A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által lefolytatott vizsgálat eredménye szerint a Soros Fund Management LLC állt az OTP Nyrt. elleni 2008. október 9-i támadások mögött. A fenti időszakban a magyar fizetőeszköz ellen is összehangolt spekuláció valósult meg, amely ennek hatására jelentősen gyengült. A nemzeti fizetőeszköz gyengülése az ország iránti bizalmat, a legnagyobb hazai bank papírjainak esése pedig a bankrendszer stabilitását veszélyeztették. Az eset kapcsán született elmarasztaló hatósági határozat és pénzbírság szükséges, de nem elégséges következménye a tőkepiacot ért támadásnak. A vizsgálóbizottság feladata a fenti időszakban történtek alapos kivizsgálása, az esetleges felelősök megnevezése és a hasonló támadások elleni jövőbeni hatékony fellépés.
A felmerült kérdések tisztázása érdekében:
I. Az Országgyűlés a Házszabály 34. §-a és 36. §-a alapján vizsgálóbizottságot hoz létre „A Soros Fund Management LLC magyarországi káros pénzügyi tevékenységeit feltáró vizsgálóbizottság” (a továbbiakban: Bizottság) elnevezéssel.
II. A vizsgálat tárgya különösen a következő kérdések megválaszolása:
1. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: PSZÁF) határozatában szereplőkön kívül milyen egyéb piaci szereplők vettek rész az OTP elleni támadásban?
2. Kinek a megbízásából járt el a Soros Fund Management LLC?
3. Ki volt és milyen szerepe volt a támadásban a PSZÁF által közelebbről meg nem nevezett londoni székhelyű befektetési szolgáltatónak?
4. Milyen formában lehet egységesen fellépni az OTP kisrészvényesei nevében, hogy a veszteségeiket a Soros Fund Management LLC megtérítse?
5. A 2008. szeptemberi időszaktól az ügyben érintett piaci szereplők részt vettek-e a hazai deviza kereskedelmében, illetve milyen szerepet töltöttek be a piaci forgalom befolyásolásában?
6. Van-e összefüggés az OTP meggyengítése és a MOL Zrt. közelmúltban történt részvényeladási tranzakciója között?
III. A vizsgálóbizottság az Alkotmánybíróság 50/2003. (XI. 5.) AB határozatának figyelembevételével maga határozza meg eljárási rendjét és vizsgálati módszereit.
IV. A vizsgálóbizottság tevékenységéről jelentést készít, melynek tartalmaznia kell
a) a bizottság feladatát;
b) a bizottság által meghatározott eljárási rendet és vizsgálati módszereket;
c) a bizottság ténybeli és jogi megállapításait;
d) annak bemutatását, hogy megállapításait milyen bizonyítékokra alapította;
e) a vizsgálat által érintett szerv(ek) vagy személy(ek) észrevételeit a lefolytatott vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan;
f) javaslatot az esetlegesen szükséges intézkedésekre.
V. A vizsgálóbizottság 10 tagból áll, tagjai országgyűlési képviselők. A tagokra a képviselőcsoportok vezetői tesznek ajánlást az alábbiak szerint:
| MSZP | 5 | |
| Fidesz - Magyar Polgári Szövetség | 3 | |
| SZDSZ | 1 | |
| KDNP | 1 |
VI. A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására a képviselőcsoportok vezetőinek javaslata alapján az Országgyűlés elnöke terjeszt elő javaslatot az Országgyűlésnek, amelyről az vita nélkül határoz. A bizottság elnökére az ellenzéki képviselőcsoportok közül a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség, alelnökére a kormánypárti képviselőcsoport a bizottsági tagságra jelöltek köréből terjeszt elő javaslatot. A bizottság tagja csak olyan országgyűlési képviselő lehet, akinek a törvényben előírt nemzetbiztonsági ellenőrzése megtörtént.
VII. A bizottság megbízatása kiterjed minden, az e határozat I., valamint II. 1-11. pontjait érintő vizsgálatra, és az ennek alapján szükséges intézkedésekre, vonatkozó javaslattételre. A bizottság a munkája során - figyelemmel az Alkotmánybíróság 50/2003. (XI. 5.) AB határozatára - a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. Az Alkotmánybíróság 50/2003. (XI. 5.) AB határozatában foglaltak figyelembevételével a kért adatokat mindenki köteles a bizottság rendelkezésére bocsátani, illetőleg köteles a bizottság előtt megjelenni.
A vizsgálóbizottság tagja külön engedély nélkül jogosult az államtitok megismerésére, ha a bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozat az államtitokkör megfelelő pontjának meghatározásával a felhatalmazást megadta. A bizottság, illetve tagjai erre figyelemmel jogosultak megismerni az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény mellékletében a különös adatfajták körében az 55/A., 55/B., 72., 100., 101. és 137/B. pontban jelzett adatokat.
VIII. A bizottság feladatának ellátásához szakértőket vehet igénybe. Működésének költségeit az Országgyűlés fedezi költségvetéséből.
IX. A bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig tart.
