszüntetésének engedélyezésére vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.”
12. § Az Lt. 43. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A repülőtér környezetét a repülés káros hatásaival szemben kímélő eljárásokat, a zajszintkövetelményeket és a környezet védelme érdekében szükséges intézkedéseket az érintett önkormányzatok véleményének kikérésével a miniszter, a környezetvédelemért felelős miniszter, valamint - állami repülések céljára szolgáló repülőtér esetében - a honvédelemért felelős miniszter együttes rendeletben határozzák meg.”
13. § Az Lt. az 50. §-át követően a következő 50/A. §-sal egészül ki:
„50/A. § (1) A nyilvános repülőtér üzemben tartója köteles
a) a repülőtér futópályáját és az egyéb közlekedési területeket olyan állapotban tartani, ami a légi, valamint a földi járművek és a személyek biztonságos közlekedését és tartózkodását lehetővé teszi;
b) a légiközlekedés védelmében a jogszabályban meghatározottak szerint részt venni;
c) a repülőtéren esetleg előforduló balesetek következményeinek felszámolásáról gondoskodni, a végrehajtás feltételeit biztosítani;
d) a repülőteret a meghirdetett működési időben a meghirdetett működési feltételek szerint szabályosan igénybe venni szándékozó légi járművek használatára bocsátani;
e) a meghirdetett működési időben az előírt szolgálatok és berendezések működését fenntartani, a légiközlekedésben részt vevők biztonságához szükséges intézkedéseket megtenni.
(2) A repülőtér üzemben tartója repülőtérrendben szabályozza:
a) a légi járművek közlekedését a repülőtéren,
b) a gyalogosok és a járművek közlekedését a repülőtéren,
c) a repülőtéri létesítmények és berendezések használatát,
d) a személyek és gépjárművek repülőtérre való be- és kiléptetését,
e) a repülőtér zajcsökkentésére vonatkozó eljárásokat.
(3) A repülőtérrendet - az állami célú repülésekre szolgáló repülőtér kivételével - a légiközlekedési hatóság hagyja jóvá.
(4) A repülőtérrendben foglalt szabályok, továbbá a légijárművek repülőtéren és a repülőtér körzetének légterében való közlekedésének szabályozására vonatkozó előírások megtartását a légiközlekedési hatóság ellenőrzi. A rendelkezések megszegőit figyelmezteti. A légiközlekedési hatóság az előírásokat ismételten megszegőt a repülőtér használatában, illetve tevékenységében korlátozza, vagy attól meghatározott időre eltiltja.”
14. § (1) Az Lt. 53. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szakszolgálati engedélyt a légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság adja ki.”
(2) Az Lt. 53. § a következő (4) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (4)-(7) bekezdések megjelölése (5)-(8) bekezdésre változik:
„(4) Az engedélyt véglegesen vissza kell vonni, ha
a) az engedélyest közbiztonsági szempontból szakszolgálatra alkalmatlannak kell tekinteni vagy
b) külön jogszabály az engedély visszavonását írja elő.”
(3) Az Lt. 53. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az engedélyest közbiztonsági szempontból szakszolgálatra alkalmatlannak kell tekinteni, ha
a) a szakszolgálati tevékenységével összefüggésben a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélte, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült,
b) kényszergyógykezelését a bíróság jogerősen elrendelte, a kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított egy évig,
c) bíróság, szabálysértési hatóság a szakszolgálati tevékenység gyakorlásától jogerősen eltiltotta, az eltiltás hatályának időtartama alatt,
d) a bíróság cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezett, a gondnokság időtartama alatt,
e) szakszolgálati engedélyét vagy jogosítását a légiközlekedési hatóság jogerős határozatával visszavonta vagy felfüggesztette, a felfüggesztés időtartama alatt.”
15. § Az Lt. a következő 66. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„A Nemzeti Repülésbiztonsági Program és a Repülésbiztonság-irányítási Rendszer
66. § (1) A repülésbiztonsággal összefüggő tevékenységek szervezett irányítása érdekében Nemzeti Repülésbiztonsági Programot kell működtetni.
(2) A Nemzeti Repülésbiztonsági Program a repülésbiztonság összehangolt irányítása érdekében szükséges stratégiai célokat határozza meg.
(3) A Nemzeti Repülésbiztonsági Programban meghatározott célok alapján megállapított feladatokat a polgári légiközlekedésben részt vevő szervezetek hajtják végre.
(4) A Nemzeti Repülésbiztonsági Program alapján kidolgozott, a légiközlekedési hatóság által elfogadott Repülésbiztonság-irányítási Rendszert kell működtetnie valamennyi
a) légiközlekedési szakszemélyzet - kivéve a lajstromozásra nem kötelezett légijárművek vezetői - képzésére engedéllyel rendelkező képzési szervezetnek, amelyek szolgáltatásának ellátása közben repülésbiztonsági kockázat merülhet fel,
b) gazdasági célú légiközlekedési tevékenység végzésére kiadott, üzemben tartási engedéllyel rendelkező forgószárnyas légijármű üzemben tartójának,
c) karbantartó szervezetnek,
d) légijárművet és légiközlekedéssel kapcsolatos eszközt tervező és gyártó szervezetnek,
e) kereskedelmi repülőtér üzemeltetőjének.
(5) A léginavigációs szolgálatok ellátására vonatkozó közös követelmények megállapításáról szóló 2005. december 20-i 2096/2005/EK bizottsági rendeletben a légiforgalmi szolgálatokra, valamint a 3922/91/EGK rendeletnek a kereskedelmi célú repülőgépes közlekedési szolgáltatásokra alkalmazandó közös műszaki követelmények és közigazgatási eljárások tekintetében történő módosításáról szóló 2008. augusztus 20-i 859/2008/EK bizottsági rendeletben az üzemben tartóra meghatározott Repülésbiztonság-irányítási Rendszernek a Nemzeti Repülésbiztonsági Programon kell alapulnia.
(6) A Repülésbiztonság-irányítási Rendszer működését a légiközlekedési hatóság ellenőrzi. Ennek keretében a légiközlekedési hatóság jogosult a kiadott engedélyek felfüggesztésére vagy visszavonására.”
16. § Az Lt. 66/A. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Amennyiben a repülőterek környezetében kijelölt zajgátló védőövezetekben a külön jogszabály szerint szükséges zajvédelmi intézkedések végrehajtását a repülőtér üzemeltetője a légiközlekedési hatóság által évente felülvizsgált és jóváhagyott program alapján hajtja végre, a repülőtér-használati díjak között - elkülönítetten - zajvédelmi díjat köteles felszámítani. A felszámítandó zajvédelmi díj mértékét a légiközlekedési hatóság határozatban állapítja meg.”
17. § Az Lt. 73. §-a (1) bekezdésének o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg]
„o) a légijármű fel- és leszállásának, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének engedélyezésére vonatkozó szabályokat,”
18. § (1) Az Lt. 74. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap]
„f) a miniszter, hogy a 6. § (5) bekezdésében említett repülőmodellek és repülőeszközök körét és engedélyezésük részletes szabályait,”
[rendeletben állapítsa meg.]
(2) Az Lt. 74. §-a (1) bekezdésének m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap]
„m) a miniszter, hogy az érintett önkormányzatok véleményének kikérésével a környezetvédelemért felelős miniszterrel, valamint - állami repülések céljára szolgáló repülőtér esetében a honvédelmért felelős miniszterrel is - a repülőtér környezetét a repülés káros hatásaival szemben kímélő eljárásokat, a zajszintkövetelményeket és a környezet védelme érdekében szükséges intézkedéseket, együttes”
[rendeletben állapítsa meg.]
(3) Az Lt. 74. §-a (1) bekezdésének r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap]
„r) a miniszter, hogy a nem gazdasági célú légiközlekedési tevékenységet ellátó légijármű fedélzetén hajózó személyzet, valamint a légiutas-kísérő repülési idejére vonatkozó szabályokat,”
[rendeletben állapítsa meg.]
(4) Az Lt. 74. §-ának (2) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap]
„v) a miniszter, hogy a repülésbiztonság összehangolt irányítása érdekében szükséges Nemzeti Repülésbiztonsági Programra és a Repülésbiztonság-irányítási Rendszer működtetésére vonatkozó részletes szabályokat”
[rendeletben állapítsa meg.]
19. § (1) Az Lt. 74/A. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:]
„a) az Európai Parlament és a Tanács 300/2008/EK rendelete (2008. március 11.) a polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről;”
(2) Az Lt. 74/A. §-ának (1) bekezdése a következő h)-i) pontokkal egészül ki:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:]
„h) az Európai Parlament és a Tanács 1008/2008/EK rendelete (2008. szeptember 24.) a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról, 23. cikk;
i) a Bizottsági 859/2008/EK rendelete (2008. augusztus 20.) a 3922/91/EGK tanácsi rendeletnek a kereskedelmi célú repülőgépes közlekedési szolgáltatásokra alkalmazandó közös műszaki követelmények és közigazgatási eljárások tekintetében történő módosításáról, Melléklet Q rész.”
20. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2010. január 1. napján lép hatályba.
(2) A 15. §-sal megállapított Lt. 66. § (6) bekezdése 2010. november 18-án, a 19. § (1) bekezdése, valamint a 21. §-a 2010. április 29-én lép hatályba.
(3) Az Lt. 37. §-a (1) bekezdésének b) pontjában az „a 41. § (3)-(4) bekezdésében” szövegrész helyébe az „a 41. § (6)-(7) bekezdésében” szöveg, 41. §-ának (8) bekezdésében a „díj nem szedhető” szövegrész helyébe az „ellenszolgáltatás nem kérhető” szöveg, 67. § (7) bekezdésében az „A légiközlekedés területén nem foglalkoztatható, a repülőtér zárt területére nem léphet be” szövegrész helyébe az „A polgári légiközlekedés biztonsága területén közös szabályok létrehozásáról szóló, 2002. december 16-i 2320/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott repülőtér azon területére, ahol a belépés korlátozott (a továbbiakban: zárt terület) nem léphet be és a légiközlekedés területén - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - nem foglalkoztatható” szöveg, 67. § (9) bekezdésében és (10) bekezdésében a „légi közlekedés biztonsága” szövegrész helyébe a „légiközlekedés védelme” szöveg, 69. §-ának (2) bekezdésében az „a 2407/92/EGK tanácsi rendelet 7. cikkének” szövegrész helyébe az „az 1008/2008/EK rendelet 11. cikkének” szöveg, az Lt. 74/A. § (2) bekezdésének b) pontjában az „a polgári repülés hajózó személyzete repülési idejének szabályozásáról szóló 16/2003. (IV. 3.) GKM rendelettel” szövegrész helyébe az „a polgári repülés hajózó személyzete egyes tagjainak repülési idejéről szóló 44/2009. (IX. 4.) KHEM rendelettel” szöveg lép.
(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 1/5. számú mellékletének Kereskedelmi (nemzetközi) repülőtérré fejleszthető repülőterek címének 15. francia bekezdésében a „Szombathely” szövegrész helyébe a „Vát-Porpác (Szombathely)” szövegrész lép.
(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Lt. 20. § (3) bekezdése, 20/B. § (1) bekezdésében a „(3) és” szöveg, 24. §-ának (2) bekezdése, 26. §-ának (1) bekezdése, 27. §-ának (2) bekezdése, 37. §-a (1) bekezdése a) pontjának ac) és ad) alpontja, 66/A. §-ának (12) bekezdése, a 66/A. §-ának (13) bekezdésében a „- valamint közös felhasználású repülőtér esetében a honvédelemért felelős miniszterrel is -” szöveg, 67. § (7) bekezdés b) pontja, 67. § (8) bekezdése, 67. §-a (9) bekezdésének a) pontjában az „a szakszolgálati engedély kiadására irányuló szakhatósági eljárásban, valamint” szöveg, 67. §-ának (10) bekezdésében az „a szakhatósági eljárásában a szakszolgálati engedély kiadására irányuló eljárás jogerős befejezéséig, továbbá” szöveg, 67. § (11) bekezdésében az „és (8)” szöveg, 69. §-ának (1) bekezdésében az „- a közös felhasználású katonai és polgári repülőtér katonai szektorának kivételével -” szöveg, 69. §-ának (2) bekezdésében a „- közös felhasználású katonai és polgári repülőtér katonai szektorának kivételével -” szöveg, 73. §-a (1) bekezdésének m) pontja, 74. §-a (1) bekezdésének c) pontjában a „, valamint a közös felhasználású katonai és polgári” szöveg, 74. §-a (1) bekezdésének e) és x) pontja, valamint 74. §-a (2) bekezdésének t) pontjában a „- valamint közös felhasználású repülőtér esetében a honvédelemért felelős miniszterrel is -” szöveg.
(6) Az 1-14. §, a 15. §-sal megállapított Lt. 66. §-át megelőző alcím és 66. § (1)-(5) bekezdése és a 16-18. §, a 19. § (2) bekezdése, valamint a 20. § (3)-(6) bekezdése 2010. január 2-án hatályát veszti.
(7) E törvény 2010. november 19-én hatályát veszti.
21. § Az Lt. 67. §-a (7) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. március 11-i 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott repülőtér azon területére, ahol a belépés korlátozott (a továbbiakban: zárt terület) nem léphet be és a légiközlekedés területén - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - nem foglalkoztatható”
22. § Ez a törvény a következő közösségi jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) A Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;
b) A 3922/91/EGK tanácsi rendeletnek a kereskedelmi célú repülőgépes közlekedési szolgáltatásokra alkalmazandó közös műszaki követelmények és közigazgatási eljárások tekintetében történő módosításáról szóló 2008. augusztus 20-i 859/2008/EK bizottsági rendelet.
c) A polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. március 11-ei 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet.
