(10) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 254/D. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a kamara a hatósági ellenőrzése során megállapítja, hogy a végrehajtói iroda nem felel meg az e törvényben meghatározott alapítási engedély kiadása vagy a végrehajtói irodai tagság fenntartása feltételeinek, az alapítási engedélyt, illetve a tagság létesítése iránti engedélyt visszavonja, és a cégbíróságnál kérelmezi a közjegyzői irodával szemben törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását.”
(11) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 254/H. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni - az e §-ban foglalt eltérésekkel - a következő ügyekben:]
„d) a végrehajtói tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés [a továbbiakban az a)-d) pontban foglaltak együtt: kamarai hatósági eljárás].”
30. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 240/C. § (1) bekezdésében a „megállapítása ügyében” szövegrész helyébe a „megállapítása, valamint a végrehajtói kinevezés érvénytelenségének megállapítása ügyében” szöveg, 240/F. § (5) bekezdés c) pontjában a „233. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában” szövegrész helyébe a „233. § (2) bekezdés b)-d) pontjában” szöveg, 241. § (6) bekezdés c) pontjában a „233. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában” szövegrész helyébe a „233. § (2) bekezdés b)-d) pontjában” szöveg, 250/A. § (2) bekezdés p) pontjában a „módja” szövegrész helyébe az „oka” szöveg, 254/B. § (3) bekezdés c) pontjában a „233. § (2) bekezdésének b) és c) pontjában” szövegrész helyébe a „233. § (2) bekezdés a)-e) pontjában” szöveg, 254/B. § (5) bekezdés e) pontjában a „tagjával kapcsolatban a miniszter a (3) bekezdés d) pontja szerinti hozzájárulást megadta” szövegrész helyébe a „tagjával szemben a 233. § (2) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott körülmény nem áll fenn” szöveg lép.
31. § (1) Hatályát veszti a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 233. § (1) bekezdés b) pontja, 233. § (3) bekezdése, 234. § (4) bekezdésében az „- a bűnügyi nyilvántartás adatainak beszerzését és mérlegelését követően -” szövegrész, 234/A. § (3) bekezdésében a „- a bűnügyi nyilvántartás adatainak beszerzését és mérlegelését követően -” szövegrész, 240/C. § (2) és (3) bekezdése, 240/F. § (1) bekezdés b) pontja, 254/B. § (3) bekezdés d) pontja, 254/H. § (1) bekezdés c) pontjában az „[a továbbiakban az a)-c) pontban foglaltak együtt: kamarai hatósági eljárás]” szövegrész, 256. § (2) bekezdés utolsó mondata, 264. § (3) bekezdés utolsó mondata.
(2) Hatályát veszti a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 10. § d) pontjában „a pénzmellékbüntetésről,” szövegrész.
32. § (1) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 14. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Nem választható meg legfőbb ügyésznek, illetve nem nevezhető ki ügyésznek az a személy,
a) aki büntetett előéletű,
b) aki egyetemi jogi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,
c) aki büntetlen előéletű, de a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi felelősségét jogerős ítéletben megállapította
ca) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,
cb) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,
cc) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
cd) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
ce) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,
cf) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
cg) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
ch) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,
d) akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig,
e) akivel szemben a bíróság próbára bocsátást alkalmazott, a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől számított három évig,
f) akivel szemben büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást - van folyamatban, a büntetőeljárás jogerős bejezéséig,
g) akit ügyészként, bíróként, ügyészségi, bírósági titkárként, fogalmazóként, ügyészségi nyomozóként, köztisztviselőként, közalkalmazottként, ügyvédként, ügyvédjelöltként, közjegyzőként, közjegyző helyettesként, fegyveres szerv hivatásos vagy szerződéses állományú tagjaként a legsúlyosabb fegyelmi büntetéssel sújtottak, mindaddig, amíg a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.”
(2) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 14/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14/A. § (1) A legfőbb ügyészi és a legfőbbügyész-helyettesi tisztségre jelölt személy a Legfőbb Ügyészség részére, más ügyészi tisztségre jelölt személy a Legfőbb Ügyészség, a Katonai Főügyészség, a fellebbviteli főügyészség, a főügyészség részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy a 14. § (7) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott körülmény vele szemben nem áll fenn.
(2) Ha a jelölt személy az (1) bekezdésben meghatározott adatokat és tényeket nem igazolja, nem választható meg legfőbb ügyésznek, illetve ügyészi tisztségbe nem nevezhető ki.”
(3) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény a 40/A. §-t követően a következő alcímmel és 40/B. §-sal egészül ki:
„Igazolási kötelezettség
40/B. § (1) Az ügyészségi szolgálati viszony fennállása alatt az ügyész a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban - a mulasztás jogkövetkezményeire való figyelmeztetéssel - közölt felhívására, tizenöt munkanapon belül igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a 14. § (7) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott körülmény.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra az ügyész igazolja, hogy vele szemben a 14. § (7) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott körülmény nem áll fenn, a munkáltató az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat az ügyész részére megtéríti.
(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a 14. § (7) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott körülmény vizsgálata céljából kezeli
a) az ügyészi tisztségre jelölt személy,
b) az ügyész
azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.
(4) A 14/A. § (1) bekezdés, valamint az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a munkáltatói jogkör gyakorlója az ügyészségi szolgálati viszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy - az ügyészségi szolgálati viszony létesítése és fennállása esetén - az ügyészségi szolgálati viszony megszűnéséig kezeli.
(5) Az (1)-(4) bekezdésben a munkáltatói jogkör gyakorlója részére meghatározott jogosultságokat a legfőbb ügyész tekintetében a köztársasági elnök, a legfőbbügyész-helyettes tekintetében a legfőbb ügyész gyakorolja.
(6) Ha az ügyész az (1) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettsége teljesítésének ismételt szabályszerű felhívásra sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívülálló ok következménye, ügyészségi szolgálati viszonyát összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni.”
(4) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 50/C. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A (4) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel teljesülését az ügyész hatósági bizonyítvánnyal igazolja, a (4) bekezdés e) pontjában foglalt feltétel teljesüléséről az ügyész a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.”
(5) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 57. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2) bekezdés megjelölése (3) bekezdésre változik:
„(2) A fegyelmi eljárást el kell rendelni, ha az ügyésszel szemben szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást - indult.”
(6) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 92. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
[A tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott fegyelmi felelősségre vonására a törvénynek az ügyész fegyelmi felelősségére vonatkozó szabályai alkalmazandók a következő eltérésekkel:]
„g) ha a tisztviselővel, az írnokkal vagy a fizikai alkalmazottal szemben büntetőeljárás indult - ha a fegyelmi eljárás elrendelése egyéb okból nem szükséges -, a fegyelmi eljárás elrendelése nem kötelező.”
(7) 2010. január 2-án az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 93. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„93. § A tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonyára az ügyészek ügyészségi szolgálati viszonyára vonatkozó rendelkezései közül megfelelően alkalmazni kell a következő rendelkezéseket is:
a) a 14. § (7) bekezdés a) pontját,
b) a büntetlen előéletre vonatkozó feltétel tekintetében a 14/A. §-t,
c) a 23. §-t,
d) a 40/B. §-t,
e) a hivatásos és szerződéses katona kivételével a 44/A. §-t,
f) a 47. §-t,
g) a 49-50. §-t,
h) a 75-78. §-t.”
33. § Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 58. § (1) bekezdésében az „elrendelhető, ha” szövegrész helyébe az „elrendelhető, ha az ügyész büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást - hatálya alatt áll, továbbá ha” szöveg, 77. § (4) bekezdésében az „az erkölcsi bizonyítványt, a 14/A. § (3) bekezdésében említett bűnügyi nyilvántartási adatokat tartalmazó iratot” szövegrész helyébe az „a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítványt” szöveg, 77. § (5) bekezdésében a „követően ötven évig” szövegrész helyébe a „követően - a 40/B. § (4) bekezdésében meghatározott kivétellel - ötven évig” szöveg lép.
34. § Hatályát veszti az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 14. § (1) bekezdésében a „büntetlen előéletű,” szövegrész, 79. § (1) bekezdésében a „büntetlen előéletű” szövegrész, 79. § (3) bekezdésében a „büntetlen előéletű” szövegrész, 82. § (1) bekezdésében a „büntetlen előéletű” szövegrész, 82. § (2) bekezdésében az „a büntetlen előéletű személyt” szövegrész.
35. § (1) A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény 17. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A hegybírót pályázat alapján a választmány jelöli, és a közgyűlés választja meg. Választmány hiányában a jelölés is a közgyűlést illeti meg. Hegybíró csak olyan személy lehet, aki nem áll a 21. § (2) bekezdés szerinti kizáró ok hatálya alatt, legalább középfokú szőlészeti és borászati szakképzettséggel rendelkezik, valamint a közigazgatási alapvizsgát letette, vagy vállalja, hogy megválasztása esetén e vizsgát a hegyközség által meghatározott határidőn - de megválasztásától számított legkésőbb egy éven - belül leteszi. A határidő elmulasztása vagy sikertelen vizsga esetén a hegybíró foglalkoztatási jogviszonya megszűnik.”
(2) A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény 21. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a (2) bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:
[Nem lehet tisztségviselő,]
„c) aki büntetett előéletű,
d) aki a tisztségviselői tevékenységtől mint foglalkozástól eltiltó jogerős bírói ítélet hatálya alatt áll.”
(3) A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény 21. §-a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Azt a tényt, hogy a (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti kizáró okok nem állnak fenn, a tisztségre jelölt személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
(5) A hegyközségi tanács a tisztségviselői megbízás időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a tisztségviselő büntetlen előéletű, és nem áll a tisztségviselői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a hegyközségi tanács adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a tisztségviselő büntetlen előéletű-e, valamint hogy a tisztségviselői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(6) A (4) és (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat
a) a hegyközség a tisztségre jelölt személy tekintetében a tisztség betöltéséről határozó közgyűlési szavazás napjáig,
b) a hegyközségi tanács - tisztségviselői megbízatás esetén - a tisztségviselő megbízatásának megszűnéséig
kezeli.
(7) Ha a hegyközségi tanács a (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti kizáró ok fennállását a tisztségviselővel szemben az (5) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés során megállapítja, felhívja a közgyűlést, hogy a tisztségviselő megbízatását haladéktalanul vonja vissza. A tisztségviselő a kizáró ok fennállásáról szóló határozat kézbesítése napjától a tisztségéből fakadó jogait nem gyakorolhatja. A megszüntetést írásban, az ok megjelölésével kell közölni a tisztségviselővel.”
36. § (1) A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény a 2. §-t követően a következő 2/A. §-sal egészül ki:
„2/A. § (1) A tagfelvételre irányuló kérelmet benyújtó személy a kérelem benyújtásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy megfelel a 2. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott követelménynek, valamint vele szemben nem áll fenn a 2. § (4) bekezdés a) pontja szerinti kizáró ok, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a Kamara részére - annak a tagfelvételi kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a Kamara a (2) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(2) A Kamara a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szabadalmi ügyvivő büntetlen előéletű, és nem áll a szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a Kamara adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szabadalmi ügyvivő büntetlen előéletű-e, valamint hogy a szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a Kamara
a) a tagfelvétel iránti eljárás jogerős befejezéséig,
b) a szabadalmi ügyvivő Kamarába való felvétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára, vagy a kamarai tagsági viszony megszüntetésére irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
(2) A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 5. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szabadalmi ügyvivő kamarai tagsága megszűnik, ha]
„c) büntetett előéletű,”
(3) A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 26. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[Nem lehet szabadalmi ügyvivőjelölt, aki]
„c) szabadalmi ügyvivőjelölti tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.”
(4) A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 26. § (7) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Kamara a szabadalmi ügyvivőjelölti engedélyét a névjegyzékből való törléssel egyidejűleg visszavonja annak,]
„c) aki büntetett előéletű, vagy a szabadalmi ügyvivői foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,”
(5) A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény a 26. §-t követően a következő 26/A. §-sal egészül ki:
„26/A. § (1) A szabadalmi ügyvivőjelölti tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelmet benyújtó személy a kérelem benyújtásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy megfelel a 26. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott követelménynek, valamint vele szemben nem áll fenn a 26. § (3) bekezdés c) pontja szerinti kizáró ok, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a Kamara részére - annak a szabadalmi ügyvivőjelölti tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a Kamara a (2) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(2) A Kamara a szabadalmi ügyvivőjelölti tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szabadalmi ügyvivőjelölt büntetlen előéletű, és nem áll a szabadalmi ügyvivőjelölti tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a Kamara adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szabadalmi ügyvivőjelölt büntetlen előéletű-e, valamint hogy a szabadalmi ügyvivőjelölti tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a Kamara
a) a szabadalmi ügyvivőjelölti tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,
b) a szabadalmi ügyvivőjelölti tevékenység engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
37. § A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 2. § (6) bekezdésében a „kell a felvételre” szövegrész helyébe a „kell - a 2/A. § (1) bekezdésében meghatározottakra figyelemmel - a felvételre” szöveg, a 26. § (4) bekezdésében az „ahhoz mellékelni” szövegrész helyébe az „ahhoz - a 26/A. §-ban meghatározottakra figyelemmel - mellékelni” szöveg lép.
38. § Hatályát veszti a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 24/F. § (2) bekezdése, valamint 26. § (9) bekezdése.
39. § (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 92. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatását a környezetvédelmi hatóság, illetve a kamara annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, nem áll a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A kérelem tartalmazza a kérelmező természetes személyazonosító adatait, értesítési címét, szakirányú végzettségét és a kérelmezett szakértői szakterületet, illetve részszakterületet.”
(2) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 92. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, és nem áll a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a (2) bekezdés szerinti hatóság vagy kamara részére - annak a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a (2) bekezdés szerinti hatóság vagy a kamara a (6) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(6) A (2) bekezdés szerinti hatóság vagy a kamara a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértő büntetlen előéletű-e, és nem áll-e a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a (2) bekezdés szerinti hatóság vagy a kamara adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(7) Az (5) és (6) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a (2) bekezdés szerinti hatóság vagy a kamara
a) a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,
b) a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértő nyilvántartásba vétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
40. § (1) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 5/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatását a kamara annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, nem áll vízgazdálkodási szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A kérelemben meg kell jelölni a kérelmező természetes személyazonosító adatait.”
(2) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 5/A. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll a vízgazdálkodási szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a kamara részére - annak a szakértői tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a Kamara az (5) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(5) A Kamara a vízgazdálkodási szakértői tevékenység időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértő büntetlen előéletű, és nem áll a vízgazdálkodási szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A kamara a hatósági ellenőrzés céljából adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a vízgazdálkodási szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(6) A (4) és (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a kamara
a) a vízgazdálkodási szakértői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,
b) a vízgazdálkodási szakértői tevékenység engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
41. § (1) A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvény 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kamara tisztségviselőit a kamara tagjai közül - amennyiben az alapszabály vagy az alakuló közgyűlés eltérően nem rendelkezik - négyéves időtartamra, titkosan választják. Azonos tisztségre a kamarai tag legfeljebb két egymást követő alkalommal választható meg.”
(2) A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvény 17. § (3) bekezdése a következő d)-f) ponttal egészül ki:
[Nem vehető fel tagként a kamarába]
„d) akit a bíróság jogerősen egy évet meg nem haladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt, a szabadságvesztés időtartama alatt,
e) akit egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték és a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült,
f) aki az állatorvosi foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.”
(3) A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvény a 17. §-t követően a következő 17/A. §-sal egészül ki:
„17/A. § (1) Az állatorvos a kamarai tagok névjegyzékébe való felvétel iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn a 17. § (3) bekezdés d)-f) pontjában meghatározott kizáró ok, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a kamara részére - annak a kamarai tagfelvételi kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a kamara a 20/A. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(2) Az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a kamara
a) a kamarai tagfelvétel iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy
b) az állatorvos kamarai tagok névjegyzékébe való felvétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a névjegyzékből való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
(4) A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvény 19. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A vezetőség írásban indokolt határozattal - a (4) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - felfüggeszti a tagsági viszonyát annak a kamarai tagnak,]
„c) akit a bíróság jogerős ítélettel az állatorvosi foglalkozástól határozott időre eltiltott, az eltiltás végrehajtása befejezéséig vagy végrehajthatóságának megszűnéséig;”
(5) A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvény a 20. §-t követően a következő 20/A. §-sal egészül ki:
„20/A. § (1) A kamarai tagsági viszony fennállása alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében a kamara ellenőrzi azt is, hogy az állatorvossal szemben fennáll-e a 19. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a 20. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott, a kamarai tagságot kizáró ok. A hatósági ellenőrzés céljából a kamara adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az állatorvossal szemben fennáll-e a 19. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a 20. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kizáró ok.
(2) A kamara az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az állatorvos kamarai tagságának megszűnéséig kezeli.”
42. § (1) A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 9. §-a a következő (4)-(17) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A fogvatartottak foglalkoztatását végző költségvetési szervekre az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 96. § (2) bekezdése szerinti befizetési kötelezettséget akkor kell alkalmazni, ha a vállalkozási maradványt az alaptevékenység ellátására vagy fejlesztésre a tárgyév első napjától számított öt éven belül nem használják fel.
(5) Az Áht.-tól eltérően a fogvatartottak foglalkoztatását végző közüzem is - a miniszternek az országos parancsnok javaslatára megadott előzetes engedélyével - a közszolgáltatási és vállalkozási bevétele, valamint az előző évek gazdálkodásából származó maradványa együttes összegének legfeljebb 50%-a mértékéig fejlesztési hitelt vehet fel. A fejlesztési hitel felvételére egyebekben az Áht. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(6) A fogvatartottak foglalkoztatását végző közüzemnél az Áht. szerinti felügyelő testület létrehozása kötelező. A felügyelő testület három tagból áll. A felügyelő testület tagjainak a megbízatása öt évre szól, amely legfeljebb egy alkalommal öt évre meghosszabbítható. A testületet - egy tagját a miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttes döntése alapján - az irányító szerv vezetője bízza meg.
(7) A felügyelő testület véleményezi
a) a közüzem költségvetését - annak keretében megvalósítási és teljesítmény tervét - éves, illetve éven túli kötelezettségvállalási tervét és végrehajtásának ütemtervét,
b) a közüzem kereset- és jövedelemelosztási elveit,
c) a közüzem számviteli rendelkezések szerinti beszámolóját,
d) a fejlesztések indítását,
e) a közüzem rendelkezésére bocsátott, valamint az ingó és ingatlanvagyon hasznosítását, elidegenítését.
(8) Ha a testület megítélése szerint a közüzem működése vagy a közüzem vezetésének tevékenysége jogszabályba ütközik vagy ellentétes a közüzem alapító okiratával, a közüzemre vonatkozó belső normával, ezt a tényt haladéktalanul jelzi az irányító szerv vezetőjének.
(9) A felügyelő testület tagja az lehet, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Nem lehet a testület tagja
a) a közüzemmel feladatellátási szerződést kötő személy vagy annak a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, valamint más olyan személy, akitől a (7)-(8) bekezdés szerinti feladatok tárgyilagos elvégzése nem várható el,
b) aki büntetett előéletű.
(10) A megbízni kívánt személy a megbízás elfogadásakor hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy
a) vele szemben a (9) bekezdés b) pontja szerinti kizáró ok nem áll fenn, és
b) nem áll a felügyelő testületi tagsági feladatkörének megfelelő tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(11) A megbízatás időtartama alatt az irányító szerv vezetője írásban felhívhatja a felügyelő testületi tagot annak hatósági bizonyítvánnyal történő igazolására, hogy vele szemben a (10) bekezdés szerinti kizáró ok nem áll fenn. Ha a kizáró ok nem áll fenn, a hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért fizetett igazgatási szolgáltatási díjat a testületi tag részére meg kell téríteni.
(12) Az irányító szerv vezetője a felügyelő testületi tag (10) és (11) bekezdés alapján megismert személyes adatát a megbízatás megszűnéséig jogosult kezelni.
(13) A felügyelő testület tagjának díjazását a közüzem költségvetése terhére kell biztosítani. A díjazás mértékét a megbízatás ellátásával összefüggő feladatokra tekintettel kell megállapítani. A testület tagja e tevékenységéért ezen kívül egyéb javadalmazásra nem jogosult.
(14) A felügyelő testület ügyrendjét az irányító szerv vezetője hagyja jóvá. A testületi tagok az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható gondossággal látják el feladataikat, és - a Polgári Törvénykönyv közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint - korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért.
(15) A testületi tagság megszűnik a megbízatás lejártával, a tag lemondásával, visszahívásával, elhalálozásával. A lemondás elfogadása, illetve a visszahívás az irányító szerv vezetőjének hatáskörébe tartozik. Vissza kell hívni azt a tagot,
a) aki egy éven keresztül a testület ülésének több mint felén nem vett részt, és mulasztását nem tudta megfelelő módon igazolni,
b) aki bármilyen okból a testületi tagságból eredő feladatait - több mint fél éven keresztül - nem tudja ellátni,
c) akivel szemben a megbízatását követően következik be olyan körülmény, amely a testületi tagságot kizáró ok, ide értve azt is, ha a tag a felhívásra nem igazolja a (10) bekezdés szerinti tényt.
(16) Lemondás és visszahívás esetén harminc napon belül új tagot kell megbízni, delegálni. Az újonnan megválasztott tag megbízatása öt évre szól.
(17) A fogvatartottak foglalkoztatását végző közüzem a számvitelről szóló törvény szerinti üzemgazdasági (eredmény) szemléletű könyvvezetésre, illetve beszámolásra köteles, éves beszámolója tekintetében költségvetési minősítésű könyvvizsgálóval könyvvizsgálatot köteles végeztetni.”
(2) A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény a következő 9/A. §-sal egészül ki:
„9/A. § A fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállítandó termékek, illetve teljesítendő szolgáltatások körét a miniszter rendeletben, azoknak a fegyveres, valamint a rendvédelmi szervek részére - a költségvetési előirányzat átcsoportosítása mellett - történő átadás-átvételének rendjét a miniszter utasításban határozza meg.”
(3) A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 35. § (2) bekezdése a következő e) és g) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg]
„e) a fogvatartottak foglalkoztatását végző közüzem felügyelő testületének ügyrendjét,”
„g) a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállítandó termékek, illetve teljesítendő szolgáltatások körét - a rendészetért felelős miniszter egyetértésével -,”
43. § (1) A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 2. § (5) bekezdésében a „létrehozott gazdálkodó szervezetek (a továbbiakban együtt: bv. szervek)” szövegrész helyébe a „létrehozott gazdasági társaságok és költségvetési szervek (a továbbiakban együtt: bv. szervek)” szöveg, 3. § (2) bekezdés e) pontjában a „létrehozásáról, valamint” szövegrész helyébe a „létrehozásáról, átalakításáról, valamint” szöveg, 5. § d) pontjában a „gazdálkodó szervezetek (a továbbiakban: gazdálkodó szervezetek)” szövegrész helyébe a „gazdasági társaságok (a továbbiakban: gazdasági társaságok) és a fogvatartottak foglalkoztatására létrehozott költségvetési szervek” szöveg, 9. §-át megelőző az „A gazdálkodó szervezetek” alcím helyébe az „A gazdasági társaságok és a fogvatartottak foglalkoztatását végző költségvetési szervek” alcím, 9. § (1) bekezdésében a „gazdálkodó szervezetek” szövegrész helyébe a „gazdasági társaságok” szöveg, 9. § (3) bekezdésében a „gazdálkodó szervezetek” szövegrész helyébe a „gazdasági társaságok és a fogvatartottak foglalkoztatását végző költségvetési szervek” szöveg, 10. § (2) bekezdésben a „gazdálkodó szervezeteknél alkalmazottak” szövegrész helyébe a „gazdasági társaságoknál és a fogvatartottak foglalkoztatására létrehozott költségvetési szerveknél alkalmazottak” szöveg, 34. § (1) bekezdés c) pontjában a „gazdálkodó szervezetnél való foglalkoztatásból eredő többletkiadásokon” szövegrész helyébe a „gazdasági társaságoknál és a fogvatartottak foglalkoztatását végző költségvetési szerveknél a fogvatartottak foglalkoztatásából eredő sajátos többletkiadásokon” szöveg, 35. § (1) bekezdésében a „gazdálkodó szervezeteknél való foglalkoztatásból eredő sajátos többletkiadások” szövegrész helyébe a „gazdasági társaságoknál és a fogvatartottak foglalkoztatását végző költségvetési szerveknél a fogvatartottak foglalkoztatásából eredő sajátos többletkiadásokon” szöveg, 35. § (2) bekezdésének c) pontjában az „összhangban a gazdálkodó szervezetekre” szövegrész helyébe az „összhangban a gazdasági társaságokra és a fogvatartottak foglalkoztatását végző költségvetési szervekre” szöveg lép.
(2) Hatályát veszti a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 9. § (2) bekezdése, valamint 13. § (2) bekezdésében az „és gazdálkodó szervezet” szövegrész.
44. § (1) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 46/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatását a tűzvédelmi hatóság annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, nem áll a tűzvédelmi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.”
(2) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény a 46/A. §-t követően a következő 46/B. §-sal egészül ki:
„46/B. § (1) A 46/A. § (1) bekezdése szerinti szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolhatja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll a tűzvédelmi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a tűzvédelmi hatóság részére - annak a szakértői tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a tűzvédelmi hatóság a (2) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(2) A tűzvédelmi hatóság a tűzvédelmi szakértői tevékenység folytatásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértő büntetlen előéletű, és nem áll a tűzvédelmi szakértői tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a tűzvédelmi hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a tűzvédelmi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a tűzvédelmi hatóság
a) a tűzvédelmi szakértői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,
b) a tűzvédelmi szakértő nyilvántartásba vétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
45. § (1) A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény 48. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A bíróság a külföldi ítélet érvényének elismeréséről értesíti a bűnügyi nyilvántartó szervet.”
(2) A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény 61. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az eljárási jogsegély kiterjedhet különösen nyomozási cselekmények teljesítésére, bizonyítási eszközök felkutatására, a terhelt és a tanú kihallgatására, a szakértő meghallgatására, a szemlére, a házkutatásra, a motozásra, a lefoglalásra, Magyarországon való átszállításra, a büntetőeljárással kapcsolatos iratok és tárgyak megküldésére és iratok kézbesítésére, külföldön büntetőeljárás alá vont magyar állampolgár bűnügyi nyilvántartási rendszerben és a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában szereplő személyes és egyéb adatairól való felvilágosítás adására, az ideiglenes átadásra.”
46. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény a 37. §-t követően a következő 37/A-37/B. §-sal egészül ki:
„37/A. § (1) Nem létesíthető szolgálati viszony azzal, aki
a) büntetett előéletű,
b) a betöltendő szolgálati beosztás ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,
c) büntetőeljárás - a magánindítvány vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás kivételével - hatálya alatt áll,
d) korábban már rendelkezett hivatásos szolgálati viszonnyal, és az az 53. § f) és g) pontja, illetve 56. § (6) bekezdése alapján szűnt meg.
(2) Azt a tényt, hogy az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott körülmény vele szemben nem áll fenn,
a) a szolgálati viszony létesítését megelőzően a hivatásos állomány tagjaként szolgálati viszonyt létesíteni szándékozó személy,
b) a hivatásos állomány tagja - a szolgálati viszony fennállása alatt - a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró írásbeli felhívására évente, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül a hivatásos állomány tagján kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul
hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
37/B. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a szolgálati viszony fennállása alatt évente, írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a hivatásos állomány tagját annak igazolására, hogy a hivatásos állomány tagjával szemben nem áll fenn a 37/A. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott körülmény.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra a hivatásos állomány tagja igazolja, hogy vele szemben a 37/A. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott körülmény nem áll fenn, a fegyveres szerv az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a hivatásos állomány tagja részére megtéríti.
(3) A fegyveres szerv a 37/A. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott körülmény fennállásának megállapítása céljából kezeli
a) a hivatásos állomány tagjaként szolgálati viszonyt létesíteni szándékozó személy,
b) a hivatásos állomány tagja
azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által a 37/A. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott körülmény igazolásának céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.
(4) A 37/A. § (2) bekezdésében, valamint az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak alapján megismert személyes adatokat a fegyveres szerv a szolgálati viszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy - szolgálati viszony létesítése és fennállása esetén - a szolgálati viszony megszűnéséig kezeli.”
(2) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 53. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szolgálati viszony megszűnik:]
„g) büntetőeljárás keretében szolgálati viszony megszüntetése, lefokozás, a szolgálati viszony keretében betöltött szolgálati beosztás ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közügyektől eltiltás alkalmazásával;”
(3) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 56. § (6) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A hivatásos szolgálatra méltatlan az:]
„d) akinek büntetőjogi felelősségét a bíróság szolgálati viszony keretében vagy annak felhasználásával, 2009. december 31-ét követően szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt jogerősen megállapította, és a szolgálati viszony az a)-c) pontban, valamint az 53. § g) pontban foglaltak alapján nem szűnt meg.”
(4) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 59. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[A törvény erejénél fogva szűnik meg a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya]
„f) ha a hivatásos állomány tagja nem bizonyítja, hogy a 37/A. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt igazolási kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, az igazolási kötelezettség ismételt szabályszerű felhívást követő elmulasztása”
[miatt.]
(5) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 115/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) bekezdés d) pontjában foglalt feltételt a hivatásos állomány tagja hatósági bizonyítvánnyal igazolja, a (2) bekezdés e) pontjában foglalt feltétel teljesüléséről a hivatásos állomány tagja a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.”
(6) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 258. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Nem állapítható meg a kifogástalan életvitel, ha az érintett büntetőjogi felelősségét hivatalból üldözendő bűncselekmény szándékos elkövetése miatt a bíróság jogerősen megállapította, és büntetést szabott ki, ha a bűncselekményt 2009. december 31-ét követően követték el.
(8) A biztonsági ellenőrzés céljából az ellenőrzést folytató szerv adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra a tényre irányulhat, hogy a (7) bekezdésben meghatározott körülmény - a bűnügyi nyilvántartási rendszer adatállománya alapján - az ellenőrzött személlyel szemben fennáll-e.”
(7) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 302. § (4) és (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdésben felsoroltak a büntetlen előélet tényét a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolják.
(5) A szolgálati viszony fennállása alatt a (3) bekezdésben felsoroltak büntetlen előéletének ellenőrzése tekintetében a 37/B. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
47. § A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 37. § (2) bekezdésében az „(1) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1) bekezdésben, valamint a 37/A. § (1) bekezdésében” szöveg, 37. § (4) bekezdésében az „állampolgárok által beszerezhető” szövegrész helyébe az „(1) bekezdésben meghatározott” szöveg, 37. § (6) bekezdésében az „a (4)” szövegrész helyébe az „az (1)” szöveg, 38. § (1) bekezdésében a „37. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „37. § (1) bekezdésében, valamint a 37/A. § (1) bekezdésében” szöveg, 56. § (6) bekezdés a) pontjában az „akit jogerősen” szövegrész helyébe az „akit - a d) pontban meghatározott eseteken kívül - jogerősen” szöveg, 56. § (6) bekezdés b) pontjában az „akit a bíróság” szövegrész helyébe az „akit - a d) pontban meghatározott eseteken kívül - a bíróság” szöveg, 62. § (1) bekezdésében a „b) és d) pontja” szövegrész helyébe a „b), d) és f) pontja” szöveg, 115/A. § (2) bekezdés d) pontjában a „folyik büntetőeljárás” szövegrész helyébe a „folyik - a magánindítvány vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás kivételével - büntetőeljárás” szöveg, 203. § (1) bekezdésében a „szerv köteles” szövegrész helyébe a „szerv - a bűnügyi nyilvántartó szerv kivételével - köteles” szöveg, 245/P. § (4) bekezdésében a „37. §-ban” szövegrész helyébe a „37-37/A. §-ban” szöveg, 258. § (1) bekezdésében a „viszony - a 37. § (1) bekezdésében és a 245/B. §-ban meghatározott feltételeken túl - akkor létesíthető, illetve tartható fenn” szövegrész helyébe a „viszony - a 37. § (1) bekezdésében és a 37/A. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeken túl - akkor létesíthető, illetve - a 37. § (1) bekezdésében és a 37/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételeken túl - akkor tartható fenn” szöveg, 258. § (4) bekezdésében a „szünteti meg” szövegrész helyébe a „szünteti meg, és szolgálati viszonya az 53. § g) pontban vagy az 56. § (6) bekezdésben foglaltak alapján nem szűnt meg” szöveg, 284. § (1) bekezdésében a „37. §-ban” szövegrész helyébe a „37. és 37/A. §-ban” szöveg, 310. § (1) bekezdésében az „a 37. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „37. § (1) bekezdésében, valamint a 37/A. § (1) bekezdésében” szöveg, 7. számú melléklet V. pontjában az „erkölcsi bizonyítvány” szövegrész helyébe az „a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány” szöveg, 342. § (2) bekezdés k) pontjában a „c) pontja” szövegrész helyébe a „c) és d) pontja” szöveg lép.
48. § Hatályát veszti a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 37. § (1) bekezdésében a „büntetlen előéletű,” szövegrész, 301. § (1) bekezdésében az „(1) bekezdésének” szövegrész, 307. §-ában az „(1) bekezdésének” szövegrész.
49. § (1) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 15. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Hallgatói jogviszony csak olyan személlyel létesíthető, aki büntetlen előéletű.”
(2) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény a 15. §-t követően a következő 15/A. §-sal egészül ki:
„15/A. § (1) Azt a tényt, hogy a 15. § (4) bekezdésben meghatározott kizáró ok nem áll fenn,
a) az intézménybe történő beiratkozáskor a hallgatói jogviszonyt létesíteni kívánó személy,
b) a hallgatói jogviszony fennállása alatt az intézmény írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, vagy ha e határidőn belül a hallgatón kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul
hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
(2) Az intézmény a hallgatói jogviszony fennállása alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a hallgatót annak igazolására, hogy vele szemben nem áll fenn a 15. § (4) bekezdésben meghatározott kizáró ok. Ha a hallgató igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a 15. § (4) bekezdésben meghatározott kizáró ok, az intézmény az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.
(3) Az intézmény az (1) bekezdésben meghatározottak alapján megismert személyes adatokat - a 15. § (4) bekezdésben meghatározott kizáró ok fennállásának megállapítása céljából -
a) a hallgatói jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig,
b) a hallgatói jogviszony létesítése és fennállása esetén a hallgatói jogviszony megszűnéséig
kezeli.”
(3) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 16. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[A hallgatói jogviszony megszűnik]
„f) ha az intézmény az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, hogy a hallgatóval szemben fennáll a 15. § (4) bekezdésben meghatározott kizáró ok, vagy ha a hallgató a 15/A. § (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívülálló ok következménye.”
50. § (1) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 5. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[A kérelmező a részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges közraktári engedélyt kaphat, ha]
„e) az igazgatóság tagja
ea) büntetlen előéletű,
eb) büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) XV. fejezet III. címében meghatározott államtitok és szolgálati titok megsértése, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény elkövetése miatt jogerős ítéletben megállapította, addig az időpontig, amíg az e tényre vonatkozó adat kezelését a bűnügyi nyilvántartási rendszerben a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) elrendeli,
ec) nem áll a gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,
ed) nem áll az eb) alpontban meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt.”
(2) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 5. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg az igazgatóság tagja hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy megfelel az 5. § (3) bekezdés e) pontjában meghatározott feltételnek, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a felügyelet részére - annak a részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a felügyelet a (7) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(7) A felügyelet a részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység folytatásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az igazgatóság tagja megfelel az 5. § (3) bekezdés e) pontjában meghatározott feltételnek. A hatósági ellenőrzés céljából a felügyelet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra irányulhat, hogy az igazgatóság tagja megfelel-e az 5. § (3) bekezdés e) pontjában meghatározott feltételnek.
(8) A (6) és (7) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a felügyelet
a) a részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,
b) a részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
(3) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 5/B. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[A kérelmező a fióktelepként működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedélyt akkor kaphat, ha]
„f) a fióktelep vezetője (vezetői)
fa) büntetlen előéletű,
fb) büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság a Btk. XV. fejezet III. címében meghatározott állam és szolgálati titok megsértése, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény elkövetése miatt jogerős ítéletben megállapította, addig az időpontig, amíg az e tényre vonatkozó adat kezelését a Bnytv. elrendeli,
fc) nem áll a gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,
fd) nem áll az fb) alpontban meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt.”
(4) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 5/B. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A fióktelepként működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a fióktelep vezetője hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy megfelel az 5/B. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott feltételnek, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a felügyelet részére - annak a fióktelepként működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a felügyelet az (5) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(5) A felügyelet a fióktelepként működő közraktári tevékenység folytatásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az igazgatóság tagja megfelel az 5/B. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott feltételnek. A hatósági ellenőrzés céljából a felügyelet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra irányulhat, hogy az igazgatóság tagja megfelel-e az 5/B. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott feltételnek.
(6) A (4) és (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a felügyelet
a) a fióktelepként működő közraktári tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,
b) a fióktelepként működő közraktári tevékenység engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára, vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
(5) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) A közraktár vezetője vagy a közraktári tevékenység irányításával megbízott vezető állású munkavállalója külön jogszabályban meghatározott szakképzettséggel, legalább ötéves - közraktári, banki, vállalati gazdálkodási, államigazgatási, pénzügyi, illetve gazdasági területen szerzett - szakmai gyakorlattal és legalább hároméves vezetői gyakorlattal rendelkező természetes személy lehet, aki a közraktárral munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, és nincs jogerős bírósági határozattal megállapított köztartozása.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott munkakörben alkalmazandó személy (a továbbiakban: vezetőjelölt) nem lehet olyan természetes személy,
a) aki büntetett előéletű,
b) aki büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság a Btk. XV. fejezet III. címében meghatározott állam és szolgálati titok megsértése, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény elkövetése miatt jogerős ítéletben megállapította, addig az időpontig, amíg az e tényre vonatkozó adat kezelését a Bnytv. elrendeli,
c) aki a gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, vagy
d) aki a b) pontban meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll.
(3) A vezetőjelöltet - a megbízatására irányuló jogviszony létesítését megelőző huszonkét munkanappal - a felügyeletnek be kell jelenteni. A bejelentéssel egyidejűleg a vezetőjelölt részletes szakmai önéletrajzát, valamint az (1) bekezdésben felsoroltak hitelt érdemlő igazolását is be kell nyújtani. Az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban. A vezetőjelölttel munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesíteni csak a felügyelet jóváhagyását követően lehet.
(4) A vezetőjelölt hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy megfelel a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a felügyelet részére - a munkaviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítéséhez szükséges jóváhagyás iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a felügyelet a jelöltre vonatkozó (5) bekezdésében meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(5) A felügyelet a közraktár vezetője vagy a közraktári tevékenység irányításával megbízott vezető állású munkavállalója munkaviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának fennállása alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a közraktár vezetője vagy a közraktári tevékenység irányításával megbízott vezető állású munkavállalója megfelel-e a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek. A hatósági ellenőrzés céljából a felügyelet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra irányulhat, hogy a közraktár vezetője vagy a közraktári tevékenység irányításával megbízott vezető állású munkavállalója megfelel-e a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek.
(6) A (4) és (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a felügyelet
a) a munkaviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésének jóváhagyása iránti eljárás jogerős befejezéséig,
b) a munkaviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésének jóváhagyása esetén a munkaviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony megszűnéséig
kezeli.”
(6) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény a 8/A. §-t követően a következő 8/B. §-sal egészül ki:
„8/B. § (1) A természetes személy minősített befolyása megszerzéséhez szükséges engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolhatja azt a tényt, hogy megfelel a 8. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételnek, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a felügyelet részére - annak a természetes személy minősített befolyása megszerzéséhez szükséges engedély iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(2) A felügyelet a hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a közraktárban minősített befolyással rendelkező természetes személy megfelel-e a 8. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételnek. A hatósági ellenőrzés céljából a felügyelet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra irányulhat, hogy a közraktárban minősített befolyással rendelkező természetes személy megfelel-e a 8. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételnek.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a felügyelet
a) a természetes személy minősített befolyása megszerzésének engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,
b) a természetes személy minősített befolyása megszerzésének engedélyezése esetén a természetes személy minősített befolyásának megszűnéséig
kezeli.”
(7) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény a 9/A. §-t követően a következő 9/B. §-sal egészül ki:
„9/B. § Ha a felügyelet a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy
a) az igazgatóság tagja, a fióktelep vezetője, a közraktár vezetője vagy a közraktári tevékenység irányításával megbízott vezető állású munkavállalója
aa) büntetett előéletű,
ab) büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság a Btk. XV. fejezet III. címében meghatározott állam és szolgálati titok megsértése, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény elkövetése miatt jogerős ítéletben megállapította, addig az időpontig, amíg az e tényre vonatkozó adat kezelését a Bnytv. elrendeli,
ac) a gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll vagy
ad) az ab) alpontban meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll, illetve
b) a közraktárban minősített befolyással rendelkező természetes személy büntetett előéletű,
erről a tényről haladéktalanul értesíti az a) pont esetében a közraktárt, és ezzel egyidejűleg felhívja, hogy az érintett személlyel a jogviszonyát az értesítés kézbesítésétől számított tizenöt munkanapon belül szüntesse meg, és a jogviszony megszüntetésének tényéről a felügyeletet értesítse, a b) pont esetén a minősített befolyással rendelkező természetes személyt, hogy harminc munkanapon belül a minősített befolyását szüntesse meg.”
(8) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Felügyeleti biztosnak olyan természetes személy nevezhető ki, aki megfelel a közraktár vezetőjével szemben támasztott, a 7. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek, és e követelmények hitelt érdemlő igazolását a kinevezéssel egyidejűleg benyújtja a felügyeletnek.”
(9) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 12. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Felügyelet a felügyeleti biztos 7. § (2) bekezdés szerinti személyes adatait a felügyeleti biztos visszarendelési időpontjának a Cégközlönyben való közzétételének napjáig kezeli.”
51. § A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 5. § (5) bekezdésében a „(3) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés a)-d) pontjában” szöveg lép.
52. § Hatályát veszti a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 5. § (2) bekezdés i) pontja, valamint 5/B. § (1) bekezdés d) pontja.
53. § (1) A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 66. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Nem lehet polgári természetőr az a személy, aki
a) büntetett előéletű,
b) természetőri tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, továbbá
c) nem felel meg a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek.”
(2) A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 66. §-a a következő (4)-(8) bekezdésekkel egészül ki:
„(4) Azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn a (3) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott kizáró ok,
a) a polgári természetőrnek jelölt személy,
b) a polgári természetőrnek megbízott személy - az igazgatóság vagy a települési önkormányzat írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, vagy ha e határidőn belül a megbízott polgári természetőrön kívülálló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul -
az igazgatóság vagy a települési önkormányzat részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
(5) Az igazgatóság vagy a települési önkormányzat felhívhatja a polgári természetőrt annak igazolására, hogy vele szemben nem áll fenn a (3) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott kizáró ok. Ha a polgári természetőr igazolja, hogy vele szemben a (3) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn, az igazgatóság vagy a települési önkormányzat az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.
(6) Nem lehet polgári természetőr az a személy sem,
a) akit a természet védelmével kapcsolatban elkövetett szabálysértésért jogerősen felelősségre vontak, a határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig,
b) akit természetvédelmi, illetve állatvédelmi bírsággal sújtottak, a határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig.
(7) A polgári természetőr megbízatásának időtartama alatt a természetvédelmi hatóság ellenőrizheti azt is, hogy a polgári természetőrrel szemben fennáll-e a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró ok. A természetvédelmi hatóság az ellenőrzés céljából adatot igényelhet a központi szabálysértési nyilvántartásból. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a jogosulttal szemben fennáll-e a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró ok.
(8) Az igazgatóság vagy a települési önkormányzat a (4) bekezdés alapján megismert adatokat a polgári természetőr megbízásáról meghozott döntésig, az (5) és a (7) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a polgári természetőr megbízatása megszűnéséig kezeli.”
(3) A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény a 78/A. §-t követően a következő 78/B. §-sal egészül ki:
„78/B. § (1) A természetvédelmi hatóság állítja ki
a) a védett, fokozottan védett, közösségi jelentőségű, nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő állatfaj egyedének, hibridjének tartásához, hasznosításához, bemutatásához szükséges engedélyt,
b) a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendelet 4. cikke szerinti importengedélyt, az 5. cikke szerinti exportengedélyt és re-export bizonylatot, valamint EU-bizonylatot, továbbá
c) barlangi túravezetői, illetve barlangi kutatásvezetői igazolványt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogosultságot nem szerezhet az a személy,
a) akinek a bíróság a büntetőjogi felelősségét a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben meghatározott tiltott állatviadal szervezése, állatkínzás vagy természetkárosítás bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen megállapította,
b) aki barlangi túravezető vagy barlangi kutatásvezető foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.
(3) Nem szerezhet az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott jogosultságot az a személy sem,
a) akit a természet védelmével kapcsolatban elkövetett szabálysértésért jogerősen felelősségre vontak, a határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig vagy
b) akit természetvédelmi, illetve állatvédelmi bírsággal sújtottak, a határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott jogosultság megszerzéséhez a kérelmező
a) a természetvédelmi hatóság részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a (2) bekezdésben meghatározott kizáró ok, vagy
b) kéri, hogy az annak igazolására szolgáló adatokat, amely szerint a (2) bekezdésben meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn, a bűnügyi nyilvántartó szerv a természetvédelmi hatóság részére - annak az (1) bekezdésben meghatározott jogosultság megadásának elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység gyakorlásának időtartama alatt a természetvédelmi hatóság hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a jogosulttal szemben fennáll-e a (2) bekezdésben meghatározott kizáró ok. A hatósági ellenőrzést folytató természetvédelmi hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a jogosulttal szemben fennáll-e a (2) bekezdésben meghatározott kizáró ok.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység időtartama alatt a természetvédelmi hatóság ellenőrizheti azt is, hogy a tevékenységet gyakorló személlyel szemben fennáll-e a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró ok. A természetvédelmi hatóság az ellenőrzés céljából adatot igényelhet a központi szabálysértési nyilvántartásból. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a tevékenységet gyakorló személlyel szemben fennáll-e a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró ok.
(7) A (4)-(6) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a természetvédelmi hatóság
a) az (1) bekezdésben meghatározott jogosultság megadása iránti eljárás jogerős befejezéséig,
b) az (1) bekezdésben meghatározott jogosultság megadása esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a jogosultság visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
54. § (1) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 89/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály meghatározott szakterületen szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével -, szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll az e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakterülethez kapcsolódó szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján a miniszter által rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.”
(2) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 89/A. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A vadászati hatóság az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértő büntetlen előéletű, és nem áll a szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a vadászati hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(5) A vadászati hatóság a szakértő (4) bekezdésben meghatározott személyes adatait a szakértő nyilvántartásból való törléséről szóló döntés jogerőre emelkedéséig kezeli.”
55. § Hatályát veszti a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 65. § (1) bekezdés b) pontja.
56. § (1) A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény a 34. §-t követően a következő 34/A. §-sal egészül ki:
„34/A. § (1) Nem lehet a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, valamint a Versenytanács tagja olyan személy, aki
a) büntetett előéletű,
b) büntetlen előéletű, de akinek a büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős ítéletében megállapította a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezet III. címében meghatározott államtitok és szolgálati titok megsértése, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, XVII. fejezetében meghatározott gazdasági bűncselekmény, XVIII. fejezetében meghatározott vagyon elleni bűncselekmény vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el
ba) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés esetén az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítés (a továbbiakban: büntetőjogi mentesítés) beálltától számított tizenkét évig,
bb) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított tíz évig,
bc) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított öt évig,
bd) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított nyolc évig,
be) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított három évig.”
(2) A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 35. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Tisztségére méltatlan a tisztségviselő, ha vele szemben a 34/A. § (1) bekezdésében meghatározott, a tisztség viselését kizáró ok bekövetkezik, továbbá ha a kizáró ok fennállása hiányának e törvényben meghatározottak szerinti igazolását elmulasztja.”
(3) A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény a 35. §-t követően a következő 35/A. §-sal egészül ki:
„35/A. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal elnökének, elnökhelyettesének javasolt személy a miniszterelnök részére, a Versenytanács tagjának javasolt személy a Gazdasági Versenyhivatal elnöke részére - a javaslat előterjesztését megelőzően - hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn a 34/A. § (1) bekezdésben meghatározott kizáró ok.
(2) A miniszterelnök a Gazdasági Versenyhivatal elnökét, elnökhelyettesét, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke a Versenytanács tagját kinevezésének időtartama alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményének ismertetésével felhívhatja annak igazolására, hogy vele szemben nem áll fenn a 34/A. § (1) bekezdése szerinti kizáró ok.
(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott felhívásra a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül - ha e határidőn belül a felhívott személyen kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul - a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese vagy a Versenytanács tagja igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a 34/A. § (1) bekezdése szerinti kizáró ok, a Gazdasági Versenyhivatal az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat az igazolást benyújtó tisztségviselőnek megtéríti.
(4) A miniszterelnök a Gazdasági Versenyhivatal elnökének, elnökhelyettesének, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke a Versenytanács tagjának az (1) és (3) bekezdés alapján megismert személyes adatait az adatalany megbízatásának megszűnéséig kezeli.”
57. § (1) A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény 21. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (4) bekezdésben megjelölt tevékenységet a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv annak engedélyezi, aki
a) büntetlen előéletű,
b) a földmérési, térképészeti foglalkozástól eltiltás hatálya alatt nem áll,
c) nem áll büntetőeljárás hatálya alatt, továbbá
d) megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott feltételeknek.”
(2) A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény 21. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv az engedély kiadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi a jogosultat.”
(3) A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény a 21. §-t követően a következő 21/A. §-sal egészül ki:
„21/A. § (1) A földmérési és térképészeti tevékenység végzéséhez ingatlanrendező földmérői engedélyt igénylő személy a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy a 21. § (5) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv részére - annak az ingatlanrendező földmérői engedély iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a (2) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(2) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv az engedélyhez kötött tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a tevékenységet végző személlyel szemben nem áll fenn a 21. § (5) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kizáró ok. A hatósági ellenőrzést folytató földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a földmérési és térképészeti tevékenységet folytató személlyel szemben fennáll-e a 21. § (5) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kizáró ok valamelyike.
(3) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv visszavonja a földmérési és térképészeti tevékenység végzéséhez kiadott engedélyt, ha a hatósági ellenőrzés keretében megállapítja, hogy a földmérési és térképészeti tevékenységet végző személlyel szemben 21. § (5) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kizáró ok áll fenn.
(4) Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv
a) ingatlanrendező földmérői engedély iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy
b) az ingatlanrendező földmérői engedély kiadása esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
58. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 11/A. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Nem lehet gyermekjogi képviselő az a személy,
a) aki büntetett előéletű,
b) aki büntetlen előéletű, de a bíróság büntetőjogi felelősségét jogerős ítéletben megállapította a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XII. fejezet I. címében meghatározott élet, testi épség és egészség elleni bűncselekmény, II. címében meghatározott egészségügyi beavatkozás, orvostudományi kutatás rendje és az egészségügyi önrendelkezés elleni bűncselekmény, kényszerítés, a lelkiismeret és vallásszabadság megsértése, közösség tagja elleni erőszak, személyi szabadság megsértése, emberrablás, emberkereskedelem, zaklatás, magántitok megsértése, visszaélés személyes adattal, visszaélés közérdekű adattal, XIV. fejezetében meghatározott házasság, család, ifjúság és nemi erkölcs elleni bűncselekmény, embercsempészet, XV. fejezet V. címében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmény és VI. címében meghatározott igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény, XVI. fejezet II-IV. címében meghatározott köznyugalom, közbizalom és közegészség elleni bűncselekmény, lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, hanyag kezelés, rablás, kifosztás, zsarolás, orgazdaság vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el
ba) ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,
bb) öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,
bc) végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
bd) közérdekű munka vagy pénzbüntetés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
be) végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,
c) aki a b) pontban meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll,
d) aki a szakmai gyakorlata meglétének vizsgálata során figyelembe veendő foglalkozás tekintetében foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt áll, valamint
e) akinek szülői felügyeleti jogát a bíróság jogerős ítéletével megszüntette, valamint - ha külön jogszabály másképp rendelkezik - akinek szülői felügyeleti joga a gyermek átmeneti nevelésbe vétele miatt szünetel.
(9) Megszűnik a gyermekjogi képviselő megbízatása, ha vele szemben a (8) bekezdésben meghatározott kizáró okok valamelyike fennáll, vagy ha a gyermekjogi képviselő a 11/B. § (3) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségének ismételt szabályszerű felhívásra sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívülálló ok következménye.”
(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a 11/A. §-t követően a következő 11/B. §-sal egészül ki:
„11/B. § (1) A gyermekjogi képviselői feladatok ellátására pályázó személy a jelentkezéskor a gyermekjogi képviselet céljából létrehozott szervezett vezetője (a továbbiakban: vezető) részére
a) hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy a 11/A. § (8) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn, valamint
b) igazolja, hogy a 11/A. § (8) bekezdés e) pontjában meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn.
(2) Ha a pályázó az (1) bekezdésben meghatározott tényeket nem igazolja, gyermekjogi képviselő nem lehet.
(3) A vezető a gyermekjogi képviselőt - a képviselet ellátásának időtartama alatt - írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja annak hatósági bizonyítvánnyal való igazolására, hogy a gyermekjogi képviselővel szemben nem állnak fenn a 11/A. § (8) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott kizáró okok.
(4) Ha az (3) bekezdésben meghatározott felhívásra a gyermekjogi képviselő igazolja, hogy vele szemben a 11/A. § (8) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott kizáró okok nem állnak fenn, a vezető az igazolásra szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a gyermekjogi képviselő részére megtéríti.
(5) A vezető a 11/A. § (8) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott körülmények igazolása céljából kezeli
a) gyermekjogi képviselői feladatok ellátására pályázó személy,
b) a gyermekjogi képviselő
azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a vezető az ellenőrzés lefolytatásáig vagy ha az ellenőrzés következtében a gyermekjogi képviselő megbízatása megszűnik, a megbízatás megszűnésének időpontjáig kezeli.”
(3) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 15. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A gyermekvédelmi rendszerben a külön jogszabályban meghatározott munkakörben, valamint önkéntes jogviszonyban nem foglalkoztatható az a személy, akivel szemben a 11/A. § (8) bekezdésben meghatározott kizáró okok valamelyike fennáll, vagy aki e törvényben meghatározott igazolási kötelezettségének ismételt szabályszerű felhívásra sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívülálló ok következménye.”
(4) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 103/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„103/A. § (1) Ha törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakterületen gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakértő igénybevételét írja elő, vagy ilyen szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, szakértőként kizárólag a Kormány által erre kijelölt szerv engedélyével rendelkező személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak az ilyen személy igénybevételéhez fűződnek.
(2) Gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakértői tevékenység folytatását a Kormány által erre kijelölt szerv annak engedélyezi, aki
a) rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott
aa) szakirányú felsőfokú végzettséggel vagy felsőfokú szakképesítéssel,
ab) szakvizsgával,
ac) kettő szakmai ajánlással annak igazolására, hogy szakterületének elismert képviselője,
ad) szakterületén a kérelem benyújtását megelőző hét évben szerzett legalább ötéves gyakorlattal, és
b) büntetlen előéletű, nem áll a gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(3) A gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, és nem áll a gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a Kormány által erre kijelölt szerv részére - annak a gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a Kormány által erre kijelölt szerv a (4) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(4) A Kormány által erre kijelölt szerv gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakértő büntetlen előéletű-e, és nem áll-e a gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a Kormány által erre kijelölt szerv adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(5) A (3) és (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a Kormány által erre kijelölt szerv
a) a gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakértői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy
b) a gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakértő nyilvántartásba vétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig kezeli.”
(5) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a 103/A. §-t követően a következő 103/B. §-sal egészül ki:
„103/B. § (1) A Kormány által erre kijelölt szerv a szakértői tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről névjegyzéket vezet. A névjegyzékből az e törvény szerint nyilvános adatokon túli adat kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható.
(2) A névjegyzék tartalmazza - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolg. tv.) 26. § (2) bekezdésében, valamint 29. §-ában meghatározottakon túl - a szakértő
a) további természetes személyazonosító adatait, értesítési címét, valamint - ha a szakértő hozzájárult a névjegyzékben való szerepeltetéséhez - egyéb elérhetőségét (telefonszám, e-mail cím),
b) a szakértői tevékenységgel összefüggő munkahelyének és munkakörének megnevezését, munkahelyének címét, telefonszámát,
c) iskolai végzettségének, szakképzettségének, szakképesítésének megnevezését, az erről kiállított oklevél, bizonyítvány számát, a kiállítás helyét és időpontját, a kiállító intézmény megnevezését,
d) szakvizsgájának, egyetemi doktori címének vagy tudományos fokozatának megnevezését, az erről kiállított okirat számát, a kiállítás helyét és időpontját, a kiállító intézmény megnevezését,
e) szakterületének(einek) megnevezését,
f) engedélye megadásának időpontját,
g) felkészítő képzésen, továbbképzésen való részvételének időpontját,
h) szakmai tevékenységének leírását,
i) szakértői tevékenysége szüneteltetésének, felfüggesztésének időtartamát.
(3) A névjegyzékben szereplő adatokból - szakterületenkénti tagolásban - a Kormány által erre kijelölt szerv a Szolg. tv. 30. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl a honlapján közzéteszi a szakértő
a) értesítési címét,
b) egyéb elérhetőségét, ha hozzájárult annak közzétételéhez,
c) iskolai végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, szakvizsgájának, egyetemi doktori címének, illetve tudományos fokozatának megnevezését,
d) szakmai tevékenységének leírását,
e) engedélye megadásának időpontját.
(4) A Kormány által erre kijelölt szerv az adatokat a szakértőnek a névjegyzékből való kikerülése időpontjától számított 5 évig kezeli, ezt követően az adatokat törli. A névjegyzékben szereplő szakértők adatait a névjegyzékből kikerült szakértők adataitól elkülönítetten kell kezelni.”
(6) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza]
„f) az e törvény szerinti gyermekvédelmi és szociálpolitikai szakértői szakterületeket, a gyermekvédelmi és szociálpolitikai szakértői tevékenység folytatásának, a tevékenységre jogosító engedély kiadásának a részletes szabályait, a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, a névjegyzék vezetésére vonatkozó eljárás részletes szabályait, továbbá - az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével - az országos szakértői névjegyzékkel összefüggő eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és megfizetésének részletes szabályait,”
59. § (1) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Igazságügyi alkalmazottnak nem lehet kinevezni azt,
a) aki büntetett előéletű,
b) aki a betöltendő munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.
(5) Bírósági fogalmazónak, bírósági titkárnak, igazságügyi szakértőnek és pártfogó felügyelőnek a (4) bekezdésben meghatározottakon túl azt sem lehet kinevezni:
a) aki büntetlen előéletű, de a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi felelősségét jogerős ítéletben megállapította,
aa) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,
ab) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,
ac) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
ad) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
ae) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,
af) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
ag) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
ah) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka esetén a mentesítés beálltától számított három évig,
b) akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig,
c) akivel szemben a bíróság próbára bocsátást alkalmazott, a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől számított három évig,
d) akivel szemben büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást - van folyamatban, a büntetőeljárás jogerős bejezéséig.”
(2) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény a 11. §-t követően a következő 11/A. §-sal egészül ki:
„11/A. § (1) Az igazságügyi alkalmazottként szolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy a munkáltatói jogkör gyakorlójának felhívására
a) igazolja a kinevezéshez szükséges adatokat és tényeket, valamint
b) hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy a 11. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott körülmény vele szemben nem áll fenn.
(2) Ha az igazságügyi alkalmazottként szolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy az (1) bekezdésben meghatározott adatokat és tényeket nem igazolja, kinevezésre nem lehet előterjeszteni.”
(3) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 26. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[A szolgálati viszony a 19. § e) pontja alapján szűnik meg, ha]
„e) az igazságügyi alkalmazott a 37/B. § (1) bekezdésében meghatározott felhívásra az ismételt szabályszerű felhívás kézhezvételétől számított tizenöt munkanapon belül igazolási kötelezettségének nem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye.”
(4) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 26. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[A szolgálati viszony az azt követő napon szűnik meg, amikor]
„e) az igazságügyi alkalmazott a 37/B. § (1) bekezdésében meghatározott igazolási kötelezettségének az ismételt felhívást követően rendelkezésére álló határidőben eleget tehetett volna.”
(5) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény a 37/A. §-t követően a következő alcímmel és 37/B. §-sal egészül ki:
„Igazolási kötelezettség
37/B. § (1) Az igazságügyi alkalmazott a szolgálati viszony fennállása alatt a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban - a mulasztás jogkövetkezményeire való figyelmeztetéssel - közölt felhívására, tizenöt munkanapon belül igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a 11. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott körülmény.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra az igazságügyi alkalmazott igazolja, hogy vele szemben a 11. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott körülmény nem áll fenn, az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat az igazságügyi szerv az igazságügyi alkalmazott részére megtéríti.
(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a 11/A. § (4) és (5) bekezdésben meghatározott körülmény vizsgálata céljából kezeli
a) az igazságügyi alkalmazottként szolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy,
b) az igazságügyi alkalmazott
azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.
(4) A 11/A. § (1) bekezdés b) pontja, valamint az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a munkáltatói jogkör gyakorlója a szolgálati viszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy - szolgálati viszony létesítése és fennállása esetén - a szolgálati viszony megszűnéséig kezeli.”
(6) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 56. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2) és (3) bekezdés megjelölése (3) és (4) bekezdésre változik:
„(2) A fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja fennáll, ha az igazságügyi alkalmazottal szemben büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást - indult.”
(7) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 59. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fegyelmi eljárás alá vont a munkaköréből felfüggeszthető, ha a szolgálati helyén való jelenléte a tényállás megállapítását gátolná, ha büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást - hatálya alatt áll, a büntetőeljárás jogerős bejezéséig, továbbá ha a fegyelemsértés jellege egyébként azt indokolja.”
(8) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 121/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel teljesülését az igazságügyi alkalmazott hatósági bizonyítvánnyal igazolja, a (2) bekezdés e) pontjában foglalt feltétel teljesüléséről az igazságügyi alkalmazott a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.”
60. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 94. § (5) bekezdésében a „követően 50 évig” szövegrész helyébe a „követően - a 37/B. § (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - ötven évig” szöveg, 69. § b) pontjában az „56. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe az „56. § (3) bekezdésében” szöveg, 2. számú melléklet 4. pontjában „az erkölcsi bizonyítvány száma és kelte” szövegrész helyébe az „a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma és kelte” szöveg lép.
61. § Hatályát veszti az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 11. § (2) bekezdésében a „büntetlen előéletű,” szövegrész, 11. § (3) bekezdésében a „büntetlen előéletű,” szövegrész.
62. § (1) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 34. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
