96. § A Bit. 49. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A biztosító az általa alkalmazott vagy megbízott biztosításközvetítést végző természetes személyekről, vagy, ha a közvetítői tevékenységgel gazdálkodó szervezetet bízott meg, akkor erről a gazdálkodó szervezetről, illetve az ennél a szervezetnél közvetítő tevékenységet végző természetes személyről köteles nyilvántartást vezetni. A nyilvántartás részletes szabályait az 5. számú melléklet 2. pontja tartalmazza. A biztosító köteles e nyilvántartásban az 5. számú melléklet 2. pontjában [az A) b) és f), valamint a B) b) alpont kivételével] meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni.”
97. § A Bit. 62. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„62. § (1) A Felügyelet az alapítási engedély iránti kérelmet elutasítja, ha
a) a kérelmező az engedélyezési eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot közöl,
b) a kérelem nem felel meg az 58. §-ban foglalt követelményeknek,
c) az alapítani tervezett biztosító szervezeti formája nem felel meg az e törvényben foglalt követelményeknek.
(2) Ha a biztosító részvénytársaság alapítói között olyan személy szerepel, aki az alapítás alatt álló biztosítóban minősített befolyást kíván szerezni, a Felügyelet az alapítási engedély iránti kérelmet - az (1) bekezdésben meghatározottak mellett - akkor is elutasítja, ha a kérelmező esetében fennállnak a 112. § (1) bekezdésében foglalt körülmények.”
98. § (1) A Bit. 71. §-ának (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
[A biztosító köteles a Felügyeletnek 2 munkanapon belül bejelenteni, ha]
„i) a 49. § (2) bekezdésében foglalt nyilvántartásban az 5. számú melléklet 2. pontjának A) fa) alpontjában meghatározott adatokban változás következett be.”
(2) A Bit. 71. §-a (2) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosító köteles a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni:]
„j) a 49. § (2) bekezdésében foglalt nyilvántartásban az 5. számú melléklet 2. pontjában (az A) b) és f) alpont, valamint a B) b) alpont kivételével) meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat,”
99. § (1) A Bit. 74. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A független biztosításközvetítő köteles a 41. § (3) bekezdésében foglalt nyilvántartásban az 5. számú melléklet 2. pontjában (az A) b) és f) alpont, valamint a B) b) alpont kivételével) meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni.”
(2) A Bit. 74. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A független biztosításközvetítő köteles a 41. § (3) bekezdésében foglalt nyilvántartásban az 5. számú melléklet 2. pontjának A) fa) alpontjában meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat a Felügyeletnek 2 munkanapon belül bejelenteni.”
100. § A Bit. 85. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezet a Kártalanítási Számla és a Kártalanítási Alap kezelésével kapcsolatos tevékenység végzésére az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott egyéb vezetőt köteles alkalmazni.”
101. § A Bit. 96. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A biztosító a biztosítási szerződési feltételekben köteles meghatározni, hogy a káresemény bekövetkezése esetén milyen károkat és költségeket milyen okiratok - ideértve a (6) bekezdés szerinti számlát is - bemutatása ellenében térít. A biztosító a szolgáltatása teljesítésének esedékességét csak olyan okirat bemutatásától teheti függővé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges, a biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében indult büntető- vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezéséhez nem kötheti.
(9) Ha a károsult vagyontárgy a Gfbt. kártérítési kötelezettsége alá tartozó gépjármű, a Gfbt. 32/A. és 32/B. §-ában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a biztosító által nyújtható szolgáltatási előlegként az előzetesen kalkulált vagy a térítendő nettó kártérítési összeg legfeljebb 60%-os mértékét kell meghatározni.”
102. § A Bit. 126. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A részvénytársaság, a szövetkezet és a harmadik országbeli biztosító fióktelepének minimális biztonsági tőkéje:
a) az életbiztosítási ág esetén (2. számú melléklet) 3 500 000 euró,
b) a nem életbiztosítási ág esetén (1. számú melléklet) 2 300 000 euró, azonban a 10., 11., 12., 13., 14., 15. ágazatok bármelyikének művelésére vonatkozó engedéllyel rendelkező biztosító esetén 3 500 000 euró,
c) viszontbiztosítási tevékenységet végző nem életbiztosító esetén 3 200 000 euró, de a 10., 11., 12., 13., 14., 15. ágazatok bármelyikének művelésére vonatkozó engedéllyel rendelkező viszontbiztosítási tevékenységet végző nem életbiztosító esetén 3 500 000 euró, amennyiben e biztosítók esetében:
ca) a beszedett viszontbiztosítási díjak összege meghaladja az összes díj 10%-át; vagy
cb) a beszedett viszontbiztosítási díjak összege meghaladja az 50 000 000 eurót; vagy
cc) a viszontbiztosításba vételek eredményeként számított biztosítástechnikai tartalék összege meghaladja az összes biztosítástechnikai tartalék 10%-át.”
103. § A Bit. 157. §-a (1) bekezdésének n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]
„n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,”
[szemben, ha az a)-j), n), r) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.]
104. § A Bit. 217. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő (1)-(4) bekezdés lép, egyidejűleg a § jelenlegi (4)-(6) bekezdésének számozása (5)-(7) bekezdésre változik:
„(1) A biztosító részvénytársaság és a biztosító szövetkezet elleni felszámolási eljárásra, továbbá a biztosító egyesület vagyonelszámolási eljárására (a továbbiakban együtt: felszámolás) az e fejezetben foglalt eltérésekkel a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ahol a Cstv. gazdálkodó szervezetet, illetve gazdálkodó szervezet vezetőjét említ, azon a biztosító egyesületet, illetve a biztosító egyesület ügyvezetését is érteni kell.
(2) A biztosító részvénytársaság és a biztosító szövetkezet végelszámolási eljárására az e fejezetben foglalt eltérésekkel a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A fióktelep elleni felszámolási eljárásra a Cstv. I., III. és V. fejezeteiben és az Fkt.-ban foglaltakat kell az e fejezetben foglalt eltérésekkel alkalmazni.
(4) A biztosító részvénytársaság, a fióktelep és a biztosító szövetkezet, továbbá a biztosító egyesület ellen csődeljárásnak helye nincs.”
105. § A Bit. a 219. §-t követően a következő 219/A. §-al egészül ki:
„219/A. § (1) Biztosító egyesület felszámolása esetén a biztosító egyesület az elnevezésében a „felszámolás alatt” - illetve „f. a.” - toldat használatára köteles.
(2) Biztosító egyesület felszámolása esetén a külön jogszabályban meghatározott nyilvántartásba - az eljáró bíróság értesítése alapján - be kell jegyezni a felszámolási eljárás tényét, annak kezdő, illetve befejező időpontját, továbbá a 220. § (1) bekezdésében meghatározott felszámolóra vonatkozó adatokat (név, székhely).
(3) Biztosító egyesület felszámolását elrendelő végzést - a közzététel tartalmára vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - a Cégközlönyben kell közzétenni.
(4) Ha a felszámolási eljárás lefolytatását követően a biztosító egyesület megszűnik, az erről szóló végzés jogerőre emelkedésének napjával a biztosító egyesületet - a bíróság értesítése alapján - törölni kell a nyilvántartásból.”
106. § (1) A Bit. 220. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Biztosító részvénytársaság, a harmadik országbeli biztosító fióktelepe és a biztosító szövetkezet felszámolójának vagy végelszámolójának, továbbá a biztosító egyesület e törvény szerinti felszámolójának kizárólag a Felügyelet által létrehozott közhasznú társaság jelölhető ki.”
(2) A Bit. 220. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A végelszámoló vagy a felszámoló jogosult valamennyi tagállamban e törvény, a Cstv. és a Ctv. rendelkezései által meghatározott jogkörök ellátására, de ennek során köteles betartani azon tagállam jogát, amelynek területén eljárását foganatosítja.”
107. § A Bit. 223. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„223. § A biztosító részvénytársaság, a harmadik országbeli biztosító fióktelepe, a biztosító szövetkezet és a biztosító egyesület elleni felszámolási eljárást - a miniszter egyidejű értesítése mellett - a Felügyelet megindítja, ha
a) a felügyeleti intézkedés ellenére az esedékes és nem vitatott fizetési kötelezettségeinek pénzügyi fedezet hiánya miatt 5 munkanapon belül nem tesz eleget, vagy a szanálási tervét a Felügyelet által meghatározott időn belül nem tudja végrehajtani, vagy
b) a biztosító részvénytársaság, a harmadik országbeli biztosító fióktelepe, a biztosító szövetkezet és a biztosító egyesület tartozásai saját tőkéjét tartósan meghaladják (túladósodás).”
108. § A Bit. 224. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki, egyidejűleg a bekezdés jelenlegi c) és d) pontjának számozása d) és e) pontra változik:
[A biztosító biztosítási szerződésből származó kötelezettségeit az alábbi sorrendben teljesíti:]
„c) a Kártalanítási Alapot az általa teljesített szolgáltatások alapján megillető követelések,”
109. § A Bit. 5. számú melléklete e törvény 3. melléklete szerint módosul.
110. § A Bit. 8. számú melléklete e törvény 4. melléklete szerint módosul.
111. § (1) A Bit. 38. §-a (6) bekezdésének felvezető szövegében, továbbá az 52. §-a (2) bekezdésének felvezető szövegében a „személy” szövegrész helyébe a „természetes személy” szövegrész lép.
(2) A Bit. 136. §-a (1) bekezdésének felvezető szövegében a „biztonságtechnikai” szövegrész helyébe a „biztosítástechnikai” szövegrész lép.
(3) A Bit. 49. §-ának (3) bekezdésében az „erkölcsi bizonyítvány,” szövegrész helyébe a „bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány” szövegrész, továbbá a Bit. 5. számú melléklete 2. pontjának A) j) alpontjában az „erkölcsi bizonyítvány” szövegrész helyébe a „bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány” szövegrész lép.
(4) A Bit. 111. §-a (3) bekezdésének b) pontjában a „harminc napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt” szövegrész helyébe a „bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítványt” szövegrész lép.
112. § Az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetről szóló 2004. évi XXXV. törvény 3. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározottakon felül üzletszerűen kizárólag a következő tevékenységeket végezheti:]
„a) a Hpt. 3. §-a (1) bekezdésének h) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás közvetítése,”
113. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 1. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem tartozik e törvény hatálya alá]
„a) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 2. számú melléklet I. Fejezet 12.2. pontjában meghatározott ügynöki tevékenység;”
114. § A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 2. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény hatálya nem terjed ki]
„f) arra a személyre vagy szervezetre, amely áruval, áruhoz kapcsolódó opcióval, határidős ügylettel, csereügylettel, valamint bármely más származtatott ügylettel saját számlára kereskedik, kivéve, ha ez a személy vagy szervezet olyan csoport része, melynek főtevékenysége e törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység vagy a Hpt. szerinti pénzügyi szolgáltatási tevékenység.”
115. § A Bszt. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó hitelintézetre - a 8. § (5) bekezdése, 13. §, 15-16. §, 22. § (1)-(3) bekezdése, 25. § (1) bekezdése, 37-39. §, 60. §, 97-99. §, 105-107. §, 121. § és 124-139. § kivételével - a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy ahol a rendelkezés befektetési vállalkozást említ, ott hitelintézetet kell érteni.”
116. § (1) A Bszt. 4. §-a (2) bekezdésének 51. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban]
„51. pénzpiaci eszköz: a fizetőeszköz kivételével sorozatban kibocsátott, értékpapírnak nem minősülő, pénzkövetelésre szóló eszköz, amellyel pénzpiacon kereskednek,”
(2) A Bszt. 4. §-ának (2) bekezdése a következő 72-78. pontokkal egészül ki:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban]
„72. csoport: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,
73. ellenőrzött vállalkozás: olyan vállalkozás,
a) amely esetén a szavazati jogok többségét egy személy gyakorolhatja,
b) amelynek egy tulajdonosa jogosult a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, testületi tagjainak többségét kinevezni vagy felmenteni,
c) amely esetén a szavazati jogok többségét - a vállalkozás más tulajdonosával kötött megállapodás alapján - egy személy egyedül gyakorolhatja, vagy
d) amely fölött a létesítő okirat, megállapodás alapján egy személy döntő befolyást, ellenőrzést gyakorol vagy gyakorolhat,
74. járulékos vállalkozás: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,
75. kapcsolt vállalkozás: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,
76. közeli hozzátartozó: a Ptk.-ban meghatározott fogalom és az élettárs,
77. likviditás szempontjából leginkább érintett piac: a Bizottság 1287/2006/EK rendeletének 9. cikkében meghatározott fogalom,
78. vállalkozás: jogi formájától függetlenül az, aki rendszeres gazdasági tevékenységet folytat.”
117. § A Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Kiegészítő szolgáltatásnak minősül]
„e) a befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó valutával és devizával történő kereskedés,”
118. § A Bszt. 8. §-a (5) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenység végzése és kiegészítő szolgáltatás nyújtása mellett kizárólag]
„d) a Hpt. 3. § (1) bekezdésének h) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás közvetítése tevékenységet,”
[folytathat.]
119. § A Bszt. 9. §-a (1) bekezdésének c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Árutőzsdei szolgáltató a rendszeres gazdasági tevékenység keretében a (2) bekezdésben meghatározott eszközökre vonatkozóan]
„c) sajátszámlás kereskedést,
d) a Hpt. 3. § (1) bekezdésének h) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás közvetítését,”
[végezheti.]
120. § A Bszt. 19. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A befektetési vállalkozás nem köteles önálló belső ellenőrzési szervezeti egységet kialakítani abban az esetben, ha a befektetési vállalkozásnál
a) a tárgyévet megelőző naptári évben, az egyes hónapokban végrehajtott megbízások összértéke átlagosan nem haladta meg az ötmilliárd forintot, és
b) a tárgyévet megelőző naptári évben összesen végrehajtott megbízások összértéke nem haladta meg a hatvanmilliárd forintot.”
121. § A Bszt. 20. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A befektetési vállalkozás - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - kockázatkezelési szervezeti egységet alakít ki, amely]
„c) a befektetési vállalkozás által a 100. § (3) bekezdésében meghatározott kockázatkezelési szabályzatban rögzített időközönként, de legalább évente beszámol a befektetési vállalkozás ügyvezetésének, valamint felügyelő bizottságának az a) és b) pontban foglaltak teljesítéséről.”
122. § (1) A Bszt. 27. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az a befektetési vállalkozás, amely a Felügyelet befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére, illetőleg kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyével rendelkezik és más EGT-állam területén kíván fióktelepet létesíteni, a fióktelep létesítését megelőzően értesíti a Felügyeletet és az értesítésben megjelöli
a) azt a tagállamot, amelyben a tevékenységét végezni kívánja, valamint egy ezen tagállambeli címet, ahonnan iratok beszerezhetőek,
b) azon befektetési szolgáltatási tevékenységeket és kiegészítő szolgáltatásokat, amelyeket végezni, illetőleg nyújtani kíván,
c) arra vonatkozó szándékát, hogy kíván-e függő ügynököt igénybe venni, és
d) a fióktelep tevékenységéért felelős vezetőket.
Ha a befektetési vállalkozás fióktelepe a befektetési vállalkozás székhelyétől eltérő EGT-államban székhellyel, lakóhellyel (tartózkodási hellyel) rendelkező függő ügynököt kíván igénybe venni, akkor a függő ügynökre a fióktelepre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”
(2) A Bszt. 27. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (9) bekezdés számozása (10) bekezdésre változik:
„(9) Ha a Felügyelet megtagadja, hogy a (7) bekezdés szerinti értesítést a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának továbbítsa, az érintett befektetési vállalkozást a (7) bekezdésben meghatározott hiánytalan tartalmú értesítés kézhezvételétől számított három hónapon belül tájékoztatja a megtagadás indokairól.”
123. § A Bszt. 37. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:]
„e) természetes személy kérelmező esetén a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított - büntetlen előéletet igazoló - hatósági bizonyítványt, vagy a személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot,”
124. § A Bszt. 43. §-a (5) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A befektetési vállalkozás a 41. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott, a működésének és tevékenységének szabályairól szóló tájékoztatás során közli a leendő szerződő féllel, amely a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül vagy a lakossági ügyféllel]
„c) a 110. § (2) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi politika összefoglaló leírását, és”
125. § A Bszt. 63. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A befektetési vállalkozás - nem érintve a 42. §-ban foglalt kötelezettségeit - az ügyfelet tájékoztatja a végrehajtási politika tartalmáról, és annak lényeges változásáról.”
126. § A Bszt. 68. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A befektetési vállalkozás tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a (6) bekezdés a) pontjának alkalmazása érdekében jogában áll kérelemmel fordulni a befektetési vállalkozáshoz.”
127. § (1) A Bszt. 73. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendszeres internalizáló azon részvények esetében, amelyek piaca a Bizottság 1287/2006/EK rendeletében meghatározott feltételek alapján likvidnek tekinthető, s amelyek tekintetében rendszeres internalizálást folytat, a kereskedési napok mindegyikén - figyelemmel a (6) bekezdésben foglaltakra - vételi és eladási árfolyamot közöl, az általa elfogadott, de a (3) bekezdés szerint számított szokásos piaci ügyletméretet meg nem haladó mennyiségekre vonatkozóan.”
(2) A Bszt. 73. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:
„(5) A Felügyelet azon részvény esetében, melynek likviditás szempontjából leginkább érintett piacát felügyeli, a Bizottság 1287/2006/EK rendeletében meghatározott feltételek alapján legalább évente meghatározza azt a részvényosztályt, amelybe az tartozik, az adott piacon az adott részvényre vonatkozóan végrehajtott megbízások számtani átlagértéke alapján. Ezt az információt honlapján az összes piaci résztvevő számára közzéteszi.”
128. § (1) A Bszt. 74. §-ának (5)-(7) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) Ha a rendszeres internalizáló csak egyetlen, általa elfogadott ügyletméretet közöl, vagy az általa elfogadott legnagyobb ügyletméret alacsonyabb a szokásos piaci ügyletméretnél és az ügyféltől olyan megbízást kap, amely nagyobb, mint az általa elfogadott ügyletméret, de nem éri el a szokásos piaci ügyletméretet, akkor - a (7) bekezdésben foglalt kivétellel - végrehajthatja a megbízásnak azt a részét is, amely az általa elfogadott ügyletméret nagyságrendjét meghaladja, feltéve, ha azt az általa közölt árfolyamon hajtja végre.
(6) Ha a rendszeres internalizáló több ügyletméretre közöl árfolyamjegyzést, és az ügyféltől olyan megbízást kap, amely ezen ügyletméretek közé esik, amennyiben a megbízást elfogadja, akkor azt - a (7) bekezdésben foglalt kivétellel - az általa jegyzett árfolyamok valamelyikén, a 64. §-sal összhangban köteles végrehajtani.
(7) A rendszeres internalizáló nem alkalmazhatja az (5) és (6) bekezdésekben foglaltakat, ha a (2) bekezdés b) pontja, a (3) bekezdés vagy a (4) bekezdés ettől eltérő rendelkezéseket tartalmaz.”
129. § A Bszt. 76. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a befektetési vállalkozás befektetési elemzést készít, amelyet az ügyfelei vagy a nyilvánosság számára tesz közzé vagy oly módon terjeszt, hogy az a nyilvánosság elé kerülhet, akkor csak abban az esetben utalhat arra - akár elnevezésével, akár más módon -, hogy az abban közölt megállapítások objektív és független magyarázatot tartalmaznak, ha a pénzügyi elemző, illetve a befektetési elemzés létrehozásában közreműködő alkalmazottai esetében a 110. § (4) bekezdésében foglaltakat alkalmazza.”
130. § A Bszt. 77. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A befektetési vállalkozás, a pénzügyi elemző és a befektetési vállalkozás más alkalmazottja, aki a 76. § (1) bekezdése szerinti befektetési elemzés készítésében részt vett, nem fogadhat el anyagi természetű ösztönzést olyan személytől vagy szervezettől, amelynek a befektetési elemzés tárgyához vagy eredményéhez anyagi érdeke fűződik.”
131. § A Bszt. 81. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a befektetési vállalkozás és a kiszervezett tevékenységet végző személy vagy szervezet ugyanazon csoport tagja, e fejezet rendelkezéseinek történő megfelelés céljából a befektetési vállalkozás figyelembe veheti az általa a kiszervezett tevékenységet végzőre gyakorolt ellenőrzés és befolyás mértékét.”
132. § A Bszt. 95. §-a (2) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A befektetési vállalkozás megfelelési vezetője a jogszabályokban és a szabályzatokban foglaltaknak történő megfelelésről legalább évente egyszer jelentést készít a befektetési vállalkozás első számú vezetője, valamint a felügyelő bizottság részére, amely tartalmazza”
133. § A Bszt. 108. §-a (4)-(6) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A befektetési vállalkozás alkalmazottja nem köthet olyan, a munkaviszonyával összefüggésben nem lévő ügyletet, amely, ha azt az alkalmazott saját nevében, vagy javára kötné, az (1) bekezdés szerinti tilalom alá esne.
(5) A befektetési vállalkozás alkalmazottja nem közölhet - ide nem értve azt az esetet, ha az a munkaköréből vagy a vállalt szerződéses kötelezettségéből adódik - az ügyféllel vagy harmadik személlyel olyan információt, - függetlenül attól, hogy azzal a bennfentes információ átadására vonatkozó szabályokat megsérti-e vagy sem - amely birtokában az ügyfél vagy a harmadik személy nagy valószínűséggel
a) olyan, pénzügyi eszközre vonatkozó ügyletbe kezd, amely az (1) bekezdés szerinti tilalom alá esne, vagy
b) további személyt az a) pontban foglalt ügylet megkötésére bíztatna vagy számára ilyen ügylet megkötésére vonatkozó tanácsot adna
és ezzel a körülménnyel a befektetési vállalkozás alkalmazottja tisztában van vagy tőle elvárható módon tisztában kellene lennie.
(6) Az (1)-(5) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell
a) az e törvény szerint a befektetési vállalkozással kötött kiszervezésre vonatkozó megállapodás alapján a kiszervezést végzőre és alkalmazottaira, és
b) a befektetési vállalkozással kötött közvetítői tevékenységre vonatkozó megállapodás alapján közvetítői tevékenységet végzőre, vezető állású személyeire és alkalmazottaira.
(7) Az (1)-(5) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni
a) a befektetési vállalkozás azon alkalmazottja vagy a (6) bekezdésben foglalt személy esetében, aki nem vesz részt és tevékenységével nem is kapcsolódik a befektetési szolgáltatási tevékenységhez vagy a kiegészítő szolgáltatás nyújtásához,
b) amennyiben a befektetési vállalkozás alkalmazottja vagy a (6) bekezdésben foglalt személy portfóliókezelési tevékenység keretében nyújtott szolgáltatást vesz igénybe és a szolgáltatás nyújtását megelőzően sem közötte és a portfóliókezelési tevékenységet végző, sem pedig a portfóliókezelési tevékenységet végző és a között a személy vagy szervezet között, akinek a nevében vagy javára a megbízást végrehajtják nincs előzetes információcsere,
c) ha befektetési vállalkozás alkalmazottja vagy a (6) bekezdésben foglalt személy kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapírra vonatkozó ügyletre ad megbízást és nem rendelkezik döntési hatáskörrel az adott kollektív befektetési forma eszközeinek összetételével, befektetési döntéseivel kapcsolatosan.”
134. § A Bszt. 109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„109. § (1) A befektetési vállalkozás a munkaviszony létesítésének, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létrehozásának időpontjában tájékoztatja az alkalmazottját, illetve foglalkoztatottját (a továbbiakban együtt: alkalmazott) és a 108. § (6) bekezdésében meghatározottakat a 108. § (1), (3) és (5) bekezdése szerinti tilalom alá eső ügyletekre vonatkozó szabályokról.
(2) A befektetési vállalkozás kötelezi az alkalmazottját és a 108. § (6) bekezdésében meghatározottakat, hogy a 108. § (1), (3) és (5) bekezdése szerinti tilalom alá nem eső ügyletükre vonatkozó megállapodás megkötését követően azt haladéktalanul jelentsék be a befektetési vállalkozásnak.
(3) A befektetési vállalkozás nyilvántartást vezet a (2) bekezdésben meghatározott, valamint az általa más módon feltárt, de a 108. § (1), (3) és (5) bekezdésének hatálya alá eső ügyletekről.”
135. § A Bszt. 110. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési vállalkozásnak az ügyfél számára esetleg hátrányos érdek-összeütközések feltárása érdekében figyelembe kell vennie, hogy a befektetési vállalkozás, vezető állású személye, alkalmazottja, vagy a 108. § (6) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt személy vagy a befektetési vállalkozással ellenőrző befolyás révén kapcsolatban álló személy nem érintett-e az alábbiakban felsorolt esetek valamelyikben:
a) az ügyfél kárára pénzügyi nyereséghez jut, vagy pénzügyi veszteséget kerül el,
b) az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás eredményéhez vagy az ügyfél nevében teljesített ügylethez az ügyfél érdekétől eltérő érdeke fűződik,
c) az ügyfél érdekével szemben más ügyfél vagy ügyfélcsoport érdekét részesíti előnyben,
d) ugyanabban az ügyletben érdekelt, mint az ügyfél.
(2) A befektetési vállalkozás az ügyfél számára hátrányos érdek-összeütközések elkerülése, feltárása és kezelése céljából szabályzatot készít (a továbbiakban: összeférhetetlenségi politika), amelyet az igazgatóság, illetőleg az igazgatótanács hagy jóvá. Amennyiben a befektetési vállalkozás egy csoport tagja, az összeférhetetlenségi politika figyelembe veszi a csoport többi tagjának üzleti tevékenységéből és szerkezetéből következő érdek-összeütközéseket is.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenségi politika
a) megjelöli azokat a körülményeket, amelyek adott befektetési szolgáltatási tevékenység vagy a kiegészítő szolgáltatás esetében olyan érdekkonfliktushoz vezetnek vagy vezethetnek, amely az ügyfélre nézve hátrányos következménnyel járhat, és
b) tartalmazza azon részletes eljárási szabályokat és intézkedéseket, amelyek az a) pontban meghatározott érdekkonfliktus kezelését célozzák.
(4) A befektetési vállalkozás biztosítja, hogy a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott eljárási szabályok és intézkedések szerint azok a vezető állású személyek, alkalmazottak, valamint a 108. § (6) és (7) bekezdésében meghatározott személyek, akik a (2) bekezdésben meghatározott helyzetbe kerülhetnek, a befektetési vállalkozás tevékenységének és méretének, valamint az ügyfélnek okozható kár súlyosságának figyelembevételével a lehető legnagyobb függetlenséggel végezzék tevékenységüket.
(5) A befektetési vállalkozás az összeférhetetlenségi politikájában a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott eljárási szabályai és intézkedései között a (4) bekezdésben foglalt lehető legnagyobb függetlenség biztosítása érdekében
a) úgy szabályozza az egyes befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás keretében feladatot ellátó alkalmazottak közötti információáramlást, hogy az ellenőrizhető legyen és azzal az ügyfél számára a lehetséges érdek-összeütközésből adódó károkozást megelőzze,
b) különálló ellenőrzést biztosít azon alkalmazottak számára, akik olyan ügyfelek nevében vagy javára végzett befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás keretében látnak el feladatot, akik érdekei között konfliktus állhat fenn vagy akik más módon fennálló érdekkonfliktust jelenítenek meg, ideértve azt az esetet is, amikor ezt az ügyfél nevében vagy javára végzett tevékenység és a befektetési vállalkozás saját számlájára végrehajtandó ügylet okozza,
c) kizárja azon alkalmazottak javadalmazása közötti közvetlen kapcsolatot vagy összefüggést, akik olyan befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás keretében látnak el feladatot, amely érdekkonfliktust keletkeztethet,
d) megakadályozza, hogy az a személy, aki a befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás keretében nem rendelkezik feladattal, bármilyen módon befolyásolhassa azt az alkalmazottat, aki ilyen feladatot lát el,
e) megakadályozza, hogy a befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás keretében feladatot ellátó alkalmazott párhuzamosan ellátandó vagy egymásra épülő feladatai ellátása során esetleg kialakuló érdekkonfliktus ellenőrzése akadályokba ütközzön.
(6) A befektetési vállalkozás folyamatos nyilvántartást vezet az általa végzett azon befektetési szolgáltatásokról, illetve kiegészítő szolgáltatások nyújtásáról, amelyekkel kapcsolatban a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott körülmények felmerülhetnek.”
136. § A Bszt. 114. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nyilvántartásba vételt kérelmező a kérelméhez mellékeli]
„a) azonosító adatait,”
137. § A Bszt. 116. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Természetes személy függő ügynök az lehet, aki]
„b) nem áll tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltó jogerős bírói ítélet hatálya alatt,”
138. § A Bszt. 150. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Felügyelet 178/B. §-ban foglalt tájékoztatási kötelezettségének teljesítése érdekében a multilaterális kereskedési rendszer működtetője a Felügyelet felszólítását követő tizenöt munkanapon belül tájékoztatást nyújt a multilaterális kereskedési rendszer tagjának azonosító adatairól.”
139. § (1) A Bszt. 161. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés és a 159. § (1) bekezdésének j), l), m) és n) pontja vonatkozásában a Felügyelet az érintett azonosító adatait, valamint az engedélyezési és ellenőrzési célú adatkezelés során a befektetés, tulajdoni részesedés, szakképzettség, szakmai gyakorlat, választott tisztség, beosztás, munkaviszony, büntetlenség megállapításához szükséges adatokat kezeli.”
(2) A Bszt. 161. §-a (4) bekezdésének felvezető szöveg helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„A nyilvántartás a (2) bekezdésben megjelölt adatokon túl tartalmazza”
140. § A Bszt. 164. §-a (1) bekezdésének u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet az e törvényben foglalt kötelezettségek sérelme esetén alkalmazható intézkedése során]
„u) a multilaterális kereskedési rendszerben kereskedés tárgyát képező pénzügyi eszköz kereskedését felfüggesztheti, valamint előírhatja valamely pénzügyi eszköz kereskedésből történő kivezetését.”
141. § A Bszt. 176. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„176. § A más EGT-állam felügyeleti hatóságának befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyével rendelkező külföldi befektetési vállalkozás Magyar Köztársaság területén létesített fióktelepe által végzett tevékenység esetében a Felügyelet hatáskörében ellenőrzi a 40-51. §-ban, 55-56. §-ban, 62-65. §-ban, 67-69. §-ban, 73-76. §-ban és 151-153. §-ban foglalt rendelkezések betartását.”
142. § A Bszt. a 178. §-t követően a következő 178/A. és 178/B. §-sal egészül ki:
„178/A. § (1) Ha a Felügyeletnek alapos indoka van azt feltételezni, hogy a felügyelete alá nem tartozó valamely szervezet egy másik tagállam területén - a 2004/39/EK irányelv adott tagállam jogrendszerébe történő átvétele alapján - meghatározott rendelkezésekkel ellentétesen jár vagy járt el, erről az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát részletesen tájékoztatja.
(2) Ha a Felügyelet egy másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságától tájékoztatást kap a felügyelete alá tartozó befektetési vállalkozás e törvény rendelkezéseivel ellentétes eljárásáról, meghozza a szükséges intézkedést. Ezt követően tájékoztatja az őt értesítő felügyeleti hatóságot az intézkedés eredményéről, valamint lehetőség szerint a közbenső fejleményekről.
178/B. § A Felügyelet a multilaterális kereskedési rendszer fogadó tagállama felügyeleti hatóságának kérésére tájékoztatást ad a multilaterális kereskedési rendszer tagjairól.”
143. § A Bszt. 1. melléklete 16. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. Ptk.: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény,”
144. § A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Vbit.) 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„68. § A részvénytársaság, a szövetkezet és a harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepének biztonsági tőkéje legalább 3 200 000 euró. Zárt viszontbiztosító esetén a biztonsági tőke összege legalább 1 100 000 euró.”
145. § A Vbit. 53. §-a (3) bekezdésének b) pontjában a „harminc napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt” szövegrész helyébe a „bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítványt” szövegrész lép.
146. § A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) 1. §-ának c) és d) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed:]
„c) a biztosítók, a kárrendezési megbízott, kárképviselő, a levelező, a Kártalanítási Számla, a Kártalanítási Alap, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Szervezet, az Információs Központ, valamint a Magyar Biztosítók Szövetségének (a továbbiakban: MABISZ) e törvényben szabályozott tevékenységére;
d) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban: Felügyelet), a biztosító felszámolójának, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást igazoló okirat (a kötvényt is beleértve) adatait, valamint egyéb vonatkozó adatokat nyilvántartó szervnek (a továbbiakban: kötvénynyilvántartó szerv), a kárnyilvántartással kapcsolatos feladatokat ellátó kárnyilvántartó szervnek, a külön jogszabályban meghatározott, közlekedési igazgatási hatóságnak (a továbbiakban: jegyző) és a vámhatóságnak e törvényben szabályozott tevékenységére.”
147. § (1) A Gfbt. 3. §-a a következő 21. ponttal egészül ki, egyidejűleg a § korábbi 21-36. pontjainak számozása 22-37. pontra változik:
[E törvény alkalmazásában:]
„21. Kártalanítási Alap: az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és finanszírozott pénzalap, mely azon biztosítónál (a továbbiakban: felszámolás alatt álló biztosító) a károkozás időpontjában biztosítási fedezettel rendelkező üzemben tartó gépjárművével okozott károk megtérítését fedezi, mellyel szemben a Bit. szerinti felszámolási eljárás megindult;”
(2) A Gfbt. 3. §-ának 34. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„34. türelmi idő: a díj esedékességétől számított hatvannapos időszak, melynek a díj - esedékességtől számított negyvenöt napon belüli - megfizetése nélkül történő leteltével a szerződés - amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg - az esedékességtől számított hatvanadik nap elteltével díjnemfizetéssel megszűnik;”
148. § A Gfbt. 8. §-ának (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek vonatkozásában a fennálló biztosítás által érintett biztosítót az e törvényben előírt feladatainak ellátása céljából, a gépjármű forgalomból történő kivonásának, a gépjármű első és ismételt forgalomba helyezésének, valamint a gépjármű tulajdonjogát érintő változásnak - ideértve a régi tulajdonos (átruházó) külön jogszabályban meghatározott, tulajdonjog-változáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettsége teljesítésének időpontját is - járműnyilvántartásba történő bejegyzéséről, továbbá az üzemben tartó és a járműnyilvántartásba bejegyzett üzemben tartó személyét érintő változás járműnyilvántartásba történő bejegyzéséről - e tény járműnyilvántartásba történő bejegyzésével egyidejűleg - a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti, amely értesítést a biztosító a feladatai ellátása során figyelembe veszi.”
149. § A Gfbt. 9. §-ának (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) A 4. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint a gépjármű tulajdonosa által üzemben tartóként megnevezett személy által kötött szerződés az üzemben tartói jogosultság keletkezésének - járműnyilvántartásba bejegyzett - időpontjában - de legkorábban a biztosítási szerződésben megállapított időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában - lép hatályba. Ha az üzemben tartói jogosultság bejegyzése a szerződéskötést követő 30 napon belül nem történik meg, a szerződés megszűnik.”
150. § (1) A Gfbt. 19. §-ának (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában, a 4. § (3) bekezdésében meghatározott üzemben tartó által kötött szerződés esetén az üzemben tartói jogosultság keletkezésének - járműnyilvántartásba bejegyzett - időpontjában - de legkorábban a biztosítási szerződésben megállapított időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában - kezdődik.”
(2) A Gfbt. 19. §-ának (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) A szerződés érdekmúlással történő megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése a forgalomból történő kivonás, a forgalomban történő részvétel végleges megszüntetése, a szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyének változása esetén a tulajdonjog átszállása, illetve az üzemben tartói jogosultság megszűnésének - járműnyilvántartásba bejegyzett - időpontjában szűnik meg.”
151. § A Gfbt. 21. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő (4)-(7) bekezdés lép, egyidejűleg a § jelenlegi (6) és (7) bekezdésének számozása (8) és (9) bekezdésre változik:
„(4) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződő félnek a díj esedékességétől számított negyvenötnapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő leteltével a szerződés - amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg - az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik.
(5) A biztosító köteles a szerződés díjnemfizetés miatti megszűnéséről a póthatáridő leteltét követő 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni.
(6) A biztosító köteles a szerződés (5) bekezdés szerinti díjnemfizetés miatt bekövetkező megszűnése esetén a kötvénynyilvántartó szerv felé a 49. § alapján fennálló értesítési kötelezettségének a díj esedékességétől számított hatvanadik napon - ha az nem munkanap, úgy az azt követő első munkanapon - eleget tenni.
(7) Ha az üzemben tartó a biztosítónál a díj esedékességétől számított hatvanadik napig - a díj esedékességétől számított hatvanadik napot követő napon kezdődő hatállyal - új szerződést kötött, úgy a biztosító köteles a 49. § alapján fennálló értesítési kötelezettségének a (6) bekezdésben meghatározott értesítéssel egyidejűleg eleget tenni.”
152. § A Gfbt. 23. §-ának (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A biztosító a díjat minden egyedi szerződés vonatkozásában a meghirdetett díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott biztosítási időszak alatt - a bonus-malus rendszerre vonatkozó külön rendeletben meghatározottak kivételével - nem változtatja meg.”
153. § A Gfbt. 29. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Kártalanítási Alap fedezi a károsultnak a felszámolás alatt álló biztosítóval szemben fennálló követelését a biztosítási szerződésben, valamint e törvényben a kárigények érvényesítésével kapcsolatos rendelkezések figyelembevételével.”
154. § A Gfbt. a 32. §-t követően a következő 32/A. és 32/B. §-sal egészül ki:
„32/A. § (1) Gépjármű károsodása esetén a biztosító előzetes kalkulációt készít az általa téríthető helyreállítási költségek és kiadások nettó, illetve bruttó összegéről, illetve - amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll - az értékcsökkenés mértékének megfelelő összegről, és erről tájékoztatja a károsultat.
(2) A biztosító a gépjárműben keletkezett kár helyreállításához szükséges költségek általános forgalmi adóval növelt összegét a károsultnak csak akkor térítheti meg, ha a károsult által bemutatott számla tartalmazza a gépjármű helyreállításához szükséges munkálatok megnevezését, anyagköltségét és munkadíját, valamint az a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelel. Ellenkező esetben a biztosító a gépjárműben keletkezett kárként az (1) bekezdés szerinti nettó összeget, illetve - amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll - az értékcsökkenés összegét téríti meg.
32/B. § (1) Ha a biztosító úgy ítéli meg, hogy a közlekedési balesettel érintett gépjármű kormányműve, futóműve, illetve karosszériája (alváza) olyan károsodást szenvedett, amely miatt a közúti forgalomban való további részvételre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlannak tekinthető, a kárfelvételi eljárás befejezésétől számított 8 munkanapon belül, a jogosult erre irányult nyilatkozata alapján értesíti - az alkalmatlanság okának feltüntetésével - a közlekedési hatóságot, kivéve, ha a károsult a hulladékká vált gépjárművekről szóló jogszabály hatálya alá tartozó gépjármű esetén annak bontási átvételi igazolását a biztosítónak bemutatja.
(2) A gépjárműben keletkezett károsodás esetén a biztosító a kár helyreállításához szükséges teljes költséget biztosítási szolgáltatása keretében csak akkor térítheti meg a károsultnak, ha a közlekedési hatóság a gépjármű műszaki vizsgálata eredményeként
a) arról tájékoztatja a biztosítót, hogy a gépjármű a közúti forgalomban való részvételre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmas, vagy
b) a gépjárművet közlekedésbiztonsági szempontból a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel műszakilag alkalmatlannak minősíti, és ennek alapján a gépjárművet a jegyző - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - ideiglenesen kivonta a forgalomból.
(3) A (2) bekezdés b) pontja nem alkalmazható abban az esetben, ha a közlekedési hatóság a gépjármű műszaki vizsgálata eredményeként a hulladékká vált gépjárművekről szóló jogszabály hatálya alá tartozó gépjárművet közlekedésbiztonsági szempontból véglegesen alkalmatlannak minősítette.
(4) A biztosító az értékcsökkenés összegét csak abban az esetben fizetheti ki a károsult részére, ha a károsult a hulladékká vált gépjárművekről szóló jogszabály hatálya alá tartozó gépjármű esetén annak bontási átvételi igazolását a biztosítónak bemutatta vagy a gépjárművet a jegyző - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - végleg kivonta a forgalomból.
(5) A károsult részére a biztosító nem fizetheti ki a 32/A. § (1) bekezdése szerint kalkulált nettó összeget, illetve az értékcsökkenés összegét, ha a közlekedési hatóság arról tájékoztatja, hogy az üzemben tartó az (1) bekezdésben foglalt értesítés alapján elrendelt műszaki vizsgálatra a gépjárművet nem mutatta be, és a műszaki vizsgálatára más módon sem került sor.
(6) A 32/A. § (2) bekezdésében, valamint a (2)-(5) bekezdésben foglaltak nem érintik azt a lehetőséget, hogy a biztosító a 32/A. § (1) bekezdés szerint előzetesen kalkulált nettó összeg, illetve értékcsökkenés 60%-ának megfelelő összegű szolgáltatási előleget nyújtson.
(7) Az (1)-(6) bekezdésekben meghatározottakat nem kell alkalmazni, ha a kárt szenvedett gépjármű telephely szerinti országa nem a Magyar Köztársaság.”
155. § A Gfbt. 34. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a 36. § (6) bekezdésében meghatározott esetben a Kártalanítási Számla kezelője az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti:”
156. § A Gfbt. 35. §-ának (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A károsult a biztosítási kötelezettség ellenére szerződéssel nem rendelkező, vagy ismeretlen üzemben tartó gépjárműve által vagy az ismeretlen gépjárművel a Magyar Köztársaság területén okozott, vagy a 26. §-ban meghatározott szünetelés ideje alatt bekövetkezett kárának megtérítése iránti igényét az e törvényben foglaltak alapján - a 36. §-ban foglalt kivételekkel - a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben is érvényesítheti. A Kártalanítási Számla kezelője a 13. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatárokig köteles helytállni. A károsult kárát a Kártalanítási Számla kezelője akkor is köteles megtéríteni, ha a kárt forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból kivont gépjárművel okozták.”
157. § (1) A Gfbt. 45. §-ának (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A biztosítási fedezet fennállásának az ellenőrzésre jogosult hatóság eljárása során történő tanúsítására a külön rendeletben meghatározott igazolóeszköz szolgál.”
(2) A Gfbt. 45. §-ának (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Ha a járműnyilvántartás és a kötvénynyilvántartás kötvénynyilvántartó szerv általi negyedéves összevetésével, vagy az ellenőrzésre jogosult hatóság eljárása során megállapítást nyer, hogy a gépjárműre nincs érvényes biztosítási fedezet, a kötvénynyilvántartó szerv, illetve a hatóság értesítése alapján az üzemben tartó lakóhelye (székhelye) szerinti illetékes jegyző a külön jogszabályban meghatározott módon a gépjárművet kivonja a forgalomból.”
(3) A Gfbt. 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a járműnyilvántartás és a kötvénynyilvántartás kötvénynyilvántartó szerv általi negyedéves összevetésével, továbbá a biztosító 21. § (6) bekezdésben foglalt intézkedését követően a kötvénynyilvántartó szerv értesítése alapján, vagy az ellenőrzésre jogosult hatóság eljárása során megállapítást nyer, hogy a gépjárműre nincs érvényes biztosítási fedezet, a kötvénynyilvántartó szerv, illetve a hatóság értesítése alapján az üzemben tartó lakóhelye (székhelye) szerinti illetékes jegyző a külön jogszabályban meghatározott módon a gépjárművet kivonja a forgalomból.”
(4) A Gfbt. 45. §-ának (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) A Magyar Honvédség által üzemben tartott gépjárművek biztosítási fedezetének igazolására a Magyar Honvédség nevére kiállított forgalmi engedély szolgál.”
(5) A Gfbt. 45. §-ának (4) bekezdése nem lép hatályba.
158. § A Gfbt. 56. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„56. § (1) A Nemzeti Iroda feladatait, a Kártalanítási Számla kezelését, továbbá a Kártalanítási Alap kezelését a MABISZ látja el.
(2) A Kártalanítási Alap kezelőjét megilletik mindazon jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a biztosítási szerződés vonatkozásában a felszámolás alatt álló biztosítót illették meg, illetve terhelték, továbbá az Alap kezelője megtérítést követelhet a felszámolás alatt álló biztosítótól. Az Alap kezelője és a felszámolás alatt álló biztosító felszámolója a kárigényének rendezése és a biztosítási szerződésekhez kapcsolódó követelések érvényesítése során együttműködnek.
(3) Az Információs Központ, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Számla, Kártalanítási Alap és a Kártalanítási Szervezet között személyes adat, illetve biztosítási titoknak minősülő adat a károsult kárigényének rendezése, a biztosítási szerződésből eredő egyéb követelés érvényesítése, illetve a Nemzeti Irodát, a Kártalanítási Számla, Kártalanítási Alap kezelőjét megillető követelés érvényesítése céljából továbbítható.
(4) A MABISZ kapcsolatot tart fenn a többi tagállam - a 2000/26/EK sz. irányelv 6. cikk (1) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően létrehozott - kártalanítási szervezeteivel és garanciaalapjaival, valamint információs központjaival. Ellátja az e testületek jogairól és kötelezettségeiről, valamint a kártalanítási szolgáltatások visszatérítéséről szóló megállapodásokhoz kapcsolódó feladatokat.
(5) A MABISZ hasonló tartalmú kétoldalú megállapodást köthet harmadik ország hasonló feladatokat ellátó szervezeteivel”
159. § A Gfbt. 57. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„57. § (1) A biztosítók kötelesek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításból származó tárgyévi díjbevételük arányában a MABISZ - mint a Nemzeti Iroda feladatait ellátó szervezet és a Kártalanítási Számla kezelője - részére befizetést teljesíteni olyan mértékben, hogy azok fedezetet nyújtsanak e szervezeteket terhelő kötelezettségek teljesítésére, valamint a működési költségeik fedezetére. A negyedévenkénti befizetés legkisebb összege biztosítónként kétmillió forint. A biztosítók kötelesek továbbá a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításból származó előző évi piaci összdíjbevétel 0,25%-ának megfelelő összegben, negyedévente, a MABISZ - mint a Kártalanítási Alap kezelője - részére befizetést teljesíteni, amely kötelezettség a biztosító számára az adott negyedéves szerződésállományában lévő gépjárművek darabszámának - gépjármű-kategóriánként a Kártalanítási Alap kezelője által megállapított kockázati szorzókkal súlyozott - mértékében áll fenn. A befizetési kötelezettség - az e törvény szerinti tevékenységét megkezdő biztosítót terhelő kötelezettség kivételével - mindaddig szünetel, amíg az Alap egyenlege meghaladja az előző évi piaci összdíjbevétel 6%-át. Azok a biztosítók, akik a MABISZ-nak nem tagjai, tevékenységüket az e törvény szerinti befizetésekre vonatkozó kötelezettségvállaló nyilatkozat megtételét és ennek a Felügyelet részére történő benyújtását követően kezdhetik meg.
(2) A Kártalanítási Számla és a Kártalanítási Alap kezelője és a Nemzeti Iroda feladatainak az ellátója köteles legkésőbb a tárgyévet követő január 31-ig a biztosítók részére a befizetett összegekről kimutatást készíteni.
(3) A Kártalanítási Számla és a Kártalanítási Alap kezelője köteles minden évben a külön jogszabályban meghatározottak szerint a Felügyelet részére adatszolgáltatást teljesíteni.”
160. § (1) A Gfbt. 61. §-ának (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) A Kártalanítási Alap térítési kötelezettsége az e törvény hatálybalépését követően felszámolás alá kerülő biztosító esetében áll fenn.”
(2) A Gfbt. 61. §-a a következő (4)-(6) bekezdésekkel egészül ki:
„(4) E törvény hatálybalépését megelőzően kezdődött és e törvény hatálybalépését követően lezáruló fedezetlenségi díj (elmaradt díj) számítására a fedezetlenség kezdő napján hatályban lévő rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(5) E törvény gépjárműflottára kötött szerződésekre vonatkozó szabályait a 2011. január 1-jétől minden gépjárműflottára kötött szerződés vonatkozásában alkalmazni kell.
(6) Érdekmúlással megszűnik a gépjárműflottára kötött szerződés, ha 2011. január 1-jén nem felel meg az e törvény gépjárműflottára kötött szerződésekre vonatkozó szabályainak.”
161. § (1) A Gfbt. 69. §-a (1) bekezdésének c) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
„c) a Kártalanítási Alap javára teljesített befizetéseknek, az Alap kezelésének és az Alap kezelője adatszolgáltatási kötelezettségének szabályait;”
(2) A Gfbt. 69. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
„d) a Kártalanítási Számla eredményelszámolásának szabályait”
(3) A Gfbt. 69. §-ának (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, hogy a közlekedésrendészetért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a magyarországi telephelyű gépjárművek, továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokat.”
162. § A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.) 2. §-ának 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„29. vállalkozás: jogi formájától függetlenül az, aki rendszeres gazdasági tevékenységet folytat.”
163. § A Pft. 10. § (1) bekezdés a) pontjának ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pénzforgalmi szolgáltató a következő adatokról tájékoztatja az ügyfelet:
a) a szolgáltatóra vonatkozóan:]
„ab) a szolgáltató - az ügyfél lakóhelye vagy székhelye szerinti EGT-államban székhellyel rendelkező - fióktelepének vagy közvetítőjének címéről,”
164. § A Pft. 14. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés tartalmazza]
„a) a szolgáltató cégnevét, székhelyét és az ügyfél lakóhelye vagy székhelye szerinti EGT-államban székhellyel rendelkező fióktelepének vagy közvetítőjének címét, valamint az ügyféllel való egyéb kapcsolattartás (ideértve az elektronikus levelezést) címét,”
165. § A Pft. 34. §-a a következő új (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz - ide nem értve a csekket és az elektronikus pénzeszközt - használata esetén, amennyiben a kibocsátó pénzforgalmi szolgáltató és az elfogadó pénzforgalmi szolgáltató nem azonos, az elfogadó pénzforgalmi szolgáltató által a kibocsátó pénzforgalmi szolgáltató részére - közvetlenül vagy közvetve - megfizetett díj mértéke nem haladhatja meg a fizetési művelet teljesítésének fedezetét biztosító fizetési számlára, illetve hitelkeretre terhelt összeg
a) 0,3 százalékát abban az esetben, ha a kibocsátó pénzforgalmi szolgáltatóval szerződésben álló vásárló magánszemély és a vásárlás nem hitelkártyával történt,
b) 0,75 százalékát abban az esetben, ha kibocsátó pénzforgalmi szolgáltatóval szerződésben álló vásárló magánszemély és a vásárlás hitelkártyával történt,
c) 0,8 százalékát minden ettől eltérő esetben,
d) 0,3 százalékát, de maximum 100 Ft/tranzakció összegét tranzakciónként, abban az esetben, ha a fizetés debit kártyával történik.
(4) A Kormány minden év november 30. napjáig tájékoztatja az Országgyűlést a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök piacán megfigyelhető tendenciákról, és tegyen javaslatot a (3) bekezdésben szabályozott díjak mértékével kapcsolatban.
(5) A POS terminálok használatáért felszámított díj maximuma a forgalom értékének 2 százaléka lehet.”
166. § A Pft. 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nem terheli az (1) bekezdésben meghatározott felelősség a fizető felet, ha a kárt készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek minősülő olyan személyre szabott eljárással okozták, amely információtechnológiai eszköz vagy távközlési eszköz használatával történt vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszközt személyes biztonsági elemek - így a személyazonosító kód (PIN kód) vagy egyéb kód - nélkül használtak, vagy a pénzforgalmi szolgáltató a 41. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének nem tett eleget.”
167. § A Pft. 66. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) Ha a törvény hatálybalépése előtt követelés érvényesítésére kormányrendelet azonnali beszedési megbízás (jogszabályi azonnali beszedési megbízás) benyújtását tette lehetővé, a törvény hatálybalépését megelőzően keletkezett jogviszonyokban, a követelés jogosultja beszedési megbízást nyújthat be a követelés kötelezettjének fizetési számlája terhére a kötelezett erre vonatkozó felhatalmazása hiányában is, ha annak egyéb, a kormányrendeletben a törvény hatálybalépését megelőzően meghatározott feltételei fennállnak.”
168. § (1) A Pft. 34. §-ában a „37. § (4) bekezdésétől” szövegrész helyébe „37. § (3) bekezdésétől” szöveg, 35. §-ának (1) bekezdésében a „48. § (7) bekezdésében” szövegrész helyébe „48. § (6) bekezdésében” szövegrész, 35. §-ának (2) bekezdésében a „48. § (7) bekezdése” szövegrész helyébe „48. § (6) bekezdése” szövegrész, a 45. §-ának (3) bekezdésében az „(1)-(4) bekezdés” szövegrész helyébe „(1), (2) és (4) bekezdés” szövegrész, az 50. § (8) bekezdésében a „(3) bekezdésben” szövegrész helyébe „(7) bekezdésében” szövegrész lép.
(2) A Pft. 22. § (1) bekezdés b) pontjában, 25. § (1) bekezdés b) pontjában, 26. § (1) bekezdés c) pontjában, 32. § (1) bekezdés c) pontjában és 33. § (1) bekezdés c) pontjában a „részre” szövegrész helyébe a „részére” szövegrész lép.
(3) A Pft. 66. §-a (4) bekezdésének b) pontjában az „a törvény hatálybalépése előtt” szövegrész helyébe a „2010. január 1. előtt” szöveg lép.
169. § (1) E törvény - a (2)-(8) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
(2) E törvény 3-7. §-a, 9-11. §-a, 14-15. §-a, 17-45. §-a, 47-53. §-a, 55-78. §-a, 80-100. §-a, 102-103. §-a, 108-110. §-a, 111. §-ának (3) és (4) bekezdése, 112-114. §-a, 116-118. §-a, 120-135. §-a, 137-145. §-a, 147. §-ának (1) bekezdése, 153. §-a 160. §-ának (2) bekezdése, 161. §-ának (2) bekezdése, 162-164. §-a 2010. január 1-jén lép hatályba.
(3) E törvény 12-13. §-a és 16. §-a 2010. január 2-án lép hatályba.
(4) E törvény 8. §-a 2010. február 1-jén lép hatálya.
(5) E törvény 2. §-a, 46. §-a és 165. §-a 2010. március 1-jén lép hatályba.
(6) E törvény 54. §-a 2010. június 1-jén lép hatályba.
(7) E törvény 1. §-a, 101 §-a, 154. §-a 2010. április 1-jén lép hatályba.
(8) E törvény 147. §-ának (2) bekezdése, 151. §-a, 157. §-ának (3) bekezdése 2011. január 1-jén lép hatályba.
(9) 2010. január 1-jén hatályát veszti
a) a Tpt. 345. §-a (2) bekezdésének m) pontja,
b) a Bszt. 161. §-ának (3) bekezdése,
c) a Hpt. 18/B. §-ának (2) bekezdésében az „(ügynöki tevékenységet)” szövegrész, 190. §-ának (5) bekezdése, 2. számú melléklet I. fejezet 10.4. pontjának f) alpontja, 2. számú melléklet II. fejezet 13. pontja és 2. számú melléklet III. fejezetének 51. pontja,
d) az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 17. §-ának (5) bekezdése,
e) az Etv. 20. §-ának (1) és (2) bekezdése és 25. §-ának (1) bekezdése.
(10) 2010. április 1-jén hatályát veszti a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXIV. törvény 33. §-a (2) bekezdésének b) pontja.
(11) 2010. március 1-jén hatályát veszti a jelzálog-hitelintézetről és jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény 4. §-ának (2) bekezdése.
(12) E törvény 1-168. §-a, 171. §-a, valamint az (1)-(11) bekezdés 2011. január 2-án hatályát veszti. Ez a bekezdés 2011. január 3-án hatályát veszti.
170. § (1) A Cstv. - e törvény 2-4. §-ával módosított - 11. §-a (3) és (4) bekezdésének, 12. §-a (3) bekezdésének és 44. §-a (1) bekezdésének rendelkezéseit a hatálybalépését követően kezdeményezett csődeljárásokban, illetve felszámolási eljárásokban kell alkalmazni.
(2) A Hpt. 101. §-ának - e törvénnyel megállapított - (10) és (11) bekezdését a hatálybalépést követően indult kártalanítási eljárásokban kell alkalmazni.
(3) A Hpt. - e törvénnyel kiegészített - 199. §-ában foglaltakat a pénzügyi intézmény által 2009. december 31-ét követően megkötött hitel- és kölcsönszerződések esetén kell alkalmazni.
(4) A Hpt. 210. §-ának - e törvénnyel módosított rendelkezéseit - az (5)-(7) bekezdésben meghatározott kivétellel - a 2009. évi XIII. törvény hatálya alá tartozó szerződésekre kell alkalmazni.
(5) Állami kamattámogatással nyújtott lakáskölcsön esetén az ügyfél tájékoztatására vonatkozó rendelkezést, a Hpt. 210. § - e törvénnyel módosított - (8) bekezdését az e törvény hatálybalépését megelőzően kötött szerződésekre is alkalmazni kell.
(6) A Hpt. 210. § - e törvénnyel megállapított - (10) bekezdésében a kölcsönszerződés tartalmára vonatkozó előírást a törvény hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.
(7) A Hpt. 210. §-ának - e törvénnyel megállapított - (14) bekezdését az e törvény hatálybalépését megelőzően kötött szerződésekre is alkalmazni kell.
(8) A tőzsde 2010. március 31-ig módosítja szabályzatait, hogy megfeleljen a Tpt. e törvénnyel módosított rendelkezéseinek.
(9) A Bit. 217. §, 220. § és 223. §-ának - e törvénnyel módosított - rendelkezéseit e törvény 169. §-ának (1) bekezdése szerinti hatálybalépését követően megindult vagyonelszámolási eljárásra kell alkalmazni.
(10) Független közvetítőként történő működésre jogosító engedély nélkül pénzügyi szolgáltatás közvetítése kiemelt közvetítői tevékenységként, illetve ügynöki tevékenységként több pénzügyi intézmény egymással versengő pénzügyi szolgáltatása vonatkozásában, valamint alkuszként 2010. szeptember 30-ig végezhető.
(11) A Hpt. - e törvénnyel beiktatott - 13/E. §-ában és 219/D. §-ában foglalt követelményeknek - a (12) és (13) bekezdésekben meghatározott eltéréssel - 2011. január 1-től kell megfelelni.
(12) Posta Elszámoló Központot működtető intézménynek közvetítői tevékenységi körében munkaviszonyban álló személynek a Hpt. - e törvénnyel beiktatott - 219/D. §-ában foglalt szakmai követelményeknek értékesítési helyenként legalább egy személynek kell megfelelnie 2011. január 1. és 2011. július 1. közötti időtartamban.
(13) Posta Elszámoló Központot működtető intézmény közvetítői tevékenységi körében munkaviszonyban álló személynek a Hpt. - e törvénnyel beiktatott - 219/D. §-ában foglalt szakmai követelményeknek 2011. július 1-től kell megfelelnie.
(14) A Bit. - e törvénnyel megállapított - 96. §-a (8) bekezdésének rendelkezéseit e törvény 169. §-ának (7) bekezdése szerinti hatálybalépést követően kötött szerződésekre, illetve a hatálybalépéskor fennálló határozatlan tartamú szerződések esetén a hatálybalépést követően kezdődő biztosítási időszak első napjától kell alkalmazni. A biztosító köteles erről a szerződő felet - a változások hatálybalépése előtt - értesíteni.
(15) A Hpt. - e törvénnyel megállapított - 188. § (3) bekezdésében meghatározott közzétételi kötelezettségnek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2010. október 1-től köteles megfelelni.
(16) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság szavatoló tőkéjének kiszámítása során 2010. december 31-ig alkalmazható az Etv. - 2009. december 31-én hatályos - 20. §-ának (1) és (2) bekezdése.
(17) Ha a fogyasztóval 2010. január 1-jét megelőzően kötött kölcsönszerződésben a pénzügyi intézmény által biztosítéki céllal kikötött vételi jog alapján 2010. március 1-jét követően megszerzett, a kötelezett által lakott lakóingatlan szerződés szerinti vételára alacsonyabb a vételi jog gyakorlását megelőző hat hónapon belül készült szakértői értékbecslés szerinti beköltözhető forgalmi érték hetven százalékának megfelelő összegnél (minimum ár), a vételi jog jogosultja a vételáron felül - a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint - köteles a vételár és a minimum ár különbözetének a kötelezett javára történő megtérítésére, illetve ezen összegnek a (18) bekezdés szerinti elszámolás körében a kötelezett javára történő figyelembevételére.
(18) A (17) bekezdés szerinti vételi jog jogosultja a követelése, annak járulékai és a (17) bekezdés szerint általa térítendő pénzösszeg közötti különbözet összegével a kötelezettel elszámolni köteles.
(19) A (17) és (18) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a pénzügyi intézmény
a) a biztosítéki céllal kikötött vételi jog gyakorlását másnak átengedi,
b) a biztosítéki céllal kikötött vételi joggal biztosított követelést másra átruházza (engedményezi).
171. § (1) E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/39/EK irányelve a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről,
b) a Bizottság 2006. augusztus 10-i 2006/73/EK irányelve a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról,
c) az Európai Parlament és a Tanács 2004. december 15-i 2004/109/EK irányelve a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról,
d) a Bizottság 2007. március 8-i 2007/14/EK irányelve a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK irányelv egyes rendelkezéseinek végrehajtására irányadó részletes szabályok megállapításáról.
(2) E törvény a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a befektetési vállalkozások nyilvántartás-vezetési kötelezettségei, az ügyletek bejelentése, a piac átláthatósága, a pénzügyi eszközök piaci bevezetése, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2006. augusztus 10-i 1287/2006/EK bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(3) E törvény a Tanács közép- és hosszú lejáratú fedezettel rendelkező ügyletek exporthitel-biztosításával kapcsolatos főbb rendelkezések összehangolásáról szóló 98/29/EK Irányelvével való összhangot szolgálja.
1. A Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet 9.1. pontjának m) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak]
„m) a pénzforgalmi szolgáltatók és közvetítői vagy fióktelepeik közötti sajátszámlás fizetési művelet,”
2. A Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet 10.2. pontja a következő e) ponttal egészül ki:
[Pénzkölcsönnyújtás]
„e) anyavállalatnak leányvállalatokkal, illetőleg ez utóbbiak egymás közötti, a likviditás biztosítása érdekében közösen végrehajtott pénzügyi művelete (csoportfinanszírozás).”
3. A Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. Pénzügyi szolgáltatás közvetítése:
12.1. Kiemelt közvetítői tevékenység: pénzügyi intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján, a pénzügyi intézmény nevében, javára és kockázatára, pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtásának, szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, ideértve a pénzügyi intézmény nevében, javára és kockázatára történő kötelezettségvállalást vagy a szerződés megkötését is;
12.2. Ügynöki tevékenység: pénzügyi intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtásának, ilyen szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, amelynek során a pénzügyi intézmény kockázatára önállóan kötelezettséget nem vállalnak, szerződést nem kötnek;
12.3. Pénzforgalmi közvetítői tevékenység: pénzforgalmi intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján, a pénzforgalmi intézmény nevében, javára és kockázatára, pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásának, szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, ideértve a pénzforgalmi intézmény nevében, javára és kockázatára történő pénzforgalmi szolgáltatási szerződés megkötését is;
12.4. Alkuszi tevékenység: pénzügyi szolgáltatást igénybe venni szándékozó ügyféllel kötött megbízási szerződés alapján és nevében pénzügyi intézménnyel történő pénzügyi szolgáltatási szerződés kiválasztására, megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, amely nem terjed ki az ügyfél nevében, javára történő kockázatvállalásra.”
4. A Hpt. 2. számú melléklet III. Fejezet 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. Közeli hozzátartozó: a Ptk.-ban meghatározott közeli hozzátartozó.”
5. A Hpt. 2. számú mellékletének III. fejezete a következő 19. ponttal egészül ki:
„19. Versengő szolgáltatások:
a) ingatlanon alapított jelzálogjog (ideértve az önálló zálogjogot is) fedezete mellett öt évet elérő vagy azt meghaladó legrövidebb futamidőre kínált hitel és pénzkölcsön, valamint az ingatlan pénzügyi lízing,
b) ingatlanon alapított jelzálogjog (ideértve az önálló zálogjogot is) fedezete mellett öt évet meg nem haladó leghosszabb futamidőre kínált hitel és pénzkölcsön, valamint pénzügyi lízing, továbbá valamennyi, ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete nélkül kínált hitel és pénzkölcsön, ideértve a fizetési számlához (bankszámlához) kapcsolódó hitelkeretet és a hitelkártyát is, vagy
c) betét és fizetési számla (bankszámla).”
6. A Hpt. 2. számú melléklet III. fejezetének 25. pontja a következő g) alponttal egészül ki:
[Vezető állású személy:]
„g) független közvetítő esetén a pénzügyi szolgáltatás közvetítésének irányítását végző személy, valamint valamennyi helyettese.”
7. A Hpt. 2. számú mellékletének III. fejezete a következő 35. ponttal egészül ki:
„35. Közvetítői díj: minden olyan pénzben vagy természetben jutatott térítés, amelyet a közvetítő akár az ügyféltől, akár a pénzügyi szolgáltatást nyújtó személytől az ügyfél és a pénzügyi szolgáltatást nyújtó személy között létrejött pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó megállapodás érvényes létrejöttéért és meghatározott esetekben annak teljesítéséért, illetve meghatározott időtartamig történő fennállásáért kap.”
8. A Hpt. 2. számú mellékletének III. fejezete a következő 36. ponttal egészül ki:
„36. Csoport: olyan vállalkozások összessége, amelyet egy anyavállalat, annak leányvállalatai és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben az anyavállalat vagy leányvállalata ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik.”
9. A Hpt. 2. számú mellékletének III. fejezete a következő 53-54. pontokkal egészül ki:
„53. Referencia-kamatláb: bármilyen alkalmazandó kamat számításának alapjául szolgáló, a nyilvánosság számára hozzáférhető mindenkori kamatláb, amelynek mértékére a hitelezőnek nincs ráhatása,
54. Tartós adathordozó: olyan eszköz, amely az ügyfél számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését.”
10. A Hpt. 2. számú melléklete IV. fejezetének 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. Kártalanításra jogosult személy: a betétes. Kivételt képeznek azok a betétek, amelyek szerződéses feltételei ettől eltérő megállapodást tartalmaznak. Nem minősül kártalanításra jogosult személynek - a rendelkezési jogosultságának keletkezési időpontjától függetlenül - az a személy, aki a betét tulajdonosának rendelkezése alapján rendelkezik a betét fölött a betét befagyása pillanatában, de egyébként sem tulajdonosa, sem kedvezményezettje a betétnek.”
1. A Tpt. 16. számú mellékletének I. része a következő 23. ponttal egészül ki:
„23. A befektetési alap kezelési szabályzata hatálybalépésének időpontja.”
2. A Tpt. 18. számú mellékletének 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. A rövidített tájékoztató egy rövid és közérthető tájékoztató, amely a befektetési döntés meghozatalához szükséges lényeges, naprakész információkat tartalmazza.”
3. A Tpt. 18. számú mellékletének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A rövidített tájékoztatónak egyértelmű módon tartalmaznia kell a következőket:
1. A befektetési alap célja, a befektetési politika által kitűzött befektetési cél bemutatása,
2. Az alapkezelő megnevezése, bemutatása,
3. A forgalmazó megnevezése, bemutatása,
4. A letétkezelő megnevezése, bemutatása,
5. A befektetés alapkezelő által javasolt legrövidebb befektetési időtartama,
6. A befektető által adott megbízás felvétele és az elszámolás értéknapja közti időköz bemutatása,
7. Az alap befektetési politikájával kapcsolatos kockázatok bemutatása,
8. A befektetőt terhelő közvetlen és közvetett költségek, valamint ezek változtatási lehetőségének bemutatása,
9. A befektetők érdekvédelme: garanciák és biztonsági elemek,
10. Az alap múltbeli hozama,
11. Az alap által nyilvánosságra hozott információk közzétételi helye,
12. A befektetési politikának az alapkezelő által egyoldalúan módosítható elemeit.”
A Bit. 5. számú melléklete 2. pontjának A) f) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[2. A biztosítók, illetve a független biztosításközvetítők által, az általuk foglalkoztatott biztosításközvetítőkről vezetett nyilvántartás a következőket tartalmazza (a biztosításközvetítő adataiban, a közvetítői jogviszony tartama alatt bekövetkezett változások nyomon követésével és dokumentálásával: A) A biztosításközvetítést végző természetes személyek nyilvántartása]
„f) a biztosítóval vagy a független biztosításközvetítővel
fa) fennálló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése,
fb) fennálló jogviszony keretében a biztosítónak vagy a független biztosításközvetítőnek végzett tevékenység részletes meghatározása,
fc) fennállott jogviszony esetleges korlátozása, a jogviszony megszüntetésének oka, körülményei,”
1. A Bit. 8. számú melléklete A) pontjának 7. és 8. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. a1 a 9. pont szerinti a-val jelölt összeg 57 500 000 eurót meg nem haladó része;
8. a2 a 9. pont szerinti a-val jelölt összeg 57 500 000 eurót meghaladó része;”
2. A Bit. 8. számú melléklete A) pontjának 28. és 29. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. b1 a 30. pont szerinti b-vel jelölt összeg 40 300 000 eurót meg nem haladó része;
29. b2 a 30. pont szerinti b-vel jelölt összeg 40 300 000 eurót meghaladó része;”
3. A Bit. 8. számú melléklete C) pontjának 7. és 8. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. a1 a 9. pont szerinti a-val jelölt összeg 57 500 000 eurót meg nem haladó része;
8. a2 a 9. pont szerinti a-val jelölt összeg 57 500 000 eurót meghaladó része;”
4. A Bit. 8. számú melléklete C) pontjának 20. és 21. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. b1 a 22. pont szerinti b-vel jelölt összeg 40 300 000 eurót meg nem haladó része;
21. b2 a 22. pont szerinti b-vel jelölt összeg 40 300 000 eurót meghaladó része;”
