(6) Ha a Felügyelet a felügyeleti ellenőrzés során a (2) bekezdésben meghatározott, a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztető jelentős kockázatot észlel, haladéktalanul értesíti az MNB-t.”
67. § A Psztv. a 47. §-t követően a következő 47/A. §-sal egészül ki:
„47/A. § (1) A 4. §-ban meghatározott szervezetekkel és személyekkel szemben kiszabható felügyeleti bírság összege százezer forinttól kétmilliárd forintig terjedhet
a) a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek működésére és tevékenységére vonatkozó jogszabályok, valamint belső szabályzatok rendelkezéseinek megsértése,
b) a Felügyelet határozatában foglalt kötelezettség megsértése, kijátszása, figyelmen kívül hagyása vagy késedelmes teljesítése
esetén.
(2) A kiszabható felügyeleti bírság felső határa az (1) bekezdéstől eltérően a 4. §-ban meghatározott szervezet és személy részére megállapított éves felügyeleti díj (alapdíj és változó díj összege) kettőszáz százalékáig terjedhet, ha ez meghaladja a kétmilliárd forintot.
(3) A 4. §-ban meghatározott jogszabály szerinti vezető állású személlyel szemben kiszabható felügyeleti bírság összege az érintett vezető állású személy előző évi - tisztségével vagy megbízatásával elért - jövedelmének tíz százalékától nyolcvan százalékáig terjedhet. Ilyen jövedelem hiányában az adott intézménynél ugyanolyan vagy hasonló munkakörben dolgozó személy jövedelmét kell alapul venni vagy a felügyeleti bírság összege százezer forinttól tízmillió forintig terjedhet. A vezető állású személyekkel szemben kiszabott felügyeleti bírság összegét a 4. §-ban meghatározott szervezetek nem vállalhatják át.
(4) A 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek jogszabályban előírt kötelezettségének elmulasztása esetén a késedelembe esés napjától számított és a késedelem napjainak számával - de legfeljebb száz nappal - felszorzott felügyeleti bírság kiszabásának van helye. A felügyeleti bírság egynapi tétele a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek számára megállapított éves felügyeleti díj (alapdíj és változó díj összege) egy század százalékáig terjedhet. Ezen felügyeleti bírság kiszabásának van helye azon szervezetekkel és személyekkel szemben is, amelyek, akik a Felügyelet határozatában foglaltak teljesítését elmulasztják, késedelmesen vagy hiányosan teljesítik.”
68. § A Psztv. a 48. §-át követően a következő alcímmel és 48/A-48/K. §-sal egészül ki:
„Fogyasztóvédelmi eljárás
48/A. § A Felügyelet ellenőrzi
a) a 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy (a továbbiakban: szolgáltató) által a 4. §-ban meghatározott tevékenységével összefüggésben nyújtott szolgáltatás igénybe vevőivel (a továbbiakban: fogyasztó) szemben tanúsítandó magatartására vonatkozó kötelezettséget megállapító, a 4. §-ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint
b) az alábbi törvényekben meghatározottak szerint
ba) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek,
bb) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá
bc) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek
betartását, és - ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását - eljár e rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás).
48/B. § (1) A fogyasztóvédelmi eljárásban az általuk védett érdekek védelme körében az ügyfél jogai illetik meg az 5. § (1) bekezdésében felsorolt irányelveket átültető jogszabályi rendelkezések megsértésére hivatkozással az Európai Gazdasági Térség bármely más államának joga alapján létrejött azon feljogosított egységeket is, amelyek a 2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (3) bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepelnek.
(2) A fogyasztóvédelmi eljárásban az ügyfél jogai megilletik azt a külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságot, amelynek feladatkörét az ügy érinti.
48/C. § (1) A fogyasztóvédelmi eljárás a jogsértés bekövetkezését követő három éven túl nem indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.
(2) Az ügyintézési határidő a fogyasztóvédelmi eljárásban negyvenöt munkanap.
48/D. § A fogyasztóvédelmi eljárás során a szolgáltató köteles közölni a tevékenységével kapcsolatos - az ellenőrzés lefolytatásához, illetve az érdemi döntéshez szükséges - adatokat a nyilvános vagy valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásában szereplő adatok kivételével.
48/E. § A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárásban helyszíni ellenőrzést végző személyt megbízólevéllel látja el.
48/F. § (1) A Felügyelet jogosult az ügyletkötést szabályozó rendelkezések betartását próbaügyletkötés keretében ellenőrizni.
(2) Próbaügyletkötés keretében ellenőrizhető egy alkalommal megköthető ügylet vagy hosszabb ügyletkötési folyamat is, de az legfeljebb a próbaügylet tárgyára vonatkozó szerződés aláírásáig tarthat.
(3) A Felügyelet a próbaügyletkötéshez közreműködő személyt vehet igénybe. A közreműködő személy részére a Felügyelet megbízólevelet állít ki, amely tartalmazza a közreműködő személy nevét, továbbá azt, hogy mely szolgáltatónál milyen típusú ellenőrzésben vehet részt.
(4) A közreműködő személyre alkalmazni kell az ügyintézőre vonatkozó kizárási szabályokat, valamint a Felügyelet köztisztviselőjére vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat.
(5) A közreműködő személyt is terheli a Felügyelet köztisztviselőjére vonatkozóan előírt titoktartási kötelezettség.
(6) Próbaügyletkötés esetén a Felügyelet ellenőrzési jogosultságát a próbaügyletkötés befejezésekor igazolja.
(7) Az ellenőrzési jogosultság igazolásakor az ellenőrzött szolgáltató köteles minden, a próbaügyletkötés keretében átvett összeget visszatéríteni. Nem kell alkalmazni e rendelkezést a szolgáltató által a próbaügyletkötés során nyújtott olyan szolgáltatás díjára, amelyet a szolgáltató a próbaügyletkötés befejezéséig teljesített, feltéve, hogy az eljárás során megállapításra kerül, hogy a szolgáltató nem sértett meg a próbaügyletkötés keretében vizsgált, a 48/A. § a) és b) pontja szerinti rendelkezést. Az ilyen szolgáltatás díját a Felügyelet a szolgáltatónak a határozathozatalt követően haladéktalanul megtéríti.
48/G. § A Felügyelet fogyasztóvédelmi eljárásában a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés meghozataláig terjedő időtartamra fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható végzésben megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, és elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, ha erre - a fogyasztók jogi vagy gazdasági érdekeinek védelme miatt - halaszthatatlanul szükség van. A Felügyelet e végzését soron kívül hozza meg.
48/H. § (1) Ha a Felügyelet megállapítja a 48/A. § a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 47. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza:
a) elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését,
b) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását,
c) határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a jogsértő szolgáltatót azzal, hogy az a hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedéséről köteles értesíteni a Felügyeletet,
d) a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötheti vagy megtilthatja a jogsértéssel érintett tevékenység végzését, illetve szolgáltatás nyújtását, és
e) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.
(2) A 48/A. § a) és b) pontja szerinti rendelkezést tartalmazó jogszabály a benne foglalt rendelkezés megsértése esetére további jogkövetkezményeket határozhat meg.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a jogsértés súlyát különösen a jogsértéssel érintett fogyasztók száma, érdekeik sérelmének köre, a jogsértő magatartás kiterjedtsége alapján kell megítélni.
(4) A Felügyelet minden esetben fogyasztóvédelmi bírságot szab ki, ha
a) a Felügyeletnek a jogsértést megállapító jogerős határozatában a szolgáltató számára előírt kötelezettség teljesítésére megállapított határnap elteltét, illetve határidő lejártát követő hat hónapon belül a szolgáltató ugyanazon jogszabályi rendelkezést ismételten megsértette, vagy
b) a jogsértés a fogyasztók széles körét érinti.
48/I. § (1) A fogyasztóvédelmi bírság összege tizenötezer forinttól
a) a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó, százmillió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező szolgáltató esetében a szolgáltató éves nettó árbevételének öt százalékáig, de legfeljebb százmillió forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén legfeljebb kétmilliárd forintig,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó szolgáltató esetében ötszázezer forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén a szolgáltató éves nettó árbevételének öt százalékáig, a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó szolgáltató esetében ötmillió forintig terjedhet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nettó árbevételt a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évre vonatkozó éves beszámoló vagy az egyszerűsített éves beszámoló (a továbbiakban együtt: beszámoló) szerinti nettó árbevétel alapján kell meghatározni. Ha a szolgáltató működési ideje egy évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni. Ha a szolgáltatónak a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevételéről nem áll rendelkezésre hitelesnek tekinthető információ, a fogyasztóvédelmi bírság maximális összegének meghatározásakor az utolsó hitelesen lezárt üzleti év nettó árbevétele az irányadó. Beszámolóval még nem rendelkező, újonnan alapított szolgáltató esetében az eljárás megindításának évére vonatkozó üzleti tervet, ennek hiányában a szolgáltató által a hatóság felhívására közölt, a számvitelről szóló törvénynek a közbenső mérleg készítésére vonatkozó szabályai szerint az eljárás megindításának napjával mint fordulónappal kiszámított nettó árbevételt kell figyelembe venni.
(3) Az alábbi a)-d) pontban meghatározott szolgáltatók tekintetében az (1) bekezdés alkalmazásában nettó árbevételként a következőket kell figyelembe venni:
a) biztosító esetén a bruttó biztosítási díjak,
b) befektetési vállalkozás esetén a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeinek, valamint a nem forgalmazási pénzügyi műveletek bevételeinek összege,
c) magánnyugdíjpénztár és önkéntes nyugdíjpénztár esetén a működési tevékenységet szolgáló tagdíjbevételek, önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár esetén a működési alap tagdíjbevételei, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény esetén pedig a működési tevékenységet szolgáló foglalkoztatói és tagi befizetéseknek az összege,
d) hitelintézet és pénzügyi vállalkozás esetén az alábbi bevételi tételek összege:
da) kapott kamatok és kamatjellegű bevételek,
db) bevételek értékpapírokból,
dc) kapott (járó) jutalék- és díjbevételek,
dd) pénzügyi műveletek nettó eredménye, ha pozitív,
e) árutőzsdei szolgáltató esetén az árutőzsdei szolgáltatási tevékenységből származó
ea) nettó árbevétel, valamint
eb) pénzügyi műveletek bevételeinek
összege,
f) pénzforgalmi intézmény esetén a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységből származó
fa) nettó árbevétel, valamint
fb) pénzügyi műveletek bevételeinek
összege.
(4) A (1) bekezdés alkalmazásában, ha a szolgáltató az adatokat devizában adja meg, a forintra történő átszámításkor az MNB által megállapított, a szolgáltató üzleti évének lezárásakor - újonnan alapított szolgáltató esetén a tárgyévet megelőző év utolsó napján - érvényes hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni.
48/J. § (1) A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárása során feltárt jogsértés megszüntetése érdekében határozathozatal helyett hatósági szerződést köthet azzal az ügyféllel, aki vállalja, hogy felhagy a jogsértő magatartással és magatartását a hatósági szerződésben meghatározott módon hozza összhangba a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseivel.
(2) A Felügyelet a hatósági szerződésről hirdetményt tesz közzé a honlapján vagy az általa célszerűnek tartott egyéb módon. A hirdetménynek tartalmaznia kell:
a) a közérdek védelmében történő megállapodás megkötésének tényét,
b) a kötelezettségvállalás tartalmát közérthetően összefoglalva, valamint
c) az arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a hatósági szerződés a Felügyeletnél megtekinthető.
(3) Nincs helye a 48/H. § szerinti jogkövetkezmény alkalmazásának a Felügyelettel hatósági szerződést kötő ügyféllel szemben a szerződésben megállapított teljesítési határidőn belül elkövetett olyan jogsértés miatt, amelynek megszüntetése érdekében a hatósági szerződés megkötésére sor került.
48/K. § (1) A Felügyelet a 48/A. § a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések betartásának ellenőrzése céljából meghatározott szolgáltatónál célvizsgálatot, vagy több szolgáltatónál témavizsgálatot tarthat.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatok során az ügyintézési határidő hat hónap.
(3) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatokra alkalmazni kell a 48/D-48/J. § rendelkezéseit.”
69. § (1) A Psztv. 49. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Felügyeletnek az elektronikusan vezetett ingatlan-nyilvántartás adatbázisából történő, a piacfelügyeleti ellenőrzéshez szükséges lekérdezése tekintetében az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 70. § (1) bekezdése nem alkalmazható.”
(2) A Psztv. 49. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A Felügyelet a (4) bekezdés c) pontja, valamint az (5) bekezdés alapján megismert adatot,
a) ha az ellenőrzés alapján a Felügyelet határozatot nem hozott, illetve büntetőeljárást nem kezdeményezett, akkor legfeljebb az ellenőrzés lezárásáig,
b) az ellenőrzést lezáró, de intézkedést nem tartalmazó határozat jogerőre emelkedéséig, intézkedést elrendelő határozat végrehajtásáig, illetőleg a végrehajthatóság elévüléséig,
c) ha a Felügyelet döntésének bírósági felülvizsgálatát kérték vagy a Felügyelet büntetőeljárást kezdeményez, akkor a bírósági eljárás jogerős befejezéséig
kezelheti, és ezt követően haladéktalanul, de legfeljebb két munkanapon belül megsemmisíti.”
70. § A Psztv. 51. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A piacfelügyeleti eljárásban hozott határozatának végrehajtása érdekében a Felügyelet biztosítási intézkedést rendel el a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározotton túl abban az esetben is, ha úgy ítéli meg, hogy a piacfelügyeleti bírság behajthatóságának biztosítása vagy a jogosulatlanul tevékenységet végző személy vagy szervezet ügyfelei érdekeinek megóvása ezt indokolja.
(4) Piacfelügyeleti eljárás során
a) az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett szolgáltatás esetén a piacfelügyeleti bírság összege százezer forinttól ötszázmillió forintig,
b) a bennfentes kereskedelemre, piacbefolyásolásra és a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok megsértése esetén a bírság összege százezer forinttól ötszázmillió forintig
terjedhet.
(5) A kiszabható piacfelügyeleti bírság felső határa
a) a (4) bekezdés a) pontjától eltérően az elért bevétel kettőszáz százaléka,
b) a (4) bekezdés b) pontjától eltérően az elért bevétel négyszáz százaléka,
ha az elért bevétel megállapítható.”
71. § A Psztv. 52. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Felügyelet a 36/A. §-ban meghatározott adatokat a felügyeleti ellenőrzés során hozott határozat vagy az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedéséig kezelheti.”
72. § A Psztv. 54. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a Felügyelet e törvényben meghatározott felügyeletidíj-bevételei egy költségvetési évben meghaladják a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához kapcsolódó kiadások és a költségvetési év végén a kötelezettségvállalásokkal terhelt maradványok összegét, akkor a többletet a hatóság éves beszámolójának kihirdetését követően - a tárgyévben teljesített felügyeleti díjbefizetések arányában és legfeljebb azok mértékéig - a tárgyévet követő második évben fizetendő felügyeleti díjban a tárgyévi díjfizetés arányában jóvá kell írni.”
73. § (1) A Psztv. 56. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet pert indíthat a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt az ellen, akinek tevékenysége a 4. §-ban meghatározott törvények és az azok végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezéseibe, vagy a 48/A. § b) pontja szerinti rendelkezésekbe ütközik, ha a jogsértő tevékenység a fogyasztók széles, a jogsértés körülményei alapján meghatározható körét érinti.”
(2) A Psztv. 56. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A keresetindítási jog az (1) és a (3)-(8) bekezdésben meghatározottak szerint megilleti
a) a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott, fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezeteket, továbbá
b) azokat az Európai Gazdasági Térség bármely államának joga alapján létrejött feljogosított egységeket az általuk védett fogyasztói érdekek védelme körében, amelyek a 2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (3) bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepelnek, feltéve, hogy a keresetben érvényesített igény az 5. § (1) bekezdésében felsorolt közösségi jogi rendelkezéseket átültető jogszabályi rendelkezések megsértésén alapul.”
74. § A Psztv. 59. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„a) az Európai Parlament és a Tanács 2009/22/EK irányelve (2009. április 23.) a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról, 2. cikk (1) bekezdés a) és b) pontja, 4. cikk (1) bekezdés [a 32. § (1) bekezdés, 48/B. § (1) bekezdés, a 48/G. §, valamint a 48/H. § (1) bekezdés a)-c) pontja a Felügyelet eljárásában, továbbá az 56. § (9) bekezdés b) pontja],”
75. § A Psztv. 60. §-ának (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A 6. §]
„d) (4) bekezdése a Közösségben történő határokon átnyúló fizetésekről és a 2560/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. szeptember 16-i 924/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 9., 10., 12. és 13. cikkének”
[végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg a Felügyelet feladatkörében és eljárásában.]
76. § A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 121. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„121. § (1) A szolgáltató biztosítja, hogy az ügyfél a szolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.
(2) A szolgáltató
a) a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig,
b) a telefonon közölt szóbeli panaszt legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig,
c) elektronikus eléréssel - üzemzavar esetén megfelelő más elérhetőséget biztosítva - folyamatosan
fogadja.
(3) Telefonon történő panaszkezelés esetén a szolgáltató biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést.
(4) Telefonon történő panaszkezelés esetén a szolgáltató és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a szolgáltató hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.
(5) A szolgáltató a szóbeli panaszt - a (6) bekezdésben meghatározott eltéréssel - azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a szolgáltató a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek - a (7) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg - megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
(6) Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a szolgáltató a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek - a (7) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg - megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
(7) A szolgáltató az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.
(8) A panasz elutasítása esetén a szolgáltató válaszában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy panaszával - annak jellege szerint - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének vagy a békéltető testületnek az eljárását kezdeményezheti, továbbá meg kell adni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének és a békéltető testületnek a levelezési címét.
(9) A szolgáltató a panaszt és az arra adott választ három évig őrzi meg, és azt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének kérésére bemutatja.
(10) A szolgáltató az ügyfelek panaszai hatékony, átlátható és gyors kezelésének eljárásáról, a panaszügyintézés módjáról, valamint a (11) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetésének szabályairól szabályzatot (a továbbiakban: panaszkezelési szabályzat) készít. A szolgáltató a panaszkezelési szabályzatban tájékoztatja az ügyfelet a panaszügyintézés helyéről, levelezési címéről, elektronikus levelezési címéről, telefonszámáról és telefaxszámáról.
(11) A szolgáltató az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántartást vezet.
(12) A (11) bekezdés szerinti nyilvántartásnak tartalmaznia kell
a) a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,
b) a panasz benyújtásának időpontját,
c) a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak indokát,
d) a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését, továbbá
e) a panasz megválaszolásának időpontját.
(13) A szolgáltató a panaszkezelési szabályzatot az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében, ennek hiányában a székhelyén kifüggeszti és a honlapján közzéteszi.”
77. § A Bszt. 179. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„179. § A fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén az Fttv.-ben meghatározott hatóság jár el az ott meghatározott szabályok szerint, ha a jogsértés az Fttv. 2. §-ának a) pontja értelmében vett fogyasztót érint, vagy ha lakossági ügyfelet, illetve olyan leendő szerződő felet érint, aki a szerződés hatálybalépését követően lakossági ügyfélnek minősül, azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági ügyfél (leendő szerződő fél) az Fttv. alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.”
78. § A Bszt. 2. melléklete e törvény 3. melléklete szerint módosul.
79. § A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 10. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A (3) bekezdés nem alkalmazható, ha a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalma megsértésének részét képezi az olyan magatartási kódexben foglalt követelmény be nem tartása, amely magatartási kódex a (2) bekezdés szerinti vállalkozások (2) bekezdés szerinti tevékenységével összefüggő kereskedelmi gyakorlatok vonatkozásában követendő magatartási szabályokat állapít meg.”
80. § (1) Az Fttv. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) bármely ellenőrzése során észlelt tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat ügyében vagy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt a Felügyelethez benyújtott kérelem alapján az eljárás a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozik, a Felügyelet a kérelmet, illetve az ügyben keletkezett iratokat - az ügyfél egyidejű értesítése mellett - haladéktalanul, de legkésőbb a jogsértő gyakorlat észlelésétől, illetve a kérelem megérkezésétől számított huszonkét munkanapon belül átteszi a Gazdasági Versenyhivatalhoz.”
(2) Az Fttv. 23. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatti hatósági eljárás megindításáról, illetve ha bármely ellenőrzése során a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértését észleli, a Felügyelet az ügy érdemi azonosíthatóságához szükséges adatok - így különösen az érintett vállalkozás azonosításához szükséges adatok, az eljárást kezdeményező személyének azonosításához szükséges, általa megadott adatok - és az eljárás tárgyát képező tényállás ismertetésével értesíti a Gazdasági Versenyhivatalt.”
81. § Az Fttv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § A Psztv. 48/G. §-ának alkalmazásával a 16. § szerinti intézkedés is elrendelhető.”
82. § A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grt.) 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gazdasági reklámtevékenységre, továbbá a tiltott szponzorálásra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a fogyasztóvédelmi hatóság vagy - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény és az abban meghatározott törvények alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által felügyelt tevékenység reklámja és az erre vonatkozó magatartási kódex tekintetében - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jár el.”
83. § A Grt. a 26. §-t követően a következő 26/A. §-sal egészül ki:
„26/A. § (1) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete eljárására az e törvényben meghatározott eltérésekkel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Az eljáró hatóság ellenőrzése keretében kérheti az 5. § (3) bekezdése, valamint a 6. § (5) bekezdése szerinti nyilvántartás bemutatását.”
84. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2010. január 1-jén lép hatályba.
(2) A (3) bekezdés 2012. január 1-jén lép hatályba.
(3) Az Fgytv.
a) 21. §-ának (2) bekezdésében az „egyrészről a kamara és a megyei (fővárosi) agrárkamarák” szövegrész helyébe az „egyrészről a kamara, a megyei (fővárosi) agrárkamarák, valamint a vállalkozások szakmai érdek-képviseleti szervezetei (a továbbiakban együtt: vállalkozói oldal)” szöveg,
b) 21. §-a (4) bekezdésének a) pontjában a „25. § (4) bekezdésében” szövegrész helyébe a „25. § (3) és (5) bekezdésében” szöveg,
c) 38/A. §-ának (5) bekezdésében a „25. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „25. § (4) bekezdésében” szöveg, a „25. § (4) bekezdésében” szövegrész helyébe a „25. § (5) bekezdésében” szöveg
lép.
(4) A Psztv.
a) 42. § (1) és (2) bekezdésében az „a Felügyeleti Tanács” szövegrész helyébe az „a Felügyelet elnöke” szöveg,
b) 47. §-ának (1) bekezdésében a „bírságot” szövegrész helyébe a „felügyeleti bírságot” szöveg,
c) 51. §-a (1) bekezdésének d) pontjában és 51. §-a (2) bekezdésének c) pontjában a „pénzbírságot” szövegrész helyébe a „piacfelügyeleti bírságot” szöveg,
d) 56. §-ának (4) bekezdésében a „vállalkozást” szövegrész helyébe a „szolgáltatót” szöveg, a „vállalkozás” szövegrész helyébe a „szolgáltató” szöveg,
e) 56. §-ának (7) bekezdésében a „vállalkozást” szövegrész helyébe a „szolgáltatót” szöveg,
f) 60. §-ának (1) bekezdésében az „5. § (1) bekezdése és a 33. § (1) és (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „5. § (1) bekezdése, a 48/G. §, a 48/H. § (1) bekezdés a)-c) pontja és a 48/J. §” szöveg
lép.
(5) Hatályát veszti
a) a Ksztv. 1. §-a (4) bekezdésének c) pontja,
b) a Psztv. 16. §-át megelőző alcím, 17-20. §-a, 26/A. §-át megelőző alcím, 26/A-26/C. §-a, 33. §-a, 41. §-ának (11) bekezdése, 44/A. §-a, 57. §-ának (2) és (5) bekezdése,
c) a Hpt. 18/A. §-a (1) bekezdésének r) pontja, 170. §-a, 171. §-a, 174. §-a, 175. §-a, 175/A. §-a, 201/B. §-a, 235. §-a (2) bekezdésének n) pontja,
d) az Fgytv. 2. §-ának i)-k) pontja,
e) a Bszt. 28. §-a (1) bekezdésének p) pontja, 33. §-a (1) bekezdésének l) pontja, 117. §-a (2) bekezdésének i) pontja, 117. §-a (3) bekezdésének d) pontja, 118. §-a (3) bekezdésének k) pontja, 158. §-át megelőző alcím, 158. §-a, 167. §-a, 180. §-a (2) bekezdésének b) pontja,
f) az Fttv. 22. §-a,
g) a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény 24. §-a,
h) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 38. §-a (1) bekezdésének f) pontja, 68. §-ának (5) bekezdése, 296/D. §-a (1) bekezdésének f) pontja, 386. §-a, 406. §-a, 451. §-a (2) bekezdésének d) pontja,
i) a Bit. 197-198. §-a, 207/A. §-a, 235. §-ának h) pontja,
j) az Mpt. 111. §-a, 115. §-a (2) bekezdésének b) pontja,
k) az Öpt. 66. §-a, 68. §-a (2) bekezdésének b) és c) pontja, 70. §-a (2) bekezdésének b) pontja,
l) az Fnyt. 66. §-ának (1)-(2) bekezdése, 84. §-ának (7) bekezdése,
m) a viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény 124. §-a, 155. §-a (2) bekezdésének e) pontja.
(6) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2008. évi XLII. törvény 68. §-a (2) bekezdésének a) pontja nem lép hatályba.
(7) E törvény 1-83. §-a, valamint a (4)-(6) bekezdés 2010. január 2-án hatályát veszti. Ez a bekezdés 2010. január 3-án hatályát veszti.
(8) A (3) bekezdés 2012. január 2-án hatályát veszti. Ez a bekezdés 2012. január 3-án hatályát veszti.
85. § (1) Az Fgytv.-nek, a Psztv.-nek, az Fttv.-nek és a Grt.-nek az e törvénnyel
a) megállapított vagy módosított eljárási rendelkezéseit az e törvény hatálybalépését követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni,
b) hatályon kívül helyezett eljárási rendelkezéseit az e törvény hatálybalépése előtt indult vagy megismételt eljárásokban alkalmazni kell.
(2) Az Fgytv. 21. §-a (4) bekezdésének b) pontjában a békéltető testület tagjaira vonatkozóan meghatározott, e törvény 26. §-ával megállapított követelményt 2010. május 1-jétől kell alkalmazni.
(3) Az Fgytv. 36/A. §-ának (2) bekezdésében és 38/B. §-ának (3) bekezdésében előírt összefoglaló tájékoztatók készítésére vonatkozó, az e törvény 30. §-ával, illetve 32. §-ával megállapított követelményeket első alkalommal a 2010. évre vonatkozóan kell alkalmazni.
(4) E törvény hatálybalépésekor a Felügyelet határozata alapján a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozásnak a nyilvánosságra hozatal követelményére vonatkozó rendelkezéseket először a 2010. évre vonatkozó követelmények teljesítésekor kell alkalmaznia.
86. § (1) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) Felügyeleti Tanácsa tagjainak e megbízatása, valamint - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - közszolgálati jogviszonya e törvény hatálybalépésével a törvény erejénél fogva, külön munkáltatói intézkedés nélkül megszűnik azzal, hogy a Felügyeleti Tanács tagja végkielégítésre vagy felmentési időre nem jogosult, azonban a Felügyeleti Tanács tagja - az elnök kivételével - külön juttatásként az MNB elnökének az MNB-től a 2008. évben származó összes jövedelmének tíz százalékára jogosult, amelyet a megbízatás megszűnését követő napon egy összegben kell részükre kifizetni.
(2) A Felügyelet Felügyeleti Tanácsa elnökének közszolgálati jogviszonya e törvény hatálybalépésével a törvény erejénél fogva, külön munkáltatói intézkedés nélkül a Felügyelet elnökének megbízatására módosul azzal, hogy megbízatási ideje kezdetének a Felügyeleti Tanács elnökekénti hivatalba lépést kell tekinteni, illetve a kinevezés módosításához az érintett személy beleegyezése nem szükséges.
(3) A Felügyelet főigazgatójának és főigazgató-helyetteseinek e megbízatása - közszolgálati jogviszonyuk érintetlenül hagyása mellett - e törvény hatálybalépésével a törvény erejénél fogva, külön munkáltatói intézkedés nélkül megszűnik, azzal, hogy részükre a Felügyeletnél köztisztviselői munkakört és felügyeleti főtanácsadói címet kell felajánlani. A munkakör elfogadására egyebekben a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 31. §-ának (8)-(9) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.
(4) A Felügyelet állományába tartozó, a Psztv. 21. §-a (1) bekezdésének hatálya alá eső személy szakmai főtanácsadói, illetve szakmai tanácsadói címe e törvény hatálybalépésével, a törvény erejénél fogva, külön munkáltatói intézkedés nélkül felügyeleti főtanácsadói, illetve felügyeleti tanácsadói címmé alakul át azzal, hogy a kinevezés módosításához az érintett személy beleegyezése nem szükséges.
87. § (1) E törvény hatálybalépésekor a Felügyeletnél foglalkoztatott, a Psztv. 3-7. §-ban meghatározott feladatok ellátásához közvetlenül nem kapcsolódó köztisztviselők (a továbbiakban: érintett személyek) közszolgálati jogviszonya 2010. január 1-jén munkaviszonnyá alakul át. Az átalakulással kapcsolatban a Felügyelet elnökének intézkednie kell.
(2) A Felügyelet elnökének intézkedésében rendelkezni kell a közszolgálati jogviszony munkaviszonnyá történő átalakulásáról azzal, hogy a személyi alapbér nem lehet alacsonyabb az átalakulás időpontjában érvényes alapilletmény és - ha erre az érintett személy jogosult volt - illetménykiegészítés együttes összegénél.
(3) 2009. december 31-én az érintett személyek ellen folyamatban lévő, vagy általuk kezdeményezett fegyelmi eljárást, illetve a munkáltató fegyelmi határozatával összefüggő munkaügyi pert - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - meg kell szüntetni.
(4) Ha a per hivatalvesztés tekintetében folyik, a kereset elbírálásánál - a jog gyakorlására nyitva álló határidők kivételével - a rendkívüli felmondás szabályait kell megfelelően alkalmazni. A hivatalvesztés tekintetében folyamatban lévő perben a Ktv. 54-56. § szabályait is alkalmazni kell. A hivatalvesztés végrehajtására vonatkozó, a Ktv. 59. §-a (5) bekezdésének rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha az érintett személy jogviszonya a per tartama alatt e törvény erejénél fogva munkaviszonnyá alakul át.
(5) A határozott időre szóló fegyelmi büntetések végrehajtását az érintett személyek esetében 2009. december 31. napjával meg kell szüntetni.
(6) A fegyelmi büntetéshez fűződő hatály az érintett személyek esetében 2009. december 31. napjával megszűnik.
(7) Az érintett személyek közszolgálati jogviszonyával kapcsolatban 2010. január 1-jét megelőzően keletkező igényre az igény keletkezésekor hatályos jog az irányadó.
(8) Amennyiben az érintett személyek közszolgálati jogviszonyának megszüntetése tárgyában 2009. december 31-én munkaügyi per van folyamatban, és a jogviszony a per tárgyát képező jognyilatkozat folytán a fenti időpont előtt már megszűnt, a munkáltatói intézkedés jogellenességének megállapítása esetén
a) ha az érintett személy a perben visszahelyezést kér, visszahelyezése esetén jogviszonyára a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell;
b) ha az érintett személy a perben visszahelyezését nem kéri, a jogellenes megszüntetés jogkövetkezményeit illetően a Ktv. 60. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.
(9) Amennyiben az érintett személy közszolgálati jogviszonyának megszüntetése tárgyában 2009. december 31-én munkaügyi per van folyamatban, és a jogviszony a per tárgyát képező jognyilatkozat folytán a fenti időpont előtt még nem szűnt meg, a jogviszony tekintetében a munkaviszonnyá alakulásra vonatkozó szabályokat az e törvényben meghatározott eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell.
88. § (1) A Pénzügyi Stabilitási Tanács első elnöke 2010. január 1-től 2010. december 31-ig a pénz-, tőke és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a költségvetési törvény keretei között az e törvény végrehajtásához szükséges fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításokat elvégezze.
(3) Az e törvénnyel módosított Psztv. 11. §-ának (4) bekezdését 2010. január 31-ig nem kell alkalmazni.
89. § (1) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja
a) az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve (2005. május 11.) a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, 11. és 13. cikk [a 68. § és a 81. §].
b) az Európai Parlament és a Tanács 2009/22/EK irányelve (2009. április 23.) a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról, 4. cikk (1) bekezdés [a 33. §, a 34. §, a 42. §, a 68. § - a Psztv. 48/B. § (1) bekezdését megállapító részében -, továbbá a 73. § (2) bekezdés].
c) az Európai Parlament és a Tanács 2002/65/EK irányelve (2002. szeptember 23.) a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról, valamint a 90/619/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK irányelv és a 98/27/EK irányelv módosításáról, 14. cikk [a 24. és a 32. §],
d) az Európai Parlament és a Tanács 2007/64/EK irányelve (2007. november 13.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 83. cikk [a 24. és a 32. §],
e) az Európai Parlament és a Tanács 2008/48/EK irányelve (2008. április 23.) a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk [a 24. és a 32. §].
(2) A 24. §, a 32. § és az 52. § a Közösségben történő határokon átnyúló fizetésekről és a 2560/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. szeptember 16-i 924/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 9-13. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
1. A Hpt. 2. számú mellékletének III. Fejezet a következő 3. ponttal egészül ki:
„3. Jó üzleti hírnév: a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény vezetőinek, minősített befolyással rendelkező tulajdonosainak a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény irányítására, illetve tulajdonlására való alkalmasságát igazoló feltételek megléte.”
2. A Hpt. 5. számú melléklet 7A. pontjának a) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A törvény alkalmazásában alapvető kölcsöntőkének minősül minden olyan kölcsön, amely kielégíti az alábbi feltételeket:]
„a) ténylegesen rendelkezésre áll, az igénybe vevő hitelintézet számára azonnal, jogvita vagy sortartási kötelezettség nélkül hozzáférhető, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetén nem került visszavásárlásra, továbbá az igénybe vevő hitelintézet mérlegében szerepel,”
„d) tőketörlesztés - ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszavásárlását is - a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges, kivéve, ha azt a Felügyelet engedélyezi,”
3. A Hpt. 5. számú melléklet 10. pontjának a) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A törvény alkalmazásában alárendelt kölcsöntőkének minősül minden olyan kölcsön, amely kielégíti az alábbi feltételeket:]
„a) ténylegesen rendelkezésre áll, az igénybe vevő hitelintézet számára azonnal, jogvita vagy sortartási kötelezettség nélkül hozzáférhető, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetén nem került visszavásárlásra, továbbá az igénybe vevő hitelintézet mérlegében szerepel,”
„e) tőketörlesztés - ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszavásárlását is - az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges, kivéve, ha azt a Felügyelet engedélyezi,”
4. A Hpt. 6. számú melléklete I. címének 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„10. Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 2009/22/EK irányelve a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról, a 2. cikk (1) bekezdés a) pontja [a 153. § (1) bekezdés f) pontja - a Felügyelet eljárásában].”
A Bit. 10. melléklet A) pontjának 11. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosítási szerződésre vonatkozó írásos tájékoztatásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:]
„11. a 167/B. § (1) bekezdésében előírt tájékoztatást, továbbá a panasz - annak jellege szerint - a Felügyelethez vagy a békéltető testületekhez való előterjesztésének lehetőségét, illetve tájékoztatást a bírói út igénybevételének lehetőségéről;”
1. A Bszt. 2. melléklet 8. pontjának a) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A törvény alkalmazásában alapvető kölcsöntőkének minősül minden olyan kölcsön, amely kielégíti az alábbi feltételeket:]
„a) ténylegesen rendelkezésre áll, az igénybe vevő befektetési vállalkozás számára azonnal, jogvita vagy sortartási kötelezettség nélkül hozzáférhető, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetén nem került visszavásárlásra, továbbá az igénybe vevő befektetési vállalkozás mérlegében szerepel,”
„d) tőketörlesztés - ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszavásárlását is - a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges, kivéve, ha azt a Felügyelet engedélyezi,”
2. A Bszt. 2. melléklet 14. pontjának a) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A törvény alkalmazásában alárendelt kölcsöntőkének minősül minden olyan kölcsön, amely kielégíti az alábbi feltételeket:]
„a) ténylegesen rendelkezésre áll, az igénybe vevő befektetési vállalkozás számára azonnal, jogvita vagy sortartási kötelezettség nélkül hozzáférhető, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetén nem került visszavásárlásra, továbbá az igénybe vevő befektetési vállalkozás mérlegében szerepel,”
„e) tőketörlesztés - ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszavásárlását is - az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges, kivéve, ha azt a Felügyelet engedélyezi,”
