88. § (1) A postáról szóló 2003. évi CI. törvény 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A személyi feltételek akkor tekinthetők biztosítottnak, ha a postai szolgáltató teljesítőképessége, továbbá a szolgáltató vezető tisztségviselőinek vagy a szakmai tevékenységért felelős vezető állású munkavállalójának, illetve az egyéni vállalkozónak a szakmai alkalmassága - külön jogszabályban meghatározott módon - igazolt, és e személyek büntetlen előéletűek, valamint nem állnak postai szolgáltatás nyújtását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.”
(2) A postáról szóló 2003. évi CI. törvény 9/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 9. § (4) bekezdésében meghatározott személy a postai szolgáltatás engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg
a) hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll a postai szolgáltatás nyújtását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy
b) kéri, hogy azon tények fennállására vonatkozó adatokat, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll a postai szolgáltatás nyújtását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a bűnügyi nyilvántartó szerv a hírközlési hatóság részére - annak a postai szolgáltatás nyújtásának engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a hírközlési hatóság a (4) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(4) A hírközlési hatóság a postai szolgáltatás nyújtásának időtartama alatt folytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrizheti azt is, hogy a 9. § (4) bekezdésében meghatározott személy büntetlen előéletű-e, és nem áll-e a postai szolgáltatás nyújtását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a hírközlési hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a 9. § (4) bekezdésében meghatározott személy büntetlen előéletű-e, valamint a postai szolgáltatás nyújtását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(5) A hírközlési hatóság a (3) és (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat
a) a postai szolgáltatás nyújtásának engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy
b) a postai szolgáltatás nyújtásának engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
(3) A postáról szóló 2003. évi CI. törvény 48/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály postai szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll a postai szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.”
(4) A postáról szóló 2003. évi CI. törvény 48/A. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A hírközlési hatóság a postai szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a nyilvántartásba vett postai szakértő büntetlen előéletű-e, és nem áll-e a postai szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a nyilvántartásba vett postai szakértő büntetlen előéletű-e, valamint a postai szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(5) A (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a hírközlési hatóság a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a postai szakértő nyilvántartásból való törléséről szóló döntés jogerőre emelkedéséig kezeli.”
(5) A postáról szóló 2003. évi CI. törvény 53. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendelettel állapítsa meg:]
„k) az e törvény szerinti szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket.”
89. § Hatályát veszti a postáról szóló 2003. évi CI. törvény 53. § (2) bekezdés i) pontja.
90. § (1) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 17/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Nem kérhető fel a testület tagjává az, aki
a) a felkérés időpontjában vagy az azt megelőző két évben országgyűlési képviselő, a Kormány tagja, államtitkár, párt alkalmazottja vagy tisztségviselője volt,
b) büntetett előéletű.”
(2) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 17/D. §-át követően a következő 17/E. §-sal egészül ki:
„17/E. § (1) A testület tagjának felkért személy a felkérés elfogadásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn a 17/C. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott kizáró ok.
(2) A kinevezésre javaslatot tevő miniszter a testület tagja megbízatásának időtartama alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményének ismertetésével felhívhatja a testület tagját annak igazolására, hogy vele szemben nem áll fenn a 17/C. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott kizáró ok.
(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra a testület tagja igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a 17/C. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott kizáró ok, a kinevezésre javaslatot tevő miniszter által vezetett minisztérium az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a testület tagja részére megtéríti.
(4) Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a kinevezésre javaslatot tevő miniszter a testület tagja megbízatásának megszűnéséig kezeli.”
91. § Hatályát veszti az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 17/C. § (6) bekezdés c) pontja, valamint 17/C. § (2) bekezdésében a „büntetlen előéletű,” szövegrész.
92. § (1) A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 1. § (3) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„3. megbízható vámadós: az a személy, aki, illetve amelynek vezetője igazolja, hogy gazdasági tevékenységével összefüggő súlyos bűncselekmény miatt nem minősül büntetett előéletűnek, valamint
a) akinek a kérelem elbírálása vagy a vámhatóság ellenőrzése időpontjában nincs a magyar állami adóhatóságnál (a továbbiakban: állami adóhatóság), illetve vámhatóságnál - engedély nélkül - az előírt vagy a fizetési felszólításban meghatározott időtartamon túl meg nem fizetett tartozása (a továbbiakban: kintlévőség), továbbá valamely tagállam vámhatósága által végrehajtani kért vámtartozása, és
b) aki nyilatkozik arról, hogy nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt.”
(2) A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 1. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (3) bekezdés 3. pont a) és b) pontjában meghatározott, az állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás adatait a vámhatóság közvetlenül kéri meg az állami adóhatóságtól, illetőleg az ügyfél cégjegyzékadatokról nyilvántartást vezető cégbíróságtól, amennyiben a megbízható vámadós feltételeinek igazolása során az ügyfél ezeket az adatokat nem igazolta. A felsorolt feltételek fennállását - a vámhatósági adatok és az ügyfél kérelmére más hatóságtól bekért adatok, illetve a vámkódex 5a. Cikke szerinti engedélyezett gazdálkodó státusszal rendelkezők kivételével - az illetékes vámszervnél a kérelmezőnek évente igazolnia kell. A vámhatóság a feltételek meglétét folyamatosan, illetve bármikor vizsgálhatja. A megbízható vámadós személyre vonatkozó feltételeket az EK végrehajtási rendelet 14a. Cikk a) és c) pontjaiban meghatározott AEO-tanúsítvánnyal rendelkező személyeknél a tanúsítvány kiadása, illetve az EK végrehajtási rendelet 14q. Cikk (5) bekezdése szerinti újbóli értékelése során együtt vizsgálja a vámhatóság. A feltételek fennállását az AEO-tanúsítványra vonatkozó szabályok szerint kell igazolni.”
(3) A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény az 1. §-t követően a következő 1/A. §-sal egészül ki:
„1/A. § (1) Az ügyfél az arra vonatkozó igazolás kiadása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg, hogy megbízható vámadós, hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy gazdasági tevékenységével összefüggő súlyos bűncselekmény miatt nem minősül büntetett előéletűnek, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a vámhatóság részére - annak a megbízható vámadós személyre vonatkozó feltételek fennállásának elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a vámhatóság arra vonatkozóan igényelhet adatot a bűnügyi nyilvántartó szervtől, hogy a megbízható vámadós gazdasági tevékenységével összefüggő súlyos bűncselekmény miatt büntetett előéletűnek minősül-e.
(2) A vámhatóság a megbízható vámadós személyre vonatkozó feltételek fennállását igazoló bizonyítvány érvényességének időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a megbízható vámadós gazdasági tevékenységével összefüggő súlyos bűncselekmény miatt nem minősül-e büntetett előéletűnek. A vámhatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a megbízható vámadós gazdasági tevékenységével összefüggő súlyos bűncselekmény miatt büntetett előéletűnek minősül-e.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a vámhatóság
a) a megbízható vámadós személyre vonatkozó feltételek fennállásának elbírálása iránti eljárás jogerős befejezéséig,
b) a megbízható vámadós személyre vonatkozó feltételek fennállásának igazolása esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a megbízható vámadós személyre vonatkozó feltételek fennállásának igazolása céljából kiadott hatósági bizonyítvány visszavonására irányuló eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.
(4) Ha a vámhatóság a (2) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a megbízható vámadós gazdasági tevékenységével összefüggő súlyos bűncselekmény miatt büntetett előéletűnek minősül, a megbízható vámadós személyre vonatkozó feltételek fennállását igazoló hatósági bizonyítványt visszavonja.”
(4) A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 17. § (7) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A vámhatóság feladatának ellátásához, valamint a birtokába került adatok ellenőrzéséhez, a személy és az áru azonosítása érdekében a következő nyilvántartásokból igényelhet adatot:]
„c) a megbízható vámadós feltételeként előírt, a gazdasági tevékenységgel összefüggő súlyos bűncselekmény miatt büntetett előélet vizsgálata céljából - az 1/A. § (2) bekezdésben meghatározott adatokat - a külön törvény szerinti bűnügyi nyilvántartási rendszerből.”
93. § (1) Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény 1. számú mellékletében a „321. § (3) bek. a) és c) pont és (4) bek. b)-c) pont” szövegrész helyébe a „321. § (3) bekezdés c) pont, (4) bekezdés a), c) és d) pont, valamint (5) bekezdés a) és b) pont,” szöveg lép.
(2) Hatályát veszti az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény 31. § (2) bekezdés d) pontjában a „vagy pénzmellékbüntetés” szövegrész, a 67/S. § (1) és (3) bekezdésében az „a pénzmellékbüntetés,” szövegrész, a 67/T. § (2) bekezdésében az „illetőleg a pénzmellékbüntetés” szövegrész.
94. § (1) 2010. január 2-án a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„49. § (1) Nem lehet közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, tagja, nem láthat el társasház-kezelői tevékenységet:
a) aki büntetett előéletű,
b) aki ilyen tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,
c) az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki, illetőleg amely ilyen tevékenységével összefüggően keletkezett, jogerősen megállapított fizetési kötelezettségének nem tett eleget,
d) az, aki a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján vezető tisztségviselő nem lehet.
(2) A közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, tagja, az egyéni vállalkozó - ha a közgyűlés így határozott - köteles az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kizáró ok hiányát igazoló hatósági bizonyítványt, valamint a közös képviselet ellátásával, a társasház-kezelői tevékenység végzésével kapcsolatos nemleges köztartozásról, valamint a székhelye vagy lakóhelye szerint illetékes első fokú bíróságtól a végrehajtásra átadott tartozás alóli mentességről szóló igazolásokat a közgyűlés határozatában megjelölt határidőig beszerezni, és azt a közgyűlés határozata alapján ezzel megbízott személy részére bemutatni.
(3) A közös képviselő, a társasházkezelő gazdasági társaság vagy egyéni cég vezetője az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kizáró ok hiányát igazoló hatósági bizonyítványt, a gazdasági társaság képviselője a gazdasági társaság részére kiállított nemleges köztartozásról szóló igazolásokat - a közgyűlés (2) bekezdésben meghatározott határozatának megfelelően - köteles beszerezni és bemutatni.”
(2) A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 53. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 49. §-ban meghatározott feltételek az üzletszerűen végzett társasház-kezelői és ingatlanközvetítői tevékenységet folytató szolgáltatókra is megfelelően alkalmazandók.”
(3) A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 54. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság az üzletszerűen végzett társasház-kezelői vagy ingatlankezelői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a nyilvántartásba vett üzletszerűen végzett társasház-kezelői vagy ingatlankezelői tevékenységet végző személy büntetlen előéletű, és nem áll társasház-kezelői, illetve ingatlankezelői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a társasház-kezelő vagy az ingatlankezelő büntetlen előéletű-e, és társasház-kezelői, illetve ingatlankezelői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(5) A (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság
a) a hatósági ellenőrzés időtartamára,
b) üzletszerűen végzett társasház-kezelői vagy ingatlankezelői tevékenység gyakorlásának megtiltására irányuló eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
95. § (1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény a következő 39/A. §-sal egészül ki:
„39/A. § (1) A MOB tagjait a főtitkár vagy az azzal azonos jogállású tisztségviselő (a továbbiakban együtt: MOB főtitkár) tartja nyilván.
(2) A MOB leendő tagja tagfelvételi kérelmének, illetve a személyes jogosultság alapján a MOB tagjává váló személy a tagfelvételre irányuló nyilatkozatának benyújtásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja a MOB főtitkár részére azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.
(3) A MOB elnökségi tagjának jelölt személy az elnökségi taggá választását megelőzően a MOB főtitkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.
(4) A
a) MOB tagja a tagság fennállása alatt a MOB elnökének felhívására,
b) MOB elnökségi tagja az elnökségi megbízatásának időtartama alatt a közgyűlés írásbeli - a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetését tartalmazó - felhívására
a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, vagy ha e határidőn belül a felhívott személyen kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul, a MOB főtitkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.
(5) Ha a MOB tagja, illetve a MOB elnökségi tagja igazolja, hogy büntetlen előéletű, a MOB a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.
(6) Ha a MOB tagja, illetve a MOB elnökségi tagja büntetett előéletűvé válik, vagy a (4) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségének a teljesítését elmulasztja, tagsági jogviszonya, illetve elnökségi tagsági megbízatása megszűnik.
(7) A MOB főtitkár
a) a (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a MOB-tagságról meghozott döntés időpontjáig,
b) a (3) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a MOB elnökségi tagságról meghozott döntés időpontjáig,
c) a (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a MOB-tag tagsági viszonyának megszűnéséig
kezeli.”
(2) A sportról szóló 2004. évi I. törvény a következő 41/A. §-sal egészül ki:
„41/A. § (1) Az MPB tagjait a főtitkár vagy az azzal azonos jogállású tisztségviselő (a továbbiakban együtt: MPB főtitkár) tartja nyilván.
(2) Az MPB leendő tagja tagfelvételi kérelmének, illetve a személyes jogosultság alapján az MPB tagjává váló személy a tagfelvételre irányuló nyilatkozatának benyújtásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja az MPB főtitkár részére azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.
(3) Az MPB elnökségi tagjának jelölt személy az elnökségi taggá választását megelőzően az MPB főtitkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.
(4) Az
a) MPB tagja a tagság fennállása alatt az MPB elnökének felhívására,
b) MPB elnökségi tagja az elnökségi megbízatásának időtartama alatt a közgyűlés írásbeli - a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetését tartalmazó - felhívására
a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, vagy ha e határidőn belül a felhívott személyen kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul, az MPB főtitkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.
(5) Ha az MPB tagja, illetve az MPB elnökségi tagja igazolja, hogy büntetlen előéletű, az MPB a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.
(6) Ha az MPB tagja, illetve a MPB elnökségi tagja büntetett előéletűvé válik, vagy a (4) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségének a teljesítését elmulasztja, tagsági jogviszonya, illetve elnökségi tagsági megbízatása megszűnik.
(7) Az MPB főtitkár
a) a (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az MPB-tagságról meghozott döntés időpontjáig,
b) a (3) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az MPB elnökségi tagságról meghozott döntés időpontjáig,
c) a (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az MPB-tag tagsági viszonyának megszűnéséig
kezeli.”
(3) A sportról szóló 2004. évi I. törvény a következő 46/A. §-sal egészül ki:
„46/A. § (1) A nemzeti sportszövetségek
a) elnökségi tagjának jelölt személy a megválasztását megelőzően,
b) elnökségi tagja megbízatásának időtartama alatt a közgyűlés írásbeli - a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetését tartalmazó - felhívására a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, vagy ha e határidőn belül a felhívott személyen kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul
a főtitkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.
(2) Ha a nemzeti sportszövetségek elnökségi tagjának jelölt személy büntetett előéletű, nem választható a nemzeti sportszövetségek elnökségi tagjává.
(3) Ha a nemzeti sportszövetség elnökségének tagja igazolja, hogy büntetlen előéletű, a nemzeti sportszövetség az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.
(4) Ha a nemzeti sportszövetség elnökségének tagja büntetett előéletűvé válik, vagy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott igazolási kötelezettségének a teljesítését elmulasztja, elnökségi tagsági megbízatása megszűnik.
(5) A főtitkár az (1) bekezdés a) pontja alapján megismert személyes adatokat az elnökségi tagságról meghozott döntés időpontjáig, az (1) bekezdés b) pontja alapján megismert személyes adatokat a nemzeti sportszövetség elnökségi tagja megbízatásának megszűnéséig kezeli.”
(4) A sportról szóló 2004. évi I. törvény a következő 48/A. §-sal egészül ki:
„48/A. § (1) Hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű a kuratóriumi tagnak javasolt személy a kinevezését megelőzően, valamint a kuratórium tagja a kuratóriumi tagsági megbízatás időtartama alatt a miniszter írásbeli - a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetését tartalmazó - felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül a kuratóriumi tagon kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul.
(2) Ha a kuratóriumi tagnak javasolt személy büntetett előéletű, nem nevezhető ki kuratóriumi taggá.
(3) Ha a kuratóriumi tag igazolja, hogy büntetlen előéletű, a sportigazgatási szerv az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.
(4) A miniszter javaslatot tesz a miniszterelnöknek a kuratóriumi tag visszahívására, ha
a) a kuratóriumi tag az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, vagy
b) a miniszter az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, hogy a kuratóriumi tag büntetett előéletűvé vált.
(5) Az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a miniszter
a) a kuratóriumi tag személyére vonatkozó javaslat megtételéig vagy
b) a kuratóriumi tagságra való kinevezés esetén a kuratóriumi tagság megszűnéséig kezeli.”
(5) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 59. §-a a következő (4)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Megszűnik az érmes, az özvegy, illetve az edző járadékra való jogosultsága, ha az érmes a járadékra jogosító helyezését elveszíti. A helyezés elveszítését az érmes, illetve az illetékes sportköztestület, sportszövetség a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül bejelenti a sportigazgatási szervnek.
(5) Érdemtelen és nem részesül járadékban az a jogosult, aki
a) büntetett előéletű,
b) büntetlen előéletű, de akit a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt elítélt,
ba) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig;
bb) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott egyéb büntetés esetén a mentesítéstől számított három évig;
bc) megrovás alkalmazása esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig;
bd) próbára bocsátás alkalmazása esetén a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől számított három évig.
(6) A jogosult a bíróság jogerős határozatának közlésétől számított nyolc napon belül bejelenti a sportigazgatási szervnek, ha az (5) bekezdés szerint érdemtelenné vált a járadékra. Ha az érdemtelenség már nem áll fenn, ennek megfelelő igazolásával a jogosult kérheti a járadék ismételt folyósítását.
(7) Fel kell függeszteni a járadék folyósítását annak a jogosultnak a részére, aki büntetőeljárás - ide nem értve a magánvád vagy pótmagánvád alapján indult büntetőeljárást - hatálya alatt áll. A jogosult az alapos gyanú közlésétől számított nyolc napon belül bejelenti a sportigazgatási szervnek, ha ellene büntetőeljárás indult.
(8) Ha a jogosult igazolja, hogy a vele szemben lefolytatott büntetőeljárásban a nyomozást megszüntették, vagy a büntetőeljárást jogerősen befejezték, és nem következett be az (5) bekezdés szerinti érdemtelenségi ok, a sportigazgatási szerv az igazolástól számított huszonkét munkanapon belül - a folyósítás felfüggesztésének napjától számított jegybanki alapkamattal növelve - egy összegben folyósítja részére az elmaradt járadékot. Amennyiben a büntetőeljárás jogerős befejezésével a jogosult érdemtelenné válik, a (7) bekezdés alapján felfüggesztett járadék nem kerül részére folyósításra.
(9) A járadék iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a jogosult harminc napnál nem régebbi hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy nem áll fenn az (5) bekezdés szerinti érdemtelenség, továbbá azt, hogy nem áll büntetőeljárás hatálya alatt, vagy írásban kérheti, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a sportigazgatási szerv részére - a járadékra való jogosultság megállapítása és folyósítása iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a sportigazgatási szerv arra vonatkozóan igényelhet adatot a bűnügyi nyilvántartó szervtől, hogy a jogosult nem érdemtelen és nem áll büntetőeljárás hatálya alatt.
(10) A jogosulatlanul felvett járadékot az erről való tudomásszerzést vagy a sportigazgatási szerv felhívását követő hatvan napon belül vissza kell fizetni.”
(6) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 61. §-a a következő új (2)-(8) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2) és (3) bekezdés megjelölése (11) és (12) bekezdésre változik:
„(2) A járadékra való jogosultság megszűnéséről és a már folyósított járadék visszafizetéséről, továbbá a járadék folyósításának felfüggesztéséről a sportigazgatási szerv a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint dönt.
(3) A sportigazgatási szerv a járadék visszafizetésére vonatkozó igényét a járadék jogosulatlan felvételétől számított öt éven belül érvényesítheti.
(4) A sportigazgatási szerv a járadékra jogosultság időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a jogosult nem vált-e érdemtelenné és nem áll-e büntetőeljárás hatálya alatt. A sportigazgatási szerv e célból adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a jogosult nem érdemtelen és nem áll büntetőeljárás hatálya alatt.
(5) A sportigazgatási szerv a (4) bekezdésben meghatározott hatósági ellenőrzést a jogosulttal szemben kötelezően lefolytatja, ha
a) a jogosult az 59. § (5) és (7) bekezdés szerinti ok, illetve körülmény bekövetkezését bejelenti, és a bejelentéshez nem csatol hatósági bizonyítványt,
b) megalapozottan feltehető, hogy a jogosult érdemtelenné vált vagy büntetőeljárás hatálya alatt áll.
(6) A sportigazgatási szerv annak megállapítása céljából, hogy a jogosult nem érdemtelen és nem áll büntetőeljárás hatálya alatt - a járadékra való jogosultságról szóló döntés meghozataláig, a járadék jogosultság megállapítása esetén a jogosultság megszűnéséig - kezeli
a) a járadék iránti kérelmet benyújtó személy,
b) a járadékra jogosult
azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.
(7) A sportigazgatási szerv törli a járadékra jogosultnak az 59. § (7) bekezdése alapján megismert személyes adatait, ha a büntetőeljárásban a jogosulttal szemben a nyomozást megszüntették, vagy a büntetőeljárást jogerősen befejezték, és a jogosult nem vált érdemtelenné. A járadék továbbfolyósításáról szóló döntésben a felfüggesztésre okot adó körülmény megszűnését kell feltüntetni.
(8) A sportigazgatási szerv a jogosulttal szemben az 59. § (4), (5) és (7) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt eljárási bírságot szabhat ki.”
(7) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 62. §-a a következő (3)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A „Nemzet Sportolója” cím nem adományozható olyan személy részére, akivel szemben az 59. § (5) bekezdése szerinti érdemtelenségi ok vagy az 59. § (7) bekezdésében meghatározott körülmény áll fenn. A cím birtokosa érdemtelenné válására, valamint az életjáradék felfüggesztésére az olimpiai járadékra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a sportigazgatási szerv a beérkezett javaslatok elbírálása és a jelöltek listájának összeállítása céljából is jogosult adatot igényelni a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a jelölni kívánt személy nem érdemtelen-e és nem áll-e büntetőeljárás hatálya alatt. A sportigazgatási szerv a jelölti lista elkészítéséig tarthatja nyilván az adatokat.
(4) A „Nemzet Sportolója” címet elnyert személy a bíróság jogerős határozatának közlésétől számított nyolc munkanapon belül bejelenti a sportigazgatási szervnek, ha a (3) bekezdés szerint érdemtelenné vált a járadékra. Érdemtelenség esetén a „Nemzet Sportolója” címet elnyert személy életjáradékra való jogosultságát meg kell szüntetni. A bíróság ítéletének jogerőre emelkedésétől folyósított életjáradék jogosulatlanul felvett járadéknak minősül, amelyet a járadékra jogosultnak vissza kell fizetnie.
(5) Fel kell függeszteni az életjáradék folyósítását annak a „Nemzet Sportolója” címet elnyert személynek, aki szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás - ide nem értve a magánvád vagy pótmagánvád alapján indult büntetőeljárást - hatálya alatt áll. A járadékra jogosult az alapos gyanú közlésétől számított nyolc munkanapon belül bejelenti a sportigazgatási szervnek, ha ellene büntetőeljárás indult.
(6) Ha a „Nemzet Sportolója” címet elnyert személy igazolja, hogy a vele szemben lefolytatott büntetőeljárásban a nyomozást megszüntették, vagy a büntetőeljárás jogerősen befejezték és nem következett be a (3) bekezdés szerinti érdemtelenségi ok, a sportigazgatási szerv az igazolástól számított huszonkét munkanapon belül - a folyósítás felfüggesztésének napjától számított jegybanki alapkamattal növelve - egy összegben folyósítja részére az elmaradt életjáradékot.
(7) A sportigazgatási szerv a „Nemzet Sportolója” címre jelölt személyekre beérkezett javaslatok elbírálása és a jelöltek listájának összeállítása céljából is jogosult adatot igényelni a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a jelölni kívánt személy nem érdemtelen-e, és nem áll-e büntetőeljárás hatálya alatt.
(8) A sportigazgatási szerv a (6) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az életjáradék továbbfolyósítására irányuló eljárás jogerős befejezéséig, a (7) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a jelölti lista elkészítéséig kezelheti.”
96. § Hatályát veszti a sportról szóló 2004. évi I. törvény 65. § (1) bekezdése.
97. § (1) A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 3. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A rendőrség által kiadott engedély szükséges:]
„f) a polgári rendeltetésű lőtér, a lőfegyver- és lőszertárolóhely üzemeltetéséhez, valamint lövészetvezetői tevékenység végzéséhez.”
(2) A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 3. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A lőfegyver, lőszer megszerzési és tartási engedélyt a kérelmező természetes személy személyesen, a kérelmező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a kereskedelmi meghatalmazottja útján veheti át.”
(3) A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény a következő 3/A-3/C. §-sal egészül ki:
„3/A. § (1) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a 3. §-ban meghatározott engedély abban az esetben adható meg, ha az engedélyt kérelmező természetes személy a rendészetért felelős miniszter rendeletében meghatározott, a fegyvertartáshoz szükséges elméleti és jártassági követelményeket teljesítette, valamint, ha az engedélyt kérelmező természetes személy, jogi személy esetén annak vezető tisztségviselője vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a tevékenységért felelős vezető
a) tizennyolcadik életévét betöltötte és
b) cselekvőképes.
(2) A 3. §-ban meghatározott engedély nem adható meg, ha az (1) bekezdésben meghatározott személy
a) büntetett előéletű;
b) büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerősen megállapította a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény X. fejezetében meghatározott állam elleni bűncselekmény, XI. fejezetében meghatározott emberiség elleni bűncselekmény, személy elleni bűncselekmény, emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, öngyilkosságban közreműködés, 170. § (2)-(4) és (6) bekezdése szerinti testi sértés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, kényszerítés, emberkereskedelem, 174/B. § (2) bekezdés a) pontja szerinti közösség tagja elleni erőszak, 175/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti emberrablás, illetve 176. § (2) bekezdés b) pontja, (3) és (4) bekezdése szerinti magánlaksértés, erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, 207. § (3) bekezdés b) pontja szerinti kerítés, XV. fejezet V. címében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmény, embercsempészés, 259. § (1)-(3) bekezdése szerinti közveszélyokozás, közérdekű üzem működésének megzavarása, terrorcselekmény, nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése, visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel, visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel, fegyvercsempészet, bűnszervezetben részvétel, visszaélés radioaktív anyaggal, visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel, tiltott állatviadal szervezése, állatkínzás, garázdaság, önbíráskodás, természetkárosítás, visszaélés kábítószerrel, visszaélés kábítószer-prekurzorral, lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, rablás, kifosztás , zsarolás, rongálás, orgazdaság, jármű önkényes elvétele, 343. § (2) bekezdés a) pontja, (4) és (5) bekezdése szerinti szökés, 355. § (2) bekezdés a) pontja szerinti elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak elkövetése vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el,
ba) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,
bb) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,
bc) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
bd) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
be) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,
c) a b) pontban meghatározott bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig,
d) szabálysértési felelősségét polgári felhasználású robbanóanyagokkal és pirotechnikai termékekkel, lőfegyverrel, közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel kapcsolatos szabálysértés, rendzavarás, sportrendezvény rendjének megbontása, számszeríj vagy szigonypuska jogellenes használata, veszélyes fenyegetés, jogosulatlan vadászat vagy természetvédelmi szabálysértés elkövetése miatt a szabálysértési hatóság jogerősen megállapította, a határozat jogerőre emelkedését követő két évig,
e) az engedély kiadására vonatkozó kérelmében valótlan adatot közöl, a kérelemmel összefüggő valós adatot elhallgat vagy a fegyverre, lőszerre (töltényre) lőszerelemre, lőtérre vonatkozó, jogszabályban meghatározott kötelezettségét megszegi, a kérelem benyújtását vagy - ha ezen ok miatt az engedély visszavonása iránt eljárás indul - az engedélyt visszavonó határozat jogerőre emelkedését követő két évig.
(3) Az engedély kiadására és meghosszabbítására irányuló eljárásban a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy vele szemben a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott körülmény nem áll fenn.
(4) A rendőrség hatósági ellenőrzése során a (2) bekezdésben meghatározott körülmények fennállását legalább évente egy alkalommal vizsgálja. A hatósági ellenőrzés során a rendőrség
a) a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott körülmény vizsgálata céljából a bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározottak szerinti közvetlen adathozzáférési jogosultsága útján a (2) bekezdés a)-c) pontjában,
b) a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott körülmény vizsgálata céljából a központi szabálysértési nyilvántartásból a (2) bekezdés d) pontjában
meghatározott körülményre vonatkozó adatokat átveszi és kezeli.
(5) A (3) és (4) bekezdésben foglaltak alapján megismert személyes adatokat a rendőrség
a) a 3. §-ban meghatározott engedély megadása iránti eljárás jogerős befejezéséig,
b) a 3. §-ban meghatározott engedély megadása esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.
(6) A 22 Short, 22 Long Rifle kaliberjelű sportlőfegyver megszerzését és tartását a rendőrség a tizenhatodik életévét betöltött sportlövő részére - a törvényes képviselő hozzájárulásával - engedélyezi.
3/B. § (1) Eltérő rendelkezés hiányában a kizárólag 7,5 joule vagy annál kisebb csőtorkolati energiájú lövedék kilövésére alkalmas tűzfegyver megszerzése és tartása céllövészetre
a) a (2) bekezdésben meghatározott kérelmezőnek abban az esetben engedélyezhető, ha
aa) jogi személy szervezet kérelmező esetén annak vezető tisztségviselője,
ab) jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kérelmező esetén a tevékenységért felelős vezető,
b) annak a természetes személynek engedélyezhető, aki
megfelel a 3/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételnek, és akivel szemben nem áll fenn a 3/A. § (2) bekezdés a), b) vagy c) pontjában meghatározott körülmény.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott engedély az alábbi szervezeteknek adható meg:
a) sportlövészet folytatása céljából nyilvántartásba vett sportegyesület, ha az országos sportági szakszövetség a szövetségi tagságot igazolja,
b) olyan szervezet, amely az adott típusú és kaliberjelű lőfegyverre kiadott lőtér-üzemeltetési engedéllyel, valamint lőtérszabályzattal rendelkezik,
c) a polgári célra felhasználható lőfegyverek, lőszerek és hatástalanított lőfegyverek vizsgálatára, valamint lőfegyverek és lőszerek hatástalanítására jogosult szervezet,
d) olyan szervezet, amely lőszer gyártására jogosító engedéllyel rendelkezik,
e) olyan szervezet, amely a saját vagy mások vagyonát hivatásszerűen őrzi, mások életét, testi épségét hivatásszerűen védi.
(3) Gáz- és riasztófegyver önvédelmi célú viselése annak a természetes személynek engedélyezhető, aki megfelel a 3/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételnek, és akivel szemben nem áll fenn a 3/A. § (2) bekezdés a), b) vagy c) pontjában meghatározott körülmény.
(4) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott engedély kiadására és meghosszabbítására irányuló eljárásban
a) a 3/A. § (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott körülménnyel kapcsolatos igazolásra a 3/A. § (3) és (5) bekezdésében,
b) a hatósági ellenőrzésre a 3/A. § (4) és (5) bekezdésében
foglaltakat kell alkalmazni.
3/C. § (1) A színházi fegyver tartására vonatkozó engedély kiadásának feltétele, hogy a kérelmező a színházi fegyverek kezeléséért és tárolásáért felelős személyt bízzon meg.
(2) A színházi fegyverek kezeléséért és tárolásáért felelős személy
a) tizennyolcadik életévét betöltött,
b) cselekvőképes és
c) büntetlen előéletű
személy lehet.
(3) A színházi fegyverek kezeléséért és tárolásáért felelősnek jelölt személyt az (1) bekezdésben meghatározott engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg - ha az engedéllyel rendelkező a színházi fegyverek kezeléséért és tárolásáért felelős új személyt kíván megbízni, e megbízásra irányuló jogviszony létesítését huszonkét munkanappal megelőzően - a rendőrségnek be kell jelenteni.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott bejelentéssel egyidejűleg a színházi fegyverek kezeléséért és tárolásáért felelősnek jelölt személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.
(5) A rendőrség hatósági ellenőrzés során legalább évente egy alkalommal vizsgálja azt is, hogy a színházi fegyverek kezeléséért és tárolásáért felelős személy büntetlen előéletű-e. A hatósági ellenőrzés során a rendőrség a büntetlen előélet ellenőrzése céljából a bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározottak szerinti közvetlen adathozzáférési jogosultsága útján adatot vesz át és kezel.
(6) A rendőrség a (4) és (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat
a) a színházi fegyver tartásának engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,
b) a színházi fegyver tartásának engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.
(7) Ha az (5) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés során a rendőrség megállapítja, hogy a színházi fegyverek kezeléséért és tárolásáért felelős személy büntetett előéletű, erről a tényről haladéktalanul értesíti a színházi fegyver tartására engedéllyel rendelkezőt, és ezzel egyidejűleg felhívja, hogy az értesítés kézbesítésétől számított tíz munkanapon belül a színházi fegyverek kezeléséért és tárolásáért felelős személy e megbízatására irányuló jogviszonyát szüntesse meg, és a megszüntetés tényéről - a színházi fegyverek kezeléséért és tárolásáért felelősnek jelölt, e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő személy bejelentésével egyidejűleg - a rendőrséget értesítse.
(8) Ha a színházi fegyver tartására engedéllyel rendelkező a (7) bekezdés szerinti értesítési és bejelentési kötelezettségének a rendőrség (7) bekezdés szerinti értesítésének kézbesítésétől számított huszonkét munkanapon belül nem tesz eleget, a rendőrség az engedélyt visszavonja.”
(4) A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 4/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 3. § (1) bekezdését a szolgáltatási kerettörvény szerint a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő lövészet-vezetői tevékenységére is alkalmazni kell.”
98. § (1) Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény 5/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Hitelesítési tevékenység folytatását a környezetvédelmi hatóság annak engedélyezi, aki
a) egyéni hitelesítő esetén büntetlen előéletű, nem áll a hitelesítési tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai feltételekkel,
b) hitelesítő szervezet esetén munkavállalóként vagy egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében legalább két hitelesítő szakértőt, ezen belül legalább egy vezető hitelesítő szakértőt foglalkoztat, és
c) megfelel a Kormány rendeletében meghatározott egyéb feltételeknek.”
(2) Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény 5/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A környezetvédelmi hatóság hitelesítő szakértői vagy vezető hitelesítői szakértői tevékenység folytatását annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, nem áll a hitelesítői szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai feltételekkel, és megfelel az ott meghatározott egyéb követelményeknek. Az engedély iránti kérelem tartalmazza a kérelmező természetes személyazonosító adatait és levelezési címét.”
(3) Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény 5/A. §-a a következő (11)-(13) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A hitelesítési vagy hitelesítői szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű-e és nem áll a hitelesítési vagy hitelesítői szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a környezetvédelmi hatóság részére - annak a hitelesítési vagy hitelesítői szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a környezetvédelmi hatóság a (12) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(12) A környezetvédelmi hatóság hitelesítési vagy hitelesítői szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a hitelesítő vagy hitelesítői szakértő büntetlen előéletű-e, és nem áll-e a hitelesítési vagy hitelesítői szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a környezetvédelmi hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a hitelesítő vagy hitelesítői szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a hitelesítési vagy hitelesítői szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(13) A (11) és (12) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a környezetvédelmi hatóság
a) a hitelesítési vagy hitelesítői szakértői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy
b) a hitelesítő vagy hitelesítői szakértő nyilvántartásba vétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
99. § (1) Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 3. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Igazságügyi szakértő az lehet, aki]
„a) büntetlen előéletű, és nem áll az igazságügyi szakértői vagy a szakterületének megfelelő tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,”
(2) Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 3. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[Igazságügyi szakértő az lehet, aki]
„e) választójoggal rendelkezik,”
(3) Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 3. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (4)-(7) bekezdés megjelölése (5)-(8) bekezdésre változik:
„(4) Nem vehető fel az igazságügyi szakértői névjegyzékbe az, akivel szemben büntetőeljárás - magánvád és a pótmagánvád esetét kivéve - van folyamatban.”
(4) Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 4. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelmet az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságnál kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az 1. számú mellékletben meghatározott iratokat. Az 1. számú mellékletben meghatározott iratok közül nem kell csatolni a kérelemhez a hatósági bizonyítványt, ha az abban szereplő adatok továbbítását a kérelmező a 4/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott módon kéri. Az eljárás során szóbeli kérelmet csak személyesen lehet előterjeszteni, a telefaxon történő kapcsolattartás kizárt.”
(5) Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény a 4. §-t követően a következő 4/A. §-sal egészül ki:
„4/A. § (1) A kérelmező a névjegyzékbe való felvételt megelőzően
a) hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy a 3. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel, valamint a 3. § (4) bekezdésében meghatározott körülmény vele szemben nem áll fenn, vagy
b) kéri, hogy az arra vonatkozó adatokat, amely szerint a 3. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel, valamint a 3. § (4) bekezdésében meghatározott körülmény vele szemben nem áll fenn, a bűnügyi nyilvántartó szerv az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság részére - annak a névjegyzékbe való felvétel elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatigénylés során az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a 3. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételt, valamint a 3. § (4) bekezdésében meghatározott körülményt igazoló adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.”
(6) Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény a következő 6. §-sal egészül ki:
„6. § (1) Az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság az igazságügyi szakértő kamarai tagsága fennállása alatt hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az igazságügyi szakértő megfelel-e a 3. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételeknek, valamint, hogy vele szemben nem áll-e fenn a 3. § (4) bekezdésében meghatározott körülmény.
(2) Az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a 3. § (3) bekezdés a) pontjában, valamint a 3. § (4) bekezdésében meghatározott körülmény meghatározott igazolása céljából kezeli
a) a kérelmező,
b) az igazságügyi szakértő
azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott személyes adatokat az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság
a) az igazságügyi szakértői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,
b) az igazságügyi szakértő névjegyzékbe vétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a névjegyzékből való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
(7) Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) a névjegyzékbe való bejegyzés feltételei - ide nem értve a 3. § (4) bekezdésében meghatározott feltételt - már a felvételkor sem álltak fenn, vagy utóbb megszűntek,”
(8) Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 8. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
[Az igazságügyi szakértőt törölni kell a névjegyzékből, ha]
„j) büntetett előéletű, a bíróság jogerős ítéletével eltiltotta az igazságügyi szakértői vagy a szakterületének megfelelő tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól.”
(9) Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 1. számú melléklet 2. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kérelemhez csatolni kell]
„b) a 3. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel, valamint a 3. § (4) bekezdésében meghatározott körülmény igazolására kiállított hatósági bizonyítványt,”
100. § (1) A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti haditechnikai termék gyártásához vagy szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó munkakörben nem alkalmazható, aki
a) büntetett előéletű;
b) büntetlen előéletű, de akinek a büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerősen megállapította a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény X. fejezetében meghatározott állam elleni bűncselekmény, XI. fejezetében meghatározott emberiség elleni bűncselekmény, személy elleni bűncselekmény, emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, öngyilkosságban közreműködés, a 170. § (2)-(6) bekezdése szerinti testi sértés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, kényszerítés, lelkiismereti és vallásszabadság megsértése, közösség tagja elleni erőszak, egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése, személyi szabadság megsértése, emberrablás, emberkereskedelem, a 176. § (2) bekezdés b) pontja, (3) és (4) bekezdése szerinti magánlaksértés, erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, a 207. § (3) bekezdés b) pontja szerinti kerítés, XV. fejezet IV. címében meghatározott hivatali bűncselekmény, V. címében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmény, embercsempészés, a 259. § (1)-(3) bekezdés szerinti közveszélyokozás, közérdekű üzem működésének megzavarása, terrorcselekmény, nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése, visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel, visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel, visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel, bűnszervezetben részvétel, a visszaélés radioaktív anyaggal, visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel, tiltott állatviadal szervezése, állatkínzás, garázdaság, önbíráskodás, visszaélés kábítószerrel, visszaélés kábítószer-prekurzorral, lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, rablás, kifosztás, zsarolás, rongálás, orgazdaság, jármű önkényes elvétele, a 343. § (2) bekezdés a) pontja és (4) és (5) bekezdése szerinti szökés és a 355. § (2) bekezdés a) pontja szerinti elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak elkövetése vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el,
ba) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,
bb) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,
bc) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
bd) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
be) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,
c) bűntett vagy háromévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetéssel büntetendő vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás alatt áll, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig,
d) ellen a tervezett alkalmazását megelőző két évben ipari robbantóanyaggal és pirotechnikai termékekkel, lőfegyverrel, közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel kapcsolatos szabálysértés, rendzavarás, sportrendezvény rendjének megbontása, számszeríj vagy szigonypuska jogellenes használata, veszélyes fenyegetés, jogosulatlan vadászat, természetvédelmi szabálysértés elkövetése miatt büntetést szabtak ki vagy intézkedést alkalmaztak.”
(2) A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 5. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott személy azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személy azt a tényt, hogy a (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti biztonsági feltételeknek megfelel, a 2. §-ban meghatározott engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy - ha a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésére az engedély kiadását követően kerül sor, a jogviszony létesítését megelőzően - hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
(4) A hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet a hadiipari tevékenység folytatásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott személy büntetlen előéletű, valamint, hogy az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személy a (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti biztonsági feltételeknek megfelel. A hatósági ellenőrzés céljából a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag annak megállapítására irányulhat, hogy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott személy büntetlen előéletű-e, illetve, hogy az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személy a (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti biztonsági feltételeknek megfelel-e.”
(3) A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 6. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[A hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet nyilvántartja és kezeli]
„c) az alkalmazottak 5. § (3) és (4) bekezdése alapján megismert személyes adatait.”
(4) A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyes adatokat a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet
a) a hadiipari tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,
b) a hadiipari tevékenység engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
101. § A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 5. § (1) bekezdés b) pontjában a „rendelkezik hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal” szövegrész helyébe a „büntetlen előéletű” szöveg, 6. § (4) bekezdésében az „(1) bekezdés” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés a) és b) pontjában” szöveg lép.
102. § Hatályát veszti a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 4. § g) pontja.
103. § (1) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 23. §-a a következő (10)-(12) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A gazdasági tanács tagjának delegált személy a rektor részére - a megbízási jogviszony létrejöttét megelőzően - hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű.
(11) A gazdasági tanács tagja a tagsági viszony fennállása alatt azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, a rektor írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül - vagy ha e határidőn belül az igazolásra felhívott személyen kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul - hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
(12) Ha a gazdasági tanács tagjának delegált személy büntetett előéletű, a rektor felhívja az őt delegálót, hogy gazdasági tanács tagjaként új személyt delegáljon.”
(2) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény a 23. §-t követően a következő 23/A. §-sal egészül ki:
„23/A. § (1) A rektor a megbízási jogviszony fennállása alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményének ismertetésével felhívhatja a gazdasági tanács tagját annak igazolására, hogy a tag büntetlen előéletű.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra a gazdasági tanács tagja igazolja, hogy büntetlen előéletű, a felsőoktatási intézmény az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a gazdasági tanács tagja részére megtéríti.
(3) A rektor a 23. § (10) és (11) bekezdés alapján megismert személyes adatokat
a) ha a gazdasági tanács tagjának jelölt személy megbízására nem kerül sor, az erről szóló döntés meghozataláig,
b) a gazdasági tanács tagjának megbízása esetén a tagsági megbízatás megszűnéséig
kezeli.”
(3) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gazdasági tanácsi tagság megszűnik a megbízatás lejártával, a tag lemondásával, illetőleg - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott okok esetében - visszahívásával. A lemondás elfogadása, illetve a visszahívás - a (3) bekezdésben meghatározott eset kivételével - a delegáló hatáskörébe tartozik.”
(4) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 26. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3) és (4) bekezdés megjelölése (4) és (5) bekezdésre változik:
„(3) A rektor visszahívja a gazdasági tanács tagját, és felhívja az őt delegálót új tag delegálására, ha az
a) büntetett előéletűvé válik, vagy
b) a 23. § (11) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségét elmulasztja.”
(5) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 34. § (3) és (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A felsőoktatási intézmény az alkalmazottak, megbízási jogviszony keretében foglalkoztatottak, és a hallgatók személyes adatait csak a foglalkoztatással, juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelheti. A felsőoktatási intézmény az alkalmazottak, megbízási jogviszony keretében foglalkoztatottak személyes adatait - ha a társadalombiztosítási szabály, illetve e törvény eltérően nem rendelkezik - a foglalkoztatás megszűnésétől számított tíz évig kezelheti. A felsőoktatási intézmény a hallgatók személyes adatait a hallgatói jogviszony megszűnésétől számított nyolcvan évig kezelheti.
(4) Ha a 2. számú melléklet eltérően nem rendelkezik, adattovábbításra a felsőoktatási intézmény vezetője és - a meghatalmazás keretei között - az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult. A felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendjét.”
(6) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény a 83. §-t követően a következő 83/A. §-sal egészül ki:
„83/A. § (1) A felsőoktatási intézményben megbízási jogviszony azzal létesíthető, illetve tartható fenn, aki büntetlen előéletű, és nem áll azon tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amelyre a megbízási jogviszony irányul.
(2) Azt a tényt, hogy az (1) bekezdésben meghatározott kizáró ok nem áll fenn,
a) a megbízási jogviszony létrejötte előtt a megbízási jogviszonyt megbízottként létesíteni kívánó személy a rektor részére,
b) a megbízási jogviszony fennállása alatt a megbízott a rektor írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül a megbízott személyen kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul
hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
(3) A megbízási jogviszony fennállása alatt a rektor írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a megbízottat annak igazolására, hogy vele szemben nem áll fenn az (1) bekezdésben meghatározott kizáró ok. Ha a megbízott igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn az (1) bekezdésben meghatározott kizáró ok, a felsőoktatási intézmény az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a megbízott részére megtéríti.
(4) A megbízási jogviszonyt a felsőoktatási intézmény azonnali hatállyal megszünteti, ha
a) a megbízott a (2) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye,
b) ha az (1) bekezdésben meghatározott kizáró ok fennállását a rektor az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja.
(5) A rektor a (2) bekezdésben meghatározottak alapján megismert személyes adatokat - a kizáró ok fennállásának megállapítása céljából -
a) a megbízási jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig,
b) a megbízási jogviszony létesítése és fennállása esetén a megbízási jogviszony megszűnéséig
kezeli.”
(7) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 2. számú melléklet „A felsőoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok I/A. Az alkalmazottak adatai” alcímének 1. c) pontja a következő cm) ponttal egészül ki:
[E törvény alapján nyilvántartott adatok:
munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra, megbízási jogviszonyra vonatkozó adatok]
„cm) a felsőoktatási intézmény mint megbízó által megbízási jogviszonyban történő foglalkoztatás esetén a 23. § (7) bekezdés a) pontjában, illetve 83/A. § (1) bekezdésében előírt feltétel igazolására vonatkozó adatok;”
(8) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 2. számú melléklet „A felsőoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok I/A. Az alkalmazottak adatai” alcímének 3. pontjában az „Az 1. pontban felsorolt adatok továbbíthatók:” szövegrész helyébe az „Az 1. pontban felsorolt adatok - az 1. cm) pont szerinti adatok kivételével - továbbíthatók:” szöveg lép.
104. § (1) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti engedély csak annak a vállalkozásnak adható, amelynek
a) vezető tisztségviselője, vezető beosztású munkavállalója, illetve egyéni vállalkozás esetén az egyéni vállalkozó büntetlen előéletű, nem áll a nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,
b) nincs az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozása.”
(2) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 4. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, és nem áll a nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a kereskedelmi hatóság részére - annak a nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a kereskedelmi hatóság a (4) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(4) A kereskedelmi hatóság a nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató büntetlen előéletű-e, és nem áll-e a nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a kereskedelmi hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(5) A (3) és (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a kereskedelmi hatóság
a) a nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,
b) a nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató nyilvántartásba vétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
(3) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 6/E. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység csak akkor folytatható, ha a vállalkozás
a) vezető tisztségviselője, vezető beosztású munkavállalója, illetve egyéni vállalkozás esetén az egyéni vállalkozó büntetlen előéletű, nem áll a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,
b) vezető tisztségviselője, vezető beosztású munkavállalója, illetve egyéni vállalkozás esetén az egyéni vállalkozó nem volt olyan vállalkozás tulajdonosa, tagja, vezető tisztségviselője, vezető beosztású munkavállalója, amelyet a tevékenység megkezdését megelőző öt éven belül a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt vagy ilyen tevékenység engedély nélküli folytatása miatt jogerős hatósági határozatban eltiltottak a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység végzésétől.”
(4) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 6/E. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A kereskedelmi hatóság a tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységet folytató szolgáltató büntetlen előéletű-e, és nem áll-e a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a kereskedelmi hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységet folytató szolgáltató büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(5) A kereskedelmi hatóság a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység (4) bekezdés szerinti személyes adatait a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység nyilvántartásból való törléséről szóló döntés jogerőre emelkedéséig kezeli.”
(5) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 6/F. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység csak akkor folytatható, ha a vállalkozás
a) által munkavállalóként vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszony alapján foglalkoztatott legalább egy személy, illetve egyéni vállalkozás esetén az egyéni vállalkozó rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott utazásszervezői minősítő vizsgával vagy szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal (a továbbiakban: tevékenységért felelős személy),
b) vezető tisztségviselője, vezető beosztású munkavállalója és a tevékenységért felelős személy, illetve egyéni vállalkozás esetén az egyéni vállalkozó büntetlen előéletű, nem áll az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,
c) vezető tisztségviselője, vezető beosztású munkavállalója és a tevékenységért felelős személy, illetve egyéni vállalkozás esetén az egyéni vállalkozó nem volt olyan vállalkozás tulajdonosa, tagja, vezető tisztségviselője, vezető beosztású munkavállalója, amelyet a tevékenység megkezdését megelőző öt éven belül az utazásszervezői vagy utazásközvetítői tevékenységre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése vagy ilyen tevékenység engedély nélküli folytatása miatt jogerős hatósági határozatban eltiltottak az utazásszervezői vagy utazásközvetítői tevékenység végzésétől,
d) - az utazásközvetítő kivételével - rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott vagyoni biztosítékkal.”
(6) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 6/F. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, és nem áll az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a kereskedelmi hatóság részére - annak utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a kereskedelmi hatóság az (5) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(5) A kereskedelmi hatóság az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenységet folytató szolgáltató büntetlen előéletű-e, és nem áll-e az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a kereskedelmi hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenységet folytató szolgáltató büntetlen előéletű-e, valamint, hogy az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(6) A (4) és (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a kereskedelmi hatóság
a) az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,
b) az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenységet folytató szolgáltató nyilvántartásba vétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
105. § (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény a 8. §-t követően a következő 8/A. §-sal egészül ki:
„8/A. § (1) A 8. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott üzleti jó hírnévvel nem rendelkezik az a kérelmező, amelynek a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti vezetője és a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti vezető tisztségviselője (a továbbiakban együtt: vezető) büntetett előéletű.
(2) A vezető a működési engedély kiadása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a vasúti igazgatási szerv részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, vagy kéri, hogy az e tényre vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a vasúti igazgatási szerv részére - annak a működési engedély iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a vezető büntetlen előéletű-e.
(3) A működési engedély kiadása feltételeinek felülvizsgálata során a vasúti igazgatási szerv hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a vezető büntetlen előéletű-e. A hatósági ellenőrzés céljából a vasúti igazgatási szerv adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a vezető büntetlen előéletű-e.
(4) A vasúti igazgatási szerv a (3) és (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat
a) a működési engedély kiadása iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy
b) a működési engedély kiadása esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
(2) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„36. § (1) A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő - külön jogszabályban meghatározott - munkakörök betöltése hatósági alapvizsgához (a továbbiakban: alapvizsga) kötött. Alapvizsga a külön jogszabályban meghatározott alapképzés elvégzése esetén tehető.
(2) A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállaló köteles külön jogszabályban meghatározott időközönként időszakos oktatáson részt venni és időszakos hatósági vizsgát tenni.
(3) Alapképzés és időszakos oktatás a közlekedési hatóság által kiadott engedély (a továbbiakban: képzési engedély) alapján végezhető. Alapképzés, illetve időszakos oktatás végzésére a külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételeket teljesítő, a közlekedési hatóság által kiadott engedéllyel rendelkező képzőszervezet és vasúti társaság jogosult. Képzési engedély annak a szervezetnek adható, amelynek legalább egy személyesen közreműködő tagja vagy alkalmazottja - egyéni vállalkozó esetén, ha a tevékenységet nem maga látja el, legalább egy foglalkoztatottja - rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek (a továbbiakban: vasútszakmai oktató). Vasútszakmai oktatóként az foglalkoztatható, aki büntetlen előéletű, és nem áll az e tevékenység folytatását kizáró foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt.
(4) A vasútszakmai oktató a névjegyzékbe vételt megelőzően igazolja, hogy megfelel a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek, valamint
a) hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, vagy
b) kéri, hogy az arra vonatkozó adatokat, amely szerint büntetlen előéletű, a bűnügyi nyilvántartó szerv a közlekedési hatóság részére - annak a névjegyzékbe való felvétel céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa.
(5) A közlekedési hatóság hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a névjegyzékben szereplő vasútszakmai oktató büntetlen előéletű-e. A hatósági ellenőrzést folytató közlekedési hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a vasútszakmai oktató büntetlen előéletű-e.
(6) A közlekedési hatóság
a) a (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a névjegyzékbe való felvétel iránti eljárás jogerős befejezéséig,
b) az (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy névjegyzékből való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.
(7) Az alapvizsga és az időszakos vizsga lebonyolítását, valamint az alapképzés és az időszakos oktatás szakmai irányítását a Kormány által külön jogszabályban kijelölt vasúti vizsgaközpont végzi.
(8) Az alapképzést és az időszakos oktatást a közlekedési hatóság ellenőrzi.
(9) Az alapvizsgáztatást és az időszakos vizsgáztatást a közlekedési hatóság végzi. Eljárása során a külön jogszabályban előírt feltételeknek megfelelő, a közlekedési hatóság vizsgabiztosi névjegyzékébe felvett és a közlekedési hatóság elnöke által kinevezett vizsgabiztosokat közreműködőként bevon.”
(3) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 80/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály vasúti közlekedési szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll a vasúti közlekedési szakértői tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.”
(4) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 80/B. §-a a következő új (4)-(6) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (4) bekezdés megjelölése (7) bekezdésre változik:
„(4) A 80/B. § (1) bekezdése szerinti szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a szakértői tevékenységet folytatni kívánó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll vasúti közlekedési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(5) A közlekedési hatóság, illetve a kamara a vasúti közlekedési szakértői tevékenység időtartama alatt folytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az engedéllyel rendelkező vasúti közlekedési szakértő büntetlen előéletű-e, és nem áll-e a vasúti közlekedési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a közlekedési hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az engedéllyel rendelkező vasúti közlekedési szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a vasúti közlekedési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(6) A (4) és (5) bekezdés szerinti személyes adatokat a közlekedési hatóság, illetve a kamara a vasúti közlekedési szakértő nyilvántartásból való törléséről szóló döntés jogerőre emelkedéséig kezeli.”
(5) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 82. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A közlekedési hatóság jogosult]
„a) a külön jogszabály szerint közlekedési hatósági vizsgához kötött vasúti munkakört betöltő vasúti munkavállalók természetes személyazonosító adatait, valamint büntetett előéletére és ahol e törvény alapján ezt igazolni kell, arra vonatkozó különleges adatait, hogy foglalkozástól vagy járművezetéstől eltiltás hatálya alatt nem áll,”
106. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 68/A. §-ában az „A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit” szöveg helyébe az „Az Mt. rendelkezéseit” szöveg lép.
107. § (1) A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 30. § c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem lehet vezető tisztségviselő:]
„c) aki büntetett előéletű;
d) aki a szövetkezet főtevékenységeként folytatott tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy a vezető tisztség gyakorlásától való eltiltás [Btk. 56. § (2) bek.] hatálya alatt áll;”
(2) A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény a 30. §-t követően a következő 30/A. §-sal egészül ki:
„30/A. § (1) Azt a tényt, hogy a 30. § c) és d) pontjában meghatározott kizáró ok (a továbbiakban: kizáró ok) nem áll fenn,
a) a vezető tisztségviselői megbízatás elfogadását megelőzően az e jogviszonyt vezető tisztségviselőként létesíteni szándékozó személy,
b) a vezető tisztségviselő - megbízatásának időtartama alatt - a közgyűlés írásbeli felhívására a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül a vezető tisztségviselőn kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul
hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
(2) A közgyűlés a tisztségviselői megbízatás időtartama alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a vezető tisztségviselőt annak igazolására, hogy a vezető tisztségviselővel szemben nem áll fenn kizáró ok. Ha a vezető tisztségviselő igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn kizáró ok, a szövetkezet az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a vezető tisztségviselő részére megtéríti.
(3) A közgyűlés a kizáró ok fennállásának megállapítása céljából kezeli
a) a vezető tisztségviselőként jogviszonyt létesíteni szándékozó személy,
b) a vezető tisztségviselő
azon személyes adatait, amelyeket a kizáró ok fennállásának megállapítása céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a szövetkezet a vezető tisztségviselő választásának időpontjáig vagy - a vezető tisztségviselő megválasztása és a megbízatás elfogadása esetén - a tisztségviselői megbízatás megszűnéséig kezeli.”
(3) A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 34. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A közgyűlés azonnali hatállyal visszahívja a vezető tisztségviselőt, ha
a) a vezető tisztségviselő a 30/A. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül nem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye,
b) ha a kizáró ok fennállását a közgyűlés az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja.”
108. § (1) A lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvény 7. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[Lobbitevékenységet az a természetes személy folytathat, aki]
„e) nem áll a lobbitevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.”
(2) A lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvény a következő 9. §-sal egészül ki:
„9. § (1) A nyilvántartást vezető szerv a lobbitevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a lobbista büntetlen előéletű-e, és nem áll-e a lobbitevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a nyilvántartást vezető szerv adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a lobbista büntetlen előéletű-e, valamint a lobbitevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(2) Az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a nyilvántartást vezető szerv a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a lobbista nyilvántartásból való törléséről szóló döntés jogerőre emelkedéséig kezeli.”
109. § Hatályát veszti a lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvény 8. § (1) bekezdés a) pontja, valamint 7. § (2) bekezdés c) pontjában az „és” szövegrész.
110. § (1) Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 2. § 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. más EGT-államban feljogosított hitelesítő: az együttes végrehajtásban résztvevő, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam (a továbbiakban: EGT-állam) területén az együttes végrehajtással kapcsolatos hitelesítői tevékenység végzésére az adott EGT-állam által feljogosított független hitelesítő.”
(2) Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 13/B. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az együttes végrehajtás-hitelesítő szervezet hitelesítő tevékenységét csak legalább három olyan személy útján folytathatja, aki büntetlen előéletű, nem áll az együttes végrehajtás-hitelesítő szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek (a továbbiakban: együttes végrehajtás-hitelesítő szakértő).
(4) A (2) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell az együttes végrehajtás-hitelesítő által foglalkoztatott legalább három együttes végrehajtás-hitelesítő szakértő nevét, levelezési címét, telefonszámát, faxszámát, elektronikus levelezési címét. A kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy az általa foglalkoztatottak büntetlen előéletűek, és nem állnak az együttes végrehajtás-hitelesítő szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy mellékeli arra vonatkozó nyilatkozatukat, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a környezetvédelmi hatóság részére - annak az együttes végrehajtás-hitelesítői tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a környezetvédelmi hatóság az (5) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(5) A környezetvédelmi hatóság az együttes végrehajtás-hitelesítői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az együttes végrehajtás-hitelesítő szakértők büntetlen előéletűek-e, és nem állnak-e az együttes végrehajtás-hitelesítő szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a környezetvédelmi hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az együttes végrehajtás-hitelesítő szakértők büntetlen előéletűek-e, valamint, hogy az együttes végrehajtás-hitelesítő szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt állnak-e.
(6) A (4) és (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a környezetvédelmi hatóság
a) az együttes végrehajtás-hitelesítői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,
b) az együttes végrehajtás-hitelesítői tevékenység engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
111. § (1) A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Kérelmére fel kell venni a kamara tagjai közé azt a természetes személyt, aki igazolja, hogy az Európai Gazdasági Térség valamely államának arra illetékes hatósága által kiállított, jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkezik, és megfelel az (1) bekezdés a) és e)-k) pontjában foglalt követelményeknek, valamint az e törvényben meghatározott különbözeti vizsgát sikeresen teljesítette, és nem áll fenn vele szemben a 12. §-ban meghatározott kizáró ok.”
(2) A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 12. § a)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem vehető fel a kamara tagjai közé az,]
„a) aki büntetett előéletű,
b) aki büntetlen előéletű, de akinek a büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős ítéletében megállapította,
ba) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,
bb) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,
bc) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított nyolc évig,
c) aki az okleveles könyvvizsgálói szakképesítéshez kötött tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,”
(3) A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény a 12. §-t követően a következő 12/A. §-sal egészül ki:
„12/A. § (1) A kamarai tagfelvételét kérő természetes személy a felvétel iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn a 12. § a)-c) pontjában, valamint a 14. § (1) bekezdésében meghatározott körülmény, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a kamara részére - annak a kamarai felvétel iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a kamara a (2) bekezdésében meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(2) A kamarai tagsági viszony fennállása alatt a kamara a lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a könyvvizsgálóval szemben fennáll-e a 12. § a)-c) pontjában, valamint a 14. § (1) bekezdésében meghatározott körülmény. A hatósági ellenőrzést folytató kamara a hatósági ellenőrzés céljából adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a könyvvizsgálóval szemben fennáll-e a 12. § a)-c) pontjában, valamint a 14. § (1) bekezdésében meghatározott körülmény.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a kamara
a) a tagfelvétel iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy
b) a könyvvizsgáló kamarába való felvétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a kamarai tagsági viszony megszüntetésére irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
(4) A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 13. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Kérelmére fel kell venni a kamara tagjai közé azt a természetes személyt, aki megfelel az alábbi feltételeknek:]
„c) megfelel a 11. § (1) bekezdés a), valamint e)-k) pontjában foglalt követelményeknek, és nem áll fenn vele szemben a 12. §-ban meghatározott kizáró ok.”
(5) A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 91. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Kérelem alapján fel kell venni az okleveles könyvvizsgálói képzési programba azt, aki megfelel az alábbi feltételeknek:]
„d) nem áll fenn vele szemben a 12. § a) pontjában meghatározott kizáró ok,”
(6) A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény a 101. §-t követően a következő 101/A. §-sal egészül ki:
„101/A. § (1) A könyvvizsgálójelöltek névjegyzékébe felvételét kérő személy a felvétel iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn a 12. § a)-c) pontja szerinti kizáró ok, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a kamara részére - annak a könyvvizsgáló jelöltek névjegyzékébe történő felvétel iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a kamara a (2) bekezdésében meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(2) A könyvvizsgálójelöltek tevékenysége gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében a kamara ellenőrzi azt is, hogy a könyvvizsgálójelölttel szemben fennáll-e a 12. § a)-c) pontjában meghatározott kizáró ok. A hatósági ellenőrzést folytató kamara a hatósági ellenőrzés céljából adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a könyvvizsgálójelölttel szemben fennáll-e a 12. § a)-c) pontjában meghatározott kizáró ok.
(3) A kamara az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat
a) a könyvvizsgálójelöltek névjegyzékébe való felvétel iránti eljárás jogerős befejezéséig, vagy
b) a könyvvizsgálójelöltek névjegyzékébe való felvétel esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a névjegyzékből való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
(7) A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 190. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A bizottságnak csak olyan személy lehet a tagja, aki megfelel az alábbi feltételeknek:]
„a) vele szemben nem áll fenn a 12. § a) pontjában meghatározott kizáró ok,”
(8) A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény a 191. §-t követően a következő 191/A. §-sal egészül ki:
„191/A. § (1) A pályázó azt a tényt, hogy vele szemben a 12. § a) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn, a pályázat benyújtásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
(2) A bizottsági tagság ideje alatt a miniszter írásban, a mulasztás jogkövetkezményének ismertetésével felhívhatja a bizottsági tagot annak igazolására, hogy vele szemben nem áll fenn a 12. § a) pontjában meghatározott kizáró ok.
(3) A bizottsági tag a miniszter (2) bekezdésben meghatározott felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül - vagy ha e határidőn belül a bizottsági tagon kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul - hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy vele szemben a 12. § a) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
(4) Ha az (3) bekezdésben meghatározott felhívásra a bizottsági tag igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a 12. § a) pontjában meghatározott kizáró ok, a miniszter az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a bizottsági tag részére megtéríti.
(5) A miniszter a 12. § a) pontjában meghatározott kizáró ok fennállásának ellenőrzése céljából kezeli
a) pályázó,
b) a bizottsági tag
azon személyes adatait, amelyeket a hatósági bizonyítvány tartalmaz.
(6) A miniszter az (5) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a pályázatról meghozott döntés időpontjáig vagy - a bizottsági tagság fennállása esetén - a bizottsági tagság megszűnéséig kezeli.”
(9) A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 192. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A miniszter
a) ha a tag a 190. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek már nem felel meg, vagy
b) ha a bizottság tagja a 191/A. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, az ismételt felhívástól számított tizenötödik munkanapon
felmenti a bizottság tagját.”
112. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 11. § (6) bekezdésében a „b)-d)” szövegrész helyébe a „b) és c)” szöveg lép.
113. § Hatályát veszti a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 11. § (1) bekezdés d) pontja és (5) bekezdése, valamint a 98. § (1) bekezdés a) pontjában az „és d)” szövegrész.
114. § A Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló 2007. évi CV. törvény 15. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A SIRENE Iroda a kiegészítő információk beszerzése és továbbítása céljából - az adatigénylés céljának meghatározása mellett - az alábbi adatok átvételére jogosult:]
„g) a személyi azonosító kivételével a bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló törvény szerinti bűntettesek nyilvántartásában, a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásában, a kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartásában, továbbá a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában szereplő összes adat,”
115. § (1) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 8. § (6) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Kizárással szünteti meg a megbízatást a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök, ha a Tanács tagja]
„c) bíróság jogerős ítélete következtében büntetett előéletűvé válik, bíróság jogerős ítéletében gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség gyakorlásától mint foglalkozástól eltiltotta, vagy tisztségére más módon alkalmatlanná válik,”
(2) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 8. § (6) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
