„(9) A vezető tisztségviselői megbízás az érintett személy által való elfogadással jön létre. A vezető tisztségviselők megbízatása a határozott idő lejártával, visszahívással, lemondással, elhalálozással, illetve a pénztártagsági viszony megszűnésével, valamint a közügyektől való eltiltással szűnik meg.”
(2) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 34. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Vezető tisztségviselővé nem választható olyan személy, aki
a) büntetett előéletű,
b) büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) XV. fejezet III. címében meghatározott államtitok és szolgálati titok megsértése, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény elkövetése miatt jogerős ítéletben megállapította, addig az időpontig, amíg az e tényre vonatkozó adat kezelését a bűnügyi nyilvántartási rendszerben a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) elrendeli,
c) a b) pontban meghatározott bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll, vagy
d) gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.”
(3) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény a 34. §-t követően a következő 34/A. §-sal egészül ki:
„34/A. § A vezető tisztségviselőnek jelölt személy a megválasztását megelőzően a közgyűlés részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt, hogy a 34. § (12) bekezdésben meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn.”
(4) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 39. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:]
„c) az igazgatótanács tagjainak és elnökének megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása, valamint annak ellenőrzése, hogy az igazgatótanács tagjával és elnökével szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdésében meghatározott kizáró ok,
d) az ellenőrző bizottság tagjainak és elnökének megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása, valamint annak ellenőrzése, hogy az ellenőrző bizottság tagjával és elnökével szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdésében meghatározott kizáró ok,”
(5) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény a 39. §-t követően a következő 39/A. §-sal egészül ki:
„39/A. § (1) A vezető tisztségviselői jogviszony fennállása alatt a közgyűlés írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a vezető tisztségviselőt annak igazolására, hogy a 34. § (12) bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva a vezető tisztségviselői tisztség betöltéséből.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra a vezető tisztségviselő hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy a 34. § (12) bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva a vezető tisztségviselői tisztség betöltéséből, a közgyűlés az igazolásra szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.
(3) A közgyűlés a 34/A. § alapján megismert személyes adatokat a vezető tisztségviselő megválasztásáról meghozott döntésig, az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a vezető tisztségviselői jogviszony megszűnéséig kezeli.
(4) Nem lehet vezető tisztségviselő az a személy, aki a közgyűlés felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül - vagy ha e határidőn belül rajta kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul - nem igazolja, hogy vele szemben a vezető tisztségviselői tisztség betöltését kizáró ok nem áll fenn.”
(6) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 44. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pénztár a nevében, székhelyében, a bevételek tartalékok közötti megosztásának arányában, vezető tisztségviselőiben, és a (2) bekezdésben meghatározott személyekben bekövetkező változást annak időpontját követő 30 napon belül a Felügyeletnek bejelenti. A pénztár a megalakulásakor és a vezető tisztségviselők, illetve a kötelező alkalmazottak, megbízottak változása esetén - ideértve azok újraválasztását vagy újbóli kinevezését is - figyelemmel a (6) bekezdésben foglaltakra csatolja az érintett személy]
„a) vonatkozásában a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítványának eredeti példányát,”
(7) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 45. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ügyvezetőként (helyettes ügyvezetőként) az alkalmazható, aki]
„a) büntetlen előéletű, nem áll a gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és akivel szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott kizáró ok,”
(8) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 47. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pénztár biztosításmatematikusaként az alkalmazható, aki]
„d) büntetlen előéletű, nem áll biztosításmatematikus foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és akivel szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott kizáró ok.”
(9) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 47. §-a a következő (5)-(11) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A megbízási jogviszony létesítését megelőzően a biztosításmatematikusként megbízási jogviszonyt létesíteni kívánó személy a pénztár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy vele szemben a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
(6) A megbízási jogviszony fennállása alatt a biztosításmatematikus a pénztár írásbeli, a mulasztás jogkövetkezményeit ismertető felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül - ha e határidőn belül a biztosításmatematikuson kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul - hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy vele szemben a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
(7) A pénztár a megbízási jogviszony fennállása alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményének ismertetésével felhívhatja a biztosításmatematikust annak igazolására, hogy vele szemben nem áll fenn a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok.
(8) Ha a (7) bekezdésben meghatározott felhívásra a biztosításmatematikus igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok, a pénztár az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a biztosításmatematikus részére megtéríti.
(9) A pénztár a kizáró ok fennállásának megállapítása céljából kezeli
a) a biztosításmatematikusként megbízási jogviszonyt létesíteni szándékozó személy,
b) a biztosításmatematikus
azon személyes adatait, amelyeket a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok fennállásának megállapítása céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.
(10) A (9) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a pénztár a megbízási jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy - a megbízási jogviszony létesítése és fennállása esetén - a megbízási jogviszony megszűnéséig kezeli.
(11) A megbízási jogviszonyt a pénztár azonnali hatállyal megszünteti, ha
a) a biztosításmatematikus a (6) bekezdésben foglalt kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, az ismételt felhívástól számított tizenötödik munkanapon,
b) ha a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok fennállását az üzemben tartó az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, e megállapításnak a biztosításmatematikus részére történő kézbesítése napján.”
(10) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 48. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pénztár a befektetések irányítására olyan vele munkaviszonyban álló személyt köteles alkalmazni, akivel szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdésében meghatározott kizáró ok, külön jogszabályban előírt értékpapír-forgalmazói vizsgával, szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább kettő év szakmai gyakorlattal rendelkezik, valamint megfelel a Tpt. 11. mellékletében meghatározott személyi feltételeknek.”
(11) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 66. § (5) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pénztár vagyonkezelését abban az esetben végezheti vagyonkezelő megbízása nélkül önállóan, ha]
„e) a vagyonkezelési tevékenység irányítására a 48. § (2) bekezdésében meghatározott képesítéssel rendelkező szakembert és - ha befektetési portfóliója ingatlant is tartalmaz - ingatlanértékelőt is alkalmaz. Az ingatlan értékelésével olyan személy bízható meg, akivel szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kizáró ok, és nem áll agrár-, műszaki, gazdasági vagy jogi egyetemi, illetve főiskolai végzettséghez kötött munkakörnek megfelelő (a továbbiakban: ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró) foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Amennyiben a pénztár ingatlanfejlesztést végez, és az adott fejlesztés tervezett értéke meghaladja az ötmillió forintot, akkor a pénztár az építési szerelési munka szakszerűségének ellenőrzésével, illetőleg helyszíni képviselete ellátásával építési műszaki ellenőrt köteles megbízni. A műszaki ellenőr az építési műszaki ellenőri tevékenység gyakorlására vonatkozó jogszabályi előírások szerint köteles eljárni.”
(12) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény a 66. §-t követően a következő 66/A. §-sal egészül ki:
„66/A. § (1) Ha a pénztár a 66. § (5) bekezdés e) pontja alapján ingatlanértékelőt bíz meg, az ingatlanértékelő a pénztár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kizáró ok, és nem áll ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(2) Az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a pénztár az ingatlanértékelő alkalmazásáról meghozott döntésig, ingatlanértékelő alkalmazása esetén a jogviszony fennállásáig kezeli.
(3) A pénztár az ingatlanértékelő megbízását követő tizenöt munkanapon belül a Felügyeletnek jóváhagyás végett bejelenti az értékelő személyét, és csatolja a végzettségét és gyakorlatát igazoló dokumentumok hiteles másolatát, az ingatlanértékelő hatósági bizonyítványát annak igazolására, hogy vele szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kizáró ok, és nem áll az ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(4) A Felügyelet hatósági ellenőrzés keretében ellenőrizheti, hogy az ingatlanértékelővel szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kizáró ok, és nem áll az ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzést folytató Felügyelet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az ingatlanértékelővel szemben fennáll-e a 34. § (12) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kizáró ok, és az ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(5) A Felügyelet az ingatlanértékelő
a) (3) bekezdés alapján megismert személyes adatait az ingatlanértékelő megbízásának jóváhagyásáig,
b) a (4) bekezdés alapján megismert személyes adatait a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a pénztár az ingatlanértékelő jogviszonyának megszüntetéséről szóló (6) bekezdés szerinti értesítésének a Felügyelethez történő megérkezéséig
kezeli.
(6) Ha a Felügyelet a (4) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy az ingatlanértékelővel szemben fennáll a 34. § (12) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kizáró ok, vagy az ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, erről a tényről haladéktalanul értesíti a pénztárt, és ezzel egyidejűleg felhívja, hogy az ingatlanértékelővel fennálló jogviszonyát az értesítés kézbesítésétől számított tizenöt munkanapon belül szüntesse meg, és erről a Felügyeletet értesítse.”
(13) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 94. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (4)-(8) bekezdés megjelölése (5)-(9) bekezdésre változik:
„(4) Az igazgatóság tagjának csak olyan személy delegálható, javasolható, illetve nevezhető ki, akivel szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdésében meghatározott kizáró ok.”
(14) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény a 94. §-t követően a következő 94/A. §-sal egészül ki:
„94/A. § (1) Az igazgatóság tagjának delegált vagy javasolt személynek azt, hogy a 94. § (4) bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az igazgatósági tagsági tisztség betöltéséből,
a) a delegálást megelőzően a Pénztárak Szövetsége részére,
b) a kinevezést megelőzően a nyugdíjjárulék- és nyugdíjbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért felelős miniszter részére,
c) az igazgatósági tagsági tisztség fennállása alatt a közgyűlés felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül
hatósági bizonyítvánnyal kell igazolnia.
(2) Nem lehet az igazgatóság tagja az a személy, aki a közgyűlés felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül - vagy ha e határidőn belül a rajta kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul - nem igazolja, hogy a 94. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az igazgatósági tagsági jogviszony fenntartásából.
(3) Az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat
a) a Pénztárak Szövetsége, illetve a nyugdíjjárulék- és nyugdíjbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért felelős miniszter az igazgatósági tagsági jogviszony létesítéséről meghozott döntésig,
b) a közgyűlés az igazgatósági tagsági jogviszony megszűnéséig
kezeli.”
(15) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 96. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3)-(6) bekezdés megjelölése (4)-(7) bekezdésre változik:
„(3) Az ellenőrző bizottság tagjának csak olyan személy nevezhető ki, akivel szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdésében meghatározott kizáró ok.”
(16) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény a 96. §-t követően a következő 96/A. és 96/B. §-sal egészül ki:
„96/A. § (1) Az igazgatósági tagság fennállása alatt az ellenőrző bizottság írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja az igazgatósági tagot annak igazolására, hogy a 94. § (4) bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az igazgatósági tagsági tisztség betöltéséből.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra az igazgatósági tag igazolja, hogy a 94. § (4) bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az igazgatósági tagsági tisztség betöltéséből, az ellenőrző bizottság az igazolásra szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.
(3) Az ellenőrző bizottság a 94. § (4) bekezdésben meghatározott körülmények igazolása céljából kezeli az igazgatósági tag azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.
96/B. § (1) Az ellenőrző bizottság tagjának csak olyan személyt javasolhat a Felügyelet, aki hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy a 96. § (3) bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az ellenőrző bizottsági tagsági tisztség betöltéséből.
(2) Az ellenőrző bizottsági tagság fennállása alatt a Felügyelet írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja az ellenőrző bizottsági tagot annak igazolására, hogy a 96. § (3) bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az ellenőrző bizottsági tagság betöltéséből.
(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra az ellenőrző bizottság tagja igazolja, hogy a 96. § (3) bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az ellenőrző bizottsági tisztség betöltéséből, a Felügyelet az igazolásra szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.
(4) A Felügyelet a 96. § (3) bekezdésben meghatározott körülmények igazolása céljából kezeli
a) az ellenőrző bizottsági tagság betöltésére javasolt személy,
b) az ellenőrző bizottsági tag
azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a Felügyelet az ellenőrző bizottsági tagságról meghozott döntés időpontjáig, illetve - az ellenőrző bizottsági tagságra történő kinevezés esetén - az ellenőrző bizottsági tagságot megszüntető ok bekövetkeztéig kezeli.
(6) Nem lehet az ellenőrző bizottság tagja az a személy, aki a Felügyelet felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül - vagy ha e határidőn belül a rajta kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul - nem igazolja, hogy a 96. § (3) bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az ellenőrző bizottsági tagsági tisztség betöltéséből.”
(17) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 97. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az ügyvezető igazgató, a főkönyvelő, valamint az Alapnál alkalmazásban álló - az igazgatóság által meghatározott feladatkörben foglalkoztatott - ügyintéző csak olyan személy lehet, akivel szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdésében meghatározott kizáró ok.”
(18) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény a 97. §-t követően a következő 97/A. §-sal egészül ki:
„97/A. § (1) A főkönyvelő, valamint az Alapnál alkalmazásban álló ügyintéző azt a tényt, hogy a 97. § (5) bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva főkönyvelői, illetve ügyintézői munkakör betöltéséből,
a) a munkakör betöltését megelőzően az ügyvezető igazgató részére vagy
b) a munkakör betöltése ideje alatt az ügyvezető igazgató felhívására
hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
(2) Az ügyvezető igazgató azt a tényt, hogy 97. § (5) bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az ügyvezető igazgatói munkakör betöltéséből,
a) a kinevezését megelőzően az ellenőrző bizottság részére vagy
b) az ügyvezetői igazgatói tisztség betöltése idején az ellenőrző bizottság felhívására
hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
(3) A 97. § (5) bekezdésében meghatározott kizáró ok igazolására, illetve ellenőrzésére egyebekben az ellenőrző bizottság tagjaira vonatkozó rendelkezéseket [96/B. § (2)-(6) bekezdés] kell megfelelően alkalmazni.”
63. § (1) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 94. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állami és önkormányzati fenntartású muzeális intézményekben, nyilvános könyvtárakban, közlevéltárakban és közművelődési intézményekben alkalmazottként csak olyan személy foglalkoztatható, aki
a) büntetlen előéletű, és nem áll muzeális intézményben, nyilvános könyvtárban, közlevéltárban és közművelődési intézményben végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,
b) a munkakör betöltéséhez jogszabályban meghatározott végzettséggel és szakképesítéssel rendelkezik.”
(2) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 95/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha jogszabály könyvtári, közművelődési, múzeumi vagy levéltári szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll könyvtári, közművelődési, múzeumi vagy levéltári szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.”
(3) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény a 95/A. §-a a következő (4)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A szakértői tevékenységet folytatni kívánó kérelmező a névjegyzékbe való felvételt megelőzően
a) hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, és nem áll könyvtári, közművelődési, múzeumi vagy levéltári szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy
b) kéri, hogy az arra vonatkozó adatokat, amely szerint büntetlen előéletű, és nem áll könyvtári, közművelődési, múzeumi vagy levéltári szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a bűnügyi nyilvántartó szerv a miniszter részére - annak a névjegyzékbe való felvétel elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa.
(5) A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott adatigénylés során a miniszter arra vonatkozóan igényelhet adatot a bűnügyi nyilvántartó szervtől, hogy a névjegyzékbe való felvételét kérelmező személy büntetlen előéletű, és nem áll könyvtári, közművelődési, múzeumi vagy levéltári szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(6) A miniszter hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy büntetlen előéletű, és nem áll könyvtári, közművelődési, múzeumi vagy levéltári szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzést folytató miniszter adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint könyvtári, közművelődési, múzeumi vagy levéltári szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(7) A miniszter annak igazolása céljából, hogy büntetlen előéletű, és nem áll könyvtári, közművelődési, múzeumi vagy levéltári szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, kezeli
a) a szakértői tevékenységet folytatni kívánó kérelmező,
b) szakértői tevékenység végzésére jogosult személy
azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.
(8) A (7) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a miniszter
a) a névjegyzékbe való felvétel iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy
b) a névjegyzékbe való felvétel esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a névjegyzékből való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
64. § (1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 22. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő c) és d) ponttal egészül ki:
[Nem lehet békéltető testületi tag, aki]
„b) büntetett előéletű,
c) büntetlen előéletű, de akinek a büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős ítéletében megállapította a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezet III. címében meghatározott államtitok és szolgálati titok megsértése, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, XVII. fejezetében meghatározott gazdasági bűncselekmény, XVIII. fejezetében meghatározott vagyon elleni bűncselekmény szándékos elkövetése, vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el
ca) ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,
cb) öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,
cc) közérdekű munka vagy pénzbüntetés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
cd) végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
ce) végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított három évig vagy
d) az (1) bekezdés szerinti, a kijelölés alapjául szolgáló végzettségnek és szakmai gyakorlatnak megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.”
(2) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 22. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti alkalmassági feltétel teljesülését az érintett igazolja a békéltetőtestületi tagsági kijelölés feltételeként.
(4) Azt a tényt, hogy a (2) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott kizáró okok vele szemben nem állnak fenn, az érintett hatósági bizonyítvánnyal igazolja
a) a békéltetőtestületi tagsági kijelölés feltételeként,
b) megbízatásának tartama alatt a békéltető testület elnöke, a békéltető testület elnöke tekintetében a fogyasztóvédelemért felelős miniszter írásbeli felhívására a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, vagy ha ez e határidőn belül az érintetten kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul.”
(3) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény a 22. §-t követően a következő 22/A-22/B. §-sal egészül ki:
„22/A. § (1) A békéltető testület elnöke a békéltető testület tagját, a fogyasztóvédelemért felelős miniszter a békéltető testület elnökét írásban, a mulasztás jogkövetkezményének ismertetésével felhívhatja annak igazolására, hogy az igazolásra felhívottal szemben nem áll fenn a 22. § (2) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott kizáró ok.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra a békéltetőtestületi tag, illetve a békéltető testület elnöke igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a 22. § (2) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott kizáró ok, az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a békéltető testület a tag, a fogyasztóvédelemért felelős miniszter a testület elnöke részére megtéríti.
22/B. § (1) Az alkalmassági feltételek teljesülése és a kizáró okok vizsgálata céljából a békéltető testület elnöke kezeli a békéltetőtestületi tagnak jelölt személy
a) 22. § (1) bekezdés szerinti végzettséget és szakmai gyakorlatot igazoló dokumentumokban,
b) 22. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró ok fenn nem állásának megállapítása céljából történt adatszolgáltatásban, valamint
c) a 22. § (2) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott kizáró okok fenn nem állásának megállapítása céljából kiállított hatósági bizonyítványban
foglalt személyes adatait.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatokat
a) a békéltető testület elnöke a békéltető testületi tagnak jelölt személy esetében a kijelölési eljárás befejezéséig,
b) a békéltető testület elnöke a békéltető testületi tag megbízatásának megszűnéséig,
c) a fogyasztóvédelemért felelős miniszter a békéltető testület elnöke megbízatásának megszűnéséig
kezeli.”
(4) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 24. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, az (1) bekezdés a következő c) ponttal egészül ki, és a jelenlegi c)-e) pontok jelölése d)-f) pontra változik:
[A békéltető testületi tag megbízatása megszűnik]
„b) ha vele szemben a 22. § (2) bekezdés a) pontja szerinti kizáró ok áll fenn,
c) ha bejelenti, hogy vele szemben a 22. § (2) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott kizáró ok áll fenn, vagy a 22/A. § (1) bekezdésében meghatározott felhívásra nem igazolja vagy nem tudja igazolni, hogy nem áll fenn vele szemben a 22. § (2) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott kizáró ok,”
(5) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a békéltető testületi tag megbízatása e törvényben szabályozott bármely okból megszűnik, helyette a békéltető testületi tag jelölésére vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával új testületi tagot kell kijelölni. Ha a békéltetőtestületi tag megbízatása az (1) bekezdés a) pontja alapján szűnik meg, az olyan folyamatban lévő ügyben, amelyben az eljáró tanács tagja, még eljár. Ha a békéltetőtestületi tag megbízatása az (1) bekezdés b)-f) pontja alapján szűnik meg, a folyamatban levő ügyekben a békéltető testület elnöke jelöli ki a megszűnt megbízatású tag helyett eljáró tagot.
(4) Ha az (1) bekezdés b)-f) pontja szerinti okból a békéltető testület elnökének megbízatása szűnik meg, a békéltetőtestületi elnök megválasztására vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával új elnököt kell választani, illetve megbízni.”
65. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 24. § (2) bekezdésében az „(1) bekezdés d) pontja” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés e) pontja” szöveg lép.
66. § (1) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 12/A. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
[A kamara a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint közigazgatási hatóságként jár el a következő ügyekben (a továbbiakban: kamarai hatósági ügy):]
„f) az ügyvédi tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés.”
(2) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 13. § (4) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem vehető fel a kamarába az,]
„b) aki büntetett előéletű, vagy egyetemi jogi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,
c) aki büntetlen előéletű, de
ca) akit a bíróság szándékos bűncselekmény elkövetése miatt ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt, a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
cb) akit a bíróság szándékos bűncselekmény elkövetése miatt öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt, a mentesítés beálltától számított öt évig,
cc) akinek a szabadságvesztés büntetés végrehajtását próbaidőre felfüggesztették, a próbaidő leteltétől számított három évig,
cd) akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig.”
(3) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény a 13. §-t követően a következő 13/A. §-sal egészül ki:
„13/A. § (1) A kamarai tagfelvétel iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező
a) igazolja a kamarai felvételhez szükséges adatokat és tényeket, továbbá
b) hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy a 13. § (4) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a 14. § (1) bekezdésében meghatározott körülmény vele szemben nem áll fenn, vagy kéri, hogy e tények igazolására szolgáló adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a kamara részére - annak a kamarai tagfelvétel iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a kérelmezővel szemben a 13. § (4) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a 14. § (1) bekezdésben meghatározott körülmény fennáll-e.
(3) Ha a kérelmező az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott módok valamelyikével nem igazolja, hogy vele szemben a 13. § (4) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a 14. § (1) bekezdésében meghatározott körülmény nem áll fenn, a kamarába nem vehető fel.”
(4) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény a 20. §-t követően a következő 20/A. §-sal egészül ki:
„20/A. § (1) A kamarai tagsági viszony fennállása alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében a kamara ellenőrzi azt is, hogy az ügyvéddel szemben fennáll-e a 13. § (4) bekezdés b) vagy c) pontjában, valamint a 14. § (1) bekezdésében meghatározott körülmény. A hatósági ellenőrzés céljából a kamara adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az ügyvéddel szemben fennáll-e 13. § (4) bekezdés b) vagy c) pontjában, valamint a 14. § (1) bekezdésében meghatározott körülmény.
(2) A kamara a 13. § (4) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a 14. § (1) bekezdésében meghatározott körülmények vizsgálata céljából kezeli a kamarai tagfelvételi eljárást kérelmező, valamint az ügyvéd azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.
(3) A 13/A. § b) pontja, valamint az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a kamara
a) a kamarai tagfelvétel iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy
b) az ügyvéd kamarába való felvétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a kamarai tagsági viszony megszüntetésére irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
(5) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény az 54. §-t követően a következő 54/A. §-sal egészül ki:
„54/A. § Az első fokú fegyelmi tanács - az 54. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül - az ügyvéd tevékenységének gyakorlását felfüggesztheti, ha az ügyvéd szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy a pótmagánvádló vádindítványa alapján indult büntetőeljárást - hatálya alatt áll.”
67. § Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 20. § (1) bekezdés b) pontjában a „13. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „13. § (3) bekezdésében vagy a 13. § (4) bekezdés b) vagy c) pontjában” szöveg, 85. § (1) bekezdés a) pontjában a „13. § (3) bekezdésének a)-e) és h) pontjában” szövegrész helyébe a „13. § (3) bekezdés a)-e) és h) pontjában, valamint a 13. § (4) bekezdés b) és c) pontjában” szöveg, 88. § (1) bekezdés a) pontjában a „13. § (3) bekezdésének a)-e) és h) pontjában” szövegrész helyébe a „13. § (3) bekezdés a)-e) és h) pontjában, valamint a 13. § (4) bekezdés b) és c) pontjában” szöveg, 91. § (1) bekezdés a) pontjában a „13. § (3) bekezdésének c), f) és h) pontjában” szövegrész helyébe a „13. § (3) bekezdés f) és h) pontjában, valamint a 13. § (4) bekezdés b) és c) pontjában” szöveg, 96. § (1) bekezdés a) pontjában a „13. § (3) bekezdésének a)-d) és h) pontjában” szövegrész helyébe a „13. § (3) bekezdés a)-d) és h) pontjában, valamint a 13. § (4) bekezdés b) és c) pontjában” szöveg, 99. § (1) bekezdés a) pontjában a „13. § (3) bekezdésének a)-d) és h) pontjában” szövegrész helyébe a „13. § (3) bekezdés a)-d) és h) pontjában, valamint a 13. § (4) bekezdés b) és c) pontjában” szöveg lép.
68. § Hatályát veszti az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 13. § (3) bekezdés c) pontja.
69. § (1) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 30. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A temetkezési szolgáltatási tevékenység folytatását a temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság annak engedélyezi,
a) aki büntetlen előéletű, és nem áll a temetkezési szolgáltatási tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,
b) aki igazolja szakmai alkalmasságát, továbbá megfelelő pénzügyi teljesítőképességét,
c) aki rendelkezik az alapvető kegyeleti feltételeknek, valamint a munkavégzésre vonatkozó előírásoknak megfelelő, a tevékenység méltóságát nem sértő, a környezetben élők egészségét és a környezetet nem veszélyeztető telephellyel,
d) aki írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy vele szemben összeférhetetlenség nem áll fenn, és
e) akinek gazdálkodó szervezet esetében legalább egy személyesen közreműködő tagja vagy alkalmazottja, egyéni vállalkozó esetében - ha a tevékenységet nem maga látja el - legalább egy foglalkoztatottja rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott követelményeket - a (4) bekezdésben meghatározottakra figyelemmel -
a) egyéni vállalkozás esetén az egyéni vállalkozónak,
b) a gazdasági társaság vezetőjének,
c) az egyéni cég tagjának
kell igazolnia.
(4) A temetkezési szolgáltatási tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll a temetkezési szolgáltatási tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság részére - annak a temetkezési szolgáltatási tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság a (6) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.”
(2) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 30. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság az engedéllyel rendelkező szolgáltatókról nyilvántartást vezet.
(6) A temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság a temetkezési szolgáltatási tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a nyilvántartásba vett temetkezési szolgáltatást végző személy büntetlen előéletű, és nem áll a temetkezési szolgáltatási tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra irányulhat, hogy a temetkezési szolgáltatási tevékenységet folytató személy büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a temetkezési szolgáltatási tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(7) A (4) és (6) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság
a) a temetkezési szolgáltatási tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy
b) a temetkezési szolgáltató nyilvántartásba vétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
70. § (1) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 6/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály víziközlekedési szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll a víziközlekedési szakértői tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.”
(2) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 6/A. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A hajózási hatóság vagy a kamara a szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, és a víziközlekedési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e. A hatósági ellenőrzés céljából a hajózási hatóság vagy a kamara adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a víziközlekedési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(6) A hajózási hatóság vagy a kamara az (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat
a) a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy
b) a víziközlekedési szakértői tevékenység folytatásának megtiltására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
(3) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 26. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3) bekezdés megjelölése (4) bekezdésre változik:
„(3) A hajózási hatóság által kiadott képesítő okmánnyal rendelkező személy nem végezheti a képesítő okmányban megnevezett képesítésnek megfelelő tevékenységet, ha büntetett előéletű, vagy ha hajózási képesítéshez kötött foglalkozásától vagy járművezetéstől eltiltás hatálya alatt áll.”
(4) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény a 26. §-t követően a következő 26/A. és 26/B. §-sal egészül ki:
„26/A. § (1) A képesítéshez kötött szolgálat gyakorlását megelőzően a képesítő okmány kiadása céljából a kérelmező
a) hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, nem áll foglalkozástól és vízi jármű vezetésétől eltiltás hatálya alatt, vagy
b) kéri, hogy az arra vonatkozó adatokat, amely szerint büntetlen előéletű, nem áll foglalkozástól és vízi jármű vezetésétől eltiltás hatálya alatt, a bűnügyi nyilvántartó szerv a hajózási hatóság részére - annak a képesítő okmány kiadása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatigénylés során a hajózási hatóság arra vonatkozóan igényelhet adatot a bűnügyi nyilvántartó szervtől, hogy a képesítő okmány kiadása iránti kérelmet benyújtó személy büntetlen előéletű-e, valamint foglalkozástól vagy vízi jármű vezetésétől eltiltás hatálya alatt áll-e.
(3) A hajózási hatóság hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a képesítő okmánnyal rendelkező személy büntetlen előéletű-e, és nem áll-e foglalkozástól vagy vízi jármű vezetésétől eltiltás hatálya alatt.
(4) A hajózási hatóság az (1) bekezdésében meghatározott körülmény igazolása céljából kezeli
a) a képesítő okmány kiadása iránti kérelmet benyújtó személy,
b) a képesítő okmánnyal rendelkező személy
azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a hajózási hatóság
a) a képesítő okmány kiadása iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy
b) a képesítő okmány kiadása esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a képesítő okmány visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.
26/B. § (1) A külön jogszabályban meghatározott hatósági vizsgát a hajózási hatóság által megbízott vizsgabizottság előtt kell letenni.
(2) A vizsgabizottság tagja (a továbbiakban: vizsgabiztos) az lehet, akit a hajózási hatóság a Vizsgabiztosok Névjegyzékébe felvett.
(3) Nem vehető fel a Vizsgabiztosok Névjegyzékébe az a személy, aki büntetett előéletű.
(4) A vizsgabiztosnak jelölt személy a Vizsgabiztosok Névjegyzékébe való felvételt megelőzően
a) hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, vagy
b) kéri, hogy az arra vonatkozó adatokat, amely szerint büntetlen előéletű, a bűnügyi nyilvántartó szerv a hajózási hatóság részére - annak a Vizsgabiztosok Névjegyzékébe való felvétel céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa.
(5) A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott adatigénylés során a hajózási hatóság arra vonatkozóan igényelhet adatot a bűnügyi nyilvántartó szervtől, hogy a vizsgabiztosnak jelölt személy büntetlen előéletű-e.
(6) A hajózási hatóság a vizsgabiztosi tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a vizsgabiztos büntetlen előéletű-e. A hatósági ellenőrzés céljából a hajózási hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a vizsgabiztos büntetlen előéletű-e.”
(5) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 34. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tengeri nagyhajó, továbbá a gépi üzemű belvízi nagyhajó vezetője a hajóparancsnok.”
(6) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 34. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Nem lehet hajóparancsnok, aki
a) büntetett előéletű,
b) büntetlen előéletű, de akinek büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős ítéletében megállapította a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény X. cselekmény, XI. fejezetében meghatározott emberiség elleni bűncselekmény, emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, öngyilkosságban közreműködés, 170. § (2)-(6) bekezdése szerinti testi sértés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, kényszerítés, lelkiismereti és vallásszabadság megsértése, közösség tagja elleni erőszak, egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése, személyi szabadság megsértése, emberrablás, emberkereskedelem, a 176. § (2) bekezdés b) pontja, (3) és (4) bekezdése szerinti magánlaksértés, vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése, a 189. § (2) bekezdése szerinti járművezetés tiltott átengedése, erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, a 207. § (3) bekezdés b) pontja szerinti kerítés, XV. fejezet IV. címében meghatározott hivatali bűncselekmény, V. címében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmény, embercsempészés, államtitoksértés, szolgálati titoksértés, a 259. § (1)-(3) bekezdés szerinti közveszélyokozás, közérdekű üzem működésének megzavarása, terrorcselekmény, nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése, visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel, visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel, visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel, bűnszervezetben részvétel, a visszaélés radioaktív anyaggal, visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel, közveszéllyel fenyegetés, garázdaság, önbíráskodás, közokirat-hamisítás, visszaélés kábítószerrel, visszaélés kábítószer-prekurzorral, számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény, számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása, pénzhamisítás, pénzhamisítás elősegítése, csempészet, készpénz-helyettesítő eszköz hamisítása, visszaélés készpénz-helyettesítő eszközzel, lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, rablás, kifosztás, zsarolás, rongálás, orgazdaság, jármű önkényes elvétele vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el
ba) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,
bb) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,
bc) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
bd) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
be) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,
bf) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott foglalkozástól eltiltás vagy járművezetéstől eltiltás végrehajtása befejezésétől vagy végrehajthatóságának megszűnésétől számított öt évig,
bg) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott foglalkozástól eltiltás vagy járművezetéstől eltiltás végrehajtása befejezésétől vagy végrehajthatóságának megszűnésétől számított három évig,
c) aki bűntett vagy háromévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetéssel büntetendő vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll,
d) vízi jármű vezetésétől eltiltás hatálya alatt áll.
(5) A hajóparancsnokként alkalmazandó személy a hajóparancsnoki megbízást megelőzően az üzemben tartó részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy vele szemben a (4) bekezdésben meghatározott kizáró ok (a továbbiakban: kizáró ok) nem áll fenn.
(6) A megbízás időtartama alatt a hajóparancsnok az üzemben tartó írásbeli, a mulasztás jogkövetkezményeit ismertető felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül - ha e határidőn belül a hajóparancsnokon kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul - hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy vele szemben a (4) bekezdésben meghatározott kizáró ok nem áll fenn.”
(7) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény a 41. §-t követően a következő fejezetcímmel és 41/A. §-sal egészül ki:
„V/A. FEJEZET
A KIZÁRÓ OKOK VIZSGÁLATA
41/A. § (1) Az üzemben tartó a megbízás időtartama alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményének ismertetésével felhívhatja a hajóparancsnokot annak igazolására, hogy a hajóparancsnokkal szemben nem áll fenn a 34. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró ok.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra a hajóparancsnok igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a 34. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró ok, az üzemben tartó az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a hajóparancsnok részére megtéríti.
(3) Az üzemben tartó a 34. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró ok fennállásának megállapítása céljából kezeli
a) a hajóparancsnokként alkalmazandó személy,
b) a hajóparancsnok
azon személyes adatait, amelyeket e kizáró ok fennállásának megállapítása céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott személyes adatokat az üzemben tartó a hajóparancsnoki megbízatásról meghozott döntés időpontjáig vagy - a hajóparancsnoki megbízatás esetén - a megbízatás megszűnéséig kezeli.
(5) A hajóparancsnoki megbízatást az üzemben tartó azonnali hatállyal megszünteti, ha
a) a hajóparancsnok a 34. § (5) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, az ismételt felhívástól számított tizenötödik munkanapon,
b) ha a 34. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró ok fennállását az üzemben tartó az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, e megállapításnak a hajóparancsnok részére történő kézbesítése napján.
(6) A hajóparancsnoki megbízatás (5) bekezdésben meghatározott okból történő megszüntetését írásban, az ok megjelölésével kell közölni a hajóparancsnokkal.”
(8) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 48/A. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„Személyes adatok kezelése”
(9) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 48/A. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A hajózási hatóság az e törvényben és más jogszabályban meghatározott feladatkörében
a) a Vizsgabiztosok Névjegyzékében szereplő vizsgabiztos természetes személyazonosító adatait, képesítéssel kapcsolatos adatait, büntetett előéletre vonatkozó adatait,
b) a hajózási képesítő vizsgára jelentkező és a vizsgát tett személy természetes személyazonosító adatait, egészségi alkalmasságra vonatkozó adatait, képesítéssel kapcsolatos adatait, valamint arra vonatkozó adatokat, hogy büntetlen előéletű, továbbá hajózási képesítéshez kötött foglalkozásától vagy járművezetéstől eltiltás hatálya alatt nem áll,
c) a hajózási engedélyes, vezető természetes személyazonosító és lakcím adatait, képesítéssel kapcsolatos adatait, valamint arra vonatkozó adatokat, hogy büntetlen előéletű, továbbá hajózási képesítéshez kötött foglalkozásától vagy járművezetéstől eltiltás hatálya alatt nem áll,
d) a hajó- és úszómunkagép bizonyítványok jegyzékében szereplő tulajdonos természetes személyazonosító és lakcím adatait,
e) az úszólétesítmények lajstromába bejegyzett személy természetes személyazonosító és lakcím adatait,
f) a tengeri hajók engedélyezett felszereléseiről, illetve a visszavont vagy elutasított kérelmekről vezetett nyilvántartásban szereplő személy természetes személyazonosító adatait,
g) a hajózási hatóság által kiadott szolgálati könyvekről vezetett nyilvántartásban szereplő személy természetes személyazonosító adatait,
h) a révkalauzok nyilvántartásába felvett személy természetes személyazonosító adatait
kezeli.
(5) A hajózási hatóság a büntetett előéletre, a foglalkozástól eltiltásra vagy a járművezetéstől eltiltásra vonatkozóan kezelt adatot
a) a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a Vizsgabiztosok Névjegyzékéből való törlésig,
b) a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a vizsga letételéig,
c) a (4) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az engedély visszavonásáig vagy hatályának lejártáig
kezeli.”
(10) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 52. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Hajózási engedély annak a magyarországi székhelyű jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetnek adható, amelynek vezetője vagy hajózási üzemeltetési vezetője (a továbbiakban együtt: vezető) a hajózási hatóság részére igazolja személyes megbízhatóságát.
(7) A személyes megbízhatóság követelményének nem felel meg az a vezető,
a) aki büntetett előéletű,
b) aki vízi jármű vezetésétől eltiltás hatálya alatt áll, továbbá
c) akivel szemben a kérelem benyújtását megelőző öt évben hajózási bírságot szabtak ki.
(8) A személyes megbízhatóság követelményének nem felel meg az a vezető sem, akire nézve a (7) bekezdésben meghatározott kizáró okok valamelyike a kérelem benyújtását követően következik be.”
(11) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény az 52. §-t követően a következő 52/A. §-sal egészül ki:
„52/A. § (1) A hajózási engedélyt a hajózási hatóság öt évre adja ki. A hajózási engedély érvényességi idejét - az érvényességi idő lejárta előtt benyújtott kérelem alapján - a hatóság meghosszabbítja, ha annak jogszabályi akadálya nincs, és a hajózási engedély kiadásához az e törvényben és a külön jogszabályban előírt feltételek továbbra is fennállnak.
(2) Az 52. § (1) bekezdésében meghatározott üzemben tartó, jogi személy vagy gazdálkodó szervezet vezetője a hajózási hatóság részére igazolja, hogy vele szemben az 52. § (7) bekezdés c) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn, valamint
a) hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy az 52. § (7) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn, vagy
b) kéri, hogy az arra vonatkozó adatokat, amely szerint 52. § (7) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn, a bűnügyi nyilvántartó szerv a hajózási hatóság részére - annak a hajózási engedély kiadása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa.
(3) A hajózási engedély érvényességi ideje alatt a hajózási hatóság hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az 52. § (1) bekezdésében meghatározott üzemben tartó, jogi személy vagy gazdálkodó szervezet vezetőjével szemben fennáll-e az 52. § (7) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kizáró ok. A hatósági ellenőrzést folytató hajózási hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az 52. § (1) bekezdésében meghatározott üzemben tartó, jogi személy vagy gazdálkodó szervezet vezetőjével szemben fennáll-e az 52. § (7) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kizáró ok.
(4) A Felügyelet az (2) és (3) bekezdés alapján megismert személyes adatokat
a) a hajózási engedély kiadása iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy
b) a hajózási engedély kiadása esetén az engedély visszavonásáig
kezeli.”
71. § (1) A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 17. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Hulladéknak az ország területére történő behozatala, kivitele és átszállítása csak a nemzetközi szerződésekkel, valamint a hulladékszállításról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettel (a továbbiakban: EK rendelet) összhangban és a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítésével történhet.”
(2) A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 17. §-a a következő (5)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Hulladéknak az ország területére történő behozatala, kivitele és átszállítása során a környezetvédelmi hatóság az EK rendelet alapján a hulladék szállításával szemben kifogást emel, ha
a) a bíróság a bejelentő vagy a címzett büntetőjogi felelősségét a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben meghatározott környezetkárosítás, természetkárosítás vagy hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűncselekmény elkövetését jogerősen megállapította,
b) a bejelentő vagy a címzett hulladékkezelési tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,
c) a bejelentő vagy a címzett a Kt. szerinti kármentesítési kötelezettségét nem teljesíti, annak teljesítéséig.
(6) A hulladék behozatalára, kivitelére és átszállítására irányuló bejelentési kötelezettséggel egyidejűleg a bejelentő és a címzett hatósági bizonyítvánnyal igazolja a környezetvédelmi hatóság részére azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn az (5) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott kizáró ok.
(7) Az (5) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott kizáró ok fennállásának gyanúja esetén a környezetvédelmi hatóság írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a bejelentőt vagy a címzettet annak igazolására, hogy vele szemben az (5) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn. Ha a bejelentő vagy a címzett igazolja, hogy vele szemben az (5) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn, a bíróság az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részükre megtéríti.
(8) A környezetvédelmi hatóság a (6) és (7) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a hatósági bizonyítvány érvényességi idejéig kezeli.”
72. § (1) A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény 2/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatását a kamara annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, nem áll a növényvédelmi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik az élelmiszerlánc felügyeletéért felelős miniszter által rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.”
(2) A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény 2/B. §-a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A növényvédelmi szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll a növényvédelmi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a kamara részére - annak a növényvédelmi szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a kamara az (5) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(5) A kamara a növényvédelmi szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértő büntetlen előéletű, és nem áll a növényvédelmi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a kamara adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a növényvédelmi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(6) A (3) és (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a kamara
a) a növényvédelmi szakértői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,
b) a növényvédelmi szakértő nyilvántartásba vétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
(3) A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tisztségviselőket és az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjait a Kamara tagjai közül négyéves időtartamra, titkosan választják. Azonos tisztségre a kamarai tag legfeljebb két egymást követő alkalommal választható meg.”
(4) A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény 15. § (3) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:
[Nem vehető fel a Kamarába:]
„d) aki büntetett előéletű;
e) aki a növényvédelmi szakirányú tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll;”
(5) A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény a 15. §-t követően a következő 15/A. §-sal egészül ki:
„15/A. § (1) A növényvédő mérnök-növényorvos a tagfelvétel iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn a 15. § (3) bekezdés d) és e) pontja szerinti kizáró ok, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a kamara részére - annak a növényvédő mérnök-növényorvos tagfelvételi kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a kamara a 19/A. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(2) A kamara az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat
a) a növényvédő mérnök-növényorvos kamarai tagfelvétele iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy
b) a kamarai tagok névjegyzékébe való felvétel esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a névjegyzékből való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
(6) A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény 18. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A területi szervezet felfüggesztheti a tagsági viszonyát annak a kamarai tagnak:]
„c) akit a bíróság jogerős ítélettel a növényvédelmi szakirányú tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól határozott időre eltiltott, a foglalkozástól eltiltás végrehajtása befejezéséig vagy végrehajthatóságának megszűnéséig;”
(7) A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény 19. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ki kell zárni a Kamarából azt, akit]
„b) a bíróság jogerős ítélettel a növényvédelmi szakirányú tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól végleges hatállyal eltiltott.”
(8) A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény a 19. §-t követően a következő 19/A. §-sal egészül ki:
„19/A. § (1) A kamarai tagsági viszony fennállása alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében a Kamara ellenőrzi azt is, hogy a növényvédő mérnök-növényorvossal szemben fennáll-e a 18. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a 19. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott, kamarai tagságot kizáró ok. A hatósági ellenőrzés céljából a Kamara adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a növényvédő mérnök-növényorvossal szemben fennáll-e a 18. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a 19. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kizáró ok.
(2) A Kamara az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a növényvédő mérnök-növényorvos kamarai tagságának megszűnéséig kezeli.”
73. § Hatályát veszti a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény 19. § (7) bekezdésében a „, szabadságvesztés büntetését kitöltötte, illetőleg foglalkozásának gyakorlására ismét alkalmas” szövegrész.
74. § (1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 151. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezők, valamint az okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező nem kamarai tagok]
„b) részére az a) pont szerinti kérelem alapján a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedélyt meg kell adni, és egyidejűleg őket a (3) bekezdés szerinti nyilvántartásba fel kell venni, ha
ba) legalább mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkeznek,
bb) a ba) pont szerinti képesítés megszerzését követően legalább 3 éves számviteli, pénzügyi, ellenőrzési gyakorlatot igazolnak,
bc) büntetlen előéletűek, és nem állnak a könyvviteli szolgáltatás gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.”
(2) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 151. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély visszavonásával egyidejűleg a nyilvántartásból törölni kell azt a természetes személyt,]
„b) aki büntetett előéletűvé vált,”
(3) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 151. § (7) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az a természetes személy, akinek a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedélyét visszavonták, az engedély újbóli megadását és a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásába való újbóli felvételét kérheti:]
„b) a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülést követően, ha az engedély visszavonására a (6) bekezdés b) pontja miatt,”
[került sor.]
(4) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény a 151. §-t követően a következő 151/A. §-sal egészül ki:
„151/A. § (1) A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély kiadása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll a könyvviteli szolgáltatás gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a nyilvántartásba vételt végző szervezet részére - annak a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély kiadása iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a nyilvántartásba vételt végző szervezet a (2) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(2) A nyilvántartásba vételt végző szervezet az engedélyhez kötött könnyviteli szolgáltatás gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt, hogy a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedéllyel rendelkező személy büntetlen előéletű, és nem áll a könyvviteli szolgáltatás gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzést folytató nyilvántartásba vételt végző szervezet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedéllyel rendelkező személy büntetlen előéletű-e, valamint a könyvviteli szolgáltatás gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a nyilvántartásba vételt végző szervezet
a) a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély kiadása iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy
b) a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély kiadása esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
75. § (1) Az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A névjegyzékbe kizárólag olyan személy vehető fel, aki cselekvőképes, büntetlen előéletű, és nem áll foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Nem vehető fel a névjegyzékbe a bíró, az ügyész, továbbá az a személy, aki köztisztviselői jogviszonyban áll, a jogviszonya fennállása alatt, továbbá az sem, aki az 5/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján nem igazolja, vagy az 5/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján nem kéri annak igazolását, hogy büntetlen előéletű, és nem áll foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.”
(2) Az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Törölni kell a névjegyzékből azt, aki nem cselekvőképes, büntetett előéletű, vagy foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.”
(3) Az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény az 5. §-t követően a következő 5/A. és 5/B. §-sal egészül ki:
„5/A. § (1) A kérelmező a névjegyzékbe való felvételt megelőzően
a) hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, és nem áll foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy
b) kéri, hogy az arra vonatkozó adatokat, amely szerint büntetlen előéletű, és nem áll foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a bűnügyi nyilvántartó szerv a MISZK részére - annak a névjegyzékbe való felvétel elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatigénylés során a MISZK arra vonatkozóan igényelhet adatot a bűnügyi nyilvántartó szervtől, hogy a névjegyzékbe való felvételét kérelmező személy büntetlen előéletű, és nem áll foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
5/B. § (1) A MISZK hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a közvetítő büntetlen előéletű, és nem áll foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(2) A MISZK az (1) bekezdésében meghatározott körülmény igazolása céljából kezeli
a) a kérelmező,
b) a közvetítő
azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a MISZK
a) a névjegyzékbe való felvétel iránti eljárás jogerős befejezéséig,
b) a névjegyzékbe való felvétel esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a névjegyzékből való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
76. § (1) Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 8. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A minősített szolgáltató működése során folyamatosan köteles megfelelni az alábbi követelményeknek:]
„a) a természetes személy, a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője, vezetője és alkalmazottai büntetlen előéletűek, és nem állnak a 6. § (1) bekezdésében meghatározott elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatás végzését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt;”
(3) Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A Hatóság a 6. § (1) bekezdésében meghatározott elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi, hogy a minősített szolgáltató természetes személy, illetve jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője, vezetője és alkalmazottja büntetlen előéletű-e, és nem áll-e a 6. § (1) bekezdésében meghatározott elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a Hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a minősített szolgáltató természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője, vezetője és alkalmazottja büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a 6. § (1) bekezdésében meghatározott elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(3) A Hatóság a (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a 6. § (1) bekezdésében meghatározott elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási tevékenység gyakorlásának megszűnéséig vagy a minősített szolgáltató jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a vezető tisztségviselőnek, vezetőjének vagy alkalmazottjának a szervezettel fennálló jogviszonya megszűnéséig kezeli.”
(4) Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 17/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály elektronikus aláírási szolgáltatási szakértő igénybevételét írja elő, vagy e szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll az elektronikus aláírási szolgáltatási szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.”
(5) Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 17/A. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Hatóság az elektronikus aláírási szolgáltatási szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, és nem áll-e a szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a Hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy az elektronikus aláírási szolgáltatási szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(5) A (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a Hatóság a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az elektronikus aláírási szolgáltatási szakértői nyilvántartásból való törlésről szóló döntés jogerőre emelkedéséig kezeli.”
(6) Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 20. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Hatóság a szolgáltatás nyújtásának megkezdését követő 22 munkanapon belül a minősített szolgáltatónál felügyeleti ellenőrzést végez a következő területeken:]
„a) a technikai, biztonsági és egyéb működési feltételek, illetve személyi feltételek - így különösen a büntetlen előéletre, a szolgáltatás végzését kizáró foglalkozástól eltiltás hiányára és a szakképzettségre vonatkozó feltételek - megléte és folyamatos biztosítása;”
77. § Hatályát veszti az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 7. § (2) bekezdés c) pontjában a „büntetlen előéletét, továbbá” szövegrész.
78. § A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 17. § (1) bekezdés h) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az érdekvédelem ellátása során, az adatok felhasználása céljának és az igényelt adatok körének megjelölésével a konzuli szolgálat az adatkezelést szabályozó külön törvény alapján adatot igényelhet:]
„h) a bűnügyi nyilvántartási rendszerből,”
79. § (1) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 75/A. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha jogszabály kulturális örökség védelmével kapcsolatos szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll kulturális örökség védelmével kapcsolatos szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.”
(2) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény a 75/A. §-t követően a következő 75/B. §-sal egészül ki:
„75/B. § (1) A szakértői tevékenységet folytatni kívánó kérelmező a névjegyzékbe való felvételt megelőzően
a) hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, és nem áll kulturális örökség védelmével kapcsolatos szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy
b) kéri, hogy az arra vonatkozó adatokat, amely szerint büntetlen előéletű, és nem áll kulturális örökség védelmével kapcsolatos szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a bűnügyi nyilvántartó szerv a miniszter részére - annak a névjegyzékbe való felvétel elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatigénylés során a miniszter arra vonatkozóan igényelhet adatot a bűnügyi nyilvántartó szervtől, hogy a névjegyzékbe való felvételét kérelmező személy büntetlen előéletű, és nem áll kulturális örökség védelmével kapcsolatos szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(3) A miniszter hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy büntetlen előéletű, és nem áll kulturális örökség védelmével kapcsolatos szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzést folytató miniszter adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra irányulhat, hogy a szakérő büntetlen előéletű-e, valamint a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(4) A miniszter annak igazolása céljából, hogy büntetlen előéletű, és nem áll kulturális örökség védelmével kapcsolatos szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, kezeli
a) a szakértői tevékenységet folytatni kívánó kérelmező,
b) szakértői tevékenység végzésére jogosult személy
azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a miniszter
a) a névjegyzékbe való felvétel iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy
b) a névjegyzékbe való felvétel esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a névjegyzékből való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
80. § (1) A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 41. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nem létesíthető szolgálati viszony azzal,
a) aki büntetett előéletű,
b) aki büntetlen előéletű, de bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen egy évet meghaladó tartamú, végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülésétől számított három évig,
c) akivel szemben a bíróság lefokozás, szolgálati viszony megszüntetése büntetést szabott ki, a büntetést kiszabó bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig,
d) aki próbára bocsátás intézkedés vagy vádemelés elhalasztása hatálya alatt áll,
e) aki a betöltendő munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,
f) akinek lefokozására, szolgálati viszonyának megszüntetésére fegyelmi fenyítésként került sor, a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig.”
(2) A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény a 41. §-t követően a következő 41/A. és 41/B. §-sal egészül ki.
„41/A. § (1) Azt a tényt, hogy a 41. § (2) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott, a szolgálati viszony létesítését kizáró ok (a továbbiakban: kizáró ok) vele szemben nem áll fenn,
a) a szolgálati viszony létesítését megelőzően, az állomány tagjaként szolgálati viszonyt létesíteni szándékozó személy,
b) az állomány tagja - a szolgálati viszony fennállása alatt - a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül az állomány tagján kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul
hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
41/B. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a szolgálati viszony fennállása alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja az állomány tagját annak igazolására, hogy az állomány tagjával szemben nem áll fenn kizáró ok.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra az állomány tagja igazolja, hogy vele szemben kizáró ok nem áll fenn, a Honvédség az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat az állomány tagja részére megtéríti.
(3) A Honvédség a kizáró ok fennállásának megállapítása céljából kezeli
a) az állomány tagjaként szolgálati viszonyt létesíteni szándékozó személy,
b) az állomány tagja
azon személyes adatait, amelyeket a kizáró ok fennállásának megállapítása céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a Honvédség a szolgálati viszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy - szolgálati viszony létesítése és fennállása esetén - a szolgálati viszony megszűnéséig kezeli.”
(3) A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 56. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szolgálati viszony megszűnik:]
„f) büntetőeljárás keretében szolgálati viszony megszüntetése, lefokozás, a szolgálati viszony keretében betöltött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közügyektől eltiltás alkalmazásával;”
(4) A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 62. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
[A törvény erejénél fogva szűnik meg az állomány tagjának a szolgálati viszonya:]
„k) a 41/A. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt igazolási kötelezettség ismételt szabályszerű felhívást követő elmulasztása esetén, ha az állomány tagja nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye.”
(5) A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 126/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt feltétel teljesülését a hivatásos állomány tagja hatósági bizonyítvánnyal igazolja, a (2) bekezdés g) pontjában foglalt feltétel teljesüléséről a hivatásos állomány tagja a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.”
81. § (1) A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 41. § (3) bekezdésében az „(1) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1) és (2) bekezdésben” szöveg, 41. § (4) bekezdésében az „állampolgárok által beszerezhető” szövegrész helyébe az „(1) bekezdésben meghatározott” szöveg, 41. § (6) bekezdésében az „a (4) bekezdésben meghatározott adatokat” szövegrész helyébe az „az (1) bekezdésben meghatározott adatokat és tényeket” szöveg, 60. § (3) bekezdésében a „felmentési idő nélkül kell” szövegrész helyébe a „felmentési idő nélkül - azon a napon, amelyen a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a felmentésre okot adó tényt megállapítja - kell” szöveg, 66. § (1) bekezdésében a „d)-g) és i)” szövegrész helyébe a „d)-g), i) és k)” szöveg, 66. § (4) bekezdésében a „d)-g) és i)” szövegrész helyébe a „d)-g), i) és k)” szöveg, 68. § (3) bekezdés b) pontjában az „a 59. § (6) bekezdése,” szövegrész helyébe az „az 59. § (6) bekezdése, a 62. § (1) bekezdés k) pontja,” szöveg, 117. § (1) bekezdésében a „közügyektől eltiltást” szövegrész helyébe a „szolgálatra méltatlanság megállapítását megalapozó” szöveg, 126/A. § (2) bekezdés c) pontjában a „folyik büntetőeljárás” szövegrész helyébe a „folyik - a magánindítvány vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás kivételével - büntetőeljárás” szöveg, 126/A. § (6) bekezdésében az „i) pontjai” szövegrész helyébe az „i), k) pontjai” szöveg, 203. § átszámozott (8) bekezdésében a „g)--) pontja” szövegrész helyébe a „g)-k) pontja” szöveg, 229. § (1) bekezdésében a „szerv köteles” szövegrész helyébe a „szerv - a bűnügyi nyilvántartó szerv kivételével - köteles” szöveg, 235. § a) pontjában a „g)-i) pontja” szövegrész helyébe a „g)-k) pontja” szöveg, 237. § (7) bekezdésében a „g)-i) pontja” szövegrész helyébe a „g)-k) pontja” szöveg, 265. § (2) bekezdésében a „g)-i) pontja” szövegrész helyébe a „g)-k) pontja”, 5. számú melléklet V. pontjában az „erkölcsi bizonyítvány” szövegrész helyébe az „a büntetlen előélet igazolása és a szolgálati viszony létesítését kizáró ok fennállásának megállapítása céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány vagy hatósági erkölcsi bizonyítvány” szöveg lép.
(2) A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 166. § (4) bekezdésében a „mellékbüntetéssel” szövegrész helyébe a „büntetéssel” szöveg lép.
82. § Hatályát veszti a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 41. § (1) bekezdésében a „büntetlen előéletű,” szövegrész.
83. § (1) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény XI. fejezetének címe helyébe a következő fejezetcím lép:
„XI. FEJEZET
A HAZAI BIZONYÍTVÁNYOKRÓL, OKLEVELEKRŐL ÉS A HAZAI SZAKMAI GYAKORLATRÓL SZÓLÓ HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY ÉS A MÁS EGT-ÁLLAMI HATÓSÁGOK ÁLTALI MEGKERESÉSEK TELJESÍTÉSE”
(2) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény a 60/C. §-t követően a következő 60/D. §-sal egészül ki:
„60/D. § (1) Az eljáró hatóság az Európai Unió más tagállama vagy az Európai Gazdasági Térségben részes más állam (a továbbiakban: EGT-állam) illetékes hatósága általi megkeresésben foglalt kérdések megválaszolása érdekében jogosult a másik EGT-állam illetékes hatósága által közölt, az előtte folyó eljárásban az adott szakma gyakorlása feltételeinek fennállását igazoló adatok ellenőrzésére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés érdekében az eljáró hatóság jogosult a bűnügyi nyilvántartó szervtől arra a tényre vonatkozó adatot igényelni, hogy a bűntettesek nyilvántartásában vagy a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában kezel-e a más EGT-állam illetékes hatósága által közölt adatokkal egyező adatokat, és jogosult ezt az adatot az ellenőrzés időtartamáig kezelni.
(3) Az eljáró hatóság az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzés érdekében jogosult más hatóságtól arra vonatkozó tényadatot igényelni, hogy az általa vezetett nyilvántartásokban kezel-e a más EGT-állam illetékes hatósága által közölt adatokkal egyező adatokat, és jogosult ezt az adatot az ellenőrzés időtartamáig kezelni a következők tekintetében:
a) engedélyhez vagy más feltételhez kötött tevékenység folytatása esetén az érintett személy rendelkezik-e a szükséges engedéllyel, feltételekkel, vagy
b) a kérelmező nem áll-e az adott szakma gyakorlását megtiltó vagy az adott szakma gyakorlását meghatározott ideig vagy mértékben korlátozó jogerős hatósági határozat vagy jogszabályban kötelezően előírt valamely szervezethez tartozás esetén az ilyen szervezet által kiszabott jogerős fegyelmi büntetés hatálya alatt.
(4) Az eljáró hatóság a (2) és a (3) bekezdés alapján, valamint a szakmai tevékenység ellenőrzése céljából általa kezelt más adatokból levont következtetéseiről és az ezeket megalapozó adatokról a másik EGT-állam illetékes hatóságát a megkeresésben feltett kérdésekre válaszolva, az ahhoz szükséges körben és mértékben tájékoztatja.
(5) Az eljáró hatóság az e §-ban meghatározott adatokat más célra nem használhatja fel, adatállományban nem rögzítheti és más szervnek nem továbbíthatja.
(6) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) hatálya alá tartozó tevékenységek vonatkozásában az (1) bekezdés szerinti megkeresések tekintetében a Szolgtv. rendelkezéseit kell alkalmazni.”
84. § (1) A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály a felnőttképzési szakterületen felnőttképzési szakértő igénybevételét írja elő, vagy az ilyen szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll a felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.”
(2) A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény a 4. §-t követően a következő 4/A. §-sal egészül ki:
„4/A. § (1) A miniszter a felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértő büntetlen előéletű, és nem áll a felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a miniszter adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint a felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(2) Az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a miniszter a szakértő nyilvántartásból való törléséről szóló döntés jogerőre emelkedéséig kezeli.”
85. § A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 15. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Közvetlen információcsere különösen]
„b) a bűnügyi nyilvántartási rendszerben, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában szereplő adatok szolgáltatására,”
[irányulhat.]
86. § (1) A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 5. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A közvetítői tevékenység folytatását a miniszter - a névjegyzékbe való felvétel útján - annak a természetes személynek engedélyezi, aki]
„c) büntetlen előéletű, és nem áll a közvetítői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,”
(2) A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény az 5. §-t követően a következő 5/A. §-sal egészül ki:
„5/A. § (1) Az 5. § (1) bekezdés szerinti közvetítői tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll a közvetítői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a miniszter részére - annak a közvetítői tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a miniszter a (2) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(2) A miniszter a közvetítői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a közvetítő büntetlen előéletű, és nem áll a közvetítői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A miniszter adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a közvetítő büntetlen előéletű-e, valamint a közvetítői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a miniszter
a) a közvetítői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy
b) a közvetítő névjegyzékbe vétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a névjegyzékből való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
87. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 175. § (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(16) Adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenység az adópolitikáért felelős miniszter engedélyével folytatható. E tevékenységek folytatását az adópolitikáért felelős miniszter annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, és nem áll gazdasági, pénzügyi-számviteli vagy jogi végzettséghez kötött munkakörnek megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, továbbá rendelkezik az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, szakképzettséggel és gyakorlattal, valamint megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. Az adópolitikáért felelős miniszter a tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet. Az adópolitikáért felelős miniszter az engedély megadásával egyidejűleg hivatalból igazolványt állít ki. Az engedély kiadásával, visszavonásával, valamint az igazolvány pótlásával, cseréjével, a nyilvántartásban szereplő adatok módosításával összefüggő eljárásért (e §-ban a továbbiakban együtt: eljárás) külön jogszabály szerinti igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenységet akkor folytathat, ha legalább egy tagja vagy alkalmazottja az e bekezdés szerinti nyilvántartásban szerepel.”
(2) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény a 175. §-t követően a következő 175/A. §-sal egészül ki:
„175/A. § (1) Az adótanácsadói, adószakértői vagy az okleveles adószakértői tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, és nem áll gazdasági, pénzügy-számviteli vagy jogi végzettséghez kötött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv az adópolitikáért felelős miniszter részére - annak az adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során az adópolitikáért felelős miniszter arra vonatkozóan igényelhet adatot a bűnügyi nyilvántartó szervtől, hogy a kérelmező büntetlen előéletű-e, valamint gazdasági, pénzügy-számviteli vagy jogi végzettséghez kötött munkakörellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(2) Az adótanácsadói, adószakértői vagy az okleveles adószakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében az adópolitikáért felelős miniszter ellenőrzi azt is, hogy az adótanácsadói, adószakértői vagy az okleveles adószakértői tevékenységet gyakorló személy büntetlen előéletű-e, valamint nem áll-e gazdasági, pénzügy-számviteli vagy jogi végzettséghez kötött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából az adópolitikáért felelős miniszter adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az adótanácsadói, adószakértői vagy az okleveles adószakértői tevékenységet gyakorló személy büntetlen előéletű-e, valamint gazdasági, pénzügy-számviteli vagy jogi végzettséghez kötött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(3) Ha az adópolitikáért felelős miniszter a (2) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy az adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői tevékenységet gyakorló személy büntetett előéletű vagy gazdasági, pénzügy-számviteli vagy jogi végzettséghez kötött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, haladéktalanul intézkedik az adótanácsadói, adószakértői vagy az okleveles adószakértői tevékenység gyakorlásához szükséges engedély visszavonása érdekében.
(4) Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az adópolitikáért felelős miniszter
a) az adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy
b) adótanácsadói, adószakértői vagy az okleveles adószakértői tevékenység engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
