hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
(2) A Felügyelet elnöke a Felügyeleti Tanács tagját írásban, a mulasztás jogkövetkezményének ismertetésével felhívhatja annak igazolására, hogy büntetlen előéletű és hogy nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott felhívásra a Felügyeleti Tanács tagja igazolja, hogy büntetlen előéletű, a Felügyelet az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a Felügyeleti Tanács tagja részére megtéríti.
(4) A Felügyelet elnöke a (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a tag megbízatása megszűnéséig kezeli.”
110. § (1) Az Ebftv. 6. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (6) bekezdés számozása (7) bekezdésre változik:
„(6) A Felügyelet jogosult – az egészségbiztosítási szolgáltatások nyújtásának ellenőrzéséhez szükséges mértékben – a finanszírozott egészségügyi szolgáltatókkal egészségügyi tevékenység végzésére irányuló jogviszonyban álló más egészségügyi szolgáltatók egészségügyi tevékenységét ellenőrizni. A megkeresett egészségügyi szolgáltató ennek keretében köteles együttműködni, így különösen a Felügyelet által kért iratokat, adatokat rendelkezésre bocsátani, a szükséges felvilágosítást megadni, a nyilvántartásaiba való betekintést, szemle lefolytatását biztosítani.”
(2) Az Ebftv. 10. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet honlapjáról elérhetővé teszi]
„b) a kötelező egészségbiztosítás körében a térítési díj ellenében igénybe vehető egészségbiztosítási szolgáltatásoknak, valamint az egészségügyi szolgáltatók – ideértve a finanszírozott egészségügyi szolgáltatókkal egészségügyi tevékenység végzésére irányuló jogviszonyban álló más egészségügyi szolgáltatókat is – térítés ellenében nyújtott egyéb szolgáltatásainak listáját és a térítési díjakat.”
111. § Az Ebftv. 17. §-a a következő c) ponttal egészül ki:
[A Felügyelet a kötelező egészségbiztosítás körében:]
„c) jogosult a külön jogszabályban meghatározott próbavásárlás elvégzésére.”
112. § Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 1. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„c) egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv: annak az egészségügyi szolgáltatónak a fenntartója/tulajdonosa, aki lekötött kapacitással rendelkezik;”
113. § Az Eftv. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) Az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervek közül
a) a települési és megyei önkormányzatok (a továbbiakban együtt: helyi önkormányzat) a külön törvény szerinti egészségügyi szakellátási kötelezettségüket,
b) az a) pont alá nem tartozó szervek az e törvényen alapuló szakellátási feladataikat
a mindenkori lekötött kapacitások mértékének és szakmai összetételének megfelelően az 5/A. § (7) bekezdése szerinti ellátási területen teljesítik.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés b) pontja alá tartozó szerv e törvényen alapuló szakellátási feladatát nem teljesíti, az illetékes helyi önkormányzat köteles a külön törvény szerinti szakellátási kötelezettsége alapján az adott szakellátási feladat ellátásáról gondoskodni, kivéve, ha a 8/A. § szerinti eljárás során másik közszolgáltatásért felelős szervhez kerül a szakellátási feladat.
(3) A egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv egészségügyi szakellátási kötelezettségének, illetve szakellátási feladatának (a továbbiakban együtt: ellátási kötelezettség) teljesítése érdekében
a) más egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel vagy más fenntartóval az ellátási kötelezettség teljesítéséről megállapodást, vagy
b) egészségügyi ellátási szerződést
köthet.
(4) A megállapodás vagy az egészségügyi ellátási szerződés megkötése az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv (1) bekezdés szerinti ellátási kötelezettségét és felelősségét nem érinti, kivéve, ha az egészségügyi közszolgáltatatásért felelős nem helyi önkormányzat másik egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel köt megállapodást.
(5) Az egészségügyi ellátási szerződést az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv köti a feladat ellátását vállaló, nem a saját fenntartásában vagy tulajdonában álló egészségügyi szolgáltatóval. Az egészségügyi ellátási szerződés érvényességéhez az egészségügyi szolgáltató fenntartójának/tulajdonosának hozzájárulása szükséges.
(6) Ha a (3) bekezdés szerinti megállapodást vagy szerződéskötést helyi önkormányzat kezdeményezi, és a szerződéskötésre a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 80/A. és 80/B. §-ában foglaltak szerint vagyonkezelői jog átadásához kapcsolódóan kerül sor, és a szerződés szolgáltatási koncessziónak minősül, a helyi önkormányzatnak a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény szerinti közbeszerzési eljárást nem kell lefolytatnia.
(7) Az az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv vagy más fenntartó, aki a (3) bekezdés a) pontja szerinti megállapodás alapján ellátási kötelezettséget teljesít, ugyanarra az ellátási kötelezettségre további megállapodást vagy egészségügyi ellátási szerződést nem köthet.
(8) Amennyiben egészségügyi szolgáltatónál megállapodással, illetve egészségügyi ellátási szerződéssel érintett feladathoz kapcsolódva jön létre, illetve kerül befogadásra e törvény alapján kapacitás, az – figyelemmel a (4) bekezdésben foglaltakra – a szakellátási feladatot átadó egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv ellátási kötelezettségébe tartozó feladatok ellátására szolgál.”
114. § Az Eftv. a következő 2/A–2/H. §-sal egészül ki:
„2/A. § (1) Az egészségügyi szolgáltató az egészségügyi ellátási szerződésben kötelezettséget vállal arra, hogy az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv ellátási kötelezettségébe tartozó közszolgáltatások közül a szerződésben meghatározott szolgáltatásokat folyamatosan, a jogszabályokban és az egészségügyi szakmai szabályokban előírtak betartásával, területi ellátási kötelezettséggel nyújtja.
(2) Az egészségügyi ellátási szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a közszolgáltatásért felelős szerv ellátási kötelezettségébe tartozó feladatok közül az egészségügyi szolgáltató által ellátandó szolgáltatások tételes meghatározását, és az azokat nyújtó egészségügyi szolgáltató megnevezését,
b) az a) pontban meghatározott szolgáltatásoknak megfelelően az egészségügyi szolgáltató részére átadandó kapacitásokat a hozzájuk tartozó ellátási területtel,
c) a szolgáltatások minőségét mérő mutatókat,
d) a munkavállalók foglalkoztatásával, továbbfoglalkoztatásával kapcsolatos garanciális elemeket, különös tekintettel a munkajogi szabályokban előírt, a munkáltatói jogutódlással összefüggő, munkaviszonyt érintő kérdésekre,
e) az egészségügyi szolgáltatások teljesítéséhez szükséges egészségügyi adatok átadására vonatkozó rendelkezéseket,
f) a szerződés felmondásának szabályait, beleértve a felmondási időt, annak garanciáját, hogy a folyamatos ellátás biztosítása nem szenved sérelmet, valamint a felmondás esetére az egymás közötti elszámolás szabályait,
g) annak előírását, hogy az egészségügyi szolgáltatónak az E. Alapból származó bevételét terhelő, annak mértékét meghaladó kötelezettségvállalása csak abban az esetben érvényes, ha ahhoz az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv előzetesen hozzájárult,
h) az egészségügyi szolgáltató azon kötelezettségét, hogy a tulajdont és a szervezetet érintő bármely változásról az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervet tájékoztatja,
i) a szerződés megkötésekor meglévő vagyonról szóló tételes listát, és a szerződés megszűnésekor irányadó vagyonelszámolási szabályokat,
j) a külön jogszabály szerinti folyamatos ellátás biztosítására vonatkozó szabályokat.
(3) Egészségügyi ellátási szerződés csak a finanszírozási szerződés szerinti szolgáltatások összességére köthető.
2/B. § (1) Az egészségügyi ellátási szerződés – ha a felek eltérően nem állapodnak meg – határozatlan időre szól. A határozott időre szóló egészségügyi ellátási szerződést legalább három évre kell megkötni.
(2) Az egészségügyi ellátási szerződésben foglalt jogokat és kötelezettségeket az egészségügyi szolgáltató nem ruházhatja tovább, külön jogszabály szerinti közreműködőt azonban igénybe vehet.
2/C. § (1) Egészségügyi ellátási szerződés nem köthető azzal az egészségügyi szolgáltatóval,
a) amely csőd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt áll,
b) amelynek az adó- vagy vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása van,
c) aki, vagy amelynek vezetője, képviseletre feljogosított tagja vagy tisztségviselője büntetett előéletű, vagy az egészségügyi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,
d) amelynek a tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény szerint a bíróság jogerős ítéletében korlátozta, a korlátozás időtartama alatt, vagy a szerződés megkötését megelőző három éven belül ugyanezen törvény alapján pénzbírság megfizetésére kötelezte,
e) amelynek egészségügyi közszolgáltatásra vonatkozó egészségügyi ellátási szerződését – az újabb szerződés megkötését megelőző három éven belül – szerződésszegés miatt azonnali hatállyal felmondták.
(2) Az (1) bekezdés a) és c)–e) pontjában felsorolt körülményekről az egészségügyi szolgáltatónak nyilatkoznia kell, a b) pontban foglaltakról pedig az állami adóhatóság igazolását kell a pályázathoz csatolni.
2/D. § (1) Az egészségügyi ellátási szerződés alapján ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató köteles vagyoni biztosítékot adni. A vagyoni biztosíték módjáról és mértékéről az egészségügyi ellátási szerződésben kell megállapodni.
(2) Az egészségügyi szolgáltató a vagyoni biztosíték meglétét igazoló külön szerződést a (6)–(7) bekezdésben foglaltak szerint adja át a közszolgáltatásért felelős szervnek. Ha az egészségügyi szolgáltató e kötelezettségét nem teljesíti, az egészségügyi ellátási szerződés megszűnik.
(3) Vagyoni biztosíték lehet:
a) bankgarancia,
b) az egészségügyi szolgáltató által hitelintézetnél lekötött és elkülönítetten kezelt pénzösszeg (pénzbeli letét).
Az egyes biztosítékformák külön-külön vagy együttesen is alkalmazhatók.
(4) A vagyoni biztosíték mértéke – figyelemmel a (6) bekezdésben foglaltakra is – nem lehet kevesebb, mint az egészségügyi szolgáltatónak az egészségügyi ellátási szerződés megkötésének évét megelőző finanszírozási évben egészségbiztosítási finanszírozásból származó bevételének egynegyed része, azzal, hogy el kell érnie az (5) bekezdés szerint megállapított összeget.
(5) A korábban egészségügyi közszolgáltatást nem nyújtó, új egészségügyi szolgáltató esetén a vagyoni biztosíték – figyelemmel a (6) bekezdésben foglaltakra is – nem lehet kevesebb az azonos szakellátást nyújtó, hasonló területi ellátási kötelezettséggel rendelkező egészségügyi szolgáltatóknak az egészségügyi ellátási szerződés megkötésének évét megelőző évben egészségbiztosítási finanszírozásból származó kéthavi átlagos bevételénél. Az ennek megállapításához szükséges adatot a közszolgáltatásért felelős szerv megkeresésére az egészségbiztosító közli. A vagyoni biztosíték mértékét – ha nem éri el a (4) bekezdésben meghatározott mértéket – az egészségügyi közszolgáltatás megkezdését követő teljes finanszírozási év lezárultával, az azt követő hatodik hónap végén a felek az egészségügyi ellátási szerződés módosításával az egészségbiztosítási finanszírozásból származó tényleges bevételnek megfelelően módosítják.
(6) Az egészségügyi szolgáltató az egészségügyi ellátási szerződésben megállapított vagyoni biztosíték
a) mértéke felének megfelelő összegű vagyoni biztosíték meglétét igazoló külön szerződést az egészségügyi ellátási szerződés aláírását követő 30 napon belül,
b) mértékének megfelelő összegű vagyoni biztosíték meglétét igazoló külön szerződést az egészségügyi ellátási szerződés aláírását követő tizenkettedik hónap végéig
adja át a közszolgáltatásért felelős szervnek.
(7) A (4)–(6) bekezdés szerinti vagyoni biztosíték összegének megállapítására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.
(8) A vagyoni biztosíték – legalább a (6) bekezdés szerinti mértékének – meglétét az egészségügyi szolgáltató az egészségügyi közszolgáltatásról készített éves beszámolója alkalmával igazolja.
(9) A vagyoni biztosíték a 2/G. §-ban meghatározott adósságállomány rendezésére vagy az egészségügyi ellátási szerződés felmondása esetén használható fel, ha az egészségügyi közszolgáltatás folyamatos fenntartása más módon nem biztosítható.
(10) Az egészségügyi szolgáltató a vagyoni biztosítékot legkorábban az egészségügyi ellátási szerződés megszűnését követő három hónap elteltével szüntetheti meg, ha a szerződésből eredő kötelezettségeit teljesítette.
2/E. § (1) A felek a határozatlan időre kötött egészségügyi ellátási szerződést a másik félhez írásban intézett felmondással megszüntethetik. A felmondási határidő – a (2)–(3) bekezdésben foglaltakat kivéve – 6 hónapnál nem lehet rövidebb. A határozatlan időre szóló egészségügyi ellátási szerződés a hatálybalépésétől számított 3 évig rendes felmondással nem szüntethető meg.
(2) A közszolgáltatásért felelős szerv az egészségügyi ellátási szerződést az (1) bekezdésben meghatározott felmondási időnél rövidebb határidővel is felmondhatja, ha
a) saját ellenőrzése, az egészségügyi államigazgatási szerv, a Felügyelet, az egészségügyi szolgáltatónál működő szakmai vezető testület, a kórházi felügyelő tanács, a betegjogi képviselő vagy a betegek érdek-képviseleti szerveinek jelzése alapján megállapítható, hogy az egészségügyi szolgáltatás nyújtásának minősége csökkent, és e minőségcsökkenést az egészségügyi államigazgatási szervnek a közszolgáltatásért felelős szerv felkérésére lefolytatott célellenőrzése is igazolja,
b) az egészségügyi szolgáltató a területi ellátási kötelezettségét folyamatosan, súlyosan megszegi,
c) az egészségügyi szolgáltató lejárt adósságának mértéke eléri a 2/G. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt értéket vagy a biztonságos szolgáltatás helyreállítására tett intézkedések nem vezettek eredményre,
d) az egészségbiztosító jelzése alapján az egészségügyi szolgáltató súlyosan megszegte a közszolgáltatás finanszírozására vonatkozó szerződést.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak alapján az egészségügyi ellátási szerződés olyan határidővel mondható fel, amely alatt biztosítható az egészségügyi közszolgáltatás folyamatossága.
(4) A felmondási idő alatt az egészségügyi szolgáltató köteles a szerződésben vállalt közszolgáltatást folyamatosan teljesíteni. A közszolgáltatásért felelős szerv a közszolgáltatás teljesítését az egészségügyi szolgáltatóhoz rendelt ellenőre útján ellenőrizheti.
(5) A közszolgáltatásért felelős szerv az egészségügyi ellátási szerződést azonnali hatállyal felmondja, ha
a) az egészségügyi szolgáltató működési engedélyét visszavonták,
b) az egészségügyi szolgáltató végelszámolási vagy felszámolási eljárás alatt áll,
c) az egészségügyi szolgáltató súlyosan megszegte a közszolgáltatás finanszírozására vonatkozó szerződést, és emiatt a finanszírozási szerződést felmondták,
d) jogi személy egészségügyi szolgáltatóval szemben a 2/C. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott intézkedést szabták ki,
e) az egészségügyi szolgáltató a 2/G. § (3) bekezdésében előírtak szerint nem pótolta a vagyoni biztosítékot.
(6) A felmondási idő alatt, illetőleg az egészségügyi ellátási szerződés azonnali hatályú felmondása esetén a közszolgáltatásért felelős szerv az ellátás folyamatosságát a 2/D. §-ban meghatározott vagyoni biztosíték igénybevételével is biztosíthatja.
(7) A szerződés megszűnésekor a nem a finanszírozás körébe tartozó, felek közötti elszámolás a 2/A. § (2) bekezdés i) pontja szerinti lista alapján történik.
(8) Az egészségügyi ellátási szerződés felmondásáról az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv az egészségbiztosítót haladéktalanul értesíti.
2/F. § (1) Az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv az egészségügyi ellátási szerződés alapján működő egészségügyi szolgáltatónál folytatott ellenőrzése keretében az egészségügyi szolgáltató a közszolgáltatásért felelős szerv számára
a) rendelkezésre bocsátja az ellenőrzéshez szükséges adatokat, információkat, biztosítja az iratokba való betekintést;
b) évente írásban beszámol az egészségügyi közszolgáltatás teljesítéséről, és megküldi az egészségügyi szolgáltató gazdálkodásáról a számviteli szabályok szerint készített beszámolót;
c) haladéktalanul írásban jelenti, ha az egészségügyi szolgáltatónak a 2/G. §-ban meghatározott adóssága keletkezik.
(2) Amennyiben az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv a szolgáltató ellenőrzése során az egészségügyi ellátási szerződésben meghatározott minőségi mutatók alapján a szolgáltatás nyújtásának minőségét érintő hiányosságokat észlel, a hatáskörükbe tartozó kérdésekben tájékoztatja az egészségügyi államigazgatási szervet, továbbá a Felügyeletet.
(3) Amennyiben az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi szolgáltatók szakfelügyelete során, vagy az egészségbiztosító az egészségügyi szolgáltatóval kötött finanszírozási szerződés teljesítésének ellenőrzésekor
a) az egészségügyi szolgáltatás tárgyi vagy személyi feltételeinek romlását,
b) a szolgáltatásnyújtás minőségének csökkenését vagy ennek veszélyét, vagy
c) a területi ellátási kötelezettség megsértését
észleli, az ellenőrzésről készített jegyzőkönyv megküldésével haladéktalanul jelzi ezt az adott egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervnek.
(4) A beteg az egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó panaszával akkor is közvetlenül fordulhat az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervhez, ha a közszolgáltatást egészségügyi ellátási szerződés alapján nyújtják.
2/G. § (1) Amennyiben az egészségügyi ellátási szerződés alapján közszolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatónak 60 napon túli lejárt köztartozása vagy kifizetetlen szállítói számlája vagy egyéb adóssága van (a továbbiakban együtt: adósságállomány) és ennek összege az éves bevételének
a) 3%-át eléri, a közszolgáltatásért felelős szerv az egészségügyi szolgáltató működését ellenőrzi, az egészségügyi szolgáltató vezetőjét beszámoltatja, továbbá intézkedési tervet készíttet a biztonságos gazdálkodás helyreállítására, egyidejűleg felülvizsgálja a szerződés indokoltságát,
b) 6%-át eléri, vagy a biztonságos gazdálkodás helyreállítását célzó intézkedések ellenére az adósságállomány három hónapon belül nem csökken 3% alá, a közszolgáltatásért felelős szerv az egészségügyi ellátási szerződést – a közszolgáltatás más módon történő megszervezése mellett – a 2/E. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltak szerint felmondhatja.
(2) A 2/D. §-ban meghatározott vagyoni biztosítékot – amennyiben nem kerül sor az egészségügyi ellátási szerződés felmondására – az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv rendelkezése szerint az egészségügyi szolgáltató az adósságállomány rendezésére felhasználhatja.
(3) Az egészségügyi szolgáltató köteles a felhasznált vagyoni biztosítékot – legalább a 2/D. § (6) bekezdése szerinti mértékben – hat hónapon belül pótolni, és a pótlás megtörténtét az erre vonatkozó okiratok bemutatásával a közszolgáltatásért felelős szervnek igazolni.
2/H. § (1) A 2. § (3) bekezdés a) pontja szerinti megállapodás kötelezően tartalmazza a 2/A. § (2) bekezdésében foglaltakat, valamint vonatkozásában a 2/A. § (1) és (3) bekezdésében, valamint a 2/B–2/G. §-ban foglaltakat – figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra is – megfelelően alkalmazni kell.
(2) A 2. § (3) bekezdés a) pontja szerinti megállapodás kötése esetén a vagyoni biztosítékot az ellátási kötelezettséget átvállaló egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv vagy más fenntartó adja, annak mértéke annak az egészségügyi szolgáltatónak az egészségbiztosítási finanszírozásából származó bevételéhez igazodik, amely az ellátást ténylegesen nyújtani fogja.”
115. § (1) Az Eftv. 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 2. számú mellékletben meghatározott aktív és krónikus fekvőbeteg-szakellátási kapacitásokból bármely, az adott régióban működő egészségügyi szolgáltató részesülhet.”
(2) Az Eftv. 3. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 3. számú melléklet határozza meg]
„b) azokat a szakmacsoportokat, amelyekben a járóbeteg-szakellátás körében az országosan megállapított kapacitásmennyiség szétosztható.”
(3) Az Eftv. 3. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az 1. számú melléklet szerinti kapacitásmennyiség kizárólag az e törvény szerinti eljárások során – ide nem értve a (3) bekezdésben foglaltakat – változhat.
(6) Ha a költségvetési szerv formájában működő finanszírozott egészségügyi szolgáltató egészségügyi tevékenységét gazdasági társaság működési formában szándékozik a továbbiakban ellátni, a költségvetési szerv formájában működő finanszírozott egészségügyi szolgáltató helyébe – a költségvetési szerv megszűnésével egyidejűleg – lépő, az ellátási kötelezettséget és meglévő szerződéses kapacitások továbbvitelét vállaló gazdasági társaság a költségvetési szerv kapacitásai tekintetében a költségvetési szerv jogutódja.”
116. § Az Eftv. 4. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az egészségügyi államigazgatási szerv a fekvőbeteg-szakellátások tekintetében a kapacitásszerkezet módosításáról hozott határozatával az egyes, 2. számú mellékletben meghatározott szakmacsoportokhoz tartozó, az 5/A. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartás szerinti kapacitások mennyiségét annak 10 százalékáig módosíthatja, azzal, hogy összességében az aktív kapacitások, illetve a krónikus kapacitások mennyisége nem változhat. Az egészségügyi államigazgatási szerv határozata az 1. számú mellékletben szereplő szolgáltatóknak, illetve az azok jogutódjainak lekötött kapacitásain belül nem érintheti az 1. számú mellékletben meghatározott kapacitásokat.”
117. § (1) Az Eftv. 5. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„A fenntartó a szolgáltatói kapacitások tartós kihasználatlansága esetén a 2. § szerinti egészségügyi szakellátási kötelezettségének mértékét – az egészségügyi szolgáltató szakmai véleményének kikérését követően – csökkentheti az átlagtól való eltérés mértékében, illetve szakmai összetételét a 7. § (1)–(4) bekezdés szerinti eljárások során megváltoztathatja, amennyiben a döntést megelőző évben folyamatosan”
[a) járóbeteg-szakellátás esetén az egy rendelési órára jutó esetek száma az adott szakma vonatkozásában az előző év átlagában alacsonyabb az adott szakma országos átlagánál,
b) fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás esetén – a fertőző osztály kivételével – az ágykihasználtság az adott szakma vonatkozásában az előző év átlagában alacsonyabb az adott szakma országos átlagánál.]
(2) Az Eftv. 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Amennyiben az egészségbiztosító a 4. § (1) bekezdése szerinti eljárása során a kapacitások tartós kihasználatlanságát észleli, az érintett fenntartót erről tájékoztatja. Ha a fenntartó ezen tájékoztatást követően sem jár el az (1) bekezdésben foglaltak szerint, az egészségbiztosító erről tájékoztatja az egészségügyi szolgáltató székhelye szerint illetékes egészségügyi államigazgatási szervet és a RET-et.”
(3) Az Eftv. 5. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (1) bekezdés szerint felszabaduló kapacitás a 4. § szerinti eljárásban adható át más szolgáltatónak.”
118. § (1) Az Eftv. 5/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az ellátási területeket úgy kell meghatározni, hogy azok – a (8) bekezdésben foglalt kivétellel – átfedés- és hézagmentesen megfeleljenek az adott régió területének, azzal, hogy az (5) bekezdés és a 6. § szerinti esetekben az ellátási terület a régióhatáron túlterjedhet.”
(2) Az Eftv. 5/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Adott szakmában a progresszivitás magasabb szintjét képviselő ellátásokat nyújtó egészségügyi szolgáltatók ellátási területének meghatározásakor a (3) bekezdés szerinti átfedésmentesség követelményét nem kell alkalmazni.”
119. § (1) Az Eftv. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egészségügyi szolgáltató a fenntartója egyetértésével kezdeményezheti a külön jogszabályban meghatározott ellátási formában lekötött kapacitása legfeljebb 10 százalékának külön jogszabályban meghatározott ellátási formába történő átcsoportosítását.”
(2) Az Eftv. 7. §-a (8) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az egészségügyi államigazgatási szerv nem engedélyezheti a kérelemben foglalt átcsoportosítást, ha]
„c) a kérelem a kapacitás krónikus fekvőbeteg-szakellátási szakmacsoportból vagy más ellátási formában végzett szakmából aktív fekvőbeteg-szakellátási szakmacsoportba történő átcsoportosításra irányul,”
(3) Az Eftv. 7. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Amennyiben az (1)–(4) bekezdés szerinti átcsoportosításra az 5. § (1) bekezdés alapján kerül sor, a kapacitások csökkentésének mértéke az előző év országos átlaga mértékének eléréséig terjedhet.”
120. § (1) Az Eftv. 16. §-a (14) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben határozza meg]
„f) azoknak a szakmáknak a körét, amelyekre az e törvény szerinti járóbeteg-szakellátási és fekvőbeteg-szakellátási kapacitásokra kiterjedően finanszírozási szerződést lehet kötni,”
(2) Az Eftv. 16. §-ának (14) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben határozza meg]
„i) a vagyoni biztosíték összegének megállapítására vonatkozó részletes szabályokat.”
121. § Az Eftv. 3. számú melléklete helyébe e törvény 1. számú melléklete lép.
122. § A humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások, valamint a biobankok működésének szabályairól szóló 2008. évi XXI. törvény 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) E törvény hatálya nem terjed ki a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvény szerinti DNS-profil-nyilvántartásra, valamint más igazságügyi, bűnüldözési és bűnmegelőzési célból történő adatkezelésre.”
123. § A New-Yorkban, 1961. március 30-án kelt Egységes Kábítószer Egyezmény kihirdetéséről szóló 1965. évi 4. törvényerejű rendelet „Melléklet az Egységes Kábítószer Egyezményhez” című melléklete e törvény 2. számú melléklete szerint módosul.
124. § (1) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) 4. §-a a következő új (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Az atomenergia alkalmazása körében szervezett munkavégzés, valamint bármely egyéb jogviszony alapján munkatevékenységet végzők külön jogszabály szerint képzésben és továbbképzésben (a továbbiakban együtt: képzés) vesznek részt. Aki képző tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát az egészségügyi államigazgatási szervnél bejelenteni. A bejelentésben – ha a bejelentő egyéni vállalkozó – meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait. A bejelentés alapján az egészségügyi államigazgatási szerv a tevékenység végzésére jogosultakról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait.”
(2) Az Atv. 16. §-a a következő új (9)–(13) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Nagy aktivitású zárt sugárforrást felhasználó munkahelyen sugárvédelmi megbízott csak büntetlen előéletű, és olyan személy lehet, aki nem áll sugárvédelmi tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(10) Azt a tényt, hogy a sugárvédelmi megbízott büntetlen előéletű és nem áll sugárvédelmi tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt
a) a megbízás létrejötte előtt a megbízást sugárvédelmi megbízottként létesíteni kívánó személy a megbízó részére, illetve
b) a megbízás fennállása alatt a sugárvédelmi megbízott a megbízó írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül a megbízott személyen kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul
hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
(11) A megbízó a megbízás időtartama alatt a mulasztás jogkövetkezményének ismertetésével felhívhatja a sugárvédelmi megbízottat annak igazolására, hogy megfelel a (9) bekezdésben meghatározott feltételeknek.
(12) Ha a (11) bekezdésben meghatározott felhívásra a sugárvédelmi megbízott igazolja, hogy a (9) bekezdés szerinti feltételek vele szemben fennállnak, a megbízó az igazolásra szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.
(13) A megbízást a megbízó azonnali hatállyal megszünteti, ha
a) a sugárvédelmi megbízott a (10) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye,
b) a megbízó az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, hogy a sugárvédelmi megbízott nem felel meg a (9) bekezdésben meghatározott feltételeknek.
(14) A megbízó a sugárvédelmi megbízott (10) bekezdés a) pontja alapján megismert személyes adatait a sugárvédelmi megbízott megbízatásáról hozott döntésig, a (10) bekezdés b) pontja alapján megismert személyes adatait a megbízatás megszűnéséig kezeli.”
(3) Az Atv. a következő 21–21/A. §-sal egészül ki:
„21. § (1) A radioaktív anyagok, valamint az ionizáló sugárzást létrehozó létesítmények, berendezések (a továbbiakban: berendezés) tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést írásban kell megkötni, és annak létrejöttéhez hatósági jóváhagyás szükséges. A jóváhagyás iránti kérelmet a tulajdonszerző a szerződés megkötésétől számított nyolc napon belül nyújtja be a (2) bekezdésben megjelölt szervnek.
(2) A hatósági jóváhagyást az egészségügyi államigazgatási szerv adja meg.
(3) A berendezések tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés nem hagyható jóvá,
a) ha a tulajdont szerző természetes személyt, illetve a Polgári Törvénykönyv szerinti gazdálkodó szervezet képviseleti joggal rendelkező valamely tagját a bíróság
aa) szándékos bűncselekmény elkövetése miatt vagy
ab) a Btk. 259. §-ának (4) bekezdésében, a 260. § (6) bekezdésében, a 264. § (4) bekezdésében, a 264/C. § (4) bekezdésében, a 280. § (3) bekezdésében, a 281. § (4) bekezdésében és a 281/A. § (3) bekezdésében meghatározott bűncselekmény miatt
jogerősen elítélte, és a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól még nem mentesült, valamint
b) ha nem felel meg a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek.
21/A. § (1) A tulajdont szerző természetes személy, illetve a Polgári Törvénykönyv szerinti gazdálkodó szervezet képviseleti joggal rendelkező tagjai a hatósági jóváhagyást megelőzően igazolják, hogy megfelelnek a 21. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott követelményeknek, valamint
a) hatósági bizonyítvánnyal igazolják azt a tényt, hogy a 21. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró ok velük szemben nem áll fenn vagy
b) kérik, hogy az arra vonatkozó adatokat, amely szerint a 21. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró ok velük szemben nem áll fenn, a bűnügyi nyilvántartó szerv az egészségügyi államigazgatási szerv részére – annak a jóváhagyás iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa.
(2) Az egészségügyi államigazgatási szerv a hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a tulajdonos, illetve a Polgári Törvénykönyv szerinti gazdálkodó szervezet képviseleti joggal rendelkező tagjai megfelelnek-e a 21. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt feltételeknek. A hatósági ellenőrzés céljából az egészségügyi államigazgatási szerv adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag a 21. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokra irányulhat.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatokat az egészségügyi államigazgatási szerv a jóváhagyás iránti kérelem jogerős elbírálásáig, a (2) bekezdés szerinti személyes adatokat a hatósági ellenőrzés időtartamára, illetve a tulajdonjog megszűnéséig kezeli.
(4) Ha a tulajdont szerző természetes személy, illetve a Polgári Törvénykönyv szerinti gazdálkodó szervezet képviseleti joggal rendelkező tagjai az (1) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségnek a hatósági jóváhagyás iránti kérelem benyújtásától számított harminc napon belül nem tesznek eleget, a jóváhagyás nem adható meg.
(5) Ha az egészségügyi államigazgatási szerv a (2) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a tulajdont szerző természetes személy, illetve a Polgári Törvénykönyv szerinti gazdálkodó szervezet képviseleti joggal rendelkező valamely tagja nem felel meg a 21. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott követelménynek, felhívja a nevezettet, hogy harminc munkanapon belül a tulajdonjogot szüntesse meg, és erről értesítse az egészségügyi államigazgatási szervet.”
125. § (1) E törvény – a (2)–(12) bekezdésben meghatározott kivételekkel – 2010. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 126. § (2) bekezdésének d) pontja 2009. december 31-én lép hatályba.
(3) A 93–97. §, a Gyftv. e törvénnyel megállapított 77. §-a (2) bekezdésének m–n) pontja, valamint e törvény 106. §-ának (3) bekezdése, 126. §-a (2) bekezdésének a) pontja, 127. §-a (10) bekezdésének b)–c) pontja 2010. március 1-jén lép hatályba.
(4) A 2. § 2010. április 1-jén lép hatályba.
(5) Az Ebtv. e törvénnyel megállapított 26. §-ának (4) bekezdése 2010. május 1-jén lép hatályba.
(6) A 85. § és a 127. § (21) bekezdése 2010. július 1-jén lép hatályba.
(7) A 18. § és a 20. § 2010. október 1-jén lép hatályba azzal, hogy a 2010. október 1-jét megelőzően létrejött szerződésekre 2010. december 31-éig a 2010. szeptember 30-án hatályos szabályokat kell alkalmazni.
(8) A 66. § (1) bekezdése, a 126. § (4) bekezdése és a 129. § (1)–(3) bekezdése 2010. december 1-jén lép hatályba.
(9) A 101. § 2011. január 1-jén lép hatályba.
(10) Az Eütv. e törvénnyel megállapított 156/G. § (1) és (2) bekezdése 2011. január 1-jén lép hatályba.
(11) A 126. § (5) bekezdése, valamint a 129. § (4)–(6) bekezdése 2015. június 1-jén lépnek hatályba.
(12) Az 53. § 2010. május 1-jén lép hatályba.
(13) Az 1. §, a 3–15. §, a 16. § (1) bekezdése, a 17. §, a 19. §, a 21–50. §, az 52. §, az 54–84. §, a 86–92. §, a 98–100. §, 102–105. §, a 106. § (1) és (4) bekezdése, a 107–121. § 2010. január 2-án hatályát veszti. A 93–97. §, a 106. § (2) és (3) bekezdése 2010. március 2-án hatályát veszti. A 2. § 2010. április 2-án hatályát veszti. A 16. § (2) bekezdése és az 53. § 2010. május 2-án hatályát veszti. A 85. § 2010. július 2-án hatályát veszti. A 18. és a 20. § 2010. október 2-án hatályát veszti. A 126. § (4) bekezdése és a 129. § (1)–(3) bekezdése 2010. december 2-án hatályát veszti. Az 51. § 2011. január 2-án hatályát veszti. A 101. § 2013. január 2-án hatályát veszti. Ez a törvény 2015. június 2-án hatályát veszti.
(14) A Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény hatálybalépésével összefüggésben az Eütv. hatálya alá tartozó egészségügyi ellátásokat érintő, cselekvőképességre vonatkozó rendelkezéseket külön törvény határozza meg.
126. § (1) Hatályát veszti az Eütv.
a) 110. § (18) bekezdése,
b) 112. § (12) bekezdése,
c) 164/A. § (1) bekezdésében „a külön jogszabályban kijelölt egészségügyi szolgáltató kutatásetikai bizottsága vagy” szövegrész és
d) 247. § (1) bekezdés s) pontja,
e) 247. § (2) bekezdésének o) pontjában a „valamint egyes kutatási feladatokat ellátó intézmények kijelölését” szövegrész.
(2) Hatályát veszti a Gyftv.
a) 34. §-ának (4) bekezdése,
b) 55. § (3) bekezdése,
c) 76. § (2)–(5) bekezdése,
d) 83. § (7) bekezdése.
(3) Hatályát veszti a Kbtv.
a) 18. §-a és az azt megelőző címe,
b) 29. § (3) bekezdésének „kereskedelmi forgalomba hozott” szövegrésze.
(4) Hatályát veszti a Kbtv.
a) 9. § (1) bekezdésének „anyagot és veszélyes” szövegrésze, valamint 9. § (2)–(4) bekezdése,
b) 14. § (2) bekezdés e) pontjának ea) és eb) alpontjában az „anyagokat, illetve” szövegrész,
c) 17. § (2) bekezdés c)–e) pontjában az „a veszélyes anyag, illetve” szövegrész,
d) 17. § (2) bekezdés f) pontja,
e) 17. § (7) bekezdésében a „veszélyes anyagok és” szövegrész,
f) 34. § (5) bekezdése.
(5) Hatályát veszti a Kbtv.
a) 1. § (2) bekezdés c) pontjának „–5” szövegrésze,
b) 2. § (2) bekezdésének „az 5. § (1) bekezdése, illetve” szövegrésze,
c) 5. §-a és az azt megelőző alcíme,
d) 9. § (1) és (5) bekezdése,
e) 14. § (1) és (2) bekezdése,
f) 17. §-a és azt megelőző alcím.
(6) A Kbtv.-nek a keverékekre és a veszélyes keverékekre vonatkozó, e törvénnyel megállapított előírásai nem érintik a Kbtv. és a végrehajtására kiadott külön jogszabályok e törvény hatálybalépését megelőzően a készítményekre és a veszélyes készítményekre vonatkozó, jogszerűen végrehajtott rendelkezéseit.
(7) Hatályát veszti az Ebtv.
a) 5/B. §-ának f) pontja,
b) 20. §-ának (4) bekezdése,
c) 20. §-ának (7) bekezdésében a „tartós”, valamint az „indokolatlanul” szövegrész,
d) 21/A. § (1) bekezdésében a „ , gyógyászati segédeszközért pedig vényenként” szövegrész,
e) 26. §-a (1) bekezdésének b) pontja,
f) 26. §-a (1) bekezdésének c) pontjában a „ , valamint a méltányosságból már támogatott gyógyászati segédeszköz javítási díjához” szövegrész,
g) 31. § (1) bekezdésének i) pontja,
h) 32. §-ának (4) bekezdése,
i) 38. § (5) bekezdésében a „a megyei szakfőorvos közreműködésével” szövegrész,
j) 79. §-ának (4) bekezdésében a „– TAJ-szám kivételével –” szövegrész, valamint az utolsó mondata,
k) 79/A. §-ának (3) bekezdése,
l) 83. §-ának (7) bekezdése.
(8) Hatályát veszti az Eftv.
a) 4/A. §-a (3) bekezdésének k) pontja,
b) 11. § (1) bekezdésének második mondata,
c) 16. §-ának (9) bekezdése.
(9) 2010. október 1-jén veszti hatályát az Ebtv. 31. §-a (1) bekezdésének g) pontja, valamint 31. §-a (3) bekezdésének e) pontja.
(10) Hatályát veszti az Eüak.
a) 15. § (1) bekezdésének b) és c) pontja,
b) 22/A–22/D. §-ai és az azt megelőző cím,
c) 38. § (2) bekezdésének c) pontja.
127. § (1) Az Eütv. 56. § (5) bekezdésében a „2009. évi ... törvénnyel” szövegrész helyébe a „2009. évi XCI. törvénnyel” szöveg lép.
(2) Az Eütv. 110. § (3) bekezdésének felvezető szövegében a „felügyelete mellett végezhet” szövegrész helyébe a „felügyelete mellett – a (25) bekezdésben foglalt eltéréssel – végezhet” szövegrész, (16) bekezdésének a) pontjában a „külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerését vagy egészségügyi tevékenység gyakorlására irányuló jogosultság ellenőrzését végző szerv” szövegrész helyébe a „bizonyítványok és oklevelek elismerését vagy egészségügyi tevékenység gyakorlására irányuló jogosultság ellenőrzését végző külföldi szerv” szöveg lép.
(3) Az Eütv. 113. § (7) bekezdésében az „(1) bekezdés a) pontjában” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés f) pontjában” szöveg lép.
(4) Az Eütv. 114. § (2) bekezdés g) pontjában és (3) bekezdés e) pontjában a „110. § (18) bekezdése” szövegrész helyébe a „110/A. § (1) bekezdése” szöveg lép.
(5) Az Eütv. 114. § (5) bekezdésében a „legalább évente egyszer” szövegrész helyébe az „a külön jogszabályban meghatározott határidőben, illetve gyakorisággal, de legalább évente egyszer” szöveg lép.
(6) Az Eütv. 158. § (3) bekezdése „az ETT,” szövegrészt követően „az ETT Elnöksége” szövegrésszel egészül ki.
(7) Az Eütv. 159. § (6) bekezdésében és 161. § (4) bekezdésében a „kutatást az ETT bizottságának” szövegrész helyébe a „kutatást az elsőfokú eljárásban az ETT bizottságának, a másodfokú eljárásban az ETT Elnökségének” szöveg lép.
(8) A Ebftv. 6. §-ának (5) bekezdésében a „tizenöt munkanap” szövegrész helyébe a „harminc munkanap” szöveg, a „tizenöt munkanappal” szövegrész helyébe a „harminc munkanappal” szöveg lép.
(9) A Gyftv. 4. §-ának (2) bekezdése a „társadalombiztosítási támogatás” szövegrészt követően a „– a külön jogszabályban foglalt kivétellel –” szöveggel egészül ki.
(10) A Gyftv.
a) 3. §-ának e törvénnyel átszámozott 11. pontjában a „k)” szövegrész helyébe „11.” szöveg, a „ka)” szövegrész helyébe „a)” szöveg, a „kb)” szövegrész helyébe „b)” szöveg, valamint a „kc)” szövegrész helyébe „c)” szöveg,
b) 34. § (3) bekezdésében az „ az egy év” szövegrész helyébe az „a 180 nap” szöveg,
c) 77. § (2) bekezdésének l) pontjában a „33. § (3)” szövegrész helyébe a „33. § (6)” szöveg
lép.
(11) A Kbtv.
a) 1. § (2) bekezdés d) és i) pontjában, 3. § (1) bekezdésének felvezető szövegében, 3. §-ának e törvénnyel átszámozott (3) bekezdésében, 6. § (1) bekezdésében, 14. § (5) bekezdésében, 15. § (2) bekezdésében, 16. §-ában, 17. § (2) bekezdés c)–e) pontjában, 20. § (2) bekezdésében, 28. § (3) bekezdésében, 29. § (3) és (5) bekezdésében, 30. §-ában a „készítmény” szövegrészek helyébe a „keverék” szöveg lép,
b) 1. § (1) bekezdésében az „importőr” szövegrész helyébe az „importőr, továbbfelhasználó” szöveg lép,
c) 1. § (2) bekezdés i) pontjában a „kitapintható jelkép” szövegrész helyébe a „tapintással érzékelhető figyelmeztető jelkép” szöveg lép,
d) preambulumában, 1. § (2) bekezdés g), j) és k) pontjában, 2. § (5) bekezdésében, II. Fejezetének címében, 3. § (1) bekezdésében, III. Fejezetének címében, 8. §-át megelőző alcímében, 8. § (1) és (3) bekezdésében, IV. Fejezetének címében, 15. § (1) és (2) bekezdésében, 16. §-ában, 17. §-át megelőző alcímében, 17. § (7) és (9) bekezdésében, 20. § (1), (4) és (7) bekezdésében, 21. § (3) bekezdésében, 23. §-át megelőző alcímében, 23. § (1) és (2) bekezdésében, 27. §-ában, 31. §-ában, 31/A. §-ában, 34. § (4) bekezdés a) pontjának aa), ag) és ai) alpontjában, f) pontjában, j) pontjának ja) alpontjában és l) alpontjában, 34. § (6) bekezdésében a „készítmények” szövegrészek helyébe a „keverékek” szöveg lép,
e) 1. § (2) bekezdés g) pontjában, 17. § (1) bekezdésében, 19. § (5) bekezdésében, 20. § (3) bekezdésében, 29. § (5) bekezdésében és 34. § (7) bekezdésében a „készítménnyel” szövegrészek helyébe a „keverékkel” szöveg lép,
f) 2. § (3) bekezdés i) pontjában, 23. § (3) bekezdésében a „készítményekre” szövegrészek helyébe a „keverékekre” szöveg lép,
g) 6. § (1) és (2) bekezdésében, 8. § (1) bekezdésében, 14. § (2) bekezdés e) pontjának ea) és eb) alpontjában, 17. § (1) bekezdésében a „készítményeket” szövegrészek helyébe a „keverékeket” szöveg lép,
h) 6. § (2) bekezdésében a „készítményről” szövegrész helyébe a „keverékről” szöveg lép,
i) 14. § (2) bekezdés e) pontjának ea) és eb) alpontjában a „kitapintható jelkép (figyelmeztetés)” szövegrészek helyébe a „tapintással érzékelhető figyelmeztető jelkép” szöveg lép,
j) 14. § (3) bekezdésében, 20. § (1) bekezdésében, 21. § (4) bekezdésében a „készítményt” szövegrészek helyébe a „keveréket” szöveg lép,
k) 14. § (4) bekezdésében és 20. § (5) bekezdésében a „készítményhez” szövegrészek helyébe a „keverékhez” szöveg lép,
l) 17. § (1) bekezdésében a „(2)–(8) bekezdés” szövegrész helyébe a „(2)–(8) bekezdés vagy a CLP” szöveg lép,
m) 19. § (1) bekezdésében, VIII. Fejezetének címében, 28. §-át megelőző alcímében, 28. § (3) bekezdésében, 33. § (1) bekezdésében, 33. § (3) bekezdés c) pontjában, 34. § (4) bekezdés a) pontjának ah) alpontjában és k) pontjának ka) alpontjában a „készítményekkel” szövegrész helyébe a „keverékekkel” szöveg lép,
n) 29. § (3) bekezdésében a „magánszemélyek részére” szövegrész helyébe a „magánszemélyeknek” szöveg lép,
o) 32. § (1) bekezdésében a „jogszabályok” szövegrész helyébe a „jogszabályok, valamint a REACH és a CLP” szöveg lép,
p) 33. § (1) bekezdésében a „REACH-ben” szövegrész helyébe a „REACH-ben, a CLP-ben” szöveg lép,
q) 34. § (4) bekezdés a) pontjának ac) alpontjában az „egészségügyi gázmesteri tevékenység” szövegrész helyébe az „egészségügyi kártevőirtó tevékenység” szöveg, a „jogkövetkezményeket” szövegrész helyébe a „jogkövetkezményeket, valamint az egészségügyi kártevőirtó tevékenységet végző természetes személyek szakmai továbbképzésére vonatkozó szabályokat” szöveg lép,
r) 34. § (4) bekezdés a) pontjának aj) alpontjában a „REACH” szövegrész helyébe a „REACH, valamint a CLP” szöveg lép.
(12) Az Ebtv.
a) 5/B. §-ának e) pontjában a „3. §-ának f) pontja” szövegrész helyébe a „3. §-ának 6. pontja” szöveg,
b) e törvénnyel átszámozott 50. § (4) bekezdésének d) pontjában a „(2) bekezdés” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés” szöveg,
c) 70. § (2) bekezdésében a „három éven belül” szövegrész helyébe az „öt éven belül” szöveg, illetve a „három éven túl” szövegrész helyébe az „öt éven túl” szöveg
lép.
(13) Az Eftv.
a) 4. §-ának (1) bekezdésében a „június 30-áig” szövegrész helyébe a „május 31-éig” szöveg, a „megelőző egy év” szövegrész helyébe a „megelőző finanszírozási év” szöveg,
b) 8. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a „(3) és (5)” szövegrész helyébe a „(3)” szöveg, a „feladatátadás” szövegrész helyébe a „feladatellátás” szöveg, a „feladatot átvállaló” szövegrész helyébe a „feladatot ellátó” szöveg
lép.
(14) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 254. §-ának (3) bekezdésében az „egészségügyi ellátási szerződés” szövegrész helyébe a „megállapodás vagy egészségügyi ellátási szerződés” szöveg lép.
(15) Az Ehi. 4. § (1) bekezdésének a) pontjában a „légszennyezettség” szövegrész helyébe a „kémiai és biológiai légszennyezettség” szöveg lép.
(16) A Gytv.
a) 20. §-ának (1) bekezdésében a „gyógyszerek gyártásával, forgalomba hozatalával, forgalmazásával és a gyógyszerellátási felelősséggel kapcsolatos” szövegrész helyébe a „gyógyszerek gyártásával, forgalomba hozatalával, forgalmazásával és a gyógyszerellátási felelősséggel, valamint a vizsgálati készítmények klinikai vizsgálatával, továbbá a gyógyszerek biztonságos alkalmazhatóságát vizsgáló laboratórium tevékenységével kapcsolatos” szöveg
b) 20. §-ának (3) bekezdésében a „gyógyszer gyártója vagy a gyógyszer-nagykereskedelmi engedély jogosultja a tevékenysége folytatása során” szövegrész helyébe a „gyógyszer gyártója vagy a gyógyszer-nagykereskedelmi engedély jogosultja, a klinikai vizsgálati engedély jogosultja, valamint gyógyszerek biztonságos alkalmazhatóságát vizsgáló laboratórium a tevékenysége folytatása során” szöveg
lép.
(17) Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (9) bekezdés c) pontjában a „hozzáadására” szövegrész helyébe a „hozzáadására, az ilyen élelmiszerek bejelentésére, értékelésére” szöveg lép.
(18) Az Eüak. 15. §-át megelőző címben a „közegészségügyi, járványügyi célból” szövegrész helyébe a „közegészségügyi, járványügyi és munka-egészségügyi célból” szöveg lép.
(19) Az Eütev. 13. § (5) bekezdésének felvezető szövegében a „napi munkaideje” szövegrész helyébe a „beosztás szerinti napi munkaideje” szöveg lép.
(20) Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény mellékletében a
| „PMAA | π–μετηοξψ–Ν,α–διμετηψλπηενετηψλαμινεEU” |
szövegrész helyébe a
| „PMMAEU1 | ,ParamethoxymethylamphetamineEU1 vagy N-methyl–1-(4-methoxyphenyl)–2-aminopropane vagy p-methoxy-N, α-dimethylphenethylamine” |
szöveg lép.
(21) A Gyftv. 32. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés szerinti kérelmet – a (11) bekezdés szerinti csoportos kérelem kivételével – kizárólag az egészségbiztosítási szerv 32/B. § szerinti szállítójegyzékében szereplő minősített forgalomba hozó nyújthatja be az egészségbiztosítási szervhez.”
128. § (1) Az Ebtv. 10–17. §-a szerinti egészségügyi szolgáltatásokra 2010. december 31-ig – 2011. január 1-jei hatálybalépéssel – az e törvényben foglaltaknak megfelelő új finanszírozási szerződést kell kötni. Az új finanszírozási szerződések hatályának beálltával egyidejűleg a korábbi finanszírozási szerződések a törvény erejénél fogva megszűnnek.
(2) Az Ebtv. 30. § (2) bekezdése alapján az e törvényben foglaltaknak megfelelő új szerződéseket 2010. december 31-ig – 2011. január 1-jei hatálybalépéssel – kell megkötni a gyógyszer kiszolgáltatójával, gyógyászati segédeszköz forgalmazójával, gyógyászati ellátás nyújtójával. Az új szerződések hatályának beálltával egyidejűleg a korábbi szerződések a törvény erejénél fogva megszűnnek.
(3) A 2010. január 1-jét megelőzően elszenvedett úti balesetnek minősülő üzemi baleset esetén az Ebtv. 56. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.
(4) Az Ebtv. e törvénnyel megállapított 37. §-át, valamint 70. §-ának (2) bekezdését az e törvény hatálybalépését követően keletkezett esetekre kell alkalmazni.
(5) Az egészségügyi ellátási kötelezettség körében az e törvény hatálybalépését megelőzően megkötött szerződések a bennük meghatározott határideig maradnak hatályban, azzal, hogy vonatkozásukban az Eftv. e törvénnyel megállapított 2/E. §-ában, 2/F. §-ában, valamint a 2/G. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell. Ezt a rendelkezést az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő szerződéskötési eljárás során megkötött szerződések esetében is alkalmazni kell.
(6) Az Eftv. e törvénnyel megállapított 2/A. §-ának (3) bekezdése és 2/H. §-a nem érinti az Eftv. 11. §-ának (1) bekezdés alapján e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokhoz kapcsolódó egészségügyi ellátási szerződéseket és megállapodásokat.
(7) A Gytv. e törvénnyel módosított 10. § (5) bekezdése szerinti, 2010. január 1. napját megelőzően indult és még le nem zárult eljárásokban a Bizottság 1084/2003/EK rendeletét kell alkalmazni.
(8) Az Eütv. e törvénnyel megállapított 116/C. §-a azzal alkalmazható, hogy az e törvény hatálybalépését megelőzően minősítési eljárás során továbbképzési pontértékkel ellátott továbbképzések lefolytathatók.
129. § (1) A Kbtv. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az anyagok, illetve a keverékek osztályozását a REACH és a CLP rendelkezéseire figyelemmel, illetve a külön jogszabályban meghatározottak szerint a regisztrációra kötelezett végzi, regisztrációs kötelezettség hiányában a gyártó, továbbfelhasználó, az importőr vagy a forgalomba hozatalért felelős személy.”
(2) A Kbtv. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A veszélyes keverék kiszerelt, nem ömlesztett formában, olyan csomagolóeszközben, zárással, felirattal (címkével), szükség szerint egyéb jelzésekkel ellátva hozható forgalomba, amely megfelel ezen jogszabály, illetve a 9. és 10. §-ban foglaltak figyelembevételével a CLP előírásainak, és amely a veszélyes keverék felhasználásáig biztosítja az egészségkárosodás, illetve környezetszennyezés vagy -károsodás elkerülését.”
(3) A Kbtv. 17. §-át megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„A veszélyes keverékek feliratozása, címkézése”
(4) A Kbtv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § E törvény alkalmazása szempontjából veszélyesnek minősül az az anyag, illetve az a keverék, amely a CLP szerinti osztályozás során a veszélyességi osztályok és/vagy kategóriák bármelyikébe besorolható.”
(5) A Kbtv. III. Fejezetének címe a következők szerint módosul:
„III. Fejezet
A VESZÉLYES ANYAGOK ÉS KEVERÉKEK BEJELENTÉSE”
(6) A Kbtv. IV. Fejezetének címe a következők szerint módosul:
„IV. Fejezet
VESZÉLYES ANYAGOK, VESZÉLYES KEVERÉKEK TÁROLÁSA, SZÁLLÍTÁSA”
„3. számú melléklet a 2006. évi CXXXII. törvényhez
Finanszírozási szerződéssel leköthető járóbeteg-szakellátási kapacitások
Az egészségbiztosító által lekötendő járóbeteg-szakellátási átlagos heti szolgáltatási óraszám országos összesítésben: 344 440 szolgáltatási óra/hét.
Az egészségbiztosító az alábbi szakmacsoportokon belül köthet finanszírozási szerződést:
Szakmacsoport
Aneszteziológiai és intenzív betegellátás
Bőrgyógyászat és nemibeteg-ellátás
Belgyógyászat és társszakmák
Csecsemő- és gyermekgyógyászat
Fül-orr-gégegyógyászat
Igazságügyi orvostan/Egészségbiztosítás
Infektológia
Kardiológia
Képalkotó diagnosztika, képalkotó eljárásokkal vezérelt invazív diagnosztika és terápiás intervenció
Neurológia
Nukleáris medicina
Onkológia és sugárterápia
Ortopédia
Oxyológia és sürgősségi orvostan
Patológia
Pszichiátria
Reumatológia
Sebészet és társszakmák
Szemészet
Szülészet-nőgyógyászat
Transzfuziológia
Traumatológia
Tüdőgyógyászat
Urológia
Rehabilitáció
Foglalkozás-orvostan
Laboratóriumi diagnosztika
Klinikai genetika
Fogászati ellátás
Speciális diagnosztika
Fizioterápia
Pszichológiai tevékenység
Pedagógiai végzettséggel ellátható egészségügyi szakmák”
A Melléklet az Egységes Kábítószer Egyezményhez az Egyezmény I. Jegyzékébe sorolt kábítószerek című táblázata a következő sorral egészül ki:
| [Hivatalos elnevezés | Kémiai név vagy leírás] | |
| [Opium (ópium)] | ||
| „Oripavine (oripavin) | ||
| (Magyarországon 2010. január 1-jétől minősül kábítószernek.)” |
„3. számú melléklet az 1997. évi XLVII. törvényhez
Bejelentendő foglalkozási megbetegedések jegyzéke
| EU-kód | Kód | ||
| 1 | A) KÉMIAI KÓROKI TÉNYEZŐK | ||
| 100 | A1 | Akrilnitril által okozott betegségek | |
| 101 | A2 | Arzén és vegyületei által okozott betegségek | |
| 102 | A3 | Berillium és vegyületei által okozott betegségek | |
| 103.01 | A4 | Szén-monoxid által okozott betegségek | |
| 103.02 | A5 | Foszgén által okozott betegségek | |
| 104.01 | A6 | Hidrogén-cianid által okozott betegségek | |
| 104.02 | A7 | Cianidok és vegyületei által okozott betegségek | |
| 104.03 | A8 | Izocianátok által okozott betegségek | |
| 105 | A9 | Kadmium és vegyületei által okozott betegségek | |
| 106 | A10 | Króm és vegyületei által okozott betegségek | |
| 107 | A11 | Higany és vegyületei által okozott betegségek | |
| 108 | A12 | Mangán és vegyületei által okozott betegségek | |
| 109.01 | A13 | Salétromsav által okozott betegségek | |
| 109.02 | A14 | Nitrogén-oxidok által okozott betegségek | |
| 109.03 | A15 | Ammónia által okozott betegségek | |
| 110 | A16 | Nikkel és vegyületei által okozott betegségek | |
| 111 | A17 | Foszfor és vegyületei által okozott betegségek | |
| 112 | A18 | Ólom és vegyületei által okozott betegségek | |
| 113.01 | A19 | Kén-oxidok által okozott betegségek | |
| 113.02 | A20 | Kénsav által okozott betegségek | |
| 113.03 | A21 | Szén-diszulfid (szénkéneg) által okozott betegségek | |
| 114 | A22 | Vanádium és vegyületei által okozott betegségek | |
| 115.01 | A23 | Klór által okozott betegségek | |
| 115.02 | A24 | Bróm által okozott betegségek | |
| 115.04 | A25 | Jód által okozott betegségek | |
| 115.05 | A26 | Fluor és vegyületei által okozott betegségek | |
| 116 | A27 | Benzinekből (kőolaj-eredetű, alacsony forráspontú szénhidrogén elegyekből) származó alifás és aliciklikus szénhidrogének által okozott betegségek | |
| A28 | Vinilklorid által okozott betegségek | ||
| A29 | Triklór-etilén által okozott betegségek | ||
| 117 | A30 | Tetraklór-etilén által okozott betegségek | |
| A31 | Egyéb alifás és aromás szénhidrogének halogén származékai által okozott betegségek | ||
| 118 | A32 | Butil-, metil- és izopropil-alkohol által okozott betegségek | |
| 119 | A33 | Etilén-glikol, dietilén-glikol, 1,4-butándiol, valamint glikolok és glicerin nitro származékai által okozott betegségek | |
| 120 | A34 | Metil-éter, etil-éter, izopropil-éter, vinil-éter, diklór-izopropiléter, gvajakol, az etilénglikol metil-étere és etil-étere által okozott betegségek | |
| 121 | A35 | Aceton klóraceton, brómaceton, hexafluoraceton, metil-etil-keton, metil-n-butil-keton, etil-izobutil-keton, diaceton-alkohol, mezitil-oxid, 2-metilciklohexanon által okozott betegségek | |
| A36 | Egyéb alkoholok, glikolok, ketonok, aldehidek, észterek által okozott betegségek | ||
| 122 | A37 | Szerves foszforsavészterek, karbamát inszekticidek által okozott betegségek | |
| 123 | A38 | Szerves savak által okozott betegségek | |
| 124 | A39 | Formaldehid által okozott betegségek | |
| 125 | A40 | Nitroglicerin és más alifás nitroszármazékok által okozott betegségek | |
| A41 | Benzol által okozott betegségek | ||
| 126.01 | A42 | Toluol által okozott betegségek | |
| A43 | Xilol által okozott betegségek | ||
| A44 | Egyéb benzol homológ által okozott betegségek | ||
| 126.02 | A45 | Naftalin vagy a naftalin megfelelői (a naftalin megfelelőit a CnH2n–12 összegképlet jellemzi) által okozott betegségek | |
| 126.03 | A46 | Sztirol és divinilbenzol által okozott betegségek | |
| 127 | A47 | Aromás szénhidrogének halogénezett származékai által okozott betegségek | |
| 128.01 | A48 | Fenolok és megfelelőik vagy halogénezett származékaik által okozott betegségek | |
| 128.02 | A49 | Naftol és megfelelői vagy halogénezett származékai által okozott betegségek | |
| 128.03 | A50 | Alkil-aril-oxidok halogénezett származékai által okozott betegségek | |
| 128.04 | A51 | Alkil-aril-szulfonátok halogénezett származékai által okozott betegségek | |
| 128.05 | A52 | Benzokinonok által okozott betegségek | |
| 129.01 | A53 | Aromás aminok vagy aromás hidrazinok vagy ezek halogénezett, fenolos, nitrifikált, nitrált vagy szulfonált származékai által okozott betegségek | |
| 129.02 | A54 | Alifás aminok és halogénezett származékaik által okozott betegségek | |
| 130.01 | A55 | Aromás szénhidrogének nitrált származékai által okozott betegségek | |
| 130.02 | A56 | Fenolok és megfelelőik nitrált származékai által okozott betegségek | |
| 131 | A57 | Antimon és vegyületei által okozott betegségek | |
| 132 | A58 | Salétromsavészterek által okozott betegségek | |
| A59 | Nitroglicerin és más salétromsavas észterek által okozott betegségek | ||
| 133 | A60 | Kén-hidrogén által okozott betegségek | |
| 135 | A61 | Szerves oldószerek által okozott encephalopathiák, amelyek más címszó alá nem tartoznak | |
| 136 | A62 | Szerves oldószerek által okozott polyneuropathiák, amelyek más címszó alá nem tartoznak | |
| A63 | Dioxán (dietilén oxid) által okozott betegségek | ||
| A64 | Minden egyéb a munkavégzés, foglalkozás közben használt és a munkavállaló testfelületére, szervezetébe jutó vegyi anyag (beleértve az egyéb növényvédő szereket) által okozott betegségek | ||
| 201.01 | A65 | Korom által okozott bőrbetegségek és bőrrák | |
| 201.02 | A66 | Bitumen által okozott bőrbetegségek és bőrrák | |
| 201.03 | A67 | Kátrány által okozott bőrbetegségek és bőrrák | |
| 201.04 | A68 | Szurok által okozott bőrbetegségek és bőrrák | |
| 201.05 | A69 | Antracén és vegyületei által okozott bőrbetegségek és bőrrák | |
| 201.06 | A70 | Ásványi és egyéb olajok által okozott bőrbetegségek és bőrrák | |
| 201.07 | A71 | Nyers paraffin által okozott bőrbetegségek és bőrrák | |
| 201.08 | A72 | Karbazol és vegyületei által okozott bőrbetegségek és bőrrák | |
| 201.09 | A73 | Szén desztilláció melléktermékei által okozott bőrbetegségek és bőrrák | |
| 202 | A74 | Vegyi anyagok által okozott kontakt irritatív dermatitisz | |
| A75 | Vegyi anyagok által okozott kontakt allergiás dermatitisz | ||
| A76 | Vegyi anyagok által okozott egyéb bőrbetegségek (pl. olajakne) és nyálkahártya betegségek | ||
| A77 | Egyéb bőrbetegségek és bőrrákok | ||
| 301.11 | A78 | Szilikózis | |
| 301.12 | A79 | Tüdő tuberkulózissal kombinált szilikózis | |
| 301.21 | A80 | Azbesztózis | |
| 301.22 | A81 | Azbesztpor belégzését követő mesothelioma | |
| 301.31 | A82 | Egyéb pneumokoniózisok | |
| 302 | A83 | Azbeszt szövődménye hörgőrák formájában | |
| 303 | A84 | Szinterezett (zsugorított) fémek pora által okozott hörgő-tüdő-betegségek | |
| 304.04 | A85 | Kobalt, ón, bárium és grafit porának belégzése által okozott légzőrendszeri betegségek | |
| A86 | Kemény fém által okozott tüdőfibrózisok | ||
| 304.05 | A87 | Sziderózis | |
| 304.06 | A88 | Tudományosan igazolt kémiai allergének által kiváltott és munkával kapcsolatos allergiás asztma | |
| 304.07 | A89 | Tudományosan igazolt kémiai allergének által kiváltott és munkával kapcsolatos allergiás rinitisz | |
| 305.01 | A90 | Fapor által okozott felsőlégúti daganatos betegségek | |
| 306 | A91 | A pleura azbeszt által okozott, légzési restrikcióval járó fibrózisa | |
| 307 | A92 | Mélyszíni bányában dolgozó bányászok krónikus obstruktív hörghurutja és emfizémája | |
| 308 | A93 | Azbesztpor belégzése által okozott tüdőrák | |
| 309 | A94 | Alumínium és vegyületei által okozott betegségek | |
| 310 | A95 | Lúgos salak pora által okozott bronchopulmonáris betegségek | |
| B) FIZIKAI KÓROKI TÉNYEZŐK | |||
| 502.01 | B1 | Ultraibolya, infravörös, egyéb nem ionizáló sugárzás által okozott betegségek (kivéve elektroophthalmia) | |
| 502.02 | B2 | Elektroophthalmia | |
| 503 | B3 | Zaj által okozott halláskárosodások | |
| 504 | B4 | Túlnyomás alatti munkavégzés által okozott betegségek | |
| 505.01 | B5 | Helyileg ható vibráció által okozott betegség | |
| 505.02 | B6 | Egésztest vibráció által okozott betegségek (beleértve az ágyéki gerinc porckorong betegségeit) | |
| B7 | Foglalkozással kapcsolatos egyéb fizikai kóroki tényező által okozott betegségek | ||
| 508 | B8 | Ionizáló sugárzás által okozott betegségek | |
| C) BIOLÓGIAI KÓROKI TÉNYEZŐK | |||
| 401 | C1 | Egyéb zoonózisok | |
| 402 | C2 | Tetanusz | |
| 403 | C3 | Brucellózis | |
| C4 | Ornitózis | ||
| C5 | Kullancs-enkefalitisz | ||
| C6 | Atrax | ||
| C7 | Leptospirózis | ||
| C8 | Q-láz | ||
| C9 | Tularémia | ||
| C10 | Borelliózis (Lyme-kór) | ||
| C11 | Trichofitiázis | ||
| 404 | C12 | Foglalkozással kapcsolatban keletkezett hepatitiszek | |
| 405 | C13 | Foglalkozással kapcsolatban keletkezett tuberkulózis | |
| 406 | C14 | Amőbiázis | |
| 407 | C15 | Fertőző betegségek által okozott idült egészségkárosodás, ha az a foglalkozással kapcsolatban keletkezett | |
| C16 | Hivatalos külszolgálat során szerzett trópusi betegségek | ||
| C17 | Gennykeltők által okozott bőrbetegségek | ||
| C18 | Gombák által okozott bőrbetegségek | ||
| 304.01 | C19 | Exogen (extrinsic) allergiás alveolitisz | |
| 304.02 | C20 | Gyapot, len, kender, juta, szizál és cukornád porok és rostok belégzése által okozott tüdőbetegségek | |
| C21 | Foglalkozással kapcsolatos biológiai kóroki tényezők által okozott egyéb betegségek | ||
| 304.06 | C22 | Tudományos igazolt biológiai allergének által kiváltott és munkával kapcsolatos allergiás asztma |
