[Kizárással szünteti meg a megbízatást a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök, ha a Tanács tagja]
„e) a 8/A. § (3) bekezdésében meghatározott igazolási kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül - vagy ha e határidőn belül a rajta kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul - nem tesz eleget.”
(3) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény a következő 8/A. §-sal egészül ki:
„8/A. § (1) A Tanács tagjának javasolt személy a miniszterelnök részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy vele szemben a 15. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
(2) Ha a Tanács tagjának javasolt személy nem igazolja, hogy vele szemben az (1) bekezdésben meghatározott kizáró ok nem áll fenn, a Tanács tagjává nem nevezhető ki.
(3) A Tanács tagjának megbízatása időtartama alatt a miniszterelnök írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a Tanács tagját annak igazolására, hogy a 15. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott kizáró okok alapján nincs kizárva e tisztség betöltéséből.
(4) Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra a Tanács tagja igazolja, hogy a 15. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott feltételek alapján nincs kizárva e tisztség betöltéséből, a miniszterelnök az igazolásra szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.
(5) A miniszterelnök a 15. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott kizáró ok igazolása céljából kezeli
a) a Tanács tagjának javasolt személy,
b) a Tanács tagjának
azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.
(6) A miniszterelnök
a) az (5) bekezdés a) pontja alapján megismert személyes adatokat a Tanács tagjává való kinevezésről meghozott döntés időpontjáig,
b) az (5) bekezdés b) pontja alapján megismert személyes adatokat a Tanács tagja megbízatásának megszűnéséig
kezeli.”
(4) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 12. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az országgyűlési képviselőcsoportok és az OÉT által jelölt tagokat - a (3) bekezdésben, a 12/A. § (5) bekezdésében és a 16. § (3) bekezdésében foglaltakat kivéve - csak a jelölő szervezet javaslatára hívhatja vissza a miniszterelnök.”
(5) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény a következő 12/A. §-sal egészül ki:
„12/A. § (1) Az Ellenőrző Bizottság elnökének vagy tagjának jelölt személy a miniszterelnök részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy vele szemben a 15. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
(2) Ha az Ellenőrző Bizottság elnökének vagy tagjának javasolt személy nem igazolja, hogy vele szemben az (1) bekezdésben meghatározott kizáró ok nem áll fenn, az Ellenőrző Bizottság elnökévé, illetve tagjává nem nevezhető ki.
(3) Az Ellenőrző Bizottság tagját - megbízatása időtartama alatt - a miniszterelnök írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja annak igazolására, hogy a 15. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn.
(4) Ha a (3) bekezdésben meghatározott felhívásra az Ellenőrző Bizottság tagja igazolja, hogy a 15. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn, az igazolásra szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat az MNV Zrt. megtéríti.
(5) Ha a miniszterelnök megállapítja, hogy
a) az Ellenőrző Bizottság tagjával szemben a 15. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott kizáró ok fennáll, vagy
b) az Ellenőrző Bizottság tagja az igazolási kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget,
az Ellenőrző Bizottság tagját visszahívja, egyben felhívja a tag személyére javaslatot tevőt, hogy az Ellenőrző Bizottság tagjaként, illetve elnökeként új személyre tegyen javaslatot.
(6) A miniszterelnök a 15. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott kizáró ok igazolása céljából kezeli
a) az Ellenőrző Bizottság elnökének vagy tagjának javasolt személy, illetve
b) az Ellenőrző Bizottság tagja
azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.
(7) A miniszterelnök
a) a (6) bekezdés a) pontja alapján megismert személyes adatokat az Ellenőrző Bizottság elnökének, illetve tagjának kinevezéséről meghozott döntés időpontjáig,
b) a (6) bekezdés b) pontja alapján megismert személyes adatokat az Ellenőrző Bizottság tagja megbízatásának megszűnéséig
kezeli.”
(6) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 15. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A Tanács, illetőleg az Ellenőrző Bizottság tagja nem lehet]
„b) aki büntetett előéletű;
c) aki gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll;”
(7) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 25. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Állami vagyon hasznosítására irányuló szerződés nem köthető azzal, aki]
„d) a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VI. címében meghatározott közélet tisztasága elleni vagy XVII. fejezetében meghatározott gazdasági bűncselekmény elkövetése miatt büntetett előéletű, aki gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, illetve akinek tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. § (2) bekezdése alapján a bíróság jogerős ítéletében korlátozta;”
(8) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 25. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Amennyiben a szerződés megkötését követően merül fel az (1) bekezdés szerinti kizáró ok, vagy a szerződő fél a 25/A. § (2) bekezdésében meghatározott igazolási kötelezettségének a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül - vagy ha e határidőn belül a rajta kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul - nem tesz eleget, az MNV Zrt. jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani.”
(9) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény a következő 25/A. §-sal egészül ki:
„25/A. § (1) Az állami vagyon hasznosítására irányuló szerződés megkötését megelőzően a szerződő fél azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn a 25. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok, hatósági bizonyítvánnyal igazolja az MNV Zrt. részére. Ha a szerződő fél nem igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a 25. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok, vele az állami vagyon hasznosítására irányuló szerződés nem köthető.
(2) A szerződés érvényességének időtartama alatt az MNV Zrt. a szerződő felet írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja annak igazolására, hogy vele szemben a 25. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok fenn áll-e. Ha a szerződő fél igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn 25. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok, az MNV Zrt. az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.
(3) Az MNV Zrt.
a) az (1) bekezdésben meghatározottak alapján megismert személyes adatokat a szerződés megkötéséről meghozott döntés időpontjáig,
b) a (2) bekezdésben meghatározottak alapján megismert személyes adatokat a szerződés érvényessége végéig
kezeli.”
116. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 10. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél vezető állású személy nem lehet olyan személy, aki
a) büntetett előéletű, vagy a vezető állás betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,
b) büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerősen megállapította a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, XVII. fejezetében meghatározott gazdasági bűncselekmény, valamint XVIII. fejezetében meghatározott vagyon elleni bűncselekmény elkövetése miatt
ba) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,
bb) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,
bc) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítéstől számított öt évig,
bd) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
be) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,
c) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 91. §-a szerinti szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal nem rendelkezik,
d) legalább ötéves biztosítási, pénztári vagy vállalatgazdálkodási, illetve az államigazgatás pénzügyi és gazdasági területén szerzett vezetői gyakorlattal nem rendelkezik, azzal, hogy az előírt vezetői gyakorlat befejezése nem eshet az engedély iránti kérelem benyújtását 10 évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra,
e) felsőfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezik, vagy
f) könyvvizsgálói tevékenységet folytat.”
(2) A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 10. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Akivel szemben
a) a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott bűncselekmény miatt az ügyész vádat emelt, vagy
b) külföldön az illetékes hatóság vádat emelt olyan vagyon elleni vagy gazdasági bűncselekmény miatt, amely a magyar jog szerint büntetendő,
a büntetőeljárás jogerős befejezéséig nem tölthet be vezető állású személyként tisztséget, illetve tisztségéből fel kell függeszteni.”
(3) A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény a 10. §-t követően a következő 10/A. §-sal egészül ki:
„10/A. § (1) A 10. § (1) bekezdésében meghatározott vezető állás betöltésének engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a vezető állást betölteni szándékozó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, nem áll fenn vele szemben a 10. § (4) bekezdésében, valamint a 10. § (6) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kizáró ok (a továbbiakban: kizáró ok), vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a Felügyelet részére - annak a vezető állás betöltésének engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(2) A Felügyelet a vezető állás betöltésének időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a vezető állású személlyel szemben nem áll fenn kizáró ok. A hatósági ellenőrzés céljából a Felügyelet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a vezető állású személlyel szemben nem áll-e fenn kizáró ok.”
(4) A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény a 70. §-t követően a következő 70/A. §-sal egészül ki:
„70/A. § (1) Azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn kizáró ok, a felügyeleti biztos
a) a kirendelésével egyidejűleg,
b) a Felügyelet írásbeli felhívására - kirendelésének időtartama alatt - a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül a felügyeleti biztoson kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul
hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
(2) A Felügyelet a felügyeleti biztos megbízatásának időtartama alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a vezető tisztségviselőt annak igazolására, hogy a vezető tisztségviselővel szemben nem áll fenn kizáró ok. Ha a vezető tisztségviselő igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn kizáró ok, a Felügyelet az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a vezető tisztségviselő részére megtéríti.
(3) Az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a Felügyelet a felügyeleti biztos megbízatásának megszűnéséig kezeli.”
(8) A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 72. § (4) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet engedélyezési és ellenőrzési jogkörének gyakorlása érdekében az eljárás jogerős befejezéséig jogosult a vezető állású személyek, a kötelező alkalmazottak és megbízottak, valamint természetes személy szolgáltatók alábbiakban felsorolt személyes adatait megismerni és kezelni:]
„f) a kizáró ok fennállásának ténye.”
117. § Hatályát veszti a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 15. § (1) bekezdés b) pontjában az „, illetve a bíróság jogerős ítéletével büntetőjogi felelősségét megállapította, a bírság kiszabását, a szankció alkalmazását, vagy az ítélet jogerőre emelkedését követő öt évig” szövegrész.
118. § (1) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény a 100. §-t követően a következő 100/A. §-sal egészül ki:
„100/A. § (1) Az erdő őrzésével megbízott erdészeti szakszemélyzet és jogosult erdészeti szakszemélyzet tagjaként csak az a nagykorú, cselekvőképes, büntetlen előéletű, magyar állampolgár vagy a külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy foglalkoztatható, illetve bízható meg, aki megfelel a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek.
(2) Nem lehet az erdészeti szakszemélyzet és a jogosult erdészeti szakszemélyzet tagja, aki az (1) bekezdésben meghatározott adatokat és tényeket az erdőgazdálkodó részére nem igazolja.
(3) Az erdőőri tevékenység ellátására jelentkező személy az erdőgazdálkodó részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.”
(2) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény a 100/A. §-t követően a következő 100/B. §-sal egészül ki:
„100/B. § (1) Az erdészeti szakszemélyzet vagy a jogosult erdészeti szakszemélyzet tagja a jogviszony fennállása alatt az erdőgazdálkodó felhívására igazolja, hogy büntetlen előéletű.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra az erdészeti szakszemélyzet vagy a jogosult erdészeti szakszemélyzet tagja igazolja, hogy büntetlen előéletű az erdőgazdálkodó az igazolásra szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.
(3) Az erdőgazdálkodó a büntetlen előélet igazolása céljából az erdészeti szakszemélyzeti vagy a jogosult erdészeti szakszemélyzeti jogviszony fennállásáig kezeli az erdészeti szakszemélyzet vagy jogosult erdészeti szakszemélyzet tagjának azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.”
119. § Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 101. § (1) bekezdésében az „a 98-100. §-ban megfogalmazott kötelezettségeken és jogosultságokon túl” szöveg helyébe az „a 98-100/B. §-ban megfogalmazott kötelezettségeken és jogosultságokon túl” szövegrész lép.
120. § (1) A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet a 80. §-t megelőzően a következő címmel egészül ki:
„VII/A. FEJEZET
A KATONAI BÜNTETÉSEK ÉS MELLÉKBÜNTETÉSEK VÉGREHAJTÁSA”
(2) A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet a következő 84/B. §-sal egészül ki:
„84/B. § (1) A beteget azon a napon kell elbocsátani az Intézetből, amelyen
a) a kényszergyógykezelésnek a Btk. 74. § (3) bekezdése szerinti tartama eltelt, vagy
b) a kényszergyógykezelés megszüntetéséről a bíróság értesítőlapja az Intézetbe megérkezik.
(2) Ha a kényszergyógykezelés megszűnését követően továbbra is fennáll a gyógykezelés szükségessége, a főigazgató főorvos az elbocsátás esedékességének napjával történő elhelyezés érdekében az Eütv.-ben meghatározottak szerint kellő időben kezdeményezi a bíróságnál a kötelező gyógykezelés elrendelése iránti eljárást. Ha a bíróság elrendeli a beteg kötelező gyógykezelését, a főigazgató főorvos - az országos mentőszolgálat útján - intézkedik a beteg átszállítása iránt a kijelölt pszichiátriai intézetbe.”
(3) A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 102. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A pártfogó felügyelet megszűnik, ha]
„d) a bíróság a Btk. 82. § (3) bekezdése alapján a pártfogó felügyeletet a fele rész, de legfeljebb két év eltelte után megszünteti.”
(4) A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 126. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A 2010. május 1-je előtt kiszabott pénzmellékbüntetés végrehajtására 2010. május 1-je után a pénzbüntetés végrehajtására vonatkozó szabályok az irányadók, a 2010. május 1-je előtt kiszabott alkoholisták kényszergyógyítása végrehatását 2010. május 1-jével meg kell szakítani.”
(5) A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet
a) 6/A. § (4) bekezdésében az „, a pénzbüntetés és a pénzmellékbüntetés” szövegrész helyébe a „és a pénzbüntetés”,
b) VII. fejezet címében a „mellékbüntetések” szövegrész helyébe a „foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kiutasítás, a közügyektől eltiltás és a kitiltás”,
c) a 70. § (1) bekezdésében az „, a foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a kitiltás” szövegrész helyébe az „és a kitiltás, valamint amennyiben végrehajtandó szabadságvesztés mellett szabták ki, a foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a kiutasítás”,
d) a 70. § (2) bekezdés a) pontjában a „javító nevelő” szövegrész helyébe a „közérdekű”,
e) a 89. § (1) bekezdésében az „állami vállalat, szövetkezet vagy magánkereskedő” szövegrész helyébe a „kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult gazdálkodó szervezet vagy egyéni vállalkozó”,
f) 102. § (2) bekezdés c) pontjában a „Btk. 89. §-ának (5) bekezdésében” szövegrész helyébe a „91. § (2) bekezdésében”
szöveg lép.
(6) Hatályát veszti a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 12. § (1) bekezdésében a „mellékbüntetés” szövegrész, 13. § (2) bekezdésben a „meghosszabbítása, illetőleg” és a „[Btk. 82. § (3) bek.],” szövegrész, 70. §-át megelőző alcím, 75. §-át megelőző alcím, 79. §-a és alcíme, 80. §-át megelőző alcím, 85. §-a és alcíme, 94. § (2) bekezdés harmadik franciabekezdésében az „a pártfogó felügyelet tartamának [Btk. 82. § (4) bek.] és” szövegrész.
121. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2010. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény 4. §-a, 19. §-a, 31. § (2) bekezdése, 81. § (2) bekezdése, 82. §-a, 93. §-a, 112. §-a, 120. §-a és a 121. § (3) és (4) bekezdése 2010. május 1-jén lép hatályba.
(3) A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény
a) 11. § (1) bekezdés ce) pontjában a „különös visszaeső vagy többszörös visszaeső,” szövegrész helyébe a „különös visszaeső, többszörös visszaeső vagy erőszakos többszörös visszaeső,” szöveg,
b) 11. § (1) bekezdés e) pontjában a „fő- és mellékbüntetés nemét” szövegrész helyébe a „büntetés” szöveg, a „, mértékét” szövegrész helyébe az „és mellékbüntetés nemét, mértékét” szöveg, a „végrehajtásának felfüggesztése esetén” szövegrész helyébe a „végrehajtásának felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése esetén” szöveg, a „korábbi felfüggesztett büntetés” szövegrész helyébe a „korábbi felfüggesztett vagy részben felfüggesztett büntetés” szöveg, a „felfüggesztett büntetést kiszabó” szöveg helyébe a „felfüggesztett vagy részben felfüggesztett büntetést kiszabó” szöveg,
c) 11. § (1) bekezdés f) pontjában a „fő- és mellékbüntetés” szöveg helyébe a „büntetés” szöveg,
d) 11. § (2) bekezdés e) pontjában az „e mellékbüntetések” szövegrész helyébe az „e büntetések” szöveg,
e) 16. § (1) bekezdés f) pontjában a „fő- és mellékbüntetés nemét” szövegrész helyébe a „büntetés” szöveg, a „, mértékét” szövegrész helyébe az „és mellékbüntetés nemét, mértékét” szöveg, a „végrehajtásának felfüggesztése esetén” szövegrész helyébe a „végrehajtásának felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése esetén” szöveg,
f) 18. § (3) bekezdésben a „végrehajtásában felfüggesztett” szövegrész helyébe a „végrehajtásában felfüggesztett vagy részben felfüggesztett” szöveg,
g) 57. § (1) bekezdésében az „- a nyilvántartásba vétel kezdeményezésével egyidejűleg - megküldi a szakértői nyilvántartó szerv” szövegrész helyébe a „megküldi az általa kirendelt és a Kormány által e szakkérdés vizsgálatára kijelölt szerv” szöveg,
h) 57. § (2) bekezdésében az „a szakértői nyilvántartó szerv határozza meg” szövegrész helyébe az „a szakkérdés vizsgálatára kirendelt szerv meghatározza, és az 56. § a)-c) pontjában meghatározott adatokat, a DNS-profilt, valamint az annak meghatározására alkalmas anyagmaradványt a szakértői nyilvántartó szerv részére - a DNS-profil meghatározását követően haladéktalanul - megküldi” szöveg,
i) 68. § (1) bekezdés b) pontjában a „céljából,” szövegrész helyébe a „, valamint a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítő feladatokat ellátó szerv a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése és felderítése céljából,” szöveg,
j) 96. § (2) bekezdés c) pontjában a „szabályait” szövegrész helyébe a „szabályait, továbbá a DNS-profil meghatározásának szakmai-módszertani követelményeit” szöveg
lép.
(4) Hatályát veszti a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény
a) 18. § (3) bekezdés b) pontja,
b) 18. § (4) bekezdésében a „- tekintet nélkül arra, hogy főbüntetés kiszabása helyett vagy a mellett történik -” szövegrész, valamint
c) a 19. § (3) bekezdésében a „- tekintet nélkül arra, hogy főbüntetés kiszabása helyett vagy a mellett történik -” szövegrész.
(5) Hatályát veszti a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (2) bekezdés d) pontjában az „, a 103/A. §-ban” szövegrész.
(6) Ez a törvény 2010. május 2-án hatályát veszti.
